3 minute read

6. keretes írás: A jegybanki eszközvásárlási programok hatása a bankrendszeri likviditásra

69. ábra: Az egyes intézmények LCR szintjeinek mérlegfőösszeg-arányosan súlyozott eloszlása és a bankrendszeri LCR mutató alakulása

Forrás: MNB. portfolió GAP-et, vagyis a nettó pénzbeáramlásokat növeli. A portfolió GAP bővülésében azonban a jegybanki fedezett hiteleszköz mellett más jegybanki és kormányzati intézkedés hatása is megjelenik. Ide tartoznak az MNB eszközvásárlási programjai (6. keretes írás), az NHP Hajrá!, valamint a munkahelyteremtő bérköltség támogatás is. Mindezek hatására a bankrendszer operatív likviditási tartaléka októberre a februári szinthez képest átlagosan több mint 3000 milliárd forinttal bővült, ezáltal jelentős likviditási és finanszírozási puffer azonosítható a bankrendszerben. A likviditási tartalékok emelkedése az ügyfélbetétek hitelállományt meghaladó bővülése mellett valósult meg, így a finanszírozási kockázatokat megragadó hitel-betét mutató is csökkent a koronavírus-járvány kitörése óta.

A március óta felépülő likviditási puffer egyedi intézmé-

nyek közötti eloszlása is kedvező. A bővülő bankrendszeri likviditás a likviditásfedezeti ráta (LCR) alakulásában is tükröződött, ami 175 százalékra emelkedett 2020. szeptember végére (69. ábra). A likviditásfedezeti mutató alapján a magas minőségű likvid eszközök állománya a bankrendszerben mintegy 75 százalékkal múlta felül azt az értéket, amely képes lenne fedezni egy likviditási sokk esetén valószínűsített pénzkiáramlásokat. A bankrendszeri átlag növekedése mögött azonban a likviditási puffer eloszlása is kedvező, hiszen az alacsonyabb, legfeljebb 50 százalékos többlettel rendelkező intézmények részaránya is markánsan csökkent, így szeptember végén már csak a bankrendszer mérlegének alig több, mint 15 százalékát kitevő intézmény tartozott ebbe a körbe.

6. KERETES ÍRÁS: A JEGYBANKI ESZKÖZVÁSÁRLÁSI PROGRAMOK HATÁSA A BANKRENDSZERI LIKVIDITÁSRA

A hatékony monetáris transzmisszió elősegítése, és a koronavírus-járvány miatti gazdasági és pénzügyi hatások mérséklése érdekében a Magyar Nemzeti Bank eszközvásárlási programokat hirdetett. Az MNB 2020. május 4-től elindította állampapír- és jelzáloglevél-vásárlási programját, valamint 2020. szeptember 23-án megemelte a 2019. július elseje óta érvényben lévő Növekedési Kötvényprogram (NKP) keretösszegét. Az állampapír-vásárlások esetében 1000 milliárd forintos, míg a jelzáloglevél-vásárlásoknál 300 milliárd forintos állománynövekedésnél az MNB technikai felülvizsgálatot hajt végre. Az NKP esetében pedig a jelenleg

Eszközvásárlások kummulált értéke az egyes részpiacokon

% Mrd Ft 200 190 1 400 180 1 200 170 1 000 160 150 800 140 600 130 400 120 200 110 0 100

hatályos feltételek szerint a jegybank 750 milliárd forint keretösszegig vásárolhatja a nem pénzügyi vállalatok által kibocsátott, jó minősítéssel rendelkező kötvényeket.

A programok indulása óta 2020 októberéig több mint 200 milliárd forintnyi jelzáloglevél, 400 milliárd forintot meg-

haladó vállalati kötvény, valamint több mint 600 milliárd forintnyi állampapír került az MNB-hez. Az eszközvásárlási programok elsődleges célja a monetáris transzmisszió elősegítése azáltal, hogy lehetővé teszik a monetáris kondíciók befolyásolását a hozamgörbe hosszabb szakaszán. Az említett vásárlások ugyanakkor jelentős hatást gyakorolnak a bankrendszer likviditására az eszközvásárlásban érintett szereplők mérlegének változásán keresztül. Ennek tárgyalásakor érdemes külön kezelni azt a két esetet, amikor a jegybank a kereskedelmi bankoktól20 vásárol tulajdonukban lévő vagy általuk kibocsátott értékpapírokat, illetve azt, amikor a jegybank nem-banki szereplőktől (vállalatoktól, háztartásoktól, befektetési alapoktól vagy külföldi intézményi befektetőktől, azaz a kereskedelmi bankok ügyfeleitől) vásárol tulajdonukban lévő vagy vállalatok esetében saját kibocsátású értékpapírt.

Amikor a jegybank a kereskedelmi bankok tulajdonában lévő, de nem általuk kibocsátott értékpapírt vásárol meg, másodpiaci vásárlásról

beszélünk. Ebben az esetben a kereskedelmi bankok mérlegének eszközoldalán az értékpapírok állománya csökken, míg az ellenértékként kapott pénz a jegybanknál vezetett betétszámlák egyenlegét növeli (tartalékszámla, O/N betét, vagy egyhetes betét). A tranzakció során tehát a kereskedelmi bankok mérlegfőösszege nem változik, csupán az eszközoldal szerkezete alakul át, míg ezzel párhuzamosan a jegybank mérlege az értékpapír tranzakció értékének megfelelő összeggel bővül.

Ezzel szemben elsődleges piaci vásárlás esetén, amikor a jegybank a bankszektor által kibocsátott értékpapírt, tehát

jelzáloglevelet vásárol, akkor mind a kereskedelmi bankok, mind pedig a jegybank mérlege az értékpapír tranzakciónak megfelelő összeggel bővül. A jelzáloglevél kibocsátás során befolyt összeg a másodpiaci vásárláshoz hasonlóan a jegybanknál vezetett betétszámlák egyenlegét növeli.

Amikor a jegybank nem-banki szereplőktől a másodpiacon vá-

sárol állampapírt, jelzáloglevelet, vagy vállalati kötvényt, akkor a nem-banki szereplők mérlegében az értékpapírok állománya csökken, míg az ellenérték a kereskedelmi bankoknál vezetett számlájukon jelenik meg, amely többletforrást a kereskedelmi bankok a fentebb említett jegybanki számláikon helyeznek el. Ez esetben tehát a kereskedelmi banki ügyfél (akár külföldi szereplő) mérlegének az eszközoldali szerkezete változik, míg a kereskedelmi bankok és a jegybank mérlege az értékpapír tranzakciónak megfelelő mértékben bővül. Ha a jegybank nem-banki szereplőktől az elsődleges piacon vásárol, vagyis egy vállalattól a vállalat saját kibocsátású kötvényét vásárolja meg, akkor mindhárom szereplő (jegybank, kereskedelmi bank, vállalat) mérlege az értékpapír tranzakciónak megfelelő mértékben bővül, mivel a jegyzés ellenértéke a vállalat kereskedelmi banknál vezette számláján jelenik meg, amely többletforrást a kereskedelmi bankok a fentebb említett jegybanki számláikon helyeznek el.

20 Ebben a keretes írásban a kereskedelmi bankok alatt a jegybanki eszköztárhoz hozzáférő hazai partnerintézményeket értjük.

A jegybank nem-banki gazdasági szereplőktől vásárol eszközöket A jegybank a kereskedelmi bankoktól vásárol eszközöket

This article is from: