HĂĄzunk nĂŠpe
Palhegyi.indd 1
2011.06.13. 15:47:38
Palhegyi.indd 2
2011.06.13. 15:47:38
HÁZUNK NÉPE A bibliai házassággondozás és gyermeknevelés körvonalai Pálhegyi Ferenc
Palhegyi.indd 3
2011.06.13. 15:47:38
© 2011 Pálhegyi Ferenc Magyarországi felelős kiadó: Keresztyén Ismeretterjesztő Alapítvány 1135 Budapest, Béke utca 35/A Tel: (1) 350-7201 E-mail: info@kiakonyvek.hu www.kiakonyvek.hu A member of Entrust Felelős vezető: Monty Taylor Illusztráció: Gaál Éva Tördelés és borítóterv: Janneke de Leeuw van Weenen Borítókép: Rembrandt – Jákob megáldja József gyermekeit Minden jog fenntartva. A könyv bármely részének felhasználásához vagy sokszorosításához a kiadó előzetes írott engedélye szükséges, kivéve rövid idézeteket folyóiratokban vagy elemző cikkekben.
ISBN 978-963-9390-76-8 Budapest, 2011 Keresztyén Ismeretterjesztő Alapítvány
Palhegyi.indd 4
2011.06.13. 15:47:38
TARTALOMJEGYZÉK
Palhegyi.indd 5
Prológus
11
A pszichoterápia tüneteket kezel, Isten Igéje gyógyít Tudomány-e a pszichológia? A pszichoanalízis A csoportdinamika Humanista pszichoterápiás módszerek Személyközpontú megközelítés Tranzakció-analízis Gestalt-terápia Testorientált terápiás eljárások Transzperszonális pszichoterápia A haladás iránya A két szűrő
13 13 19 21 22 22 23 24 24 25 25 28
Mi baj van a pszichológiával?
29
Hit és lelki egészség Milyen előny származik abból, hogy hívő keresztyének vagyunk? Elég a kegyelem Mit jelent lelkileg egészségesnek lenni? Végezetül
33 35 36 37 37
A bibliai házassággondozás kompetenciája
39
A bibliai házassággondozás keskeny útja a pszichológiai irányzatok útvesztőjében A humanista pszichológiára épülő házassággondozás Mit mond a Biblia a kapcsolatokról? A humanista házassággondozás pszichológiai kritikája Tanuláslélektanra épülő házassággondozás Mit érhetnek el a világi házasságterápiák? A bibliai házassággondozás célja Mire jó a keresztyénség?
45 45 47 49 49 52 53 55
2011.06.13. 15:47:38
Mi az élet célja? Legfőbb és végső célunk: a párok közelebb kerüljenek Istenhez Néhány összehasonlítás Világi házasságterápia Pasztorálpszichológiai házasságterápia A fogyasztói keresztyénség házassággondozó munkája Bibliai házassággondozás A pszichoterápia tüneteket kezel, Isten igéje gyógyít
Palhegyi.indd 6
56 58 59 59 60 61 62 63
Énkép és önértékelés A mostoha tükre Az önismeret ablaka Énkép, valódi én, ideális én Mitől függ az énkép, és mi függ az énképtől? Mit tartsunk magunkról? A féreg-szindróma A „csupa napsugár”-kór A közös gyökér Alacsony önértékelés a házasságban
65 66 68 70 72 76 77 79 81 82
Az inkongruencia feszültsége és feloldása A kellemetlen tudás elfojtása Az önbecsapás praktikái Szembenézés a kellemetlen tudással Békekötés az óemberrel A megtérés útja Pozitív gondolkodás Isten tükre
87 88 88 90 91 92 92 95
A beszélgetés öröme
101
Kommunikációs alapfogalmak A kommunikáció melység-szintjei Az üzenet vétele Az érzékelő berendezés szűrője Az érdeklődés szűrője
101 102 105 106 107
2011.06.13. 15:47:38
Az ego-szűrő Az adóberendezés működése A bizalom-szűrő és a szeretet öt nyelve Üzenet Isten adócsatornáján
Palhegyi.indd 7
108 110 111 112
Értsük meg egymást!
