Bizonyiték tartalom1 20 by KIA

BIZONYÍTÉKOK

a keresztyén hit mellett

BIZONYÍTÉKOK a keresztyén hit mellett

Josh McDowell

Originally published in English under the title THE NEW EVIDENCE THAT DEMANDS A VERDICT published by Thomas Nelson Publishers, Inc., Box 141000, Nashville, TN, 37214, USA Copyright © 1999 by Josh D. McDowell All rights reserved.

A Campus Crusade for Christ magyarországi szervezete: Timóteus Társaság Alapítvány 1116 Budapest, Zsurló u. 6. Telefon: 228-0682 www.timoteus.hu

Magyarországon kiadja: Keresztyén Ismeretterjesztő Alapítvány 1135 Budapest, Béke u. 35/A Telefon: 350-7201 www.kianet.hu A member of BEE International Felelős kiadó: Monty Taylor Fordította: Hargitai Róbert Borító: Komáromi Rózsa – Boltos Péter

A fordítás és a kiadás a kiadó engedélyével történt. Minden jog fenntartva. A könyv bármely részének felhasználásához vagy sokszorosításához a kiadó előzetes írott engedélye szükséges, kivéve rövid idézeteket folyóiratokban vagy elemző cikkekben.

ISBN 963 9390 23 2

Budapest, 2004

Dottie-nak, feleségemnek, aki egyben a legjobb barátom is. Az ő türelme, szeretete, bátorítása és építő kritikája nélkül ez a mű sosem készülhetett volna el.

Tartalom

vii

Előszó

Bevezető

xiii

Útmutató a könyv használatához xvii Köszönetnyilvánítás

xix

Az én életemet megváltoztatta Milyen hatással volt a szerző életére a Jézus Krisztussal való kapcsolat?

xxi

Bevezetés xxvii Tényekre épülő hit. Értelmes hit. A keresztyénséggel kapcsolatos félreértések. A félreértések mögött rejlő világnézetek. I. RÉSZ: A BIBLIA VÉDELMÉBEN

1. A Biblia egyedisége 3 Az igazságot kereső, értelmes ember biztosan elolvas egy olyan könyvet, amely a Biblia történelmi vonásaival rendelkezik. Egyedi vonások, melyek minden más könyvtől elkülönítik a Bibliát. 2. Hogyan jutott el hozzánk a Biblia? 17 A felhasznált anyag. A Biblia felosztása. Miért csak 39 ószövetségi és 27 újszövet-

ségi könyv van? Mi a helyzet az apokrif iratokkal? Miért éppen ezek a könyvek? 3. Megbízható-e történelmi szempontból az Újszövetség? 33 Az ókori irodalom megbízhatóságának próbái. Mit mondhatunk az Újszövetségről? Az Újszövetséget megerősítő régészeti leletek. 4. Megbízható-e történelmi szempontból az Ószövetség? 69 A bibliográﬁai próba. A belső bizonyítékok próbája. Az Ószövetség megbízhatóságát igazoló régészeti bizonyítékok. II. RÉSZ: JÉZUS VÉDELMÉBEN

5. Jézus, a történelmi személy 119 A názáreti Jézusra vonatkozó történelmi utalások. 6. Ha Jézus nem volt Isten, 137 Oscar-díjat érdemel Krisztus jelleme és istenségére vonatkozó állításai, különös tekintettel a nem-zsidó és zsidó forrásokra 7. Jézus isteni voltának jelentősége – a trilemma: Úr, hazug vagy őrült? 153 Ha a Jézusról szóló újszövetségi följegyzések történelmi szempontból megbíz-

viii

Tartalom

hatók, akkor kilétével kapcsolatban csak három logikus lehetőség van. 8. Az istenség alátámasztása – a Jézus Krisztusban beteljesült ószövetségi próféciák 163 Azon esemény valószínűségének érzékeltetése, hogy egyetlen ember beteljesíti az összes próféciát – válasz a kritikusnak, aki azt mondja: „Mindez csupán véletlen.” A zsidó források ismertetése – válasz arra a vádra, hogy „Ti, keresztyének így gondoljátok, de mit mondanak ezekről a zsidók?” 9. Krisztus istenségének alátámasztása – a feltámadás: tévedés vagy történelem? 193 Krisztus feltámadásának jól dokumentált bizonyítékai, melyek megcáfolják azokat az elméleteket, amelyek e csodával szemben kialakultak. 10. Krisztus istenségének alátámasztása – a nagy feltevés 273 „Ha Isten emberré válna, akkor milyen lenne? Híres keresztyének és nem keresztyének kijelentései és észrevételei a názáreti Jézus személyével, jellemével és halálával, valamint a kétezer éven át a világra gyakorolt hatásával kapcsolatban. III. RÉSZ: A KERESZTYÉNSÉG VÉDELMÉBEN

I. szakasz: Bevezetés 317 Ebben a szakaszban a Biblia ihletettségével, a természetfölötti tagadásával és a régészettel foglalkozunk. Mindhárom összefügg a négyforrás-elmélettel és a formatörténettel, ezért tárgyaljuk őket az elején, nem pedig a megfelelő fejezetben.

