JÖVEDELMEZŐSÉG, TŐKEHELYZET: MAGASABB KOCKÁZATI KÖLTSÉGEK ELLENÉRE POZITÍV PROFIT ÉS ERŐS TŐKEHELYZET
60. ábra: A hitelintézetek mérlegfőösszeg-alapú eloszlása az eszközarányos nettó céltartalék- és értékvesztésképzés szerint 35
%
%
35
2019. 1. félév
2019. 2. félév
0,5% =<
0
< 0,5%
0
< 0,4%
5
< 0,3%
5
< 0,2%
10
< 0,1%
10
< 0,0%
15
< -0,1%
15
< -0,2%
20
< -0,3%
20
< -0,4%
25
< -0,5%
25
< -0,6%
30
< -0,7%
30
2020. 1. félév
Megjegyzés: A pozitív értékek nettó értékvesztés és céltartalék-visszaírást, a negatív értékek pedig nettó értékvesztés- és céltartalékképzést jelentenek. Forrás: MNB.
61. ábra: Az EU bankrendszerek féléves eszközarányos kockázati költségeinek eloszlása 0,6
%
%
0,6
-1,4
EU medián
2020. I. f.év.
-1,2
-1,4
II. f.év.
-1,0
-1,2
2019. I. f.év.
-0,8
-1,0
II. f.év.
-0,6
-0,8
2018. I. f.év.
-0,4
-0,6
II. f.év.
-0,4
2017. I. f.év.
-0,2
II. f.év.
0,0
-0,2
2016. I. f.év.
0,2
0,0
II. f.év.
0,4
0,2
2015. I. f.év.
0,4
Magyarország
Megjegyzés: A kockázati költségek a nem valós értéken értékelt pénzügyi eszközök negyedéves értékvesztését és a céltartalékképzést foglalják magukban. Az eloszlás a bankrendszerek 25–75. percentilisét, illetve minimumát és maximumát mutatja. Forrás: EKB CBD.
2020-ban. A 2021 januárjában megújult feltételek mellett igénybe vehető moratórium előzetes becsléseink szerint legfeljebb 19 milliárd forinttal ronthatja a hitelintézetek jövő évi eredményét, a júniusi kihasználtsággal számolva pedig 6-7 milliárd forintra becsüljük ezt a hatást. Emellett a kockázati költségek emelkedésének mértéke heterogénnek mutatkozik a szektoron belül (60. ábra), és a teljes idei értékvesztésképzés érdemi része, mintegy 103 milliárd forint öt bankcsoport hitelintézeteinek kockázati költségeiből ered. Középtávon a jövedelmezőség további romlására számítunk, mivel egyrészt a fizetési moratórium hatása még nem jelent meg minden intézmény eredménykimutatásában, másrészt a következő időszakban jelentősen emelkedhet az állomány értékvesztése és nemteljesítési aránya (5. keretes írás). Emellett a hiteldinamika mérséklődése az alacsonyabb kamatbevételeken keresztül szintén kedvezőtlenül érintheti a bankok jövedelmezőségét. A hazai konszolidált bankrendszer első féléves nettó értékvesztésképzése nemzetközi viszonylatban magas. Konszolidált adatokon az első féléves eszközarányos kumulált céltartalék- és – nem valós értéken értékelt pénzügyi eszközökhöz köthető – értékvesztésképzés közel -0,5 százalékot tett ki (61. ábra). Ennek több mint 80 százaléka értékvesztésképzésből ered. Még a külföldi leányok kiszűrésével kapott közel -0,4 százalékos érték is a nyolcadik legmagasabb a 27 tagállam rangsorában. Bár a második félév árnyalhatja a képet, illetve a bankrendszerek értékvesztési politikája számos dimenzió mentén értékelhető, az átlag feletti magyar adat alapján a szektor kockázati céltartalékképzésének prudens jellegére következtethetünk.
5.2. A hazai és nemzetközi intézkedések javították a szektor tőkehelyzetét A teljes évközi nyereséget is figyelembe véve a szektor tőkemegfelelése szinten maradt 2019 végéhez képest. A bankrendszer konszolidált tőkemegfelelési mutatója (TMM) 2020. június végén 17,6 százalékot ért el. Az évközi nyereséggel együtt számolva a TMM a második negyedévben 70 bázisponttal 18 százalékra nőtt, ami 2019 decemberéhez viszonyítva stagnálást jelent (62. ábra). A március és június közötti javulás a szavatoló tőke szinten maradásának és a teljes kockázati kitettségérték (TREA) 2,1 százalékos mérséklődésének tudható be. A szektor szabad tőkéje 824 milliárd forintot tett ki. Figyelembe véve a tőkefenntartási puffer és az egyéb jelentős intézmények
PÉNZÜGYI STABILITÁSI JELENTÉS • 2020. NOVEMBER
41
