ÉLETREVÁLTOTT IGEHIRDETÉS
Úgy beszélni Isten Igéjéről, hogy odafogyeljenek
Keresztyén Ismeretterjesztő Alapítvány Budapest
Magyarországi felelős kiadó: Keresztyén Ismeretterjesztő Alapítvány 1133 Budapest Vág ut. 5/VI/32
A member of BEE International
A könyv eredeti címe: Communicating God's Word Fordította: Köves Gábor Copyright 1992 by BEE International, Dallas, Texas Translated and published by permission. All Rights Reserved.
TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS 5 TUDNIVALÓK 7 ELSŐ RÉSZ EGY KOMMUNIKÁCIÓS MODELL 15 Az I. rész megalapozza a prédikálás szükségességét. Leírja, miért kell prédikálnunk, mit prédikáljunk, és milyen legyen a prédikátor. 1. LECKE Miért prédikáljunk? 19 2. LECKE Az értelmező igehirdetés 27 3. LECKE A prédikátor személye 33 MÁSODIK RÉSZ HOGYAN KÉSZÜL A PRÉDIKÁCIÓ 51 A II. részben a hallgató megfogalmazza és megvizsgálja az igeszakasz központi gondolatát. Elkészíti a prédikációs vázlatot az alapige tanulmányozásának eredményei alapján. 4. LECKE A központi gondolat 55 5. LECKE Formába önteni a prédikációt 79 6. LECKE Életet vinni az igehirdetésbe 105 HARMADIK RÉSZ ÚGY PRÉDIKÁLNI, HOGY A HALLGATÓK ODAFIGYELJENEK 141 A III. részben a hallgató azzal fejezi be a kommunikácós folyamatot, hogy elkészíti prédikációs kéziratát, melyből látszik a beszédstílusa, és elmondja igehirdetését a szónoki ismeretek felhasználásával. Végül visszajelzéseket gyűjt, és megtanulja felhasználni ezeket prédikálása fejlesztésére. 7. LECKE Amit elmondunk 143 8. LECKE Hogyan mondjuk el 157 9. LECKE Mit mondanak ők? 173 EPILÓGUS FÜGGELÉK PRÉDIKÁCIÓ ELŐKÉSZÍŐ MUNKALAPOK
187 189 195
BEVEZETÉS Üdvözlünk a tanfolyamon. A következő néhány héten a keresztyén élet egyik legnagyobb kihívásába, és egyben legörömtelibb feladatába fogunk belemélyedni. Hogyan adjuk tudtára a Biblia igazságait másoknak? Erről szól ez a tanfolyam. „Hirdesd az Igét!” Pál apostol ezt parancsolta fiatal tanítványának Timóteusnak (2.Tim. 4:2), és ez jellemezte saját szolgálatát is. Az volt a célja, hogy vezetőket képezzen a gyülekezetek számára. E felhívásának eredménye, hogy a gyülekezetekben a történelem során mindig voltak olyan emberek, akik buzgón igyekeztek Isten üzenetének továbbadására. A tanfolyam elkezdésével Te is kifejezed vágyadat az apostol parancsa iránti engedelmességre, mert szeretnél aktívan részt venni Isten Igéjének hirdetésében. Isten Igéjének tolmácsolása vagy kommunikálása olyan feladat, amihez odaszántságra, ismeretre és gyakorlatra van szükség. A tanfolyam anyagát úgy állítottuk össze, hogy elsajátíthasd belőle mind az elméleti mind a gyakorlati ismereteket, melyek szükségesek ahhoz, hogy Isten üzenetét kommunikálhasd az embereknek. Minél jobban sikerül ez a kommunikáció, annál odaszántabban fogsz prédikálni. A tanfolyam során a hangsúlyt a kommunikációnak arra a formájára tesszük, amit „prédikálás”-nak nevezünk. De az itt tanult alapelvek alkalmazhatók minden olyan helyzetre, amikor igei üzenetet kell elmondanod. Azt valljuk, hogy minden keresztyénnek részt kell vennie Isten Igéjének továbbadásában. Mind a lelkipásztorok, mind a laikusok (teológiai végzettséggel nem rendelkező hívő emberek) felelősek azért, hogy prédikálják és tanítsák a Biblia igazságait családjuknak, hívő testvéreiknek és a nem keresztyéneknek. A tanfolyam ösztönözni kívánja a prédikátorokat, hogy jobb igehirdetők legyenek. Ugyanakkor felkészíti azokat is a Biblia üzenetének tolmácsolására és az igehirdetés alapjainak elsajátítására, akik nem prédikálnak rendszeresen. A tananyagban olyan kifejezésekkel fogsz találkozni, mint „prédikátor”, „igehirdető”, „igemagyarázó”. Ezzel nem valamilyen gyülekezeti hivatalra vagy pozícióra utalunk, hanem egyszerűen bárkire, aki üzenetet ad át a Bibliából. A tanfolyam először is, röviden megindokolja, hogy miért van szükség ma is az igehirdetésre, és leírja a prédikálás definícióját. Azután elsajátítod a textus tanulmányozásának tudnivalóit azzal a céllal, hogy eljuss az exegétikailag helytálló központi gondolat megfogalmazásához, valamint az alapige vázlatának összeállításához. Ezután meghatározzuk, hogyan alakítsd át az igevázlatot prédikációs vázlattá. Szükségünk lesz a hallgatóság