2015. 12. 07. Növekedési jelentés (2015. december)

Ki­ad­ja:­Ma­gyar­Nem­ze­ti­Bank Fe­le­lős­ki­adó:­Hergár­Eszter 1054­Bu­da­pest,­Sza­bad­ság­tér­9. www.mnb.hu ISSN­2416-3635­(nyomtatott) ISSN­2416-3643­(on-line)

A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény a Magyar Nemzeti Bank elsődleges céljaként az árstabilitás elérését és fenntartását jelöli meg. Az alacsony infláció hosszabb távon tartósan magasabb növekedést és kiszámíthatóbb gazdasági környezetet biztosít, mérsékli a lakosságot és vállalkozásokat egyaránt terhelő gazdasági ingadozások mértékét. Az MNB elsődleges céljának veszélyeztetése nélkül támogatja a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának fenntartását, ellenálló képességének növelését, a gazdasági növekedéshez való fenntartható hozzájárulásának biztosítását és a rendelkezésére álló eszközökkel a Kormány gazdaságpolitikáját.

A gazdaság növekedési folyamatai közvetlenül és közvetve is befolyásolhatják a monetáris politika jegybanktörvényben kitűzött céljainak elérhetőségét és így a monetáris politika működését. A gazdasági növekedés dinamikájának és szerkezetének változása rövid távon meghatározhatja a kialakuló inflációs környezetet, míg a hosszabb távú növekedési képesség és annak tényezői a gazdaság pénzügyi stabilitásának megítélését alapvetően érinthetik. Ezért a Magyar Nemzeti Bank a jövőben évi rendszerességgel áttekinti a gazdasági növekedést rövid, közép- és hosszabb távon leginkább meghatározó folyamatokat, amely értékeléseket a Növekedési jelentésben mutatja be a hazai és nemzetközi szakmai közönség számára.

Az­elemzések­Virág­Barnabás,­Monetáris­politikáért,­pénzügyi­stabilitásért­és­hitelösztönzésért­felelős­ügyvezető­ igazgató­általános­irányítása­alatt­készültek.­A­jelentések­elkészítésében­a­Közgazdasági­előrejelzés­és­elemzés,­ a­Monetáris­politika­és­pénzpiaci­elemzés,­a­Költségvetési­és­versenyképességi­elemzések­igazgatóságainak,­ valamint­a­Gazdaságstratégiáért­és­tervezésért­felelős­ügyvezető­igazgatóság­munkatársai­vettek­részt.­A­publikációt­dr.­Matolcsy­György­elnök­hagyta­jóvá.­A­jelentés­készítése­során­értékes­tanácsokat­kaptunk­az­MNB­ más­szakterületeitől.

NÖVEKEDÉSI JELENTÉS • 2015

3

Tartalom A legfontosabb megállapítások összefoglalása

7

1. Világgazdasági növekedés: átmeneti lassulás vagy tartósan új norma?

10

1.1.­A­tartós­stagnálás­mellett­szóló­érvek­

13

1.2.­A­pénzügyi­válság­átmeneti­hatásai:­mérlegválság­és­aggregált­kereslet­

18

1.3.­Mérlegalkalmazkodás­és­mérlegtisztítás­

19

1.4.­Pénzügyi­piacok,­beruházások­és­allokációs­hatékonyság­

21

1.5.­A­„türelmes”­finanszírozás­hiánya­–­a­pénzügyi­piacok­rövid­horizontja­

23

2. A munkapiac mennyiségi és minőségi feltételei

30

2.1.­Demográfiai­folyamatok­­

31

2.2.­A­munkaerő­képzettsége­­

42

2.3.­Egészségi­állapot­

55

2.4.­Aktivitási­ráta­Magyarországon­nemzetközi­összevetésben­

60

3. Termelékenységi potenciál a magyar gazdaságban

69

3.1.­A­termelékenység­és­komponenseinek­alakulása­a­válság­óta­

70

3.2.­A­lassulás­okai­

78

3.3.­Következtetések­­

84

4. A magyar gazdasági fejlődés helyzete alternatív mutatók tükrében

88

4.1.­Gazdasági­és­társadalmi­fejlődés­­

92

4.2.­Nemzetközi­versenyképességi­rangsorok­­

94

4.3.­Budapest­helyzete­nemzetközi­rangsorokban­

96

5. Kiemelt téma: A világkereskedelmi dinamika lassulása és ennek lehetséges hatásai a magyar gazdaságra

100

5.1.­Stilizált­tények­

101

5.2.­Ciklikus­és­strukturális­magyarázatok­

103

5.3.­Magyarország­számára­levonható­következtetések­

105

5.4.­Összegzés­

106

Ábrák és táblázatok jegyzéke

107

NÖVEKEDÉSI JELENTÉS • 2015

5

A legfontosabb megállapítások összefoglalása A Növekedési jelentés a magyar gazdaság hosszabb időhorizonton mutatott és várható fejlődési pályájáról, illetve az azt meghatározó legfontosabb tényezőkről nyújt átfogó képet.

A­Magyar­Nemzeti­Bank­számos­rendszeres­kiadványában­–­mint­például­az­Inflációs­jelentésben,­a­Fizetési­ mérleg­ jelentésben,­ a­ Pénzügyi­ stabilitási­ jelentésben­ –­ elemzi­ a­ gazdasági­ növekedés­ alakulását.­ Ezen­ publikációk­jellemzően­a­gazdaság­rövidebb­távú­folyamataira­fókuszálnak,­ezek­közül­is­kiemelten­elemezve­ a­monetáris­politika­vitelét­meghatározó­változók­alakulását.­A­Növekedési­jelentés­éves­rendszerességgel­ megjelenő­számainak­célja,­hogy­bemutassák­hazánk­hosszabb­távú­–­esetenként­egy­teljes­üzleti­ciklust­is­ felölelő­–­növekedési­pályáját­és­annak­meghatározó­tényezőit,­közvetlenül,­sztenderd­és­alternatív­mutatókat­ is­felhasználva.­Elemzéseinket­az­elérhető­hazai­adatok­részletes­vizsgálata­mellett­nemzetközi­és­historikus­ összevetésekkel­is­mélyítjük.­Legutóbbi,­2014-es­jelentésünkben­részletesen­tárgyaltuk­az­EU-csatlakozás­utáni­ magyar­növekedési­pályát,­ezen­belül­is­behatóan­foglalkoztunk­a­válságot­követően­lezajlott­alkalmazkodási­ folyamatokkal,­valamint­a­hosszabb­távú­növekedési­tendenciákat­illetően­a­tőkefelhalmozás­szerepével.­Aktuális­ jelentésünkben­elsőként­a­mérsékelt­inflációval,­alacsony­kamatokkal­és­visszafogott­növekedéssel­jellemezhető­globális­gazdasági­környezet­kialakulásának­okait­tekintettük­át.­A­hazai­növekedési­feltételeket­illetően­ folytattuk­a­legfontosabb­termelési­tényezők­részletesebb­vizsgálatát.­A­humán­tőke­és­a­termelékenység­alakulását­a­mennyiségi­jellemzők­és­a­szerkezeti­sajátosságok­oldaláról­is­elemeztük.­Végezetül­a­makroszinten­ megfigyelt­növekedés­hatásait­alternatív­mutatókkal­és­regionális­vizsgálatokkal­árnyaltuk.­A­2015-ös­kiadvány­ legfontosabb­megállapításai­összefoglalva­az­alábbiak: A globális növekedés és kereskedelem dinamikusabb bővülése még hosszabb ideig várathat magára.

A­fejlett­gazdaságok­növekedése­több­mint­hét­évvel­a­2008–2009-es­ globális­válság­kirobbanása­után­is­ változatlanul­mérsékelt.­A­rendkívül­támogató­monetáris­politikai­környezet­ellenére­az­infláció­továbbra­is­ alacsony,­miközben­a­munkapiac­helyreállása­lassú­és­vontatott.­Az­elmúlt­években­a­válság­óta­a­globális­növekedés­motorjának­számító­feltörekvő­országokban­is­érzékelhető­növekedési­kockázatok­jelentkeztek.­A­korábbi­ válságtapasztalatoknál­lényegesen­lassabb­kilábalási­periódusnak­strukturális,­valamint­az­aktuális­pénzügyi­ ciklus­sajátosságaiból­levezethető­okai­egyaránt­lehetnek.­A­mérsékeltebb­globális­növekedési­környezet­miatt­ a­hazai­export­dinamikus­bővülésének­fenntartásában­még­hangsúlyosabb­szerepet­kap­a­versenyképesség­ megőrzése­és­javítása.­ A­strukturális,­hosszabb­távú­növekedési­képességgel­kapcsolatban­már­a­válság­előtt­megjelentek­a­romló­ demográfiai­tényezők­hatásai,­előbb­a­fejlett,­majd­a­kevésbé­fejlett­régiókban.­Emellett­a­termelékenység­ növekedési­üteme­fokozatosan­lassult­az­innovációk­egyre­gyengébb­makrogazdasági­hatása­miatt.­A­beruházások­részaránya­az­aggregált­keresletben­tartósan­mérséklődött­a­fejlett­régiókban,­ami­a­termelékenység­ növekedését­akár­hosszú­távon­is­lassíthatja.­A­gazdaságtörténet­korábbi­innovációs­hullámaival­szemben­az­ aktuális­innovációk­egyre­jelentősebb­része­a­termelés­helyett­a­fogyasztásra­fókuszál.­Egyes­elemzések­szerint­ a­termelést­érintő­innovációk­esetében­az­újítások­terjedése­(úgynevezett­diffúziós­hatás)­a­világ­élvonalától­ a­kis-­és­középvállalkozások­irányába­is­lelassult.

Szinte valamennyi termelési tényező alakulásában tartósan lassuló tendenciákat figyelhetünk meg, amelyek a válság hatására csak súlyosabbá váltak.

NÖVEKEDÉSI JELENTÉS • 2015

7

MAGYAR NEMZETI BANK

A­reálgazdasági­tényezők­mellett­tartós­pénzügyi­tényezők­is­befolyásolják­a­növekedési­kilátásokat.­A­pénzpiacok­rövid­távú­szemlélete­is­a­kapacitások­bővítése­és­a­hosszabb­távú­sikert­megalapozó­kutatási-fejlesztési­ beruházások­ellen­hat.­A­vállalatok­profitjuknak­egyre­csökkenő­hányadát­fordítják­termelési­képességük­fejlesztésére,­miközben­növekvő­arányban­a­pénzügyi­befektetőknek­és­a­részvénytulajdonos­menedzsereknek­ kedveznek­osztalékfizetéssel,­illetve­részvény-visszavásárlással.­Ezt­a­magatartást­a­tőzsdék­is­jutalmazzák.­ A­pénzügyi­piacok­rövid­távú­szemléletét­tükrözi­a­kockázatitőke-befektetők­viselkedése­is,­akik­inkább­a­fejlesztési­folyamat­későbbi,­a­piacra­vitelhez­közelebb­eső­és­így­kisebb­kockázatot­jelentő­fázisában­lépnének­ be.­Mivel­az­állami­kutatási­és­fejlesztési­kiadások­gyakran­az­elsők­között­estek­áldozatul­a­fiskális­kiigazítási­ programoknak,­így­az­állami­K+F­kiadások­sem­tudják­ellensúlyozni­a­kieső­vállalati­kiadásokat.

A válság előtt felhalmozott adósságok leépítése elhúzódó keresleti elégtelenségeket okoz, ami egyre inkább a feltörekvő gazdaságokban is megjelenhet.

A­válság­előtti­évek­túlzott­eladósodása­miatt­még­sok­szektorban­magas­a­felhalmozott­adósság,­amelynek­ törlesztése­és­kamatai­mérséklik­a­rendelkezésre­álló­jövedelmet.­Mivel­egyidejűleg­több­gazdasági­szektor­ –­államok,­lakosság­–­és­több­nagy­régió­is­mérlegkiigazítást­végez,­a­gyenge­aggregált­kereslet­miatt­a­jövedelmek­képződése­és­növekedése­is­lassú.­Az­adósságok­csökkenését­a­túlzottan­alacsony­infláció­mellett­ a­jövedelemegyenlőtlenségek­elmúlt­évtizedekben­tapasztalt­növekedése­is­hátráltatja.

2010 óta nemzetközi összevetésben is jelentős mértékben emelkedett a hazai munkapiaci aktivitás. Az évtized végéig azonban a demográfiai tendenciák egyre effektívebb korlátokat okozhatnak.

A­válságot­követően­a­visegrádi­országok­közül­hazánkban­emelkedett­a­legnagyobb­mértékben­az­aktivitási­ ráta,­nemzetközi­összehasonlításban­ugyanakkor­változatlanul­alacsonynak­tekinthető.­A­hazai­munkakínálat­erősödése­általánosan­megfigyelhető­volt,­a­nemzetközi­átlagoktól­elmaradó­aktivitási­ráta­változatlanul­ néhány­–­egymást­részben­átfedő­–­társadalmi­csoporthoz­köthető.­A­fejlett­európai­országokhoz­képest­az­ általánosan­magasabb­aktivitást­mutató­képzettek­aktivitási­rátája­terén­is­érzékelhető­némi­elmaradás.­Az­alacsonyabb­hazai­aktivitási­rátához­a­demográfiai­összetétel­mellett­a­képzettségi­szintben­meglévő­különbségek­ is­hozzájárulhattak.

A­demográfiai­kivetítések­alapján­a­következő­évtizedekben­a­nemzetközi­tendenciákhoz­hasonlóan­hazánkban­ is­folytatódhat­a­társadalom­elöregedése.­Munkapiaci­szempontból­a­legjelentősebb­változás­a­munkaképes­ korú­népesség­létszámának­csökkenése­lehet,­ami­miatt­a­demográfiai­változások­hosszú­távon­egyre­erősebb­ munkakínálati­kihívást­jelenthetnek.­A­demográfiai­hatásokat­a­humán­tőke­minőségi­jellemzőinek­javítása­és­ az­alacsony­aktivitási­rátájú­csoportok­munkapiaci­részvételének­további­erősítése­ellentételezheti.

Az oktatás minőségi jellemzői szegmentáltságot mutatva többnyire elmaradnak a régiós átlagoktól.

Hazánkban­az­ezredforduló­óta­jelentősen­emelkedett­a­felsőfokú­végzettséggel­rendelkezők­aránya.­A­ráta­ lényegében­megegyezik­a­visegrádi­országok­átlagos­értékével,­de­még­alacsonyabb­a­fejlettebb­országokban­ megfigyelhető­aránynál.­A­következő­évtizedekben­a­technológiai­fejlődés­hatására­tovább­növekedhet­a­műszaki­és­természettudományi­diplomával­rendelkezők­iránti­munkakereslet.­A­diplomások­mellett­a­szakmai­képzettséggel­rendelkező­középfokú­végzettségűek­aránya­is­mérsékeltebb­a­fejlettebb­európai­uniós­országokhoz­ képest.­A­nemzetközi­felmérések­eredményei­alapján­az­elmúlt­időszakban­a­magyar­diákok­teszteredményeinek­ átlagai­elmaradtak­az­OECD-országokra­vonatkozó­átlagos­értéktől,­ami­arra­utal,­hogy­az­alap-­és­a­középfokú­ oktatás­minősége­is­javítható­hazánkban.­A­középfokú­oktatást­területi­kettőség­is­jellemzi:­a­legjobban­teljesítő­ iskolák­főképp­a­fővárosba­koncentrálódnak.­ Végül­az­oktatás­során­megszerzett­tudás­mellett­a­népesség­egészségi­állapota­is­befolyásolja­a­humán­tőke­ termeléshez­való­hozzájárulását.­A­várható­élettartam­az­elmúlt­évtizedekben­fokozatosan­emelkedett­hazánkban,­de­összességében­elmarad­a­gazdasági­fejlettségünk­által­indokolt­értéktől.

8

NövEKEdésI jElENTés • 2015

A­LEGFONtOSABB­MEGáLLAPítáSOK­ÖSSzEFOGLALáSA

A termelékenység növekedését tekintve a kis- és középvállalkozásoknál azonosítható a legnagyobb potenciál.

A­magyar­vállalatok­termelékenységének­bővülése­az­elmúlt­évtizedben­elmaradt­a­régiós­átlagtól.­A­jelenség­ oka­részben­a­régiós­országokban­a­hazainál­később­bekövetkező­erős­FDI-beáramlás,­amely­egyes­országokban­épp­a­válság­előtt,­illetve­azt­követően­eredményezett­erős­hatékonyságnövekedést.­Emellett­néhány­ markáns­országspecifikus­hatást­is­azonosíthatunk.­A­belföldre­termelő­ágazatok­esetében­ciklikus­hatásként­ jelentkezett­a­belföldi­keresletnek­a­válság­előtt­felhalmozódott­súlyos­adósságok­miatti­lassabb­helyreállása.­ Emellett­a­hazai­mutatókat­egyedi­hatásként­néhány­nagyvállalat­globális­piaci­problémáinak­következményei­ is­negatívan­érintették.­Az­alacsonyabb­termelékenységnövekedéshez­ágazatokon­belüli­hatásként­a­termelési­ tényezőknek­a­hatékonyabb­vállalatok­irányába­történő­lassabb­reallokációja­is­hozzájárult.

A­termelékenységi­mutatókat­vállalatméret­szerint­erős­heterogenitás­jellemzi.­A­hazai­nagy-,­valamint­kis-­és­ középvállalatok­termelékenysége­közötti­eltérés­nemzetközi­összevetésben­nagynak­tekinthető.­A­kkv-k­oldaláról­ a­termelékenységi­különbözetnek­a­régiós­átlagra­történő­mérséklése­önmagában­mintegy­4­százalékponttal­ magasabb­kibocsátást­eredményezhetne.­A­hazai­kkv-k­relatíve­alacsonyabb­termelékenységéhez­az­elmúlt­ évtizedekben­az­olcsó­finanszírozás­nehezebb­elérhetősége,­az­alacsonyabb­innovációs­aktivitás,­valamint­ a­szakmai­és­menedzsmentképességek­hiányosságai­egyaránt­hozzájárultak.­Ezen­területek­célzott­és­tartós­ erősítése­segíthet­kiaknázni­a­kkv-k­termelékenységbővülésében­rejlő­növekedési­potenciálokat.

Alternatív fejlettségi indikátoraink többnyire a GDP-mutatóknál kedvezőbb relatív helyzetet mutatnak.

A­társadalmi­és­környezeti­szempontokat­is­figyelembe­vevő­alternatív­komplex­mutatók­alapján­Magyarország­ globális­összevetésben­magasabb­fejlettségi­fokot­mutat,­mint­ahogyan­az­az­egy­főre­eső­bruttó­hazai­termékből­vagy­a­gazdasági­versenyképességre­fókuszáló­rangsorokban­elfoglalt­pozíciójából­következne.­A­környezeti­ minőség­és­tudásgazdaság­tekintetében­hazánk­egyaránt­az­országok­felső­20­százalékába­tartozik.­A­fejlettséget­ tágabb­szemléletben­vizsgáló­mutatók­–­különösen­az­oktatási­dimenziót­tartalmazó­és­a­születéskor­várható­ élettartamot­vizsgáló­indexek­–­arra­is­rámutatnak,­hogy­Magyarország­esetében­a­társadalmi­egyenlőtlenségek­leginkább­a­közszolgáltatásokhoz­és­az­egészséges­életfeltételekhez­való­hozzáférésben­nyilvánulnak­meg.

NÖVEKEDÉSI JELENTÉS • 2015

9

1. Világgazdasági növekedés: átmeneti lassulás vagy tartósan új norma?

A globális pénzügyi válság akut szakaszának elmúltával a döntéshozók és elemzők figyelme fokozatosan a válság utáni időszak kilátásai felé fordul. Bár a válság még nem ért véget minden régióban – elég csak az eurozónában a Görögországgal kapcsolatos bizonytalanságokra vagy a válság alatt a világgazdaság motorjának számító néhány nagy feltörekvő ország romló gazdasági teljesítményére utalni – a hosszabb távú növekedési képességet meghatározó tényezők egyre fontosabb szerepet játszanak a közeljövő globális növekedésének alakulásában.

A hosszabb távú növekedési kilátások döntően meghatározzák, hogy mekkora tényleges terhet és pénzügyi kockázatot jelent a válság előtti és alatti időszakban felhalmozott adósságállomány, és alapvetően befolyásolják a magánszektor beruházási döntéseit.

Ha a gyenge növekedés fő oka a mérlegkiigazítás, akkor arra számíthatunk, hogy a lassú növekedés átmeneti jelenség, és noha a mérlegkiigazítás még évekig tarthat, hosszabb távon nem kell tartósan lassú növekedésre („secular stagnation”) berendezkednünk.1 Jelenleg a korábbi évek túlzott eladósodása miatt még sok szektorban magas a felhalmozott adósság, amelynek törlesztése és kamatai mérséklik a rendelkezésre álló jövedelmet.

Mivel egyidejűleg több gazdasági szektor – államok, lakosság – és több nagy régió is egyidejű mérlegkiigazítást végez, a gyenge aggregált kereslet miatt a jövedelmek képződése, a növekedés is lassú. Azonban a növekedés fokozatosan gyorsabb ütemre váltásával az eladósodott szereplők adósságterhe fokozatosan csökkenhet, és ha az infláció is visszatér a jegybanki célokkal összhangban lévő 2-3 százalékos tartomány közelébe, akkor a reálterhek is mérséklődhetnek. A beruházások élénkülhetnek a kilátások és a rendelkezésre álló jövedelem fokozatos növekedésével.

Ha azonban a növekedés lassulása tartósabb, a pénzügyi válságtól független tényezőkkel magyarázható, akkor valóban fennáll a veszélye annak, hogy a válság hatásainak elmúltával is tartósan lassú gazdasági növekedéssel kell számolnunk. A hosszabb távú növekedési képességgel kapcsolatban már a válság előtt is több kérdés és bizonytalanság megfogalmazódott, amelyeket növelt a válságnak a növekedési potenciálra gyakorolt hatása.

Már a válság előtt megjelentek negatív demográfiai tényezők, előbb a fejlett, majd a kevésbé fejlett régiókban.

A mért termelékenység növekedési üteme fokozatosan lassult az innovációk egyre gyengébb makrogazdasági hatása miatt. A beruházások részaránya az aggregált keresletben tartósan mérséklődött a fejlett régiókban, ami a termelékenység növekedését a jövőben is visszafoghatja, és hasonló következménnyel járhat az alacsonyabb termelékenységgel jellemezhető szolgáltató szektorok gazdasági súlyának növekedése is.

A tartósan ható reálgazdasági tényezők mellett tartós pénzügyi tényezők is befolyásolják a növekedési kilátásokat. Már a válság előtt megfigyelhető volt, hogy a vállalatok profitjuk egyre csökkenő hányadát fordították a kapacitásuk, szervezeti képességeik fejlesztésére, miközben növekvő arányban a pénzügyi befektetőknek és a részvénytulajdonos menedzsereknek kedveztek osztalékfizetéssel, illetve részvény-visszavásárlással. Ezt a magatartást jutalmazták a tőzsdék is, ahol nem azoknak a vállalatoknak a részvényeit értékelik a befektetők, amelyek a saját hosszú távú jövőjükbe ruháznak be, hanem amelyek rövid távon kedveznek a portfólió-befektetőknek. A pénzügyi piacok rövid távú szemléletének további jele, hogy még a kockázatitőke-befektetők is inkább a fejlesztési fázisok későbbi, a piacra vitelhez közelebb eső és így kisebb kockázatot jelentő fázisában lépének be.

A kockázatosabb alapkutatásokat sem a nagyvállalatok, sem az innovatív kisvállalatokat finanszírozó befektetők ­­A­modern­irodalomban­a­fogalmat­Alvin­H.­Hansen­nevéhez­kötik,­aki­1938-ban­vetette­fel­a­tartós­stagnálás­–­„secular­stagnation”­–­kockázatát.­ Az­Amerikai­Közgazdasági­társaság­elnökeként­tartott­beszédében­szólt­erről­a­kockázatról.­Lásd­Hansen­A.­H.­(1939).­A­mai­világgazdaság­növekedési­kilátásairól­szólva­Eichengreen­a­tartós­stagnálást­úgy­határozta­meg­mint­a­reálkamatok­trendszerű­csökkenését,­amely­a­megtakarításokhoz­viszonyítva­alacsony­beruházásokat­tükröz,­és­amely­tartósan­nyitott­kibocsátási­rést­és/vagy­lassú­növekedést­eredményez.

1

10

NÖVEKEDÉSI JELENTÉS • 2015

VILáGGAzDASáGI­NÖVEKEDéS:­átMENEtI­LASSULáS­VAGy­tArtóSAN­új­NOrMA?

nem finanszírozzák eléggé, emiatt az államnak kell növekvő szerepet vállalnia. Ugyanakkor az államok nem kapnak elég jövedelmet a sikeresnek bizonyuló, a magánszektor által piacra vitt fejlesztések profitjából, amit visszaforgatva tartósan biztosíthatnák a kutatási és fejlesztési tevékenység magas szintjét. Az állami kutatási és fejlesztési kiadások gyakran az elsők között esnek áldozatul a fiskális kiigazítási programoknak, amikor azokra valamilyen oknál fogva szükség van, mint például a jelenlegi válságban.

A tartósan lassú növekedés azzal járna, hogy az életszínvonal lassabban emelkedik a korábban megszokottnál, és a válságban felhalmozott adósság sokáig magas marad a jövedelmekhez viszonyítva, ami miatt tartóssá válik a pénzügyi sérülékenység. A gyenge növekedés fő okainak megtalálása tehát fontos, de korántsem egyszerű feladat, mert a keresleti és kínálati tényezők hatnak egymásra, és bármelyik gyengesége gyengíti a másik tényezőt is.

Ezen és más tényezők miatt nemcsak a tartósan ható reáltényezők követelnek meg alkalmazkodást a válság előtti növekedési ütem közelébe való visszatéréshez, de a pénzügyi szektor működésével és a vállalati vezetők ösztönzési rendszerében is alkalmazkodásra van szükség a beruházási tevékenység növelése, a potenciális növekedési ütem kielégítő szintre emelése érdekében.

2007. jan.

2007. jún.

2007. nov.

2008. ápr.

2008. szept.

2009. febr.

2009. júl.

2009. dec.

2010. máj.

2010. okt.

2011. márc.

2011. aug.

2012. jan.

2012. jún.

2012. nov.

2013. ápr.

2013. szept.

2014. febr.

2014. júl.

2014. dec.

2015. máj.

A­fontosabb­fejlett országokban a beruházások a vál- a­ jegybankok­ példátlan­ alkalmazkodással­ közel­ zéró,­ ság alatt visszaestek a válság előtti időszakhoz képest. sőt­negatív­irányadó­kamatot­tartanak­fenn,­és­a­mérA­legnagyobb­visszaesés­a­korábban­magas­beruhá- legkiigazítás­ miatt­ a­ hitelkereslet­ gyenge­ (1-2.­ ábra), zási­rátát­mutató­országokban­volt­észlelhető,­illetve­ azokat­az­ágazatokat­érintette,­amelyekben­a­beru- 1-2. ábra házások­a­legnagyobb­mértékben­hitelből­valósultak­ A jegybankok irányadó kamatai meg,­azaz­ahol­magas­volt­a­lakás-­és­nem­lakáscélú­ 8 % ingatlanberuházások­aránya.­A­beruházások­azonban­ 7 6 olyan­országokban­és­ágazatokban­is­visszaestek,­ame5 lyeket­nem­érintett­az­ingatlanszektor­válsága.­A­tartós­ 4 3 stagnálás­melletti­érveket­támasztja­alá,­hogy­a­fix­tő2 keberuházások­összességükben­a­fejlett­országokban­ 1 trendszerűen­csökkennek­a­nyolcvanas­évek­óta,­és­ 0 a­globális­beruházásnövekedés­a­fejlődő­világ­gyors­ beruházásnövekedésének­volt­köszönhető­(1-1.­ábra).­ ráadásul­aktuálisan­a­beruházások­lassulására­olyan­időszakban­kerül­sor,­amikor a kamatok a historikus átlagukhoz képest alacsonyak.­A­beruházásokhoz­hasonlóan­ ez­sem­csak­a­válság­utáni­időszakra­vonatkozik,­amikor­ 1-1. ábra Beruházások a GDP százalékában

1-3. ábra 10 éves USA-állampapír-hozamok, fogyasztói árral deflálva, 7 éves mozgóátlag

%

15

35

%

10

30

5

25

0

20

–5

Globális trend Fejlődő országok Fejlődő országok trendje

Forrás: BIS (2014) III. fejezet

2013

2011

2009

2007

2005

2003

2001

1999

1997

1995

1993

1991

1989

1987

1985

1983

1981

15

Globális Fejlett országok Fejlett országok trendje

–10 1800 1810 1820 1830 1840 1850 1860 1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1940 1950 1960 1970 1980 1990 2000 2010

40

Egyéb fejlett országok Főbb fejlett országok Fejlődő országok Fejlődő országok, kivéve Argentína, Brazília és Oroszország Forrás: BIS (2015) IV. fejezet

10 éves USA-állampapír-hozamok 10 éves USA-állampapír-hozamok, fogyasztói árral deflálva, 7 éves mozgóátlag

Forrás: Eichengreen (2015)

NÖVEKEDÉSI JELENTÉS • 2015

11

MAGYAR NEMZETI BANK

hanem­ jellemző­ volt­ már­ a­ válság­ előtt­ is­ (lásd­ az­ a válságot követő lehetséges „új normál”­állapotot.­ 1-1.­ábrán­a­fejlett­országok­beruházásának­trendjét,­ A­továbbiakban­összefoglaljuk­a­világgazdaság­növekedési­kilátásait­meghatározó­legfontosabb­tényezők­ Eichengreen­2015). várható­alakulását­és­a­kapcsolódó­vitákban­elhangA­tartós­stagnálás­kockázatát­az­is­növeli,­hogy­az inf- zott­ fő­ megállapításokat.­ Elsőként­ számba­ vesszük­ láció szintén történelmileg alacsony szintre mérsék- azokat­ a­ folyamatokat,­ amelyek­ már­ a­ 2007–2008lődött,­és­emiatt­a­jegybankok­mozgástere­jelentősen­ ban­ kibontakozott­ pénzügyi­ válságot­megelőzően­is­ beszűkült­ a­ gazdaság­ ösztönzésében.­ A­ jegybankok­ lassuló­növekedési­trendre­utaltak­a­világgazdaságban,­ ugyanis­ az­ utóbbi­ évtizedekben­ kialakított­ gyakor- és­amelyek­állandósulásától­lehet­tartani­a­későbbilatuk­ szerint­ elsődlegesen­ az­ irányadó­ kamataikkal­ ekben.­ Amennyiben­ ezek­ a­ trendek­ nem­ folytatódigyekeztek­a­gazdaságot­egyenletes­és­fenntartható­ nak­szükségszerűen­a­jövőben,­vagy­a­gazdaságpolinövekedési­pályán­tartani.­Nagyon­alacsony­infláció­és­ tika­ képes­ változtatni­ rajtuk,­ akkor­ feltételezhetjük,­ ennek­megfelelően­alacsony,­zéró­vagy­újabban­egyes­ hogy­ a­ jelenlegi­ lassú­ növekedést­ csak­ átmeneti,­ jegybankok­esetében­már­negatív­nominális­kamatok­ a­ válsággal­ és­ annak­ utóhatásaival­ kapcsolatos­ témellett­kevés­tér­marad­további­csökkentésekkel­élén- nyezők­ magyarázzák.­ Ezek­ elmúltával­ a­ növekedés­ kíteni­a­gazdaságot,­mivel­egyre­nehezebb­mérsékelni­ visszatérhet­ a­ korábbi­ évtizedekben­ tapasztalt­ maa­reálkamatot.­ gasabb­ ütemhez.­ Azonban­ még­ ebben­ az­ esetben­ is­ szerepet­ játszhat­ a­ gazdaságpolitika­ a­ visszatérés­ A­nagyon­alacsony­kamatok­láttán­egyes­közgazdászok­ meggyorsításában­ vagy­ a­ növekedési­ ütem­ további­ újra­ felvetették­ a tartós stagnálás kockázatát mint növelésében.­

12

NövEKEdésI jElENTés • 2015

VILáGGAzDASáGI­NÖVEKEDéS:­átMENEtI­LASSULáS­VAGy­tArtóSAN­új­NOrMA?

1.1. A tartós stagnálás mellett szóló érvek

A­tartós­stagnálás­kockázatát­erősítő­tényezőket­legutóbb­ Laurence Summers­ korábbi­ USA-pénzügyminiszter­és­vezető­akadémiai­közgazdász­foglalta­össze­ egy­2013.­novemberi­és­egy­2014.­februári­konferencián,­ami­széleskörű­vitát­indított­a­témáról.2­Az­alábbiakban­bemutatjuk­a­vitákban­elhangzott­legfontosabb­ tényezőket.

1.1.1. KeDvezőtleN DemoGráfiA A­ tartós­ stagnáláshoz­ a­ demográfia azzal­ járulhat­ hozzá,­hogy­a­népességen­belül­növekszik az inaktívak aránya az aktívakhoz képest,­azaz­növekszik­az­ úgynevezett­ „eltartotti­ arány”­ (dependency­ ratio).­ Az­1-4.­ábrán­látható,­hogy­a­világ­legtöbb­régiójában­ a­lakosság­idősödésével­a­demográfia­hozzájárulása­ a­növekedéshez­negatívvá­válik.­A­születések­számának­a­csökkenése­már­az­olyan­régiókban­is­a­társadalmak­öregedése­irányába­hat,­ahol­korábban­magas­ volt­a­termékenység.­A­fejlett­országokban­nem­ritka­ a­népességfogyás.­úgy­tűnik,­hogy­a­jólét­növekedésével­a­kevésbé­fejlett­országokban­is­hasonló­irányzatok­ válnak­jellemzővé­a­hagyományos­társadalmi­szerkezet­ 1-4. ábra A munkaképes korú lakosság változásának hozzájárulása a GDP növekedéséhez %

A­népesség­csökkenése­és­a­társadalmak­idősödése­ többféle­kihívást jelent­a­gazdasági­növekedés­tekintetében.­A­társadalombiztosítási­(nyugdíj,­egészségügy)­rendszerek­számos­különböző­modellt­követnek­ a­világ­országaiban,­de­végső­soron­mindegyik­azon­ alapul,­hogy­az­aktívak­létrehozzák­azokat­a­javakat­ és­szolgáltatásokat,­amelyek­a­gazdaságilag­inaktívak­ létfenntartását­és­egészségügyi­ellátását­biztosítják.­ A­demográfiai­változások­kedvezőtlen­alakulása­jelentős­alkalmazkodást­igényel­ezekben­a­rendszerekben,­ hogy­a­jövőben­várható­aktív-inaktív­arányok­mellett­ is­fenntarthatók­maradjanak.­ Kedvező­esetben­a­termelékenység növekedési üteme­legalább­olyan­gyors,­hogy­ellensúlyozza­a­negatív­ demográfiai­változásokat.­Ebben­az­esetben­az­anyagi­ források­rendelkezésre­állnának­ahhoz,­hogy­az­aktívak­életszínvonala­a­jövőben­is­úgy­növekedjen,­mint­ 1-5. ábra munkaképes korú lakosság a teljes lakosság százalékában 75

%

70 65

Forrás: BIS (2015) III. fejezet

Euroövezet USA

2038

2035

2032

2029

2026

2023

2020

2017

2014

2011

2008

2005

2002

1999

1996

1993

India

50

1990

Munkaképes korú lakosság 1990–2014 Munkaképes korú lakosság 2014–2040 Reál GDP 1990–2014

55 Kína

Ázsiai feltörekvő

Európiai feltörekvő

Latin Amerika

Japán

USA

60 Európai Unió

12 10 8 6 4 2 0 –2

átalakulása­és­a­városiasodás­révén.­Az­átlagos­tanulmányi,­képzési­idő­hosszának­növekedése­továbbá­azt­ eredményezi,­hogy­a­kisebb­létszámú­fiatal­korosztályok­ egyre­ későbbi­ életkorban­ válnak­ gazdaságilag­ aktívvá­(1-5.­ábra).­

Japán Egyesült Királyság

Forrás: BIS (2014) III. fejezet

­­Summers­(2014).­Summerst­követően­többen­kifejtették­a­véleményüket­a­tézis­mellett­és­ellen.­Erről­szóló­összefoglalását­lásd­teulings­and­ Baldwin­(2014)­kötetében,­illetve­Eichengreen­(2014)­szerkesztett­előadásában.­

2

NÖVEKEDÉSI JELENTÉS • 2015

13

MAGYAR NEMZETI BANK

1-6. ábra Egy munkaórára jutó kibocsátás 6

%

5 4 3 2 1 0 –1

már­a­meglévő­kapacitások­puszta­szinten­tartása­sem­ célszerű.­A­megtakarításokhoz­képest­a­beruházások­ lassulnak,­ és­ a­ megtakarítások­ viszonylagos­ bősége­ („savings­glut”)­tartósan­alacsony­kamatokhoz­vezet.­ A­megtakarítások­növekedését­eredményezi,­hogy­az­ emberek­hosszabb­nyugdíjas­életszakaszra­számítanak,­ miközben­a­nyugdíjasok­fogyasztási­hajlandósága­általában­kisebb,­mint­az­aktívaké.­Végeredményben­az­ alacsony­kamatok­nem­képesek­ellensúlyozni­a­visszafogott­beruházási­tevékenységet.­­

1965 1967 1969 1971 1973 1975 1977 1979 1981 1983 1985 1987 1989 1991 1993 1995 1997 1999 2001 2003 2005 2007 2009 2011 2013

A­demográfiai­változások­fenti­hatásaival­szemben­a­vitákban­több­érv­is­elhangzott.­többen­hangsúlyozták,­ Euroövezet Japán hogy­a­várható­életkor­meghosszabbodásával­az­aktív USA Egyesült Királyság életszakasz is meghosszabbítható.­Az­emberek­nemcsak­tovább­élnek,­hanem­egészségesebbek­is.4 NövekForrás: BIS (2014) III. fejezet szik­az­olyan­munkák­aránya,­amelyeket­idősebbek­is­ elláthatnak.­A­legtöbb­országban­időnként­már­eddig­ a­megelőző­generációké,­miközben­az­inaktív­csoportok­ is­hozzáigazították­a­nyugdíjkorhatárt­a­várható­életkor­ jóléte­sem­romolna.­Sokkal­nehezebb­választás­elé­ke- növekedéséhez.­A­fejlett­országokban­a­népesség­nörülnek­azonban­azok­az­országok,­ahol­a­termelékeny- vekedésének­lassulásával­egyidejűleg­az­átlagos­ledolség­növekedése­nem­képes­ellensúlyozni­a­demográfiai­ gozott­munkaórák­száma­is­jelentős­mértékben­csöktrendeket­(1-6.­ábra). kent­az­évtizedek­során.­A­képzési idő hosszabbodása hozzájárulhat­a­termelékenység­magasabb­szintjéhez.­ A­termelékenységet­sok­tényező­befolyásolja,­többek­ rámutattak,­ hogy­ egy­ átmeneti­ időszakot­ követően­ között­a­népesség­alakulása.­Már­Hansen­is­a­népes- a megtakarítások is alkalmazkodhatnak a beruházási ség­növekedési­ütemének­lassulását­jelölte­meg­a­tar- igényekhez.­Eichengreen5­cikkében­saját­korábbi­kutatós­ stagnálás­ egy­ valószínű­ okaként.­ Adam­ Smithre­ tási­ eredményére­támaszkodva­ megállapítja,­ hogy­az­ visszautalva­ kifejtette,­ hogy­ a­ korábbi­ évtizedekben­ idősödés­hasonló­mértékben­csökkenti­a­megtakarítáa­ népesség­ gyors­ növekedése­ növekvő­ piacokat,­ új­ sokat­és­a­beruházásokat;­a­reálkamatokra,­illetve­a­folyó­ találmányokat,­iparágakat­hozott­létre­azáltal,­hogy­le- fizetési­mérlegre­gyakorolt­hatása­minimális.­Nem­talált­ hetővé­tette­az­egyre­kifinomultabb,­részletekbe­me- kapcsolatot­a­GDP­és­a­népesség­növekedési­üteme­könő­munkamegosztást,­ami­alapvető­fontosságú­a­ter- zött­sem.­turner­az­öregedést­és­a­népesség­csökkenését­ melékenység­ növekedésében.3­ A­ mai­ elemzésekben­ olyan­kihívásnak­tartja,­amely­a­rendelkezésre­álló­gaza­ csökkenő­ ütemű­ népességnövekedés­ vagy­ népes- daságpolitikai­eszközökkel­sokkal­könnyebben­kezelhető,­ ségcsökkenés,­illetve­a­változó­korösszetétel­gazdasá- mint­a­népesség­gyors­növekedési­üteme.­Míg­a­gyors­ gi­növekedésre­gyakorolt­kedvezőtlen­hatását­inkább­ népességnövekedés­ komoly­ nehézségeket­ támaszt­ a­megtakarítások­és­a­beruházások­alakulásán­keresz- a­munkahelyteremtésben,­a­szociális­és­sok­más­infratül­mutatják­be.­Eszerint­a­csökkenő népességi trendet­ strukturális­területen,­addig­a­népesség­csökkenéséhez­ látva­egyre­kevesebb beruházásra­van­szükség,­mert­ a leghatékonyabban a nők aktivitásának növelésével, várhatóan­a­jövőbeni­piacok­is­lassabban­fognak­nö- a­nyugdíjkorhatár­már­említett­emelésével­és­hasonló­ vekedni.­Csökkenő­népesség­mellett­számos­területen­ intézkedésekkel­lehet­alkalmazkodni.6

­­Hansen­(1939),­8–9.­p.­Hansen­számos­kortársának­pesszimista,­általa­malthusinak,­illetve­ricardoinak­nevezett­véleményével­szemben­fejtette­ ki­az­álláspontját­a­népesség­növekedésének­pozitív­növekedési­hatásairól.­A­pesszimista­nézet­szerint­a­népesség­növekedésével­a­kibocsátás­ nem­képes­lépést­tartani,­mert­például­egyre­gyengébb­termést­biztosító­mezőgazdasági­területek­művelésbe­vonását­igényli­(csökkenő­hozadék),­amely­növeli­a­termelés­költségeit,­és­a­gazdaság­a­növekvő­népességet­csak­egyre­alacsonyabb­szinten­lesz­képes­ellátni.­Hansen­elismerte,­hogy­egyes­munkamegtakarító­technikai­újítások­átmenetileg­növelhetik­a­munkanélküliséget,­de­hosszabb­távon­szerinte­a­technikai­haladás­ képes­lépést­tartani­a­népesség­növekedésével.­Pontosan­ezt­látta­veszélyben­a­népesség­növekedésének­lassulásával.­ 4 ­turner­(2014) 5 ­Eichengreen­(2015),­p.­69.

6 ­­turner­(2014;­2015).­turner­szerint­a­nők­aktivitásának­és­önrendelkezésének­támogatása­a­leghatékonyabb­eszköz­a­gyors­népességnövekedés,­ a­szegénység­elleni­küzdelemben.­A­szegénységből­kiemelkedő­társadalmakban­később­a­népesség­növekedése­lelassul.­turner­(2015) 3

14

NövEKEdésI jElENTés • 2015

VILáGGAzDASáGI­NÖVEKEDéS:­átMENEtI­LASSULáS­VAGy­tArtóSAN­új­NOrMA?

1.1.2. KeveSeBB iNNováció vAGy Az újítáSoK mAKroGAzDASáGi NöveKeDéSt KevéSSé SeGítő voltA

mélyes kommunikációt és szórakoztatást.­A­termelékenységjavító­hatás­a­kilencvenes­években­érte­el­ a­csúcspontját­a­nagy­hálózati­számítógépekkel,­de­ez­ a­hatás­mára­már­elmúlt.­Az­okostelefon­–­vagy­általánosabban­és­hivatalosabban,­a­fogyasztói­elektronika­–­ A­technológiai­érv­megtalálható­volt­már­Hansen­ere- által­nyújtott­jóléti­előnyök­számos­közgazdász­szerint­ deti­felvetésében­is,­de­a­modern­vitákban­nem­a­lassú­ a­természetüknél­fogva­nem­jelennek­meg­a­GDP-ben,­ népességnövekedéssel­kapcsolódik­össze,­hanem­sok- mert­csak­a­személyes­jólét­növekedését­eredményezi,­ kal­inkább­a­jelenlegi innovációk jellegével.­robert­j.­ ami­nem­képvisel­piaci­tranzakciót,­és­ezért­nem­tárgya­ Gordon­már­évek­óta­vizsgálja­az­okait­annak,­hogy­az­ a­nemzeti­számlák­számbavételi­rendszerének. innovációk­miért­nem­türköződnek­eléggé­a­növekedési­adatokban.­Korábbi­írásait­a­közgazdászok­úgy­ér- Eichengreen­szerint­nincs­vita­arról,­hogy­jelenleg­az­ telmezték,­mintha­Gordon­technológiai­pesszimizmust­ innováció­inkább­a­fogyasztási­cikkekre­terjedt­ki,­ami­ képviselne,­kevesellné­az­innovációkat,­és­nem­venné­ hozzájárulhatott­a­növekedés­lassulásához.­Sok­múlik­ észre,­hogy­napjainkban­is­milyen­sok­újítás­születik.7 azon,­hogy­az­innovációk következő hulláma a gazA­jelenlegi­vitában­Gordon8­a­hangsúlyt­arra­helyezte,­ dasági­ élet­mekkora­szeletére­ fog­kiterjedni.­ Ahogy­ hogy­bemutassa:­számos innováció ellenére az USA a­múltban­is­változó­volt­az­egyes­innovációs­hullámok­ termelékenysége trendszerűen csökken, és a beruhá- hatóköre,­ semmi­ nem­ igazolja­ azt,­ hogy­ a­ jelenlegi­ zások nem eléggé jövedelmezők.­A­termelékenységet­ trend­fog­szükségszerűen­folytatódni.9 a­teljes­tényezőtermelékenységgel­mérve­bemutatja,­ hogy­míg­1920­és­1970­között­az­USA­gazdaságának­hatékonysága­a­munka­és­tőkeinputok­felhasználásában­ 1.1.3. A BerUházáSi jAvAK relAtív 1,2­és­3,2­százalékos­ütemben­növekedett­évtizedes­ árcSöKKeNéSe átlagban,­addig­1920-at­megelőzően­és­1970-et­követően­ez­az­érték­jóval­egy­százalék­alatt­–­többnyire­ a­fél­százalékhoz­közelebb­–­alakult.­Gordon­ezt­a­haté- A­megtakarításoktól­strukturálisan­elmaradó­beruhákonyságromlást­nem­az­innovációk­hiányára­vezeti­visz- zások­egy­további­lehetséges­magyarázata­a­beruhásza:­szerinte­az­1920–70­közötti­termelékenységnöve- zási­javak­viszonylagos­olcsóbbá­válására­hivatkozik.­ kedési­ütemet­akkor­sem­lehet­elérni,­ha­az­innovációk­ A beruházási javak relatív árának csökkenése­leheszáma­nem­csökken.­A­fő­okokat­Gordon­is­a­kedvezőt- tővé­teszi,­hogy­mérséklődő beruházások­mellett­is­ len­demográfiában,­a­csökkenő­aktivitási­rátában,­a­jö- fenntartható­legyen­a­tőkekibocsátás-hányados,­ami­ vedelemegyenlőtlenségek­ növekedésében­ és­ a­ magas­ államadósság­ miatti­ bizonytalanságokban­ látja.­ 1-7. ábra minőséggel módosított relatív árindex 2,5

Arány

2,0 1,5 1,0

2011

2001

1991

1981

1971

1961

1951

1941

1931

1921

1911

1901

1891

0,0

1881

0,5

1871

Gordon­korábbi­elemzéseiben­bemutatta,­hogy­a­nagyobb­termelékenységjavulások­rendszerint­a­nagyhatású technikai innovációk elterjedéséhez­kapcsolódnak.­Ebből­a­szempontból­az­újítások­nem­azonos­ hatásúak:­ vannak­ amelyek­ csak­ néhány­ ágazatban,­ mások­az­ágazatok­egy­sorában­javítják­a­termelékenységet.­A­mai­termelékenységlassulás­egybeesik­a­számítástechnika­térhódításával,­amelynek­magyarázatára­ számos­hipotézis­született.­Az­egyik­magyarázat­szerint­ a­számítástechnika­hatása­azért­nem­látszik­a­termelékenységi­statisztikákban,­mert­a­számítógépek­csak­ kisszámú­iparágban­terjedtek­el,­leginkább­a­pénzügyi­ és­a­kereskedelmi­szektorban.­Mások­azzal­érvelnek,­ hogy­amit­ma­látunk,­az­már­csak­a­számítástechnika technikai forradalmának utóélete, amikor eléri a sze-

Minőséggel módosított relatív árindex Relatív árindex Megjegyzés: Relatív árindex: fogyasztási cikkek = 1.

Forrás: Eichengreen (2015)

­Mokyr­in­teulings­and­Baldwin­(2014),­pp.­83–90.­ ­Lásd­Gordon­tanulmányát­in:­teulings­and­Baldwin­(2014),­pp.­47–60.

9 ­Eichengreen­(2015),­p.­69.­ 7 8

NÖVEKEDÉSI JELENTÉS • 2015

15

MAGYAR NEMZETI BANK

legnagyobb­ vállalatai,­ mint­ például­ az­ Apple vagy a Google, nem igényelnek nagy mennyiségű, hagyományos, fizikai értelemben vett beruházást.­továbbá­ Az­1950-nel­kezdődő­trend­valóban­a­minőségváltozás- azoknak­a­beruházásoknak­az­értékét,­amelyek­ezeksal­kiigazított­relatív­árak­tartós­csökkenését­mutatja­ ben­az­ágazatokban­tipikusak,­rendszerint­alulbecsü(1-7.­ábra).­ lik­vagy­meg­sem­jelennek­a­statisztikákban.­Ilyenek­ például­a­kutatásfejlesztési­kiadások,­a­szoftverek,­az­ Nem­világos,­hogy­pontosan­mi­okozta­a­beruházási­ oktatás­és­általában­a­humántőke-beruházás.­ javak­relatív­árcsökkenését­az­1980-as­években.­A­minőséggel­nem­korrigált­adatban­nincs­ilyen­törés,­kivéve­egy­kisebb,­átmeneti­visszafordulást­a­hetvenes­ 1.1.5. években.­ Ennek­ ellenére­ semmi­ sem­ zárja­ ki,­ hogy­ jöveDelemeGyeNlőtleNSéGeK éS a­jövőben­a­fogyasztási­cikkek­termelésében­hasonló­ AGGreGált KereSlet termelékenységnövekedés­valósuljon­meg,­mint­a­beruházási­javaknál.­Egy­másik­érvelés­szerint­elvben­az­ olcsóbbá váló beruházási javak növelik a beruházások Az­utóbbi­években­a­közgazdasági­viták­középpontjájövedelmezőségét, ezért­növelniük­kell­a­beruházási­ ba­került­a­funkcionális­jövedelemelosztás­eltolódása keresletet.­Az­összesített­végső hatás ezért bizonyta- a munkajövedelmektől a tőkejövedelmek irányába.

A­ jövedelemelosztás­ kérdése­ a­ válságot­ megelőző­ lan.10 évtizedekben­kevés­figyelmet­kapott,­bár­ez­a­trend­ már­akkor­is­jelen­volt.­A­válságot­követően­thomas­ 1.1.4. A SzolGáltAtó SzeKtor Piketty­könyve12­kapcsán­azonban­hirtelen­a­viták­középpontjába­került.­A­jövedelemelosztás­azzal­járulhat­ NöveKvő éS A felDolGozóiPAr hozzá­a­tartós­stagnáláshoz,­hogy­az­aggregált­kerescSöKKeNő SúlyA letet­ mérsékelheti­ a­ felső­ jövedelemi­ csoportokba­ tartozók­arányának­növekedése,­mert­ezek­fogyaszHagyományosan­ a­ feldolgozóipar­ különféle­ ágai­ ál- tási­vagy­kiadási­hajlandósága­alacsonyabb,­és­ennek­ talában­ a­ gazdaságok­ legtermelékenyebb­ részeit­ megfelelően­a­megtakarítási­hajlandóságuk­magasabb.­ képviselik.­történetileg­a­modernkori­jólét­a­legtöbb­ Két­azonos­jövedelmi­szintű­ország­esetében­ugyanis­ társadalomban­ az­ iparosodással­ következett­ be,­ és­ strukturálisan­nagyobb­az­aggregált­kereslet­az­egyena­ kevésbé­ fejlett­ országok­ rendszerint­ az­ iparosítás­ lőbb­ jövedelemelosztással­ jellemezhető­ országban.­ révén­próbálnak­a­fejlettek­közé­emelkedni.­A­legfej- Piketty,­ Summers,­ Gordon­ és­ mások­ attól­ tartanak,­ lettebb­országok­már­túljutottak­azon­a­fejlődési­sza- hogy­ha­az­utóbbi­évtizedek­jövedelemelosztási­trendkaszon,­amikor­az­ipar­súlya­folyamatosan­növekszik,­ je­folytatódik,­akkor­az­hozzájárulhat­a­strukturálisan és­már­évtizedek­óta­veszít­a­részarányából­a­különféle­ magasabb megtakarításokhoz,­az­alacsonyabb­beruszolgáltató­szektorok­javára.­A­szolgáltató szektorban házásokhoz­és­alacsony­kamatok­melletti­lassú­növeáltalában kisebb a termelékenység szintje és növe- kedéshez.­Egyenlőtlenebb­jövedelemelosztású­orszákedési üteme is,­ezért­a­fejlett­országok­mért­átlagos­ gokban­hasonló­aggregált­kereslet­akkor­érhető­el,­ha­ termelékenysége­pusztán­attól­is­mérséklődhet,­hogy­ a­költekezések­növekvő­részét­hitelből­valósítják­meg. növekszik­a­szolgáltató­szektor­súlya.­Egyes­fejlődő­országok­lassuló­felzárkózását­rodrik11­szerint­arra­lehet­ A­jövedelemelosztás­a­múltban­eltérő­trendeket­mutavisszavezetni,­hogy­túl­korán­térnek­le­az­iparosodás­ tott.­Az­1929–1933-as­válság­előtt­ért­el­olyan­egyenútjáról­a­szolgáltatások­súlyának­növelése­irányába. lőtlenséget,­mint­napjainkban,­és­sokak­szerint­akkor­ is­hozzájárult­a­válsághoz.­A­válságot­–­és­különösen­ A­szolgáltatások­lassabb­termelékenységnövekedése­ a­második­világháború­utáni­időszakot­–­a­jövedelemmagyarázható­azzal,­hogy­ezek­az­ágazatok­nehezeb- elosztás­ nagyobb­ egyenlősége­ jellemezte­ a­ legtöbb­ ben­gépesíthetők,­és­általában­munkaintenzívek.­Ide­ fejlett­országban.­Ebben­szerepet­játszottak­mind­az­ többek­között­olyan­ágazatok­sorolhatók,­mint­az­ok- elsődleges­ és­ mind­ a­ másodlagos­ jövedelemelosztatás,­vendéglátás,­személyi­szolgáltatások.­Napjaink­ tás­ akkor­ jellemző­ trendjei,­ azaz­ a­ bérek­ többnyire­ a­megtakarítások­és­beruházások­arányát­megváltoztatva­a­kamatok­csökkenésének­irányába­hat.­

­Lásd­Blanchard­és­szerzőtársai­in:­teulings­and­Baldwin­(2014),­p.­105.­­ ­rodrik­(2015) 12 ­Piketty­(2013) 10 11

16

NövEKEdésI jElENTés • 2015

VILáGGAzDASáGI­NÖVEKEDéS:­átMENEtI­LASSULáS­VAGy­tArtóSAN­új­NOrMA?

a­termelékenység­növekedési­ütemével­növekedtek,­ illetve­ az­ adózás,­ társadalombiztosítás­ kiegyenlítő­ szerepet­játszottak.­Ezek­a­trendek­körülbelül­a­nyolcvanas­években­–­különösen­az­Egyesült­államokban,­ de­ más­ fejlett­ országokban­ is­ –­ visszafordultak,­ és­ az­egyenlőtlenségek­növekedése­irányába­hatottak.­ A munkajövedelmek rendszerint a termelékenységtől elmaradó ütemben alakultak,­miközben­az adók és a­társadalombiztosítási­rendszerek­elosztási­hatása­ mérséklődött­(1-8.­ábra).

1-8. ábra A legmagasabb jövedelmű 1 százalék részesedése a nemzeti jövedelemből, USA 21

%

19 17 15 13

lások­a­válság­későbbi­szakaszában­kerültek­előtérbe,­ amikor­a­pénzügyi­szektor­stabilizálása­és­a­pénzügyi­ piaci­árfolyamok­ismételt­növekedési­pályára­állítása­ mellett­a­bérek­és­a­foglalkoztatás­helyreállítása­sokkal­lassabban­haladt.­A­jegybankok­példátlan­lazítása­ alkalmasabb­eszköz­volt­a­pénzügyi­stabilizálásra,­de­ sokkal­lassabb­eredményeket­ért­el­a­hitelezés­ismételt­növelésének,­a­gazdaság­növekedési­pályára­állításának­támogatásában.­Eközben­a­fiskális­politika,­ –­amelynek­legitim­céljai­között­rendszerint­szerepel­ a­jövedelemelosztás­társadalmi­preferenciák­szerinti­ befolyásolása,­–­gyakran­a­válságban­megnövekedett­ deficit­csökkentésére,­az­államadósság­növekedésének­ megállítására­és­távlatilag­visszafogására­összpontosított,­és­eközben­kevés­mozgásteret­talált­a­jövedelmi­ egyenlőtlenségek­mérséklésére.­Ezért­számos­országban­a­még­mindig­magas­munkanélküliség,­az­új­munkahelyek­nagy­részének­bizonytalan­foglalkoztatási­és­ rossz­bérfeltételei­hozzájárulnak­az­aggregált­kereslet­gyengeségéhez,­az­infláció­pedig­elmarad­a­céltól­ a­monetáris­politika­horizontján.­

11

így­azon­szektorok­és­társadalmi­csoportok,­amelyek­ jövedelme­ a­ pénzügyi­ szektor­ jövedelmezőségétől­ függ,­hamarabb­helyreállt,­holott­a­monetáris­politika­ 7 céljai­között­nem­szerepel­a­jövedelemelosztás­befolyásolása.­A válságkezelés választott módja azonban Forrás: World Top Incomes Database elosztási következményekkel járt.­jegybanki­vezetők­ beszédeikben­több­ízben­is­kitértek­az­így­felvetődő­ A­jelenlegi­pénzügyi­válságkezelés egy újabb dimen- problémákra,­és­minden­esetben­csak­átmeneti­melziót adott az elosztásról szóló vitának,­ugyanis­a­vá- lékhatásnak­nevezték,­amely­megoldódik­a­növekedési­ lasztott­megoldások­a­jövedelemelosztást­is­érintik.­ pályára­állással.14­jelenleg­is­folynak­a­viták­arról,­hogy­ A­válság­első­szakaszában­minden­fejlett­és­sok­kevés- szükséges-e,­illetve­milyen­gazdaságpolitikai­beavatkobé­fejlett­országban­a­fiskális­és­a­monetáris­politika­ zás­volna­alkalmas­a­jövedelemegyenlőtlenségek­méregyaránt­ arra­ törekedett,­ hogy­ mérsékelje­ a­ vissza- séklésére,­amivel­stabilabb­növekedési­pályát­lehetne­ esés­ súlyosságát.13­ A­ jövedelemelosztási­ megfonto- elérni­a­jövőben.­ 2013

2003

1993

1983

1973

1963

1953

1943

1933

1923

9

­Bővebben­lásd­MNB­(2014)­ ­Lásd­Bullard­(2014)­és­Cœuré­(2013)

13 14

NÖVEKEDÉSI JELENTÉS • 2015

17

MAGYAR NEMZETI BANK

1.2. A pénzügyi válság átmeneti hatásai: mérlegválság és aggregált kereslet

Amint­láttuk,­az­alacsony­kamatokra­és­az­ennek­ellenére­lassú­növekedésre,­illetve­alacsony­beruházási­ tevékenységre­adott,­többnyire­„kínálatoldali” magyarázatok nem győztek meg minden megfigyelőt.­A­fentebb­ ismertetett­ magyarázatok­ hívei­ nem­ tagadják,­ hogy­a­válság­utóhatásai­még­mindig­szerepet­játszhatnak­a­gyenge­növekedésben,­csak­azt­állítják,­hogy­ ezek­elmúltával­is­tartós­stagnálással­kell­szembenézni­ a­globális­gazdaságban.

