6.3. A külső finanszírozás stabil, a bankrendszer devizaigénye jelentősen csökkent

Összességében tehát elmondható, hogy az eszközvásárlások során a jegybanki mérleg minden esetben a tranzakció nagyságával bővül, illetve a vásárlás során keletkezett likviditás a bankrendszer jegybanknál vezetett számláin jelenik meg. Tekintve, hogy a májustól októberig tartó időszakban a fent említett eszközvásárlási programok együttes összege meghaladta az 1000 milliárd forintot, a portfolió GAP ebben az időszakban tapasztalt bővülésének 40 százalékát ezeknek a programoknak a hatása magyarázza. A nem-banki szereplők oldaláról nézve a jegybanki eszközvásárlást megállapíthatjuk, hogy a tranzakció minden esetben a kereskedelmi banki betétállományukat növeli. Ez utóbbi a külföldi szereplők esetében a bankrendszer rövid külső adósságának növekedésével járhat együtt, ami a programok likviditásbővítő és hozamcsökkentő hatása mellett mérsékelt kockázatot is jelent.

70. ábra: A bankrendszer külföldi eszközeinek és forrásainak alakulása a mérlegfőösszeg arányában

Megjegyzés: Hitelintézeti szektor, EXIM, MFB és KELER adatával együtt, eredeti futamidő szerint. Forrás: MNB.

71. ábra: A bankrendszer FX swap pozíciójának, valamint a teljes devizapozíció egyéb komponenseinek alakulása

Megjegyzés: Nettó FX Swap pozíció = (Mérleg szerinti nyitott FX pozíció – Teljes nyitott FX pozíció) + Nettó forward FX pozíció + Egyéb mérlegen kívüli FX pozíció. Forrás: MNB.

%Mrd Ft %Mrd Ft

35 3 000 30 2 500 25 20 2 000

6.3. A külső finanszírozás stabil, a bankrendszer devizaigénye jelentősen csökkent

A bankrendszer külső finanszírozása jelentős stabilitást

mutat a járványhelyzet ellenére is. A február végi értékhez képest a külföldi források mérlegfőösszeghez viszonyított aránya közel 2,5 százalékponttal, 11 százalékra csökkent szeptember végére, amely változás igazodik az elmúlt öt év lassú csökkenő trendjébe (70. ábra). A külső finanszírozás stabilitása elsősorban annak köszönhető, hogy a külföldi jegybankok és kormányzatok likviditásbővítő intézkedéseinek hatására a hazai bankok számára fontos külföldi pénzpiacok működésében nem voltak különösebb fennakadások, így a külföldi forrásokhoz való hozzáférés érdemben nem szűkült. A külföldi forrásokéhoz hasonló mértékű alkalmazkodás történt a bankrendszer külföldi eszközeiben is, amelynek mérlegfőösszeg arányos értéke februárhoz képest közel 2,3 százalékponttal 17,5 százalékra mérséklődött.

A bankrendszer devizakitettsége mérlegen belül és mérlegen kívül egyaránt mérséklődött, melynek eredményeképpen a nettó FX swapállomány több éves mélypontra süllyedt. A hitelintézetek 2020. februárban még átlagosan 2270 milliárd forintnyi nettó devizaszerző FX swap pozícióval rendelkeztek, ami augusztusra több éves mélypontot jelentő 160 milliárd forintra csökkent (71. ábra). Az alacsony nettó FX swap pozíció mind a partnerkockázat nagyságát, mind a letéti követelmények likviditási hatását tekintve kedvező fejlemény. A bankrendszer nettó FX swap pozícióját alapvetően a mérlegen belüli és a mérlegen kívüli fedezetlen devizapozíciók nagysága határozza meg. A mérlegen kívüli devizapozíciót elsősorban a nem banki szereplőkkel (vállalatokkal és befektetési szolgáltatókkal) kötött deviza határidős (forward) pozíciók nettó egyenlege határozza meg. A nettó swapállomány mintegy 2100 milliárd forintos csökkenését február végétől augusztus közepéig nagyjából fele-fele arányban a mérlegen belüli devizapozíciók változása, valamint a határidős devizapozíciók leépülése magyarázta. A mérlegen belüli deviza forrástöbblet kialakulása a belföldi szektorok emelkedő devizabetét

