Hungarian Architecture 2019/2 by Hungarian Architecture

02 2019

RÉGI-ÚJ

MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET // HUNGARIAN ARCHITECTURE Lapunk támogatója a Nemzeti Kulturális Alap

| Kós Károly Díj 2010 | www.meonline.hu

1580 Ft

A MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZEK SZÖVETSÉGÉNEK KULTURÁLIS FOLYÓIRATA 1903-TÓL CULTURAL MAGAZINE OF THE ASSOCIATION OF HUNGARIAN ARCHITECTS SINCE 1903

+ UTÓIRAT // POST SCRIPTUM | XIX. 104.

„...Kétségtelen, hogy az építészetnek számos tudományos és művészeti vonatkozása van. Meggyőződésem szerint az építészet mégsem tudomány, és nem is művészet, hanem az egyéni és a közösségi lét valamennyi formáját átfogó, térben és időben kiterjedt, a szintézis lehetőségét magában hordozó tág kapcsolatrendszer. Az építészetnek mint szintézisteremtő erőnek felelőssége és egyben lehetősége a ma egyre erőteljesebben látszó feszültségek enyhítése, az alkalmas élettér megteremtése. E gondolat mentén haladva az építészet szerepe elkerülhetetlenül árnyaltabbá válik. Utat tör magának egy új megközelítés, ami lemond az építészet esztétikai megítélésének elsődlegességéről és a »szerző« feltétlen központi szerepéről, előtérbe helyezve a közösség és az együttműködés gondolatát. Ezt az utat erős empátia jellemzi, útjelzői a mérnöki tudás és a józan ész.” Balázs Mihály: Közösség és építészet. II. Építészeti Nemzeti Szalon katalógusa, 2019

régi-új magyar építőművészet

2019 / 02

____

tartalom content

régi-új Magyar Építőművészet Alapítva 1903 A Magyar Építőművészek Szövetségének kulturális folyóirata.

____

MÉ 2019/02. szám ISSN 1785 – 282X Lapalapító (1903) és Kiadó: Magyar Építőművészek Szövetsége 1088 Budapest, Ötpacsirta u. 2. SZERKESZTŐSÉG: 1088 Budapest, Ötpacsirta u. 2. Tel: +36 1318 2444 Mobil.: +36 70 6149404 e-mail: epitomuveszet@gmail.com Szerkesztőségi nap: szerda Előfizetés: Schäffer Zsuzsa, kedd 9-12 óráig Felelős kiadó: Krizsán András DLA, a MÉSZ elnöke Főszerkesztő: Szegő György DLA Főmunkatárs: Botzheim Bálint Olvasószerkesztő: Götz Eszter Fotószerkesztő: Bujnovszky Tamás Webszerkesztő: Pálinkás Edit Web-vizuális kultúra: Hornyik Sándor Utóirat alapítva 2001 Alapító főszerkesztő: Szegő György DLA Szerkesztők: Botzheim Bálint, Götz Eszter Terjesztés: Schäffer Zsuzsa Grafika: Kludovácz András Nyomtatás: Prime Rate Kft. HIRDETÉSFELVÉTEL: Hirdetésszervező: Cser Márta e-mail: martacser@yahoo.com Tel: +36 20 4849044

szcéna // scene

Ybl-díj 2019

Ybl Prize 2019

Kongresszusi körkép. 16. Nemzetközi Építészkongresszus, Budapest – Botzheim Bálint

A Panorama of the Congress. 16th International Congress of Architecture, Budapest – Bálint Botzheim

V4 Építészeti Társulás. A Visegrádi Négyek építőművészeti szövetségeinek találkozója – Götz Eszter

V4 Architectural Association. Meeting of the Visegrád Four, Architects’ Associations – Eszter Götz

Tér /// Erő. II. Építészeti Nemzeti Szalon, Műcsarnok

Cover /// Age. 2nd National Salon of Architecture, Kunsthalle, Budapest

Apokalipszis később: 11. Budapesti Építészeti Filmnapok – Götz Eszter

Apocalypse Later: 11th Budapest Architectural Films Days – Eszter Götz

téma // theme

10 „Mert minden tánc a lélek tükre” – Nemzeti Táncszínház, Budapest – Dragon Zoltán

„Because every dance is the mirror of the soul” – National Dance Theatre, Budapest – Zoltán Dragon

16 Megtorpanás után. Jazz Loft Aquincum Apartments, Budapest – Molnár Szilvia

After a Hault. Jazz Loft Aquincum Apartments, Budapest – Szilvia Molnár

20 Két kőszegi műemlék-helyreállítás – egy történet. Festetics-palota és Szemző-ház, Kőszeg

– Fejérdy Tamás

Two Reconstructions of Historic Buildings in Kőszeg – One and the Same Story. Festetics-Palace

and Szemző Mansion, Kőszeg – Tamás Fejérdy

26 Előtte – utána. Shopmark bevásárlóközpont, Budapest – Mikó László

Before and After. Shopmark Shopping Centre, Budapest – László Mikó

30 Szerves folytatás. Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia Sport- és konferenciaközpontja, Felcsút

- Botzheim Bálint

Organic continuation. Sport Centre of Puskás Ferenc Football Academy, Felcsút- Bálint Botzheim

36 A sporthagyomány ereje. Bárány István uszoda rekonstrukciója, Eger – Okrutay Miklós

The Power of the Sport Tradition. The Reconstruction of István Bárány Swimming-Pool in Eger

– Miklós Okrutay

40 Sorakozó. Vörösmarty Mihály Gimnázium új tornaterme, Érd – Csóka Balázs

Line-Up. The New Gym Hall of Vörösmarty Mihály Secondary Grammar School, Érd – Balázs Csóka

44 Páholyházból luxushotel. Mystery Hotel, Budapest – Götz Eszter

A Luxury Hotel from a Lodge House. Mystery Hotel, Budapest – Eszter Götz

48 Játékos parametria Textúra étterem, Budapest – Debreczeni Péter

Playful Parametria. Textura Restaurant, Budapest – Péter Debreczeni

51 Türelmes folyamatosság. A mariazelli zarándokegyüttes megújítása – Vukoszávlyev Zorán

Patient Continuity. The Reconstruction of the Pilgrimage Complex in Mariazell – Zotán Vukoszávlyev

54 Europa Nostra Grand Prix, az összefogás jutalma: a bácsi vár – Lovra Éva

Europa Nostra Grand Prix, the Reward of Collaboration: the Castle of Bać – Éva Lovra

WEBOLDALUNK: www.meonline.hu FOLYÓIRAT TÁMOGATÓ:

borítón a Nemzeti Táncszínház, épülete látható, építészek: Zoboki Gábor, Orlovits Balázs, Lente András Fotó: Bujnovszky Tamás

régi-új szcéna magyar // scene építőművészet

régi-új magyar építőművészet

utóirat // post scriptum

57 Hova álljanak a kínaiak? Nemzetközi Építészkongresszus – Zöldi Anna

Where Should the Chinese Stand? International Architects’ Conference – Anna Zöldi

60 Anton Lorenz: Az avantgárdtól az iparig – Lővei Pál

Anton Lorenz: From Avantgarde to Industry – Pál Lővei

64 Egy város születése a Bauhaus korában: Tel-Aviv fehér városa – Bognár Melinda

The Birth of a City in the Age of Bauhaus: the White City of Tel-Aviv – Melinda Bognár

68 Útelágazások tere – Szövényi Anna

The Site of Crossroads, or Which Roads Leads Where? – Anna Szövényi

terv // plan

81 A kőszegi zsinagóga helyreállítási tervei

The Reconstruction Project of the Synagogue in Kőszeg

passzázs // passage

83 Dévényi Sándor építőművész kiállítása – Zsoldos Anna 77 Mies van der Rohe díj 2019 – Götz Eszter 78 Pritzker-díj 2019: Arata Isozaki – Botzheim Bálint 81 Bauhaus 100 – Weininger Andor 120 – Szegő György 84 Critical Care: építészet a krízisben szenvedő planétának, AZWien – Szegő György 86 Bauhaus100 – Kortárs nézőpontok, Ludwig Múzeum 87 Géczy Nóra: Design – Tér- és formakultúra – Götz Eszter 88 Budapest100 – A Bauhaus nyomában 88 Titkok városa. Török András: The 500 Hidden Secrets of Budapest – Götz Eszter 88 Finding Hudec. A Hudec Kulturális Alapítvány és az ECNU School kiállítása, FUGA 88 Kollektív álmok és burzsuj villák. A magyar CIRPAC-csoport helyszínrajza, Centrális Galéria

búcsú // farewell

89 Elhunyt Tokár György építész – Ulrich Tamás 90 In memoriam Varga Levente – Tomay Tamás 91 Komjáthy Attila emlékére – Götz Eszter 92 Hírek, díjak, kiállítások, pályázatok 93 Lapszámunk építészei 96 Lapszámunk szerzői

2019 / 02

____ szcéna scene

____

Ybl-díj 2019 — Az Ybl Miklós-díj a legalább tizenöt év kimagasló egyéni – önállóan tervezett építészeti alkotásokra vonatkozó – építészeti alkotói, oktatói tevékenység elismeréséül, életműdíjként adományozható. A díj évente legfeljebb 5 fő részére kerül kiosztásra. A díjazott emlékérmet és az adományozást igazoló oklevelet kap. A díjhoz egymillió-ötszázezer forint összegű pénzjutalom jár. A díjat a 2019. március 15-i nemzeti ünnep alkalmából Gulyás Gergely miniszter adta át. Ybl-díjat kapott: Csillag Katalin építész magas színvonalú alkotói munkájáért, számos középület tervezése mellett a Szegedi Dóm rekonstrukciójában, a fertődi Esterházy-kastély nyugati szárnyának kialakításában és a budapesti Moholy-Nagy Művészeti Egyetem fejlesztésében való részvétele elismeréseként. Horváth Zoltán építész a mértéktartó organikus építészeti szemlélet képviselőjeként az épületeket a környezetbe integráló, egyéni téralkotó felfogással végzett építész tervező munkásságáért és főépítészi tevékenységéért. „…A teret körülölelő kétszintes egészségház szépen igazodik a vidéki élet ritmusához és a kisváros léptékéhez. Nem nagy épülettömeg jött létre, hanem egy izgalmas struktúrájú egység. Budakalász Önkormányzata – mivel saját forrásból, hitel felvétele nélkül vágott bele az építkezésbe – szűkre szabta a beruházás kereteit. Ugyanakkor prioritást élvezett, hogy az épületben egyszerre több egészségügyi szolgáltatást, valamint kiadható tereket lehessen elhelyezni. (…) A lábazat és az épület ritmusát diktáló pillérek budakalászi kőből készültek, a nyílászárók borovi fenyőből. (…) Test és lélek, megfogható és megfoghatatlan épp úgy egymásba csavarodik itt, mint ahogy a tér néhány hónap alatt csomóponttá vált a budakalásziak életében. (Berényi Marianna: Életspirál. Egészségügyi Központ, Budakalász, építész: Horváth Zoltán, MÉ 2014/3.) Madzin Attila építész a közösségi tér formálását szem előtt tartó közel három évtizedes értékteremtő építészeti munkásságáért, a budapesti

régi-új magyar építőművészet

A MOME Campus Kreatív Innovációs Tudáspark látványterve, építészek: Csillag Katalin, Gunther Zsolt

Erzsébet téri volt autóbusz pályaudvar műemléki átalakításában, a MOM Kulturális Központ felújításában és a marosvásárhelyi Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem központi épületének tervezésében vezető projekt-építészként végzett kiemelkedő tevékenységéért. „…Noll Tamás, Madzin Attila, Csavarga Rózsa és munkatársaik kimagasló színvonalú épületet terveztek. A tervezők nem erőltették a hagyományos városi tömbstruktúra helyreállítását, inkább az volt a céljuk, hogy olyan kompakt tömegformát alakítsanak ki, amely javít a spontán kialakult helyzeten, használhatóbbá teszi azt, ami adott, és harmonikusabbá varázsolja az utcák térarányát, ugyanakkor valamit mégis megidéz a terület építészetivárosépítészeti jellemzőiből. (…) A tervezők a sokféle funkció és az összetett beépítési szituáció ellenére rendkívül tiszta, racionális, közvetlenül a funkcióból eredő alaprajzi rendszert tudtak alkotni.

(Haba Péter: Háttérből előtérbe. A SOTE Elméleti Orvostudományi Központja, építészek: Noll Tamás, Madzin Attila, MÉ 2009/1.) Marián Balázs DLA építész izgalmas, egyedi tömeg- és térformálású építészeti alkotó munkásságáért, átgondolt, racionális, a környezetükbe illeszkedő épületek létrehozásáért, valamint oktatói tevékenységéért. „…Gereben Péter és Marián Balázs egri épületei afféle jutalomjátéknak tekinthetők. Nem csupán a különleges megbízói igények okán (a szőlőbe komponált borterasz és három kis kunyhó költői építészeti program), hanem a nyári használatra korlátozódó funkcióból fakadóan a hazai klímára jellemző épületfizikai, épületszerkezeti és ezért építészeti következmények alól is mentesül. Az egri borterasz és kísérő épületeinek kompozíciója alapvetően illusztratív, már-már teátrális koncepción nyugszik. A fedett-nyitott, össze-

Egészségügyi Központ, Budakalász, építész: Horváth Zoltán. Fotó: Dénes György

SOTE Elméleti Orvostudományi Központ, Budapest, építészek: Noll Tamás, Madzin Attila. Fotó: Bujnovszky Tamás

Almagyar Érseki Szőlőbirtok, Borterasz és Venyige Spa, Eger, építészek: Gereben Péter, Marián Balázs. fotó: Frikker Zsolt

Igazgatási központ, Szigetszentmiklós, építészek: Peschka Alfréd, Csernik Tamás, Banitz László. Fotó: Lality Áron

torlódott archetípus-házakra emlékeztető borteraszt, mint központot koncentrikusan veszik körbe az egy irányban kontyolt ház-kunyhók, a medence és a szőlő sarkába telepített kilátó pedig tárgyszerű elemekként egészítik ki az együttest…” (Szabó Levente: A formától az anyagig és vissza. Almagyar Érseki Szőlőbirtok – Borterasz és Venyige Spa, Eger, építészek: Gereben Péter, Marián Balázs, MÉ 2014/8) Peschka Alfréd Vilmos építész magas szintű szintetizáló képességgel és racionális gondolkodásmóddal végzett alkotói tevékenységéért, számos középület tervezése mellett a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatói épülete és a békásmegyeri piac tervezésében végzett kiemelkedő építészeti munkásságáért. „…Az Óbuda Építész Stúdió tervezőinek a tervek kialakításakor a szűkös költségkeret mellett figyelembe kellett venniük a kor-

szcéna // scene

mányablakok, okmányirodák arculati elemeit is. Végül az ezekből a hivatalokhoz korábban társított zöld színt emelték ki, amely a belső terek kialakítása mellett a megújult homlokzat szürke színvilágába is élénkséget visz. (…) A játékosság a Járási Hivatal területén bontakozik ki igazán: a kormányhivatalokból ismert szürke-zöld világ felett az egyedi kialakítású sávos alumínium álmennyezet az első két szinten világosabbá, tágasabbá teszi a teret, legfelül pedig átengedni a felülről érkező természetes fényt. A „zöld” gondolat a hivatalkomplexum egészében megjelenik. Az energiatakarékos, környezettudatos megoldások mellett az épület és a parkoló környékén 2500 m2 zöld területet alakítottak ki, ahol 38 új fa és több mint 2000 cserje teszi barátságosabbá az átalakulóban lévő városrészt. A tény, hogy az egykori Csepel Autógyár irodaépülete megújult és új funkciókat kapott, már önmagában is eredmény…”

(Berényi Marianna: Zöld arculat. Igazgatási központ, Szigetszentmiklós, építészek: Peschka Alfréd, Csernik Tamás, Banitz László, MÉ 2017/3.)

Ybl Prize 2019 The Miklós Ybl prize is an acknowledgment of oeuvres presenting outstanding activities and achievements of architects, authors and educators such as lecturers with at least fifteen years of career associated with individually and independently designed works of architecture. The prize goes to a maximum of five people every year. Those receiving this recognitions are awarded with a memorial medal as well as a certificate. The prize also brings them 1,5 million Forints. This year it was handed over by minister Gergely Gulyás on the national memorial day of March 15th.

2019 / 02

Kongresszusi körkép 16. Nemzetközi Építészkongresszus, Budapest 2019. 03. 08. — szöveg text: Botzheim Bálint — A 16. Nemzetközi építészkongres�szus helyszíne a Ludovika Aréna volt. Az Artifex kiadó szervezésében, a MÉSZ támogatásával létrejött rendezvényt Csanády Pál, a Tervlap magazin főszerkesztője nyitotta meg. Ezt követően köszöntőt mondott dr. Koltay András, az egyetem rektora, Füleky Zsolt építészeti és építésügyi helyettes államtitkár, Krizsán András, a MÉSZ elnöke, Nikos Fintikakis, az UIA II. régió alelnöke és Serban Tiganas, az UIA főtitkára. A kurátor Emiel Lamers az előadókat a Keletiek Nyugaton, nyugatiak Keleten téma köré gyűjtötte, amely egyúttal a kongresszus főcíme is volt. Lamersnek személyes tapasztalata is bőven van a témában, hiszen évekig élt hollandként Budapesten, elmondása szerint nagy kedvvel. A kongresszus legnagyobb húzóneve ugyancsak holland volt, Ben van Berkel építész személyében. Irodája, az UN Stúdió részint megaméretű kínai munkái révén, részint a munkatársak multikulturális összetétele apropóján osztotta meg tapasztalatait. Van Berkelt most közvetlen szál is Magyarországhoz kapcsolja: 2018 végén az ő irodája nyerte meg az új Duna-híd pályázatát. Büszkén mutatta be a terveket, és a tervezés analitikus módszertanába is engedte belelátni a hallgatóságot. A másik nagy meglepetés Zoboki Gábor előadása volt, aki többek között a Kínában nemrég elkészült kulturális központja tervezésének tapasztalatairól beszélt. Bemutatta

régi-új magyar építőművészet

a most elkészült Nemzeti Táncszínház épületét is, majd áttért az Operaház felújítására. Érezhető volt, hogy ez a megbízás különösen kedves számára és otthonosan mozog a zenei, hangtechnikai területeken. A délelőtti részt Špela Videčnik (OFIS arhitekti) előadása zárta. A délutáni előadások húzóneve a japán Junya Ishigami volt. Ő hozta azt a japán gondolkodásmódot, amire meglátásom szerint a hallgatóság számított. Egészen különleges projekteket mutatott, melyek az építészet, a tájtervezés és képzőművészet mezsgyéjén foglalnak helyet. Egyik kiemelkedő példája az az óriási méretű fémtető volt, amelyet fémlemezekből egyetlen felületté hegesztettek össze. Egy raktározási helyszínt fednek le vele, félig nyitottan, az eső beeshet a megvilágító nyílásokon át. A padló homorú, ahogy maga a tető is, amely saját súlyánál fogva a közepe felé jelentősen megereszkedik, mindez persze előre eltervezetten, a koncepció részeként. A délutáni rész előadója volt még Asako Yamamoto japán építész, aki Ishigamival ellentétben határozottan konzervatív építészeti hozzáállást képviselt. A délutáni program részeként Timon Kálmán hagyományosan átadta az idei Sivatagi Kőrózsa díjat, melyet az idén Nagy Bálint kapott a FUGA több mint egy évtizedes működtetéséért. A záró előadást Skardelli György, a Ludovika Aréna tervezője tartotta, majd épületbejárásra invitálta a kongresszus résztvevőit.

A Panorama of the Congress 16th International Congress of Architecture, Budapest, 08 03 2019 The 16th International Congress of Architecture was held in Ludovika Arena, Budapest. Organized by Artifex Press and supported by the Association of Hungarian Architects, the event was opened by Pál Csanády, chief editor of Tervlap magazin. Curator Emiel Lamers invited the lecturers with the subject „Easterners on the West, Westerners on the East” which was also the title of the congress.

V4 Építészeti Társulás A Visegrádi Négyek építőművészeti szövetségeinek találkozója Építészek Háza, 2019. 03. 11. —

szöveg text: fotó photo:

—

Götz Eszter Pálinkás Edit

Az együttműködés új formáját alakították ki a Magyar Építőművészek Szövetségének kezdeményezésére a visegrádi országok társszervezetei. Március 11-én a MÉSZ rangos nemzetközi találkozót szervezett, amelyen a négy szervezet képviselői közös nyilatkozatot írtak alá. A MÉSZ székházában rendezett nemzetközi találkozón részt vett Tuzson Bence, a Miniszterelnökség Közszolgálatért Felelős Államtitkára, Dr. Pavol Hamžík szlovák nagykövet, Irena Götzová, a Cseh Köztársaság budapesti nagykövetének első helyettese, Dominika Hasińska, a Lengyel Nagykövetség titkára, Vizi László, a Külügyminisztérium főosztályvezetője, Nikos Fintikakis, az Union International des Architectes (UIA) elnökhelyettese, az UIA II. Régiójának elnöke, Serban Tiganas, az UIA főtitkára, Juraj Hermann, a Szlovák Építőművész Szövetség elnöke, Oleg Haman, a Cseh Építőművész Szövetség elnöke, valamint Jerzy Grochulski, a Lengyel Építőművész Szövetség első elnökhelyettese. A MÉSZ elnökségét Mikó László, a szövetség Külügyi Bizottság vezetője és Krizsán András elnök képviselte. A 2008-ban szintén Budapesten indult együttműködés a mostani megállapodással konkrét kereteket öltött. A visegrádi országok építőművész szövetségei hivatalosan is bejelentették az UIA elnökségének, és a UIA II. Régió tagjainak, hogy a megújuló és megerősödő V4 Építészeti Társulás az UIA II. Régióján be-

lül, az UIA tagjaiként tevékenykedő építész szervezetek közötti hivatalos együttműködéseként működik. Ezen belül, a megerősített együttműködés első évében a MÉSZ vállalta a V4 Építészeti Társulás elnökségét, valamint az adminisztratív feladatok intézését és a V4 Építészeti Társulás koordinálását. A V4 Építészeti Társulás tagjai segítik egymás tevékenységét építészeti pályázatok, workshopok és vándorkiállítások szervezésében és lebonyolításában az építészeti és a vizuális kultúra művelői számára.

V4 Architectural Association Meeting of the Visegrád Four Countries Architects’ Associations A new form of cooperation was formed on the initiative of the Association of Hungarian Architects (MÉSZ) by the partner organisations of the Visegrád Four countries. On March 11th, MÉSZ organised a prestigious international meeting where representatives of the four organisations signed a mutual declaration. At the meeting the architects’ associations of the Visegrád countries officially declared to the board of UIA and members of the UIA II. Region that the renewing and strengthening V4 Architectural Association shall officially cooperate within the framework of the UIA II. Region as members of the UIA.

szcéna // scene

Nyilatkozat a V4 Építészeti Társulás megújításáról és megerősítéséről „Mi, a Visegrádi Országok Építőművész Szövetségeinek vezetői a V4 Építészeti Társulás a 2008-ban kötött együttműködési megállapodás hatékonyságának és minőségének emelése céljából kijelentik, hogy: • a V4 Építészeti Társulás a visegrádi országok építőművész szövetségei közötti megállapodás • a V4 Építészeti Társulás tagszervezetei a visegrádi országok építőművész szövetségei • az együttműködésbe más, nem UIA tag szervezetet, vagy annak képviselőjét nem kívánnak bevonni • a V4 Építészeti Társulás az UIA II. Régióján belül, az UIA tagjaiként tevékenykedő szervezetek közötti hivatalos lokális együttműködéseként működik • a V4 országok építészetét közösen képviselik az UIA, az Építészek Nemzetközi Szövetségében, a Visegrádi Négyek országaiban, az Európai Unió és világ építészeti szervezeteiben Az együttműködés hatékonyságának és minőségének emelése céljából az alábbi szervezeti és tartalmi javaslatokban állapodnak meg: • együttműködnek az UIA munka bizottságaiban az UIA II. régiójában • összehangolják UIA és egyéb külügyi tevékenységeiket, és közös érdekek esetén a visegrádi országok V4 Építészeti Társulásaként jelennek meg

• a V4 Építészeti Társulás tagszervezetei évente egy alkalommal találkoznak • a V4 Építészeti Társulásának elnöksége évente, a tagországok angol nevén alapuló betűrendben forog • az adminisztratív feladatokat és a V4 Építészeti Együttműködés koordinálását az elnöklő ország tagszervezete látja el • UIA rendezvényeken (II: Régió, Nemzetközi Kongresszus, Közgyűlés, stb.) az elnöklő ország tagszervezetének képviselője ismerteti a V4 közös aktivitásokat • a V4 Építészeti Társulás tagszervezetei törekszenek arra, hogy a II. Régió Tanácstagjai között ismétlődően V4 országból jelölt ill. tag legyen. Ennek érdekében a választások előtt a V4 Építészeti Társulás tagszervezetei egyeztetnek és egy közös jelöltet támogatnak • a V4 Építészeti Társulás honlapját (www. v4.meszorg.hu) a Magyar Építőművészek Szövetsége koordinálásával folyamatosan és közösen gondozzák, azt összekapcsolják a V4 országok építőművész szövetségeinek honlapjaival A V4 Építészeti Társulás tagszervezetei az épített és a természeti környezet minőségének javítása, tagországok építészettörténeti és kortárs építészeti értékeinek bemutatása, a felnövekvő generáció környezet kultúra nevelése és érzékenyítése a tér, az építészeti gondolkodás és az építészek által létrehozott értékek megismerése érdekében kiemelten támogatják: • közös szervezésű előadások, konferenciák és kiállítások szervezését a fent leírt szakmai területeken és témákban • a tagországok építészeti díjainak bemutatásán túl a rangos szakmai elismerések felállítását a Visegrádi Négyek Építészeti Társulás értékeinek előmozdítása érdekében • a különböző nemzetek építészeti intézményeinek, hallgatóinak és tanárainak ösztönzése tapasztalataik megosztására. • építészeti pályázatok, workshopok és vándorkiállítások szervezését és lebonyolítását építészek és a vizuális kultúra művelői számára • és felkérik a széles körben elismert építészeket, valamint intézményeket, szervezeteket és képviselőket, hogy segítsék elő a kiváló minőségű épületeket promotálását.”

2019 / 02

TÉR /// ERŐ II. Építészeti Nemzeti Szalon 2019. 04 26. - 08 25. — 2014 óta a Műcsarnokban komoly szakmai- és közönségérdeklődés mellett, műfajonkénti elosztásban valósultak meg az egyes művészeti ágak friss teljesítményét bemutató Szalonok. 2019-ben újra Építészeti Szalon következett, amelyen a kimagasló hazai építészeti eredmények bemutatása mellett különös hangsúlyt kapott az építészeti térben és annak létrehozásában egyre fontosabbá váló közösségi erő, az együttes aktivitás. A középső termekben Keresztmetszet 2014– 2019 címen fél évtized építészeti keresztmetszetét kapja a látogató: az előző öt év időszakában befejezett, illetve néhány, kiemelt beruházásként már épülő házat. A több mint 120 épület közös jellemzője az építészeti minőség. A három térben az egyes projektek különféle közösségi funkciókat befogadó, lakó- és szakrális épületek, majd műemléki felújítások és bővítések, illetve kultúra, tudomány, sport és vendéglátás-turizmus funkciók szerinti tematikus egységekben jelennek meg. Önálló tematikus egységet alkot a közösségépítés és az építészetben megfogalmazott szolidaritás. A Közösség és építészet kiállításrész a két fogalom összetett viszonyából három aspektust emel ki: az építészet és az oktatás új lehetőségeit, az építészet alkotói közösséget formáló jellegét és a hátrányos helyzeteket felismerő-segítő szolidáris építészetet. Ezek közös vonása, hogy az építészet klasszikus, elsősorban esztétikai értelmezésén túlmutatva a korunkban zajló látványos, ám korántsem mindenben örömteli társadalmi és környezeti változásokra reagálnak. Külön blokk mutatja be a mára legendává lett Miskolci Építészeti Műhely (1977–1990) tervezőinek munkásságát, a csoport létrejöttétől egészen a jelenkorig. A csoport eredeti-

régi-új magyar építőművészet

Fotó: Műcsarnok

leg építészek baráti társasága volt, akik már az egyetem alatt keresték a közös letelepedés és munka lehetőségeit. Miskolcon leltek fogadókészségre; a város még jövendő közös lakóházuk megtervezésére is lehetőséget adott, ez lett a híres Kollektív Ház, tervezőjének, Bodonyi Csabának, a csoport vezető mesterének egyik legismertebb munkája, a kísérleti építészeti rendszeralkalmazás egyik magyarországi csúcsteljesítménye. A Műhely tagjainak érdeklődése a várostól a tárgyig átfogta az építészet teljes spektrumát. A modern építészet és városépítés válsága idején figyelmük a történeti települések vizsgálata felé fordult. A kiállítási egység most a csoport tagjai mellett a követők, tanítványok, a szorosabban vett pályatársak munkáiból is válogatást kínál. A Műcsarnok apszisában berendezett szekció a 20. századi magyar építészet történetének egyik legjelentősebb innovatív alkotója, a 60 éve elhunyt Medgyaszay István (1877–1959) előtt tiszteleg: az emlékkiállítás felidézi az építész életútját és törekvéseit, rámutatva innovatív gondolkodásmódjára, amely a 21. század elején is aktuálissá teszi. A következő nemzedékek életére, annak építészeti terére koncentrál A jövő körvonalai címet viselő egység. A bemutatott diploma-

tervek és javaslatok a sztereotípiákon túllépni képes gondolkodás példái. A technológiai szingularitást szimbolizálja a 3D nyomtató, amely a kiállítás ideje alatt – makett léptékben – éppen a Műcsarnok tereit klónozza. A tárlaton látható szemét-táj a környezetszennyezés szimbóluma. A Szalon egyik oldaltermében egymást követi a Hello Wood interaktív installációja, amely az építészeti gondolkodásban való részvételre ösztönzi a látogatókat, majd július elejétől a Fényarchitektúra címet viselő kiállításrész, amely az anyagtalan fény segítségével teremti meg a térélményt.

COVER /// AGE 2nd National Salon of Architecture Kunsthalle, Budapest, 26. 04. – 25. 08. In the last five years the Műcsarnok has served as the venue for the National Salons, which have attracted significant interest from professional circles and the lay audience alike. Every year the fresh achievements of another genre are presented. In 2019 architecture is in focus, with special emphasis on communal force and collective activity, which play an increasing role in architectural space and its creation.

Apokalipszis később 11. Budapesti Építészeti Filmnapok, Toldi mozi 2019. 03. 07 – 10. — szöveg text: Götz Eszter —

A Kortárs Építészeti Központ szervezésében megrendezett Budapesti Építészeti Filmnapok immár tizenegyedszer győzte meg az évről évre nagyobb számú közönséget, hogy bárkinek legalább annyi köze van az építészethez, mint az építész szakma képviselőinek. Építés, bontás és széthullás egyaránt az építészet témájához tartozik, ahogyan a városban élés, a házak jelenéhez és múltjához fűződő viszony is. Mindezt az idei Filmnapok is remek dokumentumfilmekkel támasztotta alá. Az idei program az „elhalasztott világvége” kérdését járta körül. Több filmet láthattunk elhagyott falvakról és régiókról, vegetáló településekről, kiszárad tavakat kísérő szellemvárosokról és szellemlakóikról, a 20. század gigantikus társadalmi kísérleteinek és ipari fejlődésének következményeiről – mindarról, ami a környezet pusztításából, az építés által termelt hulladékból mára itt maradt, és arról, hogy ehhez hogyan lehet viszonyulni. Egy bezárt erdélyi bánya körül épült település lakói a kultúrával próbálják megmenteni egykori otthonaikat. Az 1963-as földrengés után betonból újjáépített Skopje brutalista épületei valamikor a jövő városát ígérték, ma üres, élhetetlen romokként állnak. A szocialista paloták Moszkvától Berlinig a nép hatalmát igyekeztek kifejezni – ehelyett egy furcsa stíluskeverék építészeti nyelvén, a túlzások csimborasszójával fogalmazták meg a nép ellen fordított hatalmat. Minderről a mai városlakók beszélnek, akiket személyes történeteik összekapcsolnak a gyűlölt vagy csak

megtűrt épületmonstrumokkal, a szocialista várostervezés különféle utópiáival. Szociológusok követik végig azokat a városfejlesztési trendeket, amelyek során a hatvanas években kikövetelt közösségi terek mára magántulajdonná váltak, és kiemelik, hogy a folyamat mögött kitapinthatók az újabb kelet-európai politikai törekvések. Láthattunk dokumentumfilmet a Balkán legelegánsabb szállodájáról, a Hotel Jugoslavijáról, amelynek híres politikusok és hírhedt bűnözők voltak a vendégei, és túlélte a Balkán 20. századi legszebb és legszörnyűbb időszakait is, és sok félresikerült kísérletről. Köztük talán a legabszurdabb a Sztálin-korszak elhibázott csatornaépítése miatt teljesen kiszáradt Aral-tó, aminek partján sivatagban élnek az ott maradtak, a hajóroncsok körül tevék hevernek, a víz a legnagyobb kincs ezen a vidéken. Egy filmtörténeti különlegességgel is szolgált a program: levetítette a Han van Loghem holland építész 1920-as években készített amatőr felvételeiből készített mozit. Ő kapott megbízást, hogy a tomszki körzetben egy több ezer emberre tervezett bányavárost építsen, szakemberek és nyersanyag nélkül, a nem sokkal korábban megszületett Szovjet-Oroszország közepén. Filmrészletei végigpásztázzák a forradalom utáni hatalmas ország városait és pusztaságait, minden nyomorával és elszántságával, az archív képsorok alatt pedig a családjának írt leveleiből hallhatók részletek; mindez együtt súlyos, kendőzetlen nyersanyag a 20. század ezután következő történetéhez.

De másféle utópiák is sorra kerültek, köztük az 1970-es évek kísérleti városa Minnesotában, vagy a legújabb városhasználati kérdés: a drónok térfoglalása. Megkapó doku tudósított az Északi-sarkon túli Longyearbyen mindennapjairól és a római Pantanella tésztagyár újrahasznosított épületeiről, és az otthonteremtés, az otthonosság nehezen felejthető himnusza bontakozott ki a Human Shelter című film képsoraiból. Remek válogatás – de az évek óta makacsul ismétlődő, egyre feltűnőbb jelenség most is ott motoszkál a nézőben: hol vannak az építészetet hasonlóan sok oldalról szemlélő hazai dokumentumfilmek?

Apocalypse Later 11th Budapest Architectural Films Days Organised by the Contemporary Architecture Centre, the Budapest Architectural Films Days have now convinced the ever growing audience for the 11th time that anyone has at least as much to do with architecture as professionals specialised in it. Construction, demolition, break-up and decay all belong to the topic of architecture, just like living in cities, the relationship with the present and past of the buildings. All this has been confirmed by the excellent selection of documentary films presented during this year’s Films Days The programme surveyed issues related with „a postponed apocalypse”.

