Hungarian Architecture 2017/4 by Hungarian Architecture

régi-új magyar építőművészet // hungarian architecture | 2017 / 04 A modern nemzeti alternatívája: Medgyaszay István / The National Alternative of the Modern: István Medgyaszay • ELI-ALPS kutatóközpont / ELI-ALPS Research Centre, Szeged – Szőkedencsi Géza • Graphisoft Park, SAP irodaház / Graphisoft Park, SAP Office Building – Vikár András, Lukács István • Palatinus strand, rekonstrukció / Reconstruction of Palatinus Baths, Budapest – Nagy Csaba, Pólus Károly • Szirmay-Waldbott kastély rekonstrukciója / Reconstruction of SzirmayWaldbott Mansion, Tolcsva – Rudolf Mihály • Kikötői szerzívállás / Harbor Service Building, Győr-Gönyű – Hatvani Ádám, Dékány Tibor, Korompay Attila • Családi ház / Dwelling-house, Piliscsaba – Őrfi József

2017

Utóirat // post scriptum | xvII. évfolyam / 94. szám Medgyaszay István emlékkonferencia és kiállítás / István Medgyaszay Memorial Conference and Exhibition, Pesti Vigadó • Modernség és identitás Medgyaszay István építészetében / Modernism and Identity in the Architecture of István Medgyaszay – Moravánszky Ákos • Építészet és ornamentika Medgyaszay István életművében / Architecture and Ornamentation in the Oeuvre of István Medgyaszay – Potzner Ferenc • A vasbeton művészi formájáról / An Artistic Form of Reinforced Concrete, 1908 – Medgyaszay István

AZ ELSŐ 40 ÉV

2 017. aug u s z t u s 18 . – ok tóbe r 8 .

Pe s t i V ig a d ó, V. e m e l e t

A kiállítás célja, hogy bemutassa a világhírű kecskeméti Nemzetközi Kerámia Stúdió első 40 évének történetét, a Stúdió meghatározó korszakain keresztül. A „nomád nemzedék” korai időszakától a digitális design koráig, a kerámiaművészet impresszív gyűjteménye mintegy emlékeztetőül szolgál a történelem különböző korszakainak.

minden, ami művészet mma.hu

+ UTÓIRAT // POST SCRIPTUM | xvII. 94.

1580 Ft RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET 2017 | 04

| Kós Károly Díj 2010 | www.meonline.hu

MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET // Hungarian Architecture

Szőkedencsi • Lukács – Vikár • Nagy – Pólus • Rudolf • Hatvani – Dékány – Korompay • Őrfi • Gall • Vass-Eysen – Máté

Lapunk támogatója a Nemzeti Kulturális Alap

RÉGI-ÚJ

A Magyar Építőművészek Szövetségének kulturális folyóirata 1903-tól cultural magazine of the Association of Hungarian Architects since 1903

ARCHITECTURAL PHOTOGRAPHY AWARD

L E E J T D Á L KÜ T, HÁZ É N E V Z R Z E E T V E N ! A S R É J Í AD

2017

Here we are – Itt vagyunk! A Magyar Építőművészek Szövetsége és a Magyar Építőművészet folyóirat fotópályázata

Nemzetközi fotópályázat Nemzetközi zsűri Kiállítások: Budapest, Pozsony, Prága, Krakkó Kétnyelvű katalógus

REGISZTRÁLJ A 2 0 1 7. N O V E M B E R 1 8 - Á N

photoaward.meonline.hu

AZ EURÓPA HAJÓN TARTANDÓ

A fotópályázat a Visegrádi Alap támogatásával valósul meg.

Média Építészeti Díjára regisztrálás szeptember 20-ig E D I TO R S @ E P I T E S Z FO R U M . H U WWW.EPITESZFORUM.HU Fotó: Vargha Márk Péter

Ha most azt kérdeznők, hogy miről ismerjük meg a jobb, a komolyabb, a leszűrődöttebb magyar ízlésű épületeket, akkor három jellemvonásukat említhetjük meg. Az első a magyar jellemnek alapvető vonása: a józanság. Ez az épületek jó alapelrendezésében, áttekinthető és arányos tömegelosztásában nyilvánul meg. A második jellemvonás: az ellentétek. Amint a magyar zenében a hallgató és a friss, amint Jókai darabjaiban az igen gonosz és az igen jó jellemek, amint a magyar nép ruháján a tiszta nagy felületek és az egészen gazdag, tömött díszítések egymás ellentétei: ugyanilyen hatású az erdélyi sima, nehéz toronyfalon ülő könnyed, faragott harangház is. (…) A harmadik jellemvonás: a derű. Európa párás hegyvidékeinek és északi országainak hidegebb, ködösebb népei előtt nagy gyönyörűség a mi népünk keleti derűs színpompája, játszi képzelete és gazdag formavilága. (…) A dicső örökség nagy kötelességet ró reánk, de meg is erősít bennünket nemzeti öntudatunk ban, élniakarásunkban és nemzetünk dicső hiv at ás áb an.” Medgyaszay István: Városaink építőművészete, 1930

régi-új magyar építőművészet

2017 / 04

____

2 régi-új Magyar Építőművészet Alapítva 1903 A Magyar Építőművészak Szövetségének kulturális folyóirata.

tartalom content

____

MÉ 2017/04. szám ISSN 1785 – 282X Lapalapító (1903) és Kiadó: Magyar Építőművészek Szövetsége 1088 Budapest, Ötpacsirta u. 2. SZERKESZTŐSÉG: 1088 Budapest, Ötpacsirta u. 2. Tel: +36 1318 2444 Mobil.: +36 70 6149404 e-mail: epitomuveszet@gmail.com Szerkesztőségi nap: szerda Előfizetés: Schäffer Zsuzsa, kedd 9-12 óráig Felelős kiadó: Krizsán András DLA, a MÉSZ elnöke Főszerkesztő: Szegő György DLA Főmunkatárs: Botzheim Bálint Olvasószerkesztő: Götz Eszter Fotószerkesztő: Bujnovszky Tamás Webszerkesztő: Pálinkás Edit Web-vizuális kultúra: Hornyik Sándor Utóirat alapítva 2001 Alapító főszerkesztő: Szegő György DLA Szerkesztők: Götz Eszter, Pálinkás Edit

szcéna // scene

A modern nemzeti alternatívája. A Medgyaszay-emlékszám elé – Szegő György_______________________4 The National Alternative of the Modern. An Introduction to the Memorial Issue Devoted to István Medgyaszay – György Szegő Szent György tér és Dísz tér ötletpályázat

_____________________________________________________________________6

St George Square and Grand Square, Design Contest téma // theme

Terjesztés: Schäffer Zsuzsa Grafika: Kludovácz András Nyomtatás: Print City Europe Zrt. HIRDETÉSFELVÉTEL: Hirdetésszervező: Cser Márta e-mail: martacser@yahoo.com Tel: +36 20 4849044

Fény és anyag kölcsönhatása. ELI-ALPS kutatóközpont, Szeged – Mizsei Anett_______________________8 The Interaction between Light and Material. ELI-ALPS Research Centre, Szeged – Anett Mizsei A tudáspark arc(h)épülete. Az óbudai Graphisoft Park új irodaháza – Tatai Mária____________________ 16 The Image-Arc(h) Building of the Information Park. The New Office Building of Graphisoft Park, Óbuda – Mária Tatai Hiteles átirat. A Palatinus strand rekonstrukciója, Budapest – Okrutay Miklós________________________ 22 An Authentic Reinterpretation. Reconstruction of Palatinus Baths, Budapest – Miklós Okrutay Értékek és mértékek. Szirmay-Waldbott kastély rekonstrukciója, Tolcsva – Tuczai Rita____________ 30 Values and Scales. The Reconstruction of Szirmay-Waldbott Mansion in Tolcsva – Rita Tuczai Ipari jutalomjáték. Hajó szervízállás épület, Győr-Gönyű Országos Közforgalmú Kikötő – Botzheim Bálint__________________________________________________________________________________________________ 34

WEBOLDALUNK: www.meonline.hu FOLYÓIRAT TÁMOGATÓ:

An Industrial Joy-Play. Ship Service Building, Győr-Gönyű National Harbor – Bálint Botzheim Józan építési logika. Családi ház, Piliscsaba – Kiss Tamás_______________________________________________ 38 Rational Common Sense Logic of Construction. Dwelling house, Piliscsaba – Tamás Kiss Minden vég egy új kezdet. Lezárult a Hello Wood Falu projektje – Pálinkás Edit_____________________ 42 Every End is a New Beginning. Hello Wood Village Project is Over – Edit Pálinkás Az egyensúly művészete. Vízerőmű átalakítása, Rånåsfoss, Norvégia – Götz Eszter_________________ 46 Art of Balance. Rebuilding Rånåsfoss Hydroelectric Power Station, Norway – Eszter Götz

régi-új szcéna magyar // scene építőművészet

régi-új magyar építőművészet

utóirat // post scriptum

Medgyaszay István emlékkonferencia és kiállítás, Pesti Vigadó

_________________________________________ 49

István Medgyaszay Memorial Conference and Exhibition, Pesti Vigadó Vasbeton és székelykapu. Modernség és identitás Medgyaszay István építészetében – Moravánszky Ákos

_____________________________________________________________________________________________ 51

Reinforced Concrete and Szekler Gate. Modernism and Identity in the Architecture of István Medgyaszay – Ákos Moravánszky Építészet és ornamentika Medgyaszay István életművében – Potzner Ferenc

________________________ 54

Architecture and Ornamentation in the Oeuvre of István Medgyaszay – Ferenc Potzner A vasbeton művészi formájáról, 1908 – Medgyaszay István

_____________________________________________ 69

An Artistic Form of Reinforced Concrete, 1908 – István Medgyaszay Elfeledett Medgyaszay-ház. Budapest VIII. kerületi Tisztviselőtelep – Baldavári Eszter

_____________ 73

A Long-Forgotten House by István Medgyaszay in the Civil Servants’ Housing Estate – Eszter Baldavári Mintakövetők. Egy pszeudo Medgyaszay-ház Budán – Herczeg Renáta, Prakfalvi Endre

__________ 76

Sample Tracking. A pseudo-Medgyaszay House in Buda – Renáta Herczeg, Endre Prakfalvi Emlékház és archívum. Medgyaszay lakóháza a Gellérthegyen – Götz Eszter

________________________ 78

Memorial House and Archives. István Medgyaszay’s Dwelling-House on Gellért Hill – Eszter Götz Medgyaszay István 1877–1959. Emlékkiállítás a Pesti Vigadóban és MÉSZ-ben

_ ___________________ 80

István Medgyaszay 1877–1959. Memorial Exhibition terv // plan

Az új budapesti Velodrom tervpályázat díjazottjai

_________________________________________________________

New Budapest Velodrom. Winners of the Design Contest passzázs // passage

Retro-perspektíva. A Jabornegg & Pálffy építésziroda kiállítása, Altenburg apátság – Götz Eszter ____ 83 Heller Géza brazil szemmel. Egy képzőművész építész – Maria Clara Rada

__________________________ 84

Több, mint lakni. Együtt – a közösség új építészete, Vitra Design Múzeum – Szegő György Csonka Pál érem 2017

______ 86

_ _________________________________________________________________________________________ 88

Magyarország, a hosszú 60-as évek építészete. Kiállítás és kerekasztal-beszélgetés Echoes. A finn építészet és formatervezés 100 éve, FUGA

Középületek közvetlen közelségben. BME, 2017 – Götz Eszter Sebastião Salgado: Genesis, Műcsarnok

_ _____________ 88

_______________________________________________ 88 _________________________________________ 89

____________________________________________________________________ 89

Brazíliaváros építészete két nézőpontból. Fotókiállítás, FUGA

___________________________________________ 89

búcsú // farewell

Szív és ész, közösség és szolgálat. Arnóth Lajos (1929–2017) – Sulyok Miklós In memoriam Litwin József 1953–2017 – Pirity Attila Marosi Bálint (1970–2017)

______________________ 90

______________________________________________________ 91

______________________________________________________________________________________ 91

Hírek, események, kiállítások, pályázatok_ __________________________________________________________________ 92 __________________________________________________________________________________________

_ ___________________________________________________________________________________________

Lapszámunk építészei Lapszámunk szerzői

2017/3. lapszámunk 17. oldalán, a Dagály sétány bemutatásánál tévesen jelöltük meg a projekt kivitelezőjét. A sétány kivitelezését a Parkfenntartó Kft. végezte. Az érintettektől és az olvasóktól szíves elnézést kérünk.

A borítón Medgyaszay István Rezső téri lakóépülete látható. Fotó: Hajdú József

2017 / 04

____ szcéna scene

____

A modern nemzeti alternatívája A Medgyaszayemlékszám elé

___ szöveg text: szegő györgy ___ Medgyaszay István, a 20. század nagy traumáit megélt alkotó „1877. augusztus 23-án a mai Kossuth Lajos utca 3-as számú nevezetes házban született, amelyet Petőfi 1848-ban a szabad sajtó házának nevezett. A ház történelmi szerepét, hajdani lakóit megörökítő emléktábláról Medgyaszay neve még hiányzik.”1 Ezzel a mondattal indul a Holnap Kiadó Az építészet mesterei sorozatában 2004-ben publikált, Potzner Ferenc szerkesztette Medgyaszay-kötet.

Medgyaszay emléktáblájánál 2017. 09. 23-án Fekete György, az MMA elnöke és Ládonyiné bartha Gabrilla, a művész unokája koszorúz, Fotó: MMA

A kötet Medgyaszay életpályáját bemutató fejezetének utolsó idézete a Magyar Nemzet nekrológjával zárul: „Hosszas betegség után 83 éves korában elhunyt Medgyaszay István, a Magyar Építőművészek Szövetsége kiváló tagja (…) 1906-ban a milánói kiállítás aranyérmével, 1908-ban a Czigler emlékéremmel, 1925-ben építészeti nagydíjjal, 1931-ben Greguss-díjjal tüntették ki. Népköztársasá-

régi-új magyar építőművészet

gunk aranydiplomával fejezte ki életműve iránti elismerését.” 2 Medgyaszay István építészetét a mostani 140. évfordulón végre szellemi és szakmai értelemben rehabilitálja az utókor. A fent idézett kötelező protokollsorok tendenciózus hiányai mögött elsikkad a század méltatlan körülményei között is hivatását elveihez híven teljesítő alkotó ember. Rejtve marad időskori kirekesztettsége is. Ezt a tipikusnak mondható jelenséget a 19. század végétől szinte egyeduralkodóvá vált, Hippolyte Taine-től származó miliő-elmélet jól magyarázza: „Nem célszerű az alkotó személyét belekeverni műve értelmezésébe, mert a művet egyedül környezete határozza meg.” Taine úgy vélte, a művészet eseményeit ugyan faith-ként kell kezelni, de azok mint tárgyak léteznek. Mára nyilvánvaló ennek az ellentmondásnak a következménye: ha mindenfajta műalkotást civilizációs objektumnak tekintünk, akkor a mű a mindenkori társadalmi önkény és intézményrendszer függvénye lesz, a történetszociológiai relativizmus áldozatává válik. Ezért nincs Medgyaszay (sem) a helyén. Medgyaszay 1928-ban a Lechner Társaság alapítója volt. Egész pályáját meghatározta a nagy előd célkitűzése, aki Széchenyi jelmondatát átalakítva hitte és hirdette: „Magyar forma nem volt, hanem lesz.” Ez a mondat száz éve a viták kereszttüzében áll. Kritikusai kimagasló életművekre húzzák rá a kulturális nacionalizmus bélyegét. Olyanok demonstrálják ezt a vádat, akik a magyar szecesszió gazdag – inkább csak szövegekből ismert – teljesítményét erre az egy gondolatra redukálják: „… mert számukra az őt inspiráló elméletek tévesnek bizonyult kiindulópontja és a Lechner önéletrajzából kiragadott néhány idézettel (…) a tudományos diskurzusok minden ilyen kulturális jelenséget a konzervativizmus és az antimodernitás, mi több, a haladásellenesség példájaként értelmezik. Pedig mi sem állt távolabb tőle.” 3 Amint Medgyaszaytól sem, hiszen egész lényében újító szellem volt. A bécsi műegyetemi tanulmányok mellett járt a Wagner-iskola mesterkurzusára, majd Párizsba ment, ahol a vasbeton tartószerkezetek úttörője, François Hennebique irodájában dolgozott – ezek a helyek a legfrissebb technikai újítások korabeli laboratóriumainak számítottak. Medgyaszaynak több beton- és más technikai szabadalma is volt. Emellett csatlakozott a budapesti műegyetemi Fiatalok népművészeti kutatóútjaihoz, részt vett a Malonyay Dezső által elindított erdélyi anyaggyűjtésben. A mára mesterségesen szembeállított vezérfonalak akkor az alkotó keresés összeférő, szerves formái voltak. Keserü Katalin szerint Lechner ornamentika iránti érdeklődését is a világkiállításokon szereplő magyar népművészeti anyagok formálták. „Ehhez kapcsolódott Lechner Ödön nemzeti stílustörekvése, mely rendeltetésé-

től függetlenül minden épületére rányomta bélyegét, azt sugallva, hogy nem ideológiai, hanem építészeti stílusok nemzeti arculatainak ismeretén alapul… Így az angol gyarmati építészet s az indiai hatást mutató angol építészethez nem a magyar motívumkincs keleti eredete miatt vonzódott, hanem a tradicionális ornamentika gazdagsága, s európai épülettípusokon lehetséges továbbélése miatt.”4 Tény, hogy Lechner éppen a londoni útja után tervezte az Iparművészeti Múzeumot. Ez a levezetés Medgyaszayra még inkább illik: a veszprémi színház megbízásával a kezében indult német, svájci és párizsi tanulmányútra, amint a néhány év múlva Egyiptomba, Északkelet-Afrikába tett utazását is e kutató szellem, anyag és forma összefüggésének kutatása és alkalmazási lehetősége motiválta. A galíciai fronton kezdett érdeklődni az ősi faépítészetben rejlő modern formálás lehetőségei iránt. A Közép-Kelet építészetét ötvöző Nemzeti Panteon sikeres ívet befutó tervét európai ismertség és elismertség övezte. A betonformálás útkeresése már felismerhető abban, amint Medgyaszay egész életművében; az olyan megvalósulatlan főművekben is, mint az 1913-as Nemzeti Színház I. díjas terve, vagy az 1923-as Néprajzi Múzeum pályaterve – utóbbinál az építész hivatkozik Attila palotájának Priszkosz rétor által leírt tornyaira. A feltételezett őshaza vizionárius építő szimbólumai motiválták az Irán-Turáni Múzeum 1928-as, ugyancsak megvalósulatlan épületének tervét is. És látványosan megjelennek a megépült veszprémi (1908) és soproni (1909) színház, a rárosmulyadi templom és mauzóleum (1909–10), illetve a Baár-Madas líceum és internátus (1928–29) tömegeiben, homlokzati részleteiben is. A Sármány-Parsons Ilona és Keserü Katalin által megfogalmazott összefüggést a tanulmányutak és a tervek között ki lehet egészíteni a turáni mitológiakutatás előzményeivel is, amit a 20. század történelmének késleltetett feldolgozása mindeddig megnehezített. A Medgyaszay-kutatást és általában a magyar turanizmus művelődéstörténeti hatásának kifejtését évtizedekre blokkolta az akkor aktuális politikai szemlélet. 2017 nyarán jelent meg Ablonczy Balázs Keletre, magyar! című, tabut döntő munkája. A kötet a turanista eszmeáramlatot megszabadítja a politikai terhektől, és többek közt számos, a Medgyaszayval kapcsolatos hálót mutat fel, egyik fókuszában a Nagy Sándor, Remsey Jenő György, Akseli Gallen-Kalella, Toroczkai Vigand Ede nevével fémjelezhető gödöllői művészteleppel. Nagy Sándor a turanizmus egyik fő figurája volt, az ő különleges – F. L. Wright épületeihez hasonlítható – műteremvilláját 1907-ben építette Medgyaszay. Később, a 20-as években – KörösfőiKriesch halála után – eltávolodott tőlük. De Zajti Ferenc festőművész hatására elutazott

Medgyaszay István, archív fotó © Medgyaszay Emlékhely

Indiába, és együtt szorgalmazták a bombayi Collegium Hungaricum alapítását. A kort jellemző, keleti magyar eredetet kutató szálak számosak: a párizsi Hevesy Vilmos mérnök például Uxbond írói álnéven a maorimagyar nyelvrokonságról publikált. Hevesynek a budapesti piaristáknál Huszka József volt a rajztanára. 5 Ugyancsak érdekes adalékokkal szolgál Ablonczy a harmadik „turáni építész”, Lechner Jenő (Ödön unokaöccse) kapcsolatairól, pályájának fordulatairól. Akárcsak Boromissza Tiborról, a MIÉNK és a Művészház progresszív rendezvényeinek szereplőjéről, a pusztába kivonult festőről, akinek a magyarok eredettörténetéről írt munkája kéziratban maradt. Vagy László Gyula festőművész-történészprofesszorról, akinek kettős honfoglalás teóriája közismert. És Mokry-Mészáros Dezsőről, aki szerepelt a Spirituális Művészek Szövetségének Remsey Jenő szervezte 1924es kiállításán és beutazta Itáliát, Tunéziát, Egyiptomot, Ceylont. Mezőgazdász végzettsége és biológiai érdeklődése a népművészet és a biomorf ornamentika egyedi szintézise volt. Ahogyan ő a festészetben, Medgyaszay a betonformálásban kereste a népművészetből eredő tiszta forrást. „Az említett alkotók értek a legközelebb a magyar néplélek – ha van egyáltalán ilyen – ázsiai részéhez. Műveikkel jeleket hagytak köztereken, lakásokban, épületbelsőkben. Végső soron ők értelmezték és hagyták hátra számunkra a turanizmus egyetlen értékelhető örökségét: annak szublimációját, hogy valóban Keletről jöttünk. És ezzel kezdenünk kell valamit” – írja Ablonczy Balázs.6 Tudunke kezdeni? A költői kérdésre pozitív válasz maga a Medgyaszayt is rehabilitáló kötet. A lassan száz éves trianoni traumát meghaladva, végre tudományos igényű hiteles összefoglalását illene adni a magyar népi kultúrán alapuló művészetek kimagasló múlt századi teljesítményeinek. Az egymást követő történelmi fordulatok szorításában nem történ-

szcéna // scene

hetett meg a népi kultúrára alapozó modernitás – a más műfajokban is érvényes bartóki modell – átfogó elemzése, még az áttekintése sem. Ausztria modernizációja a fin de siècle korszakára esett, míg Magyarországé kicsit később, a 20. században már nem teljesedhetett ki. A bécsi kulturális ugrásnak nagyszabású összefoglalása Carl E. Schorske híres könyve, A bécsi századvég. 7 Otto Wagner, Gustav Klimt és Sigmund Freud teljesítményére alapozva, fantasztikus adatolással igazolta, hogy a Monarchia az egyetemes modernitás bölcsője volt. Munkáját a Georg Schönerer, Karl Lueger és Theodor Herzl féle politikai pályák radikalizálódásának, széttartó kifutásának bázisára alapozta. De míg Schorske amerikai kutatóként a 70-es, 80-as években ezt Bécsben megtehette, figyelme már nem terjedt ki a magyar társállamra és Budapestre, noha a magyar művészet más karakterű, de nem kevésbé kvalitásos. Wagnerrel, Hoffmannal, a Wiener Werkstättével szemben itt volt Lechner, Lajta, Medgyaszay, Maróti vagy Róth Miksa; Klimttel, Schielével és Kokoschkával összemérhető Ferenczy, Csontváry, Vaszary, Gulácsy vagy Berény Róbert; Freuddal már szembefordult Ferenczi Sándor, a legkedvesebb tanítvány, a mester férfiközpontú terápiai gyakorlatával szakítva lágy, női princípiumot követő szellemmel. Amint Lechner Ödön is Otto Wagner „harcias, birodalmi építészetével” állította szembe a népművészetre alapozó, lágy karakterű magyar szecesszió architektúráját. Ezt a gondolatot Moravánszky Ákos a Méhek és szegecsek c. tanulmányában 8 fejtette ki. Schorske „álomfejtő” figurájával szemben a renegát Ferenczi Sándor – másféle, ugyancsak megkésett – rehabilitálása nyomán felmerült egy nőies terápia elsőbbsége a maszkulin, alárendelő, klasszikus freudival szemben. Erős Ferenc egy tervezett Ferenczimonográfia vázlataként 9 felveti a Monarchia központjaként funkcionáló Bécstől eltérő ma-

gyar gondolkodás, illetve művészet (a pszichológiában a „budapesti iskola”), lényegében egy identitásprojekt létjogosultságát és megfogalmazásának lehetőségét. Ezt sem Schorske, sem a zene területén a német és a bécsi modernizmust feldolgozó, ugyancsak amerikai Leon Botstein nem írták le. A magyar művelődés- és művészettörténészekre, szociálpszichológusokra vár a feladat: a magyar identitásprojektben végre méltó helyükre tenni az építészet, a társművészetek és társtudományok kimagasló alkotóit. Friedrich Hebbel a Monarchia kultúrájáról ezt írta: „kis világ, ahol a nagy tartja főpróbáját”. Medgyaszay úttörően egyéni modernizmusa egy új architektúra főpróbája volt. A 2017 szeptemberében megrendezett Medgyaszay-konferencia és összeállításunk jelen lapszámunk Utóirat rovatában kis, de fontos mozzanata a Monarchián belüli és azon túli magyar modern építészet impozáns alternatíváját feltáró munkának. ___________ 1 Medgyaszay István – Az építészet mesterei. Válogatta és összeállította Potzner Ferenc, sorozatszerkesztő Gerle János. Holnap Kiadó, Budapest 2004. 2 Magyar Nemzet, 1959. május 4. (Medgyaszay István 1959. április 29-én hunyt el.) 3 Sármány-Parsons Ilona előadása Lechner Ödön, a nemzeti modernizáció építésze. Nemzeti stílusok Európában címmel hangzott el az Iparművészeti Múzeumban 2014-ben rende zett centenáriumi Lechner-konferencián (megjelent: MÉ 2015/2). 4 Keserü Katalin: Nemzeti gondolat a 19. század magyar építészetében. Az egyetemestől a regionális stílusig. In: Sub Minervae Nationis Praesidio. ELTE és ELTE Művészettörténeti Tanszék közös kiadás. Budapest, 1989. 5 Huszka József Turáni ornamentika c. hosszasan gyűjtött néprajzi tezauruszát (1929) évtizedekkel később publikálta. Reprint: Nyers Csaba, Budapest, 1994 6 Ablonczy Balázs: Keletre, magyar! A magyar turanizmus története. Jaffa Kiadó, Budapest, 2017 7 Carl E. Schorske: A bécsi századvég. Helikon Kiadó. Budapest, 1998 8 Moravánszky Ákos: Méhek és szegecsek. Lechner Ödön budapesti és Otto Wagner bécsi Postatakarékpénztára. http//www.c3.hu/scripta/szazadveg/11/, 2016 9 Erős Ferenc: Kultuszok a pszichoanalízis történetében. Jószöveg Műhely, Budapest, 2004

The National Alternative of the Modern An Introduction to the Memorial Issue Devoted to István Medgyaszay The career of architect István Medgyaszay was defined by the objective phrased by Ödön Lechner: „There has not been such a thing as Hungarian form, but there will be.” Whilst studying at the University of Technology in Vienna, he also attended the master courses of Otto Wagner to be continued in Paris, where he found his place with the studio of François Hennebique who was a pioneer of ferro-concrete structures. Back in those days these locations were actually the laboratories of the latest innovations and technologies. The uniquely individual and characteristic modernism of Medgyaszay was the dress rehearsal for a genuinely new architecture.

2017 / 04

Szent György tér és Dísz tér Ötletpályázat ___

kiemelt megvétel: S-TÉR Kft. (Benkő Anna Ágnes, Csík Nóra, Gulyás Viktor Soma, Kelemen Edmond István, Nagy Lili Anna, Nyitrai Katalin Laura, Sógor Gabriella Alexandra, Szekercés Ivett, Thurnay Júlia Anna, Varga Viktória Lilla)

A Miniszterelnökség felhívására a Lechner Tudásközpont által kiírt ötletpályázat célja az volt, hogy a tervezési szabadság biztosításával felkutassa a budavári Szent György tér és Dísz tér hasznosítására, funkcionális és eszmei megújulásának lehetőségeire megfogalmazható legjobb válaszokat. A díjazásban részesült urbanisztikai-építészeti megoldások bírálatánál fontos szempont volt a fenntartható, a Várra vonatkozó hosszú távú fejlesztési tervbe illeszthető koncepció. A pályázatoknak az értékőrzés és értékteremtés aspektusa mellett a funkció, a városszerkezetbe illeszkedés, a látvány és az energiahatékonyság követelményeinek is meg kellett felelnie. Az értékelés során a Vár és a táj kertművészeti, történeti összefüggéseit, annak szellemi és kultúrtörténeti tartalmát vette alapul a Bíráló Bizottság. A pályaművek lényegében néhány típusba sorolhatók: a Szent György tér nyugati oldalát teljes hosszában történő beépítését javasló, a tér T alakú alaprajzi elrendezését követő tervek, a Szent György tér beépítését célzó megoldások, illetve vannak, akik nem építik be a teret, hanem szabad térként értelmezik újra. Az első két fő típus kétkiemelt megvétel: Építész Stúdió Kft.

régi-új magyar építőművészet

kiemelt megvétel: PLANT-Atelier Peter Kis Kft. (Demény Ilka, Kis Péter, Molnár Bea, Sinkovics Brigitta, Tóth Anikó)

két alcsoportra bontható, attól függően, hogy a Honvéd Főparancsnokság és a Honvédelmi Minisztérium tömbjének bontását vagy megtartását javasolják. A beérkezett anyagokból hét pályamunka került megvételre összesen 22 millió forint értékben.

St George Square and Grand Square Design Contest The call published by the Prime Minister’s Office and Lechner Information Centre targeted to survey the best possible solutions to utilize and renew the site, that is St George Square and Grand Square located in the Buda Castle district of the Hungarian capital. Criteria for the evaluation of the urbanistic-architectural ideas of the entries submitted for the contest included sustainability and whether the concept can be integrated into the long-term development scheme of the area in the wider context. Besides the aspects of preserving and creating values, function, adjustment to the fabric of the city, spectacles and energyefficiency were the primary requirements that the concepts had to meet. We are hereby publishing a survey of four of the award-winning entries. kiemelt megvétel: CET BP. Kft. (Csomay Zsófia, Eke Dániel, Szijjártó Csongor, Gyüre Borbála, Heckenast Judit, Ránki Soma, Takács Ákos, Magyari Mátyás, Hamvai Kinga)

szcéna // scene

2017 / 04

____ téma theme

____

Fény és anyag kölcsönhatása

ELI-ALPS kutatóközpont, Szeged ___ építész architect: Szőkedencsi Géza ___

szöveg text:

Mizsei Anett

fotók photos:

Bujnovszky Tamás

Szőkedencsi Géza és az Artonic építészei fajsúlyos házat terveztek, amelyet a benne elhelyezett csúcstechnológia tematizál. Művészi értékű tereiknek és Magyarországon sosem látott mérnöki teljesítményüknek köszönhetően nem csak tudományos jelentőséggel bír a Szeged határában megépített ELI Attoszekundumos Fényimpulzus Forrás (ELI-ALPS) kutatóközpont. A ház alkotói azonos erővel jelenítik meg a funkcionális működést és fordítják le azt az esztétika nyelvére. Fényimpulzusok és szilárd részecskék találkoznak az épület szívében, a 74 méter élhosszúságú, négyzet alapterületű kísérleti területen, s a főbejárattól elindulva egy folyamatos skálán mozgunk: reprezentatív terek kompozícióitól elindulva haladunk végig a házon, mígnem elérjük a kutatásoknak otthont adó „A” épületet. Az építészek végig következetes idegenvezetőink maradnak és magabiztosan tartják az egyensúlyt elegancia és indusztriális esztétika közt. Tízhektáros sík terület veszi körbe az épületet, közvetlen szomszédjai nincsenek. Körülötte a vadvirágos puszta rendezett kertre vált. A falak mentén vízfelületek húzódnak, a ház geometriáját kiterjesztve a tájra is: anyagukban mintázott, gravírozott felületek szövik át a kutatóintézet teljes területét. A tervezők egyetlen lendületes vágással alakították ki a tagolt tömegű komplexum főhomlokzatát, megnyitva és mozgalmassá téve azt. A zártabb irodai szárny és a tisztán üvegből épített fogadócsarnok találkozása jelöli ki a bejáratot. Az üvegfelület megjeleníti az ég és a horizont reflexióit, fotovoltaikus cellák adják mozaikszerű, strukturált mintázatát, pixelszerűen felbontva a nagy, egybefüggő felületet. Ugyanakkor mindez nem töri meg a hegyesszögű forma erejét, amely mögött átsejlik a kutatóközpont „agya”, a belsejében létrehozott tömegbe helyezett konferenciaés tudásközpont. A fogadócsarnok földszintje publikus tér, központjában élénk narancsvörös színű, lágy formájú mag helyezkedik el. Háromszögekre bontott felülete erősíti az izgalmas geometriát. Ez rejti a konferenciaközpontot, fölötte pedig a folyóiratolvasót. Utóbbihoz híd vezet a kutatók által használt szintről, és a héjszerkezeten túlfuttatva konzolos beltéri erkélyben végződik, hangsúlyozva a visszametszett homlokzat kristályszerű üveg-hegyesszögét. Az olvasóterem felülvilágítója alatt ívelt, egyedi tervezésű ülőbútorok kanyarognak, elméleti munkához,

régi-új magyar építőművészet

pihenéshez vagy kisebb, kötetlenebb megbeszélésekhez is ideális terepet hoznak létre. Organikus formájuk éppúgy a természeti táj betelepülése, ahogyan a ház geometriája is kilép a falak közül a kertbe. A külső és belső terek összekapcsolódása már az előkertben járva is érezhető, de a több szárnyra osztott épülettömeg által félig körbezárt belső kertek és teraszok még hangsúlyosabbá teszik. Szükség is van ezekre az emberléptékű átmeneti terekre, amelyek védettebb, bensőségesebb helyzetükkel ellensúlyozzák az egyébként üres „pusztában” álló ház kitettségét, egyben átláthatóbbá teszik az épületegyüttest. Az egyes szárnyak közti átlépést a belsőben is finom eszközökkel érzékeltetik a tervezők: a belső homlokzatokkal, tisztán lehatárolt tömegekkel a koncepció végig egységes marad.

tĂŠma // theme

2017 / 04

A megnyitások és az anyagokon megjelenő játékok – mint a fényes és matt felületek váltakozása, vagy éppen az irodai szárny előcsarnokra néző üvegfelületének változtatható mértékű transzparenciája – eltérő hangulatú és flexibilisen használható tereket teremtenek. Az irodai és kutatói szárnyak kötik össze a fogadóteret az „A” épülettel, a technológiát befogadó hightech csarnokkal. Külső héjától függetlenített magja önálló „ház a házban” elven épült meg – az üvegdobozba helyezett „agy” sajátos parafrázisának is tekinthetjük. Speciális alapozását többek között a központi pillért alátámasztó 4 db, egyenként 45 m mélységre lefúrt és 180 cm átmérőjű cölöppel oldották meg, ezek esetében Európában először alkalmaztak bentonitos paplanborítás technológiát. A cölöpök fölött speciális vakpince épült, viselve a laborokat körülvevő, akár 2 m vastag vasbeton burok terheit, egyben biztosítva a lézeres kutatási technológia rezgésmentes elvárását. Az üzemszerű magba benyúlik a látogatói útvonal egy központi helyiséggel, amelyből üvegfelületeken át rálátás nyílik a lézeres kísérleteket szolgáló tisztaterekre. E látogatói terület üvegliftjével, futurisztikus, piros bútorzatával erős kontrasztot képez az ipari világgal. Az érdeklődő éppúgy elkülönített úton érkezik ide, ahogyan a gépészeti vezetékek is: egy nyaktagon keresztül, nem háborgatva

régi-új magyar építőművészet

tĂŠma // theme

2017 / 04

––––––––– Generáltervező // general design:

ÁKA 2012 Konzorcium (ÁKMI Kft, K+K Kft, ARTONIC Kft.) Generál építész tervező // general architecture:

ARTONIC Design Építészeti Kft. Felelős építész tervezők // leading architects:

Szőkedencsi Géza, Orbán Csaba Építész tervezők // architects:

Bárdos Gabi, Besnyői Rita, Debreczeni András, Hoffman Tamás, Ékes Márton, Gömbös Máté, Kövér Zoltán, Kutasi Dániel, Molnár S. Gergely, Menyhárt Gergő, Szlovicsák István Belsőépítészet // interiors:

Töős György, Pintér Tamás

–––––––––

régi-új magyar építőművészet

tĂŠma // theme

2017 / 04

a rezgéstől, hőmérséklet-ingadozástól és portól védett tisztatereket. Egyszerre bent vagyunk a kutatási területen, de kívül is maradunk rajta. Az egész épületrészben túlnyomás uralkodik: óránként félmillió légköbmétert kell speciális szűrőkön keresztül kicserélni. A kutatási technológia alatti rezgésmentes alap magas talajvíztől való védelme érdekében az épületrész alá telepített drénrendszer és szivattyúk működnek, ezek segítségével a talajvizet is folyamatosan azonos szinten tartják – a felesleget az épület közelében kiépített záportározó tó veszi fel. A fogadócsarnok, a kutatói-üzemeltetői irodák és a tulajdonképpeni technológiát befogadó szárny mögött egy különálló épületben műhelyek, raktárak, kiszolgáló helyiségek kaptak helyet. Itt készülnek a kutatásokhoz esetlegesen szükséges további elemek, alkatrészek, házon belül lehetővé téve számos munkafolyamat elvégzését. Az üzemszerű működés mellett a másik fontos cél, hogy nemzetközi tudományos közösség épülhessen itt, jól meghatározott találkozási pontokkal és privát területekkel. A kutatók és itt dolgozók számára épített, valamennyi szintet összekötő szoborszerű, élénkpiros üvegborítású spirállépcső szimbolizálja e kapcsolatokat. A közönség számára gondosan kidolgozott látogatói útvonal, az egykarú, kékeszölden derengő matt üveg lépcső, illetve az előcsarnokba beúszó erős színű mag adja a legfontosabb viszonyulási pontokat. Az épület minden részlete illeszkedik az egészhez, érthető, dekódolható, mégis összetett és cseppet sem didaktikus nyelvet beszél.

régi-új magyar építőművészet

The Interaction between Light and Material ELI-ALPS Research Centre, Szeged Géza Szõkedencsi and the architects from Artonic have designed a quality house which focusses on the high technologies it contains. As a result of its spaces featuring artistic qualities and engineering achievements unforeseen and unprecedented in Hungary so far, the ELI-ALPS Research Centre built on the margins of Szeged does not only have significance for sciences. Its architects equally powerfully emphasized the functional operation and translated it into the language of aesthetics. Designers formed the main facade of the complex of the highly articulated mass of the building by a single sweeping cut meant to open it up and make it appear dynamic. The meeting point of the more closed design of the wing housing offices and the purely glass foyer mark the entrance. The glass surface impresses us with the view of the sky and its reflections. It has a mosaic-like structured pattern made up by photovoltaic panels to break up the large unbroken continuous expanse as if they were pixels. However, they do not break the mighty power of the acute-angled architectural form, from behind which the “brains” of the research centre filter through: it is the conference and information centre housed inside the structure. The wings containing offices and research rooms connect the reception area with building “A”, which is the hall containing technology. Its core is independent of its outer shell: it was built after the principle “a house within a house”. It may as well be interpreted as a unique paraphrase of the “brains”. Behind the foyer, the offices of research and operation, as well as the wing housing the actual technology there is a separate building containing workshops, store rooms and services. For researchers and everyone else working here a highly sculpturesque bright red glass-clad spiral staircase symbolizes the internal relations as it connects every level of the building. Visitors can follow a route carefully designed especially for them. The matte glass stairs with bluish-greenish twilight effects and the core floating into the foyer are the main points of reference for orientation inside the complex. Every single detail of the building smoothly integrates into the whole, it is meaningful, decipherable, and yet complex, and does not appear didactic at all.

téma // theme

2017 / 04

A tudáspark arc(h)épülete

Az óbudai Graphisoft Park új irodaháza ___ építészek architects: Vikár András, Lukács István ___

szöveg text:

Tatai Mária

fotók photos:

Bujnovszky Tamás

Az immár húsz éves óbudai tudásközpont egyetemi, alkotó- és munkahelyeivel a nyugalom szigete. Folyamatosan bővül, de szerencsére még mindig szervesen. Legújabb épülete, a SAP Hungary Kft. irodaháza a Park bejárati széléhez került; léptéke és kinézete okán akár a tudáspark arc-épületének is tekinthető. Utcai homlokzata maga is kaput formál: a bejárati üvegajtó kétszintes üvegfalban áll, két oldalán befelé vezető kapubélletes kialakítással. 1 A kapuzat aszimmetrikus megoldása (bélletek, üvegosztás) nemcsak esztétikai játék, de kellőképp hangsúlyossá is teszi a bejáratot. A ház hátul nyaktaggal kapcsolódik a cég korábbi épületéhez. Három tényező mindenképp szerepet játszhatott az épület kialakításában: a park szellemisége, az építtető cég filozófiája, valamint az alkotó építészek tapasztalata. A Vikár & Lukács Építészstúdió több irodaházat tervezett már, de sohasem egy sémára. Mindig az igényekhez és a helyhez alkalmasat és mindig mást. Óbudán, illetve a Graphisoft Parkban sem ez az első projektjük, 2 a honlapjukon is olvasható hitvallásuk szerint: „Visszatekintve minden tervezé si feladatnál a park hangulatához és épületeihez való alkalmazkodás volt a feladatunk, de minden épületünknél igyekeztünk valami, a Parkhoz, illetve az adott helyszínhez tartozó újat és eltérőt is létrehozni, hiszen a hely szelleméhez és az adott korhoz történő igazodás hitünk szerint csak együtt eredményes.” 3 Az épület a SAP Kft. háza. A név kötelez, a SAP jelentése pedig a számítástechnikában: SystemAnalyse und Programmentwicklung, ami rendszerelemzést és

régi-új magyar építőművészet

––––––––– Generál tervezés // general design:

Vikár és Lukács Stúdió Kft. Építész vezető tervezők // leading architects:

Lukács István, Vikár András DLA Építész társtervező // co-architect:

Gál Árpád

Építész munkatársak // fellow architects:

Mangel János, Kákóczki Norbert, Király Szabolcs, Bencsik Tamás, Tóth Balázs, Seidl Krisztián Statika // statics:

Kokopelli Kft. Épületgépészet // HVAC:

Enco Mérnöki Iroda Kft. Épületvillamosság // electrical engineering:

VA-IQ Kft.

Tűzvédelem // fire protection:

BNN Biztonságtechnika Kft. Épületszerkezetek // structure:

FRT Raszter Építésziroda Kft. Környezetvédelem // environment protection:

Józsa és Társai 2000 Kft. Tájépítészet // landscape:

Garten Stúdió Kft Közlekedés // traffic:

Wettstein & Társa Bt.

