Bevezetés Általában a digitalizációról, digitális jegybankpénzről Világunkat az egyik legjelentősebb mértékben formáló megatrend a digitalizáció, amelynek világszerte hatalmas lökést adtak a koronavírus-járvány következményei. Az otthoni munkavégzés, a digitális oktatás, vagy az online bevásárlás – csak, hogy néhány példát említsünk – mindennapjaink részévé váltak. Ahogy az élet számos területén, úgy a pénzügyekben is egyre növekvő mértékben terjednek a digitális megoldások. Ez a tendencia már az elmúlt években jellemző volt, amit felgyorsított a 2020-as különleges esztendő. A 21. század kihívásai mind a hagyományos pénzügyi intézményeket, mind pedig a nemzeti fizetőeszközöket is érintik. A hagyományos pénzrendszerrel szemben a pénzügyi szolgáltatások piacára belépő „digitális versenytársak” jelentenek alternatívát. Az új szereplőként megjelenő globális technológiai vállalatok – BigTech cégek – hatalmas felhasználóbázisukra, ügyfeleikről összegyűjtött, átfogó és részletes információikra, illetve tőke- és technológiai erejükre támaszkodva versenyképesek tudnak lenni a tradicionális pénzügyi intézményekkel szemben. Emellett ezen szereplők az általuk kínált digitális fizetőeszközökkel a nemzeti valuták „digitális versenytársait” hozhatják létre, melyek nagymértékű lefedettség és széleskörű használat esetén alapjaiban változtathatják a meg a ma ismert pénzrendszert. Kérdés, hogy a fizetési rendszerben újonnan megjelenő szolgáltatások hordoznak-e kockázatot a monetáris politika hatásossága, a pénzügyi stabilitás megőrzése, a fogyasztói érdekek érvényesíthetősége és a nemzeti fizetési rendszerekbe vetett társadalmi bizalom megőrzése tekintetében. Mi lehet a megfelelő válasz a pénz digitalizációjának kihívásaira jegybanki oldalról?
—9—