Bernanke­ korábbi­ Fed-elnök­ nem­ értett­ egyet­ Summers­ véleményével;­ továbbra­ is­ fenntartja­ korábbi­állítását,­miszerint­az­alacsony kamatok a magas globális megtakarításokat,­nem­pedig­a­tartósan­ alacsony­ beruházási­ keresletet­ tükrözik.14­ Alacsony­ kamatok­mellett­szerinte­nem­maradhatnak­tartósan­ alacsonyak­a­beruházások.­ Első­ érve­ szerint­ helytelen­a­megtakarításokat­és­a­beruházási­lehetőségeket­ pusztán­országon­belül­vizsgálni.­Szerinte­még­abban­ az­esetben­is,­ha­az­USA-ban­nem­találnak­elég­befektetési­lehetőséget­–­például­a­Summers­által­említett­demográfiai­változások­miatt,­–­akkor­is­vonzó­ maradhat­a­fejlődő­országok­magasabb­megtérülést­ ígérő­piaca.­Ezen­keresztül­pedig­lehetséges­elegendő­ munkahelyet­teremteni­az­USA-ban­is­az­exportszektorokban.­ám­még­ha­a­fejlődő­világban­is­uralkodóvá­

válnak­a­lassú­növekedés­tényezői,­logikailag­akkor­is­ kizártnak­tartja,­hogy­a­csaknem­zéró­kamatok­mellett­ ne­lehetne­jövedelmező­beruházásokat­találni.­Ilyen­ esetekben­már­a­legkisebb­hozam­is­megtérülést­biztosít.15­Ezért­Bernanke­biztos­abban,­hogy­az­alacsony­ kamatokkal­a­jegybankok­idővel­elérik­a­gazdaság­élénkülését.­ Summers­ kevésbé­ optimista­ az­ alacsony­ kamatok­ keresletösztönző­képességével­kapcsolatban.­tartós­ stagnálás­veszélyét­látja­abban­is,­hogy­a­jegybankok­ által­eddig­alkalmazott­gazdaságélénkítő­programok­ sokkal­inkább­az­értékpapírok­és­más­vagyontárgyak­ árfolyamának­élénkülését­érték­el.­Miközben­többen­ újabb­ buborékok­ veszélyéről­ beszéltek,­ beleértve­ a­fejlődő­országokat­is,­a­reálgazdaság­fellendülésére,­ a­ munkanélküliség­ csökkenésére­ alig­ hatottak.­ Summers­szerint­egy­pontig­a­buborékok­elfogadhatók,­mert­szerinte­a­modern­gazdaságok­egyre­inkább­ csak­a­buborékokon­keresztül­képesek­a­növekedésre.­ Aggasztónak­tartja­azonban,­hogy­a­legújabb­trendek­ szerint­egyre nagyobb buborékok szükségesek ahhoz, hogy kielégítő növekedést érjenek el a gazdaságok, mert­ezek­pénzügyi­stabilitási­kockázatot­jelentenek,­ és­egy­esetleges­válság­a­növekedési­eredményeket­ könnyen­megsemmisítheti.

­Bernanke­(2015a;­2015b) ­­Bernanke­Samuelson­szemléletes­érvelését­idézi,­amely­szerint­alacsony,­sőt­némely­esetekben­negatív­kamatok­mellett­olyan­beruházásokat­is­ érdemes­megvalósítani,­mint­a­vasútvonalak­kanyarjainak­kiegyenesítése,­akár­úgy­is,­hogy­a­hegyeket­elhordják:­az­eredményezett­alacsonyabb­ üzemanyag-fogyasztás­miatt­a­beruházás­idővel­biztosan­megtérül.

15 16

18

NövEKEdésI jElENTés • 2015

VILáGGAzDASáGI­NÖVEKEDéS:­átMENEtI­LASSULáS­VAGy­tArtóSAN­új­NOrMA?

1.3. mérlegalkalmazkodás és mérlegtisztítás

A­vita­ezen­szála­a­pénzügyi­változók­szerepét­érinti.­ A­megtakarítások,­beruházások­és­a­kamatok­kapcsolata­a­fentebbiekben­szorosan­követte­a­tankönyvekben­és­általában­a­főáramban­szokásos­reálgazdasági­ magyarázatokat.­Ezzel­ szemben­ –­ mint­ azt­Borio­ és­ Disyatat,­illetve­Borio17­meggyőzően­bemutatta­–­a­kamatokat­ alapvetően­ monetáris­ tényezők­ alakítják,­ amelyek­ nem­ vezethetők­ le­ a­ reálgazdasági­ elemzésből,­ a­ reál­ értelemben­ felfogott­ megtakarítások­ és­beruházások­alakulásából,­amely­a­fent­ismertetett­vitákat­jellemzi.­Ezeket­a­monetáris­jellemzőket­ röviden­ szólva­ a­ bankok­ hitelezési­ tevékenysége­ és­ a­ jegybankok,­ illetve­ a­ gazdaságpolitika­ felügyeleti,­ makrogazdasági­stabilizációs­politikája­alakítja.­Nem kellően prudens banki hitelezési gyakorlat, valamint laza makrogazdasági és felügyeleti politika­könnyen­ vezethet­hazai­és­nemzetközi­szinten­egyaránt­pénzügyi és reálgazdasági túlfűtöttséghez,­ugyanis­a­bankrendszer­hitelnyújtó­képességét­az­előzetesen­rendelkezésre­álló­(„reál”)­megtakarítások­nem­korlátozzák.­ Ebben­a­megközelítésben­a­jelenlegi­válság­a­túlzott­ hitelezés,­ illetve­ eladósodottság­ miatt­ alakult­ ki,­ és­ a­válság­elhúzódása­ennek­a­korábban­felhalmozott­ adósságnak­ a­ következménye.­ Az­ eladósodott szereplők a mérlegeik kiigazítására törekednek,­aminek­ feltétele,­hogy­a­jövedelmeik­korábbinál­nagyobb­hányadát­takarítsák­meg,­amiből­az­adósságaikat­visz1-1. táblázat A mérlegválság és a tartós stagnálás összehasonlítása mérlegválság

Tartós stagnálás

Ciklikus,­nem­tartós­jelenség Strukturális,­tartós­jelenség­ (már­a­válság­előtt) Pénzügyi­tényezők: –­hitelezés­felfutása –­túlzott­eladósodás –­mérlegek­kiigazítása –­szektorális­reallokáció Forrás: MNB

reáltényezők: –­demográfia –­technológia –­innováció –­beruházások

szafizethetik,­ miközben­ tartózkodnak­ újabb­ hitelek­ felvételétől.­Mivel­egy­országon­belül­több­szektor­–­ lakosság,­állam,­bankok­–­és­a­világgazdaságban­több­ eladósodott­ földrajzi­ régió­ egyidejűleg­ próbálkozik­ mérlegkiigazítással,­az­eredmény­a­hazai­és­a­külföldi­ aggregált­kereslet­gyengesége.­A­gyenge aggregált kereslet­azután­a­kibocsátásra­is­mérséklő­hatással­van,­ és­stagnálás­közeli­állapot­alakul­ki­(1-1.­táblázat). richard­Koo,­akinek­nevéhez­a­„mérlegválság”­kifejezés­kötődik,­úgy­fogalmaz,­hogy­a­mérlegválságban­ a­szereplők­nem­a­profit­maximálására,­hanem­a­veszteségek minimalizálására­törekednek.18­Ezzel­magyarázza,­hogy­a­jegybankok­által­alkalmazott­élénkítésre­kevéssé­reagál­a­reálgazdaság.­Amikor­egy­vállalat­ beruházásokat­ tervez,­ és­ mérlegeli,­ hogy­ a­ várható­ keresletnövekedésre­érdemes-e­kapacitásbővítéssel­ válaszolnia,­akkor­a­beruházási­tevékenységre­hatást­ gyakorolhat­ a­ kamatszint­ mint­ a­ költségek­ fontos­ összetevője.­Ilyen­esetekben­a­jegybanki­kamatpolitika­a­gazdaság­ciklikus­helyzetére­a­beruházásokon­ és­ más­ kamatérzékeny­ kiadási­ tételeken­ keresztül­ hathat.­Amikor­azonban­a­vállalatok­vagy­akár­a­háztartások­ a­ korábbi­ hitelek­ visszafizetésével­ vannak­ elfoglalva,­ akkor­ nem­ gondolkodnak­ újabb­ hitelek­ felvételén,­ ezért­ az­ alacsony­ kamatok­ sem­ befolyásolják­a­kiadásaikat.­Koo­szerint­a­válságban a fiskális politika az aggregált kereslet végső biztosítójának szerepét játszhatná,­amivel­segíthetné­a­magánszektor­adósságállományának­leépítését.­A­mérlegválság­ időszakában­érthető,­hogy­a­magánszereplők­a­megtakarításaik­növelésére­törekszenek.­A­szinkronizált­kiigazítás­növekedést­lassító­hatása­megnehezíti­ennek­ a­törekvésnek­a­megvalósítását­is,­hiszen­a­csökkenő­ vagy­ lassan­ növekvő­ jövedelmekből­ megtakarítani­ is­kevesebbet­lehet,­és­a­jövedelemarányos­adósság­ lassabban­csökken.­Ebben­a­helyzetben­a­költségvetések­további­eladósodásával­a­jövedelemnövekedés­ gyorsítható,­alacsony­kapacitáskihasználtság­mellett­ a­fiskális­multiplikátorok­magasak,­az­állami­kiadások­ nem­szorítanak­ki­magánkiadásokat,­és­így­nem­nö-

­­Borio­and­Disyatat­(2011);­Borio­(2015);­tily­(2012).­Bővebb­ismertetését­magyarul­lásd:­MNB­2014-es­Növekedési­jelentésének­első­fejezete­ MNB­(2014),­illetve­Szalai­(2014) 18 ­Koo­2014­in:­teulings­and­Baldwin­(2014) 17

NÖVEKEDÉSI JELENTÉS • 2015

19

MAGYAR NEMZETI BANK

velik­a­kamatokat,­illetve­az­inflációs­veszély­is­kicsi.19 Koo­szerint­japán­is­azért­esett­a­tartósan­lassú­növekedés­csapdájába,­mert­bátortalanul­használta­a­fiskális­politikát:­attól­félt,­hogy­a­magas­államadósság­ fenntarthatatlannak­fog­bizonyulni.­ Borio20­ és­ munkatársai­ a­ gyenge­ aggregált­ kereslet­ magyarázatában­szintén­a­mérlegválság­utóhatásait­ hangsúlyozzák.­ A­ válsághoz­ az­ a­ folyamat­ vezetett,­ amelynek­során­sem­a­magánszereplők,­sem­a­gazdaságpolitikusok­nem­ismerték­fel­a­reálgazdasági és a pénzügyi ciklusok kölcsönhatásait.­A­gazdaságpolitikusok­a­bankrendszer­túlzott­rugalmasságát­figyelmen­kívül­hagyva­a­reálgazdasági­pálya­simítására­törekedtek,­és­eközben­az­inflációs­előrejelzéseik­alapján­ próbálták­megítélni,­hogy­fenntartható­pályán­van-e­ a­gazdaság.­Csakhogy­az­infláció­egyre­kevésbé­bizonyult­megbízható­előrejelzőnek­a­pénzügyi­szempontból­fenntartható­növekedés­ütemére­vonatkozóan,­és­ amikor­az árstabilitás mellett kialakult túlfűtöttség pénzügyi­ instabilitással­ fenyegetett,­ akkor­ gyors­ és­ határozott­lépést­tettek­a­válság­elkerülésére.­A­gazdaságpolitika­aszimmetrikussá­vált,­mert­a­fellendülés­idején­kevés­figyelmet­fordított­a­pénzügyi­instabilitások­felépülésének­megelőzésére,­és­a­gazdasági­ túlfűtöttséget­nem­érzékelte,­de­határozottan­lépett­ a­ negatív­ következmények­ elkerülése­ érdekében.­ Borioék21­szerint­ez­az­aszimmetrikus­politika­vezetett­

oda,­hogy­a­válságokban­nem­épültek­le­az­adósságok,­ és­a­következő­ciklikus­pénzügyi­túlfűtöttség­magasabb­ adósságszintekről­indult.­ Borioék­szerint­az­egyre­nagyobb­adósságállományok­ mellett­kialakuló­újabb­és­nagyobb­kilengéseket­mutató­túlfűtöttség­és­túlhűtöttség­rossz ciklusai szimmetrikusabb gazdaságpolitikával előzhetők meg: a­jegybankoknak­a­túlfűtöttséget­már­a­felépülés­szakaszában­hűteniük­kell.­Ehhez­a­meglévő­monetáris­ politikai­ mandátumokon­ belül­ a­ stratégiájuk­ megfelelő­módosítására­van­szükség.­Ha­azonban­mégis­ bekövetkezik­a­pénzügyi­ válság,­akkor­számolni­kell­ azzal,­hogy­–­mint­a­mostani­helyzetben­is,­–­a­fiskális­ politika­lehetőségei­korlátozottak­a­válságkezelésben.­ A­válság­mérséklésében­kezdetben­hasznos­lehet­a deficit­növekedésének­megengedése­,­de­az idő múlásával­az­eszköz­kicsorbul,­és­már­csak­arra­elegendő,­ hogy­újabb­eladósodást­és­pénzügyi­buborékot­eredményezzen.­Ezért­a­fiskális­politika­meglévő­mozgásterét szerintük­ nem­ az­ aggregált­ kereslet­ általános­ növelésére­kell­felhasználni,­hanem­a­magánszektor­ adósságainak,­illetve­a­bankszektor­mérlegeinek tisztítására.­Pozitív­példaként­a­skandináv­országok­gyors­és­ hatékony­bankválságkezelését­említi­az­1990-es­évek­ elejéről,­amikor­a­bankokat­a­válságban­gyorsan­államosították,­megtisztították­a­rossz­hitelektől,­és­végül­ költségvetési­veszteség­nélkül­ismét­privatizálták.­­­

­A­mérlegválság­és­a­tartós­stagnálás­sajátosságait­lásd­az­1-1­táblázatban. ­Borio­(2014) 21 ­Uo. 19 20

20

NövEKEdésI jElENTés • 2015

VILáGGAzDASáGI­NÖVEKEDéS:­átMENEtI­LASSULáS­VAGy­tArtóSAN­új­NOrMA?

1.4. Pénzügyi piacok, beruházások és allokációs hatékonyság A­tankönyvi­és­főáram­szerinti­makrogazdasági­megközelítések­a­pénzügyi­szektortól­nagyrészt­elvonatkoztattak,­mert­azt­feltételezték,­hogy­–­eltekintve­az­ esetenkénti­súrlódásoktól­vagy­a­külső­sokkok­átmeneti­felnagyításától­és­az­alkalmazkodás­elhúzódásától­–­működésükkel­nem­befolyásolják­a­gazdaságok­ hosszabb­ távú­ egyensúlyi­ pályáját.­ A­ jól informált szereplők átlátnak a pénzügyi, monetáris fátyolon, és­a­reálmegfontolásokat­szem­előtt­tartva­hozzák­meg­ optimális­döntéseiket.­ Ha­azonban­bebizonyosodik,­hogy­a­pénzügyi­változók­ tartósan­eltéríthetik­az­erőforrások­allokálását­a­fenntartható­ pályának­ megfelelőtől,­ akkor­ előfordulhat,­ hogy­a­válságot­megelőző­növekedési­ütem­ismételt­ eléréséhez­hosszabb­ideig­elhúzódó­alkalmazkodásra­ van­szükség­a­reálgazdaságban­is.­A­pénzügyi válságból való­kilábalás­ebben­az­esetben­nemcsak­mérlegalkalmazkodást­követel­meg,­hanem a reálgazdaság alkalmazkodását is,­ami­lassú­és­költséges.­Elég,­ha­ arra­gondolunk,­hogy­a­válság­előtt­a­könnyű­hitelezési­ feltételek­miatt­sok­olyan­lakó-­és­egyéb­ingatlan­épült­ fel,­amelyeket­a­magán-­vagy­vállalkozói­építtetők­egy­ része­a­válságot­követően­nem­képes­tovább­finanszírozni.­A­túlberuházások­nagy­mértéke­miatt­eladni­is­ csak­egy­részüket­lehet,­azt­is­nyomott­árakon.­Az­ilyen­ „rosszul­allokált”­reáljavakat­visszaalakítani­sem­lehet­ más­fizikai­tárgyakká.­Az­új­realitások­mellett­valószínűleg­az­építőiparban­használt­gépek,­eszközök­egy­része­is­feleslegessé,­kihasználhatatlanná­válik,­és­hasonlóan­nehéz­ismét­pénzzé­tenni­ezeket­a­tőkeelemeket.­ Végül­az­építőiparban­alkalmazott­munkaerő­létszáma­ is­túlzottan­magas­lesz­a­hosszú­távon­fenntartható­ kisebb­kapacitásszükséglet­miatt,­ezért­a­munkaerőnek­ olyan­ágazatokba­kell­áramlania,­amelynek­kibocsátására­tartósan­szükség­van.­Ez­szakma-­és­helyváltoztatással­is­járhat,­amely­időigényes,­és­magán-,­illetve­ közösségi­költségek­is­jelentkezhetnek.­ A­ gazdaságpolitikai­ hiba­ lehetséges­ mértékét­ akkor­ tudnánk­megbecsülni,­ha­ismernénk­az­optimális­növekedési­pályát­biztosító­erőforrás-allokációtól­való­el-

térés­potenciális­növekedésre­gyakorolt­hatását.­Eddig­ csak­kevés­kutatás­foglalkozott­ennek­empirikus­becslésével;­–­részben­a­becslési­nehézségek­miatt,22­részben­azonban­az­uralkodó­paradigma­miatt­is,­amely­ feltételezte,­ hogy­ a­ pénzügyi­ szektornak,­ nominális­ változóknak­ nem­ lehet­ tartós­ reálgazdasági­ hatása.­ A­kevesek­közé­tartozik­Cecchetti­és­társa­munkája,­ illetve­a­BIS­2015-ös­jelentése,23­amelyben­megkísérelték­megbecsülni­az­erőforrások­optimálistól­elmaradó­ allokációjának­ növekedésre­ gyakorolt­ hatását.­ A­kutatási­stratégia­alaphipotézise­szerint­a hitelezés bővülése egy ponton túl növekvő­mértékben­olyan ágazatok­irányába­tereli­a­reálgazdasági­erőforrásokat,­amelyek­termelékenysége elmarad az átlagtól. így­a­hitelboomot­a­gazdasági­hatékonyság­romlásának­ mutatójaként­lehet­kezelni.­A­BIS­szerint­az­előbbieknek­megfelelően­értelmezett­termelékenységromlás­ szignifikáns­volt:­ha­a­hitelezés­növekedési­üteme­nem­ haladta­volna­meg­az­1994–2000­közötti­növekedési­ ütemet,­ akkor­ a­ termelékenység­ növekedési­ üteme­ 2004–2007­között­az­USA-ban­évi­átlagban­0,2,­Olaszországban­0,4,­Spanyolországban­0,7­és­írországban­ 1­százalékkal­magasabb­lett­volna­(1-9.­ábra).

1-9. ábra Termelékenységkiesés a nem optimális allokáció miatt 0,0

IE

ES

DK

IT

SE

FR

US

GB

–0,5

–1,0

–1,5

–2,0

Százalékpont 2004–2007

2008–2013

Megjegyzés: a BIS ábrája azt mutatja, hogy hány százalékponttal kisebb a munkatermelékenység a hitelboom következtében az optimálistól elmaradó reál erőforrás-allokáció miatt.

Forrás: BIS (2015)

­­Egy­ilyen­kutatásban­azt­kell­kimutatni,­hogy­miként­alakult­volna­a­növekedés­egy­olyan­pályán,­amely­nem­valósult­meg.­Vagyis­a­„mi­lett­volna­ ha”­(counter­factual)­jellegű­kérdésre­kell­választ­adni.

23 ­Cecchetti­and­Kharroubi­(2015).­Lásd­még­BIS­(2015)­a­„Credit­boom-induced­resource­misallocations­stifle­productivity”­szakaszt,­pp.­50–51.

22

NÖVEKEDÉSI JELENTÉS • 2015

21

MAGYAR NEMZETI BANK

A­fentiek­alapján­látható,­hogy­a­növekedési potenciál nem azért alacsonyabb,­mert­a­gazdaság­fizikailag­nem­képes­nagyobb­kibocsátásra;­ez­a­képessége­ megvan,­ de­ az­ erőforrások felhasználása az adott arányokban és szerkezetben pénzügyileg­ részben­ fenntarthatatlannak­bizonyult.­Egy­másfajta­erőforrás-­ és­ jövedelemallokáció­ mellett­ könnyen­ lehet,­ hogy­a­válság­előtti­növekedési­potenciál­ismét­elérhetőnek­vagy­túlszárnyalhatónak­bizonyul.­Ha­például­csak­fenntartható­mennyiségű­ingatlan­építésére­ került­volna­sor,­és­egyenletesebb­jövedelemelosztás­ révén­a­lakásvásárlók­eladósodottsága­is­fenntartható­szinten­marad,­akkor­a­reálerőforrások­egy­részét­ lakásépítés­helyett­más­területeken­hasznosíthatták­ volna.­Amíg­az­alkalmazkodás­nem­megy­végbe­mind­ a­mérlegekben,­mind­a­reálerőforrások­allokálásában,­ addig­valóban­arra­lehet­számítani,­hogy­a­válság­utáni­ növekedési­ potenciál­ elmarad­ a­ válság­ előttitől,­ de­elvben­és­egy­átmeneti­időszakot­követően­nem­ lehet­kizárni,­hogy­ismét­elérje­azt.­A­következtetés­ ebből­a­gondolatmentből­az,­hogy ha a gazdaságpolitikusok ezt a megfontolást­figyelmen­kívül­hagyva azt feltételezik, hogy a válság utáni növekedési poten-

22

NövEKEdésI jElENTés • 2015

ciál tartósan alacsonyabb a válság előttinél, és erre alapozzák a döntéseiket, akkor azt­kockáztatják,­hogy önbeteljesítő jóslatként hozzájárulnak a lehetségestől elmaradó növekedési potenciál kialakulásához.

Ugyanez­ a­ gondolat­ másként­ megfogalmazva:­ az­ erőforrások optimálistól elmaradó allokálása már a válság előtt jellemző volt a hitelboom miatt,­és­azt­ eredményezte,­hogy­ a­gazdaságok­ potenciális­ kibocsátása,­a­termelékenység­elmaradt­a­lehetségestől,­ amit­egy­az­optimálishoz­jobban­közelítő­erőforrásallokáció­lehetővé­tett­volna.­A­következtetés­tehát­az,­ hogy­a válság előtti termelékenységnövekedés elvben nem elérhetetlen.­természetesen­a­fentiek­nem­jelentik­azt,­hogy­ez­feltétlenül­be­is­következik.­Nemcsak­ a­gazdaságpolitika­hibája­okozhatja­ezt,­például­azzal,­ ha­tévesen­tartósan­a­lehetségeshez­képest­alábecsüli­ a­gazdaság­potenciális­növekedését.­A­magánszektor­ a­válság­előttihez­hasonló­módon­a­jövőben­is­elkövethet­allokációs­hibákat­mind­térben­(ágazatok,­országok­ közötti)­ mind­ időben­ (jelenbeli­ és­ jövőbeni­ fogyasztás­között,­túlzott­vagy­elégtelen­beruházások­ révén).

VILáGGAzDASáGI­NÖVEKEDéS:­átMENEtI­LASSULáS­VAGy­tArtóSAN­új­NOrMA?

1.5. A „türelmes” finanszírozás hiánya – a pénzügyi piacok rövid horizontja

A­már­a­válság­előtt­is­visszafogott­beruházási­tevékenység­magyarázatára­a­tartós­stagnálás­mellett­érvelők­ által­ hangsúlyozottaktól­ eltérőek­ is­ születtek.­ Az­könnyen­magyarázható,­hogy­a­válság­bizonytalanságai­közepette­megnövekedett­az­igény­a­likviditásra,­ illetve­hogy­a­befektetők­tartózkodtak­a­hosszú­távú­ pénzügyi­elkötelezettséget­jelentő­beruházásoktól.24­ Ugyanakkor­már­a­válságot­megelőzően­is­megfigyelhető­volt,­hogy­a­vállalatok­–­elsősorban­a­nagyvállalatok­–­nagyon­jelentős­likvid­eszközökkel,­vállalati­ megtakarításokkal-­rendelkeztek25,­mert­a­nyereségük­ csökkenő­részét­forgatták­vissza­beruházásokba,­azaz­ a­saját­fizikai­és­humán­képességeik­fejlesztésére,­illetve­a­kutatási-fejlesztési­tevékenységekre.­Ehelyett­ a források növekvő részét fordították pénzügyi piaci tevékenységre, részvényesi osztalékok fizetésére,­és­ drámaian­megnőttek­a­vállalati­menedzserek­javadalmazását­szolgáló­részvény-visszavásárlásokra­fordított­ összegek.26 Az­ USA-ban­ például­ a­ magánberuházások­ mintegy­ nyolcvan­ százalékát­ adják­ a­ nagyvállalatok,­ és­ csak­ a­fennmaradó­rész­jut­a­kis­és­közepes­vállalatokra,­ amelyek­esetében­indokoltan­merülhet­fel­a­pénzügyi­ források­ hiánya.27­ Ez­ azt­ mutatja,­ hogy­ a­ pénzügyi források hiánya­ önmagában­ nem magyarázza­ sem­ az­innovációk­visszafogott­alakulását,­sem­a lassuló beruházásokat.

A­makrogazdasági­irodalomban­kevéssé­jelentek­meg­ korábban­azok­a­kutatási­eredmények,­amelyek­a­modern­cégek pénzügyi szerkezetével,­illetve­a­pénzügyi­ szerkezet­és­a­beruházási, foglalkoztatási és kutatá-

si-fejlesztési tevékenység kapcsolatával­foglalkoztak,­ –­ezek­megmaradtak­a­pénzügyi­piacok,­illetve­a­vállalati­pénzügyek,­főleg­mikrogazdasági­megközelítésein­ belül­(corporate­finane,­corporate­governance).­Ahogyan­magát­a­pénzügyi­szektort,­ugyanúgy­a­vállalati­ pénzügyeket­is­csak­„fátyol”-nak­tekintették,­amelyek­ elősegítik­a­rendelkezésre­álló­(reálként­felfogott)­szűkös­erőforrások­optimális­allokálását.­Itt­nincs­terünk­ részletekbe­ menően­ bemutatni­ az­ irodalmat,­ csak­ a­tartós­stagnálással­kapcsolatos­viták­szempontjából­ fontos­két­vonatkozását­emeljük­ki.

1.5.1. A NAGyvállAlAti SzeKtor PéNzüGyi helyzete A­magánszektor­beruházásainak­nagyobb­részét­adó­ nagyvállalati­szektor­finanszírozási­és­vezetői­ösztönzési­szerkezete­az­utóbbi­évtizedekben­jelentős­változásokon­ ment­ keresztül.­ A­ második­ világháborút­ követő­ évtizedekben­ jellemző­ „menedzseri”­ cégek­ fokozatosan­ adták­ át­ helyüket­ a­ részvényesi­ érdek,­ a „shareholder value”­szellemében­vezetett­nagyvállalatoknak.­Már­a­menedzseri­cégek­esetében­is­elvált­ a­vállalat­tulajdonlása­(részvényesek)­és­tényleges­vezetése­(menedzsment),­amely­kapcsolatot­az­irodalomban­„ügynök–megbízó”­kapcsolatként­elemezték.28­ Az­alapvető­kérdés­az­volt,­mi­biztosítja­azt,­hogy­az­ elaprózott­részesedésekkel­bíró­tulajdonosoknál­jobban­ informált­ vállalatvezetők­ (akik­ inkább­ lehetnek­ érdekeltek­a­belső­tartalékok­felhalmozásában,­a­cég­ méretének­növelésében,­mint­a­hatékonyság­növelé-

­Mason­(2015),­p.­4.­ ­­IMF­(2006).­Az­elemzés­hozzátette,­hogy­2003–2004-ben­a­G-7­országok­vállalati­megtakarításai­a­kétszeresét­tették­ki­a­velük­szemben­kevésbé­fejlett­országok­által­felhalmozott­folyó­fizetésimérleg-többletnek,­ami­„paradox”­tőkeáramlást­képviselt­a­kevésbé­fejlettektől­a­fejlettek­ irányába.­A­mai­likviditási­helyzetről­lásd­tett­(2015)­és­a­cikk­alapjául­szolgáló­jelentést:­Association­for­Financial­Professionals­(2015).­Eszerint­ az­európai­nagyvállalatok­körülbelül­1,1­trillió­eurónyi­likvid­pénzeszközt­tartanak­nagyon­alacsony­hozammal­a­bankszektorban,­ami­nagyságrendileg­ megegyezik­ azzal­ a­ pótlólagos­ likviditással,­ amennyit­ az­ EKB­ az­ eszközvásárlási­ programja­ keretében­ 2006­ őszéig­ biztosítani­ kíván­ a­gazdaság­élénkítésére.

26 ­­L azonick­(2014a;­2014b),­Mazzucato­and­Wray­(2015).­Az­S&P­500-hoz­tartozó­449­vállalat,­amely­2003­és­2012­között­a­tőzsdén­szerepelt,­az­ összes­nyeresége­54­százalékát­fordította­nyílt­piaci­részvény-visszavásárlásra­és­37­százalékát­osztalékfizetésre.­így­nem­sok­nyereség­maradt­ a­fejlesztések­finanszírozására.

27 ­Mason­(2015),­p.­2.­ 28 ­Berle­and­Means­(1932) 24

25

NÖVEKEDÉSI JELENTÉS • 2015

23

MAGYAR NEMZETI BANK

sében)­a­tulajdonosok­érdekeit­fogják­képviselni­az­üzleti­döntésekben­(például­beruházások,­finanszírozás,­ nyereségfelosztás­ kérdésében).­ A­ hetvenes­ évektől­ kezdve­terjedt­el­az­a­gyakorlat,­hogy­a­menedzserek­ javadalmazását­egyre­szorosabban­a­saját­maguk által vezetett cégek részvényértékéhez­kötötték,­ezzel­közelítve­az­érdekazonosságot­a­tulajdonosok­és­a­cégek­ vezetése­között.­Ez­azt­feltételezte,­hogy­a­részvénytőzsdék­megfelelően­értékelik­a­vállalatokat,­a­cégek­ hosszú­távú­életképességének­és­nem­utolsósorban­ jövedelmezősének­érdekében­hozott­beruházási­döntéseket,­amelyek­megkövetelik,­hogy­a­vállalat­a­saját­ nyereségét­és­a­külső­forrásokat­(részvény,­kötvény­ és­bankhitel-finanszírozás)­maximálisan­ennek­a­hoszszú­távú­célnak­rendelje­alá.­Mivel­a­cég­hosszú­távú­ életképessége­nemcsak­a­tulajdonosok,­hanem­az­alkalmazottak,­a­beszállítók­és­a­vevők­érdeke­is,­feltételezték,­hogy­mindenki­más,­akinek­a­cég­befolyásolta­ a­jólétét­–­a­„stakeholderek”­–,­szintén­a­részvényérték­ növelésében­érdekeltek.­Amelyik­menedzsment­ebből­ a­szempontból­alultejesít,­azt­alulértékeli­a­részvénytőzsde,­más­cégek­a­vállalatot­kivásárolják,­és­alkalmasabb­menedzsmentet­választanak­a­régi­helyére.29

érhetik,­hogy­minden­vállalat­részvényeit­csak­addig­ tartják,­amíg­osztalékot­biztosít,­majd­amikor­a­jövőjük­ kétségessé­válik,­kiszállnak­belőlük.­Vagyis­erről­az­oldalról­nincs­biztosíték­arra,­hogy­a­részvényesi­érték­ maximalizálása­egybeesik­a­vállalat­és­általában­a­gazdaságok­hosszú­távú­növekedésével.

William lazonick,­a­„shareholder­value”-megközelítés­ egyik­legkorábbi­bírálója­adatokon­mutatta­be,­hogy­ a­ menedzsment­ ösztönzése­ részvényopciókkal­ nem eredményezte a hosszú távú szemlélet erősödését.31 épp­ellenkezőleg,­a­menedzsmentnek­számos­eszköze­ van­a­saját­cége­részvényárfolyamának­befolyásolására­ olyan­módszerekkel,­amelyek­a­vállalat­hosszú­távú­ érdekeivel­akár­ellentétesek­is­lehetnek.­Az­USA-vonatkozásban­végzett­elemzések­szerint­a­részvények­sokkal­inkább­a­menedzserek­nyugdíjazását­finanszírozták,­ de­nem­járultak­hozzá­a­beruházások­növeléséhez.

Már­a­nyolcvanas­években­éles­vita­kezdődött­arról,­ hogy­ mennyiben­ kerül­ sor­ a­ valóságban­ ezekre­ az­ érdekegybeesésekre.­ A­ vita­ a­ feltételezett­ „shorttermism”­fogalma­körül­forgott.­A­kritikusok­szerint­ a­tőzsdék­nem­értékelik­kellően­a­hosszú­távú­elkötelezettséggel,­de­rövid­távon­kevés­osztalékkal­és­árfolyamnyereséggel­kecsegtető­fejlesztéseket.­Olyan­rövid távú pénzügyi jövedelmezőségi­követelményeket­ támasztanak,­amelyek­az­ilyen­–­máskülönben­kívánatos­stratégiáik­–­megvalósítását­kizárják,­vagy­nagyon­ megnehezítik.­A­vita­a­válság­nyomán­ismét­felerősödött,­és­–­elsősorban­az­USA-ban­és­az­Egyesült­Királyságban­–­ismét­többen­érvelnek­a­„shareholder­value”­ helyett­a­„stakeholder”­érdekeket­jobban­figyelembe­ vevő­vállalatvezetési­és­vállalati­pénzügyi­struktúrák­ mellett.30

Az­OECD­idei­vállalati­kilátásokkal­foglalkozó­jelentése­külön­szakaszt­szentelt­a­témának.32­Bemutatják,­ hogy­elvben­természetesen­sokszor­pozitív­szerepet­ játszanak­az­„aktív­részvényesek”,­azaz­a­folyamatos­ jövedelmezőséget­elváró,­türelmetlen­befektetők­a­túlzottan­elkényelmesedett,­az­üzleti­lehetőségeket­gyakran­megragadni­képtelen­vállalatvezetéssel­szemben­ az­általuk­állított­követelményeken­keresztül.­Az­esetek­ egy­részében­azonban­ugyanezek­az­aktív­részvényesek­ a hozamelvárásaikkal „küszöböt” állíthatnak a menedzsmenttel­szemben,­akik­egy­olyan­alacsony­finanszírozási­költségekkel­jellemezhető­környezetben,­mint­ a­mostani,­hajlandók­engedni­a­rövid­távú­nyomásnak,­ és­osztalékot­fizetni­akár­még­hitelből­is.­Ezt­az­OECD­ az­effektív­kockázati­prémium­megemelésével­egyenértékű­mechanizmusként­segít­megérteni.­Kimutatják,­ hogy­ a­ vállalatok­ működési­ profitjának­ („operating­ cash­flow”)­nagy­részét­részvény-visszavásárlásra­fordítják­beruházások­helyett,­ami­a­részvényesek­(köztük­magának­a­menedzsment)­javadalmazásának­egy­ formája­(1-10.­ábra).­

A­kritikusok­már­a­válság­előtt­rámutattak,­hogy­a­mai­ részvényesek­–­elsősorban­az­angolszász­világban,­de­ növekvő­mértékben­egyre­több­országban­–­a­nagyvállalatoknak­csak­„portfolió-tulajdonosai”.­Azaz­jólétük­nem­kötődik­egyetlen­vállalathoz.­Nem­egyetlen­ vállalat­hosszú­távú­stabilitásában­érdekeltek,­hanem­ a portfoliójuk értékének növelésében.­Ezt­azzal­is­el-

Mason­kimutatja,­hogy­az­USA-vállalatok­a­válság­előtt­ a hitelt nem a beruházások, hanem a részvényesek (osztalék és visszavásárlás) finanszírozására vették fel.­A­válság­alatt­a­hitelfelvétel­visszaesett,­de­a­beruházások­nem,­csak­az­osztalékfizetés­és­a­visszavásárlások­mérséklődtek.­Hosszabb­idősor­alapján­szorosabb­ volt­a­kapcsolat­a­ciklussal­együtt­hullámzó­profitok­és­

­Az­úgynevezett­„market­for­corporate­control”­mechanizmus.­Lásd­jensen­(1991) ­­A z­utóbbi­időben­az­angol­jegybank­főközgazdásza­is­több­beszédében­foglalkozott­a­kérdéssel,­és­támogatta­a­„stakeholder”-ek­érdekeit­jobban­ érvényre­juttató­mechanizmusok­kialakítását.­Lásd­például­Haldane­(2015) 31 ­Lazonick­(1991;­2015) 32 ­OECD­(2015),­Short-termism:­the­cash-flow,­CAPEX­and­buyback­puzzle,­p.­44.­ 29

30

24

NövEKEdésI jElENTés • 2015

VILáGGAzDASáGI­NÖVEKEDéS:­átMENEtI­LASSULáS­VAGy­tArtóSAN­új­NOrMA?

van, mert kevés forrás áramlik a cégekhez, hanem mert túl sok áramlik ki, és kevés a beruházásokra.

1-10. ábra USA-iparvállalatok: kiadások és források a nettó értékesítési bevételek százalékában 15

%

1.5.2. Az iNNovációK fiNANSzírozáSA

10 5

2014

2013

2012

2011

2010

2009

2008

2007

2006

2005

2004

2003

–5

2002

0

Egyéb folyó kiadások Osztalék és részvényvisszavásárlás Tőkekiadások Nettó hitelfelvétel Nettó eszközvásárlás Működési profit

Forrás: OECD (2015)

1-12. ábra A kockázati tőkebefektetés szakaszai

1-11. ábra Európai ipari vállalatok: kiadások és bevételek a nettó értékesítés százalékában 15

A­pénzügyi­szerkezet­megváltozásával­az­innovációk­ finanszírozása­is­átalakult.­Az­USA-ban­az­innovációk­ finanszírozásában­fontos­szerepet­játszó kockázati tőketársaságok egyre kevésbé vállalják a korai fázisban lévő­kutatási­projektek­költségeinek­fedezését,­és­inkább­a­kevésbé­kockázatos,­a­piacra­vitelhez­közelebbi­ fejlesztési­fázisok­támogatására­szorítkoznak33­(1-12.­ és­1-13.­ábra).­

%

Alap- és alkalmazott kutatás

Ötlet és forgalomba hozatal előtti tesztelés

Piaci bevezetés és forgalmazás

Egyetemek, kormányzat

10

Kockázati t ke Projekt finanszírozás M köd vállalatok általi átvétel Magán t ketársaságok és nyilvános t zsdei bevezetés

5

2014

2013

2012

2011

2010

2009

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2002

0 –5

Piacképes termékké fejlesztés

Egyéb folyó kiadások Osztalék és részvényvisszavásárlás Tőkekiadások Nettó hitelfelvétel Nettó eszközvásárlás Működési profit

Forrás: OECD (2015)

a­beruházások­között,­de­ez­a­kapcsolat­idővel­gyengült.­Az­utolsó­ciklusokban­a­nyereség­emelkedett,­de­ a­beruházások­lassultak.­Ezzel­párhuzamosan­az­osztalékfizetések­sokáig­stabilak,­a­ciklusra­érzéketlenek­ és­alacsonyak­voltak.­Az­utóbbi­években­az­osztalékfizetések­alaposan­megemelkedtek,­és­az­idősor­végén­ a­beruházásokat­is­meghaladták.­A­hitelezés­a­korábbi­ évtizedekben­stabilan­alakult,­de­fokozatosan­egyre­ ciklikusabbá­vált,­időnként­a­ciklus­mélypontján­teljesen­el­is­tűnt.­Az­utóbbi­időben­erősödik­az­osztalékfizetésekkel­való­együttmozgása.­Mason­következtetése­ szerint­ha esetlegesen van is problémájuk a nagyvállalatoknak a finanszírozás biztosításával, az nem azért

Forrás: Mazzucato (2011), p. 40.

1-13. ábra A befektetés veszteségességének kockázatai a fejlesztési fázis függvényében

20,1%

20,9%

66,2%

33,7% 53,0%

Seed szakasz Start-up szakasz Második szakasz

Harmadik szakasz Bevezetési, áthidaló szakasz

Forrás: Mazzucato (2011), p. 40.

így­egyre­ nagyobb szerep hárul az államra­ mint­az­ innováció­finanszírozójára­és­mint­a­fejlesztési­irányok­ meghatározójára.­ (Lásd­ az­ alapkutatásokra,­ illetve­ a­kutatásfejlesztésre­rendelkezésre­álló­finanszírozási­

­Mazzucato­and­Wray­(2015) ­­Ez­különösen­vonatkozik­azokra­a­világsikert­aratott­termékekre,­amelyek­piacra­vitele­révén­a­leginnovatívabbnak­tartott­vállalatok,­mint­például­a­Google,­az­Amazon,­az­Apple­vagy­a­Facebook­a­legnagyobb­és­a­legvagyonosabbak­cégek­közé­emelkedtek.­

33

34

NÖVEKEDÉSI JELENTÉS • 2015

25

MAGYAR NEMZETI BANK

források­megoszlását­az­1-14.,­illetve­a­1-15.­ábrán.)­ A­fejlett­országokban­azonban­fokozatosan­megszűntek­vagy­szűkítették­a­tevékenységüket­az­állami­fejlesztési­bankok.­A­fiskális­kiigazítások­esetén­gyakran­ éppen­ a­ kutatási-fejlesztési­ és­ egyéb,­ hosszú­ távú­ versenyképességet­befolyásoló­beruházásokat­fogják­ vissza.­A­magánszektor­jelentős­forrásai­ellenére­sem­ vállalja­ a­ korábbi­ évtizedekhez­ hasonló­ mértékben­ a­legkockázatosabb­fázisok­finanszírozását.­ Mazzucato­ számos­ tanulmányban­ bemutatta,­ hogy­ a­legsikeresebbnek­tartott­innovatív­termékek­kifejlesztésében­az­államok­–­főleg­az­USA­–­döntő­szerepet­ játszottak,­és­jelentős­forrásokat­áldoztak­rá.34­Amikor­ azonban­egyes­termékek­piaci­sikert­érnek­el,­akkor­az­ államok­aránylag­kevéssé­részesülnek­a­pénzügyi­eredményekből,­a­profit­a­magánszektorban­marad,­illetve­ a­sikeres­vállalatok­gyakran­képesek­minimalizálni­az­ adóterheiket.­Ezek­a­változások­hozzájárulnak­ahhoz,­ hogy­a­szükségesnél­kevesebb­fejlesztési­forrás­képződik,­mert­a­korábbi­innovációk­piaci­hasznosításának­ eredményeiből­sem­a­vállalatok,­sem­az­államok­nem­ forgatnak­vissza­eleget­az­új­alapkutatásokra.­ Mazzucato­és­mások­olyan­változtatásokat­javasolnak,­ amelyek­biztosítanák,­hogy­a­stabil és türelmes pénzügyi források a szükséges­mennyiségben­álljanak­rendelkezésre­az­alapkutatások­költségeinek­fedezéséhez.­ Véleménye­szerint­ebben­az­államnak­döntő­szerepe­ van,­mert­a­piacok­nem­képesek­ezt­a­stabilitást­biztosítani,­és­nem­vállalják­azt­a­bizonytalanságot,­ami­az­ alapkutatásokkal­jár.­Ennek­fejében­azonban­el­kellene­ érni,­hogy­amikor­a­magánszektor­a­piaci­hasznosítás­ keretében­profitra­tesz­szert,­akkor­abból­magasabb­ arányban­ kapjon­ vissza­ az­ azt­ lehetővé­ tevő­ állam.­ Az­államnak­nem­egyszerűen­a­piaci­kudarcokat­kell­ korrigálnia,­mint­a­főáram-ajánlásokban,­hanem­ezeket­ a­piacokat­létre­kell­hoznia­vagy­legalábbis­alapvetően­ kell­hozzájárulnia­ezek­létrejöttéhez.­Egy­alkalmas­állam­átalakító­jellegű­beavatkozásokkal­irányt­adhat­az­ innovációknak­és­a­jövőbeni­fejlődési­irányoknak,­és­az­ erőfeszítéseket­társadalmilag­kívánatos,­a­társadalmi­ egyenlőtlenségeket­ és­ környezeti­ károkat­ mérséklő­ irányba­terelheti.

1-14. ábra Az alapkutatások finanszírozási forrása, 2008 11%

15%

18%

57%

Vállalatok Kormányzat

Egyetemek Egyéb non-profit

Forrás: Mazzucato (2011), p. 52.

1-15. ábra USA kutatási-fejlesztési források, 2008 4% 3% 26% 67%

Vállalatok Kormányzat

Egyetemek Egyéb non-profit

Forrás: Mazzucato (2011), p. 51.

Ez­ azonban­ csak­ részben­ írható­ a­ mérlegkiigazítás­ számlájára,­mert­azt­megelőzően­is­jellemző­volt­már,­ bár­a­mértéke­a­válságban­a­bizonytalanság­miatt­megnőtt.­Ugyanakkor­a­tartós­stagnálástól­tartó­közgazdászok­vélekedését­sem­fogadják­el,­mert­szerintük­a­gazdaságpolitika­ többet­ tehet,­ mint­ amit­ ők­ sugallnak.­ A­gyorsabb­és­fenntarthatóbb­növekedés­érdekében­ olyan szerkezeti változásokat javasolnak, amelyek megteremtik a „türelmes” finanszírozást mind az alapkutatásokhoz, mind ezek piaci termékké fejlesztéséhez és piacra viteléhez, amiben az államnak meghatározó szerepet kell játszania.­A vállalati profitoknak az alaptevékenységből kellene származniuk,­ és­a­vállalati­menedzserek­ösztönzési­rendszerét­is­úgy­ kellene­átalakítani,­hogy­az­a­fenntartható és gyors növekedést eredményező magatartást ösztönözze.­ Végül­a­makrogazdasági politikának biztosítania kell A­fejlett­gazdaságok­mérséklődő­növekedési­ütemét­ a stabil környezetet a monetáris, makroprudenciális többen­összefüggésbe­hozzák­ezzel­az­átalakulással.35 és fiskális politikák összehangolásával, hogy­mérsékelA­nagyvállalati­szektor­ma­is­nagyon­jelentős­likvid­for- jék­a­pénzügyi­ciklusok­negatív­hatásait,­illetve­szükség­ rásokkal­rendelkezik,­miközben­a­beruházási­aktivitás­ esetén­ kezelni­ tudják­ a­ túlzott­ egyensúlytalanságok­ még­a­válság­előttitől­is­elmarad.36 következményeit. ­Lásd­például­Lazonick­(2014a);­Mazzucato­és­Penna­(2014) ­IMF­(2015b)

35

36

26

NövEKEdésI jElENTés • 2015

VILáGGAzDASáGI­NÖVEKEDéS:­átMENEtI­LASSULáS­VAGy­tArtóSAN­új­NOrMA?

felhASzNált iroDAlom Aglietta,­ M.­ (2005):­ Macroéconomie Financière,­ Bossone,­ Biagio­ (2014):­ Secular Stagnation,­ Editions­La­Decouverte,­Paris,­(első­kiadás­1995) Economics­Discussion­Papers,­No­2014-47,­Kiel­Institute­for­the­World­Economy­ Association­for­Financial­Professionals­(2015): AFP http://www.economics-ejournal.org/economics/ 2015 Liquidity Survey Report, discussionpapers /2014-47 http://www.afponline.org /press/2015-AFP-LiquidityReport/ Bryant,­ Ch­ and­ C.­ jones­ (2015):­ „ECB­ Quantitative­ Easing.­Failure­to­Spark”,­Financial Times,­7­September­ Berle,­A.­–­G.­Means­(1932):­The Modern Corporation http://www.ft.com/intl/cms/s/0/619b139c-3ce4and Private Property (2nd­edn­Harcourt,­Brace­and­ 11e5-8613-07d16aad2152.html?ftcamp=published_ World,­New­york­1967).­ISBN­0-88738-887-6 links%2Frss %2Fbrussels%2Ffeed%2F%2Fproduct#ax zz3l2E5rsZE Bernanke,­B.­(2015a):­Why are interest rates so low, part 2: Secular stagnation, March Bullard,­j.­(2014):­Income Inequality and Monetary http://www.brookings.edu/blogs/ben-bernanke/ Policy: A Framework with Answers to Three Questions, posts/2015/03/31-why-interest-rates-low-secular- https://research.stlouisfed.org/econ/bullard/pdf/ Bullard_CFR_26June2014_Final.pdf stagnation Bernanke,­B.­(2015b):­Why are interest rates so low, part 3: The Global Savings Glut. http://www.brookings.edu/blogs/ben-bernanke/ posts/2015/04/01-why-interest-rates-low-globalsavings-glut BIS­(2014):­84th Annual Report http://www.bis.org /publ/arpdf /ar2014e.htm (2015):­85th Annual Report www.bis.org/publ/arpdf /ar2015e.htm

Cecchetti,­S.­G.­and­E.­Kharroubi­(2015):­Why Does financial sector growth crowd out real economic growth?­BIS­Working­Papers­No.­490 www.bis.org/publ/work490.htm Cournède,­B.,­O.­Denk,­P.­Hoeller­(2015):­Finance and Inclusive Growth,­OECD­Economic­Papers,­No.­14 h t t p : / / w w w. o e c d - i l i b r a r y. o r g / e c o n o m i c s / finance-and-inclusive-growth_5js06pbhf28sen;jsessionid=4h2jppbvo5qgf.x-oecd-live-03

Cœuré,­B.­(2013):­Savers aren’t losing out. Opinion Blanchard,­ O.­ (2015):­ An assessment of the state piece by Benoît Cœuré, Member of the Executive Board of the world economy,­WEO­Press­Conference,­May­ of the ECB,­published­on­the­Handelsblatt­on­11.­November­2013.­ http://www.voxeu.org/print/58898 http://www.ecb.europa.eu/press/key/date/2013/ Borio,­C.­(2015):­On the centrality of the current ac- html/sp131111.en.html count in international economics, Keynote­speech­at­ the­ECB-Central­Bank­of­turkey­conference­“Balanced­ Eggertson,­ G.­ and­ Mehrotra,­ (2014):­ A Model of and­ sustainable­ growth­ –­ operationalising­ the­ G20­ Secular Stagnation,­NBEr­Working­Paper­No.­20574­ framework” http://www.nber.org/papers/w20574.pdf http://www.bis.org /speeches/sp150828.pdf Eichengreen,­ B.­ (2015):­ „Secular Stagnation: The Borio,­C­and­P­Disyatat­(2011):­“Global­imbalances­ Long View”, American­ Economic­ review:­ Papers­ &­ and­the­financial­crisis:­Link­or­no­link?”,­BIS­Working­ Proceedings 2015,­105(5):­66–70 Papers,­no­346,­june http://dx.doi.org/10.1257/aer.p20151104 http://www.bis.org/publ/work346.pdf Hansen,­ Alvin­ H.­ (1939):­ „Economic Progress and (2014):­“Low­interest­rates­and­secular­stagnation:­Is­ Declining Population Growth”, American­ Economic­ debt­a­missing­link?“,­Vox­EU,­25­june.­ review,­March­1939,­29(1),­pp.­1–15;­ http://www.voxeu.org/article/low-interest-rates- http://www.jstor.org/stable/1806983?seq=5#page_ secular-stagnation-and-debt scan_tab_contents.

NÖVEKEDÉSI JELENTÉS • 2015

27

MAGYAR NEMZETI BANK

Hausmann,­r.­(2015):­„Secular­Stagnation­for­Free”,­ Project Syndicate,­27th­May http://www.project-syndicate.org /commentary/ economic-stagnation-free-products-by-ricardohausmann-2015-03#RmhH5FIeQVQAoKGj.99 Felipe,­ j.­ and­ j.­ McCombie­ (2010):­ „On­ Accounting­ Identities,­ Simulation­ Experiences­ and­ Aggregate­ Production­ Functions.­ A­ Cautionary­ tale­ for­ (Neoclassical)­Growth­theorists”,­CCEPP­WP­01–10,­ in:­ M.­ Setterfield,­ (ed.),­ Handbook of Alternative Theories of Economic Growth,­Cheltenham:­Edward­ Elgar,­189–208.­ http://www.landecon.cam.ac.uk/research/real-estateand-urban-analysis/centres/ccepp/copy_of_ccepppublications/wp01-10.pdf Haldane,­A.­(2015):­Who owns a company?­Speech­ Given­ at­ the­ University­ of­ Edinburgh­ Corporate­ Finance­Conference­on­Friday­22­May­2015 http://www.bankofengland.co.uk/ publications/Pages/ speeches/2015/833.aspx

Lazonick,­ W.­ (1992): „Controlling­ the­ Market­ for­ Corporate­Control:­the­historical­significance­of­the­ managerial­ capitalism”,­ Industrial and Corporate Change,­ (1992)­ 1­ (3):­ 445–488.­ doi:­ 10.1093/ icc/1.3.445,­vagy http://web.uconn.edu/ciom/CorpControl92.pdf -------------­ (2014a):­ „Profits­ without­ prosperity”,­ Harvard Business Review,­ September,­ https://hbr. org/2014/09/profits-without-prosperity -------------­ (2014b):­ „What­ Apple­ should­ do­ with­ its­ profit”,­Harvard Business Review,­October,­https://hbr. org/2014/10/what-apple-should-do-with-its-massivepiles-of-money -------------­(2015):­Share buybacks: From retain-andreinvest to downsize-and-distribute,­Brookings­Center­ for­Effective­Public­Management,­April,­ http://www.brookings.edu/research/papers /2015/04/17-stock-buybacks-lazonick

Mankiw,­ G.­ (2013):­ „Defending­ the­ One­ Percent”,­ IMF­ (2006):­ „Awash­ with­ Cash:­ Why­ are­ corporate­ Journal of Economic Perspectives,­ 27(3):­ 21–34.­ savings­ so­ high?”,­ World Economic Outlook,­ Spring­ https://www.aeaweb.org /articles.php?doi=10.1257 Chapter­IV /jep.27.3.21 http://www.imf.org/external/pubs/ft/weo/2006/01/ pdf/c4.pdf Mason,­j.­(2015):­Disgorge the Cash, The Disconnect Between Corporate Borrowing and Investment,­roose-------------­(2015a):­„Lower­Potential­Growth:­A­New­ velt­Institute,­február reality”,­in:­World Economic Outlook,­Ch.­3.­IMF,­Wa- http://rooseveltinstitute.org/sites/all /files/Mason_ Disgorge_the_Cash.pdf shington http://www.imf.org/external/pubs/ft/weo/2015/01/ http://www.imf.org/external/pubs/ft/weo/2015/01/ Mazzucato,­ M.­ (2011):­ The Enterpreneurial State,­ Demos pdf/c3.pdf http://www.demos.co.uk/files/Entrepreneurial_ (2015b):­ „Private­ Investment:­ What’s­ Hold­ Up?­ in:­ State_-_web.pdf World Economic outlook,­ Ch.­ 4.­ IMF,­ Washington­ http://www.imf.org/external/pubs/ft/weo/2015/01/ Mazzucato,­ M.­ and­ Penna,­ C.­ (2014a):­ MissionOriented Finance for Innovation: New ideas for jensen,­ M.­ C.­ (1991):­ „Corporate­ Control­ and­ the­ investment-led growth, Politics­of­Finance”­(Summer­1991).­Journal of Applied http://missionorientedfinance.com/ Corporate Finance,­Vol.­4,­No.­2,­pp.­13–33,­Summer­ http://dx.doi.org /10.2139/ssrn.350421 Mazzucato,­M.­and­Perez,­C.­(2014b):­Innovation as Growth Policy: The Challenge for Europe,­University­of­ Koo,­r.­(2014):­Balance sheet recession is the reason Sussex,­SWPS­2014–13 for secular stagnation,­in­Secular Stagnation: Facts, Mazzucato,­ M.­ and­ Wray,­ r.­ (2015):­ Financing the Causes and Cures,­VOX.EU.org­ebook http://www.voxeu.org/sites /default/files /Vox_ Capital Development of the Economy: A KeynesSchumpeter-Minsky Synthesis, jerome­levy­Institute­ secular_stagnation.pdf of­the­Bard­College,­Working­Paper­No.­837,­May http://www.levyinstitute.org/pubs/wp_837.pdf

28

NövEKEdésI jElENTés • 2015

VILáGGAzDASáGI­NÖVEKEDéS:­átMENEtI­LASSULáS­VAGy­tArtóSAN­új­NOrMA?

MNB­(2014):­Növekedési Jelentés,­1.­fejezet http://www.mnb.hu/Kiadvanyok/novekedesi-jelentes Nealy­M.,­A.­radia­and­thomass,­r.­(2014):­„Money­ Creation­in­the­modern­economy”,­Bank of England Quarterly Bulletin,­Q1,­pp.­1-14. http://www.bankofengland.co.uk/publications/ Documents/quarterlybulletin/2014/ qb14q1prereleasemoneycreation.pdf OECD­ (2015):­ Business and Finance Outlook 2015,­ http://www.oecd-ilibrary.org/finance-andinvestment/oecd-business-and-finance-outlook2015_9789264234291-en Pichelmann,­ K.­ (2015):­ When ’Secular Stagnation’ meets Piketty’s capitalism in the 21st centrury.