72. ábra: Az MNB likviditási és finanszírozási szabályozásainak való bankszektori megfelelés

Megjegyzés: A kék téglalap szélei az eloszlás alsó és felső kvartilisét jelölik. Az LCR, DMM és a BFM esetében 2020. szeptember 30-i, DEM esetében 2020. augusztus 31-i, a többi mutató esetében 2020. június 30-i adatok. 1) LCR adatok jelzálogbankok és lakástakarékpénztárak nélkül. 2) 2020. március 24 - 2020. szeptember 17. között az éven túli pénzügyi vállalati forrásokra szigorúbb követelmény volt hatályban. 3) 2020. március 24 - 2020. szeptember 17. között a DEM elvárt szintje +/- 10 százalék volt. 4) 2020. szeptember 17-től a BFM lazítás lépett hatályba a derivatívák kapcsán fennálló kötelezettségek mentesítésével. 5) 2018. október 1-jétől 20 százalék az elvárt szint, 2019. október 1től pedig 25 százalék. 6) Jelenleg nem hatályos, 2021-ben életbe lépő szabályozás. Forrás: MNB. állományának, valamint a külföldi devizaeszközök leépülésének köszönhető, míg a nettó határidős devizapozíciók csökkenését a vállalati szektor csökkenő határidős deviza eladási pozíciója vezérelte. Az ezt követő időszakban a swapállomány ismét bővülni kezdett, mely változást döntő részben a határidős devizapozíciók újbóli növekedése indukálta.

A járványhelyzetben is stabil banki likviditás és egészséges szerkezetű finanszírozás miatt az MNB a DEM és DMM

márciusi szigorításának megszüntetéséről döntött. Az MNB 2020 márciusában a koronavírus-járvány bankfinanszírozásra kifejtett esetleges negatív hatásainak ellensúlyozására szigorította a DMM és DEM szabályozásokat, valamint lazította a JMM követelményt a banki hosszú távú forrásbevonás támogatása érdekében. 21 A járványhelyzetben a hazai bankrendszer, többek között az MNB intézkedéseinek hatására ugrásszerűen javuló likviditást mutatott. Emellett a finanszírozási helyzet az elmúlt hónapokban stabilnak bizonyult, szerkezetében egészséges maradt (72. ábra). A bankrendszer mérlegen belüli deviza nyitott pozíciója lényegében egyensúlyba került és szűkült az egyedi bankok szóródása is. A stabil, jellemzően éven túli devizaforrások többlete a bankoknál érdemben nőtt, igaz részben a vállalati devizahitelezés visszaesése mellett. A járvány elején tapasztalható pénzügyi stressz, valamint a finanszírozás feltételeit övező bizonytalanságok normalizálódtak. A potenciális kockázatok, mint a hirtelen forráskivonás, a rövid külső adósság növekedése, a megfelelő lejáratú és mennyiségű devizaforrás hiánya, nem materializálódtak. Az MNB 2020 szeptemberében ezért a DMM és DEM szabályozásokat azok március előtti állapotába állította vissza. Emellett a BFM követelmény módosítására is sor került a swappiaci ügyletek átértékelődéséhez kapcsolódó mérlegen belüli kötelezettségek mentesítése útján. A módosítások egyes speciális pénzügyi szolgáltatásokban aktív bankok mozgásterét növelhetik a finanszírozás terén, ami a devizaswap-piac hatékonyabb jövőbeli működését is támogathatja. A hazai FX swap hozamok volatilitásának csökkentését szolgálja továbbá, hogy az MNB 2020 szeptemberétől devizalikviditást nyújtó swaptenderek eseti jelleggel történő meghirdetéséről döntött. A swapeszköz finanszírozásához az MNB felhasználhatja az eurolikviditást nyújtó nemzetközi repo-keretszerződéseket is (7. keretes írás).

21 https://www.mnb.hu/kiadvanyok/jelentesek/makroprudencialis-jelentes/makroprudencialis-jelentes-2020 % 2020. szeptember 30. 240% 15 % 3031% 160% 280%