A fekete sereg

FEKETE SEREG

FEKETE SEREG

MÁTYÁS KIRÁLY

RETTEGETT ZSOLDOSAI Az ősi múltjukra visszatekintő nemzetek emlékezete regényes történetekkel örökíti meg jelentős uralkodóit. Hunyadi Mátyást és rettegett haderejét, a fekete sereget a hagyomány és a tudomány összevetésével mutatjuk be.

4 Nagy Magyarország

FEKETE SEREG

H

unyadi hadseregének elnevezését a szájhagyomány ihlethette, ugyanis a források és kutatások nem találták bizonyítékát, hogy azt saját korában a fekete jelzővel illették volna. Csakhogy ez az elnevezés nem minden alap nélkül vert gyökeret a népi hagyományokban. Mátyás halálát (1490) követően a megmaradt zsoldos csapatokat a déli

Fadrusz János Mátyás-szobra Kolozsvár főterén

végekre küldték a török ellen, ahol fizetségük elmaradása miatt fosztogatni kezdtek. E sereg vezére Mátyás egykori főparancsnoka, Jan Haugwitz cseh hadvezér volt, akinek nevéhez a fekete jelzőt már életében hozzácsatolták.

Innen eredeztethető a fekete sereg elnevezés; azonban egy másik kérdés, hogy a 15. század végén a fekete pozitív vagy negatív tartalommal bírt-e. Haugwitz csapataival jelentős károkat okozott a királyság déli területein, ezzel rossz hírnevet szerezve a magyarság körében.

1492-ben Kinizsi Pál alsó-magyarországi főkapitány fegyveres erővel szétverte Mátyás egykori seregének maradványait, és megszüntette a zsoldosok garázdálkodását.

A dicsőséges magyar középkor emlékezete az évszázadok során fényes díszbe öltöztette a fekete sereget: a 19. századi romantikus történelemszemléletben már ily módon köszön vissza; Kölcsey Ferenc Himnuszában a magyar történelem dicső múltját soroló események egyik pillére lett: „S nyögte Mátyás bús hadát Bécsnek büszke vára.” A bús a fekete szinonimájaként azonosítható. Mátyás 1485-ben sikeresen ostromolta Bécset, amelyet az Oszmán Birodalom sem 1529-ben, sem 1683-ban nem tudott elfoglalni. Kölcsey Himnusza még szilárdabbá tette a Mátyás személyét és seregét körülvevő hírnevet.

Mi lehetett annak a népi meggyőződésnek alapja, amely évszázadokon át megtartotta Mátyás seregének dicsőségét? Mindenekelőtt a 15. század közepén a Magyar Királyságra háruló katonai feladatokat érdemes tisztázni.

Mátyás 1458. évi trónra ültetésekor komoly nehézségekkel nézett szembe: Felső-Magyarországot cseh zsoldosok és husziták fosztogatták, míg a déli határokat a török betörések pusztították. Fontos kiemelni, hogy 1458. február 14én a Duna jegén nem koronázták meg Mátyást, a királyválasztó országgyűlés csupán trónra emelte őt. A magyar koronázási szertartáshoz hiányzott az ekkor III. Frigyes német-római császár birtokában lévő Szent Korona. A következő évek legfőbb diplomácia eredménye a korona visszaszerzése volt, mellyel 1464. március 29-én Székesfehérváron Szécsi Dénes esztergomi érsek elvégezte a legitim uralkodáshoz szükséges koronázási ceremóniát. Mátyás ezzel törvényesítette hatalmát, és megkezdhette a

Nagy Magyarország 5

FEGYVERZET

MÁTYÁS KIRÁLY IDEGEN ZSOLDOSSEREGÉNEK FEGYVERZETE

24 Nagy Magyarország

FEGYVERZET

M

átyás királyt tapasztalata arra tanította, hogy a katonai erő a legfontosabb egy uralkodó számára. Ennek értelmében mindent megtett, hogy egy hatékony és korszerű haderőt tudjon céljai szolgálatába állítani. Uralkodásának kezdetén nem létezett önálló királyi haderő, a tizenöt éves király a Zsigmond kori hadszervezetet örökölte, mely nemesi felkelőkből és kötelezően kiállított telekkatonaságból állt. Egyik sem volt hatékony szervezet, a nemeseket csak bizonyos időszakonként, meghatározott célra és időtartamra lehetett hadba hívni, a földbirtokosok pedig gyakran ki sem állították a telekszám utáni kötelező számú katonát, ha mégis, ezek többnyire nem voltak megfelelően felfegyverezve. A király jól mérte fel, hogy a megoldást a nemesektől független önálló zsoldos haderő jelenti, melyet az uralkodó fizet, ezért bármikor és bárhol bevethető. Ennek a haderőnek kialakítása lassan, fokozatosan haladt, jól követhetően kötődve az állami bevételek növekedéséhez és az ezt biztosító kincstár hatékonyságához. Ez a heterogén, de jól szervezett zsoldos hadsereg, a fekete sereg, olyan fölényt biztosított a királynak szomszédjaival szemben – csak az