–––––––––

téma // theme

2017 / 04

programfejlesztést jelent. Korunk jellemző entitása. De maga az építészet is részben így működik: elemzéssel kezdődik, majd ezután következik az épület tervének kifejlesztése. Csakhogy az építészetnél mindehhez még hozzájön a művészeti dimenzió, amely szellemi többlettel hathatja át a művet. A harmadik tényező, ami a Graphisoft Park intézményeinél elvárás, a kreativitást segítő munkakörnyezetre vonatkozik. Eszerint alapelv, hogy a környezet egyszerre legyen nyugodt hatású, de inspiráló is, tegye lehetővé a zavartalan koncentrálást, de a közös megbeszéléséket is stb. Ahogyan a Park gazdái írják: „A legjobbakat ugyanis nemcsak a pénz érdekli. Nekik fontos a kihívás, a munka minősége, az elismerés. És nagyon fontos a környezet is, amelyben dolgoznak, ahol életük nagy részét töltik.” Hogyan teljesíti itt mindezt az építészeti kialakítás? A merőlegesen egymásba metsző téglatestekből létrehozott, tagolt tömeg egyszerű alapot biztosít, de az egyszerűséget mozgalmassá teszi a tömegjáték, a változó épületmagasság, a teraszok és loggiák kivágata. Az utcára merőleges kétszintes tömeg tetejére került gépészeti egység megoldása bravúros: a bejárat felé attika-emeletet képez, ezzel a bejárati homlokzatot magasabbá és így kiemeltté teszi. Az egyébként kétemeletes épület homlokzatképzését meghatározza a téglaburkolat és az üvegfelületek aránya. A tégla a park legrégebbi házainak világát is megidézi és több új épületével rokonítja ezt a legújabbat. A viszonylag magas és hosszú, változatosan osztott ablaksávokat

régi-új magyar építőművészet

tĂŠma // theme

2017 / 04

az épület sarkainál ferde világosszürke bélletek szegélyezik, ez a visszatérő motívum hatásos lezárást és jó átvezetést biztosít a tégla falmezőkhöz. A kapun belépve két szint magas, két oldalról üvegfalakkal megnyitott, tágas előcsarnok fogad, átmeneti tér külső és belső világ között. A bejáratnál elegáns gesztussal, ferde üvegfallal választották le az ugyancsak két szint magas, lényegében háromszög alaprajzú szélfogót, amelyen át a belépőt jobbról magas falkép fogadja – pasztellszínekkel, dinamikus függőleges rajzolattal –, párja már az előcsarnokban balra, az előzőre merőleges elhelyezésben látható: választékos megoldás a fogadótér hangulatához. Ebben a térben a finoman tört vonalvezetés, az átláthatóság, a világos színek dominálnak. Két jelentős motívuma a törtvonalú lépcsőkar, valamint az ugyancsak törtvonalú, vízszintes hangsúlyt adó fa recepciós pult. A reprezentatív lépcső szinte szobrászati elem: feljáró része mintegy lebeg a térben, üvegmellvédje a fényjátékot fokozza, fa kapaszkodója a vonalak játékának része. A magasban a trapezoid lete-

régi-új magyar építőművészet

kintő pihenőterasz és a befüggesztett világítási keret, valamint az átlátások, tükröződések és a fénysávok vonalai, térben kitérő egyenesei teszik teljessé az építőművészeti hatást. A fogadtatás egyszerre elegáns és barátságos. A földszint az oktatás elsődleges helye, itt az előcsarnokból közvetlenül jutunk a világos oktatótermekbe. Ez a föld szintje – felette a víz, majd a levegő szintje következik. Itt a meleg hatású, finom textúrájú fa felület dominál a jellemzően fehér falak között. A vezetői irodák bejáratai üveg falmezőkből nyílnak, a szükséges intimitást sávos, opálosított üveg-textúra biztosítja. Az emeletek alaprajzi rendszere hasonlóan logikus és egyszerű: középen a közlekedő és kiszolgáló egységekkel, a széleken a nagyrészt csak belsőépítészeti elemekkel leválasztott munkaterekkel, a csomópontokban étkezőkkel, teraszokkal, a falak mentén kevésbé vagy jobban elkülönített kisebb terekkel. A nagy irodákat természetes fény világítja be, az alkotóhelyekhez ergonomikus székek tartoznak. A ház derűjét a belsőépítészeti megoldások teszik teljessé. Az íróasztaltól felállva lehetőség van társalgókban beszélgetni, vagy akár játszani is, de pici, egyszemélyes zugokba is vissza lehet vonulni, vagy barátságos konyha-étkezőkben időzni. felfrissülésért ki lehet lépni a kényelmes teraszokra, de a föld alatti autó- és bicikliparkolók mellett konditerem is rendelkezésre áll. A sokféle ülőbútor között a zsákfoteltől az étkező- és tárgyalószéken át a zsámolyig vagy a hintaszékig minden válfaj megtalálható: kényeztető ez a változatosság. A bútorok formaviláguk révén mégis összetartoznak,

The Image-Arc(h) Building of the Information Park The new office building of Graphisoft Park, Óbuda

domináns fekete-fehér színeikkel, egy-egy élénk színfolttal kiegészítve cseppet sem keltenek extrém vagy zavaró hatást. A vizet és a levegőt elsősorban kiegészítő elemek, színek és falgrafikák idézik meg. Egy itt dolgozótól hallottam, hogy a munkatársak különösen kedvelik a „telefonfülkéket”. Ezek a lekerekített élű fehér dobozok, a hatvanas évekre emlékeztető stílusukkal a berendezés érdekes színfoltjai. A fiatal fejlesztők szívesen telefonálnak itt, elkülönülve a közös terektől. A ház híven teljesíti a vele szemben felállított elvárásokat. Szerkezeteiben korszerű, térművészete időtlennek mondható, részleteiben a múltat is megidézi, léptékében emberi. Egyszerű és összetett, kétségtelenül szerethető. ___________ 1 Hasonló megoldás látható az építésztervezők előző épületénél, a kőbá nyai ügyfélközpontnál – természetesen más léptékben és anyagokkal, lásd MÉ 2017/2. 2 Az építészek korábbi épületeik itt: Fejlesztői épület (1999), M épület (2007, lásd MÉ 2009/5), Aquincumi Villaházak (2004), IBS Diákszálló (2014, lásd MÉ 2015/3) 3 Bojár Gábor elnök, Kocsány János vezérigazgató

téma // theme

Located in Óbuda, the information centre celebrating its 20th anniversary this year is an island of peace and tranquillity with its university, creative and work places. It is being extended non-stop, but luckily has managed to preserve its integrity so far. Its most recent structure, the headquarters of SAP Hungary Ltd. is positioned at the entrance side of the Park. Because of its scales, dimensions, proportions and outer design it may as well be regarded as the emblematic image-building of the site. Three factors may have played key-roles in creating the design of the complex: the spirituality of the park itself, the philosophy of the company building it, and last but not least the experience and expertise of its architects. The mass of the building is articulated by three-dimensional rectangles perpendicularly intersecting each other that make up a firm base for the whole structure, whilst the playful overall design makes its simple appearance quite dynamic by the alternating heights of the substructures and the patterns made up by the decks and loggias. The facade design of the two-storey building is defined by the proportions of the brick architecture used for both the facework and the glazed surfaces. Brick evokes the building material of the oldest structures in the area and also integrates the most recent architectural addition to the neighbouring structures. With an elegant gesture, the windbreak was separated with a slanting glass partition. In the foyer delicately broken lines and traceries, transparency and a palette of light colours come to dominate. Two significant motifs are the broken-line flight of the stairs and the wooden reception counter featuring yet another broken line that emphasize horizontality. Higher up, the trapezoid form resting deck and the hanging illumination framework, as well as see-throughs, reflections and light bands define the tracery of the space with diverging straight lines that make architectural effects complete. Interior design solutions come to round-off the overall design of the building. Standing up from the desk one can join the others to have a conversation or even play in the lounges, or rest in tiny roomlets suited for one person, or have a nice time in the friendly diners that double as kitchens. The structures of the building are modern contemporary ones, its spatial art solutions are timeless, its details evoke the past as well, its scales and dimensions are humane.

2017 / 04

Hiteles átirat

Palatinus strand rekonstrukciója, Budapest

___ építészek architects: Nagy Csaba, pólus károly ___

szöveg text:

Okrutay Miklós

fotók photos:

Bujnovszky Tamás

A Budapest első strandfürdőjeként 1919-ben megnyitott Palatinus töretlenül őrzi a népszerűségét, a fővárosban betöltött vezető szerepe mindig is megkérdőjelezhetetlen volt. Mindez a környezetből is fakad – a Margitsziget önmagában vonzó helyszín –, de leginkább annak a nagyvonalú tágasságnak, a hatalmas, lenyűgöző léptéknek köszönhető, ami a „Palát” legendássá tette. És máris az építészet szerepénél tartunk, hiszen ez az élmény elsősorban Janáky István 1937–38-ban megvalósult épületéből, illetve medence-együtteséből fakad. A korabeli közönség némi idegenkedéssel fogadta azt az új „betonépületet”, amelyben az utókor a modernizmus filozofikus mélységű gondolatiságát köszönti. A funkcióból fakadó letisztult, képletszerű kompozíció jött létre: a kor kívánalmainak eleget téve, két tömbbe különválasztott férfi és női öltözőszárny, és az e kettőt összekötő, nagyvonalú oszlopcsarnokként jelentkező, a pénztárakat is rejtő fogadótér. A Palatinus felújításának szemlélője szinte észrevétlenül sodródik abba az állapotba, hogy a jelenlegi beavatkozás értékelése helyett az eredeti épület előtt hódol, a gondolatokat mintha a nyolcvan évvel ezelőtt született ház ébresztené. Valójában azonban ezzel éppen a felújítás építészeti koncepciója vizsgázik: az a szemlélet, ahogy a rekonstrukció során a funkcióbővülés úgy tudott megvalósulni, hogy ezzel párhuzamosan az épületegyüttes ismét a lehető legközelebb kerülhetett az eredeti, Janákyféle gondolatisághoz. Ez utóbbit több okból is érdemes hangsúlyozni. Elsőként fontos rögzíteni a tényt, hogy a felújítás előtti utolsó állapotában egy sokszorosan torzult, végletesen leromlott állapotú házzal szembesülhettek a tervezők. A folyamat már az átadást követő években megindult, majd a háború utáni időszakban intenzívebbé vált, toldaléképületek jelentek meg, belső átalakítások történtek, nem csupán a tömegkompozíció harmóniáját rontva, hanem a részletképzések terén is végletesen degradálva a látványt. Ez utóbbi kapcsán két nagyobb, a felújítás tervezésére is ható beavatkozás említendő: a homlokzatok utólagos levakolása és sárga színűre festése, illetve a belső oldali csigalépcsők könnyed üvegfalának kopolit üvegre való cseréje.

régi-új magyar építőművészet

GSPublisherVersion 0.0.100.100

tĂŠma // theme

2017 / 04

Ugyanakkor maga a klasszikus modernizmus sebezhetősége is kihívást jelent. A tervezés idején éppen adott funkciónak való lehető legpontosabb megfelelés gyakran gátja annak, hogy a használati mód változásai lekövethetők legyenek, illetve a két háború közötti időszak szerkezeti és anyagkísérletei is sokszor jelentettek tévutat. Jelen helyzetben a bauxitbeton alkalmazása egy fürdőépületnél kimondottan ellentmondásos, nem beszélve a hőhidas és ezért utólagos hőszigetelést követelő részletekről. A Palatinus strandfürdő felújításának legfőbb érdeme, hogy mindezt a rendkívül összetett problémakört úgy kezeli, hogy valamennyi döntést magával értetődőnek érzünk. A jelenlegi funkcióbővítés érthető igény, a termálmedencék főépületben való elhelyezésével rossz idő esetén, illetve az ősztől tavaszig tartó időszakban is fogadhatók vendégek. Az épület szerkezeti lényegét felismerve, annak logikáját követve, a beavatkozás egyik

régi-új magyar építőművészet

kulcseleme a déli szárny szuterénjét és magasföldszintjét egy térré alakító megoldás. A pillérváz-rendszer megmaradt, az azonos keresztmetszettel szerkesztett oszlopok a kettős belmagasságú térben különösen karcsúnak, könnyednek hatnak. Az így kialakult tér már megfelelő tágasságot biztosít a medencék fogadásának, egyedül a karzatok használata tűnik kérdésesnek. A közlekedőmag és a vizesblokkok összefogása logikus döntés, az így kialakuló rész dobozszerű kezelése határozott jelzése a kortárs beavatkozásnak. Mint ahogy valamennyi ilyen, akár kisebb jelentőségűnek tűnő részlet esetében is hasonlóan hangsúlyos, ám visszafogott, az eredeti építészeti koncepció alá rendelt megoldásokkal szembesülünk. Jellemző példaként talán elegendő a belső homlokzatra nyitott új kijáratok kezelését említeni, ahol a homlokzati sík visszaugrik, és fekete színezést kap. Minden egyéb részlet az eredeti Janáky-ház hiteles újragondolása, visszatérve a kompozíció valamennyi meghatározó részletéhez. Ezen belül a legmarkánsabb megoldás a homlokzatkezelés. Egészen különleges döntés volt a hazai modernista gyakorlaton belül is, hogy a tömeget határozott kubussá, geometriai formává tevő sima felületű vakolat helyett itt a nyerstégla vibráló játékosságával mutatkozott meg a ház. Ennek kapcsán kell kitérni arra a döntésre, hogy a fennmaradt épület elbontásával, az eredeti tervek és korabeli fotóanyag felhasználásával újraépítés történjen. Fájdalmas-

––––––––– Generál tervező // general architecture:

Archikon Kft.

Vezető tervező // leading architects:

Nagy Csaba, Pólus Károly Építészek // architects:

Bóday-Bagó Bernadett, Déri Dániel, Dobos Bence László, Nagy Zsolt, Nahoczki Éva, Tőrös Ágnes, Sebestyén Szilvia, Várhidi Bence Tartószerkezet // structure:

Markovits Péter, Szecsey Márton – MTM Kft., Pintér Tibor – EKI Terv Kft., Halmi Balázs, Petrilla Zsolt – Nádor-Mérnöki Kft. Épületgépészet // HVAC:

Gál Tamás Zsolt – IzoPlan Kft., Lucz Attila – HVArC Mérnöki Iroda Kft. Hidraulika // hydraulics:

Horváth Gábor, Barta Ervin – Horváth Spa-Consult Kft., Sáth Beáta – Idnatisz Kft. Külső közmű // outdoor public utilities:

Simon Bálint – Siengi Kft. Elektromos tervező // electrical engineering:

Kuthi Levente – Nádor-Mérnöki Kft., Karácsony István – AP-Lightworks Kft., Aczél Dávid Tűzvédelem // fire protection:

Decsi György – Fireeng Kft. Liftgépészet // elevator:

Balogh Gábor – Schindler Hungária Kft. Vízszigetelés // water insulation:

Czégeni Csaba – Kristály Kft. Megbízó // client:

Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. Kivitelező // main contractor:

PALATINUS 2015 Konzorcium – ZÁÉV Építőipari Zrt, Laterex Üzemeltető Kft.

–––––––––

téma // theme

2017 / 04

nak tűnik, különösen egy műemléki védettségű épület esetében. Ugyanakkor, ha csupán a homlokzatképzésre gondolunk, láthatjuk, hogy éppen erről a legjellemzőbb részletről kellett volna lemondani, hiszen a rávakolás alól az eredeti felület épen nem kerülhetett volna elő. Sokszor felmerülő kérdés a modernista-funkcionalista építészettel összefüggésben, olyan kérdés, amely ezen építészeti korszak kapcsán a legélesebb: az anyagban jelentkező eredetiség, vagy az azt teremtő építészeti gondolat a továbbörökítendő?

régi-új magyar építőművészet

A Palatinus kapcsán azonnal választ is kapunk. Az északi szárny utcai homlokzata az eredeti falszerkezet megőrzésével újult meg, a korábban említett okok miatt azonban itt vakolt felülettel találkozunk. Valamennyi további homlokzat azonban újrafalazott, így itt a fehérre festett nyerstégla finomságával lehet jelen a ház. És belefeledkezhetünk a további, hitelesen rekonstruált eredeti részlet finomságába is. A fekete-fehér padlóburkolat vibrálásába, az ismét légiesen könnyed módon jelentkező csigalépcsők sorába, a napozóteraszok mellvédjét lezáró, mediterrán hangulatot hozó barát-apáca fedésbe, vagy akár a belső falsíkokon és a bejárati oszlop csarnok mennyezetén jelentkező vörös szín melegébe. A „Pala” építészeti értelemben is újra méltó lett ahhoz a szerephez, amit a kezdetektől betöltött, zászlóshajó a főváros strandéletében.

tĂŠma // theme

2017 / 04

régi-új magyar építőművészet

An Authentic Reinterpretation Reconstruction of Palatinus Baths, Budapest Opened back in 1919, the very first open-air baths complex of Budapest has preserved its popularity ever since. It results also from this environment – as Margaret Island is an attractive venue in itself –, but more so from the generous company and the enormous, impressive scales and proportions that made the baths legendary. The primary source of the experience is the complex made up of the building designed by István Janáky realized in 1937–38 and the pools. The contemporary audience received the new „concrete building” with some degree of criticism in which posterity sees the philosophical intellecutal depths of modernism. The chief value of the reconstruction of Palatinus is the approach by which the extension of functions could be realized during the reconstruction project simultaneously with bringing the complex of buildings as close to the original concept as possible.

téma // theme

2017 / 04

Értékek és mértékek

Szirmay-Waldbott kastély rekonstrukciója, tolcsva

___ építész architect: rudolf Mihály ___

szöveg text:

Tuczai Rita

fotók photos:

Hajdú József

Tolcsva, Tokaj-Hegyalja egykori mezővárosa bővelkedik a múlt relikviáiban. Az érintetlen, vadregényes Zempléni-hegység erdőségeinek közelsége és híres szőlődűlői a történelmi időkben is vonzották a birtokosokat, akik aztán szép számmal hagytak maguk után ma már műemléknek számító kastélyt, kúriát. Ez a pompás múlt átragyog az elmúlt idők rombolásain, a gazdára talált, felújított, új funkciókkal felruházott tolcsvai kastélyok fel-felcsillannak a lassan rendeződő faluképben. A Szirmay-Waldbott-kastélyt a főúri reprezentáció pompája és az agrártudományi műveltség sűrűsödése a maga idejében messze földön híressé tette. Napjainkban látogatóközpontként keresi új szerepét a térség életében. Eddigi rekonstrukciójának szellemisége megismételte egykori építtetőinek szándékát: megőrizni az elődök által teremtett értékeket és a mindenkori lehetőségekhez igazítani a fejlesztés mértékét. A földszintes, klasszicista stílusban épült kastély egészen napjainkig általános iskolaként működött. A funkciójához igazodó átépítések, toldások-foldások miatt inkább lelakottnak, mintsem romos állapotúnak tűnt. Tetőszerkezetében a gyámgerendákhoz fűzőcsavarokkal felkötött gerendái

régi-új magyar építőművészet

épségben maradtak, csak a vápák alatt vizesedtek a falak. Nem csoda, hogy elkerülte a műemléki hatóságok figyelmét, a tervtárban nem volt róla adat. Így rekonstrukciója homlokzati felméréssel, majd egy teljes műemléki felméréssel kezdődött: falszövetkutatással, festőrestaurátori kutatással, farestaurátori kutatással és az építéstörténeti tudományos dokumentációk felkutatásával. A történeti elemzést szerencsésen kiegészítette egy ritka lehetőség: a Szirmay és Waldbott családok leszármazottai családi emlékezetükben, történeteikben megőrizték a kastélyt, s minden tudásukkal, nem ritkán tárgyi emlékeikkel is hozzájárultak felújításának sikeréhez.

A kastélyt az itt birtokló, az ország mind politikai, mind vallási, gazdasági és kulturális életében jelentős szerepet játszó Szirmayak kezdték el építeni. Egy 1784es térképen az udvarház még leginkább épületcsoport volt, a 18-19. század fordulóján már parkkal körülvett reprezentatív nemesi rezidenciaként említik a források. Pincéjének és konyhájának barokk kori maradványai mutatják ennek emlékét. A máig fennmaradt klasszicista

kastély első egysége és középpontja egy téglalap alakú, két sarkán egy-egy toldalékkal rendelkező új építésű ház volt. Egy késő klasszicista bővítés során nyerte el összetett, de szimmetrikus szerkezetét, jó ritmusban tagolt homlokzatának rendjét. Ekkor kapta a bejárati portikuszt és azzal átellenben a dupla méretűre bővített díszteremhez tartozó rizalitot. 1880-ban a kastélyt és a hozzá tartozó birtokot báró Waldbott Frigyes vette meg. Ő és a birtokot öröklő fia, Waldbott Kelemen erdészeti-szőlészeti felkészültségük révén országos szerveződések vezetői voltak. E kastélyt tették meg a családi életük és birtokuk központjává. Gazdaságuk fejlesztésével párhuzamosan folytatták az épület bővítését, korszerűsítését. Az 1880-as évek elejétől számos archív fotó – közöttük Klösz György művei is – megörökítették a kastély folyamatos formálódását.

téma // theme

A központi, későklasszicista épületmag megmaradt és fokozatosan, egységről-egységre integrálta az előző századból való épületcsoport egyes elemeit. Déli oldalról a barokk kori, külön épületben lévő konyha hosszanti épületének egy szeletét. Az addig különálló konyhaépület és a kastélytörzs közötti foghíjat beépítették, a könyvtár éppen odafért. Az északi oldal hatalmas pincéje felé egy új, L alakú kastélyszárnyat emeltek, amit a 19. század végén még átszelt egy kapubejáró. Ezt a 20. század elején már megszüntették, két kijárata elé egy-egy sokszög alaprajzú kiugrást építettek. A kastély utolsó hozzákapcsolt eleme egy télikert, ami a bejárati oldal déli, konyha felőli szárnyát zárja le. Építtetői a későklasszicista rizalit bábos attikáját áthelyezték fölé. Hatalmas, raszterosztású ablaktábláival modern lezárását adja a főhomlokzatnak. A toldásokból, hozzáépítésekből és összekapcsolásokból izgalmas térszerkezet és meglepően egységes homlokzati hatás állt össze. Jelenkori rekonstrukciója követi a 19. század végétől birtokló Waldbottok építtetői attitűdjét. A kastély bejárati portikusza az ajtók ritmusához igazodó oszloprenddel körülvett, kör alakú előcsarnokba visz. Az előcsarnokból bal felé nyílik a nagyszalon, s annak folytatásában a könyvtár. Mindkét terem azzal a különlegességgel bír, hogy enteriőrjének impozáns faburkolata a földön, a falakon és a mennyezeten is megmaradt. A nagyszalon falikárpitjai, a könyvtár könyvállománya, az ősök képei mind eltűntek, nyomuk sajnos csak a korabeli fényképeken maradt fenn. A rekonstrukció ezekben a termekben azt célozta meg, hogy a lehető legaprólékosabb részletességgel visszaállítsa az eredeti burkolatokat és a berendezés több-kevesebb részét. Egykori szépségében élvezhetjük a nagyszalon különböző fákból készült táblás parkettáját, a falak lábazati részét borító betétmezős faburkolatot, a neoreneszánsz kazettás famennyezetet, a faburkolatokkal egybekomponált nyílászárókat és keretezéseiket, valamint a szalon központi asztalát

2017 / 04

a körötte lévő fotelekkel. A könyvtár üvegajtós könyvszekrényei, berendezésének jó néhány eleme átvészelte az iskolai könyvtárként működés éveit. Kandallóját és különleges, festett családi címerekkel díszített rozettás, plasztikus mennyezetét is eredeti állapotába visszaállítva, hiányzó elemeiben kiegészítve csodálhatjuk meg. A kastély bejáratával szemben nyílik a díszterem. A társadalmi reprezentációt szolgáló egykori helyiségek közül – a tornatermi funkciója miatt – ez került a legrosszabb állapotba. Nem maradt meg egykori lábazati faborítása, pompás tapétája és nyílászáróinak egy része sem. Az enteriőr két eredeti formát ismétlő eleme, a hasábos kialakítású cserépkályha és a négyszintes étagère a felújítás során visszakerültek helyeikre. Bár a korabeli fényképek alapján további térelemek is visszaállíthatók lennének, sőt a halszálkás parketta alatt megmaradt az intarziás padlóburkolás egy része is, mégsem ez lett e terem rekonstrukciójának célja. Egyrészről az anyagi források nem tették ezt lehetővé, másrészről a mai kor igényei sem ezt kívánják. Ez a terem az épület rendezvényeinek helyszíne. A visszaállított, hatalmas nyílászárók szimmetrikus ritmusa, a tágas-fényes letisztult elegancia, az elpusztult tapéta helyett választott angolvörös falfestés a termet a mai ünnepségek méltó, de mindenképpen alakítható terévé teszik. A nyílászárókkal mint a reprezentáció dekoratív elemeivel egyébiránt már a kastély építtetői is operáltak. A falkutatás során kiderült, hogy az egymással szemközt nyíló grandiózus ajtópárok rizalit felé eső fele tulajdonképpen vakajtó, pusztán a szimmetria kedvéért illesztették őket a falakra. A kastély későklasszicista, reprezentációt szolgáló helyiségeit tágasság, mértani rend, pedáns szimmetria jellemzi. Ezek tükrében felettébb meglepő az épület jobb szélső traktusának esetlegessége. A Waldbottok a barokk kori konyha épületszeletét félbevágott dongaboltozatokkal, szűk folyosókkal, a szinteltolódás feltöltésével, méternél is vastagabb falak meghagyásával kapcsolták a klasszicista rendhez. Megtartották a konyha szabad-

régi-új magyar építőművészet

kéményét. A legkésőbb épült modern télikerthez is ez a zegzugos, cselédek által használt folyosó vezet. Egy olyan ablak adja a megvilágítását, ami a padlószinttől indul és derékig ér. A főúri rezidenciák szokásos nyugalomkereső elhelyezkedésével ellentétben a kápolna is ebben az épületrészben került kialakításra, rögtön a konyhai nyüzsgés mellett. A kicsiny kápolna belsejéről maradt egyetlen kép az üvegablakának régi, fekete-fehér képeslapon fennmaradt reprodukciója. Ennek készítették el mai, színes másolatát. A könyvtár ajtajából a konyha felé kilépve nem csak a térhatás változik ugrásszerűen, de a régi tulajdonosok képi reprezentációs szándékának sem találjuk nyomait. Nem maradtak családi fotók sem a konyháról, sem a kápolnáról, sem a télikertről. A rekonstrukciónak a falkutatások eredményeire kellett támaszkodnia. Arra koncentrált, hogy azokat az építészeti elemeket, amelyeket a falfeltárások megmutattak – szabadkéményt, barokk ablakkereteket, boltozatokat, vastag falakat – a maguk plasztikai értékeiben meghagyva mutassa meg. Egyébiránt a barokk kori épületrész oldalhomlokzatának különböző méretű és elhelyezkedésű ablakkeretei a fal külső nézetében is izgalmas változatosságot adnak. A Waldbottoknak határozott törekvésük volt a pompára, a modern kényelemre,

––––––––– Vezető építész // leading architect:

Rudolf Mihály DLA Építészek // architects:

Szamosi Endre, Molnár Katalin, Bögös András, Szélné Mercz Eszter, Huszanyik Borbála, Lipták Zoltán Kertészet // gardening:

Vincze Attila, T. Brózik Zsófia Statika // structure:

Kalydy Zoltán Gépészet // HVAC:

Várfalvi Géza Elektromosság // electrical engineering:

Münnich Gábor

Tűzvédelem // fire protection:

Dr. Söllei Pál

Kiállítási installációk // exhibition installation:

Deigner Ágnes

Faanyag kutatás // timber research:

Kemenczki Kálmán

Falkép kutatók // frescoe research:

NEMESSÁNYI Klára, Boromisza Péter

Farestaurátor // wooden restoration:

Lászlóné Balogh Zsófia Építéstörténeti tudományos dokumentáció // building history documentation:

Bordás Beáta, Virág Zsolt Adatközlők // informants:

Báró Waldbott Jánosné, Szirmay Gábor, Ifj. Pauleczki Ferenc Értékleltár // inventory value:

ugyanakkor a fejlesztésben türelmesek és mértékletesek voltak. Nem semmisítették meg a régi, de használható épületrészeket. Őseik iránti tiszteletük képi relikviáival beterítették kastélyuk reprezentációs tereit. Az épület rekonstrukciója érzékelhetővé tett egy olyan különleges pontot, ami magába sűríti ennek az egyszerre múlttisztelő, jelen-hedonista és jövőorientált szellemiségnek a térhasználati esszenciáját. Ahogy kilépünk a könyvtár mélytónusú rendjéből és megállunk a cselédfolyosó patyolatfehér furcsaságában, egyszerre kapcsolódhatunk mindehhez: balra a télikert fénytelített modernsége, előttünk a konyha középkori zsúfoltsága, mögöttünk a könyvtár neoreneszánsz pompája, kicsit jobbra a kápolnácska jelenkori letisztultsága. Meglepően erős élményt ad a pompából való belépés egy ilyen nagyon összetett jelentésű térrészbe. S ha egy rövid sétával a cselédfolyosón átlépünk a kastély egykori hálótermeinek folyosójára, ott ismét vár egy váltás: a kastély főúri korszakának életébe kaphatunk bepillantást a kiállítótérként berendezett, letisztult rendet követő szobákban. Mindegyik helyiség az egykori kastélybeli főúri élet egy-egy szeletét mutatja be. A kiállítás anyagához egy könyv is kapcsolódik, Virág Zsolt szerkesztésében. A kastélytörténet nagyon látványos, izgalmas képválogatásán túl tanulmányaival azokat az összefüggéseket is megmutatja, ahogy egy korabeli főúri család életmódja, gazdasági tevékenysége, kulturális értékrendje megjelenik épületeinek formaiságában.1 Az utókor számára követendő értékű az, ahogy egykor a Waldbottok hozzányúltak a Szirmayak örökségéhez. A család egyre bővülő reprezentációs és kényelmi igényeinek megfelelően, de mindenkori lehetőségeiket szem előtt tartva fejlesztette a kastélyt. S ami létrejött, az egy visszafogott eleganciával terjeszkedő, darabokból összetett, mégis egységes hatást keltő épület. A kastély északi szárnyában még mindig iskola működik, de várható a rekonstrukciója. További hasznosításában szerepel egy borakadémia kialakítása, valamint a holly-

téma // theme

woodi-magyar és tolcsvai mozitörténeti vonatkozások bemutatása. Az eddigi rekonstrukciós folyamat belesimult az egykori tulajdonosok építtetői szándékaiba. Felkutatta, majd megmutatta az általuk létrehozott értékeket, finom kiegészítéseket alkalmazott ott, ahol nem, vagy csak töredékesen található adat az eredeti állapotról. E cikk szerzője nem ismeri a további terveket. De ha az egykori építtetők logikája mentén halad tovább a rekonstrukció és az épület bővülő funkcióinak kialakítása, akkor a jelenkori felújítók ott, ahol a tér kínálja magát, akár hozzá is építenek majd a már meglévő kastélyhoz. Ezzel a gesztussal integrálódhatna az épület története a jelenbe, s összekapcsolódhatna a Szirmayak kulturálispolitikai és a Waldbottok agrártudományi öröksége a jelenkor Hegyalját revitalizálni igyekvő szándékával.

Simon Zoltán

Falszövet kutatás // wall carpet research:

Feld István, Simon Zoltán Kivitelezés // main contractor:

Közlak-Ép Zrt. – Szalay Antalné, Szalay Antal

Kiállításrendezés // exhibition design:

Igaz Rita, Molnár Gyöngy, Virág Zsolt Installációk kivitelezése // installation implementation:

Dominium Kft.

Bútormásolatok, enteriőrkiegészítők // furniture, accessories:

Majoros És Társa Faipari Kft. Kőrestaurátor // stone restoration:

Kovács István

Farestaurátor // wooden panel restoration:

Lászlóné Balogh Zsófia Műszaki ellenőr // controller:

Horváth Tamás

–––––––––

___________ 1 Virág Zsolt: Tolcsvai Szirmay – Waldblott-kastély, Látogatóközpont, Kastélytörténet – Kiállításvezető – Érdekességek, 2015. A kötet e cikk szerzőjének is alapos és fontos forrásanyagát adta az egykori kastély építés és a mai rekonstrukciós szándékok bemutatásához.

Values and Scales The Reconstruction of Szirmay-Waldbott Mansion in Tolcsva Tolcsva, a former agricultural town of the Tokaj-Hegyalja region abounds in relics of the past. The Szirmay-Waldbott mansion is renowned far away for its representative aristocratic grandeur and elegance, and also treasures an intense erudition of agriculture. As of today, it functions as a visitors’ centre still trying to find its role in the life of its surroundings. The construction of the mansion was started by the Szirmay family, which had its estates here, and played a key role in politics, religious life and culture in the whole country. Then in 1880 the estate and the mansion were purchased by Count Frigyes Waldbott and made it the centre of their family life and their estate too. Parallel with the development of their economy, they went on extending and modernizing the building. The late Classicist style mansion has rooms for representation, featuring spaciousness, geometric order and precise symmetry. The reconstruction project so far has been integrated with the aims of the former owners by researching and revealing the values created by them, applying delicate details where it was necessary, or where the surviving original designs show only fragments of the original conditions of the structure.

2017 / 04

Ipari jutalomjáték

Hajó szervízállás épület, Győr-Gönyű Országos Közforgalmú Kikötő

___ építészek architects: Hatvani Ádám, Korompay Attila, Dékány Tibor ___

szöveg text:

Botzheim Bálint

fotók photos:

danyi balázs

Ma, amikor az ipari esztétika Magyarországon jórészt a borászatok területére szorult vissza, az építési volumen nagyját alkotó gyárak, raktárak többsége pedig szürke dobozként hat, üde színfoltot jelentenek a kikötőfejlesztésekhez kapcsolódó épületek. Nemcsak az ilyen jellegű projektek ritkasága, hanem a bennük rejlő lehetőségek miatt, amelyek szépen meg is mutatkoznak az arra nyitott építészek előtt. A Győr-Gönyű Országos Közforgalmú Kikötő 1992-ben kezdte meg a működését. A dátum egybecseng a BősNagymaros ügy szomorú fordulatával. Miután Magyarország visszalépett a nagymarosi erőmű megépítésétől, Szlovákia építeni kezdte az úgynevezett C verziót, a magyar közreműködés nélkül is működő erőművet, ami együtt járt a Duna fő ágának szlovák oldalra, mesterséges mederbe terelésével. A Mosoni-Duna és a Szigetköz így magasabbra került, mint a Duna főmedre, azóta ide alig jut víz. Az új Győr-Gönyű áruforgalmi kikötőt a Mosoni-Duna torkolatához telepítették, itt már elég magas a vízszint a biztonságos üzemeltetéshez. A Bős-Nagy-

régi-új magyar építőművészet

maros ügy és annak a vízszintre gyakorolt hatása bonyolult összefüggésrendszer, de mindenképpen a sors fintora, hogy ha a 70-es évek közepétől kezdve két évtizeden keresztül nem kotorták volna a medret, akkor a bősi vízlépcső ellenére legalább a Mosoni-Duna vízszintje rendben lenne. Az építészeti adalék pedig a kotrás oka: az 1974-ben startolt győri házgyár működéséhez így tudtak a legegyszerűbben sódert biztosítani. A házgyár azért kapott engedélyt, mert akkor még úgy volt, hogy a nagymarosi erőmű megépül, ami visszaduzzasztotta volna a vízszintet. A meder egyébként természetes úton is visszatöltődne, de időközben az osztrákok is megépítették az erőműveiket, így hordalék már nem nagyon érkezik. 1 A Győr-Gönyű kikötőhöz egy ipari park is kapcsolódik, mely szinte még üres, jelenleg az egyetlen gyár – amely egyébként gazdaságilag beindította a történetet – egy 35.000 négyzetméter alapterületű, osztrák tulajdonú horganyzóüzem. Nagy kiterjedésű

–––––––––

Építészek // architects:

Hatvani Ádám, Korompay Attila, Dékány Tibor Koncepció // general design:

Benedek András – SBS-KOMIR Kft. Statika // Structure:

CEOS Kft.

Gépészet // MEP:

Kristályklíma Plusz Kft. Elekromos tervezés // electrical design:

HAP Kft; WTF Kft.

Tájépítészet // landscape design:

VK Studio Kft.

–––––––––

téma // theme

2017 / 04

ipari területek építészetéről beszélve nehéz a kontextus és az illeszkedés fogalmát értelmezni. Az 1959-ben kiadott Ipari épületek tervezése c. könyvben Rados Kornél az ipartelepek öt kategóriáját említi a védőtávolság nagysága szempontjából. 2 A védőtávolság 100 m és 1 km között változik, a tevékenység veszélyességétől függően. Ezt figyelembe véve egy ipartelep zárt, önazonos egységet kell alkosson, ugyanakkor a városszövet nemegyszer körbenövi ezeket a zárványokat. A rendszerváltás utáni évtizedek ipari építészetében – Szendrői Jenő meghatározását kölcsönözve – az „amerikai” típusú gyárcsarnokok nagyarányú terjedését figyelhetjük meg.3 Ez röviden annyit jelent, hogy ma egy ipari épületegyüttes a legtöbbször földszintes, ablaktalan dobozok-

régi-új magyar építőművészet

ból áll. Az okok nagyon praktikusak: a legtöbb ipari folyamat számára ideális, ha nincs szintváltás, a tisztán mesterséges fénnyel pedig konstans megvilágítási értékeket lehet beállítani. Az a kísérletező, újító attitűd, amelyet a most elkészült gönyűi szervízállás épületnél láthatunk, leginkább a 60-as évek ipari építészetére volt jellemző. Annak idején ugyanis spórolni kellett az építőanyaggal és az üzemeltetés erőforrásaival (például a mesterséges világítással). Ezek a megszorítások keltették életre azt a kreativitást, amely az ipari építészet különleges szerkezeteihez vezetett. A most elkészült ház egy nagyobb kikötőfejlesztés részeként épült meg 2014–17 között. 4 Hivatalos megnevezése ugyan szervízállás, a megvalósult tervezési program azonban ennél többre is alkalmassá teszi az épületet: az egész kikötő és az ipari park irányítása is megoldható innen. Formálásában leginkább a kikötői léttel való kapcsolat megteremtését fedezhetjük fel. Előképet keresve nem kell messze mennünk: a győri ÁTI közraktár (lásd MÉ 1976/3) három darupályája, 5 illetve formáltabb verziójában a Kapy Jenő által tervezett csepeli MAHART fedett rakodó testesíti meg. 6 A darupálya

mint ipari szerkezet itt építészeti motívummá transzformálva, szürreális méretű épületkonzolként jelenik meg. Az út fölé 14 méterrel kinyúló épületrészt hátrahorgonyzott hídszerkezetként lehetett megépíteni. Az L alakú telepítés részben a telek adottságait, részben a funkciók logikáját követi. A földszinten megtaláljuk az összes olyan helyiséget, ami a szervízállás feladatkörének betöltéséhez szükséges. A kikötőbe érkező hajók itt leadhatják a hulladékokat és a veszélyes anyagokat. Ezek tárolása részben föld alatti tartályokban, részben az épülettömeg hátrahúzásával nyert fedett nyitott tárolóban lehetséges. A partfalra merőleges épületszárnyban található a diszpécser szoba, valamint az épületet működéséhez szükséges gépészeti rendszerek. A partfallal párhuzamos szárnyban iroda, vendégszoba, vízminőség-vizsgáló laborok, illetve vizesblokk kapott helyet. Az L alakú alaprajz sarkában találjuk a bejáratot és az előteret. Ez a helyiség az emelethez hasonló designt és minőségi burkolatokat kapott. A térben álló lépcső szoborként ereszkedik le a térbe és az emeletre hívogat, melyet egy kompakt iroda foglal el, tárgyalóval, munkahelyekkel és konyhával. A Duna felé kinyúló konzolos épületrészből impozáns látvány tárul elénk. Ez a kiemelt pozíció valóban alkalmassá teszi a kikötő és az ipari park felügyeletére. A tüzihorganyzott taposórács, mint egyszerű ipari szerkezet, az épületen végigfutó univerzális designelemként találta meg a helyét. Már a fedettnyitott tároló tolóajtaján megjelenik, de az emeletre vezető lépcső burkolataként mutatkozik be igazán, majd eztán az emeletre érve már álmennyezetté alakul át. Az épületből a függőfolyosóra lépve, szoborszerű árnyékolóvá transzformálódik, végül pedig körbecsomagolja az egész emeleti konzolos épületrészt. A tetőterasz kisebb rendezvények megtartására is alkalmas. A függőfolyosó, mely a konzolmotívumot ismétli, külső lépcsővel zárul:

téma // theme

ez vezet az L alakú épület által közrefogott udvarra. Itt újra előjön az érzés, amely az épület bejárásakor végigkísért: nyilvánvaló, hogy a tervezők szabad kezet kaptak, s ez jótékonyan hatott az épületre és a környezetére. Az udvaron található egy jókora kommunikációs antenna, melynek szép arányú formájáról rögtön látszik, hogy az építészek tervezték, nem egy katalógusból rendelt szériadarab. Az épület üzemeltetési költsége kiemelt szempont volt a tervezésnél. A partfal feltöltésekor talajkollektort fektettek le, amely az épület fűtését hűtését segíti, az áramellátáshoz pedig a tetőn elhelyezett napelemek járulnak hozzá. A szervízállás épület saját dimenzióin túllépve nemcsak funkcionális, de esztétikai értelemben is az újdonság erejével néz ki a nemzetközi vizekre. ___________ 1 http://www.origo.hu/itthon/20120824-a-mosoniduna-es-a-szigetkoz-alacsony-vizallasa.html 2 Rados Kornél: Ipari Épületek Tervezése, 1959, p.29 3 Szendrői Jenő: Ipari építészetünk, Műszaki Kiadó, 1965, p.43 4 http://eurout.hu/referencia/38/gyor-gonyu-orszagos-kozforgalmu-kikoto-infrastrukturalis-tovabbfejlesztese 5 https://moderngyor.com/2012/09/03/ati-kozraktar/ 6 http://kapyjeno.hu/index.php?/projects/ipari-epuelet---mahart-fedett-rakodo/

An Industrial Joy-Play Ship Service Building, Győr-Gönyű National Harbor The harbour at Győr-Gönyű started its operations in 1992. It is also associated with an Industrial Park which is still almost empty. At present there is only a single factory active here, which is an Austrian-owned galvanizing plant that actually upstarted the economic story of the site. The house completed right now has been constructed as part of a more extensive development of the harbour between 2014–17. The crane track as an industrial structure is presented here as transformed into an architectural motif as a „bracket” building with surrealistic dimensions. The section of the building projecting over the road by 14 metres could be built as a back-tiered bridge structure. The L-shaped design closely followed the logic of functions. The ground floor contains all the rooms that are necessary to house the tasks of the service station. The wing perpendicular to the bank contains the dispatchers’ office as well as all the service engineering systems, whilst the wing running parallel with the riverbank hosts a spare room for guests, the laboratories for monitoring water standards and the water areas. Being a genuine novelty both functionally and aesthetically, the service station building has stepped beyond its dimensions as it launches onto internationals waters.