Részlet Boris Bertram Human Shelter c. filmjéből

szcéna // scene

2019 / 02

____ téma theme

____

„Mert minden tánc a lélek tükre” Nemzeti Táncszínház, Budapest — építészek architects: Zoboki Gábor, Orlovits Balázs, Lente András — A Nemzeti Táncszínház új épülete 2019 elején nyitotta meg kapuit. A 6950 négyzetméteres új Nemzeti Táncszínházat a Millenáris E tömbjéből, a volt GANZ művek egykori ipari épületéből alakították ki a ZDA – Zoboki Építésziroda tervei alapján. „A világ népei ma a fejlődés legkülönbözőbb fokán álló táncművészettel rendelkeznek. Van ahol él és virul a néptánc, van ahol már csak a hagyománya él, vagy csak a rá való emlékezés, vagy az sem… Mi, magyarok elmondhatjuk magunkról, hogy táncra termett nép vagyunk. Valóban tekintélyes népi, társasági és színpadi tánchagyománnyal rendelkezünk…” Vályi Rózsi főművé-

régi-új magyar építőművészet

szöveg text:

Dragon Zoltán

fotók photos:

Bujnovszky Tamás

ben, A táncművészet történetben az egyik legfontosabb vezérmotívum a tánc független műfajjá alakulása. Ideája, az önállósulás nem példa nélküli, hiszen hosszú évtizedek kellettek arra, hogy a tájkép ne egy szentkép arany hátterének olcsósított, helyettesítő változata legyen, és a csendélet se egy életkép, például a Márta és Mária házában jelenetben Jézus csupán egy kis, szinte elrejtett részletként szerepeljen. A műfaji függetlenedés a művészetek történetének egyik velejárója. A következő állomás az elfogadás, a kanonizálás útján, mikor már a fenti alkotásokat gyűjtők vásárolják, illetve múzeumok tematikus tárlatokon mutatják be – vagy mikor a táncművészet külön színházat kap. Effajta színház leginkább befogadó színház, mely nem csak a társulatok, hanem a műfajok, Vályi-féle (azaz népi, társasági és színpadi) „munkaterületek” többes számú alakjára is vonatkozik. Ezek a többes számú alakok jellemzik a Nemzeti Táncszínházat is, ami 2001 óta képviseli hazai táncművészetet itthon és külföldön. Egyrészt befogadó színházként közel negyven magyar társulattal dolgozik együtt, másrészt a néptáncon át a klasszikus balettig, a társas tánctól a kortárs táncon keresztül az interaktív gyermek-

tĂŠma // theme

2019 / 02

előadásokig, műfaji sokszínűséggel kívánja fenntartani a táncszínházba járó közönség érdeklődését. Az új épület „barnamezős” beruházása, a már meglévő iparcsarnok adaptálása nem nehézség, hanem kihívás volt az építésziroda számára. Zoboki Gábor szerint a Nemzeti Táncszínház új épülete a magyar ipar egyik jelképével társul, ipari épületbe kísérletező műfajt betenni pedig helyénvaló. A tudomány és a kultúra emancipációja további látszólagos ellentétpárokat hív életre: folklór és kortárs tánc, kísérletezés és fejlődés, kulturális épület és közösségi karakter, s ez az új táncszínházi épületben meg is mutatkozik. Az építésziroda nagy tapasztalattal rendelkezik kulturális épületek létrehozásában, kialakításában, helyreállításában. A 21. századra kialakult, vagy inkább meggyökeresedett új igények már állandósult szignatúrákként jelennek meg Zoboki munkáiban. Jelen esetben ilyen szignatúra a mindenki számára nyitott közösségi funkció, az előretolt kávézó, négyzetes alaprajzú melléklépcsőház, a galériával keretezett foyer és az azon átnyúló, nézőtérként is használható lépcsősor. A beruházás során a Ganz iparcsarnok szerkezetét őrző, háromhajós, bazilikális elrendezésű épület új főhomlokzatot és előcsarnokot kapott, létrehozták a 368

régi-új magyar építőművészet

főt befogadó nagytermet, a 120 fős kistermet, a két (mobil falakkal tovább osztható) próbatermet, a kamaratermet, valamint a hozzá kapcsolódó kiszolgáló helyiségeket, hangstúdiót és öltözőket. A nagyterem befogadóképessége talán kevésnek tűnik, különösen ha összevetjük a városi színházak 600 fős kapacitásával. A nagyteremet a Trafó (290 fő) és a Fesztivál Színház (450 fő) közé pozicionálták a tervezés során. Ugyanakkor a mobil széksoroknak és a síkpadlós előadótérnek köszönhetően egészen 600 főig bővíthető. A síkpadló történeti előzményekkel rendelkezik, hiszen már a 15. századi burgundiai közjátékokat és a firenzei operákat hasonló technikai keretek közt rendezték meg – igaz, nem sokkal később már pódiumon, dobogón, színpadon adták elő a jeleneteket. A fejlődés, a kiemelés ugyan javította a láthatóságot és a hallhatóságot, ám szentélyrekesztőként elkülönítette nézőt és a színészt egymástól. A síkpadló kortárs alkalmazása szinte kötelező a színpadtechnikában: a közönség már nem csak néző, hanem gyakran aktív jelenlévő. A választóvonal megszüntetésével a tér egységes lett, a néző és a színész együtt van jelen. A Nemzeti Táncszínház esetében az enteriőr, falburkolatok kialakítása ezt az egységességet, az akusztikai diffuzitást szolgálja. A nagyterem mellett előadásokat tarthatnak az egybefüggő, pillérek nélküli előcsarnok felett elhelyezkedő, és a térbe csonka kúpként mintegy belógó, belebegő kisteremben is. Ennek jellegzetes, az épület karakterét meghatározó redős szerkezete Zoboki Gábor szerint egy táncszoknyát idéz fel. A tervezők célja kettős volt: egyrészt kiemelni a meglévő ipari műemléképület részleteit, másrészt úgy alakítani át a teret, hogy az megfeleljen a táncszakma szerteágazó jelenlegi és akár a jövőbeli igényeinek is. Az adaptáció során összebontottak szinteket és tereket, kiszabadítottak szerkezeteket és felülvilágítókat. A kortárs táncszínházi gyakorlatban egyre erősebb a vágy kiszabadulni a „kukucska-színház” keretéből. Valójában

—— Építész vezető tervezők // lead architects:

Zoboki Gábor DLA habil., Orlovits Balázs, Lente András

Építész munkatársak // assistant architects:

Jánossy Johanna, Heppes Miklós

Épület- és teremakusztika // acoustics:

Fürjes Andor

Színháztechnológia // stage technology:

Tompai Zsuzsa Statika // structure:

Bencze Zoltán, Kólya Bence Épületgépészet // HVAC:

Berzétei László, Lukács László Épületvillamosság // electrical engineering:

Sápi János

Tűzvédelem // fire protection:

Csuba Bendegúz Megbízó // client:

Nemzeti Táncszínház Építtető // builder:

Millenáris Kulturális Közhasznú Nonprofit Kft. Generálkivitelező // main contractor:

ZÁÉV Építőipari Zrt.

A 2001-es átalakítás tervezője // architect of the reconstruction in 2001:

Benczúr László ——

téma // theme

2019 / 02

régi-új magyar építőművészet

fogalmunk sincs, mit hoz a jövő, miképpen rendeznek majd a jövő rendezői, milyen igényeket támasztanak a térrel szemben. Ezért a tervezés során igyekeztek minimalista, szűkszavú megoldásokkal kialakítani az akusztikát és a tereket, mozgathatóvá tenni a legtöbb falat, székrendszert. Természetesen az egybenyitható terek nem csak a leendő rendezők, táncosok céljait szolgálják, hanem lehetőséget adnak egyéb rendezvények (koncertek, gálavacsorák, stb.) megrendezésére és az épület gazdaságosságának megteremtésére is. A kortárs tánc, az új cirkusz függesztési igényei miatt a próbaterembe I-gerendákat építettek be. Ugyancsak a táncosok igényeit és ízületeinek egészségét szolgálja, hogy a próbaterem és a nagyterem „tánctereit” kettős párnafás megoldással, táncpadlóból építették meg. Nem csak ipari épületeknél, hanem kulturális beruházásoknál is megszokott, hogy évek során derül ki, mennyire használható, belakható az épület. A Nemzeti Táncszínház tervezése során ZDA – Zoboki Építésziroda azzal számolt, hogy míg bizonyos műszaki megoldások elavulnak, kicserélődnek, addig az épület évtizedeken át be tudja tölteni kulturális és közösségi funkcióját.

téma // theme

„Because every dance is the mirror of the soul” National Dance Theatre, Budapest The new building of the National Dance Theatre opened its gates at the beginning of 2019. With a floor area of 6,950 square metres the new dance theatre is a conversion from the E block of the Millennary complex which was in turn originally the former industrial building of the Ganz works after designs by the ZDA – Zoboki Architects. The complex has represented Hungarian dance art since 2001 both in Hungary and abroad, ranging from folk dance to classical ballet, saloon dances to contemporary art to interactive performances for children, with versatile genres meant to upkeep the attention of the theatre-going audience. Gábor Zoboki and his fellow architects are well experienced in creating cultural buildings, their formations well as their reconstruction. Evolved by the 21st century or newly born demands deeply rooted are presented as permanent signatures in works by Zoboki. In this case, the communal function open to everybody is presented by the cafe put forward, the lateral staircase with a square form floor plan, the foyer framed with a gallery, and the stairs reaching beyond which can also be used as an auditorium. During this project, the threenaved basilica-type building preserving the structure of the industrial hall of Ganz works, received a new main facade as well as a foyer, creating an auditorium with a maximum seating capacity of 368 people, a smaller one for 120 people, and two rehearsal rooms (which can be further divided with mobile walls), the chamber room, as well as the ancillary rooms, sound studio and changing rooms.

2019 / 02

Megtorpanás után

Jazz Loft Aquincum Apartments, Budapest — építész architect: Turányi Bence —

szöveg text:

Molnár Szilvia

A Vörösvári út utolsó szakaszán megsokszorozódnak a 19. század második felében vagy a 20. század elején épült téglahomlokzatú, historikus lakó- és ipari épületek. Itt kezdődik az egykori indusztriális Óbuda, ahol egy korábban évekre leállt ingatlanhasznosítás újraindítása, befejezése modellértékű végeredményt adott. Évtizedek óta álltak már elhagyatottan a Hévízi – Hunor – Vörösvári utak által határolt telken az Első Pesti Hengermalom Rt. 19. század végén épített malom- és raktárépületei, mígnem 2005-ben felröppent a hír: 2008as indulással lakóingatlan-fejlesztés keretében új életre keltik a helyi védettség alatt álló épületrészeket. A fejlesztéssel egybekötött rekonstrukció mellett az ipari épületek telkén új lakóingatlanok építését is tervbe vették, az így létrejött együttes ölelésében tágas kert kialakítására nyílt lehetőség. Két ütemre tervezték a beruházást, de már az első ütem átadása is csúszott, 2009 második fele helyett

régi-új magyar építőművészet

fotók photos:

Batár Zsolt

2011 közepén költözhettek be a lakók az új építésű tömbökbe, és akkor csupán a lakások közel felét tudták értékesíteni. Az első ütem idején a loft apartmanok létrehozására szánt malomépület-szárnyak vasbeton megerősítései, kiegészítései is megtörténtek, majd megállt a beruházás. Az új társasházi részek lakói jó évtizedig a félkészen maradt malomépületeket bámulhatták, mígnem új, értő fejlesztő érkezett, aki az eredeti tervezővel, Turányi Bencével fejezte be a munkát. A malomépület-szárnyak utcára néző homlokzatain – a hosszanti a Hévízire, az ehhez kapcsolódó kisebb alapterületű a Hunor utcára tekint – a védettség okán az eredeti ablak- és tengelykiosztások nem módosultak, így a földszinten csak az utóbb nyitott bejáratok, köztük a két szint magas főbejáratok bontják meg az eredeti részek ritmikáját. Már a beruházás leállásakor látható volt a torzón maradt emeletráépítéseken, hogy nagyobb és változatosabb megnyitásokat kínál (majd) a bővítés. A most befejezett kompozíció végre „leleplezte” az építészi gondolatot: a dinamikus tagolással, az eltérő színű burkolással, az új és régi részek látványos elválasztásával (mint a műemléki rekonstrukciók esetében gyakran látható) Turányi Bence olyan megoldást kínált, amivel a hazai, lofttá lett indusztriális épületek esetében nem találkoztunk még – hasonló, a sémákat messze elkerülő példák az egykori Hanza-városok felhagyott ipari területein, lakóterületekké átalakított, fejlesztett kikötőrészeken láthatók. Az udvari homlokzatok esetében már egységes, új téglaburkolást látunk, jelentősebb, egy-egy traktuson belül szinte teljes homlokzati megnyitásokat, az erkélyeken

üvegezett tolóajtókkal. Azt a fajta változatosságot, ami az emeletráépítéssel alapvetően meghatározza a Jazz Loft utcafronti látványát, az udvari oldalon a fehér színű, illetve a vörös különféle árnyalataiban pompázó fém erkélyburkolatok, mellvédek teremtik meg. Önmagukban a nagy, homogén erkélyburkolati elemek és a téglafalak hálózata is jó ritmust ad az épületnek. A belső terekben is számos helyen meghagyták a nyerstégla falak egy-egy részletét; különösen szépek és az ipari örökséget hangsúlyozzák a lépcsőházakban a téglafalazatból kilépő, in situ hagyott gerendacsonkok, mellettük az új falazatok, lépcsősorok látszóbeton

téma // theme

felületei, a közlekedőkön a süllyesztett LED-világítás vonalai őszinték, kerülik a szépelgést. A Jazz Loft befejezése az építészeti kialakítás részbeni áttervezése mellett azzal is együtt járt, hogy az eltelt évek alatt megváltoztak az igények a lakóingatlanokkal kapcsolatban. Környezettudatosság, „okos otthon”, gyakran a tulajdonszerzés helyett inkább a bérlés lett hangsúlyos. Mindezek a Jazz Loftot is formálták, ami abban nyilvánul meg, hogy az épületekben található, 40-140 négyzetméterig – az egyszobástól a 4 szobás, belső kétszintesig – terjedő lakásokat közép- vagy rövid távra (akár egy évnél kevesebb időre is) lehet bérelni. Emellett az épületegyüttesben a hűtés-fűtés ellátására hőszivattyús rendszert alakítottak ki, a hőleadás a falakról, a mennyezetről történik, a meleg vizet hibridkazán biztosítja, az okosotthon-rendszer keretében pedig a bérlők egy applikáció segítségével szabályozhatják az árnyékolókat.

2019 / 02

—— I. ütem // 1st phase (2006–2009) Felelős tervezők // Lead architects:

Turányi Gábor és Turányi Bence

After a Hault Jazz Loft Aquincum Apartments, Budapest

Projektépítész // Project architect:

Skultéti Levente

Építész munkatársak // Assistant architects:

Márk Péter, Lévai Marcell, Pinczés Éva, Regőczi Dénes II. ütem // 2nd phase (2016–2018) Generáltervezés // general design:

T2.a Építésziroda Kft. Felelős tervező // Lead architect:

Turányi Bence

Projektépítészek // Project architects:

Gyurcsó Renáta, Balla Gábor

Építész munkatársak // Assistant architects:

Laczkó-Pető Bálint, Regőczi Dénes, Újfalussy Fruzsina, Fülöp Tamás, Oravecz Péter ——

régi-új magyar építőművészet

Built at the end of the 19th century for the purposes of the First Pest-based Millworks, the mill and store buildings have stood derelict and abandoned for some decades in Óbuda up until the early 2010s when the first part of the newly-built blocks were inaugurated, and then the whole project came to a stadstill. Now the entire structure has been completed, which in turn made Bence Turányi’s concept obvious with its dynamic articulation, the changes of the palette of the cladding, the spectacular distinction made between the new and old parts, which we have never met before in the case of industrial buildings transformed into lofts in Hungary. The facades overlooking the yard feature an integrated design of a homogenuous brickwork cladding, quite often openings on the entire surfaces of the facades. The kind of variety defining the street-front view of the Jazz Loft with an additional storey is reinforced by the metal balcony and parapets cladding of the balcony and parapets in white and various shades of red. Details of the unplastered brick walls have been preserved in various areas of the upper storeys in the interiors, which are exceptionally beautiful, much in the same way as the remains of the girders projecting from the masonry that accentuate the industrial heritage in the staircases. All these as well as the exposed concrete areas of the stairs and the tracery of the sunken LED lights in the corridors and passages are genuine and avoid the impression of being overbeautified.

tĂŠma // theme

2019 / 02

Két kőszegi műemlék-helyreállítás – egy történet Festetics palota és Szemző-ház, Kőszeg — építész architect: Gutowski Robert —

szöveg text:

Fejérdy Tamás

fotók photos:

Bujnovszky Tamás

A két kőszegi történeti épület a Chernel utca 10. alatti Festetics palota és a Chernel utca 18. alatt álló Szemző-ház. Logikusan a cím második felével indokolt kezdeni: mitől nevezhető egyazon történet részének két – korban, stílusban, elhelyezkedésben, eredeti megrendelője társadalmi státuszában, és még sok másban – eltérő kőszegi műemlékháznak a közelmúltban megvalósított megújulása? Olyan, koncepciójában és tartalmában teljesen új, és megvalósításában is különleges projektről van szó, amely messze túlmutat egy konkrét, történeti épületekben, műemlékekben gazdag város – esetünkben Kőszeg – egyes épületeivel való foglalkozáson. Az 1994-ben létrehozott, s már évtizedek óta kőszegi székhellyel (Sigray-ház, Chernel utca 14.) működő ISES 1 Alapítvány keretében kidolgozott „KRAFT” projekt2 a helyi, pontosabban a regionális fenntartható fejlesztés újszerű metodikáját, elvi programját fogalmazta meg. A máshol is alkalmazható gyakorlat kipróbálására biztosított állami forrásból késedelem nélkül elindult a kőszegi megvalósítás, a nehezebb utat választva: az intézményi, szervezeti kiépítés, a tartalomra koncentrálva, nem várt arra, hogy a teljes infrastruktúra elkészüljön. A Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete (Institute of Advanced Studies, Kőszeg, rövidítve iASK) – kutatási tevékenységet folytat hazai és külföldi kutatók bevonásával a bölcsészet, a művészetek, a társadalom- és a természettudományok területén. Ehhez is kapcsolódva, a Pannon Egyetem 2016. január 1-jén létrehozta kőszegi kampuszát, ahol mesterprogramok keretében oktatási tevékenységet folytat hazai és nemzetközi hallgatók számára angolul és magyarul: felsőfokú képzést biztosít nemzetközi kapcsolatok, kulturális örökség menedzsment és fenntarthatóság, valamint szőlőés borgazdasági szakmérnök, szaktanácsadó szakon. Ami pedig a „befogadó” környezetet, a szükséges épület-infrastruktúrát illeti, a program példamutató módon az értékes, ugyanakkor nagyrészt kihasználatlan és ezért (is) leromlott történeti (műemlékként védett) épületek hasznosítására, használatára épít. A KRAFT szellemiségének megfelelően a meglévő, helyi értékekben rejlő erőforrásokra, úgy, hogy egyben az értékek megőrzését, hozzáférhetővé tételét is szolgálja. A projekt keretében már korábban elkészült néhány, ugyancsak emblematikus kőszegi műemlék felújítása, helyreállítása, s ezeket követve újult meg most ez a két épület is. Amivel még koránt sincs vége az átfogó koncepcióban szereplő épületek sorának. A továbbiak a tudományoskutatási előkészítés, a tervezés fázisában vannak, illetve egyesek esetében már a helyreállítási munkák kivitelezése is elkezdődött, sőt olyan is van, amelynél már a helyreállítási munkák második ütemében járnak. Ezt a hosszas bevezetést éppen az indokolja, hogy e műemlékek helyreállítása új, eddig még nem tapasztalt folyamat, a KRAFT-program átfogó koncepciója keretében

régi-új magyar építőművészet

valósult meg. Egyfajta „munkaközi” helyzetben tekintünk rájuk, amely többlet-kihívást is jelent mivel bizonyos funkcionális rugalmasságot elvár ezektől az épületektől is, miközben önmagukban már (nagyrészt) befejezett helyreállításokról van szó. Egy további megjegyzést szükséges még előrebocsátani:az épületeken végzettmunkálatokat megnevező tevékenységre vonatkozó szóhasználatról. Sajnálatos módon elterjedt, sőt, (feltehetően az EU támogatta projektek „nemzetköziesedett” közege

Festetics palota A korábban itt állt két kisebb épületet Kelcz József 1766-ban későbarokk-rokokó stílusban egyesíttette. Gróf Festetics Imre (a genetika tudomány egyik – sajnálatosan kevéssé ismert – megalapozója) 1802-ben vásárolta meg; a ház utóbb házasság révén került a Chernel család tulajdonába (Chernel Kálmán, ügyvéd, történetíróról nevezték el az utcát, fia, az ornitológus Chernel István a Magyar Ornitológiai Központ vezetője volt). Az államosítást követően az épületben tanácsi szükséglakásokat alakítottak ki. Az egykori palota felújítása a Kraft-projekt keretein belül valósult meg, az FTI/iASK keretében működő Hankiss Archívum, könyvtár, kutatószobák és közösségi használatú terek céljára. Az épületegyüttes a Chernel utca felől szokásos kőszegi nagypolgári háznak tűnik, de valójában a ház egészen a várfalig húzódik, amelynek egy szakaszára rá is települ, benyúlva a Chernel u. 6. és 8. telkek mögé is. Számos szobával, folyosókkal összekötött, több szárnnyal rendelkező épület. Az udvari szárny földszintjén és emeletén is árkádsor húzódik, az emeleten stukkódíszes boltozatok láthatók. Az utcai szárny első emeleti szintjén a helyreállítást megelőző kutatás értékes barokk falfestést tárt fel. Az egész épület tömegén és kialakításán (kocsiszín, istálló is volt benne) jól látszik, hogy egykoron főúri igényeknek kellett megfelelnie.

miatt) eluralkodott az a gyakorlat, amely a műemlékhelyreállítások esetében is a „rekonstrukció” kifejezést használja. Ez a megnevezés szerepelt például a Festetics palota esetében is a kihelyezett hivatalos információs táblán. Természetesen ott sem történt semmiféle rekonstruktív kiépítés, újbóli megépítés; ami megvalósult, az egészen pontosan megfelel a „műemlék-helyreállítás” fogalmának. Ami valamivel több, mint a más nyelveken használt műemlék-restaurálás, mert a műemlék-helyreállítás az épület konzerválásán-restaurálásán túl magába foglalja az új rendeltetésre való alkalmassá tételt is, mégpedig a meglévő értékek tiszteletben tartásával. Nagyon nem szerencsés ennek a pontos és tiszta, a magyar nyelv tömörsége folytán annyira kifejező fogalomnak a felcserélése egy idegen szóval, amely ráadásul a közvetlen szakmai jelentéstartalmát tekintve félrevezető módon arra utal, mintha valami már nemlétező újbóli megépítéséről volna szó.

téma // theme

2019 / 02

régi-új magyar építőművészet

A műemlék-helyreállítás szép, de köztudottan nem könnyű műfaj: összehangolni az értékek megőrzését és bemutatását a tervezett új rendeltetéssel, főleg ha ez az utóbbi is az általánosnál nagyobb rugalmasságot igényel, mint ebben az esetben is. Igazi öröm látni, hogy ez a finom egyensúly itt meg tudott valósulni, és a nagy egészet tekintve a műemlék-helyreállítás esetében lehetséges legnagyobb elismerés is megfogalmazható: ha a kész munkát látva az az érzése a szemlélőnek, hogy „de hiszen itt nem is csináltak semmit” – akkor igazán jó a helyreállítás. Gyorsan hozzá kell tenni, hogy az előző, igencsak leromlott műszaki állapothoz képest persze nagyon is sok mindent kellett csinálni, ezért az előző kijelentést úgy kell érteni, hogy a műemlék teljes egészében azonos maradt önmagával, és ha ez fokozható, akkor „még azonosabb” lett – például a korábban eltakart (csodaszép) falképek bemutatása révén. Az utcai és a várárok felőli homlokzatok teljesen eltérő karaktere – elegáns városi palota, illetve a várfalra telepedett lakóház – ellenére szerves egységet alkot. Az utcai homlokzat elegáns, a nyílászárók jól megválasztott színezésével harmonizáló egyszínűségében tud megmutatkozni igazán a felületstruktúrák gazdagsága – amit kicsit másképp, de hasonló erővel folytat az udvarban az egyszerű, mégis pompázatos kétszintes árkádsor. A hátsó homlokzat nyers, épp hogy kezelt téglafelülete: történelmi lenyomat. Az épületben a történeti terek és térkapcsolatok említésre méltó zavarása nélkül kaptak helyet az új rendeltetés igényelte kiszolgáló funkciók, azzal a természetességgel, ahogyan azt akár az egykori tulajdonos is tette volna. Külön említést érdemel a visszafogott, mégis színvonalas anyaghasználat – az, hogy nincs „túlcsinálva” a dolog. Az egykori istálló kialakítása e tekintetben kivétel – esetében, műszaki és funkcionális elvárások miatt, erőteljesebb változtatások történtek. Értelemszerűen más, magasabb minőségre volt

téma // theme

2019 / 02

—— Felelős építész tervező // lead architect:

Gutowski Robert – Robert Gutowski Architects Kft. Építészek // architects:

Bollók Gáspár, Dely-Steindl Barnabás, Kovács Hunor László, Lőricz Gergely, Mizser Csongor, Szokolay Béla Ákos Tudományos dokumentációk // scientific documentation:

Ivicsics Péter, Dr. Haris Andrea, Bíró László (Szemző-ház), Mentényi Klára, Bottyán Anikó, Mulasicsné Nagy Éva, Bán Beatrix (Festetics palota) Épületszerkezetek // framework:

Horváth Sándor, Tombi Gergely Faanyagvédelem // timber protection:

Nyáry Péter

Statika // structure:

dr. Armuth Miklós, dr. Hegyi Dezső, Gász Kata Talajmechanika // soil mechanics:

Móczár Balázs Épületgépészet // HVAC:

Lakner László Épületvillamosság // electrical engineering:

Kolb Dóra

Tűzvédelem // fire protection:

Bertók Szabolcs, Mikus Ferenc Megbízó // client:

Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. Generálkivitelező // main contractor:

Pécsi Építő és Tatarozó Zrt. (Szemző-ház), Mega-Logistic Zrt. (Festeticspalota) Projektmenedzsment // project management:

Braedepto Kft. Üzemeltető // Owner:

iASK ——

régi-új magyar építőművészet

szükség, mint ami egy „nagyon hitelesen konzervált istálló” esetében biztosítható lett volna – így jött létre ez különleges hangulatú, nagyvonalú tér. Összegezve: a gondosan megtervezett helyreállítás, és az – apróbb részletekben itt-ott döccenő, de összességében dicséretes minőségben megvalósított – kivitelezés eredményeként Kőszeg városa visszakapta egyik legszebb történeti épületét, amelynek az FTI/iASK révén a jövője is biztosított. Szemző-ház Dr. Szemző Sándor ügyvéd által 1909-ben építtetett lakóépület, amelyben 1917-től az államosításig a Reményi család lakott. Az egy ideig Művészetek Házaként kiállításokat, kulturális programokat befogadó, majd az utóbbi évek funkciónélküliségében romlásnak indult épületet az iASK számára állították helyre. Földszintjén az eredeti szobák és kiszolgálóhelyiségek megtartásával kialakított kutatószobák és irodák vannak. A korábban gyakorlatilag használaton kívüli pincében előadóterem és közösségi tér jött létre. A Kőszegen ritka szecessziós stílus sajátos alkalmazását mutató épület műemléki helyreállításakor – eltérően a Festetics palotától – egy lényegében egyetlen periódusban létrejött épület érzékeny meg/felújítása és az új funkcióra való „tapintatos” adaptálása volt a feladat. Ez esetben is nagyra értékelhető, hogy a helyreállító építész itt sem a saját munkáját akarta hangsúlyozni, a tervezői kreativitást itt is a meglévő értékek felmutatása és az új rendeltetéssel való összehangolása szolgálatába állította – sikerrel. Az épület rehabilitált belső terei,

téma // theme

térkapcsolatai, az építési korra jellemző arányok és részletmegoldások támaszt kaptak a finoman art decóba hajló kiegészítő, új elemektől. A visszafogottság nem igénytelenség – éppen ellenkezőleg! Erre is meggyőző példa a Szemző háznak nagyon is igényes célra: az FTI/iASK, azon belül a Polányi Központ, illetve a Pannon Egyetem Kőszegi Kampusza számára megvalósított műemléki felújítása. —— ISES = Institute forSocial and European Studies, Társadalomtudományok és Európa-tanulmányok Intézet Alapítvány (ISES Alapítvány), alapító főigazgatója Prof. Dr. Miszlivetz Ferenc, lásd http://www.ises.hu/hu/s/3563/ rolunk (2019 március) 2 A Kreatív város – fenntartható vidék (KRAFT) egy innovatív, regionális fejlesztési koncepció. A KRAFT szerint egy régió fejlesztésének sikerét döntő mértékben meghatározza a gazdasági, társadalmi szereplők hatékony együttműködése. Ezt az együttműködést össze lehet kapcsolni a kulturális örökség újszerű menedzsmentjével. Így teremthető meg a társadalmi-gazdasági és ökológiai fenntarthatóság, ami a jövő sikerének záloga. https://iask.hu/ hu/kraft-kozpont/ (2019 március) 1

Two Reconstructions of Historic Buildings in Kőszeg – One and the Same Story Festetics-Palace and Szemző Mansion, Kőszeg These two historic buildings reconstructed in one project in Kőszeg are Festetics Palace and Szemző Mansion. What is the reason why we may consider the recently finished reconstructions of two significant structure different in so many respects, such as style, period, location, orientation, the social status of their original clients, etc. as one and the same thing? Both are unique projects that have brand new concepts and contents, unique implementations, that reach far beyond the individual treatment of buildings in a town abundant in actual historic buildings and historic monuments. Founded in 1994, -ben ISES Foundation formed the framework for the KRAFT project and phrased the theoretical programme for a novelty methodology for its local, or more precisely, regional, sustainable development. The project has already reconstructed and restored some more historic buildings of iconic significance, and this was the example to be followed when the two buildings mentioned here were also renewed now.

2019 / 02

Előtte – utána

Shopmark bevásárlóközpont, Budapest — építészek architects: Kertész András Tibor, Tóth Tamás —

szöveg text:

Mikó László

fotók photos:

Bujnovszky Tamás

A tömegesen látogatott bevásárlóközpontok jelentős hatással bírnak az emberek vizuális kultúrájára. A felújított Shopmark bevásárlóközpont eleganciája, kulturált forma- és színvilága révén hosszú éveken át jó például szolgál a vásárlók és itt dolgozók számára egyaránt. Manapság a bevásárlóközpontok piaci és műszaki élettartama 15-20 év, melynek elteltével eladják, felújítják, átépítik őket. Az Europark az 1990-es átadását követően napjainkra ért ebbe a korba. A helyválasztást az idő igazolta, a létesítmény látogatottsága a Kőbánya-Kispest közlekedési és kereskedelmi központ elkészültével sem csökkent. Az épület süllyesztett parkoló + 2 szintes magasságú, lineáris közlekedési tengelye a főbejárattól egy élelmiszer-áruház bejáratáig tartó zsákutca. A főbejárattal ellentétes oldalon a gazdasági feltöltés forgalma zajlik. Az épület hossztengelye mögött további kereskedelmi létesítmények állnak, ezért a tervezők felvetették az épület közlekedési tengelyének végigvezetését és hátsó megnyitását, a gondolatot azonban az üzemeltetők sajnos elvetették. Ugyanerre a sorsa jutott a parkolószint színes festéssel történő felújítása is.

régi-új magyar építőművészet

A korábbi – inkább taszító, mint hívogató hatású – főbejárat elé épített új, oszlopsorral alátámasztott előtető az épület funkciójához arányosan ünnepélyes előteret és belépést biztosít az új, kétszintes átriumba. A hosszhomlokzatokon feketére festett meglevő falpanelek elé szerelt fehér PVC-borítású lamellasor leleményes és költséghatékony ötlet. Az épület nagy távlatból is látható, ezért a méretes reklámfelületek jól komponált elhelyezésére is gondot fordítottak a tervezők. A felújítás kiemelkedő értéke az a tudatos monokróm szín- és anyagválasztás, ami maradéktalanul érvényesülni engedi az árucikkek és reklámok színes világát a külső felületeken és belső terekben egyaránt. A kétszintes belső térben a korábbi derékszögű, kisméretű kivágások átszabásával íves vonalú, tágas megnyitások keletkeztek, a főbejárat mögött kialakított átrium tér látványos indító eleme lett az épületnek.

tĂŠma // theme

2019 / 02

A belső térben számos korábbi épületszerkezeti elem került átformálásra, jelentősen emelve a tér esztétikáját. Az erőtlen megjelenésű, négyzet keresztmetszetű vasbeton pillérek gipszkarton borítással oszlopokká történt felhizlalása erőteljessé tette őket. A közlekedő tengely feletti íves tetejű oldalbevilágító sáv vézna acélszerkezetének sávos álmennyezettel való eltakarása, az álmennyezet vonalvezetésének a természetes fény irányában való hajlítása nagyon jó hatást tett a közlekedő megjelenésére. Az üzletportálok üvegezett és tömör mezőinek egységes kialakítása, az üzletek elnevezéseinek a felirati mező középtengelyére való szerkesztése, az egyéb tűzrendészeti és információs elemek elrendezése egyaránt magas színvonalú belsőépítészeti tervezőmunka eredménye. Az emeleti szint tömör födémmezőjén és üveg mellvédjén átfonódó hullámzó fólia dekoráció eredeti ötlet. A tömör, lamellás és transzparens álmennyezetek jól illeszkedő világítótestekkel hangulatos belső teret alkotnak. A nagyvonalú építészeti koncepcióhoz kiválóan alkalmazkodó belsőépítészeti teljesítmény mellett az épület sikeréhez profi társtervezői közreműködésre is szükség volt, ami első pillantásra kevésbé érzékelhető. Jelentős szerepe volt a tűzvédelmi tervezőnek, aki egy régi épületet vezetett át a mai tűzrendészeti előírások dzsungelén, illetve a statikusnak, aki egy előregyártott födémpaneles szerkezetet szabott át és egészített ki lágy vonalvezetésű födémszakaszokkal.

régi-új magyar építőművészet

——

Vezető tervezők // lead architects:

Kertész András Tibor, Tóth Tamás – Avant-Garde Stúdió Építész // architect:

Acsády Zsombor Építész munkatársak // assistant architects:

B. Tóth Dániel, Boholy Ildikó, Nemes Ildikó, Szász Tamás Belsőépítészet // interior design:

Szenes István, Popovics István – Sezenes Design Stúdió Tartószerkezet // structure:

CAEC Kft.

