lq
^z evangéIlzáció ésIsten szuvefenitása J. f. Packer
,@ Ö
KeresztyénIsmeretterjesztóAlapítvány
A fordítás alapjául sz<llgál mú: I. Packer E))nqeli-rmand theSouereigntlof God "J.Copy ri g h t o l g ( 1 1 ' 1 9 9 1 b y I n te r - V a r sityFello w ship,England Published bY IntcrVarsitYPtess All rights rcscn'cd
ltr kiadja Magyar<>rszág< I smc refteriesztó Alapíwány r"i.'"tyén -,7 Mcmb,erol BI il i International 1135 lltrclapcst,Ili'kc utca35f a' 'fel.:350-720I Felelós vezet()..Monty Tay'or Felelós kiadő: lieretrczi Péter Fordíto tta: Harg1tai Rőbert Borítőterv: Boltos Péter tortént A fordítás ésa kiadás a kiadÓ engedélyével Minden iog fenntatnra' Akonywbármelyrészénekfe]hasznáLásáhozvagysokszorositásához akiadőelózetesengedélyesztikséges,kivévetovididézeteket folyőiratokban v^gy elemzí cikkekben.
TARTALOM F,Iószó 7 Bevezetés
17 Elsó fejezet Az isteni szuverenitás 13 Második feiezet Isten szuveÍenitása és az ember felelóssége 19 Harmadlk feiezet Az evangé|tzáció 37
ISBN 963-861'48-2-X
Budapest,200l
Negyedik fejezet rsten szuvefenitása és az evangélizáció 97
Elószo tanulmány magsa az az elóadás volt, amely 1,959.oktőbet 24-én hangzott el a London Inter-Faculty Christian Union ,,Pre-Mission (E'ló-mis szió),, címú konferenciá-
ián. Ezt az e|óadást bóvítettem ki abban a teményben,hogy így szélesebbkorben lesz haszná|ható. A konyv homiletikai stílusa az ercdeténekésaz anyag gyakorlati |ellegénekkoszonhetó. Hadd szogezzem le mát az eleién, miról nem szől ez a konyv, nehogy az olvasó félreétse a cé|iát. Ez a konyv nem tarta|maz tervet a mu evangélizációs tevékenységrenézve,bár idószerú'elveket jelol me$, melyek bfu. mely evangélizációs stratégiameghatátozásához felhasznáIhatők. Nem akaria eldonteni a jelenlegi evangé|tzációsmődszerekről folyo vitát, noha lefektet idószerú elveket, melyek elósegíthetik a vita eldontését. Nem bfuáIjaegyetlen adott személyvlgy csoPoft evangélizációs elveit sem' bár megfoga|maz idószerú elveket, melyek kiértékelhetó. segítségévelminden evangé|izációstevékenység Akkor hát miról szől ez a konyv? Ez egy biblikus ésteolőgiai érre|és, mely a valőság kcivetkezí három cisszetevó|ekozti
-!
ésIsten szuverenitása Az evangétizícití
Elószí
kapcsolattlt hivatott tlsztázni: Isten szuverenitásal, az ember felel sségc és ^ kereszryénekevangélizácíóskotelessége.Az ut bbi |elentia konyv témáját;az isteni szuverenitástésaz ember fclelósségétcsak az evangélizációva|osszeftiggésbentáraz a céIia,hogy egytészteloszlassa azt gyalom. Értekezésemnek a gyantit (amely bizonyos korokben szemmel láthatóan ielen van), hogy az Isten abszolÍrtszuverenitásábavetett hit gátol|a ^z evangé|tzáctósfelelósség teljes folismerésétés elfogadását, másrésztmegmutassa'hogy épp ellenkezíIeg, csakis ez a hít adhatia meg a keresztyéneknek azt az er6t, amelyre az evangéli z áció f e|adatánake|végzéséhezsztikségtik van. Ne gond ohiaaz olvaső, hogy az áIta|amtáxgyaltkérdésekben ,,az Intervarsity Fellowship (Egyetemi Hallgatők Kozossége)2 a|aptanttását,,akarom rcgzíten.,,Az Intervarsity Fellowship alaptanitásának,,korlátait a Kozosség hiwallása togzíti. E korlátokon tul ^ Kozosség t^gJL:szabadok ^rta, hogy - John Wesley szavaival élve ,,$ondolkodianak és gondolkodni hagyjanak'',S bármely témától alkotott egyetlen véleménytsem szabad a l<tzfuólagosanmegengedhetó véleménynektattati, Az itt tárgyalttémaesetébenkonnyen előfordulhat, hogy a Kozosségegyes tagjai a szetzítóI e|téróengondolkodnak. De ugJanígy,gy írőnak is |ogavan véleménytformáIni' s nem várható eI
tóIe, hogy véka alá rejtse nézeteit,ha azok meggyózódéseszerint biblikusak, idószerúek és (a szó szofos értelmében)tanulságosak.
