1.3. A válság felerősíti az európai bankok strukturális problémáit

pénzpiaci feszültségek enyhülése után már nem volt indokolt. Romániában a tavasszal megnövelt repo műveletek átlagos napi állománya az elmúlt időszakban hónapról hónapra csökkent, míg az Egyesült Királyságban a március óta alkalmazott rugalmas repo eszköz júniusban kivezetésre került. Ezen eszközök a pénzpiaci folyamatok esetleges romlása esetén ismét a jegybanki eszköztár aktív részévé válhatnak.

Összefoglalva elmondható, hogy a vírus első hullámára a jegybankok jellemzően sokrétű és nagyvolumenű intézkedésekkel reagáltak, melyek többsége jelenleg is támogatja a gazdaságot. Bár a jegybanki aktivitás a tavaszi hónapoknál valamelyest mérsékeltebb, a központi bankok többsége már jelezte, hogy kész a beavatkozásra, amennyiben ezt a reálgazdasági, inflációs, illetve pénzpiaci folyamatok szükségessé teszik.

10. ábra: Jövedelmezőség és tőkemegfelelés az egyes nagybankok esetében 2020 második negyedévében

Megjegyzés: Tőkearányos jövedelmezőség (ROAE). 500 ezer euró feletti mérlegfőösszegű bankok adatai alapján. Mediterrán országok: ES, GR, PT, IT. Magországok: AT, BE, DE, NL, CH, UK, FR. KKE országok: HU, PL, RO, SI, SK, CZ. Északi országok: DK, SE, FI, NO. A diagrammokon a két színes doboz találkozása jelöli a medián tőkemegfelelési szintet, a függőleges vonalak végpontjai pedig a minimum, illetve maximum értékeket Forrás: SNL.

11. ábra: Hiteldinamika az EU27 országokban és az Egyesült Királyságban

Megjegyzés: EZ az euroövezetet jelöli. Forrás: EKB.

1.3. A válság felerősíti az európai bankok strukturális problémáit

Az európai bankok tőkehelyzete stabil, de strukturális ki-

hívásaik fokozódnak. Az európai bankok sokkellenálló-képessége megfelelő, de a tartósan alacsony kamatkörnyezet, a bevezetett moratóriumok, a jelentősebb értékvesztésképzés és az emelkedő kockázati költségek tovább rontották az egyébként is gyenge jövedelmezőségüket a második negyedévben (10. ábra). A moratóriumok vége, a kedvezőtlenebb gazdasági környezet és a lakosság romló munkaerőpiaci helyzete ráadásul az eszközminőséget is ronthatja a jövőben. Az emelkedő államadósságok növelik a bank-szuverén összefonódásokból fakadó kockázatokat is:6 az S&P adatai szerint az európai bankok mintegy 210 milliárd euró értékben növelték hazai és 100 milliárd euróval a külföldi állampapír tulajdonlásukat a koronavírus-járvány kezdete óta. Ez mintegy 15 százalékos növekedést jelent az idei év első felében, ami a tavalyi azonos időszak értékének hétszerese.

Jegybanki és állami intézkedések is támogatják a hitelezést. A stabil tőkehelyzetnek, a jegybanki és állami hitel- és munkaerőpiaci programoknak, illetve a prudenciális intézkedéseknek köszönhetően a hitelezés az EU egészében nem esett vissza olyan mértékben, mint a korábbi válságok idején: a magánszektor hitelállományának éves bővülése szeptemberben 4 százalékot ért el az unióban. A hitelezés dinamikája ugyanakkor heterogén volt (11. ábra). Egyes országokban a garanciaprogramok bevezetése a vállalati szegmensben részben ellensúlyozhatta, hogy a bankok a romló gazdasági kilátások miatt gyorsan szigorították a hitelfeltételeket, míg más országokban a továbbra is jelentős nemteljesítő hitelállomány akadályozhatta a bővülést. Pozitívan hathattak viszont a növekedési ütemekre a törlesztési moratóriumok, amelyek különböző módon lettek bevezetve Európa-szerte. Ezen hatások eredőjeként a mediterrán régióban, Finnországban és az Egyesült Királyságban

6 A kockázatokat bővebben a 2019. májusi Pénzügyi Stabilitási Jelentés (p.12) ismerteti.

12. ábra: EU és USA bankok könyv szerinti értékhez viszonyított piaci értéke (P/BV)

Megjegyzés: 500 ezer euró feletti mérlegfőösszegű bankok. Az EU esetében az Egyesült Királyság is számításba vételre került a teljes időhorizonton. Az adatok 69 EU és 367 USA nagybank esetében voltak elérhetőek. A medián körüli sávok a 25. és 75. percentilis közötti interkvartilis terjedelmet jelölik. Forrás: SNL. a relatíve robusztus vállalati dinamikát a háztartási hitelállomány alacsony bővülése vagy kontrakciója kísérte. Ezzel szemben a visegrádi országokban (Lengyelország kivételével), a háztartási dinamika (is) erőteljes volt, részben vélhetően a lakosságra is kiterjedő moratóriumoknak köszönhetően.

Az európai bankok strukturális kihívásai továbbra is tük-

röződnek az alacsony és romló értékeltségben. A koronavírus-járvány a kedvezőtlenebb makrogazdasági kilátások miatt globális szintű banki értékeltség romláshoz vezetett az első félévben (12. ábra). Strukturális kihívásaik miatt ugyanakkor az uniós bankokat a szuverén adósságválság óta alacsonyabbra értékelik a befektetők, mint az amerikai pénzintézeteket. Ebben lényeges szerepet játszhat, hogy a 2008-as válság után az USA bankjai gyorsan kitisztították mérlegeiket, a dinamikus hitelezés és a hatékonyabb üzleti modellek pedig magasabb jövedelmezőséghez vezettek. Ezzel szemben a mérlegtisztítás terén késlekedő, bizonyos tagállamok esetében túlbankosodott, magasabb jövedelemarányos költségekkel működő uniós bankrendszerek profitabilitása lényegesen alacsonyabb. A rosszabb értékeltség drágább forrásbevonást jelent, amit az elmúlt időszakban tapasztalt kedvezőtlen hitelminősítői megítélések tovább nehezítenek. Alacsonyabb versenyképességük miatt az európai bankok egyre inkább kiszorulnak egyes piaci szegmensekből is (például a globális befektetési banki üzletágból amerikai versenytársaik által), és üzleti modelljeik átalakítására kényszerülnek.

180