2017 / 04

Józan építési logika

Családi ház, Piliscsaba

___ építész architect: Őrfi József ___

szöveg text:

Kiss Tamás

Budapesthez közel, de a főváros zajos nyüzsgésétől védve, a Budai-hegység és a Pilis határán fekszik Piliscsaba. Építészete higgadt és egyben megkapó; a telepített fasorokkal szegélyezett utak és a ligetes területek mentén jellemzően kis léptékű, változatos korú házak sorakoznak. A vasútállomás felől gyalogosan haladva, egy keskeny, dús növényzettel övezett, burkolatlan úton érünk az építész saját tervezésű családi házához. A homlokzatról azonnal leolvasható, hogy a ház jelenlegi kialakítása egy épületbővítés eredménye. Az ezredfordulót követően épült kétablakos ikergarzon mellett egy kisebb – első pillantásra jelentéktelenebbnek tűnő – épület kapott helyet. A két rész külseje az utcavonallal párhuzamos gerincű közös nyeregtetőn túl merőben különböző. A régi, téglafalú épület homlokzatát – eredeti arculatát felvállalva – törtfehér vakolat borítja, az új, könnyűszerkezetes házat függőleges, hézagosan elhelyezett falécezés burkolja. A kettő találkozásánál a homlokzat síkja néhány méteres szélességben vissza-

régi-új magyar építőművészet

fotók photos:

Bujnovszky Tamás

ugrik és felülete fekete színre vált. A fával burkolt homlokzaton csupán egy – a régi épületre reflektáló – fehér színű, felülvilágítóval ellátott, váztáblázatos ajtót látunk, míg a beugratott fekete homlokzati szakaszt a sarkokban egy-egy hosszúkás ablak keretezi. Ezzel első pillantásra a régi épület dominanciája látszik érvényesülni, csakhogy az új rész bejárata elé hosszan kinyúló, élére állított pallókból készült gyalogoshíd határozott gesztussal mutatja a bejárat kiemelt szerepét. Már a homlokzaton is megnyilvánul a természettel való barátságos viszony: a visszaugratott sík nem csupán az épület hosszú tömegét oldja, hanem a ház itt egyértelműen teret kínál a növényzetnek, tisztelettudóan hátrébb lép. A főbejáraton át az előtérbe érkezünk. A megszokott előszobai terek szűkös szigorúságát itt sikeresen kompenzálja a fedélszékig felfutó belmagasság. Továbbhaladva a ház magjába, a konyha–étkező–nappali közös terébe jutunk. Ez a helyiség a népi építészet egyfajta parafrázisa; éppúgy a ház és a családi élet nyüzsgő központja, mint egykor a pitvar. A téglány alaprajzú tér rendkívül funkcionalista, alaposan átgondolt bútorozással. Az átjárás a főbejárattól a hátsó udvar irányába a konyhapult mellett, majd egy szakaszon a konyhaszigetként és étkezőasztalként egyaránt használatos asztal mellett, afféle rejtett közlekedőn keresztül történik. Ez a belső tengely, amelyre a bejáratok is felfűződnek, valójában már az utcán, a híd-szerű járófelületnél kezdődik, s voltaképpen az utcai gesztusával egyenesen a hátsó udvari teraszra vezeti a látogatót. A helyiség közepéről a tér világosan áttekinthető; az alapvetően fehér, fekete és a natúr fa színeit viselő, mértékkel bútorozott, tágas belső élhető enteriőrt kínál, szabad

kilátást biztosítva a környezetre azzal, hogy az udvar irányában a falat nagy felületű ablakok törik át. Az erre merőleges belső falfelületet teljes egészében könyvespolc borítja; az építkezés során használt zsaludeszkák avanzsálódtak e nemes feladatra, immáron bútorként, némiképp átalakulva, számos kötet súlyát hordják a hátukon. A könyvespolc közelében nyílik a kamra, amely – a bejárati előtérhez hasonlóan – nagy belmagasságával szolgálja ki a raktározás igényét. A kamra mellett továbbhaladva egy újabb előtérhez jutunk, ez már a korábban épült garzon falai között van, innen nyílik a gyerekszoba, a fürdő és a hálószoba. A teraszon ismét a népi lakóház analógiája fogad. Az egykori fedett tornác kortárs átértelmezése során a fedett-nyitott tér kilép a ház kontúrjából, és a korszerűség, funkcionalitás és gazdaságosság elvei mentén kap arculatot. Az analógiát erősíti a teraszon álló parasztbarokk pad, amely a családfő életútjából származó emlékként került ide. A gazdaságos anyaghasználat elvét követi a terasz padlózata: az élére állított, konzolosan túlnyújtott fapallók sorolása erős, a falak burkolatára reflektáló, azzal megegyező struktúrájú szerkezetet hozott létre. Az elvnek némileg ellentmond, hogy mindezt üvegkorlát szegélyezi, de ez esetben a gazdaságosságot felülírta a funkcionalitás szükségszerű igénye: a teraszon ülve a környezetre való rálátás és az udvaron játszó gyermek állandó felügyelete egyaránt szempont volt a korlát anyagának megválasztásakor. Ereszcsatorna nincs a házon, de nincs is szükség rá; esős időben a teraszon ülők a lágyan alácsorduló vízfüggönyön keresztül nézhetnek a tájra, eközben a víz a padló függőleges hézagain keresztül halad tovább a föld felé. Az udvarról felnézve egy újabb perspektíva tárul fel a szemlélődő előtt: a hátsó

téma // theme

2017 / 04

homlokzat középső részét a ház tömegébe mélyen behatoló terasz uralja, amelyet balról a régi épület világos tömbje, jobbról az új rész fával burkolt homogén tömege keretez. A terasz viselkedése innen érzékelhető legerőteljesebben: a szelíd eleganciát tükröző üvegkorláttal szegélyezett teraszkonzol épphogy ráül az alatta levő, növényzettel borított kis domboldalra. Az épület végén a bütühomlokzat a ház legletisztultabb, mégis izgalmakkal teli részlete. A rejtett ajtó mögött egy műhely kapott helyet, s majd itt a későbbiekben, a padlástérben és földszinten iroda, valamint garázs is kialakításra kerül. E részeken a belső funkciókról árulkodó nyílászárókat a minimális anyaghasználat jegyében készült, hézagosan rakott homlokzati falburkolat takarja el a kíváncsiskodó tekintetek elől. A piliscsabai ház igényes példája annak, hogy napjainkban hogyan lehet a természetes környezettel ös�szhangban lévő, ízléses és gazdaságosan kivitelezett házat építeni. Olyan folyamat ez, amely józan építési logika mellett, esztétikus értéket teremtve nem fejeződik be a tervlapokon, hanem a kétkezi munka közepette nyeri el a ház végleges karakterét.

régi-új magyar építőművészet

Rational Common Sense Logic of Construction Dwelling house, Piliscsaba The facade of the detached family house immediately shows that the building is a result of a later extension. Built after the turn of the millennia, it is a twin-design studio with two windows, which bravely takes on its original design, next to which there is now a smaller new building. The old brick-wall building has a facade clad in whitish plaster, whilst the new light-weight construction features vertical timber slabs positioned with some gap in-between. Where the two houses meet, the plane of the facade is retraced with some metres of width, and the colour of its surface turns into black. It already shows on the facade that the architecture fosters gentle relations with nature: the receding plane does not only counteract the longitudinal mass of the building, but also is the place where the structure obviously offers room for the vegetation, and respectfully steps back in order to host it. On the deck one can spot the analogy of vernacular dwelling houses, which is a reinterpreted variation of the formerly roofed porch. However, the covered-open space here steps out of the silhouette of the house, and is identified by following the principles of modernism, functionality and economy. This house located in Piliscsaba is a high-standard example of how to construct nowadays a tasteful and economically built house which can be adjusted to harmonize with its natural environment.

tĂŠma // theme

2017 / 04

Minden vég egy új kezdet

Lezárult a Hello Wood Falu projektje

___ építészet architecture: Hello Wood ___

szöveg text:

pálinkás Edit

A Hello Wood idén két projekttel hívta fel a figyelmet a falu, a közösségi térhasználat, az együttgondolkodás és a kommunikáció jelentőségére. A Tokaj-hegyaljai borvidéken megrendezett Építész Mustra ’17 a hagyományokkal rendelkező falvakba hozott friss szemléletű építményeket, a három év után lezárult Falu projekt, a Csóromföldén semmiből kialakított új közösségi tér pedig a fenntarthatóság felé vezető útra léphet. A Falu projekt 2015-ben, a Hello Wood hatodik alkalommal megrendezett építészeti táborában indult a Balatonfelvidéken fekvő Vigántpetenden, amikor az alkotók egy mozgó falut terveztek, amely fesztiválról fesztiválra járva spontán eseménytérré vált. 2016-ban a Hello Wood megvette a Vigántpetendhez tartozó, csodás panorámával rendelkező Csóromföldét, egy kéthektáros területet, ahol megkezdődhetett a projekt letelepedési fázisa, a már hosszabb távra tervezett építkezés. A Falu projekt saját településén az idén a Közösségformálás: Udvar témára reagálva harminc ország húsz egyetemének építészei összesen hét szerkezetet építettek meg. A munkában olyan építészirodák vettek részt, mint a Kengo Kuma & Associates, a fa építészet és design mestere; Robert Kronenburg, a hordozható architektúrák szakértője, vagy a Groundlab, a táj- és városépítészet specialistája. 2017-ben érkezett el az a pillanat, amikor az építészek organikus helyszínné változtatták az épületeket és a köztük lévő tereket, működő közösséget hoztak létre. Csóromfölde már nem csupán építési területként funkcionált: az építők lakóházai, zuhanyzók és konyha is ide került, illetve az esti egyetemi előadásokat is itt tartották. Kialakult egy faluközpont a köré épült mini lakónegyeddel. És létrejött az élet zavartalan működéséhez elengedhetetlen infrastruktúra, már víz és áram van is a telepen. Bár a hároméves program véget ért, a megalkotott építményeket nem bontják le. Csóromfölde a következő fejlesztési szakaszba került, a települést önfenntartóvá kívánják tenni. Pozsár Péter és csapata a jövőben olyan rendszereket fejlesztene, amelyek segítségével környezetbarát módon és olcsón tudnának energiát elállítani, illetve vizet használni. * Idén ünnepeljük a 15. évfordulóját annak, hogy a Tokaji borvidéket az UNESCO felterjesztette a világörökségi listára kultúrtáj kategóriában. Ez adta az egyik apropóját annak, hogy idén a Hello Wood itt rendezte meg Építész Mustra ‘17 elnevezésű oktatási programját, a Tokaj Borvidék Fejlesztési Tanács támogatásával. Az ország összes építészkaráról és a Magyar Képzőművészeti Egyetemről összesen 150 diák és a hazai épí-

régi-új magyar építőművészet

fotók photos:

Bujnovszky Tamás

01. Hello Wood Torony // Tower Csapatvezetők: Pásztor Bence, Tarcali Dávid, Pongor Soma (Studio Nomad) 02. Karavánszeráj // Caravanserai Koncepció: Angelo Ferrara, Csapatvezetők: Angelo Ferrara, Nelson Laroque 03. Ed And Act Csapatvezetők: Komlósi Bence, Nicolas Ziesel 04. Keresztmetszet // Cross-Section Csapatvezetők: Rufus van den, Ban Suzana Milinović, Joao Prates Ruivo, Keimpke Zigterman 05. Belső Kert // Garden Courtyard Csapatvezetők: Alfredo Ramirez, Clara Oloriz, Liam Mouritz (Groundlab) 06. Kerengő // Cloister And Chapter House Csapatvezetők: Neal V. Hitch, Neal Lucas Hitch 07. Hello Pizza Csapatvezetők: Danny Wills, Gianmaria Socci, Illés Zsófia Szonja 08. Hello Wood Torony // Tower Csapatvezetők: Pásztor Bence, Tarcali Dávid, Pongor Soma (Studio Nomad)

téma // theme

2017 / 04

01. Merengő és Pletykapadok, Monok, Kálvária-domb Csapatvezetők: Bene Tamás, Vass-Eysen Áron, MOME 02. Furmintavillám, Mezőzombor – Mád határa Csapatvezetők: Gálhidy Péter, Sallai Géza, Magyar Képzőművészeti Egyetem 03. Imádlak, Mád, Percze tető Csapatvezetők: Getto Tamás, Sztranyák Gergely, Pécsi Tudományegyetem 04. Tájtető, Mezőzombor, Rákóczi út Csapatvezető: Zombor Gábor, Debreceni Egyetem 05. Golopipaddal, Golop, buszforduló Csapatvezetők: Galambos Dániel, Molnár Beáta, Pintér Márton, Budapesti Metropolitan Egyetem 06. Monokipaddal, Monok, Kossuth Lajos Általános Iskola udvara Csapatvezetők: Galambos Dániel, Molnár Beáta, Pintér Márton, Budapesti Metropolitan Egyetem 07. Dekantáló, Abaújszántó, bejárati út melletti pincesor Csapatvezetők: Borbás Péter, Rohoska Csaba, Szent István Egyetem – Ybl Miklós Építéstudományi Kar 08. Kerekítés, Tállya, Zempléni Árpád Általános Iskola Csapatvezetők: Cseh András, Élő József, Tátrai Ádám, Széchenyi István Egyetem 09. Tájsimogató, Abaújszántó, világörökségi pincesor Csapatvezetők: Hadas László, Herczeg Tamás, Soproni Egyetem AMI 10. XYZ, Tokaj, Bodrog part Csapatvezetők: Lassu Péter, Pálóczi Tibor, BME 11. Tállyoló, Tállya, elkerülő út Csapetvezetők: Valkai Csaba, Zelenák Fruzsina, Szent István Egyetem – Tájépítészeti és Településtervezési kar

tészeti oktatás legjavát képviselő építész kapcsolódott be a Tokaj-hegyaljai borvidék megújulását célzó közös gondolkodásba és épített fel tizenegy projektet a régió hét településén – Abaújszántón, Golopon, Mádon, Mezőzomborban, Monokon, Tállyán és Tokajon. Az egyetemek saját csapatvezetőkkel és csapattal indulhattak, hogy összemérjék erejüket. A helyszínválasztást komoly és alapos kutatómunka előzte meg, amely kiterjedt az épített örökségre, illetve a jelenlegi társadalmi összetételre és igényekre is. A szervezők és az egyetemekről érkezők érzékenyen reagáltak a helyi szokásokra, tradicionális eszközökre. Belesimulni és funkcionálissá válni – ez határozza meg az installációkat. A csapatok szavazatai alapján a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem monoki projektje nyerte el az 1 millió forint értékű fődíjat. A csapat a Kálvária-domb alján álló fa köré épített szakrális teret: a „Merengő”-ből egyedülálló kilátás nyílik a falura, miközben a temető és a Kálvári-templom közti tér meditációra is hív. A Tokaj Borvidék Fejlesztési Tanács különdíját a Szent István Egyetem Tájépítészeti és Településtervezési karának „Tállyoló” projektje kapta. A Hello Wood különdíját a Széchenyi István Egyetem nyerte; Cseh András, Élő József és Tátrai Ádám csapatvezetők a tállyai Mailloth-kastély parkja és az iskolaudvar elválasztására szolgáló rozzant és rossz emlékű drótkerítés helyett terveztek csapatukkal mobil, játszóeszközként is használható „Kerekítést”.

Every End is a New Beginning Hello Wood Village Project is Over Hello Wood drew attention to the significance of the village, the communal utilisation of space, thinking together and communication with two projects this year. To sum it up, the wine region of Tokaj-Hegyalja hosted Építész Mustra ’17 which actually brought edifices of fresh approaches into villages with traditions, after three years the Village project is over now, in Csóromfölde the new community site built from nothing is ready to start out on its journey towards sustainability. The Village project was launched in 2015 in Csóromfölde in the region north of Lake Balaton. This year the topic titled Community Building: The Yard attracted architects from 20 universities of 30 countries who constructed a total of seven structures here. Amongst participants of this project we find architects’ teams such as Kengo Kuma & Associates, the master of wood architecture and design, Robert Kronenburg, the expert in mobile architectures, or Groundlab, the specialist in landscape and urban architecture.

régi-új magyar építőművészet

tĂŠma // theme

2017 / 04

Az egyensúly művészete

Vízerőmű átalakítása, Rånåsfoss, Norvégia

___ építész architect: LPO Architekten ___

szöveg text:

götz eszter

fotók photos:

Tove Lauluten, Jan Lillehamre

Az Oslótól 35 kilométerre lévő, 1922-ben Thorvald Astrup tervei nyomán épült Rånåsfoss vízierőmű a neoklasszicista ipari építészet méltóságos arányokkal megformált remeke, Norvégia első, egyben legnagyobb – és a közvélemény szerint legszebb – vízierőműve. Az ide érkező vasúti sínek nyoma még ma is látható a tágas csarnokban. Az erőműben eredetileg két francia típusú, vízszintes főtengelyű turbina működött. A sok évtizedes használat során a gépterem egyre több karbantartást igényelt, végül 2010-ben az üzemeltető Akershus Energi cég úgy döntött, hogy a 90 éves turbinákat modern, függőleges tengelyű szerkezetekre cseréli. Az új berendezés új géptermet kívánt, a történeti épület bővítését, melyet a norvég LPO Architekter építészei terveztek és 2017-ben készült el. Ezzel újabb száz évnyi, erős igénybevétel melletti használatra tették alkalmassá a folyóparti építményt, megőrizve annak történeti hangulatát. Az erőműben látogatóközpontot is kialakítottak, évente 7.000 vendégre, elsősorban iskolai csoportokra számítva, egy

régi-új magyar építőművészet

energiatörténeti kiállítással, a régi gépterem berendezéseinek megőrzésével és bemutatásával. Az üveg-acél szerkezetű új gépterem a két régi épületszárny közé illeszkedik, úgy alkalmazkodva a viszonylag szűk alapterülethez, hogy az Astrup-féle eredeti homlokzatok is láthatók maradjanak. A tartószerkezet acéloszlopokból és rácsgerendákból készült, a transzparens, vertikális belső bordákkal megerősített üveghomlokzat levegőssé teszi az ipari csarnokot, a tetőt szigetelt cinklemez borítja. Összességében a két szárny közé ékelődő új rész inkább a régi épületet néhány ponton finoman érintő, annak arányait és részleteit igazi látványossággá varázsoló keret. Nem csak a tervezés, hanem maga az építés is különös körültekintéssel zajlott. Mivel az erőmű munka közben folyamatosan üzemelt, az aggregátorokat egyenként kellett lecserélni. Emiatt elsőként az új géptermet kellett megépíteni, majd összekapcsolni a régivel és lecserélni a hatalmas berendezéseket – mindezt egy üvegfalú térben. A

tĂŠma // theme

2017 / 04

––––––––– Építészek // architects:

LPO Architekter AS Konzulensek // consultants:

SWECO, ÅF Lightning Norge Megbízó // client:

Akershus Energi

–––––––––

gépészeti rendszer az aggregátorok többletenergiájára épül. A többlethő a telep teljes hűtését és a fűtés 70%-át fedezi. A maradék 30%-ot elektromos hűtés biztosítja, az erőmű belső hőmérséklete így nagyjából állandó értéken tud maradni. Az északi tájban fontos szerepe van a belső világításnak. Nappal a belső fények a generátorokat emelik ki, éjjel viszont a csarnok egésze fényben úszik, játékos interferenciába lépve az 1922es téglahomlokzat effektvilágításával. Az egyensúly az épület belső arányaiban, a régi és az új viszonyában egyaránt érvényesül. Az északi tájban messzire sugárzó látvány hatásosan emeli ki a múlt ipari esztétikáját, egyfajta folytonosságot teremt a 20. század és a küszöbön álló negyedik ipari forradalom nehezen összeegyeztethető fogalmai között.

Art of balance Rebuilding Rånåsfoss hydroelectric power station, Norway The original power station in Rånåsfoss was completed in 1922 and is an example of neo-classical industrial architecture, designed by architect Thorvald Astrup. The power station has been described as the first, largest and most beautiful power station in Norway. Originally, the power station had six double Francis turbines with horizontal axles. Over the years, foundation settlement of the machine hall caused mechanical stress to the aggregates and an ever-increasing maintenance requirement. In 2010, the work began to replace the almost 90-year-old Francis turbines with modern vertical aggregates. To accommodate the new units, a new machine hall was built relating to the prestigious historical buildings. In addition to being a power station, Rånåsfoss also contains a visitor center that receives over 7,000 visitors each year, including schoolchildren and other delegations. Parts of the station hosts an exhibition for hydropower and energy, and the old machine hall is preserved as part of the exhibition.

régi-új magyar építőművészet

u t ó i r at

post scriptum xviI. évfolyam / 94. szám

medgyaszay István emlékkonferencia és kiállítás Pesti Vigadó, mma építőművészeti tagozat, 2017. 09. 20.

A 140 éve született Medgyaszay István a 20. századi középeurópai építészet egyik kimagasló alakja. Alkotásai mégis – a hazai és nemzetközi építészet történetében – jelentőségükhöz képest alul értékeltek. Az emlékkonferencia előadásai azzal a céllal vizsgálták az alkotó mintegy hat évtizedet átfogó életművét, hogy a modern építészet európai, regionális és hazai fogalmát árnyalva újraírják Medgyaszay építészettörténetben elfoglalt helyét és az építőművészet művészettörténeti jelentőségét.

A konferencián elhangzott előadások tartalmából: Ablonczy Balázs: „....az ősi Kelet virágainak színpompája” – Gondolkodás eredetről és néprokonságról az építőművész munkásságában Az előadás bemutatta a Keletről való gondolkodás gyökereit Medgyaszay István munkásságában: azokat, akik gondolkodását a magyar népművészet és a Kelet felé irányították, illetve azokét, akik pártolták ezen célkitűzéseit, a bécsi magyar értelmiségiekből álló Thallóczy-kör eszméitől a gödöllői művésztelepen át a különböző turanista értelmiségi csoportosulásokig. Baku Eszter – Vető Dániel: A vasbeton művészi formája a szakralitás szolgálatában – Medgyaszay István templomépítészete A két világháború közötti magyar templomépítészetben a magyaros formanyelv, a népi motívumok és a korszerű, innovatív technológia házasításából Medgyaszay István önálló stílus megteremtésére tett kísérletet. Kortársait megelőzve felismerte a vasbetonban rejlő lehetőségeket, s templomépületeit a népi építészetben gyökerező célszerűséggel párosuló művészi egyszerűséggel alkotta meg vasbetonból, ezáltal egyházi épületei az új egyházművészeti formanyelv létrejöttében, s az új építőanyag elfogadásában egyaránt szerepet játszhattak. Baldavári Eszter: „Fontos, nagyszabású, örökre felejthetetlen műveket és jelenségeket láttam” – Keleti hatások Medgyaszay István építészetében Az előadás Medgyaszay István 1931 és 1932 közötti indiai utazását rekonstruálta a fennmaradt levelezéseken keresztül, különösen fókuszálva a körutazás során meglátogatott személyekre és olyan helyszínekre, mint az egykori Bombay, Benares és Calcutta, valamint Darjeeling, Santiniketan és Ranchi. Bemutatta továbbá az indiai művészeti iskolák működési eszméit, valamint Medgyaszay Iráni-Turáni Múzeum tervének megszületését. Dávid Ferenc: Medgyaszay István soproni színházának felújítása 1992/93-ban Medgyaszay István 1909-ben újította fel a klasszicista stílusú soproni színházat. Az átépítésben az új építészet téralkotó lehetőségeit, a vasbe-

Medgyaszay István építőművész rajzállványa előtt. 1929. © Medgyaszay Emlékhely

xvIi. évfolyam / 94. szám

utóirat // post scriptum

ton és a rabitz formaalkotásra alkalmas módjait mutatta meg. Színházát 1969-73 között Kotsis Iván bővítette egy sor új követelmény kielégítésével, de Medgyaszay formáinak és anyagkezelésének leegyszerűsítésével. Az 1992/93 évi felújítás a színházüzem szükséges modernizálásán túl az eredeti anyag- és színhasználat visszaállítására törekedett. Az előadás bemutatta Medgyaszay munkájának történeti kontextusát, a múlt század eleji Sopron építtetői működését és a mű fogadtatását is. Dr. Gács János – Ládonyiné Bartha Gabriella: Medgyaszay István, a feltaláló A nemzeti emlékezet Medgyaszay Istvánt elsősorban építőművészként tartja számon. Amikor azonban tervezőmunkája során műszaki problémákkal került szembe, előbukkant belőle a jól képzett kreatív mérnök, az új megoldásokat alkotó feltaláló. Medgyaszaynak öt megadott szabadalma volt: kettő a színházi nézőtereken alkalmazható zárszerkezetekre, egy a foglalat nélküli izzólámpára, egy másik pedig elemekből felépíthető, hő- és hangszigeteléssel ellátható vasbeton mennyezetre vonatkozik. E négy találmányt a 20. század első évtizedében dolgozta ki, 1940-ben ezeket egy medervágó gépre kapott szabadalmi oltalom folytatta. Gesztesi Albert: Dorottya utca 8. – Medgyaszay István és a gödöllői művésztelep A világörökségi védőzónában lévő épületet helyi védettsége ellenére 2016-ban teljesen lebontották. Az előadó a ház történetének kutatásaira építve vázolta föl az elméleti rekonstrukciót, illetve ennek a Medgyaszay Istvánhoz leginkább köthető aspektusait. Az épület létrehozásában részt vállaló társművészek Medgyaszayval együtt mind a gödöllői művésztelep tagjai voltak, ezért joggal tekinthetnénk a házat a gödöllői művésztelep egyik jelentős építészeti alkotásának. Hadik András: A lembergi és margitszigeti hadikiállítások pavilonjai Medgyaszay 1915-ben vonult be katonának, ahol műszaki feladatokat kapott. A Monarchia csapatai visszaverték a korábban a Kárpátokig előrenyomuló orosz csapatokat. Ennek megünneplésére 1916-ban Lembergben hadikiállítást rendeztek. A kiállítás főépítésze Medgyaszay István volt. Az 1916 végén a román hadtesten aratott győzelmet 1917ben a budapesti Margitszigeten szintén hadikiállítással ünnepelték meg, Medgyaszay főépítészi közreműködésével. Józsa Anna: A nyári színköröktől az operaházig – Medgyaszay mint színháztervező Medgyaszay István színháztervei a 20. század eleji hazai színházépítészet egyedi példái, amelyekből felismerhető, hogy a színházakat mind szerkezetileg, mind technológiailag, mind térszerkesztés szempontjából magabiztosan kezelte. Eddig ismert tervei az egyszerűbb nyári színköröktől a nyilvános városi színházakon keresztül a színházépítészet legösszetettebb típusáig, az operaházig terjednek. Keserü Katalin: Medgyaszay István építőművészete Az előadás áttekintette az építőművészet fogalmának változását a 20. század elejétől máig, a Medgyaszayval kapcsolatos hiányzó kutatásokat, illetve épületeinek jelenlegi állapotát. Kitért az egyes épülettípusokkal lehetséges hasznosításokra, a műemlékvédelem kérdéseire, Medgyaszay stiláris forrásaira és stílusának sajátosságaira, valamint Medgyaszay építészetének organicizmusára és gondolkodásának utóéletére a hazai organikus építészetben. T. Ládonyi Emese: „Fizetés nem jut utána, ugye?” – Medgyaszay István néprajzi gyűjtőútjai Medgyaszay István néprajzi érdeklődése a századelő művészeinek útkeresésébe illeszkedik: a természetesség, a funkcionalitás és a gyöke-

régi-új magyar építőművészet

rekhez való visszanyúlás igénye általános jelenség volt ekkor. Pályája elején saját ötlettől vezérelve, a maga költségén járta be Kalotaszeget, Székelyföldet és a Dunántúl falvait, hogy ihletet és erős alapot teremtsen kezdődő munkásságának. Személyes hangvételű, szépirodalmi igényű naplója, dokumentumértékű feljegyzései, útirajzai és akvarelljei segítségével megismerhetők útitervei, benyomásai, gyűjtési módszere is. Őriné Nagy Cecília: A muzeológus lehetőségei egy műemlék védelmében – A gödöllői Nagy Sándor-ház Nagy Sándor 1907-ben költözött családjával együtt Gödöllőre, a Medgyaszay István által tervezett műteremházba, a fiatal építész modern, több technikai újítással megépült, korai épületébe. Gödöllő városa kapcsolatban áll az örökösökkel és figyelemmel kíséri a mindvégig magántulajdonban lévő ház sorsát. A műteremházban őrzött rajzok, akvarellek, festmények, a murális művek kartonjai jelenleg a városi múzeum raktáraiban vannak. Ezeknek szakmai felügyeletét látja el a Gödöllői Városi Múzeum. Potzner Ferenc: Medgyaszay és a Nemzeti Pantheon eszméje A Gellérthegyre 1903-ban készített tervet, amelyet továbbfejlesztett. 1908-ban előadásában említi az előzményeket, amelyek a Gellérthegyen felépítendő emléktervekre tettek kísérletet. Medgyaszay az előbbieket meghaladva kompozícióját integrálja a városba, az onnan való érkezés teljes hatásmechanizmusát tervébe építi. Szembeötlő a terv kompozíciós kiforrottsága, nagyvonalú tömegkezelése, egyéni hangvétele, „stílusa”, amely keleti irányultságot mutat. Ritoók Pál: Az apai minta – Benkó Károly munkássága Medgyaszay (Benkó) István apja, Benkó Károly építőmester, építész, ipariskolai tanár volt. 1886-tól 1891-ig vezetett naplója rendkívül gazdag forrás a 19. század második felének tervezői, tanári és hétköznapi polgári életéről. Az építésziroda a család házában működött, Benkó István nap mint nap saját otthonukban láthatta apját és közvetlen munkatársait tervezni. A napló szerint az apa gyakran elvitte magával tízéves korától a kisfiút vidéki kiszállásaira is. Így könnyen érthető Medgyaszay István pályaválasztása, de az is nyilvánvaló, hogy honnan örökölte sokoldalúságát. Sipos Anna: Medgyaszay és Veszprém Veszprém két épületet is köszönhet Medgyaszay Istvánnak: a színházat és a múzeumot. Mindkét építkezéssel kapcsolatban számos eredeti dokumentum maradt fent, amelyek egy része a Laczkó Dezső Múzeum adattárában és a Veszprémi Megyei Levéltárban található, de az építőművész hagyatékában is számos kiviteli terv fellelhető. A színház kiemelkedő jelentőségű vasbetonszerkezetén túl szecessziós ornamentikájával hozott újat a 20. század magyar építészetébe.

István Medgyaszay Memorial Conference and Exhibition Pesti Vigadó, 20. 09. 2017 István Medgyaszay is one of the most outstanding figures of 20th-century architecture in Central Europe. His works, however, have been underestimated compared to their significance both in Hungarian and international architectural history. Lectures included in the programme of the memorial conference held to honour his oeuvre targeted to survey and analyze his comprehensive oeuvre covering almost six decades to rewrite and reinterpret the European, regional and Hungarian concept of modern architecture as well as Medgyaszay’s position in the history of architecture as well as the significance of architecture in art history.

Vasbeton és székelykapu Modernség és identitás Medgyaszay István építészetében szöveg text:

Moravánszky Ákos

Székelykapu vasbetonból – ki ne borzadna ettől a gondolattól, hiszen egy alapvető ellentmondást fejez ki. A vasbetonnal és a székelykapuval az építészet két, egymástól homlokegyenesen ellentétes megközelítését társítjuk, a kettő nem találkozhat egy helyen, egy időben.

lehetetlen a szokásos stíluscímkék valamelyikével ellátni. Ellentétben az Osztrák-Magyar Monarchia más nemzetiségeivel, Otto Wagner mesteriskolájának alig volt magyar hallgatója. Közülük is Medgyaszay István – akkor még Benkó István – volt az egyetlen, aki később hazájában ismert építésszé vált. Ez nem meglepő, hiszen Budapestről nézve úgy tűnt, Otto Wagner építészete az ellentéte mindannak, amiért Lechner Ödön és a „nemzeti stílus” képviselői küzdöttek. Otto Antonia Graf építészettörténész a Wagner-iskoláról írt könyvében Medgyaszay példáját választotta annak szemléltetésére, hogy a mesteriskola mekkora pszichológiai átállást követelt hallgatóitól: „A diák 1899-ben nyerte meg a Magyar Építész- és Mérnökegylet díját egy park kapuzatának tervével az akkor népszerű budapesti neobarokk stílusban. 1902-ben ugyanez a diák Wagner felügyelete alatt szigorú áruház-tervet készített. Ez a változás csakis a fiatal Wagner-tanítvány pszichológiai alkatának teljes átalakulásával magyarázható. E mutáció kiváltása Otto Wagner valószínűleg legnagyobb teljesítménye.” 1

A beton a modern építészet meghatározó anyaga, s a modern mozgalom jelképévé, később pedig a modernizáció negatív következményeinek szimbólumává vált. A székelykapu pedig az ellentéte mindannak, amit a vasbeton képvisel: nem önthető tetszőleges formákba, nincs világszerte otthon, hanem egy mitikus, de létező tájhoz és annak kultúrájához kötődik, ahol mindennapi élet, munka és művészet még nem váltak szét, mint a modern nagyvárosban. A vasbeton és a székelykapu dualizmusa követi, illetve megerősíti a kultúrtörténet és építészettörténet-írás bevált ellentétpárjait, amelyekkel lépten-nyomon találkozunk: a nemzetközi és nemzeti, a globális és lokális, a centrális és marginális, a modern és tradicionális, s mindenekelőtt a progEhhez hozzá kell fűzni, hogy a resszív és konzervatív ellentétét. zsűri már a felvételi pályázatban Medgyaszay István építészetértékelte, hogy az „egészen tradiében székelykapu és vasbeton cionális részletek” ellenére Mednem mondanak ellent egymásnak, gyaszay kapuzatterve „szabad és hanem egy alapvető ésszerűség önálló” kompozíción alapul. 2 Elekonkrét megjelenési formái. Ez az gendő a Graf által említett, valóban ésszerűség szerinte ugyanúgy mega Wagner-iskola legradikálisabb határozza a parasztember gondolmunkái közé tartozó áruháztervet kozását, mint a mérnökét. Az épíösszehasonlítani Lechner Ödönnek tészetnek, ha meg akar újulni, ha abban az időben keletkezett tervemeg akar szabadulni a historizmus ivel, hogy észrevegyük: Medgyaneo stílusaitól, ehhez az alapvető szay számára nem az ornamens a ésszerűséghez kell visszatérnie. központi kérdés, hanem a transz Ez a felismerés olyan, Medgyaparencia. A világos és könnyed, szay személyes életútjában gyökeszinte légies szerkezet fontosabb, rező hatásokra vezethető vissza, mint az akkor még Bécsben és a amelyek a legtöbb kortárs építész Wagner-iskolában is hódító szeesetében így, együtt, egy időben cesszió formái. nem léptek fel. Az egyik hatás a Otto Wagner arra számított, A körösfõi kerített templom tornya. Medgyaszay útirajza, 1904 © Medgyaszay Emlékhely bécsi Otto Wagner és mesteriskohogy az iskolájából hazatérő épílája volt, a közép-európai modern építészet legfontosabb nemzetközi tészek maguk is a modern építészet ügyét fogják képviselni épületeikkel műhelye. A másik hatást a 20. század elejének magyar nemzeti törekvéés oktatóként is. A diákok viszonya mesterükhöz azonban nem volt krisei jelentették, a fiatal művészek érdeklődése a falu kultúrája iránt, amit tikátlan, s Wagner esztétikája Prágában és Ljubljanában átformálódott a magyar kultúrpolitika erősen támogatott. Ezek a hatások Medgyaszay a nemzeti törekvések hatására. Pavel Janák vagy Jože Plečnik munkásmunkásságában olyan építészeti nyelv létrejöttéhez vezettek, amelyet sága erre a legjobb példák. Hazatérése után Medgyaszay építészete is

xvIi. évfolyam / 94. szám

utóirat // post scriptum

nek. 6 Ezért az építész feladata, hogy az új anyagokat és szerkezeteket hasonló változáson ment át. Amikor Medgyaszay 1902-ben, Bécsben még említett áruháztervén dolgozott, Koronghi Lippich Elek, a Közoktaa művészet szférájába emelve szólaltassa meg, vagyis – Medgyaszay tásügyi Minisztérium művészeti ügyosztályának vezetője nagy vállalkoszavaival élve – „művészi formanyelvet” teremtsen. S mint ahogy az zásba fogott: művészeket keresett, hogy anyagot gyűjtsenek Malonyay előadásában kifejtette, ez a művészi formanyelv nem a szerkezet ornaDezső A magyar nép művészete című könyvsorozatának első, Kalotaszeg mentális burkolattal való „felöltöztetését” jelenti, hanem az anyagban népművészetével foglalkozó kötetébe. Medgyaszay felkérése a gyűjtőmunkálkodó erők érzékeltetését. S hogy ez miként lehetséges, azt száútra szerencsés döntésnek bizonyult. mára a székelykapu, és általában a népi faépítészet mutatta meg. Medgyaszay bécsi tanulmányai lehettek annak a levélnek a hátteréFrancis S. Onderdonk amerikai építész The Ferro-Concrete Style: ben, amelyet Malonyay írt a kalotaszegi útról Koronghi Lippich miniszteri Reinforced Concrete in Modern Architecture (A vasbeton stílus: vasbeton tanácsosnak: „Típusnak a körösfői templomot dolgoztuk föl a héten. Ela modern építészetben) címmel 1929-ben gazdagon illusztrált kötetet jeámulsz, milyen gyönyörű a templentetett meg. Ez a könyv, amely a lom részleteiben is. Milyen érzéssel vasbeton építészet akkori eredmétalálta meg primitív építője mindnyeit ismertette, részletesen fogazt, amit pld. Wagner Ottó annyi lalkozott Medgyaszay építészetétudományos apparátussal kutat!”3 vel. Onderdonk Bécsben fejezte be építészeti tanulmányait, és ismerte Ezek a mondatok Medgyaszay néMedgyaszay 1908-as, a kongres�zeteit foglalják össze, aki 1908-ban szus kiadványában publikált bécsi ezt írta: „Évekig jártam az országot, előadását is a vasbeton művészi hogy megtanuljam azt, hogyan oldformanyelvéről. Könyvében bőséja meg a mi józan, őszinte, derűs gesen idézett belőle, hogy alátákedélyű népünk művészi feladatait. massza az új anyag „stílusteremtő Nem ornamentikával és lehetetleképességét”. 7 Onderdonk könynül görbülő szerkezetekkel, hanem egészséges, széles síkokban, vét Frank Lloyd Wright fontosnak egyenes szerkezeti vonalakban és tartotta, így bizonyosra vehetjük, főleg tömegben.” 4 hogy ő is ismerte Medgyaszay épületeit. Bár túlzás lenne közvetA gödöllői műteremházak len hatásról beszélni, Wright és a tanúsítják, hogy Medgyaszay vele kapcsolatban álló, egy ideig megszívlelte ezeket a tanulsáaz ő irodájában dolgozó osztrák gokat. Az eredmény nem nevezépítészek, Rudolf Schindler és hető nemzeti romantikának, mint Richard Neutra betonépületei és például Lajta Béla egy időben Medgyaszay munkái között nem épült Malonyay-villája esetében. nehéz felfedezni a szellemi rokonA lapostető, a terasz, a pergola ságot. Itt kell megemlíteni a kevésinkább azokkal a bécsi törekvébé ismert Irving Gillt, aki szintén sekkel rokonítható, amelyek terWright irodájában dolgozott, majd vezői a mediterrán vidék anonim 1910 körül számos betonépületet építészetét tekintették előképnek, tervezett Dél-Kaliforniában, amemint Josef Hoffmann vagy Adolf lyeket a pueblók anomim formái Loos. Ugyanakkor a téglahominspiráltak. lokzatok a gödöllői épületeknek Az elmúlt évek új kutatásai nyersebb, erőteljesebb megjeleújabb vonásokkal egészítették ki nést adnak, mint a bécsi példák. a modern építészetről korábban Medgyaszay munkásságában kialakult, egysíkú képet. Több Kalotaszeg élménye nem jelentett publikáció témája a népi (mai szótörést. 1908-ben Bécsbe utazott, használattal anonim vagy vernakuhogy az Otto Wagner elnöksége láris) építészet hatása. A spanyol alatt rendezett VIII. Nemzetközi José Antonio Coderch és José Építészkongresszuson előadást Lluís Sert, az olasz Luigi Cosenza, tartson a vasbeton művészeti Az Otto Wagner mesteriskolájában készült áruházterv, 1902 © Medgyaszay Emlékhely a görög Arisz Konsztantinidisz, a formanyelvéről. Az előadás kötörök Sedad Eldem vagy a brazíliai Lina Bo Bardi csak néhány azok zéppontjában a veszprémi városi színház akkor elkészült épülete állt, közül a modern építészek közül, akik a „névtelen” építőmesterek alkoamelynek tartószerkezetét és részletformáit a népi építészetből levont tásaiból tanultak, ugyanúgy, mint korábban a fiatal Le Corbusier, aki tanulságokkal magyarázza. „A nemzeti jelleg nem cél – jelentette ki –, már 1911-es „keleti utazásán” Budapest nagyvárosi panorámája helyett hanem magától adódik az munkafolyamat őszinteségéből.”5 a Tabán falusias házait rajzolta. Medgyaszay e tekintetben úttörő volt. Medgyaszay előadásának címe logikus folyatása Otto Wagner progMíg az említett építészek szintén kivétel nélkül a mediterrán part fehér ramjának, aki hangsúlyozta, hogy a modern építészet kiindulópontja a kubusait tanulmányozták, ő nagyobb összefüggéseket, távolabbi horimodern életmód és a legújabb műszaki lehetőséget felhasználó szerkezontokat keresett és 1932-ben Indiába utazott, igazolva Lechner „helyes zet kell legyen. Ugyanakkor a kizárólag statikai számításokon alapuló megérzését”. mérnöki szerkezetek az „emberiség számára érthetetlen nyelvet” beszél-

régi-új magyar építőművészet

Úgy tűnhet, hogy amíg a modern építészet három évtizeddel később megvalósította azt a szinte anyagtalan transzparenciát, amelyet már Medgyaszay 1902-es bécsi áruház-terve képviselt, ezalatt az ő építészete egyre súlyosabbá vált. Az 1930-as években épületein rusztikus kőburkolatok, szőnyegszerű, színezett vakolatfelületek dominálnak, a tornác-motívumokról, pagodatetőkről, sgraffito díszről nem is beszélve. De elég megnéznünk az 1939-40-ben épült budapesti TÉBE bankházat, hogy megállapítsuk: nem regresszióról van szó, hanem a szintézis kísérletéről. Ez az épület a Wagner-iskola egyik központi típusának, a vegyes funkciójú belvárosi üzlet- és lakóháznak olyan megoldása, amely nem marad meg a homlokzatkompozíció szintjén. Ez a belső térszerkezet és a részletek tekintetében is következetesen végigvitt, rendkívül precíz megoldás az akkori városi kontextus ismeretében értékelhető igazán. Gottfried Semper gondolatai a formák vándorlásáról, az anyagok metamorfózisáról az építészetben, amelyeket a Wagner-iskola növendékei jól ismertek, Medgyaszay építészetében mindig is jelen voltak. A TÉBE épület a Bécsben, Budapesten, Kalotaszegen, Párizsban és Indiában szerzett ismerek összegzése. Amikor felépült, tervezője 63 éves volt; mestere, Otto Wagner felfogása szerint az építész ebben az életkorban kész arra, hogy legfontosabb munkáit megvalósítsa. Medgyaszay munkásságának azonban ez az épület a végpontja. A háború után a szocreál bevezetésével kapcsolatos „nagy” viták a KÖZTI-ben alkalmazott „jól képzett segédtervezőt” már nem érintették. „Ideológiailag teljesebb képzetlen”, állapította meg jellemzésében a személyzeti osztály. „A napi politikai eseményeket tisztán látja és azokhoz jól viszonylik, mivel tudatában van annak, hogy a demokrácia neki kegydíjat és jó fizetést nyújt, amit az általa kiszolgált Horthy-rendszer nem nyújtott volna számára.”8 Medgyaszay munkássága megítélésében szerencsére nem ez volt az utolsó szó. Tervei, írásai, megvalósult épületei a 20. század építészettörténetét új színekkel gazdagították. Potzner Ferenc Az építészet mesterei könyvsorozatban megjelent kiváló monográfiája megfelelő alapot teremtett a Medgyaszay-életmű egyes állomásaira összpontosító kutatásoknak, és remélhetően a jövő évre, Otto Wagner halálának századik évfordulójára tervezett, a Wagner-iskolával is foglalkozó bécsi kiállítások és konferenciák fokozott nemzetközi érdeklődést keltenek majd Medgyaszay építészete iránt is. ___________ 1 Otto Antonia Graf, Die vergessene Wagnerschule, Wien: Verlag Jugend & Volk, 1969, 22. o. 2 István Benkö (sic!), „Parkthor“, in: Der Architekt VII (1901), 16. o. 3 Malonyay Dezső levele Koronghi Lippich Eleknek 1904. szeptember 16-án, közölve: Jurecskó László, Malonyay Dezső Kalotaszeg-kötetének létrejötte. In: Ethnographia 1989/1-4. 271. o. 4 Medgyaszay István, A Szt. Gellért-hegy kiképzése és a Nemzeti Panteon, MMÉE heti Ért. 1908/30, id. Potzner Ferenc, szerk., Medgyaszay István. Budapest: Holnap Kiadó, 2004, 76. o. 5 István Medgyaszay, „Über die künstlerische Lösung des Eisenbetonbaues“, in: Bericht über den VIII. Internationalen Architekten-Kongress Wien 1908, Wien: Anton Schroll, 1909, 548. o. 6 Otto Wagner, Die Baukunst unserer Zeit, Wien: Anton Schroll, 1914, utánnyomás Erhard Löcker, 1979, 63.o. 7 Francis S. Onderdonk, The Ferro-Concrete Style. Reinforced Concrete in Modern Architecture. New York 1928, 134 o. 8 Potzner Ferenc, id. mű.