1 Á tisztán látás érdekében hadd állio'itt a szuvérén és a szuverenitás szó pontos jelentése:Az ,,Idegensyauak ás kfg.e(sek srytítára,,(AkadémiaiKiadő, Buá"p",t, 1gg4) szerint a szuvetén személy: a) jogrlag és cselekvóképességében nem korlátozott:, b) korlátlan hatalmír uralkodő, fejedelem. Teolőgiai értelemben Isten szuveterritásL ^ztielenti, hogy Ő a legfóbb lény a világmindenségben, és Övé a legfóbb hatalom, így mindent tokéletesen ellenóruése alatt tart (A szuverenitás és Isten egyéb tulaidonságainak kifejtését lásd bóvebben: Charles C. Ryrie: Tnhgiai Alapisnentek címú, kiadőnknál megielent múvében, 55-56. old). .2 (a szerkesztó megjegyzése) (IVÍagyarEvangéliumi Keresztyén DiákszoN[agyaroszágon MEKDSZ szefrÍezet. a múkodik néven vctség)
J. I. Packer
BrvEzETÉs T ,7 risztus szo|gfita mindig ésmindeniitt vonatkoznak az evangélizáció parancsai, s remélem, hogy amit most l{. fogok, az osztonozni Íogsaaz o|vasókat erre \mondani I a fe|adatta.Ugyanakkor bízom benne, hogy szavaim egy másik céltis szolgálnak majd.Jelenleg keresztyénkorokben sok lelkiismeret-vizsgá|atésvita folyik az evangéhzációmődszereiről és eszkozeitól. Az evangélizáció lelki vonatkozásutó| kívánok szőlni, s remélem,hogy szavaim segítenekmegoldani a jelenlegi nézete|térések ésviták egy Észét. Az evangélrizációtémáiát tátgya|om, méghozzá Ísten szuveEz aztjelenti, hogy csak annyit renitásávalvalő osszeftiggésben. fogok mondani Isten szuvefenitásfuó|, amennyi ^z evangéhzáciőval kapcsolatos helyes gondolkodáshoz sztikséges.Az isteni szuverenitás hatalmas téma:felolel mindent, ami benne van abban a képben,amelyet a Biblia fest Istenról mint az a|ta|ateremtett vllágUrfuóI ésI{tá|yátó|, artól a szemé|yt6l,aki ,,mindent saját akarataéselhatátozása szerint cselekszik'' (Ef 1:11), minden Íolyamatotírgy iránytwa és minden eseménytrigy intézve,hogy azok megvalősítsák orok tervét.Ha teljes teriedelmébenakarnánk tátgya|ntegy ilyen témát,akkot nem csupán a gondviselésnek kellene a mé|yérehatolnunk, hanem az eleve elrendelésnekés a végsó dolgoknak is, s ez tobb annáI, amit 1,1
Az evangélizácÍőés Isten szuverenitása most tehettink és amit tenntink kell. E lapokon az isteni szuvercnitásnak csak egyetlen osszetevójévet foglalkozunk, ez pedig Isten szuvefenitása a kegyelemben: amikor Isten a m^gahatalmas tettével Krisztus áItaI hazavis4i magához a ltehetetlen búnosoket. Konkrét célom van azza|',hogy megvizsgálom az Isten szuverenitása és a keresztyének evangélizációs feladata kozti k"Pcsolatot. Ma széles korben elteriedt az a véIekedés,hogy ha valaki eltokélten hisz Isten abszolrit szuverenitásában konnyen elveszítheti helyénvalő emberi felelóssé gudatát. Az ilyen hit állítőlag veszélyes a lelki egészségrenézve, mert az onteht tétlenség szokásáh oz vezet. Sót, egyesek rerint éppen az eY^rlgéL|záciítbéntja meg, mivel egyszefte Íoszga meg az embett ^z evangéli záció sztiksegességének étzetétíI és az evangélizáció során hirdetett tizenettól. Úsy fiinik, sokan feltételezik, hogy csak akkor evangéli záIhatunk hatékonyan' ha kozben Írgy tesztink, mintha az Isten szuvefenitásfuó| szóIó tanítás nem volna igaz. Így.kszem világossá tenni, hogy ez képtelenség.Épp ell!"k."áieg: egyedtil a szuverén Isten trányításába és kegyelmébe vetett hit tarth atja Íonn az evungéItzácíót, mivel ez adhat1a meg a kelló lendtilete t ahhoz, hogy báttan és kitartőan evangélizá|junk, és ne cstiggess zenek el az átmeneti kudarcok, Az evangeíi,a,ia tehát távolrol sem gyeng.'l meg ettól a hittól, hanem Zpp.'' nélktile lesz elkeriilhetetlentil gyenge és állhatatlan. Re-él.-, ez akésíbbiekben egyértelmúvéválik.
1,2
ELSO FEJEZET
AzIsTENI szUvERENITÁs gy Percet sem kívánok annak az á|ta|ános igazságnak a bizonyításáva| tolteni, hogy Isten s7uuerénayáltala tererntett uilágban.Etre semmi sztikség, mert tudom, hogy ha
keresztyén vagy, akkor erról mát meg vagy gyózódve Hogy honnan tudom? onnan, hogy ha keresztyénva$ft akkor két. ségkívtilszoktál imádkozni, ésimádságaid alapját Isten szuverenitásának elismeréseielenti. Amikor imádkozol, kérsz bizonyos dolgokat, illewe háIát adsz érti'ik.Miért teszed ezt? Mert elismered, hogy Isten a szetzóje és a foruásamindannak a jónak, amivel már rendelkezel, és mindannak, amire a jovóben vátsz. Bz a keresztyénimád ság alapvetó fi|ozófiáj^,A keresztyénember imádsága nem Isten kezét akatja fuányÍtani, hanem a tehetetlenség ésaz Istentól valő ftiggésa|ázatoselismerését jelenti. Amikor térden állunk, tudjuk, hogy nem mt kánytjuk a világot, s ezéttnem is áll hatalmunkban a saját onállő et6Íeszítéseinkkelgondoskodni a sztikségleteinkról.Így minden jót, amit magunknak vagy másoknak kívánunk, Istentól kell kér. ni.ink, s ha egyalta|ánmegkaPi'k, akkot az ^z ó kezébó| szátmazó ajándék|esz. Ha ez Lgarza mindennapi kenyertink esetében (s a Miatyánk ezt tanítja),akkor a lelki iavak tekintetében még inkább az. Ez teljesen világos és egyértelmúszámunkra, amikor ténylegesenimádkozunk, ftiggetlenti{attől, hogy utána a
1,3
és Isten szuverenitása Az euangétÍzácÍő
1, Az isteni szuverenitás
kísértésnekengedve mit mondunk a vitában. Tehát n imádkozás során mináen alkalommal saiát tehetedenségtinket és Isten szuverenitását valljuk meg. Vagyis pusztán az a tény, hogy egy keresztyén imádkozik, azt bizonyítia, hogy meg van gyózódve
sem gondolnál atta,hogy megtérésedérdemétmegoszd Isten éscinmagadkozott. Egy pillanatig sem feltételezted1oha,hogy megtérésedben te iátszottad a dontó szefePet' nem pedig Isten. Sosem mondtad Istennek, hogy bfu há|á' 'o"gy a kegyelJm tóle kapott eszkozeiértéslehetóségeiért, tudod, h"gy '.á neki, hanem magadnak kell megkoszonnod azt a tényt,hogy elfogadtad a hÍvását.A szíved lázadozik a puszta gondolattől is, t'"sy 'gy beszéljIstennel.Sót, nem kevésbé őszinténkoszonod me! neki a hit és a brinbánat aiándékát,mint az ajándékuladott É'i'"tust, akiben bízhatsz, s akihez fordulhatsz. A szíved mindig is ígyvezetett téged,miőta ketesztyénnélettél.Istennelc adod,az osszes dics.óségetmindazétt,amivel a megtérésedjátt, s turdod, hogy istenkáromlás lenne, ha nem lennélhajlandő megkoszőnni neki, hogy hitre juttatott. Mivel tehát így gondoll.od'" ^ megtérésedról, ésháiát adsz érte,elismered az isteni kegyelem szuverenitását.S a világon minden keresz!