elemzésének elsajátítására, és annak megtanulására, hogyan építsük fel prédikációnkat egy fő gondolatra. De a prédikációs vázlat csak csontváza a prédikációnak. Meg fogjuk tanulni, hogyan töltsük ki ezt a „csontváz”-latot különböző alátámasztó anyagokkal (illusztrációkkal, átmenetekkel, bevezetéssel és befejezéssel). Semmi haszna annak a prédikációnak, ami nem jut tovább az íróasztalnál. Az igehirdető feladata, hogy tudtul adja, kommunikálja üzenetét a hallgatóságnak. Ehhez először meg kell értenünk a kommunikáció alapelemeit. Azután megvizsgáljuk az eredményes prédikáláshoz szükséges közlési módokat, és megtanuljuk hasznosítani a hallgatóság visszajelzéseit. Lehet, hogy már évek óta hirdeted az igét, mégis hasznosnak fogod találni ezt a tanfolyamot. Istenünk kitűnő Isten. Nekünk, az Ő szolgáinak, kitűnő munkára kell törekednünk a szószéken is. Ez a tanfolyam arra fog késztetni, hogy a lehető legjobb igehirdető légy. Csak szorgalmas igetanulmányozással leszel képes arra, hogy (1) pontosan meghatározd, mit akar Isten rajtad keresztül továbbadni, és (2) olyan szabatosan fogalmazd
meg az üzenetet, hogy az emberek odafigyeljenek Isten mondanivalójára. A tanfolyam célja, hogy tovább vezessen tanítói és igehirdetői szolgálatodban. Isten segítségével meg is tudja tenni! Adj lehetőséget rá! Segíthet, hogy jó igehirdető légy, és ha az vagy, akkor mégjobb légy.
A TANFOLYAM CÉLJAI A tanfolyam végére az alábbiakat kell tudnod: 1. Leírni a kommunikáció egyik modelljét, és segítségével bemutatni hogyan valósul meg a kommunikáció az igehirdető és hallgatósága között. 2. Meghatározni a bibliamagyarázó igehirdetést, és azt a folyamatot, mely ennek előkészítéséhez szükséges. 3. Meghatározni és alkalmazni saját életedre és szolgálatodra az alábbi kifejezéseket, amelyek jellemzők az igehirdető szerepére: gondnok, hírnök, tanú, apa és szolga. 4. Meghatározni a központi gondolatot egy-egy igeszakaszban. 5. Elkészíteni három bibliamagyarázó igehirdetést megadott igeszakaszok alapján, beleértve a prédikációk teljes szövegének leírását. 6. Legalább két igehirdetést elmondani azok közül, melyeket erre a tanfolyamra készítettél a különböző szónoki eszközök felhasználásával. 7. Egy hónapon át visszajelzéseket gyűjtenilegalább három személytől a gyülekezetbensaját prédikációidról, és kiértékelni ezeket. 8. Több pontban leírni azokat a konkrét tennivalókat, melyekkel javíthatsz igehirdetéseiden a kapott visszajelzések alapján.
TUDNIVALÓK Mielőtt ténylegesen belevágnánk a tanfolyamba, szeretnénk ellátni néhány hasznos tanáccsal és információval, melyek segítenek a leckék átvételében. Ha még a tudnivalók elolvasása után is maradnak kérdéseid a tanfolyam átvételét illetően, akkor kérd meg csoportvezetődet, hogy tisztázza ezeket.
A leckék felépítése Minden lecke azonos módon épül fel a következő részekből:
A leckék vázlatai Áttekintést adnak a lecke fő részeiről. A lecke vázlata előrevetíti számodra a témákat, és ezek sorrendjét, melyeket az előtted álló lecke felölel.
A leckék célkitűzései Leírják, hogy mire kell képesnek lenned a leckékben megadott információk birtokában. Pl.: meghatározni, megmagyarázni, leírni, felsorolni, válaszolni, előkészíteni stb.
Tanulási formák Többféle módszert használunk azzal a céllal, hogy segítsenek elérni a lecke célkitűzéseit. Ezek közé tartoznak a kijelölt feladatok, mint pl. a szövegvázlatok elolvasása, a kérdések megválaszolása, gyakorlatok elvégzése és prédikációk előkészítése. A tanfolyam legfőbb segédeszköze a jegyzetkönyv, ami végigvezet az egész tanulási folyamaton. Szükséged lesz egy üres jegyzetfüzetre is, amibe a válaszaidat fogod beírni. Minden kérdés és gyakorlat megoldását ebben a válaszfüzetben végezd el! Lesznek olyan feladatok, melyeknél példák segítségével előre meghatározzuk a megoldás formáját. Mindig kövesd a jegyzetkönyv útmutatásait!
Tankönyvek A jegyzetben felhívást találsz majd arra, hogy olvass el két tankönyvet: Haddon W. Robinson, Igehirdetés igei módon és John R. W. Stott, A prédikátor arcképe c. könyvéit. A következő táblázat összefoglalja a tanfolyam olvasási feladatait. A jegyzet pontosan leírja, mikor kell az egyes szakaszokat elolvasni a tankönyvekből.