Growth and inequality trends in Europe reconsidered,­ Economic­ Papers­ No.­ 551,­ European­ Commission­ Directorate-General­for­Economic­and­Financial­Affairs­ http://ec.europa.eu /economy_finance/publications/ economic_paper/2015/ecp551_en.htm

http://larrysummers.com/wp-content/ uploads/2014/06/NABE-speech-Lawrence-H.Summers1.pdf -------------­ (2015):­ The Fed looks set to make a dangerous mistake,­23­August http://larrysummers.com/2015/08/23 /the-fed-looksset-to-make-a-dangerous-mistake/ Szalai zoltán­(2014): Globális pénzügyi válság és kilábalás: beruházások és megtakarítások http://www.mnb.hu/Root/Dokumentumtar/ MNB/Kiadvanyok/szakmai_cikkek/ befektetesekmegtakaritasok/Szalai_Zoltan_Globalis_ penzugyi_valsag_es_kilabalas_beruhazasok_es_ megtakaritasok.pdf teulings,­ C.­ and­ Baldwin,­ r.­ (eds,­ 2014):­ Secular Stagnation: Facts, Causes and Cures,­VOX.EU.org­ebook­ http://www.voxeu.org/sites/default/files/Vox_secular_ stagnation.pdf

tett,­ G.­ (2015):­ „the­ US­ economy­ is­ infested­ with­ Piketty,­th.­(2013):­Le capital au 21e siècle, Editions­ zombie­corporate­cash”,­Financial Times,­13rd­August­ du­Seuil­-­Septembre, angolul­(2014):­Capital in the http://www.ft.com/intl/cms/s/0/00f5849e-41b411e5-b98b-87c7270955cf.html?ftcamp=published_ 21st century http://piketty.pse.ens.fr/fr/capital21c, magyarul:­A­tő- links%2Frss%2Fmarkets_gillian-tett%2Ffeed%2F%2F ke­a­21.­században,­Kossuth­Kiadó,­Budapest product#axzz3jzW0CUKI Pisani-Ferry,­j.­(2015):­What to Make of Productivity Paradoxes, Caixin online, 10th August http://english.caixin.com/2015-08-07/100837558. html

tily,­G.­(2012):­”Keynes’­Monetary­theory­of­Interest”,­ in:­Threat of Fiscal Dominance?, BIS­Papers,­No.­65.,­ May,­pp.­51–81, http://www.bis.org/publ/bppdf/bispap65c_rh.pdf

rodrik,­ D.­ (2015):­ “Premature­ Deindustrialization,”­ NBEr­ Working­ Paper­ No.­ 20935,­ February­ 2015,­ http://www.nber.org/papers/w20935.­(Blogbejegyzés:­ Perils of premature desindustrialisation,­ Project­ Syndicate,­11­october,­2013 http://www.project-syndicate.org/commentary/danirodrikdeveloping-economies--missing-manufacturing vagy http://rodrik.typepad.com/dani_rodriks_ weblog/2015/02/premature-deindustrialization-inthe-developing-world.html)

-------------­(2015):­„US­Council­of­Economic­Advisers­ gets­dynamics­of­long-term­interest­rate­wrong”,­Prime Economics blog,­2­September­ http://www.primeeconomics.org/articles/dynamicsof-the-long-term-rate-of-interest-the-us-council-ofeconomic-advisers-gets-it-wrong

rogoff,­ K.­ (2015):­ Debt supercycle, not secular stagnation, http://www.voxeu.org/article/debtsupercycle-not-secular-stagnation Summers,­ L.­ H.­ (2014):­ „U.­ S.­ Economic­ Prospects:­ Secular­ Stagnation,­ Hysteresis,­ and­ the­ zero­ Lower­ Bound”,­Business Economics,­Vol.­49.­No.­2.,­February­

turner,­A.­(2014):­„Is­A­Shrinking­Population­Always­ A­ Bad­ thing?”,­ The Project Syndicate,­ 24th­ August­ http://www.socialeurope.eu/2014/08/shrinkingpopulation-always-bad-thing/ -------------­(2015):­„the­real­Demographic­Challenge”,­ The Project Syndicate,­21th­August http://www.project-syndicate.org/print/demographicchallenge-poor-countries-by-adair-turner-2015-08

NÖVEKEDÉSI JELENTÉS • 2015

29

2. A munkapiac mennyiségi és minőségi feltételei A válság előtti években a magyar gazdaság egyik legakutabb strukturális problémája az alacsony munkapiaci aktivitás és foglalkoztatás volt, ami korlátozta a gazdaság növekedési potenciálját. A válság óta meghozott reformok következtében számottevően emelkedett az aktivitási ráta, de nemzetközi összehasonlításban továbbra is alacsony. Előretekintve a gazdasági növekedés szempontjából kulcsfontosságú a munkapiac mennyiségi és minőségi feltételeinek alakulása.

A humán tőke két csatornán keresztül is hat a gazdasági növekedésre, egyrészt a rendelkezésre álló munkaerőállomány létszámán keresztül, másrészt a munkavállalók képzettségi szintjén keresztül. A népesség-előrejelzések alapján a következő évtizedekben a társadalom elöregedése miatt felértékelődhet a minőségi jellemzők szerepe.

A képzettebb munkaerő a termelékenység növekedésén keresztül élénkíti a gazdasági növekedést. Emellett a jelenleg alacsonyabb aktivitási rátájú csoportok munkapiaci részvételének további növelése is mérsékelheti a demográfiai folyamatokból eredő hosszú távú növekedési hatásokat.

A népesség-előrevetítések alapján a következő évtizedekben a nemzetközi tendenciákhoz hasonlóan hazánkban is folytatódhat az elöregedés, és annak mértéke enyhén meghaladhatja az uniós átlagot. Munkapiaci szempontból a legjelentősebb demográfiai változás a munkaképes korú népesség létszámának jelentős mértékű csökkenése lehet. A demográfiai változások hosszú távon egyre erősebb munkakínálati kihívást jelenthetnek.

A demográfiai hatásokat ellentételezheti a minőségi jellemzők javítása és az alacsony aktivitási rátájú csoportok munkapiaci részvételének további növelése.

Az elmúlt években hazánkban emelkedett a legnagyobb mértékben az aktivitási ráta a visegrádi országok között, azonban nemzetközi összehasonlításban hosszú ideje alacsonynak tekinthető. A hazai munkakínálat erősödése általánosan megfigyelhető volt, az alacsonyabb aktivitási ráta változatlanul néhány – egymást részben átfedő – társadalmi csoporthoz köthető. Nemzetközi összevetésben a magasabb aktivitást mutató képzettek aktivitási rátája is alacsonynak számít. Az aktivitási rátában megfigyelt lemaradásunkat a demográfiai összetétel mellett a képzettségi szintben meglévő különbségek is magyarázzák.

A munkaerő-kínálat minőségi jellemzői legegyszerűbben a foglalkoztatottak képzettségi szintjével ragadhatóak meg. Magyarországon az ezredforduló óta jelentősen emelkedett a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya. A ráta lényegében megegyezik a visegrádi országok átlagos értékével, de alacsonyabb az uniós átlagnál és a fejlettebb országokban megfigyelhető aránynál. A képzettségi szint tekintetében ugyanakkor régiónként jelentősebb eltérések figyelhetőek meg hazánkban. A következő évtizedekben a technológiai fejlődés hatására tovább növekedhet a diplomások körében a műszaki és természettudományi diplomával rendelkezők iránti munkakereslet. A műszaki területen felsőfokú végzettséget szerzők aránya hazánkban mérsékeltebb, mint a többi visegrádi országban. A diplomások aránya mellett a szakmai képzettséggel rendelkező középfokú végzettségűek aránya is alacsonyabb más európai uniós országokhoz képest. A munkaerőpiac kínálati oldalán a középfokú végzettséggel rendelkező munkavállalók jelennek meg a legnagyobb létszámmal. A nemzetközi felmérések eredményei alapján az elmúlt időszakban a diákok átlagos teszteredményei elmaradtak az OECDországokra vonatkozó átlagos értéktől, ami arra utal, hogy az alap- és a középfokú oktatás minősége tovább javítható hazánkban. A középfokú oktatás minőségét ugyanakkor kettősség jellemzi. A legjobban teljesítő iskolák tipikusan a fővárosban koncentrálódnak. Végül az oktatás során megszerzett tudás mellett a népesség egészségi állapota is része a humán tőkeállománynak. Az elmúlt évtizedekben fokozatosan emelkedett hazánkban a várható élettartam, de összességében elmarad a gazdasági fejlettségünk által indokolt értéktől.

30

NÖVEKEDÉSI JELENTÉS • 2015

A­MUNKAPIAC­MENNyISéGI­éS­MINőSéGI­FELtétELEI

2.1. Demográfiai folyamatok

2-1. ábra A 65 éven felüliek népességen belüli aránya a világ egyes országcsoportjaiban 35

%

%

35

10

5

5

0

0

2015

Világ

10

Európai Unió

15

Magyarország

15

Kelet-Ázsia

20

Észak-Amerika

20

Latin-Amerika

25

Közel-Kelet és É-Afrika

25

Dél-Ázsia

30

Alacsony jövedelmű orsz.

Közepes jövedelmű orsz.

Magas jövedelmű orsz.

Szubszaharai Afrika

30

2016

Megjegyzés: Az országcsoportok a Világbank adatbázisának besorolását követik, amely a 2014. évi egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelem alapján kategorizálja az egyes országokat.

Forrás: Világbank (2015)

2.1.1. DemoGráfiAi helyzetKéP mAGyArorSzáGoN A munkaerőpiac mennyiségi feltételeit érdemben meghatározzák a demográfiai folyamatok, azaz a népesség létszámának és korösszetételének alakulása.

Hazánkban­az­1980-as­évek­óta­a­népesség­létszámának­csökkenése­és­a­társadalom­fokozatos­elöregedése­ figyelhető­meg­(2-2.­ábra).­ 2-2. ábra A magyar népesség korcsoportok szerinti létszáma magyarországon, 1960–2060 12 10 8 6 4 2 0

Millió fő

%

1960 1965 1970 1975 1980 1985 1990 1995 2000 2005 2010 2015 2020 2025 2030 2035 2040 2045 2050 2055 2060

A globális gazdaság egyik legnagyobb kihívása a társadalom elöregedése, amely lényegében az egész világon jellemző tendencia.­Az­elöregedés­folyamata­a­közepes­ jövedelmű­országokban­lehet­a­leggyorsabb,­ahol­az­idősek­népességen­belüli­részaránya­a­jelenlegi­értékhez­képest­megkétszereződhet­2050-re.­Az­elöregedés­mértéke­ a­magas­jövedelmű­országokban­lehet­a­legnagyobb:­ 2050-ig­25­százalékra­emelkedhet­a­népességen­belül­ a­65­éven­felüliek­részaránya.­A­következő­évtizedekben­ a­világ­régiói­közül­az­Európai­Unióban­lehet­a­legjelentősebb­a­demográfiai­változások­mértéke:­az­idősek­népességen­belüli­részaránya­2050-re­megközelítheti­a­30­ százalékot,­így­a­világ­országaira­becsült­15­százalékos­ érték­kétszeresét­teheti­ki­(2-1.­ábra).­A­különböző­népesség-előrejelzések­alapján­az­európai­tendenciákhoz­ hasonlóan­Magyarországon­is­folytatódhat­a­társadalom­ elöregedése­a­következő­évtizedekben.

60 50 40 30 20 10 0

65 évnél idősebbek létszáma 15–64 évesek létszáma 0–14 évesek létszáma 65 évnél idősebbek aránya (jobb skála)

Megjegyzés: Az 1960 és 2010 közötti tényadatok az Eurostat adatbázisából származnak, a 2011 és 2060 közötti értékek a KSH NKI (2015) alapváltozatának adatait mutatják be.

Forrás: Eurostat, KSH NKI (2015)

A népesség létszámcsökkenésében jelentős szerepet játszik a korábbi évtizedekhez képest alacsonyabb születésszám.­Magyarország­népessége­1990­ és­ 2010­ között­ 360­ ezer­ fővel­ csökkent.­ A­ várható­ élettartam­fokozatos­emelkedésének­hatására­ugyan­ mérséklődött­ a­ halálozások­ éves­ száma,­ de­ a­ születésszám­ ennél­ is­ nagyobb­ mértékben­ esett­ vissza­ az­ elmúlt­ két­ évtizedben.­ Ennek­ eredményeképpen­ a­születések­száma­nem­képes­ellentételezni­a­halálozások­miatti­létszámcsökkenést,­így­az­elmúlt­években­ a­természetes­népességfogyás­hatására­átlagosan­évi­ 35­ezer­fővel­csökkent­a­magyar­népesség­létszáma­

NÖVEKEDÉSI JELENTÉS • 2015

31

MAGYAR NEMZETI BANK

magyarországon a teljes termékenységi arányszám európai összevetésben rendkívül alacsony (2-4.­ábra).­ A­termékenységi­ráta­az­ezredforduló­óta­1,23­és­1,35­ között­ingadozott­hazánkban,­de­az­elmúlt­években­ megfigyelt­emelkedő­tendencia­ellenére­is­érdemben­ elmarad­a­hosszú­távú­reprodukcióhoz­szükséges­2,1es­értéktől.­Annak­ellenére,­hogy­a­legutóbbi,­2013.­ évi­adat­az­ezredforduló­óta­a­legmagasabb­értéket­ mutatja­(1,35),­Magyarország­ez­alapján­a­28­tagállam­ között­mindössze­a­22.­helyen­áll.­Az­Európai­Unión­ belül­ a­ termékenységi­ ráta­ nagy­ szóródást­ mutat:­ írországban­ és­ Franciaországban­ 2­ körül,­ míg­ a­ visegrádi­ és­ a­ dél-európai­ országokban­ 1,3–1,4­ körül­ alakult­az­elmúlt­években­(2-5.­ábra).­Összességében­ a­világ­régiói­közül­az­európai­termékenységi­ráta­a­legalacsonyabb.

32

NövEKEdésI jElENTés • 2015

1,7

1,6

1,6

1,5

1,5

1,4

1,4

1,3

1,3

1,2

1,2

Átlag (2000–2013)

Forrás: Eurostat

2-5. ábra A teljes termékenységi arányszám alakulása az egyes országcsoportokban, 2000–2013 1,8 1,7 1,6 1,5 1,4 1,3 1,2 1,1 1,0 2013

2011

2012

2010

2009

2008

2007

1,8 1,7 1,6 1,5 1,4 1,3 1,2 1,1 1,0 2006

A korstruktúra változását a társadalom elöregedése jellemzi.­A­népességen­belül­a­fiatalkorúak­(0–14­ évesek)­és­a­munkaerőpiac­szempontjából­releváns,­ 15–64­évesek­létszáma­is­csökkenést­mutat­(2-2.­ábra),­ miközben­a­65­évnél­idősebbek­csoportja­egyre­nagyobb­részarányt­tesz­ki.­A­társadalom­elöregedése­két­ tendenciára­–­az­alacsony­születésszámra­és­a­várható­ élettartam­fokozatos­emelkedésére­–­vezethető­viszsza. A­korábbi­évtizedekben­megfigyeltnél­alacsonyabb­ születésszám­az­idősebb­generációkhoz­képest­kisebb­ létszámú­fiatal­évjáratokat­eredményez,­és­a­szülőképes­korú­nők­jövőbeli­létszámát­is­mérsékli,­a­várható­ élettartam­növekedése­miatt­az­idősebb­generációk­ tagjai­hosszabb­ideig­élnek.

1,8

1,7

2005

Forrás: Eurostat

1,9

1,8

2004

Élveszületések Halálozások Nettó migráció és statisztikai korrekciók Népesség létszámának változása Természetes népességfogyás

1,9

2003

150 000 100 000 50 000 0 –50 000 –100 000 –150 000

2,0

2002

2014

2012

2010

2008

2006

2004

2002

2000

1998

1996

1994

%

1992

1990

150 000 100 000 50 000 0 –50 000 –100 000 –150 000

%

2,0

Írország Franciaország Svédország Finnország Nagy-Britannia Dánia Belgium Hollandia Luxemburg EU28 Észtország Horvátország Ciprus Málta Románia Bulgária Ausztria Litvánia Lettország Szlovénia Portugália Olaszország Németország Görögország Csehország Spanyolország Lengyelország Magyarország Szlovákia

2-3. ábra A magyar népesség létszámváltozásának dekompozíciója, 1990–2014

2-4. ábra A teljes termékenységi arányszám alakulása az Európai Unió országaiban

2000

(2-3.­ábra).­Az­Eurostat­adatai­alapján­ennek­hatását­ részben­ellensúlyozta­a­nettó­migráció­pozitív­egyenlege,­de­ezt­figyelembe­véve­is­jelentős­a­népességfogyás­éves­mértéke­hazánkban.

Eurozóna magországok EU28* Mediterrán országok Magyarország V4-országok (Magyarország nélkül)

Megjegyzés: *A 2000. évi adat az EU27 országainak adatait mutatja.

A mediterrán országok csoportjában Görögország, Olaszország, Portugália és Spanyolország szerepelnek. Az eurozóna magországok csoportja Ausztriát, Belgiumot, Finnországot, Franciaországot, Hollandiát, Írországot, Luxemburgot és Németországot tartalmazza.

Forrás: Eurostat

A várható élettartam az ezredforduló óta kismértékben emelkedett magyarországon, de szintje és a növekedés mértéke elmarad az uniós országokra vonatkozó átlagos értéktől­(2-6.­ábra).­A­60­éves­korban­ várható­élettartam­2013-ban­átlagosan­mintegy­24­év­ volt­az­Európai­Unió­országaiban,­a­Magyarországra­jellemző­érték­(20­év)­a­legalacsonyabbak­közé­sorolható.­ Az­ezredforduló­óta­egyenlő­mértékben­növekedett­ a­nők­és­a­férfiak­60­éves­korban­hátralévő­éveinek­ száma,­így­a­várható­élettartamban­a­nemek­között­ megfigyelt­különbség­nem­mérséklődött­hazánkban.

A­MUNKAPIAC­MENNyISéGI­éS­MINőSéGI­FELtétELEI

2-6. ábra 60 éves korban várható élettartam az európai Unió országaiban 2000-ben és 2013-ban (év) Férfiak

Nők

Franciaország Svédország Olaszország Spanyolország Nagy-Britannia Luxemburg EA17 Ciprus Hollandia Görögország Németország Írország Ausztria Málta Finnország Belgium Portugália Dánia Szlovénia Csehország Lengyelország Szlovákia Észtország Románia Magyarország Bulgária Litvánia

30 25 20 15 10 5

0

2013

43

45

50

10

5

0

0

5

10

15

20

5 10 15 20 25 30

2.1.2. A DemoGráfiAi folyAmAtoK várhAtó AlAKUláSA

2-7. ábra 30 éves korban hátralévő várható életévek száma iskolai végzettség szerint magyarországon 2012-ben (év) 48

15

Nők

Csehország Észtország Bulgária Magyarország Lengyelország Szlovénia Románia Szlovákia Horvátország Finnország Dánia Norvégia Portugália Svédország Olaszország

Forrás: Eurostat

Forrás: Eurostat

60 50 40 30 20 10 0

Férfiak

20

0 2000

2-8. ábra A felsőfokú és az alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezők 30 éves korban hátralévő várható életévei közötti különbség 2012-ben (év)

46

51

52

36

60 50 40 30 20 10 0

A­népesség­létszámának­és­korösszetételének­jövőbeli­ alakulását­a­termékenységi­ráta­és­a­várható­élettartam­alakulása,­valamint­a­nettó­migráció­egyenlege­határozza­meg.­A­magyar­népességre­vonatkozóan­több­ előrevetítés­is­rendelkezésre­áll,­amelyek­eltérő­feltételezések­mentén­becslik­meg­a­várható­folyamatokat.­

Felsőfokú végzettség

Középfokú végzettség

Alapfokú végzettség

Összesen

Felsőfokú végzettség

Középfokú végzettség

Alapfokú végzettség

Összesen

A magyar népesség jövőbeni alakulását bemutató előrevetítések alapján a következő évtizedekben folytatódhat a népesség létszámcsökkenése, és felgyorsulhat az elöregedés. Az­egyes­előrevetítések­alapján­ a­népesség­létszáma­2060-ban­a­6,7­és­9,2­millió­fő­köFérfiak Nők Forrás: Eurostat zötti­sávban­alakulhat­(2-1.­táblázat).­A­KSH­NKI­(2015)­ és­az­ENSz­kivetítésének­(UN,­2015)­alapváltozata­is­ A várható élettartam a különböző iskolai végzettség- 7,9­ milliós­ népességlétszámot­ mutat­ 2060-ra,­ így­ 2­ gel rendelkezők csoportjaiban nagy eltérést mutat: millió­fős­létszámcsökkenéssel­számolnak.­Az­Eurostat­ a­felsőfokú­végzettséget­szerző­férfiak­30­éves­korban­ 2013-ban­készített­népesség-előrejelzésének­alapválhátralévő­várható­életéveinek­száma­átlagosan­12­év- tozata­ezeknél­magasabb,­9,2­milliós­népességlétszável­meghaladja­az­alapfokú­végzettséggel­rendelkezők­ mot­ vetít­ előre,­ elsősorban­ a­ migrációra­ vonatkozó­ élettartamát­Magyarországon­(2-7.­ábra).­Ehhez­ha- eltérő­feltételezések­miatt.­Az­alábbiakban­bemutatsonló­nagyságrendű­eltérés­csak­a­kelet-közép-európai­ juk­a­KSH­NKI­(2015)­alapváltozatának­és­az­Eurostat­ országokban­figyelhető­meg,­a­fejlettebb­nyugat-eu- (2013)­alapváltozatának­feltevéseit.­ rópai­ tagállamokban­ nem­ mutatható­ ki­ szignifikáns­ különbség­az­eltérő­képzettségű­csoportok­hátralévő­ A­népesség-előrejelzések­a­termékenységi­ráta­emelvárható­élettartamában­(2-8.­ábra). kedését­feltételezik­(2-2.­táblázat).­A­KSH­NKI­(2015)­ hipotézise­ alapján­ a­ ráta­ eléri­ a­ jelenlegi­ 1,6­ körüli­ uniós­átlagot,­és­ezen­a­szinten­stabilizálódik­2060ig.­Az­Eurostat­(2013)­kivetítése­a­termékenységi­ráta­ NÖVEKEDÉSI JELENTÉS • 2015

33

MAGYAR NEMZETI BANK

fokozatos­felzárkózásával­számol,­ami­2060-ra­1,74­lehet.

A­következő­időszakban­a­gyermekvállalási­hajlandóságot­növelhetik­az­elmúlt­években­meghozott­kormányzati­intézkedések.37­A­termékenységi­arányszám­jövőbeli­alakulását­a­gyermekvállalási­hajlandóság­mellett­ érdemben­befolyásolja­a­szülőképes­korú­nők­létszáma­ is.­ Mivel­ a­ következő­ évtizedekben­ ezen­ csoportnál­ jelentősebb­létszámcsökkenésre­számíthatunk,­így­az­ emelkedő­termékenységi­ráta­ellenére­is­fokozatosan­ csökkenő­születésszám­várható,­ami­a­népességszám­ jelentős­mérséklődését­eredményezi­2060-ig.­A­2013.­ évi­mintegy­90­ezres­születésszám­2060-ra­85­ezer­fő­ közelébe­csökkenhet­az­Eurostat­(2013)­alappályája­és­ 63­ezer­főre­a­KSH­NKI­(2015)­alapváltozata­alapján.­

Az­egyes­előrevetítések­emellett­a­várható­élettartam­ fokozatos­emelkedését­feltételezik,­érdemi­eltérés­van­ ugyanakkor­a­migrációs­hipotézisek­esetében.­A­KSH­ NKI­ (2015)­ előretekintve­ figyelembe­ veszi,­ hogy­ –­ egyes­ becslési­ eredmények­ alapján­ –­ a­ nemzetközi­ vándorlás­egyenlege­az­elmúlt­években­már­negatívvá­ vált­hazánkban:­a­külföldön­munkát­vállalók­tényleges­ létszáma­átlagosan­évi­7­ezer­fővel­meghaladta­a­bevándorlók­létszámát­2010­és­2012­között­(2-9.­ábra).­ Az­eltérést­az­okozza,­hogy­a­migrációra,­különösen­ a­kivándorlásra­vonatkozó­statisztikákat­jelentős­bizonytalanságok­övezik,­amelyek­azonban­korrigálhatóak­a­magyar­munkavállalókat­befogadó­országok­statisztikáival.­Ez­alapján­a­KSH­NKI­(2015)­alapváltozata­

2-1. táblázat A magyar népesség várható létszáma 2060-ig az egyes népesség-előrevetítések alapján forrás

Népesség-előrevetítés változata

2020

2040

2060

2060–2010

KSH­NKI­(2015)

Alapváltozat

9,5

8,6

7,9

–2,1

Alacsony­változat

9,5

8,1

6,7

–3,3

Magas­változat

9,6

8,9

8,7

–1,3

Alapváltozat

9,8

9,5

9,2

–0,8

Migráció­nélküli­változat

9,7

8,8

7,9

–2,1

Magasabb­várható­élettartamot­feltételező­változat

9,8

9,6

9,4

–0,6

Alapváltozat

9,7

8,8

7,9

–2,1

Alacsony­változat

9,6

8,2

6,7

–3,3

Magas­változat

9,8

9,4

9,2

–0,8

9,7

9,1

Eurostat­(2013)

ENSz­(2015)

Világbank­(2015) Alapváltozat

Megjegyzés: A KSH NKI (2015) esetében az alapváltozat a készítés időpontjában reálisan elképzelhető jövőnek felel meg, míg az alacsony és a magas változat a jövőbeli népességlétszám alsó és felső határát jelöli ki (Földházi, 2015). Az Eurostat (2013) és az ENSZ (UN, 2015) a fentieken kívül további alternatív pályákat is bemutat. A Világbank (2015) kivetítési horizontja 2050-ig tart.

Forrás: Eurostat (2013), KSH NKI (2015), UN (2015), Világbank (2015)

2-2. táblázat A magyar népesség-előreszámítás hipotézisei 2013. évi adat

2030

2060

termékenységi­ráta

1,34

1,60

1,60

Születéskor­várható­élettartam­(év),­férfiak

72,0

76,7

84,8

Forrás

Mutatószám

KSH­NKI­(2015)

Születéskor­várható­élettartam­(év),­nők

78,7

82,4

88,7

–7­340

–5­960

7 500

termékenységi­ráta

1,38

1,61

1,74

Születéskor­várható­élettartam­(év),­férfiak

71,9

75,9

82,0

Nettó­migráció­egyenlege1 Eurostat­(2013)

Születéskor­várható­élettartam­(év),­nők

78,8

85,4

87,0

Nettó­migráció­egyenlege

8­100­

20­900­

14 000

Megjegyzés: 2012. évre vonatkozó becslés.

Forrás: Eurostat (2013), KSH NKI (2015)

­Például­családi­adókedvezmény­bevezetése,­gyed­extra,­Munkahelyvédelmi­Akcióterv

37

34

NövEKEdésI jElENTés • 2015

A­MUNKAPIAC­MENNyISéGI­éS­MINőSéGI­FELtétELEI

azt­ feltételezi,­ hogy­ a­ bevándorlók­ létszáma­ lassan­ emelkedni­kezd­a­bővülő­magyar­gazdaság­növekvő­ munkaerőigénye­miatt,­amivel­párhuzamosan­az­elvándorlás­mértéke­csökkenni­fog,­és­a­2030-as­évektől­ alacsony­szinten­maradhat.­A­nettó­migráció­egyenlege­így­a­2030-as­évektől­pozitívvá­válhat,­és­a­2040-es­ évek­végétől­évi­7500­fős­szinten­állandósulhat.38 2-9. ábra A nettó migráció egyenlegére vonatkozó hivatalos adat és a becsült érték magyarországon 40 000

40 000

30 000

30 000

20 000

20 000

10 000

10 000 0

0

2012

2011

2010

2009

2008

2007

2006

2005

2004

–20 000

2003

–20 000

2002

–10 000 2001

–10 000

Hivatalos adat Tényleges értékre vonatkozó becslés

Forrás: Bleha és szerzőtársai (2014)

2-10. ábra A magyar kivándorlók és a hazai népesség korcsoportok szerinti megoszlása, 1989–2013 közötti kivándorlók 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

%

%

Magyar népesség

Kivándorlók

15–19 20–29 30–39 40–49

100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

50–59 60–75 Nincs adat

Forrás: SEEMIG

2-11. ábra A külföldön dolgozó magyar munkavállalók jövedelmei 3,0

GDP százaléka

2,5 2,0 1,5 1,0 0,5 2015

2014

2013

2012

2011

2010

2009

2008

2007

2006

2005

2004

0,0 2003

A­nemzetközi­vándorlás­egyenlege­mellett­a­külföldön­ munkát­vállalók­korösszetétele­és­képzettsége­is­hatással­lehet­a­munkaerőpiaci­folyamatok­alakulására.­ A­SEEMIG39­adatai­alapján­a­15–74­évesek­csoportjában­a­külföldön­munkát­vállalók­korösszetétele­jellemzően­fiatalabb,­mint­a­teljes­magyar­népességé­(2-10.­ ábra).­A­külföldön­dolgozó,­15-74­év­közötti­magyar­ munkavállalók­átlagos­életkora­38­év,­ami­a­magyar­ népesség­azonos­korcsoportjai­esetében­45­évet­tesz­ ki.­A­külföldön­munkát­vállaló­magyarok­egynegyede­ 20­és­29­év­közötti,­és­mintegy­kétharmada­40­évnél­ fiatalabb.40­Iskolai­végzettségüket­tekintve­képzettebbek­a­magyar­népesség­átlagához­viszonyítva,­mivel­ a­közép-­és­felsőfokú­végzettséggel­rendelkezők­aránya­meghaladja­a­magyar­populációra­jellemző­átlagos­szintet.­Ugyanakkor­a­külföldön­munkát­vállalók­ jellemzően­ továbbra­ is­ erősen­ kötődnek­ a­ magyar­ gazdasághoz:­ a­ fizetési­ mérlegben­ például­ a­ külföldön­munkát­vállaló­magyar­rezidensek­munkajövedelmei­tartósan­magas­szinten­stabilizálódtak­az­elmúlt­ években,­ami­a­GDP­mintegy­3­százalékának­felel­meg­ (2-11.­ábra).­

Külföldön dolgozó munkavállalók jövedelmei

Forrás: KSH

A­külföldi­munkavállalók­okozta­munkapiaci­hatásokat­részben­ellentételezheti,­hogy­a­Magyarországon­ letelepedők­körében­nagyobb­részarányt­tesznek­ki­ az­aktív­korúak­(15–64­év­közöttiek),­mint­a­magyar­ lakónépességen­belül­a­2011.­évi­népszámlálás­adatai­alapján.­Emellett­az­iskolai­végzettséget­tekintve­ az­látható,­hogy­a­25­és­64­év­közötti­letelepedők­körében­magasabb­a­felsőfokú­végzettséggel­rendelkezők­aránya­a­magyar­lakónépességhez­viszonyítva,­és­ összességében­foglalkoztatási­rátájuk­is­magasabb.41 magyarországon a következő évtizedekben felgyorsulhat az elöregedés a népesség-előrejelzések alapján, és annak mértéke meghaladhatja az uniós átlagot. Az­elöregedés­mértékét­több­mutatószámmal­

­Földházi­(2015) ­­SEEMIG­–­Az­Európai­Unió­Délkelet-Európa­Programja­által­alapított­stratégiai­projekt,­amely­Délkelet-Európa­migrációs,­humán­tőkét­érintő­és­ demográfiai­folyamatait­vizsgálja.

40 ­SEEMIG­(2014) 41 ­Kincses­(2015) 38 39

NÖVEKEDÉSI JELENTÉS • 2015

35

MAGYAR NEMZETI BANK

50

40

40

30

30

20

20

10

10

0

0

5

0

0

2060

Az időskori függőségi ráta a jelenlegi szinthez képest megduplázódhat 2060-ig magyarországon, így a gazdaságilag aktív korúakra háruló eltartási terhek jelentősen emelkedhetnek a következő évtizedekben az elöregedés hatására. Az­időskori­függőségi­ráta­azt­ mutatja­meg,­hogy­az­időskorúak­(65­évnél­idősebbek)­létszáma­hogyan­viszonyul­a­munkaképes­korúak­ (15–64­évesek)­létszámához.­A­mutató­a­2015.­évi­26­ százalékról­az­Eurostat­(2013)­alapján­52­százalékra,­ a­KSH­NKI­(2015)­előreszámítása­alapján­61­százalékra­ emelkedhet­2060-ig­hazánkban,­így­az­európai­átlagos­ érték­(50,2%)­fölé­kerülhet­a­mutató­(2-13.­ábra).

Míg­2015-ben­100­munkaképes­korú­egyénre­26­időskorú­jut­Magyarországon,­addig­2060-ban­100­munka-

2-14. ábra függőségi mutatók várható alakulása magyarországon, 2015–2060 90

%

%

90

80

80

70

70

60

60

50

50

40

40

30

30

20

20

10

10

0

0 2060

10

5

2055

10

2050

15

képes­korúnak­kétszer­annyi,­52–61­időskorú­ellátását­ kell­majd­biztosítania.­A­teljes­függőségi­mutató­ennél­ kisebb­mértékben­növekedhet,­mivel­a­gyermekek­létszámcsökkenése­ részben­ ellensúlyozhatja­ az­ idősek­ részarányának­emelkedését.­A­teljes­függőségi­mutató­2060-ra­85­százalékot­tehet­ki,­ez­azt­jelenti,­hogy­ a­munkaképes­kornál­fiatalabb­és­idősebb­generációk­ létszáma­meg­fogja­közelíteni­a­munkaképes­korúak­ állományát,­ annak­ 85­ százaléka­ lehet.­ A­ fiatalkori­ függőségi­mutató­csak­kismértékben,­21­százalékról­

2045

20

15

Megjegyzés: *Eurostat, **KSH NKI (2015). A többi adat forrása az Eurostat (2013) népesség-előrejelzése.

Forrás: Eurostat, KSH NKI (2015), Eurostat (2013)

2040

20

2060

2035

25

Megjegyzés: *Eurostat, **KSH NKI (2015).

Forrás: Eurostat (2013), KSH NKI (2015)

36

60

50

2025

30

25

Írország Luxemburg Belgium Svédország Dánia Franciaország Nagy-Britannia Litvánia Finnország Ciprus Hollandia Csehország Lettország EU28 Málta Ausztria Románia Magyarország* Horvátország Szlovénia Észtország Olaszország Spanyolország Bulgária Németország Lengyelország Magyarország** Görögország Portugália Szlovákia

35

30

70

60

2020

40

35

42

%

2015

%

2015

%

2015

40

%

70

2030

2-12. ábra A 65 évnél idősebbek népességen belüli aránya az Európai Unió országaiban 2015-ben és 2060-ban

2-13. ábra Az időskori függőségi ráta várható alakulása az európai Unió országaiban 2015-ben és 2060-ban

Luxemburg Írország Belgium Svédország Dánia Nagy-Britannia Franciaország Finnország Litvánia Ciprus Hollandia EU28 Csehország Ausztria Málta Lettország Románia Horvátország Magyarország* Szlovénia Olaszország Spanyolország Észtország Bulgária Németország Lengyelország Magyarország** Görörgország Portugália Szlovákia

is­meg­lehet­ragadni.­Ilyen­például­a­60­vagy­65­éven­ felüliek­ népességen42­ belüli­ aránya­ és­ a­ különböző­ függőségi­mutatók­(például­az­időskori­függőségi­ráta)­alakulása.­A­65­évnél­idősebbek­népességen­belüli­ aránya­a­2015.­évi­18­százalékról­30­százalék­közelébe­ emelkedhet­hazánkban­2060-ig­az­Eurostat­(2013)­népesség-előrejelzése­alapján.­A­KSH­NKI­(2015)­eltérő­ feltételezések­alapján­készült­előrevetítése­még­ennél­ is­kedvezőtlenebb,­33­százalékos­értéket­mutat­2060ra.­Az­Európai­Unió­országaiban­a­65­évnél­idősebbek­ aránya­a­2015.­évi­mintegy­19­százalékról­28,4­százalékra­emelkedhet­2060-ig,­így­az­idősebb­generációk­ részarány-növekedése­ kisebb­ mértékű­ lehet­ az­ EUban,­mint­hazánkban­(2-12.­ábra).

Teljes függőségi mutató Időskori függőségi mutató Fiatalkori függőségi mutató

Forrás: KSH NKI (2015) alapváltozata

­­tekintve,­hogy­a­legtöbb­európai­országban­egyre­inkább­65­év­felé­közelít­az­öregségi­nyugdíjkorhatár,­elemzésünkben­a­65­év­felettiek­csoportját­vizsgáljuk.

NövEKEdésI jElENTés • 2015

A­MUNKAPIAC­MENNyISéGI­éS­MINőSéGI­FELtétELEI

24­százalékra­emelkedhet­2015­és­2060­között­(2-14.­ ábra).­ A­ gyermekek­ részarány-csökkenése­ ellenére­ azért­ növekedhet­ a­ fiatalkori­ függőségi­ ráta,­ mert­ a­munkaképes­korúak­létszáma­a­gyermekkorúaknál­ nagyobb­mértékben­csökkenhet­a­népesség-előreszámítás­szerint.­

2.1.3. A DemoGráfiAi változáSoK mUNKAerőPiAci éS mAKroGAzDASáGi hAtáSAi

11­százalékkal­csökkenhet­2060-ig,­szemben­a­hazánkban­várható­35­százalékos­létszámcsökkenéssel.­Az­EU­ tagállamaiban­a­munkaképes­korúak­népességen­belüli­ aránya­is­kisebb­ mértékben­ –­a­2015.­ évi­66­százalékról­57­százalékra­–­eshet­vissza­2060-ig.­Emellett­ hazánkban­a­munkaképes­korúak­körében­is­fokozatos­ kismértékű­elöregedésre­lehet­számítani.­A­különböző­ előrevetítéseket­áttekintve­az­látható,­hogy­a­munkaképes­korúak­létszáma­a­4,2­és­5,1­millió­fő­közötti­ sávban­alakulhat­2060-ban.

A demográfiai folyamatok előretekintve egyre effektívebb munkaerő-kínálati kihívást jelenthetnek. munkaerőpiaci szempontból a legjelentősebb de- A­munkaképes­korúak­létszáma­az­1970-es­években­ mográfiai változás előretekintve a munkaképes korú még­5­százalékkal­növekedett­az­1960-as­évek­átlanépesség létszámának várhatóan jelentős mértékű gos­létszámához­képest,­és­az­azt­követő­évtizedekben­ csökkenése. mindez azért fontos, mert a termelésbe lényegében­stagnált­egészen­a­2010-es­évek­elejéig­ bevonható munkaerő számottevően csökkenhet ma- (2-3.­táblázat).­A­KSH­NKI­(2015)­népesség-előrevetígyarországon. A­munkaképes­korúak­állománya,­azaz­ tésének­alapváltozata­alapján­a­2010-es­években­4,5­ a­15–64­évesek­létszáma­a­2015.­évi­6,6­millió­főről­ százalékkal­mérséklődhet­a­munkaképes­korúak­létszá4,3­millió­főre­mérséklődhet­2060-ig­hazánkban­(2-15.­ ma­a­megelőző­évtized­átlagához­képest.­ ábra),­ami­összesen­2,3­millió­fős­létszámcsökkenést­ jelent.43­2060-ban­a­jelenlegi­állomány­létszámának­ A demográfiai változások a 2020-as és a 2040-es egyharmadával­kisebb­lesz­a­potenciálisan­elérhető­ években okozhatják a legjelentősebb munkaerőpiaci munkakínálat.­A­munkaképes­korúak­népességen­be- hatást, ekkor­ugyanis­11-11­százalékkal­eshet­vissza­ lüli­aránya­is­jelentősen­–­a­2015.­évi­68­százalékról­ a­munkaképes­korúak­állománya­(2-4.­táblázat).­Eb54­százalékra­–­mérséklődhet­2060-ig.­Ennél­kisebb­ ben­szerepet­játszhatnak­a­munkaképes­korúak­körébe­ visszaesés­ jelentkezhet­ az­ Európai­ Unió­ egészében,­ belépő­új­évjáratoknál­lényegesen­nagyobb­létszámú­ ahol­a­munkaképes­korúak­létszáma­2015-höz­képest­ ratkó-generációk­is,­akik­ezekben­az­évtizedekben­érik­ el­a­65­éves­kort.­Hasonló­tendenciák­rajzolódnak­ki­ 2-15. ábra az­Eurostat­(2013)­előrejelzése­alapján­is,­ami­a­munA munkaképes korú népesség létszámának várható kaképes­korúak­körében­némileg­kisebb,­összesen­25­ alakulása 2015 és 2060 között magyarországon százalékos­létszámcsökkenéssel­számol­2010­és­2060­ különböző népesség-előrevetítések alapján között,­szemben­a­KSH­NKI­(2015)­alapváltozata­alapMillió fő Millió fő 7,0 7,0 ján­adódó­38­százalékos­csökkenéssel.

3,5

3,5

3,0

3,0

Eurostat Világbank

2060

4,0

2055

4,0

2050

4,5

2045

5,0

4,5

2040

5,0

2035

5,5

2030

5,5

2025

6,0

2020

6,5

6,0

2015

6,5

ENSZ KSH NKI

Megjegyzés: Az ábrán az előrevetítések alapváltozatait mutatjuk be.

A Világbank (2015) kivetítési horizontja 2050-ig tart.

Forrás: Eurostat (2013), KSH NKI (2015), Világbank (2015), UN (2015)

A munkaképes korúak népességen belüli aránya a munkaképes korúak létszámánál kisebb mértékben csökkenhet, ami hozzájárul a függőségi mutatók emelkedéséhez is.­Előretekintve­a­népesség­létszáma­ is­mérséklődni­fog,­de­a­munkaerő-állomány­létszámánál­kissé­lassabb­ütemben,­elsősorban­a­65­évnél­ idősebb­ népesség­ növekvő­ létszáma­ miatt.­ A­ munkaképes­ korúak­ népességen­ belüli­ aránya­ 1960­ és­ 2010­ között­ lényegében­ stabilan,­ 66­ és­ 69­ százalék­ között­alakult.­Az­arány­a­2030-as­évekre­61­százalékra,­a­2050-es­évekre­pedig­55­százalékra­csökkenhet,­ tehát­a­2050-es­évek­végére­lényegében­a­népesség­ felére­mérséklődhet­a­munkaképes­korúak­létszáma­ (2-5.­táblázat).­

­KSH­NKI­(2015),­alapváltozat

43

NÖVEKEDÉSI JELENTÉS • 2015

37

MAGYAR NEMZETI BANK

2-3. táblázat A munkaképes korúak létszámának alakulása, 1960–2009 1960–1969 Munkaképes­korúak­átlagos­létszáma­(millió­fő)

1970–1979

6,7

Létszámváltozás­mértéke

1980–1989

1990–1999

2000–2009

7,0

7,0

7,0

6,9

5,0%

–0,6%

–0,6%

–0,3%

Megjegyzés: A munkaképes korúak csoportja a 15–64 évesek korcsoportjait tartalmazza.

Forrás: KSH NKI (2015) alapváltozata

2-4. táblázat A munkaképes korúak létszámának várható alakulása, 2010–2059 KSH­NKI­ Munkaképes­korúak­ (2015) átlagos­létszáma­ (millió­fő) Létszámváltozás­ mértéke­ Eurostat­ Munkaképes­korúak­ (2013) átlagos­létszáma­ (millió­fő) Létszámváltozás­ mértéke­

2010–2019

2020–2029

2030–2039

2040–2049

2050–2059

2010–2060

6,6

5,9

5,4

4,8

4,4

–2,6

–4,5%

–11,1%

–8,0%

–10,8%

–8,0%

–37,8%

6,7

6,3

6,0

5,6

5,3

–1,7

–3,5%

–6,2%

–3,7%

–7,1%

–5,4%

–25,1%

Megjegyzés: A munkaképes korúak csoportja a 15–64 évesek korcsoportjait tartalmazza.

Forrás: Eurostat (2013), KSH NKI (2015) alapváltozata

2-5. táblázat A munkaképes korúak népességen belüli arányának várható alakulása, 2010–2059 KSH­NKI­ Munkaképes­korúak­ (2015) népességen­belüli­ aránya­ Változás­mértéke­ (százalékpont) Eurostat­ Munkaképes­korúak­ (2013) népességen­belüli­ aránya Változás­mértéke­ (százalékpont)

2010–2019

2020–2029

2030–2039

2040–2049

2050–2059

2010–2060

68%

63%

61%

57%

55%

–15%

–1,6%

–6,4%

–3,0%

–6,5%

–4,1%

–21,2%

68%

64%

63%

59%

57%

–12%

–1,3%

–4,9%

–2,3%

–5,5%

–3,6%

–18,2%

Megjegyzés: A munkaképes korúak csoportja a 15–64 évesek korcsoportjait tartalmazza.

Forrás: Eurostat (2013), KSH NKI (2015) alapváltozata

A népesség létszámának és korösszetételének megváltozása több csatornán keresztül is hatással lehet a fő makrogazdasági változók, így a gazdasági teljesítmény alakulására is.­A­demográfiai­változások­a­kínálati­és­a­keresleti­oldalon­egyaránt­kifejtik­hatásukat:­ a kínálati oldalról­a­munkapiaci,­a­tőkefelhalmozási­és­ a­termelékenységi­csatornákon­keresztül­hatnak­a­gazdasági­teljesítményre,­a­keresleti oldalon­a­fogyasztáson­és­a­megtakarításon,­valamint­a­költségvetési­ csatornán­keresztül­(2-16.­ábra).

38

NövEKEdésI jElENTés • 2015

A gyorsuló ütemben csökkenő munkakorú népesség hosszú távon egyre nagyobb kihívást jelenthet a gazdasági növekedés szempontjából.­A­munkaerőpiaci­ folyamatok­ növekedésre­ gyakorolt­ hatását­ termelési­függvény­alapon­vizsgálva,­Cobb-Douglas­típusú­ termelési­függvényt­és­szokásos­kétharmados­munkaarányt­feltételezve­az­látható,­hogy­a­demográfiai­ folyamatoknak­1980­és­1999­között­pozitív­növekedési­hozzájárulása­volt,­de­ezt­követően­éles­fordulatot­ vett:­2000­után­mintegy­0,5­százalékpontos­növeke-

A­MUNKAPIAC­MENNyISéGI­éS­MINőSéGI­FELtétELEI

2-16. ábra Az elöregedés gazdasági növekedésre gyakorolt hatásai Népesség elöregedése és létszámcsökkenése Munkaképes korúak

Idősek létszáma

Fogyasztási ráta

Munkaerőállomány

Költségvetési kiadások

Megtakarítási ráta Gazdasági növekedés üteme

Forrás: MNB

2-17. ábra A munkaképes korú népesség létszámváltozásának növekedési hatása 2000–2009-hez képest 3 2 1 0 –1 –2 –3

2050– 2059

2040– 2049

2030– 2039

2020– 2029

2010– 2019

2000– 2009

1990– 1999

1980– 1989

%

1970– 1979

%

1960– 1969

3 2 1 0 –1 –2 –3

EU 28 Sáv HU EU 28 Átlag

Megjegyzés: Termelési függvény alapján.

Forrás: Kreiszné Hudák – Varga – Várpalotai (2015)

déslassulás­ mutatható­ ki­ az­ aktív­ korúak­ számának­ csökkenése­ miatt­ (2-17.­ ábra).­ Az­ egy­ főre­ vetített­ növekedéslassulás­ ennél­ még­ nagyobb­ mértékű­ lehet­(0,6–0,7­százalékpont),­mivel­az­inaktívak­aránya­ fokozatosan­növekszik.­A­ratkó-unokák­inaktív­korúvá­ válásakor,­a­2040-es­években­a­növekedési­lassulás­az­

uniós­átlagnál­is­nagyobb­mértékű­lehet.­Az­elöregedés­gazdasági­növekedésre­gyakorolt­hatása­emellett­ több­módszerrel­is­meghatározható.­A­becslési­eredmények­alapján­az­egy­főre­jutó­növekedés­a­2000-es­ évek­ átlagához­ viszonyítva­ akár­ 2­százalékponttal­ is­ csökkenhet­a­2050-es­években­a­demográfiai­folyamatok­hatására.44 Az elöregedés a hosszabb várható élettartam és a korcsoportok arányainak megváltozása miatt hatással lehet az aggregált fogyasztási és a megtakarítási ráták alakulására.­ Az­ életciklus-elmélet­ alapján­az­egyének­fogyasztási­és­megtakarítási­hajlandósága­ függ­ az­ életkortól.­ Fiatal-­ és­ időskorban­ a­ fogyasztási­ ráta­ magasabb,­ a­ megtakarítási­ ráta­ pedig­alacsonyabb,­mint­a­középkorúaknál,­mivel­fiatalkorban­nem­áll­rendelkezésre­jövedelem,­amiből­ megtakarítani­lehetne,­illetve­időskorban­jellemzően­ a­korábbi­időszakok­megtakarításainak­felélése­zajlik.­ A­korstruktúra­eltolódásával­az­aggregált­fogyasztási­ ráta­emelkedhet,­míg­az­aggregált­megtakarítási­ráta­ csökkenhet,­tekintve,­hogy­kisebb­részarányban­lesznek­ jelen­ a­ magasabb­ megtakarítási­ rátájú­ aktívak,­ és­nagyobb­részarányt­fognak­képviselni­a­jellemzően­ magasabb­fogyasztási­rátájú­idősebb­korcsoportok.­ Empirikus­eredmények­alapján­az­időskori­függőségi­ ráta­emelkedése­csökkenti­a­megtakarítási­rátát­(Meredith­ 1995),­ és­ a­ 65­ év­ felettiek­ létszáma­ szignifikáns­negatív­hatással­van­a­megtakarítási­rátára­(Lindh­ 1999).­A társadalom elöregedése hosszú távon kedvezőtlen hatást gyakorolhat a költségvetési egyenlegre,­elsősorban­a­magasabb­nyugdíjkiadásokon­és­ egészségügyi­kiadásokon­keresztül.­Mivel­az­emiatt­ emelkedő­költségvetési­kiadások­nem­produktív­beruházások­ formájában,­ hanem­ társadalmi­ transzferek­ kifizetéseként­ realizálódnak,­ így­ az­ elöregedés­ hosszú­távon­kedvezőtlen­hatással­lehet­a­gazdasági­ növekedésre­is.

2-1. keretes írás egyes demográfiai mutatók és folyamatok területi sajátosságai

Születéskor várható élettartam A­születéskor­várható­élettartam­területi­mintázatában­a­nyugat-kelet­megosztottság­hagyományosnak­ tekinthető.­Az­országos­átlagértéket­két­(Csongrád,­Hajdú-Bihar)­megye­kivételével­kizárólag­a­főváros­és­ a­nyugati­megyék­tudták­meghaladni,­élükön­a­magasan­kiemelkedő­fővárossal.­A­mutató­erőteljes­korrelációt­mutat­az­egy­főre­jutó­GDP­értékével.­A­legalacsonyabb­egy­főre­jutó­GDP-vel­rendelkező­megyék­ a­születéskor­várható­élettartam­tekintetében­is­lemaradásban­vannak­(2-18.­ábra).­Negatív­anomáliát­

­A­részletes­számítási­eredmények­megtalálhatóak­az­alábbi­tanulmányban:­Kreiszné­Hudák­–­Varga­–­Várpalotai­(2015).

44

NÖVEKEDÉSI JELENTÉS • 2015

39

MAGYAR NEMZETI BANK

2-18. ábra Születéskor várható élettartam és az egy főre jutó GDP magyarország megyéiben, 2013 Évek

75,5 75,0 74,5 74,0

VESZ CSON HB PEST HEV VAS BAR TOL BK FEJ SZSZB BÉK JNSZ KE NÓG

3 500 4 500 Ezer Ft

2,0 1,5 1,0

68

BAZ 2 500

2,5

70 66

5 500

6 500

Forrás: KSH STADAT 6.1.7, 6.3.1.2.

7 500

3,5 3,0

72

GYMS

SOM

1 500

Változás (év)

74

73,5 73,0 500

Születéskor várható élettartam (év)

76

ZAL

76,5 76,0

78

BUD

0,5 Budapest Veszprém Győr-Moson-Sopron Csongrád Zala Pest Fejér Hajdú-Bihar Magyarország Heves Tolna Baranya Vas Bács-Kiskun Somogy Komárom-Esztergom Szabolcs-Szatmár-Bereg Békés Nógrád Jász-Nagykun-Szolnok Borsod-Abaúj-Zemplén

77,0

2-19. ábra Születéskor várható élettartam magyarország megyéiben

0,0

2014 2010 2005 Változás 2005–2014 Forrás: KSH STADAT 6.1.7, KSH Területi Statisztikai évkönyv 2005, 1.6.

jelent­ebben­a­tekintetben­Komárom-Esztergom­megye,­amely­a­harmadik­legmagasabb­egy­főre­jutó­ GDP-je­mellett­csak­a­sereghajtók­között­helyezkedik­el­a­születéskor­várható­élettartam­vonatkozásában.­Hasonlóan­kedvezőtlen­Vas­megye­pozíciója­is.­Az­átlagtól­eltérő­értékeket­részben­magyarázhatják­ a­településszerkezeti­sajátosságok­is.­általánosan­igaz,­hogy­minél­kisebb­a­település­lélekszáma,­annál­ alacsonyabb­a­várható­élettartam,­míg­a­legkedvezőbb­életfeltételeket­az­50­és­100­ezer­fő­közötti­városok­ nyújtják.45­tekintettel­például­Vas­megye­aprófalvas­településszerkezetére,­illetve­Csongrád­és­HajdúBihar­megye­relatíve­magas­városodottságára­a­településszerkezeti­sajátosságok­részben­magyarázatot­ adhatnak­az­egyes­anomáliákra.­ A­születéskor­várható­élettartam­tekintetében­országos­szinten­csaknem­töretlen­emelkedés­tapasztalható­az­elmúlt­tíz­évben.­Országos­szinten­2005­óta­több­mint­4­évvel­növekedett­a­születéskor­várható­ élettartam.­Megyei­szinten­azonban­jelentős­különbségek­tapasztalhatók­e­tekintetben­is.­Legnagyobb­ mértékben­a­sereghajtók­közé­tartozó­Szabolcs-Szatmár-Bereg­megyében­növekedett­az­élettartam,­de­ Borsod-Abaúj-zemplén­megyében­is­csaknem­3­évvel­növekedett­az­érték,­bár­ennek­ellenére­továbbra­ is­itt­maradt­a­legalacsonyabb­(2-19.­ábra).­Az­élenjárók­közül­jelentős­emelkedés­volt­tapasztalható­ a­fővárosban,­illetve­Csongrád­és­Hajdú-Bihar­megyében.­Legkevésbé­Győr-Moson-Sopron­megyében­ javult­az­érték,­de­a­sereghajtók­között­lévő­Békés,­Nógrád­és­jász-Nagykun-Szolnok­megyében­is­csak­ az­országos­átlagtól­lemaradva­tudott­növekedni­az­élettartam.

A népességcsökkenés területi sajátosságai A­népességfogyás­1981­óta­tartó­folyamat,­azóta­több­mint­1­millió­fővel­csökkent­az­ország­népessége,­ amely­2014-ben­9877­ezer­főt­számlált.­ A­természetes­szaporodás­minden­megyénkben­negatív­értéket­vesz­fel,­ugyanakkor­ennek­mértéke­ eltérő­(2-21.­ábra).­A­relatíve­legkedvezőbb­értékkel­Szabolcs-Szatmár-Bereg,­Pest­és­Hajdú-Bihar­megye­rendelkezik.­Győr-Moson-Sopron­és­Fejér­megyében,­illetve­Budapesten­még­az­országos­ütemnél­ (–3,5­ezrelék)­lassabban,­Borsod-Abaúj-zemplén,­Komárom­Esztergom­és­Veszprém­megyében­kicsivel­ azt­meghaladó­ütemben­fogy­a­népesség.­Az­ország­területének­legnagyobb­részén­a­népességfogyás­

­KSH­Statisztikai­tükör,­2010­IV.­évf.­115.­szám

45

40

NövEKEdésI jElENTés • 2015

A­MUNKAPIAC­MENNyISéGI­éS­MINőSéGI­FELtétELEI

2-20. ábra természetes szaporodás, öregedési index és a belföldi és külföldi vándorlási különbözet magyarországon, 2001–2014 –1,0

‰

%

120

–2,0

100

–2,5

80

–3,0

60

–3,5

40

2014

2013

2012

2011

2010

2009

2008

2007

2006

2005

2004

0

2003

–4,5

2002

20

2001

–4,0

Megjegyzés: Országos szint Forrás: KSH STADAT 6.1.5, 6.1.6

Borsod-Abaúj-Zemplém

140

–1,5

Külföldi vándorlási egyenleggel módosított tényleges szaporodás Tényleges szaporodás Öregedési index (jobb tengely)

2-21. ábra természetes szaporodás, öregedési index, a belföldi és külföldi vándorlási különbözet magyarországon, 2014

SzabolcsSzatmárBereg

Nógrád

Győ-Moson- Sopron

KomáromEsztergom

Heves Budapest

Jász-NagykunSzolnok

Vas Pest

Fejér

Veszprém

Hajdú-Bihar

Bács-Kiskun Zala

Somogy

Csongrád Békés

Tolna

Baranya

Vándorlási arányszámok (‰) 4,4 belföldi vándorlás külföldi vándorlás

Öregedési index 86,8–100,0 106,4–124,5 126,9–137,4 146,4–150,2

Természetes szaporodási ráta (ezrelék) –7,5––5,9 –5,8––4,6 –4,5––3,7 –3,6––2,7 –2,6––1,2

Megjegyzés: Megyei szint Forrás: KSH STADAT 6.1.5, 6.1.6

mértéke­–4,2­és­–5,2­ezrelék­között­mozog.­A­legdinamikusabb­népességcsökkenés­Békés­és­Nógrád,­ valamint­Vas­és­zala­megyében­figyelhető­meg.

A­magyar­társadalom­elöregedése­évtizedek­óta­zajló­folyamat;­jelenleg­az­öregedési­index,­amely­a­65­ éves­kor­fölötti­népesség­arányát­a­gyermeknépesség­(0–14­éves)­százalékában­fejezi­ki,­121,5­százalékot­ tesz­ki.­Az­öregedési­index­a­népesség­korszerkezetének­az­egyik­mérőszáma,­így­alapvetően­a­népmozgalmi­folyamatok­határozzák­meg,­ezért­az­értéke­a­természetes­szaporodáshoz­hasonló­mintázatot­mutat.­ Az­országos­szinthez­képest­fiatalos­korszerkezettel­rendelkezik­Szabolcs-Szatmár-Bereg­és­Pest­megye,­ ahol­az­idős­népesség­aránya­még­nem­haladta­meg­a­fiatalokét.­Az­országos­szintnél­jobb­mutatókkal­ rendezik­Borsod-Abaúj-zemplén,­Győr-Moson-Sopron,­Fejér­és­Komárom-Esztergom­megye,­de­ezekben­ a­megyékben­az­idősek­száma­már­meghaladja­a­fiatalokét.­A­többi­megyénkben­az­országos­átlagnál­ is­nagyobb­mértékű­az­elöregedés,­a­legkedvezőtlenebb­értékek­Budapesten,­Békés­és­zala­megyében­ figyelhetőek­meg.­ A­természetes­szaporodás­negatív­és­kisebb­megtorpanásokat­leszámítva­folyamatosan­romló­tendenciáját­ az­elmúlt­24­évben­változó­mértékben,­de­mindig­kompenzálta­az­országhatárokon­átnyúló­vándorlás­ (2-20.­ábra).­Ennek­elsődleges­befogadói­Békés­megye­kivételével­a­keleti-délkeleti­határ­mentén­fekvő­ megyék­–­elsősorban­Szabolcs-Szatmár­Bereg­megye­–,­illetve­a­főváros,­de­jelentős­külföldi­vándorlási­ többletet­tud­felmutatni­Győr-Moson-Sopron­megye­is.­Pest­és­Békés­megyében­enyhe­pozitívum­figyelhető­meg,­a­többi­megyénk­lakosságát­azonban­változó­mértékben,­de­minden­esetben­csökkenti­ a­külföldre­történő­kivándorlás.­A­legerőteljesebb­kiáramlás­Veszprém­és­tolna­megyét­jellemezte.­ A­belföldi­vándorlás­legfőbb­célpontját­egészen­a­rendszerváltást­kísérő­folyamatok­nyerteseinek­számító­ térségek­jelentették.­Közép-Magyarország,­illetve­Győr-Moson-Sopron­és­Vas­megye­továbbra­is­a­lakóhelyet­változtatók­elsődleges­célterülete,­ugyanakkor­Fejér­és­Komárom-Esztergom­megye­már­2008­óta­ negatív­belföldi­vándorlási­egyenleggel­rendelkezik,­csakúgy,­mint­a­többi­megyénk.­A­belföldi­vándorlás­ tekintetében­Budapestnek­sajátos­helyzete­van.­Az­1990-es­években­egészen­2006-ig­a­szuburbanizációs­folyamatok­következtében­csökkent­a­népessége,­amely­tendencia­2007-ben­fordult­meg,­és­mára­ a­főváros­ismét­a­belföldi­migráció­egyik­fő­célpontját­jelenti.­

NÖVEKEDÉSI JELENTÉS • 2015

41

MAGYAR NEMZETI BANK

2.2. A munkaerő képzettsége

A humán tőkeállomány a hosszú távú növekedési potenciál egyik meghatározó tényezője. A­humán­tőke46 és­az­egy­főre­jutó­GDP­között­pozitív­kapcsolat­mutatható­ki:­egyrészt­a­magasabb­humán­tőkeállománnyal­ rendelkező­országok­nagyobb­gazdasági­növekedést­ érnek­el,­másrészt­a­fejlettebb­országok­több­erőforrást­tudnak­fordítani­a­humán­tőke­bővítésére­(2-22.­ ábra).­A­humán­tőkeállomány­növelését­–­a­munkavégzés­közben­megszerzett­tudás­és­tapasztalat­mellett­ –­érdemben­támogatja­az­oktatás.­

az­új­technológiák­megértéséhez­és­alkalmazásához­ szükséges­(Hanushek­és­Wössmann­2007).

