Hungarian Architecture 2020/5 by Hungarian Architecture

2020

A MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZEK SZÖVETSÉGÉNEK KULTURÁLIS FOLYÓIRATA 1903-TÓL CULTURAL MAGAZINE OF THE ASSOCIATION OF HUNGARIAN ARCHITECTS SINCE 1903

Lapunk támogatója a Nemzeti Kulturális Alap

Kós Károly Díj 2010

www.meonline.hu

1580 Ft

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET | HUNGARIAN ARCHITECTURE

+ UTÓIRAT | POST SCRIPTUM

XX. 113.

1900 a tegnapelőtt világa volt. ... Ami polgári volt, fél évszázaddal később hírnevet szerzett az egész világon. Ide tartoznak Budapest eklektikus épületei is. Egy mostani építészettörténész szakszerű és prózai szavaival: "... Budapest mint város, mint egész, sokkal több, mint részeinek összege. A város mint makroforma vált művészi alkotássá, ... ez a városi környezet gazdag és változatos, másutt évszázadok során értek el ehhez foghatót." Az építészet műértői nem ilyennek látták Budapestet 1900-ban. De tervezése és építészete már ekkor is kivívta néhány világhírű várostervező és építész tiszteletét. ... Az Amerikai Egyesült Államok akkori kormánya 1901-ben bizottságot küldött ki azzal a céllal, hogy tanulmányozzák Washington város tervezésének módozatait. A bizottság végiglátogatta Európa hat legfontosabb városát: az egyik Budapest volt.

— John Lukacs: Budapest, 1900 - A város és kultúrája (Európa, 1991)

TARTALOM CONTENT

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET Alapítva 1903 A Magyar Építőművészek Szövetségének kulturális folyóirata. MÉ 2020/05. szám ISSN 1785 – 282X LAPALAPÍTÓ (1903) ÉS KIADÓ: Magyar Építőművészek Szövetsége 1088 Budapest, Ötpacsirta u. 2. — Szerkesztőség: 1088 Budapest, Ötpacsirta u. 2. Tel: +36 1318 2444 Mobil.: +36 70 6149404 e-mail: epitomuveszet@gmail.com Szerkesztőségi nap: szerda Előfizetés: SCHÄFFER Zsuzsa, kedd 9-12 óráig — Felelős kiadó: KRIZSÁN András DLA, a MÉSZ elnöke Főszerkesztő: SZEGŐ György DLA Főmunkatárs: BOTZHEIM Bálint Olvasószerkesztő: GÖTZ Eszter Fotószerkesztő: BUJNOVSZKY Tamás Webszerkesztő: SCHAFFER Zsuzsa — UTÓIRAT alapítva 2001 Alapító főszerkesztő: SZEGŐ György DLA Szerkesztők: BOTZHEIM Bálint, GÖTZ Eszter — Terjesztés: SCHÄFFER Zsuzsa Grafika: KLUDOVÁCZ András Nyomtatás: Prime Rate Kft. — Hirdetésszervező: CSER Márta e-mail: martacser@yahoo.com Tel: +36 20 4849044 — weboldalunk: www.meonline.hu Folyóirat támogató:

Együttműködő partner:

— A címlapon a budapesti Loffice coworking irodaház látható. Építész: Paládi-Kovács Ádám Fotó: Bujnovszky Tamás

SZCÉNA | SCENE 04 06 07

A MÉSZ tisztújító közgyűlése, ELTE Lágymányosi Campus The General Assembly of AHA to Renew Functions and Representatives, ELTE Lágymányos Campus Egy jobb városi élet felé. Építészet Világnapja, 2020 – Götz Eszter Towards a Better Urban Lifestyle. Architecture World Day, 2020 – Eszter Götz Év Háza díj 2020 House of the Year 2020

TÉMA | THEME 08 14 21

Kulturális misszió. Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ, Budapest – Kiss Tamás Cultural Mission. National Museum Restoration and Storage Centre, Budapest – Tamás Kiss A szépség súlya. A Károlyi-Csekonics palota helyreállítása és bővítése, Budapest – Götz Eszter The Weight of Beauty. The Reconstruction and Extension of Károlyi-Csekonics Palace, Budapest – Eszter Götz Pallérmester mesterműve. Emlékezet-iratok a tatai Esterházy-kastély megújulásához – Vukoszávlyev Zorán

A Masterpiece by the Foreman. Memoirs Concerning the Reconstruction of the Esterházy Castle in Tata

– Zorán Vukoszávlyev Kortárs faépítészet. Mesevár óvoda, Monor – Molnár Szilvia Contemporary Timber Architecture. Mesevár Kindergarten, Monor – Szilvia Molnár Kormányzói elegancia újratöltve. A kenderesi vasútállomás épületének helyreállítása – Garai Péter The Governor’s Elegance Reloaded. The Restoration Project of the Railway Station Building in Kenderes – Péter Garai Együtt könnyebb. Loffice, Budapest – Botzheim Bálint It is Easier Together. Loffice, Budapest – Bálint Botzheim Az összeállás pillanata. Multifunkcionális sport- és rendezvénycsarnok, Hatvan – Mizsei Anett The Moment of Integration. Multifunctional Sport and Events Hall, Hatvan – Anett Mizsei Szelíd kentaur. Amplio Automatika épülete, Székesfehérvár – Tatai Mária A Tame Centaur. Centre for Amplio Automatika, Székesfehérvár – Mária Tatai Az információ mint hullámmozgás. IT Campus, Paderborn – Ferdinánd Árpád Information as an Undulation. Office Building, Paderborn – Árpád Ferdinánd Ház a tükörhegyi gyümölcsösben. Családi ház, Törökbálint – Hakkel Márton A House in the Orchard on Tükörhegy. Detached House, Törökbálint – Márton Hakkel Érkeztető-pavilon a kaszárnya telkén. Szociális építő-projekt, Mannheim – Szegő György Welcoming Paviliion on the Site of a Barrack. Social Building Project, Mannheim – György Szegő

26 30 34 38 42 46 48 52

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2020 | 05

TERV | PLAN 55 Homoródi gyógyfürdő. BME diplomamunka, 2020 – Bedő László Thermal Baths in Homoród. BME Diploma Work, 2020 – László Bedő

UTÓIRAT | POST SCRIPTUM 57 A locska Sédtől Sanghajig. Veszprém és Kína földrajzi, építészeti kapcsolatai – Baldavári Eszter From the Babbling Séd to Shanghai. Geographical and Architectural Links between Veszprém and China – Eszter Baldavári 62 Gilvánfa. A szegregátum közösségi építészetének tervezési módszerei – Varjú Kata Gilvánfa. Design Methods of Segregate Communal Architecture – Kata Varjú 66 A svéd építészet és a magyar emigráció a 20. században. Adalékok a magyar emigráns építészek svédországi tevékenységéhez – Hadik András Swedish Architecture and Hungarian Immigrants in the 20th Century. Details of the Activities of Hungarian Immigrant Architects in Sweden – András Hadik 70 Maróti Géza zebegényi országzászlója a Műcsarnokban. Trianon 100 – Szegő György The National Flag by Géza Maróti from Zebegény in Kunsthalle Budapest. Trianon 100 – György Szegő 74 Városépítészeti aspektus. Budapesti szocreál lakóépület-együttesek – Kissfazekas Kornélia An Aspect of Urban Architecture. Residential Buildings in the Social Realist Style in Budapest – Kornélia Kissfazekas 79 Segélykérés a margitszigeti romok megvédéséhez – Roth János A Cry for Help to Preserve the Ruins in Margaret Island – János Roth

JÖVŐTÉRKÉP | FUTURE PLANS 81 Fa újragondolva. HoHo torony, Bécs – Botzheim Bálint Wood, Revised. Hoho Tower, Vienna – Bálint Botzheim

PASSZÁZS | PASSAGE 83 85 86 87 88 89 89 89 89

Kiállítás Czigler Győző építész emlékére – Tóth Enikő Építész Stúdió 30 – Götz Eszter Józan építészet. Götz Eszter: Marosi Miklós építészete – Ulrich Tamás Katona Vilmos: „Az Úr bevonul szentélyébe” – Hartmann Gergely Magyar Formatervezési Díj 2020 Budapest Design Week A természet Aalto szerint 75 év – 75 szék. Vásárhelyi János bútortervező online életmű-kiállítása Tíz éves a VALYO

BÚCSÚ | FAREWELL 90 Callmeyer Ferenc DLA (1928–2020) emlékére – Winkler Barnabás 91 In memoriam Kistelegdi István (1944–2020) – Bachmann Bálint

92 Hírek, díjak, kiállítások, pályázatok 93 Lapszámunk építészeti 96 Lapszámunk szerzői

SZCÉNA SCENE

A MÉSZ tisztújító közgyűlése ELTE Lágymányosi Campus, 10. 19.

—

szöveg és fotók i text and photos:

MÉSZ

A MÉSZ ÚJONNAN MEGVÁLASZTOTT ELNÖKSÉGE ÉS FELÜGYELŐBIZOTTSÁGA A KÖZGYŰLÉSEN

A Október közepén az ELTE Lágymányosi Campusán tartotta meg a Magyar Építőművészek Szövetsége a tisztújító közgyűlését. A közgyűlés elfogadta Krizsán András 2019. évi beszámolóját és a Szövetség 2020. évre előterjesztett költségvetését; továbbá Szegő György főszerkesztő beszámolóját a Magyar Építőművészet folyóirat 2019. évi tevékenységéről, az UIA munkacsoportokról Bachmann Bálint, Fátyol Tibor, Somogyi Krisztina és Patonai Dénes beszámolóit, továbbá Mikó László külügyi bizottsági és Patonai Dénes felügyelőbizottsági jelentését. Ezután került sor a Szövetség elnökének, elnökségének és felügyelőbizottságának megválasztására. A MÉSZ tagsága megerősítette Krizsán Andrást a szövetség elnöki tisztségében. Az új elnökség további tagjai: Golda János és Zoboki Gábor alelnökök. Elnökségi tagok: Csillag Katalin, Kovács Csaba, Nagy Csaba, Szabó Levente. Elnökségi póttagok: Anthony Gall, Fajcsák Dénes. A Felügyelőbizottság elnöke Tima Zoltán lett, elnökhelyettes: Bachmann Bálint,

felügyelőbizottsági tagok: Földes László és Tóth Balázs. A precíz jogszerűséget biztosító levezető elnök Reith András volt. Az alábbiakban Krizsán Andrásnak a közgyűlésen elhangzott és elfogadott beszámolójából idézünk a MÉSZ 2019-2020. évi tevékenységéről: „...Sűrű, és tartalmas esztendőt hagytunk magunk mögött. Bár az utóbbi hónapokban terveink megvalósítását a koronavírus világjárvány felülírta, és későbbre kellett halasztanunk több programunkat is, de ez alatt az idő alatt sem tétlenkedtünk. Folyamatosan dolgoztunk, fenntartottuk a házat, javításokat végeztünk el benne (fűtéskorszerűsítés, festés, mázolás, kertrendezés), megtartottuk elnökségi üléseinket, és elkészítettük éves beszámolóinkat, költségvetési tervünket. Sőt még egy szakmai állásfoglalást is elfogadtunk és közzétettünk, Virág Csaba Budavári Országos Villamos Teherelosztó épületének ügyében, amihez napok alatt több mint 1500 aláíró adta nevét és támogatását. (…) Először is megemlíteném a mindenki előtt ismert és népszerű „Jössz-MÉSZ” tematikus

építészettörténeti városnéző sétánkat, amit már több mint 100 alkalommal szerveztünk meg az elmúlt évek alatt. Ezen kívül minden évben egy vagy két hajókirándulást is szerveztünk a Dunán Kolundzsija Gábor építész, a belvárosi Duna-part szakavatott ismerőjének építészet történeti előadásával. Szakmai körökben a másik legnépszerűbb programtípusunk a mindig friss és aktuális élményt jelentő épületbejárásaink, ahol a tervező építészek személyes ismertetései mellett pillanthattunk be az alkotás folyamatába. (…) De részletes szakmai ismertetést kaphattunk a tavaly októberben Szentendrén megrendezésre került Solár Decatlon verseny győztes épületeiről is. Külön köszönet ezért a tervezők és beruházók konstruktív közreműködéséért, hogy első kézből mutathattuk be az elmúlt évek kiemelkedő építészeti beruházásait, sokszor a látogatók elől is rejtett részleteit. Újraindítottuk a „MÉSZ-Esték” kerekasztal beszélgetéseinket, és meghívtuk a frissen kinevezett budapesti főépítészt és főtájépítészt, hogy első kézből hallhassuk terveiket, koncepciójukat a főváros fejlesztéséről, új építészeti irányairól. (…) A vészhelyzet kihirdetése előtt pár nappal, még az utolsó pillanatban, sikerült megtartanunk a MÉSZ 17. Nemzetközi Építész Kongresszusát, mikor is újabb rekordot döntöttünk, de ezúttal a Puskás Arénában, ahol több mint 900 regisztrált néző kísérte figyelemmel az „Ép-ítés – Gyógyító építészet” témájú, nagy sikerű rendezvényünket. (…) Több mint 10 év után ismét Budapesten tartotta az Építészek Nemzetközi Szövetsége, az UIA II. régiójának elnöki ülését, és itt az Ötpacsirta utcai székházunkban tanácskoztuk meg az előttünk álló feladatokat, az UIA reformját és a Rio de Janeiróban soron következő Építészek Világtalálkozójának előkészületeit. Ebből is látszik, hogy folyamatosan bővítjük nemzetközi kapcsolatainkat, amik egyre látványosabb eredményekkel gazdagodnak. Töretlen és igen aktív kapcsolatban állunk legfontosabb partnereinkkel, a szomszédos országok szakmai szervezeteivel, a visegrádi országok építőművész szövetségeivel. A tavaly megújult V4 Építészeti Társulás keretén belül félévente rendszeres megbeszéléseket folytatunk egymással, és részt veszünk egymás nemzetközi rendezvényein, kiállításain. Zsürorokat delegálunk a legrangosabb lengyel (Krakkói Építész

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2020 | 05

Biennálé), cseh (Architectural Grand Prix) és szlovák (Dusan Jurkovics-díj) építész díjak kuratóriumaiba, és részt veszünk a díjátadó ceremóniákon, de rendszeres vendégeink nálunk is a V4 országok építészei és kiállítói. Tovább bővítettük a V4 országok családi házai pályázatunkat és elhatároztuk, hogy minden évben meghívunk egy „+” résztvevő országot is a régióból. Így jutott el a V4 országok családi házai kiállításunk Krakkón, Kassán, Pozsonyon, és Prágán kívül az idén Bukarestbe is, és fogadjuk az ősszel a Román Építőművész Szövetség kiállítását az Ötpacsirta utcában. Cserébe pedig a Magyarország kincsei – Épített örökségünk című kiállítás járt már Pozsonyban, Kassán és Bukarestben. (...) Baldavári Eszter művészettörténész közreműködésével és a Külügyminisztériummal jelent meg közös albumunk a két világháború között Kínában élt és alkotott Gonda Károly élet útját és épületeit bemutató Gonda Károly, Sanghaj ultramodern magyar építésze című könyv. Ami pedig külön öröm és büszkeség számunkra, hogy a könyvet a Historic Shanghai az év legjobb öt kiadványa közé választotta, és egyes fejezeteit a régió egyik legjelentősebb médiaorgánuma, a Shanghai Daily teszi közzé hétről hétre online felületén. Másik jelentős diplomáciai sikerünk, hogy a MÉSZ delegáltja, Kádár Bálint előadásával nyílt meg Bakuban az UIA Világfóruma és rendkívüli közgyűlése, ahol a tömegturizmus hatása a történelmi városokban tematikájú fórumon igyekszünk bemutatni egy lokális, jó gyakorlatot, amellyel Budapest, és Magyarország pozitív irányba tudja befolyásolni a tömegturizmus jelenségét. De mint a V4 Építészeti Társulás soros elnökei, mi voltunk a szervezői és grafikai szerkesztői a Heydar Aliyev Kongresszusi Központban megrendezett, Visegrádi országok építészetét bemutató közös kiállításának is. (…) Somogyi Krisztinának, a MÉSZ Környezet-Kultúra-Nevelés munkacsoportja vezetőjének szeretnék köszönetet mondani, aki lelkes és kitartó munkájával megszervezte az UIA Architectur&Children Bizottság Golden Cubes Awards hazai előminősítő versenyét, ahol több mint 18 pályázó indult a négy kategóriában. A beérkezett pályaműveket egy jó hangulatú díjátadó gálán mutatták be a versenyzők és választotta ki a független zsűri a párizsi döntőbe tovább jutott magyar munkákat. (…) A

SZCÉNA | SCENE

kiállításokról, egyéb rendezvényeinkről szólva nehéz lenne itt röviden beszámolni és felsorolni azt a sok rangos és tartalmas kiállítást, eseményt, amit az elmúlt évben megtartottunk. Inkább csak kiemelném, hogy kéthetenként tovább folytattuk a három éve útjára indított Építész-Művészek kiállítás sorozatunkat, rendszeresen bemutattuk a legrangosabb országos építész tervpályázatok anyagát, vagy megemlíteném, hogy nagy sikerrel rendeztük meg a Cseh Centrummal közösen az Iconic Ruins – A visegrádi országok építészete a szocializmusban című tárlatot. Ugyancsak évek óta folyamatosan megszervezzük a Fiatalok Feketén Fehéren (f_f_f) című kiállítás sorozatunknak, melynek Borsos András a lelkes motorja, lehetőséget teremtve a fiatal építészek bemutatkozására határainkon innen és túl. Töretlenül folytatjuk együttműködési programunkat és erősítjük kapcsolatainkat a vidéki szakmai szervezetekkel, a megyei kamarákkal és újabb együttműködési megállapodást írtunk alá a Fejér, a Győr-Moson-Sopron, a Heves Megyei és a Csongrád Megyei Építész Kamarával. Kihelyezett elnökségi ülést tartottunk Egerben, és rendszeresen részt veszünk a Komárom-Esztergom Megyei Kamara Év Háza pályázatának zsűrijében és visszük el kiállításainkat több vidéki városba, és szakmai rendezvényre. A vidéki jelenlétünket erősíti a Miniszterelnökség Örökségvédelmi Államtitkársága támogatásával megvalósuló Nagyapám Háza programunk sikere, melynek keretében Magyaregregyen, Óbányán és Zsibriken tartottunk képzéseket és alkotó táborokat a fiataloknak. A Magyarországi Tájházak Országos Igazgatóságával közösen szakmai kirándulásokat szerveztünk Ócsára, Turára és a Szentendrei Szabadtéri Múzeumba, és előadást tartottunk Oszkón a Népi Építészeti Nyári Egyetemen is. Az Emberi Erőforrás Minisztériumával kötött közszolgálati szerződésünk keretében tovább bővítettük a helyi közművelődési tevékenységünket, szerény mértékben ugyan, de fejlesztettük közkönyvtárunkat és az NKA Építőművészet Tagozatának felkérésére és pályázati támogatásával létrehoztuk az Építőművészeti Tanulmányok Digitális Tárhelyét a honlapunkon. Folytattuk a Csütörtöki Iskola programsorozatunkat és helyet adtunk a Tájépítészeti Filmklub vetítés sorozatának. (...)

...elmondhatjuk, hogy a MÉSZ székháza ma már nem egy üres irodaház, hanem újra a szakma reprezentatív épülete. Valódi Építészeti Központ, ahol az épített környezet iránt érdeklődő közönség megismerkedhet a hazai építészet értékeivel, az alkotás folyamatával. Nyitott ház, ahol élményt jelent az építészet, a bennünket érő számtalan vizuális környezeti hatás, az építészeti információk befogadása, a térhasználat és téralakítás kritikus feldolgozása és értelmezése...”

THE GENERAL ASSEMBLY OF AHA TO RENEW FUNCTIONS AND REPRESENTATIVES ELTE LÁGYMÁNYOS CAMPUS, 10. 19. In the middle of October the Association of Hungarian Architects held its general assembly to renew its functions and representatives at the campus of ELTE in Lágymányos, where the annual reports were followed by the election of the new board of the management. Members of the organizational have renewed the chairman's position of András Krizsán. Further members of the board are: János Golda and Gábor Zoboki as vice chairmen, while members of the board include Katalin Csillag, Csaba Kovács, Csaba Nagy and Levente Szabó. Substitute members of the board are Anthony Gall, Dénes Fajcsák. The chairman and vice chairman of the supervisory board are Zoltán Tima and Bálint Bachmann, members of the board are László Földes and Balázs Tóth.

Egy jobb városi élet felé Építészet Világnapja, 2020. 10. 05.

—

szöveg i text:

GÖTZ ESZTER

Az Építészet Világnapja – amit minden évben október első hétfőjén ünneplünk – a Nemzetközi Építész Szövetség (UIA) kezdeményezésére jött létre 2005-ben, hogy emlékeztesse a világot arra a felelősségre, amit az emberiség környezetének, életterének megformálása jelent. Az idei világnap mottója: „Egy jobb városi élet felé”. Krizsán András, a MÉSZ elnöke ünnepi köszöntője mellett a MÉSZ által készített videófilmben jeles hazai művészek beszéltek az építészethez fűződő viszonyukról. Ezután a Magyar Építőművészetért Érem átadása történt, melyet idén a MÉSZ a Franciaországban élő Batár Attila építésznek, építészeti írónak ítélt oda. Részlet a díj laudációjából: „Batár Attila Molnár Farkas-díjas történész, építész, építészeti szakíró a történelem és a szociológia irányából érkezett az építészet területére. Tevékenységében fiatal korától kezdve tisztán megnyilvánulnak az elvei. 1944-ben részt vett az antifasiszta ellenállási mozgalomban. Történész diplomát szerzett, szociológiai kutatásokban vett részt, egyetemi tanársegéd volt, később gyári munkás, 56-os forradalmár, amiért fél év börtönbüntetést kapott. Ezután végezte el a Műegyetem építészkarát, néhány évig a KÖZTI munkatársa volt, Jánossy György mellett dolgozott. Több, mint ötven éve, 1968-ban hagyta el Magyarországot. Házai az Egyesült Államokban épültek meg, építészetelméleti-esztétikai írásai már Franciaországban születtek. De csak testben távolodott el Magyarországtól, lélekben most is itt van. Itthon ma is sokan tudják magukat a barátai, tisztelői között. Mindazok, akik az írásait, térelemzéseit, fotóit nézik, olvassák és nagyra értékelik, tudják, hogy kivételes dolgot képes adni: látni és érzékelni tanít...”

A CSONKA PÁL-ÉREM EGYIK DÍJAZOTT CSAPATA: SKARDELLI GYÖRGY, BECKER ÁDÁM, GURUBI IMRE, KOCSIS ANDRÁS ÉS LÓDRI CSABA

A délután első programja a Csonka Pálérem zárt körű, ünnepélyes átadása volt. Az 1988-ban alapított kitüntetés az építész- és tartószerkezet-tervezők együttműködését hivatott elismerni. A díj alkotópáros és egyéni alkotó kategóriában adományozható. Azok kaphatják, akik alkotó-párként magas színvonalú építészeti alkotást hoztak létre, továbbá az, aki oktató és/vagy tudományos munkájával jelentősen és igazolhatóan járult hozz a fent említett, alapvető cél eléréséhez. A díjat hagyományosan az alapító, Csonka Pál professzor születésnapján, július 8-án adják át, az idei járványhelyzet miatt azonban ez az Építészet Világnapján, október 5-én történt. Az alábbi alkotók, illetve alkotócsoportok vehették át a kitüntetést: • Skardelli György, Becker Ádám, Gurubi Imre, Kocsis András és Lódri Csaba a Puskás Aréna tervezéséért; • Pottyondy Péter és Hegedűs Péter a DVTK Stadion tervezéséért; • dr. habil. Stocker György oktatási tevékenységének elismeréséül. Az ünnepség után a Ház+Mesterek sorozat 4. részét online beszélgetésként tartották meg. Az Építészet Világnapján minden évben átadott MÉSZ-MÉK diplomadíjak ezúttal közlemény formájában kerültek nyilvánosságra. Kiemelt díjazott: Szántó Hunor Albert, BMGE Középülettervezési Tanszék Díjazottak: Krajnyák Nándor Bence, BMGE Ipari Épülettervezési Tanszék; Kiss Eszter Dóra, PTE MIK Építész Szakmai Intézet, Építész MSC; Tasnádi Gergely, MOME Építőművész MA képzés; Műemlékvédelmi tagozat díjazottja: Zöldi Sára, BMGE Középülettervezési Tanszék;

Belsőépítészeti tagozat díja: Varjú Kata, PTE MIK Építész Szakmai Intézet, Építész MA Terület- és Településrendezési tagozat: Dicséret: Benyusovics Dalma és Rendi András Mihály, SZIE Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Kar, Épülettervezési Tanszék. Diplomadíj: Kardos Bálint Ferenc, SZIE Tájépítészeti és Településtervezési Kar, Településépítészeti Tanszék Táj- és Kertépítészeti tagozat: Dicséret: Herceg-Héjjas Luca, SZIE Tájépítészeti és Településtervezési Kar, Kert- és Szabadtérépítészeti Tanszék. Diplomadíj: Körtvélyesi Dóra, SZIE Tájépítészeti és Településtervezési Kar, Kertés Szabadtérépítészeti Tanszék. Gratulálunk a díjazottaknak!

TOWARDS A BETTER URBAN LIFEST YLE ARCHITECTURE WORLD DAY, OCTOBER 5TH, 2020 Celebrated on the first Monday of October every year, Architecture World Day was initiated in 2005 by the UIA to commemorate our universal responsibility for the shaping and formation of the environment and the habitats of mankind. This year’s world day has the slogan: „Towards a better urban lifestyle”. The Association of Hungarian Architects celebrates this significant day every year with a whole day series of events. However, with regard to the health issues at present these events have been held with closer audiences than usual, but in a genuine festive atmosphere and the programmes could be followed online as well.

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2020 | 05

Év Háza díj 2020 — Az Év Háza díj a hazai építész szakma fontos elismerése, amely évről évre a hazai családi házak, kisebb lakóházak és újabban a középületek friss példáit is értékeli. Szeptember 17-én egy gálaesten hirdették ki az idei Év Háza 2020 pályázat eredményét. Az esemény online közvetítésen élőben is követhető volt. A sok évtizedes hagyományra visszatekintő szakmai pályázaton immár harmadik éve családi ház és középület kategóriában is fődíjat oszt ki a zsűri. Idén a két fődíj mellett hét különdíj és kategóriánként egy-egy közönségdíj is gazdára talált. Összesen 20 középület és 33 családi ház került a zsűri asztalára. A pályázat a Magyar Művészeti Akadémia, a Magyar Építész Kamara, a Magyar Építőművészek Szövetsége szakmai védnökségével került kiírása és meghirdetését az építőipar legnagyobb gyártóinak együttműködése tette lehetővé.

TELKI CSALÁDI HÁZ, ÉPÍTÉSZ: DÓSA-PAPP TAMÁS

BUDAI VIGADÓ, ÉPÍTÉSZEK: ARCHKON. FOTÓ: BUKNOVSZKY TAMÁS

HŰVÖSVÖLGYI CSALÁDI HÁZ, ÉPÍTÉSZEK: JAKABFI-KOVÁCS BOGLÁRKA, GYÜRKI-KISS PÁL

WEKERELE KISPIAC, ÉPÍTÉSZEK: FÜZES ANDRÁS, TÓTH PÉTER. FOTÓ: JURASSZA ZSÓFIA

HOUSE OF THE YEAR 2020

Családi ház kategóriába fődíjat kapott: Hűvösvölgyi családi ház, építészek: Jakabfi-Kovács Boglárka, és Gyürki-Kiss Pál BUDAKESZI CSALÁDI HÁZ, ÉPÍTÉSZEK: BÁRTFAI-SZABÓ GÁBOR, BÁRTFAI-SZABÓ ORSOLYA. FOTÓ: BUJNOVSZKY TAMÁS

Középület kategóriában fődíjat kapott: Budai Vigadó felújítása, építészek: az Archikon csapata (Nagy Csaba, Pólus Károly, Benedek Botond, T. Major Krisztina, Botos András, Chvalla Diána, Long Yining, Mészáros Eszter) A Magyar Építőművészek Szövetsége különdíja: Telki családi ház, építész: Dósa-Papp Tamás A Magyar Építész Kamara különdíja: Lombházak, Noszvaj, építészek: Fábián Gábor, Fajcsák Dénes

A Xella Magyarország Kft. „Zöld ház - energiahatékonyság” különdíja: Üllői családi ház, építész: Sónicz Péter A Prefa Hungária Kft. különdíja: Cserépfalui családi ház, építészek: Fajcsák Dénes, Fábián Gábor A Meva Zsalurendszerek Zrt. különdíja: Wekerletelep Kispiac, építészek:Tóth Péter, Füzes András

A Leier Hungária Kft. főtámogatói különdíja: Budakeszi családi ház, építészek: Bártfai-Szabó Gábor, Bártfai-Szabó Orsolya

Középület kategória közönségdíja: Biatorbágyi kerékpárüzlet, építész: Huszárik Krisztián

A Hella Árnyékolástechnikai Kft. különdíja: Ópusztaszeri gyógynövényfeldolgozó, építészek: Sipos György, Vesmásné Zákányi Ildikó

Családi ház kategória közönségdíja: Mosonmagyaróvári családi ház, építészek: Németh Dávid, Csaplár György

SZCÉNA | SCENE

The House of the Year Award is an important recognition of professionals among Hungarian architects which surveys and evaluates detached houses and minor residential buildings year by year, more recently also including the latest public buildings. On September 17th, a gala was held to publish the results of this year’s House of the Year 2020 contest results. It was also a live broadcast so that anyone could follow the events. Having a past of several decades now, this professional contest also has included chief awards in the categories of detached family houses and public buildings for three years now. This year, however, seven special prizes as well as an audience prize per each category have also been awarded besides the two main prizes. A total of 20 public buildings and 33 detached houses have been surveyed by the jury. Publishers of the contest were the Hungarian Academy of Arts, the Chamber of Hungarian Architects and the Association of Hungarian Architects in cooperation with the major producers of the building industry.

TÉMA THEME

KULTURÁLIS MISSZIÓ

ORSZÁGOS MÚZEUMI RESTAURÁLÁSI ÉS RAKTÁROZÁSI KÖZPONT, BUDAPEST

—

építész i architect:

VASÁROS ZSOLT

szöveg i text:

KISS TAMÁS

Hivatalosan is átadták Budapesten az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központot. A komplexum a Városliget tőszomszédságában, egykori kórházi területen, barnamezős beruházás keretében, a Liget Budapest projekt egyik elemeként létesült. Feladata nem kevés: három múzeum, köztük a Szépművészeti nemzetközi mércével is igen jelentős műtárgyanyagának végre méltó raktározási és feldolgozási körülményeket kínál. A komplexum régóta meglévő igényt teljesít: a Szépművészeti Múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria és a Néprajzi Múzeum intézményi háttérbázisának ad otthont, amely ideális és korszerű körülmények mellett biztosítja a szakmai kutatómunka, a műtárgy restaurálás és konzerválás, illetve a szakszerű raktározás körülményeit. A ház funkciója hibrid jellegű: a tudományos, irodai munkák és az üzemi jellegű műtermi, labormunkák közös metszete. A tervezési program felállítását gondosan előkészített tanulmánymunka előzte meg, elsősorban az érintett szakterületek képviselőinek tapasztalataira, a szakirodalomra, illetve a hasonló intézmények részletes megismerésére támaszkodva. A Szabolcs utca és Vágány utca közötti területen egykor a Szabolcs utcai kórház működött, amely a Pesti Izraelita Hitközség Alapítványi Közkórházaként 1889-ben nyitott meg. Épületeinek tervezését a hitközség által kiírt építészeti pályázat útján Freund Vilmos nyerte el. A kórház a 20. század első felében komoly szakmai színvonalat képviselt, támogatottsága és tevékenységi köre folyamatosan bővült. Felívelő szakmai pályája a második világháború után sem hanyatlott; több intézményi változás mellett, de kiemelt szerepet töltött be az oktatás és gyógyítás terén, majd 2007-ben bezárt. Az új tömbök az eredeti telepítést kiegészítve épültek meg, kiegészítve az egykori Bókay tér térfalát. A mindösszesen 37 000 m 2 alapterületű létesítményt hatalmas, ősfás közpark keretezi. Izgalmas tájépítészeti elemek a park közlekedő rendszerében a kiemelt járófelületek. Az eltérő magassági

fotók i photos:

DANYI BALÁZS

viszonyok miatt erőteljes határ keletkezett az öreg házak és járdák között, ami – a múzeumi kontextusra asszociálva – egy kiállítótér irányított útvonalának benyomását kelti; a megtekintésre érdemes műtárgyak azonban itt maguk az épületek. Markáns tájépítészeti elemek a látszóbetonból készült, pavilon jellegű építmények – a „D” épület transzparens fogadóépülete, illetve a mélygarázst magába foglaló „C” épület felszíni, fedett-nyitott átmenteti terekként, illetve üvegezett „kiállítódobozként” jelen lévő szoborszerű tömbjei –, melyek könnyed megjelenésükkel tagolják a közpark tereit. A központi („A”) épület a térszín alatt négy, a felszín felett pedig három szinten szolgája ki a múzeumok raktározási és restaurálási munkáihoz kapcsolódó igényeket. A sokféle elvárás ellenére az épülettömeg emberléptékű; kiváló tervezői döntés következtében valamennyi – összesen 19 000 m 2 alapterületű – műtárgyraktár a felszín alatti terekben kapott szisztematikusan elhelyezést. Az épülettömeg a terület építéstörténetére reflektál. Felhasításai (bevilágító udvarok) az egykori utcaszerkezetet elevenítik fel, valamint a régi kórházépületek rizalitos tömegképzését idézik. A homlokzat a házban rejlő funkció szigorúságáról vall. Elrendezését ortogonális szerkesztésű, racionális rend jellemzi. A földszinti lábazati zóna erőteljes faerezet textúrát mutató, sötétszürke betontáblái súrlófény hatására izgalmas látványt nyújtanak. A felső két szint homlokzati szakaszait sima felületű sötétszürke betontáblák adják, amelyeket szalagszerűen sorolt üvegezett nyílások törnek át. A nyílások világosszürke keretezése esztétikai szerepén túl az optimális árnyékolást is biztosítja a belső terek

A BRÓDY ADÉL KÓRHÁZ FELVÉTELI- ÉS FŐÉPÜLETE, 1897. FOTÓ: KLÖSZ GYÖRGY

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2020 | 05

TÉMA | THEME

—

Generáltervező | General concept:

Narmer Építészeti Stúdió Felelős tervező | Leading architect:

Vasáros Zsolt DLA Projektvezető építész | Project architect:

Megyesi Zsolt Építészek | Architects:

Sasvári Áron, Somlai Anikó, Bandur-Juhász Emőke, Nagy Gábor Építész munkatársak | Fellow architects:

Véner Ágnes, Eiszrich Ágnes, Gáll András, Kováts Petra, Kőnig Anna, Krauth Veronika, Vasáros-Lévai Melinda, Molnár Bianka, Nusszer Diána, Szabó Anna, Mayer Tamás, Sági Gergely, Szabó Réka, Bálint Adrienn, Békés Ádám, Tari Bálint Infografika-szignalizáció | Graphic design:

Brotesser Zsuzsanna, Zsarnóczky Renáta Tájépítészet | Landscape:

Müller Krisztina Szabályozási terv | Regulatory plan:

Dr. Nagy Béla Projektmenedzsment | Project maganement:

Óbuda Group–Liget Mérnök Konzorcium Generálkivitelező | Main contractor:

Strabag Építő Kft. Megbízó | Client:

Városliget Zrt.

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2020 | 05

TÉMA | THEME

védelme érdekében. A homlokzatot tömör síkfelület zárja le, egy zárópárkány gesztusával. A központi épület előcsarnoka a homlokzati megformálás szerkesztési elveit követi. Atmoszférája osztott sötétszürke falburkolatával, hálós tagolású mennyezeti világításával tekintélyt parancsoló, komoly benyomást kelt. A bejárattal szemben az információs pult fogad, itt válnak szét az egyes intézmények dolgozói; az északi részben a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria, a déliben a Néprajzi Múzeum helyiségcsoportjai kaptak helyet. A belső terekben a műtárgyak maximális védelme érdekében a funkcionalitás kapott főszerepet, belsőépítészeti elemek csak higgadt, jelzésértékű módon vannak jelen. Így kaptak például saját színkódot a különböző szintek épületgrafikai elemei. Az alaprajzot az épületen végigfutó folyosók szervezik. A pinceszintek raktározási feladatokat, a földszint jellemzően a kiszolgáló és logisztikai funkciókat látja el, illetve a kiállítóterében a Szépművészeti Múzeum gipszmásolati gyűjteményének egy részét helyezik el. Az emeleteken műtermek, restaurátorműhelyek és az ehhez szükséges járulékos helyiségek találhatók. Az emeleti műtermek az állandó fényviszonyok megteremtése érdekében az északi oldalról, indirekt természetes fényt kapnak. A laborok és műtermek kialakítása a közös és egyedüli tudományos tevékenység végzését egyaránt figyelembe veszi: egy helyiségen belül is biztosít nyugodtabb, elvonulásra alkalmas szegleteket. A műtárgyak tárolása miatt a helyiségek hőmérséklet- és párakontroll alatt állnak, ezért a gépészeti berendezések könnyen hozzáférhető helyen, egyáltalán nem zavaró, szövevényes módon, a mennyezeteken kanyarognak. A pinceszinti raktárak a műtárgyak jellegétől függően szabadpolcos (szobrok, installációk), illetve képrácsos (festmények) felépítésűek. A teljes tárolókapacitást mérnöki módszerekkel, a jelenlegi műtárgyállomány optimalizált elhelyezés-vizsgálatával állapították meg, további tartalék tárolókapacitásokkal kiegészítve. Az egykori Bródy Adél Kórház két téglaarchitektúrás épületén átfogó rekonstrukciót végeztek. A „D” épület a szakmai elméleti kutatómunka és dokumentálás szükségleteit szolgálja ki a Közép Európai Művészettörténeti Kutató Intézet keretében (KEMKI), a „C” épület látogatóközpontként, rendezvény- és konferencia-helyszínként, illetve büféként fogadja a látogatókat. A felújítás során eltávolították az utólagos hozzáépítéseket, a homlokzatok rekonstrukciójával az 1800-as évek végi állapotok lettek hitelesen helyreállítva. A látogatóközpont belső terében jellemzően letisztult, kortárs belsőépítészeti elemeket látunk; ezt egészítik ki a régi korokra visszakacsintó, míves profilozású régi-új épületasztalos szerkezetek és a nyersen hagyott falszövetek. A központi – egykor vélhetően szakrális célú –, két szint magas bazilikális tér íves záródású árkádszerű átjárókkal kapcsolódik a környező helyiségekhez. Falait a tervezők jó érzékkel vakolatlanul hagyták; az így látható rusztikus falazat kézzel tapinthatóan mesél a ház történelméről, vésett falmezők, bebetonozott üregek tanúskodnak a különböző periódusban történt átalakításokról. A büfé közösségi terébe új, sötétszürke padlóburkolat került, amelyre a sávosan elhelyezett lamellás fekete álmennyezet reflektál, a falakat pedig szisztematikusan elhelyezett táblásított faburkolat fedi. A KEMKI épületében a lépcsőház falán látható rideg, fehér színű

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2020 | 05

mozaikcsempe, amelyet a lépcsőkarok középpontjában álló sötétkék mozaikcsempe árnyalata ellensúlyoz, az egykori kórházi funkcióra utal. A burkolatválasztás első pillantásra talán nem kellően minőségi választásnak tűnhet, azonban a kórházi atmoszféra felidézése az épület történetére utaló tisztelettudó tervezői magatartásra vall. Az OMRRK – mint intézmény és mint létesítmény – egyedülálló kulturális missziót teljesít. Olyan küldetést, amely közös kultúránk egy részének megőrzését és ápolását tűzte zászlójára, a mindennapi ember számára alig észrevehető módon. A ház különleges érdeme, hogy nem próbál túlteljesíteni a benne rejlő műtárgysokaság jelentőségén. Saját horderejét rendeltetésének tudatában állapítja meg, s így mutat a külvilág felé szigorú komolyságról valló építészeti karaktert.

CULTURAL MISSION NATIONAL MUSEUM RESTORATION AND STORAGE CENTRE, BUDAPEST The Budapest-based National Museum Restoration and Storage Centre has been officially inaugurated. The complex is located right next to the City Park on the site of the former hospital, and has been built within the framework of a brown field development as part of the Liget Budapest project. It has more than significant functions: it offers at last adequate and suitable storage capacities and conditions for processing the works of art and stock possessed by three museums, among them that of the Museum of Fine Arts which is of special international significance. It fulfills and meets criteria and requirements that the museums have had for a long time: it is home to the basic institutional backgrounds of the Museum of Fine Arts, the Hungarian National Gallery and the Ethnographical Museum providing ideal and high-standard contemporary conditions for professional research work, restoration and conservation of art pieces, as well as cutting-edge storage. Functionwise, the house is a hybrid: it is a joint intersection of scientific, administrative, production, studio and laboratory work. A carefully prepared study process preceeded the finalization of the design programme, primarily based on the experience of representatives of the special fields concerned, specialist literature, and a detailed study of similar institutions.

TÉMA | THEME

A SZÉPSÉG SÚLYA

KÁROLYI-CSEKONICS PALOTA HELYREÁLLÍTÁSA ÉS BŐVÍTÉSE, BUDAPEST

—

MOLNÁR CSABA, BACH PÉTER, HALMAI DÉNES, TERBE RITA, BÁNHEGYI ZSOLT GÖTZ ESZTER fotók i photos: BUJNOVSZKY TAMÁS

építészek i architects: szöveg i text:

A józsefvárosi Palotanegyedben álló KárolyiCsekonics palota Budapest egyik legkülönlegesebb épülete. Története olyan pontosan tükrözi az 1880-as években világvárossá fejlődő Budapest virágzásától egészen máig tartó időszak eseményeit, mint egy falakba vésett krónika. 2020 őszén régi szépségét visszanyerve megnyílt, ezúttal a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Kara költözött a falai közé.

Ha valaki akár csak vázlatosan áttekinti a ház múltját, nehezen tud szabadulni az érzéstől, hogy ez az alaprajzában, stílusában, belső kialakításában és részleteiben egyaránt kivételes formátumú épület sohasem találta igazán a helyét Budapest életében – mint egy nehezen kódolható, túl sok réteg alá rejtett üzenet. A mágnásnegyedben lévő ingatlant a liberális gondolkodásáról ismert gróf Károlyi István parlamenti képviselő felesége, Csekonics Margit örökölte 1881-ben, és rögtön építkezésbe fogott. A Monarchia legsikeresebb színháztervező cégétől, a bécsi Fellner és Helmertől kért terveket, ami már önmagában is sejteti, hogy látványos kompozícióban gondolkodott. Itt született meg Budapest első neobarokk épülete, egy nagyvonalú, három udvar köré szerveződő pompás vidéki kastély – a szűk pesti utcák között. A Múzeum utcáról nyíló főbejárat mögött

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2020 | 05

kétszintes hall, egybenyíló terekből álló magánlakosztályok, szalonok, budoárok alkották a család otthonát. A faburkolatú hallt Thék Endre, a neorokokó enteriőröket az akkor divatos bécsi Portois & Fix cég készítette. Mindenütt a kor legújabb anyagait és technológiáit alkalmazták, a parketta, a vakolat, a hatalmas üvegtáblák, a hőlégfűtés egyaránt erről tanúskodik. Nem véletlen, hogy a Magyar Iparművészet 1892-es évfolyamában bőséges fotóanyaggal kísért bemutatás „modern” stílusúként definiálta a palotát. A szivarszoba kandallóját kerámiabetétek díszítették, a belső udvar kocsifordítóját kovácsoltvas korlát kísérte, a bálterem mennyezetét Lotz-freskó borította, az elegáns térsorok szinte teátrális látványosságot kínáltak, a tetőt gazdag kupola- és toronyépítmények koronázták. A középső udvar körüli szárnyakat a személyzet lakószobái, fürdőszobák, a konyha és a többi kiszolgáló egység foglalta el. A Reviczky utcára néző hátsó rész jóval egyszerűbb volt, földszint és félemelet magasságú homlokzata mögött szénapadlást, istállót, kocsiszínt és tárolókat helyeztek el. Az építkezés Fellnerék munkatársa, a Drezdából Bécsbe, majd onnan Pestre jött Meinig Artúr művezetésével zajlott.

TÉMA | THEME

—

Generáltervező | General design:

BME-MG Konzorcium Felelős tervezők | Leading architects:

Molnár Csaba DLA, Bach Péter DLA Építészet, belsőépítészet, koordináció | Architecture, interiors, co-ordination:

FormiConcept Kft. – CUBO Építészcsoport Kft. Építészek | Architects:

Halmai Dénes, Terbe Rita DLA, Bánhegyi Zsolt Építész munkatársak | Fellow architects:

Bagi Borbála, Czuck Ágnes, Horváth Marica, Iván Kata, Kovács Lelle, Leitold Debóra Ráhel, Poller Móni, Ramiro Giselle, Szodorai Tímea, Tengölics Anna, Vass Endre Belsőépítészet | Interiors:

Terbe Rita DLA, Tolnai Zsolt, B. Tóth Zsuzsanna, Simon Orsolya, Szeles Gábor Építéstörténet és restaurátori koordináció | Building history, restoration co-ordination:

Gömöry Judit Projektmenedzser | Project manager:

Pápay Balázs Műemlékvédelem | Monument history preservation:

Dr. Zsembery Ákos Tartószerkezet | Structure:

Dr. Armuth Miklós, Dr. Hegyi Dezső, Dr. Visnovitz György, Debkowski Dóra, K. Theisler Katalin Épületgépészet | HVAC:

Dr. Magyar Zoltán, Temesvári László, Nagy József, Tóth Ákos Épületvillamosság | Electrical engineering:

Csányi István Tűzvédelem | Fire protection:

Székács András, Molnár Bálint Tartószerkezet | Structure:

Dr. Kakasy László Akadálymentesítés | Accessibility:

Bisothka Noémi Generál kivitelezés | General contractor:

WÉB-Konzorcium (West Hungária Bau Építőipari Kft., Épkar Zrt., Built It Mérnökiroda Kft.)

A grandiózus kompozíció 1885-re készült el, de rögtön kiderült, hogy ebben a formában alig használható. Néhány évvel a beköltözés után a család már átalakítási terveket kért Meinig Artúrtól, aki a Reviczky utcai szárnyra egy lakószintet emelt, és még egy szinttel megtoldotta a két udvar közötti átkötő szárnyat – így alakult ki a nagyvonalú árkádfal, amely fizikai mivoltában elválasztja, ugyanakkor stílusában összekapcsolja a belső udvarokat. Az 1910-es évek elején a família átköltözött ebbe az újonnan kialakított hátsó részbe, a Múzeum utca felőli, reprezentatív első szárnyat pedig bérbe adta a francia nagykövetségnek. A két épületrész története ekkor kettévált, és csak fél évszázaddal később kapcsolódott újra össze. Valójában a rendkívül kötött alaprajzi elrendezéssel és a látványos térsorral kézenfekvő volt, hogy az első rész inkább reprezentatív közfunkcióra alkalmas, a hátsó viszont jól használható lakóházként. Csekonics Margit halála után a család meg akart szabadulni az ingatlantól. 1938-ban a Baross Szövetség vásárolta meg a Múzeum utcai szárnyat, majd egy jelentősebb átalakítás (többek között a tetőtér beépítése) után jött a háború, és a palota sok értéke, köztük a bálterem

mennyezeti Lotz-fereskója, örökre megsemmisült. 1947-től a Pedagógusok Szakszervezete költözött be, egy ideig Lenin Intézet, sőt diákotthon is volt itt, 1956-tól pedig az Országos Műszaki Könyvtár számára újították fel, immár ismét egyben kezelve a két épületrészt. A korhoz képest szinte érthetetlen gondossággal őrizték meg, sőt állították helyre a reprezentatív részt. A földszintig lebombázott Reviczky utcai szárnyból alig maradt valami, ezt szabadabban kezelték. Ezután még újabb átalakítások, ráépítések, térszabdalások következtek, a hatvanas évektől egészen 2006-ig folyamatosan változott a ház külső és belső képe; utoljára a Reviczky utcai homlokzat már egyértelműen – és ezen a helyen nehezen indokolhatóan – posztmodern lett. Ebben az állapotban volt 2015-ben, amikor Molnár Csaba vezető tervező és munkatársai kapták a feladatot, hogy az egykori magánpalotából egy 900 főt befogadó egyetemi épületet alakítsanak ki, 200 fős nagyelőadóval, szemináriumi szobákkal, tanszéki és dékáni irodákkal, tágas közönségforgalmi területekkel. Mindezt úgy, hogy az időközben műemlékké nyilvánított épület jelentős része láthatóan nem volt alkalmas ezekre a funkciókra. A tervezők a lehetetlen helyzetből bravúrosan hozták ki az eredményt: egy kortárs épületet és egy tökéletesen hiteles műemléki helyreállítást, funkcionális módon összekapcsolva a kettőt. A használat intenzitása szerint három egységre osztották az alaprajzot. A Reviczky utcai szárnyban – a homlokfal megmaradt részeit kiegészítve – alakították ki az új oktatási szárnyat. A pinceszintre telepítették az előadó- és a konferenciatermet, tágas lounge előtérrel és büfével, az emeleteket pedig az oktatás és a közösségi élet terei foglalják el. Legfelül két bájos kis tetőteraszt is kialakítottak, itt a növények, árnyékolók és a két első szárny tetődíszítményei

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2020 | 05

TÉMA | THEME

kivételes látványt nyújtanak a megpihenő egyetemistáknak. Az udvar korábbi üvegfedését kicserélték, ez alá került a háromszintes, természetes megvilágítású hatalmas aula, amelyből az árkádfalon át rálátni a középső udvarra. Kihívás volt a pinceszinti terek megvilágítása, ezt úgy oldották meg, hogy a födémeket az oldalfaltól visszahúzva, az öt szint teljes magasságán (és mélységén) egy hasítás fut végig; a lounge oldalán ezt élő növényekkel beültetett zöld fal kíséri. Az aula finoman hangolt színvilága jelzi, mi a megtartott rész és mi az új beépítés: az eredeti falszakaszok sárgás homokkő tónusa mellett az újak világosabb árnyalattal ragyognak fel. Az aula visszafogott hangulatát geometrikus mintázatú, csipkeszerűen áttört kő parapetek élénkítik. Az oktatási épület helyigényéhez képest viszonylag szűk térben a neobarokk építészetben kedvelt optikai megoldások a kortárs eszköztárba is szépen beleillettek. Innen továbbhaladva már csendesebb a mindennapos forgalom. A középső udvar körül a tanszéki egységek helyezkednek el. Ezt a részt az oktatók használ-

ják, de kártyás beléptető rendszerrel a diákok is bejárhatnak ide. A reprezentatív Múzeum utcai szárny már csak azok számára látogatható, akiknek szigorúan itt van dolga; kivétel ez alól a földszinten, az egykori fiatalúri lakosztály helyén kialakított könyvtár, illetve a pinceszinti fitnesz részleg. A felsőbb szinteken az egyetem vezetésének irodáit és fogadótermeit alakították ki, melyek az igen kevés eredeti dokumentum alapján rekonstruált női szalonban folytatódnak. Ebben az épületrészben a beavatkozás vezérelve egyértelműen a történeti terek és térkapcsolatok rekonstrukciója volt, a viszonylag épségben megmaradt lépcsőtől az eredeti hőlégfúvók gépészeti hasznosításáig. A bálteremről alig maradt fenn dokumentáció. Mennyezeti freskóját egyetlen, fekete-fehér fotó őrizte meg, a restaurátorok szinte vakon tapogatóztak (az eredeti színvázlatok alapján dolgoztak), de hosszú munka eredményeképpen megszületett az intarziás parkettával, aranyozott faldíszítéssel, Lotz-freskóval ékes terem. Pompája némileg idegen a református egyetem szellemiségétől, valószínűleg inkább állami reprezentáció helyszíne lesz. Rendkívül gondos, másfél éven át tartó restaurálási munkálatok eredménye lett az új egyetemi épület. Sok részlet az azóta már eltűnt szakipari hozzáértés miatt próbára tette a restaurátorokat. Összességében azonban példátlanul pontos helyreállítás született, amelyhez egy jól használható, mai egyetemi épület kapcsolódik. A palota elegáns része hosszú időre megmenekült a beavatkozásoktól, a további épületszárnyak pedig értelmes funkciót kaptak.