11. Istentől származik-e a Biblia? 319 Az I. részben azt mutatjuk be, hogy a Biblia történelmi szempontból pontos. Itt azt igazoljuk, hogy a Biblia megbízható, és a tökéletes Isten ihlette. 12. A természetfölötti tagadásának előfeltevései 335 A négyforrás-elmélet és a formatörténet híveinek előfeltevései. Az állítólag tárgyilagos történelmi következtetéseket gyakran valamilyen szubjektív világnézet határozza meg. 13. A régészet és a bibliakritika 355 A régészet eredményei a és bibliakritikára gyakorolt hatásuk. II. szakasz: A négyforrás-elmélet 375 Kiértékeljük a Pentateukhosz irodalomkritikai vizsgálatát és a mózesi szerzőség bizonyítékait. 14. Bevezetés a négyforrás-elméletbe 377 Mi a négyforrás-elmélet? Melyek a JEDP iratok? 15. Bevezetés a bibliakritikába 381 Meghatározzuk a bibliakritika fogalmát, és ismertetjük a különféle kritikai irányzatokat. 16. Bevezetés a Pentateukhosz-kritikába 385 A Biblia első öt könyvének célja és jelentősége. 17. A négyforrás-elmélet fejlődése 389 A különböző négyforrás-elméletek és újabb változataik.

Tartalom 18. Szabályok Az ókori keleti környezetre jellemző különféle elvek alkalmazása az Ószövetségre.

393

19. A négyforrás-elmélet előfeltevései 397 Megvizsgáljuk a négyforrás-elmélet négy alapvető feltevését: (1) a forráselemzésnek a régészettel szembeni elsőbbségét, (2) Izráel vallásának és történelmének természeti szemléletét, (3) azon elképzelést, mely szerint Mózes korában nem ismerték Izráelben az írást, valamint (4) az ősatyákról szóló elbeszélések legendaként való értelmezését. 20. A radikális kritika következményei 435 Mihez vezet, ha Izráel történetét történetietlen, félrevezető és naturalista beszámolónak tekintjük? 21. A mózesi szerzőség bizonyítékai 441 A Pentateukhosz mózesi szerzőségének belső és külső bizonyítékai. 22. Az isteni nevek Isten nevei (Elohim, Jahve, stb.).

463

23. Kettős történetek és állítólagos ellentmondások 479 A Pentateukhosz egyes történetei állítólag megismétlődnek vagy egymásnak ellentmondó részleteket tartalmaznak. 24. Következetlenségek 501 A harmadik személy használata és Mózes halálának följegyzése egyesek szerint nem egyeztethető össze a mózesi szerzőséggel.

25. Belső változatosság 503 Az anyag, stílus és nyelvezet állítólagos eltéréseinek vizsgálata. 26. A négyforrás-elmélet összefoglalása

511

3. szakasz: A bibliakritika és az újszövetség 519 A formatörténet tételeinek vizsgálata. A feltevésekre és következtetésekre adható gyakorlati válaszok. A történeti Jézus. 27. Bevezetés az újszövetségi formatörténetbe 521 A formatörténet meghatározása, célja és képviselői. 28. A történelmi szkepszis A történeti Jézusról szóló följegyzések megbízhatóságának vizsgálata.

535

29. Jézus kereszttűzben 543 A történeti Jézus és a Jézus-szeminárium. 30. A formatörténet – összegzés 555 A formatörténet eredményei és korlátai. 31. A modern teológia és a bibliakritika Írta: C.S. Lewis

