Reformáció 500 – Sola Scriptura
2017-ben ünnepeljük a reformáció 500 éves évfordulóját, amelynek kezdetét hagyományosan Luther Márton, Ágoston-rendi szerzetes Wittenbergi proklamációjához kötjük. A reformátorok a katolikus Egyház tradícióival és dogmáival szemben fogalmazták meg a Bibliai kijelentéseken alapuló hittételeiket. Ezek közül a legismertebb és legmeghatározóbb az ún. „öt Sola” amelyet a reformáció mind a három ága - lutheránus, kálvinista, anabaptista – hitvallásai középpontjába helyezett. 1, Sola Scriptura – Egyedül a Szentírás 2, Sola fide - Egyedül hit által 3, Sola gratia - Egyedül kegyelemből 4, Solus Christus - Egyedül Krisztus 5, Soli Deo glória - Egyedül Istené a dicsőség Érdemes egy kicsit közelebbről is megnéznünk és megvizsgálnunk, hogy mi, akik a reformáció örököseinek, utódainak tartjuk magunkat, hogyan is állunk ezekkel a fundamentumokkal. Mit jelentettek akkor és mit jelentenek ma?
Sola Scriptura – Egyedül a Szentírás Nem lehet kérdéses, hogy a Szentírás tekintélye és tisztelete volt az, amely a reformáció létrejöttében és elterjedésében az egyik legnagyobb szerepet játszotta. A reformátorok úgy tekintettek a Bibliára, mint Isten szavára, ihletett kijelentésére, amely a keresztény tanítás egyetlen forrása. Könyveiket olvasva rácsodálkozhatunk arra, hogy tele vannak Szentírás idézetekkel és azzal a mélységes tisztelettel, amely méltó Isten beszédéhez. Hozzákapcsolták azt a nagy horderejű látást is, hogy ennek hozzáférhetőnek kell lennie. Nem csak a papok, teológusok számára, hanem mindenkinek a saját anyanyelvén kell olvasnia. Ez generálta azt a folyamatot is, amely által, rövid időn belül egyre több nyelven lett elérhető a Szentírás. A Szentírás olvasása, tanulmányozása és értelmezése tehát nem egy Tanítóhivatal vagy apostoli hatalommal rendelkező személy kiváltsága, hanem Isten az emberiség számára adta azt. Ez volt az első ütközőpont a reformátorok és a hitletéteményre hivatkozó katolicizmus között.
www.ujremeny.hu
Szarka János