én ugyaneztteszi. Ebben az osszeftiggésbentanulságos elgondolkodni ^zon, hogyan számo|t be Charles Simeon arcóI a beszélgetésról, amelyetJohn $7esley-velfolytatott 1784. dec. 2O-án (á dátum s7esley N Eltiában szerepel): _ Uram, tudom, hogy ont arminiánusnak mondják, engem pedig idónként kálvinistának, s ezétt,gondolom, kardot fogunk tántaru. De mielótt beleegyeznéka ktizdelembe, engedelmével folteszek néhánykérdést...Konyorgok, ufam' cin romlott tefemtménynek tanja magát, annyfua romlottnak, hogy sosem jutott volna eszébeIstenhez fordulni, ha elóbb Isten a szívébe nem helyeztevolna ezt a gondolatot? - Igen - mondj a a tapasztaltharcos -, igy van. _ S teljesenlemondott arcól, hogy onmagát sajáttettei a|apján ajánlja Istennek, s egyedtil Krisztus vére és igazsága áIia| vátja az tidvcisséget?
Istenének uralmáről. Annak a konkrétigazságnak a bizonyításáva| sem fogok idót tolteni, hogy Isten s7auerána7iidu rytésterén.Ugyanis már ebben is hiszel. Két tény mutatja ezt. Elószcir is, háIát adsz Istennek a Vajon miért teszed ezt? Mert szíved mélyéntumegtérésedért. d"d hogy ez teljes mértékben Istennek koszonhetó. Nem te tidvozítetted magadat; ó mentett meg téged.Maga ahalaadásod annak elismeré'., hogy megtérésednem a saját múved, hanem az ové.Nem a véletlénmúvének tulajdonítod, hogy annak idealá ker{iltél. Nem a véleden múvének ién akeresztyénség hatása tekinted, hogy keresztyén gytilekezetbe iártáI, hallottad a keresztyén evaÁgé urnot' voltak keresztyénba taid, sót talán ke,,,,,yén csaláában nóttél fol, a kezedbe akadt a Biblia, felismerted, hogy sztikséged van Krisztusra, és rábíztad magad mint Megváltődi;. A búnbánatodat és a hitedet sem a saját bolcsességJdnek, okosságodnak, iózan ítélóképességednekvagy éles .lÁednek tulajdonitod. Amikor Kdsztust kerested, ta|án sokat ktiszkodtél és Íáradoztál, olvastál és toprengtél, de az etóÍeszítéseid nem tették a saját mriveddé ^ megtérésedet. Amikor Krisztus mellett dontottél, a hited megnyilvánu|ása a saját tetted volt abban az étte|emben, hogy te vitted véghez, de ez nem magadat. Yalójában sosem jut 1clenti azt, hogy te tidvozítetted cszedbe fe|téte\ezni,hogy te tidvozítetted magad, Amint visszatekintesz' magadat hilbáztatod korábbi vakságtlclért, kozonyosségedért, onfe|riségedért és ^z evangélium ii,."n"." eltíl vaíÓ kitérésedért,de nem veregeted meg a vá|7adat, trmicrt a kitartő Krisztus végtil is uralma aIá vont. Almodban
t4
15
ésIsten szuverenitása Az evangétÍzacÍő
1, Az isteni szuverenitás
- Igen, egyedtil Krisztus áital. - o. uÍam' feltételezve,hogy elószor Krisztus tidvozítette a ont, késóbb nem kell-e vatamilyen mődon tidvozítenie mlgát saiáttettei tévén? - Nem, kezdettól végigKrisztus kell, hogy iidvozítsen. hogy elószor Isten kegyelme for_ Ákkor hát Íe|tételézoe, dított az on életén,nem kell-e valamikéPPen z saiát ereiéból megtaftaruamagát? - Nem. -Bzek szerint minden ótában ésminden pillanatban Istencsenek kell megtart^niaont, mint az any1akar1ábart nyugvő