559

IV. RÉSZ: AZ IGAZSÁG, AVAGY A KÖVETKEZMÉNYEK

A szerző személyes megjegyzése 567 32. Az igazság természete

569

33. Az igazság megismerhetősége 581

Tartalom

34. Válasz a posztmodernizmusra 595 35.Válasz a szkepticicizmusra

611

36. Válasz az agnoszticizmusra

619

37. Válasz a miszticizmusra

629

38. Bizonyosság és meggyőződés 647 39. A csodák védelmében

649

40. Megismerhető-e a történelem? 661 Ha személyesen megismerhetnéd Istent, érdekelne-e? 677 Vázlatos életrajzok

681

Tárgymutató

695

Irodalomjegyzék

703

Előszó

Hihető-e a keresztyénség? Van-e ésszerű alapja a Jézus Krisztusba – mint Isten Fiába – vetett hitnek? A tudósok, egyetemisták és felnőttek milliói az évszázadok során hangos igennel válaszoltak ezekre a kérdésekre. Erről szól Josh McDowell Bizonyítékok a keresztyén hit mellett című könyve. Josh 1964 óta a Timóteus Társaság nemzetközi szervezetének (Campus Crusade for Christ International) utazótitkára. Nagyszerű tanítása és bizonyságtétele 84 ország több mint hétszáz egyetemén és főiskoláján hétmilliónál több hallgatónak és tanárnak jelentett bátorítást, segítséget és kihívást. Josh nagy tapasztalatot szerzett hallgatóknak szóló előadásain, kisebb-nagyobb gyűléseken, tanórákon, valamint tanácsadó alkalmak és viták százain. Kitüntetéssel végezte el a Talbot Hittudományi Főiskolát, és komoly kutatásokat végzett a keresztyén hit történelmi bizonyítékait illetően, ezért szólhat és írhat szaktekintélyként a keresztyénség hitelességéről. Egy törvénytudó egyszer megkérdezte Jézustól: „Mester, melyik a nagy parancsolat a törvényben?” Jézus így válaszolt: „Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes elmédből. Ez az első és a nagy parancsolat” (Mt 22:36-38). Isten úgy teremtett minket, hogy képesek vagyunk gondolkodni, ismereteket szerezni és felismerni az igazságot. Isten azt akarja, hogy használjuk az eszünket. Péter apostol így ﬁgyelmeztet: „Az Urat, a

Krisztust tartsátok szentnek szívetekben, és legyetek készen mindenkor számot adni mindenkinek, aki számon kéri tőletek a bennetek élő reménységet” (1Pt 3:15). Ezen oknál fogva a Timóteus Társaság szolgálatában kiemelkedő szerepet játszik a keresztyének képzése, melynek az a célja, hogy tapasztalják és továbbadják azt a gazdag és izgalmas életet, amely mindazokra vár, akik Jézus Krisztusban bíznak. A Timóteus Társaság vezetőképző, evangelizációs, bibliatanulmányozó és egyéb tanfolyamai százezreket készítettek föl arra, hogy hiteles, meggyőző, történelmi és dokumentált bizonyítékokra épülő érvekkel támasszák alá Jézus Krisztusba vetett hitüket. Ötvenöt éve hirdetem a Megváltóról szóló jó hírt a tudománnyal foglalkozó embereknek, s ez idő alatt alig találkoztam olyan emberrel, aki őszintén megvizsgálta a bizonyítékokat, mégis tagadta, hogy Jézus Krisztus az Isten Fia és az emberek Megváltója. Szerintem az Úr Jézus Krisztus istenségét alátámasztó bizonyíték tökéletesen meggyőző mindenki számára, aki őszintén és tárgyilagosan keresi az igazságot. Azonban azok közül, akikhez szóltam, nem mindenki – még csak nem is a többség – fogadta el őt Megváltójának és Urának. Ennek nem az az oka, hogy nem tudnak hinni – egyszerűen nem hajlandók hinni! Egyszer például egy kiváló, de tanácstalan pszichiáter jött Arrowhead Springsbe, hogy tanácsot kérjen tőlünk. Nyíltan elmondta nekem, hogy még sosem volt hajlandó őszintén

xii

Bizonyítékok a keresztyén hit mellett

fontolóra venni Krisztus állításait, mert attól félt, azok meggyőzik őt, és ennek következtében változtatnia kell életmódján. Más híres és meggyőződéses ateisták – köztük Aldous Huxley és Bertrand Russell – nem akartak ésszerűen szembenézni a názáreti Jézus születésével, életével, tanításával, csodáival, halálával és feltámadásával kapcsolatos történelmi tényekkel. Akik viszont megtették ezt – például C. S. Lewis, C. E. M. Joad és Malcolm Muggeridge –, azok annyira meggyőzőnek találták a bizonyítékokat, hogy elfogadták azt a döntést, mely szerint Jézus Krisztus valóban az, akinek mondta magát: Isten Fia, Megváltójuk és Uruk. E könyv anyagának gondos és imádsággal kísért tanulmányozása felkészíti az olvasót a jó hír értelmes és meggyőző továbbadására. Azonban hadd fogalmazzak meg egy utolsó ﬁgyelmeztetést és tanácsot: ne gondoljuk, hogy az átlagembernek intellektuális kételyei vannak Jézus Krisztus istenségét illetően. A legtöbb kultúrában az emberek zömét nem kell

