Bibliatanulmรกnyozรกs kezdล knek
ÉRTED IS, AMIT OLVASOL? I. Bibliatanulmányozás kezdőknek
Copyright 1992 BEE International Originally published under the title How to Study the Bible I. All rights reserved. Magyarországi felelős kiadó: Keresztyén Ismeretterjesztő Alapítvány A member of BEE International 1135 Budapest, Béke út 35/A Tel./fax: 1/350-7201 A kiadásért felelős: Monty Taylor Fordította: Köves Gábor Borítóterv: Boltos Péter A fordítás a BEE International engedélyével történt. Minden jog fenntartva. A könyv bármely részének felhasználásához vagy sokszorosításához a kiadó előzetes engedélye szükséges, kivéve rövid idézeteket folyóiratokban vagy elemző cikkekben. A bibliai idézetek a Magyar Bibliatanács új fordítású, 1990-ben revideált kiadásából valók. Ahol a könyv eredeti angol szövege szükségessé tette, hogy a Károli-fordításból idézzünk, ott azt mindig külön jelöltük. A bibliai könyvek rövidítései lényegében megegyeznek az új fordítású Biblia rövidítéseivel.
ISBN 963 9390 04 6
Keresztyén Ismeretterjesztő Alapítvány Budapest, 2002
TARTALOMJEGYZÉK
ELŐSZÓ
9
1. fejezet – NYISSUK KI A BIBLIÁNKAT A bibliatanulmányozás célja A bibliatanulmányozás két dimenziója Két gondolatmenet: deduktív és induktív Egy igeszakasz tanulmányozása Összefoglalás
13 15 15 17 21 28
2. fejezet – MEGFIGYELÉS Felkészülés a tanulmányozásra A megfigyelés folyamata Összefoglalás
29 31 31 54
3. fejezet – ÉRTELMEZÉS Felkészülés a tanulmányozásra A megfigyelés és az értelmezés összevetése Az értelmezés folyamata Összefoglalás
55 57 57 59 75
4. fejezet – ALKALMAZÁS Felkészülés a tanulmányozásra A megfigyelés és az értelmezés összevetése az alkalmazással A szakadék áthidalása a magunk számára A szakadék áthidalása mások számára Összefoglalás
77 79 79 80 97 99
Függelékek 1. Általános Bibliaismereti teszt 2. Az egyetemista, a hal és Agassiz 3. Segédanyag
137 139 143
TUDNIVALÓK TANFOLYAM TARTÁSÁHOZ
151
Megoldások Válaszok a kérdésekre A gyakorlatok megoldásai
157 161
„Igyekezz kipróbált emberként megállni az Isten előtt, mint olyan munkás, aki nem vall szégyent, hanem helyesen fejtegeti az igazság igéjét.” 2Tim 2:15
Előszó A BIBLIA TÖKÉLETES KÖNYVTÁR ______________________
______________________
Ha könyvhiány lenne az országban, akkor is van egy könyv, amivel mindannyian rendelkezhetünk, és ez a Bibliánk. A prédikátornak a Biblia
ugyanolyan, mint Dávidnak a kő és a parittya. Ezzel teljesen fel van fegyverezve a harcra. Senki sem mondhatja, hogy nincs forrása, amiből merítsen, amíg hozzáférhet a Szentíráshoz. A Bibliában egy tökéletes könyvtárral rendelkezünk, és aki ezt alaposan tanulmányozza, jobb tudós lesz, mint ha végigkutatta volna az egész Alexandriai Könyvtárat. Törekednünk kell a Biblia megértésére. Meg kell ismernünk a Bibliát! Úgy kell ismernünk, mint a háziasszonynak a tűt és a cérnát, mint a kereskedőnek az árúját, mint a tengerésznek a hajóját. Ismernünk kell általános felépítését, könyveinek tartalmát, történeteinek részleteit, hitigazságait, elvárásait és mindent ezzel kapcsolatban. Amikor Erasmus Jeromosról beszélt, ezt kérdezte: „Ki volt olyan, mint ő, aki az egész Szentírást igyekezett megtanulni fejből? Ki elmélkedett rajta annyit, és ki szívta magába úgy a Szentírást, mint ő?” Witsiusról, egy tanult holland íróról, „A szövetség” című híres mű szerzőjéről mondták, hogy nemcsak arra volt képes, hogy eredeti nyelven visszaidézze a Szentírás minden szavát, hanem arra is, hogy elmondja a szövegkörnyezetet és kora legjobb bibliamagyarázóinak véleményét is az adott igeverssel kapcsolatban. Azt hallottam egy idős lancashire-i prédikátorról, hogy egy „élő konkordancia”
