ROMÁNIA HELYEZKEDÉSE
házi ünnepén egy tartalékos kapitány felhívta [az] ezredest, hogy ezredét dicsőséggel vezesse [a] Kárpátokon át. Jellemző, hogy megtorlás nem történt.” Vasile Lucaciu erdélyi, magyar származású, elrománosodott görög katolikus pap, aki Octavianu Gogával együtt átszökött Romániába, s a magyarellenes mozgalmak egyik vezetője lett. Lucaciunak napjainkban Szatmárnémeti főterén ember nagyságúnál jóval nagyobb szobra áll. A Monarchia és Németország főleg a gazdasági élet területén akarta Romániát magához kötni a háború első két éve alatt. Az 1915-ös román export 903 millió lejes összegéből a Monarchiába 433 milliót, Németországba 266 milliót érő árucikket szállítottak. A központi hatalmak két birodalma, főleg a Monarchia a döntő tényezőben viszont nem vetélkedhetett az antanttal: Románia területi igényeiről van szó. Brătianu miniszterelnök egyre inkább az
6 Nagy Magyarország
antant felé közeledett. Már 1915 tavaszán titkos küldöttet menesztett Théophile Delcassé francia külügyminiszterhez, hogy tudomására hozza Románia területi igényeit. Még ebben az évben ismételt orosz–román tárgyalások folytak ugyanerről, majd 1916 elejétől megszülettek a döntő elhatározások. A Tisza István gróf vezette magyar kormány s a Birodalom hadvezetése már 1915 legelején várta Románia katonai támadását, akkortól, amikor nyilvánvalóvá vált Olaszország kiválása a hármas szövetségből s esetleges támadása a Monarchia ellen. A román katonai titkosszolgálat teljes erővel dolgozott Erdélyben; Tisza gróf, miniszterelnök iratai között számos jelentés olvasható erről. A romániai titkosszolgálat elsősorban román papokat és értelmiségieket, főleg tanítókat szervezett be a magyar állam elleni tevékenységre és információk eljuttatására a román hadsereg nagyvezérkara számára, egy várható
ROMÁNIA HELYEZKEDÉSE
katonai betörés esetén. A Romániával leghos�szabb határvonalon álló nagyszebeni 12. hadtest parancsnoksága már 1915 január elején írásban is föltette kérdéseit Betegh Miklós magyar kormánybiztosnak az erdélyi román lakosság viselkedésével kapcsolatban: „Távirat Kormánybiztos Őméltóságának Torda. Számjelkulcsos választ kérek: 1. Egy román betörés esetén számíthatunk-e a [román nemzetiségű] lakosság hűségére? 2. Feltehető-e, hogy ma már egy esetleges lázadás céljából valamely szervezet áll fenn és hogy egy román betörés esetén lázadás törhet ki? 3. Vannak-e a lakosság között olyan jelenségek, melyek illojalitásra engednek következtetni? 4. Reménykednek-e egy nagy Románia megalapításában? 5. Különösen a lakosság intelligens köre [azaz az erdélyi román értelmiség] illojális-e és melyek? 6. A csendőröknek és a védkötelesek kifogástalan bevonulásának dacára Monarchiaellenes-e az országban a hangulat?” Betegh kor-
mánybiztos, aki maga is erdélyi: Torda-Aranyos megye főispánja, a következő súlyos választ adja a katonáknak: „…értesítem, hogy esetleges román betörés esetén nemcsak a lakosság felkelésétől kell a legkomolyabban tartani, de magának a hadseregnek román ajkú tisztjei és katonái is, hacsak megtehetik, ellenünk fognak fordulni. A lakosságban, különösen ennek intelligenciájában nagyon is él egy nagy Románia iránt való vágy, s ha a betörés megtörténne, minden román, kivétel nélkül ennek az eszmének szolgálatába állana. Szervezetük megvan, mely, bár konkrét formában nem ismeretes, de kihatásait nagyon gyakran láttuk és látjuk mindennap. Kivétel nélkül minden román intelligens ember bele van a szervezetbe vonva. Épp ezért, egy esetleges betörés esetén csak kizárólag magyar avagy német csapatokban lehetne megbízni. […] A [román] lakosság intelligens eleme az első komoly percben őrizet alá volna veendő.”
Nagy Magyarország 7
MACKENSEN BUKARESTBEN
MACKENSEN TÁBORNAGY „HUSZÁRCSÍNYE” Bukarest elfoglalása 1916. december 6-án 24 Nagy Magyarország
MACKENSEN BUKARESTBEN
Frigyes főherceg és Mackensen látogatása Bukarestben
A Neajlov menti vereség után – 1916 decemberének legelején – a román hadseregnek arra sem maradt ereje, hogy Bukarestet megvédje, így tovább folytatta visszavonulását a Szeret felé. A román főváros bevétele korántsem ígérkezett egyszerűnek: Bukarestet hasonló jellegű váröv vette körül, mint Antwerpent. Henri Alexis Brialmont belga hadmérnök tervei alapján 1884-ben kezdték el tizennyolc páncéltornyos erőd és ugyanennyi védmű megépítését, amely a főváros szélétől 9-13 km távolságban, a sík terepen húzódott. A központi vár nélküli erődítéseket körvasutak és műutak kötötték össze. December 5-én Mackensen tábornagy seregcsoportja Bukarest előterébe érkezett, azonban nem lehetett tudni, a románok harc nélkül adják-e fel Bukarestet, vagy heves ellenállásra kell számítani.
Nagy Magyarország 25
MACKENSEN BUKARESTBEN
Frigyes főherceg látogatása Falkenhayn tábor noknál. Predeal, 1916. november
József királyi herceg német csapatokat szemlél Dornavátránál
30 Nagy Magyarország
MACKENSEN BUKARESTBEN
Frigyes főherceg (jobbra) látogatása Falkenhayn tábornok, hadseregparancsnoknál. 1916, Erdély
Elfogott román katonák Nagyszebennél
Nagy Magyarország 31
A BUKARESTI BÉKE
A TÉRDRE KÉNYSZERÍTETT ROMÁNIA A BUKARESTI BÉKE (1918) 42 Nagy Magyarország
A BUKARESTI BÉKE
A korábbi szövetségesei, a központi hatalmak ellen indított háborút Románia gyorsan elveszítette. Hadbalépéséért súlyos árat fizetett. A központi hatalmak fegyveres erői megszállták és megalázó békekötésre kényszerítették az országot. Így jött létre a bukaresti béke, amelynek előírásai azonban teljes egészében sohasem valósultak meg.
Nagy Magyarország 43
ERDÉLYI PILLANATKÉPEK
BRASSÓ az erdélyi szászok egykori nagy központja, a Barcaság fővárosa. Brassó Erdély délkeleti részén fekszik, a Cenk hegy lábánál
A régi brassói városháza a főtér közepén áll, ma a Történeti Múzeum található benne. A régi városháza még a Katalin kapunál is idősebb, első említése 1420-ból való. Az épület hátsó része a tér felé, a patinásabb, első része a teret átszelő főút felé esik.
ERDÉLYI PILLANATKÉPEK
A brassói Katalin kaput 1526-ban építették, a város legrégebbi és egyben legszebb kapuja. A bejárat fölötti részen Brassó címere található. Egészen 1820-ig (a Lópiackapu megépítéséig) csak ezen a kapun lehetett átjutni a várfal nyugati szakaszán. Budapesten, a Vajdahunyad vára épületegyüttes őrzi a brassói Katalin kapu egy részletét.
Brassó madártávlatból