meggyőzni az ő istenségéről, sem arról, hogy szükségük van rá, mint Megváltójukra. Inkább azt kell elmondani nekik, hogyan fogadhatják el őt Megváltójukként, és hogyan követhetik Urukként. Így magának a keresztyén embernek lesz a leghasznosabb a Bizonyítékok a keresztyén hit mellett elolvasása. Ez a könyv meg fogja erősíteni az olvasó Krisztusba vetett hitét, s egyúttal lehetővé fogja tenni, hogy ezt a hitet hatékonyabban adja tovább másoknak. „Azután így szólt Tamáshoz: »Nyújtsd ide az ujjadat, és nézd meg a kezeimet, nyújtsd ide a kezedet, és tedd az oldalamra, és ne légy hitetlen, hanem hívő.« Tamás pedig így felelt: »Én Uram, és én Istenem!« Jézus így szólt hozzá: »Mivel látsz engem, hiszel: boldogok, akik nem látnak és hisznek«” (Jn 20:27-29). William R. Bright A Campus Crusade for Christ elnöke és alapítója (Magyarországon Timóteus Társaság) Arrowhead Springs San Bernardino, CA 92414

Bevezető

MÁR MEGINT EGY ÚJABB KÖNYV?

Nem. Ez nem könyv, hanem „A keresztyénség: tévedés vagy történelem?” című előadás-sorozatomhoz készített jegyzeteim gyűjteménye. Kevés a keresztyén hit történelmi bizonyítékait bemutató írás. Egyetemisták, tanárok és gyülekezeti tagok gyakran teszik föl a kérdést: „Hogyan dokumentálhatjuk és használhatjuk az ön és mások által tanított dolgokat?” A Bizonyítékok a keresztyén hit mellett 1. kiadásának megjelenése után sok hallgató, tanár és lelkész kért tőlem a négyforrás-elmélettel és a formatörténettel foglalkozó anyagot. Az egyetemistáknak gyakran olyan tanáraik vannak, akik egyetlen nézet rabjai. Ezek a hallgatók a háttérismeret hiánya miatt nem oktatásban, hanem szinte agymosásban részesülnek. Gyakran megfélemlítik őket, mivel nincsenek olyan ismereteik vagy forrásaik, amelyek alapján cáfolhatnák a tanult elképzeléseket. Nyilvánvalóan szükség volt arra, hogy valaki szembeszálljon a két említett témát egysíkúan tárgyaló sok-sok egyetemi tankönyv „kizárólagosságával”. Ezért dolgoztuk át először a kötetet. A négyforrás-elmélet és a formatörténet mára elavult. Azonban az egyetemeken és főiskolákon tanító tanárok még mindig szajkózzák ezen elméletek számos tételét. Azonkívül a bibliakutatók gyakran ezeket a téves elveket tekintik kutatásuk kiindulópontjának, például a Jézus-konferencia résztvevői vagy egyes bibliai témákat ta-

nító tanárok. A jelen kiadás felújítja ezt a vitát. A Bizonyítékok a keresztyén hit mellett 1972es első kiadása és 1979-es átdolgozott kiadásának megjelenése óta jelentős fölfedezések láttak napvilágot, melyek még jobban megerősítik a keresztyén hit történetiségét. Az újabb régészeti leletek például még inkább alátámasztják mind az Ó-, mind az Újszövetség hitelességét. Ugyanakkor kultúránkra az utóbbi húsz év során nagy hatást gyakorolt a posztmodernizmusnak nevezett ﬁlozóﬁai szemléletmód. A mai ember azt kérdezi, hogy miért szükségesek egyáltalán a keresztyén hitet alátámasztó bizonyítékok. Világszerte megjelent az a fajta szkepticizmus, amely lehetővé tette, hogy a Jézus-konferenciához hasonló irányzatok hibás gondolkodásmódja összezavarja és félrevezesse az embereket Jézus Krisztus személyével kapcsolatban. Remélem, hogy a Bizonyítékok a keresztyén hit mellettnek ez a legfrissebb ismereteket nyújtó harmadik kiadása biztonságérzetet ad majd a XXI. századi keresztyéneknek hitük megvédésében és megértésében. MIHEZ KEZDJÜNK VELE ?

Könyvem célja, hogy segítse hittestvéreimet dolgozatok, előadások készítésében, valamint a tanteremben folyó viták vagy munkatársaikkal, ismerőseikkel folytatott személyes beszélgetések során megfogalmazni a Krisztussal, a Szentírással és a keresztyénség XXI. századi je-

