5.2. A hazai és nemzetközi intézkedések javították a szektor tőkehelyzetét

60. ábra: A hitelintézetek mérlegfőösszeg-alapú eloszlása az eszközarányos nettó céltartalék- és értékvesztésképzés szerint

Megjegyzés: A pozitív értékek nettó értékvesztés és céltartalék-visszaírást, a negatív értékek pedig nettó értékvesztés- és céltartalékképzést jelentenek. Forrás: MNB.

61. ábra: Az EU bankrendszerek féléves eszközarányos kockázati költségeinek eloszlása

Megjegyzés: A kockázati költségek a nem valós értéken értékelt pénzügyi eszközök negyedéves értékvesztését és a céltartalékképzést foglalják magukban. Az eloszlás a bankrendszerek 25–75. percentilisét, illetve minimumát és maximumát mutatja. Forrás: EKB CBD. 2020-ban. A 2021 januárjában megújult feltételek mellett igénybe vehető moratórium előzetes becsléseink szerint legfeljebb 19 milliárd forinttal ronthatja a hitelintézetek jövő évi eredményét, a júniusi kihasználtsággal számolva pedig 6-7 milliárd forintra becsüljük ezt a hatást. Emellett a kockázati költségek emelkedésének mértéke heterogénnek mutatkozik a szektoron belül (60. ábra), és a teljes idei értékvesztésképzés érdemi része, mintegy 103 milliárd forint öt bankcsoport hitelintézeteinek kockázati költségeiből ered. Középtávon a jövedelmezőség további romlására számítunk, mivel egyrészt a fizetési moratórium hatása még nem jelent meg minden intézmény eredménykimutatásában, másrészt a következő időszakban jelentősen emelkedhet az állomány értékvesztése és nemteljesítési aránya (5. keretes írás). Emellett a hiteldinamika mérséklődése az alacsonyabb kamatbevételeken keresztül szintén kedvezőtlenül érintheti a bankok jövedelmezőségét.

A hazai konszolidált bankrendszer első féléves nettó ér-

tékvesztésképzése nemzetközi viszonylatban magas. Konszolidált adatokon az első féléves eszközarányos kumulált céltartalék- és – nem valós értéken értékelt pénzügyi eszközökhöz köthető – értékvesztésképzés közel -0,5 százalékot tett ki (61. ábra). Ennek több mint 80 százaléka értékvesztésképzésből ered. Még a külföldi leányok kiszűrésével kapott közel -0,4 százalékos érték is a nyolcadik legmagasabb a 27 tagállam rangsorában. Bár a második félév árnyalhatja a képet, illetve a bankrendszerek értékvesztési politikája számos dimenzió mentén értékelhető, az átlag feletti magyar adat alapján a szektor kockázati céltartalékképzésének prudens jellegére következtethetünk.

5.2. A hazai és nemzetközi intézkedések javították a szektor tőkehelyzetét

A teljes évközi nyereséget is figyelembe véve a szektor tőkemegfelelése szinten maradt 2019 végéhez képest. A bankrendszer konszolidált tőkemegfelelési mutatója (TMM) 2020. június végén 17,6 százalékot ért el. Az évközi nyereséggel együtt számolva a TMM a második negyedévben 70 bázisponttal 18 százalékra nőtt, ami 2019 decemberéhez viszonyítva stagnálást jelent (62. ábra). A március és június közötti javulás a szavatoló tőke szinten maradásának és a teljes kockázati kitettségérték (TREA) 2,1 százalékos mérséklődésének tudható be. A szektor szabad tőkéje 824 milliárd forintot tett ki. Figyelembe véve a tőkefenntartási puffer és az egyéb jelentős intézmények

35 0,6

62. ábra: A bankrendszer konszolidált tőkemegfelelése

Megjegyzés: A 2014 előtti adatok eltérő prudenciális és számviteli sztenderdek mellett készültek. A 2020. júniusi adatok is a tőkekövetelményekkel kapcsolatos enyhítések nélkül szerepelnek. Forrás: MNB. 63. ábra: A hitelezési és működési kockázatok kitettségértékének alakulása

Megjegyzés: Az SA a sztenderd módszert, az IRB pedig a belső minősítésen alapuló módszert jelöli. Forrás: MNB.