Bibliatanulmányozás kezdőknek ____________________________________________________
____________________________________________________
volt. Meg tudta mondani a pontos igehelyet, bármilyen bibliaverset idéztek neki, vagy vica versa, el tudta mondani szó szerint pontosan a bibliaverset, ha szóba került egy konkrét igehely. Ehhez óriási memória is kell, de a hozzá szükséges tanulmányozás biztosan sok hasznot jelentett számára. Nem állítom, hogy Neked is erre kell törekedned, de ha megtennéd, nagyon megérné a fáradságot. William Huntington (akinek alábbi módszerét nem védem, de nem is marasztalom el) egyik erőssége az volt, hogy prédikálás közben szünet nélkül a Szentírást idézte, szokása szerint mindig az igehelyet is utánamondva a bibliaversnek, és azzal mutatta meg tudását, hogy miközben ezt tette, le is vette Bibliáját a szószékről, bizonyítva, hogy mindezt kívülről tudja. Aki megtanulta nem csupán a Biblia betűit, hanem belső lelkületét is, az nem középszerű ember, bármilyen hiányosságai legyenek is egyébként. Ugye ismerős a régi mondás? „Cave ab homine unius libri” – Vigyázz az egykönyvű emberre! Az ilyen ember félelmetes ellenfél lehet. Ha valakinek a kisujjában van a Biblia, és a szívébe is be van vésve annak üzenete, az az ember a mi Izraelünk bajnoka, nem kelhetsz versenyre vele. Egy egész hadseregre való fegyverzeted lehet, de az ő igeismerete le fog győzni, mert olyan az, mint Góliát kardja, amiről Dávid ezt mondta: „Nincs ahhoz hasonló”. A kegyes William Romaine élete utolsó szakaszában félretette összes könyvét, és semmi mást nem olvasott, csak a Bibliáját. Bár tudós ember volt, egy könyv uralta életét, és ez tette őt naggyá. Ha minket is erre kényszerít a szükség, ne felejtsük el, hogy egyesek szabad választásukból tették, és ne sirassuk sorsunkat, mert a Szentírás édesebb lesz, mint a méz, és „bölcsebbé tesz, mint az öregség”. Soha nem fogyunk ki a szent tananyagból, bármennyit tanulmányozzuk is az ihletett művet. Nemcsak tananyagot fogunk találni, hanem illusztrációt is, mert a Biblia önmaga legjobb illusztrátora. Ha csattanós történetet, hasonlatot, allegóriát vagy példázatot keresel, fordulj a Szentiráshoz. Az igei
10
Előszó– A Biblia tökéletes könyvtár ____________________________________________________
____________________________________________________
igazság soha nem ragyog szebben, mint amikor a saját tárházából vett ékszerekkel tündökölhet. Nemrégiben olvastam a Királyok és a Krónikák könyvét, és szerelmes lettem beléjük. Ugyanúgy telve vannak isteni útbaigazítással, mint a Zsoltárok vagy a próféták, ha nyitott szemmel olvassuk őket. Azt hiszem, Szent Ambrus szokta mondani, hogy „Csodálom a Szentírás végtelenségét”. Ugyanezt hallom Augustinus ajkáról a Bibliával, Isten könyvével kapcsolatban. „Tolle, lege” – „Vedd és olvasd”. Lehet, hogy nyugdíjas napjaidat egy olyan kis faluban töltöd, ahol nem találsz senkit, akivel beszélgethetnél, vagy aki felette állna tudásodnak, és nagyon kevés elolvasásra érdemes könyvhöz jutsz hozzá. Akkor olvasd az Úr törvényét, és elmélkedj rajta éjjel és nappal, és olyan leszel, mint „a folyóvíz mellé ültetett fa”. Legyen a jobbkezednél, kísérjen minden órán, és így nem sok okod lesz panaszkodni a szegényes ellátás miatt.1 Spurgeon nagyon jól látta, hogy a bibliai bölcsesség gazdagsága végtelen. Bizonyára te is szeretnéd következetesen felfedezni ezt a gazdagságot, ezért nyitottad ki ezt a könyvet.
1 C. H. Spurgeon, Lectures to My Students (Tanulmányok tanítványaimnak) három kötet egyben. (Anglia, h. i., 1875, 1877, 1894, változatlan kiadás, Grand Rapids, MI: Baker, 1977) 1:195-196.