OLVASÁSI FELADATOK Lecke
Tankönyv Rész Igehirdetés igei módon 2 „Az értelmező igehirdetés védelmében” 1 4 3 1. lépés2. lépés „Hová is tartunk tulajdonképpen?” 2
5
6 7 8 3 4
„Az út a textustól az igehirdetésig” 4. lépés „A céltudatosság ereje” „Az igehirdetés formája” 5. lépés „Száraz csontok megelevenítése” „Kezdjük csattanóval, és vonuljunk el feltűnően” „A gondolat szavakba öltöztetése” Falra hányt borsóvagy befogadott Ige? A prédikátor arcképe „A rendszerezett igemagyarázat értéke”
4 5 6 4 7 8 9 10 1-5 Függelék
Kérdések és gyakorlatok A jegyzetkönyvben találsz sok kérdést és gyakorlatot is. Ezeknek az a célja, hogy segítsék a tananyagban tárgyalt fogalmak elsajátítását és alkalmazását szolgálatodra. Válaszolj minden kérdésre, és végezz el minden gyakorlatot rögtön, amikor a jegyzetkönyv előírja! A kérdések és gyakorlatok megoldásai az egyes leckék végén találhatók. Ne nézd meg ezeket addig, amíg saját magad nem válaszoltál a kérdésekre! Hasonlítsd össze megoldásaidat a lecke végén található válaszokkal! Ha nem érted a jegyzetkönyvben megadott választ, akkor olvasd el újra a tankönyvből, vagy a jegyzetkönyvből a megfelelő fejezetet! Ha továbbra is marad megválaszolatlan kérdésed, akkor beszéld meg a csoportvezetőddel.
Tanulmányozási feladatok A 4. 5. 6. és 9. leckékben találhatsz ún. „Tanulmányozási feladatokat”, melyek bevezetnek a prédikáció előkészítésének folyamatába. A „Prédikáció kidolgozó mintalapok” segítenek, és eligazítanak ezekben a tanulmányozási feladatokban. A jegyzetben találkozni fogsz: 1. Egy mintaprédikációval a Kol. 15:23 alapján. 2. Három sorozat mintalappal, melyeket a tanfolyam alatt kell kitölteni. A jegyzetkönyv pontosan leírja használatukat. A tanulmányozási feladatok alkotják a tananyag gerincét. El kell végezned ezeket a kijelölt időpontban, mielőtt továbbmennél a jegyzetkönyv olvasásában! 3. Az alábbi táblázat bemutatja, hogyan épülnek a feladatok egymásra, amint előrehaladsz a leckékben:
Tanulmányozási feladatok Igehelyek
Efézus 5:22-33 Máté 6:25-34
4.
5.
Leckék 6. 7.
X
X
X
8.
9.
X
vagy
Jakab 1:2-8
X
Kijelölt igeszakasz (*)
X
(*) MegjegyzésA tanfolyamvezető az alábbi igeszakaszok közül fog kiválasztani egyet, és az lesz a legutolsó tanulmányozási feladat: 5.Mózes 6:4-9; Nehémiás 1:1-4; Zsoltárok 1; Ézsaiás 40:21-31; 1.Korinthus 15:1-11; Jelenések 20:11-15
A gyakorlatok és a tanulmányozási feladatok munkát adnak, de ugyanakkor sok áldást is fognak jelenteni. A tanfolyam végére lesz három komplett prédikációd! Tanulmányozni fogsz igeszakaszokat a Bibliában található irodalmi kategóriákból, levelekből, próféciákból, tanításokból és költeményekből. Ily módon fejlesztheted magad a pontos, biblikus prédikációk előkészítésében Isten inspirált beszédének különböző részeiből. Legalább heti hat órát kell rászánnod az egyes leckék elvégzésére. Ebben szerepel az olvasásra szükséges idő, a kérdések megválaszolása, a gyakorlatok megoldása és a tanulmányozási feladatok elvégzése. Ha úgy tapasztalod, hogy nincs elég időd az egész munka elvégzésére, akkor legalább a tanulmányozási feladatokat oldd meg a 6. 7. és a 9. leckék végén! Kezdetben hosszabb időre lesz szükséged, mert lehet, hogy a módszerek újak. Nehogy elveszítsd a lelkesedésedet az elején! Ajánljuk, hogy válassz valakit, akivel együtt tudsz dolgozni a tanfolyam során. Találkozzatok hetenként tanulási eredményetek megbeszélésére. Kiértékelhetitek egymás munkáját, különösen a prédikációvázlatok készítésének kezdetén, és az igehirdetéskor. A tanfolyam prédikációelőkészítési módszere rákényszerít arra, hogy a prédikáció tartalmát közvetlenül a bibliai textusra építsd. Ez teszi lehetővé, hogy Isten Igéjének hatalmával prédikálj. A leírt módszer azt is megmutatja, hogyan vonatkoztasd a Biblia igazságait a hallgatók életére.