Épületvillamosság // electrical engineering:

Hungaroprojekt Kft. Gépészet // HVAC:

G&B Plan Kft. Környezettervezés // landscape:

Torma Sarolta – Land-A Kft. Megbízó // client:

Euro-Mall Ingatlanbefektetési Kft. Lebonyolítás és műszaki ellenőrzés // project management:

TKC Europe ——

Before and After Shopmark Shopping Centre, Budapest As of today, shopping centres have a lifetime of 15-20 years on average regarding both their market values and technical standards that quickly start to deteriorate. After reaching that age they are typically sold, renewed, or remodelled. Inaugurated in 1990, Europark has reached this stage of its existence right now. Being remodelled, it has been given the name Shopmark. A row of new columns supporting a projecting roof has been built in front of the new main entrance, which is a proportionate and ceremonious prelude to the function of the building, also providing access to the new two-storey atrium. On the longitudinal facade, the existing wall panels are painted black, and a white PVC-clad row of lamellas have been equipped in front of them, which is both a witty and cost-efficient solution. An outstanding value of the reconstruction project is the deliberate choice of monochrome colours and materials, which allows to completely evolve the colourful world of products and commercials on both the exterior surfaces and the interiors. The interiors feature several former architectural components of the structure reshaped, which enhances the aesthetics of the space to a great extent.

téma // theme

2019 / 02

Szerves folytatás

Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia Sportés konferenciaközpontja, Felcsút — építész architect: Dobrosi Tamás —

szöveg text:

Botzheim Bálint

A magyarországi szerves építészet kapcsán leginkább Makovecz iskolateremtő házairól mondható el, hogy a modernizmusban gyökerező mainstream építészet értelmezési tartományán kívül járnak. Fal, tető és tektonika helyett épületlényben és morfogenezisben gondolkodnak. Az ősformák nagy jelentőséggel bírnak a magyarországi szerves építészetben. Makovecz Imre 1983-as váci kiállításának katalógusában közölte azt a kiáltványt, 1 amelyben megnevezi a szerves építészeti gondolkodás és világszemlélet elemeit. A hat pont közül az első a növényi, állati és emberi metaforák keresése mint a szerves építészeti gondolkodás alapja. Makovecz munkássága során maga is tudatosan kereste az ősi formaelemeket, továbbfejlesztette, saját formanyelvet alakított ki belőlük. Ehhez számos forrásból merített inspirációt, többek között Karl Blossfeldt növény fotográfiáiból. 2 Az ősi formakincs elemei a népművészetből ismertek és kiolvashatók, azonban Blossfeldt újszerűen, megtisztítva mutatja meg a lényegüket: a formai őstípu-

régi-új magyar építőművészet

fotók photos:

Dobrosi Tamás

sokat. Makovecz Blossfeldt fotóira alapozva készített montázst és épületplasztikát a 2000. évi Velencei Biennáléra. A növényi metaforák alkalmazásának kiváló példái a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia korábban elkészült felcsúti épületei, melyeket Dobrosi Tamás részben még mesterével Makovecz Imrével közösen tervezett (lásd MÉ 2011/2 és MÉ 2014/5). A most elkészült új sportközpont közvetlenül a Puskás Akadémia épülete és a Pancho Aréna mellett épült fel, azzal a céllal, hogy a futballisták komplexebb tréningjéhez megfelelő feltételeket kínáljon. A Testnevelési Egyetemmel kötött megállapodás értelmében a testnevelő tanári pályára készülők is gyakorlási lehetőséget kapnak itt. Az épület közvetlen kontextusa egyben kiindulási alapot is adott a megformáláshoz, eszközkészlete összhangban áll a két másik, korábban elkészült fejlesztéssel. A sportközpont teteje mint óriási legyező-levélzet borul a lefedett térre. A tető a földhöz közelítve egy támfallal folytatódik, még inkább kihangsúlyozva az épület, mint földből kinövő organizmus képét. Az expresszív formálás mellett ugyanakkor egyfajta koherencia érvényesül az épület megjelenésében. Nincsenek indokolatlan anyagváltások, így még jobban érvényesülhet maga a forma. A tetőfedésen – az adott hajlások geometriai bonyolultságától függően – a természetes vörösréz lemezfedés és a pala adja egymásnak a stafétát. Emellett a festett fa és a vakolt vagy festett felületek játsszák a főszerepet. A fő megközelítései irány felé az épület jobban megformált, a kevésbé látható, északkelet felé néző homlokzat egyszerűbben van megfogalmazva. Az egész tömb külső szemlélő számára nem tűnik nagynak, annak ellenére, hogy két hatalmas sportpályát foglal magában: a levél-szerű tető és a hangsúlyos tartószerkezet elrejti a funkciót.

tĂŠma // theme

2019 / 02

A Pancho Arénához hasonlóan az új sportközpont is félig a földbe van süllyesztve, ez is segíti abban, hogy beleilleszkedjen a környezetbe, a falusi léptékbe. Alapterülete közel 10 000 négyzetméter, főbb funkcionális egységei a labdajáték pálya, a torna- és edzőterem, valamint a konferenciatermek, utóbbiak közül a nagyobbik 250 főt, a kisebbik, kör alakú pedig 150 főt tud befogadni. Mindhárom rész önálló bejárattal rendelkezik, de az egymás közti átjárás is megoldott az épületen belül. A konferenciaközpont került a telek feltárulási pontjához legközelebb. A kör alakú épületrészben kapott helyet a konferenciaközpont fogadó-előtere, innen közvetlenül nyílik a téglány alaprajzú, 250 fős terem. A kör alakú terem a mélyszinten van, a fogadótér alatt, ide lifttel vagy lépcsőn lehet lejutni. A következő egység a multifunkcionális labdajáték csarnok, mely futball, kosár-, kézi-, és röplabda, valamint teniszjátékra is alkalmas. Az épület további érdekessége, hogy az előcsarnok-részek vizuálisan egy teret alkotnak a pályákkal. A labdarúgó pálya előcsarnokában a kiszolgáló funkciókat öt, a térben különálló pavilon rejti magában. Csigavonalú alaprajzukkal, megformálásukkal hozzájárulnak a térélményhez, ugyanakkor közöttük járva már le lehet látni a pályákra is. A pavilonok sodort levél alakú tömbjeiből nőnek ki a tetőszerkezet ívelt gerendái, melyek folytatják a növényi metaforát: egyszer jobbról, egyszer balról hajolnak a tér fölé, mintha csak könnyed

régi-új magyar építőművészet

fűszálak volnának. Az oszloptámaszból sokfelé ágazó tetőgerendákban a makoveczi őstípusra, a sárospataki művelődési házra (1974–1977), mint szerkezeti előképre ismerhetünk rá. A harmadik nagy egység, a torna- és edzőterem mérete meghaladja a labdajáték pályáét. Vizuálisan ez is összekapcsolódik az előcsarnokkal, itt azonban nincsenek kiszolgáló pavilonok, a tetőről lefutó gerendák diadalív-szerű vasbeton lábakra támaszkodnak. A két nagy csarnokot a pályák egyik oldalán végighúzódó, több mint 90

tĂŠma // theme

2019 / 02

—— Felelős építész tervező // lead architect:

Dobrosi Tamás

Építész munkatársak // assistant architects:

Király László, Kónyi-Kiss Botond, Szegedi Antal, Törekiné Bakó Krisztina, Orbán Oszkár, Arnóczki Imre Balázs Belsőépítészet // interior design:

Dobrosi Tamás – Dobrosi Építész Kft., Kónyi-Kiss Botond, Király László Látványtervezők // visualization:

Horváth Éva – Aron Art Kft., Bombicz Tamás Tartószerkezet // structure:

Pongor László – Pond Mérnökiroda Kft., Donáczi Péter, Erdész Katalin, Balogh Andrej, Szász Endre, Fülöp Orsolya Épületgépészet // HVAC:

Nagy László – NNGáz Kft. Épületvillamosság // electrical engineering:

Hegedűs István – Albatrezor Kft.

Tűzvédelem // fire protection:

Szigeti Péter

Konyhatechnológia // kitchen technology:

Harangi Katalin – Artakim Kft. Megbízó // client:

A Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány ——

régi-új magyar építőművészet

méteres futópálya köti össze, amely a tetőgerendákat támasztó boltíves tartók között halad át. Az épület belső tereiben megelevenedik az a különleges hangulat, ami Makovecz sok házában: fölfelé tekintve úgy érezzük, mintha egy erdőben sétálnánk. Makovecz szerint a szerves építészet két fő ismérve maga a gondolkodásmód és az annak alapját képező világszemlélet. 1983ban még arról írt, hogy ennek az építészeti irányzatnak a terepe elsősorban a periféria. Az eredeti gondolatok erejét mutatja, hogy mára jelentős középületeket terveznek az általa létrehozott építészeti iskola mesterré növekedett építészei. Ezek közé tartoznak a Puskás Akadémia új épületei, melyek karakteresen, tisztán jelenítik meg a szerves építészet gondolkodásmódját.

—— Makovecz Imre kiállítás katalógusa, 1983, 45. o. Szegő György: A művészet ősformái, Karl Blossfeldt fotói, Utóirat 2007/4

Organic continuation Sport Centre of Puskás Ferenc Football Academy, Felcsút In 1983, Imre Makovecz published the proclamation of the elements of organic architectural thinking and view. Tamás Dobrosi consciously undertakes to continue the tradition of organic architecture. The new sports center was built directly next to the Puskás Academy and the Pancho Arena. The immediate context of the building also provided a starting point for shaping, and its expressive character is in line with the other two previously completed developments. Its top is covered with a huge leaf in the covered space. The roof extends to the ground with a retaining wall, further reinforcing the image of the building as an earth-growing organism. The interior of the building brings the feeling that most of Makovecz's interior carries: looking upward, one fells himself in a forest. Makovecz writes in 1983 that the field of organic architecture is primarily the periphery. The power of original thoughts is illustrated by the fact that major architectural designers of the architectural school that we established are now planning to build. These include the new buildings of the Puskás Ferenc Football Academy, which show the way of thinking of organic architecture in a clear and distinct way.

1 2

téma // theme

2019 / 02

A sporthagyomány ereje

Bárány István uszoda rekonstrukciója, Eger — építészek architects: Puhl Antal, Dajka Péter —

szöveg text:

Okrutay Miklós

fotók photos:

Hajdú József

Eger sportuszodája az egykori Csillag csárda udvarán, Bárány Géza és Márkus Béla tervei alapján épült, utóbbi kivitelezésében. Átadására 1925. május 25-én, Pünkösd hétfőjén került sor a mintegy háromezer (!) néző előtt megrendezett úszóversenyekkel és vízilabda-mérkőzéssel. A nyolcsávos, 50 méteres medencét, amely Közép-Európában az első ilyen méretű létesítmény volt, a helyben fakadó meleg vizű források táplálták, érdekessége, hogy alját szűrőrétegként kavics borította, ezen keresztül áramlott a medencébe a víz. Kevesen tudják, a helybélieken kívül talán csak a legelmélyültebb sportrajongók, hogy az, ami a fővárosiaknak a „Csaszi”, vagy a „Hajós”, az az egrieknek a „Bárány”. A három uszoda jelentősége kronológiai értelemben is összevethető. Időrendben visszafelé tekintve a margitszigeti fedett sportuszoda 1930-ban készült el első olimpiai bajnokunk, Hajós Alfréd tervei alapján – aki éppen úszásban nyert két aranyérmet 1896-ban, Athénban. A Császárban rendezték meg a sportág első Európa-bajnokságát 1926-ban, ahol az egriek kiválósága, Bárány István 100 méteres gyorsúszásban szerezte meg a sportág első magyar Európa-bajnoki aranyérmét. Az akkor 19 éves úszó felkészülése ekkor már az egy évvel korábban épült egri versenyuszodában zajlott, mindez jól reprezentálja, hogy az úszás hazai fejlődése, más sportágaktól eltérően, nem fővárosközpontú volt. Az uszoda, egyre romló állapota ellenére, az utolsó pillanatig őrizte jellegzetes építészeti arculatát, Eger esetében a városi identitást erősítő szerephez jutva. Archív fotó

régi-új magyar építőművészet

A medence egyik hosszanti oldalára kerültek az öltözők, a medence felé nyitott, emeleti fa ácsolat alatt kisebb lelátó kapott helyet, ennek korlátja az andráskeresztjeivel a svájci típusú villaépítészetet idézte. A részletes múltidézésnek ezúttal nagyobb a jelentősége, segít megérteni azt, hogy a tavaly átadott új Bárány uszoda formálásánál mi játszotta a legfontosabb szerepet. Maga az eredeti épület a használata során végül olyan szintig avult el, hogy azt fizikai valójában megőrizni, fenntartani már nem volt érdemes. Az uszoda rekonstrukciójára kiírt tervpályázat során így kapott kitüntetett szerepet annak értékelése, hogy az új épület milyen mélységig tudja közvetíteni az egykori építészeti világ sajátos atmoszféráját, ami az egriek számára nemzedékeken keresztül a városi lét egyik alapvető helyszínét jelentette. A Puhl Antal és Dajka Péter által jegyzett, első díjas pályázati terv ezen az úton kétség kívül a lehető legmesszebb jutott. Egyes nézetekben szinte teljes pontossággal állíthatók be az egykori látványok, rögtön hangsúlyozva, hogy valamennyi részlet úgy hordozza örökségét, hogy egyúttal mai értelmezést is nyer. Ennek sorában elsőként magát a medencét kell említeni, mint az uszoda szellemiségének forrását. Ezúttal szó szerint is érthető a fordulat, lévén, hogy az új medence esetében nem csupán annak tájolását, az együttesen belüli helyzetét őrizték meg, hanem a medence forrásvízzel való feltöltésének módját is. Így maradt a medence alját nagyjából kétharmad hosszig borító kavics, mint szűrőréteg, az ezen átáramló víz különleges, egyedi élményével

téma // theme

2019 / 02

– még ha tudható is, hogy az üzemeltetés terén evvel milyen többletfeladatok jelentkeznek. Hasonló alapvetés az öltözőépület medencetér felőli feltárulása. A földszint pillérsora mögé hátrahúzott fabetétes homlokzatmezők, az ezek tengelyében nyíló öltözőajtók pontos mai átiratai az egykori látványnak. Ugyanígy az emeleti, kétsoros fedett lelátó is őrzi eredeti pozícióját, hiányérzet abból adódhat, hogy annak korlátja az egykori keresztelemek felidézéséről lemondva talán túlontúl stilizáltra sikerült. A medence túloldalán, az uszoda területének sarkában egykor állt épület szerepe a továbbértelmezés során új tartalmat nyert. Az alatta kínálkozó fedett tér fogadja a tanmedencét, annak ily módon adódó árnyas volta a nyitott uszodák világában nyaranta értékelődik fel igazán. Emelete napozóterasz, az ezen a szinten körbefuttatott kültéri körüljáró fogja keretbe a medence terét. Ez az elem nem csupán az uszoda használói számára nyit szellemesen új térbeli kapcsolatokat, rálátási pontokat a medencére, hanem egyúttal a területet határoló mellékutca fölött majdan létesítendő híddal közvetlen összeköttetést is teremt a szomszédos fedett uszodával. A 2000-ben átadott, Makovecz Imre által tervezett Bitskey Aladár Uszoda (lásd MÉ 2001/1) nem csupán funkcionális szempontból teremt kapcsolódási igényt, hanem városképi értelemben is alapvető viszonyulási helyzeteket kezdeményez. Főbejáratának homlokzati síkja jelöli ki a városi térfal vonalvezetését, így az új Bárány uszoda fogadócsarnokának tömege is ezt a pozíciót foglalja el. Azonban amíg a Makovecz-féle épület az óváros itt záruló együttesére hivatkozva a történeti

régi-új magyar építőművészet

építészetből vett elemkészlet pátoszában hitt, addig az új uszoda könnyed pavilonként fordul a szemközti Érsekkert felé. Az alapvető hangulatot a faburkolat melegsége, az aulatér nagyméretű üvegfelületekkel biztosított transzparenciája, az árnyékoló falécsávok nyugodt dinamikája határozza meg. A kubusos tömeget a sarkon egy hátralépő, kúpos formájú, toronyszerű elem fordítja át, jelenléte úgy teremt formai feszültséget, hogy egyúttal emblematikus részletté is válik. Funkcionalitása azonban erősen kérdőjeles, a „torony” terének extrém akusztikája használati szempontból kihívást jelent, az eredetileg ide helyezni kívánt információs pont, mint tartalom pedig az erőteljes, szinte transzcendens formai világhoz képest túlontúl profánnak tűnik. Ugyanakkor a tágas, kétszintes aula nagyvonalú fogadótérként működik, szerencsés fordulatként értékelhető, hogy a földszintre

—— eredetileg tervezett, kétséges dinamikájú sportmúzeum helyett üzleteket alakítottak ki, ezáltal várhatóan élőbbé válik a ház. A földszinti öltözők közvetlen kijárattal rendelkeznek a medence felé, a szertárak mellett tartalmi kiegészítésként ezen a szinten találjuk a masszázs- és az orvosi szobákat, míg az emeletre kerültek az edzőtermek. Teljessé az emeleti irodákkal és a földszinti konferenciateremmel válik a program, valójában mindent tud a ház, ami egy sportközponttól elvárható. Talán csak két kritikus elem mutatkozik. Az egyik abból fakad, hogy a kétsoros lelátó túl magasra fut, így az emeleti irodákból az ülések kitakarják a medence terét, miközben átgondoltabb szerkesztéssel megteremthető lett volna az a szituáció, amelyben az uszoda világának hangulata innen is követhető. Másfelől a büfé egyelőre nem találja a helyét a házban, a tervekben az emeletre került, miközben a tágas aula fénytől átjárt tere kínálkozna annak elhelyezésére. Egerben a Bárány uszoda megépítésétől kezdve identitásteremtő erővel volt jelen a város életében. Helyén akár egy minden részletében továbbgondolt, az egykor képviselt építészeti világon túllépő uszoda is létesülhetett volna. Ugyanakkor a kétség kívül érzelmi megközelítéseket is hordozó döntés alapvetően fontosnak találta az eredeti világ formai módon való tovább éltetését, a hagyomány ereje azonban ezen túlmutatva teremtett új értékeket. Most már minden azon múlik, hogy az egriek számára is érezhető legyen ez a megújult folytonosság, hogy a közösen megélt használat során az új uszoda is emblematikus helyszínként rögzülhessen.

Építészek // architects:

Puhl Antal DLA, Dajka Péter Projektfelelős építész // project architect:

Takács Gabriella

Építész munkatársak // assistant architects:

Berecz Dániel, Boda István, Csáki Melinda, Drabant Ágnes, Füzesi Katalin, Horváth Ágnes Statika // structure:

Kalmár Zsolt – Hatolkay és Társai Kft. Épületgépészet // HVAC:

Oltvai András, Oltvai Tamás – Oltvai Gépész Stúdió Villamos berendezések // electrical engineering:

Ivanics Zoltán, Mészáros Balázs – Provill Kft. Környezetrendezés // Environment:

Torma Sarolta – LAND-A Kft. Közlekedés // traffic:

Rohrer Ádám – Közlekedés Kft. Vízi közmű // water public utilities:

Széles Géza – GÉM Kft. Villamos közmű // electric public utilities:

Hágen András – BAUVILLPLAN Bt.

Uszodagépészet // pool technology:

Sallai Zoltán -S-TERV Kft. Hidrogeológia // hydrogeology:

Scheuer Gyula

Tűzvédelem // fire protection:

Decsi György- FIREENG Kft. Akadálymentesítés // accessibility:

Schenk Attila – JAPÁNER Kft.

Kivitelező // main cotnractor:

IMOLA Építő Kft. ——

The Power of sport tradition The Reconstruction of István Bárány Swimming-Pool in Eger The sports swimming-pool in Eger stands on the yard of the former Star inn, built after designs by Géza Bárány and Béla Márkus in Eger 1925. It is an 8-lane wide 50 metre long pool which was the very first such facility in Central Europe with such dimensions, fed by thermal springs found in the vicinity. On one of the longitudinal sides of the pool the changing rooms are housed, and a smaller tribune under the timber structure open towards the pool was contained with a railing that evokes the Swiss inspired typology of mansions with its St Andrew’s Cross. The design tender for reconstruction of the swimmingpool focussed on the distinguished role of the evaluation of the fact that the new building could mediate the unique atmosphere of the architecture of the past to great depths. Submitted by the tandem of Antal Puhl and Péter Dajka, the first prize design has gone the farthest in this direction. The new swimming pool floats as a lightweight pavilion towards the parkland named Érsekkert. The primary atmosphere is defined by the warm palette of the wainscot, the foyer with its transparency guaranteed by large expanses of glass surfaces, the tranquil dynamics of the shading timber lanes. The cube form mass is turned over on the corner with a retraced turret-like component the presence of which creates a tension of forms in such a way that it also transforms into an emblematic detail.

téma // theme

2019 / 02

Sorakozó

Vörösmarty Mihály Gimnázium új tornaterme, Érd — építészek architects: Turi Attila, Terdik Bálint —

szöveg text:

Csóka Balázs DLA

fotók photos:

Kedves Zsófia

Törött padok, szakadt linóleum és a kötél valahogy mindig túl magas… sokunk emlékképei az iskolai tornatermekről, már amikor éppen nem a folyosón kellett a békaugrást gyakorolni, az osztályban tanítani próbáló tanárok nagy örömére. Amikor néhány éve bevezették a mindennapi kötelező testnevelési órákat, az általános öröm mellett mindenkiben felmerült: hol lehet még tornaórát tartani? Erre a kérdésre született válaszként 2014-ben a magyar állam mint fenntartó „Tanterem, tornaterem és tanuszoda” fejlesztési programja, amelynek első üteme lassan lezárul és időközben elkezdődött a második ütem is. Ennek eredményeképpen számos tornaterem és tanuszoda készült el az ország különböző részein,1 olyan településeken, ahol korábban nem voltak megfelelő körülmények a tornaóra megtartására. Így olyan, akár 1000 fős településeken javulhattak jelentősen az iskolai oktatás körülményei, amelyeken komoly népességmegtartó képességet jelent az új tornaterem. A beruházó a helyszíni építészeti karakterhez igazítandó mintatervek elkészítése mellett döntött, részben gazdaságossági, részben a fenntartás megkönnyítése

régi-új magyar építőművészet

érdekében (a tornatermek a helyi önkormányzat tulajdonába kerültek, a jóval bonyolultabb gépészetet tartalmazó tanuszodák fenntartója azonban minden esetben a magyar állam). Ez a döntés kérdéseket vethetne fel a helyi tervezők kimaradása okán, azonban az elkészült épületek minőségi és tartalmi egyenletessége igazolja az eredeti szándékot. Az érdi Vörösmarty Gimnázium a város középső részén áll. A településnek a 65 ezres népesség ellenére nem alakult ki igazán városias központja, a 24 osztályos gimnáziumot is apró lakóházak és egy vasútvonal szorításában találjuk. Az 1964-ben épült iskola izgalmas, délre tájolt teraszokkal helyezkedik el a lejtős telek északi oldalán, míg az új tornaterem az iskolaépület nyugati oldalán épült fel. Az utca felől érkező látogatót az épület sarkán lévő hangsúlyos kémény építmény fogadja, amely vertikalitásával felkiáltójelként hívja fel a figyelmet a földbe süllyesztett, lapos épületre. A homlokzat másik oldalán találjuk a faburkolatos bejárati részt – az iskola bejáratával szemben. A két épületet egy légies, fa szerkezetű tornác-nyaktag köti össze, ami védett átmeneti térként szolgál az iskola és a tornaterem használóinak számára is, egyben lehetőséget

teremt a későbbiekben a két épület zárt térben való összekötésének megvalósítására. Kár, hogy ez most nem valósult meg, komfortosabb lenne a használóknak. A 25x30 méteres, kettéosztható küzdőtérrel rendelkező tornaterem megépítéséhez a terület erős lejtése miatt a tervezőknek át kellett alakítani a típustervet. Megmaradt az épület alaprajzi és szerkezeti rendszere, a küzdőtér fedésének kialakítása, de a kiszolgáló funkciók egy zöldtető alá kerültek, és a tervezőknek azt is meg kellett oldani, hogy az épület főbejárata a küzdőtérnél egy szinttel magasabban van. Az így kialakult bejárati lépcsőház háromkarú lépcsője igazi iskolai zsibongótérré válhat, az átlátható lépcsőteret talán a bejárati üvegfal miatt a valós méreténél nagyobbnak érezni, ugyanakkor a sarkok lehetőséget adnak a megbújásra, trécselésre is. A tornaterem erejét a küzdőtér fa tetőszerkezete adja, amely az épületet kiemeli a ma oly sokszor látott, ipari csarnok hatású tornatermek sorából. Itt szinte szakrális térben járunk, a kereszt irányú íves fa tartók sorozata nagyvonalú teret eredményez, a halvány szürkésfehér szín eleganciát sugároz. Turi Attila már számos korábbi épületénél 2 kísérletezett ezzel a tetőszerkezettel, amely egyesíti magában a mesterére, Makovecz Imrére jellemző látványos faszerkezeteket és a jelen kor megkövetelte előregyártást, iparosítást. A tornaterem típusterveinél jól érzett rá a tervező, hogy számos kis településnek ezek lesznek a legnagyobb belső terei, ahol az iskolai tornaórák mellett a település egyéb rendezvényeinek is helyt kell tudniuk biztosítani és ezzel a helyi közösségi élet fontos helyszínévé válhatnak. Az íves fa tartókkal izgalmas kontrasztot alkot a puritán belső falszerkezet. A küzdőtér vasbeton pillérei és téglafalai belülről vakolat nélküli, csupán festett felületképzést kaptak, amellyel visszafogottságot sugallanak, a gymnastica ősi tisztaságát és szellemiségét idézik. 3 Az épület külső formálása a tradicionális házforma mai átirata. Megjelenésében – a zöldtető alá nyomott kiszolgálóhelyiségek elbújtatásának köszönhetően – egyértelműen a tornacsarnok magastetős főtömege az uralkodó. A felső oldalon a már említett vertikális kéménymotívum és a bejárat üvegfala adnak hangsúlyokat a kiemelt jelentőségű pontok-

téma // theme

2019 / 02

—— Építészek // architects:

Turi Attila, Terdik Bálint Építész művezetés // projekt architect:

Csóka Balázs Statika // structure:

Pongor László Elektromos tervező // electrical engineering:

Kovács Lászlóné Homonnay Zsuzsanna Gépészet // HVAC:

Pacher László, Komarovszky Henrik Tűzvédelem // fire protection:

Horváth Lajos Építtető // client:

Nemzeti Sportközpontok, Kovács Norbert főigazgató ——

nak, a finom aszimmetriával formált alsó oldalon pedig az erőteljes sarokbástya és a szalagablak fölé kinyúló, nyáron árnyékot adó széles előtető ad karaktert az épületnek. Mint egy domboldalból kikukucskáló sapkás alak, aki széles smicije alatt délre, a sportpályák irányába kémlel… A tornaterem építési program elindításával az építtető teljesíteni látszik a mindennapi testnevelés építészeti feltételeit. Az érdi tornaterem alapján a típustervi rendszer képes reagálni az egyedi telepítési igényekre, megismerve a többi tornatermet az épületek megjelenése apró elemekkel, formák átvételével, a színek módosításával beilleszthető az eltérő karakterű helyszínekre, az épületek hozzáigazíthatók a városias vagy falusias környezethez. Az új tornatermek sorakozója megkezdődött, bízzunk benne, hogy a program képes lesz az elkövetkező ütemekben minden iskolás gyerek számára megteremteni a méltó tornatermi körülményeket. —— Forrás: http://mnsk.shared.webpartners.eu/letesitmenykereso Tápiószele, Kultúrház, 1996, Balatonkenese, művelődési ház pályázat, 2009. 3 a gimnasztika, a görög eredetű „gymnosz” szóból származik, melynek jelentése „mezítelen” 1

régi-új magyar építőművészet

A projektben alkalmazott típusterv további megvalósulásai Agárdon és Zichyújfaluban

Line-Up The New Gym Hall of Vörösmarty Mihály Secondary Grammar School, Érd The development scheme financed by the Hungarian state titled Classroom, Gym Hall, Swimming-Pool was launched in 2014. As its first stage is coming to an end soon, and its second phase is being prepared right now, several gym halls and swimming-pools have been built recently all over the country, mainly in villages and towns where there had been no suitable sports facilities to host physical education lessons and practices. The constructor favoured design schemes adapted to the character of the local architectural and the buildings completed by now show fairly homogenous designs regarding both standards and contents which justifies the original intentions. This article is a brief survey of the gym hall built for Vörösmarty Secondary Grammar School in Érd after the standardized designs of the development scheme.

téma // theme

2019 / 02

Páholyházból luxushotel Mystery Hotel Budapest —

dr. Oláh Mihály Zoltán – Konstruma Mérnöki Iroda Kft. Götz Eszter fotók photos: Batár Zsolt

építész architect: szöveg text:

—

belsőépítész interior design:

Varró Zoltán

Több mint tíz éve félbehagyva állt a Podmaniczky utca sarkán annak az elegáns századfordulós bérpalotának a rekonstrukciója, amely egykor a magyarországi szabadkőműves mozgalom otthona volt. A különleges kultúrtörténettel bíró épület hosszú hányattatás után 2019 elején 82 szobás luxusszállóként végre megnyitotta a kapuját. A páholyház a mozgalom 19. század végi gyors felfutásának tanújaként született. A Magyarországi Symbolikus Nagypáholy 1894-ben építészeti tervpályázatot írt ki székházának kialakítására, a nyertes pályamű tervezője, Ruppert Vilmos építész maga is a rend egyik felavatott mestere volt. A székházat 1896 nyári napfordulóján avatták fel. Az U alakú beépítés földszintjén nyilvános étterem-kávéház működött, a bejárat mögött induló díszes főlépcső az emeleti klubtermekhez, rituális termekhez, irodákhoz, könyvtárszobához vezetett. A harmadik szinten a két szárny magassága eltért egymástól: a rend nagyobb ünnepeit befogadó, impozáns kialakítású nagyterem két szintnyi belmagasságot kapott, mennyezetét és oldalfalait egyiptizáló festés díszítette. Élvonalbeli művészek gazdagították a páholyház egyes tereit, Róth Miksa a festett üvegablakokat, Than Mór pedig a nagymester szobájának arcképcsarnokát készítette el. Minderről sajnos már csak a források tanúskodnak, az eredeti épületből mindössze a nagyterem műemléki védelem alá helyezett freskói, a hajdani előtető kovácsoltvas tartószerkezete, valamint a hatalmas, kétszárnyú tölgyfakapu maradt fenn. Az egyenlőség, szabadság és testvériség hármas jelszavát hirdető titkos szervezet nem sokáig használhatta az épületet. Az első világháború alatt hadikórházzá alakították, majd 1920-ban a rendet betiltották, és a páholyépület a szélsőséges jobboldali Véderő Egylet kezelésébe került. Furcsa módon azonban a fasiszta ideológiától nem olyan távol álló szervezet nem tüntette el a szabadkőművesek elveit és szimbólumait megörökítő festményeket, ahogyan a nagyterem freskóit, vagy a ház külső, szintén kőműves szimbólumokat felvonultató díszeit sem. 1946-ban a romossá vált épület visszakerült eredeti tulajdonosaihoz, akik 1949-re komoly ös�szefogással, magánadakozásból finanszírozva példásan helyreállították. Alig egy évvel később az újabb, immár fél évszázados betiltás végleg elzárta tőlük: 1950-től a székház az ÁVH kezébe került, majd a Belügyminisztérium útlevél-engedélyezési osztályát helyezték ide. A rendszerváltozás után az újjáalakult magyar szabadkőművesség hiába folyamodott a visszavételért: az időközben két ágra szakadt mozgalom vezetői nem tudtak

régi-új magyar építőművészet

Fotó: Borbély Attila László

megegyezni a tulajdonjog kérdésében, így a ház gazdátlan maradt. A kétezres évek elején az Ablon szállodalánc vásárolta meg, Rosslyn néven szándékozott itt szállodát nyitni. A terveket a műemléki helyreállításokhoz érzékeny és részletekre figyelő dr. Oláh Mihály Zoltán építész (az ő munkája a Várkert Kioszk 2018-as újrafogalmazása is, lásd MÉ 2018/3) és munkatársai készítették. A homlokzat hiteles helyreállítása és a háromemeletes tömb további két szinttel való kibővítése mellett összefésülték a nagyterem dupla belmagasságú épületszárnyát a másik oldalszárnnyal, üvegtetővel fedték le a belső udvart, és az átépítés során alapvetésként fogalmazták meg, hogy minél több eredeti részletet megőrizzenek, illetve a ház múltjára vonatkozó, már elveszett építészeti elemeket olyan megoldásokkal pótolják, amelyek autentikusan képesek megőrizni az

——

Építész // architect:

dr. Oláh Mihály Zoltán – Konstruma Mérnöki Iroda Kft. Belsőépítészet // interior design:

Varró Zoltán

Építész munkatárs // assistant architect:

Szabó Zsolt Statika // structure:

Hensler Dezső, Vámos Lajos Gépészet // HVAC:

Kálmán Zsolt, Balogh András, Hégli Mihály Elektromos tervezés // electrical engineering:

Somogyi Gábor ——

téma // theme

2019 / 02

eredeti funkció emlékét (a tervről lásd MÉ 2006/1). A ház homlokzatán régi szépségében éledt újjá a két díszes timpanon, a legfelső emelet zárópárkányának sarokmotívuma, egy bagollyal ékesített földgömb, alatta pedig az évszázados múltra visszatekintő titkos rend ismert szimbóluma: az egymásra helyett körző és háromszög. A 2009-ben kezdődött recesszió azonban megakasztotta a folyamatot. Évekkel később új tulajdonos vásárolta meg a félkész szállodát, és az építészeti rekonstrukcióhoz hű belsőépítészeti koncepcióval tulajdonképpen csak befejezte az átalakítást. Varró Zoltán designer a szabadkőműves históriát kicsit kiegészítette a misztikus társaságokról szóló divatfilmek karakterével és a tematikus luxushotelek kötelező eszköztárával, ugyanakkor érzékenyen kezelte a történeti hitelesség és a kortárs vizualitás kettősségét. Ahol lehetett, ott kettéválasztotta a pusztán izgalmas látványelemeket az autentikus részletektől. Így a közös helyiségek elsősorban a szabadkőművesség történetét elevenítik fel, míg a vendégszobákba, a liftbe és a zártabb folyosókra kerültek a Da Vinci-kód, illetve Harry Potter-sorozat ihlette, extrémebb megoldások. Dicséretre méltó az a visszafogottság, aminek köszönhetően az utcai fronton nem vonja el a figyelmet a ház szépségéről, csupán a bejárati üvegajtó fölötti tiszta, dísztelen üvegkockába rejtett csillár utal a szállodai funkcióra. Belül, az üvegajtón túl hatalmas, kétszárnyú faragott tölgyfakapu fogad, a páholyház eredeti, felújítatlan állapotban hagyott ajtaja, ami csorba szépségével sokkal megkapóbb élményt kínál, mintha akkurátusan restaurálták volna. A díszes szélfogó után már megjelenik a szabadkőműves szimbolika, a páholyok kötelező eleme: a márvány járólapokból kirakott fekete-fehér mozaikpadló. Az oldalt nyíló konferenciaterem üvegajtaját vésett rózsamotívumok díszítik, az előteret görög oszlopok tagolják, nem kimondva, csak sejtetve azt a gondolatkört, amelyből a mozgalom a jelképeit merítette. A konferenciaterem alapterületét ötletes megoldással tudta optikailag megnövelni: a hátsó üvegfal mögött sokkarú világító csillárokat helyezett el, a tükröződés és a fényviszonyok együtt szinte végtelen térré varázsolják a termet. A ház egyik attrakcióját a pesti gangos bérházak udvara ihlette. A spa részleg, ami a nívós szállodáknál többnyire a földszint alatti, intimebb terekben kap helyet, itt a belső udvar dísze lett, ezáltal hat, árkádos emeleti folyosóról nyílik rálátás az üvegdo-

régi-új magyar építőművészet

bozban elhelyezett jacuzzira és az azt övező belső pihenőtérre. A megoldás nemcsak újszerű, de elevenebbé teszi a szálloda egész atmoszféráját. A legpazarabb tér az étteremmé alakított az egykori szabadkőműves templomcsarnokban fogadja a vendéget. A hatalmas belmagasságú, boltíves terem mennyezetét vörös és kék festés díszíti, a keleties motívumok az oldalfalakon is folytatódnak. Az étterem közepén ismét ott a mozaikpadló. Az egykori nagymesteri emelvény már nem áll, de a helye fölött egy légies kovácsoltvas szerkezetű karzat vonul végig a terem teljes szélességében. A folyosók és a vendégszobák látványvilága már kevésbé hű a ház történetéhez, de minden szobában egy-egy a dór, jón vagy korinthoszi fővel zárt oszlop utal a rend hagyományaira. A luxusszínvonalhoz a minőségi burkolatok, a biedermeier stílusban kialakított beülők, a stúdiókban szabadon álló fürdőkádak is hozzátartoznak, néhol a mosdót díszes fém falikút helyettesíti. Hamarosan elkészül a tetőterasz látványos sky bárja is, ahonnan pazar panoráma nyílik Budapest belvárosára. A pinceszinten kialakított konferenciaközpont előterében kisebb fogadások is lebonyolíthatók, a ház eredeti, boltíves téglafalú pincéjéből hangulatos különtermeket formáltak, az egyikben bortrezor áll a vendégek rendelkezésére. A Mystery Hotel nemzetközi viszonylatban is működőképes imázst épített a ház szabadkőműves múltjából, bizonyítva, hogy Budapest története elegendő munícióval bír ahhoz, hogy hiteles háttérrel szolgáljon az újabb és újabb turisztikai, vendéglátóipari attrakciókhoz.

téma // theme

A Luxury Hotel from a Lodge House Mystery Hotel Budapest Started at the beginning of 2019, the reconstruction project of the elegant turn-of-thecentury tenement palace standing at the corner of Podmaniczky Street in Budapest was completed after a long and eventful period. The building formerly was home to the Hungarian free masonry movement. In the year 1894, an architectural design contest was published for the headquarters of the Hungarian Symbolic Main Lodge, and the designer of the winning scheme, Vilmos Ruppert architect was also an initiated master of the Order. The centre was inaugurated in 1896 during the summer solstice. The U shaped floor plan housed a public café and restaurant on the ground floor, the ornate grand staircase starting behind the entrance lead on to the club rooms on the first floor, the ritual rooms, the offices, and the library room. On the third floor, the height of the two wings are different: the order received a grand hall with two-storey interior height to house its main ceremonies, the ceilings and the lateral walls were decorated with Egyptian-style paintings. In the early 2000s, the building was purchased by an international hotel chain, but the recession starting in 2009 put an end to the project. The new owner just completed the remodelling of the building after the concept of interior architecture true to the architectural reconstruction. Zoltán Varró designer slightly completed the free masonry history with the character of the fashion films about the mystic companies and the compulsory tools of the topic-based luxury hotels whilst also treating the duality of historic authenticity and contemporary visuality in a sensitive way.