xiv

Bizonyítékok a keresztyén hit mellett

lentőségével kapcsolatos nézeteiket. Több hallgató beszámolt már arról, hogyan használta föl egyetemén e munkámat. Egyikük ezt írta: „Amikor beszédtechnikát tanultam, az Ön jegyzeteinek segítségével készültem föl három előadásra, melyet a csoport előtt kellett tartanom. Az első a Szentírás megbízhatóságáról szólt, a második Jézus Krisztusról, a harmadik pedig a feltámadásról.” Egy másik hallgató a következőket írta: „Az Ön írásai sokunkat arra biztattak itt, hogy felszólaljunk az órákon... A keresztyének bátorsága mindenütt kezd nyilvánvalóvá válni.” A harmadik kijelentette: „A jegyzeteket használva készültem föl egy szónokversenyre. Első lettem, és ugyanezt a beszédet fogom elmondani a diplomaosztón. Nagyon köszönöm”. „Az Ön könyvében találtam meg annak az anyagnak a nagy részét, amelyet az előadásaimon használni akartam. Köszönöm” – hallottam egy egyetemi tanártól. Egy lelkipásztor ezt mondta: „A könyve elolvasása révén szerzett ismeretek választ adtak azokra a gyötrő kételyekre, amelyek a teológia elvégzése után maradtak bennem”. „Az Ön anyagára támaszkodva állítottam össze a bibliaórák tananyagát” – mondta egy gyülekezeti tag. Végül hadd idézzek még egy egyetemi hallgatót: „Ha tavaly birtokomban lett volna ez az anyag, akkor cáfolhattam volna szinte minden negatív kijelentést, melyet Ószövetség tanárunktól hallottunk”. ÜGYELJÜNK A HOZZÁÁLLÁSUNKRA

Azért használjuk ezt a könyvet, hogy dicsőítsük és magasztaljuk Jézus Krisztust, nem pedig azért, hogy megnyerjünk egy vitát. A bizonyítéknak nem az a célja, hogy igazolja Isten Igéjét, hanem az, hogy megalapozza a hitet. Apologetikát használva vagy a bizonyítékokat ismertetve szelíd és tiszteletteljes lelkülettel kell rendelkeznünk: „Ellenben az Urat, a Krisztust tartsátok szentnek szívetekben, és legyetek készen mindenkor számot adni mindenkinek, aki számon kéri tőletek a bennetek élő reménysé-

get. Ezt pedig szelíden és tisztelettudóan, jó lelkiismerettel tegyétek” (1Pt 3:15-16, kiemelés tőlem). Ha másokra ﬁgyelve használjuk ezeket a jegyzeteket, arra ösztönözhetjük őket, hogy becsületesen szembenézzenek Jézus Krisztussal, és visszavezethetjük őket a központi és elsődleges kérdéshez: az evangéliumhoz (amint az megtalálható a könyv végén és az 1Kor 15:1-4-ben). Ha olyan embernek beszélek Krisztusról, akinek őszinte kételyei vannak, mindig igyekszem választ adni kérdéseire, majd visszaterelem a beszélgetést az illető Krisztussal való kapcsolatára. A bizonyítékok bemutatásával (az apologetikával) sosem szabad helyettesítenünk Isten Igéjének továbbadását. MIÉRT TARTJUK FENN A SZERZŐI JOGOT?

A könyv anyagát nem azért helyeztük szerzői jogvédelem alá, hogy korlátozzuk használatát, hanem hogy megvédjük a helytelen használattól, és biztosítsuk azoknak a szerzőknek és kiadóknak a jogait, akiknek műveit idéztem és használtam. MI AZ OKA A VÁZLATOS FORMÁNAK?

Mivel a jegyzeteket vázlatos formában közöljük, és a különböző gondolatok közötti átmeneteket nem fejtettük ki részletesen, az olvasó úgy használhatja a leghatékonyabban az anyagot, ha átgondolja az egyes szakaszokat, és a saját meggyőződését kidolgozza. Így a maga nézeteit képviselheti ahelyett, hogy másokéit szajkózná. AZISTENIGAZSÁG... Azt jelenti ez, hogy AZ ISTENI GAZSÁG vagy hogy AZ ISTEN IGAZSÁG? E jegyzetek vázlatossága következtében az olvasó időnként félreérthet egy-egy szemléltetést vagy gondolatot. Óvatosan vonjunk le következtetéseket, ha nem értünk mindent! Vizsgáljuk meg alaposabban a kérdést, és nézzünk utána máshol is!

Bevezető ÉLETRE SZÓLÓ BEFEKTETÉS

Az I. és II. résszel kapcsolatban az alábbi könyvek elolvasását javaslom. 1. Archer, Gleason: Az ószövetségi bevezetés vizsálata (KIA) 2. Bruce, F. F.: The Books and the Parchments (Fleming Revell) 3. Bruce, F. F.: Az Újszövetség megbízhatósága (Evangéliumi Kiadó) 4. Geisler, Norman L., és William E. Nix.: A General Introduction to the Bible (Moody Press) 5. Henry, Carl (ed.): Revelation and the Bible (Baker Book House) 6. Kitchen, K. A.: Ancient Orient and Old Testament (InterVarsity Press) 7. Little, Paul: Know Why You Believe (InterVarsity Press) 8. Montgomery, John Warwick: History and Christianity (InterVarsity Press) 9. Montgomery, John Warwick: Shapes of the Past (Edwards Brothers) 10. Pinnock, Clark: Set Forth Your Case (Craig Press) 11. Ramm, Bernard: Protestant Christian Evidences (Moody Press) 12. Smith, Wilbur: Therefore Stand (Baker Book House) 13. Stoner, Peter: Science Speaks (Moody Press) 14. Stott, John R. W.: Basic Christianity (InterVarsity Press) 15. Thomas, Griﬃth: Christianity is Christ (Moody Press)