TÉBE bankház, Budapest, 1940, archív fotó © Medgyaszay Emlékhely

reinforced concrete and Szekler gate Modernism and identity in the architecture of István Medgyaszay Concrete is a defining material in modern architecture, which has evolved into a symbol of the Modernist movement and later on became that of the negative consequences of modernization. The Szekler gate is actually just the opposite of everything represented by reinforced concrete: it cannot be cast into forms and moulds, it is far from being universal, but relates to a mythical and yet existing landscape, as well as the culture it conveys. In which everyday life, work and art are not separated yet, as opposed to modern cities. In the architecture of István Medgyaszay, however, the Szekler gate and reincorced concrete do not contradict each other, but are present as the actual manifestations of a basic logicality and rationality. According to him, this principle defines the mind of peasants as well as that of engineers. Architecture, if it ambitions to revive itself, should first of all get rid of the neo (revival) styles of Historicism, and should also return to this basic kind of rationality.

A veszprémi színház belső részlete, archív fotó © Magyar Építőművészet 1909/1.

xvIi. évfolyam / 94. szám

utóirat // post scriptum

Építészet és ornamentika Medgyaszay István életművében szöveg text:

Potzner Ferenc

Az ornamentika szó díszítményt, díszítési módot és általában véve díszítő művészetet jelent, de ezen túl formának, önálló művészeti kifejezésmódnak is tekinthető. Mivel a művészeti tevékenység a díszítéssel kezdődött, aminek legegyszerűbb elemei az ornamensek, az ornamentika kezdetektől jelen van a művészet történetében. Az építészet eredendően konstruktív volta miatt más eredetű, de a korán megjelent díszítési igény kielégítésére kézenfekvően adódtak az ornamentális motívumok. Minden építészeti stílusnak megvolt a maga jellemző díszítmény-repertoárja, de a stílus azonosulása a rá jellemző ornamentikával először a századfordulón, a szecesszió esetében történt meg. Az ornamentika a képzőművészet minden ágában jelen van, alkalmazkodik az anyaghoz és a technikához, lehet síkszerű vagy plasztikus, geometrikus, növényi vagy figurális. Ha az ornamentikát tiszta formaként értelmezzük, ami akár térbeli is lehet, akkor tágabb értelemben az építészet tömegformái is ornamensnek tekinthetők. A historizmus a történeti formakincset önkényesen, jelentésétől megfosztva, kizárólag esztétikai szempontok szerint alkalmazta, ezért a szimbolikus kifejezésre törekvő szándéknak más forrás után kellett néznie a századfordulón. Ezt a tiszta forrást sokan a népművészetben találták meg. A népművészet eszközeinek beemelése a magas művészetbe egyidejűleg történt a képzőművészetben, a zenében és az építészetben. Az etnográfiai szemlélet elterjedése nem ideológiamentes esztétikai fejlemény volt, hanem egyben az önálló nemzeti stílusra törekvés és a hazafias érzület kifejeződése is. Ebben a forrongó korszakban kezdődött Medgyaszay István építészeti pályafutása. Medgyaszay korai tervei Az 1877-ben született Medgyaszay István első tapasztalatait apjának, Benkó Károlynak irodájában szerzi, 1 aki gyakran viszi magával építkezéseire is. 1893–1896 között az Állami Ipariskola építészeti szakosztályának növendéke, ahol tanára, Palóczi Antal2 veszi pártfogásába. 1896-ban id. Francsek Imre műtermében dolgozik. A millennium országos láza a fiatal Benkó Istvánt is megérinti, különösen a Feszty-körkép és a kiállítás megnyitójának helyszíne, a hatalmas királyi sátor váltja ki csodálatát. 1899-ben külföldi tanulmányútra indul. Előbb Bécsben Emil Bressler építész főtanácsos irodájában dolgozik, majd a Prut-parti Czernowitzba megy, ahol első építészeti tanulmányait készíti: a czernowitzi Hotel Weiss mulató nagytermének keresztmetszetét. 3 A családi hagyatékban maradt fenn egy lakó- és üzletház homlokzat ceruzavázlata,4 amely a bécsi szecesszió egyértelmű hatását mutatja. A homlokzat rendező eleme a főpárkányig érő lizénák sora, pergolaszerű oromdísszel koronázva, amely vertikális jelleget kölcsönöz a homlokzatnak. A homlokzattervre jellemző a frízszerű növényi ornamens használata, a dekoratív kovácsoltvas jelenléte, az üzletszintek pazar világítása. Az ekkor már a szecesszió formakincsében gondolkodó Medgyaszaynak 1899-ből ismeretes egy főúri parkkapu akvarellje, valamint szerkesztett vázlatterve, melyen a teljes kompozíció látható. A bejárat

régi-új magyar építőművészet

Forrástemplom terve, metszet, 1901 © Medgyaszay Emlékhely

egy kihasított kis piazzetta, amelynek öblei rafináltan az érkező mozgására szerkesztettek, konvex-konkáv formák inflexióval kapcsolódó szimmetrikus kompozíciójaként, közepén a főkapuval. A kerítés ívének érintőjére merőlegesen egy negyedkör „kolonnád” van szerkesztve, pillérei a zászlótartó tagolásával azonosak, közük alul tömör, felül kovácsoltvas mezővel. A negyedívet a kert felé megnyitott kupolás pavilon felezi. A pavilon a kétoldali kolonnáddal egy patkó alakú teret alkot, amely a szemből érkezőre van komponálva, tengelyében, a pavilon hátfalán, díszes forráskút szobor látható vízmedencével. A patkóív az utca vonalára rézsútosan álló hatalmas kapupillérben folytatódik. A pillérek között díszesen koronázott kapuzat domborodik, a hatalmas kőpilon a homorú patkó és a domború kovácsoltvas kapuzat átmenetét, inflexióspontját tölti be a kompozícióban. A monumentális, dekoratív kompozíció erős konstruktív jegyeket mutat. Medgyaszay e tervével elnyerte a Magyar Mérnök és Építész Egylet ösztöndíját, amely lehetőséget adott számára, hogy tanulmányait a bécsi Képzőművészeti Akadémia Otto Wagner vezette építészeti mesteriskoláján folytassa. Az Akadémiával párhuzamosan a bécsi Műszaki Főiskolának is hallgatója volt. A Wagner-iskola Az iskola szellemiségét a bécsi szecesszió vezető mestere, Ottó Wagner (1841–1918) karizmatikus, szuggesztív, ugyanakkor nyitott, mindig megújulni képes egyénisége jelképezte. Jelmondata: „A művészet egyedüli úrnője a szükség”, 6 amely Gottfried Semper mondatának 7 parafrázisa. Tanítási elveit 1894-ben Baukünstlerisches Lehrprogram 8 címmel publikálta, ami a századvégen jelentkező modern életszükséglet, az új konstruktív felismerések, új anyagok jelentkezésére adott építészi válasz, mivel

úgy gondolja, hogy a történeti stílusokból hiányzik a forma őszintesége, igazsága, a szerkezet és az anyag kifejezésének realizmusa. Wagner szerint a formát a tektonikus feladatnak kell életre hívnia. Tanítási elveinek lefektetésével egyidőben könyvet írt hallgatói számára Modern építészet címmel, 9 amelyben kifejti, hogy az építészeket művészekként kell oktatni, nem csupán mint specialistákat. Az iskola feladatait többnyire a valóságból vette. A hallgatónak lehetősége volt a tervezési feladat helyszínének, szituációjának és környezetének beható tanulmányozására. Csak az utolsó évfolyamon készülhetett teljesen szabad eszmei terv, ahol a hangsúly a téma és az előadásmód szabad megválasztása mellett az ízlés és a fantázia gyakorlására került. Medgyaszay tervei a Wagner-iskolában „A Forrástemplom 10 művészi kiképzése egy hegyoldalról lezúduló forrásnak. A létesítmény csak festői sétány-kilátó, egy gyógyhely közelében” – írta Medgyaszay a terv publikációjában. 11 A forrásra telepített „templom” teraszára a hegy lábától ívelt lépcsőpár vezet, melyek megtörve futnak a csarnoktér oldalának. A lépcsőket azok mellvédfalából kinövő pillérek és fagerendák alkotta pergola kíséri, amely a zöld futónövény által a kompozíció természetbe való átmenetét hangsúlyozza. A „templomtest” egy robusztus pillérek során álló gerendák hordozta vázszerkezet, sarkain erőteljes pillérekkel. A kilátó egy félenteriőr, a sarokpillérek közötti oszlopsorral szegélyezett, felülvilágított csarnok, melyhez, mintegy a hegyből kivájva, egy íves nyílással grottaszerű félkupolatér csatlakozik. A félkupola közepén egy női alak mögül, mint forrásból, sugarakban víz fakad. A templomot hordozó pillérek homlokfalán keresztbe font karú, csukott szemű egyiptomi papkirályok. Az architektúra jellegzetesen bécsi eleme a finom ívelt sávokkal tagolt, sarkokon megszakadó párkány, az alatta lévő hullámvonalú fríz és az egyiptomi jelleg. Medgyaszay bécsi stúdiumának „praktikus” vonalát képviseli az a két épületterv, melyeket bécsi foghíjtelkekre készített. Az első egy 1902-ben tervezett bérház, amelyről egy lakásszinti alaprajz, egy utcai homlokzat és egy homlokzatrészlet ismert.12 A helyszín a Brandstätte 6. szám, 13 egy tömb végén három utca által határolt telek. Medgyaszay az utca felőli traktusban a lakóhelyiségek amfiládos sorát, az udvar felőlin a lépcsőházat és a szükség szerinti kiszolgáló helyiségeket helyezi el. Az üzletszintek homlokzata a tartópillérek elé ugró konzolos födémekhez épített réz–üveg applikáció, amelyen a tektonikának megfelelően a vízszintes osztások hangsúlyosak, a függőlegeseknek csak üvegosztó szerepük van. Az üzletszintek felett végigfutó erkélyt dekoratív oszlopok kötik a homloksíkhoz. Az alsó szintek üvegtranszparenciáját felül strukturált vonalhálós burkolat váltja fel, a metszéspontokban rézszögekkel díszítve. A felső ablaksor szemöldöke felett a homlokzat trébelt réztáblákból képzett hatalmas fríz, mely a főpárkányt is beborítja, s annak homloksíkján tárcsás-rozettás szögekkel van rögzítve. A frízen sasok vonuló sora látható. A felső szint üvegfelületét – mögötte valószínűleg műterem – ívelt, repülő sasos fríz zárja. 1902-ben Otto Wagner másodéves hallgatóinak egy áruház tervezését adta feladatul a Mariahilfer Strasse egyik telkére. Fő szempontként a transzparencia érzékeltetését, a bevilágítás megoldását, a telek téri és pszichológiai kihasználását, a költségek minimumon tartását jelölte meg. Medgyaszay e feladatot virtuózan oldotta meg. Áruháza14 alapvetően egy pillérvázas épület, amelynek lépcsőházai és a szomszédos épületekkel érintkező felületei falszerkezetek. Elöl az utca vonalától visszahúzott pillérsorral indít, hogy helyet adjon a kirakatoknak, melyek teljesen kifeszülnek az épület pengefalai közé. A középső üvegdoboz konstruktív puritanizmusát ellenpontozza a két alsó szint előtetővel és lámpákkal díszített gazdagsága, valamint pazar lezárása. Jellemző, hogy csak ott díszít, ahol szükséges, mindig a szerkezeti szereppel összhangban, alul

xvIi. évfolyam / 94. szám

Áruházterv, belsõ részlet, 1902 © Medgyaszay Emlékhely

emberközelben, valamint legfelül, ahol az utcaképben van jelentősége. Medgyaszay akvarelljén, a transzparencia kritériumát legelőnyösebben hangsúlyozva, esti kivilágításban mutatja be művét, mivel a váz egyszerű konstruktivitása, a filigránul hajló fémszerkezet játéka e fényviszonyok között érzékelhető igazán. Egyszerű konstruktivitás és egyúttal gazdag dekoratív díszítés jellemzi, ahol az ornamens sohasem öncélú, mindig a konstrukcióból kibomló, azzal ritmusban lévő, azt kiemelő, értelmező jellegű. A színek és anyagok természetes állapotukban és összhangjukban jelentkeznek az épületen a bécsi szecesszió jellegzetes geometrikus modorában. A bécsi akadémia utolsó tanulóévében, 1903-ban egy ünnepi sátor tervezése volt a feladat. A sátor mint jelkép, mely a semperi elveket tisztán tárgyiasítja, kedvelt feladat volt a Wagner-stúdiumon. A program Pulában (Isztriai-félsziget) egy nagy hadihajó vízrebocsátása alkalmára

utóirat // post scriptum

Gellérthegyi Nemzeti Panteon, távlati kép, 1903 © Medgyaszay Emlékhely

egy ünnepi sátor, „Festzelt” terve volt a király és magas rangú vendégek számára. Medgyaszay a Wagner iskola kiadványához írt műleírásában ismerteti a tervét. A sátor a tengerparton, egy lépcsős teraszon kiemelt, zölddel és virágokkal bevont alépítményen áll. Alaprajzában sarkainál levágott téglalap, tulajdonképpen oktogon, mely elöl, a nyolcszög három oldalán nyitott. A töréspontokban tárcsás fejezetben végződő, koszorúkkal ékesített sátorrudak a térbe kifeszítik, majd a földbe lehorgonyozzák a sátor központi elemét, a császári koronát. A sarkokon lévő rudak között a térben rézsútosan álló hatalmas zászlók feszülnek. A sarkok ilyen felhúzása, a sátorrudak túlnyúlása a szerkezet és a végtelen tér között kapcsolatot teremt, s az egésznek könnyed hatást kölcsönöz. A bejárat feletti szemöldök drapérián kiterjesztett szárnyú kétfejű koronás sas, a szélső harmadokban címerek, melyek közét tömött, leveles díszítésű rózsák folytonos frízzé alakítanak. A korona nem csak uralkodói szimbólum, hanem az építmény díszítése is, abroncsa a konstrukció része. A sátor, mint kedvelt toposz, végigköveti Medgyaszay egész pályáját. Nemzeti Panteon Mesteriskolás tevékenységének záróakkordja a gellérthegyi Nemzeti Panteon eszmei terve, amely átgondoltságában, komponálásának következetességében méltó folytatása áruház-tervének, az őszinte építészet melletti állásfoglalásnak – de azon túl egy később egyre markánsabban kibontakozó elkötelezettség kezdetét is jelzi. A Nemzeti Panteon15 eszmei tervének tökéletesítése Medgyaszayt egész életében foglalkoztató gondolatnak bizonyult. A tervet az 1902–1903-as tanévben, végzős hallgatóként készítette, és elnyerte vele a bécsi akadémia Gundel-díját (1903). A terv több szempontból is figyelemreméltó: szembeötlő kompozicionális kiforrottsága, nagyvonalú tömeg kezelése, egyéni stílusa, amely határozott keleti irányultságot mutat. Tervét 1906-ban kiegészítette, továbbfejlesztette, erről előadást tartott a Magyar Mérnök és Építész Egylet műés középítkezések szakosztályán, 1908. április 6-án. Elmondása szerint 1900-ban kezdett először foglalkozni a feladattal. Előadásában felsorolja és értékeli azokat az építészeti előzményeket, amelyek a Gellérthegyre ezeréves emlékművet vagy nemzeti panteont álmodtak. 16 Az emléktervek előképül szolgáltak Medgyaszaynak, számos kompozíciós és ikonográfiai elemük megjelenik gellérthegyi Nemzeti Panteon tervén. A tervismertetőben Medgyaszay az épületet egy nemzeti panteonhoz kapcsolódó, nemzeti relikviákat őrző ünnepélyes kiállítótermek együtteseként definiálja. Városképi vonatkozásban a két híd közötti hegylejtőt a Panteonnal egységes, monumentális koncepcióvá kívánja érlelni, úgy, hogy határozott viszonyba hozza a kompozíciót a környező városszerkezettel. Alaprajzi elrendezésének lényege az egyszerűség és az átte-

régi-új magyar építőművészet

kinthetőség. A kupolás központi csarnokhoz kétoldalt hosszanti galériás, oszlopfolyosós tömegeket csatlakoztat. Építészetileg impozáns távlati hatás elérése a cél, egyszerű kontúrok, nagy nyugodt felületek által, a hegy nyugtalan formáinak ellentéteként. Központi épületének kereszttengelye az Eskü térre (Március 15. tér) irányul, az épület hossztengelye a Ferenc József híd (Szabadság híd) előtti tér közepén metszi a híd tengelyét, a két axis metsződésében a központi kupolával. A hídfőknél párosával kialakított őrházak a kompozíció legtávolabbi, még városban lévő elemei. A széleken már a hegyhez tartozó lépcsőművek között a parton, a főépület kereszttengelyében a kéreg alatti sikló állomása a harmadik Duna-parti elem. Az együttes oldalain egyforma vetületi távolságra a Panteon épületétől Medgyaszay teraszokat alakít ki, amelyeken a parti épület segítségével kolonnáddal övezett őrtorony rögzíti az együttes közepét. A tornyoktól rámpák és lépcsők terephez simuló váltakozása vezet az épület axisában lévő alsó, nagy teraszra, majd a Várkert lépcsős rámpáihoz hasonló klasszikus felvonulási út az épület alatti terasz lovas alakjainál ér véget. A városból érkező ember a szoborcsoportok és fáklyák ritmikus sora mellett elhaladva érkezik a központi épülettömeg alatti lovasszobrok által őrzött teraszra. Innét pilonok közötti lépcső vezet az épület előcsarnoka előtti teraszra szoborcsoportoktól kísérve. Említést érdemel a számmisztika tudatos alkalmazása egy hangsúlyos szimbolikus épületcsoporton. Az együttes minden eleme ikonográfiailag meghatározott, többségükhöz szimbolikus jelentés társul. A tornyok jelentősége főleg a kompozícióban betöltött szerepükben rejlik, abban, hogy fixálják a főépületet, axisokat jelölnek, monumentális szobrok hátteréül szolgálnak, tehát elsődlegesen külső nézőpont kedvéért készültek, térbe állított tömegelemekként rendezve be a teret. A kupola befogadó formájával teret határol le – a külsőben antonim térként jelenik meg –, a ceremónia helye. A pillérfolyosó, amely festői építészeti díszként övezi a kompozíció főtömegét, az emberi léptéket adja meg; kialakításával megteremti az átmenetet a külső végtelen tér és az épülettömeg között. A kompozíció két szélén alul nyitott grottákhoz kapcsolódó lépcsőművek találhatók, a következő teraszon lépcsőtornyokat látunk. Az épület előtti felvonulási út a Belvedere vagy a Villa Madama kerti lépcsőit idézi, azzal a különbséggel, hogy azoknak a földtestből kimetszett jellegük van, ezzel szemben itt önálló, térben álló jellegűek (v.ö. Várkert bazár). Medgyaszay Panteon-terve kapcsolatban van a természeti környezettel, megkoronázza, rendezi és mintegy – az ellentéten keresztül – kiemeli természeti képződmény voltát, de egyúttal integrálja is a városképbe. Ez magas fokú kompozíciós készségre, érzékenységre vall.17 Az anyaghasználatról és a díszítésről tervismertetésében nem tesz említést, szándékáról a színes távlati kép tájékoztat. Az együttes minden kom-

pozíciós eleme kőből készül. A Panteon oldalszárnyainak alsó szintjét oszlopfolyosó zárja. A felette lévő szinten a teljes homlokzati felületen plasztikus relief vonul végig. A központi centrális tömeg előtti pilonokat aranyszínű fejezetek díszítik. A centrális csarnok tömegének díszítése a legszembetűnőbb, kialakítása elsősorban a távolból – a városból – való hatást veszi figyelembe. A központi négyzetből oktogonba átmenő tömegformán, rézsűs szűkületet követően, a magyar Szent Korona jelenik meg kupolaként. A korona vonalas rajzolata aranyszínű, ugyanígy a függők, melyek gazdag ornamensként zárják a rézsűs vállak alatt az oktogont. Az épületegyüttes monolitikus tömegének a filigrán díszítés könnyedséget, derűt kölcsönöz, oldva a zárt tömeg szigorúságát. „A stílus a koronakupola keleti jellegéhez igazodik” – írja mesteriskolás műleírás vázlatában. 1902-ben Medgyaszay a bécsi Műszaki Főiskoláról átiratkozik a Budapesti Királyi József Műegyetemre. A gellérthegyi Nemzeti Panteon végleges tervét ezért vélhetően már Budapesten készíti, mellyel sikert arat a Műcsarnok 1904-es tavaszi tárlatán.

Néprajzi gyűjtőutak Műegyetemi építészdiplomával a zsebében a gödöllői művésztelepen dolgozó barátai indíttatására néprajzi gyűjtésbe kezd, majd csatlakozik a Malonyay Dezső által szervezett felfedező-értékmentő csapathoz. Bejárja Kalotaszeg (1904), a Székelyföld és a Barcaság (1905), valamint a Dunántúl tájait. Útjainak tapasztalatát töredékes naplóban rögzíti. A leleményes népi kifejezések mellett leginkább a tradicionális építés érdekli, az épületek belső kialakítása és a környezethez való viszonya. Revelációként hat rá, hogy a Bécsben elsajátított semperi-wagneri elveket viszontlátja a magyar népművészetben, különösen a népi építésben. Pontos alaprajzi felmérésekben, részletrajzokon s festett ceruzarajzokban örökíti meg a népi építészet praktikusságát, természetességét, az iparosok mesterségbeli jártasságát, a faragott fejfák szépségét és poézisét. A felmérésekről készített írásaiban ihletetten vall az őt ért élmények hatásáról: „…se szavam se gondolatom: csak néztem és gyönyörködtem…” – írja, a körösfői templomot megpillantva. Úti beszámolói idillikus, aranykori képet festenek a paraszti életformáról: számára a romlatlanság, az eredetiség, az egyszerűség közege ez.

A Nemzeti Panteon kiegészítése 1906-ban kiegészíti a Nemzeti Panteon tervét. Elkészíti az együtMűteremvillák tes axisának metszetét, mely a A néprajzi gyűjtések éveiben, központi tömeget kettős bogazokkal párhuzamosan műtelyakupolán nyugvó koronás előremvillákat tervez a gödöllői műcsarnokokkal ábrázolja, a kéreg vésztelep két kiemelkedő szeméalatti siklóval, felette a felvonulályiségének, Nagy Sándornak és si út lépcsőműveivel és pihenőBelmonte Leónak. Ezek a villák teraszai-val. Kompozíciójában az Medgyaszay első megépült alkoeredeti tervnek megfelelő tömegGödöllő, Nagy Sándor háza, elölnézet, 1907 © Medgyaszay Emlékhely tásai. Az egymásba folyó osztatlan forma teljesen homogén megjeleterek, a szabad alaprajz jellemzi mindkét épületet, ez megfelelt a gödölnésű, mintha a hegy ormából faragták volna ki. A bejárat alatti teraszon lőiek felfogásának, ugyanakkor beleillett a korabeli nemzetközi építészeti hatalmas pilonok előtt lovas szobrok őrködnek. A központi csarnok tegondolkodásba is. Medgyaszay a műteremházaknál mesterien társítja tejét a Szent Korona zárja. Az oldalszárnyak felső szintjén – a párkány a népi építészetből vett formákat a geometrikus absztrakt kubusokkal. alatt – az egész falfelületet betöltő dombormű. Az ikonográfiai program Nagy Sándor háza a tömegalakítás, a rézsútos síkok alkalmazása, vaaz Árpád-kultusz és a Szent Korona kultusz egymásmellettiségét mutatlamint a markánsan kinyúló ereszek következtében oldottabb hatású. ja. Medgyaszay ezt a programot ikonológiai jelentést hordozó építészeti A Belmonte-műteremház kiérleltebb, szigorúbb tömegalakítása, átgonelemekkel harmonikus kompozícióvá érlelte. A mű tömegformája, lépdoltabb kompozíciója következtében monumentálisabb megjelenésű és csőzetes komponálása, az elemek formai alakítása a nyugalom érzetét kétségbevonhatatlan modernsége mellett határozottan archaizáló-egkelti, és egyúttal perspektívát fokozó szerepet hordoz. A központi tér zotikus benyomást kelt. A falfelület dísztelensége ellentéteként a bejátömegformája fokozatos átmenetet mutat a négyzetből az oktogonba, rat „kieresztése” és a teraszszintek mellvédfala és pergolái gazdagon hogy azután egy konkáv mozdulattal a korona tamburjához simuljon. formáltak. A Belmonte-ház tömege a teraszok pártázata által nyitott, Ez az egész központi tömegnek határozott harangformát kölcsönöz. Nagy Sándor háza a markáns eresz által lehatárolt, a védelem gesztusát Az oktogon „vállaira” a korona függőit teríti – mint egy csipkegallért –, fejezi ki. Mindkét megoldás kísérleti, ám mindkettő továbbgondolható. erős plasztikus díszítésként, a vállak között három csúcsíves nyílású Az anyagok és szerkezetek kendőzetlen megjelenítése, a díszítés funkablakkal. A tömeg monumentális hatását fokozza a hatalmas lábazati cionális és tektonikai indokoltsága a strukturális elemeken jól mutatja szint, a reprezentatív sírok helye. A konzolain ülő, erős kiülésű szemaz építész azon törekvését, hogy hagyomány és modernitás kiegészítik, öldöksor a kolonnád ívezeteinek ritmusát ismétli. A szemöldök alsó sőt feltételezik egymást. ívén a bütykök bordák soraként jelennek meg, ilyeneket láthatunk az Medgyaszay a műteremlakásokról kialakított nézeteit az 1906-os indiai Ajanta sziklatemplom együttesén. Ez a patkó alakú szemöldök, milánói iparművészeti kiállítás magyar termének enteriőrjében foglalja az ún. Nap-ablak a kudu felső részének felel meg, amely többnyire a össze. Bizonyítja, hogy a korszakban kedvelt és újszerű téralakítás – az csarnoktemplomok emeletén a boltozat közelében került kialakításra, osztatlan belső tér – megoldható teljesen a népi építészet formakánonformájában a sátor és az azt tartó gerendák bordázata a faépítészet jával. Tervének a Művészember otthona címet adja. A hármas tagolású emlékét őrzi. Medgyaszay e kudu motívumból sorozatot komponál, székely kaput térosztó-térkapcsoló elemként is használja, tartószerkezeti plasztikus ornamenssé emeli.

xvIi. évfolyam / 94. szám

utóirat // post scriptum

A veszprémi színház homlokzata a Püspökkert felől, 1907 április © Medgyaszay Emlékhely

funkcióban. A terv és némileg eltérő megvalósítása egyrészt tiszteletadás a népi építészetnek, másrészt mutatja, hogy a népi építészet formanyelve alkalmas a bonyolultabb szervezésű terek és tömegek kialakítására. Figyelemreméltó az ablakok formálása: a belső teret három dekoratív körablak világítja meg, a peremen ritmikus betüremkedések vannak, melyek pálcaszerű diafragmaként jelennek meg a fal vastagságában. Ez Medgyaszay későbbi dekoratív ablakainak korai példája. A veszprémi és a soproni színház 1906 őszén már a veszprémi színház tervezésével foglalkozik, amely első jelentős megbízása és kiváló lehetősége, hogy formálódó egyéni stílusát egy meghatározó épületen mutassa be. Közben 1907-ben ellátogat Európa számos nagy keleti gyűjteményébe (München, Berlin, Párizs). Útja közben éri a nagy megtiszteltetés és siker, amikor Párizsban kiállítják Panteon tervét. A kiállítás ismertetőjében Medgyaszay így vall: „Formai megoldásában nem másoltam egyik elmúlt és idegen kor stílusát sem… Arra törekedtem, hogy a gondolat széles egyszerű józan, az érzés erős és őszinte legyen. Egyik első kísérlete azoknak a művészi törekvéseknek, amelyek majdan az akkori időkbe illő és magyaros stílusra fognak vezetni.” A párizsi elismerés ösztönzi, hogy tovább folytassa a népi és modern építészet ötvözésére tett eddigi kísérleteit. A veszprémi színház magával vitt terveit Francois Hennebique vasbeton szerkezetekre specializálódott tervező irodájában véglegesíti. A színház, a Nemzeti Kaszinó és a Korona vendéglő egy többfunkciós épületegyüttest alkot, mely a közművelődés mellett egyéb társadalmi események befogadására is alkalmas, hangversenyek, színházi előadások és mozgóképes műsorok, gyűlések helyszínéül is szolgálhat. A feladat összetettségét a helyszíni adottságok – az utcai és a Püspökkert felőli megközelítés szintkülönbsége – még fokozták. A helyszín adottságait figyelembe vevő kifogástalan funkcionális használhatóság, s az ezt kifejező szerkezeti rend Medgyaszaynál alapkövetelmény, emellett számos új technikai megoldás és találmány került alkalmazásra: „A fűtés központi légfűtés. Tekintettel a magyar vidéki városok különös viszonyaira négy központból indul ki, hogy az alsó

régi-új magyar építőművészet

helyiségek klub célokra, a felsők báli alkalmakra a színpadtól elkülönítve is fűthetők legyenek. A világítás a főbb helyiségekben Wolfram villamos izzólámpával, a színpadon, folyosókon és öltözőkben szénszál lámpával van megoldva. A nézőtér csillárai teljesen új rendszerűek. Előnyük a könnyű kiváltás, olcsóság és könnyed ornamentális hatás. Szerkezetek: A technika mai állása mellett falazatra legjobb anyag a jól égetett tégla. Az összes falakat tehát ebből rakattuk. A mennyezetek, tetők, lépcsők, páholyok és erkélyek vasbetonból valók. Ez a színházépítésben újság. Merész megoldás az ablakoké: könnyen alakítható, teljesen légmentes zárású vasbeton szerkezettel.” 18 A veszprémi épületen alkalmazott újszerű művészi és technikai megoldások bemutatására kiváló alkalom kínálkozott a Bécsben 1908 májusában megrendezett VIII. Nemzetközi Építészkongresszuson. Über die Künstlerische Lösung des Eisenbetonbaues című németül tartott előadásában (magyarul A vasbeton művészi formájáról) az új szerkezeti és építőanyag, a vasbeton adekvát alkalmazását a veszprémi színház szerkezeteinek formai kialakításával illusztrálja. Az épület tömegalakítása-tömegbontása összhangban van az alaprajzzal, kifejezi a funkcionális tagoltságot. A nézőteret, a csatlakozó elosztóterek és a páholyok terét egy párkánymagasságban tartja. Ehhez tapad az utca felől a lépcsőházak alacsonyabb tömege. A legmagasabb, leghangsúlyosabb a színpad a zsinórpadlással a Püspökkert felől, ami a létesítmény ünnepélyes főbejárata. A kert felőli nézetet a sarkain „szarvakkal” hangsúlyozott, mintegy 20 m magas tömeg határozza meg, mely az oldalsó teraszokkal és a bejárati portikusszal újabb hármasságot alkot. Jellemző a tömegelemek felfelé való fokozatos szűkítése, s ezáltal a monumentalitás fokozása. A homlokzatokat mérműves-bütykös ablakokkal dekorálja, az utca felől nagy fekvő, elliptikus színes ablakkal, valamint a nézőtér oldalfalán a gótikát idéző dekoratív ablakcsoporttal, melyek felsősori levegőzőerkéllyel összefogott rózsaablakait lapos szegmensívű mázas kerámia szemöldök hangsúlyozza. A szemöldökök fölött a falsík visszaugrik, majd az erőteljes kiülésű csipkés eresz zárja a látványt. Az ereszpárkány gerendái dekoratív vasbeton konzolok, melyeket a falsíkba berakott kerámiaelemes fríz kísér. A kiülés külső szegélyét kolostorfedésű bütykös vagy gombos mázas kúpcserépsor képezi. A nézőtér utca felőli tömegét Medgyaszay a széleken sudarasodó lekerekített sarkú kéménytestekkel emeli ki, majd vízszintesen induló laposívű szegmens attikával zárja, mérműves rózsaablakokkal díszíti. A színház belső tereinek kialakítása a külső eredetiségéhez hasonló. A művészien formált vasbeton konzolokra ültetett oldalpáholyok teljesen dísztelenek. Hullámzó vonalvezetésük a bécsi áruházterv enteriőr részletének födémlemez szegélyezésére emlékeztet, díszítését a domborodó részekre terített, sarkain lelógó bojtokkal hímes varrottas vagy szűrminta adja. A színpadnyílást, valamint az oldalfalakat a mennyezetről kerámia fríz választja le. A nézőtéri mennyezet középső szellőzőnyílását mérműves körablakok sora keretezi, ezt kerámia berakásos díszítés szegélyezi, és filigrán láncokon foglalat nélküli izzók köre terjeszti ki a térbe. A veszprémi épületegyüttes tervének sikere után újabb színházi megbízást kap Medgyaszay. 1909 áprilisában felkérik a Franz Lössl tervezte soproni színház átépítésére. Medgyaszay a terveiben csak a szerkezeti falakat tartja meg, a lépcsők, páholyok és erkélyek, tetők az újonnan felfedezett és sikerre vitt anyagból: vasbetonból készülnek. Medgyaszay a tömegek tagolásában a belső funkcionális felosztást követi. Az épület három lépcsőzetes főtömegből áll, melyet a színpad mögötti lépcső, a bejárat előtti újraépített erkély és a középrizalit mögötti előcsarnok kiemelése tovább árnyal. A középrizalit meghatározó dísze az emeleti előcsarnok egy szinttel feljebb indított hármas félköríves záródású ablakcsoportja, valamint az ablakok vállvonala fölött kerámiaberakással keretezett, a művészeteket ábrázoló nagyméretű sgraffitto, melynek vázlatait Medgyaszay készítette. Lényegében azt a dekoratív stílust kö-

építészet vasbetonba ültetett formáiban. A 16 m átmérőjű tér kupoláját, előregyártott vasbeton gömbcikkelyelemekből a helyszínen feszítették össze. A templom fennmaradt műszaki leírásában Medgyaszay csak a költségtakarékos vasbetonszerkezetről, a jótállásról, és a tartósságról tesz említést. A korabeli sajtóban megjelent cikk magyar stílusú templomként határozza meg. 20 1909-ben Medgyaszay tevékeny évet tudhat magáénak: a soproni színház, a mosoni iskola, a rárosi templom vázlatterve után megtervezi Iskolák, templomok, lakóházak a Szent Gellért szövetkezet lakóházát, első jelentős városi többlakáA gödöllői villákon és színházépületein kiérlelt dekoratív stílusát Medsos épületét Budapesten, az Orlay utcában. A nehéz terepviszonyok gyaszay az iskolaépületein is kaés kedvezőtlen telekadottságok matoztatja. Szép példája ennek a mellett korszerű házat tervezett, mosoni iskola, melynél egy felülamely megfelelt az építtető szöről világított lépcső és zsibongó vetkezeti tagok igényeinek is, akik tér közé szervezi a hét tantermet emeletenként eltérő nagyságú és és a tanítói lakásokat. Az épülebeosztású lakásokat rendeltek. ten megtalálható a kiérlelt kerámia A homlokzatokon függőleges zárt ablakokat összefűző kerámia fríz, erkélyek és egymás feletti nyitott, a nagy kiülésű ereszpárkány, a laáttört erkélyek váltják egymást. pos hajlású tető, a gödöllői villáA soproni színháznál megjelenő kon megjelenő konzol támasztotfedett erkélymotívum itt kiteljeseta zárt erkélyablakok, melyektől dik, s a homlokzat meghatározó tudjuk, hogy a tanítói lakásokhoz funkcionális díszévé válik. Az Elek tartoznak. Figyelemreméltó a utcai szabadon álló háromszintes deszkakerítés igényes kialakítása, társasháznál is kiérlelt formaeleaz oszlopok fejes bálványfás formekkel dolgozik, itt a veszprémi málása, épülettel való formai összszínháznál alkalmazott homloksík hangja. Az iskolaépület bejáratára visszaugratás és a dekoratív kőrávetül a kivágott deszkakerítés ablak is megjelenik. kapujának igényes oszloppárja. 1911 januárjában egy vadászKlasszikus szépség és harmónia, társasággal afrikai utazást tesz, népies-keleties formaelemekkel. hogy a Nílus-menti kultúremlékeA rárosmulyadi templom és ket tanulmányozza. Útját követően sírbolt vázlattervét 1909 márciukap megbízást az ógyallai plébánia sában, a végleges terveket 1910 templom és paplak tervezésére. első felében készítette MedgyaÉpületében ugyanazokat a formai szay, és az épület kivitelezését is elemeket használja, mint Rároselvállalta. A vázlatterven már kész mulyadon, az oktogont, a körösfői a templom tömegkompozíciója: a tornyot, az eredmény mégis eltérő. kupolás oktogon templomtestet és A központi oktogonformát laternás a különálló toronytestet alacsony sátortetővel fedi, ehhez a bejárat tömegelemmel kapcsolja össze. felől nyeregfedelű, karzatos hosszEz a kiterített nézet – az együttes házat, szemben apszist, kétoldalt utcai homlokzata – mintha korai keresztszárszerű, karzatos fülkébécsi centrális templom vázlatáket kapcsol, kontyolt nyeregfenak és a körösfői torony rajzának déssel. A tetősíkokat alul finoman egybekomponálása lenne. A tömegtöri, ezzel a tömegforma memegek klasszikus tagolása önálló revségét nagymértékben oldja. A elemekként hagyja érvényesülni hosszház végére, a laternára és a tornyot és a templomtestet. A a toronyra kettős szárú térbeli A soproni színház elölnézete és az előcsarnok metszete, 1909 © Medgyaszay Emlékhely tömegek sarkait rézsútosan lekeresztet szerkeszt. Az épületmetszi, így a négyszögű torony a harangház szintjén már oktogon foregyüttes a külsőben szinte dísztelen. A belsőnek megfelelő tömegek mát vesz fel. A külsőben kiérlelten jelentkeznek a színházépületeken tiszta megjelenését a főbejárati előcsarnok és az oldalbejárati előtetők kipróbált elemek. A templomtest minden eddiginél filigránabb bordájú differenciálják. Medgyaszay kísérletének archaizáló vonása, hogy a göablakainak felső kontúrjukban ötosztatú, küllős kialakítású ívét a kupola rögök ikonná vált formaelemét – mely szerinte az erőjátékot művészien fedés ereszlemezének hajlása követi. A templomtömeg sarkok rézsútos megjeleníti – az ión oszlop fejezetet eredeti anyagában mutatja be, így metszésének folytatásaként – a tető tartományában – vasbeton pillérlehetősége nyílik a szintén ősi formákat őrző népművészeti elemekkel csonk talapzatokon nagyméretű, keresztbe font karú angyalfigurái állnak, anyagazonos kompozíció kialakítására. A bejáratok keleties, archaizáló amely alkotások Sidló Ferenc betonkompozíciói közül valók. Az együttes karaktere egyúttal modern, dekoratív jellegű is. A kettős ereszű toronykülső jegyeiben integrálja a bécsi Wagner-iskolában tanultakat a népi tető itt jelenik meg Medgyaszay építészetében, újabb keleti jellegzetes-

veti, amely Veszprémben már megjelent, de az ott még kísérleti jellegű formák érleltebben jelennek meg a soproni terveken. A tömegelemek ritmusát, magassági különbségét a felső sarkokra ültetett „kéménytestek”, indiai fejezetű pilonok hangsúlyozzák. A belső tér kialakításában is továbbfejlesztette veszprémi kísérleteit. A nézőtér még összefogottabb, az egységes formaadás még sikerültebb. Az üvegcsillárok a veszprémi színházban láthatóknak tökéletesített változatai.19

xvIi. évfolyam / 94. szám

utóirat // post scriptum

A lembergi hadikiállítás. Otto Schönthal GRAFIKÁJA, 1916 © Medgyaszay Emlékhely

ségként. A belső térfedésében a faszerkezeté a főszerep. A térbővületek csúcsíves fadongával fedettek. A központi tér csúcsíves fakupolája a térben szinte lebeg. Az egész enteriőrnek az iszlám művészettől érintett jellegét a mázas mintás padlócsempe még fokozza. Medgyaszay munkásságának végigkövetésekor megfigyelhetjük, hogy templomainak külső homlokzatán visszaszorul a díszítés. Ugyanez történik a bérházakon is. A Dorottya utcai bérpalota homlokzata sarokrizalitokkal és köztük összefogott zárt erkélyekkel vertikálisan tagolt. A két csupaüveg üzlet-iroda szint kialakítása, a felső tetőszint visszahúzása bécsi tanultságot mutat. A zárt főpárkány erkélyek feletti hullámzása ellentétes a rizalitok szigorúan egyenes vastag, lemezszerű zárásával, amelyeket Sidló Ferenc szoborcsoportja koronáz. A lépcsőzetes komponálású szobacsoport figurái között kalász és búzavirág motívumok láthatók.