2019 / 02

Játékos parametria

Textúra étterem, Budapest — építészek architects: Muzsai István, Ficzere Anett — A belsőépítészetben számos olyan tervezési feladat van, amely a pragmatikus építészet, a díszlettervezés és a narratív építészet határán egyensúlyoz. Tipikusan ilyen műfaj az étterembelső, hiszen a vendégek számára az első benyomást a helyszín jelenti, és nem az étel, amit ott felszolgálnak. Egy éttermet a vendégeknek a megjelenése alapján azonnal be kell tudniuk sorolni. Sokszor film- vagy utazási élményekhez kötik az enteriőrt, így könnyebben ráhangolódnak és hozzáidomulnak. Viszont mindennek az ételeket nem szabad elnyomnia az étkezés hangulatát, az ételek minőségét. A fine dining szeret kísérletezni, ez pedig gyakran megjelenik az éttermek belső kialakításában. Olykor a minimumra törekszenek, máskor álcázzák magukat, esetleg egy sajátos narratíva köré rendezik a helyet. A

régi-új magyar építőművészet

szöveg text:

Debreczeni Péter

fotók photos:

Bujnovszky Tamás

cél minden esetben az emlékezetes élmény, mindent a megfelelő arányban „felszolgálva”. A fine dining fontos eleme a kompozíció, a high-tech kombinálása a hagyományos technikákkal, a különféle eljárások és anyagok vegyítése és a kísérletezés, gyakran nagyon távoli tudományterületek vagy módszerek bevonásával. Ugyanez elmondható a kortárs „avantgárd” építészetről is. A Textúra étterem belsőépítészei és installációjának tervezői ezt az összefüggést használták ki. A helyszín Budapest drága és/vagy jó éttermekkel jól ellátott negyedében található, a Sas utca 6. alatti klasszicizáló épület földszinti üzlethelyiségében. Ezen a környéken szinte alapelvárás a karakteresen megfogalmazott vendéglátói koncepció. A tulajdonosok egy meglévő, már bejáratott éttermük mellé szerettek volna egy kísérletező, friss helyet nyitni, erre 2018 novemberében nyílt lehetőségük. Az épület szigorú megjelenésével ellensúlyban van az étterem kívülről is jól látható fő belsőépítészeti attrakciója: egy hatalmas Voronoj-struktúra a sötét színűre festett kiszolgálótérben. Ez a struktúra zöldfalként, lambériaként, szoborszerű térelválasztóként vagy tükörként mindenhol megtalálható az étterem területén. Az étterem egy utcafronti általános kiszolgáló térből, és egy, kisebb társaságok számára leválasztható különteremből áll. A Voronoj-diagram egy szabálytalan pontrácson képzett cellarendszer, számos

tĂŠma // theme

2019 / 02

—— Tervezők // designers:

Ficzere Anett, Muzsai István Feldolgozás // assistants:

Orbán Ágnes, Bucsi Eszter 3D Voronoi fa kivitelezés // 3D Voronoi timber works:

Hello wood

Asztalosmunka // carpenter:

Pro-Bosco, Szabó Tamás Burkolat // Covers:

Majolika Kft. ——

gyakorlati (térinformatika, polimergyártás) és művészeti felhasználása ismert, mivel organikus hatású, ugyanakkor matematikailag is leírható, így az építészetben és a designban gyakran használják formagenerálásra (Marc Newson: Voronoi Shelf, 2007). A Textúra terében egy high-tech organikus forma jelenik meg, amely a természetben megjelenő matematikai összefüggések bravúros leképezése, leghangsúlyosabb eleme pedig nem műanyagból van kiöntve, hanem ragasztott lucfenyőből készült, bükkfa idegencsapokkal. Külön erősíti plaszticitását és légiességét, hogy az installáció hátterét képező falakat, a látszó szerelésű gépészetet és a világítást feketére festették. A Voronoj-alaptextúra mellett egyéb, önmagukban figyelemreméltó egyedi mintázatok jelennek meg az étteremben, ilyen a padló, a különféle boxok és hátterek világító „dekorfalai”, amelyek ötletesek és karakteresek ugyan, mégsem nyomják el a főmotívumot. A látszó szerelésű gépészet arra utal, hogy egy professzionálisan felszerelt és megépített étteremben járunk, ahol a belbecsre is ugyanolyan hangsúlyt fektettek, mint a látványos külcsínre. A mobíliák szintén zömmel fából készültek, finoman harmonizálnak a tér többi részével. Nem szabad elfelejteni, hogy a tulajdonosok és a tervezők nagy kockázatot vállaltak ezzel a megközelítéssel. A parametrikus tervezés, bár évek óta része a tervezők és a művészek eszköztárának, még mindig erősen kísérleti fázisban van, Magyarországon különösen. Az építészetben rejlő matematikai összefüggések kihangsúlyozása és tervezési eszközként való használata az építészek absztrakt formanyelve. A parametrikus építészet formai kísérletei, víziói – különféle pragmatikus okok miatt – nehezen emelhetők át a valóságba. A leggyakoribb ok a méretbeli behatároltság. A 3D nyomtatók méretkorlátai miatt cipősdoboznál nem nagyobb objektumok előállítása a legelterjedtebb. Az emberek többsége a hasonló konstrukciókkal jellemzően sci-fi filmek díszleteiben vízióként, vagy a valóságban olyan hétköznapi tárgyakként találkozik, mint egy Nike cipő, esetleg egy különös formájú édesség, mint például Dinara Kasko 3D printelt/CNC segítségével előállított süteményei. A fine dining és a matematikán alapuló, digitális építészeti formakísérletek ebben a különleges kísérletsorozatban eredeti párosításként tudnak együttműködni. A parametria az alapanyagok, előállításmódok és millió egyéb szempont alapján nyer értelmet; egyszerre játékos, kísérletező, organikus és finom. A Textúra étterem belsőépítészete ennek az együttállásnak szép példája, gondolatisága és kivitelezésének minősége egyedülálló Magyarországon.

régi-új magyar építőművészet

Playful Parametria Texture Restaurant, Budapest An important segment of fine dining is composition, the combination of high-tech with traditional technologies, a variety of procedures, the amalgamation and blending of materials and experiments, involving methods or fields of science typically rather distant from each other. The same holds true for contemporary „avantgarde” architecture as well. Textúra (Texture) features interior designs and installations the designers of which have exploited this correlation. The strict appearance of the building is counterbalanced by the main attraction of its interior architecture which is visible from the outside: a huge Voronoi-structure has been placed in the service area painted dark. The same structure is found everywhere in the restaurant in the forms of green walls, wainscoting, sculpturesque spatial dividers, or mirrors. Within the space of Textúra a high-tech organic form appears which is a genious translation of mathematical correlations manifested in nature, the most prominent component of which is not a plastic cast, but is made of pinewood with beech joints.

Türelmes folyamatosság

A mariazelli zarándokegyüttes megújítása — építészek architects: Feyferlik / Fritzer —

szöveg text:

A „cellabeli Mária” kegyhelyének története 1157-re nyúlik vissza, amikor egy Lauternachból érkező bencés szerzetes kis cellát épített az eredettörténet szerint magával hozott Mária a gyermek Jézussal szobor számára. Korai magyar vonatkozásai Nagy Lajos királyhoz kötődnek, neki tulajdonítják a Mária-kegykép donációját, a történetnek a gótikus főkapu béllet-mezőjének domborműve állít emléket. Mariazell hamar igen kedvelt zarándoklati központtá vált. A magas középtoronnyal gótikus stílusban kiépült templomot a zarándokok számának növekedésével a megtelepedett szerzetesek már kicsinek tartották, és 1644-ben elhatározták a török által többször feldúlt templom barokk stílusú átépítését: a lilienfeldi ciszterci monostort és a rend voraui anyamonostorát is tervező Domenico Sciassiát kérték fel a bővítésre. A késő gótikus torony mellé kísérőként két kisebb barokk épült. A középkori liturgikus tárgyak sora is folyamatosan gazdagodott, főoltárát a 17. század végén a Salzburgban sokat foglalkoztatott szobrászból lett építész, Johann Bernhard Fischer von Erlach tervezte,

téma // theme

Vukoszávlyev Zorán

fotók photos:

Paul Ott

a mozgalmas kompozíciót 1704-ben szentelték fel. Sajátos magyar vonatkozás a 19. század elejéről, hogy a napóleoni csapatok elől időlegesen Temesvárra menekítették legjelentősebb egyházművészeti kincseit. Császárok és uralkodónők fordultak meg a szobornál kegyeletüket tenni, a népi ájtatosság célpontjává vált a stájerországi Mariazell: nem csak a Monarchia, de Közép-Európa legismertebb Mária-kegyhelye. 1 Az Alpok magas láncolataival övezett völgyek találkozásában húzódik a kis városka, a zarándokutak magas hágókról ereszkednek le a település középpontjában álló együtteshez. A vallási és kultúrturizmusnak itt is ára van – egyként a kiemelt figyelem, mely az ősi helyet illeti, és ugyanakkor az önmagába zártság, melyet a figyelmet kihasználó környezet generál. Megfeszített türelemmel kell átkelni a szinte vásári forgatagon, ami hol jó lelkületű kegyárusok, máshol a legelemibb világi hívságokat árusító standok gyűrűjét jelenti a templomkerület körül. Fallal körülvett, zárt platóra érkezünk, egyszerre köszönt csend és békéltető megnyugvás, ahogy hátramarad a nyüzsgés. De ugyanakkor új feszültség ébred – évszázadok történéseinek rétegződése tapintható itt. A templom és mellette a zárt kubatúrájú kolostorépület mentén, között és bennük a történeti folyamatosság lüktet. Immár több mint nyolc és fél évszázada. Ilyen történeti távlatokhoz mérten szinte elenyészőnek tűnhet a megújításra fordított mintegy negyed évszázad, melyben a közösség a szándék megfogalmazásától a templom, kolostor és a zarándoklati igényeket kiszolgáló épületek komplex megújításáig eljutott. Türelemmel és a kitartó egyöntetűséggel végezve feladatát, ahogy azt tették az elődeik is minden fordulatot jelentő esemény után, kötelességszerűen. Drámai kiváltó oka ennek az ezredforduló évtizedeiben nem volt – mégis a kihívás, a lelki igényekre megfelelő téri válaszok keresése épp elég lehetett.

2019 / 02

A megújítás folyamatát egy építészcsoport kísérte végig, a megrendelő közösség apátjának pontos iránymutatásával. Az egyes elemeket mindig a legnagyobb gondossággal kezelték, a legszükségesebb szakemberek bevonásával konszenzusos módon, a hatósági és önkormányzati szereplőkkel partneri viszonyt kialakítva. A legjelentősebb kihívást a folyamatos használhatóság jelentette, a koncepciótól a megvalósításig minden egyes fázisban a lehetőségekhez mérten háttérben maradó aktivitás megteremtésével. A bazilika épületének külső felújítása hagyományosnak mondható műemléki feladat, a barokk és gótikus enteriőr értékmegőrző teljes megújítása már a legújabb kutatásokkal és diagnosztikával segített restaurátori munka volt, melynek az új liturgikus térformálás létesítését is integrálnia kellett.2 Markánsnak mondható a főoltártérben megvalósult liturgikus sziget3 és az új mellékorgona – de mind a főol-

régi-új magyar építőművészet

tár helyreállítása (a később beépített tabernákulum eltávolításával), mind a térfelületek (visszatérés a világosabb színhez) a legnagyobb műgonddal, az eredetileg szándékolt hatás (újra)érvényesítésével készültek.4 Új sekrestye is épült, valamint eddig használaton kívüli tereket is bevontak a látogatói útvonalba. Mind a szem előtt lévő új oltárkompozíció (és új orgona), mind a tornyokban megbúvó kiállítóterek esetében elvként fogalmazták meg az építészek az új elemek saját (kor)értéken való megjelenését. A kortárs elemek a magas színvonalú késő-barokk templomtérben és a szolgálati funkciójú toronybelsőkben is láthatóan kortárs megfogalmazásúak, de nem az elkülönülés, hanem a harmonikus továbbírás igényével.5 A kolostorépületben a mai korszerű használat jelei (a technológiai lehetőségek és kényelmi igények markánsabb újszerűsége okán) jóval látványosabbak. A térhatároló üvegfalak, a térmoduláló vízszintes térosztások acél-üveg szerkezetei (dominanciájuk mértékétől függően) kevésbé-jobban átírják a terek megjelenését. Egyfajta jó értelemben vett reverzibilitás olvasható ki a szerkezetválasztásból (szerelt, száraz technika) és a formaalakításból (boltozott terekben kubusos dobozelemek) – ez azonban inkább következmény, mint hamiskás önámítás a tervezők részéről. A szerzetesi „cellák” multifunkcionális (fürdő–gardrób–teakonyha) térdobozai könyvespolc-szerű térhatárolót mutató formálása ugyanakkor mérsékelten könnyed a történeti bútorokkal együtt is. De mindez szerethetően és élhetően jelenik meg. És talán ez a legfontosabb – egy (gondos felújításnyi folyamatot jelentő közel) emberöltőnyi idő a nyolc és fél évszázadhoz viszonyítva vajon mégis mit „okozhat”. —— A zarándokhely modernkori történetében a magyar szál Mindszenty Józsefhez köthető – a meghurcolt bíborosérsek nyughelye 1975-ben bekövetkezett halála után Mariazell volt egészen 1991-ig, amikor Esztergomban örök nyugalomra helyezték. Balogh Margit: Mindszenty József I-II.(1892-1975) MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Budapest 2015. 2 Mindez teljes elektromos és gépészeti megújítással valósult meg az új és történeti terek esetén is. Feyferlik/ Fritzer: Basilica & Clerical House, Mariazell. EUmiesaward < https://eumiesaward.com/work/4009> Megtekintve: 2019. március 28. 3 A liturgikus térformák kortárs ötvöződéséről: Katona, Vilmos: The Spatial Dimension of Liturgy – Historical and Contemporary Accounts of Communio-Space in Europe’s Latin Rite Liturgical Architecture. ÉpítésÉpítészettudomány Vol.45. (2017) No.1–2. 173-213.; Legújabb értékelő publikáció a liturgikus térformálás gyakorlatáról: Fernández-Cobián, Esteban: Cómo construir iglesias Católicas tras el Concilio Vaticano II Arquitectura y Cultura Vol.10. (2018) No.10. 8-33. 4 A főoltár fa és fém restaurálásáról tudományos igényű beszámoló a felújítás vezetőjétől: Thümmel, Erika: Hochaltar Mariazell. <https://www.thuemmel.at> Megtekintve: 2019. március 28. 5 A természetszerű együttélést emeli ki, az hozzáadásban az időtlenséget látja: Hohmann, Hasso: Mariazell - neue Architektur und älterer Bestand. ISG Magazine Issue 4/2002. 1

—— Építészek // architects:

Patient Continuity The Reconstruction of the Pilgrimage Complex in Mariazell

Wolfgang Feyferlik, Susanne Fritzer Projektvezető // project manager:

Anton Nolz

Statika // structure :

Markus Zechner Mariazell has been a frequented site of pilgrimage since the 16th century. Its main altarpiece is featured by a dynamic composition consecrated in 1704 designed by Johann Bernhard Fischer von Erlach. The continuous renovations carried out in the past 25 years were accompanied by a team of architects, guided by the abbot of the community commissioning the project. The external renovation of the basilica is a task of monument protection in the classic sense of the word, the comprehensive renovation of the Baroque and Gothic interior was a work of restorer assisted by the most recent research and diagnostics into which the newly created liturgical spatial forms had to be integrated. The liturgical aisle and the new lateral organ are characteristic features of the altar space. The new sacristy has also been built as well as the spaces so far unused have been integrated into the visitor’s routes. Contemporary elements are phrased in the high-standard lateBaroque church space, and the tower interiors with ancillary functions are also phrased in the contemporary vocabulary. However, it is not distinction, but the ambition to a harmonious follow up is the driving force behind it all.

téma // theme

Főrestaurátor // coordinating restorator:

Erika Thümmel ——

2019 / 02

Europa Nostra Grand Prix, az összefogás jutalma A bácsi vár szöveg text:

—

Lovra Éva

fotók photos:

Dávid Csilla

2018-ban, a Kulturális Örökség Európai Évében a Vajdaság területén található bácsi vár (Bač, Szerbia) és környezete építészeti örökségének megőrzése kapta az Europa Nostra Grand Prix-jét.1 A múltjával is a sokszínű kulturális örökségünk megfogható javát képviselő együttes jelene és jövője az összefogáson és a sokszínűségen alapuló fenntarthatóság. Azonban nem csak a középkori jellegű, de gótikus és reneszánsz jegyeket is magán hordozó épületegyüttes megőrzésével, az előző évtizedek rekonstrukciós próbálkozásainak felülbírálásával és a megfelelő döntések manifesztumainak megőrzésével érdemelte ki a díjat, hanem azzal a példaértékű összefogással, vízióval, amellyel akár az örökségvédelem terén nyújtott közösségi teljesítményt is elismerhette volna az Europa Nostra bizottsága. A zsűri szerint „a projekt kivételes példája az interdiszciplináris együttműködésen alapuló örökség megőrzésének”. A vár és környezetének megőrzésére már a múlt évszázadban is tettek erőfeszítéseket. Bács városa a középkori Magyar Királyság idején előbb püspöki, majd később megosztott, Kalocsához tartozó érseki központ

régi-új magyar építőművészet

volt. 1870-ben Henszlmann Imre, püspöki támogatással kezdte meg a vár belső részének feltárását. Ahol a Moszonga patak kiszakad a Dunából, ott feltételezte a Szent István által alapított székesegyház helyét. A vár újabb kori feltárásaira és az állagmegóvásra csak 1958/59-től került sor, majd a Tartományi Műemlékvédelmi Intézet folyamatos feladatává vált az állagmegőrzés. Leglátványosabb rekonstrukcióját a donjon, a négyzet alaprajzú lakótorony újjáépítése jelentette, amely 1993-ban kiégett. Bács területének kutatására és a fennálló ismeretanyag bővítésére 2006-ban indult a „Bács évszázadai” projekt, amelynek céljai között szerepel a kulcsfontosságú örökségvédelmi elvek gyakorlati alkalmazása 2 és a fenntartható használat megteremtése. Egyik központi eleme a bácsi vár állagmegőrzése és rehabilitációja, amelyet a péterváradi Tartományi Műemlékvédelmi Intézet végzett az Újvidéki Egyetem Műszaki Tudományok Kara, a Vajdasági Múzeum és a Bács évszázadai alap 3 szakmai támogatásával. A 2006 után megkezdett rekonstrukciós munkálatok a faszerkezetek rekonstrukcióját és a falazott szerkezet megőrzését ölelték fel az eredeti építőanyagok felhasználásával, így az alkalmazott habarcs is a téglavár eredeti kötőanyagának összetétele szerint készült. A mai, romjaiban álló bácsi lovagvár első építészeti fázisát az 1338/42-es időszakra teszik, Anjou Károly Róbert utasítására indult meg az építkezés a Moszonga patak által körülvett félszigetszerű magaslaton, befejezésére Nagy Lajos trónra lépése után kerülhetett sor. A négyemeletes lakótornyot és a várudvart vörös téglákból épített védőfal vette körül, amelyet 8 bástyával erősítettek meg, ebből mára 4 maradt. Váradi Péter érsek az épületet kerek saroktornyokkal erősítette meg, késő gótikus stílusú kápolnát emeltetett hozzá. Evlija Cselebi leírásából ismerjük, hogy a törökök 1529-ben meghódították az erődöt, és az 1686-os felszabadulásig használták. A várat a 1704-

tĂŠma // theme

2019 / 02

ben II. Rakóczi Ferenc katonái felrobbantották, azóta hever romokban. Mára a várrom és környezetének felmérése, dokumentálása, a vár egyes elemeinek és más helyi jelentőségű épület helyreállítása, régészeti megőrzése mellett a torony belső terében egy látogatóközpontot és kiállítási teret alakítottak ki. A vár és környezetének tárgyi és eszmei (tangible and intangible) rehabilitációjának ös�szekötése túlmutat a hivatalos szervezetek munkáján, Bács közösségének és az egyetemek, civil szervezetek bevonása, a tudás átadása adta a Grand Prix egyik létjogosultságát. —— 2018-ban a bácsi vár (Bač, Szerbia) Europa Nostra fődíja mellett még négy elismerést kapott Szerbia az örökségmegőrzés és a –kutatás területén 2 2006-ban Szerbia saját örökségvédelmi törvénnyel rendelkezett, amelyek sokban eltér a későbbi már EU-kompatibilisnek tekinthető szabályzattól. A legnagyobb különbség a besorolás és a besorolással járó kötelezettségekben volt. Lásd: Lovra, É. (2008): Örökségvédelmi törvények összehasonlító elemzése Magyarország-Szerbia.In: Csányi, Erzsébet (szerk.) 7. VMTDK, 2008 Újvidék, Szerbia: VMFK. 3 Fond za očuvanje kulturno istorijske baštine „Vekovi Bača“- Bács évszázadai, kulturális és történelmi örökség megőrzési alap [a magyar elnevezés a szerző fordításában] 1

Irodalom: Ricz, P. (2013): A múltunk túszai. Gondolatok két középkori emlék(együttes)ünk örökségvédelmi problematikájáról. Bácsország 2013/4. 67. pp. 9-15. Winkler, P.: A római kath. egyház és a bácskai érsekség. In: Borovszky, S. and Sziklay, J. eds. (1896-1914) Magyarország vármegyéi és városai. Budapest: „Apollo” Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság Europa Nostra – European Heritage Awards hivatalos oldala: http://www.europeanheritageawards.eu/winners/the-bac-fortress/ [utoljára megtekintve: 2019.03.20.] Tartományi Műemlékvédelmi Intézet hivatalos oldala: http://lat.pzzzsk.rs/vekovi-baca/vekovi-baca.html [utoljára megtekintve: 2019.03.20.] http://eng.pzzzsk.rs/vekovi-baca/tvrdjava-bac.html [utoljára megtekintve: 2019.03.20.] Pallas nagy lexikona: mek.oszk.hu/00000/00060/html [utoljára megtekintve: 2019.03.20.]

Europa Nostra Grand Prix: the Reward of Collaboration The Castle of BaĊ In 2018, in the Year of European Cultural Heritage the project meant to protect the architectural heritage of the castle of Bač in Serbia and its environment was awarded the Europa Nostra Grand Prix . The complex representing the tactile best of our versatile cultural heritage has a present and future based on collaboration and sustainability. According to the jury, the project is „an exceptional example of the preservation of our heritage based on interdisciplinary co-operation”.

régi-új magyar építőművészet

Bács vármegyét Szent István alapította Bács központtal. A várat a tatárok felégették. Károly Róbert 1338-1342 között a mocsarak közé, francia mintára nyolcszög alapú erősségként építette újjá. Köré hármas sáncrendszert is emeltek őrtornyokkal. Váradi Péter püspök – miután Mátyás király börtönbe vetette, majd szabadon bocsátotta – ebbe a várba költözött visegrádi fogságából. Az ő parancsára vezették be a sáncok közé a Duna vizét. A Dózsa felkelés alatt Frangepán Gergely kalocsai érsek menekült a várba. A vár 1529-től került török megszállás alá. 1604-ben két évre keresztény fennhatóság alatt volt. Az újabb török támadás elől a várból elmenekülő várvédők több helyen felrobbantották. 1704-ben a Rákóczi szabadságharc idején a kurucok a tetőket leégették, de elfoglalni nem tudták. A labanc kapitány későbbi menekülésekor újból felrobbantotta a falakat. Ezután a várat a környék lakói építőanyagként kezdték széthordani, amit a Bács vármegyei főispán 1842-ben megtiltott. Csak a 2000-es években kezdtek régészeti kutatásokba és a mostani felújítást megelőzően a lakótornyot a vajdasági műemlékvédelmi hatóság újjáépítette. 2018-ban, az Európai Kulturális Hagyaték Évében a felújítás megkapta az Europa Nostra díjat. Az idén a magyar kormány támogatásával megkezdődik az aracsi pusztatemplom felújítása is. (a szerk.)

u t ó i r a t post scriptum x IX . év f o l y a m / 1 0 4 . s z á m

Hova álljanak a kínaiak? Nemzetközi Építészkongresszus, 2019. 03.08. szöveg text:

Zöldi Anna

fotó photo:

Fábry Anna

„Keletiek nyugaton, nyugatiak keleten” mottóval zajlott az idei Nemzetközi Építészkongresszus, címében is definiálva a tényt, hogy dacára a globalizálódó építészeti praxisoknak, a hagyományos ideák szintjén még létezik a fenti két kategória: markánsan más képzeteket társítunk a nyugat és a kelet fogalmához. Hogy mennyire jogosan – ezt szándékozott felderíteni az idei tematika. Elöljáróban azt azért érdemes eszünkbe idézni, hogy egy gömb felületén – ami ugye a mi glóbuszunk lenne – meglehetősen önkényes dolog égtájak alapján stabilan rögzített kategóriákban gondolkozni. Nyugat és Kelet – mint kulturális fogalom – csakis egy kiváltságos centrumhoz képest létezhet, amely hagyományosan persze Európa. A globalizáció azonban kissé leegyszerűsítve annak megkésett tudomásul vételét jelenti, hogy a Föld valóban gömbölyű, a fókusz pedig tetszése szerint – illetve a kőkemény gazdasági folyamatoknak engedelmeskedve – vándorol. De minimum sokasodik. (Ebből a perspektívából rögtön egészen más fényben tűnik fel a laposföld-hívők makacs meggyőződése – a centrumperiféria kérdését nagyban leegyszerűsíti). Ha azonban a szélsőségektől eltekintünk, és pusztán a realitás görbült talaján maradunk, el kell ismernünk, hogy Kelet és Nyugat a 21. századra jócskán elbóklászott. A fenti eszmefuttatás korántsem öncélú bevezető: a konferencia előadásai azt igazolták, hogy a mottóban sejtetett törésvonal már nem egy hosszúsági kör mentén keresendő. A határ nem Kelet és Nyugat között húzódik, fizikailag és mentálisan is magasabb szférába emelkedett, és nagyon egyszerűen fogalmazva a Kicsi és Nagy közti különbségben ölt testet. A 21. század összes társadalmi, környezeti, gazdasági és filozófiai problémája – ami persze mind tükröződik az építészetben – valamilyen módon a Kicsi és a Nagy ellentéteként manifesztálódik. Nem a sztárépítészet és a szerény, társadalmi célokat szolgáló építés különbségéről van pusztán szó, de ennek alaposabb átgondolása meghaladja e cikk kereteit. Első közelítésben azt mondhatnánk – és a látottak is ezt látszottak igazolni –, hogy létezik egy reprezentatív szándékú és egy önmaga törvényszerűségeit reprezentáló építészet, a választóvonalat pedig nem kizárólag a volumen, vagy a formai eszköztár, sokkal inkább az építészeti gesztusok léptéke határozza meg. Az előadó építészek – nyilván igyekezvén a felkérésnek eleget tenni – próbáltak reflektálni az indító gondolatra. Neves, komoly díjakkal és

Ben van Berkel előadása

sikerekkel rendelkező alkotók lévén nem is volt nehéz dolguk, hisz mindnyájan több kontinensen tanultak, dolgoznak, oktatnak, praxisuk önmagában példa a globális építészeti gyakorlatra. A bemutatott munkák azonban a felvetett állításra nézve egyértelmű válasszal nem szolgáltak. Ami persze nem baj: a negatív eredmény is tanulságos; arról árulkodik, hogy a kiinduló állítás nem volt egészen megalapozott. Ebben szerepe lehet az idei kurátor kétségtelenül erős európai identitásának, amihez képest Kelet és Nyugat még tartja állásait. Második alkalommal szervezi „külsős kurátor” az immár tizenhat éve kitartóan sikeres tavaszi építészeti kongresszust. Tavaly Moravánszky

Ben van Berkel és az UN Studio nyertes terve az új Duna-hídra, 2018

xIX. évfolyam / 104. szám

utóirat // post scriptum

Zoboki Gábor előadása

Špela VideĊnik szlovén építész előadása

Ákos közreműködése révén a zürichi képzésben részt vevő építészek jöttek Magyarországra, és a textúrára koncentrálva mutatták be az építészeti gondolkodás itthon talán kevésbé ismert vonulatát. Idén a Magyarország építészetét jól ismerő Emiel Lamers volt a szakmai szervező, és egyben moderátora az eseménynek. Az A10 magazinban sokat – többek között a kortárs magyar építészetről is – publikáló tervező és oktató eddig Európa öt nagyvárosában élt, 2003 és 2007 között Budapesten, ezen kívül Rotterdamban, Párizsban, Ljubljanában, most pedig Amszterdamban, ahol az irodája, az Emiel Lamers Architectures is működik. 2015-ben jelent meg Kortárs Építészet Magyarországon című munkája (lásd MÉ 2015/5), amely érdekes szögből tart tükröt a magyar építészet elé. Bevezető előadásában a keleti és nyugati gondolkodás különbségét illusztrálta építészeti példákkal, mely például abban ölt testet, hogy míg a nyugati ember nekimegy a problémának, addig a keleti inkább megkerüli. Tény, hogy a nyugati kultúra hagyományosan ledöfte a sárkányt, a keleti pedig egész jól elvolt vele. A kortárs építészeti gyakorlatban azonban mindez már keveredik, Lamers bizarr példaként egy kínai város, Shijiazhuang épületét mutatta, amelyben a washingtoni Capitoliumot és a pekingi Ég Templomát úgy passzították egymáshoz, mint egy citrom és egy narancs két felét. Az abszurditást félre téve épp Kína építészete lehetne érdekes a Kelet-Nyugat problémakör szempontjából, a tavalyi Velence Biennálé kínai pavilonjában az európai tanulságokat implikáló építészet egész arzenálja vonult fel, nem is akármilyen minőségben. Kínáról azonban a továbbiakban nem esett szó, két japán, egy szlovén egy magyar és egy világszerte oktató és praktizáló holland építész munkáin keresztül jutottunk el oda, hogy Kelet és Nyugat helyett a Kicsi és a Nagy viszonyán elmélkedjünk. A Sanghajban, Hongkongban és Frankfurtban irodát fenntartó Ben van Berkel, aki a mi új budapesti hidunkat is tervezni fogja, kétségkívül a „nagyok” közé tartozik, akkor is, ha mondandójában nem győzte hangsúlyozni a szoft megoldásokat: a külvárosi parkolótornyokat, az elektromos autókat, a gyalogos közlekedést, a – toronyházakkal – revitalizált város-

központokat, és azt, hogy szingapúri egyetemi kampuszának épületeiben direkt eldugták a lifteket. A hivatkozott, a humán kapcsolatok erősítésére tett gesztusok azonban kissé magyarázkodásnak hatnak a nagyívű építészeti gesztusok fényében, melyek egyértelműen a világot uralma alá hajtó emberi szellem dicsőségét, a jang erejét reprezentálják. Ha ezt a Nyugat szemléletének tekintjük, ám legyen, még ha történetesen Hongkongban nőnek is ki a földből. A magyar előadó, Zoboki Gábor ugyanezt a nagyszabású építészeti vonulatot képviseli. Zoboki nem tud „kicsi” lenni, és itt kell leszögezni, hogy ez sem pro, sem kontra nem jelent értékítéletet. Senki sem lehet kisebb önmagánál, és nem jelent erkölcsi fölényt a szándékos szerénység sem – jó épület létezik, és rossz épület. A Zoboki stúdió minden munkája – köztük a bemutatott MÜPA, kínai testvére, a Sencseni Kulturális Központ, az Ybl-féle Operaház még készülő felújítása, a sokat vitatott Karmelita kolostor, vagy a nemrég átadott Táncszínház – mélyről fakadó igényességről és nagyvonalúságról vall, és arról a lenyűgöző általános kultúráról, amivel az előadása is zavarba ejtette az átlag szakmagyakorlásba fásult építészt. A Karmelita épületről politikai beágyazottsága miatt még sokáig nem fogunk elfogulatlan kritikát olvasni, de az biztos, hogy a feladatot kulturáltan oldotta meg. A kicsinagy problematikának pedig valódi szimbóluma, annak minden ellentmondásával. A környezet és a politikai akarat szerény külsőt kívánt, belülről azonban szinte szétrobbantja az épületet a valódi tartalom, a dinamikus és látványos lépcső. Ugyanez a látványos dinamika teszi hitelessé és vonzóvá a Millenárisban álló Táncszínházat, ahol a tágas térség lehetővé teszi, hogy az épület bátran vállalja saját auráját. A másik három előadó a kis gesztusok építészetét képviselte, dacára, hogy munkáik között kis és nagy volumenű épületek is megjelentek. A szlovén építésznő, Špela Videčnik változatos méretű projekteket mutatott, de akár erdei stadionról, vagy utcányi többemeletes lakóegyüttesről volt szó, akár helikopterrel a helyére pottyantott apró kabinról a hegytetőn, mindet egyfajta személyes léptékű tér-, forma- és anyag-

Új Nemzeti Táncszínház, építész: Zoboki Gábor, fotó: Bujnovszky Tamás

Moduláris nyaraló terve, építész: Špela VideĊnik, OFIS Architects

régi-új magyar építőművészet

Asako Yamamoto japán építész előadása

Junya Ishigami japán építész előadása

használat jellemezte. A Harvard Egyetemen, Párizsban és Ljubljanában is oktató szlovén tervező társával, Rok Omannal 1996-ban alapította az OFIS arhitektiépít észirodát, amely ma Ljubljanán kívül Párizsban is működik. Jugoszlávia széthullásának idején nemzetközi pályázatokon tiszta koncepciójuk aratott sikert. Hazai szemnek különösen a „Lakás extrém körülmények között” (Habitations in Extreme environments) című kutatási projekt és egyetemi kurzus keretében létrehozott kabinjaik lehettek kedvesek, melyek a Hello Wood mostoha körülmények között születő testvérei lehetnének. Épületeik humán-központú megközelítésében kétségkívül felismerhetünk valamiféle közép-európai, vagy skandináv szemléletet, de feltűnően rímelt a japán építésznő, Asako Yamamoto munkáinak problémafelvetésére is. A Párizsban tanult, Kiotóban tevékenykedő és oktató, szolid szürke szoknyás, de határozott hölgy 1998-ban alapította az Alpha-ville építészirodát Kentaro Takeguchival. Fehérre hangolt házaikban a szűk kiotói telkeken különféle téri trükkökkel igyekeznek a természetes fény útját épületen belül maximalizálni, és ebből szellemes struktúrák születnek. A tokioi Junya Ishigami extravagáns ötleteivel nyűgözte le Párizs, London és Velence után Budapest közönségét. Pályáját 2000-ben a SANAA-nál kezdte, 2004-ben alapította a Jun’ya.Ishigami&Associates irodát, és idén tervezi a Serpentine pavilont, mely hasonlóan több más munkájához extra vékony pilléreken nyugvó lebegő tetőnek készül. Fehér cérnaszálakból szőtt leheletfinom „építészeti tere”, az Építészet mint levegő installáció 2010-ben Velencében Arany Oroszlánt nyert, és később Londonban is kiállították. Junya ihlető forrása az erdő, ennek különféle átiratai jelennek meg karcsú, szabálytalan kiosztásban telepített oszlopokkal tagolt tereiben. Legszélsőségesebb munkája egy tényleges erdő áttelepítése volt, ahol a fák közét szabálytalan alakú mesterséges „tócsák” töltik ki. Extrém „barlanglakásában” a földbe vájt formákba öntött beton adja a tartószerkezetet, melynek megszilárdulása után a lakóüregeket utólag vájják ki a plasztikus betonformák között. Munkamódszere ősi technikákat és gondolkodást elevenít fel, elveti a klasszikus építészet

mérnöki szabályosságát. Vélhetnénk, hogy ilyesmi csak egy japán vizuális kultúrán nevelkedett művésznek juthat eszébe, de Gaudíra és társaira gondolva félő, hogy nem lenne igazunk. Az viszont kétségtelen, hogy ugyanazt a kis léptékből induló gondolkodást valósítja meg nagyvonalú alkotásaiban, amiről már eddig is szó esett. Talán a kelet-nyugat, kicsi-nagy problémakör megoldása is errefelé keresendő, a hagyományos jin-jang egyensúly tájékán. A nyugati kultúrát évezredeken át inspirálta, hogy Dávid legyőzte Góliátot. Talán eljött az idő arra, hogy ráismerjünk a jin és jang egymásba simuló, egymást fogva tartó de egyben támasztó stabilitására, és leengedjük a parittyát. A 16. építészkongresszus előadásai mindenesetre erre adtak biztatást.