A III. részhez kapcsolódóan: 1. Cassuto, U.: The Documentary Hypothesis (Magnes Press, The Hebrew University) 2. Free, Joseph P.: Archaeology and Bible History (Scripture Press) 3. Guthrie, Donald: New Testament Introduction (InterVarsity Press) 4. Harrison, R. K.: Introduction to the Old Testament (Wm. B. Eerdmans Publishing Company) 5. Kistemaker, Simon: The Gospels in Current Study (Baker Book House) 6. Ladd, G. E.: The New Testament and Criticism (Wm. B. Eerdmans Publishing Company) A következő három mű kitűnő eszköz az újszövetségi bibliakritika megértéséhez: 7. Marshall, Howard I: Luke: Historian and Theologian (Zondervan Publishing House) 8. McNight, Edgar V.: What is Form Criticism? (Fortress Press) 9. Perrin, Norman: What is Redaction Criticism? (Fortress Press) Az alábbi könyv segítségével nagyon jól megérthetjük a formatörténet „formáit”: 10. Montgomery, Robert M. és Richard W. Stegner: Auxiliary Studies in the Bible: Forms in the Gospels, 1. The Pronouncment Story (Abingdon Press)

Útmutató a könyv használatához Írta: Bill Wilson, az átdolgozott kiadás főszerkesztője

Figyelem! Ez egy veszélyes könyv! Tartalmának átgondolása komolyan megváltoztathatja az ember gondolkodását. Vigyázat! Ha az olvasó azt hiszi, hogy ez egy egyszerű könyv, melyet az ember egy csésze teával a fotelba telepedve élvezettel olvasgathat, csalódni fog. Amint megindul a gondolatok özöne, az olvasó könnyen azon kaphatja magát, hogy tollat és füzetet ragad, mert le akar jegyezni egy meggyőző bizonyítékot, melyet legközelebb egyik barátja elé tárhat Jézus Krisztus jó hírének igazságáról. „Egy pillanat – mondja erre az olvasó. – Én tárjak mások elé meggyőző bizonyítékokat? Hiszen én csak olvasni ültem le.” Tudnunk kell, hogy ezek Josh McDowell saját jegyzetei, melyeket az előadásaihoz készített, és az érvek erejét látva könnyen megeshet velünk, hogy magunk is meg akarunk győzni másokat. Josh elsősorban azért állította össze e könyvet, hogy olyan rendszerezett és dokumentált ismeretanyaggal lássa el az embereket, melyek segítségével hitelesen beszélhetnek másoknak Krisztusról. E terjedelmes, de felhasználóbarát anyag megemésztése némi időbe kerül. Ha az olvasó szereti a kihívásokat, és különféle bizonyítékokkal akarja erősíteni hitét és bizonyságtételét, akkor mindenképpen kezdje el az olvasást, és ne nézzen hátra. Azonban több mint valószínű, hogy eltérő alkalmakkor és okokból különböző ismeretanyagra lesz szüksége. Gyülekezeti tagként, középiskolás tanulóként, egyetemi hallgatóként vagy főállású keresztyén

munkásként talán kevés az ideje. Lehetséges, hogy még nem került személyes kapcsolatba Istennel a Jézus Krisztusba vetett hit által, és a saját kérdéseire keres választ. Akárhogy legyen is, ez az útmutató tartalmaz néhány tanácsot, melyek segítségével gyorsabban megtalálhatja a keresett anyagot. HA AZ OLVASÓ MÉG NEM HÍVŐ

Nagyon érdekesnek fogja találni a az „Az én életemet megváltoztatta” című részt. Sokan kérdezik ma: „Megváltoztathatja-e az életemet Jézus Krisztus?” Josh arról beszél, milyen hatást gyakorolt Krisztus az életére. A keresztyénség izgalmas dolog. Krisztus nemcsak a maga korában gyakorolt nagy hatást az emberekre, amint azt a történelmi bizonyítékok mutatják, hanem ma is átformálja azok életét, akik bíznak benne és követik őt. MINDEN OLVASÓNAK