A lembergi hadikiállítás, archív fotó, 1916 © Medgyaszay Emlékhely

régi-új magyar építőművészet

Hadikiállítások Az első világháború idején, 1915-ben Medgyaszay frontszolgálatra jelentkezik önkéntes népfölkelőként, ahol műszaki szolgálatot teljesít, hidakat, falvakat épít. A háborús események átmeneti kedvező alakulása lehetővé teszi a Császári és Királyi 2. hadsereg lembergi hadikiállításának megrendezését. Az építkezés parancsnokának Medgyaszay István magyar királyi mérnök főhadnagyot nevezik ki. A teljes kiállítás terve és felépítése – 1916. április 28. és július 27. között – mintegy 90 nap alatt készül el. Az építkezés kizárólagos anyaga a fa, melyet a helyszíni fűrészüzemben dolgoznak fel. Medgyaszay gondolja ki a kiállítás elrendezését, tervezi a főépületét, a hadtáp, valamint a mezőgazdasági pavilont. Testvéröccse, Medgyaszay Gyula a Magyar Vöröskereszt pavilonját alakítja ki. A gellérthegyi Nemzeti Panteon – a kompozíció szintjén – a hadikiállítás főépületében ölt testet. A hadsegélyezés célját szolgáló kiállítás egy park elkerített részébe kerül. A kerítés vonalában, a főépülethez felvezető szűkülő út elején két hatalmas négyzetes alaprajzú csúcsban

A rárosmulyadi templom főhomlokzata, 1909 © Medgyaszay Emlékhely

xvIi. évfolyam / 94. szám

utóirat // post scriptum

A margitszigeti hadikiállítás. archív fotó, 1917 © Medgyaszay Emlékhely

végződő pilon – nyírfatorony – áll, alul az őrség számára kialakított helyiséggel, oldalain 3-3 ablakkal. Az épülethez közeledve zsákmányolt ágyúk sorfala között két gömbfából ácsolt – a bécsi szecessziót idéző – zászlótartóhoz érünk, tetejükön koszorúval, az osztrák és a magyar zászlóval, a dualista Monarchiát szimbolizáló jelvényekkel, mögöttük József főhercegnek, a hadsereg főparancsnokának szobrával. A főépület embermagasságú, vízszintesen tagolt gömbfa podeszten áll, amelyről az oldalszárnyak túloldali végén hídszerű rámpákon lehet elérni újra a park szintjét. Az oldalszárnyak bazilikális megjelenésűek: a magas nyeregtetővel hármas ablakok csoportja, ezek könyöklőjénél félnyereggel támaszkodó alacsonyabb tömeg fut körbe az épületen. Figyelemre méltó a középső csarnok külső kialakítása. A hasáb szélességének felét magas, sarkainál lemetszett keretezett nyílás díszíti alsó részén 3 kétszárnyú ajtóval, felette deszkából kirakott levéldíszes keretben a felirat: „Oszthatatlan és elválaszthatatlan” 22 a dualista állam szilárdságát, a Monarchia népeinek egységét hirdeti, amelyet a kiállítás is reprezentál, felette az osztrák és a magyar címer. Konstrukcióját tekintve a központi épület fagerenda-vázszerkezet, amely kívül-belül deszkaborítást kapott, beleértve a tetőfelületeket is. A nyírfafelület színe és faktúrája révén derűs, festői hatást kölcsönöz a háznak. A főépület végei mögött felépült Medgyaszay tervezte pavilonoknak is van építészeti előzménye. A hadtáp épülete valójában nagy ereszkiülésű, tagolt tömegű, emeletes villa teraszokkal. Az épület fenséges megjelenését a tömegelemek harmonikus kialakítása, valamint a dekoratív, festői nyírfaváz adja. A kompozíció a gödöllői villákra emlékeztet. A mezőgazdasági pavilon épületében Medgyaszay nem követi a főépületen és a hadtáp épületen használt kátránypapíros-nyírfás megoldást, hanem fából ácsoltatja az egész épületet. Az épület kompromisszum nélküli, harmonikus formája, a szerkesztés és a díszítés következetessége Medgyaszay faépítészetének csúcspontjává avatja a mezőgazdasági pavilont. A lembergi hadikiállítás koncepciójának és jelentős épületeinek 21

A margitszigeti hadikiállítás. archív fotó, 1917 © Medgyaszay Emlékhely

régi-új magyar építőművészet

Rusz Jakab háza a tornác felől, Gyöngyös, archív fotó © Medgyaszay Emlékhely

tervezése lehetőséget biztosít Medgyaszaynak, hogy a rendkívüli feltételek mellett is bizonyítsa kvalitásait, kísérletező kedvét, konstruktív hajlamát és egyfajta summáját adja addigi tevékenységének. A kiállítás központi épületét és a mezőgazdasági pavilont, valamint a Vöröskereszt házát 1917-ben a budapesti Margitszigetre szállítják, ahol Erdély hadsegélyezési céljaira nyílik kiállítás. A margitszigeti erdélyi hadikiállítás főépületének megjelenésében változás, hogy hiányzik a központi tömeg bejárója feletti dekoratív „nyírfakorona”. Ikonográfiai változás, hogy a császári korona helyett a magyar korona került a kupola csúcsára. A volt mezőgazdasági pavilon funkcióváltás miatt új elnevezést kapott: itt a rokonnépekből való hadifoglyok munkái kerültek kiállításra, ezért a Tatár kioszk vagy Tatár pavilon névvel illették. A kiállított tárgyak keleti vonatkozása megkívánta a forma bizonyos mértékű módosítását. Medgyaszay a tornác tetőjét kettős ereszűvé alakította, ezzel harmonikus összképéből nem veszítve fokozta keleties jellegét. Míg a lembergi kiállítás tisztán összegző jellegű, a budapesti néhány új pavilonja előremutató megoldásokat tartalmaz. Ide sorolható a „Műcsarnok” épülete, melyben kiváló művészek háborúval összefüggő munkáit állították ki. Az épület kapuépítménye négyzetre épített magas, centrális tömeg, sarkain felfelé keskenyedő diagonál támaszokkal, melyek a tetőzetig érnek. A tető kettős ereszű felső részén törtvonallal „hajlított” sátortető, csúcsán sátorrúdszerű túlnyújtásokon Pest és Buda címerei. A pagoda kínai hangulatú kapuzata összhangban van a tetőszegélyek népies díszítésével. Ez a tömegforma, mint főmotívum, felbukkan majd Medgyaszay Néprajzi Múzeum tervpályázatán. A Duna-parti épületegyüttesnek a Műcsarnokkal azonos motívumrendszerrel díszített, szemben lévő eleme az étteremsátor. A sátor faszerkezetű szaruvázát a díszes párkányú oldalszárnyak oszlopaihoz fogópárokkal rögzíti. Az oszlop, a ferde szárú tartóelem és a fogópár közötti háromszögek sorát lapos sziluettkivágásos figurális jelenetekkel díszíti. Az ácsszerkezet nagyvonalúsága, puritán konstruktív jellege a sátorszerkezet újabb alkal-

xvIi. évfolyam / 94. szám

mazását vetíti előre. A margitszigeti erdélyi hadikiállítás több konstrukciós és formai eleme szerepet kap Medgyaszay két világháború közötti építészetében. Medgyaszay építészete az első világháború után A háború befejezése után is lankadatlan Medgyaszay aktivitása, több tervpályázaton vesz részt eredményesen. Első megépülő terve a püspökladányi Péter-Pál templom. Az oromfalas nyeregtetős templomtest oldalfalába kissé hátrahúzva tapasztja neki a toronytestet. Az oromfal az ógyallai módosított változata: a háromnyílású előcsarnok kontyolt tetője szélességében, rizalitszerű faltagozatban, hármas csúcsíves nyílások felett ornamentális keretben, nagyméretű szimmetrikus kompozíciójú, secco technikával készült falfestmény található. Mind a homlokzati freskó, mind a karcsú, égbe törő torony a templom szimbolikájának megfelelően az égi szférával való kapcsolatot hangsúlyozza. A keleti motívumok használata felerősödik Medgyaszay munkásságában, ez megmutatkozik saját házának ablaknyílás alakításában is, valamint a földszinti helyiség csúcsíves fülkebővületében. A téglány alakú földszintre helyezett L alakú emeleti szint nagy teraszt szegélyez. A ház hátsó műtermi lépcsőfeljárója a lővétei házra emlékeztet, amelyet akvarellről ismerünk. Rusz Jakab gyöngyösi házán még egyértelműbb a keleti formák iránti elkötelezettsége. A zártszerű utcaképben derűs megjelenésű a vízszintes sodrású tömeg. A keskeny, függőlegesen sávozott kőlábazat felett fekvő téglánnyá összefogott ablakpárok sorát a vízszintes szemöldök és könyöklőpárkány hangsúlyozza. A páros ablakok között színes figurális sgraffito található. A homlokzat szélén lévő átjárót és a ház bejáratát rusztikus kőkerettel határolt szamárhátíves párkány zárja. A bejárat pálcás rácsát szőlőlevél inda futja körbe. Az ereszhomlok deszkája előtti csatorna tartókampóit szintén szőlőlevelek díszítik. Az utcai homlokzat fegyelmezett szigorának az udvari homlokzaton nyoma sincs. A gazdag

utóirat // post scriptum

Mátraháza, menedékház a bejárat felől, archív fotó © Medgyaszay Emlékhely

kialakítású tetőfelépítmények és teraszok idilli hangulatúak, a díszítés egy motívum ismétlésére épül, amely egyszerűségében ritmikus, harmonikus életteret biztosít. Az ornamens következetes alkalmazása, derűs nyugalma, tömegelemekkel való harmóniája Medgyaszay legmegkapóbb épületei közé emeli e lakóházat. Ezt a közvetlen szépséget és természetességet kívánja megvalósítani Medgyaszay a székesfővárosi kislakásos házainál is. A Kis-Gellérthegy alján épített többlakásos házak csoportjának Budaörsi út menti két pavilonját és a legfelső teraszon lévőt Medgyaszay tervezte. Medgyaszay az utca felőli tömeg két szélét az egyik homlokzati traktusban visszahúzza, a középrész magasságát megnöveli, így falsíkjában és tetőidomában bontott, a szélek felé lelépcsőző épületkubust állít elő. A homlokzati síkokat a középrizalit oldalának tapasztott hosszanti erkélyeivel fűzi szintenként össze. A kiemelt középrész szigorát a bejáratok, az erkély mellvédek, az eresz és a tető gazdag kialakításával oldja, figyelembe véve az utcaképben való megjelenést. A középrész legmarkánsabb motívuma a falsík elé ugró, az üzletsorok portálsíkjával anyaghasználatában azonos, kváderkő falazatú kétszintes fedett bejáró, amely összhatásában keleti hangulatú. Az ajtó feletti szamárhátíves bevilágítóablak a törtvonalú nyitott nyereg oromtartományába esik, felette a főváros sgraffitós címere. A második emeleti ablakok közeit Márton Ferenc népi életképeket ábrázoló sgraffitói díszítik. A függőfolyosók végén egymás feletti szamárhátíves nyílások oldják a tömeg szigorát. Bierbauer Virgil a Budaörsi úti házakat „szerencsés alkotásoknak” tartja. 23 A következő években épült Nap-udvar szövetkezeti társasház (Budán, a Fadrusz utcában) és a Németvölgyi úti kislakásos házak hasonló építészeti részletekkel gazdagítottak, ám lényeges eltérések is tapasztalhatók az ornamentikában. A lábazat tetejét és a homlokzati falkoronát Medgyaszay kiálló kőfogakkal díszítette, a homlokzatok mozgalmasabbá válnak a szamárhátíves nyílású erkélyek vertikális tömegeinek megjelenésével. A nagykanizsai színház nézőtere, archív fotó © Medgyaszay Emlékhely

régi-új magyar építőművészet

A hármashatárhegyi Nemzeti Emlékcsarnok elölnézete © BTM Kiscelli Múzeum

A Budaörsi úti kislakásokkal egyidőben, 1926-ban épül a nagykanizsai színház. Az épületnek egy kisváros művelődési igényeihez kellett alkalmazkodnia, amelynek nem voltak fényes anyagi lehetőségei egy pompás épület megépítésére. A bontott tömegforma a bejárati végen a legigényesebben kialakított, itt a nézőtéri nyeregtetőhöz kétoldalról kontyolt nyeregfedésű tömegek csatlakoznak. Az oldalszárnyak hossza a középrész tetőoromzatában folyatódik. Az oromzat alatti fal visszahúzásával kétoldalról védett, fedett belépőt biztosít a színházba látogatóknak. A visszahúzott fal bejáratok feletti orommezejét, valamint az oldalszárnyak kontyolt oromfalát teljes felületükön sgraffito díszíti. A csatlakozó oldalszárnyak tengelyeiben kettős ereszű sátortetős szellőző díszíti a bejárati nyerget. Az épület keresztmetszetét ábrázoló tervlapon látható, hogy a nézőtér szerkezeteként a margitszigeti hadikiállítás étteremsátor konstrukcióját használja fel. A sátorszerkezetet tartó feszítőmű a mennyezet feletti tartományban, támaszai az oldalterek mennyezeti és tetősíkjában vannak elrejtve. A szerkezet téralkotó és ritmizáló elem egyúttal, vázrendszere alapvetően meghatározza a tér karakterét. A nézőtér oldalperemén a támaszok adják a mennyezetsíkot, alatta a főállás eleme szabadon halad át a térben. A ferde gerenda feletti háromszögbetét búbosbankás motívumú deszkakivágása a színpad nyíláskeretén megismétlődik. Az oldalbejáratok deszkakeretezése pávamotívumú szupraportával ékesített. A tér könnyed, ünnepélyes jellegét a világítás egyedi kialakítása biztosítja. A mennyezet törésében harangdíszítésű függőkön festett üvegbetétű fakereten üveg világítótestek csüngenek. A belső térben a deszkakivágásos díszítés, a színpadnyílás gazdag keretezése és a világítás finom megoldása oldja a tér merevségét. Medgyaszay ezt az épületét mérföldkőnek tartotta építészetében, mivel a vidéki városokban látta a magyar nemzeti öntudat és művészet fejlesztésére legalkalmasabb közeget. A színházról megjelent publikációjában24 így foglalja össze gondolatait: „Befelé kell csak tekintenünk a magyar nép csodásan gazdag művészi képzeletvilágába, kristálytiszta gondolatvilágába és sok ezer éves, ősi, már-már eltemetett kultúrájába! Olyan kincsesforrások ezek, melyet a külföld idegen, elmélyedő tudósai műveikben sokszor elismernek és amelyek minden európai nép díszére válnának.” Medgyaszay mindinkább az eltemetett ősi magyar kultúra felélesztésén munkálkodik. 1927-ben műegyetemi magántanárrá nevezik ki.

xvIi. évfolyam / 94. szám

Székfoglalóját A hun-magyar ókori művészet címmel tartja. Írásai fokozott érdeklődést mutatnak a magyar régmúlt, elsősorban népünk keleti gyökerei iránt, főként az Indiában letelepedett fehér-hunok építészetét és művészetét tanulmányozza. Ebben az évben tervezi a gyöngyösi Mátra Egylet turistaszállóját. A szálló a Mátraházára vezető hegyi út felett álló lépcsősen tagolt épület. A megközelítés felőli fő tömeg kőtalapzatra emelt többszintes, pagodatetős megjelenésű, emeletes faportikusszal. A tetősíkjaiban tört épületen a keleti irányultság már a nagy formákban is jelen van, amely az erdei környezetben rendkívül egzotikusan hat. Az első tervváltozat kőre emelt fagerendázata az erdélyi gyűjtőutak emlékét idézi, a következő terven a kőé a főszerep a völgyre nyíló terasz falszerkezetével. Ami azonos, az a tető kiérlelt formája, amely kialakításában organikus építészetünk egyik legszebbike. Medgyaszay épületein a kő időtálló épületszerkezetként való alkalmazása mellett egyre erőteljesebb annak dekoratív szerepe. Ez a törekvés már fővárosi kislakásos házain is megfigyelhető. Karakteresen az 1928–29-ben pályázaton elnyert megbízás, a kelenföldi református templom és a hozzá kapcsolódó bérlakások homlokzatainak nyíláskeretezésében, a sarkok armírozásában jelenik meg. Egy monumentális „kőstílus” kialakítására tett kísérletet, melyre hatással volt India építészete. A kelenföldi együttesen a független templomtest tömegét árkádos átjáróval kapcsolja a kétoldali bérházakhoz. A házsarkok kőlizénás kiemelésétől eltekintve az épületeken a már kipróbált motívum- és díszítőrendszert alkalmazza. A kétoldali fal- és toronytest tetejét keretező kősáv az ablakok kiemelt kőkeretével díszes pártázatot alkot. A népművészeti és a keleti formaelemek összehangolását kísérli meg itt Medgyaszay. A szintén pályázaton elnyert megrendelés, a Baár-Madas Református Leánynevelő Intézet és internátus, Medgyaszay legimpozánsabb megvalósult műve, a Rózsadomb déli lejtőjén emelkedő Lorántffy Zsuzsanna utcáról nyílik. Az épületet az utcára merőleges közlekedési tengelyre szervezi. Elöl, az utcával párhuzamosan, a 12 tantermes líceumi szárny fut végig, mögötte a többfunkciós tornaterem, majd a tengelyt keresztező internátus hosszú épülete következik. A líceumot a kiemelt magasságú bejárati rizalit aszimmetrikusan osztja egy hegy felőli, hármas tagolású, kettős ereszű, magastetős, és egy lejtőirányú, pergolás terasszal záruló tömegelemre. A bejárati tömeget az alsó szinten erkélyes portikusz, felül

utóirat // post scriptum

A hármashatárhegyi Nemzeti Emlékcsarnok metszete © BTM Kiscelli Múzeum

a hajlított kettős ereszű sátortetőn oszlopokra emelt sisakszarvazatos felépítmény hangsúlyozza. A líceum tengelyében lévő hosszúkás vízmedence mögötti nagy udvart az internátus zárja, amelynek középrizalitját gazdag kialakítású kőarmírozás díszíti. A rizalitot az oldalak egyeneszáródású ablakaitól eltérően félköríves plasztikus kőkerettel szegélyezett loggiák sora és portikusz díszíti. A második emeleti íves nyílások vállvonala feletti falfelületen sgraffito sorozat mutatja be a nő szerepét a magyar történelemben. A nagyméretű, mintegy 20 méter hosszú falkép Márton Ferenc munkája. A tetőn a homlokzati ablakok ritmusában kontyolt-sisakos tetőablakok sorakoznak. A sisakok formája hasonlít a soproni színház épületsarkait kiemelő kőpilonok fejezetéhez. A hajlított kontyolt tetővel való együtt alkalmazása azonban félreérthetetlenül indiai előképekre utal. A kő dekoratív alkalmazására a kelenföldi épületegyüttesnél elkezdett törekvés a Baár-Madasnál teljesedik ki. A homlokzati fő tömegelemek metszésvonalait és sarkait átforduló kőlizénákkal hangsúlyozza, a közbenső felületet a szokásos módon sávozza. Az internátus tetőfelépítményeiben és udvari portikusz nyílássorában megjelennek a direkt indiai építészeti és formai elemek. Medgyaszay bizonyította, hogy egyéni építészete városi monumentális épületeken is alkalmazható, és mind funkcionális, mind esztétikai értelemben modern épületet eredményez. Medgyaszay az épülettel sikert aratott. Dicsérték praktikus elrendezését, arányos tagolását, modern egyéni hangvételét. Munkája elismeréséül a Kisfaludy Társaság hatévente adható Greguss-díját vehette át. Városi középületeinek fogadtatása arra ösztönzi, hogy a magyar városokban követendő építészeti magatartást megfogalmazza. Ennek kapcsán az építészetről így nyilatkozik: „Az építőművészeten általában az épületek díszítését értik. Sarkalatos tévedés. A komoly építőművészet először az épületek célszerű alapelrendezésére, másodszor azok tartósságára és csak harmadszor törekszik az előbbeniekkel összhangban: a művészi szépre.” A „magyar ízlésű” épületek három jellemvonását tartja fontosnak: a józanságot, az ellentéteket, és a derűt.25 A Nemzeti Panteon tervei barátja, Zajti Ferenc közvetítésével eljut Indiába. A terv sikere folytán felkérik Medgyaszayt – egy meglévő épület felhasználásával – a bombayi történeti múzeum terveinek elkészítésére. Az Irán-Turán Testvériség Múzeuma tömegében a Nemzeti Panteon

régi-új magyar építőművészet

kompozícióját követi. Medgyaszay tervleírásában ezt írja: „A homlokzat az indiai hun tradíciók kegyeletes tiszteletével a modern magyar építőművészet elvei szerint alakult ki.” A kelenföldi templomnál kezdett armírozó kőstílust az l930-ban épült balatonalmádi Szent Imre templomon is alkalmazza, amelyhez helyi vörös követ használ fel. Az épület formálásakor a Balaton-felvidék történelmi tradícióját veszi figyelembe. A főhomlokzat oromfalának pontsorokban végződő ívsoros kőkeretezése a románkor építészetére utal, megjelenésében a szecesszió dekorativitását hordozza. A bejárat kopjafás végű pilléreivel, bütykösre kimetszett gerendájával, egyszerű oromzatával Medgyaszay népi ihletésű tornácainak legszebbike. A keleti elemek jelenléte az ablakok és az apszis szamárhátíves formaadásában csak a belsőben érzékelhető. 1930 végén kerül sor Medgyaszay régóta tervezett indiai útjára. Útja során tanulmányozza az indiai művészeti iskolák képzési módszereit, 26 nyelvészeti kutatásokat folytat. A Royal Asiatic Society bombayi székházában Az építészet evolúciója – Nagy kultúrák váltakozása India építészetében címmel tart előadást. Hazatérve indiai útjáról írásba foglalja az egyetemes és a magyar építőművészetről leszűrt gondolatait. Az építőművészet fejlődése – ázsiai tanulmányútról című írása csak kéziratban található meg, amelyben a nyugati lineáris, valamint a keleti ciklikus fejlődési szemlélet szintézisét fogalmazza meg, mely Oswald Spengler spirálelméletével rokonítható. 1933-ban, visszatérve Széchenyi István koncepciójához, a kultuszminiszter meghívásos pályázatot ír ki egy Nemzeti Emlékcsarnok tervezésére a Hármashatár-hegyre.27 Medgyaszay fényképbe montírozott távlati képe mutatja hogy ez a hegytetőn álló magányos „Walhalla” a városból jól látható. Az emblematikus jelleg centrális, minden irányból azonos megjelenést igényel. Medgyaszay a gellérthegyi panteon kompozíció tömegét „összenyomja”, s az így nyert kompozíciót minden oldalon megismétli. Az alapformáját tekintve sarkainál levágott négyzetet kilencosztású térként tagolja, a központi elemet hangsúlyosan kiemelve. A hegytetőre a panteon kompozíciójához hasonló lépcső és rámpa vezet az épületet körülölelő alsó teraszra, ahonnan a lemetszett sarkokon közelíthetők meg a sírboltok. Az épület külső gyűrűje egy oszlopfolyosó, hasonlóan a gellérthegyi panteon kompozíciójához. A központi tér körüli

A tabáni Körkép-csarnok metszete, 1942 © Medgyaszay Emlékhely

tagolt falú, kazettás mennyezetű emlékterek a külsőben egyszerű síkokkal határolt, tagolatlan tömegként jelennek meg, melyeknek egyetlen dísze a nagykiülésű párkány alatt körbefutó, váltakozó elemű nyílássor. A központi csarnoktér faloszlopokkal és diagonálfülkékkel tagolt szűkülő oktogonális terét opeion nyitja a gyűrűsen szűkülő tamburra, amelyen szamárhátíves ablakokkal áttört cikkelyes kupola ül, csúcsán – a margitszigeti hadikiállítás főépületére emlékeztető kompozícióként – a magyar koronával. A Nemzeti Emlékcsarnok síkokkal metszett tömegei mutatják, hogy Medgyaszay stílusa expresszívebbé vált, az épület szerkesztettségében és arányainak jó megválasztásában változatlan kvalitásokat mutat. Az alkalmazott ikonológiai elemek azonosak a gellérthegyi épülettel, a végeredmény mégis teljesen különböző. A külsőben elmarad a Nemzeti Panteonnál a millennium szellemében fogant történelmi tabló. Az első világháború után az országrészeket vesztett, király nélküli korszakban a honszerző-honvisszaszerző kultusz kerül előtérbe. Ez a kései tabáni Körkép Csarnoknál is megfigyelhető. Az Építőmunka folyóirat ankétot tartott A magyar építőművészet útja címmel. A feltett kérdésekre hozzászólásokat vártak a magyar építészeti stílus problémájához, Kelet jelentőségéhez, a népművészet szerepéhez, valamint ahhoz, hogy önálló-e a modern magyar építészet vagy csak külföldi utánzat. Medgyaszay a feltett kérdésekre adott válaszában úgy véli: „Mai magyar építészetről tehát általában még nem beszélhetünk.”28 Kései expresszív korszakának, egyúttal életművének legjobbjai közé tartozik a budapesti József Attila utcai Takarékpénztárak és Bankok Országos Nyugdíjpénztára épülete, amely alaprajz- és tömegalakításában az azóta elpusztult zártsorú beépítést vette figyelembe. A vegyes funkciójú házban alul üzletek, felette három szinten többnyire irodák, majd lakások kerültek kialakításra. Az épület tömege egy lemez közvetítésével pilléreken áll, a lemez alatt kétszintes üvegportál fut körbe az utcai és a beforduló homlokzaton. Az utcai homlokzat vertikális sodrását az egymás feletti erkélyek és az azok fölé nyúló, nagy kiülésű főpárkánylemez, valamint az erkélysávokat közrefogó, homlokzatsíkból kiálló pengefal adja. Az erkélymellvédek betétes mintázata az egyetlen díszített felület a külsőben. Kathy Imre az 1940-ben épült belvárosi TÉBE házat Medgyaszay korszerű, sajátosan magyar építészet megteremtésére irányuló négy évtizedes törekvésének utolsó csúcsaként értékeli.29

xvIi. évfolyam / 94. szám

A Feszty-körkép elhelyezésére Medgyaszay a Batthyány téri vásárcsarnokot szemeli ki, melynek átalakítására 1937-ben készít tervet. 1940-ben felmerül a Citadellába helyezés javaslata. Medgyaszay azonban a Gellért-hegy szomszédságában, a Nap-hegy alatti Tabánt választja Körkép Csarnoka helyszínéül. A párkánnyal szegett hatalmas oktogon felett a törtvonalú vázszerkezeten gerenda közvetítésével fejezetes, felül összeérő pillérsor áll. A pillérközök alkotta keleti nyílássorú laternát lapos nyolcszögű sátortető fedi. A háromnyílású bejárat felett az alapsíkból mélyített reliefen a hét vezér valós méretű, egészalakos ábrázolása látható, felettük a „Magyarok bejövetele” felirattal. Az épülethez vezető, ritmikusan keskenyedő sztélékkel szegett lépcső tengelyében Árpád lovasszobra áll. Medgyaszay az oktogonális tér egy újabb – a rárosit és az ógyallait követő – bravúros fedését mutatja be. A Körkép Csarnok a Nemzeti Panteon koncepció végső redukciója, amelyben az eszme a Feszty-körkép elhelyezésének problémájává egyszerűsödik. Medgyaszay 1939-ben elnyeri az egyetemi nyilvános rendkívüli tanári címet. Műegyetemi előadásait írott formába önti. Kéziratában a művészet és a népművészet viszonyát elemzi. A magyar építészet korszakokra való felosztásának fejezetében a magyar stílusra való törekvés mestereinek Feszl Frigyest és Lechner Ödönt tartja. Az 1942-ben megjelent Magyar református templomok kötetben, a Templomstílusok fejezetében újra ös�szefoglalja az építészeti korszakokról vallott nézeteit, valamint az építész által a jelenben követendő prioritásokat. 30 Műegyetemi előadásainak és szemléletének végső összefoglalását A művészetek áttekintése című, csak kéziratban hozzáférhető írásában rögzítette. Medgyaszay a még fiatalon Bécsben tanult és a gyűjtőutak alatt tapasztaltak alapján kialakított elveihez mindvégig hű maradt. Az építészetről vallott nézetei egyetemes elvek, így azokat a kor és az ízlés változása nem érintette. Épületei jó és tartós elrendezését a „művészi széppel”, a díszítéssel harmonikusan egyeztette, példát adva arra, hogy a modern (vagy modernizmus) és az ornamentika komplementer fogalmak. A szecesszióból kiinduló, a népművészet formavilágát mindinkább keleti formajegyekkel integráló építészete alapvetően nem változott meg pályája végéig. A két világháború közötti építészete a szecesszió továbbéléseként értékelhető, ahol azonban nem a formáé a főszerep, mégis egyéni stílust képviselő irányzatként vonult be a magyar építészet történetébe.

utóirat // post scriptum

A veszprémi színház oldalhomlokzatának részlete, archív fotó © Magyar Építőművészet 1909/1.

___________ 1 Benkó Károly (1837-1893) építész, építési vállalkozó és tanár, cikkei, tanulmányai jelentek meg. Számos könyvet írt az Állami Ipartanoda számára, melynek magántanára volt. 2 Palóczi (Platzer) Antal (1849-1927). Tanulmányait Bécsben kezdte, a Műegyetemen folytatta. Steindl Imre mellett művészeti tanársegéd, irodájában is dolgozik 1877-ig, majd önálló irodát nyit. 1879-1911 között az Ipariskola tanára, építészeti alaktant és szerkesztést tanít. Főként város- rendezőként vált ismertté. 3 Eredetije a Medgyaszay hagyatékban. 4 Eredetije a Medgyaszay hagyatékban. 5 Eredetije a Medgyaszay hagyatékban. Megjelent: Der Architekt VII. évfolyam 1901. 13. oldal 17. tabló 1904-ben az OMKT tavaszi tárlatán kialakították a Műcsarnokban. 6 ”Artis sola domina necessitas - Nur eine Herrin kennt die Kunst die Notwendigkeit.” (Otto Wagner) 7 Nur einen Herr kennt die Kunst, das Bedürfnis. „Csak egy vezért ismer a művészet, az igényt, mert csak megfelelő igény aljából sarjad ki, és a szabadság napja élteti.” (G. Semper) 8 Megjelent Berlinben a Deutsche Bauzeitung-ban 1894. október 27-én. 9 Modern Architectur (Wien 1895), 4. kiadás, 1914. 10 Studie zu einem Quellentempel 11 Megjelent: Der Architekt, 1902. 12 Megjelent: Der Architekt, 1902. 13 Itt épült fel 1903-1905 között a Jose Plecnik tervezte Zacherlhaus. 14 Megjelent: Der Architekt, 1903. 15 A Panteon gondolata a 19. század első felére nyúlik vissza. Már Széchenyi szorgalmazta 1841-ben megjelent Kelet népe című művében. 16 „Az első terv a Feszl-féle panteon-terv volt a múlt század közepéről. Középpontos elrendezése igen monumentális hatású. Egyesületünk a hetvenes években nagypályázatot hirdetett a ”Magyar Nemzeti Panteon” terveire, melyen a klasszikus Czigler-féle terv nyerte el a pálmát. Hatalmas, toronyszerű emlékművet ábrázol a Palóczi-féle terv is, mely az emlékmű köré oszlopsort szán szoborfülkékkel (…) Egyik utóbbi nagy pályázat magának a hegylejtőnek az Erzsébet híd tengelyébe eső részét tűzte ki a megoldás céljául, melyre a Vágó-féle terv érkezett be és nyerte el az aranyérmet. A Francsek-féle terv is erre a részre terjed ki és meg is valósult. Legnagyobb kiterjedésű és az egész hegyre vonatkozó volt az a Kolbenheyer-féle tervezet, amely az ezeréves kiállítást helyezte a hegyre. A parttól felvezető, kanyargó utak mentén épültek volna a kiállítás pavilonjai, fel egészen a hegy tetejére tervezett ünnepélyek csarnokáig, melyet később panteonná alakítottak volna át. A Duna felőli meredek lejtőn a panteon szélességében óriási vízesés zuhogott volna le.” (A Szt. Gellérthegy kiképzése és a nemzeti panteon. A Magyar Mérnök és Építész Egylet Heti Értesítője 1908/30., Városi Szemle 1908/7-8.) 17 Ha a Gellérthegyre készített emlékterveket sorba vesszük, egy fejlődésvonalat figyelhetünk meg: Feszl emlékműve – amely városszabályozási terv része – a távolból való jó láthatóság szempontjából készült, mint tisztán városképi hangsúly. Palóczi terve már figyelembe veszi a távolról való szempont mellett a közeli megérkezési nézőpontot. Medgyaszay az előbbi szempontokat meghaladva, kompozícióját integrálja a városba, az onnan való érkezés – a topografikus végigjárás – teljes hatásmechanizmusát figyelem beveszi, és tervébe beépíti. 18 Medgyaszay István: A veszprémi új színház. Városok Lapja, 1908. október 15. ill. A Ház, 1908/9-10. 19 „Az üvegcsillár Medgyaszay találmánya volt, benne az alkotó szinte valamennyi sajátsága megragadható. Kiindulópontja itt is az újítás, a hagyományos megoldásoknak való ellentmondás volt: érzékelte, hogy a hagyományos csillárokban a fényforrást hordozó fa vagy fémelemek formája a meghatározó, s ezzel szemben keresett új megoldást, amelyben a világításnak a fény válhat főszereplőjévé. A csillár alapeleme a foglalat nélküli izzó, amelyet Medgyaszay 1909-ben szabadalmaztatott. A találmány lényege, hogy a körte fémszálainak csatlakozását az üvegtesten kívülre helyezi el, olyan tokocskában, amely a kivezetett fémszál és a felfüggesztő vezeték kapcsolására alkalmas (…) Medgyaszay formai kiindulópontjául

régi-új magyar építőművészet

a magyar népi textil és a viselet, az ékszer szolgált, terítők csüngő végeit és gyöngyös párták formáit idézte meg. S nemcsak a forma népi eredetű, hanem a színadás is: a fehér alapon fehér dísz különleges ünnepélyessége cseng vissza itt.” (Dávid Ferenc: A soproni színház 1838–1992. Az OMvH Magyar Építészeti Múzeumának kiállítási katalógusa. Budapest, 1993.) 20 „A templom minden kis része, ablakai, kapuja, oltára, gyóntatószéke, szóval a stílusa egészen eredeti, új és mégis sok-sok száz éves. Azt a magyaros stílust, azt a keleties, sajátságos formagazdagságot, melyet őseink a honfoglalás előtt vezéreik palotáján gyakoroltak, Erdélyt és Dunántúl néhány elhagyott ősi falujában a néplélek apáról fiúra hagyva mind a mai napig megőrizte. Ezen falvakban kutatta föl a tervezőművész a roskadozó hímes kapukat, a gyönyö rű tornácokat, a magas ízlésről tanúskodó s meglepő szépen kidolgozott templomtornyokat, íves harangházakat, melyek mind ennek a magyar lelkünkből származott keleti formakincsnek az örökségei.” (Lepsényi Miklós: A magyar stílusú templom. Élet, 1910. december 25.) 21 Priscos Rhetor – aki követségben járt a hunoknál – leírása szerint Attila fapalotáját fatornyokkal díszített kerítés vette körül. 22 „Invisibiliter ac Inseparabiliter” 23 „A házak szeretetreméltó megjelenésükkel megnyerik a szemlélő szívét, de úgy tetszik, a bennük lakóknak is kedvesek, nemcsak tetszetős, barátságos magyaros mivoltukkal, hanem a lakások igazán jó alaprajzi elrendezésével (…) Magyaros architektúrákat lehet alkotni porcelán, mézeskalács szívek és majolika tulipánok, sőt tudatos programatikus beállítás nélkül is! A magyarosság nem a külsőséges kartusszerűen felrakott, drótra fűzött motívumok ból keletkezik, hanem az alkotó művész lelkéből.” (Bierbauer Virgil: Két budapesti bérház. In: A háború utáni kislakásépítés Európában. Tér és forma 1928/1.) 24 Medgyaszay István: Kultúra és színház. Színházi élet, 1927. 25 „Ha most azt kérdeznők, hogy miről ismerjük meg a jobb, a komolyabb, a leszűrődöttebb magyar ízlésű épületeket, akkor három jellemvonásukat említhetjük meg. Az első a magyar jellemnek alapvető vonása: a józanság. Ez az épületek jó alapelrendezésében, áttekinthető és arányos tömegelosztásában nyilvánul meg. A második jellemvonás: az ellentétek. Amint a magyar zenében a hallgató és a friss, amint Jókai darabjaiban az igen gonosz és az igen jó jellemek, amint a magyar nép ruháján a tiszta nagy felületek és az egészen gazdag, tömött díszítések egymás ellentétei: ugyanilyen hatású az erdélyi sima, nehéz toronyfalon ülő könnyed, faragott harangház is. Ha a ruhát vagy az épületet az egész felületén diszítjük, az soha nem lehet olyan hatásos, mintha a nagyobb alapfelületeket komolyan, egyszerűen hagyjuk és csak a könnyebb részeket diszítjük. A harmadik jellemvonás: a derű. Európa párás hegyvidékeinek és északi országainak hidegebb, ködösebb népei előtt nagy gyönyörűség a mi népünk keleti derűs színpompája, játszi képzelete és gazdag formavilága.” (Városaink építőművészete. Építő Ipar – Építő Művészet, LIV. évf. 5-6. szám, 1930. február 1.) 26 Művész-iskola Indiában. Medgyaszay István útivázlata, Bombay 1931. február 9. 27 1933. március 11-i keltezéssel M. levelet kapott a Vallási és Közoktatási Minisztertől: „Felké rés a budapesti Hármashatár-hegy tetején esetleg építendő Nemzeti Emlékcsarnok tervezésére” 28 A magyar építőművészet útja. Az Építőmunka folyóirat ankétja, 1933 29 Kathy Imre: Medgyaszay István. Akadémiai Kiadó, 1979 30 „A válogató korszak jó száz évig tart. Huszadik századunkkal együtt azután egyszerre új stílus virrad ránk. Finnországban Saarinnen, Hollandiában Berlage, Ausztriában Otto Wagner építészek voltak az új építőművészet első hirdetői. Hirdették szóban, írásban és építésben, világszerte példát adó műveikkel, hogy a letűnt korok stílusának utánzása helyett saját korunk szellemében kell építenünk. A letűnt korok óta sok új szerkezet tűnt fel… Végül világosan kijegecesednek azok a szempontok, amelyekből az építésznek feladatát át kell tekintenie és lehető tökéletesen meg kell oldania. Ezek a szempontok: cél, anyag, művészet. Eszerint elsősorban az épület célját kell világosan megismernünk, a benne majdan folyó élettel együtt. Telek, terv és belső téralakítás mind ettől függ…” (Medgyaszay István: Templomstílusok. In: Magyar Református templomok I-II.,1942.)

Architecture and Ornamentation in the Oeuvre of István Medgyaszay Ornamentation is present in every single branch of fine arts. It adjusts itself to materials, techniques and technologies, may show a wide variety from being flat or highly sculpturesque, containing geometric, botanical or figural motifs. If we interpret ornamentation clearly as form, which may even be spatial, then in the wider sense of the word also the mass forms of architecture may fall within the category of ornaments. Historicism, the revival of historic styles applied the vocabulary of forms of various historic periods arbitrarily, stripping them of their meanings, exclusively according to aesthetic principles, thus other sources had to be found to suit the intention born at the turn of the century to express symbolically. For many, it was folk art that could be used as a clean source of inspiration. Elevating and integrating means of folk art into high-brow culture happened simultaneously in fine arts, music and architecture. The spread of ethnographical approaches was an aesthetic creation burdened with ideologies, mainly because it was also the expression and manifestation of the ambition to create an independent national style as well as of patriotic feelings. This exploding era was the period when István Medgyaszay started his career as an architect after having been a student with Otto Wagner in Vienna, and became a highly original artist of Hungarian Art Nouveau.