megrijítsa természett.iket, és a:r.aindítsa akantukat, hogy befo. gadják a Megváltőt. Arra kéred Istent, hogy munkálja ki benntik mindazt, ami a megtérésiikhoz sztikséges. Átmodban sem jutna eszedbe imádságodban azt mondani, hogy nem kéred Istentól, hogy ténylegesen hitre juttassa óket, meft tudod, hogy ilyesmit .ó nem tehet. Sző sincs rőla! Amikor meg nem tért em. berekért imádkozol, azza| a feltevéssel teszed ezt, hogy Istennek hata|mában átl hitre iuttatni óket. Épp.n ezétt esedezel hozzá, s kérésedatta ^.bizonyosságra éptil, hogy ó képes megtenni, amit kétsz. S ó valóban képes tá: ez a meggyózídés, amely kozbenjárásodat élteti, Isten igazsága, melyet a Szentlélek fut a szívedbe . Az imádságb an tehát (s a kere sztyén embet az imádság során a |egózanabb és a legbolcsebb) tudod,hogy Isten tidvozíti az embereket; tudod, hogy nem más for dttja Istenhez az embereket, mint az ó kegyelmes tette, amellyel magához vonja őket; s imádságaid tartalmát ez a tudás hatátozza meg. Tehát úgy ^ k zbenjárásoddal, mint ^ megtétésedértvaló háIa. adással elismered és megvallod Isten kegyelmének szuverenitását. S minden keresztyén mindentitt ezt teszi. Régőta vita tfugya az Egyházban, hogy Isten valőban Ú'-. ^z ember élervitelének és iádvőzító hitének tekintetében. Az eddig elmondottak megmutatiák, hogyan tekintstink erre avitáta. A látszat csal. Nem igaz ugyanis, hogy egyes keresztyének hisznek az isteni szuvefenitásban, mások pedig ezze| ellentétesen vélekednek. Az az igazság, hogy minden keresztyénhisz az isteni szuvefenitásban, de egyesek nincsenek udatában ennek, s tévesen aztképzelik és azthangoztati^k, hogy elutasítják ezt a gondolatot. Mi az oka ennek a furcsa helyzetnek? Lényegében ugyaÍIaz,mint az Egyházban jelentkezó legtobb tévedésesetében _ az ésszerúelméletek betolakodása; a kovetkezetes rendszerek szenvedélyes szeretete; az embetnek az a tulajdonsága,
csemót? _ Igen, éppen gy. _ í.gy.biil l'tJá kegyelmébenés irgalmábanbízva reméli, hogy ó megór zi ont mennyei országáta? - Ig.'', csakis benne reménykedem. _ Akkor hát, uram, engedelmévelismét felemelem a kardot, a hit átta]l' meft ez azosszes kálvinizmusom; ez a|<tvalasztásom, ez minden, megigazulásom,a végsó megtaftatásom:lényegéb ?rL ahe. amit hiszek ésahogy-hiszem, s ezétt,szívesengedelmével, éskifejezéseketkeresnénk,amelyek lyett hogy olyan Ío"gatmakat lesziink viszá|yt-teremtheticn.k kozottiink, orommel egyek 1 ^zokb^na dolgokb an, amelyekb en egyetérttink. Más mődoá is elismered,hogy Isten szuverénaz idvozítésMilyen szavakkal ben. Imádkozni szoktá] mások megtéréséért. játszkozben érttik?Csak annyit kérsz Istentól, hogy juttassael Nem óket egy Pontra, ahol tóle ftiggetlentil tidvo.zítikmagukat? Ishogy hiszem. Szerintem félreérthetetleniilazértimádkozol, meg. ten egészenegyszer(ten és hatátozoftafl tidvozítse óket nyissa"szemtiÉetés értelmtikeL megPuhítsa kemény szívtiket, , í,,o, Homibticae,Elósző:
I. xvii f.
1,6
17
Az.evangéIizáciőésIsten szuverenitág s Ínegeng..1l' hogy hogy vonakodik elismerni a reitélylétét, az ebból eredó szokás, lsten bolcsebb legyen náIa;valamint az kove. fe1téte1ezett hogy a Szentira,íLta,,t1ik az emberi 1ogika hory a'Biblia tanításaszetelményeinek.Az emberek megértik, értik (az ember valójárint azember felelós a tetteiét{,de nem b a n n e m i s é r t h e t i m e g ) , h o g y a n e g y e z t e t h e t í e z o s sNem zeazzal, e tettek folott. hogy Isten szuverén ,'i"l-"i- gyakorol egymás mellett Létezík, nyugszanak bele, hogy ^ két |gazság i,,^ ^ kovetkeztetésre|utmint a Szentírásban,hanem sie-we n a k , h o g y h a m e g a k a r 1 á k v é d e n i a z e m b e d f e l e l ó s sugyanégbibliai szuvetenitasának Isten a vetnitik t.u .í i|^,,ag;;' akkor ann5ntabibliaiésígazhittételét,skikellmagyatázrttuk^zezt elrnénk szárnáta termétanító számos ,g,?,^k^,,t. E1ferdti1t l<tvágvatríl.zottanleegyszeszetes az a vágyir'"g' a rcjtéIyeket emle1ek is ála Bibliát, ésnem -.gi.pó' hogrmég 1ő ríísítstik kellemeden és . ho.'""' dozatul esnek ennek. Ez ; "t" ironikus, hogy ha megnézvitának.A, ,[e,,ben azonban az az válik, hogy ztik, hogyan ímádkozik a két tábor,nyilvánvilóvá itását, v a\ójában akik meggyózádé,...., tagad1ákI sten : ::"*.' éppolyanerósenhisznekb.,,'.,mintdki.kezt.kiisrnondiák. a mindennapi kenyeHogyan imádkozol hát? Istentól kéred Imádkozol máredet?Megkoszonod Istennek a megtérésedet? Ha nemme1 vá|asio1sz,csak ^zt mondhatom' sok meg tétéséért? hogyszerintemmégnemszi.ilettélnjjá.HaviszontigennelváIaszolsz_nos'ezaztbizonyít1^,hogJbármelyikoldalonálltális an, szívedmélyénéppoly korábbarL az ezze1k"p.soí"to, ,,ita[u mint bárki más. Amikor sz,tiátdanhiszelIsten szuverenításábatt' térdeliink,mindnyálan álltrnk, vitatkozhatunk erÍ6:,de amikor altalános Most tehát ezt.az imáink álta|bizonftott cgt,ctérti.ink. .|i,.t.rtést választom kiindulÓPontnak.
18
MASODIKFEJEZET
IsreruszUvERENITÁsA ES M, EMBER FELELOSSEGE bben a vizsgá|ődásbanaz a cé|unk,hogy leírjuk,milyen természetúa keresztyénember evangélizációs Íe|adata annak az elfogadott el.ózetes feltevésneka fényében, hogy Isten szuverén az idvozítésben. Mfu az e|ejénlátnunk kell azonban, hogy ez nem lesz konnyíi,. Minden teolőgiai témában vannak csapdák, melyekbe a vigyáza an emberek beleeshetnek, mivel Isten igazsága sosem Pontosan olyan, amilyennek az ember várná; s jelen témánk rendkívi.il csalőka. Ennek ^z az oka, hogy amikor átgondoljuk ezt a témát, meg kell kiizdentink a bibliai kiielentés egy antintímiQáua/s ilyen kortilmények kozőtt a mi véges,bukott elménk rendszerint hajlamos fossz tta tétni. Mit neveztink antinőmiának? Az Idegens7auak éskife1e{sek sryótáraszerinfi ,,két egymást kolcsonosen \<tzátő és logikailag egyenló meggyózí erővel igazo|ható tétel ellentmo ndása,,. Számunkra azonban ez a definíciő nem elég pontos, ezért mődosítanunk kell: ,,két, logikailag egyenló meggyózó eróvel iga. zo|ható tétel látsryőkgo.re1lentmondása''. Az antinőmtának ugyanis éppen az a lényege _ legalábbis a teolőgiáb Zfl _, hogy nem jelent valődi ellentmondást, bát annak látszik. Vagyis két nyilvánv aIó igazság ko zti láts1őlagos o ssz eegyez teth etetl en ségró l
1,9