I. Globális készpénz-alternatívák és hatásuk a monetáris politikai implementációra Horváth Balázs István – Horváth Gábor A tanulmányban azt mutatjuk be, milyen következményei vannak, ha egy ország nemzeti és nemzetközi fizetéseinél használt elszámolási eszköze nem hazai kibocsátásúvá válik. Ehhez röviden segítségül hívjuk a jegybankok létrejöttének történeti körülményeit, amiből többé-kevésbé letisztultan látszanak azok a szempontok, amelyek meghatározóak egy gazdaság monetáris értelemben vett szuverenitásának és stabilitásának megteremtésénél. Bemutatunk néhány példát arra nézve, amikor egyegy ország saját konvencionális valutája fokozatosan eljelentéktelenedett, átvette annak helyét egy meghatározóbb külföldi deviza (dollarizáció).3 Ezt követően felvázoljuk a BigTechként emlegetett – mai társadalmi és gazdasági viszonyainkba érzékenyen beleérő – cégek lehetséges globális pénzalternatíváinak felvehető formáit és ezek jelentőségét a jelenlegi pénzügyi rendszer átalakulását illetően. A BigTech cégek már ismert platformjaira, digitális ökoszisztémáira építhető elszámolási rendszerek elterjedési lehetőségeiből, valamint egyes országok klasszikus dollarizációs tapasztalataiból kiindulva körülírunk egy újszerű fogalmat, a digitális dollarizációt. Ennek egyik fontos következménye lehet, hogy az egyes nemzetállamok monetáris politikai szuverenitása sérül, mivel a domináns pénz szerepét egyre inkább egy vagy több globális digitális alternatíva (pl. Libra) veszi át. A tanulmány fő hipotézise, hogy a megjelenő globális pénzalternatívákra egy potenciális válasz a digitális jegybankpénz létrehozása és elfogadtatása a társadalom minél szélesebb rétegeivel, tranzakciószámot és volument tekintve egyaránt.
Elsősorban nem a tudatosan választott, valutaövezethez történő csatlakozásról beszélünk a fogalom használatakor.
3
— 16 —