A munkaerő-kínálat minőségi jellemzői legegyszerűbben a foglalkoztatottak képzettségi szintjével ragadhatóak meg.­Az­elmúlt­időszakban­azokban­az­ országokban,­ ahol­ nagyobb­ mértékben­ emelkedett­ a­magasan­képzett­munkavállalók­aránya,­az­egy­főre­ jutó­GDP­növekedése­is­nagyobb­ütemben­emelkedett­ (2-23.­ábra).­A­magasan­képzett­munkaerő­termelékenyebb,­és­hozzájárul­a­technológiai­innovációhoz,­ Az oktatás három csatornán keresztül is hozzájárul mivel­könnyebben­fejleszti­és­sajátítja­el­az­új­technoa gazdasági növekedéshez:­egyrészt­megnöveli­a­mun- lógiákat.­A­képzettebb­munkavállalók­általában­véve­ kaerő-állomány­ termelékenységét,­ másrészt­ növeli­ kedvezőbb­munkaerőpiaci­lehetőségekkel­rendelkeza­ gazdaság­ innovációs­ teljesítményét,­ harmadrészt­ nek:­magasabb­aktivitási­és­foglalkoztatási­ráta,­naaz­oktatás­elősegíti­azon­tudás­megszerzését,­amely­ gyobb­átlagkereset­és­jobb­egészségi­állapot­jellemzi­ őket­a­képzetlenebb­csoportokhoz­képest.

2-22. ábra Az egy főre jutó GDP 2014-ben és a humántőkeindex értéke 2015-ben

Egy főre jutó GDP, 2014 (PPP alapon, konstans 2011, US$) NOR

60 000

USA IRL NLD DEU AUS AUT SWE CAN ISL BELDNK GBRFRA JPN ESP ITA KOR ISR CYP SVN SVK PRT CZE GRC HUN POL LTUEST MYS CHL KAZHRV RUSLVA TUR ROM AZEMEX BGR CHN COL THA SRB PER MKD ALB UKR ARM VNM TJK

50 000 40 000 30 000 20 000 10 000 0

65

70

75 80 Humántőke-index, 2015

85

FIN

90

Megjegyzés: A humántőkeindex a tanulással és a foglalkoztatottsággal kapcsolatos mutatókból képzett kompozit index. Az index például a beiratkozottak arányát, az iskolázottsági szintre és az oktatás minőségére, valamint az egyes korcsoportok gazdasági aktivitására vonatkozó változókat tartalmazza. Az indexet 0 és 100 közötti értékekre standardizálják.

Forrás: Világbank, WEF (2015)

Felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányának változása 1994 és 2007 között (százalékpont)

70 000

2-23. ábra A munkaerő-állományon belül felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányának változása és a GDP növekedése 1994 és 2007 között 18 KOR

16 SGP

14 ESP

12 FRA

10

CHE

8

CRI

4

DEU

2

BRA

IRL

GRC

POL

HUN

ITA

6

0

GBR AUT BEL

DNK PRT

LUX

BGR

CHL CZE

CAN 10

30

50

70

90

Egy főre jutó GDP százalékos változása 1994 és 2007 között (egy főre jutó, vásárlóerőparitáson)

Forrás: Világbank

­­A­humán­tőkeállományra­számos­definíció­található­a­szakirodalomban,­így­például­az­OECD­(1998)­alapján­„a­humán­tőke­azon­tudás,­kompetenciák­és­egyéb­olyan­gazdaságilag­releváns­tulajdonságok­összessége,­amelyekkel­a­munkaképes­korú­népesség­rendelkezik”­(OECD,­1998,­p.­ 24).­Más­definíciók­a­munkaképes­korú­népesség­helyett­a­teljes­populációra­vonatkoznak,­például­a­WEF­(2015)­alapján­a­humán­tőke­azon­ készségeket­és­képességeket­foglalja­magában,­amelyeket­produktív­módon­hasznosítanak.”

46

42

NövEKEdésI jElENTés • 2015

A­MUNKAPIAC­MENNyISéGI­éS­MINőSéGI­FELtétELEI

2.2.1. A mUNKAerő KéPzettSéGi SziNtjéNeK jeleNtőSéGe A képzettségi szint érdemben befolyásolja a munkapiaci aktivitást. A­képzettség­vizsgálatakor­három­ csoportot­különböztetünk­meg:­az­alacsonyan­képzetteket,­akik­nem­rendelkeznek­középfokú­végzettséggel,­a­középfokú,­valamint­a­felsőfokú­végzettséggel­ rendelkezőket.­A­három­csoport­közül­a­diplomások­ aktivitási­rátája­a­legmagasabb­az­uniós­országokban­ és­hazánkban­is.­Magyarországon­a­felsőfokú­végzettséggel­rendelkezők­aktivitási­rátája­83­százalékot­tett­ki­ 2014-ben,­ami­uniós­összevetésben­az­azonos­végzettségűekhez­képest­az­egyik­legalacsonyabb­érték.­A­leg2-24. ábra A 15-64 éves népesség aktivitási rátája képzettségi szintek szerint, 2014 100

%

jelentősebben­az­alacsonyan­képzettek­és­a­középfokú­ végzettséggel­rendelkezők­aktivitási­rátája­tér­el:­míg­ a­felsőfokú­végzettségűek­aktivitási­rátája­átlagosan­12­ százalékponttal­magasabb­a­középfokú­végzettséggel­ rendelkezők­rátájánál,­addig­a­középfokú­végzettségűeké­22­százalékponttal­meghaladja­az­alacsonyan­ képzettek­aktivitását­az­EU­országaiban­(2-24.­ábra).­ Hazánkban­ az­ uniós­ átlagos­ értékeknél­ is­ nagyobb­ különbség­figyelhető­meg:­a­középfokú­végzettséggel­ rendelkezők­aktivitási­rátája­az­alacsonyan­képzettek­ rátájának­mintegy­kétszeresét­teszi­ki.­Emiatt­magyarországon munkapiaci tartalékaink jelentős része az alacsonyan képzettek körében van.

A felsőfokú végzettséggel rendelkezők elhelyezkedési esélyei sokkal kedvezőbbek az alacsonyan képzett csoportokhoz képest. Hazánkban­a­15–34­éves­korosztályban­–­a­legmagasabb­iskolai­végzettség­megszerzését­követő­5­éven­belül­–­a­felsőfokú­végzettséggel­ rendelkezők­foglalkoztatási­rátája­az­alacsonyan­képzettek­rátájának­négyszeresét­teszi­ki­(2-25.­ábra).

Ehhez­hasonlóan­a­munkaképes­korú­népességen­belül­a­legmagasabb­képzettségűek­foglalkoztatási­rátája­ a­legnagyobb.­Az­EU­országaiban­a­felsőfokú­végzettséggel­rendelkezők­több­mint­80­százaléka­foglalkoztatott,­szemben­a­középfokú­végzettséggel­rendelkezőkre­ jellemző­68­százalékos­és­az­alacsonyan­képzettekre­ jellemző­43­százalékos­átlagos­értékkel­(2-26.­ábra).­ Emellett­az­iskolai­végzettség­egyfajta­munkanélküliség­elleni­biztosításnak­is­tekinthető:­a­gazdasági­válság­idején­a­magasabban­képzett­csoportok­munka2-25. ábra A 15–34 éves népesség foglalkoztatási rátája képzettségi szintek szerint a legmagasabb iskolai végzettség megszerzését követő 5 éven belül, 2014 100 80

60

60

40

40

20

20

0

0

Litvánia Lengyelország Csehország Szlovákia Horvátország Magyarország Bulgária Írország Észtország Szlovénia Lettország Belgium Luxemburg Finnország Románia Franciaország Olaszország Ciprus Németország EU28 Ausztria Görögország Málta Svédország Dánia Nagy-Britannia Hollandia Portugália Spanyolország

80

Felső

Forrás: Eurostat

Közép

Alacsony

%

Olaszország Írország Szlovénia Magyarország Szlovákia Franciaország Spanyolország Lengyelország Csehország Belgium EU28 Finnország Ausztria Luxemburg Észtország Lettország Németország Dánia Románia Nagy-Britannia Svédország Portugália Málta Hollandia

A gazdasági növekedés szempontjából a képzettségi szintnél is nagyobb szerepe van az oktatási rendszer minőségének.­Utóbbit­leggyakrabban­a­tanulók­kognitív­ képességeivel­ mérik,­ amelyeket­ a­ nemzetközi­ felméréseken­elért­eredmények­alapján­számszerűsítenek.­A­tanulók­képességei­szignifikáns­pozitív­hatást­ gyakorolnak­az­egy­főre­jutó­reálgazdasági­növekedésre­a­fejlődő­és­fejlett­országok­1960­és­1990­közötti­ adatai­alapján,­és­az­oktatás­minőségének­figyelembevétele­mellett­az­iskolában­töltött­évek­növekedésre­ gyakorolt­hatása­inszignifikánssá­válik­(Hanushek­és­ Wössmann,­2010).­Emiatt­az­oktatásban­való­részvétel­ növelése­mellett­kulcsfontosságú­kihívás­az­oktatási­ rendszer­minőségének­további­javítása­is,­ami­a­munkaerőpiacra­lépő­tanulók­képességeit­erősíti.

Felső

Közép

Alacsony

Forrás: Eurostat

NÖVEKEDÉSI JELENTÉS • 2015

43

MAGYAR NEMZETI BANK

2-26. ábra A 15–64 éves népesség foglalkoztatási rátája képzettségi szintek szerint, 2014 100

%

80 60 40 20

Szlovákia Litvánia Lengyelország Csehország Horvátország Bulgária Magyarország Lettország Írország Szlovénia Észtország Belgium Görögország Finnország Ciprus Franciaország Olaszország Luxemburg EU28 Spanyolország Románia Svédország Németország Ausztria Málta Dánia Nagy-Britannia Portugália Hollandia

0

Felsőfok

Középfok

Alacsonyan képzettek

Forrás: Eurostat

A magasabb iskolai végzettségűek kedvezőbb elhelyezkedési esélyeit részben magyarázhatja, hogy a megszerzett képzettségi szintnél alacsonyabb képzettséget igénylő munkakörökben is munkát tudnak vállalni. Ez azonban nemzetgazdasági szempontból 2-27. ábra A foglalkoztatottakon és önfoglalkoztatottakon belül a magukat a betöltött munkakörhöz képest túlképzettnek vagy alulképzettnek vallók aránya, 2010 %

Franciaország Írország Nagy-Britannia Magyarország Görögország Luxemburg Szlovákia Spanyolország Törökország Szlovénia Dánia Hollandia Észtország Svájc Lengyelország Belgium Olaszország Norvégia Németország Portugália Ausztria Csehország Finnország Svédország

50 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0

%

Túlképzett

Alulképzett

Forrás: OECD

­Quintini­(2011)

47

44

NövEKEdésI jElENTés • 2015

nem hatékony, mivel a túlképzett alkalmazottak nem tudják teljes mértékben kihasználni képességeiket, miközben az alacsonyabb képzettségűek kiszorulnak a munkapiacról.­Az­OECD-országokban­átlagosan­minden­harmadik­munkavállaló­volt­túlképzett­2010-ben,­ vagyis­ iskolai­ végzettségük­ meghaladta­ a­ betöltött­ munkakör­által­igényelt­végzettséget.­Az­alulképzettség­aránya­ennél­sokkal­alacsonyabb­volt,­mert­csak­ minden­hatodik­munkavállaló­vallotta­magát­annak.­ Magyarországon­a­megkérdezett­munkavállalók­40­százaléka­jelezte,­hogy­a­betöltött­munkakörhöz­szükséges­végzettséghez­képest­túlképzett,­míg­az­alulképzettek­aránya­mindössze­12,5­százalékot­tett­ki­2010-ben­ (2-27.­ábra).­ A képzettségnek nem megfelelő foglalkoztatást több tényező is magyarázhatja. Egyrészt­az­iskolai­végzettség­nem­tükrözi­megfelelően­az­egyének­képességeit:­ az­azonos­képzettségi­szintet­megszerző­munkavállalók­ képességei­egymástól­eltérnek,­és­az­iskolai­végzettség­ nem­tükrözi­vissza­a­munkahelyen­megszerzett­tudást­ sem.­Másrészt­a­munkapiacon­kívül­töltött­idővel­párhuzamosan­a­megszerzett­tudás­is­elavulhat.­Harmadrészt­például­a­képzési­szinttől­függetlenül­érdemben­ befolyásolhatja­az­elhelyezkedési­esélyeket­a­szakosodás.­A­jelenség­ugyanakkor­nem­feltétlenül­jelenti­ azt,­hogy­a­magasan­képzettekből­a­munkaerőpiacon­ túlkínálat­van,­mivel­a­felsőfokú­végzettséget­szerzők­ bérelőnye­az­elmúlt­években­sem­csökkent,­sőt­egyes­ országokban­még­emelkedett­is.47 2-28. ábra A 18–64 éves népesség eltérő iskolai végzettséggel rendelkező csoportjainak nettó relatív jövedelme, 2013 350

50 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0

%

300 250 200 150 100 50 0

Svédország Hollandia Finnország Dánia Ausztria Franciaország Szlovákia Németország Szlovénia Belgium Írország Csehország Ciprus Málta Olaszország Észtország Nagy-Britannia Spanyolország Luxemburg Görögország Portugália Lengyelország Lettország Horvátország Magyarország Litvánia Bulgária Románia

nélküliségi­rátája­Magyarországon­és­az­OECD-országokban­ is­ érdemben­ alacsonyabb­ szintről­ és­ sokkal­ kisebb­ mértékben­ emelkedett,­ mint­ az­ alacsonyan­ képzettek­rátája.­

Felsőfok Középfok Alacsonyan képzettek Megjegyzés: Az ábra az egyes csoportok éves átlagos nettó jövedelmét mutatja az alapfokúak jövedelmének százalékában kifejezve, nemzeti valutában meghatározott adatok alapján.

Forrás: Eurostat

A­MUNKAPIAC­MENNyISéGI­éS­MINőSéGI­FELtétELEI

Felsőfokú végzettséggel rendelkezők bérelőnye a középfokú végzettségűekhez képest (%), 2012

2-29. ábra A felsőfokú végzettségűek népességen belüli aránya és relatív bérelőny, 2012 CHI

250 230

HUN

210 TRK

190

SVK CZE 170 PRT AUS 150 ITA 130 110

15

SLV POL DEU

IRL USA LUX OECD CHE UK ISRJPN FRA NL FIN CAN ESP GR KOR SWE EST AUT NOR DEN BEL NZ

25

35

45

55

Felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya a 25–64 éves népességen belül (%), 2012

Forrás: OECD

A diplomások arányának növekedése kínálati és keresleti oldalról is magasabb gazdasági növekedést eredményezhet. A­ magasan­ képzetteket­ magasabb­ aktivitás­jellemzi­a­munkaerőpiacon,­emellett­a­kutatáshoz­és­fejlesztéshez­is­nagyobb­mértékben­hozzá­ tudnak­járulni­a­diplomások,­mint­az­alacsonyabb­kép-

zettséggel­rendelkező­csoportok.­A­felsőfokú­végzettséggel­rendelkezők­jellemzően­magasabb­jövedelmet­ szereznek,­és­többet­is­fogyasztanak,­aminek­hatása­ megjelenik­ a­ keresleti­ oldalon.­ A­ magasan­ képzett­ munkavállalók­nagyobb­összegben­fizetnek­a­költségvetésbe­ társadalombiztosítási­ járulékokat,­ munkát­ terhelő­és­fogyasztási­adókat­is,­és­kisebb­arányban­ vesznek­igénybe­társadalmi­transzfereket.­A­felsőfokú­ végzettség­megszerzéséből­származó­relatív­hasznok­ hosszú­távon­csökkenhetnek­a­magasan­képzett­egyének­munkakínálatának­növekedésével.­A­nemzetközi­ tapasztalatok­alapján­ugyanakkor­a­diplomások­fiatalabb­korosztályokon­belüli­arányának­emelkedésével­ a­felsőfokú­végzettségűek­foglalkoztatási­rátája­nem­ csökkent.48

2.2.2. KéPzettSéGi SziNt mAGyArorSzáGoN A felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya az ezredforduló óta 14 százalékról 23 százalékra emelkedett magyarországon a 25–64 éves korosztályban (230.­ábra). Az­Európai­Unió­országaiban­a­diplomások­ aránya­magasabb­induló­szintről,­20­százalékról­mintegy­30 százalékra­emelkedett.­A­főiskolai­és­egyetemi­ végzettséggel­ rendelkezők­ aránya­ Magyarországon­ lényegében­megegyezik­a­visegrádi­országok­átlagával,­de­elmarad­az­uniós­átlagtól­és­a­fejlettebb­országokban­megfigyelhető­aránytól.­Mindezek­alapján­ 2-30. ábra A felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya a 25–64 éves népességen belül, 2014 50 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0

%

%

Románia Olaszország Málta Szlovákia Csehország Portugália Magyarország Bulgária Lengyelorszá Németország Görögország Szlovénia Lettország Franciaország Hollandia Spanyolorszá Dánia Belgium Svédország Észtország Ciprus NagyÍrország Finnország Luxemburg

A magasabb képzettségi szinttel rendelkező munkavállalók keresete jellemzően meghaladja az alacsonyabb képzettségűek átlagos keresetét, amit a magasabb termelékenység és a felsőfokú végzettséggel rendelkező munkaerő szűkössége is indokolhat.

A­diplomások­relatív­bérelőnye­a­kelet-közép-európai­ országokban­ általában­ véve­ nagyobb,­ mint­ a­ többi­ uniós­országban­(2-28.­ábra).­Hazánkban­a­magasan­ képzettek­éves­nettó­munkajövedelme­átlagosan­kétszer,­míg­a­középfokú­végzettséggel­rendelkezők­jövedelme­másfélszer­nagyobb­az­alacsonyan­képzettek­ átlagos­jövedelménél.­A­diploma­középfokú­végzettséghez­viszonyított­nettó­megtérülése­nemzetközi­öszszevetésben­is­magas­Magyarországon.­A­diplomások­ bérelőnye­a­középfokú­végzettséggel­rendelkezőkhöz­ képest­és­a­felsőfokú­végzettséggel­rendelkezők­népességen­belüli­aránya­között­negatív­irányú­kapcsolat­ mutatható­ki:­azokban­az­országokban,­ahol­kevesebben­ rendelkeznek­ diplomával,­ nagyobb­ a­ felsőfokú­ végzettségűek­bérelőnye­(2-29.­ábra).­Emellett­a­diploma­megtérülését­növelheti­az­is,­ha­a­középfokú­végzettséggel­elérhető­bérszint­relatíve­alacsony,­illetve­ hatással­lehetnek­rá­a­képzettségi­szintenként­megfigyelhető­elhelyezkedési­esélyek­is.

2000

2014

50 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0

EU28 – 2014

Forrás: Eurostat

­OECD­(2013)

48

NÖVEKEDÉSI JELENTÉS • 2015

45

MAGYAR NEMZETI BANK

a­munkaerő­képzettségének­szintje­tovább­javítható­ lemző­átlagos­értéket,­az­55–64­éves­korosztályban­ hazánkban,­ami­a­versenyképesség­növelését­is­támo- megfigyelhető­arány­mintegy­kétszeresét­teszi­ki­(2gathatja.

32.­ábra).­Nemzetközi­összevetésben­a­35-44­évesek­ csoportjánál­a­legnagyobb­az­elmaradás.­Ez­részben­az­ A felsőfokú végzettséggel rendelkezők népességen 1970-es­években­született­ratkó-unokák­nagy­létszábelüli arányának növekedését a munkaerőpiacra mú­korcsoportjával,­részben­a­migrációs­folyamatokkal­ belépő új munkavállalók magasabb átlagos képzett- magyarázható.­ ségi szintje okozza.­A­25–34­éves­népességen­belül­ az­ezredforduló­óta­megduplázódott­a­felsőfokú­vég- A képzettségi szint tekintetében magyarországon rézettséggel­rendelkezők­aránya,­2013-ban­32­százalékot­ giónként is jelentősebb eltérések figyelhetőek meg. tett­ki,­ami­nemzetközi­összehasonlításban­továbbra­ A­közép-magyarországi­régióban­a­diplomások­aránya­ is­alacsony­érték­(2-31.­ábra).­Az­OECD-országokban­ a­25-64­éves­népességen­belül­35­százalékot­tesz­ki,­ a­25–34­éves­korosztály­több­mint­40­százaléka­ren- ami­a­gazdaságilag­elmaradottabb­térségekre­jellemző­ delkezik­diplomával,­de­egyes­országokban,­például­ érték­kétszerese­(2-33.­ábra).­A­jelentős­régiós­eltéréjapánban­és­Koreában­a­60–70­százalékuk.­A­25–34­ sek­csökkentése­érdekében­a­magasabb­képzettségi­ éves­népességen­belül­diplomával­rendelkezők­aránya­ szinthez­hozzájárulhat­a­felsőfokú­oktatáshoz­való­hozhazánkban­meghaladja­az­aktív­korú­népességre­jel- záférés­növelése­a­kevésbé­fejlett­térségekben.

45 40 35 30 25 20 15 10 5 0

%

%

25–34 évesek

35–44 évesek

Magyarország

45–54 évesek EU28

Megjegyzés: *2012. évi adat.

Forrás: Eurostat, OECD

46

NövEKEdésI jElENTés • 2015

55–64 évesek

25–64 évesek

OECD országok*

45 40 35 30 25 20 15 10 5 0

2-33. ábra A felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya a 25–64 éves népességen belül magyarország régióiban 40 35 30 25 20 15 10 5 0

%

%

2000

Forrás: Eurostat

2014

Magyarország

2-32. ábra A felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya az egyes korcsoportokban, 2014

KözépMagyarország

Forrás: OECD

NyugatDunántúl

2013

DélAlföld

2000

DélDunántúl

80 70 60 50 40 30 20 10 0

ÉszakAlföld

%

KözépDunántúl

%

Törökország Olaszország Ausztria Mexikó Csehország Portugália Szlovákia Németország Magyarország Görögország Szlovénia Izland Finnország Új Zéland OECD átlag Spanyolország Dánia Lengyelország Belgium Hollandia Svájc Észtország Franciaország Egyesült Államok Svédország Ausztrália Norvégia Luxemburg Nagy-Britannia Írország Kanada Japán Korea

80 70 60 50 40 30 20 10 0

hazánkban a 20–29 éves népességen belül 1000 főre jelenleg kevesebb, mint 10 friss diplomás jut a műszaki és a természettudományi területen.­Az­arány­ fokozatos­emelkedést­mutat:­a­2001.­évi­4­százalékról­ 9­százalékra­növekedett­2011-ig.­Ezzel­párhuzamosan­ a­főiskolai­és­egyetemi­képzésben­részt­vevő­hallgatók­ között­ 20­ százalékról­ 25­ százalékra­ emelkedett­ a­műszaki­és­természettudományi­területen­tanulók­ aránya­Magyarországon­(KSH,­2012).­A­munkapiacon­ megjelenő­friss­diplomások­aránya­ugyanakkor­mind­ uniós,­mind­régiós­összevetésben­továbbra­is­alacsony­ (2-34.­ ábra).­Egyes­országokban,­így­Csehországban­ és­ romániában­ is­ jelentősen­ emelkedett­ a­ műszaki­ végzettséget­ szerzők­ aránya­ az­ elmúlt­ évtizedben.­ A­technológiai­fejlődés­hatására­a­következő­időszakban­tovább­erősödhet­a­felsőfokú­végzettségűek,­ezen­ belül­a­mérnöki­és­természettudományi­diplomával­

ÉszakMagyarország

2-31. ábra A felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya a 25–34 éves népességen belül 2000-ben és 2013-ban

40 35 30 25 20 15 10 5 0

A­MUNKAPIAC­MENNyISéGI­éS­MINőSéGI­FELtétELEI

A­területi­egyenlőtlenségeket­tekintve­az­országos­átlagnál­magasabb­a­középfokú­végzettséggel­rendelkezők­aránya­a­Dunántúlon,­de­alacsonyabb­a­fővárosban­ és­vonzáskörzetében­(2-36.­ábra).­

5

0

0

2001

2011

Forrás: Eurostat

rendelkezők­iránti­munkakereslet,­ami­a­fenti­arány­ további­növelését­teheti­szükségessé.­ A munkaerőpiac kínálati oldalán a legnagyobb létszámban a középfokú végzettséggel rendelkező munkavállalók jelennek meg.­Hazánkban­a­25–64­évesek­ körében­60­százalékot­tesz­ki­a­középfokú­végzettséggel­rendelkezők­aránya.­Ehhez­hasonlóan­Csehországban,­Szlovákiában,­Lengyelországban­és­Németországban­is­magas­ez­az­érték­ugyanezen­korcsoporton­belül­ (2-35.­ ábra).­ Hazánkban­ a­ középfokú­ végzettséggel­ rendelkezők­ aránya­ az­ ezredforduló­ óta­ emelkedik,­ ami­a­korai­iskolaelhagyó­számának­csökkenésére­vezethető­vissza:­a­18–24­éves­népességen­belül­a­2000.­ évi­14­százalékról­11,4­százalékra­mérséklődött­azok­ aránya,­akik­nem­fejezik­be­középfokú­tanulmányaikat.­ 2-35. ábra A 25–64 éves népességen belül azok aránya, akiknek a legmagasabb iskolai végzettsége középfokú végzettség, 2014 %

Luxemburg Belgium Ciprus Írország Nagy-Britannia Görögország Hollandia Olaszország Dánia Franciaország Finnország Svédország EU27 Észtország Bulgária Litvánia Románia Szlovénia Lettország Magyarország Németország Lengyelország Szlovákia Csehország

80 70 60 50 40 30 20 10 0

%

2000

Forrás: Eurostat

2014

80 70 60 50 40 30 20 10 0

%

%

2000

Magyarország

5

70 60 50 40 30 20 10 0

NyugatDunántúl

10

KözépDunántúl

10

DélAlföld

15

ÉszakMagyarország

15

2-36. ábra A középfokú végzettségűek aránya a 25–64 éves népességen belül magyarország régióiban, 2014

DélDunántúl

20

ÉszakAlföld

20

KözépMagyarország

25

Ciprus Magyarország Hollandia Málta Bulgária Belgium Észtország Lettország Olaszország Svédország Ausztria Németország Csehország Spanyolország EU27 Portugália Szlovénia Lengyelország Dánia Szlovákia Románia Nagy-Britannia Írország Finnország Franciaország Litvánia

25

70 60 50 40 30 20 10 0

2014

Forrás: Eurostat

A munkakínálat minőségét a képzettség mellett a munkavállalók nyelvtudása is befolyásolja.­A­nyelvtanulás­és­nyelvtudás­területén­jelentős­elmaradást­ mutatnak­ a­ magyar­ statisztikák.­ A­ középfokú­ oktatásban­részt­vevő­diákok­mintegy­80­százaléka­tanul­ angol­nyelvet,­ez­az­arány­a­legtöbb­uniós­országban­ megközelíti­a­100­százalékot.­Ehhez­hasonlóan­a­német­nyelvet­tanulók­aránya­is­alacsonyabb­a­középkelet-európai­országokra­jellemző­értéknél­(2-37.­ábra).­A­beszélt­idegen­nyelvek­száma­szintén­alacsony:­ a­népesség­több­mint­60­százaléka­semmilyen­idegen­ nyelven­nem­beszél,­és­egy­idegen­nyelven­is­csak­egy2-37. ábra Beszélt idegen nyelvek számának megoszlása, 2011 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

%

%

Írország Magyarország Bulgária Spanyolország Belgium Görögország Portugália Franciaország Olaszország Lengyelország EU28 Csehország Ausztria Németország Ciprus Szlovákia Észtország Hollandia Málta Finnország Svédország Szlovénia Dánia Lettország Litvánia Luxemburg

2-34. ábra A 20–29 éves népességen belül műszaki és természettudományi diplomával rendelkezők száma, 1000 főre jutó létszám

0

1

2

100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

3 vagy több

Megjegyzés: Önbevallásos alapon.

Forrás: Eurostat

NÖVEKEDÉSI JELENTÉS • 2015

47

MAGYAR NEMZETI BANK

2-38. ábra A középfokú oktatásban angol és német nyelvet idegen nyelvként tanulók aránya, 2011 %

%

Portugália Magyarország Ciprus Bulgária Dánia Litvánia Lengyelország Görögország EU28 Németország Belgium Olaszország Észtország Spanyolország Luxemburg Szlovénia Lettország Szlovákia Horvátország Ausztria Finnország Franciaország Románia Csehország Málta Hollandia Svédország Írország Nagy-Britannia

100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

Angol

100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

Német

Forrás: Eurostat

en­több­közismereti­tudást­nyújtanak,­és­a­kompetenciák­fejlesztésében­is­erősebbek,­mint­Magyarországon.­Ezáltal­sokkal­inkább­konvertálható­tudást­adnak,­ amelynek­segítségével­a­diákok­könnyebben­alkalmazkodhatnak­a­változó­munkapiaci­igényekhez.­Például­ míg­Németországban­a­középfokú­szakirányú­képzésben­ tanulók­ tartománytól­ függően­ 7155­ vagy­ 7950­ közismereti­képzést­nyújtó­tanóra­után­kezdik­el­a­szakma­tanulását,­addig­Magyarországon­csak­5742­tanórát­ szánnak­az­általános­készségek­oktatására­(EC­2014).

2-39. ábra A középfokú oktatás szerkezete az Európai Unió országaiban 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

%

Írország Magyarország Spanyolország Görögország Franciaország Dánia Egyesült Királyság Portugália Svédország Németország Lengyelország Bulgária Olaszország Románia Belgium Szlovénia Hollandia Szlovália Finnország Ausztria Csehország Horvátország

negyede­beszél­(2-38.­ábra).­A­nyelvtanulás­szerepének­növelése­ahhoz­is­hozzájárulhat,­hogy­csökkenjen­ a­felsőoktatásban­azoknak­a­száma,­akik­a­nyelvvizsga­ hiánya­miatt­nem­kapnak­diplomát.­2010-ben­összesen­ 22­ezer­hallgató,­ebből­a­nappali­tagozaton­tanulók­ közül­12­ezer­hallgató­nem­tudott­diplomát­szerezni­ a­nyelvvizsga­hiánya­miatt­(KSH­2012).­

Szakirányú középfokú oktatás Általános középfokú oktatás

A felsőfokú végzettségűek mellett a szakmai képzettséggel rendelkező középfokú végzettségűek körében is elmaradás mutatkozik más európai uniós országokhoz képest. Ez­is­korlátja­lehet­a­gazdasági­növekedésnek,­hiszen­a­vállalkozások­különböző­felmérésekben­ a­szakemberhiányt­jelölik­meg­a­termelésbővítés­egyik­ fő­ korlátjaként.­ Például­ a­ ManpowerGroup­ Hiányszakma­ Felmérése­ (ManpowerGroup­ 2015)­ alapján­ a­magyar­vállalatok­a­felmérés­2010-es­kezdete­óta­ nyilatkoznak­úgy,­hogy­a­szakmunkás­munkaköröket­ a­legnehezebb­betölteni­hazánkban,­aminek­a­legfőbb­ okát­a­jelentkezők­hiányában­látják.

Forrás: Eurostat

2.2.3. Az oKtAtáS miNőSéGe mAGyArorSzáGoN

A közoktatási rendszerben megszerzett tudás minőségének és alkalmazhatóságának egyik gyakran használt mérőszáma a PiSA-teszteken elért átlagos eredmény, amely a tanulói teljesítmény mérésén alapszik.

A­teszt­a­matematika,­a­szövegértés­és­a­természettudományok­területén­vizsgálja­a­15­éves­diákok­tudását­ magyarországon európai összevetésben alacsony és­képességeit,­és­elsősorban­az­általános­iskolában,­ a középfokú oktatási rendszeren belül a szakirányú kisebb­részt­a­középiskolában­megszerzett­tudást­érképzésben (hazánkban szakközépiskola vagy szakis- tékeli. A­középfokú­oktatás­szerepe­azért­is­kiemelt­ kola) részt vevők aránya­(2-39.­ábra).­Míg­hazánkban­ fontosságú,­mivel­a­legtöbb­munkavállaló­számára­ez­ 2013-ban­a­középiskolai­diákok­negyede­részesült­szak- jelenti­a­legmagasabb­iskolai­végzettséget­a­munkaerőirányú­képzésben,­addig­a­többi­EU-tagországban­átla- piacra­való­belépés­előtt,­illetve­megalapozza­a­felsőgosan­a­diákok­fele.­Azokban­az­országokban­ugyanak- fokú­oktatási­rendszerbe­való­belépést­is. kor,­ahol­a­középfokú­szakképzés­sikeresen­működik,­ az­iskolarendszer­sokkal­nagyobb­hangsúlyt­fektet­az­ A legutóbbi, 2012. évi PiSA-felmérés eredményei általános­ készségek­ fejlesztésére.­ A­ szakképesítést­ alapján a magyar diákok teljesítménye mindhárom nyújtó­intézmények­ezekben­az­országokban­jellemző- területen elmaradt az oecD-országok átlagától, és 48

NövEKEdésI jElENTés • 2015

A­MUNKAPIAC­MENNyISéGI­éS­MINőSéGI­FELtétELEI

Az átlagos pontszám mögött érdemi kettősség található. Hazánkban­ a­ legjobban­ teljesítők­ aránya­ 9­ százalék­volt,­míg­az­OECD-országokban­13­százalék.­ A matematikateszteken legrosszabbul teljesítő diá2-40. ábra A PiSA-teszt eredményei matematikából 560

540

540

520

520

500

500

480

480

460

460

440

440

420

420

400

400

Mexikó Chile Bulgária Románia Törökország Görögország Izrael Horvátország Magyarország Svédország Litvánia Egyesült Államok Szlovákia Spanyolország Olaszország Portugália Norvégia Luxemburg Lettország Izland OECD-átlag Nagy-Britannia Franciaország Csehország Új Zéland Dánia Szlovénia Írország Ausztrália Németország Belgium Lengyelország Kanada Finnország Észtország Hollandia Svájc Japán Korea

560

2009

Forrás: OECD

2012

2-41. ábra jól és rosszul teljesítő diákok aránya a 2012. évi PiSAteszten, matematika 60

%

%

60

50

50

40

40

30

30

20

20

10

10

0

0

Mexikó Chile Törökország Görögország Izrael Magyarország Szlovákia Svédország Egyesült Államok Portugália Olaszország Luxemburg Spanyolország OECD átlag Új Zéland Franciaország Norvégia Nagy Britannia Izland Csehország Szlovénia Ausztrália Belgium Ausztria Németország Írország Dánia Hollandia Lengyelország Kanada Svájc Finnország Japán Észtország Korea

a megelőző, 2009. évi felméréshez képest mindegyik területen csökkent az elért átlagos pontszám. A legnagyobb­elmaradás­a­matematika­területén­figyelhető­ meg:­a­2012-es­magyar­érték­17­ponttal­volt­alacsonyabb­az­OECD-átlagnál,­és­az­eredmény­13­ponttal­ csökkent­2009-hez­képest­(2-40.­ábra).­

Rosszul teljesítők aránya Jól teljesítők aránya

Megjegyzés: A rosszul teljesítők aránya a 420 pont alatti eredményt elérő diákok arányát mutatja, a jól teljesítők aránya a 607 pont feletti eredményt elérő diákok arányát jelöli.

Forrás: OECD

2-42. ábra A PiSA-teszt eredményeinek alakulása 2003 és 2012 között a visegrádi országokban, matematika 530

530

520

520

510

510

500

500

kok aránya nemzetközi összevetésben kiugróan ma- 490 490 gas volt,­28­százalékot­tett­ki­2012-ben­(2-41.­ábra).­ 480 480 A­ magyar­ eredmény­ az­ OECD-országok­ között­ a­ 6.­ 470 470 leggyengébb­eredményt­jelentette.­Magyarországon­ 460 460 a­diákok­teljesítményében­mért­eltérés­23­százalékát­ 450 450 magyarázta­a­diákok­szüleinek­társadalmi­és­gazdasási­ 2003 2006 2009 2012 státusza,­ami­érdemben­meghaladja­az­OECD-orszáMagyarország Szlovákia Csehország Lengyelország gokra­vonatkozó,­15­százalékos­átlagos­értéket.­Ez­arra­ utal,­hogy­hazánkban­más­OECD-országokhoz­képest­ Forrás: OECD erőteljesebben­befolyásolja­a­diákok­teljesítményét­ családi­hátterük,­és­a­hátrányosabb­helyzetű­családok- mészettudományi­teszten­7­ponttal­értek­el­kevesebb­ ból­származó­diákok­nehezebben­érnek­el­magasabb­ pontot­a­magyar­diákok­az­OECD-átlaghoz­képest.50 pontszámot.49 A problémamegoldás területén elért átlagos PiSAA visegrádi országok közül a magyar teszteredmény teszteredmény kiugróan gyenge volt magyarországon volt a leggyengébb a matematika területén az elmúlt 2012-ben.­A­magyar­teszteredmény­jelentősen­elmaidőszakban, miközben­Lengyelországban­azonos­induló­ rad­az­OECD-átlagtól,­és­alacsonyabb­a­többi­visegrászintről­közel­30­ponttal­emelkedett­az­átlagos­teszt- di­ország­eredményénél­is.­A­gyengén­teljesítő­diákok­ eredmény­2003­óta­(2-42.­ábra).­A­többi­területen­ennél­ aránya­35­százalékot­tett­ki­hazánkban,­ami­érdemben­ kisebb­mértékű­elmaradás­figyelhető­meg­nemzetközi­ meghaladta­az­OECD-országokra­vonatkozó­21­százaléösszevetésben:­a­szövegértési­teszteken­6­ponttal,­a­ter- kos­átlagos­értéket.­Az­eredmények­alapján­a­magyar­ ­OECD­(2014) ­OECD­(2014)

49

50

NÖVEKEDÉSI JELENTÉS • 2015

49

MAGYAR NEMZETI BANK

diákok­ a­ tananyaghoz­ közvetlenül­ nem­ kapcsolódó­ problémamegoldási­képességek­terén­is­jelentős­lemaradásban­ vannak.­ A­ gyenge­ problémamegoldási­ képességek­megnehezíthetik­a­későbbi­munkaerőpiaci­ elhelyezkedést.

a­24–64­éves­népesség­3,2­százaléka­vett­részt­valamilyen­képzési­programban­az­adatfelvételt­megelőző­ négy­héten­belül,­ami­a­28­uniós­tagállamra­vonatkozó­ átlagos­érték­(10,7­százalék)­egyharmadát­sem­éri­el­ (2-44.­ábra).­Az­EU­tagállamai­közül­különösen­a­skan-

A korai iskolaelhagyók aránya régiós összevetésben magas magyarországon. Ez­a­mutató­a­18–24­évesek­ körében­mutatja­meg­azok­arányát,­akik­nem­rendelkeznek­középfokú­végzettséggel,­és­nem­vesznek­részt­ oktatásban­vagy­képzésben.­Az­arány­az­ezredforduló­ óta­ 13,9­ százalékról­ összességében­ 11,4­ százalékra­ mérséklődött­2014-ig,­de­az­elmúlt­években­kismértékben­még­emelkedett­is.­A­magyar­ráta­a­többi­visegrádi­ országra­ jellemző­ átlagos­ érték­ kétszeresét­ teszi­ ki­ (2-43.­ ábra).­ A­ középfokú­ iskolai­ végzettség­ nélküli­iskolaelhagyás­megnehezíti­a­munkaerőpiaci­ elhelyezkedést­és­a­társadalmi­felzárkózást.­Az­arány­ csökkentésével­a­munkavállalók­szociális­helyzete­és­ a­munkaerő­minőségi­jellemzői­is­javulhatnának.

2-44. ábra Az élethosszig tartó tanulásban való részvétel az európai Unió országaiban

2-43. ábra A korai iskolaelhagyók aránya a 18–24 éves korosztályban az Európai Unió országaiban 60

%

%

60 50

40

40

30

30

20

20

10

10

0

0

Horvátország Szlovénia Lengyelország Csehország Litvánia Luxemburg Szlovákia Svédország Ciprus Írország Ausztria Dánia Franciaország Lettország Hollandia Görögország Németország Finnország Belgium EU28 Észtország Magyarország Nagy-Britannia Bulgária Olaszország Portugália Románia Málta Spanyolország

50

2014

2002

Forrás: Eurostat

A humán tőke felhalmozása az iskolai végzettség megszerzését követően rendszerint az iskolarendszeren kívül is folytatódik, például­ munka­ közbeni­ tanulással­vagy­különböző­felnőttképzési­programok­ keretében.­A­technológiai­fejlődés­növeli­az­élethoszszig­tartó­tanulás­szerepét,­ami­új­ismeretek­megszerzésével,­illetve­a­készségek­és­a­kompetenciák­fejlesztésével­ a­ munkaerőt­ a­ gazdaság­ által­ megkövetelt­ változó­ igényekhez­ közelíti.51­ Hazánkban­ 2014-ben­

­KSH­(2004)

51

50

NövEKEdésI jElENTés • 2015

35

%

%

35 30

25

25

20

20

15

15

10

10

5

5

0

0

Dánia Svédország Finnország Franciaország Hollandia Nagy-Britannia Ausztria Luxemburg Szlovénia Észtország EU28 Spanyolország Portugália Csehország Olaszország Németország Belgium Málta Ciprus Írország Lettország Litvánia Lengyelország Magyarország Görögország Szlovákia Horvátország Bulgária Románia

30

2004 2014 Megjegyzés: Az ábra a 25–64 éves népességen belül azok arányát mutatja, akik a kérdőíves felmérést megelőző négy héten belül részt vettek oktatáson vagy képzésen a Munkaerő-felmérés (Labour Force Survey) alapján.

Forrás: Eurostat

dináv­országokban­magas­a­felnőttképzésben­részt­vevők­aránya:­2014-ben­25–32­százalék­között­alakult.

Eltérő­helyzetkép­rajzolódik­ki­Magyarország­vonatkozásában,­amennyiben­azokat­az­adatokat­vizsgáljuk,­ amelyek­az­adatfelvételt­megelőző­12­hónapon­belüli­ részvételre­vonatkoznak.­hazánkban 41 százalékot tett ki azok aránya, akik a 2014-es adatfelvételt megelőző 1 éven belül részt vettek valamilyen képzésen, ami kismértékben meg is haladja az uniós átlagot (2-45.­ ábra).­ Az­ utóbbi­ magasabb­ értéket­ az­ magyarázza,­ hogy­nagyobb­valószínűséggel­lehet­olyan­egyént­találni­a­felmérés­során,­aki­részt­vett­valamilyen­képzésen­egy­éven­belül,­mint­négy­héten­belül.­A­részvételt­ életkor­szerinti­bontásban­vizsgálva­az­látható,­hogy­ a­25–34­évesek­körében­a­legnagyobb­a­képzéseken­ részt­vevők­aránya,­és­az­55–64­éves­korosztályban­ a­legalacsonyabb.­Az­iskolai­végzettség­is­a­felnőttképzésben­való­részvétel­egyik­meghatározó­tényezője:­ sokkal­nagyobb­arányban­vesznek­részt­képzésen­vagy­ oktatáson­a­felsőfokú­végzettségűek,­mint­az­alacsonyan­képzettek­(2-46.­ábra).

A­MUNKAPIAC­MENNyISéGI­éS­MINőSéGI­FELtétELEI

0

0

Megjegyzés: Az ábra a 25-64 éves népességen belül azok arányát mutatja, akik a kérdőíves felmérést megelőző 12 hónapon belül részt vettek oktatáson vagy képzésen a Felnőttképzési felmérés (Adult Education Survey) alapján. (A piros vonal a hazai részvételt jelzi.)

Forrás: Eurostat

2-46. ábra oktatásban vagy képzésben részt vevők aránya életkor és iskolai végzettség szerinti csoportosításban 60 50 40 30 20 10 0

Összesen

%

Felsőfokú végzettségűek

%

Középfokú végzettségűek

60 50 40 30 20 10 0

Alacsonyan képzettek

Összesen

55–64

45–54

%

35–44

%

25–34

60 50 40 30 20 10 0

2-47. ábra A PiSA-teszten elért átlagos eredmények és az egy főre jutó kiadás az alap- és középfokú oktatásban 550

KOR

500 TRK

450

350

IND

COL

CHE LUX

CHI

MEX

400

JPN

FIN CAN EST AUS DEU POL NL BEL NZ CZE FRA UK IRL AUT DNK SLV LTV OECD SWE NOR PRT HUN USA ESP ITA RUS ICL SVK ISR

BRA ARG

20 000

10

18 000

20

10

16 000

30

20

14 000

40

30

12 000

40

Az oktatás minőségére az oktatásra fordított kiadások hatékonysága és a kiadások szintje is hatással van.

Az­oktatási­kiadások­és­az­oktatási­rendszer­eredményessége­között­pozitív­kapcsolat­mutatható­ki:­azokban­ az­ országokban,­ ahol­ a­ nemzeti­ összjövedelem­ nagyobb­részét­fordítják­alap-­és­középfokú­oktatásra,­ a­diákok­átlagosan­jobb­eredményt­érnek­el­a­PISAteszteken­(2-47.­ábra).­Magyarország­ugyanakkor­az­ OECD-átlagtól­nagyobb­mértékben­elmaradó­kiadási­ szint­ellenére­mindössze­10­ponttal­ért­el­alacsonyabb­ pontszámot,­amit­a­közoktatási­kiadások­relatív­hatékonysága­magyarázhat.

10 000

50

8 000

60

50

Svédország Luxemburg Hollandia Dánia Finnország Franciaország Németország Észtország Ausztria Portugália Ciprus Szlovákia Magyarország EU28 Belgium Spanyolország Csehország Szlovénia Málta Nagy-Britannia Olaszország Lettország Litvánia Bulgária Írország Lengyelország Görögország Románia

70

60

6 000

80

70

4 000

%

2 000

%

0

80

Különböző­országok­oktatásra­fordított­költségvetési­ kiadásainak­összehasonlítását­megnehezíti­az­eltérő­ intézményi­struktúra,­mivel­az­államháztartási­rendszeren­kívüli­intézmények­aránya­jelentősen­eltérhet­ az­egyes­országokban.

Átlagos PISA-teszteredmény, 2012

2-45. ábra Az élethosszig tartó tanulásban való részvétel az európai Unió országaiban

Egy főre jutó oktatási kiadás az alap- és a középfokú oktatásban, 2011 (ekvivalens USD, PPP alapon)

Forrás: Eurostat Forrás: OECD

2.2.4. oKtAtáSi KiADáSoK mAGyArorSzáGoN NemzetKözi öSSzevetéSBeN Az oktatásra fordított GDP-arányos kiadások és az egy főre jutó átlagos kiadás a humán tőkébe befektetett beruházásokat mérik. Az­oktatási­kiadások­mértékét­ több­ tényező­ is­ befolyásolja:­ az­ iskoláskorú­ diákok­ létszáma,­amit­alapvetően­a­demográfiai­folyamatok­ határoznak­ meg­ az­ alap-­ és­ középfokú­ oktatásban,­ a­beiratkozottak­aránya,­a­tanárok­bérszínvonala­és­ az­oktatási­rendszer­finanszírozási­struktúrája,­így­például­a­költségvetési­és­a­magánforrások­megoszlása.­

Az oktatásra fordított költségvetési kiadások GDParányos mértéke magyarországon alacsonyabb volt az oecD-országokra jellemző átlagos értéknél 2011ben.­Ekkor­az­oktatási­kiadások­a­GDP­4,4­százalékát­ tették­ki­hazánkban,­ami­elmarad­az­OECD-országok­5,3­ százalékos­átlagos­értékétől­(2-48.­ábra).­A­költségvetési­ kiadások­9,5­százalékát­költöttük­oktatásra­2011-ben,­ ami­az­egyik­legalacsonyabb­érték­az­OECD-országokban.­A magyar GDP-arányos kiadási szint összhangban van a visegrádi országok átlagával,­de­a­költségvetési­ kiadások­ arányában­ kifejezett­ ráfordítás­ mintegy­ 1,5­ százalékponttal­elmarad­a­többi­visegrádi­ország­átlagától­a­magasabb­újraelosztási­ráta­következtében.­

NÖVEKEDÉSI JELENTÉS • 2015

51

MAGYAR NEMZETI BANK

%

%

Japán Szlovákia Olaszország Ausztrália Csehország Németország Magyarország Spanyolország Egyesült Államok Lengyelország Korea Mexikó Portugália Kanada Észtország Svájc Szlovénia OECD-átlag Hollandia Ausztria Franciaország Nagy-Britannia Izrael Írország Svédország Új-Zéland Finnország Belgium Izland Norvégia Dánia

8 7 6 5 4 3 2 1 0

24 21 18 15 12 9 6 3 0

GDP-arányos oktatási kiadások (bal skála) Oktatási közkiadások a költségvetési kiadások százalékában (jobb skála)

a­kiadások­reálértéken­több­mint­20­százalékkal­mérséklődtek­2005­és­2011­között­(2-50.­ábra).­Eközben­ a­ felsőoktatásra­ fordított­ költségvetési­ kiadások­ 12­ százalékkal­bővültek.­A­közoktatási­kiadások­csökkenését­indokolhatják­részben­a­demográfiai­folyamatok­is:­hazánkban­2005­és­2011­között­2,3­millió­főről­ mintegy­8­százalékkal,­180­ezer­fővel­csökkent­az­iskoláskorú­népesség­létszáma.52­Végül­meg­kell­jegyezni,­hogy­a­2012­után­megvalósult­intézkedések­(mint­ a­ 2013-ban­ elindított­ pedagógus-életpályamodell)­ hatására­az­oktatásra­fordított­költségvetési­kiadások­ növekedésnek­indultak:­2015-ben­várhatóan­a­GDP­ 4,9–5­százalékát­fordítjuk­oktatásra.53 2-50. ábra Az egyes képzési szintekre fordított költségvetési kiadások változása 2005 és 2011 között

Forrás: OECD (2015)

2-49. ábra Az oktatásra fordított költségvetési kiadások alakulása 2005 és 2012 között a GDP arányában 6,5

%

%

6,5

6,0

6,0

5,5

5,5

5,0

5,0

4,5

4,5

4,0

4,0

3,5

3,5

3,0

2005

2006

2007

Magyarország V4 országok

2008

2009

2010

Lengyelország Csehország

2011

2012

3,0

EU27 Szlovákia

Forrás: Eurostat, COFOG-adatbázis

Az oktatásra fordított költségvetési kiadások­–­a­rendelkezésre­álló­adatok­alapján­–­2005 és 2012 között összességében csökkenő tendenciát mutattak hazánkban:­a­2005.­évi­5,8­százalékról­1­százalékponttal­ mérséklődtek­2012-ig,­miközben­az­EU­27­tagállamára­ jellemző­átlagos­érték­lényegében­stagnált.­A­gazdasági­válság­miatti­költségvetési­kiigazítások­több­európai­ országban,­így­hazánkban­is­az­oktatásra­fordított­kiadások­mérséklését­tették­szükségessé­(2-49.­ábra).­ A­kiigazítások­az­alap-­és­középfokú­oktatási­kiadásokat­ érintették­a­legnagyobb­mértékben­Magyarországon:­

180 160 140 120 100 80 60 40 20 0

2005 = 100

2005 = 100

Magyarország Olaszország Izland Dánia Szlovénia Portugália Franciaország Svédország Észtország Egyesült Államok Németország Japán Ausztria Svájc Norvégia Hollandia Mexikó Finnország Spanyolország OECD-átlag Lengyelország Csehország Kanada Belgium Szlovákia Oroszország Ausztrália Új-Zéland Korea Írország

2-48. ábra oktatásra fordított költségvetési kiadások 2011-ben a GDP arányában és a költségvetési kiadások százalékában

Alap- és középfokú oktatás

180 160 140 120 100 80 60 40 20 0

Felsőfokú oktatás

Megjegyzés: Konstans árakon számítva.

Forrás: OECD (2014)

Az oktatási kiadások mértéke jelentős eltérést mutat képzési szintenként.­Az­OECD-országokban­az­oktatási­ kiadások­kétharmadát­jelentik­az­alap-­és­középfokú­ oktatásra­fordított­kiadások,­hazánkban­az­arány­ennél­ alacsonyabb,­58­százalékot­tesz­ki.­jelentős­elmaradás­ látható­az­alap-­és­középfokú­intézményekre­fordított­ GDP-arányos­kiadási­szint­tekintetében­is:­a­3,6­százalékos­OECD-átlagtól­mintegy­1­százalékponttal­alacsonyabb­a­magyar­érték­(2-51.­ábra).­A­magyar­költségvetés­a­GDP­1,1­százalékát­fordítja­felsőoktatásra,­ami­ kisebb­mértékű­nemzetközi­elmaradást­jelent,­mint­ a­közoktatásban.­Összességében­az­oktatási­rendszer­ rendelkezésére­álló­költségvetési­források­nemzetközi­összevetésben­alacsonyak:­az­alap-,­közép-­és­felsőfokú­oktatásra­fordított­közkiadások­hazánkban­az­

­KSH­(2015).­Az­iskoláskorú­népesség­létszáma­a­3–22­éves­népesség­számát­tartalmazza. ­­A­2015.­évi­költségvetési­törvény­alapján­az­oktatási­kiadások­a­GDP­4,8­százalékát­teszik­ki,­aminél­kismértékben,­a­GDP­körülbelül­0,1­százalékával­magasabb­összegben­alakulhatnak­az­oktatási­kiadások­idén.

52

53

52

NövEKEdésI jElENTés • 2015

A­MUNKAPIAC­MENNyISéGI­éS­MINőSéGI­FELtétELEI

2-51. ábra Az oktatásra fordított költségvetési kiadások megoszlása képzési szintek között a GDP arányában %

%

10 8

6

6

4

4

2

2

0

0

Törökország Szlovákia Csehország Magyarország Japán Chile Spanyolország Olaszország Németország Lengyelország Korea Észtország Egyesült Államok Mexikó EU21 átlaga Ausztrália Svájc OECD-átlag Ausztria Szlovénia Franciaország Portugália Hollandia Izrael Svédország Finnország Belgium Nagy-Britannia Dánia Írország Izland Új-Zéland Norvégia

8

Egyéb kiadások Iskola előtti oktatás Felsőfokú oktatás Alapfokú és középfokú oktatás OECD-átlag – alapfokú és középfokú oktatás

Megjegyzés: Az ábra az oktatásra fordított közvetlen kiadásokat és a háztartásoknak juttatott, oktatással kapcsolatos állami támogatásokat mutatja.

Forrás: OECD (2014)

OECD-országok­alap-­és­középfokú­oktatásra­szánt­átlagos­kiadási­szintjével­egyeznek­meg.

Az azonos szintű GDP-arányos költségvetési ráfordítások mögött eltérő egy főre jutó kiadások állnak (2-52.­ábra).­Az­egy­főre­jutó­kiadási­szint­vizsgálatát­ a­demográfiai­folyamatok­is­indokolják­a­csökkenő­létszámú­iskoláskorú­népesség­miatt.­A­Magyarországgal­közel­azonos­összegű­GDP-arányos­közkiadásokkal­ jellemzett­országokban­–­például­Németországban­és­ Csehországban­–­érdemben­magasabb­az­egy­diákra­ fordított­kiadás,­amit­a­nagyobb­összegű­magánforrások­és­a­magasabb­egy­főre­jutó­GDP­magyarázhat.­ Az­oktatási­kiadások­közötti­eltéréshez­jelentős­részben­hozzájárulhat­a­gazdasági­fejlettség­mértéke:­az­ egy­főre­jutó­GDP­24­százalékát­fordítottuk­oktatásra­ hazánkban­2011-ben,­ami­megközelítette­a­Németországra­és­az­OECD-országokra­jellemző­27­százalékos­ értéket,­ és­ meghaladta­ a­ Szlovákiára­ vonatkozó­ 23­ százalékos­arányt.54

18 000 Egy főre jutó oktatási kiadások, 2011

10

2-52. ábra Az oktatási intézmények által az egy főre fordított oktatási kiadások és az oktatásra fordított GDP-arányos költségvetési kiadások, 2011 CHE

USA

16 000

NOR

AUT

14 000

SWE NL FRA BEL AUS DEU IRE ESP SLV FIN ICL UK ITA KOR NZ PRT CZE ISR SVK POL EST HUN MEX

12 000

JAP

10 000 8 000 6 000 4 000

DEN

2 000 0

3

4

5

6

7

8

Oktatásra fordított költségvetési kiadások (a GDP arányában), 2011

Megjegyzés: Az oktatási intézmények által az egy főre fordított oktatási kiadások Írország, Lengyelország, Magyarország, Olaszország, Portugália és Svájc esetében csak az állami intézmények ráfordításait mutatják.

Forrás: OECD (2014), OECD (2015)

a­legnagyobb­nemzetközi­elmaradást:­egy­diákra­az­ OECD-átlag­49­százalékát­fordítottuk­2011-ben­(2-53.­ ábra).­ A­ nemzetközi­ adatok­ alapján­ a­ képzési­ szint­ emelkedésével­a­kiadási­szint­is­emelkedik,­ezzel­szemben­hazánkban­az­alapfokú­és­a­középfokú­oktatásban­ lényegében­azonos­összeget­költünk­egy­főre­jutóan.­ A hasonló gazdasági fejlettségű lengyelországhoz képest 20 százalékos elmaradást mutattak az egy főre jutó oktatási kiadások hazánkban 2011-ben. Az egy főre­jutó­átlagos­kiadási­szintet­tekintve­hazánk­a­legalacsonyabbak­ közé­ tartozik­ az­ OECD-országokban,­ ennél­alacsonyabb­ráfordítás­csak­Mexikóban,­törökországban­és­Chilében­figyelhető­meg.

Az egy főre jutó kiadási szint a felsőoktatásban részt vevők esetében az oecD-átlagnál 34 százalékkal alacsonyabb magyarországon,­ amit­ részben­ a­ kutatásra­ és­ fejlesztésre­ fordított­ alacsonyabb­ kiadások­ magyarázhatnak.­ Az­ egy­ főre­ jutó­ kiadások­ szintjét­ a­ képzés­ átlagos­ időtartama­ is­ befolyásolja:­ azokban­ az­ országokban,­ ahol­ ez­ hosszabb,­ alaAz egy főre jutó kiadások magyarországon az oecD- csonyabb­ egy­ főre­ jutó­ éves­ kiadási­ szint­ adódik.55 országokra jellemző átlagos érték 57 százalékát tették Az­OECD-átlagnál­alacsonyabb­kiadási­szinthez­emelki 2011-ben. Képzési­szintek­szerinti­bontásban­az­egy­ lett­a­magánforrások­kisebb­aránya­is­hozzájárulhat­ főre­jutó­kiadások­a­középfokú­oktatásban­mutatják­ hazánkban.­

­OECD­(2014) ­­OECD­(2014)

54 55

NÖVEKEDÉSI JELENTÉS • 2015

53

MAGYAR NEMZETI BANK

25 000

Ekvivalens USD, PPP alapon

20 000 15 000 10 000

0

Törökország Mexikó Chile Magyarország Csehország Észtország Szlovákia Portugália Lengyelország Izrael Franciaország Korea Spanyolország Németország Hollandia Új-Zéland Finnország Japán OECD-átlag Olaszország Írország Ausztrália Szlovénia Belgium Dánia Nagy-Britannia Svédország Ausztria Norvégia Svájc

5 000

Felsőfokú oktatás Alapfokú oktatás

Középfokú oktatás

Megjegyzés: Az oktatási intézmények által az egy főre fordított oktatási kiadások Írország, Lengyelország, Magyarország, Olaszország, Portugália és Svájc esetében csak az állami intézmények ráfordításait mutatják.