A vasbeton művészi formájáról nemzetközi építészkongresszus, bécs (1908) szöveg text:

Medgyaszay István

1908. május 22-én a bécsi VIII. Nemzetközi Építész Kongres�szuson, az Osztrák Mérnök és Építész Egylet előadótermében tíz ország 437 küldöttje vett részt, a kongresszus elnöke Otto Wagner volt. Az akkor 31 éves Medgyaszay István, aki alig pár éve hagyta el az egyetem padjait, az alábbi előadással szerepelt a programban. A tanulmányt 1909. évi első számában a Lyka Károly szerkesztette Művészet folyóirat magyarul is leközölte – a szerk.

kodó eszméket, az uralkodó világnézetet. Ez a hivatás annál nehezebb, minél kevésbé hozzáférhető — már természeténél fogva is — egy-egy művészet és valamennyi között talán a legnehezebben hozzáférhető az elvont formákban megkövült építőművészet. A jövő építőművészetének hivatása útjában még egy nagy akadály áll: érzékeink annyi ezer éven át megszokták az eddig uralkodó anyagnak, a kőnek, egyszerű és csekély szilárdságából kialakult formáit. A kő szilárdságát már átérezzük, meg tudjuk ítélni. A betonban és vasban működő ötször meg százszor akkora erőket azonban még nem érezzük át, nem hisszük el. Ebből Amikor az emberi művelődés egyazután az következik, hogy az új egy újabb fordulóhoz ért és az az művek karcsú, de sokkalta biztoúj irányban erősebben fellendült: a sabb vasbeton építőelemei nem végtelen élet lüktetése megnyilatkeltik fel bennünk a biztosságnak kozott a művészetben is. Ezekből és ünnepélyességnek azt az érzéaz időkből származnak az örök érsét, amit a tízszerte vaskosabb – tékű remekművek. Emberi fejlődéde tulajdonképpen gyöngébb – kő sünk egy-egy nagy mozzanata köszerkezetek. vült meg azokban. Évezredek óta Mi, akik számítjuk, a próbaterletűnt korok szelleme szunnyad helésekből tudjuk és szemeinkaz óriási gránit tömbök formavilákel látjuk, hogy mily óriási terhet, gában. Álmuk titokzatos és mégis igénybevételt bírnak el az új anyasokat sejtet, a legfontosabbat: az gok, egy-két évtized folytonos emberiség akkori fejlettségének munkássága után már átérezzük fokát, az emberiségnek a végtevalamennyire az új anyagokat a lenségben való folyton változó vibennük működő ellenálló erőkkel. szonyát, szóval: az akkori világnéEgy-egy valóban jól és szépen zetet. Ez a mindenkori művészetek megoldott művet, ha karcsúbb is forrása, alakító ereje. Forrása az méreteiben, épp olyan, sőt még építőművészetnek is, sőt meginkább biztosnak és monumentálinyilatkozása ebben a legközvetsan szépnek érzünk, mintha kőből lenebb, mert magában foglalja a volna. Ilyen lényeges változáson feladatot és a szükségletet is. ment át az építőművészet – mint Kutassunk tovább azok után A veszprémi színház belső részlete, archív fotó © Magyar Építőművészet 1909/1. később rátérünk – a rómaiak koráa lelki erők után, melyek az épíban. Megkezdhették a boltozatokat. Tudták, hogy a görög szerkezetektől tőművészetet alkotják és fejlődésében irányítják. Ezek a megismerés, eltérően ferde oldalnyomások is vannak, de azt még nem érezték át; ezer mely a művekben fellépő fizikai erőket felfedezi, továbbá az a művészi év múltán már átment a közérzésbe és megtalálta kifejező formáját a képesség, amely ezeknek az erőknek a szerepét szép formában kifejezi, román és gót művészetben. Sok esztendő fog tehát elmúlni addig, amíg megérzékíti. Világnézet, megismerés és művészi kifejező képesség az az új anyagokat és különös szilárdsági viszonyait teljesen átérezzük, és emberi lélekből induló művészetet alakító erők. Az éghajlat és földrajzi amíg az emberek összességére is legalább olyan irányú hatásuk leszen, helyzet alakító befolyása földünk viszonyaiból következik. Magának a mint arra a néhány alkotó művészre. műnek szempontjából az előbbeniek külső alakító erők és körülmények. Tekintsük át röviden a művészet történetét és ügyeljünk arra, hogy a A belsők: a koronként dívó anyagok belső fizikai és kémiai erői, az anyag nagy művészetet alkotó korokban mennyiben nyilatkoznak meg ezek a ellenálló ereje: szilárdsági viszonyai és viharálló képessége. Így alkotja külső és belső alakító körülmények. Emlékezzünk az emberiség bölcsőmeg lelkünk és az életünk körülményei a nagy korok építőművészetét. je – India – ősrégi, több mint tízezer éves gránit műveire és pagodáira. Ez azonban csak a születés. Az építőművészet élete és értéke abban A föld közelében az egymásra halmozott fantasztikus elemek ijesztően az etikai hatásban nyilvánul, amelyet korára gyakorol: a természet örök eltorzított földi formákból szövődnek össze. A magasba nyúló kupolákat erőinek és törvényeinek méltó művészi formában való megérzékítésében és tornyokat azonban teljesen elvont formaelemekből alkotta meg a dús önkéntelenül gyönyörködünk és felemelkedik lelkünk azok fönségéhez. képzelet. Amazokat a földi élet megvetése, emezeket a végtelenség és Másfelől a remekmű a kora és az egész emberiségre való visszahaa Nirvána felé való sóvárgás sugallta. Emlékezzünk a többi ázsiai és az tásában felkelti, általánosítja és megerősíti a benne megnyilatkozó ural-

xvIi. évfolyam / 94. szám

utóirat // post scriptum

fogták fel, amelyekben a görögök éppen a függőleges erőket oly gyönyöegyiptomi kultúrára. Művészetük világnézetükkel együtt folyton távolodik rűen megérzékítették. Ezer évvel utóbb a keresztény művészet bontakoaz indusokétól, hogy végül a nagy görög kor művészetében a harmozott ki a román és gót korban. Ez volt az utolsó nagy teremtő korszak. nikusan szép földi életet fejezze ki. Képzeletük az élet szimbólumait és Megváltozott a világnézet. Az emberi lélek ismét felemelkedett a földi isteneiket is földi formákban alkotta meg. Remekműveikben és templovonatkozásokból a végtelen mindenség és az örök élet felé. A mennybeli maikon általánosan jellemző a vízszintes – a föld színével párhuzamos egy Istenhez sóvárgó lelkek megteremtették az égbe törő remekműveket, – kifejlődés. Aminthogy képzeletük és világnézetük, úgy művészetük a magas, túlfinomult arányokat és csúcsos íveket. Műveik kifejlődésének sem emelkedett fel a földről, de műveiben harmonikusan szépet, szinte uralkodó iránya – teljes ellentétben a görögökével – a függőleges lett. tökéleteset alkottak. A többi külső alakító körülmény, a működő erők Élesen megismerték az alkotásaikban működő erőket és irányukat – és felismerése és azok művészi kifejezése évezredeken át folyton fejlődött a az új korszak erős lelke megteremtette az új szerkezeti elemek kifejező, görög művészet tökéletességéig. Mindkettő szorosan összefügg a belső fönségesen művészi formáit. alakító körülményekkel: az anyag Hogy szabatos legyek, az szilárdsági viszonyaival. eddig mondottakhoz egynéhány Az indusok, egyiptomiak és megjegyzést kell fűzzek. Az ókorgörögök építőanyaga a kő volt, nak voltak olyan építőelemei is, művészetük kőbe van teremtve. melyeket nem csak nyomásra Az eddig felemlített alakító követtek igénybe: a párkánygerenda rülmények korok és fajok szerint és az ajtószemöldökkő. Ezek már különbözők, az évezredek során behajlításra voltak igénybe véve. át mindannyian változók voltak, Aránylag azonban oly rövidek csak egy volt állandó: az anyag voltak, hogy szinte falazó kőnek belső ereje, a kő egyszerű nyomó tekinthetők. A kínaiak, perzsák szilárdsága. Ez volt tehát az épíés indusok műveiben felismerhetőformáknak évezredeken át tartó tünk oly elemeket is, ahol a kitűnő fejlődésében a legáltalánosabb és minőségű kő és a lágy éghajlat a legmélyebben gyökeredző alaalatt az anyag kohéziójával – a kító körülmény. Az őskori pillérek tömecseknek egymáshoz való tahézagosztásai vízszintesek. Az padásával, összefüggésével – is asszírok óriási kőtömbjei is csak számot vetettek. A sziklába vájt vízszintes és függőleges síkokindus templomok, a lemezekből kal vannak határolva. A felfekvés összerakott kupolák, a hosszabb, mindenütt vízszintes a függőleges sőt néha áttört kőgerendák és párnyomás átadására. Az ókor műkánygyámok a nyomószilárdságon veiben az erők szereplése igen kívül lényeges kohéziót tételezegyszerű és világos volt. A tető és nek fel. Végül a késői gót stíluspárkány gerendái egy-egy ponton A veszprémi színház belső részlete, archív fotó © Magyar Építőművészet 1909/1. ban már oly elemeket is találunk, összefutottak és átadták függőlemelyek határozottan húzásra vannak igénybe véve. Ilyenek a túlhajló gesen a súlyukat a széles oszlopfőre, az összegyűjtve azt, az oszloptörboltozatbordák középrózsáinak kövei, az oszlop nélküli kettős ívek vállzsének adta tovább, amelyeknek sorai a szélesen elterülő lépcsőzeten kövei és egyéb, a kő természetes szilárdsági viszonyait túllépő elemek. nyugodtak. A külső erő a tetősúly megterhelése volt, ezt megbírta a kő, Az előbbeniekben említett nagy teremtő korok óta sok száz év múlt el a nyomásra való igénybevételnek ellene állt a szilárdsága, az egyszerű többé-kevésbé értékes utánzásokban. A rennaissance-ok, a barokk és nyomószilárdsága. A görög dór oszlopfő fönségesen komoly ünnepélyes rokokó idők építői mélyebb megértés nélkül halmozták és keverték össze formájában a terhelésnek és ellenálló nyomószilárdságnak már majdnem a hivatásukban és formájukban őszinte, nemes elemeket. tökéletes kifejezését látjuk. Az anyag rugalmas nyomószilárdsága nyiEbben a zűrzavarban tűntek fel az új építőanyagok és az építőműlatkozik meg az annyira bájos, szinte nőiesen finom jón oszlopfőben is. vészeket nagy életkérdés elé állították. Láttuk, hogy sok ezer esztendő Ha az ókor építőművészetének ezeket a szerkezeteit és az azokban műmúlt el, amíg az építőformák a nyomószilárdság művészi kifejezését ködő erőket élesebben megfigyeljük, még egy igen fontos jellemvonást megtalálták a görög remekművekben. És elmúlt ismét két évezred, amíg találunk: a terhelés iránya mindig függőleges. Ezt éreztetik az említett a keresztény művészet ugyanezt a nyomószilárdságot a boltozataiban kőosztások is. A függőleges terhelés számtalan párhuzamosan működő nem csak a függőleges, hanem az összes irányokban művésziesen megalkotó erőit a klasszikus művészet egyszerűségével valóban gyönyörűen érzékítette. A mi feladatunk még sokkal nehezebb: építőanyagainknak a érzékítik meg az oszloptörzsek kannelúrái, függőleges barázdái. vasnak és betonnak szilárdsága összetett, mert nyomó- és egyszersmind Megállapított nézőpontjainkból tekintsük át a művészet történetéhúzó szilárdsága is van. A tiszta betonban az egyszerű nyomó szilárdság nek további korszakait is. A rómaiak kora nem hozott új világnézetet, a lényeges. Ezzel azonban a falakon és boltozatokon kívül semmi némű de továbbfejlesztette pompázó nagy arányokban a görög formavilágot. szerkezetet nem készíthetnénk, még gerendát sem. Képzeljük el, hogy a Feltűntek a boltívek és boltozatok. A görögöktől átvett elemeket váltoterhelés alatt a gerenda jól behajlik: ez csak úgy lehet, ha az alsó rétegek zatosabbá, hatásukban gazdagabbá tették. Lényegében nem változott megnyúlnak, széthúzódnak, a felsők pedig összenyomódnak. Minél kemeg semmi sem. Az anyag, a nyomószilárdság ugyanaz maradt, csak vésbé enged az anyag, minél nagyobb a nyomó és egyszersmind a húzó éppenhogy a terhelés iránya változott. A boltozatokban és a támasztó szilárdsága, annál erősebb lesz a gerenda. A vasbeton gerendában tehát elemekben fellép a ferde nyomás. A rómaiaké azonban nem volt az ala felső nyomott réteget meghagyjuk tiszta betonnak, az alsó húzott rékotás kora. Hiányzott az új ferde erők felismerése és a művészi kifejező tegbe pedig belebetonozzuk a vasszálakat. Tudjuk, hogy ezeknek óriási képesség. A szélső boltívek ferde oldal nyomásait ugyanolyan oszloppal

régi-új magyar építőművészet

hogy szépérzésünket kielégítenék. A nagy korok remekművei is őszinhúzó szilárdságuk van, tudjuk, hogy azok a gerenda alsó rétegeit annak tén voltak megszerkesztve, közvetlenül, könnyen áttekinthettük az erők hosszában összehúzzák, összefogják és ily módon az alsó rétegek megjátékát, az építőelemek szerepeit, de azon túl még gyönyörködtettek nyúlásának és a gerenda behajlásának ellenállnak. Ez a vasbeton elve. is. Szépek voltak. Ha a dór oszlop törzse helyébe mértani hengertestet Meg kell tehát találjuk azt a művészi formát, amely az erőknek ezt állítanánk, a terhelést éppen olyan helyesen és őszintén venné át, de az összeszövődő játékát megsejteti, gyönyörködtetve megérzékíti. A ugyanaz sudarasítva, entházis szerint faragva már szép is. jövő formavilága ilyképpen lényegesen el fog térni a múltétól. És száMiben van tehát a különbség? Egy finom elváltoztatásban, abban mot kell vessünk azzal is, hogy nagy időbe telik, míg a klasszikus és az igen fontos csekélységben, amely a fényképet a művészi arcképtől a középkor tökéletességét elérjük. A jövő formavilágából mondhatnók elválasztja: az érző lélek kifejezésében. A sudarasításnak nem csak az sejtetnek valamit az elmúlt koroknak azok a művei, melyeknek anyaga a célja, hogy az optikai csalódásból eredő nehézkes hatást elkerülje. Az szilárdsági viszonyaiban többé-kevésbé megközelíti a vasbetont. Így oszlop törzse felveszi a párkányaz említett kínai és indus építőzat súlyát. Hogy az ezt érző göelemek, amelyek formájában a kő rög művészlélek a szemlélőben a kohéziója mint húzó szilárdság hasonló érzést felkeltse: az oszlop érvényesül. Tudjuk azonban, hogy törzsét sudarasította az entházis ez nem lehet mintánk, már azért ruganyos vonala szerint. Így már sem, mert a kő húzó szilárdsága érezzük, hogy a kissé domború aránytalanul kisebb a nyomószitörzs nyomásra van igénybevélárdságánál. Feladatunkhoz már ve és érezzük azt is, hogy azt a sokkal közelebb esik a fa építényomást ruganyos szilárdsággal szete. Itt már jelentékeny a húzó el is viseli. A dór oszloptörzsön szilárdság, tehát szerkezeteiben még egy fontos jellemzést taláösszetett igénybevétellel van dollunk: a biztos állás jellemzését. gunk, mint a vasbetonnál. Két köA felső átmérő valamivel kisebb, rülmény azonban örökké el fogja mint az alsó – csak egy ötödrés�választani a két anyag formavilászel –, de a görög művész elérte gát: az egyik az, hogy a fa húzó a törzs megnyugtató hatását. Be és nyomószilárdsága majdnem kell tehát ösmernünk, hogy az edegyenlő, míg a vasbetonnál a vasdigi vasbeton műveink formavilága szálak elhelyezése szerint a húzott nem eléggé kifejező, nem művérész szilárdsága tíztől harmincszor szi, nem él. Sejtetnünk, éreztetakkora. A szilárdságok a különbönünk kell műveinkben a természet ző irányok szerint is eltérők. A máörök erőinek játékát. Érdeklődve sik elválasztó körülmény az, hogy és gyönyörködve kell lássuk, mint a vasbeton alakja és mérete mind a gótikus dómban, hogy adják át a három irányban (dimensióban) A veszprémi színház tetőrészlete, archív fotó © Magyar Építőművészet 1909/1 terhüket a boltmezők és boltsapmajdnem független. kák játszi könnyedséggel az összefonódó bordákra, szinte gondos szeA jövő építőművészetét kialakító legfontosabb erő – az új világnézeretettel hordja azokat az anyaboltöv, amely biztonsággal nehezedik a tünk – még erős izzásban van. Úgy érezzük, hogy nemsokára fellobog és komoly, hatalmas és ünnepélyes pillérekre. Mi is meg kell találjuk annak lelkünket bevilágító tüze sokat magába olvaszt a görögök harmonikusan a kifejezését – a mi világnézetünk formáiban, ahogy a vasbeton borszép életéből, az első keresztények emelkedett lelkivilágából és korunk dák, gerendák és ívek felveszik terhüket, ahogy tovább adják a nagy tudományának igazságaiból. rácsostartókra és oszlopokra, amelyek azt látható nyugalommal és bizAz általános fejtegetés után térjünk a részletekre. Műveim tervezétonsággal hordják. De hogy érzékítsük meg a holt, merev anyagban az sénél arra törekedtem, hogy a vasbeton formájában annak különös jelösszeszövődő és összebogozódó húzó- és nyomóerőknek ezt az örök lemző sajátosságait kifejezzem. Munkásságom közben találtam néhány küzdelmét? Hiszen az erők és a szilárdsági viszonyok tulajdonképpen vezérelvet, amelyeket megvalósított példákon óhajtok bemutatni. Ha a teljesen elvont fogalmak! A testvér képzőművészetek felelnek kérdészerkezeti elemeket a lehető legkevesebb anyaggal oldjuk meg, tehát sünkre: a cselekmény ábrázolása által. A festő és szobrász a történet, a csak a húzott részekbe helyezünk szerkezeti vasat: úgy a nyomott részek mozgás egyetlen pillanatát keresi, de mindig a legjellemzőbbet és ez az keresztmetszete átlag hússzor nagyobb lesz, mint a húzott részeké. A utolsó pillanatok egyike. Képzeljük el mármost, hogy ruganyos anyagból nyomott rész tehát zömök, vaskos, a húzott rész keskeny, vékony lesz. való oszlopot megterhelünk és végre összerogy. Közvetlenül az előtt Ez az első elvünk. Ez olyan sajátság, amely egyedül a vasbetont jellemzi. kissé összenyomódik az anyag minden irányban kitérni igyekszik: Ki Egy drezdai mennyezet képe szép példa erre az elvre. A mennyezet dudorodik. A hengertest kidomborodik. Ez a pillanat és ez a forma jelegybe van betonozva. A lemez a kazetták szegélyeivel együtt a felső lemzi a nyomást. Ha a ruganyos anyagból való hengert széthúzzuk, az nyomott vaskos tisztabeton réteg, ahol magára marad a gerenda, ez elszakadás előtt kissé megnyúlik. Az anyag tömege majdnem állandó a vasbetétes, húzott keskeny réteg. Nagyszabású vasbeton alkotás marad: tehát a nagyobb hosszúságra megvékonyodik, behomorodik. Ez a poroszlói vásárcsarnok. A fedelet tartó nagy parabolikus ívek csak a pillanat és ez a forma jellemzi a húzást. Ez volna tehát a második főelvasbetonból lehetségesek. A vízszintes rácsos szelemengerendák igen vünk. Tulajdonképpen nem is új. Láttuk, hogy a görögök is így fejezték érdekesek. A felső nyomott öv zömök, az alsó húzott keskenyebb és a ki a dór oszloptörzs nyomását. Igen megnyugtató az, hogy ma – csupán közepe felé homorodó. Mindezek a vasbeton művek a bennük működő lélektani és szilárdságtani igazságokból következtetve – ugyanahhoz az erők felismert irányai és nagyságai szerint vannak megszerkesztve. Megeredményhez jutunk, ahova évezredek előtt – a művészi formaképzéssel oldásaikban leplezetlenül őszinték, sőt érdekesek is, anélkül azonban,

xvIi. évfolyam / 94. szám

utóirat // post scriptum

– a finom érzékű görögök. Ezek csak olyan igazságok lehetnek, amelyek emberi lelkünk legmélyén gyökeredznek. Az így talált második elvünk szerint a nyomott elemek, tehát a vasbeton oszlopok, a rácsostartók felső övei domborúan, entházissal formálandók, a húzott elemek a kötők, a rácsostartók első övei stb. homorúan – naív entházissal – formálandók. Ezek a görbék az egyenestől azonban csak kevéssé térhetnek el, hogy a vasbeton szívós és merev anyagát helyesen jellemezzék. Engedjék meg uraim, hogy bemutassam azokat a kísérleteimet, amelyekben az eddig talált elveket megvalósítani törekedtem. A veszprémi színház összes mennyezete, tetői, lépcső- és páholy-szerkezetei, valamint nagy ablakai vasbetonból valók. A páholyok lemezét gyámok tartják. Lényegében véve rácsostartó, a magyar nép formavilágából kialakult és kifinomodott vonalakban. A felső öv húzott: a közepe felé homorodik, keskenyedik, az alsó öv nyomott, ez domborodik. A mintaformát párhuzamos deszkatáblák közé erősített faidomdarabokból állítottuk össze, a helyszínén csömöszöltük és megkeményedés után szemcséztük. A formálásnak ez a módja érezhető a párhuzamosan, mereven határoló oldalsíkok és az elevenebb körvonalak által. A páholyok szerkezetéből rögtön megértjük, hogy a lemez és könyöklő terhét a gyámok fogják fel és az ívesen behúzódó könyöklő révén szinte az egészet a falba beköti. A gyámoknak, mint értékes szerkezeti elemeknek kiképzésével bátran elhagyhatjuk a felületre ragasztott gipszdíszítéseket. A vasbeton különös szilárdsági viszonyai az oszlopfőben is megnyilatkoznak. Az ókor kőgerendáinak felvételére kiszélesedő oszlopfejek alakultak, de ez a vasbetongerendák felvételére nem alkalmas. A nagy oszlopfő felső lapja felesleges és így nem is szép. Falazaton nyugvó többtámaszú vasbetontartók éppen ellenkezőleg megkívánják, hogy lehetőleg kis, de pontosan beállított felületen feküdjenek fel. A lépcsőház oszlopát márványlapokkal borítottam és fent a közepe felé összehajló oszlopfőt egy darabból faragták. A felfekvés felülete csak annyi, amennyit az átveendő nyomás megkíván. Az alsó gerendák az oszloppal egybe vannak betonozva. Nincs tehát szükség semmiféle oszlopfőre. A márványoszlopokat bronzövek fogják közre. A mi esetünkben vagy hatszor oly kis felület szükséges a felső vasbeton felfekvésre, mint az oszlopfő terhének alsó elosztására. A nyomást az oszlopfő domború formái fejezik ki, a vasbetonban lévő húzó szilárdságot pedig az összehúzó keresztbordák. Kerítésoszlopoknál nincsen értelme az oszlopfőnek. Az a cél, hogy a vaskeret felső ívét kimerevítse: lefelé tehát szétágazik. Elhagytam a porgala oszlopainak felső befejezését is. Itt fontosabb azok merevítése, az állásukban való biztosítás, mint a csekély teher felvételének megérzékítése. Ha az oszlopsor oldalt dőlne, a merevítő vasbeton ív begörbülne, mintegy betűrődne. Ezt sejtetik az ív alsó bütykei. A felső idom homorú az oszlop mellett, mert többnyire húzott. Egy további vasbeton-elv abban állana, hogy a szerkezeti elemeket, mint gerenda, borda, gyám és oszlop emeljük ki a térelválasztó vagy

régi-új magyar építőművészet

lefödő elemekből. Ezért képeztem ki a páholyok gyámjait és ehhez hasonlóan a kis erkélyek és a főpárkány gyámjait is. A párkány és erkély lemeze sírna, alárendelt szerkezeti elem. Ilyen az egyenletesen kiképezett könyöklő felülete is. Csak a sarkon fogják meg a zömök kis pillérek. Amennyire fontos a lényeges erőknek – a főszereplőknek – határozott jellemzése, éppen oly szükséges, hogy a kisebb szereplőket és erőket elhanyagoljuk. A sima, nyugodt lemez vagy az egyenletesen tovább fonódó áttört anyagban fellépő apróbb erőket már nem szabad jellemeznünk. Így fogtam fel az ablakokat is. A vasbeton egyenletes hálót alkot, hogy az ablak felületét beüvegezhessük. A háló körvonalai a síkban maradnak, de a sima homlokzaton díszítő hivatásukhoz képest gazdag körvonalakkal. A színház fűtése és szellőzése központi, az ablakok nyitása tehát szükségtelen. Az üvegtáblák a betonbordák külső és belső hornyaiba vannak beragasztva és légmentesen zárnak. Mint említettem, az ablakok bordáinak formai megoldása nem az erőktől, hanem tisztára az ott szükséges művészi folthatástól függ. Csak a felső falpadkát födtem le zománcos cseréppel. A főpárkány gyámjainak kiemelésére sötétbarna cserepet rakattam a falba. Ezzel van a párkányéi is lefedve. A színház egyszerű homlokzatába az ablakok gazdag bordavonalai és a hangsúlyozott szerkezeti elemek öntenek életet. Hogy összefoglaljam a mondottakat: a vasbeton művészi formájának megoldása sok új feladatot A soproni színház főbejárata, 1965 © Fortepan rejt magában. Az építőművészetnek évszázadokra volt szüksége, hogy egy-egy új erőviszony tökéletes formában kifejeződjék. Talán a mi feladatunk is évszázadokra szól. Addig pedig törekedjünk arra, hogy az új anyagok szilárdsági viszonyait minél világosabban jellemezzük, műveink a mi népünk formanyelvén beszéljenek és azokban a mi korunk gyermekeinek lelke, a mi világnézetünk tükröződjék.

An Artistic Form of Reinforced Concrete International architects congress, wien 1908 On May 22nd, 1908 the 8th International Conference of Architects was held in Vienna, in the auditorium of the Association of Austrian Engineers and Architects with the participation of 437 delegates from a total of 10 countries. The chairman of the event was Otto Wagner. István Medgyaszay, then 31 years old, who had graduated from university a few years earlier, participated as a lecturer delivering the study below. In this article he surveyed how reinforced concrete, which was then a technological novelty, may be used for various purposes of arts. This study was first published in Hungarian in the periodical titled Művészet (Art), the editor of which was then art historian Károly Lyka.

Elfeledett Medgyaszay-ház Budapest VIII. kerületi Tisztviselőtelep szöveg text:

Baldavári Eszter

fotók photos:

hajdú józsef

Medgyaszay István építész születésének 140. évfordulója alkalmából 2017 folyamán a Magyar Építészeti Múzeum munkatársai feltérképezték a művész budapesti alkotásait. A kutatás során a budai Orlay utca 2/b szám alatti bérház1 levéltári kutatása közben bukkantam a közjegyzői okiratok között Viczián István nevére, aki a Szent Gellért Házépítő Szövetkezet igazgatósági tagja2 volt. A szövetkezeti bérház (egykor Orlay utca 4.) Medgyaszay István tervei szerint épült 1909 és 1910 között 3 tizenhét tisztviselő számára, s a Viczián család is átköltözött ide a Bartók Béla út 4. szám alatti (egykor: Fehérvári út) lakásukból. Az egykori Pest–Pilis–Solt–Kiskun vármegyei főispán 2007-ben megjelent Életem és korom című visszaemlékezéseiből 4 az derül ki, hogy csupán fél éven át laktak az Orlay utcai lakásban.5 Apósa, Viczián Antal6 nyugalmazott honvéd huszárezredes7 nyugdíjba vonulása után nejével, Dániel Ilonával8 még 1900 előtt a Tisztviselőtelepre költözött. Házuk az akkori Rezső tér 7. szám alatti saroktelken állt, de a telek birtoklásának pontos feltárása még további kutatásra vár. 9 1910 körül ezt a saroktelket két részre osztották, Viczián Istvánék a belső,

xvIi. évfolyam / 94. szám

Elnök utca felőli 125 négyszögöles területen építkeztek. 10 A Népliget melletti Tisztviselőtelep a 19. század második felében alakult ki, s a Házépítő Tisztviselők Egyesületének tagjai (bírák, tanítók, távírdai és postatisztek) 11 lakták. 12 A mai Rezső tér 7. szám alatt magasföldszintes historizáló épület áll. A tér 8. és 9. (egykor Rezső tér 7/a és 7/b) számú épületeit közelebbről szemügyre véve, először csupán a 8. szám alatti kétemeletes ház hom-

utóirat // post scriptum

lokzatát díszítő ismerős, jól beazonosítható elemek tűntek föl. A kapun belépve a gyanúm először a terrazzo magyaros virágmotívumait látva erősödött, majd felpillantva a lépcsőház látványa szerzett meglepetést: a Medgyaszay épületeire oly jellemző, előre legyártott beton elemekből álló mérműves ablak és a szintén betonból készült áttört lépcsőkorlát látványa tárult fel, pontosan olyan, amilyet az Orlay utcai és az Elek utcai bérháznál és a veszprémi színháznál is láthatunk. A főhomlokzaton lévő tábla jelzi a tervező nevét. Budapest Főváros Levéltárának Tervtárában egy lépcsőszerkezeti rajz és egyetlen alaprajz került elő a pince szintjéről Medgyaszay István aláírásával 1910. augusztusi dátummal. 13 A Hetes Építési Bizottság határozata szerint az építési engedély dátuma 1910. augusztus 7., azonban a levéltárban található módosított terv engedélyezési időpontja 1911. május 3.14 Az építési munkálatok előzményeiről így számol be Viczián István: „E ház építéséért a vállalkozónak 51.000 korona átalányösszeget fizettem. Pár ezer koronát tett ki a tervezés díja és némi egyéb mellékköltség. S mindezt akként fedeztük, hogy szövetkezeti ház- illetve üzletrészünket nyereséggel eladtuk 12.000 koronáért és fölvettünk a házra bankkölcsönt… Margit is örökölt: egy aradi ház hatodrészét és részvényeket, s ezek eladási árával is törlesztettünk.”15 A megépült házat a Tisztviselőteleppel foglakozó helytörténeti könyv a két világháború között készült nyilvántartás emeletes házai között említi, 16 s szerencsére megmaradt egy korabeli Elnök utcát ábrázoló képeslap, amelyen jól kivehető az épület egykori főhomlokzata. Az emeleti ablakok mázas kerámia elemekkel voltak körberakva, amely Orlay utcai ház homlokzatáról lehet ismerős, a padlás szintjén pedig 3-3 kisebb ró-

régi-új magyar építőművészet

Az 1952-es államosításkor a Viczián-család mindkét háza az államra szállt, így nem mehettek vissza.22 Életének utolsó éveiben Viczián István politikai tanulmányt és memoárt írt, melynek elismeréseképp 1956-ban Buenos Airesben a Mindszenty Akadémia a tagjai közé választotta. A ház további sorsáról annyit tudunk, hogy 1959-ben Dezső Gyula biológus-antropológus, a Magyar Tudományos Akadémia egykori főtanácsosa kérvényezte az emeletráépítést23, és feleségével kezdeményezte az épület műemlékké nyilvánítását, sikertelenül. A Viczián-ház fordulatos történetével Medgyaszay István életművének jegyzéke újabb érdekes alkotással gazdagodott. 24 Köszönettel tartozom Viczián Zsófiának – a dédunokának –, Magyar Eszternek – a Brazíliában élő unokának –, Bazsó Gábornak, valamint a ház lakóinak: Dezső Gyulának és nejének, Anci néninek, valamint Ináncsi Imrénének.

zsaablak volt, amelyeket Gellér Katalin találóan „gombablaknak” nevez. Az első emeletet hullámvonalban rakott mázas cserépdíszítés zárta le, amilyent Medgyaszay a veszprémi színháznál és az Elek utcai lakóháznál is alkalmazott. A középső tengelyben látható kosáríves zárterkély felett kivehető díszítés valószínűleg a Viczián család címere lehetett. Viczián István emlékirataiban így emlékezik meg a tisztviselőtelepi házról: „Ebben a házban is öt szobánk volt az emeleten, és konyha, kamra, cselédszoba a földszinten. De a földszinten voltak bérhelyiségek is, éspedig egy kis garzonlakás s az utcai fronton üzlethelyiségek. Az alagsorban meg házmesterlakás. Ebbe a házba 1911. május vége felé költöztünk be, és ugyané hónap legutolsó napján Albert fiunk már ott született.” A jelenlegi lakók beköltözésekor az emeleti nagy lakásban nem volt konyha, azonban az előszobát és a mai nappalit elválasztó falban étellift működött, amely a főispán visszaemlékezéseit igazolja. A São Paulóban élő unoka szerint a két ház mögött egy közös nagy kert terült el, amiben egy kör alakúra kialakított rész télen kitűnő korcsolyapályaként szolgált.17 Viczián Zsófia művelődéstörténész nagyapjával, Viczián Istvánnal (a főispán fia) készített interjújából tudjuk, hogy Viczián Antal a közelben lévő a huszárlaktanyába járt lovagolni, sőt a ház udvarán is tartott lovat.18 A Viczián család - az általuk épített tápiószelei kúria ma hotel, a család másik ágának kúriája a későbbi Blaskovich Múzeum - a második világháború kitörésekor emigrált19 először Németországba, majd 1950ben Brazíliába.20 1944-ben Viczián Albert a család ládába rejtett kincseit a ház udvarán ásta el, amit az ott lakók nem, de István (az építtető fia) később megtalált, benne ezüst evőeszközöket, cukortartót, továbbá Viczián Albert bélyeggyűjteményét teljesen összerohadt állapotban.21

xvIi. évfolyam / 94. szám

___________ 1 Löllbach Kálmán építész műterme is ebben a házban volt. 2 BFL VII.157.a - 1909 – 0467 3 BFL IV.1407.b 79777/1909-III 4 Viczián István: Életem és korom: Pest vármegye főispánjának emlékiratai. Szerk.: Gyöngyössy Márton, Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága Ferenczy Múzeum, Szentendre, 2007. 5 Leírja, hogy az egy emeletes épületet az a Medgyaszay István tervezte, mint budai bérházukat. 6 Viczián Antal Jászberényben volt ezredes, helyőrség parancsnok. 7 BFL – VII.216.a – 1908 – 0447 8 BFL – VII.216.a – 1912 – 1120 9 Viczián István veje, Dr. Matolcsy Tamás és családja 1928-tól 1944 tavaszáig lakott itt, akkor vidékre költöztek a bombázások miatt. Magyar Eszter (szül. Matolcsy Eszter Melania) beszámolója, São Paulo, 2017. július 9. 10 Erről árulkodik az 1931. évi Budapest Czím- és lakásjegyzéke is, ahol Viczián Antal a Rezső tér 7/b, míg István a 7/a alá volt bejelentve. 11 A székesfőváros lakásügyi bizottsága 1884-ben jóváhagyta a terület átengedését, de feltételül szabta, hogy a telkeken kizárólag családi házat szabad építeni, legfeljebb két lakással, melyből az egyiket a házat építtető tisztviselő köteles lakni. 12 Ferkai András: Lakótelepek. Budapest, 2005. 11. 13 Molnár Gyula építész-építőmester aláírása is szerepel rajta, BFL XV.17.d.329.38687/1911–III 14 Kulturális Örökségvédelmi Hivatal: magánépítési engedélyek adatbázisa (Építő Ipar, 1877– 1921), 2004/5. 15 Viczián István: Életem és korom: Pest vármegye főispánjának emlékiratai. Szentendre, 2007. 96. 16 Pap Zsolt – Pruzsinszky József: Száz meg tizenöt év. A budapest-józsefvárosi Tisztviselőtelep 115 éves története II. 2001, 169. 17 Magyar Eszter beszámolója: São Paulo, 2017. július 9. 18 Viczián Zsófia interjúja nagyapjával 2000 májusában 19 „Ostrom után szerettem volna családommal szüleim tisztviselőtelepi lakásába kerülni. De erre nem volt lehetőség, mert a kerületi rendőrkapitány-helyettes a maga részére akarta a lakást megszerezni, ezért zár alá helyezte azon a címen, hogy abban fasiszta iratokat talált.” 20 Később pedig az Egyesült Államokba, végül pedig Kanadába ment, Torontóban van eltemetve feleségével, Viczián Margittal együtt. 21 Viczián Zsófia interjúja nagyapjával 2000 májusában 22 Az unoka, Magyar Eszter elmondása szerint a tisztviselőtelepi házakat teljes berendezéssel hagyták el. 23 A tervező építész Auer Richard volt. 24 Medgyaszay István munkásságával foglalkozó szerzők: Kathy Imre, Potzner Ferenc és Gerle János nem tesznek említést az épület történetéről.

A Long-Forgotten House by istván Medgyaszay in the Civil Servants’ Housing Estate Celebrating the 140th anniversary of the birth of architect István Medgyaszay, professionals with the Museum of Hungarian Architecture have been surveying and mapping all the works of the architect located in Budapest in the year 2017. The author of this article has come upon documents whilst participating in this project that prove that Medgyaszay also designed one of the houses belonging to the Civil Servants’ Housing Estate in Rezső tér (Square) Budapest. Typical motifs of Hungarian Art Nouveau, the vernacular style floral motifs of the doorway terrazzo, the highly articulated window designs with prefab concrete components which are all hallmarks of works by the architect, as well as the pierced railing of the stairs show a large extent of similarity with his tenement houses built in Buda, as well as the ornaments he applied on the theatre building in Veszprém. The Design Department of the Archives of the Municipality of Budapest have also treasured some original design leafs signed by Medgyaszay dated from August 1910.

utóirat // post scriptum

Mintakövetők Egy pszeudo Medgyaszay-ház Budán szöveg text:

Herczeg Renáta, Prakfalvi Endre

A főváros egyesítését követő években a budai, akkor még külterületnek számító részek is gyorsan beépültek. A Margit híd 1876-os megnyitása döntő tényező volt az ún. budai körút kiépítésének terveire nézve. A későbbi Széll Kálmán tér (1929-től) területén működő Christen-féle téglavető felszámolását is célozta a koncepció; befásított helye a jövőben a körülötte építendő új városrész centruma kívánt lenni.

régi-új magyar építőművészet

A Közmunka Tanács 1885 tavaszán döntött arról, hogy a „körút” az Országútnál a Szénatérből ágazva ki, egyik vonala párhuzamosan futna a Retek utcával, majd egy fordulattal haladna tovább a Csaba utca irányába. A terület a kilencvenes évek elejére öltött rendezettebb képet, és potenciálisan jó, megtérülő építési helynek ígérkezett. A Retek utca 24. szám alatti épület, zárt sorú beépítésben kétmenetes, pince, földszint, kétemeletes, az utca felé négyszintes, hosszanti, erőteljesen kiugró, faragott, sűrű konzolsoros, L alaprajzú, hátrafelé aszimmetrikus nyeregtetővel koronázott lakóház. Főhomlokzata szeces�sziós stílusjegyeket is mutat. A második és negyedik tengelyben az utcára egy, az emeleteket összekapcsoló erkélypár néz, konzoljai és áthidalói Medgyaszay István formavilágát képviselik, ahogyan a főpárkány alatt, az erkély mellvédjén és a bejárat ívezete körül a jellegzetes, védjegyszerű három szirmú, barnás kerámia virágmotívum-sor. A földszinti ablakokat fából készült, karakteresen századfordulós ihletésű, magyaros faragott nyíláskeret zárja körbe. Az ötödik tengelyben nyíló boltozott kapualj mögött összetett, az átlójára állított négyzet két oldalával kiugratott, rakodóterekkel bővített lépcsőházi torony emelkedik ki és biztosítja a kijárást a négyzetes betétmustrás, vaskorláttal szerelt függőfolyosókra. Schumy István építőmester 1889-ben építette meg a Retek utcában a kétmenetes földszintes, alápincézett hosszanti nyeregtetős lakóházát. Ezt Marton és Szalka építőmesterek 1910–1911-ben Lustig Ignácné számára két emelet ráépítéssel bővítették. A székely rendszerű vasgerendák közötti vasbeton felülbordás sík födémszerkezet számítását 1910 szeptember elején dátumozták. A lépcsőházi szárny módosítását, bővítését 1911 januárjában engedélyezték. Az eredeti térszerkezet szerint a földszinten az utcára enfiládés kialakításban a szobák néztek, az udvari fronton a kiszolgáló helyiségek voltak. A függőfolyosók megközelítésére ekkor a kapubejárat mögött összetett terű lépcsőházat emeltek. Az emeleteken két-két lakás, a padlásban mosókonyha, mángoló és öt egyéni szárító helyiség nyert elhelyezést. A ház bejárati historizáló kapuja még a Schumy-féle épület tartozéka volt. Az építőmester enyhe szecessziós vonást kölcsönzött az új kis-bérháznak. A Medgyaszay Istvánra emlékeztető manírok – homlokzati kerámiadíszek, az erkélykonzol formái – nem véletlenek. A ház a Retek utca képének karakteres eleme. Szecessziós homlokzatával és historizáló részleteivel egyedi színfoltja a Széna tértől a Szilágyi Erzsébet fasorig húzódó tömbnek. A 19. század végi ház átépítésével került kialakításra a szecessziós jellegű kisbérház (lakóház) műemléki védettségét speciális helyzete indokolja. Marton (Ákos?) és Szalka építőmesterpár alkotása, kiknek más önálló munkájáról ezidáig nem tudunk, de kivitelezői voltak a Medgyaszay István tervezte Orlay utcai háznak 1 és szakértői a Móra Ferenc utca 1. szám alatti lakóház Barát-Novák féle 1938-as átépítésének. Építéstörténeti értékeit nem csupán az határozza meg, hogy a tervek és a megvalósult kivitel a magyar szecesszió másodvonalának egyik remek példája, nem torzult, nem modoros a megjelenése, hanem az is, hogy remekül ötvözi és hangolja össze a 19. századi historizáló elemeket a szecesszió formavilágával. Nyílászárói keveredve, de nem zavaróan reprezentálják saját korukat, stílusukat. Függőfolyosója, annak mellvédje, burkolatai pedig a század-

fordulót idézi tiszta formajegyeivel. Így az épület jobbára őrzi több, mint 100 éves intakt állapotát. Részletformáival az utcakép domináns eleme. Ismeretlen időpontban, valamikor a második világháború után a tetőteret az udvar felé beépítették. A Retek utcai lakóház Medgyaszayra emlékeztető manírjai és konkrét homlokzati díszítő elemei „érkezhettek” az Orlay utcából. Megjegyzendő, hogy Medgyaszay István a XI. kerületben az Elek utca 10. (ma 14.) szám alatt 1910–1911-ben Breier Ferencné számára a szövetkezeti ház világát követő lakóházat tervezett, utcai homlokzatát mára jelentősen átépítették.2 (Az írás a szerzőknek a Lechner Lajos Tudásközpontban 2014-ben készített Dokumentáció műemléki érték védetté nyilvánításához című munkájának összefoglalása.) ___________ 1 Lásd Szent Gellért Szövetkezet háza, MÉ 1910/10. 17-20. o., illetve Szövetkezeti lakóház a budapesti Orlay utcában, Magyar Építőipar 1911. XI. 22. 441-447. o. 2 Források: Budapest Főváros Levéltára, XV. 17. d. 329. hrsz: 13113. 1-21. fólió, 1889; 1910–1911.

Sample tracking A pseudo-Medgyaszay house in Buda The main facade of the building at No. 24 Retek Street bears characteristics of Art Nouveau style. Built by master architect István Schumy in 1889, it is a single storey residential building with a – pitched roof. The The original structure was extended with two additional storeys by masters Marton and Szalka in 1910–1911 for Lustig Ignácné. The house is now a characteristic component of the streetscape. It is a unique addition with its Art Nouveau facade and historisist details of the block running from Széna Square to Szilágyi Erzsébet Avenue. Manners evoking the style of István Medgyaszay – such as the ceramic ornaments on the facade and the forms of the balcony brackets – are not by coincidence: masters in charge of its remodelling were also the ones constructing a residential building designed by István Medgyaszay in Orlay Street.

xvIi. évfolyam / 94. szám

utóirat // post scriptum

Emlékház és archívum Medgyaszay lakóháza a Gellérthegyen szöveg text:

Götz Eszter

fotók photos:

Csak egy kis bekötőút vezet a Ménesi útról, de mintha mesekönyv nyílna fel, a kőkapu mögött ott áll egy gellérthegyi kertben faragott erkélyrácsokkal díszítve, vadszőlővel befuttatva Medgyaszay István egykori otthona. A 20. század egyik legnagyobb jelentőségű magyar építészének kevés háza maradt fenn többé-kevésbé eredeti állapotában. Budapesten a Baár-Madas Leánygimnázium, a csillaghegyi és újbudai templomok, illetve néhány lakóház, köztük talán a legismertebb a XII. kerületi sgraffito-díszes bérházcsoport. Medgyaszay szerepe az Operaház 1912-ben végzett átalakításában kevéssé közismert. A rárósmulyadi sírkápolna, a világ első vasbeton temploma teljes épségben maradt meg, viszont a hozzá nem értő átalakítás jóvátehetetlenül megcsonkította építészeti zsenialitásának nyomát a veszprémi színház épületén. Medgyaszay egyedi hangvétele, újító lendülete, stílusteremtő ereje egészen rendkívüli volt; szellemi öröksége mégis hosszú ideig áldozatul esett a szecesszió ellen folytatott kultúrpolitikának. Az építészek, művészettörténészek csak az utóbbi másfél-két évtizedben kezdik újra felismerni európai jelentőségét, a modernizmusban elfoglalt valódi helyét. Pályája kezdetétől kereste a sajátos magyar építészeti formavilág karakterét. A század első éveiben végigjárta a Dunántúlt, Kalotaszeget

régi-új magyar építőművészet

Surányi J. András

és Székelyföldet, részint egyedül, részint Malonyay Dezső fiatal festőkből, rajztanárokból álló kutatócsoportjával. Népművészeti motívumokat gyűjtött, útinaplót írt, vázlatokat készített, fejfákra vésett feliratokat gyűjtött. (Később gyakran emlegette, hogy többet tanult az egyszerű erdélyi ácsmesterektől, mint az összes egyetemen együttvéve.) Amíg Bartók és Kodály a népzene eredeti megnyilvánulásait kereste, addig Medgyaszay és vele párhuzamosan a Malonyay-féle csoport ugyanezt a kutatómunkát a népi tárgykultúrában és a díszítő motívumok terén végezte el. A magyar szecessziós művészet, majd jóval később, a hetvenes-nyolcvanas évek során Makovecz Imre és Csete György nyomán kibontakozó magyar organikus építészet ezt az archaikus formavilágot vitte tovább. Medgyaszay a saját nemzedékén belül is önálló utat járt be. A hagyomány és a modern kor számára nem vált ketté. Számára az ősi motívumkészlet – Lechner Ödön útját folytatva – a nemzeti stílus kialakítását szolgálta, de a kor legfejlettebb technológiájával párosítva. Alapelve, miszerint a funkció és a szerkezet kihat egymásra, és ezek szorosan kapcsolódnak a formához, csak jóval később, a modernizmussal jelent meg az általános építészeti gondolkodásban. Medgyaszay jelentősége azonban még ennél is több: felismerte az előregyártott szerkezeti elemek fontosságát, újításokat hozott az épületakusztikában, szabadalmaztatta a vasbeton mennyezetet és sok más kisebb innovációját.

A Ménesi úti ház ma is őrzi tervezője és egyben lakója útkeresésének nyomait. A csipkézett faerkély apró mintáin még látni az eredeti égszínkék festés maradványait. Az emeleti műtermet kis fahíd köti össze a fölfelé futó kerttel, a bejárat mellett hatalmas, kerek márványasztal áll. Medgyaszay 1917-ben vásárolta meg a telket az akkor még igen kevéssé beépített utcában, de csak 1923-ra épült fel a család háza. Az eredetileg itt állt régi istálló kőfalait beépítették, a kert teraszos kialakítását, a kaput, a lépcsőket is Medgyaszay elképzelése formálta. A földszinti hallt faragott famennyezet borítja, a szalon csúcsíves fülkéjének falát betölti a rárósmulyadi templom óriásira nagyított korabeli fotója. A földszinti szobákban rengeteg tárgy: tervrajzok, a Medgyaszay által használt bútorok, az épületeit még eredeti állapotukban ábrázoló fotók, tekintélyes szakkönyvtár, egy falnyi térkép az 1900-as évek elején bejárt népművészeti gyűjtőutakról, a leégett milánói magyar pavilon enteriőrje. Egy vitrinben az 1911-es Nílus-menti kalandos utazás relikviáit láthatjuk. A folyosókon és az emeletre vezető lépcsőházban mindenütt fényképek: az 1916-os lembergi és az 1918-as margitszigeti hadikiállítás tatár kioszkja és előtte Medgyaszay katonai egyenruhában; a Nagy Sándornak, illetve Belmonte Leónak tervezett gödöllői művészházak többszintes belső terei; a pagoda-tetejű mátraházai vendégfogadó; a Baár-Madas líceum rózsakertje és medencéje; Medgyaszay Bombayben, Szudánban, vagy indiai vendégekkel a Baár-Madas bejárata előtt. Rengeteg míves útirajz, a helyek és a dátum pontos jelölésével, székelyföldi fejfákról lebetűzött rigmusok, az emeleti hálóban az építész saját tervezésű bútorai. Minden négyzetcentiméteren a páratlan életmű eredeti dokumentumai. S mindez egyben a család lakótere is; Medgyaszay immár 96 éves leánya a farácsos teraszon élvezi a nyári napsütést, az emlékházon végigkalauzoló unoka a nagyapa kedvességéről, végtelen családszeretetéről mesél, és megmutatja a kertben a pincét, ahol 1944-ben a család átvészelte Buda bombázását.

xvIi. évfolyam / 94. szám

A ház a Gellérthegy oldalában egyedülálló archívumot őriz, ez nyújtott lehetőséget ahhoz, hogy 2005-ben Potzner Ferenc építész válogatásában, a Holnap Kiadó jóvoltából elkészülhessen az első jelentősebb kötet Medgyaszay életművéről. Ma, amikor Magyarországon csak névleg létezik építészeti múzeum, a mindennemű támogatás nélkül, pusztán a család erőfeszítéseinek és különösképpen Medgyaszay vejének, Bartha Zoltánnak köszönhetően megmentett, ápolt, rendszerezett és emlékház formájában nyilvánossá tett gyűjtemény igazi kuriózum. Túlélője egy hosszú, tékozló korszaknak, egy páratlan tehetségű művész szellemi örökségét adja az előzőnél remélhetően gondosabb következő nemzedék kezébe. (Az írás a Fekete Sas Kiadónál 2017-ben megjelent Gellérthegy – Budapesti kultúrtörténeti séták III. c. kötet egyik fejezetének kivonata – a szerk.)