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2020 | 05

THE WEIGHT OF BEAUT Y THE RECONSTRUCTION AND EXTENSION OF KÁROLYI-CSEKONICS PALACE, BUDAPEST Located in the Palace District, Károlyi-Csekonics Palace is one of the most expressive palaces of Budapest. Its history truly reflects events of the period starting from the 1880s, which is the era when Budapest evolved into a metropolis, till today. The site was inherited by Margit Csekonics, wife of Count István Károlyi in 1881 and she started the construction right away. She commissioned the designs from the Vienna-based Fellner and Hellner, the most successful company in the Monarchy that was specialised in theatre design. Opening from Múzeum Street, the main entrance is backed by a twostorey lounge, private suites, saloons and budoirs that can be opened into one, to make the home of the family. The centrally positioned courtyard is surrounded by wings to contain the staff-rooms, bathrooms, the kitchen and other service rooms. The rear wing overlooking Reviczky Street was a lot simpler, with the facade reaching the height of the ground floor and the mezzanine. Behind this there was the hay loft, a stable, a barn, and store rooms. After several conversions and remodellings, the Faculty of Arts of Károli Gáspár Calvinist University moved in here in autumn, 2020.

TÉMA | THEME

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2020 | 05

PALLÉRMESTER MESTERMŰVE

EMLÉKEZET-IRATOK A TATAI ESTERHÁZY-KASTÉLY MEGÚJULÁSÁHOZ

—

MOLNÁR CSABA, SZENTKUTI VIKTOR, HALMAI DÉNES VUKOSZÁVLYEV ZORÁN fotók i photos: BUJNOVSZKY TAMÁS

építészek i architects: szöveg i text:

Az emlékezésre alkalmat adó helyek kötődést biztosítanak az egyén számára, ugyanakkor a közvetített emlék-képek kommunikációján keresztül a közösség identitását is befolyásolják. A helyeknek mással össze nem téveszthető atmoszférájuk van, így a személyes megélésen keresztül egyéni kép alkotására alkalmasak a befogadóban – és ugyanakkor a minden egyes további befogadó személyben valószínűsíthetően kisebb-nagyobb mértékben eltérő kép megalkotását indukálják. Így alakulhat ki egy jóval színesebb és árnyaltabb kép egy közösség tudatában ugyanarról a helyről. Ezzel helyénvaló lehet egy személyes elfogódottságú bemutatás az emlékezetpolitikát alakítani kívánó nemzeti örökségvédelmi program új eleméről. A Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram keretében 33 műemlék – 18 kastély és 15 vár – újul meg, nemcsak régi szépségüket nyerve vissza, hanem új funkciókkal is gazdagodva, hogy adottságaikhoz méltó módon megjelenjenek a mai kor turisztikai palettáján. E kortárs örökségvédelmi gyakorlat keretében a történeti értékek az emlékezetpolitika evokációján keresztül fizikai valójukban újra életre kelhetnek, de a középtávú fennmaradásukhoz további hozzáadott értékeket is biztosítani szükséges a háttérben. Ha az evokáció tudatosan strukturált, és mindemellett a brand is megállja a helyét, akkor egy jó egyensúly jöhet létre – amivel (végülis) az épített örökség nyer a legtöbbet. A program(ok) első elemei (a már akkor előrehaladott állapotban lévő felújításoknak köszönhetően) elkészültek Edelényben, Ozorán és Sirokon. Az egységes, összefogott koncepció szerinti megvalósulások folyamatának egyedi eredményei pedig most érnek be több év után. A 2014-ben kormányhatározatban megalapozott, majd 2015-ben kisebb (helyszín) módosításokkal meghatározott elképzelések szerint ezen örökségmegújító program elemei széles típus-választékot mutatnak be a fennmaradt emlékanyagból: a kisebb kúriáktól a hatalmas birtokközpont kastélyokig, a maroknyi őrséggel bíró erődítésektől a nemzeti emlékezetben kiemelt szerepet betöltő dicső végvárakig. Minden egyes helyszín a léptékéhez és jelentőségéhez kapcsolódó speciális történelmi emlékezet-elemre koncentrál, és ezeknek összefüggő láncolata országos szinten tekintve is évszázadok örökségéről mesél (majd). A nagy összefüggések felől az adott épület regionális és lokális jelentőségét hangsúlyozva pedig egyedi, nem csak családtörténeti érdekességekkel színesedik egy-egy helyszín programkínálata. E tematikus, összefüggésekkel nagy

TÉMA | THEME

képet, de az egyediségeken keresztül specialitásokat is bemutatni kívánó árnyalt kép mind a nemzet szintjén, mind a helyi társadalom számára identitás erősítő szereppel bír. Kollektív képformálás ez ugyanakkor – a kínálati oldal átgondolt körvonalain belül egyéni érzékelést, személyes emlékkép kialakítását kívánja. Szakmai elköteleződésből nem nagy kihívás persze az épített örökséghez kötődés vonalán kifejteni egy személyes képet a helyszín kapcsán. Először is kell egy elkötelezett földbirtokos Esterházy József személyében, aki felkéri Mikoviny Sámuel (1700–1750) mérnököt, hogy a mocsaras terület lecsapolásával kultiválható területet1 teremtsen, és egy építész, jelesül Fellner Jakab (1722–1780), aki a legfontosabb középületeket megtervezi és a helyszínen élve (a település minden igényét ismerve) fejlesztési javaslataival meghatározza annak formálódó karakterét. Ennek köszönhetően válhatott a tatai tó és környezete össze nem téveszthető atmoszférával bíró hellyé, ahol az utcák-terek, sétányok és parkok láncolata a sport-, rekreációs és vendéglátó létesítményekkel megérinti az odalátogatót.2 Fellner pallérként kezdett a tatai kapucinus templom építkezésén (1744–47), majd hamarosan Franz Anton Pilgram nyomdokain haladva, autodidakta módon vált az Esterházyak uradalmi építészévé. 3 Stílusa jól azonosítható a hazai késő-barokk építészeten belül nyugodtabb klasszicizáló részlet-kompozícióival – mely hűvösség az egri líceumon, vagy a pápai nagytemplomon érhető utol igazán. A pallérlegény felé a bizalom bizony nem lehetett kiskeletű: a birtokszerző unokája, Esterházy Miklós (minekután Isodore Canevale terve nem nyerte el tetszését) a vár helyére a lánglelkű mesterrel monumentális kastély-kompozíciót terveztetett. Csak örülhetünk annak az anyagi bizonytalanságnak, mely a festői vár-maradvány elbontásával járó, négy tervváltozatot is megélt projektet eliminálta, és a gróf halála után egy szerényebb dimenzióban, mégis mesteri

kompozícióban az erődítés mellett pozicionálta a főúri rezidenciát.4 Az osztrákos hűvösséggel jellemezhető saroktornyos kastély ma a várral, illetve Fellner további alkotásaival (a piarista rendház, messzebb a katolikus templom – és a másik irányban sorakozó nagy malmok) alkotja a megmásíthatatlan tatai látképet. A tatai Esterházy-kastély gazdag építészet- és politikatörténeti múltja igazán alkalmassá teszi az emlékezet-formáló szerepre. 5 A 20. század nagy történelmi sorsfordulói viszonylag megkímélték, az örökösök folyamatosan használták, és 1945 után az államosítással oly hirtelenséggel vált kórházzá, hogy szinte ideje nem volt a gondatlanságból bekövetkező pusztulásra. Hamarosan a járási kórház idegosztálya lakta be – anekdoták szerint a főorvosnak köszönhetően olyan műgonddal hasznosítva a tereket, hogy számos értékes történeti szerkezet és berendezési tárgy gyakorlatilag érintetlenül úszta meg a közel 50 évnyi egészségügyi használatot: több száz négyzetméternyi táblás parketta menekült meg a ráborított linóleum padlóburkolatnak köszönhetően, a higiéniai fehér meszelések alatt díszítő falfestések, a karbantartásoknak köszönhetően eredeti barokk ajtók, sőt eredeti réz vasalatok, rászegező és diópántok, toló-, doboz- és vésett zárak maradtak meg. Mondhatni: a ház 1768-74 közötti építési korát és az időnkénti (szükségszerű) korszerűsítések szerinti eredeti történeti képét mutatta. A kiürített épületet 2001-ben a Műemlékek Állami Gondnoksága vette át, és a következő öt évben minden szükséges dokumentálás és alapkutatás megtörtént.6 A Nemzeti Kastélyprogram határozatában dedikált szereppel bíró épület rehabilitációjának terveit így gyorsan meg lehetett kezdeni, 2015-ben már elindultak a beavatkozási felületeket lehatároló restaurátori kutatások, 7 2016-ban a tervezés (mindezzel párhuzamosan) már megadta a fő hasznosítási irányvonalakat. A párhuzamosság itt nem siettető gondolkodás okán, hanem a

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2020 | 05

fentebbiek szerint leírt nagy ismeretanyag és igen jónak mondható állapot alapján volt lehetséges – az építészek nagy meglepetéseket nem rejtő terepen dolgozhattak. A díszítőfestés mintái, a (későbbi) gipszstukkó architektúra, annak színfestései és a textiltapéták helye, kora, mintája a Forster Központ kutatói gondos munkájának köszönhetően egyértelmű alapot adtak a formálódó terveknek és a bemutatási programnak is. Így a „külsős megbízásban” folyó építészeti tervezés tűnhetne akár könnyűnek is – de őszintétlen lenne kicsinyleni ezt a jó koordinációs készséget igénylő feladatot, hiszen az építéshez kötődő majdani szerkezeti, gépészeti és elektromos munkálkodásokat is folyamatában hozzáilleszteni szükséges volt e koncepcionális fázisban. Aki valóban ismeri egy megújulási folyamat ütemeit és a határozott döntést igénylő fordulópontokat, az tudja: a legnagyobb nyitottsággal, de karakteres gondolkodással lehet nem kényszerhelyzeteket eredményező folyamatot vezetni. A Molnár Csaba, Szentkuti Viktor és Halmai Dénes alkotta tervezőcsoport a fertődi Marionettszínháznál (lásd MÉ 2013/9) már bevált, nyugodt és kimért döntéshozatali mechanizmusát alkalmazta Tatán is. A hasznosítási koncepció az épület helyreállítását a formálódó

TÉMA | THEME

—

Megbízó | Client:

NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft., Glázer Tamás ügyvezető igazgató Generáltervezés | General design:

M Építész Iroda Kft. Vezető tervező | Leading architect:

Szentkuti Viktor Építészek | Architects:

Halmai Dénes, Molnár Csaba DLA Építész munkatársak | Fellow architects:

Horváth Marica, Kovács Lelle, Pethő Regina, Ramiro Giselle, Sámson Kinga, Vörös Tamás DLA, Zsoldos Balázs Épületszerkezetek | Framework:

dr. Kakasy László Tartószerkezet | Structure:

dr. Armuth Miklós Épületgépészet | HVAC:

Almási Zsolt Külső közmű | Outdoor public utilities:

Petkovicsné Kiss Györgyi Épületvillamosság | Electrical engineering:

Zentai Csaba Gyengeáram | Weak current:

Bosch Gyula Tűzvédelem | Fire protection:

Dr. Gombik Károly Rehabilitáció | Rehabilitation:

Pandula András Tájépítészet | Landscape:

Szabadics Anita Emelőszerkezet | Elevator:

Schmelzer György Világítástechnika | Lighting:

Kralicsek László, Farkas János Restaurálás | Restoration:

Seres András Kivitelező | Main contractor:

LATEREX Épító Zrt.

bemutatói program, a funkcionális helyigények és marketing-hangsúlyok alakulása közepette a még érkező restaurátori kutatói pontosításokat és tervezésben előre vetíthető szakági munkákat is egyszerre kezelte. Szentkuti határozottan tartotta a mércét, mely mind a közreműködőktől, mind a tervezői csapattól időszerűen ütemezett állapotot és hozzá tartozó döntéseket várt el. A koncepcionális átlátást igénylő összefogó aspektus, a jó koordinációs készség jellemzője, hogy 2016 tavaszán már a Műemléki Tanácsadó Testület előtt járt a terv. A megalapozó dokumentumok és a hasznosítási koncepció egyértelmű együttállása már bizonyítottnak mutatkozott a művészettörténészből, régészből, restaurátorból és építészekből alkotta grémium számára. Nem felesleges egy jó időben tett szakmai ajánlás – a nemzeti örökség fenntartható hasznosításáról közös felelősséggel lehet jó döntést hozni. A szakmai meglátások tehát nem hátráltatták, sőt indukálták a jó ütemezésű folyamatot – a koncepció végigvitelének építészeti gyümölcseit tavasz óta arathatná az NKVP-t koordináló Virág Zsolt, a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram miniszteri biztosa és Glázer Tamás az NKVP és a tatai beruházás lebonyolításáért felelős NÖF NKft. ügyvezető igazgatója is, ha a világméretű pandémia éppen a befejező, bebútorozási szakasz halasztását nem eredményezte volna. Ahol most állunk, az a beköltözés időszaka. E bemutatás illusztrációi még üres tereket mutatnak, a kitöltés előtti állapotot. De ez a stádium az építőművészeti vonatkozások megítélésére, a már több éve meglévő karakteres irányvonal értékelésére lehetőséget biztosít. Szentkuti koncepciója a „talált tárgy” állapotából indult ki, egy jó állapotúnak mondható konstellációt rögzíthetett. A történeti értékek láthatósága nem igényelt markáns beavatkozást – de ismerve a mai kortárs építészet „művészetakarást”, már ennek elfogadása is nagyvonalúságról ad tanúbizonyságot, a tervezők elfogadták ezt az alázatosságot igénylő helyzetet. Az elvégzendő és elvégezhető, szükséges és feltétlenül kell, szabad és tilos jelzőpárok közötti nivellált előrehaladás az építésztervezők magabiztos koordinációjában jó úton haladt. Aprónak tűnő, de pontos döntések kellettek mindehhez: a történeti nyílászárók (hőtechnika ide vagy oda) megtartásra kerültek, a fűtés integráltan, de a történeti enteriőrökhöz méltóan rejtetten került elhelyezésre, a légtechnika

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2020 | 05

csak nagyobb közönségforgalmi terekre koncentrált a legszükségesebb mértékig. Nem korszerű a ház? Ilyen értelemben véve nem, hiszen nem lett mindenáron beleerőszakolva egy minden szinten átmenő lift, ugyanakkor akadálymentesen a fő közönségforgalmi földszintre feljutva a mozgáskorlátozottaknak vetítőszoba szolgál minden megismerésére. 8 És ezen a szinten a főúri életmód bemutatása is megtörténhet – míg az emeleten a női lakosztály térrendszere és a politika-történeti jelentőségű közösségi terek élményszerű bemutatása biztosítható. A strukturált feltárás és prezentálás az épület sajátosságának a megértésén is alapszik: a déli épületfélt két oldalról ölelő oldalfolyosó mutatja, hogy a ma látható kastély több periódusban épült – ezt használja ki mind a földszinten, mind az emeleten a látogatói útvonalvezetés épületrészek lehatárolásával is biztosítható átjárhatósági elve. Ezért a rendezvények számára lezárható terek bútorozása szabadabb (lesz), és a lakosztály-enteriőrök (logikusan) hagyományos 9 és interaktív elemekkel tarkított bútorozást kapnak (majd). Ennek megfelelően fejthető ki, hogy a korszerű használatot biztosító új térelemek látható eltéréssel, de szolid megjelenéssel tömbszerű tértestek: a világos és finoman cizellált enteriőrökben rusztikus sötét dobozok. A fekete-fehér kontrasztkompozíció ugyanakkor nincs hajszolva, e design-metódus (vélhetően majd) nem a történeti megjelenés csorbítását eredményezi, hanem az egyértelmű olvashatóságot biztosítja csak. Adott a jó megtartású történeti réteg – melyet csak kissé kellett tovább írni a mai használathoz. Még pontosabban: a több egymásra rakódott történeti réteg tudatos felfejtése a bemutatás érdekében (eltérő szintű és mértékű restaurálás a különböző korokból származó fali díszítőfestésnél), a természetszerű századfordulós modernizáció kifejtése a rejtekekből (a központi légfűtési rendszer maradványainak

megmutatása), és a mai kor – hamarosan ugyancsak – történeti rétegének integrált elhelyezése (vizesblokk és funkcionális gépészeti térelemek) e kimért építészeti prezentáció elemei. Az örökségelem megújulásához minden hozzájáruló kutató-tervező-kivitelező-üzemeltető értő hozzáállása kell egy egészséges egyensúly érdekében. Itt ez eddig megvan. Jó látni ezt. Idestova 17-15 éve készült el a teljes körű értékelő elemzése a háznak, hat évvel ezelőtt (kultúr- és szakmapolitikailag is) újrapozicionálásra került a kastély nemzeti örökségünkben elfoglalt helye, mintegy öt évvel ezelőtt a célzott kutatások tisztázhatták – a jelen állás szerinti legjobb tudással – az örökségelem aktuális helyzetét, négy éve az építészek hoztak egy precízen illeszthető helyreállítási elvet, két éve az alapkőletétellel megindulhatott a helyreállítás, mely idén tavaszra belakható házat eredményezett. Igen, egy gondos folyamat időbe telik. A két és fél évszázados épület életében ez csekély időtáv, a nemzet emlékezetében elviselhető türelmi időszak – mert itt most lehetőség van egy műemlék-szakmai, társadalmi és szakpolitikai vonatkozásban is mindenki megelégedésére létrejövő történet tovább engedésére. Hogy a tudatos emlékezetpolitikán keresztül újfent beépülhessen a hely létrejöttének történeti és a történelmi közege a nemzeti örökség-tudatba.

—

1 Bendefy László: Mikoviny Sámuel megyei térképei – különös tekintettel az Akadémia Könyvtár kézirattárának Mikoviny-térképeire. A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának Kiadványai 71. MTAK, Budapest 1976. 161–162. 2 Rados Jenő: Tata. (Városképek – műemlékek) Műszaki Könyvkiadó, Budapest 1964. 3 A tatai római katolikus templom terveit 1751-ben veti papírra Pilgram, ezen alapokból dolgozik Fellner, miként később a pápai kastélynál is a mestertől veszi át a tervezést. Dornyai Béla: Fellenthali Fellner Jakab tatai építőművészről. Királyi Magyar Egyetemi nyomda, Budapest 1930. 4 A kastély létrejöttének gazdag történetiségének bemutatását (a kordokumentumok közvetlen feltárásával) olyan meghatározó személyiségek adták az utókornak, mint Révhelyi Elemér (1889–1976) rajztanár és művészettörténész (a Műegyetemen később építészettörténész docens). Az Esterházy család tatai gyűjteményének személyes elhivatottságú kutatója volt, az általa rendezett dokumentumok később Kuny Domonkos Múzeum törzsanyagát biztosították. (Révhelyi Elemér munkássága – a tatai múzeum hagyatéki gyűjteménye tükrében. Tudományos füzetek 4. Payer Gábor szerk. Komárom Megyei Múzeumi Szervezet, Tata 1998.) Történetünk szempontjából (is) legjelentősebb kutatása Fellner Jakab munkásságának feltárása volt, lásd: Révhelyi Elemér: Fellner Jakab életműve kezdetektől az 1760-as évek közepéig. A Magyar Tudományos Akadémián 1962. szeptember 25-én tartott felolvasó ülés kéziratának részlete. U.o. 11–33. 5 Esterházy Miklós gróf és örökösei a geopozíció adta politikai haszonra is tekintettel támogattak, saját fejlesztéseikkel a folyamatot indukálták. Így vált idővel az uradalom történelmi események helyszínévé (itt írta alá I. Ferenc császár és magyar király a schönbrunni béke-egyezményt 1809-ben, de itt szálltak meg I. Ferenc József és II. Vilmos császárok egy közös osztrák-német hadgyakorlat idején 1897-ben) és a 19. század folyamán a magas-arisztokrácia társadalmi életének meghatározó központjává lovassportjával, majd színházával (melyet a kor legnevesebb teátrum-tervezői, a Fellner és Helmer kettős álmodott meg a kastély mellett). E rövid áttekintés is mutatja, hogy e tatai helyszín kitüntetett szereppel bír a 18 19. századi Magyarország politikai és társadalmi életében. 6 A még 1997-ben Schönerné Pusztai Ilona vezetésével felmért épületben Haris Andrea készítette 2003-ban az értékleltárt (Forster Központ ltsz: 39614/I-II.), mely az egykori Kulturális Örökségvédelmi Hivatal több évtizedes gyakorlata szerint pontos dokumentatív képet adott a ház értékeiről; ezt 2006-ban a Farbaky Péter jegyezte tudományos dokumentáció (Hild-Ybl Alapítvány. Forster Központi Tervtár ltsz: 07549.) is megerősített illetve kiegészített; továbbá Kemény Mariann által falkutatási és restaurátori szakvélemény is készült. 7 Jankovics Norbert régész falkutatási, Bottyán Anikó fa-, Lovas Franciska és Tarbay Anna Mária festőrestaurátori tervei szerint. 8 A főbb látogatói koncepcióról lásd: A tatai Esterházy-kastélyegyüttes turisztikai fejlesztése. <http://nkvp.hu/helyszinek/esterhazy-kastely-2/> Utolsó megtekintés: 2020. július 24. A projekt GINOP keretből, mintegy 2,324 milliárd forintból valósul meg. 9 A lakosztályok berendezése – mely Erdélyi Mórnak a Vasárnapi Lapokban 1897-ben megjelent sorozat felvételéből és Kallós Oszkár 1930-as sorozatából jól ismert – szinte teljesen eltűnt illetve megsemmisült, de vásárlásokkal (esetleg újragyártásokkal) pótolható.

A MASTERPIECE BY THE FOREMAN MEMOIRS CONCERNING THE RECONSTRUCTION OF THE ESTERHÁZY CASTLE IN TATA The National Project of Castles and Castle Events embrace the renewal of 33 historic buildings – 18 castles and 15 forts to be restored to their original glory, and enriched by new functions so that they can present themselves in a worthy condition in the variety of facilities offered by contemporary tourism. The Esterházy Castle in Tata boasts of a history of rich architecture and political history that enables it to shape our common memory. The National Project of Castles has a decree about the designs of the rehabilitation of this building with a dedicated role, meaning the project could be started quickly. Interventions started in 2015 as restoration surveys to define the surfaces for intervention and in 2016 in the design stage the main principles for utilization were phrased. The team of designers including Csaba Molnár, Viktor Szentkuti and Dénes Halmai employed the decision-making mechanism in Tata which has been proven as effective, well-calculated and efficient in the Marionette Theatre in Fertőd. The concept by Szentkuti started from the condition of a „readily found object” and thus had the chance to standardize a configuration in a relatively good condition.

TÉMA | THEME

KORTÁRS FAÉPÍTÉSZET

MESEVÁR ÓVODA, MONOR

—

építész i architect:

MURKA ISTVÁN

szöveg i text:

MOLNÁR SZILVIA

Másfél hónappal ezelőtt adták át Monoron a Mesevár Óvodát, amely a város Petőfi Óvodájának új telephelye. Hosszú történet végére került pont a három csoportszobás Mesevárral. Lényegében Monor főutcája a Kossuth Lajos utca, bankok, járásbírósági épület, bevásárlóközpont, piac, templom és a vendéglátás helyszínei váltják egymást. Urbánus zsibongás, kisvárosi jellegű épületek, közterek, melybe családi házas utcahálózat köt be. A Mesevár Óvoda szinte a családi házas utcák és a szolgáltatások főutcájának képzeletbeli határán áll. Ez a helyzet tükröződik az épület arányainak harmonikus rendszerén… Ám ne szaladjuk előre ennyire a történetében, mert az eredeti program nem új óvodaépület építésére, hanem egy meglévő régi épületben óvoda kialakítására vonatkozott. Egy valamikor a 20. század első felében épült földszintes, eredetileg lakóház jelentette a kiindulási alapot, amelyben 2 tantermes alsó osztályos iskola és napközi működött, amit az 1990-es években a tulajdonos önkormányzat étkezővel és melegítőkonyhával bővített ki.

fotók i photos:

HAJDÚ JÓZSEF

Monor lakosainak száma a kétezres években fokozatosan emelkedett, a növekvő gyermeklétszám miatt szükség lett egy újabb óvodára, melyet az önkormányzat a lakóházból lett iskola átépítésével, bővítésével képzelt megoldani. Beszerzés keretében pályázatot hirdetett, mely eredményeképpen a megbízást a Dóm Építészműterem tervezői nyerték el. Azonban Murka István vezető tervező és munkatársai felmérése alapján egyértelművé vált, nem lehetséges az átépítés, bővítés. Egyrészt, mert az alapépület rossz állapotban volt, másrészt a beépítési szabályozás miatt csupán valamivel több, mint 90 négyzetméterrel bővíthették volna a házat, ráadásul a bővítéssel sem kapta volna meg azt az alapterületet, ami szükséges egy óvodának. Továbbá az összehasonlító költségelemzés is az új építés előnyeit hozta ki. 2015-ben született meg az új épület terve, eljutott az engedélyezési tervig, ám újabb pályázatig kellett várni a kiviteli tervek elkészítéséhez, ami 2018-ban történt meg. A beépítésre szánt terület sajátossága volt, hogy a szükséges telekmérethez több telek összevonásával jutott az önkormányzat. A Bajcsy-Zsilinszky utcai két szomszédos telek mellé, déli irányba, a Bajcsy-Zsilinszky utcával párhuzamos Forrás utca felől telekmegosztással további kis részt csatoltak. Az építészek számára a megkövetelt funkció (intézményi épület) és a környék jellege (családi házak és közeli városközpont) adták a tervezési koncepció bázisát. „Nálunk mindig a funkcióból ered a forma. A tudatos építészetben hiszünk” – fogalmazott találkozásunk alkalmával Murka István. Jellemzően 100 négyzetméter körüli, sátortetős Kádár-kockák, egy-egy új, magastetős, a telekkel szemközt egytornyos, kicsiny templom,

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2020 | 05

néhány lépésre a városközpont. Ebbe a környezetbe kellett elhelyezni egy, a helyi átlaghoz képest nagyjából hatszoros alapterületű intézményi épületet. Mindezek nyomán az építészi alapgondolat az volt, hogy egy olyan földszintes középület szülessék, amit a kisvárosi környezet elbír. Egy óvodának nagyon sok bejáratra van szüksége (szállítás, dolgozói és látogatói megközelítések, utcai és udvari kapcsolatok, gyerekfoglalkozások és személyzeti kapcsolatok stb.), első lépésben ezt a nagyon összetett közlekedési rendszert, ennek összefüggéseit fektették le a tervasztalon. A tömeg tagolása a közlekedés-rendszerrel összhangban született meg. Az északi, főbejárati homlokzat mögött az irodai, dolgozói helyiségeket találjuk, a déli, kerti oldal a közvetlen kertkapcsolatos csoportszobák területe – melyek különlegessége, hogy mindegyikhez saját fürdőt terveztek. Nyugat és keleti irányú bejáratokon keresztül szintén megközelíthetők a belső terek. Előbbit alapvetően gyerekek és kísérőik, illetve a dolgozók használják, utóbbi a szállítói, rakodói bejárat; az észak-déli tengelyen át is járható a ház. Tömegét a homlokzatok lépcsőzésével, finom építménymagasság-váltással oldották föl, amely a korábban említett „határszituációt” is leírja: az utcai homlokzaton jól látható, hogy az építménymagasság a Kossuth Lajos utcához közelebbi tömbön megemelkedik, a városcentrum léptékéhez vált át. A homlokzati tagolás az ötödik homlokzatot is érinti: a tornaszoba és a főbejáraton, majd szélfogón át elérhető gyereköltözők szakasza koporsófödémmel fedett, felülvilágítókkal megnyitott terek – természetes fény a gyereköltözőkbe az átriumos belső udvar felől is érkezik. Így a kompakt alaprajzi elrendezésben minden helyiség kellő természetes megvilágítást kapott, ezzel is erősítve a gyerekekben a nyitottság és a komfort érzetét. Az egyszerű, tiszta színhasználat a belső tér funkcionális tagolását tükrözi. „Azt szerettük volna – meséli Murka István –, hogy többek között az öltözőknél a felülvilágítók színeiben, a padlóburkolat mintájában, a csoportszobák nyílászáróinál a nyíló szárnyak keretezésén a csoportszobák saját színe – a kék, sárga, piros – jelenjen meg. Ami viszont nem »közvetlenül a gyerekeké«, ott más szín, így például a zöld szerepeljen.” A színes felületek között, ahol csak lehetett nyersen hagyott fafelületeket is láthatunk, ezek esztétikus megjelenésükön felül az épület „titkát”, a faszerkezetét tárják a

TÉMA | THEME

—

Megbízó | Client:

Monor Város Önkormányzata Tervezés | Design:

Dóm Építészműterem Kft. Vezető építész tervező | Leading architect:

Murka István Építész | Architect:

Nyéki Anikó Építész munkatársak | Fellow architects:

Metzl Ádám, Zalai Tamás Műszaki rajzoló | Technical drawings:

Simon Zsófia

Tartószerkezet | Structure:

Petrilla Zsolt, Kenese István Épületgépészet | HVAC:

Braun Attila

Épületvillamosság | Electrical engineering:

Bodócs Péter

Tűzvédelem | Fire protection:

Szöllősi Levente

Rehabilitációs környezettervezés | Environment rehabilitation:

Fülöp Erika

látogató elé. Ugyanis a fehér homlokzatú óvodaépület korszerű CLT-technológiával készült (cross laminated timber, azaz rétegragasztott tömör fa). Itthon a CLT tartószerkezeti elemekkel való építés még gyerekcipőben jár. Történetünk szempontjából azért (is) érdekes ez a technológia, mert Murka Istvánék nem csupán az építészeti terveket jegyzik, saját alapítású CLT Innowood Hungary Kft. mérnökirodájuk készítette el a CLT tartószerkezetű óvoda gyártmány- és organizációs terveit, egyben vállalták a CLT szerkezetépítés felelős műszaki vezetését is. Ezzel a Dóm Építészműterem designja a helyszíni tervezői művezetésen keresztül a kivitelezési fázisig egy kézben maradt. „Amit sík felületekből és vasbetonból el lehet készíteni, azt a CLT is tudja – jellemzi tömören a technológia lényegét az építész. – Nem kön�nyűszerkezetes technológiáról beszélünk, Ausztriában már vagy 20 éve alkalmazzák középületek és magánépületek létrehozásához. A CLT táblákat akár 16,00 x 3,45 méterig is gyárthatják, de szállítási korlátok miatt a 13,50 x 2,95-ös méreten belüli panelek a jellemzők, 6 centimétertől akár a 32 centiméteres vastagságig. A panelekből egyszerűen csak kivágják a szükséges nyílásokat. Mintha egy LEGO-t terveznénk CLT-ből.” E technológia sajátossága, hogy a tartószerkezet elemei készen érkeznek a helyszínre, az elemeket helyben csavarozzák össze. A Mesevár Óvoda tartószerkezetének megépítéséhez mindössze 20-25 napra volt szükség. A tömörfa falak külső és belső rétegekkel (szigetelés, gipszkartonlap, faburkolat, akár vakolatrendszer) az igényeknek megfelelően öltöztethetők fel. A teljes projektre vetítve egy CLT-tartószerkezetű épület összköltsége jóval gazdaságosabb egy hagyományos építésűnél, nagyobb tér nyerhető a szerkezet által, a kivitelezési határidőket jóval pontosabban tartani lehet, és élettani szempontból rendkívül kedvező épületet eredményez ez a technológia. Ezek a szempontok mind-mind szerepet játszottak abban, hogy Murka Istvánék a saját tervezésű magánépületek valamint az Ópusztaszeri Vendégforgalmi kiszolgáló épület (2014), a Látogatóközpont (2015), illetve a Kis Péter-féle városligeti Vakok kertje pavilonépület (2018) gyártmánytervezése és kivitelezése után újabb, és itthon az eddigi legnagyobb tisztán CLT-szerkezetű középülettel mutathatták meg a technológiában rejlő lehetőségeket.

CONTEMPORARY TIMBER ARCHITECTURE MESEVÁR KINDERGARTEN, MONOR Base in Monor, the kindergarten named Mesevár is located on the imaginary borderline between a street of detached family houses and the main street lined with services. The basic concept was to create a single-storey public building which the environment can tolerate quite well. Behind the main entrance facing north there are offices and rooms for the employees, whilst the south-facing side is a zone of rooms for the groups with direct link to the garden. A unique feature of the latter is that each was designed with a separate bathroom. The mass of the building is softened by a terraced design of the facades also found on the fifth facade: accessible through the gym room and the main entrance, and then via the wind trap the section of dressing rooms for the children is a space open with skylights, but natural light also filters in here from the direction of the atrium-design inner court. Between the colourful surfaces wherever it was possible there are white wooden fields with aesthetic looks left untreated that open up the „secret” of the building to visitors: it is the timber structure. The kindergarten building with a white facade was constructed using a high-tech CLT (cross-laminated) technology.

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2020 | 05

TÉMA | THEME

KORMÁNYZÓI ELEGANCIA ÚJRATÖLTVE

A KENDERESI VASÚTÁLLOMÁS ÉPÜLETÉNEK HELYREÁLLÍTÁSA

—

építész i architect:

PÁLINKÁS FERENC

szöveg i text:

GARAI PÉTER

Bár a vasútüzem szempontjából szükségtelenné vált, mégis megmenekült a pusztulástól egy újabb vasúti épület erős kormányzati akarattal, az örökségvédelem támogatásával. A korábban szinte ismeretlen Kenderes kistestvérként felsorakozott Budapest-Nyugati és Gödöllő díszes várótermei mellé. Az Alföld középső részén fekvő kisváros, Kenderes Magyarország két világháború közötti kormányzójának és családjának emlékét hordozza. Leginkább a település központjában álló kastély ismert, mint Horthy Miklós lakó- és későbbi nyaralóhelye, amely mai neobarokk formáját egy korábbi kúria átépítése nyomán nyerte 1925ben, Kalin Ferenc építész tervei szerint. A hagyomány szerint Horthyné Purgly Magdolnának köszönhető a bécsi barokkot idéző formavilág, amely a település több középületén is megfigyelhető. Megújulása okán most egy újabb, szintén erről a korszakról tanúskodó épület került reflektorfénybe, nevezetesen a kastélytól északkeleti irányban, a település

fotók i photos:

HLINKA ZSOLT

szélén álló vasútállomás, amely a Kál-Kápolna és Kisújszállás közötti mellékvonalon található. A Mátra-Körösvidéki Helyi Érdekű Vasúttársaság által építtetett és 1887-ben átadott pályaszakaszon ekkor készült a középen emeletes, II. osztályú HÉV-szabványterv szerinti állomásépület. 1927-ben a földszint a déli oldalon egy várótermi toldalékkal bővült. Mivel a kormányzó szívesen utazott a birtokára vasúton, így 1931-ben emelettel és rangjához méltó váróteremmel bővítették a korábbi épületet. A MÁV archívumában fennmaradt az átépítés néhány tervlapja és a munkák részletes költségvetése 1930ból, amely szerint a kivitelezést Fábián Lajos mérnök végezte mintegy 73 000 pengő értékben. A korabeli fotók tanúsága szerint a kormányzói váróteremben több értékes festmény, cserépkályha és külön telefonszoba volt. Ekkor a meglévő épület belső elrendezését is átszabták: az emeletre a tágas állomásfőnöki lakás került, a földszinten az irodák és a közforgalmú várótermek mellett egy kisebb szolgálati lakás kapott helyet. Ezzel a település méreteihez képest fényűző és hazai viszonylatban egyedülálló együttes jött létre. A visszafogott historizáló architektúra alkalmazását egyaránt inspirálhatta a kastély formavilága és a korszak divatos konzervatív stílusáramlata is. Az 1931-ben lezajlott átalakítás tervezője – a homlokzaton látható kőtábla szerint – Pallós Arthur volt. Az alig ismert építész életútjáról tudható, hogy 1900-ban szerezte képesítését a budapesti Műegyetemen. Lechner Ödön mellett segédkezett a pozsonyi Kék templom tervezésekor, 1907-től pedig a MÁV mérnökeként, majd felügyelőjeként dolgozott. A korabeli sajtóhírek szerint számos tervpályázaton vett részt szerte az országban. Fia, Pallós György szintén építész lett, aki Ligeti Pállal közösen bérvillát

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2020 | 05

tervezett Budapesten, a Bimbó út 63. szám alatt, amelyet 1943-ban a Tér és Forma folyóirat is bemutatott. Bár az elmúlt évtizedekben a mellékvonalak forgalma jelentősen csökkent és egy részükön a forgalom is megszűnt, a megállóhellyé „lefokozott” kenderesi vasútállomáson még áthalad naponta pár szerelvény. A 20. század végétől az épület folyamatosan pusztult; a váróterem ajtó nélkül, szinte esőbeállóként működött, a padlás és a pince beázott. A második világháború után igyekeztek a korábbi arculatot gondosan eltüntetni; a díszes belső tereket lakásokká alakították, így az eredeti elrendezésnek és belső részleteknek csupán a töredékei maradtak meg – az egykori padlóburkolatok darabjai például feltöltésből vagy ajtótokok mögül kerültek elő. A vasútállomás épületét 2017-ben kormányhatározattal műemlékké nyilvánították, amely a felújításról is rendelkezett. A település északkeleti szélén található, a Vasút út tengelyét lezáró épület telepítésével a korszak kedvelt megoldását mutatja. A bővítés során manzárdtetőt kapott, az egyemeletes felvételi épülethez csatlakozó földszintes, hangsúlyos attikával lezárt, lapostetős várótermi

TÉMA | THEME

szárny homlokzatképzésével idomul a 19. század végi vasútállomásokra jellemző szerény vakolatarchitektúrához, csak kevés díszítőelemmel gazdagítva jelzi egyedi rendeltetését. A balusztrádok és a műkő vázák mellett leginkább a kapu feletti ívelt, kovácsoltvas szerkezetű, üvegfedésű előtető hívja fel magára a figyelmet, amelynek hullámzó vonalait az ablakrácsok ismétlik meg. Az átalakítás időszakának jellegzetes anyaghasználatát mutatja a műkő lábazatok és ablakkeretezések, valamint a vasbeton födémszerkezetek alkalmazása. Az állomás épületén szokatlan a padlásszinti, íves záródású oromfal motívuma, amely szintén a bővítés időszakából származik. A közelmúltban befejezett helyreállítás során jelentősen tisztult az épület összképe: az eredeti palafedéshez hasonló, de kerámia anyagú héjazatot kapott tetőről eltűnt a magas, karcsú kémények „erdeje”, amelyek a várótermet, forgalmi irodát és szolgálati lakásokat tartalmazó eredeti funkciót és fűtéstechnikát szolgálták ki. A homlokzat a tagozatokat és a mezőket konzekvensen megkülönböztető színezést nyert, a vörösfenyőből újragyártott, korszerű nyílászárók is a korra jellemzőbb zöldes árnyalatot kaptak a korábbi sötétbarna helyett. Az eredeti tervlapok és költségvetési kiírás, valamint a helyszíni kutatások eredményei alapján, fokozatosan alakult ki a helyreállítás koncepciója. A belső terekben feltárt díszítőfestések nyomait konzerválták és töredékes állapotban hagyták meg. Hiteles források híján nem végeztek kiegészítést, hanem a helyiségek falfelületein a megtalált alapszínt, vagy – ennek hiányában – a fehéret alkalmazták. 1945 után a kormányzói váró területén végezték a legnagyobb rombolást, így itt csupán a gipsz tagozatok, falmezők

—

Generáltervezés / general design:

MÁV Zrt. BLI Műszaki Tervezési Osztály Építész / architect:

Pálinkás Ferenc Építész munkatársak / fellow architects:

Soós Gergely, Flachner Szilvia, Csákvári-Varga Eszter Statika / structure:

László Zoltán, Főző Krisztián Gépészet / HVAC:

Hegyi László, Gergely László, Gregó Tibor Elektromos tervezés / electrical engineering:

Turi Ádám, Gálos Zsolt Térvilágítás / outdoor lights:

Liptay József, Dadanszka Tatjana Környezetterv / environment:

Tóth Renáta Ágnes Külső közmű | Outdoor public utilities:

Katona Ottó, Kovács András Belsőépítészet | Interiors:

Kéry Balázs – Kroki Stúdió Műemléki kutatás | Monument preservation expert:

Dobosyné Antal Anna

Műemléki tartószerkezeti szakértő | Monument framework expert:

Dr. Arany Piroska

Festő-restaurátor szakértők | Painting restoration experts:

Maracskó Izabella, Hegedűs Judit

Kőszobrász-resturátor szakértő | Sculpture restoration expert:

Sütő József

Fém-restaurátor szakértő | Metal restoration expert:

Páhi Attila

Közlekedés, útterv | Traffic, roads:

Vasas Károly

Műszaki lebonyolítás és ellenőrzés | Technical coordination:

MÁV Zrt. BLI MLO Területi Iroda Debrecen Műemléki szakügyintézők | Monument preservation management:

Csák Adrienn, Sisa Béla Megbízó | Client:

Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Generál kivitelező | Main contractor:

ÉPKAR Zrt.

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2020 | 05

és burkolatok helyreállítására nyílt lehetőség. Az épület egésze korszerű fűtésrendszert kapott, a földszinti terekben a padlókonvektorok látványa alig észrevehető. A felújítás örvendetes hozadéka, hogy a vasútüzemi funkciók az egykori vizesblokk modernizált tömegébe kerültek át, így az utasforgalom nélküli állomás épülete teljes egészében új – remélhetőleg kulturális vagy múzeumi – célokat szolgálhat; a hasznosítás módja még egyeztetés tárgyát képezi. Az épület megújulását a terület rendezése tette teljessé: a várótermi szárnytól délre található kőváza az új kiültetéssel méltó környezetbe került, az érkező oldalon pedig kockakővel burkolt felület várja az utasokat és látogatókat a korábbi töredezett aszfalt helyett. Természetesen a korszerűsítés jegyében a szükséges kiegészítők, az esőbeálló és a biciklitároló, valamint a parkoló kialakítása sem maradhatott el, azonban ezek nem csorbítják az ifjú műemlék – valójában jócskán több mint száz éves ház – érvényesülését. A kenderesi vasútállomás megújulása a közelmúlt egyre gyarapodó, színvonalas vasúti épületrekonstrukcióinak sorába illik – Békéscsaba, Kaposvár, Karcag történetéhez hasonlóan –, s talán a gyarapodó jó példákkal sikerül egyre jobban ráirányítani a figyelmet építészeti örökségünk ezen területére. Példaértékű, hogy az illetékesek a vasúti szempontból „szükségtelenné” vált épület megmentése mellett döntöttek, s így – a gödöllői Királyi Váróhoz hasonlóan, az örökségvédelem támogatásával – egy újabb sajátos helyszín menekülhetett meg az enyészettől; megmaradása azonban a jól eltalált funkción és a fenntartó gondosságán múlik majd.

THE GOVERNOR’S ELEGANCE RELOADED THE RESTORATION PROJECT OF THE RAILWAY STATION BUILDING IN KENDERES Although it was rendered as superfluous for the operations of the railway here, yet another railway station building has survived the threat of deterioration: it is the formerly almost unknown Kenderes now joins the „company” of ornate waiting rooms of the Western Railway Station of Budapest and that of Gödöllő too. Built in 1887, the railway station building was extended by Miklós Horthy, governor then, in the town of Kenderes where he lived at the time and then he had his summer resort. It was built in 1927 and then extended in 1931 by adding a storey and an ornate waiting room for the governor himself. The building of the railway station was qualified as a protected historic building in 2017 as a result of a governmental decree. During the restoration project the overall image of the building was signifcantly clarified: from the roof, which was given a shell of ceramic similar to the original slate roofing, the ’multitude” of tall and slender chimneys has been removed. The articulating components and the fields have been systematically distinguished by colouring, whilst the former dark brown palette has been replaced by re-manufactured contemporary doors and windows made of larch with a green tint more typical of the historical era. The traces of the ornamental paintwork revealed in the interiors have been conserved and left in fragmentary conditions. The renovation of the building has been completed by the rehabilitation of the premises.