Kérdéseid az igehirdetéssel kapcsolatban Milyen kérdésekre szeretnél választ kapni az igehirdető szerepével és a prédikációra való felkészülésével kapcsolatban? Milyen segítséget vársz ettől a tanfolyamtól? Szánj néhány percet kérdéseid és elvárásaid leírására a jegyzetfüzetedben! Időnként lapozz vissza ezekhez a feljegyzéseidhez, hogy lemérd az előrehaladásodat!
Osztályozás Olvasd el az alábbi osztályozási táblázatot, és készülj fel a csoportvezetőddel való megbeszélésére! A csoportvezető ki fog jelölni valakit a tanfolyam eredményeinek nyilvántartására. Az osztályozási rendszer az alábbi céllal készült: 1. Segít a tanfolyam zárójegyének meghatározásában. 2. Leírja a tanfolyam elvégzéséhez szükséges egyértelmű követelményeket. 3. Egyensúlyt tükröz az elméleti és gyakorlati ismeretek, valamint a csoportfoglalkozásokon való hűséges és aktív részvétel között. 4. Kiértékelő eszközként segít felismerni életed hiányos területeit, és lemérni a növekedést ezekben.
Osztályozási skála Osztályzat 1. 2. 3. 4. 5. 6.
Jegyzetkönyv
Részvétel
Tanulmányozási feladatok 3 elvégezve
100%-ban 5 szemináriumi elvégezve részvétel 80%-ban 5 szemináriumi 3 elvégezve elvégezve részvétel 90%-ban 4 szemináriumi 3 elvégezve elvégezve részvétel 80%-ban 4 szemináriumi 3 elvégezve elvégezve részvétel Kevesebb, mint 4 szemináriumi részvétel A jegyzetkönyv80% alatti elolvasása, vagy 3 tanulmányozási feladatnál kevesebb elvégzése befejezetlen munkát jelent.
A zárójegy jelentése 1. fokozat: Kitűnő elméleti tudás, hűséges részvétel, jó közreműködés a szemináriumi foglalkozásokon. Elvégzett minden tanulmányozási feladatot. 2. fokozat: Jó elméleti tudás, hűséges részvétel, elfogadhatóan jó közreműködés a szemináriumokon. Elvégzett minden tanulmányozási feladatot. 3. fokozat: Kitűnő elméleti tudás, elfogadhatóan hűséges részvétel, jó közreműködés a szemináriumokon. Elvégzett minden tanulmányozási feladatot. 4. fokozat: Jó elméleti tudás, elfogadhatóan hűséges részvétel. Minimális közreműködés a szemináriumokon. Elvégzett minden tanulmányozási feladatot. 5. fokozat: A szemináriumi foglalkozások rendszertelen látogatása miatt munkája kiértékelhetetlen, további részvétele a tanfolyamon megbeszélés tárgyát képezi. 6. fokozat: Elégtelen.
Osztályzat A zárójegyet a tanfolyam minden területének minimális követelményei alapján kell meghatározni.
Jegyzetkönyv A lecke átvételébe beletartozik minden olvasási és írásbeli feladat.
Jelenlét A jelenlétet lehetetlen pótolni. Ha a hallgató távolmaradására elfogadható indokot tud felhozni, adható osztályzat, de csak rendkívüli esetekben.
Tanulmányozási feladatok A hallgatónak ki kell dolgoznia minden tanulmányozási feladatot a jegyzetkönyvben megadott utasítások alapján. Eredményeiről tájékoztatnia kell a szemináriumokon a többieket is, ha a tanfolyam vezetője erre felkéri.
Elégtelen (befejezetlen) Lehetőséget kell adni kiértékelhető osztályzat megszerzésére a befejezetlen munka esetén (6. fokozat). Egy hónapot javasolunk, nem pedig valamilyen meghatározatlan időpontot.
I. RÉSZ EGY KOMMUNIKÁCIÓS MODELL A legtöbb gyülekezeti tevékenység valamilyen formában függ a kommunikációtól. Az igehirdetés alapjában véve az Isten Igéjének kommunikálása. Ezért fontos megértenünk a kommunikáció lényegét. A kommunikáció olyan értelmi folyamat, melyben a gondolatainkat közöljük egymással egy közös jelzési rendszer segítségével. Ily módon átültetjük a gondolatainkat mások fejébe úgy, hogy pontosan azt értsék alattuk, amit mi. A kommunikáció „bonyolultan egyszerű” folyamat. Egészében véve nagyon egyszerű dologról van szó, de ha részleteire bontjuk és megvizsgáljuk, akkor bonyolult. A kommunikáció analizálásának egyik veszélye éppen az, hogy annyira elbűvöl ennek a folyamatnak az összetettsége, hogy elhagyjuk egyszerű kommunikációs gyakorlatunkat, amit gyerekkorunk óta használunk. Mégsem haszontalan időtöltés a kommunikáció folyamatának vizsgálata. Ha teljesen megértjük mindegyik összetevőjét, akkor hatékonyabban tudjuk alkalmazni az összes eddigi kommunikációs tudásunkat. Összeállítottunk egy olyan modellt, amely jelzi a kommunikáció legfontosabb alkotóelemeit, egymáshoz való kapcsolatukkal együtt. Ezt a modellt amerikai tudósok fejlesztették ki. Használata széles körben elterjedt mindenütt, ahol a kommunikációt tanulmányozzák. Vizsgáljuk meg közelebbről. Figyeld meg az egyes alkotóelemeket, különösen a sorrendjüket.