A könyvben felsorakoztatott bizonyítékok alaposabb feldolgozása végett vizsgáljuk meg ﬁgyelmesen a tartalomjegyzéket, mielőtt továbblépnénk. Az I. rész főként a Biblia megbízhatóságával foglalkozik, a II. rész pedig történelmi bizonyítékokkal és forrásokkal támasztja alá Jézusnak a saját istenségére vonatkozó állításait. A III. rész elsősorban azt a két kihívást tárgyalja, amely a történelem folyamán a radikális bibliakritikusok részéről érte a keresztyén hitet: (1) a négyforrás-elméletet (amire támaszkodva korábban sokan tagadták az Ószövetség első öt könyvének megbízhatóságát és a móze-

xviii

Bizonyítékok a keresztyén hit mellett

si szerzőséget), valamint (2) a formatörténetet (amire támaszkodva korábban többen tagadták a Jézusról szóló evangéliumi beszámolók – az Újszövetség első négy könyve – megbízhatóságát). A teljesen új IV. részt a következő témáknak szenteltük: (1) az igazság megismerhetőségét alátámasztó bizonyítékok, (2) eltérő világnézetek kihívásaira adható válaszok, (3) a csodák megvédése, valamint (4) a történelem megismerhetőségét alátámasztó bizonyítékok. Minden keresztyén, aki bizonyságot tesz másoknak Krisztusba vetett hitéről, rövidesen rájön, hogy a keresztyénségre vonatkozó bizonyos kérdések újra meg újra felbukkannak. Némi felkészüléssel e kérdések 90%-át megválaszolhatjuk. Az I. és a II. rész választ ad néhány gyakran megfogalmazott kérdésre és ellenvetésre: • A Biblia ugyanolyan, mint bármely más könyv. (Lásd az 1., 3. és 4. fejezetet) • Hogyan hihetnék a Bibliában, ha az egyház csak Jézus keresztre feszítése után 350 évvel fogadta el hivatalosan? (Lásd a 2., 3. és 4. fejezetet) • Nem rendelkezünk a Biblia szerzőinek eredeti írásaival; honnan tudhatjuk hát, hogy ami ma rendelkezésünkre áll, hiteles? (Lásd a 3. és 4. fejezetet) • Hogyan hihetnék Jézusban, ha mindaz, amit róla tudunk, elfogult keresztyén íróktól származik? (Lásd az 5. fejezetet) • Jézus sosem mondta magát Istennek. Hogyan állíthatják a keresztyének, hogy ő Isten? (Lásd a 6-10. fejezetet) • Hogyan mondhatják a keresztyének, hogy Jézus feltámadt? Sok lehetséges magyarázat született a feltámadásra. (Lásd a 9. fejezetet) • Mit mond a régészet a Bibliában följegyzett eseményekről? (Lásd a 3., 4. és 13. fejezetet) • Ha a Biblia igaz és Jézus Isten, mit változ-

tathat ez az életemen? (Lásd a 11. fejezetet) A II., III. és IV. részben szó esik a következő kérdésekről: • Sok ﬁlozófus szerint csodák nem lehetségesek. Önnek mi a véleménye? (Lásd a 12. és 39. fejezetet) • Sok teológus szerint nem Mózes írta a Biblia első öt könyvét. Ön mit mond erre? (Lásd a III. rész 2. szakaszát) • Az egyetemi tanárom szerint az evangéliumok csak egyes első századi keresztyének Jézussal kapcsolatos homályos emlékeinek torz képét tárják elénk. Hogyan vélekedik erről? (Lásd a III. rész 3. szakaszát) • Gyakran hallok a Jézus-konferenciáról, de a hallottak nem valami kedvező színben tüntetik fel Jézust. Mi a dolog lényege? (Lásd a 29. fejezetet) A KÖNYV FORMÁJA

Hivatkozások: A felhasznált források könnyebb azonosítása végett a megszokott lábjegyzetektől eltérő módszert alkalmaztam. Az idézetek után zárójelben megadtam a forrás szerzőjének vezetéknevét, a mű (angol) címének elején található fontosabb szavak kezdőbetűit, valamint az oldalszámokat. (Például: Bruce, BP, 21-23) A könyv végén levő irodalomjegyzék tartalmazza az idézett művek szokásos bibliográﬁai adatait. Azokban az esetekben, ahol az átvett szöveget nem tettem idézőjelek közé (és beljebb kezdéssel sem emeltem ki), az anyag az idézett műből való, de nem szó szerinti idézet. Ilyenkor is utalok a forrásra. Vázlat: Az egyes fejezetek elején megtalálható az adott fejezet tartalmának vázlata. Név- és tárgymutató: A könyv végén egy szerzői névmutató és egy tárgymutató segíti a könyv használatát. Vázlatos életrajzok: A könyv végén közöljük néhány idézett szerző rövid életrajzát.