Koyasan Guest House, Japán, 2015, építész: Asako Yamamoto

Park Groot Látogatóközpont, Vijversburg, építész: Junya Ishigami, fotó: Junya Ishigami Associates

xIX. évfolyam / 104. szám

Where Should the Chinese Stand? International Architects’ Conference, March 8th, 2019 „Oriental people in the West, western people in the East”, this is the slogan of this year’s International Architects’ Conference, which defines already in its title the fact that despite the globalization of architectural practices, there still exist these two categories on the level of traditional concepts and ideas: we associate with the concepts of the East and the West remarkably different images. This year’s topic is meant to survey to what extent it is justified. It is the second time that „an outsider curator” has organised the architectural conference which has been a success for 16 years now in a row. Last year, Ákos Moravánszky was also a participant and thus architects participating in the training held in Zurich came to visit Hungary now. Architectural thinking focussing on texture seems to be a less known trend in Hungary, which is presented at the conference now. Emiel Lamers, who is quite familiar with Hungarian architecture, was in charge of the professional aspects of the event, and he was also acting as the moderator of the programmes.

utóirat // post scriptum

Kiállítási enteriőr © Vitra Design Museum, fotó: Bettina Matthiessen

Anton Lorenz: Az avantgárdtól az iparig Vitra Campus, Schaudepot, 2019. 02. 22. – 2019. 05. 19. szöveg text:

Lővei Pál

fotó photo:

A svájci Basellel összeépült, de már németországi Weil am Rheint ismertté tevő Vitra Design Museum a Bauhaus 100 nemzetközi eseménysorozatához a vállalkozó és formatervező Anton Lorenz munkásságát bemutató tárlattal kapcsolódik (kurátor: Susanne Graner). A csővázas bútorok fejlesztésében nem is annyira saját tervei, mint inkább szabadalmai, licencmegállapodásai és cégalapításai miatt kulcsszerepet játszó – az ipari gyártásban rejlő lehetőségeket az első között felismerő háttérszereplőként időnként a „szürke eminenciás” jelzővel illetett – Lorenz hagyatékát 1989 óta a Múzeum őrzi, ahol most először mutatnak be fontos dokumentumokat ebből az anyagból. Az 1891. május 13-án Budapesten született Lorenz Antal nevével a magyar szakirodalomban alig találkozni. 1983-ban Bánszkyné Kiss Éva írt róla és csőbútorairól egy rövid tanulmányt a Magyar Építőművészetben, 1 és 2010-ben a pécsi Bauhaus-kiállítás katalógusában Horányi Éva tért ki a tevékenységére.2 Kiss Éva programot is hirdetett annak idején: „Terveinek, bútorgyárosi és üzlet-szervezői munkájának alaposabb felkutatása

régi-új magyar építőművészet

Vitra Design Museum

hozzájárulna az ipari formatervezés történetének teljesebb megismeréséhez és ezen belül a magyar vonatkozások feltárásához.” A hagyatékot felkutatni már nem kell, benne viszont nagyon is érdemes lenne vizsgálódni. Az 1927–1974 közötti korszakra terjed ki, kb. 45 folyóméternyi, 370 tételbe csoportosított iratanyagot tartalmaz. Világviszonylatban is ez a csőbútorokra vonatkozó legkiterjedtebb archívum, benne például a Le Corbusier, Charlotte Perriand, Pierre Jeanneret, Moholy-Nagy László, Breuer Marcel és Ludwig Mies van der Rohe bútortervezéssel és bútorgyártással kapcsolatos munkásságára vonatkozó levelezéssel. A Vitra kamarakiállítása így hézagpótló, számos új információval szolgál, illetve pontosítja a korábbi adatokat. Ezért is sajnálatos, hogy a kiállításhoz nem készült katalógus, de még csak egy szórólap sem. Lorenz 1913 és 1919 között történelmet és földrajzot tanított Budapesten, közben azonban Bécsben iparművészeti tanulmányokat is folytatott. 1919-ben, mint sokan mások, elhagyta az országot – a családi hagyomány megőrizte baloldali magatartásáról a kiállításon nem esik szó. Miután felesége, Irene Schmotczek (szül. 1883) operaénekes Németországban kapott szerződést, előbb Lipcsében, majd 1922-től Berlinben élt, ahol 1923–1924-ben saját cégeket alapított – berlini irodáját az

Kiállítási enteriőr © Vitra Design Museum, fotó: Bettina Matthiessen

USA-ba történő áttelepülését követően, 1964-ben bekövetkezett halálig (egyébként Mies van der Rohe-hez hasonlóan) fenntartotta. 1927-ben került kapcsolatba Breuer Marcellel, aki 1926-ban szabadalmaztatta első csővázas bútorait, majd hasznosításukra Lengyel Kálmán építésszel együtt megalapította a Standard Möbel céget. Ennek lett ügyvezetője Lorenz, aki saját üzemében vállalta a bútorok ipari mennyiségben történő gyártását. 1929 júliusában a Thonet cég megvásárolta a pénzügyi problémákkal küzdő Standard Möbelt. Ezen év június 18-án Lorenz szerződést kötött a holland építész és bútortervező Mart Stammal annak a konzolos – hátsó támasz nélküli – csővázas székeket illető, 1926-os szerzői jogai hasznosításáról. Lorenz a bútorgyártásra a szakirodalom szerint 1928ban alapította berlini cégét (Deutsche Stahlrohrmöbel GmbH – DESTA) 3, most a kiállítás hol 1929 szeptemberét, hol október 3-át adja meg alapítási dátumként. 4 Ekkor kezdődött Lorenz pere a Thonet cég és Breuer Marcel ellen a konzolos csővázas székekkel kapcsolatban. A bíróság 1932. június 1-én Lorenznek adott igazat (az általa képviselt Stamot ismerve el a feltalálónak), a Thonet céget kártérítés fizetésére kötelezve. Lorenz 1933-ban a DESTA-t az ítélet nyomán megvásároló Thonet iparjogvédelmi osztályának lett a vezetője, alkalmazása 1935-ig tartott. A DESTA 1929 és 1932 között három árukatalógust adott ki, Stam és Lorenz munkái mellett többek között Erich Mendelsohn és a csőbútorokkal ugyancsak foglalkozó Hans Luckhardt építész alkotásaival. Lorenz és Luckhardt 1934-ben ismételten együttműködési szerződést kötöttek, és az utóbbi 1954-ben bekövetkezett halálát követően Lorenz a Hans testvérével, Wassilivel 1956-ban kötött szerződése alapján folytatta a Luckhardt fivérek szabadalmainak felhasználását. Még 1934/35-ben Mies van der Rohe-val, majd 1935/36-ban Breuer Marcellel is megállapodott csőbútoraik szabadalmainak közös alkalmazásáról.

xIX. évfolyam / 104. szám

1932-ben úttörő kutató munkába kezdett az ülés élettani vonatkozásaival, a munkakörnyezet kialakításával, a munkavégzés, az utazás során fellépő terhelő hatásokkal kapcsolatban. A vízben lebegő emberi testtel modellezett alátámasztási pontok elemzése nyomán kifejlesztett ülő-fekvő, mozgatható beállítású székei piaci áttörést már az Egyesült Államokban hoztak. Lorenz 1938 május–júniusában utazott először az USA-ba, 1939 augusztusa ismét ott találta – a világháború kitörése miatt nem is tért vissza Európába. Feleségével együtt előbb Chicagóban, majd Buffalóban telepedett le. Már 1938-ban licencmegállapodást kötött a Heywood Wakefield céggel, 1940-től pedig Edward J. Barcalo cégével dolgozott együtt az állítható támlájú „szabadidő-székek” továbbfejlesztésén, 1943-tól mint a cég fejlesztőmérnöke – a százezres gyártási számot már 1947-ben túllépő Barcaloafer, valamint a BarcaLounger típusú széke az amerikai bútortervezés-történet legsikeresebb produktumai közé tartoznak. Ehhez kapcsolódóan 1946 és 1964 között számos további szabadalma született, és licencszerződések sorát kötötte különböző amerikai cégekkel. 1949-ben a Thonettel is megújította megállapodását. Az Egyesült Államokban hunyt el, a kiállítás szerint 1964. június 22-én Greenwich-ben (Connecticut).5 A kiállítás a Herzog & de Meuron építésziroda tervezte, 2016-ban megnyílt Vitra Schaudepot (látványraktár) a polcfalak közötti két térségét tölti ki. A kissé magasított, tompa kékekre színezett, a Bauhaus bútorterveihez hasonlóan minimalista aljlapok és a rajtuk elhelyezett, szürke felirattáblák és iratokat, bútorkatalógusokat, fényképeket tartalmazó vitrindobozok elválnak a környezet halványokker falfelületeitől és barnás padlójától. A tárlat ritmusát az egyedi tárgyakként kiállított, túlnyomórészt csővázas bútorok adják (a látványraktár egész háromszintes polcrendszere is így működik), összefüggő belsőépítészeti egységeket az iratok között kiállított, valamint az oldalfalba mélyített képernyőn vetített,

utóirat // post scriptum

A Barcaloafer szék összeszerelése, 1947 k. © Vitra Design Museum

korabeli fényképek – például Anton Lorenz berlini lakásának 1932-ben készült felvételei – segítségével mutat be a tárlat. Az 1-es tételszámú darab az úttörő Breuer Marcel B 3 (Wassily) típusszámú, 1925-ben tervezett karosszéke (a kiállított példány 1928/29-ben készült a Gebrüder Thonet cég frankenbergi gyárában), mellé Breuer B 9 jelű, a Bauhaus kantinja számára készített, ugyancsak 1925-ös kis asztalát helyezték (1926, Standard Möbel). Olyan alkotások követik, mint Mart Stam vászonfonatos konzolos széke (1926), Ludwig Mies van der Rohe konzolos széke (1927, Berliner Metallgewerbe Joseph Müller), Hans Luckhardt széke (1929/30, DESTA), Alfred Zeffner kerekes kis italpultja (1930/31, DESTA; a kiállított darab: 1932 után, Thonet Frères), Breuer forgószéke (1930, Gebrüder Thonet), a párizsi Thonet Frères igazgatója, Bruno Weil (Béwé) vagy Coqueri íróasztala (1930/31), Hans Luckhardt az Air France számára készített repülőgépülése (1937/38, Thonet Frères). Anton Lorenz munkái közül a KS 41g jelű, vesszőfonatos, konzolos karosszék (1929/30, DESTA), az SR 112 jelű kabinetszekrény (1929/30, DESTA), az LS 22 jelű napozóágy (1930/31, DESTA; a kiállított darab: 1933–39, Gebrüder Thonet) látható, valamint Hans Luckhardt és Anton Lorenz közös, később a Thonet világháborús termelését favázával meghatározó Thonet Siesta Medizinal fekvőszéke (1938/39). Lorenz II. világháború utáni amerikai korszakából az állítható Gayloafer fekvőszék (1963 k., Gay Products Inc., Clearwater, USA) és a BarcaLounger 800 Tempo típusú, lábtámaszos karosszék (1963, Barcalo Manufacturing C., Buffalo, USA) emelhető ki. A kiállításon központba helyezett acélcső talán minden más anyagnál plakátszerűbben jelenítette meg az alapításának centenáriumát ebben az évben ünneplő Bauhaus avantgard szellemét, a például a szabadalmi perek tárgyát is képező, Lorenz munkái között is szereplő konzolos csőszékkel az „ipari esztétika” radikális új konstrukciók létrehozására Anton Lorenz egy üveglábú széken ülve (kísérlet közben), 1938/39 © Vitra Design Museum

régi-új magyar építőművészet

A Samt und Seide kávéház belső tere egy divatkiállítás alkalmával, 1927 A Vitra Design Museum jóvoltából, fotó: Schneider

irányuló törekvéseit. A zseniális ötletek és tervek azonban nem érhették volna el a nagyközönséget gyártócégek, szabadalmak, szerzői jogok és az azokról folytatott viták és perek – és a mindezt egységbe foglaló, Anton Lorenz-hez hasonló „macher”-ek – nélkül. ——

Bánszkyné Kiss Éva: Lorenz Antal csőbútorai. Magyar Építőművészet 1982. 2. sz., 58–59. Horányi Éva: Csőbútorok. Breuer Marcel és németországi magyar partnerei. In: A művészettől az életig. Magyarok a Bauhausban. Szerk. Bajkay Éva. Pécs 2010. 225, 228. 3 Horányi i. m. 228.; Roswitha Väth: Wie schlief das Neue Frankfurt? maybrief 50 (Dezember 2018) 12. – https://ernst-may-gesellschaft.de/fileadmin/Redakteure/downloads/maybriefe/ maybrief50-Dezember-2018.pdf [letöltés: 2019.04.09.] 4 1929-ről tudott Bánszkyné Kiss Éva is (i. m. 58.). 5 A Lorenz Károlynétól, Lorenz Antal sógornőjétől származó életrajzi adatokra támaszkodó Bánszkyné Kiss Éva szerint június 23-án, Floridában halt meg (i. m. 59.) 1 2

Anton Lorenz: From Avantgarde to Industry Vitra Campus, Schaudepot, 2019. 02. 22. – 2019. 05. 19. Developed to be almost integrated with Basel in Switzerland, Weil am Rhein in Germany has been made famous by Vitra Design Museum which joins the events of the international Bauhaus 100 by its exhibition presenting the oeuvre of Anton Lorenz designer and entrepreneur (with Susanne Graner as curator). Lorenz played a key role in the development of metal tubular furniture not so much with his own designs as with his patent and licence conracts and the foundation of several companies. As he was amongst the first who realized the potentials in industrial production, but still remained in the background, he is often referred to as a „grey eminence”. His heritage has been treasured in the Museum since 1989, and this is the first time that documents of high importance are on display from this collection. A mozgó szék mechanizmusát bemutató modell, 1963 © Vitra Design Museum

xIX. évfolyam / 104. szám

utóirat // post scriptum

Egy város születése a Bauhaus korában Tel-Aviv fehér városa szöveg text:

Bognár Melinda

fotók photos:

Bauhaus Center, Tel-Aviv

Herzl a cionizmus elindítója volt, A Zsidó Állam című 1896-ban megjelent regénye vált a cionista mozgalom kiáltványává. Ezt a törekvést serkentette az európai antiszemitizmus, amely sok Európában tanult zsidó származású fiatal palesztin földre vándorlását eredményezte. Az Achusat Bajit nevű új városrészt Jaffa ősi kikötővárosától északra alapították 1909 áprilisában, egy évvel később már Tel-Aviv néven vált ismertté. 60 parcellára osztott területét egy mezőgazdasági szervezet tengeri kagylók segítségével sorsolta ki egymás között Meir Dizengoff, a város első polgármesterének vezetésével. A városrész első terveit a Bécsben tanult Wilhelm Stiassny építész dolgozta ki, de néhány hónappal a városlapítás után meghalt, így nem láthatta a tervek realizálódását. A 19. század végén az Ebenezer Howard által megfogalmazott kertváros gondolat volt az első olyan várostervezési elv, amelyet az építészek Palesztinába adoptáltak. 1 Az akkori város határait napjainkban az Independence Trail (Függetlenség Ösvénye) vonala jelöli ki. Fizikai valójában egy taktilis sávra emlékeztető fém burkolati elem, ami a kezdeti városmag határát mutatja. Az eklektikus városmag kialakulását követően az 1930-as években indult meg a város dinamikus fejlődése és terjeszkedése. A Bauhaus szellemében nevelkedett és Tel-Avivban letelepedő építészek jelentős szerepet töltöttek be a város kialakításában, a modern stílus az új élet és új létforma kifejezőeszközévé vált. A népességszám növekedése magával hozta a lakhatás kérdését és a jelentős mennyiségű bérház igényét. Az európai gyakorlathoz hasonlóan az épülő bérházak 2-3 traktusos, 1-2-3 szoba-hallos és cselédszobás kialakításban épültek, és belső lépcsőházból nyíltak. A telekosztásoknak és a szabályozási tervnek köszönhetően a 3 szint magas szabadon álló beépítés vált elterjedtté a keretes vagy sávos beépítéssel szemben. A lapostető széles körű kihasználhatóságát szinte Levanda Street 56, 1934. építész: Arieh Cohen

Tel-Aviv híres negyedét, a Fehér Várost az 1900-as évek elején a Bauhaus tanai alapján alkották meg a tervezők. Mára itt található a legtöbb fennmaradt Bauhaus-épület egy helyen: a számuk több, mint 4000. Egy város sosem csak épületek és utak sora, létrejöttéhez mindig történetek és események kapcsolódnak. Tel-Aviv Fehér Városa a klasszikus modern építészet egyik legjelentősebb emléke: az 1909-es városalapítás és a több hullámban megvalósuló alija (Izrael földjére való zsidó bevándorlás), valamint a cionista mozgalom összecseng a német Bauhaus iskola működésével. Az 1919 és 1933 között működő Bauhaus új szelleme, sajátos programja kiváló művészeket és építészeket adott a kornak. 1927-től működő építészeti oktatása egyedülálló volt. 1933-as betiltását követően a szellemiség tovább élt, és az ott tanultakat szerte vitték a világban a diákok. Amikor 1933-ban a weimari és dessaui székhely megszűnése után a berlini is felbomlott már, és az egyre erősebb európai antiszemitizmus elől sok zsidó Izraelbe ment letelepedni, egy akkor alakuló új városba. Tel-Aviv neve Theodor Herzl Altneuland (Ősújország) című utópisztikus regényéből ered. Jelentése „a Tavasz Hegye”. A magyar származású

régi-új magyar építőművészet

Mikve Israel 13-15, 1936. Építész: Emanuel Helbert

minden esetben megragadták. A lakásokat nagy teraszokkal igyekeztek egészségesebbé tenni. A homlokzatok díszítésmentesen tükrözik a belső térszervezést. Az új szellem racionális és praktikus elvei kiszolgálták a gyors és nagymértékű építkezéseket. Jelentős mennyiségű lakóépület és számos középület épült, elsősorban betonból, gyakran lábakra állított, lapostetős, szalagablakos, fehér színű házak, melyeket íves teraszok tagolnak. Ezek a tiszta vonalú, épületek alkotják ma is a városközpont jelentős részét, viszonylag egységes és kiegyensúlyozott összképet nyújtva. 1925-ben Patrick Geddes skót származású urbanista várostervei alapján osztották fel a telkeket, úgy, hogy csatlakozzon a már meglévő szűk városmaghoz. Ám az épületek stílusa nem került meghatározásra. Geddes álma egy zöld kertváros kialakítása volt, amely gyalogos pas�százsokkal tagolt sugárutak köré szerveződik. A terveken kis parcellák, nyugodt utcák és közparkok szerepeltek. A megbízáshoz a bizalmat onnan nyerte, hogy addigra már többször dolgozott Palesztinában, például a jeruzsálemi Héber Egyetem tervezésén. A városrendezési tervek elkészülte után érkezett ide a Bauhausban tanult zsidó építész, Arieh Sharon (1900–1984) 1931-ben, a harmadik

xIX. évfolyam / 104. szám

alija korszakában. Miután Hannes Meyer tanszékén megkapta a 6. számú Bauhaus-diplomát, és néhány évet Európában töltött, saját irodát alapított Tel-Avivban. Neki más elképzelései voltak a városfejlesztésről. Tel-Avivot az első organikusan és funkcionálisan fejlődő zsidó városként képzelte el a tengerpart mentén. Irodája, melyet a szintén Európában tanult Josef Neufelddel és Zeev Rechterrel közösen alapított, a Chug (héberül: Kör) nevet viselte – a berlini Der Ring után. 2 Az első sikerük egy meghívásos pályázat volt, a Meonot Ovdim (1933), amely munkások lakhatását szolgálta. Sharonék megtartotta Geddes tervét az utcahálózat szintjén, de kis épületparcellák helyett néhol 150 lakásos társasházat hoztak létre 1-1 tömb összevonásával. Az épületek legdélibb részét lábakra állították, hogy árnyékot teremtsenek alattuk. Ez későbbi épületeikre is jellemző volt, bensőséges, zöld karaktert adva az utcaképeknek. Arieh Sharon mellett további hat Bauhaus tanítvány települt Palesztinába: Edgar Hed (Hecht, 1904–1956), Chanan Frenkel (1905–1957), Shlomo Bernstein (1907–1969), Schmuel Mestechkin (1908–2004), Munio Gitai (Weinraub, 1909–1970) és Alfred Mansfeld (1912–2004). Miután diplomát szereztek a weimari iskolában, Tel-Avivban építettek az ott szerzett ismereteik alapján. Zeev Rechter tervei alapján épült a Rotschild Boule-

utóirat // post scriptum

Derech Begin 35, 1935. Építészek: Shlomo Liaskovski, Jacob Orenstein

vard 84. szám alatti Engel House (1933), mely szintén egy nagyobb beépítés. Ennek ellenére a tagolt tömegformálás könnyeddé teszi, így nem nehezedik az utcavonalra. Ezt az épületet tartják számon a város első cölöp oszlopokra épített házának. Mai formájában igényesen felújított funkcionális, egyszerű és fenntartható épület. A németországi tézisek az iskola bezárását követően a világban sokfelé elterjedtek, a helyi klíma és ipar sajátosságai szerint árnyalva az eredeti elveket. A tel-avivi mediterrán éghajlat – ahogy a fenti példák is mutatják – kisebb homlokzati megnyitásokat engedett, árkádos földszinteket kiülőkkel, és mindenféle házimunkára alkalmas lapostetőket. A beton, mint építőanyag hamar elterjedt. Könnyű és gazdaságos előállítása, valamint a vasbeton jó tartószerkezeti tulajdonságai alkalmassá tették a gyors és nagy mennyiségű épület kivitelezésére. Az ország legelterjedtebb építőanyaga, a mészkő Jeruzsálemmel ellentétben itt inkább csak belső terekben jelent meg, a külső homlokzatképzés vakolt architektúrával valósult meg. A fent említett építészeken kívül számos olyan építész dolgozott a korszakban Tel-Avivban, akik Európában, de nem a Bauhausban végezték tanulmányaikat. Ilyen volt például Oskar Kaufmann (1873–1956), aki

régi-új magyar építőművészet

Budapesten kezdte építészeti tanulmányait, majd Karlsruhéban fejezte be. Nevéhez fűződik a Habima Színház (1912) terve, amely a város egy kiemelt zónájában, a Rotschild Boulevard egyik végponján áll. A lakóépületekre jellemző íves lépcsőtér kialakítása itt is megjelenik a homlokzaton. Az alapvetően zárt tömeg az előcsarnoknál óriási üvegfelülettel nyit a környezetére, bepillantást engedve a dupla belmagasságú pilléres mészkő burkolatos oszlopcsarnokra. Tel-Avivban sok moziépület van, ezek közül érdemes kiemelni a 2001 óta hotelként működő, eredetileg Esther Cinema (1939) néven épült filmszínházat, a Dizengoff teret körülölelő egységes épületgyűrű egyikét, amelyet Yehuda és Raphael Magidovich tervezett. A teret körülvevő épületek ívelt homlokzata horizontálisan tagolt szalagerkélyekkel erősít rá a körforgalom körkörös lendületére. A mai városon belül három fő zónát emelhetünk ki, ahol egységesen megfigyelhetők a Bauhaus lenyomatai. Északon a Dizengoff tér és környéke, a Rothschild Boulevard és a Bialic Complex. Itt sétálva egy szabadtéri Bauhaus kiállításon érezhetjük magunkat. A White City elnevezés 1984-ben született – és hamar elterjedt –, amikor Michael Levin építészettörténész ezzel a címmel kiállítást rendezett a tel-avivi Art

Emile Zola Street 35, 1935. Építészek: H. Sima, A. Glick

The Birth of a City in the Age of Bauhaus The White City of Tel-Aviv

Zamenhof Street 1, 1939. Építész: Yehuda Megidovitz

Museumban. Ez az alkalom volt az első összehangolt kísérlet arra, hogy áttekintsék a helyi építészet történetét. A Fehér Város így lett az izraeli építészet történetének nulladik pontja. Az épületek megőrzése az 1990-es években kezdődött, amikor Nitza Szmuk izraeli származású építész itáliai tanulmányai után hazatérve az épületrekonstrukciókra specializálódott. Rangsorolta és leltározta az 1930-as évek épületeit, majd ő készítette a város örökségvédelmi tervét, amelyben meghatározta a Fehér Város határait. Ezt a területet az UNESCO 2003-ban a Világörökség részének nyilvánította. A várospolitika ma is nagy hangsúlyt fektet a Bauhaus épületek megőrzésére. A telekárak magasak, a belvárosban nehéz építkezni, s a befektetők, akik mégis felhőkarcolókat emelnek a környéken, kötelesek a környezetükben lévő Bauhaus épületek megőrzésére és felújítására. Így lett egy száz éve még sivatagi homokdűnékből mára kiemelt jelentőségű Bauhaus zóna, ami ma már a Világörökség része. ——

1 BIGON, Liora, KATZ, Yossi (szerk.): Garden cities and colonial planning. Transnationality and urban ideas in Africa and Palestine. Manchester University Press, 2014. 2 WARHAFTIG, Myra: They Laid the Foundation. Berlin: Ernst Wasmuth Verlag Tübingen, 2007

xIX. évfolyam / 104. szám

The White City, a famous quarter of Tel-Aviv was created by its designers in the early 1900s after the theories of Bauhaus. As of today, this is the place where the largest number of Bauhaus structures have been preserved on one and the same site: there is more than 4,000 of them. The district is also one of the most significant heritage site of classic Modernist architecture: it commemorates the foundation of the city back in 1909, the several waves of alija (the immigration of the Jews into Israel), as well as the Zionist movement, which harmonizes with the activities of the German Bauhaus school. The new spirit of the Bauhaus active between 1919 and 1933 as well as its novelty programme enriched the era with excellent artists and architects. Its education and training of architecture launched in 1927 was also unique. After its ban in 1933, its spirit survived, and its students spread the knowledge they acquired all round the world. When in 1933 the headquarters in Weimar and Dessau ceased to exist, and also the one based in Berlin started to decay, the tendency of anti-Semitism was clearly felt in Europe. As a result, a large number of Jews went to settle down in Israel in a brand new city named Tel-Aviv. Its name originates from the utopian novel by Theodor Herzl titled Alteneueland (meaning an ancient new country) and means „the Hill of Spring”. The new district of Achusat Bajit was founded north of the port of Jaffa in April 1909. A year later it was already known as Tel-Aviv. The evolution of the eclectic core was followed by a significant growth and development of the new city in the 1930s. Educated and trained in the spirit of the Bauhaus, architects settling down in Tel-Aviv played a key role in the development of the city. The modern style has evolved into a form of expression of the new life and lifestyle here.

utóirat // post scriptum

Útelágazások tere Egy tértípus parafrázisai a kőszegi Jurisics tér, a soproni Fő tér és a váci Március 15. tér példáján szöveg és fotók text and photos:

Szövényi Anna

A tér kialakulásának legegyszerűbb módja, amikor két út találkozik. Ez az egyszerű helyzet is sokféle módon alakulhat. A cikk témája három olyan tér, ahol két út találkozott, elágazott. Az elágazás két különböző célt visel magán, a két út célját, karakterét ez a kettősség jellemzi. Ez adja e tértípus izgalmát. A közös szakasz pedig a két út milyenségének ötvözéséből jön létre, és vagy marad a két út kettősége, vagy térré válva egy harmadik minőség jön létre. Az írás célja ennek az alapesetnek a lehetőségeit bemutatni három magyarországi példán keresztül. Az elemzés feleslegesnek is tűnhet, hisz kialakult, értékes terekről van szó – mégsem az. Ma Magyarországon nagyon kevés tér épül, holott téri helyzetünk, térkezdeményünk, ahol tereket lehetne létrehozni, számos adódik, és a legtöbb talán épp e típusból való. Ha megértjük e terek működését, bővítésének sémáit, használatát, akkor ezekből következtetve jobb, szebb tereket teremthetünk. Az útelágazások tere jellegzetesen középkori térforma. Leginkább középkori városi szöveteinkben találjuk meg, mint alaptípust. Gyöngyszemei, tökélyre fejlesztett darabjai is e korban keresendők, de egyszerűsége miatt számos más esetben is előfordul. Mai tereinket szinte csak használati szemmel vizsgáljuk. Erős még a Jan Gehl képviselte, a terek emberi dimenzióit vizsgáló vonal, de valahogy nem beszélünk művészetükről, művészi értékeikről, pedig legalább olyan fontos, mint a pszichológiájuk és a használatuk. Tereink ettől lesznek szépek, szórakoztatók, ünnepiek: városszöveteink jelzőpontjai. Érdemes tehát visszanyúlni azokhoz az alaptípusokhoz, ahol még fellelhetők a művészi jegyek, azokat kikutatni, megmutatni és továbbgondolni. Az itt kiemelt három tér valójában profizmusra emelt úttalálkozás, melyben két út elágazása egy városi magot ölel közre, emiatt a szakirodalom ezt a típus orsó jellegű városmagként említi. 1 Középkori eredetű városainkban több helyen megtalálható. Ilyen a kassai fő tér, Budán a Szent György tér – mai Dísz tér. Jellegzetessége, hogy a két út metsződésénél a térbe lépve balra városháza, szemben egyházi épület található. Ez tehát az orsó jellegű középkori mag végtere, ami minden esetben a háromszög legrövidebb oldalán a keletelt templommal zárul. A városok és hagyományaik Kőszeg, Sopron, Vác, e három város lélekszámában és pozíciójában is eltérő. Központi térszerkezetükben is különböznek. Sopron és Kőszeg még mindig őrzik korábbi vár jellegüket, Vác már elvesztette azt. Kőszeg és Sopron középkori városmagjában az utcák rendszere még magán viseli a középkori zártságot, míg Vácott a középkori szerkezet nyitott, egységes, barokk terekkel egészül ki: a Konstantin térrel és a Március 15. tér barokk kiterjesztésével. A három tér alapja azonos: mindhárom várfalon belüli középkori tér, melyet a keletelt templom zár le, mégis mindegyik merőben más térarányokkal, térfalakkal, téralakkal, térbővületekkel bír. A terek az idő során bővültek, szűkültek, alakultak. Kőszegen a barokk korban új templomot emeltek a térre, a középkorihoz hasonlóan keletelve, míg a Vácott a középkori templom elbontásával egy óriási barokk tér jött létre.

régi-új magyar építőművészet

A kőszegi Jurisics tér elemzései: 1. térméretek, térbővületek; 2. látványelemzés; 3. magassági és hossszanti térfalhangsúlyok, 4. főbb közlekedési útvonalak a téren

Téralak Vácott a téralak háromszögformát mutat, határai a végtelenbe nyúlnak a háromszög csúcsa mentén. Kőszegen ez a háromszög egy házhosszal a rövid oldalán trapézosodik, Sopronban pedig a trapéz majdnem négyszöggé idomul. Emiatt a három tér irányultsága változik. A kőszegi Jurisics tér szűkülő vonala a Lábasházra és a Hősi kapu tornyára mutat, a tér azonban a Hősi kapu magassági hangsúlya miatt kibillen egyensúlyából, a tér és a város észak déli tengelyére helyezve a hangsúlyt. Ezt a hatást fokozza, hogy a két templom tornya is ugyanerre a vonalra rendeződik. Ugyanebben a tengelyben villan fel messzi látványpontként a Kálváriatemplom alakja, mely a távoli kálváriadombról vetül a városképbe. Kőszegen a téralak különlegessége a nyugati térfal fűrészfogas beépítése, amely a térfalhatárt kis térbővületekkel és mozgalmasságával gazdagítja. A barokk templom a középkori mellett kisebb tömegű, így részben térbe állított szoborként hat, a tér dísze. A barokk templom két oldalán felnyíló hosszanti térrészt látvány szempontjából a térhez kapcsoljuk.

A soproni Fő tér elemzései: 1. térméretek, térbővületek; 2. látványelemzés; 3. magassági és hossszanti térfalhangsúlyok, 4. főbb közlekedési útvonalak a téren

A váci Március 15. tér elemzései: 1. térméretek, térbővületek; 2. látványelemzés; 3. magassági és hossszanti térfalhangsúlyok, 4. főbb közlekedési útvonalak a téren

A soproni Fő tér két irányban is kibővül: kelet felé egy kisebb térrel, ami a Városháza homlokzatát a tér látványába kapcsolja, innen indul délnek egy harmadik utca, de a kis tér felnyúlik északi irányba a Tűztoronyig is. Mivel ezek a térrészek nem kapcsolódnak közvetlenül a Fő térhez, a zárt térfal csak a Városháza felé vezetett öböl, de azt nagy, hangsúlyos épülettömege le is zárja, emiatt a tér teljesen zártnak hat, és a négyzetes forma miatt egyik irány sem hangsúlyos, kivéve a függőlegest. Vácott a téralakot árnyalja-kettébontja a háromszög rövid oldalánál történő homlokzati visszalépés, ami a téren egy öblöt képez. Ez az öböl a város kelet-nyugati tengelyét indítja el a vasút irányába, és módot ad arra, hogy a templom előtti térrészt egy kelet-nyugati hosszanti téglalapnak értelmezzük. Ezzel a kis visszalépéssel a templom előtti tér hangsúlyossá válik, egyensúlyt teremtve az amúgy mozgalmas térfolyamban, ugyanakkor a kelet-nyugati irányú várostengelyre is rámutat.

helyezett elemként működik, fokozza a tér hangsúlyát, amire rájátszik a templomtorony központi elhelyezése, a bejárati rizalittal együtt. A Váci tér ma 230 m hosszú, szélessége 100 és 20 m között változik, így szélesség–hosszúság arányban egyértelműen hosszú tér, 1:20-as aránnyal. Az eredeti középkori tér nagyjából ennek a fele volt, feltételezhetőleg 80, maximum 100 m hosszú. A tér mérete 13 000 m 2 (1,3 hektár), a kőszegi és a soproni tér háromszorosa – ha a középkori feltételezett térméretet nézzük, jóval kisebb, 600 m 2-es teret kapunk. A mai légtérarányok hosszanti értelemben szinte nem is értelmezhetők, szélességi értelemben azonban a kezdeti 1:10-es arány a tér közepén már csak 1:4 – 1:5 körül van. A folyamatosan szűkülő téralak valójában egy ferde térfalat biztosít a térnek, emiatt a valódi térarányokat nem érzékeljük. A tér monumentalitása és jellegzetes egységes térfalai miatt inkább már a barokk téralakítás hatásait viseli magán – a megszokott középkori szűkösség és zárt „szoba” jelleg már nem érvényesül.

Térméretek, térarányok Kőszegen az eredeti középkori tér mérete 90x40m (változó), a mostani állapoté 60x40m, azaz 1:2 – 1:1,5 es arányú hosszanti tér. Az eredeti tér mérete ~ 4200 m 2 (0,42 hektár), a mai tér kb. 2100 m 2 a templom menti térbővületek nélkül, a tér aránya szélességi értelemben 1:3 és 1:4 között változik, hosszanti értelemben pedig 1:6, a tornyoknál 1:3. A hosszanti térarány elérve az 1:6-ot, még éppen megadja a zárt térhatást, hiszen 1:6 felett a teret inkább már nyílt területnek érzékeljük. A soproni tér alaprajzi értelemben szinte négyzetes, 45x50m 1:1-es arányú. A tér mérete 3500 m2 (0,35 hektár), ha a városháza előtti térbővületet is hozzávesszük, 4200 m 2 – érdekes, hogy az eredeti kőszegi középkori térmérettel közel azonos. A térarányok itt feszesebbek, átlag 1:3-at közelítik, néha 1:4 esek, a tornyoknál pedig majdnem 1:1 a légtérarány. A négyzetes téralak és a magas légtérarányok miatt ezen a téren érezhető legkevésbé a két út találkozásának hosszanti iránya. Központos tér, amely megállít és felfelé, az ég felé mutat. A templom itt is térbe

Terek hosszanti és magassági hangsúlyai E középkori tértípus fő téralkotó elemei a Városháza és a templom voltak, egymásra merőleges szerkesztésben. Míg a Városháza egybefüggő épülethomlokzatával a térnek vízszintes hosszanti hangsúlyt adott, addig a templom magassági hangsúlyával a tér feszültségét fokozta és a teret az ég felé irányította. A Városháza vízszintes egyenese, majd a ráállított függőleges egyenes a tér absztrakciójában segít, egy végtelenül egyszerű alapkoordinátát jelöl ki. A Városháza mindegyik esetben a város észak–déli tengelyére simul rá, a templom magassági hangsúlya pedig az általában erőtlenebb kelet nyugati irányt jelöli ki. Ez a hangsúly megállít a város főterén, és a város két fő vonalának mintegy esszenciáját adja. Ez a jelleg mindhárom térben azonos, úgy tűnik, e nélkül nincs tértípus. Mégis, a három térnél a magassági hangsúlyok terén is vannak eltérő, a magassági kérdéseket tovább árnyaló elemek. Kőszegen ezt a téri alapegységet kiegészíti a Hősi kapu tömege, mely szintén a város észak-déli tengelyén, egy jóval zömökebb torony-

xIX. évfolyam / 104. szám

utóirat // post scriptum

Kőszeg, Jurisics tér

ként jelenik meg. Mivel a templomtorony magasabb és keskenyebb, ez a hangsúly nem válik dominánssá, inkább a tér hangsúlyát fokozza. Érdekes, hogy a kőszegi városháza homlokzata és még néhány épület pártázatot kapott, így a homlokzata kiemelt magasságú, a templom párkánymagasságánál jóval magasabb. A Jurisics tér kelet-nyugati irányban lejt, majdnem 1 méternyit, ez a szintkülönbség is kiemeli a Városháza homlokzatát-térfalát. A kőszegi tér érdekessége, hogy a tér egy másodlagos homlokzatot is kap a környező hegyektől, és ebben a másodlagos térfalban az észak-déli tengelyre szerkesztve jelenik meg a város felett a Kálváriatemplom homlokzata, mint egy korona a tér függőleges csúcsán a templomtorony mellett. Sopronban a tér középpontjában álló Szentháromság szobor és a neki hátteret képző templomtorony hangsúlya a tér központjára tereli a figyelmet, a vertikális hangsúly így a tér közepébe kerül. Ezt segíti a tér közel négyzetes, de a vertikális hangsúly felé mégis enyhén szűkülő téralakja. A Tűztorony látványa a térfal hátterében villan fel, így magassági hangsúlya a tér határain kívül helyeződik, nem erőteljes. Vácott – az alapelvet követve – a Városháza hosszanti hangsúlya célozta meg a templom függőleges tengelyét. A középkori templom elbontásával azonban a tér felbővült, a hangsúly a térfalba illeszkedő barokk templomhomlokzatra került, de ez immár nem erőteljes, csak egy homlokzati emelés: nincs torony a téren. A térfalmagasságok egységesek, így a kompozíció elvesztette magassági feszültségét, az enyhe barokk hangsúly a templomon nem bontja meg a tér nyugalmát. Jól érezhető a barokk térformálás egyenlítő szerepe, ami nem törekszik a feszültség fokozására.

régi-új magyar építőművészet

Tér látványok – térérzet A tereket vízszintes irányban 60 fokban, függőleges irányban 30 fok alatt látjuk. 2 Ha ezeket a látószögeket vízszintesen a terek fontos pontjaira szerkesztjük, különböző következtetéseket vonhatunk le. Kőszegen a Jurisics tér térfalait egy pontról mindig csak félig látjuk be. A soproni Fő téren ennél még kevesebb az, ami egyben feltárul. A Városházától a templom már nem látszik, így – mint sok középkori tér esetében – a szakrális és az igazgatási tér különválik.3 A templomtorony a soproni Fő téren 30 fok alatt nem látható be, a kőszegi Jurisics téren csak az egyik sarokban állva látszik a templom tornya kellemes szög alatt, ezek a látványeffektek adják a terek zárt hatását és a magassági feszültségeket. Kőszegen a természet és a benne úszó Kálváriatemplom is a látvány része. A váci főtér méretei miatt ez a látványelemzés nem hoz számottevő eredményt. A térérzetet megváltoztatja a térfalak nyitottsága zártsága. Mivel mindhárom tér középkori eredettel bír, jellemzően zárt terekről beszélhetünk, mégis ebben is kicsit különböznek, ahogyan zártak. A Jurisics tér déli irányból teljesen zártnak hat, ám északi irányból a templom melletti térbővületek miatt a térhatár nem egyértelmű, a két kísérő útvonal látványa is a tér része. A templom képezte jelentős épülethangsúly miatt az egész kompozíciót mégis zártnak érzékeljük. A soproni tér teljesen zárt, bár a Városháza irányába létrejövő térbővülettel látszólag felnyílik, a hangsúlyos épülethomlokzat azonban tömegével bezárja a teret. Az észak-déli utak látványa itt is a tér része, de mellékterekké nem válnak, szűkösségük miatt csak a térfalak mentén haladva érzékelhető a felnyílásuk.