oszmánok katonaállama jelentett kivételt –, hogy még egyesült erővel sem sikerült vereséget mérniük rá.

A NEHÉZLOVASSÁG

Mátyás haderejének legértékesebb, csatadöntőnek szánt része a nyugati típusú nehézlovasság volt. A lovon küzdő nehézfegyverzetű harcos mindig a társadalom elitjéhez tartozott: hatékonysága, fegyverzetének drágasága és speciális képzettsége messze az átlag katona fölé emelte. Ezeknek a harcosoknak a testét lemezpáncél borította, néhányan lovukat is vértezettel fedték. A korszakban a vértezetkészítés jelentette a fémmegmunkálás csúcstechnológiáját. A vaskohászat, a kovácsművészet és a gyakorlati tapasztalatok már a 14–15. század fordulóján elérték azt a szintet, hogy a páncélverők az egész testfelületet lemezbe tudják burkolni. Az egész testet elfedő, polírozott fémlapokból álló vérteket mai szakkifejezéssel gótikus vértezeteknek hívjuk, megvalósítása egyértelműen az észak-itáliai mesterek tudását dicséri. A középkorban a páncélgyártás két legfontosabb területe Lombardia és Dél-Németor-

Lándzsás könnyűlovasság támadása Bonfini Mátyás király című művéhez készült korabeli illusztráción

Nagy Magyarország 25

BÉCS ELFOGLALÁSA

„S NYÖGTE MÁTYÁS BÚS HADÁT BÉCSNEK BÜSZKE VÁRA” A magyar hadtörténet egyik legjelentősebb sikerét érte el Mátyás király III. Frigyes német-római császárral szemben az 1477–1487 között vívott osztrák háborúk során. A két uralkodó küzdelméből Mátyás fekete serege is kivette a részét, s a magyar király csapatai a császár ausztriai birtokainak jelentős részét meghódították Bécs városával együtt.

40 Nagy Magyarország

BÉCS ELFOGLALÁSA

A

Mátyás és Frigyes közötti ellentétek az 1477–1487-es osztrák háborúkban csúcsosodtak ki, de az osztrák–magyar szembenállás gyökerei az 1440-es évek elejére nyúlnak vissza. Ekkor Frigyes előbb zálog címén megszerezte Zsigmond magyar király lányától, Erzsébet özvegykirálynétól az 1441ben Visegrádról elrabolt Szent Koronát, majd a balszerencsés kimenetelű 1444-es várnai csatai után a király nélkül maradt ország nyugati határszélét szállta meg a Habsburg uralkodó, s így több vár és város a nyugati szomszéd birtokába került. E tarthatatlan helyzeten Hunyadi János diplomáciai és katonai próbálkozásai sem segítettek, így a probléma megoldása fiára, Mátyásra maradt.

Az előzmények ismeretében nem tekinthető véletlennek, hogy az V. László 1457. évi halála után a következő évben királlyá választott ifjú uralkodóval a császár rövidesen szembekerült.

Frigyest Garai László nádor vezetésével a magyar bárók egy csoportja Németújváron 1459. február 17-én királlyá választotta és megkoronázta. Ezután a német-római uralkodó csapatai betörtek az országba, de magyar támogatóikkal együtt 1459. április 7-én Körmendnél Nagy Simon macsói bántól vereséget szenvedtek. Garai áprilisi halála után a lázadó bárók behódoltak Mátyásnak. Azonban II. Piusz pápa diplomatáinak közvetítése ellenére mindkét fél folytatta az ellenségeskedést, végül Hieronymus Landus pápai megbízott és Vitéz János váradi püspök tárgyalásai rendezték a feszült helyzetet.