Forrás: OECD (2014)

A nemzetközi tendenciák alapján a felsőoktatásban egyre nagyobb részarányt tesznek ki a magánforrások,­amelyek­tartalmazzák­többek­között­a­háztartások­ kiadásait­(például­tandíjat)­és­a­vállalatok­ráfordításait­ is.­Az­OECD-országokban­a­magánkiadások­szintje­reálértéken­több­mint­kétszeres­lett­2000­és­2009­között,­a­magánforrások­felsőoktatási­kiadásokból­való­ részesedése­a­2000.­évi­23­százalékról­30­százalékra­ emelkedett­2009-ig.56­Az­átlag­mögötti­értékek­jelentős­szóródást­mutatnak:­Koreában­és­Nagy-Britanniában­például­70­százalék­körül­alakult,­míg­a­skandináv­ országokban­4–10­százalékot­tett­ki­a­magánforrások­ részaránya­ 2011-ben.57­ A­ teljes­ oktatási­ rendszert­ tekintve­a­felsőoktatás­az­a­képzési­szint,­ahol­a­legmagasabb­a­privát­források­aránya.­Magyarországon­ –­a­legutolsó­elérhető­adat­alapján­–­az­oktatási­intézményekre­fordított­magánkiadások­a­GDP­0,5­százalékát­ jelentették­ 2006-ban,­ ami­ megközelítőleg­ 9­ százalékos­részesedést­jelentett­az­oktatási­kiadások­ teljes­összegéből,­kismértékben­elmaradva­az­uniós­ országok­12­százalék­körüli­értékétől.58

fizetésének­megközelítőleg­a­felét,­53­százalékát­tette­ ki­2012-ben. Ez­az­arány­Szlovákia­után­a­legalacsonyabb­értéket­jelenti­az­OECD-országokban,­ahol­az­ átlagos­ érték­ 88­ százalékos­ volt­ 2012-ben.­ jelentős­ elmaradás­ figyelhető­ meg­ a­ bérek­ abszolút­ szintjét­ vizsgálva­ is:­ a­ középiskolai­ tanárok­ fizetése­ 15­ éves­ munkatapasztalat­mellett­átlagosan­13­500­dollár­körül­alakult­2012-ben­Magyarországon,­ami­az­OECDországokra­jellemző­átlag­egyharmadának­felelt­meg­ (2-54.­ ábra).­ A­ visegrádi­ országokhoz­ képest­ sokkal­ kisebb­mértékű,­25­százalékos­elmaradás­figyelhető­ meg­a­tanári­bérek­esetében.­Ezt­felismerve­a­tanári­pálya­vonzóbbá­tétele­érdekében­a­Kormány­2013­ szeptemberében­elindította­a­pedagógus-életpályamodellt,­amely­2013­és­2017­között­átlagosan­40­százalékos­béremelést­eredményez­a­pedagógusok­számára.­ 2-54. ábra A közoktatási intézményekben dolgozó középiskolai tanárok fizetése a felsőfokú végzettséggel rendelkező 25–64 éves munkavállalók fizetésének százalékában, 2012 140

%

%

140

120

120

100

100

80

80

60

60

40

40

20

20

0

0

Korea Spanyolország Luxemburg Portugália Törökország Új-Zéland Kanada Finnország Németország Nagy-Britannia Ausztrália Görögország Dánia OECD-átlag Belgium (Fl.) Franciaország Izrael Észtország Lengyelország Svédország Belgium (Fr.) Hollandia Írország Szlovénia Chile Norvégia Egyesült Államok Olaszország Ausztria Csehország Magyarország Szlovákia

2-53. ábra egy főre jutó kiadás oktatási szintenként, 2011

Megjegyzés: A fenti adatok még nem tartalmazzák a 2013 szeptemberében elindított pedagógus-életpályamodell hatásait.

Forrás: OECD

A tanárok bérszínvonala és a diákok PiSA-teszten matematikából elért teljesítménye között pozitív kapcsolat mutatható ki azokban­az­országokban,­ahol­az­egy­ főre­jutó­GDP­meghaladja­a­20­000­dollárt.59­Az­ennél­ fejletlenebb­országokban­nem­mutatható­ki­kapcsolat,­ Az oktatási kiadások jelentős részét a tanárok fizetése ami­arra­utal,­hogy­az­oktatáshoz­szükséges­erőforráadja, amely nemzetközi összevetésben összességé- sok­sem­állnak­rendelkezésre.­Hosszú­távon­a­pedagóben továbbra is elmaradást mutat magyarországon. gus-béremelés­az­oktatás­minőségének­javításán­túl­ A­ közoktatási­ intézményekben­ dolgozó­ középiskolai­ ahhoz­is­hozzájárulhat,­hogy­egyre­több­jó­képességű­ tanárok­ fizetése­ a­ diplomás­ munkavállalók­ átlagos­ tanuló­számára­váljon­vonzóvá­a­tanári­pálya.­ ­OECD­(2012) ­Magyarországra­vonatkozó­adat­nem­érhető­el­az­OECD­adatbázisában.

58 ­Eurostat­(2015) 59 ­­OECD­(2014) 56 57

54

NövEKEdésI jElENTés • 2015

A­MUNKAPIAC­MENNyISéGI­éS­MINőSéGI­FELtétELEI

2.3. Egészségi állapot

Az egészségi állapot legegyszerűbben a népesség várható élettartamával ragadható meg. Az egészségi állapot és a gazdasági növekedés közötti kapcsolat ugyanakkor kétirányú,­mivel­a­gazdagabb­országok­az­ összjövedelem­nagyobb­részét­tudják­egészségügyi­kiadásokra­fordítani,­jobb­életkörülmények­között­élnek,­ és­egészségtudatosabbak­lehetnek.­A­Preston-görbe­ alapján­az­egy­főre­jutó­GDP­az­egészségi­állapot­egyik­ meghatározó­tényezője:­minél­magasabb­az­egy­főre­ jutó­jövedelem,­annál­magasabb­a­várható­élettartam­ (2-55.­ ábra).­ A­ görbe­ alakja­ alapján­ az­ alacsonyabb­

jövedelmű­országokban­a­GDP­növekedése­nagyobb­ mértékben­növeli­a­várható­élettartamot,­mint­a­magasabb­jövedelmű­országokban.

2-55. ábra Preston-görbe az oecD-országok adatain, 2012

Születéskor várható élettartam, 2012

Az oktatás során megszerzett tudás mellett a népesség egészségi állapota is része a humán tőkeállománynak, és több csatornán keresztül is hozzájárulhat a gazdasági növekedéshez.60­Egyrészt­az­egészségi­állapot­erősen­meghatározza­a­munkaerőpiaci­részvételt­ (a­munkaerő-állomány­létszámát)­és­produktivitást,­így­ az­egészségi­állapot­javulása­magasabb­egy­főre­jutó­ jövedelmet­eredményezhet.­Az­egészséges­munkavállalók­kisebb­valószínűséggel­hiányoznak­a­munkahelyről­betegség­miatt,­és­idősebb­korban­tovább­képesek­ a­munkaerőpiacon­maradni.­A­betegség­miatti­távollét­ átlagosan­az­éves­munkaidő­3–6­százalékát­teszi­ki­az­ európai­országokban,­és­a­GDP­2,5­százalékának­megfelelő­éves­költséggel­jár.61­A­betegen­ledolgozott­munkanapok­termelékenységveszteséget­eredményeznek.­ Másrészt­egy­egészséges­társadalom­nagyobb­fizikai­ tőkét­képes­felhalmozni.­A­magasabb­várható­élettartam­megnöveli­a­nyugdíjban­töltött­évek­számát­és­ az­időskori­fogyasztás­biztosítása­érdekében­nagyobb­ megtakarítási­rátát,­vagyis­nagyobb­tőkefelhalmozást­ eredményez.62­ Emellett­ az­ egy­ főre­ jutó­ fizikai­ tőke­ azért­is­emelkedhet,­mert­az­egészséges­munkavállalók­ munkaráfordításának­emelkedése­megnövelheti­a­tőke­határtermékét.63­Harmadrészt­a­magasabb­várható­ élettartam­hatására­az­oktatásba­történő­beruházás­is­ nagyobb­lehet,­mivel­a­hosszabb­élettartam­megnöveli­ a­beruházás­megtérülését.64

ICL JAP ESP ITA FRA SWE AUS NZ KOR FINNL ISR UK AUT EL PT DEU IRL DEN BEL SLV CHI

83 81 79

CHE

LUX NOR

CZE POL

77

HUN TUR MEX

75 73

EST SVK

0

20 000 40 000 60 000 80 000 Egy főre jutó GDP, 2012 (US$)

100 000

Forrás: OECD

A várható élettartam emelkedése szignifikáns pozitív hatással van a gazdasági növekedésre. A­gazdasági­ növekedés­szempontjából­a­várható­élettartam65­szintje­és­az­emelkedés­mértéke­is­fontos.­Amennyiben­az­ egészségre­a­humán­tőke­egyik­összetevőjeként,­azaz­ termelési­tényezőként­tekintünk,­akkor­a­GDP-növekedésnek­az­egészségi­állapot­javulásával,­azaz­a­várható­ élettartam­emelkedésével­való­korrelációját­feltételezhetjük.66­Egy­másik­megközelítés­alapján­az­egészségi­állapot­a­technológiai­innováción­keresztül­növeli­ a­GDP-t,­így­a­termelékenységnövekedés­mozog­együtt­ az­egészségi­állapot­szintjével,­azaz­a­várható­élettartam­értékével.67­Aghion­és­szerzőtársai­(2010)­az­egy­ főre­jutó­GDP­növekedési­ütemét­a­várható­élettartam­ változásával,­az­időszak­elején­fennálló­várható­élettartammal­és­a­kezdeti­egy­főre­jutó­GDP-vel­magyarázták­ 96­ország­1960­és­2000­közötti­adatain.­Eredményeik­

­Bloom­és­szerzőtársai­(2004) ­EC­(2013) 62 ­jack­és­Lewis­(2009) 63 ­Weil­(2007) 64 ­jayachandran­és­Lleras-Muney­(2008) 65 ­­A­ várható­ élettartam­ azon­ életévek­ átlagos­ száma,­ amennyi­ ideig­ egy­ egyén­ kora­ és­ neme­ szerint­ várhatóan­ élni­ fog,­ amennyiben­ az­ adott­ időszakban­megfigyelhető­korspecifikus­halandósági­ráták­fennmaradnak­az­egyén­hátralévő­évei­során­(Wilkie­és­young­2009).

66 ­Mankiw­és­szerzőtársai­(1992) 60 61

NÖVEKEDÉSI JELENTÉS • 2015

55

MAGYAR NEMZETI BANK

alapján­a­várható­élettartam­kezdeti­szintje­és­emelkedésének­mértéke­is­szignifikánsan­pozitív­hatással­ van­az­egy­főre­jutó­GDP­növekedési­ütemére. Bloom­ és­szerzőtársai­(2004)­eredményei­szerint­a­várható­ élettartam­1­évvel­való­megemelkedése­hosszú­távon­ 4­százalékkal­magasabb­GDP-t­eredményez.

A­magyar­népesség­egészségi­állapota­nemzetközi­öszszevetésben­rossz,­és­elmarad­a­gazdasági­fejlettségünk­által­indokolt­szinttől­(2-55.­ábra).­A­születéskor­ várható­élettartam­az­elmúlt­évtizedekben­fokozatosan­emelkedett­hazánkban,­ennek­ellenére­továbbra­ is­ a­ magyar­ érték­ az­ egyik­ legalacsonyabb­ az­ Európai­Unióban­(2-56.­ábra).­Magyarországon­2013-ban­ a­születéskor­várható­élettartam­79­év­volt­a­nők­és­ 72­év­a­férfiak­esetében.­Ezek­az­értékek­a­férfiaknál­ 6­évvel,­a­nőknél­4­évvel­maradnak­el­az­EU­28­tagállamának­átlagától­(2-57.­ábra).­A­Magyarországgal­ közel­ megegyező­ egy­ főre­ jutó­ GDP-vel­ rendelkező­ Lengyelországban­átlagosan­mintegy­2­évvel­hosszabb­ a­születéskor­várható­élettartam.­Az­életkilátások­tekintetében­hazánktól­csak­Lettország,­Litvánia,­románia­és­Bulgária­marad­el­uniós­viszonylatban.­ 2-56. ábra Születéskor várható élettartam az európai Unió országaiban, 2013

85

80

85

Év

Év

85

80

80

75

75

70

70

65

65

75

70

65

­KSH­(2010) ­Bálint­és­Kovács­(2015) 69 ­KSH­(2015) 67

68

NövEKEdésI jElENTés • 2015

Magyarország – Férfiak Magyarország – Nők

2013

2012

2011

2010

2009

2008

2007

2006

2005

2004

Spanyolország Franciaország Olaszország Ciprus Finnország Portugália Málta Görögország Luxemburg Svédország Ausztria Szlovénia EU28 Hollandia Németország Belgium Írország Nagy-Britannia Dánia Észtország Csehország Lengyelország Horvátország Szlovákia Litvánia Magyarország Lettország Románia Bulgária 60 60 65 70 75 80 85 90

2003

Nők

Megjegyzés: A nők várható élettartama szerint rendezve.

Forrás: Eurostat

56

2-57. ábra A születéskor várható élettartam alakulása magyarországon és az eU28-országokban, 2002–2013

2002

Férfiak

hazánkban a 65 évnél fiatalabb generációk halandóságának csökkenése teszi ki a várható élettartam növekedésének jelentős részét.­ Ezzel­ szemben­ az­ uniós­ országok­ többségében­ a­ várható­ élettartam­ emelkedését­elsősorban­az­okozza,­hogy­az­idősebb­ emberek­egyre­magasabb­életkort­érnek­el.67­A­férfiak­ születéskor­várható­élettartama­1990­és­2013­között­ 65­évről­72­évre­emelkedett­Magyarországon.­Az­élettartam-növekedésen­belül­kevesebb,­mint­1­év­adódott­a­csecsemőhalandóság­csökkenéséből,­és­1,5­év­ növekményt­a­65­évnél­idősebb­népesség­halandóságának­mérséklődése­eredményezett.68­Az­úgynevezett­ idő­előtti­(65­év­alatti)­halálozások­csökkenése­5­évvel­ növelte­meg­a­férfiak­születéskor­várható­élettartamát­ 1990­és­2013­között,­és­a­javulás­jelentős­része­a­40– 64­éves­korosztályhoz­kapcsolódott.­A­nők­születéskor­ várható­élettartama­5­évvel­emelkedett­1990­és­2013­ között,­ennek­felét­a­65­évnél­idősebb­népesség­mortalitásának­javulása­eredményezte,­de­a­fiatal­felnőttek­ és­a­középkorúak­életkilátásai­is­javultak.

EU28 – Férfiak EU28 – Nők

Forrás: Eurostat

A magyar lakosság átlagosan kevesebb egészséges életévre számíthat, mint az uniós országok lakói, jóllehet ez a mutató kedvezőbb képet mutat, mint a születéskor várható élettartam (2-58.­ ábra).­ Az­egészségesen­várható­élettartam­azt­mutatja­meg,­ hogy­egy­átlagos­egyén­adott­életkorban­várhatóan­ hány­ évet­ tölthet­ egészségi­ állapotából­ származó­ korlátozottságtól­ mentesen.69­ Míg­ a­ születéskor­ várható­ élettartam­ tekintetében­ a­ 24–25.­ helyen­

A­MUNKAPIAC­MENNyISéGI­éS­MINőSéGI­FELtétELEI

állunk­az­uniós­országok­között,­addig­az­egészséges­ életévek­rangsorában­a­20.­helyen­vagyunk,­megelőzve­ többek­ között­ Dániát­ és­ Németországot­ is.­ Annak­ ellenére,­hogy­a­születéskor­várható­élettartam­7­évvel­ magasabb­a­nők­esetében,­mint­a­férfiaknál,­a­nők­és­ a­férfiak­egészséges­várható­életéveinek­száma­csak­1­ év­eltérést­mutat­Magyarországon.­Ezt­az­magyarázza,­ hogy­ az­ ápolást­ igénylő,­ korlátozott­ egészségi­ állapotban­töltött­évek­száma­alacsonyabb­a­férfiaknál,­ mint­a­nőknél.­A­magyar­átlagos­érték­csak­1,5–2­évvel­ marad­ el­ az­ uniós­ országokra­ vonatkozó­ átlagtól.­ A­65­éves­korban­várható­egészséges­életévek­száma­ Magyarországon­csak­öt­uniós­országnál­kedvezőbb­ (románia,­Litvánia,­észtország,­Lettország,­Szlovákia).

2-58. ábra A születéskor egészségesen várható élettartam az európai Unió országaiban, 2013 Málta Írország Bulgária Svédország Görögország Ciprus Nagy-Britannia Franciaország Csehország Spanyolország Belgium Luxemburg Lengyelország Portugália Litvánia EU28 Olaszország Horvátország Ausztria Magyarország Szlovénia Dánia Románia Hollandia Észtország Németország Szlovákia Lettország

élettartam­ 3,5­ évvel,­ az­ egészséges­ életévek­ száma­ pedig­átlagosan­7­évvel­emelkedett.­Összességében­ az­elmúlt­időszakban­jelentősen­mérséklődött­a­lemaradásunk­az­uniós­országokhoz­képest­az­egészséges­ életévek­tekintetében. magyarországon a leggyakoribb halálozási okok a szív- és érrendszeri betegségekhez, valamint a daganatos megbetegedésekhez kapcsolódnak.­A­férfiak­ közül­legtöbben­a­keringési­rendszer­betegségeiben­ haltak­meg­2012-ben,­és­a­100­ezer­főre­jutó­halálozások­száma­az­EU-tagállamokra­vonatkozó­átlagos­érték­ kétszeresét­teszi­ki­(2-6.a­és­2-6.b­táblázat).­A­magyar­ ráta­a­többi­visegrádi­országban­megfigyelhető­arányszámnál­is­magasabb.­A­daganatos­megbetegedések­ a­ teljes­ férfi­ lakosságon­ belül­ a­ második­ leggyakoribb,­a­65­éven­aluliak­körében­(a­korai­halálozások­ tekintetében)­a­leggyakoribb­halálok.­A­magyar­népességen­belül­a­férfiak­halálozási­rátája­érdemben­ meghaladja­a­nőkre­vonatkozó­értéket.­A­nők­körében­ megfigyelhető­halálozási­ráták­az­uniós­országok­és­ a­többi­visegrádi­ország­átlagos­értékénél­magasabbak.­ A­kardiovaszkuláris­megbetegedések­miatti­halálozások­száma­kétszerese­volt­az­uniós­átlagnak­2012-ben.­ A­65­évnél­fiatalabb­nők­esetében­a­daganatos­megbetegedések­jelentik­a­vezető­halálokot.­ Uniós összevetésben magas a korai halálozást mutató potenciálisan elvesztett életévek száma hazánkban, azaz­a­konvencionálisan­elvárt­átlagos­élettartam­(a­ nemzetközi­gyakorlat­alapján­70­év)­előtti­halálozások­miatti­átlagos­életévveszteség.70­Az­Eurostat­adatai­ alapján­Magyarországon­2012-ben­100­ezer­főre­5464­

10

20

Férfiak, 2013

30

40

50

60

70

80

Nők, 2013

Megjegyzés: A férfiak élettartama szerint rendezve.

Forrás: Eurostat

A magyar adatok évről évre javuló egészségi állapotra utalnak.­2005­és­2013­között­77­évről­79­évre­ emelkedett­ a­ nők­ születéskor­ várható­ élettartama,­ eközben­az­egészséges­életévek­születéskor­várható­ száma­54­évről­60­évre­emelkedett.­Mindez­arra­utal,­ hogy­ a­ várható­ élettartam­ emelkedésénél­ nagyobb­ mértékben­bővült­az­egészségesen­várható­életévek­ száma­hazánkban.­Ugyanezen­időszak­alatt­az­uniós­ országokban­kismértékben­még­csökkent­is­ez­a­szám,­ de­még­mindig­meghaladja­a­magyar­értéket.­2005­és­ 2013­között­a­férfiak­esetében­a­születéskor­várható­

2-59. ábra A potenciálisan elvesztett életévek száma, 2012 8 000

8 000

7 000

7 000

6 000

6 000

5 000

5 000

4 000

4 000

3 000

3 000

2 000

2 000

1 000

1 000

0

Litvánia Lettország Észtország Magyarország Lengyelország Csehország Finnország Belgium Portugália Görögország Nagy-Britannia Dánia Németország Ausztria Hollandia Spanyolország Olaszország Svédország Luxemburg

0

0

Forrás: OECD (2015)

­­Ez­jelenleg­megegyezés­szerint­70­év,­azaz­a­mutató­az­elhunyt­személy­által­0–70­év­potenciális­élettartamból­le­nem­élt­évek­számát­mutatja­ (ESKI­2015).

70

NÖVEKEDÉSI JELENTÉS • 2015

57

MAGYAR NEMZETI BANK

2-6.a táblázat Standardizált halálozási ráták magyarországon és a visegrádi országokban, férfiak, 2012 Teljes népesség

Összesen

ebből: keringési rendszer betegségei

ebből: daganatos megbetegedések

ebből: légzőrendszer betegségei

EU28

1281

462

358

117

Csehország

1656

834

399

105

Lengyelország

1767

814

423

116

Magyarország

1940

944

505

121

Szlovákia

1862

837

461

139

Összesen

ebből: keringési rendszer betegségei

ebből: daganatos megbetegedések

ebből: légzőrendszer betegségei

EU28

297

73

97

12

Csehország

359

107

108

16

Lengyelország

506

151

127

17

Magyarország

561

172

190

24

Szlovákia

467

133

134

21

65 évnél fiatalabbak

Megjegyzés: 100 ezer lakosra jutó halálozások száma.

Forrás: Eurostat

2-6.b táblázat Standardizált halálozási ráták magyarországon és a visegrádi országokban, nők, 2012 Teljes népesség

Összesen

ebből: keringési rendszer betegségei

ebből: daganatos megbetegedések

ebből: légzőrendszer betegségei

EU28

849

340

204

63

Csehország

1088

610

232

54

Lengyelország

1031

542

224

48

Magyarország

1215

670

271

56

Szlovákia

1186

621

233

60

Összesen

ebből: keringési rendszer betegségei

ebből: daganatos megbetegedések

ebből: légzőrendszer betegségei

EU28

146

25

69

6

Csehország

162

35

72

7

Lengyelország

195

44

86

7

Magyarország

245

59

109

12

Szlovákia

187

40

79

7

65 évnél fiatalabbak

Megjegyzés: 100 ezer lakosra jutó halálozások száma.

Forrás: Eurostat

elvesztett­életév­jutott,­azaz­ennyi­év­hiányzott­ahhoz,­ hogy­mindenki­elérje­a­70­éves­életkort­(2-59.­ábra).­ A­balti­államok­után­ez­az­egyik­legmagasabb­érték­Európában.­Hazánkban­jelentős­továbbá­a­nemek­közötti­ különbség:­a­férfiak­több­mint­kétszer­annyi­életévet­ veszítenek­el­a­potenciális­70­évből,­mint­a­nők.­ A nemzetközi összevetésben magas magyar halálozási ráta és a potenciálisan elvesztett életévek száma felhívja a figyelmet a prevenció és a szűrővizsgálatok 58

NövEKEdésI jElENTés • 2015

fontosságára.­ A­ prevenció­ szerepének­ erősítésével­ csökkenthető­a­krónikus­betegségekre­hosszú­távon­ fordítandó­ egészségügyi­ kiadások­ összege,­ és­ meghosszabbítható­az­egészséges­életévek­száma.

Az egészségi állapot nemcsak közvetlenül az egészségügyi szolgáltatásokon keresztül javítható, mivel az egészségi állapotra több tényező is hatással van. Az­egészségi­állapotot­befolyásolja­a­társadalmi­ és­gazdasági­környezet,­a­fizikai­környezet,­az­egyén­

A­MUNKAPIAC­MENNyISéGI­éS­MINőSéGI­FELtétELEI

magyarországon nemzetközi összevetésben átlag alatti az egészségügyi kiadások mértéke. Az egészségügyi kiadások produktív költségvetési kiadások,­mivel­a­munkaképes­ korúak­ egészségére­ fordított­ kiadások­ megnövelhetik­az­egészségben­töltött­életévek­számát,­és­ ezáltal­a­munkában­töltött­évek­számát­is.­A­rossz­egészségi­állapotban­szerepet­játszhat­az­egészségügyi­ráfordítások­alacsony­szintje­is.­Hazánkban­2013-ban­magán-­és­ állami­forrásból­összesen­a­GDP­7,4­százalékát­költöttük­ egészségügyre,­ez­az­érték­elmarad­az­OECD-országokra­ vonatkozó­9­százalékos­átlagos­értéktől­(2-60.­ábra).­Magyarországon­a­magánforrások­aránya­kismértékben­még­ meg­is­haladja­a­nemzetközi­átlagot,­ugyanakkor­a­költségvetési­kiadások­szintje­alacsonyabb­az­OECD-átlagnál.­ A­GDP-arányos­egészségügyi­kiadások­és­a­születéskor­ várható­élettartam­között­pozitív­kapcsolat­mutatható­ki­ (2-61.­ábra).­Az­egészségügyi­kiadások­hatékonyságának­ javításával­és­a­ráfordítások­növelésével­tovább­javítható­ a­magyar­népesség­egészségi­állapota.

18 16 14 12 10 8 6 4 2 0

%

%

Egyesült Államok Hollandia Svájc Svédország Németország Franciaország Dánia Japán Belgium Kanada Ausztria Új-Zéland Görögország Portugália Norvégia Nagy-Britannia Olaszország Izland Szlovénia Finnország Szlovákia Chile Magyarország Izrael Csehország Korea Lengyelország Mexikó Észtország Törökország

A magyar népesség rossz egészségi állapotában meghatározó szerepe lehet az életmódbeli tényezőknek, hazánkban­ugyanis­az­uniós­átlaghoz­viszonyítva­magas­arányú­az­alkoholfogyasztás­és­a­dohányzás,­valamint­a­túlsúlyosak­száma­is­a­népességhez­viszonyítva.­Lackó­(2010)­eredményei­szerint­a­magyar­férfiak­ rossz­egészségi­állapota­a­fenti,­életmóddal­összefüggő­okokra­vezethető­vissza,­de­a­szabadidő­rovására­ megvalósuló­többletmunka­(második­munkahely)­is­ szerepet­játszik.­

2-60. ábra egészségügyre fordított költségvetési és privát kiadások a GDP arányában, 2013

Költségvetési kiadások OECD-átlag

18 16 14 12 10 8 6 4 2 0

Privát kiadások

Forrás: OECD

2-61. ábra Születéskor várható élettartam és GDP-arányos egészségügyi kiadások az oecD-országokban 84 Születéskor várható élettartam, 2013

életmódja,­valamint­az­egészségügyi­ellátásokhoz­való­ hozzáférés.71­A­társadalmi­és­gazdasági­környezet­tekintetében­a­magasabb­jövedelmi­szint­és­társadalmi­ státusz­kedvezőbb­egészségi­állapottal­társul,­a­magasabb­iskolai­végzettségűek­várható­élettartama­jellemzően­meghaladja­az­alacsonyan­képzettek­várható­ élettartamát.­A­fizikai­környezet­magában­foglalja­az­ ivóvíz­és­a­levegő­minőségét,­a­lakhatási­és­munkakörülményeket.­Az­életmódbeli­tényezőket­befolyásolja­ például­a­sportolás,­a­helyes­táplálkozás,­valamint­az­ alkoholfogyasztás­és­a­dohányzás­mértéke.­Emellett­ fontos­szerepe­van­az­egészségügyi­ellátórendszernek­ a­betegségek­megelőzésében­és­kezelésében­is.­

83 82

KOR

ISR

81 80 79 78

EST

77

TRK

76 75 74

ITA

JAP

CHE

FRA ICL NOR SWE NZ UK AUT NL EL FIN BEL DEU SLV PT DK

CHI CZE POL

SVK HUN

MEX 4

5

6 7 8 9 10 11 GDP-arányos egészségügyi kiadások, 2013

12

Forrás: OECD

­Egészségügyi­Világszervezet­(2015)

71

NÖVEKEDÉSI JELENTÉS • 2015

59

MAGYAR NEMZETI BANK

2.4. Aktivitási ráta magyarországon nemzetközi összevetésben

2-62. ábra Aktivitási ráta az Európai Unió országaiban %

80

2-63. ábra Aktivitási ráta képzettség szerint az Európai Unió országaiban, 2014 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

70 60 50 40 30

Magas Forrás: Eurostat

20

Olaszország Románia Horvátország Málta Magyarország Görögország Belgium Lengyelország Bulgária Írország Szlovákia Luxemburg Szlovénia Franciaország EU28 Portugália Csehország Litvánia Spanyolország Ciprus Lettország Észtország Ausztria Finnország Egyesült Németország Dánia Hollandia Svédország

10 0

2014

2008

Megjegyzés: 15–64 évesek.

Forrás: Eurostat

Hazánk­aktivitási­rátában­tapasztalható­jelenlegi­lemaradása­a­populáció­összetételéből­származó­különbség­mellett­az­egyes­társadalmi­csoportok­aktivitási­ rátájának­ eltéréseiből­ is­ adódik.­ Míg­ a­ demográfiai­ tényezők­csak­hosszú­távon­befolyásolhatóak,­addig­ az­alacsonyabb­munkapiaci­részvételű­csoportok­aktivitása­ különféle­ foglalkoztatáspolitikai­ eszközökkel­ rövid­távon­is­ösztönözhető.­Emiatt­fontos­azonosítani­ azokat­a­fő­csoportokat,­amelyek­aktivitása­leginkább­ elmarad­Magyarországon­az­uniós­átlagtól.

60

%

NövEKEdésI jElENTés • 2015

Közép

Alacsony

2-64. ábra Aktivitási ráta korosztály szerint az Európai Unió országaiban, 2014 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

%

Luxemburg Olaszország Bulgária Görögország Magyarország Románia Belgium Szlovákia Csehország Horvátország Szlovénia Lengyelország Litvánia Portugália Spanyolország Franciaország Írország Észtország Ciprus Lettország EU28 Németország Finnország Málta Svédország Egyesült Királyság Ausztria Dánia Hollandia

90

Az­aktivitási­rátát­képzettség­szerint­vizsgálva­elmondható,­hogy­az­alacsonyan­képzettek­EU-szerte­a­leghátrányosabb­helyzetű­csoport;­eleve­kisebb­arányban­jelennek­meg­a­munkaerőpiacon,­mivel­rosszabb­ munkavállalási­ esélyekkel­ és­ lazább­ munkaerőpiaci­

Litvánia Lengyelország Csehország Szlovákia Horvátország Magyarország Bulgária Írország Észtország Lettország Szlovénia Belgium Luxemburg Finnország Románia Franciaország Olaszország Ciprus Németország EU28 Ausztria Görögország Málta Svédország Dánia Egyesült Királyság Hollandia Portugália Spanyolország

magyarország aktivitási rátája (a­15–64­éves­korosztályt­tekintve) nagymértékben növekedett a válságot követően.­Míg­2008-ban­a­munkaképes­korú­lakosság­ 61,2­százaléka,­addig­2014-ben­már­67­százaléka­vett­ részt­aktívan­a­munkaerőpiacon­(2-62.­ábra).­A­munkapiaci­részvétel­emelkedését­a­közmunkaprogramok­ felfutása,­a­segélyezési­rendszer­szigorítása,­valamint­ bizonyos­ foglalkoztatásösztönző­ programok­ (Munkahelyvédelmi­ Akcióterv,­ Első­ munkahely­ Garancia)­ egyaránt­elősegítették.­Az aktivitási rátában való lemaradásunk azonban a javulás ellenére is jelentős az európai Unió országaihoz képest.­

15–24 évesek

Forrás: Eurostat

25–49 évesek

50–64 évesek

A­MUNKAPIAC­MENNyISéGI­éS­MINőSéGI­FELtétELEI

74

%

72 70 68 66 64 62

Magyarország Lengyelország

Csehország Szlovákia

2014

2013

2012

2011

2010

2009

2008

2007

2006

2005

58

2004

60 2003

Az­aktivitási­rátát­korosztály­szerint­vizsgálva­azt­mondhatjuk,­hogy­ugyan­növekvő­tendencia­figyelhető­meg­ mind a fiatalok (15–24 évesek), mind az 50 év felettiek aktivitásában,­azonban­e­csoportok­aktivitási rátája továbbra is elmaradt az Európai Unió átlagától 2014-ben.­A­25–49­évesek­tekintetében­nem­látszik­ lemaradás­(2-64.­ábra).­

2-66. ábra Az aktivitási ráta alakulásának összevetése a visegrádi országokkal

2002

kötődéssel­rendelkeznek.­Magyarországon­az­utóbbi­ években­jelentősen­növekedett­az alacsonyan képzettek aktivitási rátája,­azonban­2014-ben még mindig jelentősen elmaradt az európai Unió átlagától,­míg­ az­egyéb­képzettségi­szinteken­jóval­kisebb­a­lemaradásunk­(2-63.­ábra).­

EU28

A­nők­munkaerőpiaci­aktivitását­megvizsgálva­azt­tapasztaljuk,­hogy­Magyarországon­a szülőképes korú Megjegyzés: 15–64 évesek.

Forrás: Eurostat (fiatal­és­középkorú)­nők aktivitási rátája 2014-ben alacsony volt az európai Unió országaihoz viszonyítva (2-65.­ábra),­jóllehet­az­utóbbi­időszakban­ez­a­mutató­ A­lemaradás­okainak­bemutatásához­az­aktivitási­ráta­ is­számottevően­emelkedett. tekintetében­speciális­jellemzőkkel­bíró­csoportok­–­fiatalok­(15–24­évesek),­szülőképes­korú­(15–49­évesek)­ 2-65. ábra nők,­nyugdíj­előtt­állók­(50–64­évesek),­valamint­az­ Aktivitási ráta a 15–49 éves nők körében az európai Unió alacsonyan­képzettek­(Eurostat­ISCED­besorolás­alapországaiban, 2014 ján)­–­aktivitási­rátájának­az­EU28­átlagához­viszonyí% tott­ különbségét­ vizsgáltuk­ a­ visegrádi­ országokban­ 80 (2-67.­ábra).­ 70 60

2-67. ábra Aktivitási ráta egyes társadalmi csoportokban a visegrádi országokban

Összességében­ tehát­ elmondható,­ hogy­ magyarország aktivitási rátában való lemaradása továbbra is leginkább az alacsonyan képzettek, a fiatalok, az 50 év felettiek és a szülőképes korú nők csoportjához köthető.

Aktivitási rátánk­nem­csupán­az­európai­átlaghoz­viszonyítva,­hanem­a visegrádi országok összevetésében is lemaradást mutat,­habár­az­utóbbi­négy­országhoz­ képest­a­válság­óta­itt­tapasztalható­a­legdinamikusabban­javuló­tendencia­(2-66.­ábra).­

Alacsonyan képzettek (15–64) 2014 Forrás: Eurostat

50 év felettiek (50–64) 2008

Szlovákia

Lengyelország

Magyarország

Csehország

Szlovákia

Lengyelország

Magyarország

Csehország

Szlovákia

Lengyelország

Magyarország

15–49 éves nők

Megjegyzés: 15–64 évesek.

Forrás: Eurostat

%

Csehország

0

Olaszország Románia Málta Írország Magyarország Szlovákia Bulgária Görögország Lengyelország Csehország Belgium Horvátország Luxemburg EU28 Észtország Franciaország Lettország Litvánia Egyesült Spanyolország Németország Finnország Ciprus Portugália Szlovénia Dánia Ausztria Hollandia Svédország

10

80 70 60 50 40 30 20 10 0

Szlovákia

20

Lengyelország

30

Magyarország

40

Csehország

50

Fiatalok (15–24)

Szülőképes korú nők (15–49) EU28-átlag (2014)

A­munkapiactól­való­távolmaradás­hátterében­meghúzódó­indokokat­vizsgálva­szembetűnő­a­képzésben­ részt­ vevők­ (jellemzően­ a­ fiatalabb­ korosztály)­ és­ a­nyugdíjasok­szerepe,­ami­ugyancsak­alátámasztja,­ hogy­ezek­a­munkából­való­távolmaradás­legjellemzőbb­okai­(2-68.­ábra).­ NÖVEKEDÉSI JELENTÉS • 2015

61

MAGYAR NEMZETI BANK

2-68. ábra inaktívak aránya a 15–64 éves népességben az inaktivitás okai szerint, 2014 %

2

Százalékpont

1 0 –1

HU

–3 –4 Egyéb ok

Reményvesztett

Nyugdíjas

Képzésben vesz részt

Gyermek, beteg felügyelete

Egyéb családi kötöttségek

Betegség, rokkantság

–2

Visszahívását várja

40 35 30 25 20 15 10 5 0

2-69. ábra Az aktivitás eltéréséből eredő csoportonkénti hozzájárulások, 2014

–5 –6

EU28

HU

PL

Alapfokú végzettek 50 év felettiek Fiatalok

Forrás: Eurostat

SK

CZ

Szülőképes korú nők Teljes lemaradás

Forrás: Eurostat

Az­ EU28­ átlagát­ a­ magyar­ adatokkal­ összevetve­ azt­ tapasztaljuk,­hogy­az­inaktivitás­okai­szerint­a­legnagyobb­eltérés­a­nyugdíjban­részt­vevőknél­jelentkezik,­ csoportok­populációs­arányát,­akkor­azt­állapíthatjuk­ hazánkban­közel­6­százalékkal­magasabb­az­ilyen­okkal­ meg,­hogy­Magyarországon­az­alapfokú­végzettségűek­ történő­távolmaradás. népességen­belüli­aránya­jóval­magasabb­a­visegrádi­ országokkal­összehasonlítva,­a­többi­csoport­esetében­ A­ fenti­ csoportok­ hozzájárulásának­ számszerűsíté- viszont­nincs­lényegi­eltérés­(2-70.­ábra).­Ez­alapján­ sére­Kátay­és­Nobilis­(2009)­tanulmányában­kifejtett­ érdemi­összetételhatás­csak­az­alapfokú­végzettségűek­ dekompozíciós­módszert­használtuk­fel.72­Az­eljárás­ esetén­jelentkezhet. lényege,­hogy­két­hatásra­(a­populáció­összetétele­és­ az­egyes­csoportok­aktivitási­rátájának­különbözősége)­ 2-70. ábra bontjuk­fel­az­aktivitási­rátában­mért­lemaradásunkat.­ Az egyes csoportok populációs aránya a magyar lakosságban, 2014 A­populáció­szerkezeti­eltérésének­számítása­során­az­ EU28­populációs­arányaival­súlyoztuk­az­egyes­orszá% gok­megfelelő­csoportjainak­aktivitási­rátáját,­majd­az­ 40 35 adott­csoport­tényleges­aktivitási­rátájától­vett­különb30 ségét­vettük.­ 25

A­2-69.­ábrán­a­magyar­aktivitási­ráta­és­az­EU28­átlagának­eltéréséhez­számottevően­hozzájáruló­csoportokat­tüntettük­fel.­hazánkban a legnagyobb hozzájárulást az 50 év felettiek lemaradása adja,­de­hasonlóan­ magas­e­csoport­aktivitási­rátában­mért­lemaradása­ Lengyelországban­is.­Mindegyik­visegrádi­ország­esetében­jelentős­a­lemaradáshoz­való­hozzájárulása­az­ alacsony­végzettségűeknek,­továbbá­a­szülőképes­korú­ nőknek.­

20 15 10 5 0

Alapfokú végzettségűek Magyarország Csehország

50 év felettiek

Fiatalok Lengyelország Szlovákia

Szülőképes korú nők EU28

Forrás: Eurostat

Az­egyes­csoportok­esetén­az­aktivitási­rátában­való­ lemaradásunk­ a­ munkapiaci­ részvételi­ hajlandóság­ A­következőkben­részletesebben­megvizsgáljuk,­hogy­ eltérésén­ kívül­ összetételhatásból­ is­ adódhat.­ Ha­ az­azonosított­négy­csoportban­milyen­tényezők­állmegvizsgáljuk­ a­ visegrádi­ országokban­ az­ említett­ hatnak­az­alacsony­aktivitási­ráta­mögött.

72

62

­A­dekompozícióhoz­leválogattuk­a­nem­válaszolókat,­így­a­főszámok­eltérhetnek­az­Eurostat­által­közölt­aggregált­értékektől.

NövEKEdésI jElENTés • 2015

A­MUNKAPIAC­MENNyISéGI­éS­MINőSéGI­FELtétELEI

0 –20 –40

Jövedelemadó Munkavállalói járulék Munkáltatói járulék Családi adókedvezmény

Családi pótlék Gyermektelen 2 gyerekes

*A Munkahelyvédelmi Akcióterv kedvezményeit figyelembe véve, 2015-re számolt.

Forrás: OECD

foglalkoztatására­lehet­hatása­– magyarországon nemzetközi összehasonlításban a középmezőnyben alakul, bár­a visegrádi­országok­között­a­magasabbak­közé­tartozik­(2-72.­ábra).­A­minimálbér­alacsony­szintje­viszszafoghatja­a­munkakínálatot,­mert­a­munkába­állással­ szerezhető­többletjövedelem­nem­elég­nagy­a­szociális­ transzferek­nagyságához­viszonyítva.­A­munkakereslet­ oldaláról­nézve­azonban­a­túl­magas­szinten­megállapított­minimálbér­is­korlátot­jelenthet­az­alacsonyan­ képzettek­foglalkoztatására­nézve,­mivel­megdrágítja­ a­foglalkoztatás­költségét.­ 2-72. ábra A Kaitz-index 2014-ben nemzetközi összehasonlításban 60

%

50 40 30 20

Szlovénia

Luxemburg

Málta

Litvánia

Lengyelország

Portugália

Lettország

Írország

Magyarország

Egyesült

0

Bulgária

10 Horvátország

A minimálbér átlagbérhez viszonyított aránya (Kaitzindex) – amelynek­leginkább­az­alacsonyan­képzettek­

20

Spanyolország

Az­utóbbi­években­komoly­változások­történtek­az­adórendszerben,­melyek­célja­a­munkát­terhelő­adók­csökkentése­volt.­Ugyanakkor­Magyarországon­nemzetközi összehasonlításban továbbra is magas a munkaerő teljes adóterhelése­(adóék),­a­Munkahelyvédelmi­Akcióterv­hatásait­figyelembe­véve­is.­(2-71.­ábra).­A­magas­adóék­jelentősen­megnöveli­a­vállalatok­munkaköltségét,­és­emiatt­különösen­az­alacsonyan­képzettek­ iránti­munkakeresletet­vetheti­vissza,­hiszen­a­relatíve­ költséges­foglalkoztatás­hatására­a­vállalatok­hosszabb­ távon­az­egyszerűbb­munkát­tőkével­helyettesíthetik.­ Ha­a­családi­kedvezményeket­(családi­adókedvezmény,­ családi­pótlék)­is­figyelembe­vesszük,­akkor­nemzetközi­ összehasonlításban­a­középmezőnyben­helyezkedünk­ el­az­adóterhek­tekintetében.­A­családi­kedvezmények­ azonban­csak­a­munkavállaló­nettó­jövedelmét­növelik,­a­vállalatok­munkaköltségét­nem­csökkentik.­így­ e­kedvezmények­csak­a­munkakínálatot­ösztönözhetik,­ azonban­ a­ munkakeresletet­ nem­ befolyásolják.­

40

Észtország

Emellett­az üres álláshelyek térben sem illeszkednek tökéletesen a munkakínálat földrajzi elhelyezkedéséhez­(geographical­mismatch).­Ez­a­munkapiaci­nehézség­is­leginkább­az­alacsonyan­képzetteket­érintheti,­ hiszen­ők­azok,­akik­számos­nehézséggel­néznek­szembe­mind­a­munkával­kapcsolatos­információszerzés,­ mind­a­mobilitás­területén.

%

Írország Egyesült Királyság Luxemburg Dánia Hollandia Szlovénia Csehország Portugália Magyarország* Szlovákia Olaszország Észtország Finnország Ausztria Lengyelország Spanyolország Németország Svédország Belgium Franciaország Görögország

egyrészt az alacsonyan képzettek többsége képességei alapján nem felel meg az üres álláshelyekkel rendelkező vállalatok igényeinek (skill­ mismatch).­ Ugyanis­a­legtöbb­üres­álláshely­(még­az­alacsonyabb­ munkakörökben­is)­betöltésének­feltétele­a­magasabb­ szintű,­ összetett­ készségek­ megléte,­ az­ alacsonyan­ képzetteknél­pedig­gyakran­még­az­alapvető­kompetenciák­(olvasási,­írási­és­számolási­készségek,­számítógépes­alapismeretek,­kommunikációs­készségek)­is­ hiányoznak­(lásd­PISA-felmérések­eredményei),­illetve­ sok­esetben­a­munkához,­munkahelyi­viselkedés­szabályaihoz­való­hozzáállás­sem­megfelelő­körükben.

60

Szlovákia

A­nemzetközi­viszonylatban­is­alacsony­aktivitási­ráta­ az­alacsonyan­képzettek­körében­több­okra­vezethető­ vissza.­

2-71. ábra Adóék az átlagbér 67 százalékát kereső, egyedülálló, gyermektelen/kétgyermekes munkavállaló esetén nemzetközi összehasonlításban, 2014

Csehország

2.4.1. Az AlAcSoNy KéPzettSéGűeK AlAcSoNy AKtivitáSA möGötti téNyezőK

Forrás: Eurostat

NÖVEKEDÉSI JELENTÉS • 2015

63

MAGYAR NEMZETI BANK

A válságot követően magyarországon is növekedett az úgynevezett reményvesztett munkanélküliek, vagyis­azon­inaktívak­száma,­akik­–­bár­szeretnének­ dolgozni,­ám­–­rövidebb-hosszabb­eredménytelenség­ után­feladták­a­munkakeresést,­és­kivonultak­a­munkapiacról,­mert­úgy­gondolják,­hogy­az­adott­munkapiaci­ helyzetben­úgysem­tudnának­elhelyezkedni.­Ezen­csoport­nagy­része­az­alacsonyan­képzettek­közül­kerül­ki,­ hiszen­ők­azok,­akiknek­a­munkalehetőségekért­folytatott­versenyben­a­jobban­képzett­munkavállalókkal­ kell­megküzdeniük.­Alacsony­aktivitásukhoz­tehát­ez­ a­hatás­szintén­hozzájárul.

2.4.2. A fiAtAloK AlAcSoNy AKtivitáSát meGhAtározó téNyezőK

Nemzetközi­szervezetek­ajánlásai­alapján­került­kidolgozásra­a­fenti­csoport­megragadására­szolgáló­NEEtmutató­(Not­in­Education,­Employment­or­training),­ amely­a­15–24­éves­korosztályba­tartozó­azon­fiatalok­ arányát­ ragadja­ meg,­ akik­ sem­ oktatásban­ sem­ pedig­foglalkoztatásban­nem­vesznek­részt­(2-74.­ábra).­ Ebben­a­tekintetben­az­OECD­adatai­alapján­a­felsőfokú­képzésben­részt­vevők­legjellemzőbb­csoportja,­ a 20–24 évesek körében hazánk az oecD-országainak átlagát jóval alulmúlva­a­sor­végén­helyezkedik­el.­ A­listában­főként­a­mediterrán­térség­országai­szerepelnek­a­leggyengébben,­a­többi­országtól­leszakadva.­ Ezzel­szemben­a fiatalabb, középfokú iskolát érintő korosztály körében magyarországon az oecD átlagá2-74. ábra Neet-arány az oecD országaiban, 2013 40

Az­oktatásban­való­részvételt­mint­az­inaktivitás­okát­ megjelölők­jellemzően­a­legfiatalabb­munkaképes­korúak­közül­kerülnek­ki.­A­15–24­évesek­korcsoportjába­ tartozók­88,6­százaléka­jelölte­meg­2014-ben­a­tanulást­a­munkapiacra­való­belépés­gátjaként­(2-73.­ábra).­

%

35 30 25 20 15 10

2-73. ábra Az inaktívak aránya a 15–24 éves népességben az inaktivitás okai szerint, 2014

0

%

80

Luxemburg Izland Hollandia Svájc Németország Ausztria Norvégia Svédország Dánia Szlovénia Kanada Ausztrália Csehország Finnország Új-Zéland Észtország Litvánia Izrael OECD átlag Beligum USA Egyesült Királyság Franciaország Lengyelország Szlovákia Írország Portugália Mexikó Magyarország Spanyolország Görögország Olaszország Törökország

100

5

60

15–19

40

20–24

Forrás: Eurostat

HU

Egyéb ok

Reményvesztett

Nyugdíjas

Képzésben vesz részt

Egyéb családi kötöttségek

Betegség, rokkantság

Visszahívását várja

0

Gyermek, beteg felügyelete

20

EU28

Forrás: Eurostat

2-75. ábra A fiatalok aktivitási rátájának alakulása* 50

%

45 40 35

64

NövEKEdésI jElENTés • 2015

30

Magyarország Lengyelország

*15–24 éves korosztály Forrás: Eurostat

Csehország EU28

Szlovákia

2014

2013

2012

2011

2010

2009

2008

2007

2006

2005

2004

20

2003

25 2002

Önmagában­az­oktatásban­való­részvétel­miatti­inaktív­munkapiaci­státusz­nem­utal­negatív­folyamatokra,­ a valós problémát azoknak a munkaképes korú fiataloknak az aránya jelzi, akik nem folytatnak tanulmányokat, ugyanakkor nem is dolgoznak. Vélhetően­ők­ alkotják­az­egyik­legérzékenyebb­csoportot­az­oktatás-,­ illetve­foglalkoztatáspolitikai­változtatásokra,­így­az­intézkedések­kialakítása­során­érdemes­e­csoportra­koncentrálni,­mivel­lemaradásuk­az­aktivitás­tekintetében­ rövid­távon­növelhető.

A­MUNKAPIAC­MENNyISéGI­éS­MINőSéGI­FELtétELEI

val összevetve kedvezőbb képet fest a 15–19 évesek azon hányada, akik nem vesznek részt oktatási, illetve foglalkoztatási tevékenységben.

gon 50 év felett nagymértékben romlanak a népesség egészséggel kapcsolatos életminőség-jellemzői (Kopp–Skrabski,­2009).­

A­ fiatalok­ csoportja­ tekintetében­ Magyarországon­ 2011­óta­emelkedő­tendencia­figyelhető­meg­az­aktivitási­rátában,­ezzel­szemben­mind­az­európai­átlag,­ mind­a­többi­visegrádi­ország­esetében­stagnálás­látható.­

A­ korcsoport­ aktivitási­ rátájának­ időbeli­ alakulása­ azonban­hasonlít­az­európai­országokéhoz.­2008­óta­ mind­ a­ visegrádi­ országok,­ mind­ az­ EU28­ esetében­ növekvő­tendenciát­figyelhetünk­meg­az­idősek­munkapiaci­részvételében­(2-76.­ábra). A növekvő aktivitás elsősorban a nyugdíjkorhatár emelkedésére vezethető vissza.

A­ legfiatalabb­ korosztály­ aktivitási­ rátájának­ alakulását­tekintve­szembetűnő,­hogy­amíg­más­visegrádi­ országoknál­többnyire­a­2011-es­szinten­stabilizálódott­ a­ráta,­addig­hazánkban­ez­emelkedő­tendenciát­mutat­(2-75.­ábra).­Ehhez­a­demográfiai­ok­mellett­a­tankötelezettség­korhatárának­leszállítása­is­hozzájárulhatott.­

1.1.4. A SzülőKéPeS Korú NőK AlAcSoNy AKtivitáSát meGhAtározó téNyezőK

A szülőképes korú nők aktivitását érdemben befolyá2.4.3. Az 50 év felettieK AlAcSoNy solhatják a gyermekvállalással kapcsolatos szociális ellátások és a társadalmi normák különbségei.­A­nők­ AKtivitáSA möGötti téNyezőK esetében­a­szülőképes­korosztályba­tartozók­jelentik­ az­ inaktivitás­ legjellemzőbb­ csoportjait,­ jóllehet­ az­ Hazánkban­az­aktivitási­lemaradáshoz­a­vizsgált­cso- 50­év­felettiek­is­jelentősen­hozzájárulnak­az­európai­ portokat­tekintve­az­50­év­felettiek­járulnak­hozzá­leg- átlagtól­való­eltéréshez­(2-77.­ábra).­Hagyományosan­ nagyobb­mértékben.­Ennek­egyik­oka,­hogy­a válság a­nők­látják­el­a­gyermekgondozás­feladatát,­ők­maradelőtti években a korai nyugdíjazás laza szabályozása nak­otthon­a­kisgyermekekkel,­ami­egyfajta­fizetetlen­ miatt alacsony volt az effektív nyugdíjkorhatár.­A­vál- munkának­tekinthető.­magyarországon azonban a nők ság­óta­meghozott­intézkedéseknek­köszönhetően­az­ átlagosan több évet maradnak otthon a gyermekükeffektív­ nyugdíjkorhatár­ emelkedésnek­ indult,­ ami­ kel,­ami­több­okra­vezethető­vissza.­ a­csoport­aktivitási­rátájának­fokozatos­növekedését­ 2-77. ábra eredményezi.

A­nyugdíjkorhatár­mellett­az­is­hozzájárulhat­az­idősebbek­alacsony­aktivitási­rátájához,­hogy­magyarorszá-

hozzájárulás a magyar nők aktivitási rátájának az eU28tól vett teljes eltéréséhez, 2014 3,0

2-76. ábra Az 50 év feletti korosztály aktivitási rátájának alakulása 70

2,5

% 2,0

65 60

1,5

55 50

50–64 éves nők 1,30

25–49 éves nők 0,45

1,0

45 40

Magyarország Lengyelország

Megjegyzés: 50–64 évesek.

Forrás: Eurostat

Csehország EU28

2014

2013

2012

2011

2010

2009

2008

2007

2006

2005

2004

2003

0,5 2002

35

Százalékpont

15–24 éves nők 1,08

0,0

Szlovákia

Megjegyzés: A nők aktivitási rátájának korcsoportonkénti eltérése az EU28 átlagához képest.

Forrás: Eurostat, MNB-számítás

NÖVEKEDÉSI JELENTÉS • 2015

65

MAGYAR NEMZETI BANK

Másrészt­Magyarországon­kevésbé­terjedtek­el­az­atipikus­foglalkoztatási­formák,­a­részmunkaidős­foglalkoztatás­hiánya­is­oka­a­kisgyermekes­nők­alacsony­ aktivitási­rátájának.­Ugyan­a­válságot­követően­a­részmunkaidős­ foglalkoztatás­ hazánkban­ is­ jelentősen­ növekedett­–­melyben­ciklikus­és­trendszerű­hatások­ egyaránt­szerepet­játszhattak­(bővebben­lásd­Bodnár­ 2014)­–,­az­utóbbi­években­megállt­a­részmunkaidős­ foglalkoztatottság­terjedése.­így­európai­összehasonlításban­továbbra­is­kiugróan­alacsony­a­részmunkaidőben­foglalkoztatottak­részaránya­(2-78.­ábra).

2-78. ábra részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya az európai Unió országaiban, 2014 50

%

40 30 20 10 0

Bulgária Szlovákia Horvátország Csehország Magyarország Lettország Lengyelország Észtország Litvánia Románia Görögország Szlovénia Portugália Ciprus Finnország Málta Spanyolország Olaszország Luxemburg Franciaország EU28 Írország Belgium Dánia Svédország Egyesült Németország Ausztria Hollandia

Egyrészt­az állami bölcsődei ellátás kapacitása relatíve alacsony,­és­nem­is­igazodik­teljes­mértékben­a­dolgozó­nők­igényeihez­(például­rövid­a­nyitvatartási­idő).­ Magán-gyermekellátási­szolgáltatásokat­sokan­anyagi­ okok­miatt­nem­tudnak­igénybe­venni,­illetve­ezek­jelentősen­megemelik­a­munkába­állás­határköltségét,­ ami­szintén­visszavetheti­a­gyermekes­nők­aktivitását.­

Forrás: Eurostat

felhASzNált iroDAlom Bleha,­ B.­ –­ Földházi,­ E.­ –­ Sprocha,­ B.­ –­ Vano,­ B. (2014):­ Population projections for Hungary and Slovakia at national, regional and local levels.

Population projections developed within the project „SEEMIG Managing Migration and Its Effects – Transnational Actions Towards Evidence Based Strategies”. http://www.seemig.eu/downloads/outputs/ SEEMIGPopulationProjectionsHUSK.pdf

Egészségügyi­ Világszervezet­ (2015):­ The determinants of health. http://www.who.int/hia/evidence/doh/en/ European­ Commission­ (2013):­ Investing in Health.

Commission Staff Working Document Social Investment Package February 2013.

European­Commission­(2014):­Recommended Annual Instruction Time in Full-time Compulsory Education in Bálint­ L.­ –­ Kovács­ K.­ (2015):­ Halandóság. In­ Europe 2013/14,­Eurydice­–­Facts­and­Figures.­ Monostori,­j.­–­őri­P.­–­Spéder­zs.­(szerk.):­Demográfiai http://eacea.ec.europa.eu/education/eurydice/ portré 2015. documents/facts_and_figures/Instruction_Time_ 2013_14.pdf Bloom,­D.­E.­–­Canning,­D.­–­Sevilla,­j.­(2004):­The Effect of Health on Economic Growth: A Production Eurostat­(2013):­EUrOPOP2013­ Function Approach.­World­Development­Vol.­32,­No.­ http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/ population/data/database 1,­p.­1–13.­ Bodnár,­ K.­ (2014):­ Részmunkaidős foglalkoztatás Eurostat­ (2015):­ Tables by theme, Population and a válság alatt.­MNB-Szemle,­2014.­március,­Magyar­ social conditions, Education and training, Education, Indicators on education finance, Private expenditure Nemzeti­Bank on education.

Egészségügyi­ Stratégiai­ Kutatóintézet­ (2015):­ http://ec.europa.eu/eurostat/data/database Egészségtudományi Fogalomtár, Potenciálisan Földházi,­E.­(2015):­A népesség szerkezete és jövője.­In­ elvesztett életévek száma. http://fogalomtar.eski.hu/index.php/Potenci% Monostori­j.­–­őri­P.­–­Spéder­zs.­(szerk.):­Demográfiai portré­2015.

C3%A1lisan_elvesztett_%C3%A9let%C3%A9vek

66

NövEKEdésI jElENTés • 2015

A­MUNKAPIAC­MENNyISéGI­éS­MINőSéGI­FELtétELEI

Hanushek,­E.­A.­–­Wössmann,­L.­(2007):­The Role of Központi­ Statisztikai­ Hivatal­ (2010):­ Társadalmi Education Quality in Economic Growth. World­Bank­ Helyzetkép, 2010.

Policy­research­Working­Paper­4122.

Kreiszné­Hudák­E.­–­Varga­P.­–­Várpalotai­V.­(2015):­ Hanushek,­E.­A.­–­Wössmann,­L.­(2010):­Education A demográfiai változások makrogazdasági hatásai and Economic Growth.­In:­Peterson,­P.­–­Baker,­E.­–­ Magyarországon európai uniós összehasonlításban.

McGaw,­B.­(szerkesztők):­International­Encyclopedia­ Hitelintézeti­ Szemle,­ 2015.­ június,­ 14.­ évfolyam,­ 2.­ of­Education,­Volume­2,­pp.­245–252.­Oxford:­Elsevier. szám. jack,­W.­–­Lewis,­M.­(2009):­Health Investments and Economic Growth: Macroeconomic Evidence and Microeconomic Foundations. In­Spence:­Health­and­ Growth:­Commission­on­Growth­and­Development.­ the­World­Bank.

Lackó­ M.­ (2010):­ A rossz magyar egészségi állapot lehetséges magyarázó tényezői; összehasonlító makroelemzés magyar és osztrák adatok alapján, 1960-2004.­MtA­Műhelytanulmányok­2010/07.

Kincses­ á.­ (2015):­ A nemzetközi migráció Magyarországon és a Kárpát-medence magyar migrációs hálózatai a 21. század elején. Központi­ Statisztikai­ Hivatal­Műhelytanulmányok­8.

Meredith,­ G.­ (1995):­ Demographic Change and Household Saving in Japan. In:­Saving­Behaviour­and­ the­ Asset­ Price­ “Bubble”­ in­ japan,­ IMF­ Occasional­ Paper,­No.­124.