TÉMA | THEME

EGYÜTT KÖNNYEBB

LOFFICE, BUDAPEST

—

építész i architect:

PALÁDI-KOVÁCS ÁDÁM

szöveg i text:

BOTZHEIM BÁLINT

fotók i photos:

BUJNOVSZKY TAMÁS

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2020 | 05

Közösségben élni könnyebb, és ugyanez a munkáról is elmondható. Az irodapiacon még mindig innovatív megoldásnak számít a coworking space, azaz közösségi iroda. Sokra lenne igény belőle, mégis kevés van. Az pedig végképp egyedi jelenségnek számít, hogy egy coworkinggel foglalkozó vállalkozásnak saját székháza legyen. Az új Loffice nemrég nyitotta meg kapuit, és talán nem túlzás azt állítani, hogy az épülettel a coworkinget keresők álmai váltak valóra. A coworking elvét talán a legkönnyebb úgy megragadni, hogy elképzelünk egy szabadúszót, aki egy kávézóban már hónapok óta, napról-napra vadássza a konnektor melletti asztalokat. Leginkább irodai munkakörnyezetre lenne szüksége, de egy fix irodabérlet jóval túlmutat az anyagi lehetőségein. Hasonló helyzetben vannak a startup vállalkozások is. A megoldást jelentő közösségi iroda modell flexibilis bérleti lehetőségeket kínál: bérelhetünk akár egyetlen asztalt egy napra is, mellé professzionális irodai szolgáltatásokat kapunk, tárgyalóval, wifivel, nyomtatóval, sőt még kávét is főzhetünk magunknak a konyhában. A coworking története évtizedekre nyúlik vissza. Építészeti szempontból legfőbb jellemzője az úgynevezett open-office elrendezésű, azaz egyterű iroda. Korai előképe talán Frank Lloyd Wright 1903-as Larkin adminisztrációs épülete lehetne (sajnos már lebontották), ahol egy térben dolgozott az összes alkalmazott. Konkrét elődöket majd egy évszázaddal később találhatunk. A mai napig “Mother of coworking” szlogennel hirdeti magát a 2002-ben alapított bécsi Schraubenfabrik, majd 2005ben indult útjára a San Francisco Coworking Space. Alig négy évvel később, 2009-ben újdonság volt az első budapesti Loffice megjelenése, amire a magyar irodapiac coworking szegmensének alapítójaként tekinthetünk. Tíz év elteltével pedig jött a következő mérföldkő. A Rákóczi térről pár perc sétával megközelíthető, nemrég átadott multifunkciós épület a Loffice székházának tekinthető. Az utca embere számára a legszembetűnőbb jelenség az egyedi homlokzat, amely a Kis-Salétrom utcán keresztül a körútra is kikacsint. Korábban egy földszintes épület állt a telken, a Loffice most befejezetté tette a Salétrom utca páros oldalának magasabbra nyúló térsorát. Ilyen homlokzatot nemigen találunk Budapesten, elődként talán a Lánchíd 19 Design Hotel említhető (lásd: MÉ 2007/3), ahol a homlokzat ennyire médiumként működik. A Loffice esetében a tartalom, ami a felületen megjelenik, egyszerre elvont és mégis konkrét: életképek a közösségi iroda mindennapjaiból, fekete-fehér, absztrakt grafikává nemesült formában. Ugyanakkor mindez nem nyomatként vagy festményként jelenik meg, hanem funkcióval bíró szerkezet, a loggiákat árnyékoló második homlokzat képében. Egyes elemei nyitható zsaluziaként működnek, így szükség szerint állíthatók napfény és kilátás, illetve árnyék és elkülönülés között. A loggiára kilépve megtapasztalható a szórt fény, a változó árnyékok hangulata, amelyet az árnyékoló varázsol a padlóra, falakra. Az épületet közelítve szinte beszippant az alsó két szint hátrahúzott tömege. A felsőbb szintek már igazodnak az utcai térsorhoz. Ez a kettősség is kifejezi a mögöttes funkciót: míg a felsőbb szinteken személyesebb tereket találunk, az alsó két szinten a közösségé a főszerep. A tisztán strukturált tér már a bejárat előtt megállva

TÉMA | THEME

—

Építész | Architect:

Paládi-Kovács Ádám DLA Építész munkatársak | Fellow architects:

Hegedűs Dávid, Szekeres Attila, Erdélyi Anett Árnyékoló szerkezet, grafika | shading structure, graphic design:

Willem Van de Ven, Esterházy Marcell Statika | Structure:

dr. Kovácsházy Péter Gépészet | HVAC:

Szalóky László, Benkő Zoltán, Németh Tamás Konyhatechnológia | Kitchen technology:

Gauland András Elektromos tervezés | Electrical engineering:

Messerer László Tűzvédelem | Fire protection:

Szaladják László Akadálymentesítés | Accessibility:

Szabó Henrietta Építtető | Client:

Ulrike Rein, Klementz Kata, Oppenheim Klára, Esterházy Anna Generálkivitelező | Main contractor:

Szkladányi György, Somosi Viktor

is átlátható, beleértve udvart is ebbe a rendszerbe. A földszinti, egyben tartott tér több funkcióra is alkalmas, jelenleg rendezvény- és kiállítótérként üzemel, de igény esetén könnyen átalakítható közösségi irodának. A multifunkciós teret az utca és az udvar felé egyaránt üvegfal határolja. A hatalmas, eltolható üvegfelületek megnyitásával a belső és külső tér tökéletesen együtt tud működni. Az udvarnak saját, megkomponált hangulata van a színes ülőbútorokkal, az emelt kerttel. A két körtefa révén még a szomszéd ház fala is életre kel. Nem utolsósorban a Loffice első Salétrom utcai bázisa is megközelíthető innen, amely a szomszédos épületben található. Egykor a magnókazettákat is gyártó Polymer üzem működött itt. Az ipari hangulatú terek még ma is frissességet sugároznak. Bár az új Loffice épület hétszintes, az udvar nem veszít a tágasságából. A földszinti rendezvénytér az utcafront felé kétszintessé válik. A tér-áttörés az első emelet felé vizuális kontaktust is teremt, az utca emberének figyelmét pedig az épületben zajló élet felé fordítja. Az első

emeleten működik a közösségi iroda. A közlekedőből belépve otthonos kávéillat hívogat a professzionálisan gépesített konyha felé, rögtön kiülhetünk forró kávét szürcsölni az innen nyíló loggiára. Tovább haladva elérkezünk a közösségi irodába. Itt kortárs belsőépítészeti megoldások és design bútorok segítik a munkát, sőt tárgyalók is rendelkezésre állnak. A terem végében lévő lépcsőn keresztül feljuthatunk a tetőteraszra. A felsőbb szinteken apartmanlakásokat alakítottak ki. A méretkínálat sokszínű, így az is megtalálalja a számítását, aki egyedül, csak pár éjszakára költözne ide, de családos méretű lakás is megtalálható. Új fogalmat is alkottak a tulajdonosok: a coworking mintájára a coliving is flexibilis közösségre építő lakhatást kínál. Ugyanakkor a lakások alaprajzi rugalmassága alkalmassá teszi őket, hogy irodaként is bérbe adhatók legyenek. A legfelső szint kivételt képez, itt egy penthouse lakás kapott helyet. Nagyvonalú tereivel kényelmet, hatalmas tetőteraszával pedig a szabadság érzését kínálja a leendő lakóinak. A közlekedési rendszer is figyelemre méltó. A lépcsőház fénnyel teli, az udvar felé végig üvegfelületek néznek. A fordulókban még arra is lenne hely, hogy valaki leüljön olvasni, vagy akár gitározni, sőt konnektort is elhelyeztek, ha valaki netán laptoppal keresne helyet egy rövid emailezéshez. Az egész épületben grafikailag igényes ikonrendszer segíti a tájékozódást. Az új Loffice nemcsak épületként nyújt minőséget: ha az itt összerakott funkciómix hoszabb távon is beválik, úgy a városi foghíjtelkek beépítésének egyik modelljét adhatja.

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2020 | 05

IT IS EASIER TOGETHER LOFFICE, BUDAPEST The concept of co-working space, which is a communal office, still rates as an innovative solution in the office market. There is a demand for a large number of them, and yet only a few exist as of today. What is an ultimately unique feature about it is that an enterprise dealing with coworking should have headquarters of its own. The new Loffice has opened its doors recently, and it may not be an exaggeration to say that it is a dream of those looking for co-working that has come true here. With Loffice the contents that appear on the surfaces are abstract and yet also actual life images of everyday life in an office, in a sophisticated version of abstract black and white graphics. Yet they do not appear as prints or paintings, but as a structure with a function in the form of a second facade shading the loggias. Certain features function as openable shutters thus allowing to regulate sunshine and the view, ranging from shading to isolation. Stepping out into the loggia, one can experience the atmosphere of diffused light and changing shadows conjured by the screening onto the floor and walls. The new Loffice does not only provide high standards as a building: if the mixture of functions proves to be efficient in the long run, then it can be used as a model for developing vacant gaps in the urban fabric.

TÉMA | THEME

AZ ÖSSZEÁLLÁS PILLANATA

MULTIFUNKCIONÁLIS SPORT- ÉS RENDEZVÉNYCSARNOK, HATVAN

—

építészek i architects:

FERENCZ MARCEL, DÉTÁRI GYÖRGY

szöveg i text:

MIZSEI ANETT

fotók i photos:

BUJNOVSZKY TAMÁS

Rendszerré összeálló vonalak és gondolatok, vagy épp ellenkezőleg, belső impulzusoktól szétfeszített, megbomló struktúra, amit a saját gravitációja tart össze? Bármelyik megfejtést is választjuk, Ferencz Marcel és Détári György vezető tervezők új hatvani sportcsarnoka egy folyamat során megragadott pillanatképként áll előttünk. Az épület koncepciója akkor lesz világos, ha térben és időben is értelmezzük. 2012-ben indult gondolkodás az Óhatvan és Újhatvan közé ékelődő, avuló rozsdaövezet sorsáról, illetve az oda építendő kézilabdacsarnokról. Az akkori főépítész, Philipp Frigyes kérésére a Napur Architect tervezői az egész területre masterplant készítettek, amely egyetlen raszterrendszerbe foglalja azt, sakktáblaszerűen befogadva zöld területeket, kulturális, sport és kereskedelmi funkciókat. Hosszú távú és összetett stratégia ez, mely infrastrukturális és városépítészeti problémákat is kezel. A két városrész közt egy olyan zóna, amely többé nem elválasztja, hanem összeköti azokat. Ennek a nagyobb egésznek az első elemeként tervezték meg a kézilabdacsarnokot. Koncepciójával fordult

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2020 | 05

a tervezők érdeklődése a gondolati térben lassan testet öltő épület víziója felé, amely „dinamikus állóképként” jelenik meg. A szigorú struktúrába rendezett, vizuálisan mégis mozgalmassá váló acélszerkezet felütését folytatja röviddel később a DEM (Fenntartható Épületenergetikai Információs Központ, Debrecen) immár ténylegesen mozgó szerkezetű páncélja. A mátrixszerűen összerendeződő szerkezet ideája végül a víz és üveg tükröződéseivel megkettőződő, anyagtalanná váló dunai rendezvényhajó (lásd MÉ 2020/2) sorolt tartóiban teljesedett ki. E gondolati ív mentén alakult a három projekt, s így előzte meg mindkét későbbi koncepció megvalósulása a kézilabdacsarnok átadását, ez utóbbinak hosszadalmas – mintegy négy éves – előkészítő munkái miatt. Hatvanban racionális és megvalósítható megoldásokra volt szükség. Szomszédságában száz éves ipari épületek állnak, melyek mellé új rétegként helyeződik a mai indusztriális építészet vonásait viselő sportlétesítmény. Az ipari jelleg és a városi szituáció feszültségét oldja fel a kéthéjú kialakítás. Az épület termikus burka és elsődleges szerkezeti rendszere egyszerű csarnokként áll elő. Megnyitásai a funkciót követik, kivitelezése és fenntartása egyaránt hatékony. Élénkpiros színe a mozgás, a sportmérkőzések energiáját, tüzét jeleníti meg. Kontrasztként szolgál a másodlagos borítás, az áttört zártszelvény-váz hálózata. Pajzsként tartja maga elé a síkból kimozdított hullámlemez „paneleket”, amelyek pixelszerűen sűrűsödnek és ritkulnak, kiterjesztve az egyszerű kubus határait. Emellett árnyékolóként, de a bejáratok kiemelésére is ezek az elemek szolgálnak. Színük fehér: a tökéletesség és a lehetőségek színe, de a játék tisztaságára is emlékeztethet. Térbeli kimozdításuk különösen esti világításnál válik izgalmassá, amikor a páncélzat hasadékain keresztül valósággal felizzik az épület, akár a kőzetlemezen hasadékain át a láva. A város kelet-nyugati irányú tengelyén, a vasúti felüljárón

TÉMA | THEME

—

Generáltervező | General design:

Molnár Károly Csaba, Kis Viktória – Animative Kft. Építészek | Architects:

Ferencz Marcel DLA, Détári György DLA – Napur Architect Kft. Építész munkatársak | Fellow architects:

Nyul Dávid, Holyba Pál – Napur Architect Kft., Marsal Béla, Takács Ákos – ABMT Kft. Tartószerkezetek | Structures:

Szántó László, Pataki Bottyán – Exon 2000 Kft., Dr. Budaházy Viktor – Moss Kft. Erősáram | Power current:

Üveges Zoltán – Artrea Consulting Kft., Barabás Zoltán – Fer-Mat Kft. Épületgépészet | HVAC:

Gróza Zoltán, Nemes József – Kőrös Consult Kft. Közmű | Public utilities:

Nagy Etele, Kovács Sándor – Kőrös Consult Kft. Gyengeáram | Weak current:

Bárdos Tamás, Krischneider Péter, Horváth Károly – Animative Kft. Tűzvédelem | Fire protection:

Horváth Lajos – Prelko Kft., Csuba Bendegúz – Ventor Kft. Kert- és tájépítészet | Landscape, garden:

Remecki Rita – Open Air Design Kft. Sporttechnológia | Sports technology:

Judik Zoltán Konyhatechnológia | Kitchen technology:

Kaszab Piroska – Kende Gastro Kft. Útterv | Roads:

Kiss Csaba – Pannon Engineering Kft. Akusztika / Acoustics:

Fürjes Andor – Aqrate Kft. Beépített oltórendszer | Extinguishing system:

Szakos Balázs – Ventor Tűzvédelmi Kft. Lift | Elevator:

Lukács László

suhanó számára az otthon meleg fénye ez, viszonyítási pont, landmark, amely beépül a település identitásába. Alaprajzi értelemben egyszerű, funkcionális képletet követtek a tervezők. Tágas előcsarnok fogadja a belépőt, két végén a vendéglátáshoz szükséges infrastruktúra és a függőleges közlekedők találhatók. Három nagy blokkban, illetve az emeleti területeken csoportosulnak a kiszolgáló funkciók. Ezek tömegei átellenes oldalukon egyben a csarnoktér lelátóit is magukhoz rendezik, két sávban közlekedőutat hagyva a szektorok közt. Szigorú rendezettség jellemzi, miközben a külső játékossága az enteriőrben is folytatódik, feloldva a csarnok puritán jellegét. A fogadótér álmennyezetén megismétlődik a négyzethálós struktúra, fehér, piros, kék és világító mezőkkel – akár egy Mondrian-átirat. Mégis, ahogy a külső panelek, úgy ezek sem válnak tömörré: a tartóváz kijelöli ugyan a mennyezeti síkot, de a színes panelek közt újabb rétegként áttűnnek a gépészeti szerelvények, a struktúra éppoly levegős, mint az épületet ölelő

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2020 | 05

armatúra. Az előcsarnokban feltűnő kék szín a pályán is visszaköszön. A fehér-piros színpár, ami kint, a zöld környezetben épp eléggé figyelemfelkeltő, odabent újrarendeződik, s az előbbi (illetve a nyersbeton) semlegességét a vörös-kék kontraszt élénkíti fel. Még nyitott kérdés, vajon megvalósul-e a területre készített masterplan, vagy a csarnok egyedüli lenyomata marad a nagyívű elképzeléseknek, s a környezetrendezés más irányt vesz. A házon alkalmazott gondolatiság és megoldások persze az utóbbi esetben is érvényesek maradnak. Ugyanakkor a városépítészeti koncepciótól a belsőépítészetig végigvonuló sakktáblaszerű raszterezettség, a történeti környezetben megjelenő újabb és újabb rétegek ideája olyan egységes élményt jelentene a látogatónak, ami ritkán jön létre. Az mindenesetre biztos, ha Hatvan új kézilabdacsarnokának tervezőin múlik, a labda egy percig sem áll a kezdőkörben.

TÉMA | THEME

THE MOMENT OF INTEGRATION MULTIFUNCTIONAL SPORT AND EVENTS HALL, HATVAN In 2012 ideas about the future of the rust zone wedged between Óhatvan and Újhatvan as well as about that of the handball pitch planned to be built there started to formulate. Designers from Napur Architect worked out a masterplan for the whole site which was then included in a single grid which embraces the green areas, cultural, sports and commercial functions much like a chess board. As the very first component of this large entity the handball hall was designed. It is joined by century-old industrial buildings next to which the sports facility bearing characteristics of contemporary industrial architecture has been built as a new layer. The tension between the industrial character and the urban situation was resolved by the double-shell design. The thermal skin of the building and the primary structure system have been created like a single hall, with a vivid red colour representing motion, the energies of sports and competitions. As a contrast, the secondary cladding is a system of a pierced frame of closed components. As for the floor-plan, designers have followed a formula of simple functionality. A spacious foyer welcomes visitors with the necessary infrastructure and the vertical passageways on both ends. Service functions are grouped in three large blocks and in the zones on the upper level.

SZELÍD KENTAUR

AMPLIO AUTOMATIKA ÉPÜLETE, SZÉKESFEHÉRVÁR

—

építészek i architects:

TURÁNYI BENCE, PAPP MÁTYÁS

Az Amplio cég új épülete első látásra kissé talányos: egyik végén antracitszürke trapézlemezzel burkolt hosszú hasáb, a másikon tagolt tömegű középület. Akár egy kentaur, kétféle minőség szerves egysége. Valójában három funkciónak ad otthont: korszerű automatikákat fejlesztenek, gyártanak és értékesítenek a falai között. A gyártócsarnok az épület nagyobb felét foglalja el. Tetején északra tájolt, shed-rendszerű felülvilágító ablaksorok engedik be a természetes fényt, ami a világos falaknak és a padozatnak is köszönhetően egyenletes, szórt megvilágítást biztosít. Ebben a hardvergyárban precíziós munka, CNC vezérlésű gyártás 1 és a legkorszerűbb automaták összeszerelése folyik, a műhely mentes a hagyományos gépgyárakban megszokott zajtól, szennyeződésektől. Az épület a másik felén kétszintes irodaházzá lényegül át, az ennek ellenére is egységes megjelenést az acél homlokzatburkolat körbefutó sávjai biztosítják. A bejárati előteret a hat méternyire konzolosan kinyúló emelet jelöli ki. Ez az építészeti és egyben tartószerkezeti, high-tech megoldás olyan gesztus, amely a cég rangját is jelzi a külvilág felé. A konzoltest alatt sima, fehér alumínium burkolat emeli ki a

szöveg i text:

TATAI MÁRIA

fotók i photos:

BATÁR ZSOLT

közönségforgalmi területet. A forgóajtón belépve ugyancsak fehér, világos előtérbe érünk, amely egyenesen továbbvezet a bemutatóterembe – ahol a külvilág és az üzem közötti térben találkoznak a gyártók és a felhasználók a termékek értékesítése során. A lobby kialakítása egyszerű és bravúros, a ház előképét adja: minimalista, ipari jellegű formálása és „színmentessége” okán levegős, elegáns, jól áttekinthető. Innen visz föl a lépcső a harmadik funkcionális egységbe, a mérnöki fejlesztés területére. A ház tervezőinek megjelent gondolatait 2 ez a mondat vezeti be: „A dizájn nem az, ahogy kinéz, hanem ahogy működik”. A dizájn szónak többféle értelmezését ismerhetjük, ez azonban egyéni, ami a tervezők törekvését is érzékelteti. Céljaik alapvetően teljesültek: a ház mintaszerűen funkcionális, formája jól szolgálja és egyben ki is fejezi működését. Közszájon forgó értelemben a dizájn elsősorban az elénk táruló forma esztétikáját, innovatív mivoltát jelenti, a tervezők definíciója viszont a szó eredeti, mélyebb értelmére utal. Egy jól tervezett ház a benne zajló emberi tevékenységeket szolgálja, azaz jól funkcionál, a megjelenése „testhezálló”, ám mindemellett a lélek igényeiről sem feledkezhet meg. Az Amplio székház iparias külsejét a konzolos tömegjáték, a hosszan körbefutó ablaksáv és a földszinti fehér burkolat oldják. A belső terek színeit is fehér-fekete skálán hangolták, ami egyfajta absztrakt miliőt teremt, s egyben a digitalitásra is utal. Színeket szinte csak homeopátiás mennyiségben, ellenpontként (ellenfoltokként) találunk. A felső irodaszint lényegében egyterű, itt nem csak a fejlesztőmérnökök ülnek fehér asztalaik előtt egymástól kellően távol, katonás rendben, de a vezetői irodába is be lehet látni, sőt átlátni rajta; a kiszolgálóhelyiségek pedig „úsztatott” elhelyezésben, hófehér, sima dobozokba kerültek. A tér egységét az átláthatóság mellett a körbejárhatóság

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2020 | 05

és a kendőzetlenül megmutatkozó gépészeti szerelvényekkel „díszített” mennyezet is erősíti. Utóbbi megoldás egy gépgyártó cég esetében nagyon is helyénvaló, s habár kialakítása igencsak gondos tervezői és gyártói odafigyelést igényelhetett, az eredmény szépen igazolja a koncepciót. Monumentális szerkezet a homlokzati üvegsávokon átsejlő, illetve a belsőben tapintható közelségben megjelenő beton rácsostartó. Használatát az óriáskonzol indokolja, jelenléte tiszteletet parancsol. A ferdén lefutó, metszett élekkel képzett, szinte selymes tapintású gerendák alatt körben az ablakmellvédre fekete párnasávok kerültek: a rácsostartók képezte „hajlékok” a technikai megjelenést ellenpontozó párnákkal, a zsaluziák szűrte fényben kellemes helyet biztosítanak beszélgetéshez, pihenéshez. A kávézó is fehér-fekete, egyenes vonalakkal szabott, mégis otthonos tér a térben. A következetesség a mosdókban, öltözőkben is tetten érhető, például a fehér, fémes csillogású falburkolat, a fehér ajtók rejtett zsanéros kialakítása, vagy akár a fekete ajtók sorolt elhelyezése a rend és tisztaság érzetét erősítik. Végeredményben a racionális megoldások esztétikáját indirekt ötletek és formai megoldások egészítik ki és teszik emberközelivé. Különösen ilyen az északi homlokfal mellett húzódó közlekedő három kuckószerű beugrója, amelyek színes filcbélelésükkel és könyvespolcaikkal akusztikai csöndszigetet és szinte intim otthoni légkört biztosítanak a munka közbeni félrevonuláshoz, lazításhoz. Természetesen a gépészet is kiemelt szerepet kapott: kortárs kifejezéssel élve „okos házról”, azaz számítógép vezérelte működésről beszélhetünk. A fűtés-hűtést, szellőzést, porszívózást, világítást épületüzemeltetési szoftverek irányítják. A zsaluziák helyzetét például a homlokzatra szerelt forgó széljelzők jelzései szabályozzák. Nomen est omen: a ház maga is korszerű automata, akárcsak a benne születő termékek. Az épületben „összetettség és ellentmondások” 3 rejlenek, például a modernitás eszméire visszavezető racionalitás elve csakúgy tetten érhető, mint a későbbiekben kikristályosodott minimalizmus. Szerencsére a ház azonban még egy funkciót biztosít: az oldott munkahelyi légkört is támogatja, s egyben a cég filozófiáját is kifejezi. Az Amplio stratégiai vezetőjétől hallottam: „mindig elmegyünk a határig”, és ez többek között az ötletek megvalósításában, vagy a kivitelezés igényességében is megmutatkozik. A vállalat pedig folyamatosan tovább bővül, már a következő épületük megépítése is elkezdődött.

—

1 Computer Numerical Control, azaz programozható szerszámgép 2 A szöveg az Építészfórumon és a Tervlapon olvasható. 3 Utalás Robert Venturi: Összetettség és ellentmondás az építészetben című könyvére (Corvina Kiadó, 1986., fordította: Pálmai János)

TÉMA | THEME

—

Generáltervező | General design:

T2.a Építésziroda Kft. Építészek | Architects:

Turányi Bence, Papp Mátyás Koordináció | Co-ordination:

CreCon Kft.

A TAME CENTAUR CENTRE FOR AMPLIO AUTOMATIKA, SZÉKESFEHÉRVÁR The company named Amplio has now a new building which appears somewhat enigmatic at first sight: on one end, it is a longish prism, clad in anthracyte grey trapezoid sheet, while on the other end it is a public building with an articulated mass. Just like a centaur, it is an organic unit of two different kinds of qualities. Actually, it houses three functions: automatic systems of cutting edge quality are developed, manufactured and marketed in here. The production hall takes up the larger half of the structure. The top is oriented northwards featuring a shed-system of a row of skylight windows that let in natural light, which guarantees homogenuous diffused light owing to the light walls and the floors. On its other half, the building evolves into a two-storey office block which, in contrast, appears as an integral design owing to the wrap-around bands of the steel facework. The foyer at the entrance is defined by an upper storey projecting 6 metres forward. This kind of cutting-edge architectural and structural solution is a gesture presenting the rank and prestige of the company towards the external world. Engineering systems are also focal points of the design: to use a contemporary expression, it is a „smart house”, which in this case is a synonym for computer-controlled operation.

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2020 | 05

TÉMA | THEME

AZ INFORMÁCIÓ MINT HULLÁMMOZGÁS

IT CAMPUS, PADERBORN

—

építész i architect:

FERDINÁND ÁRPÁD

szöveg i text:

FERDINÁND ÁRPÁD

Paderborn Kelet-Vesztfália legrégibb városa, amely már a 8. században jelentős közlekedési csomópont volt. 777-ben itt tartotta első ülését a Nagy Károly által összehívott német parlament. A város a régió szellemi és kulturális központja, és mindmáig a főként mezőgazdasági jellegű környék gazdasági és bevásárló központja is. Itt épült meg egy új IT-cég központja Ferdinánd Árpád tervei nyomán. A cégek információtechnológiai kiszolgálása világszerte egyre fontosabb stratégiai jelentőséggel bír. A számítástechnikai szakemberekkel szemben állított követelmények az egyre szélesebb körű digitalizáció és a negyedik ipari forradalommal érkező új technológiai megoldások révén egyre nőnek. Ezzel együtt növekszik az IT-s munkahelyekkel szembeni elvárás is a szektorban dolgozók részéről. A paderborni projekt a legújabb igényeket igyekezett kielégíteni. Ebből az elképzelésből

fotók i photos:

DIRK HEINE, JÜRGEN WEGENER

kiindulva választott a megbízó olyan helyszínt, amely a jövőorientált vállalkozásnak fenntartható megoldásokat egyedi, kortárs építészettel kombinálva jó minőségű, ergonomikus munkahelyeket hoz létre, ezzel biztosítva a hosszú távú növekedést és az itt dolgozók lojalitását a cég iránt. A tervezési program szerint a számítástechnikai rendszergazda és fejlesztő központnak 75 fő munkavégzését kellett biztosítani, alapvetően egyterű irodában. További 75 munkahely kialakítására volt igény hasonló profilú bérlők számára. Ezt egészíti ki egy recepció-mentes, automatizált előcsarnok négy tárgyalóval, valamint a dolgozók számára fenntartott multifunkcionális előadóterem, ami kantinként is szolgál, és egy pihenő-játszószoba a munkatársak kreativitásának szinten tartására. A munkaállomások az ún. „clean desk policy” elvén működnek: nincsenek személyhez kötődő asztalok, a nap végén mindig mindent el kell pakolni a személyes tárgyak őrzésére szolgáló, névre szóló zárható szekrényekbe. A feladat megoldására egyszerű képlet mentén került sor: két teljesen egyforma hosszanti irodaszárny készült, egymáshoz képest eltolva. Közéjük került a közösen használt tereket befogadó, ellipszis kontúrba szerkesztett központi tömeg: a pincében szervertermek, raktárak, gépészet, a földszinten előcsarnok, tárgyalók, kantin+konyha, játékszoba, a tetőn szellőzőgépház. Voltaképpen egy aszimmetrikus (ezért pszeudo) cour d'honneur fogadja a látogatót. Az épület különleges ismertetőjegye az

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2020 | 05

oldalszárnyak hullám formájú tetőzete, mely azonos ritmusban ismétlődő egymás mellé sorolt hajlított rétegelt ragasztott fatartókból lett kialakítva. Az irodaház-tervezésben meglehetősen szokatlan feladat, az egyszintes megoldás kihívás elé állította az építészt, de ez, illetve az egyterű elrendezés lehetőséget biztosított a szabálytalan, különleges tetőforma alkalmazására, mely ahelyett, hogy öncélú esztétikai elem volna, sokkal inkább vizuálisan változatossá teszi a belső irodavilágot és a teremakusztikát is jelentősen segíti. A tetőforma gondolatát maga a házban folyó tevékenység inspirálta, hiszen az információ nem más, mint hullám, aminek továbbítása elektromágneses jelek sorozataként valósul meg. A paderborni irodaház tetőmegoldása ennek a hullámterjedésnek egy szekvenciáját emeli építészeti kifejezőeszközzé.

—

Vezető tervező | Leading architect:

Ferdinánd Árpád – Ferdinánd és Ferdinánd Építésziroda Kft. Építész munkatársak | Fellow architects:

Balázs Andrea, Véghelyi-Sütő Erzsébet, Babits Zoltán, Szepcsik Áron, Pikó Attila, Abonyi Bence, Szong Wei, Lovass Attila Statika | Structure:

Balogh Zsolt – Balogh Statikus Iroda Épületvillamosság | Electrical engineering:

Kelemen Ferenc, Szepesi Ferenc – Kelevill Kft., Romberg Paderborn Épületgépészet | HVAC:

Temesvári László, Nagy József – Temesvári Tervező Mérnökiroda Kft., Niewels Paderborn Közmű | Public utilities:

Ittzés Miklós – Ittzes Mérnökiroda Kft. Kert- és tájépítészet | Landscape, garden:

Bauer+Fecke Salzkotten Belsőépítészet | Interiors:

Ferdinánd és Ferdinánd Építésziroda Kft. + pro office Lemgo Tűzvédelem | Fire protection:

Reinhard Eberl-Pacan Beruházó | Client:

Argali Real Estate GmbH. Kivitelezők | Contractors:

ARGE Wegener-Glowienka Paderborn Christoph Wegener, Niewels, Romberg, Bröcke-Löhr, Immig, Holub, Scheffer, Jäger, Kniesburges

INFORMATION AS AN UNDULATION OFFICE BUILDING, PADERBORN Paderborn is the oldest town in East Westphalia (Germany), it was already an important transport hub in the 8th century. Architect Árpád Ferdinánd received the assignment to design the new IT Headquarters of the Argali Real Estate Gmbh in Paderborn as a major regional centre. The location was chosen based on this vision to ensure a sustainable combination of modern architecture and high-profile, ergonomic workstations, additional spaces are also incorporated, bearing in mind that as the company grows the number of employees of the IT Unit are expected to rise, as well. The design program was as follows: office place for the IT system administrator plus the IT development unit consisting of 75 persons - seated basically in one huge office place. However an additional area was also required for potential further expansion. A simple formula was applied in the design: two identical protracted office wings were erected facing each other with a shift. A central elliptical unit is located between the two long office wings accommodating all the social areas. The hallmark of the building is the wave-shape roofs of the two long external wings made of bent plywood glued timber beams, repeating in a unique rhythm.

TÉMA | THEME

HÁZ A TÜKÖRHEGYI GYÜMÖLCSÖSBEN

CSALÁDI HÁZ, TÖRÖKBÁLINT

—

építészek i architects:

KALMÁR LÁSZLÓ, KRONAVETTER PÉTER, ZSUFFA ZSOLT

Tervezőként el lehet mondani egy házról alkotott elképzelésünket szavakkal, sokatmondó skicceken, vázlatokon, esetleg ütős látványterven keresztül, elgondolásunk mégis elvont idea marad mindaddig, amíg a választott anyagok és építőelemek szakszerű egymáshoz rendelésének műszaki mátrixát meg nem alkottuk. Ilyen értelemben a kivitelezési tervdokumentáció tulajdonképpen a ház előzetes, gondolatban való konstrukciója. Konkretizálás, tehát olyan fáradságos szellemi munka, mely világunk fizikai és metafizikai minőségeinek összekapcsolását, fedésbe hozatalát jelenti.

szöveg i text:

HAKKEL MÁRTON

fotók i photos:

HLINKA ZSOLT

A törökbálinti családi ház terveit vizsgálva elsőként az tűnik fel, hogy milyen szép, letisztult „iparos“ munkával állunk szemben. Technikai aspektusaiban az épület őszintén megtestesíti azt, amit a magyar építőipar ma egy családi ház léptékében gondos odafigyeléssel, részletbiztosan és megfizethetően nyújtani képes. A józan elv, hogy azzal tervezzünk, illetve abból építsünk, ami adott, és amit jól ismerünk: szimpatikus hozzáállás és helyénvaló kiindulási alap azok számára, akik az építészetet nem interdiszciplináris ábrázoló médiumként, hanem autonóm, önmagában értelmes és jelentéssel bíró konstrukciós alkotásként fogják fel. A metszeteket és csomóponti részletrajzokat vizsgálva a generálkivitelezőnek, esetleg egy-egy alvállalkozójának így aligha kellett a fejét csóválnia, hiszen a ház kellemes meglepetést okozva realista, konstruktőri logikával rajzolódott. Az 1:3 oldalhossz-arányú, pinceszintjével földbe ásott kubus vasbeton és kerámia falazóelemek alkotta vegyes szerkezet, melyet vakolt polisztirol hőszigetelés csomagol lehűlő felületei mentén. Ebbe a banális, absztrakt köpenybe úsztatják bele

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2020 | 05

az építészek azokat a nyíláskeretező szerkezeteket, ide értve a teljes emeleti loggiát is, melyek elhelyezkedésük és arányaik tekintetében a ház felnemesítő többletértékét hordozni hivatottak. Érdemes szemügyre venni az épület keresztmetszeti rajzán azt a három sávra tagolódó, szinte felgyűrődni látszó lapostető-szerkezetet is, melynek rétegrendje hol elvékonyodik, hol felvastagszik, mígnem a szélső sávban e rejtett, sejtelmes dinamika a homlokzatra is átvetül: az attikabádog finom ugrása ellenpontozza a telek lágy lejtését. A vizuálisan érzékeny szemlélő hosszan el tud merengeni a bütühomlokzatok minimalista költőisége felett, ugyanakkor az is feltételezhető, hogy a tömeg egészére kisugárzó alaprajzi sávosság elsődlegesen nem stilisztikai célja, hanem a telek adottságait tekintetbe vevő gondos, pragmatikus eszköze a rendteremtésnek. Amikor a tervek tanulmányozása végén lassan ös�szeáll bennünk egy intenzív belső kép, elindulhatunk, hogy végigjárjuk a kompaktan, hézagmentesen egymásba illesztett helyiségek sorát. Megállapíthatjuk, hogy az épület tulajdonképpen egy karcsú, három oldalról zárt skatulya, amelynek negyedik, nyitott oldalán – mint finoman sikló fiókokat egy szekrénybe – tereket toltak az

TÉMA | THEME

—

Építészek | Architects:

Kalmár László, Kronavetter Péter, Zsuffa Zsolt  Építész munkatárs | Fellow architect:

Nagy Gábor   Statika | Structure:

Harsányi Csaba  Kertterv | Garden:

Gombás Attila  Gépészet | HVAC:

Fejes Tamás, Végh Benedek

építészek, majd e helyiségek délnyugati határolására kétszintes, fedett-nyitott loggiát rendeltek. A mesteri trükk, avagy az építészeti varázslat abban mutatkozik meg, és ejt ámulatba, hogy ez a loggia (emeleti terasz) nem addicionális szerkezet, nem is kiharapott, negatív térként, hanem elválaszthatatlanul, az organikus-konstrukciós egység szerves, elemi részeként jelenik meg. Úgy úszik és lebeg a tömegben, feszíti a befogadó közeg formáját és arányait (lásd a tetőszerkezet elvékonyodása), mint egy légbuborék a homogén vízfelszínen: tehát két idegen, ellentétes entitás – űr és tömeg – hangsúlyozza és értelmezi egymást. A hatás mágikus erejű. Az építtető nagyvonalúságát, ízlését és az alkotókba vetett bizalmát dicséri, hogy házának dísze tehát nem valamely külső homlokzati ornamens, drága anyag vagy különleges, expresszív tömegforma, hanem tulajdonképpen egy konkrét, kötött funkcióval nem rendelkező üres tér. Pontosabban egy olyan teresülő, magában teret nyitó, filigrán acél oszlopaival és könnyed táblás burkolatával a „buborék“ vékony falát idéző határoló szerkezet, amit a szaknyelv hagyományosan loggiának nevez.

E ponton – eleget láttunk – le is zárhatjuk képzeletbeli bejárásunkat, hogy újra távolságot vegyünk, és a mű részleteinek, illetve érzéki hatásának tanulmányozása után rákérdezzünk az alkotás egészének értelmére és a tipológiai-topográfiai környezetével összefüggésben keresett mondanivalójára. Nemrég az Építészfórum Zöldi Anna írásával mutatta be a nem is olyan rég még gyümölcsfákkal telepített Tükörhegy gyors felparcellázásának és beépítésének történetét.1 A cikk rávilágít arra a 2000-es éveket jellemző szociokulturális szakadásra, avagy identitásvesztésre, mely során a naiv, laikus közízlés a hazai hagyományokra épülő kortárs formanyelv helyett egy toszkán, provence-i stb. építészeti atmoszférákat vitathatóan olcsó eszköztárral invokáló stílus vagy stílusok felé fordult. Cinikus pimaszsággal jegyezhetnénk meg, hogy bárki bármit is mond, a látottak tekintetében ez mégiscsak egy „mediterrán villa“, méghozzá „palladiánus stílusú“, és lám, pozitív mintaadásával milyen szépen illeszkedik a pszeudo-mediterrán kontextus vizuális városképébe… de végső soron sem ez, sem az az ellentétes feltételezés nem meggyőző erejű, miszerint itt a Kárpát-medence építészeti örökségének, avagy a magyar parasztház együgyű modern átiratáról lenne szó. Jó, sőt kellemes e helyett inkább arra gondolni, hogy a Kalmár–Kronavetter–Zsuffa háznak, úgy tűnik, nincs didaktikus programja, és nincs is szükség arra, hogy a hamis, nívótlan építészeti környezetre negatív, vagy bármiféle előjellel hivatkozzon, mert ettől az a komponált és magas fokon tervezett élmény, amit az épület bárki számára, intelligenciától, képzettségtől és kulturális identitástól függetlenül nyújt(ani képes), nem lesz se több, se kevesebb.

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2020 | 05

Valerio Olgiati Nicht-Referenzielle Architektur című teoretikai pamfletjének 2 korszellemünk tekintetében hiteles állításaira támaszkodva, a vizsgált épület kapcsán is kimondhatjuk, hogy ha a konstrukció rendjét és értelmét meghatározó építészeti idea nem lehet referenciális – nem tud, vagy nem akar az lenni –, akkor nem marad más, hogy egy kötetlen és univerzális imaginációs térből származtassa magát. Például egy olyan szabad, képzelet uralta tájból, ahol a törökbálinti Tükörhegy még ma is gyümölcsfás dűlő – talán szebb és érzelmesebb is, mint valaha.

—

1 Zöldi Anna: Otthon tőmondatokban – családi ház, Törökbálint. építészfórum.hu, 2020. 01. 29. 2 Valerio Olgiati és Markus Breitschmid az alkotás és építés elsődleges céljaként egy olyan, a szellem mélyére ható univerzális térélmény megteremtését jelöli meg, melynek megtapasztalása minden ember vele született elemi képessége. Ebben a felfogásban egy építészeti idea, illetve az általa generált struktúrák és tereik értelme szétbonthatatlan, organikus egységként tekinthetők. Olgiati maga is olyan házak létrehozására törekszik, amelyek mindegyike “egy valami”, és amiből így se elvenni, se hozzáadni nem lehet, anélkül, hogy az egység felbomlana. (Valerio Olgiati, Markus Breitschmid: Nicht Referenzielle Architektur. Park Books, Zürich 2019)

TÉMA | THEME

A HOUSE IN THE ORCHARD ON TÜKÖRHEGY DETACHED HOUSE, TÖRÖKBÁLINT Surveying the designs of the family house in Törökbálint one notices at first sight that it is a genuinely crystallized nicely crafted project. Technically, the building honestly embodies what Hungarian building industry can achieve at its best in this scale and category with due care, attention to details and with an affordable budget. The rational principle to design and rely on what is already given and we are familiar with: it is an attractive attitude and agreeable starting point for those who interpret architecture as an autonomous, meaningful and communicative, constructive work of art, and not as an interdisciplinary medium of representation. The generosity, refined taste and trust of the client in the architects speaks volumes: the genuine ornament of the house is not an external motif on the facade, some expensive material or a unique expressive mass form, but a tactile, actual empty space without a limiting function: it is a terrace on the upper level.

ÉRKEZTETŐ-PAVILON A KASZÁRNYA TELKÉN

SZOCIÁLIS ÉPÍTŐ-PROJEKT, MANNHEIM

—

építészet i architecture:

ATELIER U20

szöveg i text:

SZEGŐ GYÖRGY

2016 nyarán a Kaiserslauterni Műegyetem 18 fős önkéntes hallgatói csoportja humanitárius akció keretében szociális építő projektet fogalmazott meg. A 2015-től Németország hívására megindult menekülttömegről hamar kiderült, meghaladja a befogadók kapacitását. Ezt látva, és az integrációt is serkentve, a kivitelezésbe bevontak 25, különböző országból érkezett menekültet is. Társadalmi partnereket és telket találva októberre felépült 550 m2-nyi közösségi tér. A német társadalom – máig indokoltan – a nácizmus örökségének feldolgozásában él. A hatvanas évek közepén eszmélő új generáció szembefordult felmenőivel, számon kérte azok tetteit és megtörte a hallgatás feszült csendjét. A folyamat fél évszázada zajlik – eltérő pólusú, nehezen összeegyeztethető folyamatokkal. A mannheimi építészhallgatók csoportjának szakmai aktivitása és szociális érzékenysége pozitív eredményt hozott. Az érzékenység mögött ott van nem csak a meggyilkoltak, de a túlélők táborainak borzalma is. Az 1945-46-os években

fotók i photos:

YANNICK WEGNER

a németországi egykori koncentrációs táborok „komfortosított” barakkjaiban a túlélők ma elképzelhetetlen körülmények között vártak a kivándorlás bürokratikus engedélyére. És ott van a német bíróságok általános gyakorlata, amely rendre felmentette a táborok „alkalmazottait” (lásd pl.: A felolvasó c. regényt és megrázó filmváltozatát). A mai fiatal építészhallgatók érzékelik az egykori kivándorolni vágyók és a mai hasonló – de most a befogadók döntésére – várakozó emberek sorsát, és szakmájuk segítségével, szeretnének jót cselekedni. Egy érkeztető intézményt barátságos architektúraként akartak megvalósítani. Olyan közösségi teret képzeltek el, ahol az „ülőfülkék” a személyes, illetve családi léptékű napközi tartózkodás, míg a 300 m 2-es központi udvar a döntő többségében muzulmán országokból érkezők hagyományait idézik. Az iszlám filozófia építészetben is tetten érhető lényege a hit társadalmi és szellemi közegének mindennapi megélése. Ezt az építészeti mintát tekintették kiindulópontnak. Nehéz megítélni, hogy ez helyes döntés-e. Az empátia szerint a nyári workshop építészhallgatói a medreszék (vallási iskolák) udvarainak és a karavánszerájok térszerkezetének típusát folytatják: kétharmad-egyharmad arányban veszik körül a szabad teret, és ezt az arra fal nélkül nyíló oldalbővületek övezik (itt a fedett részek területe 250 m2). A fő funkcióhoz tartozik az udvar felé nyitott közösségi tér, amit egy műhely és egy kioszk egészít ki. A térkompozíció része még a kert, amit két sétáló folyosó választ/kapcsol áttört fallal az udvarhoz. A kert is ülőfülkékkel övezett, lehetőség van az elmélyült időtöltésre. De kapcsol mégis az udvar felé, mert a mashrabya modellje szerint áttört, árnyékoló farácsozatként épült meg. A főbejáratot egy "szélfogó" hosszan elnyúló

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2020 | 05

előtere képezi, ugyancsak transzparens fallal betekintést engedve a közösségi tér és az udvar felé. Az egész építmény fából készült, műhelyben, hallgatói és bevándorlói önkéntesek kézi és gépi munkájával. Az alapozó szerkezeti és tetőzet-építő munkákat külső vállalkozók valósították meg, a fiatalok aktív közreműködésével. A helyszínre szállított elemek szerelését ugyancsak ők végezték el Az egész épületet meghatározó fa anyaga – a diákok szerint – a befogadás melegét hivatott közvetíteni. Én inkább a horizontális karakterű sivatagi architektúra megjelenítésében érzem az otthonosság megjelenítésének sikeres szándékát. Egy különös, bizarr asszociációkat ébresztő történelmi vargabetű is megjelenik a helyszínen. A telek ugyanis egy Spinelli nevű kiürített (elbontott) katonai tábor telkén valósulhatott meg, a német helyhatóságok és politikai akarat támogatásával. A katonai tábor 70 éven át az amerikai hadsereg németországi bázisa volt. Azé az amerikai hadseregé, amelyik felszabadította Európát, és fél évszázaddal később – többek között – megszállta Irakot. Mint később kiderült, mondvacsinált világ-fenyegetésre válaszul. Ez utóbbi lépés nagyban a Közel- és Közép-Kelet országainak destabilizációját, belháborúkat, az ISIS térhódítását és a földönfutó milliók tömegeit indította el északnak. Hogy Európa hogyan éli túl a legújabb kori népvándorlást, az ma az Óvilágot is megosztó, nyitott kérdés. Egy biztos: a makro-folyamatokban szinte tehetetlen kisemberek, jelen esetben a németországi egyetemi hallgatók humánus, ugyanakkor etikus és esztétikus lépést tettek. De ezt ironikus kérdésként megfogalmazva: kis lépés Európában, nagy ugrás az emberiségnek?

TÉMA | THEME

—

Építészet | Architecture:

Atelier U20, a TU Kaiserslautern Építészkar hallgatói Oktatók | Professors:

Stefan Krötsch, Dr. Jürgen Graf, Andreas Kretzer Kutatóasszisztensek | Research assistants:

Sebastian Rauch, Christian Weisgerber Hallgatók | Students:

Johannes Ackermann, Soheyl Aslani, Sandra Gressung, Sonja Hiegle, Annika Koch, Alina Kohl, Tobias Kohlstruck, Bei Liu, Konrad Peter, Viktor Poteschkin, Sascha Ritschel, Arved Sartorius, Manuel Scheib, Nicolas Treitz, Tobias Vogel, Lukas Weber, Lu Yuan, Ying Zhang

WELCOMING PAVILION ON THE SITE OF A BARRACK SOCIAL BUILDING PROJECT, MANNHEIM Due to bureaucratic procedures, refugees arriving in Germany are condemned to sustain a long period of passiveness. In the refugee camp on the location of the former American Spinelli Barracks in Mannheim, they are well provided with the bare essentials, but the immediate surroundings are quite desolate and lack quality of common spaces. In this situation, the project „Build Together – Learn Together“ came into being. 18 students of the Faculty of Architecture at TU Kaiserslautern built a community centre together with 25 refugees. The refugees were given the opportunity to actively shape their environment and acquire new skills, which will be useful, even if they cannot stay in Germany on a permanent basis. The students were able to make an active and positive contribution to the refugee crisis. As future architects they contribute expertise that may appear luxurious in a refugee camp at first glance, but is even more important upon closer inspection: the creation of pleasant places and high-quality architecture.

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2020 | 05

TERV PLAN

HOMORÓDI GYÓGYFÜRDŐ BME DIPLOMAMUNKA, 2020 —

terv és szöveg i concept and text:

BEDŐ LÁSZLÓ

témavezető i tutor:

VANNAY MIKLÓS DLA

Erdélyben a Hargita vulkáni hegység térségében több mint 100 népi gyógyfürdőt tartanak számon. A Székelyföldön található ásványvíz források száma 2000 fölött van. A 30 romániai ásványvíz-palackozó üzem fele Hargita megyében működik, és így is a kihasználható vizek mintegy 14 százalékát hasznosítják. Székelyföld elsősorban a hideg és a mezotermál gyógyvizeiről híres, felmérések szerint Európa ásványvízkészletének egyharmada Erdélyben található. E természeti kincsek megóvása, hasznosítása érdekében 2009-ben indult a Borvízút elnevezésű projekt, amelyet a csíkszeredai Polgár-Társ Alapítvány, valamint a Hargita és Kovászna megyei tanács kezdeményezett. Az Európai Unió által támogatott projekt keretén belül ötmillió euró összeg jutott az ásványvizek megismerésére, az infrastruktúra korszerűsítésére, fürdőhelyek építésére. Hargita megyében néhány település

TERV | PLAN

részesült ebben a támogatásban: Tusnádfürdő, Zsögödfürdő, Borszék, Gyergyóremete, Homoródfürdő és Szejkefürdő. A megyei fejlesztéseket majdnem egy évtizeddel megelőzve kezdődtek azok a fürdőépítő kalákák, amelyet a Csíki Természetjáró és Természetvédő Egyesület, illetve a budapesti Ars Topia Alapítvány szervezett. 2001 óta folyamatosan zajlanak ezek a kalákák, ahová a helyieken kívül Magyarországról, valamint Nyugat-Európából is érkeznek segítő szándékú fiatalok. A 20. században Homoródfürdő hol Udvarhelyszékhez, hol a közeli Kápolnásfaluhoz

tartozott. A két világháború idején szaporodtak villák az Ilona-völgyben, a módosabb udvarhelyiek főként nyaralóépületeket építettek. 1949-ben a villákat államosították, ifjúsági táborrá alakult a település. A rendszerváltás után a villákat lassacskán visszakapták tulajdonosaik, amelyek közül mára a legtöbb lepusztult állapotban van. 2000-ben megépült a Lobogó panzió, amely azóta is nagy turisztikai vonzerővel bír. Ez a főút mellett egyre gyarapodó építészeti világ nem illeszkedik a fürdőtelepülés léptékéhez. Mára a források fölé épített pavilonok mellett csupán a 2009-ben a

Bórvízút program keretén belül létrehozott fa lábáztató medence idézi a fürdőtelepülés egykori miliőjét. Sajnos napjainkban már ez a kis medence is használhatatlan állapotban van, a vize algás, alapanyaga elkorhadt, megrongálódott, hiányzik a gondoskodó kéz munkája. Homoródfürdőt ma a nyugati mintára formált kapitalista szemlélet és ebből fakadó környezetalakítás jellemzi. Hiányoznak az identitást őrző és erősítő közberuházások, amelyek a hajdani neves fürdőtelepülést régi kulturális, közösségi szintjére emelnék. Közel egy évtized alatt a gondozás és használat hiánya miatt erős pusztulásnak indulnak ezek az építmények. A fürdőépületeknél is jól megfigyelhető a székely társadalom értékfelfogásának különbözősége, az egyik csoport a Balkánon kialakult modern építészetet tekinti mintának, ahol a helyszínnek sem földrajzi, sem kulturális tekintetben nincs jelentősége, főként az érdekek és a látszat határozza meg az építészeti alkotást. A másik oldal a paraszti életforma egyszerűségéhez vágyakozik vissza, a népi motívumok, a székely népi építészet formavilágával, hagyományos anyaghasználatával idézi meg a régi idők hangulatát. A tervezési folyamat elején az a gondolat foglalkoztatott, vajon lehet-e józan középutat találni a népi építészet és a helyfüggetlen építészeti magatartás között. Az érdekelt, hogy milyen lehet az az épület, amely több évtizedre szól, mégis rendelkezik a népi fürdők alázatos természetbe ágyazódásával. A tervezési terület a központtól alig 150 méterre található, az Ilona völgyébe vezető kavicsos megyei út mellett. Gyógyvizet a fürdő a legnagyobb hozamú szénsavas forrásból kap, amelynek hőfoka 10-12°C fok körül van és főként vérszegénységre, vesebajra valamint általános testi gyengeségre ajánlják. Az általam létrehozott beavatkozás egy műtárgyként értelmezett, egyszerű gesztussal elhelyezett elem, amely keretet ad a fürdőzésnek a „megszelídített" természeti környezetben. A különböző szinteken létrejövő kertekben (hortus catalogi) rendszereződnek a vizek és a hozzájuk kapcsolódó elemek. A kert, mint archetípus alkotja a terv egyik alapgondolatát, reflektálva a Homoród-menti kőépítkezés jellemzőjére, a kert és ház egységére. Ha úgy tetszik, jelen esetben ház sem létezik, csupán a kert, ami néhol kibővül annyira, amennyire a funkció megkívánja.