Mátyás katonai és diplomáciai sikere ellenére Fraknó, Kabold, Kismarton, Kőszeg és Rohonc a császár birtokában maradt, továbbá Frigyes szabadon használhatta a magyar királyi címet, valamint kikötötték: ha Mátyás törvényes örökös nélkül hal meg, akkor a császár és utódai öröklik a magyar trónt. A szerződés e

Nagy Magyarország 41

MÁTYÁS HALÁLA UTÁN

Corvin János képmása 1489 körül

A FEKETE SEREG NÉLKÜL IS ERŐS ORSZÁG 1490. április 6-án meghalt Hunyadi Mátyás. A király holttestét hajón hozták vissza Bécsből Magyarországra, s gyászoló katonái álltak mindvégig díszőrséget mellette. A pompás temetésre április 24-én került sor Székesfehérvárott, mely után azonnal belső ellenségeskedés támadt az országban a trónutódlás miatt. Mátyás ugyan megeskette a nagyurakat, hogy törvénytelen fiát, Corvin Jánost fogják az utódává választani, de ezt a döntést nem sokan támogatták: sem a gyermektelen királyné, sem a meghódított tartományok rendjei, sem pedig a király híres zsoldosserege nem állt János herceg mellé, akire apja hatalmas birtokok mellé készpénzt nem, adósságot viszont annál többet hagyott. A további események történetében ennek később igen nagy jelentősége lett.

48 Nagy Magyarország

MÁTYÁS HALÁLA UTÁN

M

átyás zsoldos hadának létszámáról nagyon nehéz számot adni, mivel szinte mindig néhány ezer fős önálló kötelékekben harcoltak, s a nagyobb csapatös�szevonások esetén, mint például Bécs 1485. évi ostromakor, sem haladták meg a tízezer főt.

Ráadásul a fizetetlenség miatt a csapatok létszáma jelentősen ingadozott.

A harcias királynak még így is csak uralkodása utolsó éveiben lehetett fegyverben egyszerre 8-10 ezer zsoldosa, s jórészt ezek is szét voltak szórva a megszállt területek erősségeiben. Lehet, hogy Mátyásban megvolt a szándék egy békeidőben is fenntartandó állandó hadsereg létrehozására, de egyelőre akadtak sokkal aktuálisabb igények is, hiszen a Habsburgok ellen vívott háború még korántsem zárult le.

Erre a seregre pedig még az addigiaknál is nagyobb szükség volt 1490-ben, mert a király halálával a déli határon automatikusan érvényét veszítette a törökökkel 1488-ban megkötött fegyverszünet. Északról a lengyelek támadása fenyegetett, akik fegyverrel támogatták a szintén a Jagelló családból származó János Albert herceg trónigényét, míg nyugatról Habsburg Miksa készült német birodalmi segéllyel örökös tartományai visszafoglalására, egyúttal szívesen elfoglalta volna a magyar trónt is.

Mátyás utolsó kancellárja, a morva származású Filipecz János (Jan Filipec) ugyanakkor velük szemben Jagelló Ulászló cseh király érdekében munkálkodott, akinek a megválasztásától többen sokat remélhettek. A cseh korona országaiban élők Csehország békés úton történő egyesítését remélték tőle, Beatrix egy új királyi férjet látott benne, a magyar főurak jelentős része pedig azt a lehetőséget, hogy egyrészt ezután az ő 15 ezer fős serege is az ország ügyéért fog harcolni, másrészt az ő pénzén finanszírozzák tovább az elhunyt király szintén tetemes méretű zsoldos hadát. Ráadásul Ulászló királysága esetén a zsoldosoknak már nem kellett volna Sziléziát oltalmazniuk, és az országra több irányból is támadó erős ellenség ellen is be lehetett őket vetni.

A Magyar Királyság súlyos külpolitikai helyzete tehát legkevésbé Corvin János hercegnek

Bonfini szerint Mátyás „szavakkal meg holnapra való ígérettel etette” seregét, s egy ízben csak a saját tisztjeitől kockajátékon elnyert pénzzel tudta kifizetni embereit.

kedvezett, „mert ha a három külföldi közül az egyiket választják királlyá – írta Bonfini –, a jövőbeli ellenség száma egyharmaddal csökken, ha viszont Corvinust, az ifjúság és tapasztalatlanság veszélyén kívül minden szomszédos terület felől még háború is következik.” Ebben a zavaros helyzetben azonban egyik lehetséges jelöltnek sem volt egyszerű dolga.