Kopp­M.­–­Skrabski­á.­(2009):­Nők és férfiak egészségi állapota Magyarországon. része:­ Nagy­ Ildikó­ –­ Pongrácz­tiborné­(szerk.):­Szerepváltozások.­jelentés­ a­nők­és­férfiak­helyzetéről­2009.­Budapest:­tárKI­-­ Szociális­és­Munkaügyi­Minisztérium,­117–136.­p.

OECD­(1998):­Education at a Glance: OECD Indicators, OECD­Publishing.

Lindh,­t.­(1999):­Medium-term Forecast of Potential jayachandran,­ S.­ –­ Lleras-Muney,­ A.­ (2008):­ Life GDP and Inflation Using Age structure Information.

Expectancy and Human Capital Investments: Evidence Submitted­ as­ working­ paper­ at­ Sveriges­ riksbank.­ from Maternal Mortality Declines.­ NBEr­ Working­ http://www.riksbank.se/Upload/Dokument_ Paper­No.­13947.­ riksbank/Kat_publicerat/WorkingPapers/WP_ 99.pdf Kátay­G.­–­Nobilis­B.­(2009):­Az aggregált aktivitást befolyásoló tényezők Magyarországon.­MNB­Working­ ManpowerGroup­ (2015):­ Hiányszakma Felmérés.­ Papers­2009/5. http://hianyszakmafelmeres.hu/

Központi­Statisztikai­Hivatal­(2004):­Az élethosszig tartó tanulás. http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/pdf/ lifelong_learning.pdf Központi­Statisztikai­Hivatal­(2012):­Magyarország, 2011. http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/mo/ mo2011.pdf Központi­ Statisztikai­ Hivatal­ (2015):­ Az oktatásra ható népesedési folyamatok (2004–2015). http://www.ksh.hu/thm/2/indi2_2_1.html

OECD­ (2012):­ Is increasing private expenditure, especially in tertiary education, associated with less public funding and less equitable access?­OECD­ Education­ Indicators­ in­ Focus,­ 2012/08­ (October).­ http://www.oecd.org/education/skills-beyond-school/ EDIFE8.pdf OECD­(2013):­How can countries best produce a highlyqualified young labour force?­Education­Indicators­in­ Focus. http://www.oecd.org/edu/skills-beyond-school/ EDIF%202013--N16%20(eng).pdf OECD­(2014):­Education at a Glance: OECD Indicators, OECD­Publishing.

OECD­(2015):­Potential years of life lost (indicator).

Központi­ Statisztikai­ Hivatal­ Népességtudományi­ doi:­10.1787/193a2829-en Kutatóintézet­(2015):­Népesség-előreszámítás 2015.

NÖVEKEDÉSI JELENTÉS • 2015

67

MAGYAR NEMZETI BANK

OECD­(2015):­Public spending on education (indicator). https://data.oecd.org/eduresource/public-spendingon-education.htm

http://data.worldbank.org/data-catalog/populationprojection-tables

Világbank­ (2015):­ Population Estimates and Projections, 1960–2050.

World­Economic­Forum­(2015):­The Human Capital Report 2015.

Weil,­D.­N.­(2007):­Accounting for the Effect of Health Quintini,­G.­(2011):­Right for the Job: Over-Qualified on Economic Growth.­ the­ Quarterly­ journal­ of­ or Under-Skilled? OECD­ Social,­ Employment­ and­ Economics,­August­2007,­Vol.122(3),­pp.­1265–1306.

Migration­Working­Papers,­No.­120,­OECD­Publishing. http://dx.doi.org/10.1787/5kg59fcz3tkd-en Wilkie,­j.­–­young,­A.­(2009):­Why health matters for economic performance. Department­of­the­treasury,­ United­Nations,­Department­of­Economic­and­Social­ Australia.

Affairs,­Population­Division­(2015):­World Population http://archive.treasury.gov.au/documents/1496/ Prospects: The 2015 Revision.

PDF/05_Why_health_matters.pdf

68

NövEKEdésI jElENTés • 2015

3. Termelékenységi potenciál a magyar gazdaságban A kétezres évek közepétől kezdve csökken a termelékenység növekedési üteme a fejlett világ gazdaságaiban.

Magyarországon és a kelet-közép-európai régióban már a gazdasági válság előtt elindult folyamat a válság hatására súlyosbodott, és a kilábalási periódusban is csak lassú ütemben növekedett.

A magyar vállalatok termelékenységének bővülése az elmúlt évtizedben elmaradt a régió átlagától, amelynek egyik oka, hogy a régió országaiban a hazainál később bekövetkező FDI-beáramlás épp a válság előtti időszakban okozott jelentős hatékonyságnövekedést. Emellett a hazai piacra termelő ágazatok esetében a belföldi kereslet adósságleépítés miatt bekövetkező visszaesése és egyedi hatásként néhány nagy vállalat globális piaci problémái is negatívan érintették a termelékenységet. Ezen felül az egyes ágazatokon belül a termelési tényezők hatékonyabb vállalatok irányába történő lassabb reallokációja tovább fékezte a termelékenység bővülését.

Vállalatméret alapján a gazdaságot termelékenység szempontjából erős heterogenitás jellemzi. A nagy-, valamint a kis- és középvállalatok között fennálló termelékenységkülönbség nemzetközi összevetésben nagynak tekinthető, amelynek regionális átlagra való csökkentése önmagában jelentős kibocsátásnövekedést eredményezhetne. A kkv-szektor alacsonyabb termelékenységéhez a finanszírozás nehezebb elérhetősége, az alacsonyabb innovációs aktivitás, valamint a szakmai és menedzsmentképességek hiánya együttesen hozzájárultak. Ezen területek célzott erősítése segíthet kiaknázni a kkv-szektor termelékenységbővülésében rejlő növekedési potenciált.

A magyar termelékenységet meghatározó tendenciák közül a foglalkoztatottság tekintetében pozitív kép rajzolódik ki, ugyanis az elmúlt három évben éves szinten folyamatosan nőtt a foglalkoztatottak száma. A foglalkoztatottság másik mérőszáma, az átlagosan ledolgozott heti órák száma – a régióhoz tartozó országok többségéhez hasonlóan – Magyarországon is csökkent az uniós csatlakozás óta. Bár 2013-tól kezdve ennél a mutatónál is megtörni látszik a negatív trend, a foglalkoztatottak létszámnövekedésénél lényegesen lassabban változik.

A javuló foglalkoztatottsági statisztikák mellett az egy főre jutó termelékenység a 2009-es visszaesés után 2011–2012 között visszatért a válság előtti szintre, és lassú ütemben de azóta is folyamatosan növekszik. A régióhoz viszonyítva azonban Magyarország lassabban érte el a válság előtti szintet. Az egy munkaórára jutó termelékenység 2009 óta stagnál, a válság előtti szintet 2014-ig nem lépte át. A munkaórában mért munkatermelékenység növekedése a visegrádi országok közül hazánkban a leglassabb: a többi ország munkatermelékenysége már 2012 óta meghaladja a válság előtti szintet.

A munkatermelékenységhez hasonlóan a teljes tényezőtermelékenységet is negatívan érintette a válság, és annak újbóli növekedése csak az elmúlt két évben indult meg. A feldolgozóipari vállalatokat vizsgálva megállapítható, hogy az egyéni hatékonyságnövekedés (TFP) szerepe a meghatározó; az erőforrások – például tőkeállomány vagy munkaerő – vállalaton belüli hatékonyabb felhasználásával relatív kisebb növekedést értek el.

A vállalatok közötti reallokáció 2009 után jelentősen hozzájárult az aggregált termelékenység növekedéséhez.

A reallokáció inkább a feldolgozóipari ágazatok között, mint az egyes ágazatokon belül ment végbe.

A termelékenység a gazdasági növekedés egyik hoszszú távú meghatározója.­Azt­a­hatékonyságot­fejezi­ki,­ amellyel­a­termelési­tényezőkből­kibocsátás­jön­létre.­ Ebben­ a­ fejezetben­ a­ magyar­ gazdaság­ és­ a­ magyar­ vállalatok­termelékenységét­vizsgáljuk,­összehasonlítva­ a­visegrádi­országokban­(Csehország,­Lengyelország,­románia­és­Szlovákia)­végbemenő­folyamatokkal.­Ennek­ során­figyelmet­szentelünk­a­termelékenység­alakulását­

meghatározó­tényezők­változásának,­illetve­a­foglalkoztatottság,­a­hozzáadott­érték­és­a­beruházás­alakulásának­az­egyes­országok­és­a­főbb­makrogazdasági­szektorok­tekintetében.­Kitérünk­arra­is,­hogy­az­ágazatok­ és­a­vállalatok­közötti­erőforrás-allokáció­miképp­hat­ a­termelékenység­növekedésére.­továbbá­röviden­szót­ ejtünk­arról,­hogyan­mérhetjük­a­termelékenységet,­és­ milyen­fontos­kérdésekkel­szembesülünk­a­mérés­során.

NÖVEKEDÉSI JELENTÉS • 2015

69

MAGYAR NEMZETI BANK

3.1. A termelékenység és komponenseinek alakulása a válság óta

3-1. ábra A reál GDP alakulása a környező országokkal összevetve 160

2004 = 100%

20

Százalékpont

0 –20 –40 –60

Pénzügyi szolg.

Feldolgozóipar Info. és komm.

Ingatlanügyletek

2013

2012

2011

2010

2009

2008

2007

–100

2006

–80 2005

A magyar gazdaság növekedése már 2005 óta elmarad a visegrádi országokétól­(3-1.­ábra).­A­környező­országok­GDP-növekedéséhez­hasonlítva­Magyarország­ hazai­össztermékének­szintje­az­EU-csatlakozás­idején­ még­relatíve­magasnak­minősült,­ugyanakkor­a­gazdaság­növekedése­a­2000-es­években­lassabb­volt­régiós­összehasonlításban.­A­válság­előtti­2008-as­bruttó­ össztermék­szintjét­csak­2014-re­sikerült­megközelítenie,­miközben­több­mint­húsz­százalékkal­marad­el­ a­regionális­élmezőnytől.­A­kilábalás­üteme­a­román­ gazdaságéhoz­hasonló,­viszont­elmarad­a­cseh,­a­szlovák­vagy­a­lengyel­gazdaság­növekedésétől,­ahol­legkésőbb­2010-re­sikerült­a­válság­előtti­szintet­elérni.

3-2. ábra A szektorális GDP alakulása a visegrádi országok átlagához képest 2004 óta

2004

3.1.1. A GDP AlAKUláSA

Ker., szállítás, vendégl.

Ipar Építőipar

Forrás: Eurostat

70

NövEKEdésI jElENTés • 2015

2014

2013

2012

2011

2010

2009

2008

2007

2006

2005

2004

A­környező­országokkal­való­GDP-összehasonlításhoz­ fontos­ tudni,­ hogy­ jelentős­ szintbeli­ és­ strukturális­ 140 eltérések­álltak­fenn­az­egyes­országok­között­a­piacgazdaságra­való­áttérés­idején,­ami­a­felzárkózás­di120 namikájában­is­megmutatkozik.­A­később­reformáló­ országok­ (például­ románia)­ a­ gazdaság­ strukturális­ 100 átalakulásából­adódó­termelékenységnövekedés­egy­ 80 részét­a­2000-es­évek­második­felében­realizálták,­míg­ Magyarországon­e­folyamatok­az­1990-es­évek­második­felében­voltak­meghatározóak.­Ezért­a­következőkMagyarország Szlovákia Románia Lengyelország Csehország ben­a­magyar­gazdaság­lassulásának­szerkezeti­okait­ keressük,­melyhez­a­legutolsó,­2013-ig­rendelkezésre­ Forrás: Eurostat álló­adatokat,­–­a­KSH­részletes,­szektorbontású­termelési­oldali­GDP-statisztikáit­és­a­vállalatok­mérlegA magyar GDP-növekedés lassulása a visegrádi or- beszámolóit­–­használjuk­fel.­A­vállalati­adatok­haszszágokhoz képest több szektorban is tetten érhető. nálatának­előnye,­hogy­segítségükkel­azonosíthatóvá­ A­legnagyobb­különbség­az­építőiparban­tapasztalha- válnak­azok­az­egyes­cégeket­vagy­ágazatokat­ért­soktó,­ahol­a­visegrádi­országok­átlagosan­75­százalék- kok,­amelyek­gyakran­a­makrogazdasági­folyamatokra­ ponttal­magasabb­szintbeli­GDP-növekedést­értek­el­ is­erős­hatást­gyakorolnak­(Gabaix,­2011).

2004­óta.­Kisebb,­de­hasonlóan­erőteljes­lemaradást­ figyelhetünk­meg­a­feldolgozóiparban,­illetve­a­kis-­és­ A feldolgozóipari növekedés lassulásában szinte az nagykereskedelemben­is,­amelyek­jelentős­mértékben­ összes iparág szerepet játszik. Az­egyes­szektorok­hozjárulnak­hozzá­a­teljes­GDP-növekedéshez.­Komoly­nö- zájárulását­a­teljes­feldolgozóipari­GDP­növekedéséhez­ vekedési­elmaradás­látszik­a­pénzügyi­szolgáltatások­ a­3-3.­ábra­szemlélteti.­érdemes­megjegyezni,­hogy­bár­ a­feldolgozóipar­nemzetgazdasági­súlya­2000­óta­alig­ területén­is­(3-2.­ábra).­

tErMELéKENySéGI­POtENCIáL­A­MAGyAr­GAzDASáGBAN

A­növekedés­lassulásában­részt­vevő­másik­fontos­iparág­az­elektronikai­ipar.­A­2011-es­pozitív­hozzájárulás­ ellenére­a­szektor­növekedési­hozzájárulása­a­korábbi­ évekhez­viszonyítva­jelentősen­csökkent.­Ebben­a­szektorban­kiemelt­szerepet­játszanak­a­Nokia­komáromi­

Épít.

Kisker.

Kiadás Egyéb psz.

Gépj. Ker. Szállít Ingatl.

Piaci szolgáltatások

2013

2012

2011

2010

2009

Százalékpont

2008

16 12 8 4 0 –4 –8 –12

2007

A feldolgozóipar növekedésének válság utáni lassulásában legalább két szektor érintett.­2009­óta­a­kőolajszektor­hozzájárulása­szinte­folyamatosan­és­jelentős­ mértékben­negatív.­Itt­elsősorban­a­szektor­koncentráltsága­miatt­fontos­szerepet­játszanak­az­egyes­vállalatokat­érő­ársokkok­és­világgazdasági­folyamatok,­ valamint­a­szektorhoz­csatlakozó­értékláncokon­belüli­ reallokáció,­például­a­kereskedelmi­tevékenység­kiszervezése,­átalakítása.

3-4. ábra A piaci szolgáltató szektorok százalékpontos szektoron belüli növekedési hozzájárulása

2006

Megjegyzés: Élelmiszeripar (10–12); Kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás (19), Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása (26); Villamos és gépi berendezés gyártása (27–28); Közúti jármű gyártása (29); Egyéb feldolgozóipar (13–18, 20–25, 30–33) Forrás: KSH termelési oldalú GDP, MNB-számítás

A piaci szolgáltatások lassú növekedéséért a növekedésdekompozíció alapján elsősorban a kereskedelemben lejátszódó folyamatok felelősek.

Az­ágazatban­nincsen­olyan­szektor,­amely­folyama-

2005

Egyéb feldolgozóipar Közúti jármű gyártása Villamos és gépi berendezés gyártása Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása Kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás Élelmiszeripar [C] Feldolgozóipar

2011-óta jelentős súlya van az autóiparnak a feldolgozóipari növekedésben.­ A­ növekedés­ az­ autó-­ és­ az­autóalkatrész-gyártó­vállalatok­esetében­egyaránt­ megfigyelhető.­Az­Audi­meghatározó­növekedési­hozzájárulása­és­a­Mercedes­elinduló­termelése­mellett­ 2013-ra­mind­az­Opel,­mind­a­Suzuki­gyárak­jelentősen­ bővítették­termelésüket.73­A­2014.­évi­mérlegadatok­ alapján­a­vállalatok­teljesítménye­tovább­javult.­Az­Audi­2014-re­4,6­százalékkal,­a­Mercedes­1,4,­míg­az­Opel­ 25,2­százalékkal­növelte­üzleti­eredményét.­Egyedül­ a­Magyar­Suzuki­zrt.­zárt­rosszabb­évet­a­2013-asnál.74

2004

2013

2012

2011

2010

2009

2008

2007

2006

2005

2004

2003

Százalékpont

2002

15 11 7 3 –1 –5 –9 –13 –17

A­villamos­és­gépi­berendezés­szektorokban­meghatározó­vállalatok­alakultak­át,­vagy­olvadtak­össze,­ezért­ ezt­a­két­szektort­egyben­kezeljük.­Bár­2009­és­2011­ között­pozitívan­és­komoly­mértékben­járultak­hozzá­ a­növekedéshez,­2012–2013-ban­ez­visszafogottabbá­ vált.­

2003

3-3. ábra A feldolgozóipari szektorok százalékpontos szektoron belüli növekedési hozzájárulása

gyárának­ bezárása,­ valamint­ több­ fontos­ vállalatot­ (például­ Samsung,­ Bosch,­ NI­ Hungary)­ érő­ jelentős­ visszaesés.

2002

módosult,­szerkezete­ugyanakkor­jelentős­mértékben­ változott.­Elsősorban­a­textil-­és­ruházati­szektor,­valamint­az­élelmiszerszektorok­rovására­2013-ra­a­feldolgozóipar­két­meghatározó­súlyú­szektora­az­autóipar­és­ a­gépi­berendezések­gyártása­lett.­A szektoron belüli szerkezeti átalakulások egyik fontos következménye, hogy megváltozott magyarország exportszerkezete.

(Ezzel­a­témával­bővebben­3-3.­számú­keretes­írásunk­ foglalkozik.)

Nagyker.

Szállás Távközl.

Megjegyzés: Épít. = Építőipar (41–43); Gépj. Ker. = Gépjármű-kereskedelem (45); Nagyker. = Nagykereskedelem (46); Kisker. = Kiskereskedelem (47); Szállít. = Szállítás és Raktározás és Posta (49–53); Szállás = Szálláshely, vendéglátás (55–56); Kiadás = Kiadás, Film és televízió (58–60); Távközl. = Távközlés (61–63); Ingat. = Ingatlanügyek (68); Egyéb psz. = Egyéb piaci szolgáltatások (69–82);(Teáor kód) Forrás: KSH termelési oldalú GDP, MNB-számítás

­­A z­Opel­Szentgotthárd­Magyarország­2012-ben­adta­át­a­Flex­motorgyárat,­2013­februárjában­kezdte­meg­a­sorozatgyártást­(Forrás:­Opel.hu).­ Az­esztergomi­Magyar­Suzuki­zrt.­2013-ban­indította­meg­az­SX4­modellek­sorozatgyártását­(Forrás:­Suzuki.hu).

74 ­Forrás:­http://e-beszamolo.im.gov.hu 73

NÖVEKEDÉSI JELENTÉS • 2015

71

MAGYAR NEMZETI BANK

tosan­és­nagy­súllyal­fogná­vissza­a­GDP­növekedését,­a­lassulás­szinte­minden­szektort­egyaránt­érint.­ Ugyanakkor­a­válság­óta­fennálló­visszafogott­kereslet­ miatt­mind­a­kis-­és­nagykereskedelem,­mind­a­szállítás­ jövedelemtermelési­hozzájárulása­lényegesen­kisebb,­ mint­2002­és­2007­között­volt.­Ezen­belül­a­2009-es­ GDP-csökkenés­elsősorban­a­nagykereskedelem­visszaesésének­köszönhető,­melyet­egyedi­vállalati­sokkok­ határoznak­meg­(3-4.­ábra).­A­dinamika­jobban­tükrözhette­a­szektor­legnagyobb­vállalatainak75­globális­ vagy­hazai­cégcsoporton­belüli­optimalizációját,­mint­ a­szektor­tényleges­jövedelemtermelő­képességének­ folyamatait.

A­foglalkoztatottsággal­ellentétben­a­ledolgozott­heti­ órák­átlagos­száma­a­legtöbb­országban­–­így­Magyarországon­is­–­csökkent­az­EU-csatlakozás­óta.­A­válság­ hatására­Magyarországon­nőtt­a­részmunkaidős­foglalkoztatás­gyakorisága,­amihez­a­munkapiaci­intézményrendszer­változásai­(az­új­munka­törvénykönyve­értelmében)­is­hozzájárulhattak.­A­ledolgozott­munkaórák­ tömege­így­a­foglalkoztatásnál­mérsékeltebb­ütemben­ emelkedett,­és­a­válság­előtti­szintig­növekedett­(3-5.a­ és­3-5.b­ábra).

A­magyar­foglalkoztatás­lassabb­növekedése­a­visegrádi­ országokhoz­ képest­ több­ szektorban­ is­ tetten­ érhető.­A­GDP-hez­hasonlóan­régiós­összehasonlításban­ a­ legnagyobb­ növekedési­ lassulás­ az­ építőipar3.1.2. A foGlAlKoztAtáS ban­ figyelhető­ meg,­ bár­ a­ régiótól­ való­ elmaradás­ az­utóbbi­években­fokozatosan­mérséklődött­(3-6.a­ ALAKULÁSA és­3-6.b­ábra).­Ugyanakkor­a­kis-­és­nagykereskedelemben,­a­feldolgozóiparban­és­a­pénzügyi­szolgáltaA­magyar­foglalkoztatottság­a­válság­hatására­mint- tások­ területén­ is­ lassabb­ foglalkoztatásnövekedést­ egy­5­százalékot­csökkent­2004-hez­viszonyítva,­de­az­ láthatunk­ a­ régió­ többi­ országához­ képest.­ Csak­ az­ elmúlt­három­évben­éves­szinten­folyamatosan­növe- ingatlanügyletek­szektorban­tapasztalható­a­régiónál­ kedett.­románia­és­Magyarország­kivételével­a­többi­ dinamikusabb­–­munkaórában­mért­–­foglalkoztatásgazdaságban­visszatért­a­foglalkoztatás­a­válság­előtti­ növekedés. szint­közelébe.

3-5.a. ábra A foglalkoztatottság alakulása 2004-hez képest, létszám szerint 2004 = 100%

Létszám szerint 120

115

110

105

105

100

100

95

95

90

Forrás: Eurostat

72

Szlovákia Csehország

Magyarország Lengyelország

Szlovákia Csehország

Forrás: Eurostat

Románia

2014

2013

2012

2011

Románia

­többek­között­az­MVM­Földgáz­trade­zrt.,­Fibria­trading­International­Kft.,­Glencore­Grain.­Forrás­Hvg.hu/top500

NövEKEdésI jElENTés • 2015

2010

2009

2008

2007

2006

85

2005

2014

2013

2012

2011

2010

2009

2008

2007

2006

2005

2004

90

Magyarország Lengyelország

75

Munkaóra szerint

115

110

85

2004 = 100%

2004

120

3-5.b. ábra A foglalkoztatottság alakulása az átlagos munkaóra alapján 2004-hez képest

tErMELéKENySéGI­POtENCIáL­A­MAGyAr­GAzDASáGBAN

3-6. a ábra Szektorális foglalkoztatás a visegrádi országok átlagához képest 2004 óta, létszám szerint 20

Százalékpont

Létszám szerint

3-6. b ábra Szektorális foglalkoztatás a visegrádi országok átlagához képest 2004 óta, munkaórában 90

Százalékpont

Munkaóra szerint

60 0

30 0

–20

Pénzügyi szolg.

Feldolgozóipar Info. és kommunkáció Ingatlanügyletek

Ipar Építőipar Ker., szállítás, vendégl.

Forrás: Eurostat

Pénzügyi szolg.

Feldolgozóipar Info. és kommunkáció Ingatlanügyletek

2013

2012

2011

2010

2009

2008

2007

2006

2005

-60

2004

2013

2012

2011

2010

2009

2008

2007

2006

2005

–40

2004

-30

Ipar Építőipar Ker., szállítás, vendégl.

Forrás: Eurostat

3-1. keretes írás A termelékenység mérésére használt indikátorok

A­termelékenység­megragadására­többféle­mutató­használható­annak­függvényében,­hogy­a­termelési­ folyamatot­milyen­szempont­szerint­vizsgáljuk.­A­legelterjedtebb­mérőszám­a­munkatermelékenység,­ amely­az­egy­munkaórára­vagy­egy­munkavállalóra­jutó­kibocsátást­méri.­A­munka­mint­termelési­tényező­mennyiségi­mérése­kézenfekvő,­ugyanakkor­az­egy­munkaórára­jutó­kibocsátás­nem­ragadja­meg­az­ egyéb­tényezők­kibocsátáshoz­való­hozzájárulását,­a­termelési­tényezők­allokációjának­hatékonyságát,­ a­technológiai­komponenst,­illetve­a­munkaintenzitást­(Mark­1986).­ A­termelékenység­mérésének­több­problémája­is­ismert,­ezek­közül­emelünk­ki­néhányat.­Egyrészt­fontos­ az­egyes­tényezők­pontos,­összehasonlítható­mérése.­jó­példa­erre­a­különböző­években­végrehajtott­ beruházási­hullámokból­származó­gépparkok­tőkeértékének­összehasonlítása­a­vállalatok­között­(OECD­ 2009).­Másrészt,­mivel­a­termelési­tényezők­vagy­egy­éves­átlagos­szintet­(például­létszámot)­vagy­egy­ év­végi­állapotot­(például­tőkeállományt)­tükröznek,­ezért­a­vállalat­–­fix­tényezők­melletti­–­hatékonysági­ növekedése­és­a­termelékenységi­sokk­miatt­bekövetkezett­beruházás­nem­különíthető­el­egymástól.­ A­problémára­megoldást­kínál­többek­között­Olley­és­Pakes­(1996),­Levinsohn­és­Petrin­(2003),­valamint­ újabban­Wooldridge­(2009).­A­termelékenység­átfogóbb­mérésére­az­úgynevezett­teljes­tényezőtermelékenység-mutató­(tFP)­szolgál,­amelynek­révén­orvosolhatóvá­válnak­az­említett­hiányosságok.76­így­ például­vizsgálhatóvá­válik­a­tőke­felhasználásának­hatékonysága­és­mértéke­a­munkához­képest.­A­teljes­ tényezőtermelékenység-típusú­megközelítések­egy­azonos­termelési­függvény­létét­feltételezik­egy­szűk­ iparágon­belül.­Azaz­feltételezik­például,­hogy­a­kis-­és­a­nagyvállalatok­nagyon­hasonló­vagy­azonos­termelési­technológiát­használnak,­ami­nem­feltétlenül­igaz.­Ugyanez­a­feltételezés­érvényes­lehet­a­hazai­ és­külföldi­tulajdonú­vállalatok­viszonylatában­is. érdemes­megjegyezni­azt­is,­hogy­mind­a­munkatermelékenység,­mind­a­tFP­változásának­számolása­során­időben­hasonlítjuk­össze­a­reál­hozzáadott­értéket­a­cégen­belül.­Az­összehasonlítás­annál­nehezebb,­ minél­több­és­specializáltabb­terméket­vagy­szolgáltatást­ad­el­egy­vállalat,­hiszen­az­értékváltozásból­az­ árváltozás­nehezebben­különíthető­el.­Például­két­cementgyár­összehasonlítása­(Syverson­2004)­ebből­ a­szempontból­könnyebb,­mint­két­It-szolgáltató­vállalaté.

76

­tFP­–­total­Factor­Productivity­vagy­MFP­–­Multi­Factor­Productivity

NÖVEKEDÉSI JELENTÉS • 2015

73

MAGYAR NEMZETI BANK

3.1.3. A mUNKAtermeléKeNySéG ALAKULÁSA

lékenység a pénzügyi szolgáltatások, az építőipar és a feldolgozóipar terén mutatja a legnagyobb elmaradást a régiós növekedéshez képest. Ez­az­elmaradás­ az­egy­munkaórára­jutó­termelékenység­alakulásában­ Az­egy­főre­jutó­termelékenység­a­2009-es­visszaesés­ is­tetten­érhető.­A­legkisebb­relatív­termelékenységután­2011–2012-ben­visszatért­a­válság­előtti­szint- lassulást­az­információ,­kommunikáció,­valamint­a­kere,­és­azóta­is­folyamatosan­növekszik.­A válság előtti reskedelem­és­szállítás­szektorokban­tapasztalhatjuk.­ szinthez való visszatérésben hazánk a leglassabbak Az­ egy­ főre,­ illetve­ egy­ órára­ jutó­ termelékenység­ közé tartozott. alakulása­az­ingatlanügyletek­szektorban­különösen­ eltér.­A­válság­után­felélénkülő­hazai­ingatlanpiacnak­ Az­ egy­ munkaórára­ jutó­ termelékenység­ 2009­ óta­ köszönhetően­ezt­elsősorban­a­növekvő­munkaórastagnál,­a­válság­előtti­szintjét­2014-ig­nem­érte­el.­ szám­magyarázza.

A munkatermelékenység növekedése a visegrádi országok közül magyarországon a leglassabb, mivel 3-8.a ábra a­többi­ország­munkatermelékenysége­már­2012­óta­ Szektorális termelékenység a visegrádi országok átlagához képest 2004 óta, létszám szerint meghaladja­a­válság­előtti­szintet­(3-7.a­és­3-7.b­ábra).

3-7.a ábra Az egy munkavállalóra eső reál munkatermelékenység alakulása

0

2014

2013

2012

2011

2010

2009

2008

95

Lengyelország Románia

2013

2012

2011

2010

2009

2008

2007

Forrás: Eurostat, MNB-számítás

Csehország

3-8.b ábra Szektorális termelékenység a visegrádi országok átlagához képest 2004 óta, munkaórában mérve

Forrás: Eurostat

3-7.b ábra Az egy órára jutó reál munkatermelékenység alakulása

20

Százalékpont

Munkaóra szerint

0

2008 = 100%

Magyarország Szlovákia

Lengyelország Románia

2014

2013

2012

2011

2010

2009

2008

Csehország

Építőipar Ipar Feldolgozóipar Ker., szállítás, vendégl.

2013

2012

2011

95

2010

–80

100

2009

–60

105

2008

110

2007

–40

2006

115

2005

–20

120

90

Pénzügyi szolg.

Info. és kommunkáció Ingatlanügyletek

Építőipar Ipar Feldolgozóipar Ker., szállítás, vendégl.

100

Magyarország Szlovákia

2006

105

2005

–60

110

2004

–40

115

125

Létszám szerint

–20

2008 = 100%

120

90

Százalékpont

2004

125

20

Pénzügyi szolg.

Info. és kommunkáció Ingatlanügyletek

Forrás: Eurostat, MNB-számítás

Forrás: Eurostat

A­lengyel­gazdaságot­nem­rázta­meg­a­válság­a­munA­magyar­munkatermelékenység­alakulását­szektorok­ katermelékenység­szempontjából,­románia­esetében­ szintjén­is­összemérhetjük­a­régió­átlagos­teljesítmé- –­amint­az­az­ágazati­és­mikroszintű­bontásokban­látnyével­(3-8.a­és­3-8.b­ábra).­Az egy főre jutó terme- ható­lesz­–­az­infokommunikációs­(IKt)­szektor,­illetve­ 74

NövEKEdésI jElENTés • 2015

tErMELéKENySéGI­POtENCIáL­A­MAGyAr­GAzDASáGBAN

az­IKt­intenzív­szektorok­bővülése­révén­jelentősen­ megnőtt­a­termelékenység.­Magyarország­és­Csehország­esetében­a­termelékenység­bővülése­folyamatosan­az­Európai­Unió­átlaga­alatt­marad,­ugyanakkor­ a­lassulás­sem­olyan­erőteljes,­mint­a­román­gazdaság­ esetében.

gozóipari hozzáadott érték növekedését.­A­környező­ országokban­különbözőképpen­alakult­a­szektor­növekedése,­mint­az­aggregált­dekompozíció­esetében.­ románia­esetében­a­megforduló­trend­a­szektor­strukturális­átalakulására­enged­következtetni,­itt­a­termelés­válhatott­kevésbé­munkaintenzívvé­(3-10.­ábra).­

A válság alatt és az azt követő 2010 és 2014 közötti időszakban sokkal visszafogottabb volt a termelékenység átlagos növekedési üteme a régióban. Ezen­ belül­hazánkban­drasztikus­csökkenés­figyelhető­meg­ a­foglalkoztatásban,­illetve­a­2010-es­évek­első­felében­ további­ termelékenységcsökkenés­ mutatkozik,­ igaz­ a­ foglalkoztatás­ regionális­ szinten­ kiemelkedő­ bővülése­ mellett­ (3-9.­ ábra).­ A­ régió­ országaiban­ hasonló­trend­mentén­csökkent­a­hozzáadott­érték,­ Lengyelország­és­románia­kivételével,­mivel­az­előbbiben­ gyors­ visszapattanás­ volt­ tapasztalható­ a­ termelékenység­ szempontjából,­ míg­ utóbbiban­ már­ a­2001–2007­közötti­időszakban­is­csökkent­a­foglalkoztatás,­és­ez­a­folyamat­a­válságot­követően­sem­ állt­le.­Szlovákia­és­Csehország­esetében­nem­beszélhetünk­foglalkoztatásbővülésről,­Magyarországon­és­ Lengyelországban­ugyanakkor­pozitív­volt­a­foglalkoztatás­növekedési­üteme.

3-10. ábra A feldolgozóipari hozzáadott érték növekedésének felbontása regionális összehasonlításban

PL

Foglalkoztatás Termelékenység

RO

2010–2014

2008–2009

2001–2007

2010–2014

2008–2009

2001–2007

2010–2014

2008–2009

2001–2007

2010–2014

2008–2009

2001–2007

2008–2009

2001–2007

2010–2014

CZ

SK

Hozzáadott érték Átlagos termelékenységbővülés

Forrás: Eurostat, MNB-számítás

Hazánkban­a­piaci­szolgáltatások­termelékenységének­ növekedése­terén­nagyobb­visszaesés­volt­tapasztalható­ a­ feldolgozóiparhoz­ képest­ a­ 2008–2009-ben.­ Csehország,­ Magyarország­ és­ románia­ kivételével­a­válság­alatt­is­pozitív­maradt­a­szektor­a­teljes­ hozzáadottérték-növekedés­tekintetében.­Ugyanakkor­ a­növekedési­ütem­a­piaci­szolgáltatások­szektorban­ –­ Lengyelország­ kivételével­ –­ jelentősen­ csökkent.­ 3-11. ábra A piaci szolgáltatások szektor hozzáadottértéknövekedésének felbontása regionális összehasonlításban 15

%

10 5 0 –5

HU

CZ

Foglalkoztatás Termelékenység

PL

RO

2010–2014

2008–2009

2001–2007

2010–2014

2008–2009

2001–2007

–15

2010–2014

–10 2008–2009

A­feldolgozóipart­illetően­elmondható,­hogy­regionális­átlagban­a­termelékenység­növekedési­ütemének­ lassulása­mellett­a­foglalkoztatás­mérsékelte­az­iparági­ hozzáadottérték-növekedést.­A magyar feldolgozóipar termelékenysége­a­válság­alatt­megugrott,­ezt­ellensúlyozza­ a­ foglalkoztatásban­ mutatkozó­ visszaesés.­ A 2010–2014-es időszakban a – régió­ átlagát­ meghaladó­szintű­– foglalkoztatásbővülés adja a feldol-

HU

2001–2007

Forrás: Eurostat, MNB-számítás

–15

2010–2014

Hozzáadott érték Átlagos termelékenységbővülés

–10

2008–2009

2010–2014

2001–2007

2008–2009 SK

0 –5

2001–2007

RO

2010–2014

2008–2009

2001–2007

2010–2014

2008–2009 PL

5

2010–2014

Foglalkoztatás Termelékenység

2001–2007

2010–2014

2001–2007

2008–2009 CZ

10

2008–2009

HU

2010–2014

2008–2009

%

2001–2007

10 8 6 4 2 0 –2 –4

%

2001–2007

3-9. ábra Az aggregált nemzetgazdasági hozzáadott érték növekedésének felbontása regionális összehasonlításban

15

SK

Hozzáadott érték Átlagos termelékenységbővülés

Forrás: Eurostat, MNB-számítás

NÖVEKEDÉSI JELENTÉS • 2015

75

MAGYAR NEMZETI BANK

jól­ látható,­ hogy­ a­ legtöbb­ gazdaságban­ a­ termelé- nálás volt megfigyelhető a termelékenység bővülésékenység­növekedését­drasztikus­visszaesés­jellemezte­ ben.­A­válságot­követő­időszakban­Lengyelországban­ a­válság­előtti­időszakhoz­képest­(3-11.­ábra).­ számottevően­nőtt­a­termelékenység;­a­régió­országait­ tekintve­Szlovákiában­emelkedett­a­termelékenység­az­ EU15­értéke­fölé.­A­válságot­követően­romániában­és­ 3.1.4. TELJES Szlovákiában­nőtt­a­leggyorsabb­ütemben­a­termelékenység­(3-12.a­és­3-12.b­ábra). téNyezőtermeléKeNySéG (tfP) A­ teljes­ tényezőtermelékenység­ (tFP)­ megmutatja,­ hogy­egy­szektoron­belül­ugyanannyi­tőke­és­munka­ felhasználásával­hányszor­nagyobb­vagy­kevesebb­kibocsátásra­képes­egy­adott­vállalat­egy­másikhoz­képest.­A­munkatermelékenységhez­hasonlóan­a tfP-t is negatívan érintette a válság,­és­annak­újbóli­növekedése­ csak­ az­ elmúlt­ két­ évben­ indult­ el.­ A­ teljes­ tényezőtermelékenység­ a­ munkán­ kívül­ a­ tőkét­ is­ figyelembe­ veszi­ a­ termelési­ folyamat­ értékelése­ során.­

A­továbbiakban­a­tFP­alakulását­a­vállalatok­felől­közelítjük­meg,­a­feldolgozóiparra­koncentrálva.­Vállalati­pénzügyi­beszámolók­segítségével­a­feldolgozóipar­ GDP-növekedése­felbontható­egyéni­teljes­tényezőtermelékenység-változásra,­valamint­a­tőke-­és­munkaerő-állomány­változásához­köthető­hozzáadottértéknövekedésre.­A­módszertan­részletes­leírását­Kátay­és­ Wolf­(2008)­tanulmánya­tartalmazza.77

A­régió­országainak­aggregált tfP-növekedési üteme alapján a kétezres években jelentős felzárkózás figyelhető meg az európai Unió legfejlettebb tizenöt tagállamához.­A­régió­éllovasának­egyértelműen­románia­ nevezhető,­ahol­a­termelékenység­2008-ra­a­2000-es­ szint­másfélszeresére­nőtt.­A­román­gazdaság­mellett­ jól­teljesített­a­szlovák­is,­habár­az­időszak­nagy­részében­a­visegrádi­országok­hasonló­fejlődést­mutattak.­ magyarország, csehország és lengyelország esetében már a válság előtti években is lassulás, illetve stag-

A­termelési­tényezők­(tőke­és­munka)­termékké­való­alakításának­hatékonysága,­termelékeny­alakulása­ jelentősen­ befolyásolja­ a­ gazdaság­ növekedését.78 A 2002 és 2007 közötti időszakban a feldolgozóipar GDP-növekedését minden évben elsősorban az egyéni szintű teljes tényezőtermelékenység növekedése határozta meg (3-13.­ábra).­Ezt­jól­illusztrálja­a­feldolgozóipar­által­termelt­bruttó­össztermék­növekedésének­felbontása.­Az­egyéni­termelékenységnövekedésen­kívül­jelentős­a­munkaerő­felvételén­keresztüli­ növekedés­is.­Bár­a­beruházáson­keresztüli­növekedés­ szinte­minden­évben­pozitív,­hatása­csekélyebb,­mint­ a­munkáé­(3-14.­ábra).79

3-12.a ábra Az aggregált tfP alakulása a régióban

3-12.b ábra Az aggregált tfP alakulása a régióban

Magyarország Csehország Lengyelország Szlovákia Forrás: EC AMECO database, MNB-számítás

Románia EU15

Magyarország Lengyelország Forrás: Eurostat

Csehország Szlovákia

2016

2015

2014

2013

2012

2011

2010

2008 = 100%

2009

85

2008

90

2007

90 2006

95

100 2005

110

2004

100

2003

105

120

2002

110

130

2001

140

2000

115

2008

2000 = 100% 150

Románia EU15

­­A­dekompozícióhoz­Levinsohn­és­Petrin­(2003)­termelési­függvény­alapú­becslési­eljárását­használjuk.­A­dohány-­és­olajipart­kihagyjuk­az­elemzésből,­mert­a­2001-es­számviteli­szabályváltozások­miatt­nem­számolható­közvetlenül­vállalati­hozzáadott­érték.

78 ­A­vállalati­termelékenység­mérési­problémáit­és­a­témához­kapcsolódó­empirikus­irodalmat­jól­összefoglalja­Syverson­(2008).

79 ­­Fontos­megjegyezni,­hogy­itt­vállalati­szintű­tárgyieszköz-­változásból­számoljuk­a­beruházást,­ami­többek­között­a­használt­gépek­és­ingatlanok­ másodpiaca­miatt­eltérhet­a­nemzetgazdasági­beruházástól.

77

76

NövEKEdésI jElENTés • 2015

tErMELéKENySéGI­POtENCIáL­A­MAGyAr­GAzDASáGBAN

3-13. ábra feldolgozóipari GDP-növekedés és az aggregált teljes tényezőtermelékenység alakulása

25

%

15

10

Feldolgozóipari aggregált TFP becsült növekedés Feldolgozóipari GDP-növekedés

Megjegyzés: Feldolgozóipar dohány- és olajipar nélkül Forrás NAV, KSH, MNB-számítás

A­2008–2013-as­időszak­átlagában­elsősorban­a­tőke­ és­közel­hasonló­mértékben­a­munkaerő­növekedése­ határozza­meg­a­GDP-növekedést.­A­tőke-­és­a­foglalkoztatási­növekedés­pozitív­hatásában­kiemelt­szere-

Munka hozzájárulása Termelékenység

2013

2012

2011

2010

2009

2013

2012

2011

2010

2009

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2002

–35

2008

–25 2007

–20

2006

–15

2005

–10

2004

–5

2003

5

0

–30

%

2002

20

3-14. ábra A feldolgozóipari növekedés felbontása

Tőke hozzájárulása GDP-növekedés (KSH)

Forrás: NAV, KSH, MNB-számítás

pet­játszanak­a­2010­utáni­járműipari­és­fémfeldolgozási­beruházások.80­Mind­a­tőke,­mind­a­munkaerő­ növekedése­a­2008–2013-as­időszakban­átlagosan­0,5­ százalékponttal­növeli­a­feldolgozóipar­GDP-jét.

­­A­fémfeldolgozó­ipar­termelékenységi­visszaesése­a­szektor­legtöbb­vállalatát­érintő­kibocsátásszint-csökkenéssel­magyarázható.­

80

NÖVEKEDÉSI JELENTÉS • 2015

77

MAGYAR NEMZETI BANK

3.2. A lassulás okai

78

NövEKEdésI jElENTés • 2015

35 30 25 20 15 10 5 0

A GDP százalékában

Csehország

Magyarország

Vállalatok Kormányzat

Lengyelország

Szlovákia

Háztartások Teljes beruházási ráta

Forrás: Eurostat

3-15.b ábra A kkv-k által benyújtott hitelkérelmek eredménye 2014ben

Kínált feltételeket nem fogadta el Elutasították Nem a teljes összeget Teljes összeget megkapta

Forrás: Európai Bizottság (AFE-felmérés)

Csehország

Lengyelország

%

EU28

100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

Szlovákia

A­termelékenység­és­a­növekedés­lassulásának­egyik­ oka,­hogy a beruházások növekedési üteme is visszaesett, és a korábbi recessziókból való kilábalásokkal szemben alacsony szinten maradt.­Fontos­megjegyezni,­hogy­a­beruházások­visszaesésének­keresletoldali,­ kínálatoldali­és­mérlegkiigazítási­okai­is­vannak­(Martonosi,­2013).­magyarországon többévnyi csökkenés után a 2006-os kiigazítások eredményeképpen a tőkeintenzitás a válság előtti szinten áll.­A­régió­országaiban­a­válság­után­–­Lengyelország­kivételével­–­jelentősen­a­visszaesett­a­beruházások­mértéke­(3-15.a­ ábra).­A­beruházások­visszaesése­mögött­különböző­ okok­húzódnak­meg.­Egyrészt­Magyarországon­regionális­összehasonlításban­is­alacsony­a­magánszektor­ beruházási­ rátája,­ másrészt­ a­ lakosság­ körében­ és­ a­ vállalati­ szektorban­ végbement­ mérlegkiigazítás,­ továbbá­a­bizonytalan­makrokörnyezet­és­a­vállalati­ szektorban­lezajlott­adósságleépítés­visszafogta­a­válságból­való­kilábalás­sebességét.­további­problémát­ jelent,­ hogy­ a­ kkv-szektor­ beruházásait­ hitelkínálati­ korlátok­is­gátolják­(3-15.b­ábra).­2013­során­fordulat­következett­be­a­regionális­szinten­is­alacsonynak­ mondható­beruházási­aktivitásban,­amelyben­érdemi­ szerepe­volt­a­kormányzati­beruházások­2011­és­2015­ között­tapasztalható,­a­GDP­közel­2­százalékát­kitevő­ növekedésének,­melyet­jórészt­az­intenzívebbé­váló­ Európai­Uniós­forrásfelhasználás­magyaráz.A­beruházások­visszaesésében­szerepet­játszhatott­a­válságot­ követő­ globális­ reálgazdasági­ bizonytalanság­ és­ az­ országkockázat­emelkedése.­A­külföldi­tőkeberuházások­(foreign­direct­investment,­FDI)­a­kutatások­szerint­ különösen­fontosak­a­termelékenységi­és­gazdasági­ növekedés­szempontjából­(rivera-Batiz,­1991).­A­bizonytalan­gazdasági­környezet­jelentősen­lassíthatja­

3-15.a ábra A GDP-arányos beruházási ráta alakulása és dekompozíciója a régióban

Magyarország

3.2.1. BerUházáSoK

az­új­külföldi­tőkebefektetések­beáramlását­a­gazdaságba,­bizonyos­esetekben­akár­tőkekivonáshoz­is­vezethet,­amint­az­megfigyelhető­volt­az­egész­régióban­ a­válság­utáni­években.

2000–2002 2003–2005 2006–2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2000–2002 2003–2005 2006–2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2000–2002 2003–2005 2006–2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2000–2002 2006–2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014

A­gazdasági­növekedés­lassulása­a­legtöbb­országban­ már­a­válság­előtt­elkezdődött.­Ez­alól­Magyarország­ sem­kivétel.­Ugyanakkor­a válságból való kilábalás is lassabb volt, mint a korábbi recessziók esetében.­Ez­ a­fejezet­a­lassulás­és­a­lassú­kilábalás­lehetséges­okait­ járja­körül.

tErMELéKENySéGI­POtENCIáL­A­MAGyAr­GAzDASáGBAN

3.2.2. hUmáN tőKe Amint­ arra­ a­ kiadvány­ 1.­ fejezetében­ is­ kitértünk,­ a­hosszú­távú­növekedés­egyik­alappillére­a­humántőke­ bővülése. A tőkeberuházás lassulása mellett a humántőke-növekedés is stagnálásnak indult­mind­ a­fejlett­OECD-országokban,­mind­a­kelet-közép-európai­régióban.­Nagy­Britanniában­például­a­stagnálás­ oka­az­is­lehet,­hogy­visszaesett­az­oktatás­színvonala,­az­alacsonyabban­kvalifikált­munkakínálat­következtében­a­vállalatok­stratégiája­a­kevésbé­tudás-­és­ technológiaintenzív­tevékenységek­felé­tolódik,­ami­ hosszú­távon­a­gazdasági­növekedést­és­az­életszínvonal­javulását­veszélyeztetheti­(Sisson­2014).­A­Penn­ World­table­8.1­adatai­és­Barro,­Lee­2012-es­tanulmánya­ alapján­ a­ 15­ év­ felettiek­ oktatásban­ töltött­ átlagos­ideje­a­kilencvenes­években­nagymértékben­ emelkedett­ (Magyarország­ esetében­ több­ mint­ 18­ százalékkal).­

Az­elmúlt­három­év­tevékenységét­vizsgáló­négy­kérdésből­az­első­a­termék­innovációjára­–­új­technológia­ vagy­új­anyag­felhasználására,­bevezetésére­–­vonatkozik­(3-16.a­ábra).­Magyarországon­a­válaszadók­alig­ több­mint­ötöde­vezetett­be­új­terméket.­Összehasonlítva­a­többi­kelet-európai­országgal­ez­az­egyik­legalacsonyabb­arány,­különösen­Csehország­és­románia­ vállalatainak­válaszaihoz­viszonyítva.­A­második­kérdés­ új­termelési­rendszer­és/vagy­új­értékesítési­csatorna­ használatát­vizsgálja­(3-16.b.­ábra).­Magyarországon­ a­válaszadók­mindössze­alig­ötöde­vezetett­be­új­termelési­ rendszert,­ ezek­ több­ mint­ hetven­ százaléka­ termékinnováció.­ 3-16.a ábra innovációs tevékenység az elmúlt három évben (2011–2014) a válaszadók százalékában, termékinnováció 60

%

50

81

20 10

CZ

HR

RO

SL

PL

HU

0

Forrás: BEEPS adatbázis, MNB-számítás

3-16.b ábra innovációs tevékenység az elmúlt három évben (2011–2014) a válaszadók százalékában, termelésiértékesítési innováció 40

%

35 30 25 20 15 10 5 CZ

HR

RO

SL

PL

0 HU

Az­első­kérdés­megválaszolásához­az­EBrD–BEEPS81 kérdőívekre­épített­adatbázisát­használhatjuk,­amely­ a­ közép-­ és­ kelet-európai­ országok­ vállalataira­ koncentrál.­A­felvétel­ötödik­hulláma­(2011–2014)­már­ innovációs­ kérdéssort­ is­ tartalmaz,­ amely­ a­ termék-,­ a­ folyamat-,­ a­ szervezeti­ és­ a­ marketingújításokat­vizsgálja.­A­BEEPS­elsősorban­a­feldolgozóipar­ menedzsmenttevékeny-ségének­reprezentatív­mintázására­ összpontosít.­ A­ visegrádi­ régióban­ átlagosan­ 380­ vállalatot­ kérdeznek­ meg­ országonként.­ A­ magyar­minta­válaszait­a­környező­országok­vállalatainak­ válaszaihoz­hasonlítva­próbálunk­képet­kapni­a­hazai­ vállalatok­innovációs­helyzetéről.­

30

SK

Az­ innováció­ fontos­ motorja­ a­ növekedésnek,­ és­ a­jövőbeli­növekedés­megalapozásában­is­rendkívül­ meghatározó.­A­vállalatok­innovációs­tevékenységének­ jellemző­mérőszáma­a­kutatásra-fejlesztésre­fordított­ erőforrások­összege,­ugyanakkor­a­K+F­tevékenységre­ fordított­összeg­mellett­fontos­a­tevékenység­vállalatok­ közötti­koncentrációja­is.­Magyarország­innovációs­folyamatainak­elemzését­két­oldalról­közelítjük­meg,­és­ hasonlítjuk­össze­a­régió­országaival.­Egyrészt­megvizsgáljuk,­hogy­milyen gyakori az innovációs tevékenység.­Másrészt­összevetjük­Magyarország­GDP-arányos­ K+F­költéseit­a­régió­számaival,­hogy­az­innovációba­ való­befektetés­mértékéről­is­képet­alkothassunk.

40

SK

3.2.3. iNNovációS folyAmAtoK

Forrás: BEEPS adatbázis, MNB-számítás

­­Business­Environment­and­Enterprise­Performance­Survey­(BEEPS)

NÖVEKEDÉSI JELENTÉS • 2015

79

MAGYAR NEMZETI BANK

A­harmadik­kérdés­a­szervezeti­innovációra,­új­szervezeti-vezetési­ struktúra­ kialakítására,­ átszervezésre­vonatkozik­(3-16.c­ábra).­Ez­a­magyar­válaszadók­ összesen­ 13­ százalékát­ érinti.­ Bár­ 80­ százalékuk­ termékinnováló,­a­termékinnoválókra­a­szervezeti­átalakítás­ kevéssé­ jellemző.­ Ezt­az­innovációs­kérdést­ tekintve­ is­ a­ magyar­ innoválók­ aránya­ alacsonyabb­ a­többi­kelet-európai­országhoz­képest.­A­negyedik,­ marketinginnovációra­vonatkozó­kérdésben­is­hasonlóan­alacsony­aktivitást­mutatnak­a­magyar­vállalatok.­ Csupán­19­százalékuk­vezetett­be­új­marketingstratégiát­(3-16.d­ábra).

3-16.c ábra innovációs tevékenység az elmúlt három évben (2011– 2014) a válaszadók százalékában, szervezeti innováció 45

3-17. ábra A kutatási-fejlesztési kiadások mértéke a GDP százalékában, szektorok szerint 2,5

%

2,0 1,5 1,0 0,5 0,0

EU15

Csehország

Üzleti vállalkozások Kormányzat Felsőoktatás Forrás: Eurostat

Magyarország Lengyelország

Szlovákia

Non-profit vállalkozások Összesen

%

magyarország már a válság előtt is a GDP közel 0,5 százalékát költötte kutatásfejlesztésre, ez az arány 2008 óta folyamatosan nő, ami régiós­összehasonlításban­a­cseh­gazdaság­után­a­legjobb.­Az­innovációs­ aktivitás­arányából­és­a­GDP-hez­viszonyított­K+F­költések­szerkezetéből­következhet,­hogy­hazánkban­viszonylag­kevés­számú­vállalat­nagy­értékben­hajt­végre­ innovációt,­azaz a K+f-tevékenység magyarországon meglehetősen koncentrált.

40 35 30 25 20 15 10 5 CZ

HR

RO

SL

PL

HU

SK

0

Forrás: BEEPS adatbázis, MNB-számítás

3-16.d ábra innovációs tevékenység az elmúlt három évben (2011– 2014) a válaszadók százalékában, marketinginnováció 50

%

45 40 35 30 25 20 15 10 5

Forrás: BEEPS adatbázis, MNB-számítás

CZ

HR

RO

SL

PL

HU

SK

0

3.2.4. reAlloKációS folyAmAtoK A­reallokáció­során­a­termelési­tényezők,­illetve­a­piaci­ részesedés­vállalatok­közötti­eloszlása­változik­meg.­ Potenciális­ mértéke­ erősen­ függ­ a­ termelékenység­ vállalatok­közötti­eloszlásától:­a­termelékenységbeli­ heterogenitás­magában­hordozza­a­szektoron­belüli­ és­azok­közötti­erőforrás-reallokációval­elérhető­termelékenységnövekedést.

Mind­a­munkatermelékenység,­mind­a­tFP­jelentős­ szóródást­ mutat­ akár­ egy­ szűken­ definiált­ iparágon­ belül­is.­A­magyar­feldolgozóipari,­legalább­5­főt­foglalkoztató­ vállalatok­ esetében­ a­legkisebb­ és­legnagyobb­termelékenységi­decilisben­lévő­vállalatok­között­átlagosan­hétszeres­kibocsátási­különbség­áll­fenn,­ ugyanannyi­outputot­számolva.­Hasonlóan­perzisztens,­ de­eltérő­mértékű­heterogenitás­látható­más­országok­ iparágaiban­is­(Lopez–Garcia­2015):­az­USA-ban­például­ez­a­különbség­átlagosan­kétszeres­(Syverson,­2011).

A­régiós­összehasonlításban­alacsony­innovációs­akti- A­legkevésbé­és­a­leginkább­termelékeny­vállalatok­ vitási­ráta­nem­jelenti­azt,­hogy­a­K+F-kiadások­a­GDP­ munkatermelékenysége­és­az­azok­közötti­különbség.­ százalékában­alacsonyak­lennének­(3-17.­ábra) alapján­Magyarországon­egy­idő­után­csökken­a­ter-

80

NövEKEdésI jElENTés • 2015

tErMELéKENySéGI­POtENCIáL­A­MAGyAr­GAzDASáGBAN

3-18.a ábra: munkatermelékenység-különbség a magyar vállalatok legjobb és legrosszabb 10 százaléka között, feldolgozóipar 3,0 2,7 2,4

2,7

9,0

2,4

8,0

2,1

Legkevésbé termelékeny 10% Leginkább termelékeny 10% Felső és alsó decilis különbsége (jobb skála)

Forrás: NAV, MNB-számítás

melékenységbeli­ heterogeneitás­ a­ vállalatok­ között­ (3-18.a­és­b­ábra).­A­folyamatot­két­hatás­érvényesülése­ okozza,­ a­ legkevésbé­ termelékeny­ vállalatok­ relatív­ nagyobb­ termelékenységnövekedése,­ illetve­ a­ legrosszabb­ vállalatok­ kilépése­ miatti­ átlagos­ ter-

2013

1,5

2011

6,0

2009

1,5

2007

1,8 2005

1,8

7,0

2003

2013

2011

2009

2007

2005

2003

2001

1999

1997

6,0

2,1

1995

7,0

3,0

2001

8,0

Forint – logskála

1999

9,0

10,0

1997

Forint – logskála

1995

10,0

3-18.b ábra: munkatermelékenység-különbség a magyar vállalatok legjobb és legrosszabb 10 százaléka között, piaci szolgáltatások

Legkevésbé termelékeny 10% Leginkább termelékeny 10% Felső és alsó decilis különbsége (jobb skála)

Forrás: NAV, MNB-számítás

melékenység-növekedés.­A­reallokáció­pozitív­hatása­ a­feldolgozóiparban­erőteljesebb,­mint­a­piaci­szolgáltató­cégek­között­(3-18.a­ábra).­2007 után ugyanakkor mindkét szektor esetében lassulni látszik a korábban erőteljesebb reallokáció.

3-2. keretes írás A reallokációs folyamatok vizsgálatának módszertana

Nemzetközi­vállalati­adatbázis­híján­a­régiós­reallokációs­folyamatokat­szektor-,­illetve­vállalatméret-kategória­szerint­vizsgálhatjuk,­a­statikus­elosztási­hatékonyságra­(allocative­efficiency)­koncentrálva.­A­statikus­ elosztási­hatékonyságvizsgálathoz­Olley­és­Pakes­(1996)­módszertanát­vesszünk­alapul.82­A­módszer­egy­ véletlenszerű­–­általában­egyenletes­–­eloszláshoz­képest­vizsgálja­a­termelékenység­és­a­piaci­részesedés­ vagy­foglalkoztatás­kapcsolatát,­így­például­azt,­hogy­mennyire­igaz­az,­hogy­a­termelékenyebb­szektorok­ piaci­részesedése­nagyobb.­Ezt­legegyszerűbben­egy­korrelációval­mutathatjuk­meg.­A­korreláció­nem­egy­ elérni­kívánt­állapottól­való­távolságot­fejez­ki,­hiszen­az­egyenletes­eloszlás,­amelyhez­képest­a­kapcsolat­ erősségét­mérjük,­nem­feltétlenül­jó,­ugyanis­azonos­piaci­részesedést­feltételezünk­a­szektorok­között.­ Ezért­elsősorban­a­korreláció­változására­koncentrálunk.­A­pozitív­értékek­felé­növekvő­korreláció­fejezi­ ki,­hogy­nagyobb­piaci­részesedést­tudnak­elérni­a­termelékenyebb­vállalatok,­szektorok.­ A­statikus­elosztási­hatékonyságot­kétféleképpen­számoljuk­ki.­Az­első­megközelítés­(3-19.­ábra)­lehetővé­ teszi­a­szektorok­közötti­eloszlás­vizsgálatát:­itt­a­szektor­hozzáadott­értékben­vett­súlya­és­a­szektor­munkatermelékenysége­ közötti­ kapcsolatot­ elemezzük.­ magyarországon­ a­ statikus­ reallokáció­ mérőszáma­ nő,­ami­azt­jelzi,­hogy­a­hatékonyabb szektorok egyre nagyobb mértékben járulnak hozzá a GDP-hez.­Bár­

82

az­eredmény­összhangban­van­a­vállalati­adatokból­ számolt­ eredményeinkkel,­ mindkét­ esetben­ pozitív­ reallokációs­hatásokat­találunk­2010–2011-ben.­Fontos­megjegyezni,­hogy­itt­a­teljes­piaci­szférát­vizsgáljuk,­és­a­feldolgozóipart­egy­szektorként­kezeljük.­régiós­összehasonlításban­látható,­hogy­hasonló­pozitív­ folyamat­játszódik­le­romániában­és­Lengyelországban­is.