Köszönetnyilvánítás

Robert Mounce, a Nyugat-Kentucky-i Egyetemen működő Potter Művészeti és Bölcsészettudományi Főiskola dékánja a következőket mondta a jelen könyv megírásához hasonló vállalkozásokhoz szükséges elkötelezettségről és jövőképről: „A tudomány valójában alacsonyrendű szerepet játszik, amely rendkívüli odaadást igényel. Én magam úgy érzem, hogy a pontos fogalomalkotás képességével megáldott, gyors felfogású ﬁatalembereket biztatni kell arra, hogy igazán elhiggyék: az ember a dolgozószobája magányában, tudományos munkával is szolgálhatja Istent.” Egy könyv kiadásához szükség volt számos ember közreműködésére, akik közül sokan fontos, de színfalak mögötti szerepet játszottak. Különösen igaz ez e könyv esetében. Ezért köszönetet szeretnék mondani az alábbi embereknek. Az első kiadás kutatógárdája kilenc egyetemről jött tizenegy hallgatóból állt, akik a következők voltak: Doug Wilder, Michigani Állami Egyetem; Phil Edwards, Ohiói Állami Egyetem; Ron Lutjens, Bowling Green Egyetem; Wayne Trout, Virginiai Műszaki Főiskola; Brent Nelson, Indianai Egyetem; David Sheldon, Ohiói Állami Egyetem; Frank Dickerson, Ohiói Állami Egyetem; Steve Smith, Virginiai Műszaki Főiskola; James Davis, Louisianai Műszaki Főiskola; Linn Smith, Észak-Texasi Állami Egyetem; valamint Stick Ustick, Sacramentói Állami Egyetem. A második kiadás eredeti kutatógárdája tizennégy egyetemről jött tizennégy hallgatóból állt,

akik a következők voltak: Ron Lutjens, Bowling Green Egyetem; James Davis, Louisianai Műszaki Főiskola; Frank Dickerson, Ohiói Állami Egyetem; Jay Gary, Georgiai Műszaki Főiskola; Ray Moran, Baylor Egyetem; John Austin, Virginiai Egyetem; Richard Beckham, Louisianai Állami Egyetem; Dave Wilson, Trinity Hittudományi Főiskola; Terry Shope, Arkansasi Egyetem; John Sloan, Nyugat-Texasi Állami Egyetem; Faith Osteen, Arizonai Állami Egyetem; Stephanie Ross, Észak-Texasi Állami Egyetem; Beth Veazi, Arizonai Egyetem; valamint Nancy Thompson, Chaﬀey Főiskola. Bill Watkins segített az átdolgozott kiadás összeállításában, tervezésében és megírásában. James Beverley (Ontariói Teológiai Főiskola) kritikai észrevételeket és tanácsokat fogalmazott meg az átdolgozott kiadás tervével és tartalmával, valamint a módosításokkal kapcsolatban. Norm Geisler (Déli Evangéliumi Hittudományi Főiskola, Charlotte, N. C.) az átdolgozott kiadás megbízott szerkesztője volt, akinek tizennyolc főiskolai hallgató segített az új kiadásnak a megírásában és szerkesztésében, a kutatómunkát is beleértve. Az említett hallgatók a következők voltak: Todd B. Vick, Benjamin Hlastan, Steve Bright, Duane Hansen, Sabrina Barnes, D. Scott Henderson, Kenneth Lee Hood, Douglas E. Potter, Scott Matscherz, Gavin T. Head, David L. Johnson, Stephen M. Puryear, Eric F. LaRock, Janis E. Hlastan, Jeﬀ Spencer, Malcolm C. C. Armstrong, Bruce Landon és Frank Turek.

Bizonyítékok a keresztyén hit mellett

Laurel Maguel, Geisler titkárnője felbecsülhetetlen értékű szolgálatot végzett, amikor segített az anyag gépelésében és a munka öszszehangolásában. Bill Wilson volt az átdolgozott kiadás főszerkesztője, akinek Marcus Maranto segítette a munkáját. Billnek a Dallasi Teológiai Főiskoláról jött kutató- és írógárdája a következő emberekből állt: Nicholas Alsop, David Hoehner, Ronny Reddy, Mike Svigel és John Zareva. A ﬁam, Sean McDowell találó kritikai észrevételeket fűzött a kézirathoz, és átírta a posztmodernizmusról szóló fejezetet. Dave Bellis, aki huszonkét éve felügyeli írásaim kiadását, elejétől a végéig kezében tartotta az újrakiadás hosszú műveletét, és nem tévedt

el a részletek útvesztőjében. Mark Roberts, a Thomas Nelson Kiadó munkatársa türelmes útmutatással, irányítással és jó meglátásokkal járult hozzá az átdolgozott kiadás tervének és tartalmának kialakításához. Lee Hollaway, a Thomas Nelson Kiadó hivatkozásokkal foglalkozó szerkesztője hosszú órákat töltött a kézirat javításával és a kiadás gondozásával. Hálás vagyok ennek a több mint ötven odaadó emberből álló szakemberi gárdának: hűségesen fáradoztak ezen a művön, amelynek segítségével megvédhetjük a bennünk élő reménységet. JOSH MCDOWELL