11
Bibliatanulmányozás kezdőknek ____________________________________________________
____________________________________________________
12
1. fejezet NYISSUK KI A BIBLIÁNKAT! ______________________
______________________
Az emberek különböző indítékok miatt nyitják ki Bibliájukat. Vannak, akik vezetést várnak, mások egy ígéret vagy igazság után kutatnak. Egyesek balzsamot keresnek fájó szívükre. Néhányan bölcsességet és tudást szeretnének meríteni. Vannak, akik üdvösséget keresnek, megint mások kötelességből olvassák, mert ezt illik tenni a keresztyénnek. Egyesek vágynak arra, hogy Isten személyesen szóljon hozzájuk a Bibliából, esetleg prédikációra készülnek. Bármi legyen is az indíték, a módszerek és a megközelítések ugyanolyan változatosak, mint a Biblia megnyitásának indítékai. Ebben a könyvben azért nyitjuk ki Bibliánkat, hogy növeljük bibliatanulmányozási ismereteinket. Akár kezdő igetanulmányozó vagy, akár régi bibliaismerő, ez a könyv segíteni fog bibliatanulmányozási ismereteid elmélyítésében.
Bibliatanulmányozás kezdőknek ____________________________________________________
____________________________________________________
A FEJEZET VÁZLATA A bibliatanulmányozás célja A bibliatanulmányozás két dimenziója A lelki dimenzió Az emberi dimenzió Két gondolatmenet: deduktív és induktív A deduktív bibliatanulmányozás Az induktív bibliatanulmányozás Egy igeszakasz tanulmányozása 1 lépés: Olvasás 2. lépés: Háttér 3. lépés: Irodalmi stílus 4. lépés: Szerkezet 5. lépés: Jelentés 6. lépés: Feltárt igazság Összefoglalás
A FEJEZET CÉLKITŰZÉSEI A fejezet végén az alábbiakat kell tudnod: 1. Saját szavaiddal megmagyarázni a bibliatanulmányozás célját. 2. Felsorolni egy igeszakasz tanulmányozásának lépéseit. 3. Felsorolni, meghatározni és megfogalmazni a két fő bibliaolvasási módszer célját bibliatanulmányozáskor. 4. Bemutatni az induktív bibliatanulmányozás három lépését, és sorrendjük jelentőségét. 5. Elmagyarázni az induktív és a deduktív bibliatanulmányozási módszer közti különbséget.
14
1. fejezet – Nyissuk ki a Bibliánkat ____________________________________________________
____________________________________________________
A BIBLIATANULMÁNYOZÁS CÉLJA A bibliatanulmányozás abból a hitből fakad, hogy Isten szólt (Zsid 1:1-2), és egy része annak, amit mondott, a Szentírásban található (2Tim 3:16). A Biblia azért íródott, hogy tanuljunk belőle (1Kor 10:11; 2Tim 3:16), hogy az Isten embere tökéletes legyen, minden jó cselekedetre felkészített (2Tim 3:17). Ezért a bibliatanulmányozásnak kettős célja van: (1) megérteni, hogy mit írtak le és miért, valamint (2) alkalmazni, amit megértettünk a mindennapi életünkre, miközben az Úrral járunk. 1. kérdés Fogalmazd meg, milyen céllal tanulmányozod jelenleg a Bibliát. Mennyiben egyezik vagy tér el véleményed a fentiektől és miért?
A BIBLIATANULMÁNYOZÁS KÉT DIMENZIÓJA Most felmerül a kérdés: „Hogyan érthetjük meg, hogy az író mit és miért írt, hogy azután alkalmazhassuk?” A bibliatanulmányozás két dimenziója (a lelki és az emberi dimenzió) segít megválaszolni ezt a kérdést.
A lelki dimenzió Lelki dimenzión a Szentlélek megvilágosító munkáját értjük. A megvilágosodás teológiai szakkifejezés, mely arra utal, hogy Isten üzenete – amit emberi eszközök tolmácsoltak – érthető. Azért érthető, mert a Szentlélek tisztázza és megérteti az írott igét a hívő emberrel (Jn 16:12-15; 1Kor 2:9-3:2). Más szóval a Biblia lelki könyv (1Kor 2:10; 2Pt 1:21), Isten kijelentése az ember számára. Az embernek szüksége van a Szentlélek munkájára, hogy megértse jelentését. Amint a zsoltáros írta: „Nyisd fel szememet, hogy megláthassam, milyen csodálatos a te törvényed” (Zsolt 119:18).