Corvin János viszonylag hamar ki is esett a trónharcból: 1490. július 4-én Báthori István és

Gyalogság, nehézlovasság és tüzérség harcának bemutatása egy korabeli hadtudományi munkában

Nagy Magyarország 49

TÁBORNOKI KAR

Tisztavatás a Honvéd Kossuth Akadémián 1949-ben

A második világháború vége nemcsak a magyar társadalom, de a honvédség életében is korszakhatár volt. A Magyar Királyság mint államforma eltűnésével a Magyar Királyi Honvédség is a múlté lett. Megszűnt a több évtizedes tradícióra épülő haderő, amely egészen 1868-ig eredeztethető, az új szerveződésű hadsereg Magyar Honvédség néven született meg, de a köztudatban és a köznyelvben „demokratikus honvédség” néven élt. Ezzel együtt természetesen a honvédség vezetésében is hasonló változások mentek végbe. Mintegy öt esztendővel a háború befejezése után a hadsereg tisztikarában és legfelső vezetésében csak az új rendszer elkötelezett híveit találjuk. A többieket eltávolították vagy börtönbe zárták, de sok esetben előfordult, hogy a rendszer ellenségének kikiáltott tiszteket koncepciós eljárás után a szovjet Gulag mintájú internálótáborokba zárták, vagy kivégezték. A katonai felső vezetésben az ideológiai meggyőződés és a párthűség lett a meghatározó. Az iskolai végzettség és a szakmai hozzáértés háttérbe szorult, a nemzeti gondolkodás és a hazaszeretet addig értelmezett fogalma megszűnt. Az új hatalom által a káderekből verbuvált tábornoki kar magától értetődően legfőbb támaszává vált a rendszernek.

70 Nagy Magyarország

TÁBORNOKI KAR

A

z 1947. február 10-i párizsi békekötésig a honvédség létszámának fokozatos leépítése volt napirenden. A tisztikart ennek megfelelően csökkentették. Még a háború alatt, 1945 februárjában hívták életre a Hadügyminisztérium Állandó Igazolási Bizottságát, amely a tiszteket igazolási eljárás alá vonta. A bizottság névleg a fasisztának titulált, nem demokratikus gondolkodású, egykori németbarát tisztek kiszűrését végezte, ám már ekkor elkezdődött a politikai szempontok szerinti válogatás az úgynevezett B-listázás alapján. A Magyar Kommunista Párt tagjait folyamatosan vették fel a hadseregbe, s ők gyorsan emelkedtek a ranglétrán. Maga a honvédelmi miniszter, Vörös János sem állt ellen a kommunista nyomásnak. Az MKP ekkor még nem tudta átvenni a politikai hatalmat, így nem volt képes közvetlen irányítása alá vonni a honvédséget, de egy önálló hatalmi ágat kisajátított magának.

A HM-en belül 1945 márciusában létrehozták az elhárításra és a hírszerzésre szakosodott Katonapolitikai Osztályt. Ennek vezetőjévé az MKP hű tagját, az egykor Ludovika Akadémiát végzett, majd a magyar király honvédséget elhagyó, ellenálló múlttal rendelkező Pálffy Györgyöt nevezték ki. 1946 márciusában létrehozták a Honvéd Határőrség Parancsnokságot, melynek vezetője szintén Pálffy lett. Ezzel az MKP egy erőszakszervezeti ellenpólust próbált teremteni a honvédséggel szemben.

Az 1947. augusztus 31-i „kékcédulás” választásokat követően érlelődött meg a gondolat az MKP vezetésében a hadsereg fejlesztésére. A Pálffy altábornagy által kidolgozott terv szerint négy év alatt érte volna el a honvédség a párizsi békeszerződés által 70 ezer főben maximált létszámot, és figyelembe vette az ország teherbíró képességét, ezzel nem rótt volna elviselhetetlen terheket a gazdaságra.

Farkas Mihály 1948. szeptember 9-i honvédelmi miniszteri kinevezését követően azonban nagyobb arányú fejlesztési elképzelések születtek, megkezdődött a honvédség átalakítása a szovjet Vörös Hadsereg mintájára. A tömeghadsereg kialakításának koncepciójában a hidegháborús helyzet felerősödése és a harmadik világháború rémképe is szerepet játszott.

Legfelső szinten létrehozták az Államvédelmi Bizottságot, amely a belügyi és a katonai bizott-

Pálffy György altábornagy

Farkas Mihály vezérezredesi kinevezése a Honvédségi Közlönyben

Nagy Magyarország 71