Nézzük meg külön-külön is a modell összetevőit, és alkalmazzuk ezeket a prédikálásra!
Forrás A forrás az az ember, akinek valami közölni valója van. Ha az igehirdető a prédikációra való felkészülés során hűséges volt a Biblia üzenetéhez, akkor közlésének (kommunikációjának) végső soron Isten a forrása. Mégis, az egyszerűség kedvéért az igehirdetés, mint kommunikációs folyamat vizsgálatánál, az igehirdetőt tekintjük forrásnak.
Kódolás A kódolás során a forrásból származó gondolatokat átvitelre alkalmas formába öntjük, hogy eljussanak a hallgatók tudatába. A prédikátor főleg a beszédet használja fel gondolatai átvitelére, nagyon oda kell figyelnie, hogy milyen szavakat használ a prédikációban.
Átvitel Az átvitel az a folyamat, melynek során a kódolt üzenet eljut a vevőhöz. A prédikációra vonatkoztatva, ezt egyszerűen „elmondásnak” nevezhetjük. Más szóval, hogyan beszél az igehirdető — milyen a hanghordozása, a gesztikulálása, és hogyan használja fel a környezetét üzenete átadására. A 8. lecke a kommunikációnak ezzel a fontos területével foglalkozik.
Dekódolás A dekódolást a vevő végzi el. Arról a folyamatról van szó, amikor a vevő értelmezi a kódolt üzenetet, amit átadtak neki. Ha a vevő ugyanazt a gondolatot veszi ki az üzenetből, amire az üzenet forrása gondolt, akkor máris megvalósult a kommunikáció. Az igehirdetőnek valahogy rá kell jönnie arra, hogy üzenetét a hallgatók úgy értelmezik-e, ahogy ő szeretné. A 9. leckében felkutatunk majd néhány lehetséges módszert erre.
Vevő A vevő az a személy, aki átveszi az üzenetet. Ő az oka annak, hogy a prédikáció elhangzik. A prédikátor azt szeretné, hogy Isten Igéje hatást gyakoroljon a hallgatóra. A lelkiismeretes igemagyarázó mindig úgy prédikál, hogy közben beleéli magát a hallgató lelkivilágába. Ezek tehát a kommunikáció alapelemei. Az igehirdetések során ezek mind működésbe lépnek. A következő leckékben majd visszatérünk még erre a diagramra. Isten Igéjének kommunikálása a legfontosabb feladat Isten minden gyermeke számára. Soha ne felejtsük el, hogy ha rendeltetésünk szerint akarjuk betölteni ezt a feladatunkat, akkor teljesen Istenre kell támaszkodnunk imádságban. Gondoljunk arra is, hogy minden tőlünk telhetőt meg kell tennünk, mert csak így leszünk Isten kitűnő Igéjének kitűnő közvetítői!
AZ I. RÉSZ VÁZLATA 1. lecke - Miért prédikáljunk? 2. lecke - Igemagyarázó prédikálás 3. lecke - Az igehirdető személye
AZ I. RÉSZ CÉLKITŰZÉSEI A rész végére érve a hallgatónak az alábbiakat kell tudnia: 1. Alkalmazni a prédikálás négy alapindokát saját életére és szolgálatára. 2. Megbeszélni az igemagyarázó prédikáció öt alkotóelemét Robinson: Bibliai igehirdetés c. könyve alapján. 3. Lerajzolni a kommunikáció modelljét, és elmagyarázni, hogyan alkalmazható ez a prédikálásra. 4. Kiértékelni saját igehirdetését az igehirdető ötféle szerepének fényében, melyről John Stott A prédikátor arcképe c. könyvében ír.
1. LECKE MIÉRT PRÉDIKÁLJUNK? Fontos tudnunk, hogy miért kommunikáljuk Isten Igéjét. Ha erre alapos indokok vannak, amikről meggyőződhetünk, ez elegendő ösztönzést és határozottságot ad a feladathoz. Nem elég csak azért prédikálnunk, mert ezt várják tőlünk, vagy egyszerűen azért, mert mindig volt igehirdetés. A Szentírás megvizsgálásán keresztül alapvető indokokat kell feltárnunk arra, hogy miért hirdessük Isten Igéjét. Az 1. lecke ebben fog segíteni.
LECKEVÁZLAT Isten természete A Szentírás természete A gyülekezet természete A világ természete
A LECKE CÉLKITŰZÉSEI Mire befejezed ezt a leckét, az alábbiakat kell tudnod: 1. Meghatározni a prédikálás négy alapvető indokát. 2. Röviden leírni, hogyan késztet ez a négy bibliai igazság az Isten Igéjének tanítására és prédikálására.