15
Bibliatanulmányozás kezdőknek ____________________________________________________
____________________________________________________
Az emberi dimenzió A lelki megértéssel párosul az emberi dimenzió, mely erőfeszítést igényel. Nem olyan erőlködést, mely független a Szentlélek megvilágosító munkájától, hanem olyan erőbefektetést, amely kölcsönhatásban áll a Szentlélek munkájával (Ezsd 7:10; 1Kor 2:12-14).
Megérteni a szerző mondanivalóját és célját
Alkalmazni ezt magunk és mások életére
Ezt nevezzük „tanulmányozásnak”. A BIBLIATANULMÁNYOZÁS KETTŐS CÉLJA
A megvilágosítás fogalma jelzi, hogy az emberi szerzőket a Szentlélek késztette annak leírására, amit Isten mondott, anélkül hogy ezzel sérelmet szenvedett volna emberi személyiségük. Más szóval a megvilágosítás azt jelenti, hogy az emberi eszközök – a szerzők –
16
1. fejezet – Nyissuk ki a Bibliánkat ____________________________________________________
____________________________________________________
személyiségüknek megfelelő módon és stílusban írtak. Következésképpen a Bibliát lehetséges emberi szempontból is tanulmányozni, éppen úgy, mint bármely más emberi művet. A következőkben egy módszert tanítunk erre.
KÉT GONDOLATMENET: DEDUKTÍV ÉS INDUKTÍV Az Ezsd 7:10-ben ezt olvassuk: „Mert Ezsdrás szívből törekedett arra, hogy kutassa és teljesítse az Úr törvényét, és tanítsa Izraelben a rendelkezéseket és döntéseket”. Pál ezt írja Timóteusnak: „Igyekezz kipróbált emberként megállni az Isten előtt, mint olyan munkás, aki nem vall szégyent, hanem helyesen fejtegeti az igazság igéjét” (2Tim 2:15). Az Úrral való járásunkhoz és mások tanításához arra van szükségünk, hogy tanulmányozzuk az Ő igéjét, és helyesen fejtegessük. Esetenként könnyű elolvasni a Szentírás egy-egy szakaszát, és kiírni belőle néhány igazságot, vagy kezünkbe venni egy kommentárt, hogy megtudjuk, mit mondanak mások az adott igéről, mégis semmivel sem lehet helyettesíteni azt az örömet, amikor valaki a Szentlélektől kapott világosság és bölcsesség segítségével szorgalmas tanulmányozás útján személyesen ért meg valamit. Ugyanígy semmi sem segít eredményesebben vagy lelkesebben átadnunk egy igazságot vagy lelki látást, mint amikor a Szentlélek személyesen ajándékoz meg bennünket ezzel tanulmányozásunk során. De hogyan történik mindez? Amikor Pál a korinthusi gyülekezetnek írt, ezt mondta nekik: „Minden szépen és rendben történjék” (1Kor 14:40). Ugyanebben a részben ezt is írta: „Mert Isten nem a zűrzavarnak, hanem a békességnek Istene” (1Kor 14:33). Ha tovább vizsgáljuk Isten természetét és tetteit, azt látjuk, hogy rend van a Szentháromságban (1Kor 11:3), a teremtésben (1Móz 1), a gyülekezetben (1Kor 14:33) és a kapcsolatokban (1Kor 11:3; Ef 5). Még az ember természeti életében is rend van. Amint a földműves munkájában betart egy bizonyos sorrendet a jó termés érdekében, ugyanúgy a szakács is egy bizonyos sorrendet követ ahhoz, hogy jó gulyáslevest készíthessen. Ez a rend az
17
Bibliatanulmányozás kezdőknek ____________________________________________________
____________________________________________________
Isten és az ember munkájában arra buzdít minket, hogy legyen rend a bibliatanulmányozásunkban is. Nézzünk meg két általános bibliatanulmányozási rendszert. Ezek a deduktív és az induktív tanulmányozások.