Sopron, Fő tér

Sorba állítva a tereket a soproni a legzártabb, „szoba” jellegű, míg a kőszegi enyhén felnyíló, a természetre és a tájra nyitott, a váci tér pedig teljesen nyitott mező hatását kelti. Térfunkciók, térhasználat A terek használatát nézve ma mindhárom tér turisztikai szerepet tölt be, emellett a városi, megyei intézményeket is magába fogadja. Az intézményi funkciók nem szolgálják a tér életét, aktivitását a téren elhelyezkedő kereskedelmi és vendéglátó funkciók adják. Ezek elhelyezkedésében jellegzetes, hogy inkább a háromszög alak két hosszanti oldala, azaz az utak menti térfalak telnek meg az élő funkciókkal, sőt folytatódnak a tér vonalán kívül is. Kőszegen az intézményi funkciók és a tér életét adó szolgáltató vendéglátó funkciók egymással szemközt, a hosszanti térfalakon helyezkednek el. Sopronban csak az északi térfalon találunk szolgáltatást. Vácott a kelet-nyugati tengely beérkezésénél van a legnagyobb élet a téren. A téren az áthaladást sokszor nehezítik a különböző térelemek, különösen igaz ez a váci térre, ahol kelet-nyugati irányban az átjutás csak kerülővel lehetséges. Kőszegen a tér átjárható csak a templom előtti kiültetés képez kikerülendő magot. Sopronban a Szentháromság szobrot övező néhány fa és köréjük telepített kör alakú pad az átjárhatóságot nem akadályozza, bár üldögélni sem szívesen üldögélnek rajta, hiszen a tér közepén van. Mindhárom tér közepe forgalomtól mentes, nyugodt, szigetszerű mező, ennek megfelelően kerül oda Kőszegen és Sopronban a szobor, míg Vácott ez a központi mező a tér méretei miatt nem rajzolódik ki egyértelműen, és az alapsík vegyes funkciói is e nyugodt mezőt szabdalják.

xIX. évfolyam / 104. szám

Köztéri elemek és a tér Kőszegen és Sopronban a tér közepére állított szobor hangsúlyozza a teret, még inkább fokozva a zárt és felfelé irányuló hatást, mely megállásra ösztökél az amúgy áramló jellegű téralakban. A Váci téren annyi elem és iránypont van jelen egyszerre, hogy a tér mozgalmassága miatt egyik térelem sem válik hangsúlyossá. A tér zárást képző elemei, mint a középkori templomrom megformálása és a vízarchitektúra, akadályokat képeznek az áthaladásban. A fasor a tér hosszanti tengelyét követi helyzetbe hozza. Összegzés Az elemzés még folytatható lenne, de mindegyik rétegből látható, hogy a téralak adta alap mellett számos érdekes megoldás keletkezett, az adott város adott helyzetéből és a tervezői szándék /szándékok összeadódásából. A terek építészete folytatólagos művészet, sokak alakító, fejlesztő vagy romboló munkájából jön létre. Hogy melyik kor embere mit érzett meg, gondolt, azt a tér mind magán viseli. Most is alakítjuk a teret azzal, ahogyan használjuk, karbantartjuk, rendezzük, vagy csak átjárunk, azaz élünk rajta. A három tér, három város, három világ – három főtér. Az úttalálkozások, útelágazások tere főtéri minőségben. Az egyszerű térhelyzet, mikor két térfolyam összefut – térhelyzetté válik. Hogyan tud ez az egyesülés minőséggé formálódni? Hogyan hangsúlyozódnak ki egyes elemei és vesznek hogyan el más elemek? Hogyan tudjuk más hasonló térhelyzeteinket is jobbá, élhetőbbé és más minőségbe emelni? Ezeket a kérdéseket veti fel az elemzés.

utóirat // post scriptum

Vác, Március 15. tér

A három példa azt mutatja, hogy lehet és érdemes tereinkkel, térhelyzeteinkkel foglalkozni, megteremteni a hangsúlyaikat, térré tervezni őket. A tér lehet a város esszenciája, megmutathatja a két főtengely találkozását, mint Kőszegen, befogadhat számos aktivitást óriástérré válva, mint Vácott, vagy kellemes kis főtéri szobát képezhet, mint a soproni városmagban. Ezek a szándékok, jellegek gazdagítják a tér életét, átformálják az alaphelyzet jelentőségét – miközben a tér még mindig minden rétegében őrzi azt, hogy két út valahol egyszer találkozott. A kutatás a Magyar Művészeti Akadémia Művészeti Ösztöndíjprogram támogatásával jött létre. —— Gerő László: Magyar városképek; Építőipari, Bp., 1953 (Mérnöki továbbképző kiadványok. Építőművészet kérdései) 2 Pogány Frigyes a Terek és utcák művészete (1954) c. művében ezt a látószöget alkalmazza elemzéseinél, de Paul Zucker is Town and square (1970) című művében hasonló látószögeket alkalmaz szerinte a függőleges irányban azonban csak 28 fokot látunk be és túlrészletezett homlokzatoknál ez még kevesebbre 18 fokra szűkül. 3 Camillo Sitte számos középkori város elemzése során két féle tér típust emel ki a keskeny és mély teret, mely a templom előtti szakrális teret jelenti és a hosszanti széles teret, mely a városháza előtti teret formálja (The Art of Building Cities: City Building According to Its Artistic Fundamentals, 2013) 1

régi-új magyar építőművészet

The Site of Crossroads, or which roads leads where? Paraphrases of a Certain Type of Space The evolution of a space is happens in the simplest way possible when two roads meet. This situation, however, may change in several ways later on. The topic of this article is to present three different spaces where two roads met and separated from each other. The junction bears signs of two different goals derived from the roads, and its character is also defined by this ambiguity. This is the source of inspiration and excitement so specific of this type of space. The joint section results from the amalgamation of the features of the two roads, and either preserves the ambiguity or transforms into a space to create a third quality. The main objective of this article is to present the potentials of this primary case via three examples found in Hungary.

____

terv plan

____

A kőszegi zsinagóga helyreállítási tervei — terv és szöveg concept and text: Deák Zoltán — Kőszeg történeti városrészében, a Várkör kiteresedésénél, fűrészfogasan elhelyezkedő telek utcavonalán és két oldalhatárán áll a zsinagóga épületegyüttese: az egykor iskola és a lakóház funkciót betöltő, ma rabbi házaknak nevezett építmények. A zsinagógát és melléképületeket tartalmazó együttes 1858 és 1859 között épült. Eredeti tervrajzok nem maradtak fenn, sem a tervező építész sem a kivitelező sem ismert. Az építkezés adatai és körülményei Kőszeg Város Polgármesteri Hivatalának irataiból ismertek. Az építtető, Schey Fülöp tehetős kőszegi polgár volt, aki a tulajdonában levő ingatlant ajánlotta fel az építkezéshez. A telektörténetből és a tanulmányokhoz csatolt térképrészle-

terv // plan

tekből kiderül, hogy az un. rabbi házak helyén lakóházak álltak, így az építkezés idején ezeket építették át iskolává, a templomszolga és a tanító lakásává. A zsinagóga négy karéjjal – exedrával – bővített centrális tér. Ilyen térkompozíciókat már az ókori szakrális építészetben is gyakran alkalmaztak. Legkiforrottabb emlékeit az itáliai reneszánszban találjuk, mint a tökéletes téralkotásra törekvés példáit. A kupolás középteret megtámasztó, félkupolával, conchával fedett mellékterek létrehozásával kiküszöbölhetők voltak a középkupolát megtámasztó, a külső tömeget kedvezőtlenül befolyásoló segédszerkezetek. A zsinagóga középkupolája nem pontosan kör alaprajzú falakra támaszkodik, a teret kelet-nyugat irányban megnyújtották. Az elrendezésből adódóan a bejárat a déli oldalra esett, így ezt a karéjt egy tornyok közötti nyitott előtérrel bővítették. Az előtérből nyílik a nyugati oldalon a karzatra (nők helye) vezető lépcső, a keleti oldalon pedig a zsinagóga melléktere. A belső, liturgikus berendezés keletelt. A tóraszekrény, a padsorok, a karzat karéja a kelet-nyugati tengelyen helyezkedik el. Így a zsinagóga a bejárati tengelyre nézve haránttengelyes. Ez a tér értelmezése szempontjából fontos elem. A tervezési programot a projektgazda, a Felsőfokú Tanulmányok Intézete által összeállított koncepció iránymutatásai határozták

meg. Ezt tovább gazdagították a zsinagógaépítészet avatott ismerője, Dávid Ferenc, illetve Mentényi Klára és B. Benkhard Lilla kutatásai. A nyugati rabbiház mögött vágoda, a samesz-ház mögött a rituális fürdő (mikve) helyezkedett el. Javasolták, hogy mindkét ré-

2019 / 02

—— Vezető tervező // lead architect:

Deák Zoltán

Építészek // architects:

Schuszter Dániel, Bernáth Attila, Deák Barbara és Simon Anita Tartószerkezet // structure:

Dr. Lógó János Gépészet // HVAC:

Deákné Dohar Anna Elektromos tervező // electrical engineering:

Beharka Zsolt

Tűzvédelem // fire protection:

Hatlaczki József Világítástervező // lighting:

Pölöskei Kardos Máté Faanyagvédelmi szakértő // timber protection:

Molnár Eszter

Műemléki szakértők // monument experts:

Dávid Ferenc, Mentényi Klára és B. Benkhard Lilla Projektgazda // projekt manager:

Felsőfokú Tanulmányok Intézete, Kőszeg ——

The Reconstruction Project of the Synagogue in Kőszeg

gészetileg védett maradvány fölé kerüljön védőtető, annál is inkább, mivel ritkaság számba megy, hogy a hitélet valamennyi funkcionális egysége egy helyen megtalálható legyen. A zsinagóga épület kultikus terének teljes építészeti helyreállítását terveztük, installációs csatlakozási pontok kialakításával a profán események: kiállítások, előadások, koncertek, részére. A belső tér helyreállítása restaurátori szemléletű, vagyis arra törekszik, hogy a lehető legtöbbet megtartson a máig fönnmaradt épületből és berendezéséből. Az egykori samesz-ház a fogadóépület szerepét tölti majd be. A nyugati rabbiházban enteriőr rekonstrukció készül (tanítóhelyiség), helyet kap egy teakonyha és egy kisebb többfunkciós tér. Az épületegyüttes külső harmonikus összképe a helyreállítás során lényegében nem változik. A kert meg-

régi-új magyar építőművészet

újul és védőtető kerül a két régészeti tér fölé. A zsinagógához vezető hangsúlyos hossztengely mellé egy új kereszttengely is készül. Ez, az archív képeken föllelt kerítés nyomvonalára helyezett, görgeteg kövekkel feltöltött árok, ez választja el a zsinagóga kertjét a rabbi házak (és a város) zónájától. A védőtetők tervezésénél hangsúlyos szempont volt a felfogott esővíz elvezetésének szimbolikus kialakítása. (A mikvében annak idején csak természetes vizet szabadott felhasználni.) A tervezés során minden munkafolyamatnál érvényesült az az építészeti koncepció, hogy a zsinagóga eredeti arculatából minél többet helyreállítsunk, de nem feltétlenül és semmiképp sem kizárólag formai szempontból; elsősorban az a szándék, hogy létrehozzunk egy különleges összemetsződést két atmoszféra, a jelenkor és a múlt értékes lenyomata között.

Situated in the historic core of Kőszeg, the synagogue complex contains the structure formerly housing the school, as well as residential buildings for rabbis, referred to as rabbi houses. The complex containing the synagogue itself and the ancillary buildings was built between 1858 and 1859. None of the original designs have come down to us, and we cannot identify the designer architect or the builder either. The design programme was defined by the host of the project, based on the guidelines and concepts phrased by the Institute of Higher Studies. The comprehensive architectural restoration of the cultic space of the synagogue building was projected, made complete with installations as junctions for profane events: it is thus suited to host exhibitions, performances, concerts as well. The restoration of the interior was governed by restorers’ attitudes, which means it is ambitioned to preserve the most of the parts of the buildings and their furniture as possible.

____

passzázs passage

____

Dévényi Sándor építőművész kiállítása Pesti Vigadó, 01. 31. – 03. 24. — szöveg text: Zsoldos Anna —

fotók photos:

Nyirkos Zsófia / MMA

A Vigadó földszinti termében Dévényi Sándor építész tárlata nem csak szakmai mustra, de közérthető, ünnepi látványosság. Most kiállított épületei országszerte láthatók, ismertek, jól felismerhető a karakterük. Több városrendezési terve is megvalósult. Munkássága azonban elsősorban szülővárosára, Pécsre koncentrálódik, ez a közeg számára olyan terep, mint Gaudínak Barcelona volt egykor. A kiállítástablók épületfotókkal, látványtervekkel és tervrajzokkal, rövid informáló szövegek kíséretében adnak rálátást egyegy – a megépítés korában, mára látni: termékeny vitákat generáló – alkotás központi gondolatára. Kevéssé az „egészre”. Mintha

passzázs // passage

egy albumot, vagy egy látványos katalógust lapoznánk; ez az érzet nem véletlen, hiszen Dénes Eszter, a kiállítás kurátora egy interjúban elmondta, hogy az idei Könyvhétre jelenik meg a Dévényi életművét bemutató, hasonlóan szerkesztett kötet. A kiállításon két makett mégis helyet kapott, a terem közepén látható a Szent Gellért téri Forrásház és a 2009-ben megépült kékesdi Szent Mihály templom modellje. Ezek jelenléte plasztikussá teszi az épületek alapgondolatát, segít dekódolni a motívumvilágukat, olvashatóvá tenni a bennük megjelenő szimbolikát. Dévényi organikus építészeti gondolkodásának egyik alapja

az, hogy épületei egyetlen főmotívumból, jól kódolható elemből bomlanak ki. Házaiban a mozgást, a dinamikát keresi, az épületről, mint élőlényről gondolkodik, amelynek saját életereje, fejlődési íve van. A részekből áll össze az egész. Művei szervesen kötődnek a környezet hagyományaihoz, történelméhez. Az épített elemek nem adaptálódni kívánnak, hanem kibontakozni, fejlődni az alapgondolatból. „Nem magunkban építünk föl egy építészeti világot és adaptáljuk mindenhová, hanem megismerjük a környezetet, és ahhoz igazítjuk építészeti gondolatainkat. A környezet pedig nem csak fizikális valóság, hanem a jelennek és a múltnak a jövőre

2019 / 02

ható bonyolult szövevénye” – vallja Dévényi. Az alkotó nem csak az épületekre gondol élőlényként, hanem a városra is, mint élő szövetre tekint. A kiállítás városrendezési terveiből is válogat. Dévényi a városépítészetet kompozíciós lehetőségként is formálja. A terület kis részleteiből áll össze a terv, s az útvonalak, kerítések, ablakok mind építészeti és esztétikai értéket hordoznak az „egész” megragadására törekvő kompozíció részeként. A nyomtatott tablókból, reprodukciókból kapott látványok nem fókuszálhatnak az építészet alkotási folyamatára, az építészet térművészet karakterére, ami pedig Dévényi Sándor házainak meghatározó sajátossága. Hiányzik

régi-új magyar építőművészet

a sokkal több eredeti rajz, skicc, modell: az építészgondolat első leképzései. Éppen a rajz pedig Dévényinél művészi igényű kommunikáció, amint ez látható a Zsolnay Teázóhoz mellékelt reprodukción vagy az Egyetemi Pinceklub első vízfestményein. A pécsi Teraszház tablóján látható akvarell például az épület alapmotívumát, dinamikáját, színeit tisztább formában jeleníti meg, mint a fotók. Azaz, a Dévényi-architektúrát töredékesen közvetíti az amúgy jó építészeti fotóanyag. Összességében, a gazdag pályát áttekintve Dévényi építészete az elmúlt 50-60 év hazai építészetének kritikai értelmezéseként jelenik meg a Vigadóban. Dévényi regiona-

lizmusa nem száraz elv, hanem kézzelfogható valóság: az erőteljes hatások mögött ott érezni Pécs művészeti hagyományait, az itt tartósan gyökerező geometrikus művészet látásmódot, a Csete György vezette Pécs Csoport az organikus építészetét, majd a Kós Károly Egyesülést alapító Makovecz szellemét. Makovecz Imre Dévényi választott mestere volt. Az ő kisugárzását a ma Dévényi Sándor által vitt szervezet továbbképviseli, miközben a kiállított nyitott életmű az építész egyéni karakterének tükre.

Mies van der Rohe díj 2019 —

szöveg text:

Götz Eszter

fotó photo:

Philippe Ruault

Április 10-én Brüsszelben hirdették ki a kortárs európai építészet legjavát jutalmazó Mies van der Rohe-díj idei eredményét. Az ünnepélyes díjátadót május 7-én, az európai építészeti díj hagyományait követve Barcelonában, a Mies van der Rohe-pavilonban rendezik meg. 38 európai ország mintegy 383 projektje szerepelt a versenyben. A kiválogatott 40 jelölt közül az idén is 5 finalista került ki: a Mellében álló PC Caritas épülete (tervezők: architecten de vylder vinck taillieu); a selgascano építésziroda plasenciai előadóterme és kongresszusi központja; a tiranai Szkander bég tér átalakítása (tervezők: 51N4E, Anri Sala, Plant en Houtgoedand iRI), egy berlini teraszház (tervezők: Lobe Blockby Brandlhuber+ Emde, Burlonand Muck Petzet Architekten) és a Lacaton & Vassal építészpáros Bordeaux-i 530 lakásos tömbjének átalakítása (tervezők: Lacaton & Vassal architects, Frédéric Druot Architecture, Christophe Hutin Architecture). Az idei év különlegessége, hogy első ízben került egy albániai projekt a finalisták közé. A brüsszeli építésziroda a tiranai fő tér átalakításával létrehozott gyalogos zónájának mozaikburkolatában az országban található kőzetek jellegzetes formáit jelenítette meg, a hatalmas teret pedig 12 kerttel – egyfajta városi erdővel – övezte, és ezekkel új életre keltette a város központját. A PD Caritas pszichiátriai központ egy erősen leromlott állapotú, 19. századi vidéki udvarház átalakításával született meg, a tervezők arra törekedtek, hogy az épület eredeti értékeit megtartva a betegek élhető, alternatív életformát, és ehhez szabad, kísérleti tereket kaphassanak. A berlini teraszház vegyes használatú, egyszerre kereskedelmi és lakóépület, amelyben a lakók egy nyitott keretben határozhatják

passzázs // passage

A Bordeaux-i átalakított lakóház

meg a saját mindennapi életüket: csupán a ház betonváza és a belső furnérburkolatok közösek, a többit – beleértve a belső térelválasztó falak elhelyezését is – a lakók szabadon alakíthatják. A zikkurat formájú ház homlokzatán a hatalmas teraszokról dőlt felületű padló vezeti el az esővizet. A fénylő külső homlokzatokkal határolt spanyolországi előadóterem egyediségét a védett tájegységbe épített ház egyszerűsége, minimalizmusa adja: az építész, a felhasznált anyagok és a működtetés egyaránt kis ökológiai lábnyomot hagy a környezetén. A Mies-díjat 2019-ben a Bordeaux-i házmonstrum átalakítása vitte el. A zsűri értékelése kiemelte a három óriási lakótömb innovatív megújításának minőségi részleteit, és mindenekelőtt azt a törekvést, hogy az 530 lakást tartalmazó, szinte városnyi épületkomplexumból élhető, barátságos tereket tudtak formálni úgy, hogy megtartották an-

nak eredeti szerkezetét és kiegészítették a hiányzó elemekkel. A beruházás különlegessége volt hogy lakásonként mindössze 50 000 eurós költséget jelentett, és a lakóknak nem kellett kiköltözniük az átalakítás ideje alatt. A fiatal építészeket díjazó Emerging Architecture kategória nyertese a Toulouse-i Studio Bast lett a franciaországi MontbrunBocage iskolai étkezdéjének tervezéséért. Az étkezde a helyi iskola 61 diákját szolgálja ki, üvegfalai vizuálisan nem határolják el a belső teret a falu közterétől. A díjak a zsűrinek azt a törekvését jelzik, hogy kiemelt hangsúlyt helyeztek a nagyvárosi co-housing mozgalomra, valamint a falusi építészet közegében a kisebb, de annál jelentősebb beavatkozásokra. A Mies van der Rohe-díj nyerteseiből és finalistáiból összeállított vándorkiállítás a májusi díjátadó után végigjárja Európát.

2019 / 02

Isozaki, a töretlen újító Pritzker-díj 2019 — szöveg text: Botzheim Bálint —

fotók photos:

Arata Isozaki japán építész legalább két generáció számára élő legenda. A 1960-as években az építész magazinok címlapjáról ismerhették az építészek, majd 1970-ben az osakai expo futurisztikus épület-robotjairól, három évtizeddel később pedig az építészettörténet órák példái között találkozhatnak vele a hallgatók. Ő sorban a 8. japán építész aki a Pritzker-díjat átvehette. Elsőre talán meglepő, hogy 87 éves korában ítélték oda Arata Isozakinak a rangos elismerést, de nemrég elkészült munkái bizonyítják, hogy ma is aktív. Több mint száz megépült munkát tud maga mögött, a zsűri válogatásába minden alkotói korszakából bekerült egy mű. Magyarországon leginkább korai metabolista kísérletei és épületei tették ismertté. Ilyen

régi-új magyar építőművészet

Pritzker Architectural Prize

Oita prefektúra könyvtára, 1966

volt a lebegő város terve (1962) illetve a nem sokkal előtte felépült orvosi központ (Oita, 1960). Ugyancsak emlékezetes a következő, már brutalista épülete, az oitai könytár (1966). A hazai építészetben Bán Ferenc nyíregyházi művelődési központja a legismertebb metabolista hatást mutató épület. Isozaki egyetlen irányzathoz sem ragaszkodott, szerinte a változás az, ami állandó az építészetében. 1931-ben született. A második világháború szülővárosát, Oitát sem kímélte, Isozakit az elpusztult város látványa, az újjáépítés iránti vágy terelte az építészet felé. Pályáját Kenzo

Tange tanítványaként kezdte, majd 1963-ban saját irodát alapított. Első munkáival azonnal szakmai elismerést szerzett. Az 1970-es osakai világkiállításra tervezett japán pavilonja, a Festival Plaza újabb mérföldkő volt számára, ezúttal már a nemzetközi hírnévhez. Nagyléptékű térrács szerkezete és a robotokként mozgó épületrészek láttán az építészek már szinte futurista látnokként kezdtek tekinteni rá. A 1970-es években folytatta a formai kísérletezést, aminek jelentős állomása a kígyóként kanyargó Kitakyushu könyvtár Fukuokában (1974). Ezt a formálási elvet vitte tovább né-

Oita prefektúra könyvtárának perspektivikus rajza, 1966

hány épületén, melyek közül talán a legkarakteresebb a Fujimi golf klubház (1974). Pályájának első két évtizedében Japánban alkotott, de az 1980-as évek elejétől már nemzetközi megbízásokat is kapott. Első jelentős külföldi munkája a posztmodern stílusjegyeket hordozó, Los Angeles-i Kortárs Művészeti Múzeum, amely 1986-ban készült el. Isozaki hamar túllépett a posztmodern irányzaton, és egyre inkább a maga egyedi, egyszerűségre törekvő, karakteres formavilágát követte. Alapelve, hogy mindig a megfelelő építészeti választ adja a problémára, ebből következően minden épülete más, mint a többi. A Pritzkerdíj zsűrije külön kiemelte Isozaki nemzetközi munkásságát és szerepét az egymástól távoli kultúrák közti szinergia fenntartásában. A mester újító képessége még a legújabb, 2010-től kezdődő parametrikus korszakban sem vesztett erejéből. Ezt bizonyítja a katari kongresszusi központ épülete (2011), aminek gigantikus, gyökérzetre emlékeztető tartószerkezetének formáját egy algoritmus segítségével, ún. topológiai optimalizációval alakították ki. Hasonlóképpen úttörő szerkezetnek számít az Anish Kapoorral közösen tervezett Ark Nova (2013). Arata Isozaki termékeny építész karriere, folyamatosan megújulni képes gondolkodásmódja valódi etalonná teszi őt a következő építészgeneráció számára is. Ark Nova, 2013. Fotó: Iwan Baan

passzázs // passage

2019 / 02

Bauhaus 100 Weininger Andor 120 — szöveg text: Szegő György —

fotók photos:

MNG, Virág Judit Galéria

A Bauhaus 100 nemzetközi eseménysorának budapesti nyitóját bevezető dr. Hubertus Gassner professzor előadásában kimondta, amit mi már tudtunk: „A Bauhaus a magyarok nélkül nem lett volna az, ami.” A Bauhaus 1919 és 1933 között működött, az idén száz éves. Egyik tagja, Weininger Andor építész, zenész, színész, díszlettervező, képzőművész hírneves Absztrakt revüje emblematikus terv. Rekonstrukciója most az MNG-ben látható. A Virág Judit Galéria pedig a munkáit és dokumentumait gyűjtő Körner András és a Janus Pannonius Múzeum anyagaiból válogatott pécsi kiállítást hozta el Budapestre. Mechanikus színpad Absztrakt revü, MNG, 03. 28. – 07. 28. 1988-ban, már Weininger halála után érkezett az MNG-be az első, Bauhaus utópiák című kiállítás. A korábbi évtizedekben nálunk nem volt szokás tisztelni az akadémikust a kísérletivel felváltó intézményt. A nyolcvanas évek enyhülésében megvalósult átfogó tárlatban több magyar művész, köztük Weininger Andor munkái is bemutatkoztak. A mostani kiállítás kurátora, Bajkay Éva írta 1983-ban az első magyar nyelvű tanulmányt Weiningerről, 1991-ben Kölnből érkezett átfogó Weininger-anyag az MNG-be. A Gömbszínház és a Mechanikus Színpad évtizedekig fejlesztett terveit, vázlatait emblematikus Bauhaus-dokumentumként méltatják világszerte. A totális színházat Richard Wagner vezette be, és Gordon Craig, Max Reinhardt, illetve – a magyarországi lehetőségekhez képest – Németh Antal fejlesztették tovább. A sok műfajt Kompozíció ezüst koronggal, 1960-as évek © MNG

régi-új magyar építőművészet

Stijl kompozíció ezüst hálórendszerben, 1960-as évek © MNG

Mechanikus színpad – Absztrakt revue, 1923 után © MNG

összegző színház számos építészt, képzőművészt és mérnököt foglalkoztatott a klasszikus avantgárd korában, Oskar Schlemmertől Weininger Andoron, Moholy-Nagyon és Sebők Istvánon át Walter Gropiusig. A színpad- és színháztechnika, a színházépítészet variációiból új, kevéssé irodalom- és színészcentrikus színház körvonalazódott. A cselekmény akár teljesen hiányzott, balett és mechanikus mozgások váltották fel. Ezt nem is színháznak, hanem színpadnak nevezték. A Bauhaus eleinte ezoterikához, expresszionizmushoz közel álló filozófiája egyre inkább szembefordult az individuummal, a nézők és a játszók új, egyenértékű viszonyát a a szín-

passzázs // passage

házban a gömb forma kínálta. Az egyik első ilyen találmány Weiningeré volt, futurisztikus elképzelése még a hatvanas években is hatott többek között Friedrich Kieslerre, akinek Universal Theatre (1959-61) elnevezésű színházkubusa emberi koponyaformává alakult át. A Nemzeti Galéria Grafikai Kabinetjében most látható kiállítás három falán Weininger munkáin kívül a művészbarátok, Johan Hugó, Stefan Henrik, Breuer Marcell, Forbát Alfréd, Bortnyik Sándor és Molnár Farkas művei adnak keretet a főfal egészét betöltő legendás Mechanikus színpad – absztrakt revü modellnek. Theo van Doesburg 1922-es De Stijl kurzusa után Weininger Weimarból Hamburgba költözött. Ot-

tani színházi tevékenységével is kapcsolatba hozható ez a modell. Az absztrakt és mozgó elemekből komponált Stijl-képet a Jungfrau Kabarénál gondolta színházi formává alakítani. A mértani kubusokat mechanikusan akarta mobilizálni, a telt színekkel festett mértani térkompozíció mozgatásán túl a falakat, a padlót és a mennyezetet is ritmizált gépi koreográfia éltette volna. Csak a szcenikai mozgás végén tervezett geometrikus bábfigurákkal eljátszani egy finálét. Az egész felett egy hasonló, bábforma „Lampion” világított. Olyan, amilyeneket a Bauhaus híres tavaszünnepein is használtak. Ezt most az MNG tette hozzá a németországi műhöz.

2019 / 02

Fotó: © Virág Judit Galéria, Fehér Barbara

A Bauhaustól New Yorkig Virág Judit Galéria, 2019. 04. 05. – 04. 25. Weininger Andor 1924-ben tért vissza Hamburgból Weimarba, ahol megalapította a Bauhaus zenekart. A tanári kar közösségteremtő tagjaként működött. Dessauban 1925-től már ő vezette a Színpadi Műhelyt és ő felelt a kommunikációért. Az 1927-es magdeburgi színházi kiállításon nagy sikert arattak a Mechanikus revü vázlatai és a Gömbszínház tervei (A Virág Judit Galéria mostani kiállításán az utóbbi tervrajza mellett gyönyörű makettje is látható, Pelényi Margit és Szabó Miklós munkája). A Szeredi Merse Pál kurátor által Körner András archívumából válogatott látványos tárlat a zenével és színházzal foglalkozó, gyakran bohócmaszk mögül kikacsintó Weiningerre koncentrál. Itt vannak legvadabb jelmeztervei, amelyeket viselt is; ezeken is érezhető az iskola hangulata. Mindez sok fotóval, dokumentummal és Kismányoky Károly Bauhaus Pécs című, 1984-ben rendezett, máig friss szubjektív dokumentumfilmjével is megelevenedik. A ma Horvátországhoz tartozó Karancson sváb-délszláv családba született Weininger Andor édesapja a katolikus templom orgonistája volt. 1916-ban költöztek Pécsre. Itt gimnáziumi barátja, Martyn Ferenc elvitte nevelőapjához, Rippl-Rónaihoz Kaposvárra. A látogatás nagy hatást tett rá. Martynnal később évtizedekig magyarul leveleztek. 1918-ban beiratkozott a Műegyetem építészkarára. 1920-ban a Dobrovics Péter vezette Pécsi Művészkör tagja lett, ahol Molnár régi-új magyar építőművészet

Fotó: © Virág Judit Galéria, Fehér Barbara

Farkassal, Breuer Marcellel és társaikkal azt a szabad, akadémizmussal szemben álló iskolát vázolták fel, amit a Bauhaus a következő másfél évtizedben már történelmi léptékben képviselt. A Bauhaus-ot 1933-ban bezárató nácik elől előbb Hollandiába, majd a tengerentúlra menekült. Csak élete végén valósították meg színpadi elképzeléseit. Előbb 1971-ben Kansas City Art Research Centerében, majd halála évében, 1986-ban a düsseldorfi Theater der Klänge-ben csi-

nált egy mechanikus színpadi bemutatót. A Bauhausban az iskola legszórakoztatóbb figurának tartották Weiningert. 1982ben adott életút-interjújához zongora mellé ült és több nyelven dalokat is előadott. Körner András közreadta zenei felvételét. Most a galériában kiállítják a KURI manifesztum korabeli dokumentumát is. A négybetűs rövidítés feloldása nem csak a híressé lett jelszavakban van, hanem egy gyerekkorában hallott délszláv dallamban is, amit a Bauhaus

Fotó: © Virág Judit Galéria, Fehér Barbara

diákjai is szívesen énekeltek. 1984-ben egy, a Bauhaus táncait rekonstruáló New York-i előadását maga Weininger vezette be. A közönség soraiban ott volt Laurie Anderson is, aki a kor neoavantgárd performanszainak úttörőjeként erős elméleti kapcsolatot ápolt a Bauhaus mozgás-színházával. Weininger élete végéig kísérletezett kompozícióinak síkból térbe emelésén, statikus képből mozgó rendszerekbe való átültetésén. Speciális, experimentális látványtervező volt.

passzázs // passage

Fotó: © Virág Judit Galéria, Fehér Barbara

2019 / 02

Critical Care – Építészet a krízisben szenvedő planétának Architekturzentrum Wien. 04.16-10.10. — szöveg text: Szegő György —

fotók photos:

AZWien

Kiállítási enteriőr, fotó: Lisa Rastl

Nem vitatható, hogy a 21. századdal az emberi civilizáció bajai megnőttek. A bécsi AzWien 21 építészeti és urbanisztikai projektet mutat be Ázsiából, Afrikából, Közel-Keletről, LatinAmerikából, az USA-ból és Európából. Öt problémát csoportosít: vízgondok, a nyilvános terek, a készségek és tudások gondjai, a helyreállítás és a helyi termelés nehézségei. Az esettanulmányok konkrét aggodalmakkal foglalkoznak, melyek városi és vidéki környezetben mutatkoznak. Úgy válogatva, hogy együtt áthassák a példák munka-, gazdaság-, és ökológiaproblematikus tartalmait. régi-új magyar építőművészet

VÍZ, FÖLD, TERMŐTALAJ: A Ciclica és a Cavaa építészkollektívák Barcelonában ókori római vízvezetékrendszert reaktiválnak, hogy egy kertközösség kiskerttulajdonosai nyilvánosan hozzájuthassanak az öntözővízhez. A bangladesi Kashef Malaboob Chowdbury Urbana-projektje árvízvédelmi kezdeményezés, amelyben költségtakarékos módszerek segítik az érintett közösség participációját. Az Enlac in San Juan Puerto Rico-i engedélynélküli településrészek lakóival folytatott 700 interjú nyomán szerveznek csatornafejlesztést közvetlenül egy belvárosi kereskedelmi központ mellett.