Isten természete Maga Isten természete ad alapot a prédikálásra. Isten úgy döntött, hogy kinyilatkoztatja, sőt kommunikálja magát az embernek. Ha Isten ezt nem tette volna, akkor az ember nem ismerhetné Őt. Istennek ez az elhatározása a Szentírásból látható. Ennek egyik példája a jánosi kifejezés: „Az Isten világosság” (1.Ján. 1:5). A Szentírásban a világosság többféle gondolatot képvisel, de János írásaiban újból és újból az igazságot szimbolizálja. Isten mint világosság azt jelenti, hogy Ő nyitott és nem titokzatos. Éppen úgy, ahogy a világosság természetéből adódóan ragyog, Isten természete az, hogy kinyilatkoztatja igazi önmagát. Hasonlóan Jézus is azt állítja, hogy Ő „A világ világossága” (Ján. 8:12), és azt parancsolja tanítványainak, hogy legyenek „világosságok”, vagy „lámpatartók” (Mát. 5:14-15) ebben a sötét világban. A lámpatartó olyan eszköz, melyet Isten arra használ, hogy kommunikálja igazi önmagát a sötétségben élő emberek számára (2.Kor. 4:4-6). Isten önmagát közlő természete a Ján. 1:1-ben is látható: „Isten volt az Ige” (Logos). János a görög Logos szó használatával (melynek jelentése „mondás” vagy „kihirdetés”) megragadta azt az igazságot, hogy Isten olyan valaki, aki közli az Ő isteni személyiségét. Amikor a Logos testté lett (Ján. 1:14), akkor Isten jelleme a legnagyszerűbb módon mutatkozott be, az ember számára is érthetően. Tehát Jézus Krisztus, a megtestesült Isten személye bizonyíték arra, hogy Isten közölni (kommunikálni) akarja magát az emberrel!
A Logos gondolatához kapcsolódva látnunk kell, hogy Isten az idők folyamán a beszédet is használta az emberrel való kommunikációban. A próféták ismételten megerősítik, hogy „az Úr szava” jött hozzájuk. Ez volt az egyik fő különbség Isten és a pogány vallások néma bálványai között (V.ö. Zsolt. 115:5-8). Isten elmondott kijelentése az embernek mindig összefüggésben volt az emberért végzett cselekedeteivel. Isten kivezette népét Egyiptom szolgaságából, és eközben megbízta Mózest, hogy legyen a szóvívője számukra. Isten szavakkal és tettekkel egyaránt kommunikálja magát az embereknek. 1. kérdés Gondolkozz néhány percet azokról a szokatlan módszerekről, melyek segítségével Isten kapcsolatba lépett az emberekkel az Ó- és Új Szövetségben (pl. egy szamár 4.Móz 22:30)! Sorolj fel legalább négy ilyen szokatlan módot a válaszfüzetedben! 2. kérdés Mit gondolsz, miért használ néha Isten szokatlan módszereket a kapcsolatteremtésre? A prédikáláshoz elengedhetetlenül szükséges az a meggyőződés, hogy Isten közölte magát az emberrel. Hogyan merünk megszólalni, ha Isten nem szólt? Hogyan merjük visszautasítani a szólást, ha Ő megszólalt? Beszélnünk kell! Ámoshoz hasonlóan mi is ezt kérdezzük: „Ha oroszlán ordít, ki ne félne? Ha az én Uram, az Úr szólt, ki ne prófétálna?” (3:8).
A Szentírás természete A prédikálásra való elkötelezettség másik teológiai oka Isten leírt kijelentése - a Biblia természete. A Biblia Isten ihletett, írott szava. Az „ihletett” azt jelenti, hogy amikor a Bibliát írták, Isten ellenőrzést, felügyeletet gyakorolt az emberi írók felett. Az volt a célja, hogy, az Írás hibátlan legyen, bár az emberi szerzők a maguk személyiségét beleadva állították össze és jegyezték le az Ő kijelentését. Ezért a Biblia szavai Isten szavai, melyeket emberi szerzők írtak. A Biblián keresztül Isten egyes esetekre adott kijelentései általános értelmet nyertek túl a földrajzi és a történelmi határokon. Isten egyedülálló módon kommunikálta önmagát Jézus Krisztus személyében. De mi értelme lett volna bemutatkozásának, ha ez a kijelentés elveszett volna a 2000 éves történelem süllyesztőjében? Alapvető fontosságú az a tény, hogy Isten üzenete hiba nélkül megmaradt, és így rendelkezésére áll minden embernek. A Szentírás természete is bizonyítja, hogy Isten azt szeretné, ha a mai ember is megismerné őt. Dr. James I. Packer ezt így fejezte ki: „Egész életemet a Biblia tanításának megismerésére szánva arra a következtetésre jutottam, hogy ha a legpontosabban szeretnénk jellemezni az Igét, akkor ezt mondhatjuk: „A Biblia nem más, mint a prédikáló Isten”. 3. kérdés Olvasd el a 2.Tim. 3:16-17-et, és sorold fel, hogy milyen gyakorlati módokon hasznosítható Isten ihletett Igéje az emberek életében. A Biblia jellegéből adódóan elvárja, hogy hűségesen kommunikálják! Ha elhisszük, hogy magának Istennek az üzenetét tartjuk a kezünkben, melyet Ő arra akar használni, hogy tanítsa, feddje, megjobbítsa és nevelje az embereket, akkor szorgalmasaknak kell lennünk az Ige hirdetésében.