Memorial House and Archives István Medgyaszay’s Dwelling-House on Gellért Hill The house standing on the slopes of Gellért Hill treasures a unique archives. As a result of efforts made by the family and especially by Zoltán Bartha, Medgyaszay’s son-in-law, it was salvaged in good conditions to function now as a well-kept systemized memorial house treasuring and opening the collection, a genuine curiosity to the public. The building is the survivor of a long carefree period presenting the oeuvre and spiritual heritage of a uniquely talented architect more authentically than its former equivalent.

utóirat // post scriptum

Medgyaszay István 1877–1959 Emlékkiállítás, Pesti Vigadó, 2017. 09. 20. MÉSZ, Kós Károly terem, 2017. 09. 25. – 10. 06. kurátor curator:

Potzner Ferenc

fotók photos:

Medgyaszay Emlékhely, Gyukics Péter

A Medgyaszay István születésének 140. évfordulóját ünneplő konferenciát a Pesti Vigadóban egy kiállítás egészítette ki, amely Medgyaszay életművének, fontosabb épületeinek és terveinek tematikus egységekbe rendezett áttekintésén túl bemutatta a felújított Medgyaszay-épületeket, illetve azokat, amelyek pusztulófélben vannak. útját az európai funkcionális és szerkezeti progresszió, a saját hagyomány s keleti előzményeinek társításában kereste. Az évfordulóra rendezett tárlat kiemelte a Nemzeti Panteon témáját, mint az életmű egészét meghatározó építészeti gondolatot, kimutatta a párhuzamokat az 1902-es első és 1906-os második, továbbfejlesztett Panteon-terv, illetve az 1916-os lembergi hadikiállítás épületeinek, a Bombaybe tervezett Irán-Turáni Múzeum, a Hármashatárhegyi Nemzeti Emlékcsarnok, illetve a Tabánba szánt Körkép-csarnok kompozíciói között. A pusztuló Medgyaszay-házakat bemutató fotósorozat felhívta a figyelmet a mielőbbi védelemre szoruló épületekre: Nagy Sándor és Belmonte Leó gödöllői műterem-villáira, a veszprémi színház átépítésére, amely szinte felismerhetetlenné tette Medgyaszay eredeti építészeti koncepcióját; felidézte a 2016-ban elbontott budapesti Dorottya utcai bérházat, a gyöngyösi Rusz-ház, a mátraházi menedékház, a Budaörsi úti székesfővárosi bérházcsoport értékeit. A méltó módon felújított Medgyaszay-munkák között a kiállítás példaként mutatta fel a soproni színház Kőnig Tamás – Wagner Péter – Dávid Ferenc tervezte helyreállítását, a karánsebesi gimnázium, a mosoni iskola és az ógyallai templom felújítását, valamint a Zalaváry Lajos és Kerecsényi Zsuzsa tervezte nagykanizsai színház-rekonstrukciót.

Gödöllő, Belmonte Leo műteremháza, archív fotó © Medgyaszay Emlékhely

Medgyaszay az egyetemes építészethez való hozzájárulást a magyar nemzeti építészet megteremtésében látta. Egyetemes és nemzeti korrelációját vallotta, kortársához, a művészetfilozófus Fülep Lajoshoz hasonlóan. Eszménye a görög művészet volt, mely a keleti és európai kultúrák eredményeit ötvözve alakult nemzeti művészetté, egyúttal az európai kultúra forrásává. A bécsi szecesszióból induló építész a népművészetben felfedezte a konstrukció és a díszítés összetartozását, mely elvet a vasbetonszerkezetek formálásánál is felhasznált. A magyar építészet

régi-új magyar építőművészet

István Medgyaszay 1877–1959 Memorial Exhibition, Pest Vigadó, 20. 09. 2017 Association of Hungarian Architects, 25. 09. – 06. 10. 2017 The conference commemorating the 14th anniversary of István Medgyaszay in Vigadó, Pest is completed with an exhibition that surveys the oeuvre of the architect as well as a systemized comprehensive presentation of buildings by Medgyaszay, including those reconstructed or still in badly deteriorating conditions.

____

terv plan

____

az új budapesti velodrom tervpályázat díjazottjai ___

1. díj: Anthony Gall Az új Budapesti Velodrom különböző léptékű területeket, közösségeket közt össze. A létesítmény a Graphisoft Park hiányzó eleme, a parkot összeköti a Római-parttal. A Dunamenti sétány, rakpart, szabadidős közlekedési útvonalak, a Pestről érkező északi összekötő híd csomópontjánál található (ezek jelenleg nincsenek összekötve). Az épület elhelyezése és környezete is összekapcsolásra vár: a várost a Dunával, a városi rakpartokat a Római-parttal és Szentendrével, a dunai szigetekkel és Pesttel. A volt ipari terület, az épített örökség találkozik a budai, pilisi hegységgel, szintén a Dunánál. Mivel a tervezett létesítmény nagyon sokféle funkció, környezeti hatás, tevékenységnek központja, ezt az épületben inkább tiszta és egyszerű, könnyen értelmezhető formákkal, a térkapcsolatok átláthatósággal igyekeztünk egyértelművé tenni. Az épület összekapcsolja a terület meghatározó látványosságait, ös�-

terv // plan

szeköti a logisztikai szálakat (kerékpárutakat, parti sétányokat). Az építmény részletekben finom, egyszerű tömeg, lebegő korong, átívelő talajhidak, természeti és épített környezetet ötvöző alkotás. Hossztengely a víztornyok és a Duna között, nagyobb teresedést hagyva, rálátással a műemléki épületegyüttesre. Az épületet körülöleli a domb-gát. A közösségi tér befolyik az épületbe, annak lényegét (a pálya) értelmezve jelenik meg, az általa körbehatárolt terület (küzdőtér) szervesen kapcsolódik az előcsarnokhoz, vizuális összeköttetést teremt a belső és a külső világ, az előcsarnok és a küzdőtér között. Így valóban közösségi centrumként is működik. Városképi szempontból az épület egy nagyléptékű „réten” jelenik meg, megfelelő teret hagyva az egykori gázgyár emblematikus épületeinek, ugyanakkor kiegészíti őket. Észak felől rendezi a területet, eltakarja az északi összekötő híd látványát, minőségi parkosított területet teremt. Az épület 3+1 (galéria) szintből áll. A két hosszanti oldala egyben a két bejáratát jelenti. Az épületet négy oldalról felvezető híd-lépcső kapcsolja össze közvetlenül a külső tereppel (ez szolgál a nagy létszámú nézőszám mozgatására, menekítésére). Építészeti megformálását a környezetbe illesztés jegyében nagyvonalú, egyszerű formák jellemzik. Cél volt, hogy az épület és a terep együttműködésbe lépjenek, ezért a tájolás, elhelyezés mellett nagy figyelmet fordítottunk a terep és az épület valódi összekap-

––––––––– Építészet // architecture:

Anthony Gall – Gall és Társai Építésziroda Statika // structure:

Zalavári István, József Sipőcz – I-Quadrat Hungaria Tájépítészet // landscape:

Majoros Csaba, Balogh Andrea – 4D Tájépítész Iroda

–––––––––

csolására. Meghatározó elem a pálya fedése és burkolata, amely „lebeg” a domb felett. Az erőteljes híd-kapu kettős jelentésű motívum, megteremti a bejárat helyét és megadja a léptéket. Anyaghasználatban az ipari örökségtől sem idegen épülettömeg egységes réz/fémszövet burkolatot kap, amely a mögötte lévő egyszerű könnyűszerkezeteket árnyékolja, esztétikailag rendezi. A finomabb textúra és a fény-árnyék áteresztés-vetés a régi épületek patinájára és a ligetes környezetre reagál.

2017 / 04

2. díj: BIVAK Az Új Budapesti Velodrom elhelyezésével az Óbudai Gázgyár területe új fővárosi, egyúttal nemzetközi jelentőségű funkcióval gazdagodik, ami jól illeszkedik a terület immár két évtizede tartó revitalizációs folyamatába. Az építészeti koncepció alapvetően a hely sajátos atmoszférájából, ipari múltjából építkezik, ugyanakkor az épület párbeszédet folytat a karakteres vasúti híddal. A Velodrom léptékénél fogva emblematikus elem, a Duna felől vagy vasúton érkezve is impozáns látványt nyújt, és az itt áthaladó légifolyosón haladó repülőgépekről feltáruló budapesti látkép meghatározó eleme lesz. Az épület karakteres megjelenését a nyitott-fedett körfolyosó-futópálya adja, mely az épület homlokzata egyúttal. Köztéri rekreációs funkcióként működik, szerkezeti főszereplő és az árnyékolást is megoldja. Szerkesztése és karaktere utal a gázgyár egykori gáztároló tartályainak tartószerkezetére, melyek a kátránytornyok mellett, a gyárterület arculatának markáns elemei voltak. Az épület üzenete a sport és mozgáskultúra reprezentálása: a szerkezeti váz csupa izom, semmi felesleg. Lábakra emelt feszítőgyűrű, ahol nagy erők találkoznak. A szigorú, racionális, ipari szerkezet belsejében és alatta aktív közösségi élet zajlik. Az épület elhelyezésére az egykori gázgyár területének északkeleti, legszélesebb része a legalkalmasabb. Ez az elhelyezés egyúttal a Velodrom közvetlen Duna-parti kapcsolatát és folyó felől feltáruló látványát is biztosítja. Az épület funkciójából fakadóan mérete, befoglaló formája, sziluettje arra predesztinálják, hogy kiemelkedjen környezetéből, ahogy a Gázgyár kátránytornyai és víztornya is a tech-

régi-új magyar építőművészet

––––––––– Tervezők // designers:

Vass-Eysen Áron, Máté Tamás – BIVAK Ingatlanfejlesztési szakértő // expert of real estate development:

Soóki-Tóth Gábor

Statikus konzulens // static consultant:

Szabó Balázs

–––––––––

nológiából eredeztetett tömegükből fakadóan váltak orientációs pontjává a területnek. Az ellentétes irányban görbült függőtetők kiválóan alkalmasak nagy fesztávolságú létesítmények lefedésére, ennek a tetőformának újragondolt változata került alkalmazásra. Az átgondolás abban rejlik, hogy a nyomott ívek funkcióval lettek ellátva, ezáltal a megszokott nyomott ívet egy vasbeton pillérekre rögzített, térbeli rácsszerkezet váltja ki. A lefedés formája leköveti a belső tartalom térbeliségét, és magasságától függően külső funkciókat fogad be, nyitott-fedett tér formájában. A pillérek között a kerékpársporthoz köthető városi, közösségi funkciók helyezhetők el, mint kávézóétterem terasz, triál pálya, felnőtt kalandpark mászó fallal, gyülekező tér (mountain bike versenyek és túrák kiinduló és célpontja), kerékpár szerviz és kölcsönző. A lábakra emelt íves rácsos tartó szerkezetben futópálya, kilátó sétány működhet. Az alacsonyabb fák lombkorona szintjéről indul, majd a legmagasabb fák szintje fölé kanyarodik, ahonnan páratlan kilátás nyílik a városra, majd vissza.

New Budapest Velodrom Winners of the Design Contest The aim of the design contest for the new Budapest Velodrom was published by the Hungarian government to design a closed velodrom able to perform a variety of functions simultaneously, in accordance with the relevant criteria of the national sports association that could be suitable on the regional level to host bicycle races, practices, trainings and other competitions too. The site is near Hajógyári-sziget (Shipyard Island), along its northern side, wedged between Graphisoft Park and the northern railway bridge: this lot was formerly part of the gas works precincts. According to the assessment of the jury the various architectural approaches, concepts and structural solutions included in the submitted entries have offered a wide variety of designs to choose from. Hereby we are presenting the designs awarded 1st and 2nd prizes.

____

passzázs passage

____

Retro-perspektíva A Jabornegg & Pálffy építésziroda kiállítása, Altenburg apátság, Ausztria, 2017. 05. 01. – 2017. 10. 26.

___ szöveg text: Götz Eszter ___

fotók photos:

Hertha Hurnaus

Az osztrák Christian Jabornegg és a magyar származású András Pálffy építészek bécsi székhelyű stúdiója különleges kiállítással lepte meg a kortárs építészetre figyelő közönséget: az alsó-ausztriai Altenburg apátságban rendeztek kiállítást az utóbbi 25 évben készült munkáikból. Altenburg szinte felkínálkozik a historikus környezet és a kortárs építészet találkozóhelyéül. Az 1144-ben alapított bencés kolostor évszázadokig virágzó központ volt, a harmincéves háborúban lerombolták, majd barokk stílusban újjáépítették. A 19. század végén neoromán ízlés szerint épült át, és ma, változatlan funkcióval, egyike Ausztria igen kevés működő rendházainak. A közép-európai történelem és művészet szinte minden nagyobb korszaka rajta hagyta a nyomát. Az 1992 óta működő Jabornegg & Pálffy építésziroda munkái között rendszeresen szerepelnek műemléki rekonstrukciók, a tárlat gerincét az e feladatokhoz kapcsolódó makettek adják. Egyik nagy, sok éven át tartó, több fázisban megvalósított munkájuk éppen az Altenburg apátságban a középkorból maradt épületrészek feltárása és múzeumként való belefoglalása a barokk szerkezetbe, de ezen túl összesen 41 maketten mutatják be azt a széles spektrumot, amelyet tervezői gyakorlatuk az elmúlt negyedszázad alatt átfogott. A legfrissebb itt prezentált munka az osztrák Parlament éppen most folyó átalakítása (a terveket lásd MÉ 2014/9), ezt is látványos modellek jelenítik meg, melyeken a laikusok számára is könnyen végigkövethetők az építés egyes fázisai: a lencse formájú üvegkupola és a fenntartható energiával ellátott ülésterem kialakítása, az egész épület kortárs újragondolása és kibővítése.

passzázs // passage

De nem csupán műemléki terek újrafogalmazását látjuk a kiállításon. A legkülönfélébb funkciójú épületek térbeli makettjei ebben a történeti környezetben izgalmas, gondolati szinten közös nevezőre jutnak: az építészeti alkotás itt a viszonyítás, a folyamatokhoz való alkalmazkodás művészetének produktumává lesz, egyfajta kutatási folyamat végeredménye, amely a kultúrát, a formák történetét, a közösségek igényeit és a kor elvárásait ötvözi egyegy épületben. A kiállítás pusztán azzal, hogy a középkori miliőben egymás mellé helyezi a kü-

lönböző korok építményeinek mai átfogalmazását, magát az építészetet mint kulturális folyamatot jeleníti meg. Figyelemre méltó állítás ez ma, ritka egyáltalán a folyamatban, nagyobb összefüggésekben való építészeti gondolkodás, a tér felfogása a kultúra működésének terepeként. A kiállítás pusztán a látvány erejével veti föl új és régi folytonosságát. Ettől válik egy építésziroda retrospektív tárlatán messze túllépve, a címben megfogalmazott retro-perspektívává, az előre és hátra egyforma figyelemmel néző építészeti magatartás hírnökévé.

2017 / 04

Heller Géza brazil szemmel egy képzőművész építész ___ szöveg text: Maria Clara Rada ___

Brazília hagyományosan az új világ országa, immár 500 éve vonzza a földgolyó minden szegletéből érkező külföldieket. Sokan közülük nagyban hozzájárultak a brazil kultúra gazdagságához, és néhányak egészen mély hatást gyakoroltak erre a kultúrára. Azok a magyarok, akik a 20. század során érkeztek Brazíliába, hogy letelepedjenek, különleges színfoltjai a brazil kulturális mozaiknak. Egy közülük az építész és képzőművész Heller Géza. Az 1902-ben Kecskeméten született Heller 1921-ben végzett a Budapesti Műszaki Egyetemen. 1925-ben kivándorolt Brazíliába és már ugyanebben az évben már a neves skót építesz, Robert Prentice Rio de Janeiro-i irodájában kezdett dolgozni. Kapcsolatba került a korszak több híres építészével is, köztük a francia Henri Sajous-val és a szintén magyar származású Adalbert Szilárddal, utóbbi tervezte és vezette Salvador város első, emblematikus liftjének, a Lacerda Liftnek felújítását 1937-ben. „Kiváló rajzolóként Heller feladata a tervek perspektivikus bemutatása volt. Híresen éles megfigyelőképessége az épített környezettől a szerkezeti részleteken át a városi környezetig mindent rögzített, méghozzá töltőtollal. Rajzait számos kis füzet őrzi, amelyeket mindig magával hordott, és amelyekben részletesen illusztrálta a különféle mintákat, korlátokat és összekötő elemeket.”1 A magyar fiatalember szemtanúja volt a brazíliai art deco virágzásának, melynek fénykora az 1930-as, 1940-es évekre tehető, és amely irányzat gyökeresen átalakította Rio de Janeiro épített látképét. Ebből az időszakból származik Brazília legismertebb műemléke, a Megváltó Krisztus szobra, melyet 1931-ben adtak át. A Copacabana-part híres városnegyedének néhány meghatározó lakóháza is ebben az időszakban született, ezek is a Prentice-iroda munkái. Közülük is kiemelkedők az Itaoca, az Anchieta és a Castelo épületek. Az art deco egy másik példája a Mesbla áruház épülete 1934-ből, amely Henri Sajous tervei alapján készült. Heller és Adalbert Szilard társulása hozta létre azt az építészkört, amely a brazil art deco egyik legnagyobb művének megalkotá-

régi-új magyar építőművészet

sában vett részt: ez volt a Central do Brasil főpályaudvar átalakítása az akkori fővárosban, Rio de Janeiróban. Minden bizonnyal Hellertől származik az az ötlet, hogy a kaput és az órát magasra emeljék, amely még hatalmasabbá teszi az egyébként is rendkívüli nagyságú épületet. Ez a két ikonikus elem szimbolizálja a pályaudvart, a Central do Brasil máig meghatározó építészeti referenciapont a városban. Rio de Janeiro a második világháború végéig terjeszkedett a tenger és az ég felé. Az ország akkori elnöke, Getúlio Vargas modernizációs tervei nyomán kezdett fejlődni a város. Heller számtalan rajzon rögzítette az átalakulását. „Azt az intenzív kapcsolatot, amely közte és Rio de Janeiro között alakult ki, a rajzaiban, mint szerelmeslevelekben rögzítette. Egy rajztábla és egy töltőtoll segítségével örökítette meg a várost, ami végül memóriája legmélyére vésődött be. Ezek a munkák egy érzékeny személyiség emlékeit tükrözik, aki Rio de Janeirót választotta otthonául. (…) A rajzolás tette őt carioca-vá 2 . Személyes visszaemlékezését rajzokban rög-

zítve, a város történeti emlékezetét is megalkotta.” 3 Részt vett több projektben is, köztük a Rio de Janeiro-i Brazil Külügyminisztérium, az Itamaraty könyvtárának tervezésében, valamint Henri Sajous építész projektjében, a São Pauló-i Jockey Clube (Lóversenypálya) átépítésében is, miután a terv megnyerte a pályázati kiírást. Az építészeti tevékenysége mellett Heller részt vett egy elit művészcsoportban is, amely tagjai az alkotásaikon keresztül értelmezték Brazíliát. 1942-43 között Alberto Guignard (1896–1962) brazil festő tanítványa volt, aki portrékat és tájképeket festett – főként Minas Gerais állambeli tájakat. Heller a Guignard-csoport tagja lett, olyan neves brazil képzőművészekkel együtt, mint például Iberê Camargo (1914–1994). Bár a Guignard-csoport rövid ideig működött, sikerült egyetlen kiállításon bemutatkoznia a Nemzeti Képzőművészeti Főiskolán, 1943 októberében. Az eseménynek jó visszhangja volt a korabeli sajtóban. A kiállítást azonban három nap után leszedette egy főiskolai konzervatív diákcsoport, amely sérelmezte a több, haladó szelle-

miségű alkotást, melyek közül néhányat meg is rongáltak. „A Guignard-csoport csak egy évig létezett, mivel 1944-ben a mester [Guignard] Minas Gerais-ba költözött, az akkori Belo Horizonte-i polgármester, Juscelino Kubitschek [Brazília későbbi, az új főváros, Brazíliaváros felépítéséért felelős elnöke] meghívásának eleget téve. (…) Guignard iskolájának hatása sokrétű (...). A magyar Heller Géza – aki Guignard-hoz hasonlóan a tájképfestészetre koncentrált – rajzain és festményének színvilágán is a mester hatása érhető tetten.” 4 Heller 1949-ben rendezte meg első egyéni kiállítását a Brazíliai Építészek Intézetében. A korabeli kritika így írt róla: „Az építész és a festő ott rejtőzik a festő építészeti témaválasztásában: utcaképek, városképek, templombelsők – rendkívüli élénkséggel megjelenítve.” 5 1953-ban részt vett a II. São Paulói Modern Művészeti Biennálén és a Modern Művészet Nemzeti Szalonján. Egyike volt a Rézkarcművészeti Klub megalapítóinak Rio de Janeiróban, és az 1960-as években rézkarcalbumokat készített különböző városokról (Ouro Preto, Rio de Janeiro, Salvador). Kép-

passzázs // passage

zőművészeti karrierje során több tucat csoportos kiállításon vett részt és számos díjat nyert el. 1978-ban a Kép és Hang Múzeuma retrospektív kiállítást rendezett műveiből. 1986-ban, a Rio de Janeiró-i Állami Bank szervezésében történelmi kiállítás nyílt a Guignard-csoport műveiből. Talán a Guignard-hoz fűződő barátságnak köszönhető, hogy a magyar művész végül Minas Gerais állam déli részén fekvő hegyekhez költözött. Még az 1940-es években vásárolt egy víkendházat Passa Quatro-ban, a Serra da Mantiqueira hegységben. A nyolcvanas években végleg átköltözött ide. Ennek a vidéknek a tájképe műveinek legjellegzetesebb részévé vált, és élete végéig festésre inspirálta. 1992-ben halt meg, 89 évesen. ___________ 1 Niuxa Dias Drago-Marcia Furriel Gálvez-Sylvia Heller: Géza Heller e a representação do Rio moderno (http://www.shcu2014.com.br/content/Géza-heller-e representacao-do-rio-moderno) 2 „Carioca” becenévvel illetik Rio de Janeiro város lakóit. 3 i.m. 4 Nova Flor do Abacate - Grupo Guignard por André Luiz Faria Couto in: http://www.brasilartesenciclopedias.com. br/mobile/temas/nova_flor_do_abacate_grupo_guignard.html 5 http://anninhaheller.wix.com/Géza#!biografia

Brazíliavárosban élek ötven éve. Egy kisvárosból, Itanhanduból származom, amely a Serra da Mantiqueira hegység lábánál fekszik, Minas Gerais állam déli részén. Itanhandu szomszédságában van Passa Quatro, itt találkoztam Heller Gézával. Mikor megismertem, már idős korban járt. Akkoriban inkább száraz anyagokkal szeretett dolgozni, krétával és pasztellel. Erőteljes személyiség volt, határozottan és közvetlenül fejezte ki magát. Egyszer megkérdeztem tőle, nem akarja-e megfesteni a szülővárosomat, Itanhandut. Eljött, majd kiült a verandára, ahonnan gyönyörű kilátás nyílt egy dombos, zöld tájra, és munkához látott. Néhány órán belül elkészült az a kép, amit máig őrzök, és amely a maga teljességében adja vissza az ő költői tekintetét. Regina Maria de Siqueira Barros

2017 / 04

Több, mint lakni Együtt – a közösség új építészete, Vitra Design Múzeum, 2017. 06. 03. – 09. 10. ___ szöveg text: Szegő György ___

fotók photos:

Vitra Design Museum

A lakótér, noha nem túl tágas fogalmi keret, az elmúlt évtizedben a társadalmak komfort(ön)tudatának erősödésével mégis elméleti témává lépett elő. A Vitra Design Múzeum új kiállítása a kortárs építészet csendes háborúinak hadijelentéseiből azokat válogatta ki, amelyek megfelelnek az „Együtt – a közösség új építészete” szlogen-címnek. Itt a néző egyszerre lehet társadalomtudós, kísérletező építész és voyeur – illetve mindezen tevékenységek kritikusa. A szocialista idők élettapasztalatával keletről érkező a kétkedés felé hajlik. A tárlat az egyes lakóideálok történetével indít. A szociális utópiákhoz, reformprojektekhez Ilka Ruby és Andreas Ruby kurátor (EM2N) a „Nincs messze” alcímet és az 1800– 2017 közötti időszakot rendelték. Kódolással segítenek eligazodni, mi az, ami csak terv vagy elméleti utópia volt, és mi valósult meg ház formájában. Elsőként Robert Owen New Lanark munkástelepét (1800) említik, mint a korai szociális társadalommodellek zászlóbontó projektjét: 3-5 szintes, palotaforma bérkaszárnyák rajzait látjuk. Másik példájuk Charles Fourier Phalanster terve (1820), ez az egyetlen épületbe foglalt, Versailles-t idéző kastély, ahol az egyes szárnyak osztályok és szakmák szerint elválasztva simulnának össze – miközben a családot a szexuális szabadság elvei váltanák fel. Építészeti szimbólumként fennmaradt, emberiség léptékű utópia, ami Madáchra is hatott. Negyedszázaddal New Lanark terve után Owen lerajzolt egy keretes beépítésű várost, New Harmony-t (1825–27), melynek erődfalai a lakótömbök, az intézmények pedig középen állnak. Terve erősen emlékeztet Jeremy Bentham 1791-ben papírra vetett Panoptikon-jára, a centrumból átlátható csillag-börtön tervére – ez a forma máig használatos. Az 1980-as, '90-es években Ricardo Bofill többfelé megépítette ezt a „kisváros” szisztémát. Ilyen remake JeanBaptiste André Godin Familistère (1859–84) nevű, négyszintes függőfolyosós udvar köré épített „higiénikus” lakótömbje is, amit óriási öntöttvas-tartós üvegtetővel fedtek le. A következő századot a kiállításon a központi konyha kísérlete vezette fel. William E.

régi-új magyar építőművészet

Moriyama ház, Tokió, 2005, építész: Ryue Nishizawa © Fotó: Dean Kaufman

Uszoda a Sargfabrik alagsorában, Bécs, 1992–96, építészek: BKK-2 © fotó: Hertha Hurnaus

D. Stokes, Gaves & Duboy Ansonia apartment hotelje a szociális kísérlet kapitalista változata (1899–1904). Lily Braun 1901-ben megjelent Nőmunka és háztartásgazdaság c. könyve nyomán a berlini Curt Jähler megépítette (1908) a társas életmódra kialakított központi konyha szakszervezeti változatát. A javasolt garzonkonyhás lakótípust később mind a proletariátus, mind a középosztály elfogadta. (Nem említik a szovjet társbérlő-rendszer ha-

sonlóságát.) Csak elvi jelentőségű Karl & Gustav Arthur Gräser és társai által alapított Monte Verita művészkolóniája (1900), ahol a lakók egy lágyabb szocializmusban saját telekrésszel bírtak, és kertészkedve vegetáriánus diétát folytattak, mellette liturgikus mozgáskultúrát gyakoroltak. Sikeresebb példa a Hadera Commune kibuc (1910), ami nem egyedüli jelenség: az első palesztinai telepes-hullámban formálódó zsidó faluközösségek a közös földtulaj-

Szabadtéri étkező, Siedlung Heizenholz, Zürich, 2012, építészek: Adrian Streich Architekten © Katrin Simonett/VG Bild-Kunst, Bonn 2017

Egy kollektív város modellje, 2017 © fotó: hannes henz

donnal és egyenlő elosztással a későbbi izraeli mezőgazdasági csoda megalapozói lettek. A német és osztrák Siedlungok mögött a közép-európai szociáldemokráciának a nagy laksűrűség ellenére egészséges elvek alapján készült lakótelepei az 1920-as, '30-as évektől a modern építészet tanpéldái lettek. Az utóbbi jó fél évszázad itt felhozott mintaépületei már közismertek: Le Corbusier Unité d’Habitationja (1947-52), Oscar Niemeyer Edifício Copan-

passzázs // passage

ja (1952-66), Chamberlin, Powell & Bon Barbican Estate-je (1965-76), Kishō Kurokawa Nakagin Capsule Tower-je (1970-72), Ralph Erskine Byker Wall-ja (1969-82) azért válhattak idézetekké, mert koncepciójukat kevés kompromisszummal vitték végig – használóik később „korrigáltak”. Építész nélküli közösségi városmodell a dániai hippik Christiania szabadvárosa (1971), vagy a svájci Karthago közösség (1991) te-

lepe a zürichi squatter’s mozgalom nyomán. Nyilvánvaló, hogy az „új építészet” olyan toposzai, mint a közösségi kert, ott volt már a Monte Verita vagy a Degana kibuc modelljében, amint egy lakó-jakuzzi fotóján együtt ücsörgő házközösség nagyon is hasonló a kommunák demonstratív módon paradicsomi közös aktképeihez. A régi családmodell helyébe lépő szingli-lét ott lappangott már a Fourier-féle falanszterben és Lily Braun közös-konyha ideájában is. A kiállítás magja az 1:1-ben megépített „klaszter-lakás”, egy „új” lakóforma megidézése háttérinformációkkal, alaprajzokkal és Daniel Burchard nyolc remek fotóesszéjével arról, milyen az élet ezekben a közös formációkban a különböző országokban. Laboratóriumban mozoghat a néző, ahol a társadalom fejlődését az új munka- és családformák diktálják, nem kis részben a digitalizáció, a távmunka. Egy aprócska japán családi otthonban például mini étterem is működik, másutt co-working területek integrálódnak a lakóterekkel. Az ökologikus újítások között a néhai szatócsbolt is felvillan, mint csomagolás-szegény szupermarket. Egy másik kiállításblokk 21 darab, friss házakról készült nagyléptékű makettet mutat be, ahol az építészek az új társadalmi iniciatívák funkcionális kiszolgálása mellett anyagokkal és homlokzatokkal sajátos esztétikát vezetnek fel. Mindeközben a néző az imaginárius várost, a lakó- és nyilvános terek áthatásait, a privát és a közösségi közötti határbontást ízlelgeti. És látá, hogy az jó... A modellek és fotóesszék révén épp ennek az együtt jobb – jobb együtt? dinamikának az építészeten túli, mindennapi világába való belépése adja azt az antimúzeum élményt, amitől a téma a legkülönbözőbb előélettel érkező látogatókra is erősen hat. És az összeállítás nyomán talán az ingatlanfejlesztő díjaknak is egyre kevesebb súlyuk lesz, ha nem változtatnak a kizárólag high-technikára koncentráló paramétereiken. ___________ 1 Építészek: Dorte Mandrup (DK), Casa Architekten (NL), ifau und J. Fezer, Hütten u. Paläste (D), Naka Architects, Studio mnm, O. Nisida – E. Nakagawa, R. Nischizawa, ON design, (J), einszueins (A) Buol & Zünd, B. Rothen, M. Sigrist, Pool Architekten, Enzmann Fischer u. Partner, Schneider Studer Primas (CH) Lacol cooperativa (ESP), M. Maltzan Architecture (USA)

2017 / 04

Csonka Pál érem 2017 MÉSZ, 2017. 07. 06. www.meonline.hu

Magyarország, a hosszú 60-as évek építészete Kiállítás és kerekasztalbeszélgetés MÉSZ, 2017. 07. 12. – 28. www.meonline.hu

fotó: Pálinkás Edit

Július 6-án adták át a Magyar Építőművészek Szövetsége székházában a nemzetközi hírű tudós és több építészgeneráció tanítómestere tiszteletére és emlékezetére, a MÉSZ által 1988-ban alapított Csonka Pál érmet. A kitüntetés az építész- és tartószerkezet-tervezők (konstruktőrök) alkotó együttműködését hivatott elismerni. A díjat minden évben azok kaphatják, akik alkotó-párként magas színvonalú építészeti alkotást hoztak létre, továbbá az, aki oktató és/vagy tudományos munkájával jelentősen és igazolhatóan járult hozzá a fent említett, alapvető cél eléréséhez. 2017-ben Almási József mérnök egyéni, Viszlai József és Janik Ottó alkotópáros kategóriában kapták az elismerést. A kitüntetettek munkásságát Polgár László és Bodonyi Csaba méltatta. részlet Bodonyi Csaba laudációjából: „Viszlai József és Janik Ottó alkotópáros együttműködése nem befejezett, folytatásáért hivatásunk nevében szurkolunk, hogy legyen hosszú távú, s legyenek megbízásaik. Kívánjuk, hogy teljesüljön Németh László véleménye: a jó munkát munkatérrel kell jutalmazni. (…) Ahogyan az ő párosuk az előző generáció példáján nyugszik, úgy ők is gondoskodjanak tanítványokról, generációs kötelességként neveljenek leendő fiatal alkotó párosokat, s ezzel még jobban kiteljesítve Csonka professzor szellemi hagyatékát.”

fotó: Pálinkás Edit

A 60-as évek modern magyar építészetét illusztráló anyag a nagy sikerű bécsi kiállítás (Architektur im Ringturm) után elsőként Budapesten, a Magyar Építőművészek Szövetsége székházában mutatkozott be július 12. – 28. között. A megnyitón a rendezvény házigazdája, Krizsán András DLA, a MÉSZ elnöke köszöntötte a vendégeket, a kiállítást Prakfalvi Endre művészettörténész-építész nyitotta meg. A megnyitó után kerekasztal-beszélgetés zajlott a kiállításban szereplő építészekkel, Finta Józseffel, Róth

Jánossal és az anyag tudományos kutatóival, Hadik Andrással, Fehérvári Zoltánnal – a moderátor Szalai András DLA, építész-művészettörténész volt. „Az építész szakma először 1988-ban tekintett vissza a 60-as évek eredményeire a Magyar Építőművészet hasábjain. Az Országos Műemlékvédelmi Hivatal 2000-ben rendezett kiállítást A műemlékvédelem táguló körei címmel, amelyen a 60-as évek értékeire is felhívta a figyelmet. Az utóbbi másfél évtizedben jelent meg néhány monográfia Jánossy György, Molnár Péter, Gulyás Zoltán, id. Janáky István, Farkasdy Zoltán, Bán Ferenc munkásságáról, illetve az egyik legjelentősebb tervezőintézet a KÖZTI történetéről és az óbudai kísérleti lakótelepről is, de a korszakról átfogó feldolgozás még nem született.” (Hadik András művészettörténész)

FUGA, 2017. 06. 29. – 07. 17. www.meonline.hu

Forrás: meszorg.hu Fotó: Zsitva Tibor

fotó: Pálinkás Edit

Fotó: Zsitva Tibor

Az „Echoes – A finn építészet és formatervezés 100 éve” című vándorkiállítás a finn építészetről és iparművészetről szólt Finnország függetlenségének századik évfordulója alkalmából. A kiállítás bemutatta a finn építészet és iparművészet legjelentősebb alkotásait, illetve ezeken kívül néhány

G. E. fotó: Pálinkás Edit

régi-új magyar építőművészet

Echoes A finn építészet és formatervezés 100 éve

kevésbé ismert gyöngyszemet is felvonultatott a függetlenség kivívásától napjainkig. Nyolc témán keresztül mutatta be a finn építészetet és iparművészetet. Ezek: csend; fény és árnyék; egyenlőség; fejlődés; ember alkotta; tájkép; hagyomány és közösség. A kiállítás több mint száz tárgyat, illetve épületet mutatott be Finnország függetlenségének minden egyes évtizedéből, de kronológiailag leginkább az 1950-es és 60-as évekre, valamint a jelen tárgyaira koncentrált. Az évszakok váltakozása, a nagy távolságok és a zord természeti környezet arra sarkallták az iparművészeket, hogy egyszerűsített formanyelven, egyszerű anyagokból egyszerű és gyakorlatias hétköznapi tárgyakat tervezzenek. A kiállítás legfőbb célja ennek a különleges vonásnak, illetve a finn formatervezők sokszínű hozzáállásának bemutatása volt. Forrás: fuga.org

Középületek közvetlen közelségben BME, 2017, 278 oldal www.meonline.hu

eseményt rendezett, melyekről folyamatosan beszámoltunk. A FUGA-ban lezajlott konferencia és kerekasztal beszélgetés (lásd MÉ 2016/1) szubjektív meglátások, izgalmas problémafelvetések, fogalmi tisztázások szellemi műhelye lett, a Műcsarnokban 2016 őszén bemutatott kiállítás (MÉ 2016/5) a középületek témáját a társadalmi nyilvánosság kérdéskörével kapcsolta össze, és egy sor olyan eseményt is bevont, amelyekkel a tanszék a széles nyilvánosság előtt is megmutatta magát. A történeti áttekintés helyett a jelenkori fogalmakat tisztázó, a megújulást segítő ünnepség-sorozat új jelenség a mai magyar nyilvánosságban. Ezt átlátva, a tanszék egy kötetben foglalta össze az egy éven át folyó közös gondolkodás eredményeit, hogy az ünnep elmúltával a tanulságok átöröklődjenek a hétköznapokra is. A könyv Somogyi Krisztina és Klobusovszki Péter szerkesztésében az évfordulóra rendezett konferenciák előadásai mellett a Műcsarnok-beli kiállítás kapcsán készült beszélgetést és a kötet szerzőitől egy-egy rövid gondolatnyi közös bevezetőt tartalmaz. Friss hangvételében, izgalmas megjelenésében is alátámasztja a rendezvénysorozat egészére jellemző törekvést: a párbeszédbe szólító, együttgondolkodásra hívó szándékot, ami az universitas lényege. Götz Eszter

Sebastião Salgado: Genesis Műcsarnok, 2017. 09. 06. – 11. 12. www.meonline.hu

A 2016/2017-es tanévben ünnepelte megalapításának hetvenedik évfordulóját a BME Építészkarának Középülettervező Tanszéke. Az évforduló kapcsán a tanszék számos nyilvános

passzázs // passage

Sebastião Salgado fotográfus korábbi számos nagy projektje után 2004 és 2011 között a Föld távoli tájain tett harminc hosszú utazás során feltérképezte a „teremtés idejét”. A

Brazíliaváros építészete két nézőpontból Fotókiállítás FUGA, 2017. 09. 06. – 09. 28. www.meonline.hu

Sebastião SALGADO / Amazonas images

Fotó: Marcel Gautherot

sorozat – 245 nagyméretű fekete-fehér fotó – számos sikeres bemutató után most Budapesten mutatkozik be. A Genesis egy fotográfiai utazás a Föld körül, expedíció, amely felfedezi azokat a hegyeket, sivatagokat és óceánokat, állatokat és népeket, amelyeket elkerültek a modern társadalom hatásai, egy érintetlen bolygó tájait és élővilágát tárva elénk. Az „elveszett”, mégis túlélő világról készült lélegzetelállító felvételek felhívják a figyelmet, hogy ez az, ami veszélyben van, ez az, amit meg kell védenünk. Sebastião Salgado pályája során a Genesis a harmadik olyan hosszútávú projekt, amely egy globális problémát jár körül: míg a Workers (1993) és a Migrations (2000) című munkáiban a radikális társadalmi-gazdasági változások miatt bekövetkező emberi tragédiákat dokumentálta, a Genesis projektben a természetnek szentelte figyelmét. Salgado 2004 és 2011 között több mint harminc alkalommal indult útra Párizsból a Föld legtávolabbi sarkaiba gyalog, könnyű légi járművel, tengerjáró hajón, kenun, vagy akár hőlégballonon, szélsőséges hidegben és melegben, gyakran veszélyes körülmények között, hogy elkészítse fekete-fehér fotósorozatát.

Brazíliavárost – legalábbis, ami a főbb épületeit illeti – három év alatt építették fel és 1960. április 21-én adták át hivatalosan. 1987-ben a város bekerült az UNESCO világörökségi helyszínei közé. Brazíliaváros a világ legnagyobb modern urbanisztikai és építészeti együttese. A városképet a brazil modernista építész, Oscar Niemeyer legfontosabb művei fémjelzik. Niemeyer különböző építészeti munkái – középületek, lakóházak, családi házak – Lúcio Costa várostervező és alkotótárs tervei alapján jelennek meg a várostérben. A budapesti Brazil Nagykövetség kiállításán – a 90 éves brazil-magyar diplomáciai kapcsolatok apropóján – két külföldi művész nézőpontjából tárta a közönség elé Brazíliaváros építészetét. 50 év eltéréssel a francia Marcel Gautherot és az olasz Alessandro Norse örökítették meg a brazil modernizmus építőművészetbe íródott költészetét.

Forrás: mucsarnok.hu

Forrás: fuga.org.hu

Fotó: Marcel Gautherot

2017 / 04

_____ BÚCSÚ farewell _____

Arnóth Lajos 1929–2017 ___

szöveg text:

___

Sulyok miklós

Szív és ész, közösség és szolgálat Arnóth Lajossal annak az építésznemzedéknek az egyik utolsó tagja távozott el, amely a második világháború utáni korszak egyik legjelentősebb építészeti feladatát végezte el: fölépítette a modern Magyarország ipari létesítményeit.

jakkal elismert építészeinek túlnyomó többsége az Iparterv munkatársa volt. Ez az iroda kapta a szocialista Magyarország egyetlen nemzetközi építészeti kitüntetését, az Auguste Perret-díjat 1961-ben, a nagyelemes előregyártás és az építésiparosítás terén elért eredményeiért. Arnóth Lajos mindvégig cselekvő részese volt az iroda munkásságának, s az Ybl-díjat is ipari épület tervezésért – Beloiannisz Híradástechnikai Gyár – kapta 1964-ben „a műszeripari gyárak építési tervezésében kifejtett munkásságáért”. Ezt a munkáját is mesterével, Szendrői Jenővel együtt tervezte. Tevékenységének másik, nem kevésbé fontos területe az egyetemi oktatás volt, ahová Weichinger Károly hívta meg a Középülettervezési tanszékre, ahonnan az Ipari és Mezőgazdasági Épülettervezési Tanszékre került. Építész-életének harmadik, nem kevésbé fontos területe a MÉSZ Mesteriskolája volt, ahol 1955-58-ban, a II. ciklus hallgatójaként végzett, majd Szendrői Jenő mellett dolgozott itt is. Másik építész-mester példaképe id. Janáky István volt, akitől az építészeti tanítás és munka kulcsfogalmát, a műhely-szellemű nevelést vette át. A mai fiatalabb építész generációk minden bizonnyal a 2000–2017 közötti mesteriskolai vezetői tevékenysége okán ismerik Arnóth Lajost. Szendrői halála után vette át a Mesteriskola vezetését, ahol általános szakmai és kollegiális megbecsüléstől övezve munkálkodott haláláig. Ő tartotta egyben és őrizte meg

mindenféle értelemben függetlennek a magyar posztgraduális építész képzés legfontosabb intézményét, ami a magamfajta, nem építész, „külső” szemlélő számára hihetetlen teljesítmény. Magam 2004-ben ismertem meg őt és nagy emberi élményt adott szerénysége, természetessége, nagyvonalúsága és különlegesen széles szellemi horizontja. Volt alkalmam jelenlétében is előadást tartani és mesteriskolai napokon részt venni, s ezeket legnagyobb közösségi, szellemi élményeim között tartom számon. Sam, ahogyan mindnyájan szólítottuk, a szellemi élet kérdéseiben tájékozottan és hitelesen beszélt, lefegyverző szerénységgel, spontaneitással érvelt, bírált és társalgott. Különös, hogy az ipari építészet művelőjeként az organikus folytonosság eszméjét hirdette. „Talán egy építészeti "Pünkösd" kellene, hogy a különböző építésznyelveket mindenki megértse valamiféle közös fundamentum reményével. […] De a kivezető utak nincsenek az építész-sztárok kezében. Hanem olyanokéban, akik tudják, hogy az emberi természet, lélek, tudat halad a maga lassú természetes fejlődésében, emberi lépésekben és ehhez tartozó emberi léptékű épületeivel, létesítményeivel” – mondta a Mesteriskola XXII. ciklusának záróünnepségén 2014-ben. Éppen mesteriskolai közösségmegtartó munkássága miatt emlékezünk rá olyan mesterként, aki az emberépítést is az építészet részének tekintette.

