MAGYAR NEMZETI BANK
3.4. Mit hoz a jövő? 3.4.1. TECHNOLÓGIAI VÁLTOZÁSOK Hogy milyen lesz a dolgozók helyzete az elkövetkező években, évtizedekben, arra nehéz válaszolni. Ennek ellenére megkíséreljük itt felvázolni, hogy a jelenlegi munkapiaci trendekből és a várható technológiai változásokból milyennek képzeljük el a jövő munkapiacát. A nagy változás a jövőt illetően az lesz, hogy a technológiai változás üteme felgyorsul. Erre a folyamatra (ami már megkezdődött) számos közvetlen és közvetett bizonyíték is rendelkezésünkre áll. A közvetett bizonyíték az, hogy az alapvető technológiai változások, amelyek az utóbbi több mint 200 évben történtek (gőzgép, elektromosság) úgy mentek végbe, hogy az alapvető felfedezések után egy ideig a termelékenység nem nőtt számottevően, és ennek az adott technológiától független okai vannak. Először is a radikálisan új technológiák meglehetősen primitívek, amikor megjelennek a piacon, és ahhoz, hogy működjenek, számos új, kisléptékű innovációra van szükség (Perez, 2004). A másik ok pedig a vállalatok ellenállása az új, radikális változásokkal szemben. Hogy az új innováció ténylegesen hatni tudjon a termelékenységre, szükséges a munkafolyamatok átszervezése úgy, hogy az új technológia kibontakozhasson. Ez a múltban is kerékkötője volt a termelékenységnek a nagy újítások kezdeti szakaszában. Az elektromotorok elterjedése hajnalán például eleinte csupán annyit tettek, hogy a régi gőzgépeket lecserélték az új motorokra. Azonban ahhoz, hogy az elektromotorok megnövelhessék a vállalatok termelékenységét, az egész vállalatot át kellett szervezni. A gőzgépek alkalmazásánál az összes gép egy nagy tengelyre volt felfűzve, amelyet a vállalat gőzgépe hajtott. Az elektromotorok alkalmazásánál első évtizedeiben annyi történt, hogy a gőzgépet lecserélték, de a munkafolyamatokat nem szervezték át. Az összes gép továbbra is egy terembe volt bezsúfolva. Ezt nemcsak a régi cégeknél alkalmazták, hanem az újonnan létrejöttek is egyszerűen lemásolták a régi vállalatok szervezeti felépítését. Az igazi termelékenység robbanás akkor történt, amikor a vállalatvezetők rájöttek, hogy szét kell szórni a gépeket úgy, ahogy a termék bejárja útját a gyárban és ez a szervezeti átalakítás hozta magával a termelékenység növekedését (Brynjolfsson és McAfee, 2014). Közvetlen bizonyítékaink is vannak arra nézve, hogy az IKT egyre jobban elterjed majd az élet gyakorlatilag 54
NÖVEKEDÉSI JELENTÉS • 2017
minden területén. Brynjolfsson és McAfee (2014) részletesen tárgyalják ennek okait. Szerintük a számítógépek fejlődése, az adatok digitalizációja és az emberek megnövekedett kapcsolatrendszere következtében létrejövő innováció felgyorsítja a technológiai fejlődést. Amint azt tudjuk, a számítógépek Moore törvénye szerint körülbelül 18 hónaponként megduplázzák számítási kapacitásukat. Mivel ez a tapasztalati megfigyelés exponenciális viselkedést ír le, a számítási kapacitás állandó ütemben növekszik. Ugyanilyen fontos az, hogy az utóbbi években hihetetlen méreteket öltött a digitalizáció. Nemcsak könyvek, régi adatbázisok lettek digitalizálva, hanem például a Google összes keresési rekordja, vagy a repülőmotorok valós idejű működési adatai. Az emberiség jó része pedig hozzáférhet a rengeteg információhoz az interneten, és egyedül vagy egymással együttműködve felhasználhatja arra, hogy új termékeket, termelési folyamatokat, szervezési módozatokat dolgozzon ki. Ez robbanásszerűen megnövelheti az innovációk számát, ami ‒ kombinálva az egyre gyorsabb számítógépekkel ‒, az élet egyre több területére irányítja a robotizálást. Habár mi is úgy gondoljuk, hogy a történelmi tapasztalat és a közelmúlt technológiai változásai mind arra utalnak, hogy a termelékenység gyorsulni fog (és ezért az alábbiakban az IKT az élet minden területre való beszivárgásának hatásait tárgyaljuk a munkapiacra), vannak kutatók, akik nem így látják a jövőt. Gordon (2016) szerint a társadalom elöregedése, a lassuló globális kereskedelem, az egyenlőtlenség növekedése, a magas adósságszintek és a kutatás és fejlesztés hatékonyságának csökkenése mind arra mutat, hogy a 20. századi magas termelékenységi szintet nem fogjuk utolérni.
3.4.2. MUNKAPIACI HATÁSOK A technológiai robbanásnak a munkapiacra gyakorolt hatásai felmérhetetlenek. Egészen a közelmúltig csak pontosan meghatározott és ismétlődő rutinfeladatokat lehetett kiváltani robotokkal, azonban ez az utóbbi években megváltozott. Jelenleg a számítógépek számítási kapacitása annyira megnőtt, hogy teljesen, vagy részlegesen képesek nem rutinfeladatnak számító munkafolyamatokat is elvégezni. A gépek már képesek (részlegesen) autót vezetni, vállalatok könyvelését elvégezni és az Amazon például raktározáshoz is
