1. A bankszektor nyereséges, de az eredményt az előretekintő értékvesztésképzés ellenére is jelentős kockázatok

A fizetési moratóriumnak érdemi szerepe van a portfólióminőség fenntartásában, de nem gátolja meg a hitelkockáza-

tok emelkedését. A portfóliótisztítási aktivitásnak köszönhetően 2020-ban tovább csökkent a nemteljesítő hitelek aránya, míg az új késedelmeket a fizetési moratórium bevezetése átmenetileg megakadályozza. Eközben viszont a koronavírusválság elmélyülésével érdemben növekedett azon hitelek aránya, amelyeknek jelentősen megnőtt a hitelkockázata. A hitelintézetek vállalati hitelállományának 15–20 százaléka kapcsolódik kiemelten kockázatos, moratóriumban lévő vállalatokhoz. A hitellel rendelkező háztartásoknak pedig jövedelmi helyzet, munkaerőpiaci státusz változása, illetve a moratóriumban való részvétel alapján az 5-10 százaléka tekinthető sérülékenynek. A kormány 2021 januárjától célzott formában meghosszabbítja a fizetési moratóriumot, segítve a sérülékennyé vált adósokat likviditási helyzetük kezelésében, így 2021 első felében nem várható a késedelmes hitelek arányának jelentős megugrása. A gazdasági kilábalás elhúzódása miatt azonban fennáll a kockázata, hogy az átmeneti likviditási probléma egyeseknél tartós fizetésképtelenséggé alakul, illetve a moratóriummal nem élő ügyfelek is törlesztési nehézséggel szembesülhetnek, ami középtávon a portfólióminőség érdemi romlásához vezethet. A pénzügyi nehézségekkel küzdő vállalatok talpra állását a reorganizációt támogató jogi keretrendszer segíthetné.

Az ingatlanpiacokon lappangó kockázatok tartósan bizonytalan piaci környezetet teremthetnek. A korábbi évek nagymértékű lakásár-emelkedése nem társult hitelpiaci túlfűtöttséggel, akár a hitelfedezeti mutatók eloszlását, akár a hitelből történő lakásvásárlás arányát vizsgáljuk. A budapesti lakásárakban idén némi korrekció történt, vidéken azonban tovább emelkedtek a lakásárak. A romló fundamentumok középtávon lefelé mutató kockázatot hordoznak, ugyanakkor ezt a közelmúltban bejelentett otthonteremtési intézkedések tompíthatják. A kereskedelmiingatlan-piacon a szálloda szegmenst érintette legsúlyosabban a koronavírus-válság az elmaradó nemzetközi turizmus miatt, ami ráadásul élénk fejlesztési aktivitással társul, így a szállodapiacon fennáll a túlkínálat kockázata. A változó keresleti viszonyok és a következő évekre tervezett átadások tükrében az irodapiacon is érdemi kockázatok alakulhatnak ki. Az ingatlanpiac felől érkező kockázatokat azonban mérsékli, hogy a bankrendszer ingatlanpiaci kitettsége alacsony a szavatoló tőke arányában.

A gyenge profitabilitás jelentős kihívás elé állíthatja a bankokat. A bankrendszer 2020 első félévében a kockázati költségek növekedése ellenére pozitív, ám a korábbi éveknél jóval alacsonyabb adózott eredményt ért el. A jövedelmezőségi mutatók korábban megfigyelhető fokozatos csökkenése idén a koronavírus-járvány negatív gazdasági hatásai következtében felgyorsult. A jövedelmezőség romlása főként a megnövekedett értékvesztés- és céltartalékképzéshez köthető. A második félévben további mérséklődés várható a bankok profitabilitásában, mivel az intézmények előretekintő kockázati költségei nőhetnek, és a fizetési moratórium profithatása sem jelent még meg minden intézmény eredménykimutatásában. Az alacsony kamatkörnyezetben nyomott kamateredmény és az eszközminőség romlásával emelkedő értékvesztésszükséglet pedig tartós nyomást helyezhet a már eddig is strukturális problémákkal küzdő bankok nyereségességére.