A földből kinövő elemek monolitikus jellegűek, kőből és betonból, míg az ezekre helyezkedő fa szerkezetek, burkolatok légiesek és melegséget sugallnak. A földszint a megérkezés és a nagyobb közösségi tevékenységek szintje, ahová egy fedett rámparendszeren keresztül juthatunk fel, innen tudjuk megközelíteni a kertet, illetve itt találhatók a hideg-meleg vizes medencék, az öltözők és a büfé. Jó idő esetén a kert megtelik élettel, a teraszokon kialakításra került egy merülő- és egy úszómedence. Az úthoz közeli kertfal foglalja magába a kerthez kapcsolódó kiszolgáló funkciókat. Az emeleti rész galériás, ez a szint a hátsó udvarral az egy-két fős események helye, ez a zártabb, befele fordulásra, elmélyülésre alkalmas tereket foglalja magába. Az út felől a látványt a tömör kőfalak, mellvédek, valamint a fazsindely burkolat uralja, amely idővel együtt öregedik a természettel. A terv nem látványos bravúrokról szól, hanem a kialakult diverz székelyföldi környezetben építészetileg és emberileg helyénvaló magatartás kereséséről.

THERMAL BATHS IN HOMORÓD BME DIPLOMA WORK, 2020 Székelyföld, the land of the Seklers is primarily famous for its cold and mesothermal springs of curative effects. According to surveys, one third of the mineral water stock of Europe is found in this region, more precisely in Transylvania. The design site is near the centre of Homoródfürdő, along the gravel road leading to Ilona valley. This intervention is a component interpreted as a work of art placed here with a simple gesture that provides a framework for bathing, in this „tamed” natural environment. Components growing out of the soil are of a monolithic character, made from stone and concrete, whilst the timber structures and facework placed on them appear airy and warm. This design scheme is not about spectacular achievements, but the search for an approach and attitude to the existing diverse environment of Székelyföld which is appropriate both architecturally and humanistically.

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2020 | 05

57 |

U T Ó I R A T POST SCRIPTUM XX. ÉVFOLYAM / 113. SZÁM

A locska Sédtől Sanghajig VESZPRÉM ÉS KÍNA FÖLDRAJZI, ÉPÍTÉSZETI KAPCSOLATAI szöveg | text:

BALDAVÁRI ESZTER

A Sanghaji Magyar Főkonzulátus és a Magyar Építőművészek Szövetsége együttműködéséből 2019 novemberében megjelent – a szerző kéziratán alapuló – könyv Gonda Károly sanghaji magyar építész életművéről készült. Az Egy ultramodern magyar építész Sanghajban – Gonda Károly építőművészete című kézirat az építészen kívül olyan magyar művészek és mérnökök tevékenységét is ismerteti, akik valamilyen módon Kína vonzásában éltek.

vizsgálatokat is végzett a Balaton limnológiai és hidrográfiai viszonyairól. Lóczy Lajos, aki – Pulszky Ferenc ajánlásával – részt vett gróf Széchenyi Béla 1880-as kelet-ázsiai expedíciójában, beutazta Kína nagy részét, és elsőként írta le a Himalája áttolódásos tektonikáját, valamint a Transzhimalája vonulatot, utóbbinak az elnevezése is az ő nevéhez fűződik. Lóczy ösztönzésére fordult Cholnoky Jenő a kelet-ázsiai természetföldrajz felé, mely egy 19 hónapos egyszemélyes kutatóútban bontakozott ki 1896–1897 között. 3

A Kelet iránti érdeklődés más irányba indította Medgyaszay István építészt, akinek 1932-es indiai útját és bombayi munkásságát a 2019 decemberében megjelent „Fontos, nagyszabású, örökre felejthetetlen műveket és jelenségeket láttam.” Keleti hatások Medgyaszay István építészetében című tanulmány mutatta be. 1 A két korábbi kutatási téma adta apropóját annak, hogy a fent említett személyek tevékenysége mentén építészettörténeti szempontból is kapcsolatokat keressen Kína – azon belül is Sanghaj – és "a locska Séd" városa, Veszprém között.

Budapesttől Sanghajig

Cholnoky Jenő Veszprém és Sanghaj között Cholnoky Jenő 1870. július 23-án született Veszprémben, a Kossuth Lajos utca 7. szám alatti „ménkűfogós" házban, amely az első villámhárítóval ellátott lakóépület volt a városban. A gyermek Cholnoky első kirándulásai a Séd völgyébe és a dolomitfennsíkra épült város környékén életének meghatározó élményeivé váltak. A gimnázium első osztályát a veszprémi főgimnáziumban végezte, s egy esztendőnyi pápai kitérő után végül a veszprémi római katolikus főgimnáziumban érettségizett. Már ekkoriban érdeklődött a földrajz tudománya iránt, első autográf munkái is ekkoriban születtek. Az Utazás Európa országaiban (1887) című mű első kötete ma is megtalálható az érdi Földrajzi Múzeum Cholnoky-hagyatékában.2 Cholnoky mérnöki tanulmányait a Magyar Királyi József Műegyetemen végezte el, amelyre mindig büszkén gondolt vissza, az ott eltöltött évek „a Műegyetem rajongó barátjává” tették. Itt ismerkedett meg a földrajz rendes tanáraként oktató Lóczy Lajossal, akivel később számos alkalommal dolgoztak együtt, s életre szóló barátságot kötöttek. Cholnoky később a Balatonnál végzett kutatások alkalmával Lóczy segédjévé vált a veszprémi múzeum későbbi igazgatójával, Lackó Dezsővel együtt, majd később önálló

UTÓIRAT | POST SCRIPTUM

A kelet-ázsiai út jelentős eredménye volt, hogy Cholnoky a mongol pusztákon, a természetben ismerhette meg közvetlen közelről a futóhomok mozgásának mechanizmusát és ez alapján fogalmazhatta meg azokat a törvényszerűségeket, melyeket később az Alföld-kutatás során sikeresen kamatoztathatott. A sárkányok országából című műve 1900-ban szülővárosában, Veszprémben, a Köves és Boros könyvkiadónál jelent meg. Ezen kívül fontos forrásnak számít az érdi Földrajzi Múzeum Cholnoky-hagyatékában fellelhető 420 oldalas, kézírással és 1235 helyszíni tusrajzzal készült útinapló, melynek nyomán végig követhető a tanulmányút minden napja és eseménye. Érdemes megemlíteni továbbá az ún. „kroki-füzeteket", amelyeket Cholnoky a terepen használt.4 Cholnokynak – aki 1905-től a kolozsvári tudományegyetem nyilvános rendes tanára volt – a Babeș-Bolyai Egyetem Földrajztudományi karán őrzött hagyatékában található térképek és fényképek is hasznos forrásai e témának. A sárkányok országából című mű első fejezete az indulás körülményeit írja le, majd az egyes bekezdések alapján rekonstruálhatjuk Cholnoky hajójának útvonalát egészen Sanghajig. 5 1896 novemberében indult el Budapestről, s december 3-án futott ki az osztrák Lloyd Imperator nevű hajója Triesztből. A leírásban megemlíti a Szuezi-csatornát, legelső megállójuk pedig Indiában, Bombay (ma Mumbai) városában volt. Itt a pestis miatt csak rövid ideig tartózkodott, a Medúza nevű gőzösre szállva indult tovább Srí Lanka felé. A karácsonyt már Colombo kikötőjében töltötte, de a városba nem mehetett be a járvány miatt. A szigetet déli csúcsa felől kerülte meg hajója, amely a Szunda-szigetek felé indult, s mivel a Bengáli-öbölben éppen a téli monszun viharai dúltak, késve ért a malajziai Pinengbe (Cholnoky leírásában: Pulo-Penang). Innen Szingapúrba vette az

XX. ÉVFOLYAM | 113. SZÁM

| 58

A sárkányok országából második kötetének XIX. fejezete teljes egészében a kínai építészettel foglalkozik. Első olvasásra már feltűnik, hogy Cholnoky milyen komoly szakmai előismerettel írja le megfigyeléseit. Nem titkolja

azt sem, hogy kutatóútjának fő tárgya ellenére, már az utazás elején elkezdte az építészettel kapcsolatos megfigyeléseit gyűjteni: „Kínába való megérkezésem után az első tanulmánytárgy, ami különösen megragadta figyelmemet, az a kínaiak építkezése volt. A mienktől teljesen eltérő, valami egészen különös ez a kínai építkezés. Nem csoda hát, ha azonnal lekötötték figyelmemet azok a különös, szokatlan szerkezetek, idegenszerű díszítmények, a mienktől teljesen eltérő építéselvek, amelyek minden igazi kínai házon azonnal felötlenek a vizsgáló szeme előtt.” 9 Valószínűleg a „kroki-füzetekbe” lejegyzett megfigyeléseinek összegzéseként született meg ez a fejezet, amely „vidéki” utazásai során tett megfigyeléseit is tartalmazza: „A folyótól délre a nép egészen másjellegű: a löszlakásokra emlékeztető építés helyett a bambusz-kultúra kezdődik, de valami sajátságos idegenszerű dolgokkal, amelyek ezt a népfajt egészen elkülönítik az igazi délkínaiaktól, vagy a Jang-ce-kiang völgyének lakosaitól.”10 Cholnoky részletesen ír a bambusz szerkezeti elemként való felhasználásáról. Már fő tartózkodási helyén, Sanghajban megfigyelte a bambuszház gyakoriságát, illetve a bambusznak építészetben való alkalmazását: „Bambuszból épült házak! Különös is az! Azt hiszem az egész épület összes anyagát fel lehetne rakni egy kocsira.” Részletes leírásából tudjuk, hogy az épület vastag vázát erős bambuszrudak adták, a falakat pedig sárral tapasztották, vagy nádfonásból illesztették a szerkezetre. A tető rizsszalmából vagy szintén bambuszból készült, de leggyakrabban cserépből. A házak tűzfalának elemzésénél megjegyzi, hogy a függőleges bambuszoszlopokra vízszintes, szintén bambuszgerendákat fektettek, amelyeket egyszerűen fahánccsal kötöztek össze ahelyett, hogy csappal, vagy gerendakötéssel rögzítették volna egymáshoz. A szelemenekre pedig vékony bambuszrudakat raktak, amelyet szalmával vagy bambuszcsövekkel fedtek. A tető külső burkolására leggyakrabban egymásba fektetett félhengeres cserepet használtak, melynek formavilága szintén a bambuszrudakat juttatja eszünkbe: „S hogy a származást, vagy az utánzást magyarázza az építő, az eresz mentén a domborúan fekvő cserepeket egész körlappal befejezi, a homorúan fekvő fél csövek végére pedig csipkeszerű csepegőket rak, mintha a fél bambusz-cső kihegyezett vége le volna görbítve.” A tetőgerincen és oromfalakon megjelenő színes cserépdíszítmények Cholnoky szerint majolikából készültek, s megjegyzi, hogy elsősorban

KÍNAI ABLAKRÁCSOK. CHOLNOKY JENŐ RAJZA A SÁRKÁNYOK ORSZÁGÁBÓL C. KÖTETBŐL, 1900.

BAMBUSZÁLLVÁNYZAT INDIÁBAN. MEDGYASZAY ISTVÁN FELVÉTELE, FORRÁS: MEDGYASZAY CSALÁDI EMLÉKHELY

irányt, ahol néhány napot eltöltött, majd a Dél-kínai-tenger habjait szelve jutott el Hongkongba, végül pedig Sanghajba, ahol a francia koncessziós területen álló Hotel de Colonies-ban szállt meg. A magyar és a kínai táj összehasonlítása Cholnoky Jenő nemcsak Sanghaj – itt volt a legfőbb „hadiszállása” expedíciója alatt – leírásánál utal a magyar tájra, hanem földrajzi megfigyelései alkalmával is többször hazánk természeti tájaival húz párhuzamot: „Csodálatos természeti tünemény az, amivel a kínaiaknak meg kellett küzdeniük, hogy a deltavidék alacsony lapályát lakhatóvá tegyék. Ha a nagy tengeri hullám nagyon sekély helyre ér, ott megtörik, előrebukik és zúgva, tajtékozva fut ki a partra. Ezt a tüneményt hullámmorajlásnak nevezzük, mi is gyönyörködhetünk benne a Balaton partján például Siófoknál, mert ott a sekély partszegélyen a hullámok tarajózva törnek meg és futnak ki a partra.” 6 Gyakran elemzi kínai útja során a domborzati formákat, melynek kapcsán legtöbbször a Badacsonyt emlegeti: „Mandzsuországnak ezt a részét (Hun-csuen) északkelet-délnyugati csapású, párhuzamos hegyláncok fedik igen régi kőzetekből felépítve. …Ez a szép Petronella bazaltkúp. A kiömlött láva kerek foltban lepi el a gránitbérc tetejét, nagyon emlékeztet a Badacsony, Somlyó, Csobánc, Haláp és Szt-György formájára.”7 Cholnoky több cikke is megjelent a Magyar Mérnök- és Építész Egylet Lapjaiban. 1899-ben a kínai hídépítésről és folyószabályozásról, és a sanghaji kereskedelmi kamara felkérésére a Hoang-pu folyó torkolati zátonyának szabályozására tett javaslatot. A sárkányok országából című munkájában így emlékszik vissza méréseiről: „Mielőtt láttam volna a Hoang-ho-t, azt hittem, hogy az alföldön lassan tovakanyargó, lomhafolyású folyamot fogok találni, mint amilyen a mi Tiszánk. Annál jobban meglepett aztán az az eszeveszett sebesség, amivel a folyam medrében hömpölyög.”8 A kínai építészetről

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

59 |

a zöld és a sárga színt kedvelték. Erre példa a pekingi császári palota tetőzetének aranysárga majolikaborítása.11 Hazánkban Lechner Ödön és Zsolnay Vilmos is felismerték a cserép és a porcelán által nyújtott praktikumot, ezért is vált népszerűvé a századfordulós építészetben az időt és időjárást álló pirogránit. A bambuszcsövekre emlékeztető, egymásba fordított félhengeres cseréplemezek Medgyaszay István építészetében is felfedezhetők a kezdetektől fogva. Nagy valószínűséggel kalotaszegi népművészeti gyűjtőútjai – melynek eredményei a Malonyai Dezső által szerkesztett, A magyar nép művészete című könyvben is megjelentek – és a keleti építészet iránti érdeklődésének eredménye első önálló munkáin, a gödöllői műteremházak lapostetőin látható, egymásba fektetett cserepei, amelyek szépen profilozott változatban a veszprémi színház tetőzetén mutatkoznak meg. Cholnoky leírja továbbá, hogy a kínai építészet alapjait a gyakori árvizek határozták meg, valamint a kő, és a téglaégetéshez szükséges tűzifa hiánya. Pusztán agyag és lösz állt rendelkezésre, némi faanyaggal együtt.12 A bambuszépítészet mellett a nagyobb városokban megjelentek a fából és téglából készült épületek is. A folyóparti Sanghaj házainak szerkezete annyiban tér el más városi házakétól, hogy a víz felől kő- és fapillérekkel van alátámasztva. A favázas ház gerendaközei téglával vannak kitöltve, melynek előképe a bambuszház. Ez annyiban különbözik az európai favázas házaktól, hogy gerendái kizárólag függőlegesen vagy vízszintesen vannak elhelyezve, mellőzve az átlós elemek használatát. A téglaépületek közül megemlít egy Saohszingben látott úrilakot, ahol a ferde telken épült, négyszög alaprajzú ház kapuja előtti falat, ahogy ő fogalmaz „pompás tigrisekkel és sárkányokkal festett ellenfalat” a helyi tradíciók és hiedelemvilág ihlette: „A sárkányok t. i. nem tudnak másképpen, csak egyenesen röpülni. Hogy a kapun be ne röpülhessen valami kósza sárkány, azért áll előtte ez a fal. Görbén nem tud röpülni, hogy kikerülhetné.” Cholnoky figyelmét a díszítőművészet sem kerülte el: „Azonban akármiféle építőanyagból építsen is az európai építész, akár kőből, akár vasból: bizonyos motívumokon azonnal kimutatható, hogy az építmény stílusa a fából való építésen alapul: azonképpen a khinai, bármilyen építő anyagot használjon is és akármiféle idegen minták utánzását kisértse is meg: a bambusz stílusa azonnal kirí vagy a szerkezetben, vagy az ornamentekben.” 13 A szakrális építészet kapcsán a templomok rácsos díszítéséről

A GONDA KÁROLY-FÉLE SHAHMOON IRODAHÁZ HOMLOKZATA SANGHAJBAN. FOTÓ: BALDAVÁRI ESZTER

ír. Igen éles szemmel húz párhuzamot az egykori halászfalu életmódja, népművészete és a városiasodás következtében fejlődő építészetben felfedezhető ornamentika között. Egy sanghaji templom ablakának hatszögletű mintáinak szabálytalanságának okát a következőképpen fejti ki: „Ennek a mintának a származását nehéz volna megértenünk a föléje rajzolt fonásminta nélkül. Az ábra felsőrészén látható minta szerint szokták fonni a gyékénykosarakat, meg a halászok vékáit, haltartóit stb. Persze amikor a rácskészítő kézműves ezt a fonásmintát akarja utánozni, azt csupa apró kis lécecskékből kell összeraknia. Ha a kis lécecskéknek a hossza nem pontosan akkora, mint ahogy a minta készítése megkívánja, nem jön ki ez a szabályos alak, hanem a szálak kuszáltabban mennek. Ez a különös, nehezen érthető minta tehát eredetileg szintén fonásminta.”14 Cholnoky tehát azt a következtetést vonja le, hogy a kínai építészet elsődleges forrása a bambuszépítés, ami az épületek stílusát is meghatározza. Thomas Thilo Hagyományos kínai építészet című könyvében leírja, hogy a növények szimbolikáját tekintve a bambusz a becsületességet, a rugalmasságot és az ellenállóságot szimbolizálja.15 E jelentés analógiája könnyen jöhetett a mindennapokban jól bevált építőanyag tulajdonságaiból. A kínai, elsősorban sanghaji építészet a 20. század folyamán sem került ki a hazai szakemberek látóköréből. Mivel a várost az első ópiumháborút lezáró 1842-es nanjingi szerződés értelmében nyitott kikötővé nyilvánították, a külföldi kereskedők hamar megvetették itt a lábukat. A britek, az amerikaiak, majd a franciák is külön koncessziós területet hoztak létre, amely nem tartozott a kínai joghatóság alá. Idővel a város kozmopolita levegője Kína minden részéből idevonzotta a legkiválóbb művészeket, az 1920-as évektől Távol-Kelet legdinamikusabban fejlődő városában körülbelül nyolcvan magyar élt, orvosok, mérnökök, kereskedők. 16

A GONDA KÁROLY ÁLTAL TERVEZETT BANK OF COMMUNICATIONS LÉPCSŐJÉNEK RÉSZLETE. FOTÓ: BALDAVÁRI ESZTER

UTÓIRAT | POST SCRIPTUM

XX. ÉVFOLYAM | 113. SZÁM

| 60

látogatót Sanghaj legreprezentatívabb városrészében, a folyóparti Bund műemléki épületeinél is. A bambuszt tehát nemcsak a magánházak és hotelek építésénél használják. De miért is változtatnának egy évezredek alatt jól bevált hagyományon? A Cuha-pataktól Mandzsúriáig

A VESZPRÉMI SZÍNHÁZ HOMLOKZATI RÉSZLETE. FORRÁS: MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET 1909/7.

Komor János az 1920-as évek elején Sanghajba ment, ahol rokonainak segítségével szeretett volna karriert építeni. 1939-ig élt a kínai városban családjával, ám szerencsejáték szenvedélye miatt végül egyedül tért haza Budapestre. Komor Jánost nem gyakorló építészként említhetjük meg Kína kapcsán, hanem közvetítő, tudósító szerepe miatt.17 Az 1930-as években tartott előadásaiban említést tett Sanghaj két legkiválóbb magyar építészéről, Hudec Lászlóról és Gonda Károlyról: „Gonda építette többek közt a gyönyörű Capitol Theatre mozgó fényképszínházat, az új zsidó iskolát és a Bank of China épületét. Hudec a Yokohama Spécié Bank-ot és az arab-zsidó márványtemplomot.” 1937-ben a Magyar Építőmesterek Egyesületében tartott előadást Sanghaji élet és építőviszonyok címmel. Nemcsak a város jellegét és tradicionális építészetét mutatta be, hanem a legfrissebb építkezésekről is tudósított, köztük a Hudec László által tervezett Park Hotelről: „Az üzleti élet középpontjában a Nanking Roadon állnak a hatalmas kínai áruházak, másik központja a Bund, a városon keresztül folyó Whangpoo partja. A híres Nanking Road vége a város közepén levő lóversenytérbe torkollik. Valamikor ez a városon kívüli terület volt, de a gyors fejlődés körülfogta ezt a hatalmas területet és ma Sanghaj legmagasabb épülete, a Park Hotel épült itt. Ezt a magyar származású Hudec László tervezte.” 18 Komor János előadásából tudjuk, hogy az 1930-as években is hánccsal egymáshoz erősített bambuszrudakból készült állványzatot használtak, az alapfalak közé pedig porózus lime concrete-t, azaz zúzott kő és oltott mész keverékét döngöltek. Napjainkban, amikor az egykori a tradicionális építészetből táplálkozó, azonban a legújabb technikák felhasználásával gombamód a földből „kinövő” ázsiai építészetre tekintünk, elsőre szembetűnik az a kontraszt, amellyel évszázadokat repülünk vissza az időben. Ez pedig nem más, mint a bambusz használata. Indiai és kínai utazásaim során szinte alig hittem a szememnek, hogy az UNESCO világörökségi listáján szereplő jaipuri Szelek Palotájának udvari homlokzata fahánccsal összekötözött bambuszrudakkal van felállványozva, s ugyanez a látvány fogadja a

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

Azokban az években, amikor Cholnoky Jenő Kínában végzett kutatásokat, Gubányi Károly vasútmérnök a mandzsúriai vasút építésén dolgozott. Cholnoky valószínűleg Lóczy Lajos révén találkozott a korábban a bakonyi vasútvonal Veszprémet is érintő munkáin dolgozó mérnökkel, s jó barátságot kötött vele. Sanghajban több alkalommal is volt szerencséjük találkozni, erről Cholnoky A sárkányok országából című művének befejező fejezetében külön is megemlékezik. 19 Gubányi Károly vasútépítő mérnök, utazó 1890-ben a budapesti Műegyetemen szerzett kultúrmérnöki diplomát. A bakonyi vasútvonal 1895 és 1896 között épült, eredetileg Győr–Veszprém–Dombóvár Helyi Érdekű Vasútként üzemelt, melynek 73 km-es szakaszát 1896-ban adták át. A vasút építésében Gubányi is részt vett, aki egykori műegyetemi tanára, Lóczy Lajos kelet-ázsiai élménybeszámolóinak hatására határozta el, hogy Kínába utazik. 1897-ben Amerikán keresztül indult Kínába, és 1898-tól öt éven át a mandzsúriai vasútépítés egyik mérnökeként dolgozott. 1904-ben, a japán-orosz háború kitörésekor tért haza. Kínai emlékeit előadásokon, cikkekben és könyv alakban fotóival illusztrálva Öt év Mandzsuországban címen tette közzé. 1905-ben igen alapos szakmai beszámolót publikált a Peking és Kanton közötti vasútvonal akkor átadott, 1120 km hosszú szakaszáról a Magyar Mérnök- és Építészegylet Heti Értesítőjében.20

Medgyaszay István és a veszprémiek A Turáni Társaság 1910. november 26-án alakult meg azzal a céllal, hogy az ázsiai és a magyarral rokon európai népek tudományát, művészetét és közgazdaságát tanulmányozza és bemutassa. A kilenctagú testületben tiszteletbeli elnöke Vámbéry Ármin és Széchenyi Béla volt, az elnöki posztot Teleki Pál töltötte be. Elnökség tagjai között volt Cholnoky Jenő és Lóczy Lajos is,21 valamint a politikus Simonyi-Semadam Sándor, akinek budai villájának kerítése az ország második kínai holdkapuja. A Társaság tagja volt Medgyaszay István is, aki itt ismerkedhetett meg Cholnoky Jenővel. Habár a Medgyaszay Családi Emlékhely gyűjteményében nem lelhető fel levelezésük, de megtaláljuk ott a Turáni Társaság 1932 és 1936 közötti meghívóit. Cholnoky és Medgyaszay életének egyik érdekes összefonódása a mátraházi menedékházhoz fűződik. 1927-ben a Mátra Egylet bízta meg Medgyaszayt a tervezői munkálatokkal, s 1930-ra készült el a 120 férőhellyel rendelkező épület. Valószínűleg a Turáni Társaság előadásain szerzett tapasztalatok erősítették fel Medgyaszayban az 1920-as években a keleti érdeklődést, aminek következtében a turistaszálló háromszor megtört, lépcsőzetesen elrendezett tetőzete a Mátra pagodájaként vált ismertté. Ez az épületforma nem csak az – egyébként az indiai kultúra iránt érdeklődő – építész egyetlen ilyen műve, de országszerte is unikális. 22 Korábban Medgyaszay építészetében az első világháború során megépített lembergi (ma Lviv) hadikiállítás épületei közül a képzőművészeti pavilon tornyának többször megtört tetőzetének formavilágában jelent meg e keleties jelleg, ami Hadik András szerint a későbbi Baár-Madas Református Gimnázium és Leánykollégium, valamint a mátraházi üdülő épületein jelenik meg.23 A mátraházai menedékhely épületének 1930. június 9-i avatási ünnepségén nem más avatta fel a házat, mint Cholnoky Jenő, a Magyar Turisták

61 |

Medgyaszay István életművének áttekintésében feltűnik a magyar formakeresés igénye. Az építész 1904-ben műegyetemi tanulmányai után tett népművészeti gyűjtőútjain felfigyelt a székely építészet egyedülállóságára.28 Úgy gondolta, hogy az árkádívek és galambdúcok bogos (gombos, bütykös) kialakítása az indiai építészetben lelhető fel, s alkalmazta a veszprémi színház mérműveinél is. Ezen kívül a székelykapu eredete foglalkoztatta, s később, amikor a műegyetem rendes magántanárává nevezték ki, A magyar paraszt építészete című tárgy leírásában azt az ázsiai, elsősorban kínai kapukkal érezte rokonnak. Erről olvashatunk 1945-ben írt összefoglaló tanulmányában is Művészetek áttekintése címmel.

—

A MEDGYASZAY ISTVÁN TERVEZTE MÁTRAHÁZI TURISTASZÁLLÓ. FORRÁS: MEDGYASZAY CSALÁDI EMLÉKHELY

Szövetségének elnöke. Az eseményről készített filmhíradó Rybár Olivér szerint a Cholnokyról készített, egyetlen ismert mozgókép. A felvételt jobban szemügyre véve az ünneplők között Medgyaszay István alakja is kivehető, ezt az építész unokája, Ládonyiné Barta Gabriella is megerősítette. Az ő elmondásából tudjuk, hogy a menedékház ötlete eredetileg Warga László építész fejéből pattant ki, aki jó barátja volt Medgyaszaynak. Valószínűleg Warga – aki Gyöngyös tűzvész utáni újjáépítésének tervezőépítésze volt, és akinek közbenjárására Medgyaszay számos épületet tervezett a városban – beszélhette rá a gyöngyösi polgármestert, Dr. Puky Árpádot a menedékház megvalósulására, aki maga is részt vett az ünnepségen24 a Magyar Turista Egyesület Gyöngyösi Osztályának elnökeként. Medgyaszay Istvánt két megvalósult épülete is Veszprémhez köti. Az egyik a 1906 és 1908 között megvalósult veszprémi színház, amely hazánk egyik első vasbeton szerkezetű épülete. Az 1908-ban Bécsben megrendezett VIII. Nemzetközi Építészkongresszuson Die künstlerische Lösung des Eisenbetonbaues címmel tartott előadása a vasbeton művészi formájának esztétikai elveivel foglalkozott. A formai alakításban a szerkezetben működő húzó- és nyomóerők bemutatására az akkoriban elkészült veszprémi színház vasbeton szerkezeteit (páholy, páholytartó konzol, oszlop) használta. Medgyaszaynak a színházról írt cikkében már tetten érhető a keleti vonzódás: „A magyar ember szereti az egyszerűt, a világosat és a nyugodt komolyságot. Kevés szavú a nép igaz fia, férfiasan hallgat, de ha megszólal, értelmes és szabatos vagy ragyogó, virágos, mint a Kelet költészete.” Érdekesen cseng egybe e szavakkal a főhomlokzat sgraffito-díszítése is, melynek kompozíciójában a csodaszarvast üldöző Hunor és Magor alakja jelenik meg. A színház épületének sikere új feladatot hozott Medgyaszaynak, így 1908-ban a Veszprém Vármegyei Múzeum és Könyvtár egylete őt kérte fel a városi múzeum tervezői munkálataira. A múzeum igazgatója – Cholnoky Jenő jó barátja – Lackó Dezső és Medgyaszay István közösen készítették el az első vázlatterveket. A Lackó Dezső Múzeum Adattára őrzi25 az építész és a múzeumalapító igazgató levelezését, amely folyamatos konzultációról tesz tanúbizonyságot. 26 Az építkezés végül csak 1913-ban kezdődhetett meg, s az első világháború miatt 1925. május 24-én kerülhetett sor az épület ünnepélyes felavatására.27

UTÓIRAT | POST SCRIPTUM

1 Baldavári Eszter: „Fontos, nagyszabású, örökre felejthetetlen műveket és jelenségeket láttam.” Keleti hatások Medgyaszay István építészetében, In. Medgyaszay István konferencia kötet, 2019. 223–242. 2 Dr. Kubassek János: Cholnoky Jenő, a földrajztudós és a művész, 2002. 14. 3 Rybár Olivér: A veszprémi kötődésű Cholnoky Jenős és Lackó Dezső emlékezete, In: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok, Érd, 2010. 106. 4 Dr. Balázs Dénes: Cholnoky kínai útinaplója, In: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok, 1985. 1. 31–38. 5 Cholnoky Jenő: A sárkányok országából, 1900, Budapest. 11. 6 Uo. 30. 7 Uo. 138. 8 Uo. 96. 9 Uo. 132. 10 Uo. 133. 11 Uo. 138. 12 Dr. Salát Gergely: A kínai építészet hagyományai, ELTE Konfuciusz Intézet, 2010. 13 Cholnoky Jenő: A khinaiak hídépítéséről, Magyar Mérnök- és Építész Egylet Lapjai, 1899. 33. 10.. 407. 14 Cholnoky, 1900, 142. 15 Thomas Thilo: Hagyományos kínai építészet, Corvina, 1985, 172. 16 Fajcsák Györgyi: Holdkapu a Bolyai utcában – Simonyi-Semadam Sándor és Ázsia. In. Sanghay Shanghai – Párhuzamos eltérések kelet és nyugat között, Budapest, 2017. 34. 17 Baldavári Eszter: Egy ultramodern magyar építész Sanghajban. Gonda Károly építőművészete, Sanghaj, 2019. 18 Komor János: Sanghaji élet és építőviszonyok, In. Építőmesterek Lapja 1937. 12.16., 4. 19 Cholnoky Jenő: A sárkányok országából, 156. 20 Fajcsák Györgyi: Kínai műgyűjtés Magyarországon a 19. század elejétől 1945-ig. Budapest, 2009. 154. 21 Ablonczy Balázs: Keletre magyar! A magyar turanizmus története. Budapest, 2016. 48. 22 Ferkai András: Pagoda a Mátrában, In: Sanghay Shanghai – Párhuzamos eltérések kelet és nyugat között. Budapest, 2017. 123–130. 23 Hadik András: Hadikiállítások Lembergben és a Margitszigeten. In: Medgyaszay emlékkonferencia, Budapest, 2019. 219. 24 dr. Peitler Gyula: Vándorgyűlésünk a Mátrában. In: Turisták Lapja, 1933. 45. 258–261. 25 Köszönet a jelenleg kéziratban összegyűjtött levelekbe való betekintést Brunner Attilának és Sipos Annának. 26 Medgyaszay István Laczkó Dezsőnek, Budapest, 1914. február 12. Laczkó Dezső Múzeum, Múzeumtörténeti Adattár, ltsz. 48682/1977 27 Sipos Anna: Medgyaszay István és Veszprém. In: Medgyaszay István Emlékkonferencia, 2019. 138. 28 Keserü Katalin: Medgyaszay István építőművészete. In: Medgyaszay István Emlékkonferencia, 2019. 64.

From the Babbling Séd to Shanghai GEOGRAPHICAL AND ARCHITECTURAL LINKS BETWEEN VESZPRÉM AND CHINA The book born thanks to the cooperation between the Hungarian Consulate in Shanghai and the Association of Hungarian Architects, which was based on a manuscript written by the author of this study, is about the oeuvre of Károly Gonda, a Shanghai-based Hungarian architect, and also presents other Hungarian artists and engineers besides Gonda who have lived in the halo of China in this way or another. Although his interest and orientation to China led him in a different direction, architect István Medgyaszay travelled to India in 1932 and was active in Bombay. This is dealt with in details in the survey titled „I have seen significant, large-scale works and phenomena which are unforgettable”. Oriental influences in István Medgyaszay’s architecture. The research topic of two former projects were the apropos for the author to look for associations in architectural history between China (more precisely, Shanghai) and the town of Veszprém.

XX. ÉVFOLYAM | 113. SZÁM

| 62

Gilvánfa A SZEGREGÁTUM KÖZÖSSÉGI ÉPÍTÉSZETÉNEK TERVEZÉSI MÓDSZEREI szöveg | text:

VARJÚ KATA

A jelen kor legsúlyosabb globális és hazai társadalmi problémáinak egyike a szegregáció és a vele járó társadalmi szakadékok növekedése, mélyülése.1 Egy társadalmat elérő hatások szinte az összes tudományterületet kompetenciáját érintik, s ezzel felmerül a kérdés: egy adott szakterületen belül – jelen esetben építész tervezőként – hogyan gondolkodhatunk a társadalmi felelősségvállalásról, annak fontosságáról? Az építészet ugyan önmagában nem oldhatja fel a társadalmi problémákat, de hozzájárulhat a közösségi koherenciához, pozitív tendenciák megjelenéséhez. Jelen írás célkitűzése, hogy összetett elemzésre alapozva fogalmazzon meg egyfajta tervezési módszert, mely hozzájárulhat a leszakadt társadalmi rétegek integrációjához. A szegregációról és annak felszámolásáról általános téziseket felelőtlenség lenne kijelenteni, hiszen a hozzá kapcsolódó tervezési módszer megfogalmazása könnyen felületessé válhat, így jelen esetben a dél-baranyai Ormánság kistérség, azon belül az egyik legelmaradottabb mutatókkal rendelkező település kerül a fókuszba: Gilvánfa. Gilvánfa község Pécs városától megközelítőleg 35 km távolságban található. Lakóinak száma alig haladja meg a 400 főt,2 a lakosság 100%-a roma származású. A településen található épületek állapota a legtöbb esetben felújításra szorul vagy lakhatatlan.3 A község két részre oszlik: Gilvánfa központjára és Vargatelepre. A két egységet beépítetlen, kivilágítatlan mező közi össze, és kihasználatlan, vagy nem önkormányzati tulajdonban lévő szántóföldek övezik. Az egykor értékes lakóépületek állagbéli problémáit általában hulladékokkal, helyben talált gazdátlan anyagokkal orvosolják, ugyanezekkel az anyagokkal bővítik a lakótereket, így az épületek összképe láttatja az egykori míves paraszti kultúrát, de az aktuális nincstelenséget is, ami ambivalens érzésekkel tölti el a külső szemlélőt. Gilvánfa középületeinek száma négy: polgármesteri hivatal, óvoda, leányanya otthon és tanoda. Ahhoz, hogy a szegregáció mérséklését, felszámolását szem előtt tartó tervezési módszerről érdemben beszélhessünk, meg kell értenünk a szegregáció folyamatát, a status quo katalizátorait. A történeti áttekintés első fontos tényezője, hogy az Ormánság sosem tartozott Magyarország centrumterületei közé, az országra általánosan jellemző fejlődési tendenciák csak megkésve érték el. A trianoni határváltozást követően földrajzi értelemben is az ország peremterületei közé került. A vasúti és közúti infrastruktúra hiánya, továbbá a lápos vidék vízszabályozási munkáinak megkésettsége egy elzárt, periférikus területet eredményezett. Az Ormánság meghatározó mezőgazdasági ágazata a 20. század elejéig az extenzív állattartás volt, melynek feltételei a szükséges fejlesztések hiányában egyre lemaradtak az országos helyzethez képest. A földterületek döntő része nagybirtokosok kezébe került, míg a parasztság 70%-ának csupán 1–10 holdas terület jutott, ami egy nagyobb család fenntartását már nem tudta biztosítani. 4 A földek aránytalan eloszlása vezetett az egyke-kultúra kialakulásához, ez lett a drasztikus népességcsökkenés első lépése. 5 A demográfiai mélypont a második világháború után következett be, ugyanis a határ menti, 15 km széles terület határsávként működött, ahová

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

GILVÁNFA. FOTÓ: VARJÚ KATA

csak külön engedéllyel lehetett bejutni. 6 A kollektivizálás idején a fiatalok a jobb megélhetés reményében a térség ipari városaiban, Pécsett és Komlón telepedtek le. Az erőltetett szocialista iparosítás időszakában az iparvárosok szívó hatása következtében a falvak egy része elnéptelenedett, a kitelepülő lakosság üresen hagyott házaiba az 1930-as és 1970-es évek között, politikai támogatással, az addig telepeken élő cigányságot telepítették be. 7 Általánosan megfigyelhető jelenség, hogy a cigány lakosság többségbe kerülése után fokozatosan természetes etnikai homogenizáció zajlik le a településeken. Az önkormányzatok által szolgáltatott becsült adatok alapján a roma lakosság aránya a régión belül 30% körüli, egyes falvak esetén 100%, azaz a lakosság egésze.8 Status quo A gilvánfaiak túlnyomó többsége mélyszegénységben él, kirekesztettségüket a tartós munkanélküliség, a jövedelemhiány, az alacsony iskolai végzettség egyaránt jellemzi. A szegénység és a körülötte kialakult sajátos kultúra generációról generációra öröklődik. Az egy főre jutó átlagos havi jövedelem 22 500 forint, ez javarészt a közmunkaprogramban való részvételből, segélyekből származik. Ebből adódóan a lakhatási körülmények messze elmaradnak az ideális állapottól, a lakóépületek 30%-a lakhatatlan, 60%-a komfort nélküli vagy félkomfortos. A cigányság munkaerőpiaci helyzetének, alacsony integrációjának elsődleges okozója az alacsony iskolázottság. Nem lenne reális kijelentés, hogy kizárólagosan az alacsony végzettség felelős az alacsony életszínvonalért, hiszen a diplomával rendelkező lakosság számára sem kedvezők a munkavállalási és megélhetési feltételek. Ez az oka annak, hogy a diplomával rendelkező lakosok tanulmányaik befejeztével elhagyják a régiót a jobb megélhetés és munkavállalás reményében, így az átlagos iskolázottsági mutatók nem javulnak. Az általános iskolai lemorzsolódás és a szakképesítéssel rendelkezők alacsony száma annak a lehetőségét is elveszi, hogy a potenciális szakképzett munkavállaló pozitív példaként jelenjen meg szűk környezetében.

63 |

Sajnos elmondható, hogy a rossz anyagi helyzetben élő közösségekben egy-egy sikeres munkavállaló kirekesztődik a közösség egészéből. Gilvánfa esetében a 203 főt érintő lakossági felmérés szerint a megkérdezettek közel fele 8 általánost végzett, vagy kevesebbet, ez a lakosság egészére nézve 404 főből 242-re igaz, azaz a lakosság több, mint felére. Az érettségizettek száma 16, további 120 fő rendelkezik szakmunkás vagy OKJ-s bizonyítvánnyal. A települések többségében a relatív munkanélküliségi mutató kétszerese annak, amelyet 2003 óta munkanélküliség szempontjából a hátrányos helyzet határértékeként definiáltak. Ehhez hozzájárul, hogy összesen hét, 50 főnél többet foglalkoztató gazdasági egység működik az Ormánságban. A munkalehetőség biztosítása a gondok megoldásának egyik legfontosabb feltétele lenne, de önmagában ez semmit nem old meg, hiszen munkaképes férfi roma lakosság fele, a nők 1/5 része vállalna munkát szándékai szerint. Az emberek nagyobb részének már 10-15 éve nincs, vagy nem is volt soha munkahelye. A lakossági felmérésben foglaltak alapján a falu erősségeit tekintve 7 válaszadó szerint egyáltalán nem lehet beazonosítani ilyen tényezőt. A legtöbbet említett erősségek a következők voltak: A tanoda, az önkormányzat, a közmunkaprogram, a helyiek segítőkészsége, kertészeti program, és hogy a faluban nincs magyar. A legjelentősebb problémák között a munkavállalással kapcsolatos tényezőket említették a leggyakrabban, azaz a kevés munkalehetőséget és a munkanélküliséget. Említést kapott továbbá az előítéletes gondolkozás, azaz hogy gilvánfai lakosként sokszor a lakhelyük miatt utasítják el őket állásinterjúkon. A további említett problémák között szerepelt a közterületeken kóborló kutyák, a közösségi összetartás hiánya, a rossz közbiztonság, a szórakozási lehetőség hiánya és a gyakorta átélt negatív diszkrimináció.9 Kitekintés Az Ormánságban lezajló évszázados politikai döntések sorozata volt az egyik fő indikátora a mai, halmozottan hátrányos fennálló helyzetnek. Hazánkon túl számos olyan közösség lelhető fel, ahol nem sújtott természeti katasztrófa, hanem a földrajzi és gazdasági adottságok, esetleg szintén politikai döntések sorozata vezetett a közösségek szegregációjához, elidegenedéséhez. A továbbiakban a világban bekövetkezett társadalmi és civilizációs katasztrófahelyzetekre reagáló építészeti produktumok közül mutatok be néhányat, áttekintve a tervezői magatartást és az építészeti koncepciót. Vizsgálandó, hogy a felmerülő problémák mutatnak-e egyezést a gilvánfai problémákkal, így esetleg következtetést vonhatunk le, hogy a már megvalósult sikeres projektek, mint válaszok, miként tudnának működni az ormánsági térségben. A vizsgálat több szinten zajlik,

GILVÁNFA. FOTÓ: VARJÚ KATA

UTÓIRAT | POST SCRIPTUM

MAKOKO FLOATING SCHOOL. FORRÁS: WWW.BUISNESSINSIDER.COM

szempontjai: az építészeti koncepció, a fenntarthatóság, a közösségi kohézió elősegítése, valamint a tervező és a közösség közt létrejövő párbeszéd milyensége. Makoko Floating School Az ENSZ támogatásával megvalósuló projekt a nigériai népességrobbanás következtében létrejövő Makoko nyomornegyedre fókuszált. Az NLÉ Architects célja az volt, hogy az ott élő népesség társadalmi és fizikai szükségleteit figyelembe véve alternatívát mutasson egy ökologikus, fenntartható építményre, amely megfelel a már kialakult vízi kultúrának. Az úszó iskola egyszerre ikonikus és gyakorlatias megoldás, amely felhívja a világ figyelmét az oktatás fontosságára is. A viszonylag nagy népesség ellenére Makokóban ez a projekt hozta létre az első angol nyelvű iskolát, és egyben közösségi teret is biztosított a használók számára. Az úszó építmény helyi mesterek bevonásával készült, szinte kizárólag helyi, illetve újrahasznosított anyagokból. A pavilon jellegű építmény alapját fa keretekbe rögzített, újrahasznosított műanyag hordók adják. A háromszög keresztmetszetű hasáb adja a jellegzetes formát, ami egyben a szerkezet formáját is követi, mindamellett megadja a kellő stabilitást a lebegő épületnek az ideális súlyeloszlás megteremtése érdekében. A ferde síkokon napelemeket helyeztek el, így az épület teljes áramellátása tisztán megújuló energia felhasználásával megoldható. A pavilon a 2016-os Velencei Építészeti Biennálén is megjelent, ahol Ezüst Oroszlán Díjjal jutalmazta a szakmai zsűri. A biennálé kurátora a humanitárius építészet meghatározó alakja, Alejandro Aravena volt. A projekt erőssége az adaptációs lehetőség, ami lehetővé teszi, hogy az egyszerű szerkezeti rendszer és az ezáltal létrejött tér több funkciónak adhasson otthont. A helyi emberekkel való építés megteremthet egyfajta tulajdonérzetet, így növekszik a felelősségérzet is, ami előirányozhatja, hogy az épületet megfelelően karbantartsák a használói. A környezettudatosság napjaink egyik legfontosabb kérdése, így az újrahasznosított és helyi anyagok párhuzamos használata csökkenti a pavilon ökológiai lábnyomát. A közösségi tér fontossága a katasztrófát átélt közösségek életében hangsúlyos. Szükséges egy hely, ahol a hasonlóan tragikus sorsú emberek találkozhatnak, így az átélt traumákat rövidebb idő alatt és könnyebben tudják feldolgozni. Ahhoz tehát, hogy egy közösség saját magát pozitívan tudja formálni, szükség van egy minőségi közösségi térre. 10 Ha a gilvánfai helyzettel párhuzamba állítva vizsgáljuk a projektet, azt a tanulságot vonhatjuk le, hogy az oktatás terein túl szükséges megteremteni azt a felületet is, ahol a családok és gyermekeik együtt lehetnek, feldolgozhatják a napi szinten átélt negatív diszkriminációt és

XX. ÉVFOLYAM | 113. SZÁM

| 64

BUTTERFLY HOUSES. FORRÁS: WWW.ARCHDAILY.COM

a kirekesztettség érzetét. A projekt egyik legfontosabb tanulsága, hogy a gyermekek ideális lelki fejlődéséhez a szülők kiábrándult életszemléletén is változtatni szükséges annak érdekében, hogy pozitív példaként jelenhessenek meg nem csak nevelőik, hanem családtagjaik is. Butterfly Houses Az éveken át tartó burmai konfliktus következményeképp számos menekült árva telítette meg Thaiföld északi részeit. 2008-ban a TYIN Tegnestue építészeti iroda csatlakozott a térségben dolgozó szociális dolgozókhoz, hogy asszisztálhasson a menekült árvák lakhatási problémájának leküzdésében. Egy hely építése segített nekik az egyéniségük fejlődésében, a helyhez való kötődés kialakulásában. A megvalósuló kunyhók eltérnek a klasszikus értelemben vett árvaháztól. A gyermekek 6 fős menedékekben laknak, ami teret ad a testvérek szoros együttélésére, mégis léptékéből adódóan meghitt környezetet eredményez. Az építmények egyben a vidámságot, játszást is szolgálják. Ennek pszichológiai oka, hogy a gyermekeknek szükségük van arra, hogy „kijátsszák” magukból az átélt traumákat. 11 A létrák, rámpák és födémek alkotta tér így egyben játszótér is, amihez külső oldalán egy hinta csatlakozik. A norvég építész team kizárólag helyi építési technológiát és anyagokat alkalmazott, így az épületek környezetükbe illeszkednek, fenntarthatók és költséghatékonyak. A telepítési koncepció szintén a biztonságérzetet hivatott erősíteni. Egymás mellé sorolás helyett a kunyhók körben helyezkednek el, így létrehozva egy belső zárt udvart, ahová a külvilág negatív ingerei már nem érnek el. A kis kunyhókon kívül kialakításra került egy nagyobb közösségi tér is, ahol a társadalomba való integráció folyamata zajlik.12 Az ormánsági, így a gilvánfai roma származású gyermekek is életkortól függően eltérő, de konstans traumákat élnek át születésüktől a gyerekkoron át, a munkavállalás időszakáig. A traumák okozója többek közt az előítéletek, a nincstelenség és a nélkülözés. Az árva gyermekek, mint szegregált csoport traumái így párhuzamba állíthatók a gilvánfai gyermekek traumáival. A projekt tanulsága tehát, hogy az oktatási infrastruktúra megteremtése mellett olyan helyet szükséges alkotni, ami szabad teret ad a gyermekek kreativitásának, ösztönözve őket az interakcióra és játékra, ezzel is segítve a szociális kapcsolatlétesítés fejlődési folyamatát.

