A TECHNOLÓGIAI VÁLTOZÁS HATÁSAI A MUNKAERŐPIACRA 3-2. ábra: A foglalkoztatási arányok és keresetek változása az Egyesült Államokban, foglalkozási csoportok szerint, 1980‒2005
Foglalkoztatási arány változása
0,4 0,3 0,2 0,1 0 –0,1 –0,2 0
20
0
20
40
60
80
100
40
60
80
100
80
100
1980. átlagbér szerinti percentilis
Reál órabér Share változása Change in Employment
0,3
0.4 0,25 0.3 0,2 0.2 0,15 0.1 0,1 0 0,05 –0.1
1980. átlagbér szerinti percentilis
–0.2 0
20
40
60
Skill Percentile (Ranked by Occupational Mean Wage)
Change in Real Log Hourly Wage
0.3
Forrás: Autor és Dorn (2013). 0.25
A másik nagy változás a foglalkozások szintjén ment végbe. A 3-2. ábra bemutatja, hogy a különböző foglalkozások (3 jegyű FEOR beosztás szerint) aránya és bére milyen mértékben változott a munkapiacon 1980 és 2005 között annak függvényében, hogy a periódus kezdetén a foglalkozás a béreloszlás hányadik percentilisében helyezkedett el (Autor és Dorn, 2013). Az eloszlás tetején természetesen azok a foglalkozások vannak, amelyekhez felsőfokú végzettség szükséges (például mérnökök, ügyvédek). A közepes bérezésű foglalkozásokat nagyrészt ipari szakmunkások töltik be, valamint az irodai munkát végző, felsőfokú végzettséget nem igénylő állásokban tevékenykedő dolgozók. Ezzel szemben az alacsony bérezésű foglalkozások jellemzően szolgáltatásokat nyújtó, felsőfokú képzettséget nem igénylő tevékenységek (például sofőrök, takarítók). Az ábra azt mutatja, hogy mind a magas képzettséget (és ezáltal magas bért), mind az alacsonyat igénylő foglalkozások aránya megnőtt a munkapiacon 1980 és 2005 között, míg az időszak kezdetén közepes bérezésűnek számító foglalkozások aránya lecsökkent. Ez a változás a bérekben is megmutatkozik: a magas és az alacsony bérezésű foglalkozások sokkal nagyobb mértékben növelték béreiket a 25 év alatt, mind a közepes bérezésűek. Összefoglalva a két ábrát, azt mondhatjuk, hogy a magas képzettségűek sokkal nagyobb bérelőnyt szereztek, mint a közepesen vagy alacsonyan képzett dolgozók, és leginkább a közepesen képzett dolgozók vesztették el munkahelyeiket és az ő bérük nőtt a legkisebb mértékben. Ismét egy olyan jelenségről van szó, ami az egész fejlett világot érinti: Goos és szerzőtársai (2009) hasonló változásokat észlelnek 16 kontinentális európai országban.
0.2 0.15 0.1 0.05
3.2. Magyarázatok 0
20
40
60
80
100
Skill Percentile
Két, egymással összefüggő jelenségre kell tehát magyarázatot adjanak a közgazdaságtan elméleti művelői. Azt látjuk a fejlett országok adatain, hogy a béregyenlőtlenségek megnőttek, és ez a képzettséggel van összefüggésben: mind a magas, mind az alacsony keresetű foglalkozások relatív mérete és bérezése jobban nőtt, mind a közepes keresetűeké.
Három lehetséges magyarázatot nyújt a közgazdaságtan erre a jelenségre: a technológiai változás, a globalizáció felfutása és változások az olyan munkapiaci intézményekben, mint a minimálbér és a szakszervezetek hatása. Az alábbiakban részletesen tárgyaljuk a technológiai változás hatásait és érintjük a két másik jelenséget is. NÖVEKEDÉSI JELENTÉS • 2017
45