­­Olley–Pakes-felbontás­ található­ többek­ között­ az­ European­ Commission­ (2013)­ üzleti­ dinamikát­ vizsgáló­ közelmúltban­ megjelent­ tematikus­ kiadványában­is.

NÖVEKEDÉSI JELENTÉS • 2015

81

MAGYAR NEMZETI BANK

3-19. ábra Statikus reallokáció nemzetgazdasági ágazatok között 0,00

Korreláció

3-20.a ábra foglalkoztatás vállalatméret szerint, 2012 100

–0,05

%

80

–0,10 60

–0,15

Magyarország Szlovákia

Lengyelország Románia

2014

2013

2012

2011

20

2010

–0,25

2009

40 2008

–0,20

Csehország

0

CZ

HU

0–9

10–49

PL

RO

50–249

SK 250+

Forrás: Eurostat, MNB

A­statikus­elosztási­hatékonyság­vizsgálatának­másik­ módja­a­szektoron­belüli­reallokáció­elemzése. A szektoron belüli reallokáció vállalatméret szerint az egyik legdinamikusabb növekedést segítő folyamat.­Erre­ mutat­rá­az­OECD­(2014)83­nemrég­megjelent­tanulmánya,­amely­szerint­a­legdinamikusabb­növekedést­ a­kisméretű,­és­elsősorban­most­alapított,­0–2­éves­ cégek­adják.

A­következőkben­a­szektoron­belül­a­különböző­vállalatméret-kategória­szerinti­relatív­termelékenységet­vizsgáljuk­a­méretkategória­hozzáadott­értékének­súlyával­ korrigálva.­ A­ vállalati­ méretkategóriákban­ a­ mikro-,­ kis-,­közép-­és­nagyvállalatokat­különböztetjük­meg.84 Magyarországon­a­mikro-,­kis-­és­középvállalatoknál­ foglalkoztatottak­aránya­az­Eurostat­adatai­szerint­közel­70­százalék.­Ez­az­arány­más­közép-kelet-európai­ ország­esetében­is­hasonló­(3-20.a­ábra).85­A­vizsgált­ országok­közül­szerkezetileg­egyedül­románia­tér­el,­ ahol­némileg­alacsonyabb­a­mikrovállalatok­súlya.­ A­ vállalati­ szektor­ által­ megtermelt­ GDP­ százalékos­ aránya­alapján­a­magyar­szerkezet­a­foglalkoztatáshoz­ hasonlóan­nem­mutat­jelentős­eltérést­a­régiós­országok­azonos­statisztikájától­(A­3-20.b­ábra).­A­szerkezeti­ megoszlás­leginkább­a­cseh­és­a­lengyel­gazdaságéhoz­ hasonló,­ahol­szintén­valamivel­kevesebb,­mint­a­GDP­ felét­termelik­a­nagyvállalatok.­A­vizsgált­országok­közül­egyedül­Szlovákiában­figyelhető­meg­szerkezeti­eltérés,­itt­csak­35­százalék­körüli­a­nagyvállalatok­által­ termelt­GDP,­és­itt­a­legmagasabb­a­mikrovállalatok­ termelésben­számolt­súlya.

Megjegyzés: Szektorok (B–J, L–N).

Forrás: Eurostat

3-20.b ábra hozzáadott érték vállalatméret szerint, 2012 100

%

80 60 40 20 0

CZ

HU

0–9

10–49

84

82

NövEKEdésI jElENTés • 2015

50–249

RO

SK 250+

Megjegyzés: Szektorok (B–J, L–N).

Forrás: Eurostat

Foglalkoztatottsági­ és­ GDP-megoszlási­ képe­ alapján­ nem­látható,­hogy­a­szerkezeti­megoszlás­indokolná­ Magyarország­régiós­országokhoz­viszonyított­alacsonyabb­növekedését.­ Hasonló­hozzáadott­érték­és­foglalkoztatottsági­megoszlás­ mellett­ eltéréseket­ tapasztalhatunk­ az­ egyes­ országok­között­a­különböző­méretű­vállalatok­egymáshoz­ viszonyított­ termelékenységében.­ A­ mikro-­ és­kisvállalatok­termelékenysége­minden­országban­ jelentősen­ elmarad­ a­ nagyvállalatokétól­ az­ adott­

­Criscuolo­és­szerzőtársai­(2014) ­Itt­a­0–9­fő,­10–49­fő,­50–249­fő­és­250­főnél­nagyobb­létszámkategória-definíciót­használjuk.

85 ­Az­adatok­nem­tartalmazzák­az­agrárgazdaságot­és­a­közösségi­szolgáltatásokat.

83

PL

tErMELéKENySéGI­POtENCIáL­A­MAGyAr­GAzDASáGBAN

A­feldolgozóipari­aggregált­tFP-növekedés­két­részre­ bontható:­az­egyedi­hatékonyságnövekedés­súlyozott­ összegére,­ valamint­ az­ egyes­ vállalatok­ teljes­ termelésből­ való­ részvételének,­ súlyának­ változására,­ a­reallokációra.­A­3-22.­ábra­a­szektoron­(feldolgozóiparon­belüli­két­számjegyű­tEáOr­szerint)­belüli­hatékonyságot­növelő­reallokációt­veti­össze­a­szektorok­ közötti­reallokációval.­

3-21. ábra Átlagos vállalatok munkatermelékenysége a nagyvállalatokhoz viszonyítva, 2010–2014 átlaga 90

Nagyvállalat = 100%

80 70 60 50

3-22. ábra feldolgozóipari termelékenységi reallokáció felbontása

40 30 20

10

10 0

CZ Mikro-

HU

PL Kis-

RO

SK

DE

Középvállalat

Forrás: Eurostat

%

5 0

A­statikus­elosztási­hatékonyság­szektoron belüli folyamatai úgy vizsgálhatók, hogy a­régió­országainak­ négy­szektorát­elemezzük­aszerint,­hogy­mi­a­korreláció­a­szektor­vállalati­méretkategóriáinak­termelékenysége­és­hozzáadott­értékben­vett­súlya­között­(3-19.a­ ábra).

2013

2012

2011

2010

2009

2008

2007

2006

2005

2004

A­mikrovállalkozások­termelékenysége­Magyarországon­ 2010–2014­ átlagában­ közel­ harmada­ a­ magyar­ nagyvállalatokénak,­ami­régiós­viszonylatban­a­lengyel­ gazdaság­után­a­legnagyobb­relatív­különbség.­A­magyar­kis-,­illetve­középvállalkozások­termelékenysége­ 55–70­ százaléka­ a­ nagyvállalatokénak,­ ami­ a­ régiós­ átlaggal­összevethető­különbség.

–10

2003

ország­nagyvállalatainak­munkatermelékenységéhez­ viszonyítva­(3-21.­ábra).­

2002

–5

Szektoron belül Szektorok között Reallokáció

Forrás: NAV, KSH, MNB-számítás

A válságig tartó időszakban elsősorban a szektoron belüli reallokációnak volt fontosabb szerepe.­Kiemelt­ hozzájárulása­volt­ezen­belül­is­az­élelmiszeripar­(főként­ 2001–2003­ között)­ és­ a­ villamos­ berendezés­ gyártása­(2003–2005­között)­szektornak.­A­szektorok­ közötti­reallokáció­viszonylag­kisebb­szerepet­játszott­ a­2002–2007-es­időszakban.

A magyar feldolgozóipari statikus hatékonyságallokáció magas értéket mutat,­ami­a­válság­hatására­sem­ csökken.­regionális­összehasonlításban­a­magas­hatékonyság­a­többi­vizsgált­országra­is­jellemző,­a­válság­ hatása­ ebben­ a­ szektorban­ nem­ vagy­ csak­ kevéssé­ érinti­az­allokáció­hatékonyságát.

A válság utáni időszakban (2008–2013) a reallokáción belül az iparágak közötti mozgás volt általában meghatározó, főképp az időszak első felében.­A­reallokáció­ elsősorban­a­villamos­és­gépgyártás­iparágakban­történő­átalakulásnak­tulajdonítható,86­ugyanakkor­pozitív­ reallokációhoz­köthető­termelékenység­jellemzi­a­járműipart­és­az­élelmiszeripart­is­(2008­és­2009­között).­ A­feldolgozóiparon­belüli­reallokációt­magyar­vállalati­ A­szektoron­belüli­reallokációban­negatív­értéket­muadatok­alapján­részletesebben­is­vizsgálhatjuk,­a­teljes­ tat­a­2013-as­év,­ez­leginkább­az­élelmiszeripar­átalatényezőtermelékenységre­koncentrálva. kulásához­köthető.

86

­Egyik­fontos­átalakulás­2009-ben­GE­Hungary­zrt­kft-vé­alakulása.

NÖVEKEDÉSI JELENTÉS • 2015

83

MAGYAR NEMZETI BANK

3.3. Következtetések

Magyarországról­és­a­régió­többi­országáról­egyaránt­ elmondható,­ hogy­ termelékenység­ szempontjából­ a­gazdaságot­dualitás­jellemzi,­amelynek­mértéke­relatív­összehasonlításban­meghaladja­az­Európai­Unió­fejlettebb­tagállamainak­termelékenységi­különbözetét.­ A­gazdasági­válságot­követő­időszakban­a­reallokiációs­ folyamatok­lelassultak,­lassult­a­legtermelékenyebb­és­ a­legkevésbé­termelékeny­vállalatok­közötti­különbség­csökkenése.­E­jelenséget­több­tényező­együttesen­ magyarázza.­Egyrészt­a­2000-es­évek­közepére­befejeződött­a­magyar­gazdaság­rendszerváltás­utáni­átalakulása­és­az­ehhez­köthető­termelékenységbővülés.­

Másrészt­az­üzleti­környezet­egyes­elemei­gátolhatják­ az­erőforrások­hatékony­újraelosztásának­folyamatát.­ Bár­az­új­vállalkozások­alapítása­Magyarországon­viszonylag­egyszerű,­a­szabályozási­környezet­megnehezíti­a­működés­megkezdését,­emellett­a­viszonylag­ lassú­felszámolási­gyakorlat­következtében­beragadó­ „zombivállalatok”­rombolják­a­termelékenység­bővülésének­és­a­vállalati­állomány­tisztulásának­folyamatát.­A­vállalkozások­növekedését­a­korábban­bemutatott­finanszírozási­korlátok­is­akadályozzák,­ezek­viszszavetik­az­aggregált­beruházás­GDP-hez­viszonyított­ arányát­is.­

3-3. keretes írás Az exportstruktúra átalakulása

A­gazdasági­válság­és­a­kilábalás­folyamatai­a­vállalatok­és­szektorok­közötti­reallokáció­az­export­szerkezetére­is­kihatnak.­ A­gazdasági­növekedés­és­az­exportkoncentráció­kapcsolata­több­szempontból­is­érdekes.­Egyrészt­a­koncentrált­export­felveti­annak­a­kockázatát,­hogy­az­egy­szektort­érintő­vagy­egy­felvevő­piactól­függő­ gazdasági­folyamatok­felerősödnek,­és­így­az­esetleges­negatív­sokkok­az­egész­gazdaságot­érinthetik.­ Másrészt­az­exportdiverzifikáció­növekedése­azt­mutathatja,­hogy­egyre­több­vállalat­vagy­egyre­több­ többtermékes­vállalat­képes­a­nemzetközi­piacra­lépni,­ami­a­termelékenység­növekedésére­utalhat.87 áruexport regionális­összehasonlításban­a­magyar­áruexport­koncentrációja­a­legmagasabbak­közé­tartozik.­Ezt­ mutatja­a­3-23.a­ábra,­amelyen­az­export­értékének­termékek­szerinti88­koncentrációja­látható­Herfindahlindexszel­kifejezve.­ Az­enyhén­növekvő­szlovák­exportkoncentráció­mellett­a­többi­régiós­ország­koncentrációs­indexe­viszonylag­stabil­2005­óta.­Ezzel­szemben­a­magyar­áruexport­koncentrációja­2010­óta­jelentősen­csökkent.­ A­csökkenés­mögött­két­ellentétes­folyamat­húzódik­meg­(3-24.­ábra).­A­gépek­és­elektronikai­eszközök­ részaránya­az­exportértékben­jelentősen­csökkent­2010­után.­Ezen­belül­is­elsősorban­két­műszaki­cikk­ exportarányának­visszaszorulása­jelentős­befolyásoló­tényező:­a­telefonok­és­tartozékaik­(HS8517),­valamint­a­monitorok,­projektorok­(HS8528)­aránya.­Ezzel­párhuzamosan­jelentősen­megnőtt­a­járműexport­ értékének­aránya­a­kivitelben,­ami­összhangban­van­a­2009­után­megnövekedett­autóipari­beruházási­és­ termelési­aktivitással.­Megjegyezhető­azonban,­hogy­az­elektronikai­termékek­visszaszorulása­következtében­időben­egyre­hangsúlyosabb­szerepet­kapnak­a­vegyipari­és­műanyagipari­termékek­is.

87

­Bővebben­lásd,­például­Cadot­és­szerzőtársai­2013 ­A­termékkoncentráció­kiszámolásához­a­Harmonized­System­2­számjegyű­besorolását­használtuk.

88

84

NövEKEdésI jElENTés • 2015

tErMELéKENySéGI­POtENCIáL­A­MAGyAr­GAzDASáGBAN

A­magyar­szolgáltatásexport­a­legkevésbé­koncentrált­a­régióban,­mértékében­nem­látható­jelentős­ változás­2005­óta.

Magyarország Szlovákia

Lengyelország Románia

Magyarország Szlovákia

Csehország

Megjegyzés: A Herfindal-index számolásához használt kategóriák: HS2 termék- és UNCTAD szolgáltatáskategóriák Forrás: NAV, KSH, MNB-számítás Comext, UNCTAD

Lengyelország Románia

2014

2013

2012

2011

2010

2005

2014

2013

2012

0,00 2011

0,00

2010

0,10

2009

0,05

2008

0,20

2007

0,10

2006

0,30

2005

0,15

Herfindahl-index

2009

0,40

2008

Herfindahl-index

2007

0,20

3-23.b ábra Szolgáltatásexport termékcsoportok szerinti koncentrációja

2006

3-23.a ábra áruexport termékcsoportok szerinti koncentrációja

Csehország

Megjegyzés: A Herfindal-index számolásához használt kategóriák: HS2 termék- és UNCTAD szolgáltatáskategóriák Forrás: NAV, KSH, MNB-számítás Comext, UNCTAD

3-24. ábra A legfontosabb árucsoportok értékaránya a termékexportban 2007–2014 %

60 45 30

2014

2013

2012

2011

2010

2009

2008

15 2007

18 16 14 12 10 8 6 4 2 0

0

Élelmiszeripari termékek Vegyipari termékek Műanyagok, gumi Gépek, elekronikai eszközök (jobb skála) Járművek Optikai, orvosi eszközök

Megjegyzés: A Herfindal-index számolásához használt kategóriák: HS2 termék- és UNCTAD szolgáltatáskategóriák Forrás: Comext, HS 2007 szerinti római számos bontás

Szolgáltatásexport A­szolgáltatásexport­egyre­növekvő­részét­adja­a­nemzetközi­külkereskedelemnek.­Hasonlóan­a­környező­ országokhoz­Magyarországon­is­a­teljes­export­közel­ötödét­teszi­ki.­A­visegrádi­országok­közül­ez­az­arány­ Szlovákiában­a­legalacsonyabb­(10­százalék),­míg­romániában­a­legmagasabb­(22­százalék)­a­2006–2014es­időszak­átlagában.­Az­áruexporttal­ellentétben­a­szolgáltatásexport­értéke­a­válság­következtében­nem­ esett­vissza­olyan­mértékben,­mint­az­áruexporté.­ Míg­az­utóbbi­mintegy­21­százalékkal­csökkent­2008-ról­2009-re,­a­szolgáltatásexport­mindössze­5­százalékkal­esett­vissza.­Az­EU27­átlagos­szolgáltatásexport-szerkezetéhez­képest­azonban­jelentősebb­eltéré-

NÖVEKEDÉSI JELENTÉS • 2015

85

MAGYAR NEMZETI BANK

seket­találunk.­Az­EU27­országaiban­átlagosan­sokkal­kisebb­súlyt­képvisel­a­feldolgozóipari­termékekhez­ kapcsolódó­szolgáltatások­exportja,­ugyanakkor­ezekben­az­országokban­a­hangsúly­inkább­a­pénzügyi­ és­egyéb­üzleti­szolgáltatások­exportja­felé­tolódik.

A­külkereskedő­vállalatok­több­szempontból­kiemelkednek­a­többi­vállalat­közül.­Nagyobb­méretűek,­ tőkeintenzívebbek,­ magasabb­ termelékenységet­ mutatnak,­és­a­nem­külkereskedőknél­jelentősen­ több­ bért­ fizetnek.­ Az­ exporteladások­ jóval­ koncentráltabbak,­mint­a­belföldiek,­azaz­az­exportált­ összértékéért­ kevés­ vállalat­ felelős.­ Lásd­ például­ Mayer­és­Ottaviano­(2008)­vagy­Békés­(2011)­tanulmányait.

A­ szolgáltatásexportőrök­ az­ exportőrökön­ belül­ is­kiemelkednek.­ők­a­legjobb­és­legnagyobb­vállalatok.­ Míg­ a­ csak­ árut­ exportálók­ csupán­ közel­ négyszer­annyi­munkavállalót­foglalkoztatnak,­mint­ a­nem-exportőrök,­a­csak­szolgáltatást­exportálók­ hétszer­annyit,­míg­a­mind­árut,­mind­szolgáltatást­ exportálók­közel­harmincszor­annyit.­Hasonló­rangsort­figyelünk­meg­a­munkatermelékenységben­és­ a­tFP-ben­is­(3-1.­táblázat).

3-25 ábra A szolgáltatásexport értékének megoszlása szolgáltatáscsoportonként, 2010–2014 átlag 0

5

10

15

20

25

Árukhoz kapcsolódó Szállítás Utazás Építés Biztosítás, nyugdíj Pénzügyi szolg.

Jogdíj Telekomm., hírközlés Egyéb üzleti szolg.

Kultúra és rekreáció Kormányzati szolg.

Magyarország EU27

30 %

V4 átlaga

Megjegyzés: V4 = Csehország, Szlovákia, Lengyelország, Románia Forrás: UNCTAD

3-1. táblázat exportőrök létszám- és termelékenységaránya a belföldön kereskedőkhöz képest hányszor nagyobb a áruexportőr Szolgáltatásexportőr áru-­és­szolgáltatás­exportőr

Létszám

munkatermelékenység

tfP

3,7

1,9

1,7

7

4,4

3,6

29,1

4,8

9

Forrás: Rariga (2015)

A­szolgáltatásexport­jelentősen­koncentrált­tevékenység.­A­két­legtöbb­exportőr­vállalatot­adó­szektorban­ –­a­feldolgozóiparban­és­a­kereskedelemben­–­az­exportőr­vállalatok­mindössze­13­százaléka­külkeresedik­ szolgáltatással.­A­legnagyobb­szolgáltatásexportőrök,­például­a­legnagyobb­10­vagy­20­vállalat,­kétszer­ akkora­hányadáért­felelősek­az­exportnak,­mint­az­árut­exportálók.

A­leíró­statisztikák­azt­mutatják,­hogy­bár­a­szolgáltatásexport­fontos­és­növekvő­szerepet­tölt­be­Magyarország­nemzetközi­versenyképességében,­a­tevékenységben­csak­a­legnagyobb­és­legjobb­vállalataink­ vesznek­részt.­A­szolgáltatóexportőrré­váláshoz­és­a­nemzetközi­versenyképességhez­szükséges­termelékenységi­követelmény­még­szigorúbb,­mint­az­áruk­esetében.­

86

NövEKEdésI jElENTés • 2015

tErMELéKENySéGI­POtENCIáL­A­MAGyAr­GAzDASáGBAN

felhASzNált iroDAlom Bétry,­E.­–­Chich,­M.­–­Ennouchy,­P.­–­Faure,­M.­E.­–­ Martonosi­á.­(2013):­Tényezők az alacsony hazai beGaudy,­L.­(2015):­the­United Kingdom’s productivity ruházás hátterében,­MNB-Szemle,­2013.­január puzzle,­trésor­economics,­No.­146.

OECD­ (2009):­ Measuring Capital,­ OECD­ Manual,­ Békés­G.­–­Muraközy­B.­–­Harasztosi­P.­(2011).­Firms second­edition and products in international trade: Evidence from Hungary, Economic­ Systems,­ Elsevier,­ vol.­ 35(1),­ p.­ OECD­(2015):­The Future of Productivity,­OECD­books.­ ECO/CPE/WP1(2015)6 4–24. http://www.oecd.org/eco/growth/OECD-2015-theCadot,­ O.­ –­ Carrère,­ C.­ –­ Strauss-Kahn,­ V.­ (2013):­ future-of-productivity-book.pdf Trade Diversification, Income, And Growth: What Do We Know?­ journal­ of­ Economic­ Surveys,­ Wiley­ Olley,­ G.­ S.­ –­ Pakes,­ A.­ (1996):­ The Dynamics of Productivity in the Telecommunications Equipment Blackwell,­vol.­27(4),­pp.­790–812,­09.

Industry,­ Econometrica,­ Econometric­ Society,­ vol.­ Criscuolo,­Ch.­–­N.­Gal,­P.­–Menon,­C.­(2014):­The 64(6),­pp.­1263–1297.

Dynamics of Employment Growth New Evidence from 18 Countries,­OECD­Science,­technology­and­Industry­ Pessoa,­j.­–­­van­reenen,­j.­(2014):­The great British Policy­Papers­No.­14 jobs and productivity mystery,­Voxeu,­june European­ Comission­ (EC)­ (2013):­ Product Market rariga­judit­(2015):­Szolgáltatásexport MagyarorszáReview 2013: Financing the real economy, European­ gon,­MNB-kézirat economy­8/2013. rivera-Batiz,­F.­–­rivera-Batiz,­L.­(1991):­The Effects Gabaix,­X.­(2011):­The Granular Origins of Aggregate of Direct Foreign Investment in the Presence of Fluctuations,­Econometrica,­Econometric­Society,­vol.­ Increasing Returns Due to Specialization,­journal­of­ 79(3),­pp.­733–772,­05.

Development­Economics,­November­1991,­34(1-2),­pp.­ 287–307.

Kátay­G.­–­Wolf­z.­(2008):­Driving Factors of Growth in Hungary – a Decomposition Exercise,­MNB­Working­ Sisson,­ K.­ (2014):­ The UK Productivity Puzzle – is Papers­ 2008/6,­ Magyar­ Nemzeti­ Bank­ (the­ Central­ employment relations the missing piece?­Acas­Policy­ Bank­of­Hungary).

Discussion­papers,­September­2014 Levinsohn,­j.­–­Petrin,A.­(2003):­Estimating Production Functions Using Inputs to Control for Unobservables, review­ of­ Economic­ Studies,­ Wiley­ Blackwell,­ vol.­ 70(2),­pp.­317–341,­04.

Syverson,­ Ch.­ (2004):­ Market Structure and Productivity: A Concrete Example,­journal­of­Political­ Economy,­University­of­Chicago­Press,­vol.­112(6),­pp.­ 1181–1222.,­December.

Lopez-Garcia,­ P.­ –­ COMPNEt­ team­ (2014):­ Micro- Syverson,­Ch.­(2011):­What Determines Productivity? based evidence of EU competitiveness: the CompNet journal­of­Economic­Literature,­American­Economic­ database­ Working­ Paper­ Series­ 1634,­ European­ Association,­vol.­49(2),­pp.­326–65,­june.

Central­Bank.

Uppenberg,­K.­(2011):­Economic growth in the US and Mayer,­ t.­ –­ Ottaviano,­ G.­ (2008):­ The Happy the EU a sectoral decomposition,­EIB­Papers,­Vol.­16,­ Few: The Internationalisation of European Firms,­ No1,­2011­pp.­18–52.

Intereconomics:­review­of­European­Economic­Policy,­ Springer,­vol.­43(3),­p.­135–148 Wooldridge,­j.­M.­(2009):­On estimating firm-level production functions using proxy variables to control Mark,­A.­j.­(1986):­Problems encountered in measuring for unobservables,­ Economics­ Letters,­ Elsevier,­ vol.­ single- and multifactor productivity,­ Monthly­ Labor­ 104(3),­pp.­112–114. review,­December,­1986.­

NÖVEKEDÉSI JELENTÉS • 2015

87

4. A magyar gazdasági fejlődés helyzete alternatív mutatók tükrében A gazdasági fejlettség általánosan elfogadott mérőszáma, a bruttó hazai termék és az azzal rokon mutatók a fejlettségnek és a jólétnek csak szűkebb dimenzióira, a múltbeli gazdasági teljesítményre koncentrálnak. Nem mutatnak rá többek között a jólét nem anyagi és szubjektív vonatkozásaira, valamint figyelmen kívül hagyják a jövedelemelosztás és a fenntarthatóság kérdéseit. Emellett a bruttó hazai termék keveset mond egy gazdaság jövőbeli növekedési potenciáljáról, mozgatórugóiról.

A társadalmi és környezeti szempontokat is figyelembe vevő alternatív komplex mutatók alapján Magyarország globális összevetésben magasabb fejlettségi fokot mutat, mint ahogyan az az egy főre eső bruttó hazai termékből vagy a gazdasági versenyképességre fókuszáló rangsorokban elfoglalt pozíciójából következne. A környezeti minőség és tudásgazdaság, valamint a jövedelmi egyenlőtlenségek tekintetében egyaránt az országok legjobb 20 százalékába tartozik Magyarország. A fejlettséget tágabb szemléletben vizsgáló mutatók, különösen az oktatási dimenziót tartalmazó és a születéskor várható élettartamot vizsgáló indexek arra is rámutatnak, hogy Magyarország esetében a társadalmi egyenlőtlenségek leginkább a közszolgáltatásokhoz és az egészséges életfeltételekhez történő hozzáférésben nyilvánulnak meg.

A sokdimenziós versenyképességi rangsorok vegyes képet mutatnak Magyarországról. A vállalatvezetői felméréseken is alapuló mutatók (WEF, IMD) az egy főre jutó GDP-vel mért gazdasági fejlettségénél hátrébb sorolják Magyarországot. Ezzel szemben a tisztán objektív indikátorokon alapuló Doing Business felmérés magasabban jegyzi a magyar gazdaságot. A versenyképességi rangsorokban a válság óta relatíve stabil volt Magyarország helyzete. A legtöbb mutatórendszer kedvezően értékeli a hazai gazdasági környezet javulását, a makrogazdasági egyensúly helyreállítását. Ezzel szemben az intézményi környezetet és a mikroszintű versenyképességet mérő indikátorok alapján a régiós mezőny második felében helyezkedünk el, és pozíciónk romlik.

Budapest a világ nagyvárosaira kiterjedő globális városrangsorok alapján az innovációban emelkedik ki leginkább, ezen kívül a kedvező megélhetési költségek mutatója jelent olyan tényezőt, amely a fővárost kiemeli versenytársai közül. Emellett prosperitásban is átlag felett szerepel a globális városversenyben, míg a központi pénzügyi szerepkörök alapján kifejezetten gyenge pozíciót foglal el.

88

•­­tartalmazza­az­életminőséget­leginkább­meghatározó­alapmutatókat,­valamint­ •­­alindikátorai­között­a­gazdaság­működésének­új­értékeit­is­figyelembe­veszi,­mint­például­a­szabadságot,­ a­vállalkozói­szellemet,­az­átláthatóságot­vagy­a­jó­ kormányzást.

E­fejezetben­olyan­alternatív­fejlődési­és­versenyképességi­ mutatókat­ tekintünk­ át,­ amelyek­ árnyalják­ a­GDP­alakulása­által­sugallt­képet­a­magyar­gazdaság­ fejlettségéről,­illetve­növekedési­potenciáljáról.­Magyarország­tizenegy­mutató­szerinti­globális­pozíciójának­áttekintése­(4-1.­ábra)­után­az­ország­fejlődési­pályáját­két­társadalmi­fejlődéssel­összefüggő­és­három­ versenyképességi­ mutató­ alapján­ értékeljük­ régiós­ összevetésben,­kitérve­e­mutatók­egyes­összetevőinek­ elemzésére­is.­A­társadalmi­haladással­összefüggésben­két­olyan­alternatív­komplex­mutatót­vizsgálunk­ részletesebben,­amely­megfelel­a­megbízhatóság­és­ összevethetőség­alábbi­kritériumainak:­

E­két­komplex­mutatót­a­visegrádi­négyek­és­románia,­ valamint­a­Club­Med­országok­(Olaszország,­Spanyolország,­Portugália­és­Görögország)­viszonylatában­vizsgáljuk.­ Ezután­a­főbb­globális­versenyképességi­rangsorok­által­ mért­teljesítményt­értékeljük,­részletesebben­kitérve­a­visegrádi­országokkal­szemben­megfigyelhető­eltérésekre.

•­­legalább­80­országra­kiterjed­a­mérési­minta,­ •­­elérhető­legalább­4-5­éves­idősorban,­

(A­ vizsgált­ mutatók­ ismertetését­ a­ 4-1.­ keretes­ írás­ tartalmazza.)

NÖVEKEDÉSI JELENTÉS • 2015

A­MAGyAr­GAzDASáGI­FEjLőDéS­HELyzEtE­ALtErNAtíV­MUtAtóK­tüKréBEN

4-1. ábra magyarország relatív globális pozíciója eltérő gazdasági-társadalmi fejlettségi rangsorok alapján Globális Versenyképességi Index (WEF) 2014-2015 Hálózati Felkészültségi Index (WEF) 2015

Versenyképesség

60/144

Tudásgazdaság

53/143

Bruttó hazai termék

51/144

Nemek Közötti Egyenlőtlenségek Indexe (ENSZ) 2013 Gazdasági Szabadság Index (ENSZ) 2015 Doing Business Index (VB) 2015 Legatum Prosperity Index (LI) 2014 Korrupciós Index (TI) 2014 Az Egyenlőtlenség tényezőjével módosított HDI (ENSZ) 2013

Esélyegyenlőség

45/148

Gazdasági szabadság

54/178

Versenyképesség

54/189

Komplex fejlettség, jólét

39/142

Feketegazdaság becsült aránya

47/175

Társadalmi előrehaladás

36/145

Tudásgazdaság Index (VB) 2012

Tudásgazdaság

27/146

Környezet

28/178

GDP/fő alapján 2013

Környezeti Teljesítmény Index (YALE, WEF) 2014 0

20

40

60

80

100

Megjegyzés: Relatív pozíció – a rangsorban megelőzött országok számának aránya a teljes sokaságban (százalék).

Forrás: WEF (2014); WEF (2015); VB (2012); VB (2015); ENSZ (2013); ENSZ (2015); TI (2014);LI (2014); KSH (2015)

4-1. keretes írás A fejlődés és a fejlettség egyes alternatív mérési lehetőségeiről

A­gazdasági­fejlődés­és­a­jólét­leggyakrabban­használt­mérőszáma­a­bruttó­hazai­termék,­az­azzal­rokon­ mutatók,­valamint­azok­egy­főre­vetített­értéke.­E­mutatók­azonban­számos­hiányossággal­rendelkeznek­ (lásd­Stiglitz­és­szerzőtársai,­2009).­Egyrészt­szűken­definiálják­a­fejlődést,­és­alapvetően­a­létrehozott­ anyagi­jellegű­javak­és­szolgáltatások­mennyiségének­pénzben­kifejeződő­értékére­fókuszálnak.­Még­e­ szűk­tartományban­is­komoly­statisztikai­kihívást­jelent­a­termékek­és­szolgáltatások­minőségének­figyelembevétele,­valamint­a­kormányzati­szektor­teljesítményének­mérése.­Emellett­a­bruttó­hazai­termék­ nem­tér­ki­a­jólét­nem­anyagi,­illetve­szubjektív­dimenzióira­(például­egészség,­elégedettség),­valamint­ a­jövedelemelosztásra,­illetve­a­(gazdasági­vagy­környezeti)­fenntarthatóság­kérdéseire,­ideértve­például­ a­nem­megújuló­természeti­erőforrások­költségének­meghatározását.­A­GDP-vel­mért­gazdasági­növekedés­és­az­életminőség,­illetve­társadalmi­fejlődés­között­jelentős­differenciák­jelentkeznek.­A­gazdasági­ prosperitás­és­jólét­mérésének­összetett­jellegére­tekintettel­számos­nemzetközi­szervezet­komplex­fejlődési­mutatórendszereket­hozott­létre,­amelyek­alapján­rendszeresen­rangsorolják­a­vizsgált­országokat.

Ugyanakkor­a­GDP­a­szűkebb­gazdasági­folyamatok­trendjeinek­és­mozgatórugóinak­megítélésében­is­ korlátozottan­alkalmazható.­A­bruttó­hazai­termék­ugyanis­alapvetően­­olyan­változó,­amely­a­már­megvalósult­gazdasági­teljesítményt­tükrözi,­és­keveset­mond­a­gazdaság­növekedési,­fejlődési­potenciáljáról.­E­ fejlődési­kilátások­értékelése­érdekében­több­intézet­publikál­komplex­versenyképességi­indikátorrendszereket,­melyek­a­makrogazdasági­teljesítmény­mellett­átfogóan­értékelik­például­a­vállalati­versenyképességet­meghatározó­intézményi­környezetet,­infrastruktúrát­és­a­vállalatok­működésének­egyes­jellemzőit. legatum Prosperity index (lPi) A­komplex­indexet­a­londoni­székhelyű­Legatum­Institute­2009­óta­évente­publikálja.­Mérésének­tárgya­ az­országok­gazdasági­fejlődése,­a­társadalom­objektív­és­szubjektív­szempontok­alapján­megállapított­

NÖVEKEDÉSI JELENTÉS • 2015

89

MAGYAR NEMZETI BANK

jólléti­szintje,­valamint­az­állampolgárok­elégedettségének­alakulása.­A­Legatum­Prosperity­Index­(LPI)­ 89­mutatóval­8,­a­gazdasági­teljesítménnyel­és­jólléttel­összefüggő­dimenziót­vizsgál:­a­gazdasági­teljesítmény,­vállalkozói­szellem­és­lehetőségek,­kormányzás,­társadalmi­tőke,­személyes­szabadág,­oktatás,­ egészség,­valamint­a­biztonság­és­védelem.­Az­intézet­2009­és­2011­között­110,­majd­ezt­követően­142­ országot­rangsorolt­minden­évben.­Az­index­saját­mérőszámmal­nem­rendelkezik,­a­jelentés­a­vizsgált­ országok­sorrendjét­publikálja­mind­az­összesített­mutató,­mind­az­egyes­vizsgált­dimenziók­tekintetében.

A humán fejlődési mutató (hDi) és az egyenlőtlenség tényezőjével módosított humán fejlődési mutató (ihDi) Az­Egyesült­Nemzetek­Szervezete­1980­óta­közli­a­társadalmi­fejlődést­mérő­komplex­mutatót,­az­emberi­ fejlődési­indexet­(Human­Development­Index,­HDI).­A­széles­körben­elismert­kompozit­mutató­a­várható­ élettartam,­az­oktatás­és­az­egy­főre­jutó­jövedelem­indikátorait­ötvözi.­Magyarországon­a­humán­fejlettségi­mutató­(HDI)­alapértéke­a­GDP-növekedéstől­elszakadva­1990­és­2000­között­emelkedett­a­leggyorsabb­ ütemben,­2008-tól­kezdve­pedig­stagnál.

A­HDI­továbbfejlesztett­változata,­az­ENSz­által­2010-től­publikált,­az­egyenlőtlenség­tényezőjével­módosított­humán­fejlődési­mutató­(Inequality-Adjusted­Human­Development­Index,­IHDI),­amely­az­emberiség­ előrehaladását,­fejlődését­a­társadalmi­kirekesztés­figyelembevételével­vizsgálja­több­változó­elemzésével.­ Az­index­az­egészség,­az­oktatás­és­az­életszínvonal­dimenziója­mentén­négy­indikátort­vesz­figyelembe:­ a­születéskor­várható­élettartamot,­a­gyermekek­iskolában­eltöltött­éveinek­várható­számát,­a­25­éves­ és­az­annál­idősebb­korosztályban­az­átlagosan­elvégzett­osztályszámot,­valamint­az­egy­főre­jutó­GNI­ logaritmusát.­Minden­egyes­részindex­értékét­korrigálják­a­társadalomban­megfigyelhető­és­a­rá­jellemző­egyenlőtlenségekkel,­a­nagyobb­egyenlőtlenség­csökkenti­a­mutató­értékét.­A­mutató­2010-ben­139­ országot,­ezt­követően­132-t,­majd­2013-ra­vonatkozóan­már­145­országot­vizsgált.

A­fejlődés­gazdasági­dimenziójának­mérésében­egyre­nagyobb­jelentőségűek­egyes­globális­szerepű­ intézmények­nemzetközi­versenyképességi­országrangsorai,­melyeket­számszerűsített­módszertannal,­ gyakran­vállalati­megkérdezések­alapján,­szubjektív­tényezőket­is­figyelembe­véve­állítanak­fel­évenkénti­ gyakorisággal.

A világgazdasági fórum versenyképességi rangsora A­Világgazdasági­Fórum­(WEF)­által­kialakított­komplex­versenyképességi­mutató­nemzetközi­léptékben­ a­gazdaság­teljesítőképességének­leírását­tizenkét­pillérbe­csoportosított­tényezők­mentén­értékeli,­melyek­az­alábbiak:­intézmények,­infrastruktúra,­makrogazdasági­környezet,­egészség­és­alapfokú­oktatás,­ felsőoktatás,­termékpiaci­hatékonyság,­munkaerőpiaci­hatékonyság,­pénzpiaci­fejlettség,­technológia,­ piacméret,­az­üzleti­élet­kifinomultsága,­innováció.­A­WEF­felmérésének­alapját­vállalatvezetők­kérdőíves­ megkeresése­adja­(Magyarországon­mintegy­100­fő),­emellett­bizonyos­dimenziókat­statisztikai­mutatók­ segítségével­értékelnek.

A Nemzetközi menedzsmentfejlesztési intézet (imD) versenyképességi rangsora Az­IMD­versenyképességi­rangsora­az­országok­szűkebb­körét­fedi­le.­A­felmérés­módszertana­a­WEF­ indikátorához­hasonló,­vállalatvezetői­kérdőívek­és­statisztikai­adatok­kombinációjaként­áll­elő.­A­gazdasági­teljesítményt­84­kritérium­szerint­rangsorolják,­mint­például­a­hazai­gazdaság­mérete,­növekedése,­ elért­fejlettsége,­kilátásai,­nemzetközi­kereskedelmi­és­beruházási­kapcsolatok,­a­foglalkoztatás­és­az­árak­ helyzete.­A­kormányzati­és­üzleti­hatékonyságot­71-71­mutatóval­jellemzik,­míg­az­infrastruktúrát­116-tal.­

90

NövEKEdésI jElENTés • 2015

A­MAGyAr­GAzDASáGI­FEjLőDéS­HELyzEtE­ALtErNAtíV­MUtAtóK­tüKréBEN

„Doing Business” versenyképességi rangsor A­Világbank­Doing­Business­mutatója­189­ország­vállalkozásalapítási­és­üzletviteli­lehetőségeit­vizsgálja.­ A­jelentés­abban­tér­el­a­korábban­bemutatott­versenyképességi­módszertanoktól,­hogy­nem­alkalmaz­ kérdőíves­felmérést,­hanem­tisztán­objektív­mutatókon­alapul.­Ehhez­olyan­tipikus­helyzetek­jogi­és­ intézményi­környezetét­térképezik­fel,­amelyek­egy­vállalkozás­működése­során­jellemzően­felmerülnek­ (például­cégalapításhoz­szükséges­eljárások­száma­és­ezek­időigénye,­költségei).­A­felmérés­2004­óta­ készül,­de­az­egyes­dimenziókat­csak­2014­óta­aggregálják­egyetlen­indikátorrá.­így­az­országok­aggregált­ rangsora­is­csak­2014­óta­értelmezhető.

A­világ­nagyvárosainak­eltérő­szempontok­szerinti­értékelésére­szintén­bővülő­számban­készülnek­hasonló­ elven­alapuló­globális­városrangsorok,­melyek­tematikája­a­gazdasági­teljesítmény­értékelésétől,­a­versenyképességtől­az­élhetőségen­át­a­környezetminőségig­vagy­éppen­a­megélhetési­költségekig­terjed.

NÖVEKEDÉSI JELENTÉS • 2015

91

MAGYAR NEMZETI BANK

4.1. Gazdasági és társadalmi fejlődés

4.1.1. leGAtUm ProSPerity iNDex (lPi) magyarország esetében az lPi mutatója az elmúlt öt évben javult, azonban a vizsgált közép-európai és mediterrán országok csoportjából az alsóbb szegmensbe tartozik. A­vizsgált­142­ország­rangsorában­ a­39.­helyen­szerepelt­Magyarország­2014-ben­(4-2.­ ábra).­A­romániával­kiegészített­visegrádi­négyek­(V4)­ és­a­Club­Med­országok­mezőnyében,­Szlovákiát­követően,­Magyarország­rangsorban­betöltött­relatív­pozíciója­javult­a­legjobban­2009­és­2014­között­–­mintegy­ 7­százalékponttal­–,­de­így­is­csak­romániát­és­Görögországot­előzi­meg­e­kilenc­ország­között.­ A V4­országok­lPi-ben­betöltött­65­százalék­feletti­relatív­pozíciója­közel­egységes­pályán­mozog,­esetükben­ a­ 2012­ utáni­ visszaesést­ 2013-tól­ mérsékelt­ javulás­ váltotta­fel.­ 4-2. ábra A legatum Prosperity index (lPi) globális rangsorában elfoglalt relatív pozíció változása 85 80 75 70 65 60 55 50 45

4-3. ábra A legatum Prosperity index (lPi) dimenzióiban elért relatív pozíció magyarországon és a régióban Gazdaság Biztonság és védelem

80 60

Vállalkozói szellem és lehetőségek

40

%

20

Társadalmi tőke

2009

2010

2011

2012

Szlovákia Románia Olaszország

2013

2014

Görögország Portugália Spanyolország

Kormányzás

0

Személyes szabadság

Magyarország Lengyelország Csehország

92

ziója­olyan­mutatókat­tartalmaz,­mint­például­a­kormányzati­stabilitás­években­mért­értéke,­a­kormányzati­ hatékonyság­vagy­a­jogállamiság.­Az­LPI-mutató­által­ vizsgált­adatok­jelentős­része­a­Gallup­Intézet­által­készített­felmérésekből­származik.­A­Gallup­World­Poll­ reprezentatív­ felmérése­ alapján­ szintén­ e­ dimenzió­ tartalmazza­a­szegénység­elleni­küzdelem­terén­hozott­kormányzati­intézkedésekkel­való­társadalmi­elégedettséget,­az­igazságszolgáltatási­rendszerekben­való­bizalom­mértékét,­illetve­az­üzleti­és­állami­szférát­ korruptnak­ítélők­arányát.­A­társadalmi­tőke­almutatói­ között­a­Gallup­World­Poll­adatai­alapján­többek­között­ a­támogató­társadalmi­környezet­jelenléte,­a­megelőző­ hónapokban­végzett­hivatalos­önkéntes­munka,­továbbá­az­általános­társadalmi­bizalom­szintje­és­a­házassági­kapcsolatban­élők­aránya­található.­

Oktatás Egészség

Magyarország Átlag (Cseho., Lengyelo., Szlovákia, Románia)

Megjegyzés: LPI relatív pozíció – a rangsorban megelőzött országok számának aránya a teljes sokaságban (százalék). A rangsorolt országok köre időben változott.

Forrás: Legatum Institute (2014): The Legatum Prosperity Index

Megjegyzés: LPI relatív pozíció – a rangsorban megelőzött országok számának aránya a teljes sokaságban (százalék). A rangsorolt országok köre időben változott.

Forrás: Legatum Institute (2014): The Legatum Prosperity Index

Az lPi egyes dimenzióinak alakulását tekintve magyarországon a társadalmi tőke és az oktatási helyzet változása mutat kedvezőtlen folyamatokat, míg a szabadság és a kormányzás dimenzióiban előreléptünk a válság óta (4-3.­ábra).­Az­index­kormányzás­dimen-

Magyarország­a­visegrádi­régiónál­kedvezőbben­teljesít­ a­személyes­szabadság,­valamint­a­kormányzás­dimenzióiban,­ugyanakkor­elmaradás­mutatkozik­a­gazdasági­ teljesítmény,­a­vállalkozói­lehetőségek,­a­társadalmi­ tőke,­továbbá­a­biztonság­és­védelem­terén.

NövEKEdésI jElENTés • 2015

A­MAGyAr­GAzDASáGI­FEjLőDéS­HELyzEtE­ALtErNAtíV­MUtAtóK­tüKréBEN

4.1.2. Az eGyeNlőtleNSéG téNyezőjével móDoSított hUmáN fejlőDéSi mUtAtó (ihDi)

dimenziójában és kisebb mértékben a­ születéskor­ várható­élettartam­dimenziójában­relatív­gyengülés­ történik.­e folyamatok magyarország esetében a közszolgáltatásokhoz és az egészséges életfeltételekhez történő hozzáférés egyenlőtlenségeire hívhatják fel Az egyenlőtlenség tényezőjével módosított humán a figyelmet (4-5.­és­4-6.­ábra).­A­születéskor­várható­ fejlődési mutató alapján magyarország a társadalmi élettartam­kapcsán­fontos­kiemelni,­hogy­EU-n­belüli­ fejlődés szempontjából az országok legfejlettebb har- összevetésben­Magyarország­és­régiójának­helyzete­ minc százalékában helyezkedik el.­A­2014-es­Emberi­ kedvezőtlen.­Az­EU­kelet–nyugati­fejlettségi­megoszFejlődési­jelentés­alapján­Magyarország­a­145­ország­ tottsága­mára­az­egészséges­életre­utaló­születéskor­ közül­a­36.­helyen­szerepel,­a­vizsgált­országok­sorában­ várható­élettartamban­jelentkezik­leginkább.­(Salamin,­ ezzel­megelőzi­romániát,­Portugáliát­és­Lengyelorszá- 2015). got.

A­régiós­országok­és­a­Club­Med­országok­relatív­pozíciója­az­ENSz­IHDI-mutatójában­–­az­LPI-től­eltérően­ –általánosan­2012-ig­romlott,­ettől­kezdődően­pedig­ javult.­A­2012­után­látható­relatív­pozíciók­erősödésében­szerepet­játszik­a­listában­szereplő­országok­bővülése­is.­Magyarország­pályája­a­vizsgált­országokhoz­ képest­is­eltérő­ívet­mutat.­Az­IHDI-ben­mért­relatív­ pozíció­ 2011-ig­ romlott,­ ezt­ követően­ lassú­ javulás­ vette­kezdetét.­(4-4.­ábra).­Az­index­jövedelmi­pillérét­ tekintve­Magyarország­a­visegrádi­országoknál­kissé­ kedvezőbb­képet­mutat.­ 4-4. ábra Az egyenlőtlenség tényezőjével módosított humán fejlettségi mutató (ihDi) globális rangsorában elfoglalt relatív pozíció változása 90

%

85

0,95 0,90 0,85 0,80 0,75 0,70 0,65

Dimenzió érték

GDP (2010 = 100)

110 105 100 95

2010

2011

2012

2013

90

Az egyenlőtlenség tényezőjével módosított születéskor várható élettartam Az egyenlőtlenség tényezőjével módosított oktatási index Az egyenlőtlenség tényezőjével módosított jövedelmi index Bruttó hazai termék (reál GDP, Bázisév 2010)

Forrás: Egyesült Nemzetek Szervezete, Emberi Fejlődési Jelentés (2014; 2013; 2011; 2010); KSH (2015)

4-6. ábra Az egyenlőtlenség tényezőjével módosított humán fejlettségi mutató (ihDi) dimenzióinak értéke magyarországon és a régióban

80 75 70 65

Az egyenlőtlenség tényezőjével módosított születéskor várható élettartam

60 55

4-5. ábra Az egyenlőtlenség tényezőjével módosított humán fejlettségi mutató (ihDi) dimenzióinak értéke és a GDP változása magyarországon

2010 Magyarország Lengyelország Csehország

2011

2012 Szlovákia Románia Olaszország

0,85

2013

0,8

Görögország Portugália Spanyolország

Megjegyzés: IHDI relatív pozíció – a rangsorban megelőzött országok számának aránya a teljes sokaságból (%). A rangsorolt országok köre időben változott.

Forrás: Egyesült Nemzetek Szervezete: Emberi Fejlődési Jelentés (2014; 2013; 2011; 2010)

Hazánk­IHDI-ben­jelentkező­lassú­növekedési­ütemének­hátterében­az­áll,­hogy­míg­a­jövedelmi­helyzet­ 2010­óta­folyamatosan­javul,­addig­a­mutató­oktatási

0,75 0,7 0,65 Az egyenlőtlenség tényezőjével módosított jövedelmi index

Az egyenlőtlenség tényezőjével módosított oktatási index

Magyarország Átlag (Cseho., Lengyelo., Szlovákia, Románia)

Forrás: Egyesült Nemzetek Szervezete: Emberi Fejlődési Jelentés (2014)

NÖVEKEDÉSI JELENTÉS • 2015

93

MAGYAR NEMZETI BANK

4.2. Nemzetközi versenyképességi rangsorok

4.2.1. A viláGGAzDASáGi fórUm verSeNyKéPeSSéGi rANGSorA

4-8. ábra magyarország és a régió versenyképességi részindexértékei a Wef versenyképességi pillérei szerint

A­WEF­által­vizsgált­144­ország­rangsorában­Magyarország­a­2015–2016-os­rangsorolás­alkalmával­a­63.­helyen­végzett.­E­mutatóban­Magyarország­relatív­pozíciója­2008–2009-hez­viszonyítva­kismértékben­romlott.­ A­régióból­Lengyelország­szintén­hátrébb­került,­míg­ Csehország­és­Szlovákia­relatív­helyezése­javult­a­válság­óta­(4-7.­ábra).

4-7. ábra A Wef rangsorban betöltött relatív pozíciók változása a club med, valamint a visegrádi négyek országaiban és romániában 80

%

Innováció Üzleti kifinomultság Piacméret

Intézmények 6,0 5,5 5,0 4,5 4,0 3,5 3,0

Makrogazdasági környezet Egészségügy, alapfokú oktatás Felsőoktatás, képzés

Technológiai készség Pénzpiac

Infrastruktúra

Munkapiac

Termékpiac

Magyarország 2015–2016 Átlag (Cseho., Lengyelo., Szlovákia, Románia) 2015–2016

70

Forrás: The Global Competitiveness Index Historical Dataset © 20152016 World Economic Forum

60 50

Magyarország Lengyelország Csehország

Szlovákia Románia Olaszország

2015–2016

2014–2015

2013–2014

2012–2013

2011–2012

2010–2011

2009–2010

2008–2009

2007–2008

30

2006–2007

40

Görögország Portugália Spanyolország

4.2.2. A NemzetKözi meNeDzSmeNtfejleSztéSi iNtézet (iNStitUte for mANAGemeNt DeveloPmeNt, imD) verSeNyKéPeSSéGi rANGSorA

Az imD­versenyképességi­rangsorában­2014-ben­60,­ míg­2015-ben­61­ország­szerepelt.­Magyarország­2015ben­a­48.­helyezést­érte­el,­tartva­ezzel­a­2014-ben­ A­ komplex­ mutató­ pillérei­ alapján­ Magyarországon­ szerzett­rangját.­ a­makrokörnyezet­és­az­infrastruktúra­javuló,­az­intézmények­és­a­pénzügyi­piacok­romló­tendenciákat­ A­stabil­48.­helyezés­mögött,­mely­a­2011–15­évek­kemutatnak.­régiós­összevetésben­Magyarország­ked- rekített­átlagának­felel­meg,­a­gazdasági­teljesítmény­ vezően­ teljesít­ az­ infrastruktúra­ dimenziójában,­ és­ ugrásszerű,­27­helyezéssel­történő­javulása­(2011-es­ a­szomszédos­országokhoz­hasonló­a­munkapiac­és­az­ 44.­helyről­2015-ben­17.­helyre)­áll,­míg­a­mutató­máinnováció­megítélése.­Ezzel­szemben­a­régiós­átlagtól­ sik­három­pillérében­szerény­romlás­figyelhető­meg­ elmaradó­ pontszámot­ kapott­ Magyarország­ számos­ (2­helyezéssel­történő­visszaesés­kormányzati­terüleegyéb­dimenzióban,­így­többek­között­az­intézmények,­ ten,­7­helyezéssel­történő­visszaesés­az­üzleti­hatéa­makrogazdasági­környezet,­az­oktatás,­a­pénzügyi­pi- konyságban,­továbbá­4­helyezéssel­való­csökkenés­az­ acok­és­az­üzleti­kifinomultság­terén­(4-8.­ábra). infrastrukturális­fejlődés­területén).

Forrás: The Global Competitiveness Index Historical Dataset © 20152016 World Economic Forum

94

NövEKEdésI jElENTés • 2015

A­MAGyAr­GAzDASáGI­FEjLőDéS­HELyzEtE­ALtErNAtíV­MUtAtóK­tüKréBEN

A­ visegrádi­ országok­ közül­ az­ IMD-mutató­ alapján,­ védelme­és­a­fizetésképtelenség­kezelése­terén­(4-10.­ Magyarország­összességében­listavégi­pozíciót­foglal­ ábra).­Emellett­az­összes­többi­dimenzióban­lehetőség­van­az­előrelépésre,­hiszen­a­globálisan­elérhető­ el­(4-9.­ábra). maximális­pontszám­60–70­százalékát­szerezte­meg.

4-1. táblázat magyarország helyezése az imD versenyképességi dimenzióiban 2011–2015-ben

magyarország imD-helyezése

2011

2012

2013

2014

2015

Gazdasági­ teljesítmény

44

35

44

32

17

Kormányzati­ hatékonyság

52

51

52

53

54

üzleti­ hatékonyság

50

49

55

56

57

Infrastruktúra

35

35

38

37

39

Fizetésképtelenség kezelése

Üzletindítás 90

Építési engedély

75 Szerződések kikényszerítése

Elektromossághoz jutás

60 45

Forrás: IMD World Competitiveness Center (2015)

4-9. ábra magyarország és a régió relatív pozíciója az imD-mutató dimenzióiban, 2015 Gazdasági teljesítmény 100

0

Tulajdonbejegyzés

Külkereskedelem

Adófizetés

Hitelhez jutás Kisbefektető védelme

Magyarország, 2015 Cseho., Lengyelo., Szlovákia, Románia átlaga, 2015

Megjegyzés: Relatív pozíció – a rangsorban megelőzött országok számának aránya a teljes sokaságban (százalék).

Forrás: World Bank Group 2014: 4

50

Infrastruktúra

4-10. ábra magyarország és a régió relatív pozíciója a Doing Business (DB) 2015. évi rangsorában

Kormányzati hatékonyság

Üzleti hatékonyság Magyarország Átlag (Cseho., Lengyelo., Szlovákia, Románia)

A­válság­óta­néhány­területen­javult­Magyarország­teljesítménye.­Ilyen­a­vállalkozások­alapítása,­melynek­ eljárása­ egyszerűbbé­ és­ olcsóbbá­ vált.­ Előrelépést­ jelentett­ továbbá­ az­ ingatlanbejegyzés­ költségének­ csökkenése­és­az­adóterhek­mérséklődése­(mind­a­teljes­adóterhelés,­mind­az­adminisztrációval­töltött­idő­ terén).­Az­egyéb­vizsgált­dimenziókban­azonban­nem­ történt­érdemi­változás­2008­óta.

Megjegyzés: Relatív pozíció – a rangsorban megelőzött országok számának aránya a teljes sokaságban (százalék).

Forrás: IMD World Competitiveness Center (2015)

4.2.3. „DoiNG BUSiNeSS” verSeNyKéPeSSéGi rANGSor Magyarország­2015-ben­a­globális­rangsor­54.­helyét­ foglalta­el,­ami­a­visegrádi­országok­között­a­leggyengébb­helyezés.­A­globális­rangsorban­kedvezően­teljesít­a­vállalkozásalapítás­feltételeiben.­régiós­összevetésben­mind­az­építési­engedélyek­beszerzését,­mind­ a­szerződések­betarttatását­az­ország­erősségei­között­ említik.­Ezzel­szemben­jelentős­elmaradás­mutatkozik­ elsősorban­az­elektromossághoz­jutás,­a­kisbefektetők­ NÖVEKEDÉSI JELENTÉS • 2015

95

MAGYAR NEMZETI BANK

4.3. Budapest helyzete nemzetközi rangsorokban

jelenleg­a­világ­GDP-jének­80­százalékát­városi­területeken­állítják­elő­(Világbank,­2015),­Európa­esetében­ pedig­ kimutatható,­ hogy­ az­ 1­ millió­ főnél­ nagyobb­ lélekszámú­városokban­az­egy­főre­jutó­GDP­25­százalékkal­magasabb­az­európai­átlagnál­(ENSz,­2014b).­ A­magas­hozzáadott-értékű­tevékenységek­városi­koncentrációja­Magyarország­esetében­fokozottan­érvényesül­(4-2.­táblázat).

4-2. táblázat A fővárosok súlya a visegrádi országokban (2012)

GDP/fő az részesedés részesedés országos átlag az ország az országos népességéből százalékában GDP-ből Budapest

38,13

17,46

218,38

Pozsony

27,25

11,27

241,94

Prága

24,70

11,84

208,69

Varsó

12,92

4,44

291,00

Forrás: EUROSTAT (2015)

Ennek­ következményeként­ számos­ nagyvállalat­ beruházási­és­nemzetközi­telephelyválasztási­döntéseiben­elsősorban­Budapest­képviseli­Magyarországot,­ különös­tekintettel­a­szolgáltató­szektorra.­A­főváros­ nemzetközi­megítélése,­a­városok­versenyében­elért­ pozíciója­ezért­az­egész­ország­nemzetközi­versenyképessége­szempontjából­releváns.

A legmagasabb helyezést a Globális innovációs városok rangsorában érte el Budapest­(Global­Innovation­ Cities­index),­ahol­a­vizsgált­445­országból­a­64.­helyen­ végzett.­ A­ mutató­ a­ kulturális­ javak,­ a­ humáninfrastruktúra­és­a­kedvező­innovációs­környezetért­felelős­ háttérágazatok­fejlettségét,­valamint­a­hálózati­piacok­ kialakulásához­és­fejlődéséhez­szükséges­feltételeket­ osztályozza.­A­globális­listát­San­Francisco,­New­york­ és­London­vezeti.­A­közép-európai­térségben­csupán­ Bécs­(6.)­és­Prága­(62.)­előzi­meg­Budapestet. élhetőség tárgykörében Budapest­ az­ Economist­ Intelligence­Unit­(EIU)­által­2012-ben­kísérleti­jelleggel­ kezdeményezett­területiség tényezőjével módosított élhetőségi indexében­(Spatially­Adjusted­Liveability­ Index)­ér el magas pozíciót.­E­tekintetben­a­70­vizsgált­ országból­a­főváros­a­24.­helyet­foglalta­el.­A­rangsor­ első­ három­ helyezettje­ Hong­ Kong,­ Amszterdam­ és­ Osaka.­ Az­ indikátor­ sajátossága,­ hogy­ a­ hagyományos­élhetőségi­mutatók­mellett­számot­ad­a­városi­ környezet­társadalmi­jólétet­és­életminőséget­meghatározó­területi­karakteréről,­a város zöldterületeihez, természeti­erőforrásaihoz,­valamint­a térség kulturális értékeihez történő egyenlő területi hozzáféréséről.