A gyülekezet természete Isten népe rá van utalva Isten Igéjére, mint a megjobbítás és a növekedés eszközére. Ez így volt az eddigi történelemben. Amikor Izrael népe visszautasította Isten hírvivőit, ítéletet vont magára (2.Krón. 36:15-16). Ugyanígy, a gyülekezet nem élhet Isten Igéje nélkül. Az Ap.csel.-ben arról olvasunk, hogy rögtön a gyülekezet megalakulása után a hívők „kitartóan részt vettek az apostoli tanításban...” (Ap.csel. 2:42). A gyülekezet mindig is ilyen komoly hangsúlyt helyezett Isten Igéjére az Újszövetségben (V.ö. Kol. 3:16; 1.Thess. 2:13; 1.Tim. 4:13; 2.Tim. 4:2). Ma az igehirdető felelős azért, hogy bibliai eligazítást adjon gyülekezetének. Az a gyülekezet, amelyik nem figyel Isten Igéjére, hamarosan kihal. De Isten táplálja és vezeti azokat, akik rábízzák magukat az Ő szavára. John Stott, a londoni All Souis gyülekezet lelkipásztora volt több mint 30 éven át, tőle vettük az alábbi idézetet: „Bármikor, ha a Bibliát igazán és rendszeresen magyarázzák, Isten felhasználja Igéjét, hogy megadja népének a látást, amely nélkül elpusztulnának. Először azt kezdik látni, hogy kit akar belőlük faragni Isten... Azután továbbmennek, és megértik, hogy mit adott Ő Krisztusban célja beteljesítésére. Ezért a gyülekezet csak akkor juthat teljességre, szolgálhat a világnak és dicsőítheti Urát, ha alázatosan és engedelmesen odafigyel az Ő hangjára. ” Gyülekezeteink növekedése teljes mértékben Isten Igéjétől függ, ezért mi lelkipásztorok és tanítók nem tehetünk mást, minthogy hirdetjük nekik az Igét. Ha azt szeretnéd, hogy
gyülekezeted növekedjen, és hatással legyen a környékre, akkor ez csak erőteljes biblikus igehirdetéssel alapozható meg.
A világ természete Az emberi elme olyan csatatér, ahol különböző gondolatok harcolnak az irányítás megszerzéséért. Valójában sok hamis (nem feltétlenül vallásos) „evangélium” hangzik, mely kijelenti, hogy reményt és jobb életet biztosít. Ezer hang hív, hogy meghallgassuk és kövessük. 4. kérdés Milyen hamis „evangéliumokat” hirdetnek Magyarországon? 5. kérdés Miben különbözik Jézus Krisztus igazi Evangéliuma ezektől a hamis „evangéliumok”-tól? Sorold fel az összes különbséget, amit csak találsz. Vannak-e olyan pontok, amiben megegyezik az igazi és a hamis „jó hír”? Ezeket is sorold fel! A különböző felhívások káoszában Jézus Krisztus igaz evangéliumát tisztán és hatásosan kell továbbadnunk. A haldokló világnak meg kell hallania az egyetlen üzenetet, amely megmentheti a halálos végzettől, és ezt Isten népének kell továbbítania. Nyomós bibliai okaink vannak Isten Igéjének hirdetésére. Lesz azonban olyan idő, amikor elkedvetlenedünk, és vissza kell térnünk Isten Igéje hirdetésének előbb felsorolt alapindokaihoz. Amikor minden más csődöt mond, emlékeznünk kell, hogy az Ige hirdetése engedelmesség Istennek. Ő parancsolta, hogy hirdessük (Márk 16:15; 2.Tim. 4:2); és szent kötelességünk, hogy engedelmeskedjünk neki. 1. gyakorlat Szánj néhány percet arra, hogy áttekintsd az Isten Igéje hirdetésének főbb okait, amiket eddig megbeszéltünk. Válaszfüzetedben foglald össze tömören, hogy ezek a bibliai igazságok milyen erősítést adnak Isten Igéjét prédikáló és tanító szolgálatod folytatásához. a. b. c. d.
Isten természete A Szentírás természete A gyülekezet természete A világ természete
VÁLASZOK A KÉRDÉSEKRE 1. kérdés Magad válaszolj! Többféle lehetséges válasz létezik, beleértve a következőt is: a. Felhőn keresztül (2.Móz. 24:16) b. Az Úr seregének vezérén keresztül (Józs. 5:15) c. A teremtett világon keresztül (Zsolt. 19:1) d. Círuszon, Perzsia királyán keresztül (2.Krón. 36:22-23) 2. kérdés Magad válaszolj! A szokatlan, vagy váratlan módszerekkel Isten könnyebben megragadta a nép figyelmét, és maradandóbban belevéste üzenetét az emlékezetükbe. Ugyanakkor azt is megmutatta, hogy van ereje arra, hogy a teremtett világot a saját céljainak megfelelően használja. 3. kérdés Isten Igéje hasznos a tanításra, a feddésre, a megjobbításra és az igazságban való nevelésre. A 17. vers elmondja, hogy az Ige munkájának célja, hogy az Isten embere felkészüljön minden jócselekedetre. 4. kérdés Magad válaszolj! 5. kérdés Magad válaszolj!