reflektál a Burkina Fasóban élő nők és egyben a közösség problémáira. Az ő szemszögükből fontos volt, hogy jogi védelmet, oktatást, orvosi és pszichológiai szolgáltatást kapjanak. A tradícióknak megfelelően a házasságok kizárólagosan a hagyományoknak megfelelően zajlottak, emiatt az esetleges válás következtében a nők jogilag kirekesztett helyzetben maradtak, gyermektartás és feleségtartási díjak nélkül. A központ lehetőséget ad arra, hogy hivatalos házasságot köthessenek az ott élők, a házas élethez és gyermekvállaláshoz szükséges szolgáltatások igénybevétele mellett. Továbbá infrastruktúrát kínál rendezvények szervezésére, egészségügyi oktatásra, szűrővizsgálatokra, védőnői szolgáltatások igénybevételére, esküvők tartására, jogi segély igénylésére. „I have rights” – olvasható hat különböző nyelven a homlokzaton. A tervezők szerint számos eszköz áll rendelkezésre, hogy kommunikáljunk egy épülettel, Burkina Fasóban mégis a közvetlen kommunikációs forma mellett döntöttek. Ennek oka, hogy a tradíciókból fakadó női elnyomás következtében a nők az épület segítségével hallathatják hangjukat, érvényesíthetik jogaikat. A többnyelvűség is azt közvetíti, hogy a világ egészére igaz a kijelentés, miszerint minden ember ugyanazon jogokkal rendelkezik. Az építészeti koncepció alkotása során a fenntarthatóság is fontos hangsúlyt kapott: a passzív épületüzemeltetés érdekében egy robusztus tető fogja össze az apróbb, tömbszerű, kompakt tömegeket, egyben az árnyékolásért is felelős, megelőzve az épület túlzott felmelegedését. A tetőn elhelyezett PV-panelek biztosítják az energiaellátást. Az orvosi szobák levegőjének sterilen és frissen tartása érdekében zárt szellőztetőrendszert építettek be. Az épületet kiemelték a terepszintből, hogy védjék a portól és a talaji hatásoktól, így alkotva egy hosszú távon fenntartható koncepciót. A projekt megvalósulása állami pénzektől mentesen, adományokból valósult meg, annak érdekében, hogy a megfelelő funkciók elhelyezésében és a programban ne adódjon időközben változás. A siker azonban ösztönözte a környező területek vezetőségét, így 2010-ben létrejött egy szülészeti központ, majd további intézmények létesültek, melyek fenntartásáért is felelősséget vállaltak.13 A kapcsolódási pont Burkina Faso és Gilvánfa között az, hogy mindkét településen szervezetten foglalkoznak a kiszolgáltatottak jogi segélyével. Gilvánfán a tisztázatlan ingatlan tulajdonviszonyok, rendőrségi ügyek, fizetési felszólítások és egyéb hivatalos ügyek rendezése gyakran a kezdetekkor akadályba ütköznek: sokszor az értő olvasás hiányában szakemberre van szükség, a jogi eljárások ismeretének hiányában segítségre szorulnak az ott élők. Az orvosi ellátást fontos megemlíteni: Gilvánfán nincs orvosi szolgáltatás, igényelni akkor lehetne, ha az ahhoz szükséges steril infrastruktúra rendelkezésre áll. Ez annyit jelent, hogy szükséges egy tiszta, steril hely, megfelelő eszközökkel ellátva, ahol heti rendszerességgel fogadhatja egy orvos a helyieket, többek között beadhatja a

Centre pour le bien étre des Femmes A 2007-ben létrehozott központ a női jogok védelméért áll ki. A tradíciókra épülő közösségben a nők elnyomottsága a mai napig aktuális probléma. Erre a problémára alkotott a FAREstudio egy olyan funkcióegyüttest, mely CENTRE POUR LE BIEN ÉTRE DES FEMMES. FORRÁS: WWW.ARCHDAILY.COM

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

65 |

BŐKÖZ FESZTIVÁL, THE BALLS. FOTÓ: VARJÚ KATA

kötelező vagy szükséges védőoltásokat, fogászati, nőgyógyászati szűrést, valamint látás- és hallásvizsgálatot tarthat. A funkcióprogram tanulságán túl fontos az építészeti koncepció, amely a fenntarthatóságot passzív épületüzemeltetéssel és aktív gépészeti rendszerekkel éri el. Az innovatív és fenntartható technológiák értéke abban is mérhető, hogy milyen mértékben válik elérhetővé. Bőköz Fesztivál 2018, 2019 Alma materem, a Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Kara egymást követő két évben szerepelt a Bőköz Fesztiválon. A fesztivál az Ormánság eltűnőben lévő kulturális értékeit tartja szem előtt, hangsúlyozva a hagyományőrzés fontosságát. E koncepciót követve mindkét említett évben a kulturális örökségnek számító vesszőfonás és a modern formavilág ötvözése által jöttek létre az installációk, melyek felhívják a figyelmet arra, hogy a „régi” értékek kortárs értelmezésével a 21. század társadalma számára is kielégítő, esztétikus, ugyanakkor a múltat tisztelő produktum születhet. A projektek sikereként könyvelhető el, hogy a 2018-as installációt a Műcsarnokban is bemutatták 2019-ben, a helyiek és a fesztivál látogatói kiemelt figyelemmel kísérték az építési folyamatot, kisebb szerepet vállalva annak elkészítésében. A kivitelezés egy hallgatói workshop keretein belül zajlott, melynek során a helyi szakember segítségével megismerkedtünk a vesszőfonás tradicionális technikájával a fesztivál helyszínén. Az installációk elkészítésének végeztével a megmaradt vessző felhasználásával megtanultuk a kosárfonás technikáját is. 14

körű fejlesztés, de a legtöbb esetben a mikroléptékű beavatkozások is pozitív folyamatot indítanak el. A tervezési folyamat során figyelmet kell szentelni az építőanyagok fenntartható és költséghatékony, de esztétikus meghatározására. Az egyszerű szerkezeti részletek, építési technológiák, modularitás megteremtik a közösségi építés lehetőségét, ami növeli a tulajdonérzetet, ez alapján megteremt egyfajta kötődést a létrejövő épület és későbbi használói között. A passzív épület-üzemeltetés lehetősége és a helyi anyagok megfelelő alkalmazása csökkenti az ökológiai lábnyomot, ami környezettudatossá és fenntarthatóvá teheti a végeredményt. A modern technológiák a későbbi üzemeltetés szempontjából is fontosak: az anyagi gondokkal küzdő falvak önkormányzatait etikátlan lenne kitenni nagy fenntartási és üzemeltetési költségeknek, melyek redukálhatók a megújuló energiák használatával. E szempontok analízise és az eredmények figyelembevétele tehát általánosan definiálhatja az építészeti, fenntarthatósági, telepítési és a kivitelezéssel kapcsolatos koncepciót. A 2020-ban elkészített Integrációs ház és tanoda Gilvánfán című diplomamunka, mint megoldási javaslat, szem előtt tartja a feltárt problémákat, a történetiséget és a megfogalmazott módszer összefüggéseit. (A tanulmány a PTE Műszaki és Informatikai Karán 2020-ban készített szakdolgozatnak a szerző által rövidített változata, konzulensek: dr. Zilahi Péter, dr. Rétfalvi Donát)

—

1 Székely Mózes: A globális problémák és a környezet, Szociológiai Szemle 2002/3. 2 Gilvánfa népessége, elérhető az interneten, http://nepesseg.com/baranya/gilvanfa (utolsó megtekintés: 2018. 10. 12.) 3 A Gilvánfán lakók körében végzett, szükséglet- és helyzetfeltárásra irányuló kérdőíves vizsgálat eredményei, Molnár Dániel, Dózsa Zsófia, Juhász Gábor. Humán Innovációs Szemle 2016/1. 32. 4 Baranyi Béla – G. Fekete Éva – Koncz Gábor: A roma szegregáció kutatásának területi szempontjai a halmozottan hátrányos helyzetű Encsi és a Sellyei-Siklósi kistérségekben, 2001. 108–109. 5 Koloh Gábor: Az ormánsági „egyke” és toposza. Az Ormánság népesedése 1895 és 1941 között, 2013. 6 dr. Jelenszkyné Fábián Ildikó: Gender alapú társadalomföldrajzi elemzés az Ormánság példáján. Pécs, 2009. 32. 7 Feischmidt Margit: Kényszerek és illeszkedések Gazdasági és szimbolikus stratégiák aprófalvakban élő romák életében. Szociológiai szemle 22(2). 58. 8 Baranyi Béla – G. Fekete Éva – Koncz Gábor, i. m. 114. 9 Molnár Dániel – Dózsa Zsófia – Juhász Gábor: A Gilvánfán lakók körében végzett, szükséglet- és helyzetfeltárásra irányuló kérdőíves vizsgálat eredményei. Humán Innovációs Szemle, 2016/1. 29–46. 10 Makoko Floating School, http://www.nleworks.com/case/makoko-floating-school, illetve: https://www.archdaily.com/344047/makoko-floating-schoolnle-architects (utolsó letöltés: 2019. 09. 29.) 11 Design Like You Give a Damn. Building Change from the Ground Up – Edited by Architecture for Humanity. Abrams, New York. 80-83. 12 Womens Health Care, https://www.archdaily.com/8319/womens-health-centre-fare, 2019.07.13. 13 Soe Ker Tie House / TYIN Tegnestue, https://www.archdaily.com/25748/soe-ker-tie housetyin-tegnestue; Womens Health Care, https://www.archdaily.com/8319/womens health-centre-fare 14 http://thebasket.mik.pte.hu

Konklúzió A közösségi kohézió megteremtését, a szegregáció mérséklését szem előtt tartó projektek a helyi sajátosságokból, kultúrából táplálkoznak, melyek legfőbb és leghatásosabb közös pontja a tervező és a közösség között megszülető, helyi jelenléten nyugvó párbeszéd megteremtése. A közösség kimondhatja az általa vélt negatív tényezőket, hiányosságokat, melyekhez funkciók társulhatnak. Az építészeti koncepció megalkotását megelőzi a közösség jelenének megértése, melyet egyrészt a status quo, másrészt a múltbéli történések definiálnak. A miértek felkutatásával párhuzamosan a helyi segítő erőkkel való kapcsolatfelvétel és a statisztikai adatok elemzése adhat komplexebb képet a fennálló helyzetről. A koncepcióalkotás része az anyagiak figyelembe vétele, mely a helyiek által megfogalmazott hiányfunkciókkal meghatározza a körülbelüli léptéket. Ezek függvényében egy adott probléma kapcsán megvalósulhat egy teljes

UTÓIRAT | POST SCRIPTUM

Gilvánfa DESIGN METHODS OF SEGREGATE COMMUNAL ARCHITECTURE One of the most serious global and social local issues in Hungary at present are segregation and the deepening social gaps along with it. The impacts affecting a certain society are associated with almost every competencies of every single field of science. This is why the question occurs: how could we think about social responsibilities and their significance? Architecture in itself cannot resolve social issues as such, and yet has the potentials to contribute to communal coherence, the appearance of positive tendencies. The article below ambitions to phrase a certain method of design based on a complex analysis, which in turn may contribute to the integration of social strata that are just on the verge of drifting off.

XX. ÉVFOLYAM | 113. SZÁM

| 66

A svéd építészet és a magyar emigráció a 20. században ADALÉKOK A MAGYAR EMIGRÁNS ÉPÍTÉSZEK SVÉDORSZÁGI TEVÉKENYSÉGÉHEZ szöveg | text:

HADIK ANDRÁS

A második világháború alatt a semleges Svédország, a béke szigete számos országból fogadott be építészeket, így Norvégiából, Dániából (pl. Erik Asmussen, 1913–1998), de a világháborúba rohanó Európa más vidékeiről is. A londoni Ralph Erskine (1914–2005) a világháború alatt érkezett és lett meghatározó alakja az 1945 utáni svédországi építészetnek. Közép-Európából érkezett a nemzetközi hírű Josef Frank (1885–1967), aki új hazájában elsősorban bútor- és textiltervezéssel foglalkozott. Leonie Geisendorf (leánykori nevén Kaplan) Lengyelországból származott, Zürichben végzett, és Párizsban Le Corbusier mellett is dolgozott. Magyar építészek Svédországban 1956 előtt A magyarok közül először egy elfeledett irodalmárt kell megemlíteni, aki sokat tett a svéd-magyar kulturális kapcsolatokért, és egyetlen építészeti témájú cikkét ismerjük. Dr. Leffler Béla 1 1887-ben született Nyíregyházán, később a debreceni egyetem magántanára és svéd lektora volt. Cikkei főleg Svédországról, a fővárosi és vidéki lapokban jelentek meg, irodalmi tanulmányai pedig szaklapokban. A Nobel-díjas Selma Lagerlöf és Verner von Heidenstam, ill. Strindberg munkáit fordította magyarra. 1919-ben Stockholmba költözött, és itt élt 1936-ban bekövetkezett haláláig, ahol a magyar követség sajtóelőadója volt. A svéd, norvég és finn sajtóban számos írása jelent meg Magyarországról. Ungers Lyrik címmel magyar antológiát adott ki. 1922-ben Pierre Backman svéd szerkesztővel könyve jelent meg a magyar kultúráról és történelemről (Ungern i kultur och historia 1924). Herczeg Ferenc, Bíró Lajos és Tormay Cécile munkáit, ill. Madách Az ember tragédiáját (1936) fordította svédre. Az 1927-ben kiadott, Benedek Marcell által szerkesztett Irodalmi Lexikon szerzőgárdájának tagja, többek között a norvég irodalom történetéről is írt bele szócikket. 2 A magyar irodalom svédre való átültetését svéd feleségének segítségével készítette. 1926-ban a Nemzeti Szalonban rendezték meg a reprezentatív svéd képző- és iparművészeti kiállítást. A kiállítás svéd végrehajtó bizottságának titkára Leffler volt. 3 Tagjai között találjuk Ch. Pierre Backmant és Thorsten Laurint, akinek Östberg épített elegáns villát Stockholmban 1905-ben. Ebből az alkalomból a Magyar Művészet című folyóirat – melyet dr. Majovszky Pál, a svéd kiállítás magyar végrehajtó bizottságának tagja, valamint Lázár Béla szerkesztett – egy svéd blokkot jelentetett meg. A cikkek taglalták többek között Jenő herceg festészetét, Paál László és Carl Hill párizsi és barbizoni évek alatti barátságát, a svéd festészet akkori, új irányzatait. Bár a kiállításon az építészet nem szerepelt, felkérték Lefflert, hogy írjon cikket a három éve elkészült, és rögtön világhírűvé vált stockholmi városházáról. A svédországi magyar emigráció legjelentősebb, nemzetközileg is elismert alakja Forbát Alfréd (1897–1972). Budapesti műegyetemi tanulmányai után a müncheni Technische Hochschule-ban szerzett diplomát Theodor Fischer növendékeként, majd Weimarban Gropius irodájában dolgozott, és természetesen kapcsolatba került a Bauhaus-zal is. Később, 1925-től 1931-ig Berlinben élt és dolgozott. 1932 februárjától Ernst May révén a Szovjetunióban vállalt munkát, a feladata itt is a lakásépítés volt,

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

FORBÁT ALFRÉD BEÉPÍTÉSI TERVE LUND KERTVÁROSI NEGYEDÉRE, 1949

pl. Karagandában tervezett lakótelepet. Baloldali ember volt, tagja a Galilei Körnek, de a szovjet diktatúra neki is sok volt. 1934-ben szerencsésen Görögországba látogathatott szabadságra, ahonnét nem tért vissza. Görögországban nem talált munkát, szülővárosában működött 1938-ig. Pécs és környéke nem adott sok munkát, és hátrányok is érték, mivel nem volt a kamara tagja. Így külföldi munkalehetőség után nézett, s mivel egyedül Svédországból kapott pozitív visszajelzést – Uno Åhrén háromhónapos tanulmányútra hívta –, megkapta a vízumot. 1938. augusztus 28-án feleségével együtt utazott a skandináv országba. Európában ez volt az a hely, ahol a funkcionalizmus kiszorította az építészet minden hagyományos stílusát. Itt ugyan később jelentkezett az új építésmód, mint Németországban, de sokkal átfogóbban érvényesült. Míg Németországban a politikai változások, majd a világháború megtörik a funkcionalizmus fejlődését, a békés Svédországban folyamatosan bontakoznak ki a tendenciák, részletesen kidolgozhatják az elkövetkező években a tervezési módszereket és törvényeket. Forbát ebbe a munkába kapcsolódhatott be, a dinamikus urbanizáció (lakásépítés) közreműködőjeként. Lundba érkezve berlini kollégája, Fritz Croner mutatta meg neki a várost, majd bemutatták Sune Lindströmnek (1906–1989), a Bauhausban tanult építésznek, aki már gazdasági előmunkálatokat végzett a város általános tervéhez. Ezt a munkát folytatta Forbát 1942-ig. Stockholmban munkavállalási engedélyt kapott, de háromhavonta a fővárosba kellett utaznia, mert csak turistavízummal rendelkezett. 4 1941-ben felépült négy bérháza a Borgmästergårdenben. 1942-ben Lindström egykori munkatársa, Harry Egler meghívta Forbátot Stockholmba, hogy vegye át az ország egyik legtöbbet foglalkoztatott városrendezési irodájának (HSB) vezetését. Itt dolgozott 1945-ig, majd 1969-ig Egler irodájában társtulajdonosi minőségben. Pontházas beépítést tervezett Reimersholme szigetén (1942–46); a sziklás terepen gazdaságos volt az alapozás a 8-9 emeletes pontházak esetében, egyúttal az értékes növényzetből is a legtöbbet tarthatta meg. Ezután még számos rendezési tervet készített. 1944-ben kapta meg a svéd állampolgárságot. A háború után bekapcsolódott a nemzetközi építészeti közéletbe, a CIAM

67 |

újjászervezésébe. 1948-ban hazalátogatott, ekkor Fischer Józsefnél lakott, Borbíró Virgil építésügyi államtitkárként tervezőirodákban kalauzolta. A Magyar Építészeti Múzeumban Borbíró hagyatékában fennmaradt néhány dokumentum a levélváltásukról. 1962-ben nyugdíjazták, ettől kezdve több időt tudott szentelni antik éremgyűjteményének és a képzőművészeti alkotómunkának: újra készített krétarajzokat és nonfiguratív képeket. Hagyatéka a Svéd Építészeti Múzeumba került. Forbát után egy évvel, 1939-ben érkezett Svédországba Várhelyi György (1913–2001), 5 aki tanulmányait a numerus clausus miatt Brünnben, a Német Műegyetemen végezte. Brünn (Brno) akkortájt a modern cseh építészet egyik fellegvára volt, ahol Mies van der Rohe és Bohuslav Fuchs is dolgozott. Várhelyi legismertebb épülete a Le Corbusier hatását tükröző björkhageni garzonház (1956). 1949 és 1951 között épült egy szállodája (Malmen Hotel, C. A. Ackinggal), 1948-ban pedig E. Grönwallal együtt ő tervezte a Häkarängen lakótelep egy részét. Első ízben Stockholmban találkoztam vele egy szimpóziumon, melyet a szocialista realista építészetről rendeztek a Svéd Építészeti Múzeumban. Meghívott a műtermébe, jót beszélgettünk. Egy évvel később Budapesten találkoztunk. 1998-ban, Jánossy György halála után felhívott, hogy van egy festménye Jánossytól, amit a Magyar Építészeti Múzeumnak ajándékozna. Zavart kérdésemre, hogy a festményt hogyan és főként mennyiért fogják ideszállítani, azt válaszolta: ne törődj semmivel. Néhány héttel később Külügyminisztériumon keresztül megérkezett a csomag, és a festmény azóta a múzeum tulajdonában van. Jánossy svédországi útja a magyar építészettörténet egyik kevéssé ismert fejezetéhez tartozik. A Németországba vezényelt műegyetemi hallgatók egy csoportjával (Korompay György tanársegéd, Zalaváry Lajos, Dragonits Tamás és mások), hamisított paranccsal került a németek által megszállt Dániába 1945-ben. Dánia felszabadulása után többen átrándultak Svédországba, ott találkoztak Várhelyivel. Jánossy eredetileg festőnek készült, végül anyai nagybátyja, Hudecz László tanácsára választotta az építész pályát. Műegyetemi tanulmányai alatt már kiállította festményeit (Műegyetemi hallgatók képzőművészeti kiállítása), és Dániában is festett. Ebben az időszakban többen dolgoztak Várhelyinél, köztük Zalaváry Lajos is. Meg kell említenünk Heim Ernő (1904–1980) nevét, aki tanulmányozta a svéd építészet eredményeit, de nem letelepedési szándékkal. Heim Ernő – Heim Pál neves gyermekorvos fia – 1927-ben nyerte el oklevelét a Műegyetemen. 1927–28-ban Wälder Gyula műtermében dolgozott, majd 1929-ben féléves tanulmányúton vett részt a skandináv országban, Gunnar Asplund irodájában is dolgozott. Svédországi élményei hatására fordult a városrendezési feladatok felé, amelynek egész életművét szentelte a fővárosnál, illetve 1949-től különböző tervezőirodákban. Alapítója volt az urbanisztikai társaságnak, munkásságáért kétszer kapott Ybl-díjat. Szintén tanulmányúton ismerkedett meg a svéd építészettel Lechner Ödön unokaöccsének a fia, ifj. Kismarty-Lechner Jenő is. 1908-ban született Budapesten, 1932-ben szerzett diplomát a Műegyetemen.6 Számos európai országba tett tanulmányút után 1936-ban járt először Svédországban, ahol megismerte a modern svéd építészet és városrendezés eredményeit. 1939-ben újra Svédországba utazott egy öthónapos állami ösztöndíj keretében, azzal a céllal, hogy a lakóházépítést és a lakáspolitikát tanulmányozza. Tanulmányútját a háború kitörése szakította meg. A világháború kellős közepén, 1943-ban (vagy 1944-ben) szervezett svéd-magyar kulturális hét során vándorkiállítást rendezett az új svéd architektúra bemutatására, előadásokat is tartott a témában. E munkája elismeréseként 1944-ben rangos állami kitüntetést, Vasa érdemrendet kapott. Már a háború előtt is számos épülete megvalósult. 1938-ban ő tervezte a Hősök terére az Eucharisztikus Kongresszus szabadtéri oltárát, amely (részben) a római Szent Péter székesegyház „baldachinójának” idézete. Apjával közösen tervezte

1941-ben az albertfalvai katolikus templomot. A háború alatt, a katonai szolgálat részeként laktanyákat, tiszti lakásokat tervezett. A háború utáni újjáépítésben is kivette a részét, városrendezési kérdésekkel foglalkozott, javasolta például a Duna-parti szállodasor modern újjáépítését. 1947-től a CIAM tagja. A „fordulat évében” a külfölddel történő kulturális kapcsolatcsere svéd intézetének meghívására Svédországba utazott, ahonnan már nem tért haza. 1949 márciusától áll alkalmazásban, először a Grönwall és Hirsch, majd a Bachström és Reinius irodában, majd 1956-tól a HSB országos szövetségének építészeti osztályán. Ezzel egyidejűleg magántervezéssel és tanácsadással is foglalkozott, Pajor Kornéllal együtt. Több építészeti kiállítás tervezésében vett részt, így közreműködött 1952-ben a stockholmi Városházán a Stockholm város Családi ház irodájának jubileumi kiállításában és 1953-ban a Liljewallhs Művészeti Galériában Stockholm város 700 éves jubileuma alkalmával rendezett kiállításon, utóbbin a funkcionalista terem berendezésével. Hagyatékának egy része 1991-ben került a Magyar Építészeti Múzeumba. Ekkortájt a Lechner építészdinasztia második generációjának (id. Kismarty-Lechner Jenő és Kismarty-Lechner Loránd) bemutatása után merült fel az ötlet, hogy a harmadik generációt is be kellene mutatni. Budapestre Lampel Miklós révén került az anyag, aki részt vett az összeállításában. (A kiállítás végül meghiúsult.) Munkái közül kiemelkednek az emberléptékű, modern lakótelepi, sorházi, családi és hétvégi házai. Külföldre is készített terveket, így St. Paul de Vence-ba és Mallorca szigetére tervezett nyaralót, és a finnországi, svéd lakosságú Åland szigetére egy menedékházat. 1987-ben az ő közreműködésével sikerült jogdíjmentesen kiadni A mai svéd építészet c. könyvet, mely az ő előszavával jelent meg.7 Pajor Kornél 1949-ben érkezett Svédországba. Kiváló gyorskorcsolyázó volt, 1941-től a budapesti Korcsolyázó Egyesületben sportolt. 1949ben a davosi Európa-bajnokságon bronzérmet, az oslói világbajnokságon aranyérmet nyert. Innen már nem tért haza, és hamarosan a svéd Castor Östersund egyesületben folytatta sportpályafutását, amely 1960-ig tartott. A budapesti Műszaki Egyetemen megkezdett építészeti tanulmányait a stockholmi Műszaki Főiskolán folytatta, 1952-ben diplomázott. Dolgozott a Grönwall irodában és Kismarty-Lechner Jenővel is társult. Későbbi, hosszú pályafutásának (2016-ban hunyt el) feltérképezéséhez további kutatásokra van szükség. Annyit lehet tudni, hogy a HSB-nél is dolgozott, ahol osztályvezető lett, 2400 lakás tervezése fűződik a nevéhez. 13 évig dolgozott a Kooperativa Förbundet cégnél, kilenc áruházat

VÁRHELYI GYÖRGY: LAKÓHÁZ, BJÖRKHAGEN,1956

UTÓIRAT | POST SCRIPTUM

XX. ÉVFOLYAM | 113. SZÁM

| 68

IFJ. KISMARTY-LECHNER JENŐ: MALLORCAI VILLA TERVE

tervezett, köztük a stockholmi Mörby Centrumot. 1956-ban kapta meg a svéd állampolgárságot, a forradalom kitörésekor aktívan részt vett a svédországi magyar közéletben, a segélyek gyűjtésében, amelyet már nem tudtak Magyarországra juttatni, így az ausztriai menekülttáborba kerültek. A Svédországba érkezett magyaroknak segített munkát szerezni. Az ’56-os magyar építész emigráció Svédországban Ismertetésemet a Lampel-házaspár munkásságával kezdem, mivel velük álltam személyes kapcsolatban. Lampel Miklós 1927-ben született Szegeden. 8 Diplomáját a Budapesti Műszaki Egyetemen szerezte 1954-ben. 1954–55-ben élelmiszeripari üzemek építésvezetőjeként tevékenykedett. 1956-ban erőművek tervezésén vett részt. 1956 decemberében lépte át a határt, és hamarosan Bécsben kapott állást a jól menő Erich Boltenstern irodájában. Boltenstern tervezte pl. az első bécsi magasházat, a Ringturmot 1953–55-ben. 1957-ben lehetősége nyílt Svédországban folytatni a pályáját, így feleségével Stockholmban telepedett le, ahol a SIPOREX cégnél kapott munkát. 1958-ban a kevésbé ismert Hodin és Westrin irodában többlakásos épületek tervezésében vett részt. 1959–60ban az Eriksson és Webjörn építészirodában lakóépületek, idősotthonok és iskolák tervein dolgozott. 1960-tól 1962-ig Harry Egler várostervező irodájának építésze lett. Egler korábban Forbáttal is dolgozott együtt. Lampelre itt várostervezési feladatok vártak, illetve üzletközpontok, nyaralóövezetek beépítési tervei. 1962–63-ban a már említett Leonie Geisendorf irodájában munkálkodott. 1963 és 1968 között Hakon Ahlberg irodája következett. Ahlberg (1891–1984) vezető alakja volt az 1936-ban alakult Svéd Építész Szövetségnek (Svenska Arkitekters Riksförbund). Ő tervezte Blackebergben a neoklasszicista szabadkőműves székházat (1928–1931), és feltehetően ő ajánlotta tagfelvételre Lampel Miklóst. Ahlberg munkája (Reiniussal közösen) a hjorthageni funkcionalista munkáslakótelep, amely 1934 és 1937 között épült. Az irodában Lampel kórházak és irodaépületek tervezésében vett részt. 1968-tól 1992-ig a 65000 lakosú Järfälle helyettes városépítészeként tevékenykedett. Saját praxisában várostervezéssel foglalkozott 1968 és 1973 között, illetve a Lago Maggiore partján fekvő Intra Verbania villanegyed tervezésével. 1971–72-ben tanársegéd volt a stockholmi Műszaki Egyetemen. 1971-től több ízben Magyarország számára végzett szaktanácsadói munkát felújítások, építési közigazgatás egyszerűsítése témakörökben. Publikációi közül meg kell említeni Budapestről szóló munkáit (Az 1800-as évek városa Budapesten, létrejötte és mai helyzete, 1982, svéd nyelven; Budapest, új élet az 1800-as évek városában, 1990, utóbbi Lampel Évával közösen; valamint Kortárs építészeti kalauz, Klein Rudolf előszavával).

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

Lampel Miklóst és Évát az 1980-as évek végén ismertem meg. Többször ellátogattak a Magyar Építészeti Múzeumba kutatni, beszélgetni. Ha itthon jártak, megnézték a kiállításainkat is. Nekik köszönhető, hogy ifj. Kismarty-Lechner Jenő anyaga a múzeumba került. Utoljára 2002-ben az Ernst Múzeumban találkoztunk a Művészek és műtermek tárlat megnyitóján, amelynek egyik kurátora voltam. Miklós ugyanebben az évben egy balesetben elhunyt. Felesége, Lampel (Deutsch) Éva 1949-ben szerezte diplomáját a Budapesti Műszaki Egyetemen. 1952 és 56 között az Építésügyi Minisztériumban dolgozott. 1957-ben már Bécsben találjuk, ahol a Müllner és Ursprunger építészpáros irodájában kapott munkát. Ezután Stockholmban, először Lennart Tham, majd 1959-ig Ahlström, Bryde és Aström irodában tevékenykedett. 1959 és 1963 között Even Kjerr irodája, 1963 és 1966 között Hjalmar Klemming és Erik Thelaus irodája következett, ez a páros építette korábban Vällingby magasházait. 1967-től 1970-ig az enskadaleni kórház építészirodájában dolgozott, majd Växjöben, a BjurströmJohn-Rosén irodában vállalt állást. 1975-től a fővárosi Művészeti Főiskola Építészeti iskolájának tanára volt, egészen 1992-ig. Első tervezési munkái itthon felújítások voltak 1955–56-ban a budai Várban. Férjével együtt ő is részt vett az Intrába tervezett villanegyed tervezésében 1968 és 1970 között, amely végül nem valósult meg. Barkarbyban 1973–74-ben egy kőtörő és aszfaltüzem, Fröviben 1976–78-ban egy javítóműhely és iroda épület a tervei alapján. 1982–83-ban Kallhällben egy szeméttelepet tervezett, 1980 és 1983 között családi házakat és nyaralókat Gumsban. Duvbóban egy századfordulós villa rekonstrukciója építésze volt. Publikációi közül meg kell említeni az északi favárosok tematikájában írottakat. 1972-ben jelent meg A régi Geffle c. munkája, majd majd az Északi fővárosok svédországi részét taglaló fejezet, Lis Hogdallal közösen. 1975-ben szintén Lis Hogdallal közösen jegyzi a Kommunális politika és régi házak c. könyvet, amely a múlt épületeinek nagyobb megbecsülését hivatott szolgálni, kritizálva az addigi gyakorlatot és annak politikai ös�szefüggéseit. 1985-ben jelent meg cikke a magyar organikus építészetről az Arkitekturban Az élő építészet Magyarországon (Levande Arkitektur in Ungarn) címmel. A magyar organikus építészet első kiállítása Helsinkiben, a Finn Építészeti Múzeumban volt, az akkori igazgató, Markku Kommonen meghívására. Ez az anyag Stockholmban is szerepelt, éppen a Lampel-házaspár hathatós segítségével. A házaspár jó kapcsolatot ápolt Makovecz Imrével is. Lampel Éva 2017 augusztusában hunyt el. Kiss Ferenc (1918–1993) nevét először a Plesz Antallal folytatott beszélgetéseim során hallottam. Ő lehetett a legidősebb azok közül, akik az emigráció során Svédországot választották új hazájuknak. Koránál és tehetségénél fogva ő már itthon is jelentős épületeket mondhatott magáénak. 1942-ben szerzett diplomát a József Királyi Műegyetemen.9 Első jelentős terve a Dávid Károllyal és Juhász Jenővel készített Népstadion első változata 1949-ben. Ekkor a Köztiben dolgozott. Első jelentős, megvalósult épülete a modern szellemű újpesti rendelőintézet épülete 1949-ben, Ránki Józseffel és Mikolás Tiborral. 1950-től a MATI-ban, majd annak jogutódjában, az Ipartervben dolgozott. Ő tervezte a Zalaegerszegi Ruhagyárat, a kaposvári fonodát (1951, Böhönyei Jánossal), a debreceni Kórélettani Intézet épületét a Debreceni Orvostudományi Egyetem részére (1950). Utolsó itthoni munkahelye a Lakóterv Típustervező irodája volt. Oktatott a Mesteriskolán, tanítványai közé tartozott Arnóth Lajos, Biczó Katalin és Bajnay László. Az Ipartervben eltöltött évei alatt munkatársaival kiadták az ipari épülettervezés Gépgyárak c. kötetét,10 amely nemzetközi sikert aratott, és tervezték a kiadását Németországban és Franciaországban is, ám ezt a forradalom, valamint Kiss Ferenc emigrációja meghiúsította. Rövid ausztriai és Németországi tartózkodás után érkezett meg Svédországba. Néhány levél, faxmásolat, fotók és egyéb dokumentumok maradtak fent Bodonyi Csabánál, aki Plesz Antal révén ismerte meg Kiss

69 |

Ferencet. 11 A fotóanyag néhány csoportkép kivételével csak azt a Kelet-Berlinben megépült szállodát dokumentálja, melyet a német egyesülés után lebontottak. Ezt Südi Ernővel együtt tervezte, aki Bonnban élt, ő szerezte a munkát. Kiss, amikor már lehetett, hazalátogatott, tartotta a kapcsolatot az itthoniakkal (Plesz, Szrogh, Farkasdy). A hagyatékban egy egyelőre nem beazonosított új település tervei is fennmaradtak. Szrogh a következőket írja a Magyar Építőművészetben megjelent nekrológjában: „A kintiekről (munkáiról) ha faggattalak, szemérmesen elterelted a szót, inkább fáradhatatlanul vittél Tengbom, Asplund, s a hozzád lélekben talán legközelebb álló Lewerentz munkáihoz... Egy szerencsés estén végre rá tudtalak venni, hogy legalább egy fényképen megmutasd azt a berlini szállodát, aminek minden építészeti csudáját leírnom lehetetlen, csak irigyelni tudtalak érte...” 12 Karikatúrák, pl. a Farkasdy Kossuth-díja alkalmából készült rajz, és bökversek is fennmaradtak az anyagban. Szarkasztikus, szójátékban gazdag humoráról és pesszimista világlátásról tanúskodnak a levelek, faxok. Svédországi tevékenységének feltárása további kutatásokat igényel. Saját irodája a céges levélpapír alapján Stockholmban volt: Ferenc Kiss Arkitektkontor AB, Vindragarvägen 8. S-11740 Stockholm. Talán megérdemelne egy emléktáblát. Simonffy Gyula régi debreceni köznemesi család sarja volt, 1923-ban született Budapesten. 1942-ben érettségizett a Verbőczy Gimnáziumban, majd a Műszaki Egyetem építészkarán kezdte meg tanulmányait. 194546-ban a műegyetemi hallgatókkal Dániába, onnan Svédországba került. A Svenska Trähus, illetve Grep Nils irodájában dolgozott. Hazatérve folytatta tanulmányait, 1949-ben szerzett diplomát. Első munkahelye Miskolcon volt. 1950 és 1955 között az Ipartervben irányító tervezőmérnök, 1953-tól tanársegéd a Műegyetemen, 1956-ban az Építésügyi Minisztériumban kapott állást. A forradalom alatt a minisztérium forradalmi bizottságának elnöke, ezért november 4. után az emigráció mellett döntött. 1957-ben Svédországban a HSB-nél helyezkedett el, ahol osztályvezetői pozíciót is betöltött. Innen ment nyugdíjba 1984-ben. Több, mint 9000 lakást, üzletházakat, iskolákat, éttermeket tervezett. 1966-ban első díjat nyert az umeåi Városi Színház tervpályázatán. 1985-ben a Svéd Kereskedelmi és Iparfejlesztési Hivatal (NUTEK) előadói körútra küldte Kínába. 1988-ban a Magyar Mérnökök és Építészek Világszövetségének elnökévé választották. Az 1970-es évektől a Svéd Johannita Rend lovagja, 1990-től az újjászülető Magyar Johannita Rendben svéd anyagi támogatással jótékonysági akciókat irányított. 2002-ben fotókiállítása nyílt Debrecenben. Tagja, majd 1994-től presbitere volt a Svédországi Magyar Protestáns Egyházi Közösségnek. 1982-től gyakran fordult meg az Egyesült Államokban, ahol leánya és unokái élnek. 2007-ben hunyt el Budapesten, ahol kívánsága szerint a farkasréti temetőben, a Simonffyak családi sírhelyében helyezték örök nyugalomra.

Markó László 1935-ben született, tanulmányait a Budapesti Műszaki Egyetemen kezdte meg. A forradalom után első feleségével, Sisa Margittal Svédországot választották. Itteni tanulmányait a göteborgi Chalmers Műszaki Főiskolán (Egyetemen) folytatta, ahol 1961-ben szerzett diplomát, majd 1965-ben a Művészeti Akadémián tanult. Első munkahelye Várhelyi György irodájában volt, majd Stockholm város építészeti irodájában munkálkodott Göran Sidenbladh és Torsten Westman igazgatósága idején. 1984-ben nyitotta meg saját irodáját Djursholmban. Fontos munkái közül meg kell említeni a Várhelyivel közösen jegyzett Bendkärr lakóegyüttest Nyköpingben, a Hitton Slussen szállodát, és a két hidat: az Alviksbront és a Järnvägsbront. Schömer Ervin szintén 1935-ben született Budapesten, egy építészdinasztia tagjaként. A Műszaki Egyetem negyedéves hallgatója és a Tartószerkezeti Tanszéken részmunkaidős tanársegéd volt, amikor a forradalom után Ausztrián keresztül Svédországba emigrált. Itt a fővárosban a Műszaki Főiskolán 1961-ben diplomázott. Ezután a Művészeti Főiskolán tanult, ahol 1970-ben végzett. 23 évet dolgozott főépítészként és várostervezőként, emellett saját irodája is volt. Térképzési elmélete a gazdaságos építőtevékenységet szolgálja (Theory of the production of Arcitectural Space). Kvetán József (Josef Bándi) 1933-ban született Budapesten. 1955ben szovjetellenes magatartása miatt kizárták az ország összes egyeteméről. 1956 decemberében elhagyta az országot és Svédországban telepedett le. Itt felvették a göteborgi Chalmers Műszaki Főiskola építészkarára, ahol három év múlva diplomát szerzett. Ezután kórházakat, bevásárlóközpontokat és villanegyedeket tervezett. Részt vett több városrendezési pályázaton, díjakat és megvételt nyert. 1964 és 1988 között vezető építészként dolgozott egy göteborgi várostervező irodában. Jelentősebb munkái közül megemlítendő egy 6000 lakásos előváros urbanisztikai terve, régi városrészek felújítási terve, valamint 25 kisebb városrendezési terv. 1989-től 1998-ig Mölndal város várostervező irodájában alkalmazták vezető építészként. Itt lakótelepek rendezési terveit, pályázatok programjait készítette. 1999-ben saját irodát nyitott, ahol várostervezési kérdésekkel foglalkozik. 1990-ben épült fel Angeredben a Pierre der Hagopjan közreműködésével tervezett katolikus temploma. A tanulmány az MMA ösztöndíjprogramjábnak keretében készült 2017-ben.

—

1 Magyar Irodalmi lexikon, Akadémiai Kiadó, Bp. 1978. II. kötet 2 Irodalmi Lexikon, Győző Andor kiadása, Bp. 1927. 845–854. 3 A kiállítás katalógusa, a Magyar Országos Képzőművészeti Tanács kiadása, 1926. 4 Mendöl Zsuzsanna: Forbát Alfréd, Pécs, 2008. 5 I. m. 343. Várhelyi munkásságáról 2015-ben jelent meg egy könyv, melyet nem sikerült megszereznem. 6 ifj. Kismarty-Lechner Jenő: Curriculum vitae 1981. okt. 19. Kézirat a Magyar Építészeti Múzeumban 7 A mai svéd építészet Műszaki Könyvkiadó Budapest 1987. 8 Az 1993-ban írott, svéd nyelvű önéletrajza alapján 9 Posztumusz Ybl Miklós-díj. Szerk. Winkler Barnabás. HAP Galéria, 2010 10 Műszaki Könyvkiadó, 1956. 11 Itt szeretném megköszönni Bodonyi Csaba építésznek a nála fellelhető Kiss Ferencre vonatkozó dokumentumok kölcsönzését. 12 Szrogh György: Kiss Ferenc 1918-1993 Magyar Építőművészet 1994/1.

Swedish Architecture and Hungarian Immigrants in the 20th Century DETAILS OF THE ACTIVITIES OF HUNGARIAN IMMIGRANT ARCHITECTS IN SWEDEN This study was written to survey the careers of Hungarian-born architects who immigrated to Sweden during World War II or in the post-war era, and produced the majority of their oeuvre there. The author reveals less known aspects of Hungarian immigrant architects through his personal acquaintances. KVETÁN JÓZSEF (JOZEF BÁNDI): KATOLIKUS TEMPLOM, ANGERED, 1990

UTÓIRAT | POST SCRIPTUM

XX. ÉVFOLYAM | 113. SZÁM

| 70

Maróti Géza zebegényi országzászlója a Műcsarnokban TRIANON 1001 szöveg | text:

SZEGŐ GYÖRGY

Trianoni emlékmű-előadásomat keretes szerkezetbe illesztem. A szálakat Maróti Géza velencei műcsarnokától és életművétől indítom, de végül el fogunk jutni Zebegénybe. Benne pedig több szálon közelítem Jankovics Marcell Műcsarnokban 2019/20-ban megrendezett retrospektív kiállításának Zebegény-installációját. A személyes, családi gyökerek Trianonja: nagyszüleim a Vág völgyében éltek a Nagy Háború végéig. A falujuk a Galgóctól pár kilométerre keletre fekvő Besenyőpetőfalva volt (ma Pečeňady). Újabban ugyanilyen közel van hozzá Bohunice barátságtalan atomerőműve, szintén a nagyszombati kerületben, a pöstényi járásban. A Vág hídjának túloldalán Galgóc, tovább MARÓTI GÉZA Nyitra és Léva történelmi magyar városok. Utóbbi kettő közt található Barsvörösvár és Aranyosmarót, előbbiben Maróti Géza született, utóbbiban apja, Rintel Lipót gazdálkodó volt. Az én dédapám a szomszédos Nagytapolcsányban volt borkereskedő, akinek fia – nagyapám – Maróti Gézával egy időben, az 1870-es évek közepén született. Rintel/Maróti Géza a nyitrai piaristákhoz járt, és visszaemlékezéseiben már akkor „vágy-kereszténynek” vallotta magát; ezek az évtizedek a felemelkedést biztosító zsidó-magyar testvéresülés aranykorát jelentették. Géza szobrásznak tanult, és apja tiszteletére felvette a Maróti nevet. Az én nagyapám Besenyőpetőfalván települt le, onnan vonult be a Nagy Háborúba, Cattaróban harcolt. Élelmiszerkereskedők voltak - korábban árva lányként feleségül vett nagyanyámmal. Ő távoli rokona volt Mahler Edének, a magyar egyiptológia egyik alapítójának, az elárvult lány náluk, Pozsonyban nőtt fel. Okos fiatalasszony lett belőle. Három gyerekkel érte a Cseh Légió bevonulása, férje a fronton. Rádió, mobil nélkül is fel volt készülve: már előző este kocsit fogadott, hogy el tudjanak menekülni, ha kell. És kellett: éjjel a Matica Slovenska egyik tagja - egy Josef nevű suhanc - belőtt hozzájuk az ablakon. Nagymama a kert hátsó végénél szállt fel a kocsira a három gyerekkel, és – az ágyneműt leszámítva – mindent hátrahagyva elmenekültek. A cihába bújt gyerekekkel három napig döcögtek Rákospalotáig, ahol nagy sokára találkoztak a hadifogságból hazatérő nagypapával. Ez a családi keret eleje. A felvidéki Magyarországot mindkét család boldog békeidőként élték meg. A békének és keretes felvezetésemnek is itt a vége. Maróti szülei a századvégen a fővárosba költöztek. Géza előbb reáliskolába, majd a Mintarajziskola szobrász osztályába iratkozott, Stróbl Alajos mesterhez. Önkéntes volt a K.u.K. hadseregben, mokány fiatalember. Még 1898-ban a bécsi Fritz Mihály kőszobrász lányát vette feleségül. Budapesten mindenféle iparművészeti pályázaton indult, sok pályaművét díjazták is. 1901–1914 között a főváros első számú épületszobrásza lett. Sikerei csúcsán kapta meg az 1906-os milánói világkiállítás magyar pavilonjának társtervezői megbízását.

Itt szeretném idézni Gerle Jánost, akinek a 2000-es 7. Velencei Biennálé Mi vagyunk Atlantisz c. magyar kiállításán társkurátorként az alkotótársa lehettem: „A velencei ’Magyar Ház’ tervezője a magyar építészettörténet különös alakja, nem építész, mégis a legnagyobb nemzetközi építészeti sikerek szerzője, a századforduló művészvilágának közismert és közkedvelt alakja, a finn Akseli Gallén-Kallela és Eliel Saarinen közeli barátja. Pályáját épületszobrászként kezdte, a budapesti bankok jó részét az ő allegorikus MARÓTI GÉZA: A ZEBEGÉNYI ORSZÁGZÁSZLÓ TERVDOKUMENTÁCIÓJA figurái díszítik. Iparművészként tervezett bútorokat, enteriőröket, kiállítás-tervezői munkái révén vált az 1906-os milánói nemzetközi iparművészeti kiállítás társtervezőjévé, amelynek végül igazi Gesamtkunstwerk szellemiségű megalkotója lett.”1 Milánóban több pavilon is leégett, köztük a magyar is, és az olasz közélet csodálta, ahogyan Maróti rendbe hozta a magyar kiállítást: hős világfiként ünnepelték. Saját alkotásokkal is pótolta az odaveszett művek egy részét. A minőség és a bravúr nyomán kérték fel a velencei magyar pavilon tervezésére. Maróti emlékirataiból idézem a velencei kiállítás műcsarnokáról szóló részt: „Közben a milánói kiállítás sikere bizonyos hullámokat vetett külföldön, de különösen Olaszországban. A kiállítási dekoráció szobrászati részleteit elkérték az iskolák számára, ha jól emlékezem Anglia és Németország részére is. Az olasz kormány akkor kezdte kiépíteni művészeti, illetve kiállítási programját, mert abban igen helyesen, nagy idegenforgalmi lehetőségeket látott. Így merült fel a velencei

A VELENCEI MAGYAR PAVILON, 1909

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

71 |

nemzetközi képzőművészeti kiállítások eszméje a Giardini Pubblici területén… Mármost Velence városa felajánlott egy telket Magyarországnak is egy állandó műcsarnok céljaira azon kívánsággal, hogy azt én tervezzem, mivel az olasz művészeti körök megszerették milánói kiállításunkat és annak akkor nagyon újszerű művészeti, építészeti elveit, úgyhogy szívesen láttak volna valami hasonlót a Giardini Pubblici nemzetközi területén. A kultuszminisztérium tényleg meg is bízott a velencei állandó magyar műcsarnok tervezésével. Még alighogy elterjedt ezen megbízatásom híre, egy építészekből álló, számos tagú bizottság kereste fel a kultuszminisztert egy neves építésztanár vezetésével. Panaszt tettek, hogy egy diploma nélküli embert bíznak meg egy külföldi, reprezentatív építkezéssel és nem közülük valakit. A miniszter nem mondhatott mást, mint hogy ő egy külföldről jövő kívánságot honorált az én megbízatásommal, mire az urak hosszú orral távoztak, eltevén bosszújukat későbbi időkre.”2 A Milánó-Velence kapcsolat folytatásához újra Gerle János szövegéhez fordulok: „A kiállítás bezárása után lebontott milánói pavilon legszebb motívumait, a búzakalászos kapuíveket és a zeneművészet szentélyét Maróti megismételte az 1909-re elkészült velencei állandó pavilonban. Szakmán kívüliként történt felkérése és saját művészet-eszményének és személyes alkotásainak előtérbe helyezése ellene hangolta a hazai művészeket, holott a pavilon programja nyilvánvalóan jól illeszkedett a nemzet századfordulós önképének centrumába. Pécsett, Bécsben, Torinóban vett részt jelentős országos és nemzetközi kiállítások pavilonjainak megtervezésében, de Velencét követően építészeti megrendelést nem kapott! 1913-ban látott neki, hogy megtervezze saját zebegényi házát. Ez a különös, művészeti munkásságát összegző nyaralóépület, amelyben élete végén hosszú időt töltött, különféle funkciók után, kifosztva került magántulajdonba, pedig a velencei pavilonhoz, az egyetlen el nem pusztult századfordulós magyar kiállítási épülethez hasonlóan őrizhetné egy korszak emlékét, amely az utolsó nagy szellemi kísérlet volt, hogy a környezetalakítás hagyományos elemeit felelevenítse és megújítsa, megvalósítsa a természettel való harmóniát. Az első világháborút hadifestőként szolgálta végig, saját kérésére elsősorban a Közel-Keleten időzött, a bibliai tájakat és építészeti emlékeket tanulmányozva. Nekilátott Salamon temploma rekonstrukciós terveinek, ezek a tanulmányai keltették fel komolyabb érdeklődését Atlantisz iránt. Saarinen meghívására ment az Egyesült Államokba, ahol a cranbrooki egyetemi

MARÓTI GÉZA ATLANTISZ-KONCEPCIÓJÁNAK MAKETTJE, KÉSZÍTETTE: VARGA PÉTER, 2000.