Az Estudio Teddy Cruz + Fonna Forman tervezői az USA-Mexikó határsávban mindkét oldalra kiterjedő ökológiai konceptet dolgoztak ki egy új „határ-állampolgárság” – zsilipszerűen működő – felállítására és fenntartására. A Collectivo 720 a kolumbiai Medellinben épít korszerű víztározót, biztonságot teremtve egy országhatár környéki vidék árvízkárosultjai számára. A NYILVÁNOS TEREK GONDJAI: muf architecture/art a londoni Croydon elitnegyedben hiányzó közparkra készített városrendezési és parképítészeti tervet. Barcelona Városgondnoksága egy, a privát gépkocsi közlekedést 21 %-kal csökkentő modellt dolgozott ki.

Rural Urban Framework (RUF): Jintai falu rekonstrukciója, Kína, 2017. Fotó: RUF

Emergency Architecture & Human Rights (EAHR): Iskola menekült családok gyerekeinek, Jordánia, 2017. Fotó: Martina Bo Rubino

A Lacaton&Vassal, Druot és Hutin építészekkel együtt egy rideg modernista lakómonstrumot bővített ki télikertekkel és teraszokkal. A Zusammenkunft az NDK Berlinjének Alexanderplatz környéki hivatalaiból épít barátságos lakóparkot, kulturális, oktatási intézményeket és a Holnap Városháza nevű önkormányzati irodaházat.

Paulo Mendes da Rocha, MMBB Architects: SESC Május 24., São Paulo, Brazília, 2017. Fotó: Ana Mello

A StudioVlayStreeruwitz vezérterven dolgozik Bécs Nordbahnhof negyedére. Hat külföldi irodát is bevonva kísérleti modellt dolgoznak ki a városrészben élők, tanulók és dolgozók jövőjének jobbítására – a bécsi TU 3 éves projektjével párbeszédet folytatva. KÉSZSÉGEK ÉS TUDÁSOK: Az Emergency Architecture & Human Right Eahr jordániai menekülttáborban épít iskolákat hagyományos, egyszerűen elvégezhető munkával – tradicionális anyagokból. Az Anapurna Kundoo gyerekgondozó önkéntesek számára épít hagyományos perzsa technológiával agyagépületeket Pondicherryben.

passzázs // passage

HELYREÁLLÍTÁS: Yasmeen Lari építésznő létrehozott egy Örökség Alapítványt, ami Pakisztánban 2010 óta épít újjá településeket agyagból és bambuszból. A Rural Urban Framework a kínai Szecsuán tartomány súlyos földrengései és földcsuszamlásai nyomán fenntartható falufejlesztést dolgozott ki. A vylder vinck tailieu iroda egy kórházpavilon romjai helyén alakított ki betegek, látogatók számára használható parkot. Paulo Mendes da Rocha és az mmbb építészei átépítettek egy bevásárló központot Sao Paolóban kultúr- és sportközponttá, úgy hogy a tetőn nyilvánosan használható uszoda is létesült.

LOKÁLIS IPARI termelés: Az atelier d’architecture autogérée a francia városok R-parkolóit és közlekedési hálózatát modellezi a közeljövő számára. A Kounkuye Design initiative Nairobi és Kibera térségében környezetvédelmi koncepciót fejleszt. Anna Heringer építésznő Veronika Lena divattervezőnővel és az NGO Dipsika szervezettel bangladesi helyi textilüzemet épít, hogy globális piacra vigye a hagyományos száriviselet design változatait. A Xu Tiantian építészei a kínai Songyang tartomány hagyományos technológiával készített tofu termékekkel elérje a szélesebb kínai és a turisztikai piacokat. Az idei II. Építészeti Nemzeti Szalon Közösség és építészet szekciójának kurátora, Balázs Mihály három részre osztotta a globális krízisre adott hazai építészeti válaszokat: 1 Építészet és oktatás, 2 Közösségépítés – középpontban az alkotó, 3 Szolidáris építészet – középpontban a felhasználók közössége. Az AZWien párhuzamosan látható Critical Care kiállításának öt fejezete nemzetközi kitekintést kínál a szalon által felvázolt, hazai építészeti reflexiókról.

2019 / 02

Bauhaus100. Program a mának Kortárs nézőpontok. Ludwig Múzeum, 04. 10 – 08. 25. — szöveg text: Ludwig Múzeum —

fotó photo:

MMA - Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ

Ötven kortárs képzőművész alkotásain, korabeli tárgyakon és dokumentumokon keresztül a Bauhaus szemléletének hatásait mutatja be a Ludwig Múzeum kiállítása. A Walter Gropius által Weimarban létrehozott Állami Bauhaus iskola alapításának 2019-ben van a 100. évfordulója. A tárlaton egy „kiállítás a kiállításban” önálló egységben a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ jóvoltából bútorokat és a lakáskultúra egyéb használati tárgyait is bemutatják, Ritoók Pál és Sebestyén Ágnes Anna kurátorok rendezésében. Pontosan száz éve annak, hogy Walter Gropius vezetésével útjára indult a 20. század legjelentősebb művészeti intézménye Weimarban. A Bauhaus mozgalom egy évtizedekre szóló szellemi programmá nőtte ki magát. A századforduló idején kibomló konstruktív törekvések központja, képzőművészeti műhely és egyben reform-iskola is volt. A „Bauhaus-eszme" a művészet és ipar, a művészet és technika közötti szakadék áthidalására törekedett. A művészet eszméjét szerette volna fenntartani korszerű eszközökkel. Az iskola mozgatórugóját képező Bauhaus program számos későbbi művészeti irányzatot és szemléletet inspirált, viszont az elmúlt száz évben a korszak igényeihez igazodva folyamatosan átalakult és megújult. A Ludwig Múzeum kiállítása ennek bemutatására törekedett a Bauhaus centenárium kapcsán. A kiállítás közel ötven kortárs művész alkotásán keresztül, tematikus fókuszcsoportokra bontva (színelmélet, kockaház, tárgyformálás, fényművészet, színház) kívánja reprezentálni a Bauhaus szemléletének művészetükben megjelenő hatását. A kiállítás másik részét képezi mindezek mellett a Magyar Művészeti Akadémiához tartozó Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ gyűjte-

régi-új magyar építőművészet

Breuer Marcell: B33 és B34 csővázas székek, 1928, magántulajdon

ményében található Bauhaus-dokumentumok (levelek, könyvek, fotók) és relikviák felsorakoztatása. A tárlaton bemutatják a világhírűvé vált magyar formatervező és építész, Breuer Marcell által feltalált csőbútort is. Breuer elsőként használt acélcsövet bútoraihoz, amivel kezdetben nem aratott kereskedelmi sikert, viszont a későbbiekben az avantgárd divattá teremtette az anyagot, és ezáltal a modernizmus szimbólumává vált. Ezeket az eredeti design bútorokat ma már nem egyszerű fellelni, jelen kiállítás gyűjtői darabokat mutat be, amelyek felidézhetővé teszi számunkra a Bauhaus eszméjét. A Bauhaus tárgyai, újításai és eszméi máig velünk élnek, feltűnnek épített környezetünkben és lakáskultúránkban. Az iskolát tíz évig, 1919 és 1928 között vezető Walter Gropius által 1923-ban meghirdetett „művészet és technológia – egy új egység" jelszavát követően az új anyagok, a letisztult formák, a funkcionális esztétika és a sorozatgyártás szempontjai kerültek főszerepbe.

Gropius programjába két, később világhírűvé vált magyar alkotó, Breuer Marcell és Moholy-Nagy László oktatói munkája tökéletesen beleillett, és bár a Breuer által feltalált csőbútor nem lett rögtön tömegtermék, mára mindennapjaink részévé vált. Ugyanakkor a Bauhausból származó eredeti darabokat nem egyszerű fellelni. Jelen kiállítás ezért a Wunderkammerek mintájára sajátos válogatásként ható gyűjtői darabokat mutat be. A tárlat gerincét a Magyar Építészeti Múzeum gyűjteményében található igazi Bauhaus relikviák adják, amelyek közül több most kerül először a nyilvánosság elé. A dokumentumokat és tárgyakat összeköti és tágabb összefüggésbe helyezi az egyes alkotók a Bauhauson időben és térben is túlmutató kapcsolati hálója. A válogatásban olyan ikonikussá vált tárgyak is szerepelnek, amelyeket már évek óta replikaként gyártanak és designboltokban árusítanak, de még másolatként is fel tudják idézni a Bauhaus eszméjét.

Géczy Nóra: Design – Tér- és formakultúra Scolar kiadó, 2019, 254 oldal — szöveg text: Götz Eszter —

Ritkán bukkan fel hazai kiadású kötet a designról, még ritkábban olyan, amelyik nem csupán a „szép és drága tárgy” fogalmat azonosítja vele. Géczy Nóra a győri Széchenyi István Egyetemen tíz éve oktatja a tárgyat, most ennek tapasztalatait összegezte egy elegáns kiállítású kötetben. Tulajdonképpen tankönyv is lehetne, mert logikus felépítéssel, az alapfogalmak lexikonszerű pontosításával és sok-sok példával vezet végig a szerző a design mibenlétének, főbb témáinak és kulcspontjainak szövevényén, olyan rendet teremtve ebben a témában, amit sem a szűkös szakirodalom, sem a laikusoknak szóló, még kevesebb számú kiadvány nem tesz meg. Az egyes fejezetekben a design feladatköreit és lehetőségeit az etika, a tér, a forma, az ember és az üzenet felől közelíti meg, és kitér a 21. századi környezettervezés minden aktuális vonatkozására, a hagyományos kézművesség

passzázs // passage

újraéledésétől a fenntarthatóságon át a mesterséges intelligenciáig. Ez a könyv egy tervező elmélkedése a saját területéről, egy nyitott, a világban zajló folyamatokra figyelő ember szemlélődése a tárgykultúra és az épített-tervezett jelenségek területén, egy rendszeralkotó elme munkája – mindez egyszerre. Ugyanakkor okos kézikönyv is, ami sikeresen elkerüli a klasszikus csapdát: nem a régi görögökig megy vissza. Igényes képanyaga nem a designtörténetből válogat, hanem minden esetben kortárs példákon keresztül szemlélteti az éppen tárgyalt kérdést. A mai tárgy- és környezettervezés előzményeiről csak annyit tart érdemesnek összefoglalni, amennyi a tárgykészítő ember és a kész termék közötti kapcsolat változását, ember és tárgy mai világra jellemző viszonyát érinti. Fontosabbnak tartja, hogy tisztázza a design feladatkörét, a tervezés folyamatát, a tárgy életciklusának fogalmát, a tervező felelősségi körét, a tárgyhasználat kereteit, a túltermelés, a tárgydömping hátulütőit, és nem utolsó sorban azt a tényt, hogy a tervezés nem feltétlenül azonos egy tárgy létrehozásával. Végigvezet az érzékelés pszichológiai-neurológiai részletein és a tervezés egyes fázisain, összekapcsolja a térhasználat tanulmányozásából fakadó következtetéseket a tervezői oldalon megjelenő szempontokkal, és egy sor olyan etikai-filozófiai-esztétikai kérdést is érint, amelyekkel viszonylag ritkán találkozhatunk a szaktudományok zárt világán kívül. Mindezt a szerző jól kidolgozott ábrákkal is szemlélteti, hogy könnyen érthető legyen az egyes fogalmak összefüggése. A könyv végén felsorolt szakirodalom az utóbbi harminc év magyar és angol nyelvű designelméleti munkái mellett a társtudományok idevágó főbb munkáit is felsorolja, a Scolar kiadó pedig odafigyelt arra is, hogy kemény fedelű, igényes papíron kiállított, tökéletes

nyomdai minőségben készített könyv szülessen belőle. A műfaji bizonytalanság azonban némi zavart okoz: nem lehet pontosan tudni, kinek szól ez a rendkívül alapos munka. Ha tankönyv, akkor a tervezés mechanizmusának igen részletesen, majdhogynem alapfokon leírt folyamata van útban itt, ha a laikusokat kívánja bevezetni a design mai fogalmi körébe, akkor túl szakmai, túlságosan távolságtartó a nyelvezete; néhol papírízű, enciklopédikus stílusán kevéssé üt át a személyes érintettség, miközben a szerző több helyen is a saját egyetemi oktatói tapasztalatáról beszél. Így az olvasó inkább válogatni tud a számára könnyebben megnyíló szövegrészek között, szerencsére a lenyűgöző képanyag, a kortárs design csúcsteljesítményeinek gazdag példatára, és a kötet jó tagolása ebben is segíti. Összességében izgalmas mű született, amihez gyakran lehet fordulni mint informatív tájékozódási ponthoz, ha el akarunk igazodni a kortárs design világában.

2019 / 02

Budapest100 A Bauhaus nyomában 2019. május 4-5. www.meonline.hu

Titkok városa Török András: The 500 Hidden Secrets of Budapest Luster, Antwerpen, 2018, 255 oldal www.meonline.hu

Finding Hudec A Hudec Kulturális Alapítvány és az ECNU School of Design kiállítása FUGA, 01. 25. – 02. 12. www.meonline.hu

Fotó: Fortepan

Fotó: Polinszky Tibor

Száz éve nyílt meg a 20. század legnagyobb hatású művészeti iskolája, a németországi Bauhaus. Ez az évforduló kiváló alkalmat kínált, hogy a nagyközönség közelebbről is megismerje Budapest korai modern építészetét az 1920-as évektől az 1940-es évek végéig. A modern magyar építészet és formatervezés történetében a Bauhaus az a meghatározó külföldi intézmény, amely átformálta az addig használt fogalmakat és a magyarban is stílusnévvé vált. A tiszta felületek, az áramvonalas részletek együttes megjelenése az elismerő „Bauhaus” jelzőt vonja maga után a mai napig. Ezért a Budapest100 az évforduló előtt tisztelegve a Bauhaus nyomába eredt, hogy bemutassa város- és gondolkodásformáló hatását. Több, mint 150 önkéntes szervező és kutató munkájának köszönhetően a megnyitó lakóházak és intézmények színes programokkal várták az érdeklődőket több mint 50 helyszínen.

Forrás: budapest100.hu

régi-új magyar építőművészet

A holland Luster kiadó útikönyvsorozata a fából vaskarika különleges esete: nekik ugyanis sikerült a mutatvány. A módszer – egy-egy nagyvárost az internetes bulvároldalak kattintást-vonzó eljárásával, az „x tény, amit nem tudtál” számszerűsíthető élménylistájával bemutatni – itt valóban bevált. 2018 végén Budapestről jelent meg Török András avatott, humorral bőven fűszerezett kalauzolásával egy patchwork-szerű Budapest útikönyv angol nyelven, benne éppen 100 kategóriában 5-5 témára osztva a város nevezetességei, vagy amit ma, a változó turista-ízlésnek köszönhetően, annak lehet tekinteni. Az 5 legjobb hagyományos konyhájú étterem, az 5 legízléstelenebb épület, virágboltok és kézműves üzletek, fagyizók és kultúrcélpontok, mozik és koncerttermek, zsidó emlékhelyek és gyerekbarát intézmények – első pillantásra ötletszerűnek tűnő csoportok. De ha a helyet jól ismerőként végiglapozzuk, rádöbbenünk, hogy bizony, ebből a zsebbe elférő, praktikus térképekkel, kevés szöveggel és sok jó (nem szokványos turisztikai stílusú, a szerző által készített) fotóval és szellemes kategóriák köré alakított könyvecskéből igenis megismerhető Budapest, ha nem is a megszokott módon, de ahhoz mérhető hatékonysággal – és nem utolsó sorban a maga egyediségében. Múltja és jelene, gasztronómiája és zenei, irodalmi, színházi élete, épületei és ízlése, szokásai és mániái mind feltárulnak az alig néhány mondatos ismertető passzusokból. A többit a szerző és a kiadó az ide látogatóknak hagyja: egy szellemes, találó impulzus után fedezzék fel maguknak Budapestet. Götz Eszter

A mai Sanghaj modern metropolisszá alakulásához Hudec László (1893–1958) építészeti tevékenysége biztosította az alapot. Az általa tervezett első légkondicionált kórház, a Country Hospital (1925), az első ázsiai felhőkarcoló, a Park Hotel (1934), a legtöbb férőhelyes színház, a Grand Theatre (1933), az első lifttel felszerelt magánvilla, a Green House (1937) mind a város modernné válásának fontos mérföldkövei. Hagyatéka ma is élő része a városnak, közel 60 épülete áll és funkcionál, munkássága kiemelkedik a város többi nyugati építésze közül. Erre a város vezetése és szakmai képviseletei is büszkék, személyét és munkásságát ikonikus tisztelet övezi, 2016-ban a 20 milliós lakosság megválasztotta az első 100 sanghaji VIP közé. A budapesti kiállítás egy ötnapos workshop eredményét hozza el a magyar közönségnek. A kiállításon a sanghaji ECNU School of Design diákjainak és tanárainak Hudec-élményét mutatjuk be mozgó- és állóképekben. A kiállítás célja, hogy az építész munkásságát itthon is népszerűsítse, és hidat építsen a két város kreatív szakemberei között. Sanghaj és Budapest között a legrövidebb út a Hudec-hagyatékon keresztül vezet. Kurátorok: Csejdy Virág, Szalontai Ábel, Wei Shaonong

Forrás: FUGA

Kollektív álmok és burzsuj villák A magyar CIRPAC-csoport helyszínrajza OSA Archívum, Centrális Galéria, 05. 04. – 09. 15. www.meonline.hu

A Bauhaus-centenárium emlékére számos kiállítás nyílik világszerte, és több esemény is ünnepli a huszadik század egyik legmeghatározóbb művészeti iskoláját. Míg a Budapest100 a főváros épületeinek megnyitásával indul a Bauhaus nyomába, addig a Blinken OSA Archivum a magyar CIRPAC-csoport történetét dolgozza fel kiállításában. A két világháború között a CIRPAC-csoport volt az „új építészet” egyik legfontosabb képviselője Magyarországon. A Bauhaushoz, illetve annak szellemiségéhez több szálon kötődő Molnár Farkas, Fischer József és társaik tevékenysége átlépte az építészet határait. A csoport történetének bemutatásán keresztül a kiállítás ahhoz az elmúlt években folyó diskurzushoz csatlakozik, amely a 20. századi történelemben keres a mára nézve tanulságos mintázatokat. Nemzetközi folyamatokba illeszthető tevékenységük azért is figyelemre méltó, mert építészként építészeten túli, társadalmi kérdésekben foglaltak állást. Ez akár a hatalommal vállalt konfrontációhoz is vezetett; a falak, amelyekbe ütköztek és a válaszutak, amelyekre kényszerültek, az 1930-as évek összetett politikai kondícióit rajzolják ki.

Forrás: OSA Archívum

____

búcsú farewell

____

Elhunyt Tokár György építész 1933–2019 ___

szöveg text:

___

Ulrich Tamás

2019. február 8-án, életének 86. évében elhunyt Tokár György Ybl-díjas, Príma-díjas építészmérnök. Pályakezdő éveire emlékezve írta: „1956ban diplomáztam, szakmai életem ebben a politikai és szakmai zűrzavarban kezdődött. Szerencsém volt, mert Mesteriskolásként 1958-ban a Szendrői Jenő vezette Ipartervbe kerültem. Ez volt akkor az egyetlen hely, ahol a racionális gondolkodást sikerült átmenteni az építészetbe. Az elmúlt ötven évben ehhez fogható szellemi műhellyel alig találkozunk. Szendrői Jenő különleges érzékkel és tudatossággal gyűjtötte és támogatta a tehetségeket.” Ez a néhány sor pontosan kijelöli azokat a sarokpontokat, amelyek a korszak építészeti légkörét meghatározták: Tokár György gödöllői premontrei gimnáziumban, majd a második

passzázs // passage

világháború után a budapesti Vörösmarty Mihály reálgimnáziumban folytatott tanulmányai után 1951-ben, a szovjet nyomásra bevezetett szocreál stílus időszakában kezdte el a Műegyetemen tanulmányait. Tanárai közül a hangadók, Major Máté és a Moszkvában 1933-ban végzett és 1945-ben hazatelepült Perényi Imre mellett tanította még Bardon Alfréd, Csonka Pál, Weichinger Károly, Kiss Tibor, Rados Jenő, Pogány Frigyes is. A névsorból jól látható, hogy olyan szakemberektől tanult, akik különbözőképpen határozták meg az akkori magyar építészetet: megismerhette a politikai ideológiákkal átitatott építészi magatartást, éppúgy mint a szakmai elvekből kiinduló építészi szemléletet. A MÉSZ Mesteriskola III. ciklusában (1958–1960) tanára-mestere dr. Böhönyey János volt, évfolyamtársai többek között Borvendég Béla, Finta József, Magyar Péter, Plesz Antal, Pomsár János, Rimanóczy Jenő, Vadász György, Virág Csaba. Tokár György következetes modernizmusának, tiszta és józan szakmai elveinek a közel tíz év tanulóidő adta meg a biztos alapokat. Diplomázása után két évet töltött el a Vegytervnél. 1958-tól az Iparterv munkatársaként több fontos pályázaton is részt vett: a helyszínként a Városligetet kijelölő 1965-ös Nemzeti Színház nemzetközi tervpályázaton az élmezőnyben végzett, III. díjat nyert ( Molnár Péterrel), és díjat nyert a BécsDunasziget rendezésére kiírt pályázaton is. A 1960-as években sorra tervezte legszebb épületeit. A Bp. XII. Hajnóczy utca 4. szám alatti, a foghíjbeépítések egyik klasszikus példájaként számon tartott lakóházát (Emődy Attilával közösen, 1959–1964); a Központi Fizikai Kutató Intézet 300 fős önkiszolgáló éttermét (1963–1964), a Budapest Főváros Elektromos Művek 350 fős munkásszállóját (1964–1965), a Láng Gépgyár Kultúrházát (1968–1969), utóbbinál egyben belsőépítész is volt. A fentiek jól átgondolt, funkcionalista, tiszta szerkesztésű épületek, a szocializmus korát jellemező iparosított előregyártással készülő szerkezetekkel. 1970-ben Ybl Miklós díjat kapott, a „budapesti ipari üzemek szociális épületeinek tervezéséért”. Számos európai országban járt tanulmányúton. Goldfinger Ernő magyar származású építész segítségével 1964–1965 között

Londonban a Chamberlin, Powel and Bonn cégnél dolgozott, a második világháborúban lebombázott londoni City helyreállítási munkálataiban vett részt. 1970-ben kezdett dolgozni a BUVÁTInál. Ezen időszak főbb épületei közé tartozik a bajai Eötvös József Főiskola kollégiuma (1969–1973) és egy ceglédi lakóház (1972– 1974). Nevéhez fűződik a műemléki védelem alatt álló büki templom belső terének kialakítása, és az Óra-Ékszer Vállalat belvárosi üzletének belsőépítészeti terve (1990). A Moszkva tér rendezése során, 1979ben elhelyezett szökőkút szobrot (Makrisz Agamemnon és Makrisz Zizi alkotása) ölelő betoncsobogót Tokár György tervezte; ezt azóta áthelyezték a tér más pontjára. 1978ban a kanadai (Ottawa) Carleton Egyetem vendégprofesszorává nevezték ki. Az 1990-es évek elején Tokár György tervei nyomán épült fel két 16 tantermes iskola Budapesten. 1991-ben készült el a Rákóczi téri vásárcsarnok rekonstrukciója (1991, Hidasi Györgyivel ) majd utána a pesti Nagyvásárcsarnok, a magyarországi historizmus téglaépítészetének az egyik legszebb épülete. Az egyedi gyártású homlokzati idomtéglák illetve a Zsolnay-féle kerámiaelemek miatt különleges helyreállítási módszert igényelt. Tokár ennek kapcsán írja: „Az Ipartervben megtanult racionális gondolkodás végigkísérte egész pályámat. Megóvott a szakmai divatoktól és az építészet tiszteletére és szolgálatra nevelt. Ezért tartom a sok díjnyertes pályázat, megépült épület és az Ybl-díj mellett a Vámház körúti Központi Vásárcsarnok rekonstrukciójának tervezését és megépítését életem egyik legfontosabb munkájának, mert sikerült Pecz Samu szellemiségét megőrizve egy olyan korszerű vásárcsarnokot létrehozni, amelyik a FIABCI (Prix d' Excellence Public Sector Category), a legnagyobb nemzetközi ingatlanszakértői szövetség nagydíját is elnyerte.” 2018 novemberében, közel a 86. életévéhez, még épületlátogatást tett a Lángban, és jó hangulatú beszélgetést folytatott a Mesteriskola XXIV. ciklusának hallgatóival és az építésztervezőkkel a Láng Művelődési Ház építéséről, a felújításáról, és élettörténetéről, és az építészetről. Most eltávozott közülünk.

2019 / 02

Varga Levente építész 1923–2019 ___

szöveg text:

___

Tomay Tamás

Március 8-án, a Mesteriskola Építészkvartett beszélgetésén a szokásos mintapontozáson – ahogy kimondva elhangzott – Gulyás Zoltán ábrahámhegyi nyaralójára és Varga Levente zebegényi nyaralójára adtam 10 pontot, de mivel csak egyet lehet megjelölni, végül Gulyást választottam. Most ezt a választást vis�szavonom és Vargát jelölöm meg. 1980-ban ismertem meg őt személyesen, akkor jött az ÁÉTV-be Rimanóczy Jenő hívására műteremvezetőnek, ahol én már egy éve tervezőként dolgoztam. 180 cm-nél magasabb, szikár, talán inas, meleg barna szemű, már kevés hajú, 41 éves fiatal középkorú volt. Helyből tudott felugrani páros lábbal a 80 cm magas iratszekrényre, amivel nem ritkán a jókedvét demonstrálta. Pulóveres, garbós volt, kordbársony farmerben. Az autója kormányát nyújtott karral fogta és vezette, aminek semmi köze nem volt és nem lett a mai jampihoz: neki így volt természetes. Feleségét a vezetéknevén szólította, saját nevét mindig csupa kisbetűvel írta. Első látásra is megnyerő volt, nyugodtság, megfontoltság, halkszavúság jellemezte. Ha menni kellett valahová, tárgyalásra, művezetni, nehezen indult, utána viszont nagy lépé-

régi-új magyar építőművészet

sekkel sietett. Azt hiszem, mindenki szimpatizált vele, kollégák, férfiak és nők egyaránt. 1980-tól 1990-ig dolgoztunk együtt és terveztük többek között a pestújhelyi kórházat, a kiskunhalasi lakótelepet, végül a Szabolcs utcai műtőtömböt, és persze közben tanulmányokat, pályázatokat csináltunk. Együtt kaptuk feladatnak a Gellérthegy oldalába építendő központi munkásőr irodaház tervezését, de egy hét múlva visszaadtuk a munkát, túl sok, léptéktelen volt a program erre a helyszínre, és nem is osztottuk a „még mindig jobb, ha én csinálom” hipokrita gyakorlatát. Tudott dolgozni, nagyon tudott, a hajrákban mindig elemében volt, talán szerette is a határhelyzeteket. Egész napos beosztottsággal élt, amiben az estéket, késő délutánokat évekig a Lévay utcai ház, majd a zebegényi nyaraló építése, és közben folyamatosan az egyetemi korrigálások, kamarai elfoglaltságok, MÉ szerkesztő bizottsági, képszerkesztői feladatok ellátása töltötte ki. Szerette az építést két kézzel csinálni, megtanulta és értette is. De ez nem csak mesterségbeli tudás volt. Két tulajdonsága – az egyik az építészeti „nagyvonalúság”, a másik a hit a dolgok belső rendjében és annak akarása – alapozta meg

az ő sajátos világlátását, melyek mint „formák” lettek nyilvánvalóak munkáiban, és amelyeket a „mesterember” csak szolgált. A nagyvonalúság nála nyitottságot eredményezett a nem konvencionális megoldások alkalmazására, befogadására, a belső rend iránti elkötelezettsége pedig az építészet immanens törvényeinek tudását, annak figyelembevételét és tiszteletét jelentette, és ez a kettő, így együtt, egyfajta sajátos modus vivendiként jelent meg az építészetében. Szabad kézzel, skiccpauszra rajzolt, puhább ceruzával, pontosan, léptékhelyesen, többször letisztázva, és minden példány eredeti lett, az egyiken sem volt elmaszatolt grafitnyom. Rajzolás közben megállva sokszor felnézett, így látva bele a rajzba, és mögé, távolabbra valahová, nem tudni. Karácsonykor beszéltünk utoljára, akkor mondta, januárban kontrollra megy és kisebb műtéti korrekcióra. Majd beszélünk, köszöntünk el egymástól. Hosszú életűnek gondoltam őt. Idősebb korában is kisimult, redőmentes, kiegyensúlyozott arc, fiatalos alkat. Hát miért nem lett haladék? Ez a 80 év most hirtelen nagyon rövid lett. Még maradtak megnézni, megbeszélni valók vele, nekem és sokaknak.

Komjáthy Attila emlékére 1944–2019 ___

szöveg text:

___

Götz Eszter

2019. április 5-én elhunyt dr. Komjáthy Attila Lechner Ödön-díjas és Podmaniczky-díjas építész. Nem csupán egy értő, remek szakember távozott vele, de a kortárs magyar építészet különleges, egyedi és pótolhatatlan alakja. Két évtizedet töltött tervezőként az Országos Műemléki Felügyelőségnél, ahol később műteremvezető, osztályvezető, majd igazgatóhelyettes lett. Nem lehetett nem észrevenni, nem figyelni rá: erőteljes egyénisége megosztotta a környezetében lévőket, de azt mindenki tudta, hogy határozottsága, irányító karaktere mindig az ügy érdekét szolgálja. A vidéki műemlékek helyreállításának specialistája volt, számos templom, népi építészeti örökség köszönheti neki a megújulását. 1987től az általa alapított Mérték Stúdiót vezette, sok tehetséges kolléga – köztük egykori tanítványai – került ki mellőle a szakma élvonalába. Piacvezető iroda lett a műemlék-helyreállítások területén, csúcsminőségű munkák sora kötődik a cége nevéhez, köztük a Klotild palota és az Ybl-palota rekonstrukciója, vagy a budai Duna-parton álló Art 'Otel. Munkássága, jelenléte azonban messze túlment a tervezői tevékenységén. Közös-

búcsú // farewell

ségteremtő ereje, összefogó és csapatot generáló személyisége minden mozdulatában ott volt. Életre hívta a Honi Művészetért Alapítványt, amely nem csupán az alapító okiratba foglalta bele, hogy a hazai művészeti élet, a tehetséges alkotók, valamint a magyar építészeti kultúra fejlesztését, értékvédő és értékmegőrző tevékenységeket támogatja. 2010-ben az Alapítvány keretén belül a hazai építészetben meglepő kezdeményezést tett: megalapította az Ezüst Ácsceruza díjat, amellyel évente egy alkalommal az építészeti média szereplőit, a minőségi építészeti újságírást jutalmazta. A díj az azóta eltelt 8 év alatt a kortárs magyar építészet egyik fontos tényezője lett, azáltal, hogy felhívta a figyelmet a szakszerű, értő sajtómunkára, amelyik támogatja, népszerűsíti a hazai építészetet. A díj átadását kedves gesztussal az építőmesterek, építészek védőszentje, Szent Borbála napjához kötötte. E sorok írója 2015 decembere óta a könyvespolcán dédelget egy Ezüst Ácsceruzát. Büszke arra, hogy olyan pályatársakkal együtt lehet a díj kitüntetettje, mint Vargha Mihály, Gerle János, Vámos Dominika, Pásztor Erika Katalina – akik már csak a hiányukkal vannak

jelen –, vagy Bojár Iván András, Máté Klára, Somogyi Krisztina, Szegő György, Torma Tamás és még sokan. És a plakett mellett elevenen őrzi magában azt a pillanatot, amikor a díj ötletgazdája, Komjáthy Attila – kerekesszékben ülve, széles mosollyal az arcán – megszorította a kezét. Az a mosoly nem a személynek szólt, hanem annak a biztos tudatnak, hogy a díj gazdagítja a kortárs magyar építészet. Számára ez volt a legfontosabb.

2019 / 02

____ hírek news

____

hírek

Finnország

sőbb július 5-ig visszajelzést küldenek.

∙ Decades of Finnish Architecture 1900–

A beválogatott műveket kiállításra kész álla-

∙ TÉR /// ERŐ. II. Építészeti Nemzeti Szalon.

1970. Museum of Finnish Architecture,

potban – paszpartuzva, keretezve, installálva

Műcsarnok, 08. 25-ig

Helsinki, állandó kiállítás

– kérik a helyszínre szállítani.

KIÁLLÍTÁSOK ITTHON

∙ SIGNAL – Konceptuális és poszt-

Beadás határideje: 2019. június 21.

konceptuális tendenciák a szlovák képző-

Franciaország

művészetben. Ludwig Múzeum, 06. 23-ig

∙ Superstudio.

Építészeti ötletpályázat családi ház

∙ Finding Hudec, FUGA, 06. 02-ig

FRAC Centre, Orléans, 09. 11-ig

tervezésére

∙ Vizuális művészet felsőfokon: Bauhaus

∙ Public Luxury.

A Lechner Tudásközpont nyílt, országos épí-

100 plakátkiállítás. Pesti Vigadó, 05. 26-ig

Institut Suédois Paris, 06. 19-ig

tészeti ötletpályázatot írt ki családi házak ter-

∙ Minden múlt a múltam #huszadikszázad

∙ Sebastião Salgado: Declarations.

vezésére az Építészeti és Építésügyi Helyettes

#privátfotó #Fortepan. MNG, 08. 25-ig

Musée de l'Homme, Párizs, 06. 30-ig

Államtitkárság megbízásából. A pályaművek

∙ Bauhaus100. Absztrakt Revü – Válogatott

benyújtásának határideje 2019. június 25.

művek Weininger Andor hagyatékából.

Hollandia

Szakmagyakorló építészeken kívül pályakez-

90 évek korában elhunyt Bőjthe Tamás épí-

MNG, 07. 28-ig

∙ Neuhaus. Het Nieuwe Instituut,

dők és egyetemi hallgatók is pályázhatnak;

tőmérnök, az Orosházi Öblösüveggyár és Sí-

∙ Kollektív álmok és burzsuj villák – A magyar

Rotterdam, 09. 15-ig

az ötletpályázaton történő részvételnek nem

küveggyár, a Hejőcsabai Cementüzem, és az

CIRPAC-csoport helyszínrajza.Blinken

Óbudai lakótelep P1 jelű házának tervezője.

OSA Archívum, Centrális Galéria, 09. 15-ig

Németország

tervezési kategóriában várja a pályaművek

∙ A test diadala. Michelangelo és a 16.

∙ Realities: United. Berlinische Galerie

beérkezését: 1) kockaházak átalakítása, 2)

A Hegyvidéki Önkormányzat kihirdette az

századi itáliai rajzművészet.

Berlin, 08. 19-ig

kalákában megépíthető családi házak, 3)

Anna-réti miséző- és emlékhely ötletpályázat

Szépművészeti Múzeum, 06. 30-ig

∙ Access for All. São Paulo's Architectural

korszerű technológiával épülő családi házak

eredményét. A 61 pályázó olyan jelképsze-

∙ Az ismeretlen Görgei.

Infrastructure. Architekturmuseum der

– okos otthonok. Egy pályázó több kategó-

rű, kis szabadtéri misézőhely létrehozására

Nemzeti Múzeum, 06. 23-ig

TU München, 06. 13. – 09. 18.

riában is nyújthat be megoldásokat, az ötlet-

tett javaslatot, amely a Mária zarándokutak

∙ Otthon. Művészeti projekt a lakhatásról /

∙ Brutal modern. Braunschweigisches

pályázatra az E-Tervpálya weboldalán lehet

találkozásában egy induló-érkező helynek

ex-Otthon Áruház, Budapest, 05. 17–24.

Landesmuseum, Braunschweig, 07. 07-ig

jelentkezni. A beérkezett pályamű-megoldá-

is alkalmas lehet. Rangsorolás nélkül díjban

∙ Kertrec. Magdalena Abakanowicz kiállítása,

∙ New Human, New Housing – Architecture

sokat elismert építészekből álló zsűri bírálja

és 1.000.000.-Ft pályadíjban részesült a

Platán Galéria, 06. 07-ig

of the new Frankfurt 1925 – 1933.

el, az értékelést követően a kiíró legfeljebb

Wéber Építésziroda Kft., szerzők: Wéber

∙ Térfélcsere. A Centrul de Interes művé-

DAM, Frankfurt, 08. 18-ig

150 tervet vásárolhat meg.

