VILáGGAzDASáGINÖVEKEDéS:átMENEtILASSULáSVAGytArtóSANújNOrMA?
1.3. mérlegalkalmazkodás és mérlegtisztítás
Avitaezenszálaapénzügyiváltozókszerepétérinti. Amegtakarítások,beruházásokésakamatokkapcsolataafentebbiekbenszorosankövetteatankönyvekbenésáltalábanafőárambanszokásosreálgazdasági magyarázatokat.Ezzel szemben – mint aztBorio és Disyatat,illetveBorio17meggyőzőenbemutatta–akamatokat alapvetően monetáris tényezők alakítják, amelyek nem vezethetők le a reálgazdasági elemzésből, a reál értelemben felfogott megtakarítások ésberuházásokalakulásából,amelyafentismertetettvitákatjellemzi.Ezeketamonetárisjellemzőket röviden szólva a bankok hitelezési tevékenysége és a jegybankok, illetve a gazdaságpolitika felügyeleti, makrogazdaságistabilizációspolitikájaalakítja.Nem kellően prudens banki hitelezési gyakorlat, valamint laza makrogazdasági és felügyeleti politikakönnyen vezethethazaiésnemzetköziszintenegyarántpénzügyi és reálgazdasági túlfűtöttséghez,ugyanisabankrendszerhitelnyújtóképességétazelőzetesenrendelkezésreálló(„reál”)megtakarításoknemkorlátozzák. Ebbenamegközelítésbenajelenlegiválságatúlzott hitelezés, illetve eladósodottság miatt alakult ki, és aválságelhúzódásaennekakorábbanfelhalmozott adósságnak a következménye. Az eladósodott szereplők a mérlegeik kiigazítására törekednek,aminek feltétele,hogyajövedelmeikkorábbinálnagyobbhányadáttakarítsákmeg,amibőlazadósságaikatvisz1-1. táblázat A mérlegválság és a tartós stagnálás összehasonlítása mérlegválság
Tartós stagnálás
Ciklikus,nemtartósjelenség Strukturális,tartósjelenség (máraválságelőtt) Pénzügyitényezők: –hitelezésfelfutása –túlzotteladósodás –mérlegekkiigazítása –szektorálisreallokáció Forrás: MNB
reáltényezők: –demográfia –technológia –innováció –beruházások
szafizethetik, miközben tartózkodnak újabb hitelek felvételétől.Mivelegyországonbelültöbbszektor– lakosság,állam,bankok–ésavilággazdaságbantöbb eladósodott földrajzi régió egyidejűleg próbálkozik mérlegkiigazítással,azeredményahazaiésakülföldi aggregáltkeresletgyengesége.Agyenge aggregált keresletazutánakibocsátásraismérséklőhatássalvan, ésstagnálásközeliállapotalakulki(1-1.táblázat). richardKoo,akineknevéheza„mérlegválság”kifejezéskötődik,úgyfogalmaz,hogyamérlegválságban aszereplőknemaprofitmaximálására,hanemaveszteségek minimalizálásáratörekednek.18Ezzelmagyarázza,hogyajegybankokáltalalkalmazottélénkítésrekevésséreagálareálgazdaság.Amikoregyvállalat beruházásokat tervez, és mérlegeli, hogy a várható keresletnövekedésreérdemes-ekapacitásbővítéssel válaszolnia,akkoraberuházásitevékenységrehatást gyakorolhat a kamatszint mint a költségek fontos összetevője.Ilyenesetekbenajegybankikamatpolitikaagazdaságciklikushelyzetéreaberuházásokon és más kamatérzékeny kiadási tételeken keresztül hathat.Amikorazonbanavállalatokvagyakáraháztartások a korábbi hitelek visszafizetésével vannak elfoglalva, akkor nem gondolkodnak újabb hitelek felvételén, ezért az alacsony kamatok sem befolyásoljákakiadásaikat.Kooszerintaválságban a fiskális politika az aggregált kereslet végső biztosítójának szerepét játszhatná,amivelsegíthetnéamagánszektoradósságállományánakleépítését.Amérlegválság időszakábanérthető,hogyamagánszereplőkamegtakarításaiknöveléséretörekszenek.Aszinkronizáltkiigazításnövekedéstlassítóhatásamegnehezítiennek atörekvésnekamegvalósításátis,hiszenacsökkenő vagy lassan növekvő jövedelmekből megtakarítani iskevesebbetlehet,ésajövedelemarányosadósság lassabbancsökken.Ebbenahelyzetbenaköltségvetésektovábbieladósodásávalajövedelemnövekedés gyorsítható,alacsonykapacitáskihasználtságmellett afiskálismultiplikátorokmagasak,azállamikiadások nemszorítanakkimagánkiadásokat,ésígynemnö-
BorioandDisyatat(2011);Borio(2015);tily(2012).Bővebbismertetésétmagyarullásd:MNB2014-esNövekedésijelentésénekelsőfejezete MNB(2014),illetveSzalai(2014) 18 Koo2014in:teulingsandBaldwin(2014) 17
NÖVEKEDÉSI JELENTÉS • 2015
19