64. ábra: A bankok eloszlása a teljes tőkekövetelmény feletti szavatoló tőke szerint mérlegfőösszeggel súlyozva

Megjegyzés: II.* a pufferkövetelmények 2020. júniusban érvényes enyhítései mellett. A kategóriák a teljes tőkekövetelmény feletti szavatoló tőke szintjét jelölik a teljes kockázati kitettségérték arányában. A szavatoló tőke tartalmazza a teljes évközi vagy év végi nyereséget is. Forrás: MNB.

Mrd Ft% 20%4 000 100 tőkepuffer felhasználásának engedélyezését13, a szabad tőke 1076 milliárd forinttal, TREA-arányosan 6,7 százalékra emelkedik. Bár a bankrendszer CET1 rátája nemzetközi öszszevetésben nem kiemelkedő, a nettó nemteljesítő hitelek és a szavatoló tőke arányában élvonalban vagyunk EU-s összevetésben.

A teljes kockázati kitettségérték általános mérséklődése

nemzetközi könnyítéseknek köszönhető. A TREA 2,1 százalékos szektorszintű negyedéves csökkenése 599 milliárd forintnak felelt meg, amelynek mintegy hatodát a működési kockázat, érdemi részét pedig a hitelkockázati kitettségérték mérséklődése adta (63. ábra). Előbbi az alapmutató módszert (BIA) alkalmazó leányvállalatokhoz köthető, melyeknél az elmúlt három év bevételeinek függvényében változik a működési kockázat kitettségértéke. Utóbbit pedig a CRR 2020. június 29-től hatályos – a COVID hatásainak mérséklése céljából elrendelt – módosítása („quick-fix”)14 okozta. Bár a rendelet az intézmények piaci modelljeire is reflektál, illetve több, a következő évekre tervezett enyhítést hozott előre, a második negyedévben legnagyobb mértékben a központi kormányzatokkal, központi bankokkal és vállalkozásokkal szembeni kitettségekre vonatkozó rendelkezések javították a hazai tőkemegfelelést.15

A tőkepufferek felhasználhatósága érdemben növelte a

bankok szabad tőkéjét. A 2,5 százalékos tőkefenntartási, és a 0,5-2 százalékos O-SII puffer 2020 áprilisától engedélyezett felhasználhatóságával számolva a szektor 96,5 százalékának szabad puffere meghaladja a 4 százalékot (64. ábra). Bár a szektorszintű tőke az eredeti teljes tőkekövetelményt szintén kielégítő nagyságú pufferrel haladja meg, a bankrendszerben közel 1 milliárd forint tőkehiány merült fel. Ugyanakkor a tőkehiányos intézmények mérlegfőöszszeg-alapú részesedése elenyésző. Figyelembe véve az enyhítéseket, már valamennyi bank szabad tőkéje 1,5 százalék fölé tehető, a középtávú kilátásokat pedig tovább javítják az ez évre vonatkozó tőkebevonási tervek.

A bankrendszer szabad tőkéje képes lenne elnyelni a felmerülő hitelezési veszteségeket még historikusan kimagasló nemteljesítési arányok feltételezése mellett is. A következő években a szektor tőkemegfelelését elsősorban a nemteljesítő hitelekből eredő veszteség veszélyeztetheti. A kockázatok felmérése érdekében a szektor 2020. júniusában fennálló teljes vállalati és háztartási hitelportfóliójára vonatkozóan kiszámítottuk, hogy hipotetikus nemteljesítési paraméterek mellett keletkező hitelezési veszteségek esetén mekkora lenne a szektor tőkemegfelelési mutatója. A nemteljesítő hitelek arányára vonatkozó feltevések mentén négy pályát különböztettünk meg, és ezek