VÁLASZ A GYAKORLATRA 1. gyakorlat Magad válaszolj! Ez a válasz is része lesz a következő szemináriumi beszélgetésnek.
2. LECKE AZ ÉRTELMEZŐ IGEHIRDETÉS Többfajta beszédet sorolnak az igehirdetés vagy prédikálás címszó alá. Kérdés azonban, hogy ezek mind megfelelnek-e az igehirdetés Bibliában felállított mércéjének. Egyes prédikátorok politikáról és filozófiáról beszélnek, mások terjedelmes előadásokat tartanak saját tapasztalataikról és véleményükről. De amikor a prédikátor nem a Szentírást prédikálja, akkor nem tölti be feladatát. Ha az igehirdető nem a Biblia igazságait prédikálja, akkor lemondott felhatalmazásának forrásáról. Többé nem Isten Igéjével állítja szembe hallgatóit, hanem csupán egy másik ember beszédével. Ahogy már láttuk, Isten ma is szeretne szólni az emberekhez a Biblián keresztül. Ezért a gyülekezetnek olyan igehirdetésre van szüksége, amely pontosan és teljes mértékben úgy továbbítja a Biblia igazságát, ahogy azt Isten eltervezte. Ezt az igehirdetést nevezzük értelmező vagy igemagyarázó prédikálásnak.
LECKEVÁZLAT Az értelmező igehirdetés meghatározása Az értelmező igehirdetés öt alkotóeleme
A LECKE CÉLKITŰZÉSEI Mire befejezed ezt a leckét, az alábbiakat kell tudnod: 1. Emlékezetből elmondani dr. Robinson meghatározását az értelmező igehirdetésre, mely az Igehirdetés igei módon c. könyvének első részében található. 2. Leírni az értelmező igerhirdetés definiciójából eredő öt alkotóelemet.
Az értelmező igehirdetés meghatározása Dr.Haddon W. Robinson ragyogó és részletes meghatározást ad az értelmező prédikálásra az Igehirdetés igei módon c. tankönyvünkben. Olvasd el most a könyv első fejezetét, és azután válaszolj a következő kérdésekre!
1. kérdés Dr.Robinson az értelmező prédikálás meghatározását öt központi elemből építi fel. Írd le ezt az öt elemet, mindegyiket egy mondatban megfogalmazva. Dr.Robinson így definiálja az értelmező igehirdetést: Az értelmező igehirdetés egy bibliai fogalom kommunikálása, melyet egy igeszakasz saját szövegkörnyezetét figyelembevevő történeti, nyelvtani és irodalmi összefüggéseinek vizsgálata eredményezett . Ezt a mondanivalót a Szentlélek először az igehirdető személyére és tapasztalatára alkalmazza, majd rajta keresztül a hallgatóira. Ez a meghatározás lesz az alapja további tanulmányainknak az igehirdetésről. Ezért fontos, hogy megértsd a meghatározás minden részletét, és gondolkodj azon, hogy milyen következtetést vonhatsz le belőle saját igehirdetéseidre nézve.
Az értelmező igehirdetés öt alkotóeleme Vizsgáljuk meg dr.Robinson definíciójának minden fő elemét, nehogy tisztázatlanul maradjanak számunkra.
1. ALKOTÓELEM A bibliai író gondolata határozza meg az értelmező prédikáció lényegét. Ez a kitétel az Ige tekintélyére utal. A Szentírásnak abszolút tekintélye van a prédikációs üzenet meghatározásában. 2. kérdés Hogyan kell befolyásolnia a prédikációra való felkészülésünket ennek az igazságnak? 3. kérdés Hogyan befolyásolja ez az alapelv a prédikátor hozzáállását azokhoz az aktuális eseményekhez és élethelyzetekhez, amelyekkel hallgatói szembekerülnek?
2. ALKOTÓELEM Az értelmező egy gondolatmenetet kommunikál. Bár határozottan megerősítjük, hogy a Szentírás szavait Isten inspirálta, mégis meg kell állapítanunk, hogy a szavak csak eszközök a cél eléréséhez, és nem jelentenek végcélt önmagukban. A szavak gondolatokat ébresztenek, és nekünk a Szentírás gondolatait kell átadnunk igehirdetésünkben. 4. kérdés A meghatározásnak ez a része milyen hatással van a prédikáció előkészítése közben végzett bibliatanulmányozás céljaira?
3. ALKOTÓELEM Az értelmező prédikációban a gondolatok az igeszakaszsaját szövegkörnyezetét figyelembevevőtörténelmi, nyelvtani és irodalmi tanulmányozásából származnak. Ha a Szentírás tekintélyével szeretnénk beszélni, akkor bizonyosnak kell lennünk abban, hogy helyesen értjük az Igét, amiről prédikálunk. Ezt csak szorgalmas tanulmányozással érhetjük el. A bibliatanulmányozás történelmi oldala az Ige körülményeit vizsgálja meg. Fel kell tennünk magunknak a kérdést: „Hogyan értette ezt az Igét egy olyan ember, aki a bibliai időkben élt?” A nyelvtani tanulmányozás a bibliai mondatok és fejezetek szerkezetének, valamint a kulcsszavaknak az elemzésére törekszik. Irodalmi tanulmányozás alatt a