József és Jármai Zsolt; Pongor Soma

szeinek kiállítása, Kortárs Művészeti Intézet,

László és Pásztor Bence; valamint Szi-

Dunaújváros, 05. 31-ig

Olaszország

lágyi Norbert és Nagy Mercédesz Erika

∙ Mánia. Csendes stratégiák.

∙ Paola Pivi: World Record.

Mintaterv Katalógus kínálatát. A Katalógus

pályaműve. Rangsorolás nélkül megvételben

MODEM, 06. 23-ig

MAXXI, Róma, 09. 08-ig

családi ház tervadatbázisában magas építé-

feltétele a tervezői jogosultság. A kiíró három

Az ötletpályázaton díjazott tervek alapján ala-

és 400.000.-Ft, azaz négyszázezer forintos

szeti minőségű, zsűrizett, rögzített műszaki

megvételi díjban részesült Márkus Péter és Koczka Kristóf, Beke-Tóth Szilvia, Hayde

kítják ki a jövő év elejétől elérhető Nemzeti

KIÁLLÍTÁSOK KÜLFÖLDÖN

Réka Zsuzsanna, a Perényi Stúdió Kft. (szerzők: Perényi Flóra, Andrei Durloi és

Ausztria

Perényi Tamás), valamint Kruppa Gábor

∙ Critical Care. Architecture for a Broken

és Furmann-né Horváth Júlia terve.

Planet. AZWien, 09. 09.-ig

Svájc

tartalmú, jogszabályoknak megfelelő, érthető

∙ The Living City.

és átlátható tervdokumentációk között bön-

Archizoom, Lausanne, 06. 22-ig

gészhetnek majd az építkezni szándékozók. Beadási határidő: 2019. 06. 25. 23:55 További információ: https://oeny.e-epites.hu/

PÁLYÁZATOK

oeny/tpalya/adatlap/nmtk

∙ The Petrol Station Myth. DÍJAK

Volkskundemuseum Graz, 2020. 01. 06-ig

Az építészeti tervrajz is műalkotás!

„Minden építés alapja” pályázat építé-

∙ Rubens to Makart. Liechtenstein.

A FUGA októberben nagyszabású program-

szek és egyetemi hallgatók részére

The Princely Collections.

sorozattal ünnepli a 10. születésnapját. Ennek

A Beton.hu által immáron ötödszörre kiírt pá-

Április 23-án adták át az „Év Tájépítésze” és

Albertina, Bécs, 06. 10-ig

első eseményeként a ház összes termében

lyázat egyik fontos célkitűzése, hogy megis-

az „Év Junior Tájépítésze” díjakat a Szent Ist-

∙ Climate Change! MAK, Bécs, 06. 10-ig

építészeti tervrajz és makett kiállítást rendez.

mertesse nem csak a szakmával, de a közvé-

A kiállítás nem titkolt célja felhívni a figyelmet

leménnyel is azokat a köz- és lakóépületeket,

ván Egyetem Budai Campus dísztermében. A nyolcadik alkalommal megrendezett díjátadó

Belgium

arra, hogy az építészeti tevékenység „mun-

üzemeket, telephelyeket és egyéb, kreatív

gálán Andor Anikó nyerte el az Év tájépíté-

∙ The act of building.

kaközi" produktumai is önálló művek. Kísérő-

megoldásokat, amelyek esetében a tervezés

sze díjat. Az Év Junior Tájépítésze díjat a zsűri

CIVA, Brüsszel, 06. 02-ig

programként több alkalommal tárlatvezetést

és a megvalósítás során a központi elem a

döntése alapján Héjjas Luca Nóra kapta. Az

∙ Dogma-Rooms. deSingel - International

terveznek galériatulajdonosok, kurátorok,

beton volt. A Beton.hu felhívására elsősorban

epiteszforum.hu-n és a tajepiteszek.hu szak-

arts campus Antwerpen, 06. 16-ig

művészettörténészek vezetésével, azzal a

olyan építésztervezők, belső építészek, krea-

szándékkal, hogy bevezessük a köztudatba:

tív alkalmazók projektjeit, valamint egyetemi

Dánia

az építészeti rajz és makett is műalkotás!

hallgatók elképzeléseit várják, akik nem félnek

∙ Sustainable Cities.

Ehhez várnak közreműködőket, akik részt

kihasználni a betonban rejlő lehetőségeket, és

DAC, Koppenhága, 06. 02-ig

kívánnak venni a rajz és makett minden léte-

kreatívan alkalmazzák azt. Emellett a hallgatók

ző formájával: skicc és műszaki, szabadkézi

olyan munkákat mutathatnak be, amelyek a

mai portálokon lebonyolított közönségszavazást Boromisza Zsombor nyerte. Első ízben adományozott Mőcsényi Mihálydíjat Áder János köztársasági elnök megbízásából Gulyás Gergely Miniszterelnökséget

Egyesült Királyság

és renderelt rajz, látványterv, installáció terve,

betonhoz, alapanyagaihoz, valamint a hozzá

vezető miniszter 2019. március 15-én. A díjat

∙ New London Model. The Building Centre,

részletrajz, és minden makett a munkaközi

társuló technológiához kapcsolódnak.

dr. Herczeg Ágnes tájépítész, egyetemi do-

London, 2020. 01. 01-ig

vázlattól a terepmodellig.

Pályázni az alábbi 3 kategóriában lehet:

cens vehette át a táj és a helyi örökség iránti

∙ Building Children’s Worlds: Modern Archi-

Kérik, hogy a kiállításra felajánlott munkák

- Betonépítészet tervezőknek

érzékenységgel, a részletek iránti kifinomult-

tecture and Post-1945 Picturebooks.

digitális változatát küldjék el a fuga.rajzkial-

- Betonépítés, építészet egyetemi hallgatóknak

sággal végzett kiemelkedő tájépítészeti alkotói

RIBA, London, 05. 31-ig

litas@gmail.com címre, szerző, cím, méret,

- Anyag, technológia egyetemi hallgatóknak

munkásságáért, közéleti és közösségszervező

anyag, technika, évszám feltüntetésével. A

A pályázat beadási határideje:

tevékenységéért, valamint szemléletformáló

Észtország

levél tárgyába írják be: Rajzkiállítás 2019. A

2019. június 30. 24:00

oktatói munkája elismeréseként.

∙ Woodland Sweden. Eesti Arhitektuuri-

beérkező művek közül válogatják ki a kiállítás

További információ: http://beton.hu/palyazat

muuseum Tallinn, 06. 09-ig

anyagát. A válogatás eredményéről legké-

régi-új magyar építőművészet

____

építészek architects

____

Zoboki Gábor

Orlovits Balázs

Lente András

Turányi Bence építész

építész

Diploma // Degree

1988 BME Építészmérnöki Kar MÉSZ Mesteriskola XI. ciklus 2008 Pécsi Tudományegyetem, DLA fokozat

2003 BME Építészkar

1988 BME Építészmérnöki Kar

2001 BME Építészkar

2001 BME Építészmérnöki Kar

Oktatói tevékenység //Teaching activity

Válogatott munkák // Selected projects

2010–2013 BME Lakóépület Tanszék, külsős konzulens

Palóznak, nyaraló, 1992 Raiffeisen Hq4 irodaház (Zoboki Gáborral), 2007 Corvin Dumaszínház, Budapest (Csomay Zsófiával), 2012 Margitszigeti Nagyszínpad lefedése, 2007 Nemzeti Táncszínház, Budapest (Orlovits Balázzsal, Zoboki Gáborral), 2019 Majk, kamalduli remeteség (Jánossy Johannával), 2019

Sportmax2, Budapest (Turányi Gáborral) Hotel Novotel Danube, Budapest (Turányi Gáborral) Kopaszi gát rehabilitációja, Budapest (Turányi Gáborral) Simplon Udvar, Budapest (Turányi Gáborral) Vass Shoes Budapest (Turányi Annával) H30 villa Amplio Automatika, Székesfehérvár Danubio lakóépületek, Budapest

Szent II. János Pál plébánia, Páty Orfeum, Balatonszemes Bencés Erdei Iskola, Táp Rónay villa rekonstrukciója, Budapest Pannonhalmi kosárlabdacsarnok ISES kutatói szállásépület, Kőszeg Zarándokház felújítása, Mariazell

DLA habil

építész

Gutowski Robert

építész

Oktatói tevékenység //Teaching activity

2014– PTE Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kar Díjak // Awards

1997, 1998, 2000 Év Háza díj 2006, 2010, 2012 FIABCI díj 2006, 2011 Pro Architectura díj 2008 Budapest Nívódíj 2008 Ybl Miklós díj 2010 Csonka Pál emlékérem 2010 FIABCI Fődíj 2012 FIABCI Diploma 2012 Prima Primissima díj

Válogatott munkák // Selected projects

Dél-Dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség Irodaépülete Nemzeti Táncszínház, Budapest Kiemelt pályázatok // Featured competitions

Paksi Atomerőmű Kiállító és Fogadóépülete, 2010 Öko-Hotel, Nógrád, 2007 József Attila utcai Gyermekotthon, Budapest, 2005 Díjak // Awards

2005 Üveghomlokzat Nagydíj Válogatott munkák // Selected projects

Művészetek Palotája, Budapest, 2005 Telenor Székház, Törökbálint, 2008 Palazzo Dorottya, Budapest, 2009 Nanshan Kulturális és Sportközpont, Művészeti Múzeum, Shenzhen, 2014 Nokia Skypark irodaház, Budapest, 2017 Karmelita kolostor átalakítása, Budapest, 2019

Kiemelt pályázatok // Featured competitions

Boronkay György középiskola, Vác – megosztott 1. díj, 2001 Siófok 320, kiemelt megvétel, 2011

Iroda // Office

ZDA – Zoboki Építésziroda 1061 Budapest, Andrássy út 45. www.zda.hu

Iroda // Office

T2.a Építész Iroda Kft. 1021 Budapest, Budakeszi út 91. info@t2a.hu

Nemzeti Emlékhely fejlesztése, Székesfehérvár Versenyuszoda, élmény- és termálfürdő, Szolnok Városi uszoda és sportközpont, Pilisvörösvár Díjak // Awards

2007 Média Építészeti Díj

Díjak // Awards

1988 Diplomadíj 1996 Év Szép Háza 2002 Europa Nostra díj

Kiemelt pályázatok // Featured competitions

www.t2a.hu Iroda // Office

GUTOWSKI Építész Kft. 2071 Páty, Kossuth L. u. 113.

Iroda // Office

Archiflex Stúdió Bt. 1113 Budapest, Ulászló Utca 52. archiflex@archiflex.hu

www.gutowski.hu

archiflex.hu

Iroda // Office

Zoboki Építésziroda 1061 Budapest, Andrássy út 45. zda@zda.hu www.zda.hu

építészek // architects

2019 / 02

Kertész András Tibor DLA

Tóth Tamás építész

Dobrosi Tamás építész

építész

Diploma // Degree

1979 BME Építészmérnöki Kar 1985 ELTE francia szak

Válogatott munkák // Selected projects

T-Com kutató-fejlesztő épület, Infopark, Budapest Fehérvári úti Vásárcsarnok, Budapest BCW Irodaház, Budapest Balatonfüredi Yacht Club épületei Haller Gardens irodaház, Budapest Riverpark irodaház, Budapest Budafoki Szomszédok Piaca, Budapest

Diploma // Degree

1998 YMMF Építészmérnöki Kar 2001 SZIE YMMF Építész tervező szakmérnök 2006–2008 ÉME Mesteriskola

2001 BME Építészkar 2001–2008 Kós Károly Egyesülés Vándoriskolája Válogatott munkák // Selected projects

Oktatói tevékenység //Teaching activity

2010–11 BME Lakóépület Tanszék, külsős oktató Válogatott munkák // Selected projects

110 lakásos társasház, Budapest, 2002 (László Tamással és Tolnai Zsolttal) Zsolnay Kulturális Negyed, JESZ Egyetemi Színház és PTE Művészeti Kar Szobrászati Tanszék, Pécs, 2008 (Somogyi Tamással) Alkatrész kereskedés megyei központ, Kaposvár, 2012 Shopmark bevásárlóközpont átalakítása, Budapest, 2019 (Kertész András Tiborral) Kiemelt pályázatok // Featured competitions

Kiemelt pályázatok // Featured competitions

1990 Idősek otthona, Val Gardena – 1. díj 2000 Fehérvári úti Vásárcsarnok – 1. díj 2009 Városi Piac, Budafok – 1. díj Díjak // Awards

1986 Építészeti Nívódíj 1987 Ybl-díj 2000, 2016 Budapest Építészeti Nívódíj 2001 Pro Architectura díj 2002 Aluta Nívódíj 2006 Csonka Pál érem 2011 Építőipari Nívódíj

Dajka Péter DLA építész

építész

Oktatói tevékenység //Teaching activity

1998–2005 BME ÉPK Középülettervezési Tanszék, külső oktató 2008–2012 BME ÉPK Ipari és Mezőgazdasági Épülettervezési Tanszék, docens 2015– Pécsi Tudományegyetem PMMIK, egyetemi tanár

Prof. Puhl Antal DLA

Budapest Szíve ötletpályázat, 2006, megvétel (Terbe Ritával és Tolnai Zsolttal) Puskás Ferenc Budapesti Olimpiai Központ, Budapest, 2006, megosztott 1. díj (Terbe Ritával és Tolnai Zsolttal) Tata, a vár környezetének revitalizációja, 2007, megosztott 1. díj (Helmle Csabával és Kertész Bencével) Díjak // Awards

1999 ÉTE Diplomadíj, Főiskolai Szakdolgozat Díja és Különdíj

Iroda // Office

Avant-Garde Építész Stúdió Kft 1016 Budapest, Krisztina krt. 91. office@avant-garde.hu

Avant-Garde Építész Studio Kft. 1016 Budapest, Krisztina krt. 91. toth.tamas@avant-garde.hu

www.avant-garde.hu

régi-új magyar építőművészet

Családi ház, Dobogókő, 2006 Puskás Ferenc Akadémia, Ügyvezetési és élettani laborépület, Felcsút, 2009 Pancho Arena, Felcsút, 2014

Diploma // Degree Diploma // Degree

1975 BME Építészmérnöki Kar 1979–1981 MÉSZ Mesteriskolája 1999 DLA fokozat 2007 egyetemi habilitáció 2011–2016 DE Filozófia Intézet, MA diploma

1998 NTNU, Trondheim 1999 BME Építészmérnöki Kar 2010 DLA fokozat Oktatói tevékenység //Teaching activity

2003–2010 BME Középülettervezési Tanszék

Oktatói tevékenység //Teaching activity

Válogatott munkák // Selected projects

2015 Építőipari Nívódíj

2011–2016 DEMK, tanszékvezető 2009–2011 DEMK, egyetemi tanár 1977–1987 BME Középülettervezési Tanszék

Iroda // Office

Válogatott munkák // Selected projects

Dobrosi Építész Kft. 1034 Budapest, Makovecz Imre utca 25.

MOM Park épület és irodaházak, 2001 (Dajka Péterrel, Dobrányi Ákossal, Marián Balázzsal) Anjou Rezidencia, 2003 (Dobrányi Ákossal, Marián Balázzsal) Szombathelyi Berzsenyi Dániel Főiskola, 2004 (Dajka Péterrel) Szentedre, Régi Művésztelep, 2005 (Dajka Péterrel)

Járási Földhivatal, Szentendre, 2004 Eötvös József Főiskola, Baja, 2006 (Puhl Antallal) ÉMI Tudásközpont, Szentendre, 2012 (Puhl Antallal) M 4 metró, II. János Pál pápa téri állomás, 2014 Régi Művésztelep, Szentendre, 2005 Park és mélygarázs, Hódmezővásárhely, 2015 Bárány uszoda, Eger, 2015

Díjak // Awards

www.dobrosi-epitesz.hu

Kiemelt pályázatok // Featured competitions

Nemzeti Könyvtár, Ljubljana, 2013 – megvétel Avas Régészeti Múzeum, Miskolc, 2006 – 1. díj Megyei könyvtár, Tatabánya, 2003 – 1. díj Díjak // Awards

2015 Wéber Antal díj 2013 PREFA Fémlemezfedések az építészetben különdíj 2013 Média Építészeti Díj különdíj 2002, 2005, 2008 Pest Megyei Nívódíj 2002 Pro Architectura díj 1993 Ybl Miklós díj Iroda // Office

Puhl és Dajka Építésziroda 2000 Szentendre, Angyal u. 3. info@puhlarchitect.hu puhlarchitect.hu

Kiemelt pályázatok // Featured competitions

2006 Avas Régészeti Múzeum, Miskolc – 1. díj 2011 Bárány uszoda, Eger – 1. díj 2015 Városháza, Törökbálint – 3. díj Díjak // Awards

1999 Diplomadíj 2002 Pro Architectura díj 2002, 2005, 2008 Pest Megyei Nívódíj 2008 „Az év kiemelkedő fiatal építésze” díj 2013 Építőipari Nívódíj 2013 Média Építészeti Díja különdíj 2013 PREFA Fémlemezfedések az építészetben – Különdíj 2015 Budapesti Építészeti Nívódíj Iroda // Office

Puhl és Dajka Építésziroda 2000 Szentendre, Angyal u. 3. info@puhlarchitect.hu puhlarchitect.hu

Turi Attila építész

Terdik Bálint építész

dr. Oláh Mihály Zoltán

Ficzere Anett

Muzsai István

Diploma // Degree

12003 BME Építészkar

1987 Képzőművészeti Főiskola 1996 BME Építészkar 2006 Iparművészeti Főiskola, videó szak

építész

építész, festőművész

építész Diploma // Degree

Diploma // Degree

1985 BME Építészkar

2003 BME Építészkar 2007 KKE Vándoriskola

Oktatói tevékenység //Teaching activity

2003– BME Lakóépület Tanszék, előadó 2008, 2009 Sárospatak, BME Építőtábor szervezése

Oktatói tevékenység //Teaching activity

2013 óta a BME Lakóépülettervezési tanszék meghívott külsős oktatója

Válogatott munkák // Selected projects

Óvoda, Nagykálló, 1987 Művelődési Ház, Csenger, 1989 (Csernyus Lőrinccel) Faluház, Budakalász, 1995 Porcelánmúzeum bővítése, Herend, 1997 DVD üzem, Törökbálint, 2004ű Újjáépítés, Kolontár, Devecser, 2011 (KKE Vándoriskolával) Iosephinum fejlesztési terve, Piliscsaba, 2012

Kórház átalakítása, Bonyhád, 2009 (Csernyus Lőrinccel) Szakorvosi rendelő, Polgár, 2009 (Turi Attilával, Tömpe Zoltánnal) Óvoda, Zsámbék, 2010 (Turi Attilával) Művelődési ház, Abony, 2011 (Turi Attilával, Horváth Zoltánnal) Újjáépítés, Kolontár, Devecser, 2011 (KKE Vándoriskolával) Iroda // Office

Kiemelt pályázatok // Featured competitions

Expo 2000 ötletpályázat, Hannover, 1995 (Makovecz Imrével és Siklósi Józseffel) Budapest, Expo torony, 1994 Hannover, Expo 2000 ötletpályázat, 1995 (Makovecz Imrével és Siklósi Józseffel) Dunaújváros, Főiskola pályázat, 2004 (Siklósi Józseffel) – 2. díj Díjak // Awards

1997, 2002, 2003, 2006, 2009 Pest megyei nívódíj 2000 Év Háza díj 2003 Ybl-díj 2011 Év Főépítésze

Triskell Kft. 1034 Budapest, Kecske utca 25. iroda@triskell.hu triskell.hu

Diploma // Degree

1979 BME Építészkar 1982–1984 BME Építészkar, városrendezési szakmérnök 1985–1987 BME Építészkar, műszaki doktori cím

Válogatott munkák // Selected projects

Oktatói tevékenység //Teaching activity

Menza, Klassz, Dió, Borkonyha, Prime, Hachapuri és Textúra éttermek Tisza Cipő, Sugar Shop cukrászdák arculata

pályakezdők oktatása generáltervezői feladatok témakörben

Díjak // Awards

Válogatott munkák // Selected projects

2019 Ferenczy Noémi díj

Menza, Klassz, Dió, Borkonyha, Prime, Hachapuri és Textúra éttermek Tisza Cipő, Sugar Shop cukrászdák arculata

Iroda // Office

Muzsai-Ficzere Művészeti és Építészeti Kft. 1121 Budapest Csorna u. 5.

www.muzsaificzere.hu www.theycom.hu

Válogatott munkák // Selected projects

Várkert Kioszk felújítása, Budapest Hill Side irodaház, Budapest Energiatakarékos családi ház, Budapest Tűztorony és turisztikai központ, Sopron BCE új campus, Budapest Református templom, Csengersima Római katolikus főtemplom, Dunaújváros Református templom és harangtorony, Tákos Kiemelt pályázatok // Featured competitions

Keszthely Fenékpuszta hasznosítása, 1. díj Somogy megyei kastélyok hasznosítása, 1. díj Dunaújváros Római Katolikus Főtemplom építése, 1. díj Hévíz Belváros térrendezése, 1. díj Díjak // Awards

1985 Nívódíj 2008 Építőipari Nívódíj

Iroda // Office

Triskell Kft. 1034 Budapest, Kecske utca 25. iroda@triskell.hu

Iroda // Office

Konstruma Mérnöki Iroda Kft. 20178 Budapest, Murányi u. 1. office@konstruma.hu

triskell.hu konstruma.hu

építészek // architects

2019 / 02

____ szerzők authors

____

Bognár Melinda építész. A BME Építészmérnöki karán folytatott tanulmányait követően 2017 őszétől a KÖZTI Zrt-nél kezdett dolgozni. A Budapest100 kutatójaként több írása jelent meg budapesti Bauhaus épületekről. 2018 szeptembere óta a BME Építőművészeti Doktori Iskolájának hallgatójaként részt vesz a Doktori Iskola éves tanulmánykötetének írásában. Botzheim Bálint építész, kutató. Szakterülete: digitális építészet, parametrikus paradigma. 2007-től a Kapy és társai Kft. partnere. Közös pályázatokat készített Kapy Jenővel (Szervita tér 2006, Pécsi Koncert Központ – PKK 2007). Önálló munkái: Vác csillagvizsgáló torony 2007; Art-Universitas Pályázat szoborterv, I. díj, 2008, Sopron. Kutatási területe: kiber-építészet. 2009-től a Magyar Építőművészet szerkesztője. 2013-ban a Pécsi Tudományegyetemen szerzett MA fokozatot. Csóka Balázs építész. 2005-ben a BME Építészkarán szerzett diplomát, 2009–2014 között elvégezte a Kós Károly Egyesülés Vándoriskoláját. 2013 óta vesz részt az Országépítő folyóirat szerkesztésében. 2015-től a PTE Breuer Marcell Doktori Iskola DLA-hallgatója, kutatási témája a földépítészet és annak épületbiológiai vonatkozásai. Ugyanettől az évtől Budajenő főépítésze. Rendszeresen publikál az Országépítőben. Debreczeni Péter építész, belsőépítész. 2010-ben végezett a MOME Építészeti Intézetében és a Politechnico di Milano belsőépítész szakán. Jelenleg DLA hallgatóként a MOME Építészeti Intézetében parametrikus tervezést oktat. Építész és belsőépítészként az installációktól az irodaházakig számos projekten dolgozik Magyarországon és külföldön. Jelenleg főleg díszletekkel és kiállítási installációkkal foglalkozik. Dragon Zoltán művészettörténész. 2000-ben a PPKE HTK-n hittanári, 2002-ben az ELTE BTK-n művészettörténészi diplomát szerzett, 2004-2009 között ugyanitt elvégezte a Doktori Iskolát, disszertációjának témája: Idősebb Markó Károly hatása a mexikói tájképfestészetre. 2003-ban Mexikóban volt ösztöndíjas tanulmányúton. Művészettörténészként és muzeológusként a Szépművészeti Múzeumban, a Keresztény Múzeumban, a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeumban, a Magyar Nemzeti Galériában, a Múzeumi Digitalizálási Bizottságban és a Múzeumtudományi Kutatócsoportban dolgozott, illetve az ELTE BTK Művészettörténeti Intézetében oktatott. Számos publikációja jelent meg a szaklapokban. Fejérdy Tamás építész, műemlékvédelmi szakértő. A BME-n szerzett építész diplomát és műemlékes szakmérnöki diplomát, 2009-ben Pécsett DLAfokozatot. A BME címzetes docense, tanít a PPKE és az ELTE kurzusain és a kolozsvári Babes-Bólyai Egyetem posztgraduális képzésén; előadója a Román András Egri Nyári Egyetem kurzusainak. 1983 óta tagja az ICOMOS-nak, 20052008 között a szervezet egyik nemzetközi alelnöke volt. 1983 óta tagja a Történeti Városok és Falvak nemzetközi Tudományos Szakbizottságának, 1992-2002 között ennek elnöke. Jelenleg az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság főtitkára. Az Europa Nostra műemlék-helyreállítási pályázati zsűrijének tagja 2006-tól négy évre. Fontosabb elismerések: a Művészetek és az Irodalom Lovagja,1994; a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagi Fokozata, 2004.; Möller István díj, 2004.; Honorary Member of ICOMOS, 2008. Götz Eszter újságíró, szerkesztő. 1991-ben az ELTE Bölcsészkarán magyar-történelem szakon diplomázott, 1992-től szabadúszó újságíróként több napilapban és folyóiratban rendszeresen publikál kulturális tárgyú írásokat. 1997 óta a Magyar Építőművészet olvasószerkesztője. 2012 között a www. kultura.hu szerzője, 2009-2011 között a Budapesti Városvédő Egyesület titkára. 2015-ben Ezüst Ácsceruza-díjat kapott. Lovra Éva MSc, építészeti író. Tanulmányait a szabadkai Építőmérnöki Kar Városépítészeti Szakán folytatja, a Pécsi Tudományegyetem PhD hallgatója, a Szlovák Tudományos Akadémia Építési és Építészet Intézetének ösztöndíjas kutatója. Kutatási területe a város- és városszövet tipológia a dualizmus korában és a szocialista modernizmus a volt Jugoszláv tagköztársaságban, Szerbiában. Tudományos monográfiája Szabadka urbanizmusa és építészete a második világháború után (1948–1975) címmel jelent meg (2014, Forum-VMTT).

régi-új magyar építőművészet

Lővei Pál művészettörténész, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, 1979-2013 között a műemlékvédelmi szervezet tudományos kutatója, jelenleg az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Művészettörténeti Intézetének munkatársa. Kutatási témái: a középkori művészet története, síremlékművészet, építészettörténet, középkori pecsét- és címertan, valamint a világkiállítások története. Mikó László Ybl- és Pro Architectura díjas építész. 1979-ben diplomázott BME Építészmérnöki karán, diplomadíjjal. 1984-1986 között a Mesteriskola VIII. ciklusának hallgatója. 1993-ig a Középülettervező Vállalat, majd a Szántó & Mikó Építészek Tervezőirodája építésze. 1993 óta külső oktató a BME Építészmérnöki karán, jelenleg az Ipari Épülettervezési tanszéken. 2002 óta vesz részt a MÉSZ és a MÉK külügyi tevékenységében, jelenleg a MÉSZ Elnökségének tagja. Molnár Szilvia újságíró, művészettörténész. 2004 óta szabadúszó újságíróként több művészeti lapban publikál. 2008-2011 között az Intérieur magazin szerkesztője, 2013 óta az Octogon építészeti és design magazin szerkesztője, a KREA Kortárs Művészeti Iskola tanára. 2017 óta a Van más út – Összefogás a Kiserdőért kispesti és ferencvárosi civilek alkotta munkacsoport tagja. Okrutay Miklós építész BME (1991), műemlékvédelmi posztgraduális tanulmányok Université Libre de Bruxelles (1994–1995), BME (2002–2004). Építészeti kritikái, tanulmányai 1992 óta jelennek meg különböző folyóiratokban, 2001-től publikál rendszeresen a Magyar Építőművészetben. Szegő György építészmérnök (BME, 1972), belsőépítész (IMF, 1976), DLA (1999). 1972-73 BUVÁTI, 1979-88 a Csiky Gergely Színház díszlet-jelmeztervezője. 1982 a BITEF fődíjas Marat halála tervezője. Az Újvidéki Szcenográfiai Triennálé Ezüst-díjasa (1983). 1989-2001 között látványtervezést (MKE), ill. 1998-2003 között műtörténetet (ORZSE) oktat. 1987 MTA Soros-, 1990 Eötvös-, 1998 Széchenyi-ösztöndíjas. 1992 Greg Lynn ösztöndíjasa / F. Meritis, Univ. Amszterdam). Jászai-díj (1995), Dercsényi díj (1999), Érdemes művész (2002). 1983-tól publikál szakcikkeket és könyveket a vizuális kultúra területén. Építészeti, művészeti kiállítások kurátora/ tervezője (Építészeti Tendenciák 1981, Baumhorn Lipót építész, 1997, Diaszpóra és művészet 1999, 7. Velencei Építészeti Biennálé 2000, Álmok Álmodói/Millenáris Park 2001, 100 % kreativitás, I. Építészeti Nemzeti Szalon/Műcsarnok, 2014). 1997től a MÉ szerk. biz. tag, 2001-től főszerkesztő. Az Utóirat melléklet alapító-szerkesztője. 2014-ben Ybl díjat, 2016-ban Kiváló Művész elismerést, 2017-ben Ezüst Ácsceruza díjat kapott. 2014-től a Műcsarnok művészeti vezetője. Szövényi Anna építészmérnök. 2004-ben diplomázott a BME Építészkarán, Hauszmann diplomadíjasként. Diplomamunkájával Kőszeg városa 2005ben európai uniós Interreg IIIA pályázatot nyert. 2015-ben DLA fokozatot szerzett a BME Urbanisztika Tanszékén. 2008-tól a BCE Tájépítész Karán tanársegéd, 2000-től a Gipszlak építésziroda tervezője. Tomay Tamás Ybl-díjas építész. 1977-ben szerzett diplomát a BME Építészkarán, 1978-80 között elvégezte a MÉSZ Mesteriskoláját. 1985-ben kapott Ybl-díjat, 2000-ben Pro Architectura díjat. 1973-79 között a BUVÁTI, 1979-86 között az ÁÉV tervezője, 1982-86 között a Fiatal Építészek Stúdiójának vezetője. 1986-tól magántervezői irodában dolgozik, 1992-95 között a Magyar Iparművészeti Főiskola Mesterképző Intézetének oktatója volt. 2002-től a Mesteriskola vezető építésze. Ulrich Tamás Norbert építészmérnök. 1980-ban diplomázott a BME Építészmérnöki Karán. 1980–1983 között Középületépítő Vállalatnál munkahelyi mérnök, majd 10 évig a Közti II. irodáján, Marosi Miklós műtermében tervező építészként dolgozott. 1993–1995 között a francia SAE Eiffage budapesti irodájának építésze, majd 1995-től a HAP Építésziroda Kft.-ben műteremvezető építész. Közben elvégezte a BME és a lyoni Jean Moulin Egyetem francia-magyar kétnyelvű menedzserképzését (1997). 2011-től a Magyar Építész Kamara titkárságán szakmai munkatárs. Vukoszávlyev Zorán építész, műemlékvédelmi szakmérnök. Egyetemi docens a BME Építészettörténeti és Műemléki Tanszéken. MTA-OTDT Pro Scientia aranyérmes, Magyar Állami Eötvös ösztöndíjas, MTA Bolyai ösztöndíjas. Kutatási területe: a kortárs szakrális építészet, az 1945 utáni hazai építészettörténet és a kortárs örökségvédelem. Zöldi Anna építész, színdinamikai szakmérnök, építészeti szakíró. A BME Építészkarán szerzett diplomát. Néhány év tervezőintézeti gyakorlat után magántervezéssel kezdett foglalkozni, elsősorban a belsőépítészet területén. 2004 óta publikál a szaksajtóban és a kulturális folyóiratokban. 2013-ban Ezüst Ácsceruza díjat kapott. Zsoldos Anna művészettörténet szakos hallgató az ELTE BTK Művészettörténet szakán. Fél évet tanult Velencében és Rómában. Kutatási területe a 20. századi és kortárs építészet. 2018-tól a Magyar Építőművészet gyakornoka.

/// KÖZÖSSÉG ÉS ÉPÍTÉSZET /// A MISKOLCI ÉPÍTÉSZ MŰHELY /// A JÖVŐ KÖRVONALAI /// MŰHELY – HELLO WOOD /// ÉPÍTÉSZETI PÁLYÁZATOK 2014–2019 /// MEDGYASZAY ISTVÁN, A MODERN /// FÉNYARCHITEKTÚRA /// KERESZTMETSZET 2014–2019 2019. 04. 26. — 08. 25. /// MŰCSARNOK

Támogatók:

Együttműködő partnerek

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET // HUNGARIAN ARCHITECTURE | 2019 / 02 NEMZETI TÁNCSZÍNHÁZ // NATIONAL DANCE THEATRE, BUDAPEST – ZOBOKI GÁBOR, ORLOVITS BALÁZS, LENTE ANDRÁS • JAZZ LOFT AQUINCUM APARTMENTS, BUDAPEST – TURÁNYI BENCE • SZEMZŐ-HÁZ ÉS FESTETICS PALOTA REKONSTRUKCIÓJA // RECONSTRUCTION OF SZEMZŐ HOUSE AND FESTETICS PALACE, KŐSZEG – GUTOWSKI ROBERT • SHOPMARK BEVÁSÁRLÓKÖZPONT // SHOPMARK SHOPPING CENTRE, BUDAPEST – KERTÉSZ ANDRÁS TIBOR, TÓTH TAMÁS • PUSKÁS FERENC LABDARÚGÓ AKADÉMIA SPORTKÖZPONTJA // SPORTS CENTRE OF PUSKÁS FERENC FOOTBALL ACADEMY, FELCSÚT – DOBROSI TAMÁS • BÁRÁNY ISTVÁN USZODA REKONSTRUKCIÓJA // RECONSTRUCTION OF ISTVÁN BÁRÁNY SWIMMING-POOL, EGER – PUHL ANTAL, DAJKA PÉTER • TORNATEREM // GYM HALL, ÉRD – TURI ATTILA, TERDIK BÁLINT • MYSTERY HOTEL, BUDAPEST – DR. OLÁH MIHÁLY ZOLTÁN • TEXTÚRA ÉTTEREM / TEXTÚRA RESTAURANT, BUDAPEST – FICZERE ANETT, MIZSEI ISTVÁN • ZARÁNDOKEGYÜTTES MEGÚJÍTÁSA // RECONSTRUCTION OF THE PILGRIMAGE COMPLEX, MARIAZELL – FEYFERLIK, FRITZER • BÁCSI VÁR // THE CASTLE OF BAĆ

UTÓIRAT // POST SCRIPTUM | XVIII. ÉVFOLYAM / 104. SZÁM NEMZETKÖZI ÉPÍTÉSZKONGRESSZUS // INTERNATIONAL ARCHITECTS’ CONFERENCE– ZÖLDI ANNA • ANTON LORENZ: AZ AVANTGÁRDTÓL AZ IPARIG // ANTON LORENZ: FROM AVANTGARDE TO INDUSTRY – LŐVEI PÁL • TEL-AVIV FEHÉR VÁROSA // THE WHITE CITY OF TEL-AVIV – BOGNÁR MELINDA • ÚTELÁGAZÁSOK TERE // THE SITE OF CROSSROADS – SZÖVÉNYI ANNA

Lapunk támogatója a Nemzeti Kulturális Alap

| Kós Károly Díj 2010 | www.meonline.hu

+ UTÓIRAT // POST SCRIPTUM | XIX. 104.

1580 Ft

• Távoli (online és offline) grafikus terv- és modell-koordináció, kooperáció • Naprakész digitális tervbázis létrehozása • Tetszőleges mélységű hivatkozások, kereszthivatkozások létrehozása, kezelése • Tervméret kalibrálás, léptékadás, vonal-, hossz-, térfogat adatok kinyerése • Beépített táblázatkezelő, költségbecslés támogatás • ARCHICAD – BLUEBEAM direkt (Add-on) kapcsolat

Célunk a hazai építőipar versenyképességének erősítése A GRAPHISOFT a világ legfejlettebb BIM megoldásain keresztül támogatja az építőipar digitalizációját.

A GRAPHISOFT integrált digitális BIM megoldásai:

www.graphisoft.hu

ZOBOKI – ORLOVITS – LENTE • TURÁNYI B. • GUTOWSKI R. • KERTÉSZ – TÓTH • DOBROSI T. • PUHL – DAJKA • TURI – TERDIK • OLÁH M. Z. • FICZERE – MIZSEI

Digitális tervkövetés