A deduktív bibliatanulmányozás A deduktív módszer: Ez a módszer előfeltételezésből indul ki, és utána veszi szemügyre a bibliaversekben található tényeket, hogy alátámassza a kezdeti feltételezést. A dedukció, más néven levezetés, olyan érvelési folyamat, ahol egy ismert alapelvből haladunk az ismeretlen felé, az általánosból a konkrét felé, esetleg egy előfeltételezésből a logikus bizonyítás felé. A bibliatanulmányozásban a dedukció egy előfeltétellel kezdődik, és felhasználja a Bibliát ennek alátámasztására. Például elkezdheti valaki azzal az előfeltételezéssel, hogy „Isten a szeretet”. Ezután kinyitja a Bibliáját, és olyan igeversek után kutat, melyek azt igazolják, hogy Isten a szeretet. A deduktív gondolatmenet szelektálást és egy téma bizonyítását igényli, ezért nem a legjobb módszer az általános bibliatanulmányozás során. Először is elképzelhető, hogy rossz az előfeltételünk. Azt hisszük egy igeversről, hogy ezt meg ezt mondja, holott a valóságban egészen mást mond. Másodszor, mivel az a célunk, hogy felfedezzük, mit mond a szerző, nem akarunk előfeltételezni semmit mindaddig, amíg nem teljes a kutatásunk. Tehát más gondolatmenetre van szükségünk.
Az induktív bibliatanulmányozás Az induktív módszer: Ez a módszer először megfigyeli a fellelhető összes információt, és utána értelmezi és összegzi a megfigyeléseket.
18
1. fejezet – Nyissuk ki a Bibliánkat ____________________________________________________
____________________________________________________
Induktív bibliatanulmányozás: Olyan bibliatanulmányozás, melyben először megfigyeljük a tanulmányozott szöveget, majd értelmezzük megfigyeléseinket, és végül alkalmazzuk a megtanult igazságokat magunk és mások életére. Az indukció (felépítés vagy következtetés) a dedukció ellentéte. Az indukció az adott tényekből vagy egyedi esetekből kiindulva jut el az általános következtetésig. Ha ezt a gondolatmenetet a bibliatanulmányozás során alkalmazzuk, akkor az indukció azt jelenti, hogy először tanulmányozzuk a Szentírást, és csak utána vonjuk le a következtetéseket. Például valaki felteheti a kérdést: „Mit higgyek az üdvösségről?” Azután elkezd annyi erre vonatkozó igét tanulmányozni, amennyit csak lehetséges, mielőtt bármilyen következtetésre jutna. Az indukció arra kényszerít, hogy megragadjuk a szerző mondanivalóját, és nem határozzuk meg előre, hogy szerintünk mit mondott, ezért ez lesz az a módszer, amit használni fogunk. Az induktív gondolatmenettel tanulmányozhatunk egy egész bibliai könyvet, egy igeszakaszt, vagy csak egy témát. Az ilyen tanulmányokat összefoglaló (szintetizáló), elemző (analizáló), illetve téma szerinti tanulmányoknak nevezzük. Az összefoglaló módszer egy egész bibliai könyvet fog át, mert fel akarja fedezni az egész könyv célját. Az elemző módszer igeszakaszokra, vagy azoknak is csak egy-egy részletére koncentrál, hogy megértse, hogyan épül be az adott szakasz az egész könyvbe. A téma szerinti bibliatanulmányozás során azt akarjuk megtudni, hogy mi a Szentírás véleménye egy adott témával kapcsolatban. AZ INDUKTÍV GONDOLATMENET Összefoglaló tanulmányozás Cél: felfedezni egy egész könyv
Elemző tanulmányozás Cél: megérteni igeszakaszt,
19
egy és
Téma szerinti tanulmányozás Cél: megtudni, hogy mit mond a Biblia a
Bibliatanulmányozás kezdőknek ____________________________________________________
____________________________________________________
megírásának célját
annak mondanivalóját az eg ész függvényében
különböző témákról.
Függetlenül attól, hogy az induktív gondolatmenetet egy könyvre, egy szakaszra vagy egy témára alkalmazzuk, az indukciónak mindig két része van: (1) megfigyelés és (2) értelmezés. Ha valaki megfordítja ezt a sorrendet, vagy egyáltalán figyelembe sem veszi, akkor induktív bibliatanulmányozása deduktívvá válik. A következő táblázat szemlélteti az induktív gondolatmenetet. INDUKTÍV GONDOLATMENET KÖNYV
(összefoglaló) MEGFIGYELÉS
(Mit látok?)
IGESZAKASZ VAGY RÉSZLET
(elemző) TÉMA
(Téma szerinti)
20
MEGFIGYELÉSEK ÉRTELMEZÉSE (Mit
jelent?)