UTÓIRAT | POST SCRIPTUM

MARÓTI GÉZA ATLANTISZ-REKONSTRUKCIÓJÁNAK ALAPRAJZA

MARÓTI GÉZA: A ZEBEGÉNYI ORSZÁGZÁSZLÓ ALAPRAJZA (RÉSZLET)

épületek dekorációs munkáit készítette. A húszas években sok amerikai építkezésben vett részt, főleg Albert Kahn építész mellett. Hazakerülve hivatalos megbízása nem akadt, idejét saját kutatásainak szentelhette.”3 A 2000-es Atlantisz-kiállítással egyrészt Maróti velencei műcsarnokának rekonstrukcióját is ünnepeltük, másrészt a nemzetközi főkurátor, Massimilano Fuksas felhívására egy ökológiai tematika köré rendeztük a felkért építészek és képzőművészek munkáit. Egy, a Maróti visszaemlékezéseire rímelő, Szent Márk tér oszlopaihoz kötődő 'véletlen' találkozást is érintek: Marko Pogačnik szlovén képzőművésszel. A világhírű városgyógyító bevezetett Velence szellemtörténetébe, ami bámulatosan illeszkedett Maróti egykori és a mi aktuális koncepciónkhoz. Kiállítóként meghívtuk Pogačnikot is a magyar pavilon építészeihez és képzőművészeihez. A kiállítást a Massimiliano Fuksas által meghirdetett „Több etikát, kevesebb esztétikát!” hívószó köré rendeztük. Ennek Maróti szellemtörténeti kutatásai adták a gerincét. A 2000-es VII. Velencei Nemzetközi Építészeti Biennálé kiállításának magyar pavilonja Maróti Atlantiszát a város ősképeként, valamint a természettel harmóniában együtt élő ember és a pusztulás kettős metaforájaként emelte a kiállítás középpontjába. Így a 20. század végére kiállítóink és közös kiáltványunk egy civilizáció lehetséges eltűnésére figyelmeztettek. A nézők jó része meghatottan, sírva távozott, a tragikus tiszai halpusztulás fotói is megrázó, fenyegető élménnyé váltak. A magyar kiállítás nagy katalógusában idézett Maróti kutatások váza mellé írtam egy szellemtörténeti esszét 4 az ókori sírépítészet és a keresztesek által Európába hozott katedrálisépítő szent tudásról. A negatív kritika is érezte az üzenet szakrális tartalmát – tudniillik a Maróti-pavilon zeneszobájába látványtervezőként az ókori jeruzsálemi Szent Sír templom modelljét, annak szellemi esszenciáit modellező, bejárható makettként a házba illesztettem. P. Szűcs Júlia ebben a Szent Koronára ismert rá, és kiátkozta a kiállítást. A másik helyspecifikus makettet a ház előtt állítottuk fel, melyet Maróti több évtizedes építészeti rekonstrukciós kutatásainak alapján, Atlantisz misztikus városáról a pécsi Varga Péterrel készíttettünk el. Az Ernst Múzeumban Karátson Gábor megnyitója üdvözölte ezt az üzenetet. Maróti élete végén, csalódott, kiábrándult lelkiállapotban folytatta az Atlantiszra vonatkozó kutatásait, amelyeket önéletrajzi feljegyzései szerint ő maga is élete fő művének tekintett. Kivételes világossággal látta a harmincas években az egész európai kultúrát fenyegető, egyre gyorsabban közelgő veszélyt. A Műcsarnok vezetőjeként 2014-től a más-más művészetfelfogású, eltérő előtanulmányokkal érkező közönséget szeretném megszólítani. A befogadói esztétika alapszabálya szerint: hagyni és/vagy elérni, hogy a

XX. ÉVFOLYAM | 113. SZÁM

| 72

emelkedik, uralja azt. Megközelítése a nyugati oldal gyalogos szerpentinjén, és délről a temetőből induló stációkat érintve fizikai erőfeszítést igényel, zarándoklatnak tekinthető, fölérve a fizikai, lelki emelkedettség állapotába kerülhet az oda tartó. Fölfelé haladva fokozatosan bontakozik ki a táj, egyre teljesebben tárul fel a Dunakanyar egyik legszebb panorámája. Maróti megérezte, hogy ezen a helyen minden adott ahhoz, hogy szakrális tér születhessen, az ő feladata a hely adottságainak legoptimálisabb kiemelése volt. A zebegényi akropoliszt hozta létre, a település fölötti szent kerületet. A kopasz hegy megszentelése, kiemelése a hétköznapi világból már a kápolnaépítéssel meg kezdődött, Maróti egy különös emlékmű együttessel folytatta a hegy szakralizálását. Az Országzászlót a meredek, szakadékszerű falban végződő plató legészakibb pontjára helyezte el. Az alapzat kialakításakor az ősi, kora középkortól kedvelt centrális térszervezés formarendszerét alkalmazta. Az eredeti terveken 2,3 méteres falmagasságú, 21 m átmérőjű, kör alaprajzú támfal szerepelt, a megvalósításkor ez nyolcszögletű lett, melyet nyolc bástyaszerű kiugrás tagol, ebbe kisebb zászlórudak elhelyezését tervezte Maróti, de sohasem kerültek a helyükre. A falon belüli részt feltöltötték, és nyolcszögletű, hét lépcsőfokkal megemelt pódiumot alakítottak ki. A pódiumon négy nagy kőoszlop fogja közre az országzászló rúdját. A négy oszlop tetejére hatalmas kettős kereszteket szeretett volna állítani, melyeket este kivilágítva több kilométerről lehetett volna látni. A tervek ritkán valósulnak meg a tervező álmai szerint, itt is közbeszólt a sors, illetve egy önkéntes műszaki ellenőr. Maróti naplójában nagy keserűséggel dokumentálta elképzelései megcsonkítását. »A harmadik érdekesség, nem diluviális, hanem egy jelenkori őslény, egy bizonyos Káromy nevezetű állami mérnök, aki önként vállalkozott, hogy a kőművesek által teljesített köbméter mennyiséget kizárólag, mint számcsősz ellenőrzi.«” 5 Ez, akkor, az 1930-as évek végén

művet a néző „fejezze be”. Ezt nem csak a kiállítások kiválasztásával és elrendezésével, de a művek befogadását segítő installáció segítségével gondolom „átnyújtani”. Már az első évben terveztünk egy multifunkcionális, egyszerre kiállító- és színpadteret, amit statikai okokból nem tudtunk megépíteni. Később, 2017-ben az egyik megatárlatunkhoz mégis megépítettük. A Rejtett történetek – az életreform-mozgalmak és a művészetek című kiállításnak a Műcsarnok apszisába helyezett installációja megidézte az 1920-as években alkotó – ugyancsak az ókorhoz forduló – svájci díszlettervező, Adolphe Appia egyik híres színpadi architektúráját. (Az adaptációt Ertsey Attila tervezte.) Az adott tárlatokhoz megfogalmazott kis módosításokkal máig működik ez a drámai installáció. A tavalyi II. Építészeti Nemzeti Szalonon belül Medgyaszay, a modern címmel Potzner Ferenc rendezett kiállításrészt. Az Appia-építményt aktuális beavatkozással terveztem át Medgyaszay István Nemzeti Panteonjának egy kései, hármashatárhegyi változatának megidézésére. (A kivitelezésben Petromán Zoltán segített.) A szerkezet nem vált üres illusztrációvá, ezúttal is számos kísérőprogramot látványos módon, színpadként fogadott be. 2019 végén, Trianon 100. évfordulójára, Jankovics Marcell kiállításán belül hasonló átalakítást csináltunk, ezúttal Maróti Géza zebegényi Trianoni Országzászló emlékművét megjelenítve. Az ötleten ketten osztozunk Medve Mihállyal, aki a Trianon diktátumát leleplező Jankovics grafikai sorozatot bemutató egység kurátora volt. Sikerült megtalálni a plasztika szellemi magját, amely az antik gyökerű emlékművet torzójában is drámai erővel tudta felidézni, miközben alkalmas felületet is adott egy-egy Jankovics-grafika felnagyított prezentációjához. Különösképpen működött a Maróti-féle zenei szinergia, amikor felzendültek Gryllus Vilmosék himnuszai. Az apszis a Műcsarnok hosszházának végében szakrális utalás a Maróti által évtizedekig kutatott Platóntól ismert ókori architektúra. És egyszerre a templomos közvetítéssel Európa-szerte katedrálissá nőtt építészeti csodákra. Ugyanis Maróti Géza Zebegényben szabadtéri katedrálist épített. Jól felismerhető a fenséges Duna-parti szent helyre adoptált, kereszt alaprajzú oszlopokból, nyolcszög alaprajzú Szent Sír templomból álló apszis. A hosszház közepén a robusztus Krisztus-fej és pronaosz, a kálvária végpontját formázó kápolna. Ennek a kompozíciónak a magját rajzolja át a műcsarnoki apszisba tervezett emlékmű-részlet. Egy évvel a 2000. évi Velencei Építészeti Biennálé magyar pavilonjának kiállítása után az Iparművészeti Múzeumban Ács Piroska kurátor retrospektív Maróti kiállítást rendezett, amihez monografikus katalógus is készült. Az életmű egy-egy főterületét külön tanulmányokkal mutatták be. Köpöczi Rózsa a Maróti és Zebegény témát dolgozta fel, a Maróti villák és az országzászló elemzésével: „A Kálvária-hegy a falu és a táj fölé

már érezhetően hétköznapi antiszemitizmus volt. Folytatom Köpöczi értő elemzését: „A faluból a szerpentinen, vagy a temetőből a Keresztúton felérő zarándok a zöld fűből kimagasodó, szürke terméskő oszlopokat megpillantva, úgy érezheti, mintha egy ősi vallás kultikus helyére ért volna. Mivel az oszlopoknak itt nincs konkrét építészeti funkciójuk, joggal feltételezhetjük, hogy Maróti a legrégebbi jelentésüket szerette volna felidézni, amikor az oszlop még az ég támasza, életfa–világfa, az égi és földi világ közti kapcsolat szimbóluma volt. Az angliai Stonehenge-ekhez hasonlóan Maróti oszlopai is egy területet jelölnek ki, zárnak körül. A körülöttük kitárulkozó csodálatos táj, az ég a folyó, a hegyek, az erdők zöldje, a háttérben a kis kápolna fehér fala semmihez sem hasonlítható együttest alkotnak. Egymást kiegyenlítő erők találkozási pontjában érezheti magát az idelátogató. A széljárta hegytetőn, lábunk alatt a Duna

MŰCSARNOK-APSZIS APPIA-SZÍNPADA A NEMZETI PANTHEONNAL, MEDGYASZAY ISTVÁN KIÁLLÍTÁS, 2019

MŰCSARNOK-APSZIS APPIA SZÍNPADA AZ ORSZÁGZÁSZLÓVAL, JANKOVICS MARCELL KIÁLLÍTÁS, 2019-2020

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

73 |

A 2000-ES VELENCEI BIENNÁLÉ MAGYAR PAVILON APSZISA: ATLANTISZ-INSTALLÁCIÓ ÉS OROSZ ISTVÁN S. STEFANO ROTONDO-GRAFIKÁJA

MARÓTI GÉZA ZEBEGÉNYI ORSZÁGZÁSZLÓ KOMPOZÍCIÓJA

csillogó víztükrével, magával ragad és felemel a ritkán tapasztalt tágasság. Ha semmit sem tudunk az építő szándékáról – mint ahogy hosszú évtizedekig valójában nem tudtunk –, akkor is megfog a hely különleges kisugárzása. Az oszlopok akár egy be nem fejezett katedrális tartópillérei is lehetnének, apszisában az országzászló nyolcszögletű szentélyével.”6 Majd így összegzi a görögországi Sunionhoz hasonló szent kerületet tervező Maróti munkáját: „Minden stílusperiódusában ornamentikájának szerves elemeként tudta megőrizni a Szent Korona általa absztrahált alapformáit, amelyeket külföldi megbízásai során is alkalmazott. Természetes volt számára, hogy az amerikai Livingstone Memorial bronzkapuját a Szent Korona motívumai díszítik, ahogyan korábban természetes volt az is, hogy Attila mozaik képeivel ékesítse a velencei magyar pavilont, Attilát, »a hun őst« úgy állítva az olasz és nemzetközi látogatósereg elé, mint akinek Velence a létét köszönheti. Merőben szokatlan ez az emancipáltság-érzés a 19-20. századi magyar művészetben, hogy valaki a magyarság nevében ne kisebbségi érzéseivel küzdve, hanem egy szellemi nagyhatalomnak kijáró elismerést természetesnek véve lépjen a nemzetközi kultúra színpadára.” 7 Gerle Jánossal zárom az elemzést: „Összművészeti alkotásként a kiállítási pavilonokat szinte teljes egészükben a maga alkotásaival rendezte be, az ő terve volt a pavilon, annak burkolatai, bútorai, a szoborállvány a rajta lévő szoborral, a faldekoráció a belé foglalt versezetekkel. Lenyűgöző és bámulatra méltó ez a szélsőséges önbizalom a mögötte rejlő elkötelezettséggel (kikeresztelkedett zsidóként) vállalt nemzete iránt, amellyel, ugyancsak európai időegyenértékben, létrehozta a hagyományt és korszerűséget ötvöző, ebben Kós Károlyhoz hasonlóan az Arts & Crafts elveit követő, de az európai századfordulós művészeti mozgalmak iránti teljes nyitottságot is tükröző, önálló művészetét. Mikor a harmincas években kiszorult a hazai és nemzetközi művészeti közéletből, sőt ös�szeegyeztethetetlen ellentétet kreáltak származása, és egész életművével képviselt elkötelezettsége közé, kutatásaival a saját gyökereiben és a magyarságban egyaránt megélt ősi spirituális eredet felé fordult, és magányosságra kárhoztatva, közösségétől és közönségétől megfosztva újra példát mutatott rá, hogyan lehet egyszerre magyarként és nemzetközi szinten gondolkodva alkotni. Számára az, amit a világtól elszakítva, könyveibe merülve létrehozott, nemcsak egyenes, következetes folytatása volt addigi munkásságának, hanem annak csúcsa.”8 A magam szavaival úgy fogalmaznék: a zebegényi tájépítészeti remekmű – beleértve a metaforába a dunai és felvidéki panorámát is – a mindenség modellje. Több részletében az egész Kárpát-medencei föld

szentélye, annak ellenére, hogy a hivatalos, 19. századi gyökerű tudományosság materializmusa erről nem akar tudomást venni. A személyes kerettörténet marad a végére. Ha apámmal, húgaival gyerekként ide kirándultunk, mindig meghatottsággal néztek a Garam és a Vág völgye, a szülőföld, a gyerekkor aranyideje felé. Végül 1970-ben el is autóztunk Besenyőpetőfalvára. A 68-as csehszlovákiai bevonulás után két évvel – a magyar rendszám láttán – becsukódtak a szülőház spalettái. Hangos köszöngetés után jött csak elő az a bizonyos Jozef – 70 évesen. Látszott rajta, félévszázad szorongása: a rekvirált házban élő ember örök otthontalansága, elfojtott bűntudata is. Apám látva rettegését, elköszönve átölelte. Békésen, a békediktátum békéjével indultunk vissza. Apámék, Maróti Géza és Gerle János emlékére is épült a műcsarnoki Jankovics-kiállítás Trianon installációja. Miközben jól tudom, hogy száz éve milliók sorsa alakult hasonlóan.

UTÓIRAT | POST SCRIPTUM

—

1 Az írás a FUGA-ban 2020. szeptember 15-én megrendezett Trianon konferencián elhangzott előadás szerkesztett változata. 2 Gerle János: Maróti Géza 1875–1941. In: A Velencei Magyar Ház. Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum, Budapest, 2000. 3 Uo. 4 Maróti Géza emlékiratai. Lapis Angularis IV. Források a Magyar Építészeti Múzeum gyűjteményéből. Magyar Építészeti Múzeum, Budapest, 2002. 5 Szegő György: A Santo Stefano Rotondo, az égi-földi komunikáció temploma. In: Új Atlantisz felé. A velencei 7. Nemzetközi Építészeti Biennálé magyar kiállításának katalógusa. Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum, Budapest, 2000. 6 Köpöczi Rózsa: Maróti Géza és Zebegény. In: Maróti Géza (1875–1941). Mi vagyunk Atlantisz – Vederemo! Iparművészeti Múzeum, Budapest, 2001. 7 Uo. 8 Uo.

The National Flag by Géza Maróti from Zebegény in Kunsthalle Budapest TRIANON 100 In 2017 the highly successful exhibition held in the apse of the Kunsthalle building titled Hidden Stories the life reforming movements and arts included a lifesize model of a stage architecture by Adolphe Appia which was later on used as the venue for unique events during exhibitions and certain debuts as well. At the end of 2019 this installation represented architect and decorator sculptor Géza Maróti’s (1875-1941) Trianon National Flag monument from Zebegény to commemorate the centennary of the Peace Treaty signed in Trianon in 1920. This study below surveys the geneology of the historic monument itself.

XX. ÉVFOLYAM | 113. SZÁM

| 74

Városépítészeti aspektus BUDAPESTI SZOCREÁL LAKÓÉPÜLET-EGYÜTTESEK szöveg | text:

KISSFAZEKAS KORNÉLIA

„A lakásépítés építészeti munkánknak gerince – tömegessége és az ebből eredő városalkotó szerep miatt.” Jánossy György, 19551

Az államszocialista országok folyamatait feldolgozó kutatások között az 1950-es évek időszakának városépítészete még mindig kevéssé kedvelt terület.2 A politikai befolyásoltság, a diktatórikus rendszer mindent átható ideológiai alapú direktíváinak emléke, akár személyes tapasztalata sokakban máig ellenérzést kelt a korszak városépítészeti/építészeti produktumaival szemben. Az elemzések hangvételét tehát gyakran negatív attitűd és némi lekicsinylés hatja át, mondván: a laikus politikusok és az államhatalomnak elkötelezett szakmapolitikusok oly mértékben szóltak bele a tervezési folyamatba, hogy e kényszer és kompromisszumok között ritkán tudott megszületni szellemi és esztétikai szempontból is minőségi alkotás. A közelmúlt egy-egy felújításának 3 sikere változtatott némileg a hangnemen, de ezek jellemzően fontosabb középületek, városközponti épületegyüttesek, melyek már az építésük idején is megkülönböztetett figyelmet kaptak, hiszen a politika számára jó eszköznek tűntek ahhoz, hogy a kapitalista városmodellt felülíró új „szocialista” város társadalmi másságának építészeti szimbólumai legyenek. 4 Ezt várták el a politikusok, ezt kívánták egyfajta küldetésként megvalósítani a rendszer iránt elkötelezett építészek, de a feladathoz ideológiai tartalom nélkül, pusztán szakmai alapon közelítő tervezők is látták bennük a művészi kifejezés lehetőségét. A lakóépületek, épületegyüttesek szerepe, helyzete azonban ettől lényegesen különbözött, és tervezésük egészen más mozgásteret biztosított az építészeknek. Az 1950-es évek elejétől tucatjával tervezték azon épületcsoportokat, melyekkel szemben az elsődleges igény a hiányzó lakásállomány mielőbbi pótlása volt. Több, sokszor egymásnak ellentmondó elvárásnak kellett párhuzamosan megfelelni: társadalminak (minél hamarabb, minél több lakás), gazdaságinak (minél olcsóbban), ideológiainak (az új jövőképnek megfelelő értékrend szerinti, városszerkezetben, beépítésben, lakásstruktúrában egyaránt). Ugyanakkor a lakóegyüttes tervezése a nagy volumen és a kompozíciós lehetőségek ellenére sem tartozott az építészetileg megbecsült feladatok közé. Kevés tervező foglalkozott vele, talán épp a kötöttségek, az esztétikai lehetőségek korlátos mivolta és a típustervezéssel szembeni ellenérzések miatt is, mely utóbbi – praktikus és ideológiai okokból is – nagyon hamar kapcsolódott a lakástervezés feladatköréhez. A hatvanas évek lakótelepei az építész szakma értékrendjében a mai napig magasabb státuszt képviselnek, noha a városépítészeti jelenlétükre vonatkozóan egyre több kritika fogalmazódik meg. Tudható, hogy az ’50-es években rövid, de szemléletükben lényegesen elkülönülő művészeti-építészeti alkorszakok váltották egymást. Pontosan meghatározható a fordulatok dátuma (1951, 1954) és a változó elvárások mibenléte, a megvalósult épületegyüttesek jellemzőit látva sokszor mégsem azonosítható be pontosan az építés ideje. A beépítési tervek hosszan készültek, gyakran több irodában párhuzamosan, vagy pályázatokkal egyidőben, sőt átfedésben magával az építéssel,5 így nem tudtak rugalmasan reagálni a

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

HOFFMANN ESZTER – ÖRÖKÖS-TÓTH ESZTER: RÉTEGEK ÉS SZUBJEKTÍV MOZAIKOK, FOTÓMONTÁZS. TDK DOLGOZAT 2019, BME

változó szakmapolitikai szempontrendszerekre, és gyakran ellentmondásba kerültek a könnyebben variálható és cserélhető építészeti részletekkel. A korszakot hajlamosak vagyunk egy legyintéssel elkönyvelni a sematizálás és az építészeti közhelyek koraként, gyakran megalkuvónak titulálni a folyamatban részvevő építészeket. Nem célozhattak meg magas művészi babérokat, de tisztes lakókörnyezetet teremtettek, melyek városi minősége a mai lakás-tömegtermelés nyújtotta életkeretekkel összevetve igazán méltányolható. A változó minőségű lakások, a gyakori építészeti sablonok mellett és a sokat kritizált beépítési módok ellenére e telepek egy fontos szempontból kiállták az idő próbáját. Élhetők, szerethetők. Előzmények – remények, elvek, elvárások Közvetlenül a második világháború utáni első kárfelmérések rémisztő képet mutattak. A tervezők egy részének azonban az új korszak építési kilátásai nem csak feladatokat, de egyfajta eufóriát is jelentettek. Számukra a drámai történelmi események új korszakot is nyitottak, radikális megoldások lehetőségét kínálva azokra a városszerkezeti és társadalmi problémákra, amelyeket – véleményük szerint – a meglévő adottságra épülő, óvatos fejlesztési eszközök nem tudtak kezelni. Az 1950-es évek során a városfejlesztésben és tervezésben gyökeresen új szempontok kerültek előtérbe. Egy egységesen tervezett ideális szocialista városban a főközpont dominanciája és az ahhoz széles sugárutakkal is kapcsolódó, munkáskerületi alközpontok viszonya adta a

75 |

CSEPEL, BÉKE TÉRI LAKÓTELEP, 1963. FORRÁS: FORTEPAN - MHSZ

városszerkezetet. Ez egyben a társadalom és a politika hierarchikus struktúráját is hivatott volt térben és formában kifejezni, érvényesítése azonban egy olyan nagyságrendű, kialakult város esetében, mint Budapest, nyilvánvalóan nehézségekbe ütközött. Mégis – mint követendő fejlesztési modell – jó ideig tartotta magát, melyben a reprezentációs igényű (új) központ-képzés és a tengelyesség volt az a két fontos paradigma, amelyet városszerkezeti léptékben már a kezdetektől érvényesíteni kívántak.6 1950. január 1-én, a Budapesthez csatoltak 7, addig önálló várost és 16 nagyközséget, melyek közül jó néhány – iparilag fejlődő munkás-alközpontként – a lakásépítés célterülete is lett. Az alközpontokhoz vezető főútvonalak, mint városkompozíciós eszközök kérdését összekapcsolták a lakótelepek elhelyezésének koncepciójával, mivel ez lehetőséget kínált a reprezentatív, nagyvárosi arculatú, magasabb térfalak kialakítására. Ez az elv a nagyobb lakótömbök helyválasztásánál, összekapcsolva a fenti városépítészeti szempontokkal, az ’50-es években szinte mindvégig tartotta magát. Az 1948-as kommunista hatalomátvétel után a tervgazdaság az erőltetett iparfejlesztést tekintette prioritásnak, az egyéb ágazatokat visszaszorította.7 A politika néhány fontosabb településre fókuszált, elsősorban az ipari potenciállal rendelkező helyekre, melyek között kiemelt szerep jutott a fővárosnak. A háború következményeként eredendően is lakáshiány volt, azonban a gazdaságpolitika (az ipar gyors ütemű fejlesztése, és a mezőgazdaság átalakítása) következtében további erőteljes népesség áramlás indult meg, elsősorban a főváros és az ipari városok felé. A negyvenes évek számításai szerint évi 10-15 000 új lakás építésére lett volna szükség, az első hároméves terv (1947–1949) alatt azonban csak 3500 új lakás épült. 8 A politikai rendszer ideológiája szerint a lakás nem piaci elem volt, hanem alanyi jogon és az érdemek (elkötelezettség) alapján járó állami ellátás része. Praktikus és elvi okokból főkérdéssé vált tehát a lakásszám biztosítása, melyre a rendszer logikája alapján nyilvánvaló válaszként adódott a meglévő lakásállomány államosítása és a nagyobb területűek felosztása társbérletek számára. 1953 után módosult a lakáskoncepció. A Nagy Imre-kormány 1953– 54-es reformkezdeményezései nyomán jelentősen növekedett az állami költségvetés lakásépítésre fordított hányada, az átadott lakások száma azonban még így is folyamatosan elmaradt a tervektől, főleg mert a pártbizottság menet közben többször is emelte a mennyiségi elvárásokat.9 A lakáshelyzet megoldatlansága halmozódó problémaként görgetődött előre. A meglévő lakásállomány megújítása, karbantartása lassú volt,

és az újak építési tempója sem bírta kielégíteni az igényeket. Az előbbi szükségszerű lett volna, de mint a korábbi – elítélt – társadalmi struktúra öröksége, ideológiailag nehezen felvállalható és igen gazdaságtalan volt. Az utóbbi pedig koncepciótlannak és lassú üteműnek bizonyult. A mennyiségi lakástermelés érdekében és a szűkös erőforrásokra tekintettel tehát szabályozták az épített lakások méretét, meghatározták a különböző méretű lakások építési volumenét, majd az igényszintjét. Megjelent a „CS” (csökkentett értékű) lakások építésének koncepciója, a következő három év alatt az épített lakásokon belül 4%-ról 50%-ra nőtt a fürdőszoba nélküli lakások aránya. 10 Az egyéb stratégiák (lakásmegosztás/államosítás; lakásméret csökkentés, minőségcsökkentés) mellett a telepszerű építést alkalmazták. A lakáshiány gyors kielégítésének igénye látszólag nem tűrhette a hosszas esztétizálást vagy egy-egy részletkérdésen való moralizálást. A gyorsaság és tömegtermelés, valamint a lakhatási és az építészeti minőség közötti ellentmondás kérdése a korszak során mindvégig jelenlévő diskurzus volt, melynek buktatóját már a kezdetekkor megfogalmazta prominens építészek egy csoportja: „kevesebbet, de jót, semhogy pillanatnyi szükségből a jövő fejlődését gátló, maradandó épületeket hozzunk létre”. Bár a mennyiségi termelési igény már az 1950-es évektől a tipizálás és a sematizálás irányába kényszerítette a szakmát, a fenti intelmek igazából majd a következő évtizedben kaptak valódi jelentést. Az ötvenes években az újonnan épített lakótelepi lakások száma a főváros lakásépítésének csak 19%-át tették ki, szemben a hetvenes és a nyolcvanas évekkel, amikorra ez az arány 75% feletti lett, az 1960-ban meghirdetett tizenöt éves lakásépítési terv nyomán, melynek technológiai hátterét a házgyári program adta. „Termékei” a tömegesség, a nagy számok, a magassági jellemzők és az építészeti monotónia miatt ma is karakteresen megjelennek a városképben, azonban a sajátos, illeszkedő viselkedésük ellenére az 1950-es évek lakóépület-csoportjai is erőteljes városarculati elemek, jól felismerhető kompozíciós és stílusjegyeik miatt. Szocreál előtt: Pont, sáv... (1948–1950 ) A lakótelepek belső szerkesztési elveit illetően az 1940-es évtized végén nem voltak új tervezési irányelvek, normák; alapvetően a háború előtti tapasztalatok és szemlélet alapján terveztek. Praktikus elrendezésű, jó bevilágítású és benapozású lakások építése volt a cél, melyre városépítészeti szempontból a modernizmus értékrendje szerinti szabadon álló többemeletes sáv illetve pontházas beépítés volt az adekvát válasz.11 A fenti jellemzőket jól mutatják többek között az 1948-ban Angyalföldön (Béke úti lakótelep, Tömöri telep), 1949-ben Újpesten (hajdan Papp

BUDAPEST XIV. WASS ALBERT (PÁKOZDI) TÉR. FORRÁS: FORTEPAN / SAMODAI JÓZSEF ZUGLÓI HELYTÖRTÉNETI MŰHELY

UTÓIRAT | POST SCRIPTUM

XX. ÉVFOLYAM | 113. SZÁM

| 76

IV. ÚJPEST, SZENT LÁSZLÓ (PAPP JÓZSEF) TÉR, 1949-59

XXI. CSEPEL BÉKE TÉR (VÖLGY UTCA), 1949-60

József tér), Óbudán (Hunor utca), Csepelen (Béke tér) épülő épületegyüttesek. „Valószínűleg ezekre a házakra aligha illenének a mai lakótelep ismertetőjegyei. Mégis elmondhatjuk, tágasak voltak, világosak, s a körülményekhez képest korszerűek”, értékelte az épületeket egy 1975. évi cikk. 12 A beépítési és építészeti jellemzőket látva, érthető a cikk írójának szimpátiája, hiszen e telepeken a háború előttről hozott modernista eszköztár dominált, amely a szocialista realizmus intermezzóját követően visszatérve, az államszocializmus által interpretált módon, de közel három évtizeden át uralta a városépítészeti és építészeti szemléletet. Szocreálban – Pontból-pontba, sávból-keretbe (1951–) 1951-ben zajlott le a „Nagy építészeti vita”, melynek történéseiről, tartalmáról számos szakirodalmi anyag hozzáférhető. A modernizmus megtagadása és a szocialista realizmus, mint deklarált elvárás új elvei és keretfeltételei jól nyomon követhetők az 1953-as reform kormányprogram nagy lakásépítkezési akciójának köszönhetően. Budapest 13 helyen kezdtek nagyobb volumenű, releváns telep építésébe, 13 14 így szinte valamennyi, szélesebb körben ismert és beazonosított szocreál lakótelep e korszakhoz köthető. A lakásstruktúrára, a lakások rendszerére vonatkozó szempontok alapvetően nem változtak, hiszen továbbra is fő cél volt, hogy a gondoskodó szocialista társadalom praktikus, jól működő lakásokat állítson elő – gyorsan, nagy mennyiségben. Mondhatnánk, hogy a híressé vált szlogen a „tartalmában szocialista” a lakótelepek építése kapcsán alapállásból teljesült. A „formájában nemzeti” elvárás ugyanakkor fogas kérdés volt, amely még a középületek szabadabb formálása esetén is értelmezési nehézségeket okozott. A társadalmi tartalmú térszervezési szempontok (szomszédsági egység, gyalogos kapcsolatrendszer, sok védett zöldterület, jól elérhető alapfokú intézmények) mellett egyéb, alapvetően városkompozíciós elvárások is megfogalmazódtak; a szabadon álló helyett a keretszerű;

XIII. JÓZSEF ATTILA TÉRI LAKÓTELEP, 1954-57

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

XX. TÁTRA TÉR, 1954-57

XIII. BÉKE ÚT, 1948-54

XV. SZÉCHENYI LAKÓTELEP, 1954-61

a „szervezetlen” épület elrendezés helyett a hagyományos, „konzervatív” utca térszervezési és beépítési modell. Városépítészetileg legtöbben az axiális, szimmetrikus komponálást társítják a korhoz, érdemes azonban pontosítani: a nagyon elvszerű szocreál beépítések mellett, ahol a szimmetriát következetesen, az egész telepre alkalmazták, számos olyan megoldás található, ahol kisebb szimmetrikus egységeket soroltak, illetve csak egy-egy utcaszakaszon törekedtek szimmetrikus kompozícióra. Létezik emellett egy oldottabb beépítésű „romantikus” szocreál is, 15 mely azonban a budapesti lakótelepek között igen ritka. Talán leginkább a Gubacsi lakótelepnél felismerhető némi nyoma, amely már a teljes szocreál korszak végén Molnár Péter hathatós áttervezésnek köszönhetően nyerte el a mai formáját. A kisebb, egyszerűbb telepeknél megmaradtak a közhelyek alkalmazásánál, a kiemeltebb, nagyobb figyelemre igényt tartható városi együtteseknél azonban az alapsémához ugyan alkalmazkodtak, de néhány igényesebb, egyedi megoldást is megengedhettek a tervezők maguknak. Külön diskurzus tárgya volt a tömbsarkok zártsága, amely a szovjet szakmapolitikusok által (akik a személyes látogatások és tanácsok formájában aktívan „segítették” a hazai tervezőket a helyes szocialista realista formanyelv megtalálásában) az egyik legérzékenyebben figyelt részlet volt, s melyet Major Máté „bütü-ellenesség”-ként aposztrofált. A sarkok kialakításának kérdése – elsősorban a főbb útvonalak mentén – az egyik szocreál toposz lett. A szocreál építészeti formai elvárások a lakóépületeknél viszonylag egyszerűnek tűntek. Mivel a mennyiség szempontja felülírt szinte minden mást – néhány „bevált” sémaszerű megoldás alkalmazása kínálta magát. Építészeti részletek szempontjából leegyszerűsített gesztus volt a modernizmussal történő szembenállás kifejezésére a magastetők visszaillesztése. Ugyancsak általános eszköz volt a nyílások szabályos ritmusú kiosztása, a homlokzati szimmetria, a bejáratok hangsúlyozása timpanonokkal, egyszerű domborművekkel. Az alaprajzi típusok és homlokzati sémák szinte additív összekapcsolása során a térbeliség kérdésével

XIV.RÓNA UTCAI LAKÓTELEP, 1957-61

XI.ALBERTFALVAI LAKÓTELEP, 1953-56

77 |

XIV. NAGY LAJOS KIRÁLY ÚTJA, 1953-

XIV. ERZSÉBET KIRÁLYNÉ ÚTJA, 1954-57

XIV. KEREPESI ÚTI LAKÓTELEP, 1954-61 BEÉPÍTÉSÜKBEN TELJESEN SZIMMETRIKUS VÁROSÉPÍTÉSZETI KOMPOZÍCIÓK (A SZERZŐ ÁBRÁJA)

nemigen foglalkoztak, az épületegyütteseket kompozíciós egységként kezelték, a homlokzatokat jellemzően városépítészeti térfalakként értelmezték, függetlenítve egymástól a homlokzatok nyílásosztását és a mögöttes helyiségek tényleges bevilágítási igényét. Így tipizált alaprajzi helyzeteket párosítottak más szempontok szerint tipizált homlokzatokkal „...A tervezett oszloprend nem az épület belülről kifele való funkcionalista vetülete, hanem a létrehozott külső várostér hangsúlyos motívuma kívánt lenni.”16 Olybá tűnik, mintha a fókuszban a lakás-lépték (praktikus és gazdasági okokból), és a városépítészeti lépték (szakmaideológia szempontból) 17 állt volna, az építészeti szemléletű tervezés azonban nem volt része a „kánonnak” és megelégedtek a sémamegoldások mechanikus alkalmazásával.

vizsgáltatja meg az építés előtt álló új lakótelepek terveit és amennyiben azokon kifogásolni valót talál, óvással él a legfelsőbb jóváhagyó fórumnál, az Építészeti Tanácsnál. Számos terv (KÖZTI óbudai Duna-parti épületek, Hunor utcai lakótelep stb.) akadt fent a rostán. „Azt tapasztaljuk, hogy míg a funkcionalista lakóházak nagyméretű ablakaikkal, erkélyeikkel, loggiáikkal, minden építészeti formaképzés nélküli külső megjelenésükkel a lakályosság biológiai fogalmát közvetítik, addig típusterveinkből épült mai lakóházaink kisméretű, kaszárnyaszerű ablakaikkal nem keltik ezt az érzést a szemlélőben. Igyekeznek ugyan eklektizáló, vérszegény és legtöbbször vakolatarchitektúrára szorítkozó homlokzatokkal a lakályosság külső vetületét érzékeltetni, de az esetek többségében nem sikerül…”24 A beépítési sémákban a stílusfordulat jó ideig nem jelent meg: a városépítészeti kompozíciós elvekben tovább tartotta magát a szocreál, mint az építészeti részletképzések terén. A díszítések, oszloprendek és frízek lekoptak, de a szimmetria, a keretes, tengelyes elrendezés, a kompakt kompozíciós egység még jóval a stílusváltás utáni 1957-es épületegyüttesek egy részét is jellemezte, legfeljebb a tömbsarkok megnyitásával, lazításával. Nyilván ennek oka az elkészült, jóváhagyott városrendezési

Kifelé a szocreálból – Keretből sávba/pontba (1955–) Sztálin 1953. március 5-én halt meg, a hruscsovi szemléletváltásra, amely a gazdaságosságra hívta fel, s melyhez a szocreál ideológiai végét is kötik nagyjából 1955-ben került sor.(„Népünk harci programunkként fogadta a tervezésben és az építésben előforduló pazarlás kiküszöböléséről szóló határozatot, amely gyorsabb, jobb és olcsóbb építésre tanít bennünket.” 18) A CS-lakástípus bevezetése a korábbi típustervek mechanikus alkalmazásának szorító szükségszerűségét oldotta, a lelassult kivitelezési ütem hatására fellélegezhetett a tervezői háttér. Több idő, lehetőség jutott egyedi helyzetek átgondolására, melyhez támpontot és politikai megerősítést adott „a körültekintésre ösztönző Hruscsov-beszéd”. 19 Az Építészeti Tanács által meghirdetett tervpályázatok differenciált lakáskínálat kialakítását célozták, hangsúlyozottan a gazdaságosság, lakhatóság és tömeges előregyártás szempontjainak összehangolására fókuszálva. Az üzenet persze nem új, a korább évek szakmai programjainak is központi elemi voltak a fenti „hívószavak”. Kezdetét vette a kritikai korszak, melyet a korabeli sajtó hangneme is mutat. A szakmai anyagokban a „szocialista realista irányzat rosszul értelmezett ideje”-ként aposztrofálták a megelőző néhány évet,20 kimondva, hogy az addig kötelezően használt magastető „gyakran megnehezítette az utcakép dinamikusabb megmozgatását, így az sokszor lapossá és unalmassá vált”, az épületek a korábbi lapostetős házak plaszticitását nélkülözték. A lapostető a stílusbeli hovatartozás jelképévé vált, s mint a változatosság egyik reménybeli eszközét nevesítették.21 A kormány központi lapjának tekinthető Népszava 1954-es számában22 méltató szavak jelenhettek meg a modernista beépítési jellemzőket mutató 1949/50-ben épült újpesti Élmunkásházakról.23 Mi több, a szocialista építészet eredményeit bemutató 1956-os bélyegsorozat ötforintos címletén is a fenti házak találhatók, amúgy különösebb szakmaideológiai konfliktus nélkül ugyanabban a sorozatban, ahol a sztálinvárosi iskola és a székesfehérvári vasútállomás szocialista realista épületei is helyet kaptak. 1954-ben a városi tanács úgy döntött, hogy szakértő bizottsággal

UTÓIRAT | POST SCRIPTUM

XI. LÁGYMÁNYOS 1, 1952-56

XIV. FOGARASI ÚT, 1956-61

XI. LÁGYMÁNYOS 2, 1957-64

XIII. FIASTYÚK UTCA, 1955-60 EGY-EGY SZIMMETRIKUS BEÉPÍTÉSI RÉSZLET (A SZERZŐ ÁBRÁJA)

XX. ÉVFOLYAM | 113. SZÁM

| 78

séma megoldásokat tartalmaztak, a lakásstruktúrájuk igen sokféle lett. Ezek után sajátos ellentmondásnak tűnik, hogy miközben a mai lakók a jelen kor életmódja és igényei alapján a lakások rendszerében (és állapotában) igen sok kifogást találnak, addig a beépítés által létrejött lakókörnyezeti minőséget – elhanyagoltsága ellenére is – az egyik legnagyobb vonzerőként minősítik.

—

FIASTYÚK UTCAI LAKÓTELEP 1966. FORRÁS: FORTEPAN / MAGYAR RENDŐR

tervek változtatási mechanizmusának nehézkessége volt. A városépítészeti személetváltást a már említett Gubacsi lakótelephez társítják, ahol Molnár Péter építész a már épülőfélben lévő lakótelep néhány épületét és főterét átszerkesztette, és „újdonságként” (!) az alaprajzot és a homlokzatot nem városépítészeti kompozíciós gesztusként, hanem ugyanannak az építészeti gondolatnak az összetartozó, egymás nélkül nem értelmezhető alkotó elemeként kezelte. 25 Az ötvenes évek elejét jellemző szakmai viták közt zajló, formakeresési ambíciók azonban eltompultak; a városrendezési elvek terén egy időre beleragadtak biztonsági, kockázatmentes megoldások alkalmazásának gyakorlatába. Mindezt segítette, hogy az 1956-os forradalom után a politika elvesztette az érdeklődését az építészet iránt. A Fiastyúk utcai és lágymányosi lakótelepek késői, a József Attila lakótelep első ütemei már közel sem olyan tisztán olvasható városépítészeti paradigmák mentén épültek, és érezhetően bizonytalankodtak a megelőző két korszak tipológiai sémai között. Konklúzió A második világháború utáni időszak 15 éve a lakásépítés szempontjából speciális jellemzőkkel bírt. Az építési kényszer, a mennyiségi igények, melyek a kezdetektől feszítő problémát jelentettek, sajátosan találkoztak azokkal az ideológiai és városépítészeti/építészeti elvárásokkal, melyek az új (szakma)politikai vezetés részéről megfogalmazódtak. Egyértelmű volt, hogy a tömeges lakásépítés nemcsak gazdasági-társadalmi szükség, de egyben egy lehetséges eszköz, amellyel a társadalmi tudatot és hangulatot befolyásolni lehet. Eszköz, amellyel a korábbi polgári világtól elhatárolódni akaró, szögesen eltérő jövőképet, életmodellt megfogalmazó új társadalmi, politikai rend kiválóan kifejezheti a különbözőségét. Túl nagy felelősség hárult tehát az 1940-es végétől kezdődően az építész szakmára ahhoz, hogy meg tudjon felelni a maga által is felvetett, társadalom-megújító, ambiciózus kísérletezni akaró elvárásainak, a sürgető idő, a tömeges építési kényszer szorításának és a retorikailag egyre erősödő politikai kívánalmaknak. A fentieknek egyenes következménye volt a minden szinten történő tipizálás, mely látszólag egyszerűsítette a jóváhagyás mechanizmusát. Beépítési sémák, tömegformálási alaptípusok, lakástípusok és típushomlokzatok készültek, néhány alapelvet követve. A beépítési modellek kevés kockázati tényezőt hordoztak, alapvetően illeszkedő típusúak, konzervatívak voltak. A biztonsági megoldást jelentő megoldások között azonban az alaprajzok és szerkezetek folyamatos kísérletezés tárgyát képezték. Miközben formailag, városépítészetileg és építészetileg a szocreál lakótelepek kevéssé innovatív,

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

1 Jánossy György: A lakásépítésről (kivonat) In: Magyar Építőművészet 1955. IV. évfolyam 1–2. 28–29. 2 A témát komplexen feldolgozó munka: Körner Zsuzsanna – Nagy Márta: Az európai és a magyar telepszerű lakásépítés története 1945-től napjainkig. Terc, 2007. 3 volt Iparművészeti Főiskola; Kazincbarcika főutca rehabilitáció 4 Kissfazekas Kornélia: Relationships between politics, cities and architecture based on the examples of two Hungarian New Towns In: Cities, 2015/48. 99–108. 5 Nem véletlen, hogy a különböző szakirodalmi anyagokban olyan gyakoriak az építések idejének megállapításakor az eltérések. 6 Sipos András: A jövő Budapestje 1930–1960. Napvilág Kiadó, 2011. 7 1952-ben a lakásépítésre szánt összegek az összberuházások 1,5%-át tették ki, míg az ipari beruházások aránya 39%. 8 Kocsis János Balázs: Lakáspolitika Budapesten, 1950–1959; Múltunk, 2009/3. 83–122. 9 Iván László: Budapesti falanszterek (Értekezés) In: Földrajzi értesítő, 1996. 1–2. 73–97 10 Schőmer Ervin: Róna utcai lakótelep In. Magyar Építőművészet 1958. VV. évf. 1–3. 26–27 11 Iván, 1996 12 Dolecskó Kornélia: A lakótelepek története In: Népszabadság, 1975. 02. 09/34. 4. 13 Iván, 1996 14 „Zajlott az akkor legnagyobbnak számított Gubacsi-úti lakásépítkezés (640 lakás), Rákospalotán egy 12 épületből álló együttes (344 lakás), az újpesti Árpád úton (120 lakás), Pesterzsébeten (238 lakás). Már befejezés előtt áll a Villányi-úton 164 lakás. A Kerepesi út a felvonulási és tereprendezési munkák is 1953. őszén kezdődtek, 3 ütemű kivitelezés keretében 1600 lakást terveztek. Zuglóban, a Nagy Lajos király-útján 494, a kőbányai Körösi Csoma-úton 140, a Thököly-úton 360, Albertfalván a Török Ignác utca végén 435 lakás építésén dolgoztak. Angyalföldön a József Attila-téren 232, a Béke-utcában pedig 249 új lakást terveztek átadni 1954 nyarára.” Ugyancsak e rövid korszak eredménye a Csepeli Csillag-telep, 2000 lakással. A kormányprogram óta több mint 4000 lakás építése folyik Budapesten In: Magyar Nemzet, 1953. december (9. évfolyam, 281–306.) 4. 15 Meggyesi Tamás: A 20. század urbanisztikájának útvesztői. Terc, 2005 16 Vidos Zoltán: Az Árpád úti 1951-es lakóházai kapcsán In: Magyar Építőművészet 1955. IV. évfolyam 11–12. 330. 17 Ezt igazolják a korabeli beszámolók is, melyek szerint: a folyamat a beépítéssel és „tömegjátékok” meghatározásával kezdődött – melyet az alaprajzi típusterveknek a beépítési formába történő betördelése követett és a végén következett a homlokzati megoldások megfogalmazása. Mindezt az esetek nagy részében különböző tervező részleg, gyakran eltérő tervező vállalat bonyolította. 18 A nagy események éve. In: Vörös Zászló, 1956. 01. 01. / 1. 19 Uo. 20 Szende László: Új feladatok elé. In: Magyar Építőművészet 1955. IV. évfolyam 1–2 . 41. 21 Hámor István: A lakástipizálás módszerei In: Magyar Építőművészet 1956. V. évfolyam 7. 206–212. 22 Török Júlia: Fővárosunk egyik rohamosan fejlődő kerülete-Újpest In: Népszava, 1954. február (82. évfolyam, 27–50. sz.) www.arcanum.hu 23 Iványi János: Az Újpesti (Állami) Áruház In: Újpesti Helytörténeti Értesítő 2013. XX. évf. 1. 19–21 24 Lakástervezésünk néhány kérdése (vitaindító) In: Magyar Építőművészet 1954. 4–6. 97–99. 25 Cserba Dezső: A Gubacsi-hídfői lakótelep In: Magyar Építőművészet 1956. V. évfolyam 4. 103–111.

An Aspect of Urban Architecture RESIDENTIAL BUILDINGS IN THE SOCIAL REALIST STYLE IN BUDAPEST Research works surveying the tendencies in the state socialist countries still do not actually favour the urban architecture of the 1950s. The memories of political influences, the dictatorial system and the directives permeating every aspect of life evoke negative feelings sometimes based on personal experience when dealing with the products of urban architecture and architecture in general. The success of some of the reconstruction projects in the recent past have slightly modified the tone, but they are typically public buildings of significance, building complexes of city centres that received special attention even at the time of their constructions. The role and position of residential buildings and complexes, however, differed from this substantially, and their designs have provided some scope of freedom for architects. In the early 1950s building complexes were designed by the dozen that were primarily expected to meet the needs arising due to the inadequacy of building stock. Despite housing with various standards, the frequently used architectural clichés and frequently criticised methods of development these housing estates have stood the test of times from one special and important aspect.