Egykori pályatársai közül itt van még többek között Bajnai László, Böjthe Tamás, Földesi Lajos és Kuba Gellért, s bár az ipari modernizációt Magyarországon a sztálinista, majd kádárista rendszer hajtotta végre, ez a teljesítmény a magyar mérnökök és építészek, köztük Arnóth Lajos munkáját dicséri. Az 1950-70-es években végbement gyorsított ipari fejlesztés során a tervezők nemzedékei hatalmas szellemi erőfeszítéssel és munkakedvvel oldották meg a nem egyszer megoldhatatlannak látszó feladatokat. Szinte pályakezdésének első éveitől egészen nyugdíjazásáig a kor magyar építészetének legkvalitásosabb tervezőirodájában, az Ipartervben dolgozott, ahonnan a második világháború utáni magyar ipari épületek túlnyomó többségének tervei kikerültek. Visszatekintve látható, hogy az időszak szakmai és állami díBeloiannisz Híradástechnikai Gyár, 1962, tervezte: Arnóth Lajos, Szendrői Jenő

régi-új magyar építőművészet

Litwin József 1953-2017 ___

szöveg text:

___

pirity attila

Több évtizede ismerjük már egymást. Közel 35 év telt el azóta, hogy Ferenc István egy Budapestről jövő gyorsvonaton együtt utazott vele. Hazatérve szólt, hogy találkozott egy megszállott emberrel, aki építészekkel is szeretne együttműködni. Ezután ismerkedtünk meg. Ekkor már a Diósgyőri Gépgyár formatervezőjeként egy injekciós tűgyártó gép formaterveit készítette. Később ezért a munkájáért nívódíjat is kapott. Egy 1983-ban miskolci helyszínre kiírt országos építészeti pályázat teremtette meg az alkalmat arra, hogy együtt dolgozhassunk. Heteken át jártuk a Széchenyi utcát, mert minden látványt befolyásoló tárgyat fel akartunk térképezni, mielőtt a tervezést elkezdjük. Száznál is több A/3-as sűrűn szerkesztett fotós tabló készült. Józsi ekkor dolgozta ki a miskolci sétálóutcára szánt bútorcsaládjának koncepcióját, mi pedig az utcaképekkel, homlokzatokkal, épületekkel, portálokkal foglalkoztunk. A pályázatot megnyertük, így Józsi elkezdhette a javasolt utcabútor tárgycsalád gyártmányterveinek készítését. Építészként megdöbbentő volt nézni ezeket a dokumentációkat. A mai, katalógusból való tervezéssel ellentétben minden tárgy egyedi volt, mégis családi jellegű. Számtalan műszaki részletrajzot készített egy-egy padhoz, információs táblához korábbi szerszámkészítői tudását is hasznosítva. Munkáit az az igyekezet jellemezte, hogy a diósgyőri öntöttvas és kovácsoltvas kultúra erényeit újra fogalmazva formálja meg tárgyait. Három évtizedes munkakapcsolat vette kezdetét, épületeinken sorra jelentek meg kívül-belül Józsi igényes fémmunkái. Emlékszem legendássá vált 12 oldalas dolgozatára, amelyet a város akkori polgármesterének írt kifejt-

BÚCSÚ // farewell

ve, hogy mennyivel magasabb rendű a minőség fegyelme a határidő fegyelménél. Makacsul, sokszor szinte önsorsrontó módon is ragaszkodott a kompromisszumok nélküli megvalósításhoz, a megcélzott minőséghez. Nem az volt a célja, hogy minél költségtakarékosabban, gyorsan letudja a feladatot. Aki ezt meg akarja érteni, az nézze meg alaposan a Hermann Ottó Gimnázium utcai kovácsoltvas rácsait. Minden ablak egyforma méretű, távolról nézve a rácsok is azonosak. Közelebbről már érzékelhető, hogy nincs két egyforma, játékosan más-más módon fonódnak össze a szokásosnál vastagabb vasrudak. Fémköltészetet művelt. Nem kellett sok idő és a miskolci építészek felismerték, hogy az ő munkái milyen nagymértékben tudják gazdagítani épületeiket, és hogy mennyi örömet okoz a közös gondolkodás. Egyre többen dolgoztunk vele. Gyönyörű kapuk, korlátok, kandeláberek, cégérek, felíratok valósultak meg tervei alapján. Megtanultuk az ő szemüvegén keresztül nézni, megbecsülni az igazi fémmunkát, megkülönböztetni az értéket a lakatos bóvlitól. Rudolf Mihállyal közös kiállításon mutatták be az Avasra tervezett tárgyakat. Lautner Emőke, Gyimothy Zsuzsa, Horváth Zoltán, Bodonyi Csaba, Petrik Zoltán épületein is megjelentek művészi igényű tárgyai. 2005-ben több hónapos munkával megszervezte, hogy húsz helyi művész kiállíthasson Budapesten, a MKISZ székházában. Ugyanebben az évben a Miskolci Galéria is otthont adott a Miskolc történeti belváros rehabilitációjának dokumentumai a társművészetek tükrében című kiállításnak, melynek szintén ő volt a mozgatója. A Kós házban több kiállításon is bemutatta terveit és tárgyait. 2003-tól Miskolc város felkérésére a belvárost megújító alkotócsoport iparművész tagjaként készítette el a Villanyrendőri hat hatalmas kandelábert, a konzolos órát, a Szinva terasz padjait. A sétáló utcává átalakuló Déryné utcában a színház épületére felszerelt falikarjait nagyon szerette. A vendéglátóvá átalakult utcát a miskolciak is gyorsan megszerették. A Puskás Péter vezette belváros team tagjaként Miskolc Város építészeti alkotódíját is elnyerte munkáiért. Csodáltam nagy precizitású gépészeti rajzait, gyönyörű kalligrafikus írását. Szenvedélyévé vált az épületfotózás. a homlokzati részletek megörökítése. Az ő épületfotóival illusztrálták Rév Ilona: Templomépítészetünk ma című, a Corvina kiadónál 1985-ben megjelent könyvét. 16 évvel később a Szalai házaspárról készített portréfotóival jelentetett meg könyvet a Miskolci Galéria. Hiányzik egy beszélgetés, amelyben elhangozhattak volna még ki nem mondott szavak, de az ember mindig halogatja a dolgokat, és aztán nincs több idő. A miskolci építészek nevében búcsúzom tőle, köszönve az izgalmas alkotásokat, a több évtizedes közös munkát és a barátságot.

marosi bálint 1970-2017

___

Lapzártakor érkezett a szomorú hír: elhunyt Marosi Bálint építész, építészeti író, lapunk szerzője, a BME Középülettervezési Tanszékének oktatója. Negyvenhét éves volt, rengeteget írt, fordított, oktatott és ösztönzött, a Közép Tanszék egyik igazi motorja volt, az építészet mint közösségi alkotás elvének egyik hazai „kisprófétája”. Pótolhatatlan űrt hagy maga után. Rá emlékezve Balázs Mihály tanszékvezető búcsúját idézzük: „Bálint színes, gazdag egyénisége, empatikus személyisége sokunknak fájóan hiányozni fog. Barátságos, nyílt, bizakodó és másokat biztató tekintete, kifejező gesztusai, rövid és gyors, de annál pontosabb mondatai mától csak emlékeinkben élnek tovább. Kollégák, barátok, tanítványok emlékezete őrzi építészetről, a közösségi lét fontosságáról, az együttműködés szükségességéről vallott gondolatait. A Középülettervezési Tanszék közössége gyászol és együtt érez mindazokkal, akik tisztelték és szerették őt. Fényt és szeretetet kívánunk odaát, a számunkra még ismeretlenben. Személyes búcsúm egy haiku. Két napja született, már tudva a bajt, de még bízva a lehetetlenben, a közeledő, épp mára beteljesült telihold fényében. Vékony, halk remény. Elnémult tücsök szárnyán fénylő telihold. (Bálintnak, 2017. 09. 04-én) Balázs Mihály”

2017 / 04

____ hírek news

____

DÍJAK

Az Év Főépítésze Díjban részesült Mezei László okl. építészmérnök és Jánosi János építészmérnök. Főépítészi Életmű Díjban részesült Philipp Frigyes okl. építészmérnök harminc éves főépítészi munkásságáért Bernáth Mihály egyéni Hild János-díjat kapott. Csonka Pál érmet vehetett át egyéni kategóriában Dr. Almási József tartószerkezettervező okleveles mérnök, alkotópáros kategóriában Viszlai József okleveles építész és Janik Ottó tartószerkezeti tervező. Podmaniczky-díjban részesült Dr. Buzna Margit építészmérnök, városépítés-városgazdasági szakmérnök, Eleőd Ákos Ybl-díjas építész, Kis Béla építész, műemlékvédelmi szakmérnök, a Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület elnökségi tagja, Kmetykó János építész, a Békés Megyei Építész Kamara alelnöke, Nagy Gergely építész, Rónai Károly vezető építésztervező, vezető településtervező, valamint Zsemberi István építészmérnök, Kisújszállás főépítésze. Az Iconic Awards 2017 belsőépítészeti díját a Pannonhalmi Főapátság díszterme kapta, építész: Gutowski Robert. A Word Architecture Festival zsűrije a „Megépült hotel és szabadidő projektek” kategóriában a 10 kiválasztott esélyes közé választotta a mórahalmi ArtKazalt, Nagy Csilla és Tóth Zoltán építészek munkáját. Az Árkay pályázaton I. helyezést értek el a Pontem c. koncepció készítői, Lévai Levente, Varga Bence és Varga Eszter. II. helyezésben részesültek a Köztér c. terv megálmodói, Ferenczy Dóra, Libertiny Anna, Ollé Gellért és Szabó Áron. Az Árkay-diplomadíjat idén Bitay Mátyás vihette haza Telepi Téka c. mestermunkájáért. Az A’ Design Award szakmai bizottságának arany minősítését kapta lakberendezés kategóriában Stromajer Attila Wave asztal terve, Tudományos műszerek, orvosi eszközök kategóriában a maform (Molnár Péter, Csire Géza, Kovács Róbert) Aquila vérvizsgáló formaterve. Magyar Termék Nagydíjjal és Klímabarát különdíjjal ismerték el a Királyegyházi Cementgyár cement termékcsaládját.

régi-új magyar építőművészet

KIÁLLÍTÁSOK ITTHON ∙ Brazíliaváros építészete két nézőpontból. FUGA, 09. 28-ig ∙ Az utca más képen. Az utcán másképpen. FUGA, 09. 28-ig ∙ Dömötör Mihály: Requiem egy téglagyárért. FUGA, 09. 28-ig ∙ Győrffy Éva: Arc. FUGA, 09. 28-ig ∙ A Kotsis-fivérek. Lechner Tudásközpont, 12. 31-ig ∙ Piar Tér Idő 100 300 400. Budapesti Piarista Központ, 12. 31-ig ∙ Sebastião Salgado: Genezis. Műcsarnok, 11. 12-ig ∙ Jozef Suchoža: Határvidék. Műcsarnok, 11. 12-ig ∙ Olga Tobreluts: Új mitológia. Műcsarnok, 11. 12-ig ∙ Gilbert & George: Bűnbak képek Buda pestnek. Ludwig Múzeum, 09. 24-ig ∙ Az első 40 év. Pesti Vigadó, 10. 08-ig ∙ Martinkó Márk: Mesterséges zöld/Artificial green. Capa Központ, 10. 08-ig ∙ Gaál Zoltán: Az Út. Magyar Fotográfusok Háza, 10. 08-ig ∙ A magyar hangosfilm plakátjai 1931 1944. OSZK, 10. 07-ig ∙ Polish Urban Art. Deák 17 Galéria, 10. 07-ig ∙ Megyik János: Acélképek. Viltin Galéria, 09. 30-ig ∙ Puritanus – tiszta művészet. Hegyvidék Galéria, 09. 22-ig ∙ MIG21 – A migráció a kortárs képzőmű vészetben. MűvészetMalom, Szentendre, 09. 24-ig ∙ Bomlasztó képzelet. MűvészetMalom, Szentendre, 10. 08-ig ∙ Korszakokon átívelő történelem – Cella Trichora épületek Sopianae északi temető jében. Csontváry Múzeum, Pécs, 10. 10-ig ∙ Receptorok. MODEM, Debrecen, 2018. 01. 01-ig

KIÁLLÍTÁSOK KÜLFÖLDÖN Anglia ∙ Pablo Bronstein: Conservatism, or the Long Reign of Pseudo-Georgian Architecture. RIBA, London, 2018. 02. 11-ig ∙ Abacus, Capital, Base. RIBA, London, 2018. 02. 11-ig ∙ California: Designing Freedom. Design Museum, London, 10. 15-ig Ausztria ∙ Oswald Haerdtl. Architekturzentrum Wien, 10. 15-ig ∙ ACTOPOLIS – The Art of Action. Architekturzentrum Wien, 10. 15-ig ∙ CityFactory: New Work. New Design. MAK, Bécs, 10. 01-ig ∙ Hello, Robot. Design Between Human and Machine. MAK, Bécs, 10. 01-ig ∙ Snøhetta: Relations. Aut. architektur und tirol, Innsbruck, 10. 07-ig ∙ We are here! Haus der Architektur, Graz, 10. 22-ig

Dánia ∙ Art of Many and The Right to Space. DAC, Koppenhága, 10. 01-ig Finnország ∙ Alvar Aalto Medal 2017. MFA, Helsinki, 11. 19-ig ∙ Alvar Aalto Medal 50th anniversary. MFA, Helsinki, 2018. 02. 25-ig Franciaország ∙ Housing Laboratory. Grouped houses, alternatives to urban sprawl? Cité de l'architecture et du patrimoine, Párizs, 2018. 01. 14-ig ∙ Duos and Debates. Installations / Raumlabor, Berlin versus Coloco, Paris. Cité de l'architecture et du patrimoine, Párizs, 2018. 01. 14-ig ∙ Japanese Architectures in Paris 1867-2017. Pavillon de l’Arsenal, Párizs, 09. 24-ig ∙ landskatinganywhere. Arc en Rêve Centre d'Architecture, Bordeaux, 10. 15-ig Lengyelország ∙ Beauty of Wrocław. Winners of the competition. Museum of Architecture, Wroclaw, 09. 30-ig Németország ∙ Houses of the Year 2017 – The best single family dwellings. DAM, Frankfurt, 11. 26-ig ∙ Best of DAM Architectural Book Award. DAM, Frankfurt, 2018. 01. 14-ig ∙ Frau Architekt – Over 100 years of women in architecture. DAM, Frankfurt, 2018. 03. 08-ig ∙ Does Permanence Matter? Ephemeral Urbanism. Architekturmuseum der TU München, 2018. 03. 18-ig ∙ Centrifugal Tendencies. Tallinn – Moscow ∙ Novosibirsk. Tchoban Foundation, Berlin, 2018. 02. 18-ig ∙ Space on Demand. Diller Scofidio + Renfro. Aedes Architecture Forum, Berlin, 10. 19-ig ∙ Relations. Platform for Architecture + Rese arch / PAR, Los Angeles. Aedes Architecture Forum, Berlin, 10. 19-ig ∙ Charles & Ray Eames. The Power of Design. Vitra Design Museum, Weil am Rhein, 2018. 02. 25-ig Olaszország ∙ Interiors. MAXXI, Róma, 10. 29-ig ∙ Mobile Architecture. Yona Friedman. MAXXI, Róma, 10. 29-ig ∙ Zaha Hadid and Italy. MAXXI, Róma, 2018. 01. 28-ig Svájc ∙ In Land aus Land. Swiss Architects Abroad. SAM, Bázel, 11. 12-ig USA ∙ Architecture of an Asylum: St. Elizabeths 1852-2017. NBM, Washington, 2018. 01. 15-ig ∙ Frank Lloyd Wright at 150: Unpacking the Archive. MoMA, New York, 10. 01-ig

PÁLYÁZATOK A Budapesti Corvinus Egyetem Kollégium és Professzori vendéglakások tervezésére kiírt nyílt tervpályázatának célja a Czuczor u. 3. szám alatti telkére kollégium és professzori vendéglakások tervezése. Beadási határidő: 2017. 09. 25. Információ: www.mek.hu A Budapesti Corvinus Egyetem sportlétesítmény tervezésére írt ki tervpályázatot, amelyben az alábbi sportfunkciók biztosítása szükséges: versenysportra is alkalmas módon kialakított kézilabdapálya méretű pálya 200 fő befogadására alkalmas lelátóval, 25 m-es medencével rendelkező uszoda, 3-4 db versenysportra is alkalmas módon kialakított squash pálya, szükséges kiszolgáló funkciók, öltözők, az órarendi testneveléshez szükséges egyéb kisebb termek, többcélú sporttermek (küzdősport-, kardio- és kondicionáló terem), edzői és tanári szobák, öltözők, szükséges szertárak, illetve beépíthetőség függvényében, szabadtéri műanyag sportborítású pálya. Beadási határidő: 2017. 09. 25. Információ: www.mek.hu A Duna-Buda építészeti tervpályázaton a budai belvárosi Duna-part Árpád híd és Rákóczi híd közötti szakaszára várnak építészeti, város- és szabadtér-építészeti javaslatokat. Beadási határidő: 2017. 10. 09. Információ: www.dunabuda.hu Az anyag természete – EQUITONE szálcement homlokzatok az építészetben pályázatra építészek és építészhallgatók projektjeit várják. A pályázat célja, hogy megvalósult épületeken, hallgatók esetében bármilyen iskolai munkán, szemléltesse az Equitone anyagok változatos felhasználási lehetőségeit. Beadási határidő: 2017. 10. 31. Információ: www.equitone.hu Tradíció és innováció – tető az építészetben pályázat építészeknek és hallgatóknak, melyre idén nem csak Creaton kerámia tetőcseréppel, hanem szálcement síkpalával fedett, burkolt, tervezett vagy megvalósult munkákkal is lehet nevezni. Beadási határidő: 2017. 10. 31. Információ: www.creatonteto.hu Tervezz közösségi utcabútort és alakítsd át a debreceni b24 Galéria 800 négyzetméteres udvarát, hogy az a fiatalok kedvelt helyévé válhasson. A pályázatra könnyen installálható berendezési tárgyak terveit várják, amelyek környezet- és kommunikációteremtő erővel bírnak. Beadási határidő: 2017. 11. 17. Információ: www.b24galeria.hu Az Inspireli Awards egy cseh alapítású nemzetközi építészeti pályázat, amelynek célja új tehetségek felfedezése. Idén két kategóriában pályázhatnak a 35 év alatti építészek: Vision és Realization. Beadási határidő: 2017. 11. 30. Információ: www.inspireli.com

____

építészek architects

____

Szőkedencsi Géza

Vikár András DLA

Lukács István

Nagy Csaba

Diploma Degree

1985 BME Építészmérnöki Kar

1978 BME Építészmérnöki Kar 2008 BME DLA

1982 BME Építészmérnöki Kar

Oktatói tevékenység Teaching activity

Magyar Autóklub Székház Arena Corner Irodaház Allianz székház Akadémia Park Officium irodaház IBS Diákszálló, Graphisoft Park Graphisoft Park M épület Simplon B lakóépület (Allee) Krisztina körúti irodaház

1989 Gustav Peichl Mesteriskola Képzőművészeti Akadémia, Bécs 1987 BME Építészmérnöki Kar

építész

Oktatói tevékenység Teaching activity

1989 BME – Külső építész előadó, korrektor Válogatott munkák Selected projects

ELI Lézerkutató Központ, Szeged, 2012 Szegedi Tudományegyetem, 265 ágyas klinikaépület, 2008 Terminál, Fly Balaton repülőtér, Sármellék, 2005 Vörösmarty Színház átalakítása, bővítése, Székesfehérvár, 2002 Infopark, irodaház "I" épület, Budapest, 1999 Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet, Budapest, 1994 Kiemelt pályázatok Featured competitions

Újpest Városközpont, 2008 – 2. díj Kormányzati Negyed, 2007 – 3. díj Vörösmarty Színház, Székesfehérvár, 2002 – 1. díj Iroda Office

ARTONIC Design Építészeti Kft. 1113 Budapest, Edömér u. 2/A www.artonic.hu

építész

1990-2012 korrektor, BME Lakó-, Középület- és Urbanisztikai tanszék 2008- BME Diploma Bizottság Válogatott munkák Selected projects

Magyar Autóklub Székház Arena Corner Irodaház Allianz székház, Könyves Kálmán krt. Akadémia Park Officium irodaház IBS Diákszálló, Graphisoft Park Graphisoft Park M épület Simplon B lakóépület (Allee) Krisztina körúti irodaház

építész

Válogatott munkák Selected projects

Kiemelt pályázatok Featured competitions

MVM Székház – 1. díj Magyar Autóklub Székház – 1. díj Iparművészeti Múzeum rekonstrukció – 1. díj

Kiemelt pályázatok Featured competitions

Díjak Awards

MVM Székház – 1. díj Magyar Autóklub Székház – 1. díj Iparművészeti Múzeum rekonstrukció – 1. díj

2013 Green Apple Award 2011, 2013 Építőipari Nívódíj 2011 CEE Green Building Awards 2011 Europen Property Award 2006 Ybl Miklós díj 2001, 2009 Pro Architectura Díj 2000, 2001, 2002 Figyelő Építészeti Díj 1996, 2001, 2005 Fővárosi Építészeti Nívódíj

Díjak Awards

2013 Green Apple Award 2011, 2013 Építőipari Nívódíj 2011 CEE Green Building Awards 2011 Europen Property Award 2006 Ybl Miklós díj 2001, 2009 Pro Architectura díj 2000, 2001, 2002 Figyelő Építészeti díj 1996, 2001, 2005 Fővárosi Építészeti Nívódíj Iroda Office

Vikár és Lukács Építész Stúdió 1052 Budapest, Szervita tér 5. vikluk@vikluk.hu

Iroda Office

Vikár és Lukács Építész Stúdió 1052 Budapest, Szervita tér 5. vikluk@vikluk.hu

építész

Válogatott munkák Selected projects

Richter Gedeon raktárhomlokzat, 2014 Reprezentatív Irodaház, Szabadság tér, 2011 Richter Gedeon uszoda, 2009 Révész utcai Rendelőintézet, 2009 Pannónia Általános Iskola, 2009 Óvoda és bölcsőde Váci út, 2008 Angyalföldi József Attila Művelődési Központ, 2003 Kiemelt pályázatok Featured competitions

Óvoda és bölcsőde Váci út, 2008 – 2. díj Budapest szíve, Városháza fórum, 2008 – 2. díj Angyalföldi József Attila Művelődési Központ, 2003 – 1. díj Díjak Awards

2014 Építőipari Nívódíj 2014 XIII. kerület építészeti díja 2011 Reitter Ferenc díj 2011 Ybl Miklós díj 2011 Ingatlanfejlesztési Nívódíj BÉK különdíj 2011 Aluta Építészeti Nívódíj 2009, 2010 Építőipari Nívódíj 2009, 2010 Budapest Építészeti Nívódíja Iroda Office

www.vikluk.hu

Archikon Kft. 1113 Budapest, Csetneki utca 11. www.archikon.hu

www.vikluk.hu

építészek // architects

2017 / 04

Pólus Károly

Rudolf Mihály

Hatvani Ádám

Dékány Tibor

Diploma Degree

1994 BME Építészmérnöki Kar

2008 PTE doktori fokozat 1984 MÉSZ Mesteriskola 1979 BME Építészmérnöki Kar

2000 Magyar Képzőművészeti Egyetem 1995 BME Építészmérnöki Kar

1999 BME Építészmérnöki Kar 1992 BME Építőmérnöki Kar

Oktatói tevékenység Teaching activity

Válogatott munkák Selected projects

Oktatói tevékenység Teaching activity

2013 IUAV Egyetem, Velence

M4 Gellért téri metróállomás, 2014 M4 Fővám téri metróállomás, 2014 Pure Hungarian, kiállítás installáció, Bécs, Design hét, 2014 Ferencvárosi irodaépület, Budapest, 2013 Espresso Embassy kávézó, Budapest, 2012 Slow Design, kiállítás installáció, Budapest, Design Terminál, 2012 INDEX – belsőépítészet – INDEX, Budapest, 2009

építész

Válogatott munkák Selected projects

Richter Gedeon uszoda, Budapest Pannónia Általános Iskola teljes rekonstrukció, Budapest Irodaház, Szabadság tér 14., Budapest Il Bacio di Stile, Budapest Hotel, Andrássy 8., Budapest 100 lakásos passzívház, Budapest Kiemelt pályázatok Featured competitions

Nemzeti Közszolgálati Egyetem, 2012 – megvétel Budapest Szíve, Városháza fórum, 2008 – 2. díj Szeretem Budapestet, Vizibusz-dokkoló, 2005 – 1. díj Díjak Awards

2011 Ingatlanfejlesztési Nívódíj BÉK különdíj 2011 Aluta Építészeti Nívódíj 2009, 2010 Építőipari Nívódíj 2009, 2010 Budapest Építészeti Nívódíja Iroda Office

Archikon Kft. 1113 Budapest, Csetneki utca 11. www.archikon.hu

építész

2008-12 DE Építészmérnöki Tanszék 2002-08 Kós Károly Vándoriskola mester-tanára 1999-01 Janus Pannonius Egyetem Építészmérnöki Kar Válogatott munkák Selected projects

Graviso üdülőház, és sportpálya öltözővel, Bózsva, 2016 Felsővár rekonstrukció, 1. ütem, Füzér, 2015 Örökségturisztikai Múzeum és Látogatóközpont, Tolcsva 2015 Lovagi Tornák Tere és Szabadtéri Színház, Miskolc-Diósgyőr, 2015 Vártemplom rekonstrukció, Sárospatak, 2014 Vécsey-Sardagna kastély, Hernádvécse, 2013 Herman Ottó Múzeum Pannon Tenger Múzeuma, Miskolc, 2013 Kiemelt pályázatok Featured competitions

CBA príma bevásárlócsarnok, Visegrád, 2014 – 1. díj Óvoda felújítása és bővítése, Visegrád, 2014 – megosztott 1. díj Szent Margit kolostor, Margitsziget, Budapest, 1994 – 1. díj Díjak Awards

2011 Kós Károly díj 2010 "Pro Restauro Monumenti" – ICOMOS Díj 2008 Év Lakóháza 2004 Ybl Miklós díj 2003 Miskolc Város Építészeti Alkotói díj 2001 Miskolc Város Nívódíj 2000 Pro Architectura díj Iroda Office

Hadas Építész Mérnöki Művészeti Kft. 3530 Miskolc, Hunyadi 13. +36 20 3398880, +36 20 5522621 muterem@hadas.hu www.hadas.hu

régi-új magyar építőművészet

építész, grafikus

Válogatott munkák Selected projects

Bortársaság rendezvényterem, Budapest, 2015 Ilcsi szépségszalon és bemutatóterem, Budapest, 2015 TD ház, Debrecen, 2015 M4 Szent Gellért tér és Fővám tér, Budapest, 2014 Espresso Embassy, Budapest, 2013 Klímacentrum Irodaház, Budapest, 2011 Díjak Awards

2015 Budapesti Építész Kamara Nívódíja 2015 archdaily.com BOTY 2015 – legjobb középület díj 2014 ARCHITIZER A+AWARDS – zsűri és közönség díj 2005, 2006 Média Építészeti Díja – terv kategória Iroda Office

sporaarchitects 1061 Budapest, Székely Mihály u. 8. +36 1 2553530 spora@sporaarchitects.hu www. sporaarchitects.hu

építész

Kiemelt pályázatok Featured competitions

MOME Campus, Budapest, 2016 – II. helyezés Bodo városháza, Norvégia, 2014 – megvétel Törökbálint óvoda, 2005 – II. helyezés Dunaújváros Campus, 2004 – I. helyezés Díjak Awards

2015 Budapesti Építészeti Nívódíj 2015 archdaily Building of the Year 2014 Architizer A+ Award zsűri díja, közönségdíj 2010 Wallpaper – Architects Directory 2007 Média Építészeti díja 2006 Média Építészeti díja Iroda Office

sporaarchitects 1061 Budapest, Székely Mihály u. 8. +36 1 2553530 spora@sporaarchitects.hu www. sporaarchitects.hu

Korompay Attila

Őrfi József

Anthony Gall

Vass-Eysen Áron

Máté Tamás

Diploma Degree

2010 PTE Pollack Mihály Műszaki Kar – Msc 2006 SZIE Ybl Miklós Műszaki Kar – Bsc

2012 Technische Universität Wien – építészmérnök 2008 Kós Károly Egyesülés – vándordiploma 2005 SZIE Ybl Miklós Műszaki Főiskolai Kar – építészmérnök 2004 PPKE Hittudományi Kar – hittanár

2005 BME PhD fokozat 1992 University of Queensland, Bachelor of Architecture 1987 University of Queensland, Bachelor of Design Studies

2010 MOME Építészeti Intézet

2014 MOME Építészeti Intézet

Oktatói tevékenység Teaching activity

építész

Válogatott munkák Selected projects

Országos Közforgalmú Kikötő Hajó Szervízállás épület, Győr-Gönyű, 2017 Magyar Könyvpavilon, Lipcse, Varsó, 2016 Ilcsi Szépségmanufaktúra, Budapest, 2015 TD ház, Debrecen, 2015 MD ház, Budaliget, 2015 M4 Szent Gellért tér és Fővám tér, Budapest, 2014 Tárkányi családi ház, Budapest, 2014 Nyugdíjas Klub felújítása, Budapest, 2011 Kiemelt pályázatok Featured competitions

OPÁL Irodaépület, 2017 – 2. díj Nemzeti Média és Hírközlési Hivatal, 2017 – 3. díj MOME Campus bővítés, 2015 – 2. díj Díjak Awards

2015 Budapesti Építész Kamara Nívódíja 2015 archdaily.com BOTY 2015 – legjobb középület díj 2014 ARCHITIZER A+AWARDS – zsűri és közönség díj Iroda Office

Térhálózat Design Kft. 1016 Budapest, Gellérthegy u. 31. Műterem: 1062 Budapest, Székely Mihály u. 8. terhalozat@gmail.com +36 20 9454864

építész

Válogatott munkák Selected projects

Szent Benedek kápolna, Gyimesfelsőlok-Görbepataka, 2011 Szent József kápolna, Szeleste, 2009 Görög katolikus ravatalozó, Kállósemjén-Újfalurét, 2007 Boldogasszony kápolna, Makovecz Imrével, Pilisszántó, 2006 Iroda Office

EgyMegoldás Építészeti Tervező és Szolgáltató Kft. 2081 Piliscsaba, Árpádvezér u. 3. orfijozsef@gmail.com +36 70 6088871 www.oerfi.eu

építész

Oktatói tevékenység Teaching activity

1999-2003, 2012- SZIE Ybl Miklós Építéstudományi Kar 2004-07 University of Queensland, Építészeti tanszék 1991-92 Queensland University of Technology, Képzőművészeti tanszék Válogatott munkák Selected projects

Református Parókia, Magyargyerőmonostor, 1994 F.Á.N.K Elefántház, Pálmaház és Akvárium rekonstrukció, 2004 Gyilkos Tó, Szent Kristóf kápolna, 2001 Lőcsei Szőlőbirtok Borászati Üzem, Erdőbénye, 2006 Mozgásjavító Iskola és Diákotthon, Budapest, 2010 Hangvilla, Veszprém, 2013 Kiemelt pályázatok Featured competitions

Budapest Szíve pályázat, 2006 – megvétel A Nemzet Borászata – Tokaj Kereskedőház, Tolcsva, 2014 – megvétel

építész

2012– MOME Építészeti Intézet

2015– MOME Építészeti Intézet

Válogatott munkák Selected projects

Galyatető turistaház (Kovács Csabával) Galyatető kilátó (Kovács Csabával)

Heimann borterasz (vezető tervező: Máté János) Galyatető szolgálati lakás (vezető tervező: Kovács Csaba)

Kiemelt pályázatok Featured competitions

Céltorony tervpályázat (BIVAK) – 1. díj Gellérthegy és környezete ötletpályázat (BIVAK) – megvétel Csontváry Múzeum ötletpályázat (vezető tervező: Kovács Csaba) – 2. díj

Díjak Awards

2016 Architizer Awards 2010 Junior Príma díj 2010 Árkay diplomadíj

2014 MÉSZ-MÉK diplomadíj Iroda Office

Iroda Office

BIVAK tamas@bivak.io

BIVAK aron@bivak.io

www.bivak.io

Díjak Awards

2014 Magyar Művészetért díj 2010 Média Építészeti Díja – közönségdíj 2009 ICOMOS díj 2007 A műemlékvédelemért Forster Gyula Emlékérem 2007 Pro Architectura díj 2001 Europa Nostra díj 1994 Kós Károly díj Iroda Office

Gall és Társai Építésziroda

építészek // architects

2017 / 04

____ szerzők authors

____

Okrutay Miklós építész BME (1991), műemlékvédelmi posztgraduális tanulmányok Université Libre de Bruxelles (1994–1995), BME (2002–2004). Építészeti kritikái, tanulmányai 1992 óta jelennek meg különböző folyóiratokban, 2001-től publikál rendszeresen a Magyar Építőművészetben. Pálinkás Edit művészettörténész, közgazdász, az ELTE Művészettörténeti Intézetében szerzett diplomát 2009-ben. Fő érdeklődési területe a színházépítészet és az akusztika. A Budapesti Corvinus Egyetemen 2012-ben szerzett közgazdasági diplomát. Több hazai és nemzetközi kulturális rendezvény szervezője, résztvevője. 2009–2011 között, majd 2013-tól a Magyar Építőművészet szerkesztője. Pirity Attila építész. 1976-ban szerzett diplomát a BME Építészkarán, 1982–1984 között elvégezte a MÉSZ Mesteriskoláját, majd műemlékvédelmi szakmérnöki végzettséget szerzett. A STÚDIÓ Északmagyarországi Tervező

Baldavári Eszter művészettörténész. a Magyar Építészeti Múzeum - Ma-

Kft. vezető tervezője.

gyar Művészeti Akadémia CentrArt Művészettörténészek Új Műhelye Közhasznú Egyesület elnökségi tagja. Kutatási területe az európai századfordulós építészet, illetve Kőrössy Albert Kálmán életműve.

Potzner Ferenc építész. 1980-ban diplomázott a BME Építészkarán, 1996ban művészettörténész diplomát szerzett az ELTE BTK-n. 1988–90 között elvégezte a MÉSZ Mesteriskolájának X. ciklusát. 1986-tól a KÖZTI építész tervezője.

Botzheim Bálint építész, kutató. Szakterülete: digitális építészet, para-

Fontosabb díjai: A Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje (2002), Bu-

metrikus paradigma. 2007-től a Kapy és társai Kft. partnere. Közös pályáza-

dapest Építészeti Nívódíj (2002), Ybl-díj (2014). Legfontosabb épületei: a budai

tokat készített Kapy Jenővel (Szervita tér 2006, Pécsi Koncert Központ – PKK

Sándor-palota helyreállítása, a Zeneakadémia, illetve a Várkert Bazár rekonst-

2007). Önálló munkái: Vác csillagvizsgáló torony 2007; Art-Universitas Pályázat

rukciója. 2004-ben jelent meg a Medgyaszay István munkásságát feldolgozó

szoborterv, I. díj, 2008, Sopron. Kutatási területe: kiber-építészet. 2009-től a

monográfiája a Holnap Kiadónál. Számos kiállítás kurátora, szakcikkek szerzője.

Magyar Építőművészet szerkesztője. 2013-ban a Pécsi Tudományegyetemen szerzett MA fokozatot.

Prakfalvi Endre művészettörténész. 1987-ben az ELTE BTK-n szerzett diplomát. 1990-től a Magyar Építészeti Múzeum kutatója volt, jelenleg a Forster

Götz Eszter újságíró, szerkesztő. 1991-ben az ELTE Bölcsészkarán magyar-történelem szakon diplomázott, 1992-től szabadúszó újságíróként több

Központ Műemlékvédelmi Tudományos és Szolgáltatási Főosztály szakreferense. Számos szakcikk és könyv szerzője.

napilapban és folyóiratban rendszeresen publikál kulturális tárgyú írásokat. 1997 óta a Magyar Építőművészet olvasószerkesztője. 2012 között a www.kultura.hu szerzője, 2009-2011 között a Budapesti Városvédő Egyesület titkára.

Rada, Maria Clara, Dr. kulturális tanácsos, a budapesti Brazil Nagykövetség kulturális részlegének vezetője.

Herczeg Renáta közgazdász, művészeti menedzser, művészettörténész.

Sulyok Miklós művészettörténész, a Budapest Galéria kurátora. Szakte-

A barokk építészetből merített művészettörténészi diplomája megszerzése óta a

rülete a kortárs magyar építészet. 1993-98 között a Római Magyar Akadémia

műemlékvédelem területén dolgozik, a határon túli épített örökséggel, műemléki

művészeti titkára, az RMA kortárs művészeti galériájának elindítója. 2002-ben

topográfiával, később műemléki védések szakmai dokumentációinak elkészí-

a Velencei Építészeti Biennále Magyar Pavilonjának kurátora.

tésével, referensként Komárom-Esztergom megye műemlékeivel foglalkozik. Kutatási területe a kastélytörténet.

Szegő György építészmérnök (BME, 1972), belsőépítész (IMF, 1976), DLA (1999). 1972–73 BUVÁTI, 1979–88 a Csiky Gergely Színház díszlet-jelmeztervezője.

Kiss Tamás építész. 2017-ben diplomázott a SZIE Ybl Miklós Építéstudomá-

1982 a BITEF fődíjas Marat halála tervezője. Az Újvidéki Szcenográfiai Triennálé

nyi Karán. Pályakezdő építészeti tevékenysége mellett élénk érdeklődést mutat

Ezüst-díjasa (1983). 1989–2001 között látványtervezést (MKE), ill. 1998-2003 között

az építészettörténet, a 19-20. század fordulójának építészete, s az építészeti

műtörténetet (ORZSE) oktat. 1987 MTA Soros-, 1990 Eötvös-, 1998 Széchenyi-ösz-

téralakítás iránt. Lajta Béla funerális építészetéről szóló tanulmányával 2017-ben

töndíjas. 1992 Greg Lynn ösztöndíjasa / F. Meritis, Univ. Amszterdam). Jászai-díj

a XXXIII. Országos Tudományos Diákköri Konferencián II. helyezést ért el.

(1995), Dercsényi díj (1999), Érdemes művész (2002). 1983-tól publikál szakcikkeket és könyveket a vizuális kultúra területén. Építészeti, művészeti kiállítások kurátora/

Mizsei Anett építész. A SZIE Ybl Miklós Építéstudományi Karon végzett,

tervezője (Építészeti Tendenciák 1981, Baumhorn Lipót építész, 1997, Diaszpóra

mesterszakos diplomáját a PTE Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Karon

és művészet 1999, 7. Velencei Építészeti Biennálé 2000, Álmok Álmodói/Millená-

szerezte meg. Jelenleg a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen Markó Balázs

ris Park 2001, 100 % kreativitás, I. Építészeti Nemzeti Szalon/Műcsarnok, 2014).

DLA és Turányi Gábor DLA doktorandusz hallgatója, az Ybl Miklós Építéstudo-

1997-től a MÉ szerk. biz. tag, 2001-től főszerkesztő. Az Utóirat melléklet alapító-

mányi Kar oktatója építészeti írással 2011 óta foglalkozik.

szerkesztője. 2014-ben Ybl díjat, 2016-ban Kiváló Művész elismerést kapott.

Moravánszky Ákos építész, építészettörténész, elméleti író, egyetemi

Tatai Mária építészmérnök (1978, BME). Tervező, szakíró, szakfordító, a

tanár. 1974-ben szerzett építész diplomát a BME Építészkarán, építész tervező-

környezetkultúra iskolai program egyik megalkotója, oktatott az ELTE-n és az

ként kezdte pályáját. 1977-ben Herder-ösztöndíjjal a bécsi TU-n művészettörté-

Iparművészeti Egyetemen. Mozdulatművészeti darabok rendezője, koreográfu-

netet tanult. 1983–1986 között a Magyar Építőművészet folyóirat főszerkesztője

sa. Jelenleg a MÉK munkatársa, az Építész Évkönyv szerkesztője.

volt, majd Münchenben Humboldt-ösztöndíjasként folytatott művészettörténeti tanulmányokat. 1989–1991 között a Getty Center kutatója, 1991–1996 között

Tuczai Rita kulturális antropológus, vizuális és környezetkultúra tanár. A

az MIT vendégelőadója, 1996-tól a zürichi ETH oktatója. Számos nemzetközi

Miskolci Egyetem Kulturális és Vizuális Antropológia szakának elvégzése után

konferencia szervezője, építészeti szaklapok szerkesztőségi tagja, kötete szer-

a Pécsi tudományegyetemen a Modernitás PhD kultúratudományi program

zője és szerkesztője. Kutatási területe a 19-20. század fordulójának közép- és

doktori hallgatója volt. Kutatási területe a mindennapi élet, mindennapi vizuális

kelet-európai művészete. 2005-től a zürichi ETH professzora.

kultúra, tárgyi rendszerek.

régi-új magyar építőművészet

ARCHITECTURAL PHOTOGRAPHY AWARD

L E E J T D Á L KÜ T, HÁZ É N E V Z R Z E E T V E N ! A S R É J Í AD

2017

Here we are – Itt vagyunk! A Magyar Építőművészek Szövetsége és a Magyar Építőművészet folyóirat fotópályázata

Nemzetközi fotópályázat Nemzetközi zsűri Kiállítások: Budapest, Pozsony, Prága, Krakkó Kétnyelvű katalógus

REGISZTRÁLJ A 2 0 1 7. N O V E M B E R 1 8 - Á N

photoaward.meonline.hu

AZ EURÓPA HAJÓN TARTANDÓ

A fotópályázat a Visegrádi Alap támogatásával valósul meg.

Média Építészeti Díjára regisztrálás szeptember 20-ig E D I TO R S @ E P I T E S Z FO R U M . H U WWW.EPITESZFORUM.HU Fotó: Vargha Márk Péter

2017

AZ ELSŐ 40 ÉV

2 017. aug u s z t u s 18 . – ok tóbe r 8 .

Pe s t i V ig a d ó, V. e m e l e t

minden, ami művészet mma.hu

+ UTÓIRAT // POST SCRIPTUM | xvII. 94.

1580 Ft RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET 2017 | 04

| Kós Károly Díj 2010 | www.meonline.hu

MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET // Hungarian Architecture

Szőkedencsi • Lukács – Vikár • Nagy – Pólus • Rudolf • Hatvani – Dékány – Korompay • Őrfi • Gall • Vass-Eysen – Máté

Lapunk támogatója a Nemzeti Kulturális Alap

RÉGI-ÚJ

A Magyar Építőművészek Szövetségének kulturális folyóirata 1903-tól cultural magazine of the Association of Hungarian Architects since 1903