A megélhetési költségek nemzetközi viszonylatban mérve kedvező képet mutatnak:­a­legdrágább­városok­rangsorában­a­főváros­a­lista­végén­szerepel,­ami­ ebben­az­esetben­kedvező­pozícióra­utal,­e­tényező­jelenleg­komoly­versenyelőny.­A­megélhetési­költségeket­ listázó­Mercer­rangsorában­a­vizsgált­207­városból­170­ A­városok­összehasonlító­értékelését­adó­nemzetközi­ esetében­Budapestnél­magasabb­költségek­láthatók. rangsorok­ különböző­ szempontok­ mentén­ listázzák­ e­térségeket,­melyek­sorában­az­életminőség,­az­él- A­különböző­rangsorokban­elért­helyezések­alapján­ hetőség,­a­környezetminőség,­valamint­az­innovációs­ a versenyképesség és prosperitás dimenzióiban relaképességek­és­a­gazdasági­erőviszonyok­szempontjai­ tív mértékben­szintén­kedvező adottságú Budapest. emelkednek­ ki.­ Globális­ léptékben­ Budapest­relatív­ Az­ EIU­ versenyképességi­ listájában­ a­ közép-európai­ pozíciója­ az­ innováció,­ valamint­ az­ életminőség­ és­ térségből­fővárosunkat­(35.)­csupán­Bécs­(29.)­előzi­ az­ élhetőség­ területén­ a­ legjobb.­ Az­ erre­ fókuszáló­ meg,­ugyanúgy­ahogy­az­ENSz­Városi­Prosperitás­Inrangsorokban­általában­a­legfejlettebb­30­százalékba­ dexénél­(City­Prosperity­Index),­melyben­Budapestet­ (21.)­a­közép-európai­térségből­szintén­csak­Bécs­(1.)­ tartozik­(4-11.­ábra).

96

NövEKEdésI jElENTés • 2015

A­MAGyAr­GAzDASáGI­FEjLőDéS­HELyzEtE­ALtErNAtíV­MUtAtóK­tüKréBEN

előzi­meg.­Az­ENSz­mutatójának­öt­aldimenziója­so- szerepkörrel­a­mutató­alapján­New­york,­London­és­ rában­–­melyek­a­termelékenység­(produktivitás),­az­ Hong­ Kong­ rendelkezik,­ a­ közép-európai­ térségből­ életminőség,­ az­ infrastruktúra­ fejlettsége,­ továbbá­ Budapestet­(76.)­Bécs­(35.)­és­Prága­(60.)­előzi­meg. a­környezeti­fenntarthatóság,­valamint­az­egyenlőség­ és­társadalmi­befogadás­–­Budapest­esetében­az infra- 4-11. ábra struktúra­éri­el­a­legmagasabb­pontszámot,­a verseny- Budapest relatív pozíciója különböző városi indexek rangsorában* képességnek kulcstényezőjét­tehát­ez­képezi.

A­városi­környezetminőség,­valamint­a­pénzügyi­központi­szerepkör­tekintetében­Budapest­a­nemzetközi­ listákban­szereplő­városok­kevesebb,­mint­felét­előzi­ meg.­A­városi­környezetminőség­tekintetében­a­főváros­a­vizsgált­globális­jelentőségű­városok­középmezőnyének­végén­áll,­a­30­európai­városból­a­17.­helyet­ megszerezve.­E­tekintetben­a­legjobb­helyezést­Koppenhága,­Stockholm­és­Oslo­éri­el.

A­vonatkozó­index­tanúsága­szerint­Budapest­a­nemzetközi­városhálózatban­pénzügyi­szempontból­nem­ tölt­be­centrum­szerepet.­E­pénzügyi szerepkör önmagában nem­jelent­kiemelt­tényezőt,­azonban mivel­Budapest­súlya­az­országos­gazdasági­folyamatok­ szempontjából­ meghatározó,­ a pénz- és tőkepiaci fejlettség alacsonyabb színvonala a­ nemzetközi­ folyamatokban hátráltató versenyképességi tényezőként jelenhet meg.­ A­ legmagasabb­ szintű­ pénzügyi­

90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

% Innováció Versenyképesség és prosperitás Városi zöld Élhetőség és életminőség

Pénzügyi központ

Global Innovation Cities Index (64/445), 2014 Mercer Quality of Living Rankings (75/230), 2015 EIU Liveability Index (50/140), 2014 Mercer Cost of Living Ranking (170/207), 2015** EIU Spatially Adjusted Liveability Index (24/70), 2012 UN-HABITAT City Prosperity Index (21/69), 2013 EIU Global City Competitiveness (35/120), 2013 Siemens European Green Cities Index (17/30), 2012 Global Financial Centres Index (76/82), 2015

Megjegyzés: * A rangsorban megelőzött országok százaléka.**A Budapestet megelőző országok százaléka.

Forrás: EIU 2012, 2013, 2014; QFC 2015; GIA 2014; Mercer 2015; Transparency International 2014; ENSZ 2013; 2014

felhASzNált iroDAlom EIU­Hot­Spots­2025­–­Global­City­Competitiveness,­ http://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/ 2013 index.php/Quality_of_life_indicators_-_measuring_ http://www.citigroup.com/citi/citiforcities/pdfs/ quality_of_life hotspots2025.pdf Eurostat,­ INSEE,­ 2011:­ Report of the Task Force, EIU­Liveability­ index,­2014:­Best cities ranking and Multidimensional­measurement­of­the­quality­of­life report,­August,­2014 http://ec.europa.eu/eurostat/ http://pages.eiu.com/rs/eiu2/images/Liveability_ documents/42577/43503/TF3-Final-report-Qualityrankings_2014.pdf https://www.gfmag.com/global- of-Life/991bffa3-35ff-49a4-8ddb-f0a13e527b9e data/non-economic-data/best-cities-to-live Európa­2020­Stratégia EIU­ Spatial­ Adjusted­ Liveability­ Index,­ 2013:­ Best http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ cities ranking and report,­August,­2013 TXT/?uri=URISERV:em0028 http://ec.europa.eu/ http://pages.eiu.com/rs/eiu2/images/EIU_BestCities. europe2020/pdf/targets_hu.pdf pdf Qatar­ Financial­ Centre – Global Financial Centres Eurostat:­Quality­of­Life­(QoL)­–­Context Index,­2015 http://ec.europa.eu/eurostat/web/gdp-and-beyond/ http://www.finance-montreal.com/sites/default/files/ publications/gfci17_23march2015.pdf quality-of-life/context Eurostat,­2015:­Quality­of life indicators – measuring quality of life

Global­Innovation­Agency­–­Global Innovation Cities Index,­2014

NÖVEKEDÉSI JELENTÉS • 2015

97

MAGYAR NEMZETI BANK

http://www.innovation-cities.com/innovation-citiesindex-2014-global/8889 jakobi,­á.,­2004:­Az információs társadalom területi egyenlőtlenségeinek tartalma és értelmezési lehetőségei.­In:­Magyar­Földrajzi­Konferencia,­Szeged,­ 2004. http://geography.hu/mfk2004/mfk2004/cikkek/ jakobi_akos.pdf

Magyarország­Partnerségi­megállapodása­2014–2020 h t t p : / / p a l y a z a t . g o v. h u / d o w n l o a d / 5 2 0 3 2 / Partners%C3%A9g_Meg%C3%A1llapod%C3%A 1s_2014-2020.pdf MasterCard­ Global­ Destination­ Cities­ Index­ http://newsroom.mastercard.com/wp-content/ uploads/2015/06/MasterCard-GDCI-2015-FinalReport1.pdf

Weimann,­j.­–­Knabe,­A.­–­Schöb,­r.,­2015:­Measuring Mercer­Cost­of­living,­2015 Happiness, 2015:­the­Economics­of­Well-Being,­MIt­ https://www.imercer.com/uploads/GM/col2015/ Press e654123/index.html Stiglitz,­j.­E.­–Sen,­A.­–Adviser,­Ch.­–­Fitoussi­j.­P.:­ Report by the Commission on the Measurement of Economic Performance and Social Progress http://ec.europa.eu/eurostat/documents/118025/ 118123/Fitoussi+Commission+report Kerényi­ á.,­ 2011: A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet Better Life indexének bemutatása http://www.asz.hu/penzugyi-szemle-cikkek/2011/agazdasagi-egyuttmukodesi-es-fejlesztesi-szervezetbetter-life-indexenek-bemutatasa/506-526-kerenyia. pdf KSH­területi­Statisztikai­évkönyvek,­2000–2013

Mercer­Quality­of­Living­in­Cities­Global­Survey,­2015­ https://www.imercer.com/uploads/GM/qol2015/ h5478qol2015/index.html Monocle’s­Most­(25)­Livable­Cities­Index,­2015 http://monocle.com/film/affairs/the-monoclequality-of-life-survey-2015/ http://www.dailymail. co.uk/travel/travel_news/article-3126280/Tokyorated-world-s-best-city-live-London-New-York-notmaking-25.html OECD,­Better­Life­Index http://www.oecdbetterlifein dex.org/

Salamin,­G.,­2015.:­Changing Spatial Dimensions in KSH­ Megyék,­ régiók­ statisztikai­ zsebkönyve,­ 2011,­ the Current Economic Development of the European 2014 Union.­In:­Salamin,­G.­(ed.)­Cities­in­Action­reflecting­ Global­Economic­Challenges­and­technological­trends­ with­ Special­ reference­ to­ the­ Smart­ City­ Concept­­ KSH­Magyarország­statisztikai­évkönyve,­2013 http://issuu.com/mut_tudaskozpont/docs/cities_in_ action_global_challenges_/1 KSH­Magyarország­társadalmi­atlasza,­2012 KSH­Magyarország,­2013 KSH­A­jóllét­magyarországi­indikátorrendszere,­2013 KSH­Statisztikai­tükör,­2010/115:­A születéskor várható élettartam területi különbségei

Siemens­European­Green­Cities­Index,­2012:­European Green City Index Report, 2012 http://www.siemens.com/entry/cc/features/ greencityindex_international/all/en/pdf/gci_report_ summary.pdf

Sustainable­ development­ in­ the­ European­ Union­ KSH­ Statisztikai­ tükör,­ 2015/54:­ Lakáspiaci árak, –­ 2013­ monitoring­ report­ of­ the­ EU­ sustainable­ lakásárindex, 2015. I. negyedév development­strategy,­2013 http://ec.europa.eu/eurostat/en/web/productsKSH,­2013:­A kutatásfejlesztés regionális különbségei,­ statistical-books/-/KS-02-13-237 2013.­március yale­Egyetem,­Világgazdasági­Fórum,­2014: KSH,­ 2013:­ A gazdasági folyamatok regionális http://issuu.com/yaleepi/docs/2014_epi_report különbségei 2012,­2013.­december

98

NövEKEdésI jElENTés • 2015

A­MAGyAr­GAzDASáGI­FEjLőDéS­HELyzEtE­ALtErNAtíV­MUtAtóK­tüKréBEN

Világbank,­2012: http://siteresources.worldbank.org/INtUNIKAM/ resources/2012.pdf

Világbank,­2015:­­Urban­Development­Overview htt p : / / w w w.w o r l d b a n k . o r g /e n / to p i c / u r b a n development/overview#3

Egyesült­Nemzetek­Szervezete,­2014a: http://hdr.undp.org/en/content/table-3-inequalityadjusted-human-development-index#b

WEF­the­Global­competitiveness­report­2014–2015:­­ http://www3.weforum.org/docs/WEF_GlobalCompet itivenessReport_2014-15.pdf

Egyesült­ Nemzetek­ Szervezete,­ 2014b:­ World­ Urbanization­ Prospects,­ the­ 2014­ revision,­ Final­ report http://esa.un.org/unpd/wup/FinalReport/WUP2014Report.pdf

World­Economic­Forum,­2015: http://reports.weforum.org/global-informationtechnology-report-2015/network-readiness-index/

Egyesült­Nemzetek­Szervezete,­2013: http://hdr.undp.org/en/content/table-4-genderinequality-index transparency­International,­2014: http://www.transparency.org/cpi2014/results Legatum­Institute,­2014: http://www.prosperity.com/ Világbank,­2014: http://www.doingbusiness.org/rankings

WEF­the­Global­competitiveness­report­2014–2015:­ http://www3.weforum.org/docs/WEF_GlobalCompet itivenessReport_2014-15.pdf World­Bank­Group,­2014:­Doing­Business­2015. Going Beyond Efficiency. Comparing Business Regulations for domestic firms in 189 Economies.­A­World­Bank­Group­ Flagship­report­ http://www.doingbusiness.org/ ~/media/ GIAWB/ Doing%20Business/Documents/Annual-Reports/ English/DB15-Chapters/DB15-Report-Overview.pdf (letöltve­2015.12.07.)­ISBN­(electronic):­978-1-46480352-9­(P.4.­table­1.1)

the­ Heritage­ Foundation,­ the­ Wall­ Street­ journal,­ 2015: http://www.heritage.org/index/

NÖVEKEDÉSI JELENTÉS • 2015

99

5. Kiemelt téma: A világkereskedelmi dinamika lassulása és ennek lehetséges hatásai a magyar gazdaságra Magyarország egy kis, nyitott gazdaság, így növekedési kilátásai alapvetően függnek felvevőpiacai teljesítményétől, valamint a növekedés kereskedelemintenzitásától. Az elmúlt években a világkereskedelem a válság előtti historikus dinamikájánál – mind abszolút értelemben, mind pedig a GDP bővüléséhez viszonyítva – mérsékeltebben alakult. Az irodalom alapján a dinamikavesztés ciklikus és strukturális tényezőkhöz egyaránt köthető.

Magyarország a világkereskedelem esetleges lassulásából fakadó lefelé mutató kockázatokat elsősorban az exportpiaci részesedés növelésén, valamint az exporton belüli hazai „hozzáadottérték-tartalom” emelésén keresztül mérsékelheti. Az alábbi kiemelt írás a globális kereskedelem növekedési ütemének visszaesése mögött meghúzódó okokat elemzi, valamint a Magyarország számára levonható lehetséges konklúziókat gyűjti össze.

A folyamatok megértése hozzájárulhat a hazai gazdaság növekedési kilátásainak helyesebb megítéléséhez.

100

NÖVEKEDÉSI JELENTÉS • 2015

KIEMELt­téMA

5.1. Stilizált tények

–10

–15

–15

GDP Áruk és szolgáltatások importja

Forrás: IMF, WEO

A­hatások­eredőjeként­az­1980-as­évek­második­felétől­a­válságot­megelőző­évekig­a­világkereskedelem­ a­globális­GDP­növekedési­ütemét­meghaladó­mértékben­bővült­(5-2.­ábra).­Ugyanakkor­a­világgazdasági­ válság­hatására­visszaeső­külkereskedelem-dinamika­ a­kilábalás­szakaszában­jellemzően­csak­a­konjunktúrával­azonos­mértékben­nőtt,­így­a GDP arányában mért világkereskedelem a 2008-as csúcsa alatt maradt az elmúlt években.­Azonos­tendenciákat­azonosít­ a­külkereskedelem­jövedelemrugalmasságában­mért­ mérséklődés­is.­A­világkereskedelem­és­a­globális­gazdasági­teljesítmény­változásának­aránya­1981­első­negyedéve­és­2007­negyedik­negyedéve­között­átlagosan­ elérte­az­1,9­százalékot,­míg­2011­és­2014­harmadik­ negyedéve­között­0,9­százalékra­csökkent­(ECB­2015).­ Constantinescu­ és­ szerzőtársai­ (2015)­ elemzése­ az­ 1986–2000­közötti­időszakban­szignifikáns­strukturális­ törést­talál­a­világkereskedelem­jövedelemrugalmasságát­vizsgálva.­Az­adott­időszakra­becsült­rugalmasság­

5 2014

–10

2010

–5 2006

–5

10

2002

0

1998

0

15

1994

5

1990

5

1986

10

1980 1982 1984 1986 1988 1990 1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004 2006 2008 2010 2012 2014

10

20

1982

15

1978

Éves változás (%)

%

1974

Éves változás (%)

25

1962

15

5-2. ábra világkereskedelem a GDP százalékában

1970

5-1. ábra A világimport és a GDP alakulása

közel­a­duplája­az­1970–1985­és­a­2001–2013­közötti­ időszakra­becsült­értékeknek.­A­külkereskedelem­elmúlt­évekbeli­visszaesése­elsősorban­az­áruk­kereskedelmének­mérsékelt­teljesítményéhez­kötődött,­míg­ a­szolgáltatások­külkereskedelme­lényegében­stabilan­ alakult­ezalatt.

1966

A globális kereskedelem és a világgazdasági konjunktúra jellemzően együtt mozog,­azonban­azonosíthatók­ olyan­időszakok,­amikor­a­világkereskedelem­bővülése­ jelentősen­meghaladta­a­világ­összesített­kibocsátásának­emelkedését­(5-1.­ábra).­A­növekedési­ütemek­ az­1980-as­évek­második­felétől­a­válságot­megelőző­ évekig­váltak­el­látványosan,­amely­folyamatok­hátterében­jelentős­geopolitikai­tényezők­is­álltak.

Világimport a GDP arányában

Forrás: OECD

Noha a külkereskedelem visszaesése széles körű, országcsoportonként azonosíthatóak egyedi tendenciák­ (5-3.­ ábra).­ A­ fejlett­ gazdaságok­ körében­ 2010­után­erőteljesen­gyengült­az­import­dinamikája,­amelyet­főleg­az­eurózóna­visszafogott­gazdasági­ teljesítménye­magyarázott.­A­világgazdasági­válság­által­érzékenyen­érintett­régió­a­kilábalás­szakaszában­ erőteljes­mérlegkiigazításra­kényszerült,­amely­tovább­ rontotta­az­amúgy­is­bizonytalan­keresleti­környezetet.­A­visszaeső­belső­kereslet­–­és­különösen­a­beruházások­–­a­relatíve­magas­importtartalmuk­miatt­ az­eurózóna­importjának­mérséklődéséhez­vezettek.­ Az­ olykor­ recesszióba­ süllyedő­ tagországok­ egymás­ közötti­kereskedelme­is­jelentősen­visszaesett­ebben­ az­időszakban.­ Az euroövezeten belüli gyenge kereskedelem negatívan, azonban csak kis mértékben befolyásolta a világkereskedelem alakulását.­ Az­ euroövezeten­ belüli­kereskedelemtől­szűrt­globális­kereskedelmet­ vizsgálva­csak­0,1­százalékponttal­emelkedik­a­világNÖVEKEDÉSI JELENTÉS • 2015

101

MAGYAR NEMZETI BANK

0

2014

2010

2012

2008

2006

2004

2002

2000

1998

1996

1994

1990

1992

–15 1988

–10

–15 1986

–5

1984

–5 –10

Világ Fejlett gazdaságok Feltörekvő és fejlődő gazdaságok

2014

5

0

2012

5

2010

10

A GDP százalékában

2008

15

10

%

2006

20

15

30 25 20 15 10 5 0 –5 –10 –15

2004

%

2002

20

%

5-4. ábra A kínai import éves változása

2000

5-3. ábra Az import éves változása

gok­teljesítményére­is­(Hoekman­és­szerzőtársai­2015).­ Ugyanakkor a válság kitörése óta eltelt éveket a kínai gazdaság szerkezetváltozását elősegítő reformok is jellemzik,­amelyek­az­importigényes­beruházások­ helyett­a­lakossági­fogyasztás­irányába­történő­elmozdulását­célozzák.­

1998

kereskedelem­jövedelemrugalmassága­a­2011­és­2014­ harmadik­negyedéve­közötti­időszakban­(ECB­2015).­ Az­eredmények­megegyeznek­az­Európai­Unió­tagországait­vizsgálva­is.­Az­import­növekedési­üteme­2013ban­és­2014-ben­újra­élénkült­a­fejlett­gazdaságokban,­ összhangban­az­USA­és­az­eurózóna­erősödő­gazdasági­ teljesítményével.

30 25 20 15 10 5 0 –5 –10 –15

Áruk és szolgáltotások importja Beruházási ráta (jobb skála)

Forrás: IMF, WEO

Forrás: IMF, WEO

A feltörekvő országok külkereskedelmének alakulását elsősorban Kína teljesítménye befolyásolta a vizsgált időszakban.­ A­ Kereskedelmi­ Világszövetséghez­ való­ csatlakozás­és­a­gazdasági­válság­kitörése­közötti­éveket­átlagosan­közel­18­százalékos­importbővülés­jellemezte,­ugyanakkor­a­kínai­import­2014-ben­már­csak­7­ százalékkal­növekedett­az­előző­évhez­viszonyítva­(5-4.­ ábra).­A­nyersanyagok­iránti­visszaeső­importkereslet­ mellett­a­feldolgozott­termékek­importja­is­visszaesett­ Kínában,­amely­a­világgazdaságban­elfoglalt­jelentős­ súlya­miatt­hatással­van­az­egyéb­ázsiai­és­fejlett­orszá-

102

NövEKEdésI jElENTés • 2015

Kína­ mellett­ visszafogott­ teljesítmény­ azonosítható­ több­feltörekvő­ország­esetében­is.­Brazília­a­gyenge­ belső­ kereslet­ miatt­ 2014-ben­ recesszióba­ süllyedt,­ Oroszországot­a­mérsékelt­olajárak­és­az­orosz–ukrán­ konfliktus­következtében­bevezetett­szankciók­befolyásolták­negatívan,­míg­Argentína­2014-es­államcsődje­ tovább­rontotta­az­amúgy­is­gyenge­növekedési­kilátásokat.­A­fejlett­gazdaságokkal­ellentétben­a­fejlődő­és­ feltörekvő­országok­–­és­Kína­–­külkereskedelmében­ nem­azonosítható­korrekció­2013–2014-ben,­az­import­éves­dinamikája­2010­óta­folyamatosan­mérséklődik.

KIEMELt­téMA

5.2. ciklikus és strukturális magyarázatok

A­ stilizált­ tények­ alapján­ belátható,­ hogy­ az­ elmúlt­ évek­visszafogott­külkereskedelmi­dinamikája­összefüggésben­van­a­kilábalási­időszak­relatíve­gyenge­gazdasági­teljesítményével,­a­visszaesést­tehát­legalább­ részben­ ciklikus­ tényezők­ magyarázhatják.­ Freund­ (2009),­ valamint­ Abiad­ és­ szerzőtársai­ (2014)­ alapján­a válságok negatív hatása a külkereskedelemre nemcsak a válság időszakára korlátozódik, hanem középtávon is perzisztens lehet.­Ennek­értelmében­az­ eurózóna­és­Kína­a­korábbinál­mérsékeltebb­gazdasági­ növekedése­a­visszaeső­magas­importtartalmú­belső­ keresleti­(beruházás­és­fogyasztás)­tételeken­keresztül­ a­kilábalási­időszak­kezdetén­is­negatívan­befolyásolhatja­a­külkereskedelem­alakulását.

ző is hozzájárulhat a világkereskedelem növekedési ütemének mérséklődéséhez.

A­világgazdasági­recesszió­és­a­kilábalási­szakasz­mérsékelt­gazdasági­teljesítménye­implikálta­ciklikus­hatások­mellett­tehát­a­strukturális­tényezők­szerepe­is­ jelentős:­az elmúlt évtizedek meghatározó geopolitikai eseményei mellett a globális értékláncok kiszélesedésének korlátokhoz érkezése, az importigényes GDP-tételek relatív fontosságának megváltozása, továbbá a protekcionista kereskedelempolitika.­A­külkereskedelem­jövedelemrugalmasságának­csökkenését­ okozhatta­továbbá­a­globális­kereskedelem­szerkezetének­alacsonyabb­jövedelemrugalmasságú­tételek­irányába­történő­eltolódása­is­(Hoekman­és­szerzőtársai­ A­ válság­ következtében­ mérséklődő­ kereslet­ tehát­ 2015). nagyban­befolyásolhatta­a­külkereskedelem­dinamikáját,­azonban­az­elmúlt­évek­trendjeit­vizsgálva­felmerül­ A­világkereskedelem­az­1980-as­évek­második­felétől­ a­kérdés,­hogy­a­folyamatban­mennyiben­játszhatnak­ a­válságot­megelőző­évekig­tartó­rendkívüli­bővülése­ szerepet­a­ciklikus­hatások­mellett­strukturális­ténye- egyfelől­a­kelet-közép-európai­országok­rendszerválzők­is. tásait­követő­újraintegrálódási­folyamathoz­kötődött,­ amely­a­Nyugat-Európával­újrainduló­gazdasági­kapConstantinescu­és­szerzőtársai­(2015)­dekompozíciós­ csolatok­révén­a­külkereskedelem­élénkülését­okozta.­ elemzése­szerint­a­ciklikus­tényezők­–­mint­például­az­ Meghatározó­strukturális­tényező­továbbá­a­Kína­által­ elégtelen­kereslet­–­a­világgazdasági­válság­idején­és­ bevezetett­exportorientált­növekedési­stratégia,­amely­ a­kilábalás­első­évében­domináltak,­azonban­hozzá- a­Kereskedelmi­Világszervezethez­való­csatlakozását­ járulásuk­mérséklődött­az­elmúlt­években.­Számítá- (2001)­követte.­ suk­szerint­a­2012–2013­közötti­visszaesés­közel­felét­ a­ hosszú­ távú­ komponens­ magyarázhatja.­ Az­ ered- A­korszakot­meghatározó­folyamat­továbbá­a­globámények­alapján­tehát­a­világkereskedelem­nemcsak­ lis­értékláncok­kiszélesedése,­amely­a­nagyvállalatok­ a­globális­konjunktúra­dinamikavesztése­miatt­bővül­ kiszervezési­eljárásai­következtében­bővítette­a­külkemérsékeltebben­a­válság­óta,­a­kereskedelem­jövede- reskedelmi­ kapcsolatokat­ (Hoekman­ és­ szerzőtársai­ lemérzékenysége­is­csökkent.

2015).­ A­ globális­ értékláncok­ a­ termelékenység­ és­ a­ méretgazdaságosság­ növelésén­ keresztül­ járultak­ Az­ECB­(2015)­által­végzett­kétváltozós­BVAr-becslés­ hozzá­ a­ világkereskedelem­ bővüléséhez­ az­ elmúlt­ eredménye­ alapján­ az­ elmúlt­ évek­ külkereskedelmi­ közel­ húsz­ évben.­ Az­ 1990-es­ évek­ információs­ és­ dinamikavesztése­elsősorban­–­de­nem­egyedüli­té- kommunikációs­technológiai­fejlődése­a­globális­érnyezőként­–­a­konjunktúra­mérséklődésével­magyaráz- tékláncok­gyors­bővüléséhez,­így­a­külkereskedelem­ ható.­A­külkereskedelem­hosszú­távú­jövedelemrugal- jövedelemrugalmasságának­növekedéséhez­vezetett­ masságának­1,6­százalékról­1,3­százalékra­csökkenése­ (Constantinescu­és­szerzőtársai­2015).­A­rugalmasság­ szintén­a­gyengébb­világkereskedelem­irányába­hat- változását­a­világkereskedelemben­nagy­súllyal­bíró­ hat.­Hoekman­és­szerzőtársai­(2015)­elemzése­szerint­ országok­(USA,­Kína)­válthatják­ki­elsősorban.­Emellett­ a­ciklikus­tényezők­a­legmeghatározóbbak,­azonban­ a­válság­fokozhatta­a­külföldi­kereskedelmi­kapcsolaszámos strukturális – nem makroökonómiai – ténye- tokhoz­kötődő­bizonytalanságot,­továbbá­a­különböző­

NÖVEKEDÉSI JELENTÉS • 2015

103

MAGYAR NEMZETI BANK

104

természeti­katasztrófák­(japán­földrengés,­thaiföldi­árvíz)­a­vállalatok­költséghatékony­döntéseit­erősítették­ az­értékláncok­tervezésekor­(Hoekman­és­szerzőtársai­ 2015).

a­GDP-arányos­világkereskedelem­visszaesésének­a­felét­a­beruházásokhoz­köti,­amely­okaként­az­elhalasztott­vállalati­(amortizációpótló)­és­háztartási­beruházásokat­jelöli­meg.­

A­jövedelemrugalmasság­visszaesésére­további­magyarázatot­adhat­a­GDP-tételek­relatív­fontosságának­ megváltozása­(ECB­2015).­A­külkereskedelem­nagyobb­ arányú­ mérséklődését­ okozhatja,­ ha­ a­ konjunktúra­ gyengülésére­a­nagy­importtartalmú­keresleti­tételeken­–­mint­például­a­háztartások­fogyasztásán­vagy­ a­beruházásokon­–­keresztül­kerül­sor.­Dadush­(2015)­

Nem­elhanyagolható­szerepet­játszhatott­a­jövedelemrugalmasság­mérséklődésében­a­protekcionizmus­is­ (ECB­2015).­Noha­nem­áll­rendelkezésre­kellően­hoszszú­és­megbízható­idősor­a­folyamatok­értékeléséhez,­ a­ rendelkezésre­ álló­ információkból­ a­ kereskedelmi­ protekcionizmus­erősödésére­lehet­következtetni­az­ elmúlt­öt­évre­vonatkozóan.­

NövEKEdésI jElENTés • 2015

KIEMELt­téMA

5.3. magyarország számára levonható következtetések

0

0 –3

–20

–6

–30

–9 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015

–10

Export

GDP (jobb skála)

Forrás: KSH

A­ szakirodalom­ alapján­ a­ külkereskedelem­ bővülésének­ ütemében­ meghatározó­ szerepet­ játszanak­ a­ciklikus­tényezők,­így­a­konjunktúra­élénkülésével­ emelkedhet­ az­ import­ dinamikája­ a­ közeljövőben.­ A­kereskedelem­jövedelemrugalmasságát­befolyásoló­ strukturális­tényezők­–­elsősorban­a­globális­értékláncok­további­kiszélesedésnek­korlátokhoz­érkezése­–­következtében­azonban­a­külkereskedelem­növekedése­ a­válság­előtti­dinamika­alatt­maradhat­az­elkövetkezendő­években.

25

A GDP százalékában

20 15 10 5 0 –5

Magyarország Csehország

2012

3

2010

10

2008

6

2006

20

5-6. ábra fDi-beáramlás a régió országaiba

2004

9

2002

30

2000

12

1998

%

1996

%

1994

40

Az exportpiaci részesedés növelése­jellemzően­az­exportkapacitások­bővítésén,­továbbá­a­külföldi­működő­ tőke­(FDI)­bevonzásán­keresztül­lehetséges.­A­korábbi­ évtizedekben­dinamikusan­bővülő­globális­értékláncok­kiszélesedése­lelassult­az­elmúlt­időszakban,­így­az­ ennek­hatására­lassuló­FDI­élesedő­versenyt­jelenthet­ a­régióban­(5-6.­ábra).­Ez­a­hazai­versenyképességre­és­ az­üzleti­környezet­megbízhatóságának­jelentőségére­ hívja­fel­a­figyelmet.­

1992

5-5. ábra Az export és a GDP éves változása magyarországon

lefelé­mutató­kockázatot­hordozhat­a­magyar­növekedésre­vonatkozóan,­azonban­az­exportpiaci­részesedés­ növelése­és­az­exporton­belüli­saját­hozzáadottértéktartalom­emelése­élénkítheti­a­külkereskedelmet.

1990

Magyarország­ egy­ kis,­ nyitott­ gazdaság,­ így­ a­ világkereskedelmet­érintő­tendenciák­nagyban­meghatározzák­a­magyar­export­és­import­alakulását.­A­válság­ előtti­ évek­ átlagosan­ 20­ százalékos­ exportbővülése­ a­válságból­való­kilábalás­időszakában­közel­8­százalékra­mérséklődött­(5-5.­ábra).­magyarországon az erős külkereskedelmi integráltság okán a gazdaság teljesítményét jellemzően meghaladta az export dinamikája, azonban az elmúlt években a különbség mérséklődött,­amely­egybevág­a­nemzetközi­folyamatokkal.

Lengyelország Szlovákia

Forrás: UNCTAD

A­ visszafogottabb­ FDI-áramlás­ miatt­ az­ exportpiaci­részesedés­növelése­is­egyre­nehezebbé­válik,­így­ a­magyar­export­élénkítésének­további­lehetősége­az­ exporton­belüli­hazai hozzáadottérték-tartalom emelése­lehet.­Ez­elsősorban­a­helyi­beszállítói­kapcsolatok­ erősítésével­függ­össze,­így­az­elmúlt­évek­nagy­feldolgozóipari­beruházásai­után­fokozatosan­betelepüA­külkereskedelem­teljesítménye­kiemelt­jelentőségű,­ lő­beszállítók­megerősödése­pozitívan­befolyásolhatta­ hiszen­a nettó export a magyar gazdaság növekedésé- a­magyar­exportdinamikát.­Meghatározó­eleme­lehet­ nek egyik meghatározó tényezője­az­elmúlt­időszak- a­folyamatnak­a­hazai­kkv-szektor­egyre­jelentősebb­ ban.­A­globális­kereskedelem­visszafogott­dinamikája­ bevonása­is.­ NÖVEKEDÉSI JELENTÉS • 2015

105

MAGYAR NEMZETI BANK

5.4. Összegzés

jelen­kiemelt­téma­a­világkereskedelem­historikus­átlagához­viszonyított­dinamikavesztésével­foglalkozik,­ amely­ Magyarország­ nyitottságán­ keresztül­ a­ hazai­ gazdasági­teljesítményt­is­befolyásolhatja.­A­szakirodalom­alapján­a­világkereskedelem­növekedési­ütemének­mérséklődése­és­jövedelemrugalmasságának­ megváltozása­ciklikus­és­strukturális­tényezőkhöz­egyaránt­kötődik.­A­világgazdasági­válság­okozta­átmeneti­ keresletcsökkenés­a­kilábalás­szakaszában­ugyan­negatívan­hathatott­a­külkereskedelemre,­a­ciklikus­hatások­ kifutása­után­a­világkereskedelem­dinamikája­előrete-

kintve­is­elmaradhat­a­válság­előtti­átlagától.­Ezt­olyan­ strukturális­tényezők­magyarázhatják,­mint­az­elmúlt­ évtizedek­meghatározó­geopolitikai­eseményei,­a­globális­értékláncok­kiszélesedésének­korlátokhoz­érkezése,­az­importigényes­GDP-tételek­relatív­fontosságának­ megváltozása,­továbbá­a­protekcionista­kereskedelempolitika.­Magyarország­a­világkereskedelem­esetleges­ lassulásából­fakadó­lefelé­mutató­kockázatokat­elsősorban­az­exportpiaci­részesedés­növelésén,­valamint­ az­ exporton­ belüli­ hazai­ hozzáadottérték-tartalom­ emelésén­keresztül­mérsékelheti.

felhASzNált iroDAlom ECB­ (2015):­ Understanding the weakness in world trade,­Economic­Bulletin,­Issue­3,­pp.­33-42,­European­Central­Bank.

Abiad,­A.­–­Mishra,­P.­–­topalova,­P.­(2014):­How Does Trade Evolve in the Aftermath of Financial Crises?,­IMF­ Economic­review,­62,­pp.­213-247.

Constantinescu,­C.­–­Mattoo,­A.­–­ruta,­M.­(2015):­ Freund,­ C.­ (2009):­ The Trade Response to Global The Global Trade Slowdown: Cyclical or Structural?,­ Downturns: Historical Evidence,­Policy­research­WorIMF­ Working­ Papers­ 15/6,­ International­ Monetary­ king­Paper­Series­5015,­World­Bank,­Washington,­DC. Fund.

Dadush,­U.­(2015):­Should We Worry About the Great Hoekman,­B.­(ed.)­(2015):­The Global Trade Slowdown: Trade Slowdown?,­Policy­notes­&­Policy­briefs­1520,­ A New Normal?,­VoxEU.org­eBook,­CEPr­Press.

OCP­Policy­Center.

106

NövEKEdésI jElENTés • 2015

Ábrák és táblázatok jegyzéke áBráK jeGyzéKe 1-1.­ábra:­Beruházások­a­GDP­százalékában­ 1-2.­ábra:­A­jegybankok­irányadó­kamatai­ 1-3.­ábra:­10­éves­USA-állampapír-hozamok,­fogyasztói­árral­deflálva,­7­éves­mozgóátlag­ 1-4.­ábra:­A­munkaképes­korú­lakosság­változásának­hozzájárulása­a­GDP­növekedéséhez­ 1-5.­ábra:­Munkaképes­korú­lakosság­­ 1-6.­ábra:­Egy­munkaórára­jutó­kibocsátás­­ 1-7.­ábra:­Minőséggel­módosított­relatív­árindex­ 1-8.­ábra:­A­legmagasabb­jövedelmű­1­százalék­részesedése­a­nemzeti­jövedelemből,­USA­ 1-9.­ábra:­termelékenységkiesés­a­nem­optimális­allokáció­miatt­ 1-10.­ábra:­USA-iparvállalatok:­kiadások­és­források­a­nettó­értékesítési­bevételek­százalékában­ 1-11.­ábra:­Európai­ipari­vállalatok:­kiadások­és­bevételek­a­nettó­értékesítés­százalékában­ 1-12.­ábra:­A­kockázati­tőkebefektetés­szakaszai­ 1-13.­ábra:­A­befektetés­veszteségességének­kockázatai­a­fejlesztési­fázis­függvényében­ 1-14.­ábra:­Az­alapkutatások­finanszírozási­forrása,­2008­ 1-15.­ábra:­USA­kutatási-fejlesztési­források,­2008­ 2-1.­ábra:­A­65­éven­felüliek­népességen­belüli­aránya­a­világ­egyes­országcsoportjaiban­ 2-2.­ábra:­A­magyar­népesség­korcsoportok­szerinti­létszáma­Magyarországon,­1960–2060­­ 2-3.­ábra:­A­magyar­népesség­létszámváltozásának­dekompozíciója,­1990–2014­ 2-4.­ábra:­A­teljes­termékenységi­arányszám­alakulása­az­Európai­Unió­országaiban­­ 2-5.­ábra:­A­teljes­termékenységi­arányszám­alakulása­az­egyes­országcsoportokban,­2000–2013­ 2-6.­ábra:­60­éves­korban­várható­élettartam­az­Európai­Unió­országaiban­2000-ben­és­2013-ban­ 2-7.­ábra:­30­éves­korban­hátralévő­várható­életévek­száma­iskolai­végzettség­szerint­ Magyarországon­2012-ben­ 2-8.­ábra:­A­felsőfokú­és­az­alapfokú­iskolai­végzettséggel­rendelkezők­30­éves­korban­ hátralévő­várható­életévei­közötti­különbség­2012-ben­ 2-9.­ábra:­A­nettó­migráció­egyenlegére­vonatkozó­hivatalos­adat­és­a­becsült­érték­Magyarországon­ 2-10.­ábra:­A­magyar­kivándorlók­és­a­hazai­népesség­korcsoportok­szerinti­megoszlása,­ 1989–2013­közötti­kivándorlók­ 2-11.­ábra:­A­külföldön­dolgozó­magyar­munkavállalók­jövedelmei­ 2-12.­ábra:­A­65­évnél­idősebbek­népességen­belüli­aránya­az­Európai­Unió­országaiban­ 2015-ben­és­2060-ban­ 2-13.­ábra:­Az­időskori­függőségi­ráta­várható­alakulása­az­Európai­Unió­országaiban­ 2015-ben­és­2060-ban­ 2-14.­ábra:­Függőségi­mutatók­várható­alakulása­Magyarországon,­2015–2060­ 2-15.­ábra:­A­munkaképes­korú­népesség­létszámának­várható­alakulása­2015­és­2060­között­ Magyarországon­különböző­népesség-előrevetítések­alapján­ 2-16.­ábra:­Az­elöregedés­gazdasági­növekedésre­gyakorolt­hatásai­ 2-17.­ábra:­A­munkaképes­korú­népesség­létszámváltozásának­növekedési­hatása­ 2000–2009-hez­képest­­ 2-18.­ábra:­Születéskor­várható­élettartam­és­az­egy­főre­jutó­GDP­Magyarország­megyéiben­­ 2-19.­ábra:­Születéskor­várható­élettartam­Magyarország­megyéiben­ 2-20.­ábra:­természetes­szaporodás,­öregedési­index­és­a­belföldi­és­külföldi­vándorlási­ különbözet,­2014­

11 11 11 13 13 14 15 17 21 25 25 25 25 26 26 31 31 32 32 32 33 33 33 35 35 35 36 36 36 37 39 39 40 40 41

NÖVEKEDÉSI JELENTÉS • 2015

107

MAGYAR NEMZETI BANK

2-21.­ábra:­természetes­szaporodás,­öregedési­index,­a­belföldi­és­külföldi­vándorlási­ különbözet,­2014­ 2-22.­ábra:­Az­egy­főre­jutó­GDP­2014-ben­és­a­humántőkeindex­értéke­2015-ben­ 2-23.­ábra:­A­munkaerő-állományon­belül­felsőfokú­végzettséggel­rendelkezők­arányának­ változása­és­a­GDP­növekedése­1994­és­2007­között­ 2-24.­ábra:­A­15-64­éves­népesség­aktivitási­rátája­képzettségi­szintek­szerint­­ 2-25.­ábra:­A­15–34­éves­népesség­foglalkoztatási­rátája­képzettségi­szintek­szerint­ a­legmagasabb­iskolai­végzettség­megszerzését­követő­5­éven­belül­­ 2-26.­ábra:­A­15–64­éves­népesség­foglalkoztatási­rátája­képzettségi­szintek­szerint­­ 2-27.­ábra:­A­foglalkoztatottakon­és­önfoglalkoztatottakon­belül­a­magukat­a­betöltött­ munkakörhöz­képest­túlképzettnek­vagy­alulképzettnek­vallók­aránya­­ 2-28.­ábra:­A­18–64­éves­népesség­eltérő­iskolai­végzettséggel­rendelkező­csoportjainak­ nettó­relatív­jövedelme­ 2-29.­ábra:­A­felsőfokú­végzettségűek­népességen­belüli­aránya­és­relatív­bérelőny­ 2-30.­ábra:­A­felsőfokú­végzettséggel­rendelkezők­aránya­a­25–64­éves­népességen­belül­ 2-31.­ábra:­A­felsőfokú­végzettséggel­rendelkezők­aránya­a­25–34­éves­népességen­belül­ 2000-ben­és­2013-ban­ 2-32.­ábra:­A­felsőfokú­végzettséggel­rendelkezők­aránya­az­egyes­korcsoportokban,­2014­ 2-33.­ábra:­A­felsőfokú­végzettséggel­rendelkezők­aránya­a­25–64­éves­népességen­belül­ Magyarország­régióiban­­ 2-34.­ábra:­A­20–29­éves­népességen­belül­műszaki­és­természettudományi­diplomával­ rendelkezők­száma,­1000­főre­jutó­létszám­ 2-35.­ábra:­A­25–64­éves­népességen­belül­azok­aránya,­akiknek­a­legmagasabb­iskolai­ végzettsége­középfokú­végzettség,­2014­ 2-36.­ábra:­Középfokú­végzettségűek­aránya­a­25–64­éves­népességen­belül­Magyarország­ régióiban,­2014­ 2-37.­ábra:­Beszélt­idegen­nyelvek­számának­megoszlása,­2011­­ 2-38.­ábra:­Beszélt­idegen­nyelvek­számának­megoszlása,­2011­­ 2-39.­ábra:­A­középfokú­oktatás­szerkezete­az­Európai­Unió­országaiban­ 2-40.­ábra:­A­PISA-teszt­eredményei­matematikából­ 2-41.­ábra:­jól­és­rosszul­teljesítő­diákok­aránya­a­2012.­évi­PISA-teszten,­matematika­ 2-42.­ábra:­A­PISA-teszt­eredményeinek­alakulása­2003­és­2012­között­a­visegrádi­országokban,­ matematika­ 2-43.­ábra:­A­korai­iskolaelhagyók­aránya­a­18–24­éves­korosztályban­az­Európai­Unió­országaiban­­ 2-44.­ábra:­Az­élethosszig­tartó­tanulásban­való­részvétel­az­Európai­Unió­országaiban­­ 2-45.­ábra:­Az­élethosszig­tartó­tanulásban­való­részvétel­az­Európai­Unió­országaiban­­ 2-46.­ábra:­Oktatásban­vagy­képzésben­részt­vevők­aránya­életkor­és­iskolai­végzettség­ szerinti­csoportosításban­­ 2-47.­ábra:­A­PISA-teszten­elért­átlagos­eredmények­és­az­egy­főre­jutó­kiadás­az­alap-­ és­középfokú­oktatásban­ 2-48.­ábra:­Oktatásra­fordított­költségvetési­kiadások­2011-ben­­ 2-49.­ábra:­Az­oktatásra­fordított­költségvetési­kiadások­alakulása­2005­és­2012­között­­ 2-50.­ábra:­Az­egyes­képzési­szintekre­fordított­költségvetési­kiadások­változása­2005­és­2011­között­­ 2-51.­ábra:­Az­oktatásra­fordított­költségvetési­kiadások­megoszlása­képzési­szintek­között­­ 2-52.­ábra:­Az­oktatási­intézmények­által­az­egy­főre­fordított­oktatási­kiadások­és­az­oktatásra­ fordított­GDP-arányos­költségvetési­kiadások,­2011­ 2-53.­ábra:­Egy­főre­jutó­kiadás­oktatási­szintenként,­2011­­ 2-55.­ábra:­Preston-görbe­az­OECD-országok­adatain,­2012­­ 2-56.­ábra:­Születéskor­várható­élettartam­az­Európai­Unió­országaiban,­2013­ 2-57.­ábra:­A­születéskor­várható­élettartam­alakulása­Magyarországon­és­az­EU28-országokban,­ 2002–2013­ 2-58.­ábra:­A­születéskor­egészségesen­várható­élettartam­az­Európai­Unió­országaiban,­2013­ 2-59.­ábra:­A­potenciálisan­elvesztett­életévek­száma,­2012­ 108

NövEKEdésI jElENTés • 2015

41 42 42 43 43 44 44 44 45 45 46 46 46 47 47 47 47 48 48 49 49 49 50 50 50 51 51 52 52 52 53 53 54 55 56 56 57 57

áBráK­éS­táBLázAtOK­jEGyzéKE

2-60.­ábra:­Egészségügyre­fordított­költségvetési­és­privát­kiadások­­ 59 2-61.­ábra:­Születéskor­várható­élettartam­és­GDP-arányos­egészségügyi­kiadások­az­OECD-országokban­ 59 2-62.­ábra:­Aktivitási­ráta­az­Európai­Unió­országaiban­ 60 2-63.­ábra:­Aktivitási­ráta­képzettség­szerint­az­Európai­Unió­országaiban,­2014­ 60 2-64.­ábra:­Aktivitási­ráta­korosztály­szerint­az­Európai­Unió­országaiban,­2014­ 60 2-65.­ábra:­Aktivitási­ráta­a­15–49­éves­nők­körében­az­Európai­Unió­országaiban,­2014­ 61 2-66.­ábra:­Az­aktivitási­ráta­alakulásának­összevetése­a­visegrádi­országokkal­­ 61 2-67.­ábra:­Aktivitási­ráta­egyes­társadalmi­csoportokban­a­visegrádi­országokban­­ 61 2-68.­ábra:­Inaktívak­aránya­a­15–64­éves­népességben­az­inaktivitás­okai­szerint,­2014­ 62 2-69.­ábra:­Az­aktivitás­eltéréséből­eredő­csoportonkénti­hozzájárulások,­2014­ 62 2-70.­ábra:­Az­egyes­csoportok­populációs­aránya­a­magyar­lakosságban,­2014­ 62 2-71.­ábra:­Adóék­az­átlagbér­67­százalékát­kereső,­egyedülálló,­gyermektelen/kétgyermekes­ munkavállaló­esetén­nemzetközi­összehasonlításban,­2014­ 63 2-72.­ábra:­A­Kaitz-index­2014-ben­nemzetközi­összehasonlításban­ 63 2-73.­ábra:­Az­inaktívak­aránya­a­15–24­éves­népességben­az­inaktivitás­okai­szerint,­2014­ 64 2-74.­ábra:­NEEt-arány­az­OECD­országaiban,­2013­ 64 2-75.­ábra:­A­fiatalok­aktivitási­rátájának­alakulása­ 64 2-76.­ábra:­Az­50­év­feletti­korosztály­aktivitási­rátájának­alakulása­ 65 2-77.­ábra:­Hozzájárulás­a­magyar­nők­aktivitási­rátájának­az­EU28-tól­vett­teljes­eltéréséhez,­2014­­ 65 2-78.­ábra:­részmunkaidőben­foglalkoztatottak­aránya­az­Európai­Unió­országaiban,­2014­ 66 3-1.­ábra:­A­reál­GDP­alakulása­a­környező­országokkal­összevetve­ 70 3-2.­ábra:­A­szektorális­GDP­alakulása­a­visegrádi­országok­átlagához­képest­2004­óta­ 70 3-3.­ábra:­A­feldolgozóipari­szektorok­százalékpontos­szektoron­belüli­növekedési­hozzájárulása­ 71 3-4.­ábra:­A­piaci­szolgáltató­szektorok­százalékpontos­szektoron­belüli­növekedési­hozzájárulása­ 71 3-5.a.­ábra:­A­foglalkoztatottság­alakulása­2004-hez­képest,­létszám­szerint­­ 72 3-5.b.­ábra:­A­foglalkoztatottság­alakulása­az­átlagos­munkaóra­alapján­2004-hez­képest­ 72 3-6.a­ábra:­Szektorális­foglalkoztatás­a­visegrádi­országok­átlagához­képest­2004­óta,­létszám­szerint­ 73 3-6.b­ábra:­Szektorális­foglalkoztatás­a­visegrádi­országok­átlagához­képest­2004­óta,­munkaórában­­ 73 3-7.a­ábra:­Az­egy­munkavállalóra­eső­reál­munkatermelékenység­alakulása­­ 74 3-7.b­ábra:­Az­egy­órára­jutó­reál­munkatermelékenység­alakulása­ 74 3-8.a­ábra:­Szektorális­termelékenység­a­visegrádi­országok­átlagához­képest­2004­óta,­létszám­szerint­­ 74 3-8.b­ábra:­Szektorális­termelékenység­a­visegrádi­országok­átlagához­képest­2004­óta,­ munkaórában­mérve­­ 74 3-9.­ábra:­Az­aggregált­nemzetgazdasági­hozzáadott­érték­növekedésének­felbontása­regionális­ összehasonlításban­ 75 3-10.­ábra:­A­feldolgozóipari­hozzáadott­érték­növekedésének­felbontása­regionális­összehasonlításban­ 75 3-11.­ábra:­A­piaci­szolgáltatások­szektor­hozzáadottérték-növekedésének­felbontása­regionális­ összehasonlításban­ 75 3-12.a­ábra:­Az­aggregált­tFP­alakulása­a­régióban­­ 76 3-12.b­ábra:­Az­aggregált­tFP­alakulása­a­régióban­­ 76 3-13.­ábra:­Feldolgozóipari­GDP-növekedés­és­az­aggregált­teljes­tényezőtermelékenység­alakulása­ 77 3-14.­ábra:­Feldolgozóipari­növekedés­felbontása­ 77 3-15.a­ábra:­A­GDP-arányos­beruházási­ráta­alakulása­és­dekompozíciója­a­régióban­ 78 3-15.b­ábra:­A­kkv-k­által­benyújtott­hitelkérelmek­eredménye­2014-ben­­ 78 3-16.a­ábra:­Innovációs­tevékenység­az­elmúlt­három­évben­(2011–14)­a­válaszadók­százalékában­­ 79 3-16.b­ábra:­Innovációs­tevékenység­az­elmúlt­három­évben­(2011–14)­a­válaszadók­százalékában­­ 79 3-16.c­ábra:­Innovációs­tevékenység­az­elmúlt­három­évben­(2011–14)­a­válaszadók­százalékában­­ 80 3-16.d­ábra:­Innovációs­tevékenység­az­elmúlt­három­évben­(2011–14)­a­válaszadók­százalékában­­ 80 3-17.­ábra:­A­kutatási-fejlesztési­kiadások­mértéke­a­GDP­százalékában,­szektorok­szerint­ 80 3-18.a­ábra::­Munkatermelékenység-különbség­a­magyar­vállalatok­legjobb­és­legrosszabb­ 10­százaléka­között­­ 81 3-18.b­ábra::­Munkatermelékenység-különbség­a­magyar­vállalatok­legjobb­és­legrosszabb­ 10­százaléka­között­­ 81 NÖVEKEDÉSI JELENTÉS • 2015

109

MAGYAR NEMZETI BANK

3-19.­ábra:­Statikus­reallokáció­nemzetgazdasági­ágazatok­között­ 3-20.a­ábra:­Foglalkoztatás­vállalatméret­szerint­­ 3-20.b­ábra:­Hozzáadott­érték­vállalatméret­szerint­­ 3-21.­ábra:­átlagos­vállalatok­munkatermelékenysége­a­nagyvállalatokhoz­viszonyítva­­ 3-22.­ábra:­Feldolgozóipari­termelékenységi­reallokáció­felbontása­ 3-23.a­ábra:­áruexport­termékcsoportok­szerinti­koncentrációja­ 3-24.­ábra:­A­legfontosabb­árucsoportok­értékaránya­a­termékexportban­2007–2014­ 3-23.b­ábra:­Szolgáltatásexport­termékcsoportok­szerinti­koncentrációja­ 3-25­ábra:­A­szolgáltatásexport­értékének­megoszlása­szolgáltatáscsoportonként,­2010–2014­átlag­ 4-1.­ábra:­Magyarország­relatív­globális­pozíciója­eltérő­gazdasági-társadalmi­fejlettségi­ rangsorok­alapján­­ 4-2.­ábra:­A­Legatum­Prosperity­Index­(LPI)­globális­rangsorában­elfoglalt­relatív­pozíció­változása­ 4-3.­ábra:­A­Legatum­Prosperity­Index­(LPI)­dimenzióiban­elért­relatív­pozíció­Magyarországon­ és­a­régióban­­ 4-4.­ábra:­Az­egyenlőtlenség­tényezőjével­módosított­humán­fejlettségi­mutató­(IHDI)­ globális­rangsorában­elfoglalt­relatív­pozíció­változása­ 4-5.­ábra:­Az­egyenlőtlenség­tényezőjével­módosított­Humán­Fejlettségi­Mutató­(IHDI)­ dimenzióinak­értéke­és­a­GDP­változása­Magyarországon­ 4-6.­ábra:­Az­egyenlőtlenség­tényezőjével­módosított­Humán­Fejlettségi­Mutató­(IHDI)­ dimenzióinak­értéke­Magyarországon­és­a­régióban­­ 4-7.­ábra:­A­WEF­rangsorban­betöltött­relatív­pozíciók­változása­a­Club­Med,­valamint­a­visegrádi­ négyek­országaiban­és­romániában­ 4-8.­ábra:­Magyarország­és­a­régió­versenyképességi­részindexértékei­a­WEF­versenyképességi­ pillérei­szerint­ 4-9.­ábra:­Magyarország­és­a­régió­relatív­pozíciója­az­IMD-mutató­dimenzióiban,­2015­ 4-10.­ábra:­Magyarország­és­a­régió­relatív­pozíciója­a­Doing­Business­(DB)­2015.­évi­rangsorában­ 4-11.­ábra:­Budapest­relatív­pozíciója­különböző­városi­indexek­rangsorában­­ 5-1.­ábra:­A­világimport­és­a­GDP­alakulása­ 5-2.­ábra:­Világkereskedelem­a­GDP­százalékában­ 5-3.­ábra:­Az­import­éves­változása­ 5-4.­ábra:­A­kínai­import­éves­változása­ 5-5.­ábra:­Az­export­és­a­GDP­éves­változása­Magyarországon­ 5-6.­ábra:­FDI-beáramlás­a­régió­országaiba­

82 82 82 83 83 85 85 85 86 89 92 92 93 93 93 94 94 95 95 97 101 101 102 102 105 105

táBlázAtoK jeGyzéKe 1-1.­táblázat:­A­mérlegválság­és­a­tartós­stagnálás­összehasonlítása­ 2-1.­táblázat:­A­magyar­népesség­várható­létszáma­2060-ig­az­egyes­népesség-előrevetítések­alapján­ 2-2.­táblázat:­A­magyar­népesség-előreszámítás­hipotézisei­ 2-3.­táblázat:­A­munkaképes­korúak­létszámának­alakulása,­1960–2009­ 2-4.­táblázat:­A­munkaképes­korúak­létszámának­várható­alakulása,­2010–2059­ 2-5.­táblázat:­A­munkaképes­korúak­népességen­belüli­arányának­várható­alakulása,­2010–2059­ 2-6.a­táblázat:­Standardizált­halálozási­ráták­Magyarországon­és­a­visegrádi­országokban,­férfiak,­2012­ 2-6.b­táblázat:­Standardizált­halálozási­ráták­Magyarországon­és­a­visegrádi­országokban,­nők,­2012­ 3-1.­táblázat:­Exportőrök­létszám-­és­termelékenységaránya­a­belföldön­kereskedőkhöz­képest­ 4-1.­táblázat:­Magyarország­helyezése­az­IMD­versenyképességi­dimenzióiban­2011–2015-ben­ 4-2.­táblázat:­A­fővárosok­súlya­a­visegrádi­országokban­

110

NövEKEdésI jElENTés • 2015

19 34 34 37 38 38 58 58 86 95 96

Gróf Széchenyi istván (1791.­szeptember­21.­-­1860.­április­8.)

Politikus,­közíró,­közgazdász,­a­Batthyány-kormány­közlekedési­minisztere,­akit­Kossuth­Lajos­a­„legnagyobb­magyarnak”­ nevezett.­ Apja­ Széchényi­ Ferenc­ gróf,­ a­ Magyar­ Nemzeti­ Múzeum­ és­ Könyvtár­ alapítója,­ anyja­ Festetich­ julianna,­ a­Georgikont­alapító,­Festetich­György­gróf­leánya.

Széchenyi­István­máig­érvényes­üzeneteket­hordozó­eszméivel,­közírói­és­politikai­tevékenységével­megvetette­a­modern­ Magyarország­alapjait.­A­gróf­a­magyar­politika­egyik­legkiemelkedőbb­és­legjelentősebb­alakja,­akinek­nevéhez­a­magyar­ gazdaság,­a­közlekedés­és­a­sport­megreformálása­fűződik.­Számos­közhasznú­intézmény­alapítója­és­névadója,­beutazta­ Európát,­megismerte­az­akkoriban­a­gazdasági­és­politikai­fejlődés­élén­járó­Angliát.­Széchenyi­István­felismerte,­hogy­a­felemelkedés­érdekében­Magyarországnak­reformokra­van­szüksége­és­életcéljának­tekintette­az­iparosodó,­polgárosodó­Magyarország­alapjainak­megvetését.

1830-ban­megjelent­„Hitel”­című­munkája­Magyarország­polgári­átalakulásának,­gazdasági-társadalmi­programjának­összefoglalása.­Az­írással­Széchenyi­gróf­célja­az­volt,­hogy­rádöbbentse­a­nemességet­az­ország­társadalmi-gazdasági­átalakításának­ fontosságára.­Hasonlóan­nagy­jelentőségű­műve­a­„Stádium”­(1833),­amelyben­12­pontba­szedett­javaslatba­foglalta­reformprogramjának­sarokpontjait,­köztük­az­önkéntes­és­kötelező­örökváltságot;­az­ősiség­eltörlését;­a­parasztság­szabad­birtoklási­jogát;­az­ipar­és­kereskedelem­szabadságát.­Széchenyinek­ebben­a­művében­már­megjelent­a­jogegyenlőség­és­a­közteherviselés­gondolata­is.

Az­1848-as­forradalom­után­Széchenyi­István­részt­vállalt­a­Batthyány-kormány­munkájában,­miniszterként­nagy­energiával­ látott­hozzá­közlekedési­programjának­megvalósításához.

növekedési Jelentés 2015 Nyomda: Prospektus–SPL konzorcium 8200 Veszprém, Tartu u. 6.

© MAGYAR NEMZETI BANK 2O15

1054 BUDAPEST, SZABADSÁG TÉR 9.