79 |

Segélykérés a margitszigeti romok megvédéséhez szöveg | text:

ROTH JÁNOS

A Fővárosi Területi Értékvédelmi Ügyosztály 1997-ben határozta el, hogy a margitszigeti kolostor évtizedek óta pusztuló romterületének szakszerű régészeti feltárását, majd a felújítását fontos értékvédelmi feladatává teszi. Köztudott, hogy a kolostor romterülete Budapest egyik legjelentősebb középkori épületegyüttesét jelenti. Az átfogó felújítás előzménye az 1937/38-as, Lux Géza tervei szerint megvalósult – a mai képet alapvetően meghatározó – Romkert, amely az 1938-as Eucharisztikus Világkongresszusra készült el, sikere pedig még Boldog Margit 1943-as szentté avatásához is hozzájárult. A második világháború után is voltak kisebb feltárások, de a romok és környezetük gyorsan pusztulásnak indultak. A Lux-féle építészeti megoldás az eltelt több mint fél évszázad alatt nem csak a háború és az idő pusztításai, hanem a műemlékvédelem korszerűbb megoldásai következtében is átértékelésre szorult. Tudományos szempontok is indokolták a korábbi régészeti feltárások alaposabb folytatását. A Budapest Történeti Múzeum ásatásai feltárták és hitelesítették az ismert épületrészek egészét, valamint a templomtól északra és keletre elhelyezkedő, korábban nem ismert épületrészeket. Ezek egy IV. Béla korabeli palota, valamint az egész épületegyüttes bejárata és dunai kikötője maradványainak bizonyultak. Az MÉ 2007/3. számában Bugya Brigitta A térérzékelés rekonstrukciója címmel ismertette és értékelte a Margitszigeti Királyi Udvarhely és Domonkos Apácakolostor helyreállításának akkori állapotát. A rekonstrukció a fővárosi intézmények és a műemléki hatóságok közreműködésével 2010-ig folytatódott, majd a kormány- és önkormányzati változások során hirtelen leállt, anélkül, hogy a tervbe vett kialakítás befejeződött volna. Ehhez meg kellene építeni a központi udvarban a harangtornyot, elhelyezni a harangot és díszvilágítást létesíteni. A tapasztalatok azt mutatják, hogy nagy szükség lenne a koncepciótervben előirányzott, ovális vonalvezetésű kerítés létesítésére is, részben a terület meditatív jellegének elérése, részben pedig a drága helyreállítás megvédése érdekében is. A kerítésen belül, a déli szakasz régészeti kutatását is folytatni kell. Az eredeti építészeti koncepció értelmében a műemléket nem helyreállítani szándékoztuk, hanem komplex építészeti feladatként kezelve igyekeztünk megfelelni a régi műemlékes elvárásnak: nem hamisítunk történelmet, nem építünk kulisszákat. Ehelyett újrafogalmaztuk a romkert gondolatot. Ugyanekkor a hely szelleméből fakadó kommunikáció – Árpád-házi Szent Margit több, mint 700 éve országosan ismert kegyhelye – csak akkor jöhet létre, ha a mondandó szándéka a 21. század emberéhez is közérthető módon szól. Ennek az eszközei a tisztás és a jó illatok létrehozása, a víz és a harangszó jelenléte. Az ezekhez kapcsolódó gondolattársítások szövik egységgé a rekonstrukciót. Számos kortárs példánál tapasztaltuk, hogy mai formájú, erős jel alkalmas a tényleges romkert és a látogatók közötti kommunikáció elindításához. Ennek egyik célszerű formája a „híd”; a margitszigeti kolostor esetében a két „híd” a felülnézeti érzékelés segítését, illetve az apáca-karzat és a nyugati torony jelzésszerű indításával az együttes többszintességének imitálását szolgálja. Az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága 2009-ben díjban részesítette alkotásunkat. Indokaik visszaigazolták az építészeti-térképzési

UTÓIRAT | POST SCRIPTUM

FOTÓ: HAJDÚ JÓZSEF, 2007

szándékainkat: „A királyi udvarhely helyreállítása hiteles rombemutatás, az ablakok, ajtók szemléltetése, a falfestés, a középkori padlók restaurálása szakszerű, és elegánsan visszafogott. […] A falfelületek kiegészítéséhez használt mészkő kváderek utalása jól harmonizál az egész kolostor-együttest összefogó vörös tégla padlóburkolat alkalmazásával. A 2008-ban elkészült munkák legértékesebb része az apácakarzat jelölése. A kilátóhelyként működő karzat a látogató számára jól áttekinthetővé, azaz érthetővé teszi a teljes romterületet […] A karzathoz hasonlóan rozsdamentes acél szerkezetű a kilátóhíd is,amely a romterület dunai bejáratát adja. A megmaradt fragmentumok, valamint a feltárt alapfalak segítségével tömegében visszaépült a kútház. A tetőszerkezetét a faltestektől ellebegő modern fedésként tervezték...” Mindezek ellenére a Romkert mai állapota elszomorító. Az alig tíz esztendős múlt sebei méltatlanok a hely szelleméhez. Ez indokolja segélykérésünket, melyet a műemlékvédelem még létező szervei és a Főváros illetékes intézményei (értékvédelem, múzeum, FŐKERT) felé címzünk. Tudjuk, hogy számos más égető feladat áll előttük, elegendő pénzforrás nélkül. Reméljük, hogy ez a szakmai figyelemfelhívás az egyházi, turisztikai, idegenforgalmi intézmények figyelmét is felkelti. Az illusztrációk a tíz évvel ezelőtti képeket állítják párba a mai állapottal. Haladjunk sorban a már egyszer létrehozott megoldások jelenlegi problémákkal való összevetésével: • a kertészetileg kialakított tisztás füvesítése ápolatlan, az illatok kertje és a kolostorudvar elhanyagolt; • a vízcsobogást létrehozó kút talán egy évig működött, a vízforgatót nem használják, a kolostorkút díszei eltűntek, a kútház elhanyagolt, a domonkos regula szerinti harangszó igénye már csak a tervezők szán dékaiban él, megvalósítása elmaradt;

XX. ÉVFOLYAM | 113. SZÁM

| 80

- Elkerülhetetlen a tisztás, a temenos körbekerítése az eredeti tervek szerint. A kerítés formája a játszótereknél már alkalmazott, alacsony, semleges jellegű megoldás. Zárható kapukat kellene létesíteni, felügyelettel. Nem vagyonvédelmi kerítésre van szükség, de a nem megfelelő használat így is korlátok közé szorítható. - A jelenlegi károsodásokat haladéktalanul ki kell javítani (falomlások, falfestés javítása, a nyugati torony jelzésének tervek szerinti visszaállítása). Későbbiekben rendszeresen ellenőrizni kell a műszaki állapotot és az esetleges felújításokat időben kell elvégezni (padlók tisztítása, szivárgók-víznyelők karbantartása, a teljes terület gondos kertészeti ápolása, öntözése, a kopár területek kertészeti kezelése). - Elengedhetetlen a csobogókút terv szerinti helyreállítása, az állandó vízellátás-forgatás biztosítása. Ez, valamint a harangtorony megvalósítása minőségileg javítaná a rekonstrukció kiemelését a Sziget profán világából. A harangszó pótlására és az információ átadásra megfontolható a korszerű audiovizuális eszközökkel történő megoldás is. Zárógondolatként Baliga Kornél értékeléséből idézek, amelyet a rekonstrukció 2006-ban történt jelölésekor Budapest Építészeti Nívódíjához fűzött: „Kevés főváros büszkélkedhet azzal, hogy saját szentje van, márpedig Szent Margit itt élt és halt […] A búcsújáróhely státus megerősíthetné a hely tiszteletét, biztosíték lenne az őrzésére, pénzforrást szolgáltatna a további rekonstrukciókra. Így mindenki jól járna, a hívek, a város, a romok, és főként Árpád-házi Szent Margit emlékezete.” FOTÓ: ROTH JÁNOS, 2020

• a falmagasítások és víz elleni lezárásuk omladozik a falra mászás és a kerékpáros ugratás miatt; • a palota faldíszítő festésének részleteire és a fűtőberendezés bemu tatására a teljes megsemmisülés vár; • a helyreállított téglapadlókat nem takarítják, a víznyelők körzetében eliszaposodtak; • vandál pusztítás végzett a jelzésszerű toronymagasítás falazatával, a műkő elemeket kibontották, a nyugati kert felőli megjelenése mél tatlan az együtteshez, csak a csontváz maradt meg, ami az apáca karzat szempontjából értelmezhetetlen. Az elmúlt tíz év egyetlen fejlesztése a Szent Margit szobor (Bakos Ildikó, 2018) pályázat útján történt megvalósítása. A konzervatív szellemű szép bronzszobor a sétány posztamensen álló mellszobrai között idegenül jelenik meg, didaktikus elhelyezése nem segíti a Romkert tartalmi értelmezését. Miután a rekonstrukció leginkább az érzetekre kívánt hatást gyakorolni, a jelenlegi szomorú állapot – túl a fizikai állagromláson – értelmezhetetlenségéhez, a megszentelt hely iránti közömbösséghez vezet. Pedig a öngyorsító folyamat szakértő kezekben és jobbító szándékkal még visszafordítható lenne. Úgy tűnik, a műemléki területnek nincs értő gazdája, kezelője, akihez javaslatainkkal fordulhatnánk a következő tennivalók ügyében:

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

A Cry for Help to Preserve the Ruins in Margaret Island Back in 1997 the management of the municipality of Budapest decided to professionally excavate the ruins of the monastery in Margaret Island which had been deteriorating for decades by then. The plan was to also rate it as a priority of the protection of historic buildings. The site of these ruins is one of the most significant archaeological findings and building complexes of the Middle Ages in Budapest. The prelude to this restoration project was the Ruins Garden realized in 1937/38 after plans by Géza Lux which was completed for the Eucharistic World Congress in 1938. There had been minor excavations after World War II as well, but the ruins and their environs soon started to deteriorate. The architectural solution by Lux need to be reassessed not only because of the destructions of the war, but also because of the more than 150 years passed since then and the more modern solutions applied by the protection of historic buildings. By 2010 the Ruins Garden was restored according to a contemporary concept in a respectful way, but the reconstruction was halted before its completion and the precious findings have been deteriorating ever since whilst their presentation is incomplete. Located in one of the most frequented tourist attractions of the capital city, the medieval ruins of Margaret Island started to decay once again. The study below draws attention to this risk and threat.

JÖVŐTÉRKÉP

FUTURE PLANS

FA ÚJRAGONDOLVA HoHo torony, Bécs —

szöveg i text:

BOTZHEIM BÁLINT CETUS BAUDEVELOPMENT GMBH

fotók i photos:

A faépítészethez általában a rönkházakat társítja a közvélekedés. Az utóbbi évtizedekben a fa újjászületésének lehetünk tanúi, a hagyományos faszerkezetek mellett a különböző rétegelt, ragasztott fa alapanyagok is teret hóditanak maguknak. Újabban a fa a környezettudatosság kapcsán is a figyelem középpontjába kerül.

Életciklus elemzések során derült ki, hogy a fa, mint építőanyag, sokkal kedvezőbb a környezet megóvása szempontjából: ökológiai lábnyoma jóval kisebb, mint a betoné vagy acélé. Az egyik innovatív építőanyag a CLT (cross laminated timber) panel, melyet a 1990-es évek elején fejlesztettek ki Ausztriában. A feltalálója, Gerhard Schickhofer 2019-ben Wallenberg-díjat kapott. A lapokat a gyártás során szálirányuk mentén elforgatva helyezik egymásra és ragasztják össze. Akár 27 réteget is egymásra tudnak ragasztani. A panelvastagság jellemzően 30-50 cm. A falpanelek nagyon

JÖVŐTÉRKÉP | FUTURE PLANS

jó hőszigetelőképességgel és jó hangszigetelőképességgel bírnak. Az építőipari szabályozási környezet azonban lassan fogadta el az építőanyagot. Ausztriában 2002ben születettek meg az alkalmazásához szükséges feltételek, de csak 2010 után kezdett elterjedni világszerte. Az utóbbi években több fából készült magasházat emeltek, melyek közül jelenleg a norvégiai Brumunddalban található Mjøstårnet torony a legmagasabb: 84,5 méter. Ezt a magasságot fogja megközelíteni a Hoho torony is, a tervek szerint 84 méter magasan áll majd meg. Az épület Bécs

Tópark negyedében (Seestadt, Aspern) található, egy nagyobb fejlesztés egyik állomásaként épül meg. Fejlesztői innovatív vállalkozásba kezdtek, amikor elhatározták, hogy CLT felhasználásával fognak multifunkciós magasházat építeni. A fatornyok elnevezésében világszerte megkülönböztetik az „all-timber” épületeket, ami azt jelenti, hogy a fő szerkezeti váz fából készül. A HoHo hibrid épület: a lépcsőházakat tartalmazó épületmag vasbetonból van, ez adja a fő merevítési rendszert. Az épület többi része fakonstrukció, amely a központi magot öleli körbe. Az épület L alakú elrendezést követ, ennek sarkában helyezkedik el a legmagasabb épületrész, a torony. Az alsóbb szinteket egészségügyi és wellness szolgáltatásokat nyújtó cégek bérlik majd. Itt, az utcához legközelebb kapott helyet egy étterem is. Az elsőtől a tizedik szintig bérirodák lesznek, a középső tartományt, a kilencediktől a tizennyolcadik emeletig egy hotel foglalja majd el. Ebben a magasságban már csodás panorámát tud nyújtani a vendégeknek. A felsőbb szinteken lakásokat és kisebb apartmanokat lehet majd bérelni. Az épület 76 százaléka készül fából. A CLT technológia főként a

falpanelekhez alkalmas. Ugyanakkor fából vannak az épületvázat alkotó gerendák és oszlopok is. Az épület külső burkolata viszont egy időt álló homlokzati panel, amelyből több szín alkalmazásával egy indaszerű motívum rajzolódik ki a tornyon. A homlokzat nagyrészt lyukarchitektúra, melyet néhol több

szintet átfogó megnyitások egészítenek ki, játékos hatást adva az épületnek. A két alacsonyabb épülettömeg kiemeli a torony dinamikáját, ugyanakkor merevséget is ad az statikai váznak. A CLT előnye, hogy a belső terekben akár felületkezelés nélkül lehet hagyni, hogy minél inkább

érvényesülhessen a fa rusztikus megjelenése. A Hoho Wien egy bátor ingatlanfejlesztési kísérlet, amelyben a fa, mint természetes építőanyag, ismét az ember közvetlen lakó és munkakörnyezetének fontos alkotóeleme lehet. A jövőbe mutató építési technológiát a használat fogja visszaigazolni.

WOOD, REVISED HOHO TOWER, VIENNA In the the past few decades we have witnessed a rebirth of wood, as a variety of glued and multi-layered wooden materials have become also widespread besides the traditional timber structures. One of the most innovative building materials is the CLT (cross laminated timber) panel, which was developed in the early 1990s in Austria. In the past few years several highrises have been built from timber, of which the tallest is Mjøstårnet tower in Brumunddal, Norway with a height of 84,5 metres, This height will be approached by the new Hoho Tower in Vienna, which is planned to be 84 metres tall. This building stands in Seestadt, Aspern of Vienna, and is one of the stages of a comprehensive development.

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2020 | 05

PASSZÁZS PASSAGE

KIÁLLÍTÁS CZIGLER GYŐZŐ ÉPÍTÉSZ EMLÉKÉRE —

szöveg i text:

TÓTH ENIKŐ

fotók i photos:

MÉM MDK MAGYAR ÉPÍTÉSZETI MÚZEUM

1850. július 19-én született Czigler Győző építész, műegyetemi tanár, a historizmus sokat foglalkoztatott, sikeres alkotója, a dualizmuskori Magyarország építészeti színterének kiemelkedő személyisége.

PESTI HAZAI ELSŐ TAKARÉKPÉNZTÁR PALOTÁJA, BUDAPEST, 1892

A SAXLEHNER-PALOTA HOMLOKZATI RÉSZLETE, SZÉCSI ANTAL SZOBRAIVAL, BUDAPEST, 1885

Műveivel az egykori Osztrák-Magyar Monarchia-szerte, Bécstől, Fiumén át Nagyszebenig találkozhatunk. Fővárosunk is városképileg jelentős épületeket köszönhet az építőművésznek, hiszen ő tervezte az Andrássy úti Saxlehner-palotát, az Alkotmány utcai Kereskedelmi Akadémiát, az Országos Erdészeti Egyesület székházát, a Pesti Hazai Első Takarékpénztár Fő utcai és Erzsébet körúti palotáit, a Hold utcai és Hunyadi téri vásárcsarnokokat, a Központi Statisztikai Hivatal épületét, a Gozsdu-udvart, s ő kezdte tervezni a városligeti artézi fürdőt – a Széchenyi fürdőt – amelyet már az építész halála után, 1909 és 1913 között a Czigler iroda

PASSZÁZS | PASSAGE

munkatársa, Dvořák Ede, Gerster Kálmánnal átdolgozott rajzai alapján építettek fel. Az aradi születésű, több generációs építészcsaládból származó Czigler tanulmányait a bécsi képzőművészeti akadémián, Theophil Hansennél végezte. Mestere mellett sajátította el a hellén alapú neoreneszánsz építészeti nyelvezetét, valamint az ókori építészet szeretetét és alapos ismeretét, melyet később, 1887től, mint a Magyar Királyi József Műegyetem ókori építészeti tanszékének oktatója, saját tanítványainak tovább tudott adni. Budapesti letelepedését követően először a Székesfőváros Mérnöki Hivatala munkatársaként, majd 1881-től önálló építészirodájában dolgozott,

melyben számos rajzolót alkalmazott. 1 Kezdő éveiben a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet mű- és középítészeti szakosztályainak akkori elnöke, Ybl Miklós a pártfogásába vette, s az érett historizmus kiválósága mellett az egylet jegyzőjeként tevékenykedett. Pályafutásának jelentős lendületet adott, amikor elnyerte az egylet 1882-es nagypályázatának aranyérmét, a gellérthegyi Pantheon tervével.2 Építészeti stílusa a neoreneszánszra alapult, melyet az 1890-es évektől a neobarokk, később a bécsi szecesszió egyes elemei egészítettek ki. Fontos szerepet vállalt szakmai és művészeti egyesületekben, illetve számos építészeti pályázat bírálóbizottságának tagja volt.

HOLD UTCAI VÁSÁRCSARNOK, BUDAPEST, 1897

MAGYAR KIRÁLYI JÓZSEF MŰEGYETEM (MA BMGE), KÉMIAI PAVILON, 1904

Szakértelme, megbízhatósága, valamint műegyetemi tanári rangja népszerű alkotóvá tette az egyházi és állami vezetés körében. Számos minisztériumi felkérést kapott, Vaszary Kolos esztergomi érsek is jelentős megbízója volt, illetve a politikai élet nagyjai magánmegrendeléseik kapcsán is szívesen fordultak hozzá. Ezeken felül törvényszéki palotákat, egészségügyi épületeket, templomokat, múzeumokat és

iskolákat tervezett. Konzervatív ízlése és jelentős szakmai befolyása a fiatalabb művészi újítók körében ellenszenvet ébresztettek, s a sajtóban építőművészetét többször kemény kritikával illették.3 Közel 200 épületet számláló életműve azonban – melynek számos darabja kiemelkedő városképi jelentőséggel bír – vitathatatlanná teszi az építész érdemeit. A mester születésének 170. évfordulójára

emlékezve, a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ, valamint Budapest Főváros Levéltára szervez kiállítást Czigler emlékére, Tóth Enikő (MÉM MDK) és Brunner Attila (BFL) kurátori munkájával. Az életműbe tablók, tervek, fényképek, illetve különféle köz- és magángyűjteményi műtárgyak segítségével tekinthet be az érdeklődő közönség. A szervező intézmények együttműködnek a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Karával, valamint az Óbudai Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Karával, amelyek hallgatói, oktatóik vezetésével maketteket készítenek az építész néhány fontos művéről. A tárlat várhatóan 2020 december 9. és 2021. május 7. között lesz megtekinthető Budapest Főváros Levéltára épületében.

—

1 A vállalkozás bejegyzéséről: Központi Értesítő, 1881. máj. 15. 6. évf. 48. sz. 2. 2 Nagy Virgil: Czigler Győző emlékezete. In: A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye. 1911. 45. évf. 19. sz. 250–252. 3 Példák a Czigler Győző építészetét bíráló cikkekre: Viharos: Házak és fürdők. In: Pesti Napló, 1901. febr. 19. 52. évf. 50. sz. 5; Szerző nélkül: Czigler ur és klikkje. In: Magyar Székesfőváros, 1903. szept. 8. 6. évf. 33. sz. 1; (jós): Cigleristák. Népszava, 1905. máj. 24. 33. évf. 83. sz. 4.

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2020 | 05

ÉPÍTÉSZ STÚDIÓ 30 Jubileumi kiállítás, FUGA, 09. 10. – 09. 28. —

szöveg és fotó i text and photos:

GÖTZ ESZTER

Harminc éves lett az Építész Stúdió. Ebből az alkalomból egy kiállítással és egy összegző kötettel mutatta be magát az alkotóközösség, mindkettő az alapítás óta eltelt három évtized munkáit fogja egybe.

A kiállítás egyedi módon kezelte a járvány miatti korlátozást: a megnyitó és a záró esemény is egy-egy happening lett, komoly tömeget megmozgatva, de csoportonként engedve be a közönséget a programokra. Maga a tárlat a szó szoros értelmében összegzés volt, puritán eszközökkel mutatva be a harminc év munkáit és terveit, két felületen: egy vízszintes és egy függőleges síkon. A FUGA nagytermének hosszanti falát teljes egészében betöltötte az ide felfestett idővonal, rajta az egyes tervek és megépült házak megnevezésével, dátumaival, a munkatársak nevével, és ugyanilyen hos�szúságban a teremben egy asztalra, szorosan egymás mellé rendezve kitették az évfordulóra készített, tekintélyes méretű – több, mint 460 oldalas – könyv 200 példányát. A címlapon

PASSZÁZS | PASSAGE

csak a stúdió neve és az alapítás, illetve az idei év dátuma szerepelt – eredetileg. Mert az építészek felkérték a közönséget, hogy a megnyitón és a nyitvatartás két hete alatt bátran rajzoljanak, írjanak, üzenjenek, gondolják tovább az eddig végzett munkát, „fejezzék be” a kiállítást. Komolyan gondolták azt a két sort, ami az esemény meghívóján szerepelt: „Ahogy egy ház sem, a kiállítás sincs kész a közönsége nélkül. Örülnénk, ha személyesen is részt vennél az elkészítésében!” Az eredmény egy utolérhetetlen rajzgyűjtemény lett az egyforma fehér címlapokon. A kiállítás finisszázsán a közönség – szigorúan kisebb csoportonként – eltüntette az anyagot: fehér festékkel lefestették a falra felvitt idővonalat, és mindenki egy-egy könyvvel a kezében távozhatott, rajta a kortárs építészek egyedi rajzaival vagy személyes megjegyzéseivel. Olyan érzékeny, az aktuális helyzetre reagáló happening tanúi lehettek a FUGA látogatói ebben a két hétben, amire igen kevés példát látni. Nem véletlen, hogy a stúdió az

1990-től máig #1-től #476-ig számozott munkái sorát folytatva, ezt a kiállítást a #477-es számon tartja számon. A kötet is rendkívül szűkszavúan, a kronológiára építve veszi sorra a stúdió projektjeit, csak a beazonosításhoz szükséges adatokat és a tervezőket sorolja fel, egy-egy tervhez maximum pár soros mai, szubjektív emlékezést fűzve, rengeteg rajzzal és jó minőségű fotóval. Szikár, mégis sok érzelmet és gondolatot keltő visszatekintés, amelyhez az előszó mindössze ennyit tesz hozzá: „Ez a kötet egy éve kezdett el formálódni, és valójában 30 éve készül. Minden terv, pályázat és megépült ház alakítja a stúdió építészetét és gondolkodását. Generációk adják át egymásnak a folyamattal gyarapodó tudást és tapasztalatot. Minden új feladat ennek bővítésére, finomítására és új felfedezésekre nyújt lehetőséget. Így ebben a környezetben is a folyamat pillanatképét örökítjük meg, sorra cége a legapróbb munkától kezdve a legjelentősebb épületekig. Ez az építész stúdió értéktára.”

JÓZAN ÉPÍTÉSZET Götz Eszter: Marosi Miklós építészete MMA Kiadó, 2020. 207 oldal —

szöveg i text:

ULRICH TAMÁS

Erős grafikai felütés a könyv borítója, a fekete-fehér vonalakká egyszerűsített fénykép szinte találós kérdéssé válik: mit is látok? Hasonlóan az MMA Kiadó építész monográfia-sorozatának előző köteteihez (Götz Eszter: Zalavári Lajos építészete, 2018; Sulyok Miklós: Bodonyi Csaba építészete, 2019; Dénes Eszter: Dévényi Sándor építészete, 2020). Aki valamennyire ismeri a fenti építészek munkáit, hamar rájön, hogy a borítón egy-egy épületnek karakteres eleme jelenik meg vonalakká összesűrítve. Egy kortárs építészeti könyvsorozat első elemeit tarthatjuk kezünkben, a hasonló jellegű címlapgrafika is ezt sugallja. A borító bal felső sarkába tervezett színes mező, ami a gerincen és a hátsó oldalon is átfut, kiválóan ellenpontozza a fekete-fehér vonalas rajzot. Ez a megoldás nem tipikus a könyv címének kezelésére, de nagyon jó figyelemfelhívó és segíti majd a könyvespolcon való keresgélést is. A sorozat tervezője Kludovácz András, aki a köteteken végig viszi a címlap és belső elrendezés koncepcióját, azonos megjelenést biztosítva az eddig megjelent könyveknek.

A most megjelent könyv gondosan feldolgozza Marosi Miklós szakmai pályáját és munkáit, külön-külön fejezetekben funkció szerint csoportosítva az épületeket, részletesen ismertetve és elemezve azokat, ehhez a szerző Marosival folytatott több hónapnyi beszélgetései jó alapanyagot szolgáltattak. Számos tervrajz, rajz, épület- és makettfotó egészíti ki az egyes munkák bemutatását, a diplomatervtől kezdve a korai pályázati terveken keresztül egészen a napjainkig készülő épületek dokumentumai sorakoznak a kötetben. A kor – hely – igények hármas kérdésre adott építészi válaszok Marosi életművében jól megkülönböztethető épületeket eredményeznek. Mindegyik hordoz önálló karakterjegyeket, és mindegyikben megjelenik a Marosira jellemző racionális gondolkodás, funkcionális rendezettség, ami kivetül a homlokzatok

szerkesztésére is. Egyik kedvenc anyaga a klasszikus égetett agyagtégla, több épülete homlokzatán megjelenik, síkváltásokkal, téglakötésekkel finom rajzolatokat hozva létre és egyedivé téve a homlokzatot. Az épületrészletek nagyítása, egész vagy oldalpáron való bemutatás grandiózus, elegáns gesztus, bár néhol az eredeti fotó szemcséssége kiütközik az ilyen mértékű nagyításban. De az épületfotók technikai színvonala leképezi azt a több mint öt évtizedet, amin átível a könyv tartalma. Nagyszerű ötlet a Marosi Miklóssal együtt dolgozó építészek, a tanítványok megszólaltatása, az ő személyes élményeik elmesélése. Tíz évig dolgoztam Miklós mellett, mindig lenyűgözött hihetetlenül józan, funkcionális gondolkodása, elemző készsége, szorgalma és óriási munkabírása. Ez utóbbiaknak köszönhetően nagyon komoly épület mennyiség sorakozik a kötetben.

MAROSI MIKLÓS: CORINTHIA ROYAL HOTEL, 2001

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2020 | 05

KATONA VILMOS: „AZ ÚR BEVONUL SZENTÉLYÉBE” Kortárs római katolikus templomépítészet a liturgia tükrében Szent István Társulat, Budapest, 2020. 176 old. —

szöveg i text:

HARTMANN GERGELY

2009-ben Wesselényi-Garay Andor kurátori munkájával jött létre a debreceni MODEM-ben egy mindaddig páratlan léptékű és máig megkerülhetetlen templomépítészeti tárlat, A Mindenség modellje, amely a rendszerváltás óta épült hazai templomokat vonultatta fel. Volt azonban egy nagy hiányossága: csak formai szempontból vizsgálta a példákat, a funkció, a liturgia aspektusai azonban kimaradtak. Katona Vilmos most megjelent könyvének legnagyobb erénye, egyszersmind alapállítása éppen az, hogy „a kortárs katolikus templomépítészet interdiszciplináris terület, a liturgia és az építészet közös mezsgyéje.” Egyúttal joggal veti fel: mind a nemzetközi, mind a hazai templomépítészetben gyakran találkozunk azzal, hogy a templomtervezést az építészek az alkotói önkifejezés terepének tekintik, és a funkcióra reflektált téri elrendezés helyett legjobb esetben is csak a II. Vatikáni Zsinat utáni liturgikus elrendezés sablonná merevedett adaptációit alkalmazzák.

Az igényes tipográfiájú kötetben az építész szerző a zsinati dokumentumok, valamint további, ezekre épülő egyházi megnyilatkozások értelmezése mellett megfontolásait a liturgiatörténetre alapozza, és építészeti szempontból is elemzi a rendkívül sokrétű példaanyagot. Figyelemre méltó nemzetközi tájékozottságával olyan témákat emel be a hazai diskurzusba, amelyek eddig nem, vagy alig voltak jelen. Ezáltal a már eddig is ismert szereplők (köztük Rudolf Schwarz, Emil Steffan, Hans van der Laan) és alkotásaik is differenciáltabb kontextusba kerülnek. 2007-ben XVI. Benedek pápa felhívta a figyelmet a régi, zsinat előtti szertartás végzésének nyitva álló lehetőségére. Erre itthon is reagált több közösség, és azóta beszélhetünk a katolikus liturgia-értelmezés „haladó” és „tradicionalista” szemléletéről. A szerző bár tematizálja ezt a kettősséget, igyekszik túllépni a szembeállításon, miközben saját preferenciáit sem rejti véka alá. Figyelemre méltó a liturgikus tér rugalmasságát és differenciáltságát elemző fejezet, amely mondanivalóját olyan meggyőző példákon keresztül mutatja be, mint a müncheni Dominikuszentrum. „Az építőmesterség”-ről szóló részben a liturgia felépítettsége a tektonika logikájával kerül párhuzamba. Az itt hozott példák a tektonika és a liturgia szimbolikus kapcsolatát illusztrálják. E fejezet, bár izgalmas szempontokat villant fel, számomra kevéssé szervesen kapcsolódott a kötet liturgikus tereket elemző sodrába, és nem könnyítette meg a kötet gondolatmeneti fonalának követését, ami a téma sokrétűsége miatt eleve nem könnyű. A mű itthon hiánypótló módon mutatja be a német nyelvterületen a közelmúltban egyre inkább elterjedt ún. Communio-modellen alapuló térszervezést, amelynek lényege, hogy – a hagyományos szerzetesi plánum mintájára – a hívek között kialakuló „cselekmény-térben”

mennek végbe a liturgikus történések. A leggyakrabban ellipszis alakú szerkesztés egyik fókusza az oltár, a másik az ambó. Katona ebben a térelrendezésben meglátja az irányított (istenimádatra kihegyezett) és a központosított (közösséget kifejező) tériség aktuális szembeállításának egyik lehetséges feloldását. Itt visszautalhatunk ugyanakkor a kötet elejére, ahol a szerző kilenc pontban meghatározza a liturgikus tér minimum-követelményeit, és ehhez ábraként Földváry Miklós szigorúan felosztott, elvi liturgiatörténeti konstrukcióra épülő alaprajzi sémáját közli. Bár a liturgikus központok kiemelt jelentőségű kezelésében ez rokon a Communio-térrel, merev felosztottsága ellentmondani látszik utóbbi éppen e szigorú elválasztást felszámoló szándékának. E kettősségben is megmutatkozik, hogy Katona nem teszi le a garast egyik vagy másik megoldás mellett: mindkettőt a liturgiáról való differenciált gondolkodás egy-egy példájaként hozza és értelmezi. Ebből azonban az is következik, hogy az olvasó nem kap (nem kaphat) egyértelmű válaszokat. A példák sokrétűsége és azok elemzése viszont hozzásegíthetik a megfelelő kérdések és az arra adott saját válaszok megtalálásában.

JÉZUS SZÍVE TEMPLOM, MÜNCHEN, 2000, ÉPÍTÉSZEK: ALLMANN, SAPPLER, WATTNER

MAGYAR FORMATERVEZÉSI DÍJ 2020 Díjkiosztó és online kiállítás —

A Magyar Formatervezési Díj a legrangosabb hazai design elismerés, immár 41 éve a kiemelkedő tervezői teljesítmények elismerése. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium nyilvános pályázatát a kezelő Magyar Formatervezési Tanács közreműködésével hirdeti meg. A díjat pályázat útján, termék, terv, vizuális kommunikáció és diák kategóriában lehet elnyerni. Az idei pályázaton különdíjat ajánlott fel az Emberi Erőforrások Minisztériuma Kultúráért Felelős Államtitkársága, az Innovációs és Technológiai Minisztérium Felsőoktatásért, Innovációért és Szakképzésért Felelős Államtitkársága, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, valamint a Magyar Formatervezési Tanács. A járványhelyzet miatt újszerű módon, online kiállításon mutatták be a Magyar Formatervezési Díj 2020. évi díjazott és kiemelkedő alkotásait. Díjazottak: Termék kategória: Horváth Zsuzsanna: Illan függőlámpa Planbureau – Lakos Dániel: Tilt székek HBH – Erdélyi Tamás, Gara Bernát, Csepregi Szabolcs: Zigzag mászófalrendszer Terv kategória: Nagy Ádám: Birosign toll Szabolcs János: Lavosball Vizuális kommunikáció kategória: Explicit Design Studio – Kátay Hunor, Németh Sebestyén, Kovács Szilárd: FIE Vívó-világbajnokság 2019 arculata Diák kategória: Vatány Szabolcs: FOCUS EX böngészőbővítmény EMMI Kultúráért Felelős Államtitkárság különdíja: Kókai András: AURA adaptív hangrendszer ITM Felsőoktatásért, Innovációért és Szakképzésért Felelős Államtitkárság különdíja: Kispál Márton: FRIGO moduláris hűtő

TERMÉK KATEGÓRIA: HBH: ZIGZAG MÁSZÓFALRENDSZER

DESIGN MANAGEMENT DÍJ: PLYDESIGN KFT.

Magyar Formatervezési Tanács különdíja: Miklósi Ádám: SLÉ rétegelt lemez szánkó Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának különdíja: Remion Design Kft.: AXIS PRO mérőkészülék A Magyar Formatervezési Díjjal együtt adták át a Design Management Díjat is. Az üzleti pályázatot 2009-ben alapította a Formatervezési Tanács azzal a szándékkal, hogy elismerje és a szakma és a nagyközönség számára is bemutassa azokat a vállalkozásokat, intézményeket és szervezeteket, amelyek példaértékűen építették be a designmenedzsmentet vállalati kultúrájukba, működésüktől elválaszthatatlannak tekintik, s jelen van a stratégiai szintű döntések meghozatalában is. Az elismerést olyan szervezet nyerheti el, amely kiemelkedő példát mutat arra, hogyan segítheti a designgondolkodás menedzsment szintű alkalmazása egy szervezet célkitűzéseinek megvalósítását, eredményes működését. A díjat jelölés, illetve nevezés útján lehet elnyerni. Díjazott: Plydesign Kft. Elismerésben részesült: Pécsi Orgonaépítő Manufaktúra Kft., WAMP Design Vásár / Vásárnap Kft., YKRA Design Kft.

TERV KATEGÓRIA: NAGY ÁDÁM: BIROSIGN TOLL

TERMÉK KATEGÓRIA: HORVÁTH ZSUZSANNA: ILLAN FÜGGŐLÁMPA

VIZUÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ KATEGÓRIA: EXPLICIT DESIGN STUDIO: FIE VÍVÓ-VILÁGBAJNOKSÁG 2019 ARCULATA

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2020 | 05

BUDAPEST DESIGN WEEK

A TERMÉSZET AALTO SZERINT

75 ÉV – 75 SZÉK

TÍZ ÉVES A VALYO

2020, 10. 1. – 10. 11.

FUGA, 10. 07. – 10. 19.

Budapest, rakpart, 09. 12.

www.meonline.hu

Vásárhelyi János bútortervező online életmű-kiállítása

www.meonline.hu

A 17. alkalommal megrendezett Budapest Design Week központi témája a körforgásos gazdaság és a fenntartható design volt. A hazai vállalkozások, designerek így egy olyan szemléletmódot ismerhettek meg, amely pozitív jövőképet mutat, a hatékonyságot is növeli, és versenyelőnyhöz juttathatja a szcéna hazai szereplőit. Magyarország legjelentősebb designeseménye több, mint 160 programmal várta az érdeklődőket, döntően az online térben. A rendezvénysorozat idén is két fő programtípusból állt, a saját fejlesztésű tartalmakból és programokból, valamint a külső partnerek által szervezett, a Budapest Design Weekhez csatlakozó eseményekből. A „Tartsd körforgásban!” mottó nyomán azok a modellek kerültek a fókuszba, amelyek bemutatják, milyen eszközökkel járulhat hozzá a design egy fenntarthatóbb jövő kialakításához. A fesztivál idején közel 36 ezren nézték meg a Budapest Design Week két videósorozatát. A továbbra is elérhető kisfilmek a koronavírus-járványra adott magyar vonatkozású design- és közösségi válaszokat és azokat a vállalkozásokat, kezdeményezéseket mutatják be, melyeknél stratégiai szerepet játszik a körforgásos gazdaság. A Nincs kiszállás! Design körforgásban című rendezvény saját, interaktív tárlata a körforgásos gazdaság adta lehetőségeket mutatja be hazai példákon keresztül. A Magyar Divat & Design Ügynökség a Budapest Design Week szakmai partnereként rendezte meg a 360 Design Budapest című kiállítást, ahol húsz kortárs magyar designmárka termékeit mutatták be a Budapest belvárosában kialakított műteremben és az online térben, gömbpanorámás felvételeken keresztül.

A hagyományos japán építészetből és a finn népi épületekből származó ötletek és eszmék fontos szerepet játszottak Alvar Aalto (1898–1976) finn építész korai pályafutásában. Aalto arra törekedett, hogy humánus, emberközeli épületeket alkosson, amelyek maximálisan figyelembe veszik az ember fizikai és pszichikai igényeit. A természet metaforikus értelmezése, ami mind a finn, mind a japán vernakuláris építészet sajátja, fontos forrása volt ennek. Ez az első olyan kiállítás, ami szorosan vizsgálja Japán és Finnország népi építészetének szerepét Aalto 1930-as évekbeli munkáiban. Bár Aalto maga soha nem járt Japánban, de könyvtárában számos japán művészettel és építészettel foglalkozó könyv található. A FUGA kiállítása nemcsak Aalto kulcsfontosságú projektjeit mutatja be az 1930-as évekből, hanem az 1920-as években megvalósított fontos munkáit is, az építészet filozófiai megközelítését hangsúlyozva. A Munkkiniemiben álló Aalto-ház (1936) és a Villa Mairea (1939) a két legjelentősebb példa. Az ostravai Kabinet architektury kezdeményezésére a kiállítás 2017-ben debütált az ostravai Művészetek Háza kiállítótermében, majd 2017-ben Brno-ban, 2018-ban Starý Smokovecben (Szlovákia), 2019-ben Zlínben és Pardubicében volt látható.

Vásárhelyi János bútortervező, a magyar bútorgyártás – azon belül a székgyártás – történetének egyik legjelesebb magyar tervezőművésze, a belsőépítész és bútortervező szakma megbecsült személyisége 2020 augusztusában töltötte be a 75. életévét. Időszerűvé vált munkásságának bemutatása a szakma és a közönség részére. Az életmű feldolgozása, a több évtizedes gyári tervezői gyakorlat alatt Vásárhelyi János által tervezett közel 390 különböző szék, karosszék, fotel, kanapé, asztal, szekrény és polc számbavétele és leltára elkészült. A megvalósult és gyártásba került bútorok közül a 2021 tavaszára tervezett kiállításon 75 darabot tekinthet meg a látogató. Ezek nagy része szék, illetve karszék. Több bútor ma is gyártásban van, és a kereskedelmi forgalomban még ma is megvásárolható. A Vásárhelyi János által tervezett székek – több magyar bútorgyár sikeres termékeként – az európai és amerikai felhasználókhoz is eljutott, nem kis gazdasági hasznot teremtve Magyarországnak az így nyert exportbevételekből. Az anyagból online kiállítás készült, amely a Budapest Design Hét egyik programja volt.

Tíz éve alakult meg a Duna partjainak élhetővé, sétálhatóvá, élvezhetővé tételét kezdeményező Város és a folyó – azaz VaLyo – egyesület, amelynek színes akciói, programjai között szerepelnek többek között a Stég, a Dunatanösvény, a Mozibusz, a Gerilla Grill a kifolyónál, a Dunai Regatta, a RakPart tervpályázat, vagy a 2017-től évente megrendezett Szabihíd eseménysorozat, amelyet a 2018-as Velencei Építészeti Biennálé magyar kiállítása világsikerre vitt. Szeptember 12-én a pesti rakparton ünnepelték az egyesület 10. születésnapját, stílusosan vízközeli élményekkel, kacsakő-dobálással, fényfestéssel. A nap folyamán aszfaltfestéssel demonstrálták a rakpart civil használatának fontosságát, az „érinthető Duna” koncepció lényegét. A Valyo célja Budapest lakossága számára a megközelíthető Duna-part, valamint szabadidős területek létrehozása és programok szervezése a városi folyópartokon. Az inspiráló, sok lehetőséggelbíró, de gyakran gyalogosan megközelíthetetlen Duna-parti területek felértékelésén dolgoznak, a művészet és a közösségfejlesztés eszközeivel hívják fel a figyelmet és javaslatokat készítenek ezek hasznosításra.

Forrás: designhet.hu

Forrás: fuga.org.hu

Forrás: butorszovetseg.hu

Forrás: valyo.hu

PASSZÁZS | PASSAGE

ALVAR AALTO: VILLA VILLA MAIREA, 1939

BÚCSÚ FAREWELL

Callmeyer Ferenc DLA emlékére 1928–2020 —

szöveg i text:

WINKLER BARNABÁS

A szomorú hír hallatán felelevenedik első találkozásom Callmeyer Ferenccel Sopronban, valamikor az ötvenes években, az édesapám vezette tanszéken. Akkor még nem tudtam, hogy egész építész életemben jelen lesz meghatározó alakja, korai Ybl-díjával, számos írásával és figyelmet keltő épületeivel. Miskolcon született 1928-ban, a Műegyetemen 1951-ben szerzett építész diplomát. A végzést követően mint előadó és gyakorlatvezető részt vállalt az egyetemi oktatásban. (A Műegyetem Építészkarával egész életében kapcsolatban maradt, ennek elismerése a címzetes egyetemi tanári kinevezése.) 1953 és 1955 között végezte el a Mesteriskola első ciklusát. 1951-től az oktatás mellett a Mezőterv, majd 1963-ig az Iparterv tervezője volt. Mindössze 28 évesen, a mezőgazdasági víztorony típus kialakításáért és a Kőbányai Gyógyszergyár Irodaépületért kapta meg az első Ybl-díját. Jelentős épületei a Balatonnál a badacsonyi poharazó, üzletközpont és a Tátika étterem, a tihanyi Rege étterem és Bencés udvar, valamint a magtárból kialakított Művelődés Ház.

A BADACSONYI TÁTIKA ÉTTEREM, 1962. FOTÓ: FORTEPAN / BAUER SÁNDOR

1963 és 1965 között Goldfinger Ernő-ösztöndíjjal Londonban dolgozhatott. Hazatérve a Tervezésfejlesztési és Típustervező Intézetben alkotott, egészen a nyugdíjba vonulásáig. A TTI-ben számos jelentős feladatot látott el Csaba Lászlóval, Tenke Tiborral, Mester Árpáddal és Környe Tiborral közösen. Több, mint húsz iskolaépület tartozik a nevéhez, melyeket CLASP könnyűszerkezetes rendszerrel tervezett, köztük Budapesten az Osztrák-Magyar iskola és a dunaújvárosi Arany János és Kőrösi Csoma Sándor Nevelési Központ. 1990-ben megalapította a Callmeyer és Tsa. Építészirodát, melynek haláláig meghatározó tervezője volt. Ezekben az években megírta a visszaemlékezését, és örömére együtt dolgozhatott szintén építész fiával, Callmeyer Lászlóval. Szerteágazó közéleti tevékenységéből ki

kell emelni, hogy a Magyar Építőművészek Szövetségében betöltött szerepét követően az újraindított Magyar Építész Kamara első elnöke volt. Alkotó, tervező munkája mellett fontos feladatának tartotta az építészek összefogásának és szakmagyakorlásának védelmét is. 1993-ban a második Ybl-díjjal, mint az egész életműve elismerésével tisztelgett előtte a hazai építész szakma. 2008-ban Príma-díjat, 2015-ben Jean Monnet-díjat kapott, 2019-ben elsőként vehette át a Biatorbágy Városépítéséért Díjat. 2018 óta tagja a Magyar Művészeti Akadémiának. A HAP Galériában kiállításmegnyitóinkat elismerő jelenlétével gazdagította. Számtalanszor segített egykori mesterei és építész társai életmű-kiállításainak összeállításában. Távozásával az építész szakma egy kiemelkedő személyiséggel vált szegényebbé.

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2020 | 05

In memoriam Kistelegdi István 1944–2020 —

szöveg i text:

BACHMANN BÁLINT

Építésszé válásom számos pontján Kistelegdi István vonzáskörében találtam magamat. Ami akkor nem tűnt fel, csak most utólag, ahogy visszaemlékszem a gyerekkorom óta történtekre és arra, hogy édesapám barátja, alkotóés tanártársa, Tapsi – ahogy szeretetteljesen szólították munkatársai – mindenhol ott volt és valamilyen módon hatást gyakorolt rám és az építészethez való viszonyomra. Születésem évében pályázaton nyerték Bachman Zoltánnal és Csaba Gyulával az árvíz sújtotta Szamoskér református templomának pályázatát. A megvalósult templom hal alaprajzú és szamárhát ívű formáját ébredező tervezői ambíciómat próbálgatva, papírmodellként készítettem el kisiskolásként. Emlékszem Istvánra akkoriból, jól focizott, gyors volt és gólra tört, édesapám volt a kapus. Kistelegdi István építészmérnök oklevele megszerzése után, 1968-ban a Baranyatervnél, majd a Pécsiterv vállalatnál dolgozott. Egyetemi mestere és barátja, Csete György hívására a Pécs Csoporthoz csatlakozott, ahol városépítészeti léptékű projekteken dolgozott pályatársaival. Ennek az időszaknak az építészeti eredményei idézték elő az Élet és Irodalom hetilapban fellángolt, majd a Magyar Építőművészet folyóiratban folytatódó ún. tulipán-vitát. A paksi panelépületek tervezésénél

BÚCSÚ | FAREWELL

Csetéék több aspektusból továbbfejlesztették a kiindulási típusterveket; a vitát Major Máté professzor és Nagy László költő között leginkább az épületek bütüfalát díszítő stilizált tulipánábrázolás váltotta ki. A csoport később feloszlott, de Kistelegdi építészeti szemléletét további pályáján döntően befolyásolta a népi építészet tovább élő hagyománya, az ornamentika és az organikus mozgalom is. Mintegy húsz évnyi tervezőirodai munkássága eredménye a pécsi történelmi belváros rekonstrukciója az Elefántos-tömbbel, benne a Művészetek Házával (Ybl Miklós-díj), vagy a bevásárlóközpontokat két évtizeddel megelőző Fészek Áruház és Kereskedők Háza. Számos műemléki felújítás, középület és lakóház viseli magán a Kistelegdi védjegyének számító, egyszerre kifinomult, simuló, de egyediségre törekvő stílusjegyeket a pécsi belvárosban és a mecseki hegyoldalban is. Jellemző rá a modern térszervezés és az innovatív szerkezeti megoldások mellett az épület karakterét adó jellegzetes forma-, anyag- és színhasználat. A mára elbontott, a hazai plázák archetípusának is tekinthető FEMA bevásárlóközpont (Pro Architectura-díj) tervezésekor adatott meg számomra, hogy németországi építésztanulmányaim keretében szakmai gyakorlatot teljesítsek István műtermében. Mivel a képzésem elején jártam, nem vette sok hasznomat az előrehaladott tervezési fázisban, de rám bízta a kétszeresen görbült formájú bejárat madárperspektívájának szerkesztését, ha már úgy is tanultam ábrázoló geometriát Würzburgban. A bajor egyetemi városban több alkalommal töltött hosszabb időt, vendégprofesszorként nagy megbecsülésnek örvendett, az ott tapasztalt integrált képzési szemléletet, az elméleti és gyakorlati ismeretkörök tantárgyakon átívelő oktatását később sikeresen adaptálta a pécsi építészképzésbe. Kistelegdi István oktatói pályafutása a néhai Pollack Mihály Műszaki Főiskolán kezdődött 1988-ban. Az üzemmérnöki képzést – tervezési és épületszerkezeti szakirányokon keresztül – egészen az idén 20 éve létesített osztatlan építész egyetemi szak alapításáig fejlesztették, elsőként Budapesten kívül. Bachman Zoltán építész, Hübner Mátyás várostervező és Kukai Tibor mérnök voltak tanszékvezető-társai, akik az intézetigazgatást vetésforgóban művelték, nem megkérdőjelezve egymás kompetenciáját az Építész

Szakmai Intézetben. István volt az „épszerkes”, azaz az Épületszerkezettan Tanszék vezetője. Mérnöki alapossága, kiváló formaérzéke és szabadkézi rajztudása verhetetlen kombinációnak bizonyult, a nyugdíjkorhatárig töltötte be a tanszékvezetői pozíciót. Nevéhez fűződik a „Pollack”, mint önálló főiskola sikeres integrálása a Janus Pannonius Tudományegyetembe, amit főigazgatóként bonyolított le. Az immár egyetemi kar, a bolognai rendszer bevezetésével sorra indította mesterképzéseit az építészet mellett a mérnökség és az informatika területén is, majd megalakult a pécsi születésű Breuer Marcellről elnevezett doktori iskola, melynek Kistelegdi egyetemi tanárként alapító törzstagja volt, témavezetői teendőit professzor emeritusként a közelmúltig ellátta. A pécsi építészképzés a meghatározó profes�szorok személyiségén keresztül vált olyan műhellyé, ahol nemcsak nagy számú szakmagyakorló kapott életre szóló alapokat, de felnőtt az oktatók következő generációja is. A kar mai építész tanárai, vezetői egytől-egyig a nagy generáció tanítványai voltak, akiket szárnyaik alá vettek, majd repülni is megtanítottak a professzorok. Kistelegdi késői tervezéseibe bevonta tanszéki munkatársait, korábbi tanítványait, így válhattak alkotótársaivá az egyetemi fejlesztéseknél, a Janus Pannonius Múzeum Modern Magyar Képtárának rekonstrukciójánál, vagy a PTE Fecskeház-projektjében. Hálával gondolok vissza arra a nehéz időszakra, amikor az átalakuló hazai felsőoktatás viharai közepette István és professzortársai támogattak, mint fiatal dékánt, hogy az intézményi talpon maradás érdekében felforgassuk a kar szervezeti rendjét, megváltoztassuk a nevét, hogy a kor kihívásainak megfelelően, nemzetközi hallgatókat fogadjon angol nyelvű képzésein. Mára a néhai Pollack Mihály Főiskola kutatóegyetemi karként működik, sok tekintetben rá sem lehet ismerni a korábbi intézményre. Mégis, ha visszatérnek az épületbe a korábban itt végzettek, azonnal elragadják őket az emlékek. Az épületek átalakulnak, tereik változnak, a professzorok elmennek, de a szellemiségük, a tanításuk és a példamutatásuk velünk maradnak. Kistelegdi Istvánra mindenki, mint felejthetetlen építészre, tanárra, kollégára és barátra fog emlékezni, örökifjú, mindig jókedvű professzorként marad meg legjobb emlékezetünkben.

HÍREK NEWS

Idén tizenhetedik alkalommal került sor a

∙ Dürer kora. Szépművészeti Múzeum,

Hauszmann-díj átadására. A díjra diploma-

2021. 01. 10-ig

konzorciumban együttműködő szervezetek

tervének záróvizsga bizottság általi minősí-

∙ Aratástól aratásig. Magyar kálvária 1918–

kiválasztása és adott esetben vele/velük

tésétől függetlenül minden magyar és kül-

1919. Centrális Galéria, 2021. 01. 10-ig

határozott időre szóló szerződés megköté-

földi építész pályázhat, aki az adott évben

∙ Határtalan design. BTM Kiscelli Múzeum,

se, aki/akik összességében a legkedvezőbb

a Műegyetemen szerezte meg diplomáját.

11. 15-ig

pályázatot nyújtja/nyújtják be.

2020-ban a pályázatra ötvenkét építész

∙ Személyes távolság. Besnyő Éva fotográfiái.

Pályázati dokumentáció igénylése és to-

nyújtotta be diplomamunkáját. Kiemelkedő-

Kassák Múzeum, 12. 13-ig

vábbi információk:

en magas színvonalú diplomaterve elismeré-

∙ Tájidegen. Finissage. Összművészeti

https://obvf.hu/?r=competition/palyaza-

seként Hauszmann-díj kitüntetésben része-

fesztivál, Szentgotthárd, 12. 18-ig

ti-felhivas-romai-parti-szabadstrand-lete-

sült: Kas Tünde Ildikó: Kabóca bábszínház

∙ A test ördöge. Pécsi Galéria, 11. 22-ig

sitesehez-es-mukodtetesehez-kapcsolo-

Veszprém (témavezető: Kronavetter Péter);

do-koncepcioterv-keszitese-targyban/

Kurucz Csilla: Táncközpont Veszprém (témavezető: Kronavetter Péter); Peitl Péter:

HÍREK

zése. A pályázat célja azon vállalkozó vagy

Benyújtás határideje: 2020. november 30.

KIÁLLÍTÁSOK KÜLFÖLDÖN

Társasház, Miskolc (témavezető: Jancsó

Év Balatoni Háza 2020

Miklós); Surján Borka: Jurányi közö/n/ség

Ausztria

A Nők a Balatonért Egyesület (NABE) és a

2020. november 17-19. között rendezik a

ház (émavezető: Szabó Levente); Szántó

∙ Adolf Loos: Private houses.

Balatoni Szövetség (BSZ) – a Miniszterel-

XXVI. Országos Urbanisztikai Konferenciát.

Hunor Albert: Táj-restaurációs központ (té-

MAK, Bécs, 2021. 02. 14-ig

nökség Építészeti és Építésügyi Helyettes

Minden előadás és kerekasztal-beszélgetés

mavezető: Vannay Miklós Ágoston).

∙ a_show. Austrian Architecture in the 20th

Államtitkársága támogatásával – felhívása

and 21st centuries. AZW, új állandó kiállítás

az „Év Balatoni Háza 2020” díj elnyerésére.

élőben követhető lesz a Magyar Urbanisztikai Társaság YouTube-csatornáján.

Petrányi Luca, a MOME hallgatója beke-

Pályázni lakóházzal, középülettel és gazda-

rült a 12 legjobb közé a Mies van der Rohe

Belgium

sági/üdülő épülettel lehet.

Szeptember 6-án, életének 80. évében el-

Alapítvány Ifjú Tehetségek Építészeti Díj

∙ Superstudio Migrazioni. Civa, Brüsszel,

A pályázat fő célja, hogy bemutassa a nagy-

hunyt dr. Tóth Zoltán, a magyar felsőok-

pályázatán. Az alapítvány ítéli oda az unió

2021. 01. 04-ig

közönség számára a Balaton régió legjobb

tatás, az építészeti és településtudományi

első számú építészeti díját, a Mies van der

∙ Juliaan Lampens: Unfolding the Archives #2.

építészeti minőséget képviselő, tájba illeszke-

irodalom jeles képviselője, a Pécsi Tudo-

Rohe-díjat is. 155 egyetem 382 diákja kö-

Flanders Architecture Institute, Antwerpen,

dő épületeit, ezzel is példát mutatva a leendő

mányegyetem Műszaki és Informatikai Ka-

zül jutott be a magyar tehetség a legjobbak

2021. 01. 10-ig

építtetők számára. A beérkezett pályázatok

rának professzor emeritusa, nyugalmazott

közé. Az összes induló közül a legjobb 43-

dél-dunántúli területi főépítész.

at a jövő évi Velencei Építészeti Biennálén

Csehország

– a benyújtott pályázati anyagok alapján tör-

is kiállítják.

∙ No Demolitions! Forms of brutalism in

tént – bírálat után a második körben helyszíni

Prague. National Gallery, Prága, 11. 22-ig

megtekintés következik, ahol a környezetbe

DÍJAK

értékelése két körben történik: egy előzetes

való illeszkedést is meg lehet vizsgálni.

Kincses Krisztina nyerte az Év Tájépítésze 2020. díjat. Az Év Junior Tájépítésze Bubics

Egyesült Királyság

A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet (a 2000. évi

David Adjaye kapja idén a Királyi Aranyérmet,

Benedek lett, a MÉSZ különdíját Eplényi

∙ Formafantasma: Cambio. Serpentine

CXII törvény által meghatározott) területén

a Brit Építészek Királyi Intézete (RIBA) által

Anna kapta. A zsűri különdíját Ghyczy

Gallery, London, 11.15-ig

megépült olyan – 2013. január 01. után

adományozható legmagasabb elismerést.

Zsuzsanna és Vojtek Tímea, a közönségdíjat pedig Tóth Eszter nyerte el.

Kronavetter Péter lett az idei Szendrői-dí-

használatba vett – épületekkel lehet pályázHollandia

ni, melyekkel szemben építésfelügyeleti eljá-

∙ At home in the city. Amsterdam 2050 in

rás nem indult. Pályázni olyan belföldi természetes magánszemély (építész tervező) tud,

jas építész. A díjat 2002-ben alapította a

A balatonboglári Xantus János Gömbkilátó

pictures.

Magyar Építőművészek Szövetsége, és

nyerte meg az először meghirdetett Év kilá-

Architectuurcentrum, Amszterdam, 11. 12-ig

minden évben annak ítélik oda, aki szelle-

tója szavazást. Az 1950-es években készí-

mével, alkotó magatartásával, a névadó er-

tett kilátó 3901 szavazattal nyerte el a címet.

Németország

vezői jogosultsággal rendelkezik, valamint a

kölcsi és valóságos üzenetét törekvéseiben

Az év kilátója pályázatot idén hirdette meg

∙ City of Refugees. Aedes Architekturforum,

pályázat feltételeit elfogadja. A pályázáshoz

megtestesíti.

először az Aktív- és Ökoturisztikai Fejlesztési

Berlin, 2021. 01. 17-ig

regisztráció szükséges a név, telefonszám és

Központ. A verseny célja, hogy minél többen

∙ Dialoge Japan: Europa. AIT Architektur

e-mail cím megadásával, mely adatok kizá-

A Robert Gutowski Architects által terve-

ismerjék meg és látogassák Magyarország

Salon, Hamburg, 12. 18-ig

rólag az „Év Balatoni Háza” pályázat során

zett Szent II. János Pál pápa-templom az

kilátóit, ezzel együtt népszerűbbé váljon a

∙ The Architecture Maschine. The Role of

kerülnek felhasználásra.

összesen több mint 4000 pályázó közül ju-

természetjárás és az aktív életmód.

Computers in Architecture. Architektur

A beküldött pályaművekből 8 tagú szakmai,

museum der TU München , 2021. 01. 10-ig

társadalmi zsűri választja ki a díjazásra ke-

tott a Dezeen közönségszavazás döntőjébe.

aki a pályázatra benyújtott épület terveit saját nevén jegyzi, a tervezéshez érvényes ter-

rülő épületeket.

A világ legjobb városi területe 2020-ban Október 15-én adták át Wienerberger Épí-

Barcelona Esquerra de l’Eixample város-

Svédország

Az „Év Balatoni Háza 2020” díj három kate-

tészeti Nívódíj idei kitüntetéseit. Új építésű

negyedének lakóövezete lett. A Time Out

∙ Architecture in Sweden.

góriában kerülhet kiosztásra:

ArkDes Stockholm, 2021. 12. 31-ig

∙ Az Év Balatoni Lakóháza 2020.

ingatlan kategóriában nívódíjban részesült

magazin éves felmérése a szakértők és

egy debreceni családi ház (tervező: Nagy

szerkesztők szavazatai alapján és a közvé-

Béla), innováció kategóriában a budapes-

lemény bevonásával történik, idén 38 ezer

ti Metrodom-Panoráma lakópark (tervező:

válasz döntött a legjobb területről.

∙ Az Év Balatoni Középülete 2020. ∙ Az Év Balatoni Gazdasági/Üdülő Épülete 2020.

PÁLYÁZATOK

A díjazásra összesen bruttó 1.000.000.- Ft

Hajnal Építésziroda), a legjobb rekonst-

áll rendelkezésre. A díjak és különdíjak át-

rukciót pedig a szentendrei Ferences Gimnázium új épületszárnya nyerte (tervezők:

Római-parti szabadstrand koncepcióterve

KIÁLLÍTÁSOK

Golda János, Híves Melinda, Mészáros

További információ:

szabadstrand kialakítását és üzemelteté-

http://azevbalatonihaza.hu/ A benyújtás határideje 2020. december 15.

Erzsébet). Elismerő oklevelet kapott a

∙ BarabásiLab: Rejtett mintázatok. A hálózati

sét bemutató koncepcióterv elkészítésére

Bársony István által tervezett szentendrei

gondolkodás nyelve. Ludwig Múzeum,

vonatkozik. Cél a Római-part Rozgonyi Pi-

Fenyő-villa, a Kokas és Társa Tervező Kft.

2021. 01. 17-ig

roska utca és a 60002/2 helyrajzi számú

munkájával készült pécsi református iskola,

∙ Összetartozunk. A Trianon előtti Magyar-

ingatlan közötti partszakasz közösségi célú

valamint az Arker Stúdió kaposvári infor-

ország rajzban elbeszélve.

használatának erősítése, a szabadstrand ki-

matikai képzőközpontja.

MNG, 2021. 01. 17-ig

alakításának és működtetésének megterve-

adására 2021. márciusában kerül sor.

A pályázat a Római-parton létesítendő

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2020 | 05

ÉPÍTÉSZEK ARCHITECTS

VASÁROS ZSOLT építész Diploma | Degree

1997 BME Építészmérnöki Kar

MOLNÁR CSABA

BACH PÉTER

TERBE RITA DLA

HALMAI DÉNES

BÁNHEGYI ZSOLT

Diploma | Degree

2006 DLA 1994 Mesteriskola XII. ciklus 1989 BME Építészmérnöki Kar

1996 BME Építészmérnöki Kar 1999 Építőművészeti Doktori Iskola, DLA-fokozat 2004–2006 Mesteriskola XVIII. ciklus

2000 BME Építészmérnöki Kar 2004–2006 Mesteriskola XVIII. ciklus 2018 BME Építőművészeti Doktori Iskola, DLA-fokozat

1999 ELTE TTK 2003 BME Építészkar

Oktatói tevékenység | Teaching activity

2002 SZIE Ybl Miklós Műszaki Főiskolai Kar 2007 PTE Pollack Mihály Műszaki Kar 2007 PTE Pollack Mihály Műszaki Kar, építész szak kiegészítő tagozat

2011–2016 BME Urbanisztika Tanszék, adjunktus 2016–2019 SZIE Építészettörténeti és Városépítési Tanszék, docens 2018– Debreceni Egyetem, Építészmérnöki Tanszék 2019– SZIE Épülettervezési Tanszék, tanszékvezető

2012–GYIK Műhely, foglakozásvezető 2015–2018 BME Építészmérnöki Kar, tanársegéd 2019– BME Építőművészeti Doktori Iskola, titkár

építész

Oktatói tevékenység | Teaching activity

BME ÉPK Ipartanszék Válogatott munkák | Selected projects

MNM Állandó Régészeti kiállítás, 2002 Tornai Pincészet bővítése, Somló, 2009 Esterházy uradalmi épületek fejlesztése, Devecser, 2012 Szaléziánum, Veszprém, 2011 Szépművészeti Múzeum Cézanne időszaki kiállítás installációja, 2018 OMRRK Szabolcs utcai épületegyüttes, 2020 Luxor West Bank síregyüttes helyreállítása, Egyiptom (folyamatos) Válogatott tervek | Featured plans

Százhalombatta Szent István tér meghívásos tervpályázat 1. díj Komárom Csillagerőd Nemzetközi Művészeti Központ (Koris Jánossal) megvétel MNM bővítése 2010, 3. díj Iroda | Office

Narmer Építészeti Stúdió Budapest 1114 Bartók Béla út 37. 2/9. epiteszet@narmer.hu www.narmer.hu

Oktatói tevékenység | Teaching activity

2014– BME Építészmérnöki Kar, dékán 1989– BME Rajzi és Formaismereti Tanszék Válogatott munkák | Selected projects

Esterházy-kastély – Jószágkormányzói épületegyüttes, Fertőd, 2016 Kupavárhegy, fogadóépület építése, Somogyvár, 2015 Polgármesteri Hivatal és Városi Könyvtár, Edelény, 2014 Esterházy-kastély – Rendezvényközpont, Fertőd, 2013 BME Központi épület tetőrekonstrukciója, Budapest, 2013 Átrium I. társasház, Budapest, 2007 32 lakásos önkormányzati lakóépület, Budapest, 2007 36 lakásos társasház, Budapest, 2000

építész

Válogatott munkák | Selected projects

Szociális lakóépület és orvosi rendelő, Budapest, 2008 (Molnár Csabával) Starlight Hotel, Budapest, 2007 (Fiala Istvánnal) Bölcsőde, Budapest, 2011 (Alföldi Györggyel, Vörös Tamással) Villaépület rekonstrukciója, Budapest, 2012

Eötvös József Főiskola bővítés, Baja, 2003, 2. díj 32 lakásos önkormányzati lakóépület, Budapest, 2005, 1. díj Magyar Nemzeti Múzeum fejlesztése, 2010, megvétel Hódmezővásárhelyi könyvtár és tudásközpont, 2018, 2. díj Díjak | Awards

1989 Diplomadíj 2000 Tessedik Sámuel Díj 2011 Kós Károly-díj 2013 Média Építészeti Díja 2013 Ybl Miklós-díj 2014 ICOMOS-díj 2014 Magyarországi jelölés Mies van der Rohe Díjra 2016 Építőipari Nívódíj

Válogatott munkák | Selected projects

Népliget Center, Budapest, 2007 (társszerzőkkel) Kodály Központ belsőépítészete, Pécs, 2010 (Rádóczy (f) Lászlóval, Tolnai Zsolttal Fővárosi Művelődési Ház belsőépítészeti tervei, 2011 (Tolnai Zsolttal) Régi Budai Városháza műemléki rekonstrukciója, 2016 (Szabó Leventével és másokkal)

építész

Oktatói tevékenység | Teaching activity

2018-2019 BME Építészkar Rajzi és Formaismereti Tanszék

építész

Válogatott munkák | Selected projects

Társasház, Budapest (Molnár Csabával) Esterházy kastélyegyüttes, Fertőd (Molnár Csabával) Károlyi-Csekonics palota rekonstrukciója, Budapest (Molnár Csabával és másokkal) Nemzeti Emlékhely, Somogyvár (Molnár Csabával) Válogatott tervek | Featured plans

Nyugdíjas otthon bővítése, Budapest, kiemelt megvétel Győri Színház felújítása, 2. díj

Válogatott munkák | Selected projects

2020 Károlyi-Csekonics Palota rekonstrukciója, Budapest (társszerzőkkel) 2018 Készenléti Rendőrség körletépületei, Nyírbátor 2017 Irodaépület, Budaörs (társszerzőkkel) 2016 DRV iroda és üzemviteli, ipari épületei, Siófok (társszerzőkkel) 2013 Esterházy kastélyegyüttes, Fertőd Iroda | Office

Díjak | Awards

2013 Média Építészeti Díja 2014 ICOMOS-díj 2016 Építészeti Nívódíj

TSPC Kft. 1053 Bp. Magyar utca 36. www.tspc.hu

Válogatott tervek | Featured plans Válogatott tervek | Featured plans

Válogatott tervek | Featured plans

építész

Graphisoft design pályázat, 1999, 1. díj (Hadadi Péterrel) Városi Sportcsarnok, Szombathely, 2002, 2. díj (társszerzőkkel) Weöres Sándor Színház, Szombathely, 2010, 2. díj (Galina Zoltánnal) Liget Budapest új nemzeti közgyűjteményi épületegyüttes ötletpályázat, 2013 Győri Nemzeti Színház, 2018, 2. díj (társszerzőkkel) Díjak | Awards

2003 Rotterdami Nemzetközi Építészeti Biennálé, különdíj 2014 Az év konzulense díj, BME

Gyermekotthon, Kispest, 2004, megosztott 2. díj Budapest Szíve ötletpályázat, 2006, kiemelt megvétel Puskás Ferenc Stadion , Budapest, 2006, megosztott 1. díj Agóra Szeged Pólus, 2009, 4. díj

Iroda | Office

Formiconcept Kft. 1097 Budapest, Albert Flórián út 3/B. www.formiconcept.com

Díjak | Awards

2000 „A vállalkozói építőiparért” Alapítvány díja 2010 Pro Architectura-díj 2019 ICOMOS-díj 2019 Budapesti Építészeti Nívódíj 2019 MMA elismerés Iroda | Office

Iroda | Office

Formiconcept Kft. 1097 Budapest, Albert Flórián út 3/B.

CuboÉpítészcsoport Kft. 1113 Budapest, Vincellér u. 18. www.cubocsoport.hu

www.formiconcept.com

SZENTKUTI VIKTOR építész

MURKA ISTVÁN építész

PÁLINKÁS FERENC építész

PALÁDI-KOVÁCS ÁDÁM DLA

FERENCZ MARCEL

DÉTÁRI GYÖRGY DLA

Diploma | Degree

1997 BME Építészmérnöki Kar Oktatói tevékenység | Teaching activity

2005 BME Építészkar 2010 BME Építészkar 2011 MOME DLA-fokozat

Debreceni Egyetem Építészmérnöki Tanszék

Oktatói tevékenység | Teaching activity

Válogatott munkák | Selected projects

2009–2011 DE Műszaki Kar, főiskolai tanársegéd

építész

építész Diploma | Degree

Diploma | Degree

2000 BME Építészmérnöki kar

1992 Ybl Miklós Műszaki Főiskola, magasépítő üzemmérnök 1994 Ybl Miklós Műszaki Főiskola, településmérnök 1996 Ybl Miklós Műszaki Főiskola, építésztervező szakmérnök 2008 PTE, építész tervező művész

1992 BME Építészkar 1996–1998 Mesteriskola XIV. ciklus

Válogatott munkák | Selected projects

Esterházy-kastély, Jószágkormányzói épületegyüttes, Fertőd, 2016 Kupavárhegy fogadóépület, Somogyvár, 2015 Családi ház, Budapest, 2015 Polgármesteri Hivatala és Városi Könyvtár, Edelény, 2014 Esterházy-kastély rendezvényközpont, Fertőd, 2013 BME Központi épület tetőrekonstrukciója, Budapest, 2013 32 lakásos önkormányzati lakóépület, Budapest, 2007 Válogatott tervek | Featured plans

Magyar Nemzeti Múzeum fejlesztése, 2010, megvétel 32 lakásos önkormányzati lakóépület, Budapest, 2005, 1. díj Eötvös József Főiskola bővítés, Baja, 2003, 2. díj

Válogatott munkák | Selected projects

2003 Lakóház, Monoszló (Sebestyén Ágnessel) 2005 Társasház, Budapest (Nagy Nándorral, Nyéki Anikóval) 2012 Nemzeti Hotel, Budapest (Nyéki Anikóval, Göde Andrással, Kéry Balázzsal) 2015 Látogatóközpont, Ópusztaszer (Nyéki Anikóval) 2015 Pallavicini kápolna rekonstrukció, Ópusztaszer (Nyéki Anikóval)

2014 ICOMOS-díj 2013 Média Építészeti Díja Iroda | Office

M Építész Iroda Kft. 1096 Budapest, Sobieski János u. 19-21. +36 1 2011811 www.mepitesziroda.hu

2006 Faluház bővítése, Biatorbágy 2007 Szociális otthon, Pomáz-Kiskovácsi 2016 Felvételi épületének rekonstrukciója, Balatonszentgyörgy 2019 Vasútállomás műemléki rekonstrukciója, Kenderes 2019 Plébániatemplom felújítása, Nagymaros

2004 Kopaszi gát Fedett vízi élménypark (Kalmár Lászlóval, Kapy Jenővel, Zsuffa Zsolttal) 2005 Városi uszoda és sportcsarnok, Budaörs (Kapy Jenővel) 2005 Termálfürdő, Algyő (Kapy Jenővel, Nagy Nándorral, Nyéki Anikóval) 2011 Közösségi ház, Újpalota (Csécsei Ákossal, Frikker Zsolttal, Nyéki Anikóval)

1986–1992 BME Építőmérnöki Kar, Budapest 1992–1996 BME Építészmérnöki Kar, Budapest 2014–2017 Breuer Marcell Doktori Iskola, Pécs Oktatói tevékenység | Teaching activity

1994– BMGE Építőanyagok és Magasépítési Tanszék, oktató, tanársegéd, majd egyetemi adjunktus

Válogatott tervek | Featured plans

Válogatott munkák | Selected projects

Faluház bővítése, Biatorbágy, 1. díj Hévíz Polgármesteri Hivatal, 2. díj

2012 AR Hungaria ipari fejlesztő központ, Perbál 2012 Ökoturisztikai látogatóközpont, Nagykörű (Hőnich Henrikkel) 2014 Ilka Corner, Budapest (Hőnich Henrikkel, Szerdahelyi Lászlóval) 2017 EFT Iroda és üzemcsarnok, Budaörs 2019 Heinrich Antal Ház, Tárnok (Hőnich Henrikkel) 2020 Loffice, Budapest

Iroda | Office MÁV Zrt. Beruházás Lebonyolító Igazgatóság Műszaki Tervezési Osztály 1016 Budapest, Mészáros utca 19. www.mav.hu

Válogatott tervek | Featured plans Díjak | Awards

Válogatott munkák | Selected projects

Diploma | Degree

Duna Aréna, Budapest, 2017 DE-NIIFI Szuperszámítógép Központ, Debrecen, 2015 DEM Épületenergetikai Demonstrációs Központ, Debrecen, 2013 Hegyvidéki villa, Budapest, 2012 BORDERLINE Architecture – 12. Velencei Biennálé, Magyar Pavilon, 2010 Lóitató üzletház, Budapest, 2009 Bocskai Fogadó, Bodrogkeresztúr, 2005 Hun fürdő, Bodrogkeresztúr, 2003 Válogatott tervek | Featured plans

Budapesti Olimpiai Központ, Puskás Ferenc Stadion – megosztott 1. díj Intermodális Központ, Debrecen – megvétel Liget Budapest – megosztott 2. díj

Válogatott tervek | Featured plans

Díjak | Awards

Idősek Otthona, Budapest, 2007, megvétel (Hőnich Henrikkel) Óvoda, Budaörs, 2009, megvétel (Hőnich Henrikkel) Általános iskola, Algyő, 2009, 2. díj Óvoda, Tárnok, 2017, 1. díj Vállalkozási Központ, Érd, 2018, 1. díj

2013 Ybl Miklós díj 2009 Pro Architectura díj

Díjak | Awards

www.napur.hu

Iroda | Office

Napur Architect Kft. 1033 Budapest, Laktanya utca 33. +36 1 6317056 napur@napur.hu

Díjak | Awards

1992 ÉTE diplomadíj Iroda | Office

Dóm Építészműterem 1051 Budapest, József nádor tér 11.

Válogatott munkák | Selected projects

2009 Jezsuita Gimnázium bővítés, Miskolc (Ferencz Istvánnal, Ferencz Marcellel) 2013 DEM Épületenergetikai Információs Központ, Debrecen (Ferencz Marcellel) 2014 Hotel Tokaj, Tokaj (Ferencz Marcellel) 2015 DE-NIIFI Szuperszámítógép Központ, Debrecen (Ferencz Marcellel) 2017 Duna Aréna, Budapest (Ferencz Marcellel) Válogatott tervek | Featured plans

2004 Finnforest hallgatói pályázat, 1. díj (Irányossy K. Eszterrel) 2004 Budavár Kapuház ötletpályázat, kiemelt megvétel 2005 Budavár Dísz tér 17. országos tervpályázat, kiemelt megvétel 2006 Budapesti Olimpiai Központ Puskás Ferenc Stadion és létesítményei, 1. díj 2010 XII. Velencei Építészeti Biennálé magyar pavilon kiállítása tervpályázat 1. díj 2016 Liget Budapest projekt Néprajzi Múzeum nemzetközi tervpályázat 1. díj

1992 Diplomadíj 1996 Magyar Műszaki Haladásért Emlékplakett 2014 az Év Irodája Design Díj 2013 Csarnok Nagydíj

Iroda | Office

www.napur.hu

Napur Architect Kft. 1033 Budapest, Laktanya utca 33. +36 1 6317056 napur@napur.hu

www.dom.hu Paládi Építész és Mérnök Kft. 1094 Budapest, Tűzoltó utca 23. info@paladi.hu www.paladi.hu

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2020 | 05

TURÁNYI BENCE

PAPP MÁTYÁS

FERDINÁND ÁRPÁD

KALMÁR LÁSZLÓ

ZSUFFA ZSOLT

Diploma | Degree

2001 BME Építészkar

2012 BME Építészkar

1994 BME Építészmérnöki Kar

Válogatott munkák | Selected projects

Oktatói tevékenység | Teaching activity

Válogatott munkák | Selected projects

Sportmax2, Budapest (Turányi Gáborral) Hotel Novotel Danube, Budapest (Turányi Gáborral) Kopaszi gát rehabilitációja, Budapest (Turányi Gáborral) Simplon Udvar, Budapest (Turányi Gáborral) Vass Shoes Budapest (Turányi Annával) H30 villa Amplio Automatika, Székesfehérvár Danubio lakóépületek, Budapest

2020 SZIE diploma konzulens

2001 Bautrans/Transporta műszaki forgalmi bázis (Bánáti Bélával) 2006 Amsy Kft. székhelye, Budaörs (Ferdinánd Csabával) 2006 Pannon-Falap kereskedelmi bázis, Biatorbágy (Nagy Krisztiánnal) 2007 Tisza-Balneum hotel, Tiszafüred (Ferdinánd Csabával) 2014 Kőszegi vár bővítése, átalakítása

1993 Ybl Miklós Műszaki Főiskola 1996 YMMF Építész Tervező szakmérnöki képzés 1998–2000 Mesteriskola XV. ciklus

1993 YMMF Magasépítési Szak 1996 YMMF Építész Tervező Szakmérnöki képzés 1995–1998 Kós Károly Egyesülés Vándoriskolája 1998–2000 Mesteriskola XV. ciklus 2012 BME, DLA-fokozat

Iroda | Office

Válogatott tervek | Featured plans

T2.a Építész Iroda Kft. 1021 Budapest, Budakeszi út 91. info@t2a.hu

2009 Weave Garden City, Groningen (Julien De Smedttel) 2010 Victor Vasarely pályázat, Pécs 2020 Nemzeti Mintaterv Katalógus, ötletpályázat, megvétel

építész

KRONAVETTER PÉTER DLA

építész, egyetemi adjunktus

Válogatott munkák | Selected projects

2014 Casa Jura, Bois D'amont (Julien De Smedttel) 2014 Pharma-Flight, Debrecen (Lőrincz Attilával) 2015 The Invader S4, Párizs (Julien De Smedttel) 2015 Ziggurat Housing Párizs, (Julien De Smedttel) 2020 Amplio Automatika, Székesfehérvár (Turányi Bencével)

Válogatott tervek | Featured plans

www.t2a.hu

Díjak | Awards

EUROPAN 4 Graz, 1995, 1. díj (Csillag Katalinnal és Gunther Zsolttal) Oktatási és Közoktatási Központ, Piliscsaba, 3. díj (Hartvig Lajossal) Resort hotel és apartmanházak, Zweisimmen, Svájc, 2012, 1. díj (Ferdinánd Csabával)

2012 Hauszmann Diplomadíj 2012 MUT Diplomadíj

Iroda | Office

Crecon Építő Kft. 8000 Székesfehérvár

Ferdinánd és Ferdinánd Építésziroda Kft 1053 Budapest, Szép utca 2. www.ferdinand.hu

www.crecon.hu

Oktatói tevékenység | Teaching activity

2002–2006 BME Középülettervezési Tanszék, korrektor 2002– Mesteriskola 2008–2012 SZIE, komplex korrektor 2015– BME Építészmérnöki Kar, Diplomabizottság elnöke Válogatott munkák | Selected projects

2000 Tornacsarnok, Gödöllő (T+S) 2005 Városháza bővítése, Budaörs (Zsuffa Zsolttal) 2010 Szépségközpont, Hévíz (Zsuffa Zsolttal) 2012 HungaroControl Légiirányítási Központ (Zsuffa Zsolttal) Válogatott tervek | Featured plans

2004 Szálloda és élményfürdő, Kopaszi gát, 1. díj (Kapy Jenővel, Murka Istvánnal, Zsuffa Zsolttal) 2007 Csillag Erőd, Komárom, 1. díj (Zsuffa Zsolttal) 2009 Weöres Sándor Színház, Szombathely, 1. díj (Zsuffa Zsolttal és másokkal) 2017 Corvinus Sportközpont, Budapest, 1. díj (Kronavetter Péterrel, Kund Iván Patrikkal, Zsuffa Zsolttal) Díjak | Awards

2004 Budapest Építészeti Nívódíja, Dicsérő Oklevél 2005 Média Építészeti Díja, Közönségdíj 2005 Molnár Péter díj 2006 Pest Megyei Építészeti Nívódíj 2007 Pro Architectura-díj 2010 Ybl Miklós-díj 2013 Év Háza, Dicsérő Oklevél 2015 Budapest Építészeti Nívódíja, Dicsérő Oklevél

Oktatói tevékenység | Teaching activity

2002– BME Középülettervezési Tanszék, korrektor 2008– BME Diploma Záróvizsga Bizottság tagja 2010– BME Középülettervezési Tanszék Szakmérnöki képzés, mester Válogatott munkák | Selected projects

2002 Konyári Borászat, Balatonlelle (Kalmár Lászlóval) 2005 Városháza bővítése, Budaörs (Kalmár Lászlóval) 2007 Zena Szépségközpont, Hévíz (Kalmár Lászlóval) 2010 Gyorsétterem, Galway - IRL (Paul Dillonnal) 2012 HungaroControl Légiirányítási Központ (Kalmár Lászlóval) Válogatott tervek | Featured plans

2004 Szálloda és élményfürdő, Kopaszi gát, 1. díj (Kalmár Lászlóval, Kapy Jenővel, Murka Istvánnal) 2006 ORCO Iroda komplexum, Budaörs, 1. díj (Kalmár Lászlóval) 2017 Corvinus Sportközpont, Budapest, 1. díj (Kalmár Lászlóval, Kronavetter Péterrel, Kund Iván Patrikkal)

Diploma | Degree

1985–1991 BME Építészmérnöki Kar 1996–1998 ÉME mesteriskola XIV. ciklus 1998–2001 BMGE doktoriskola 2000–2013 Szemináriumok: Varsó, Paray le Moniale, Saint Jean du Gard, Toulouse, Supraśl, Szófia, Moszkva Oktatói tevékenység | Teaching activity

1991–2006 BME Építészmérnöki Kar, meghívott oktató 2004–2016 DE MK főiskolai docens, főiskolai tanár 2016– SZIE YMÉK főiskolai tanár, szakcsoportvezető Válogatott munkák | Selected projects

1991–2000 Görögkatolikus cigánytemplom, Hodász 2006 Görögkatolikus Cigány Egyházközség Óvodája, Hodász 2015 Lakóház átalakítása, Budapest 2015 Szentannai Sámuel Gimnázium és Kollégium korszerűsítése, Karcag 2016 Ferences Betánia Szociális otthon és kápolna, Szécsény 2019 Minimalista lakóház,Budapest Válogatott tervek | Featured plans

2019 Berettyóújfalu városközpont 2016 Hotel Sóstó, Nyíregyháza 2017 Alsó-krisztinavárosi templom liturgikus tér átalakítása 2018 Görögkatolikus Szentháromság templom, Debrecen

Díjak | Awards

Iroda | Office

2004, 2015 Budapest Építészeti Nívódíja, Dicsérő Oklevél 2005 Molnár Péter-díj 2007 Pro Architectura-díj 2010 Ybl Miklós-díj 2010 WA Awards 20+10+X Díj 2011 RIAI Irish Architecture Award 2019 Príma-díj

Csanády és Csanády Építész Stúdio Kft. 1122 Budapest, Goldmark K. u. 28

Iroda | Office

Zsuffa és Kalmár Építész Műterem 1012 Budapest, Logodi u. 72.

www.zsk.hu

www.csanadystudio.hu

SZERZŐK AUTHORS

Jelenleg a BME Urbanisztika Tanszék tudományos főmunkatársa. Kutatási területei az államszocializmus időszakának városépítészeti történései, valamint a magyar települések morfológiai, városalaktani jellemzői. MIZSEI ANETT építész. A SZIE Ybl Miklós Építéstudományi Karon végzett, mesterszakos diplomáját a PTE Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Karon szerezte meg. Jelenleg a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen Markó Balázs DLA és Turányi Gábor DLA doktorandusz hallgatója, az Ybl Miklós Építéstudományi Kar oktatója, építészeti írással 2011 óta foglalkozik. MOLNÁR SZILVIA újságíró, művészettörténész. 2004 óta szabadúszó újságíróként több művészeti lapban publikál. 2008-2011 között az Intérieur magazin szerkesztője, 2013 óta az Octogon építészeti és design magazin szerkesztője, a KREA Kortárs Művészeti Iskola tanára. 2017 óta a Van más út – Összefogás a Kiserdőért kispesti és ferencvárosi civilek alkotta munkacsoport tagja.

BACHMANN BÁLINT Ybl-díjas építész, egyetemi tanár, a METU rektora. 20 éve oktat épülettervezést az építészképzés minden szintjén, 2014 óta vezeti a Breuer Marcell Doktori Iskolát Pécsen. Szakmai érdeklődése középpontjában a történeti épületek megújítása, a terek használói komfortja és az épületinformációs modell tervezési folyamatban játszott szerepe áll. BALDAVÁRI ESZTER művészettörténész. Fő kutatási területe a századforduló európai építészete. Kőrössy Albert Kálmán építőművész monográfusa, a Magyar Építészeti Múzeum és Műemléki Dokumentációs Központ muzeológus munkatársa, a CentrArt Művészettörténészek Új Műhelye Közhasznú Egyesület elnökségi tagja. BOTZHEIM BÁLINT építész, kutató. Szakterülete: digitális építészet, parametrikus paradigma. 2007-től a Kapy és társai Kft. partner. Közös pályázatokat készített Kapy Jenővel (Szervita tér 2006, Pécsi Koncert Központ – PKK 2007). Önálló munkái: Vác csillagvizsgáló torony 2007; Art-Universitas pályázat szoborterve, I. díj, 2008, Sopron. Kutatási területe a kiber-építészet. 2009-től a Magyar Építőművészet szerkesztője. 2013-ban a Pécsi Tudományegyetemen szerzett MA fokozatot. 2013tól a Mérték Stúdió, majd a Paulinyi and Partners munkatársa, 2019-től a Soproni Egyetem építésztanára. GARAI PÉTER építészmérnök, műemlékvédelmi szakmérnök. 2006-ban diplomázott a BME Építészmérnöki Karán, ezután négy évig a KÖZTI Zrt-nél, Pottyondy Péter és Potzner Ferenc műtermében dolgozott. 2010 őszétől két évig az epiteszforum.hu szerkesztője, számos publikáció szerzője. 2013-tól a Magyarországi Evangélikus Egyház Országos Irodájában, az Építési, Ingatlanügyi és Műemléki Osztály referenseként dolgozik. 2018-ban végezte el a BME Műemlékvédelmi Szakmérnöki posztgraduális képzését. A Kövekbe épített hitvallás (2011) és a Szecesszió az Alföldön tanulmánykötetek (2017) társszerzője.

ROTH JÁNOS Ybl-díjas építész. 1963-ban diplomázott az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetemen, posztgraduális képzését a MÉSZ Mesteriskoláján végezte 1970 és 1972 között. 1980-ban Ybl Miklós díjjal, 1998-ban Kotsis Iván-díjjal tüntették ki. A Székesfehérvár Megyei Tervező Iroda és az Út és Vasúttervező Vállalat munkatársa volt, később többek között dolgozott a LAKÓTERV-nél, 1995-ben saját irodát nyitott. Egyik fő alkotása a margitszigeti domonkos apácakolostor romterületének ICOMOS-díjjal is elismert rehabiliációja. SZEGŐ GYÖRGY építészmérnök (BME, 1972), belsőépítész (IMF, 1976), DLA (1999). 1972-73 BUVÁTI, 1979-88 a Csiky Gergely Színház díszlet-jelmeztervezője. 1982 a BITEF fődíjas Marat halála tervezője. Az Újvidéki Szcenográfiai Triennálé Ezüst-díjasa (1983). 1989-2001 között látványtervezést (MKE), ill. 1998-2003 között műtörténetet (ORZSE) oktat. 1987 MTA Soros-, 1990 Eötvös-, 1998 Széchenyi-ösztöndíjas. 1992 Greg Lynn ösztöndíjasa / F. Meritis, Univ. Amszterdam). Jászai-díj (1995), Dercsényi díj (1999), Érdemes művész (2002). 1983-tól publikál szakcikkeket és könyveket a vizuális kultúra területén. Építészeti, művészeti kiállítások kurátora/ tervezője (Építészeti Tendenciák 1981, Baumhorn Lipót építész, 1997, Diaszpóra és művészet 1999, 7. Velencei Építészeti Biennálé 2000, Álmok Álmodói/Millenáris Park 2001, 100 % kreativitás, I. Építészeti Nemzeti Szalon/Műcsarnok, 2014). 1997-től a MÉ szerk. biz. tag, 2001-től főszerkesztő. Az Utóirat melléklet alapító-szerkesztője. 2014-ben Ybl díjat, 2016-ban Kiváló Művész elismerést, 2017-ben Ezüst Ácsceruza díjat kapott. 2014-től a Műcsarnok művészeti vezetője. TATAI MÁRIA építészmérnök (BME, 1978). 1978–1983 között a BUVÁTI tervezője, majd szabadúszó tervezőként, szakíróként, szakfordítóként dolgozott. A környezetkultúra iskolai program egyik megalkotója, oktatott az ELTE-n és az Iparművészeti Egyetemen. Mozdulatművészeti darabok rendezője, koreográfusa. 2006–2019 között a MÉK munkatársaként többek között az Építész Évkönyveket szerkesztette. 2015ben Ezüst Ácsceruza díjat kapott.

GÖTZ ESZTER újságíró, szerkesztő. 1991-ben az ELTE Bölcsészkarán magyar-történelem szakon diplomázott, 1992-től szabadúszó újságíróként több napilapban és folyóiratban rendszeresen publikál kulturális tárgyú írásokat. 1997 óta a Magyar Építőművészet olvasószerkesztője. 2012 között a www.kultura.hu szerzője, 2009-2011 között a Budapesti Városvédő Egyesület titkára. 2015-ben Ezüst Ácsceruza-díjat kapott.

TÓTH ENIKŐ képzőművész, művészettörténész, muzeológus. A Magyar Képzőművészeti Egyetem festőművész és képzőművész-tanár, majd a Pázmány Péter Katolikus Egyetem művészettörténet mesterszakán diplomázott. A Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ művészettörténész muzeológusa és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Történelemtudományi Doktori Iskolájának doktorandusza. Doktori témája Czigler Győző építészete.

HADIK ANDRÁS művészettörténész. Tanulmányait 1974–1980 között az ELTE Bölcsészettudományi Kar történelem–művészettörténet szakán végezte. 1981-ben került az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőséghez és a Magyar Építészeti Múzeumhoz. Kutatási területe a századforduló, a két világháború közötti időszak, valamint az 1945 utáni művészet és építészet. Tagja a DOCOMOMO Magyar Nemzeti Bizottságának, 1991-től 1998-ig tagja volt az ICAM (International Confederation of Architectural Museums) vezetőségének. Az 1980-as évektől rendszeresen készít hazai és külföldi építészettörténeti kiállításokat, a Pavilon című folyóirat alapítója és szerkesztője, számos építészettörténet könyv és tanulmány szerzője.

ULRICH TAMÁS NORBERT építészmérnök. 1980-ban diplomázott a BME Építészmérnöki Karán. 1980–1983 között a Középületépítő Vállalat munkahelyi mérnöke, majd 10 évig a KÖZTI II. irodáján, Marosi Miklós műtermében tervező építészként dolgozott. 1993–1995 között a francia SAE Eiffage budapesti irodájának építésze, majd 1995-től a HAP Építésziroda Kft.-ben műteremvezető építész. Közben elvégezte a BME és a lyoni Jean Moulin Egyetem francia-magyar kétnyelvű menedzserképzését (1997). 2011-től a Magyar Építész Kamara titkárságán szakmai munkatárs.

HAKKEL MÁRTON építészmérnök. 2004 és 2010 között a BME Építészmérnöki karának, majd a 2011/2012-es tanévekben az Építőművészeti Doktori Iskolának ösztöndíjas hallgatója. 2013 óta Svájcban él és dolgozik (Mierta & Kurt Lazzarini Architekten – Samedan, Beat Consoni AG – St.Gallen, Bollhalder Eberle Architektur – St.Gallen). HARTMANN GERGELY építész, építészeti szakíró. Diplomáját 2012-ben védte meg a BME Építészkarán. Tervezési tevékenysége mellett számos építészeti témájú cikk, kritika, könyvajánló szerzője, több kiállítás kurátora. 2018 óta a MOME Doktori Iskola hallgatója. Kutatási témája a szocialista állami vidéki építészeti tervezés, közelebbről a Győri Tervező Vállalat története. 2019-ben a Molnár Péter-díj, valamint az Ezüst Ácsceruza díj kitüntetettje. KISS TAMÁS építész 2019-ben diplomázott a SZIE Ybl Miklós Építéstudományi Karán. Építész szakmai tevékenysége mellett élénk érdeklődést mutat az építészettörténet; a 19-20. század építészete, és az építészeti téralakítás iránt. Az egyetemi tanulmányai alatt, 2017-ben és 2019-ben az Országos Tudományos Diákköri Konferencián nevezett dolgozataival II. helyezést ért el. Építészeti témájú írással 2017-től foglalkozik. KISSFAZEKAS KORNÉLIA, PhD építész, egyetemi oktató. 1986-ban diplomázott a BME Építészmérnöki Karán. 2010-ben a Csonka Pál Doktori Iskolában szerezte meg a PhD fokozatot. Tervezőként városrendezési koncepciók, tervek készítésével foglalkozik. 1990-től tanít a BME-n, külsős óraadóként, majd főállású oktatóként.

VARJÚ KATA építész. A PTE Műszaki és Informatikai Karán szerezte mesterszakos diplomáját 2020-ban. Diplomamunkája a szegregált falvak közösségteremtő építészetének tervezési aspektusaival foglalkozott, mellyel a PTE-MIK Kari Tudományos és Művészeti Diákköri Konferencia 1. helyezését érte el 2019-ben. 2020-ban Breuer Marcell Diplomadíjat, majd a Magyar Építész Kamara Belsőépítészeti Tagozatának diplomadíját is elnyerte. Jelenleg PhD. hallgatóként folytatja tanulmányait a Breuer Marcell Doktori Iskolában. VUKOSZÁVLYEV ZORÁN okleveles építészmérnök, műemlékvédelmi szakmérnök, PhD. egyetemi docens a BME Építészettörténeti és Műemléki Tanszéken. Kortárs építészettel, korszerű örökségvédelemmel, műemlékvédelemmel foglalkozik, műemléki tervezési szaktanácsadó. 2015–2017 között a Miniszterelnökség (Forster Központ) Műemléki Tanácsadó Testületének elnöke. 2017–2018 között a Miniszterelnökség Kulturális Örökségvédelmi és Kiemelt Fejlesztési Főosztály helyettes vezetője, a Műemléki és Régészeti Osztály vezetője. A Műemlékvédelem tudományos szakfolyóirat és az Architectura Hungariae online periodika főszerkesztője. WINKLER BARNABÁS Ybl- és Prima-díjas építész. 1970-ben a BME-n szerzett építész diplomát. Húsz évig az Ipartervben dolgozott, majd 1989-ben megalapította a HAP Tervezőirodát, máig itt folytatja tervezői tevékenységét. Az ő kezdeményezésére született meg 2010-ben a posztumusz Ybl-díj, amely a múlt században maradandó életművet alkotó 17 építésznek lett odaítélve. 2003 és 2014 között működtette a HAP Galériát, ahol 11 év alatt 110 kiállításon mutatta be a múlt század legjelentősebb hazai építészeinek és Sopron képzőművészeinek életművét. A galéria számos építészeti könyvet jelentetett meg.

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2020 | 05

FUGA MIKROKOZMOSZ Töltsön velünk napi 5 percet! A FUGA napi megjelenésű videósorozatot indított 2020. május 25-től. A néhány perces videókban a ház munkatársai, valamint a házhoz kötődő építészek és más művészeti ágakban tevékeny alkotók szólalnak meg egy-egy általuk választott témában, műfajban, a ház sokszínű programkínálata szerint. A videókat Asbót Kristóf készíti, a főcím Mátrai Péterrel közös munkájuk. A videók elsődleges megjelenési felülete a FUGA YouTube csatornája, ahol naponta 19 órától egy újabb videót teszünk nyilvánossá, így gyarapodik a tartalom. Szeptember 1-ig 100 adás készült el. A videók elérhetők honlapunkról és megtekinthetők YouTube csatornánkon (fugabudapest) és Facebook oldalunkon: www.fuga.org.hu https://www.youtube.com/user/fugabudapest/videos https://www.facebook.com/fuga.bek/ http://fuga.org.hu/fevent/fuga-mikrokozmosz -minden-nap-5-perc-velunk/

Nézzék a FUGA mikrokozmosz adásait!

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET | HUNGARIAN ARCHITECTURE 2020 / 05 Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ | National Museum Restoration and Storage Centre, Budapest – Vasáros Zsolt • Károlyi-Csekonics palota helyreállítása és bővítése | Reconstruction and Extension of Károlyi-Csekonics Palace, Budapest – Molnár Csaba, Bach Péter, Halmai Dénes, Terbe Rita, Bánhegyi Zsolt • Esterházy-kastély megújulása | Reconstruction of the Esterházy Castle, Tata – Molnár Csaba, Szentkuti Viktor, Halmai Dénes • Mesevár óvoda | Mesevár Kindergarten, Monor – Murka István • Vasútállomás helyreállítása | Restoration of the Railway Station, Kenderes – Pálinkás Ferenc • Loffice, Budapest – Paládi-Kovács Ádám • Multifunkcionális sport- és rendezvénycsarnok | Multifunctional Sport and Events Hall, Hatvan – Ferencz Marcell, Détári György • Amplio Automatika, Székesfehérvár – Turányi Bence, Papp Mátyás • IT Campus, Paderborn – Ferdinánd Árpád • Családi ház | Detached House, Törökbálint – Kalmár László, Kronavetter Péter, Zsuffa Zsolt • Szociális építő-projekt | Social Building Project, Mannheim – Atelier U 20

2020

A MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZEK SZÖVETSÉGÉNEK KULTURÁLIS FOLYÓIRATA 1903-TÓL CULTURAL MAGAZINE OF THE ASSOCIATION OF HUNGARIAN ARCHITECTS SINCE 1903

UTÓIRAT | POST SCRIPTUM | XX. ÉVFOLYAM / 113. SZÁM Veszprém és Kína építészeti kapcsolatai | Geographical and Architectural Links between Veszprém and China – Baldavári Eszter • A szegregátum közösségi építészete | Design Methods of Segregate Communal Architecture – Varjú Kata • Magyar emigráció Svédországban | Hungarian Immigrants in Sweden – Hadik András • Maróti Géza zebegényi országzászlója a Műcsarnokban | The National Flag by Géza Maróti from Zebegény in Kunsthalle Budapest – Szegő György • Szocreál lakóépület-együttesek | Residential Buildings in the Social Realist Style, Budapest – Kissfazekas Kornélia

Kós Károly Díj 2010

www.meonline.hu

1580 Ft

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET | HUNGARIAN ARCHITECTURE

2020 I 04

Lapunk támogatója a Nemzeti Kulturális Alap

VASÁROS • MOLNÁR • BACH • HALMAI • SZENTKUTI • MURKA • PÁLINKÁS • PALÁDI-KOVÁCS • FERENCZ • DÉTÁRI • TURÁNYI • PAPP • FERDINÁND • KALMÁR • KRONAVETTER • ZSUFFA

+ UTÓIRAT | POST SCRIPTUM

XX. 113.