113
Népszerűen az empátiáról Kapcsolataink működésének előfeltétele Mindennapi élethelyzetek Nem műveltség és intelligencia kérdése Az empátiás viselkedés fejleszthető Miért nem értjük meg vagy miért értjük félre egymást? Empátiás-e Isten? Énközpontú vagy Krisztus központú viszonyulás a másik emberhez
113 114 114 117 118 119 120 122
Házassági konfliktusok kezelése Házassággondozás a kommunikáció szintjén Hogyan fogadjuk a másik ember üzenetét? A szeretetközlés öt nyelve Tranzakció-analízis A mezőelmélet Mi a konfliktus? A személyen belüli konfliktusok típusai A konfliktusok kimenetele A házasság alapvető konfliktusa a mezőelmélet szerint A házassági konfliktus keletkezésének helyzetei Néhány tipikus jelenség A házasság alapvető konfliktusa a Biblia szerint Döntések egy DÖNTÉS erőterében Menekülés helyett a küzdelem vállalása Isten tud róla A házasság alapvető küldetése Indítékaink részben különbözők maradnak Isten családjához tartozunk
127 127 128 129 130 132 133 133 134 136 137 141 142 142 143 144 144 146 146
2011.06.13. 15:47:38
Az Úré a föld A legfontosabb ember a társam
Palhegyi.indd 8
147 149
Megbántás és megbocsátás „Már megint megbántottál…” Kóreredet Diagnózis A megbántottság „természetes” következményei Mérgezési tünetek A megbántottság rendezése bibliai módon Szüntesd meg az adósok börtönét!
151 151 152 152 155 156 157 158
Csábítás, féltékenység, féltő szeretet A „Szőke Ciklon” esélye értékrendünkön is múlik A döntést befolyásoló tényezők A győzelem vagy a bukás közvetlenül a szívünkben dől el Féltékenység helyett féltő szeretet
163 163 165 166 167
Tanuljunk meg szeretni!
169
Életünk lenyomata gyermekeink lelkén Lelki tápsók Szűk család és nagy család a múltban és ma
173 173 175
A keresztyén nevelésről Mi a nevelés? Az érték pszichológiai fogalma Értékek a Maslow-piramis mentén Milyen értékeket kínál korunk szelleme, és milyenekre lenne szükségünk? Az önmegvalósítás mint csúcs-érték Valósuljon meg Isten terve Keresztyén nevelés = maradandó értékek közvetítése
181 182 183 184 187 188 189 190
Életszeretetre nevelés A kisbabák szeretnek élni A humanizmus pedagógiai szemlélete
191 191 192
2011.06.13. 15:47:39
Szeretettank és szeretetéhség Mindent megkap, mégsem boldog Mi ad biztonságot? Akadályoz vagy véd a korlát? A humanista és a keresztyén nevelési szemlélet egybevetése A Biblia tanítása a nevelésről Van-e jövője a családnak? Van-e jövő család nélkül? A szingli-jelenség Az élettársi kapcsolat (a „majdnem-házasság”) Miért fontos a „papír”? Miről szól a keresztyén esküvői szertartás? A páros magány A befalazottak Az egymás húsába beletépők A válás A válás oka A veszélyhelyzet elhárítása
Palhegyi.indd 9
194 197 197 199 200 201 207 208 210 211 212 213 213 214 214 215 216
2011.06.13. 15:47:39
Palhegyi.indd 10
2011.06.13. 15:47:39
PROLÓGUS Ez a könyv főleg azok számára készült, akiknek szívügyük a párkapcsolat, a házasság és a gyermeknevelés. Látva a szemlélet és a gyakorlat alakulását (nem fejlődését!) ezeken a területeken, az a meggyőződés szilárdult meg bennem, hogy népünk sorsa – jövője, fennmaradása – azon múlik, hogy megállíthatók-e a jelenleg megfigyelhető tendenciák. Az látható ugyanis, hogy egyre csökken az egymás iránti elköteleződés és felelősségvállalás az emberi kapcsolatokban, ezzel együtt pedig növekszik a szabadosság és a felelősség elhárítása. A pszichológia a 20. század folyamán az emberi kapcsolatok sok fontos összefüggését tárta fel, de önmagában nem tartalmaz erkölcsi iránymutatást. Sőt hajlamosít az erkölcsi magatartás viszonylagossá tételére, főleg azoknál, akik valamelyik pszichológiai elméletet életfilozófiájukká emelték. Az ember nemcsak értelmes, beszélő és társas lény, hanem (egyedüliként a Földön) erkölcsi lény is. Akkor is az, amikor erkölcstelenül viselkedik. Kapcsolatai csak abban az esetben vezethetnek beteljesedéshez, ha az odavezető úton erkölcsi iránytűt is használ. Ezt az iránytűt a Szentírás adja kezünkbe. Több évtizedes házassággondozó munkám kapcsán megtanultam, hogy a bibliai útmutatást tekintsem elsődlegesnek a tanácsadásban, már csak azért is, mert saját házasságunk megújulásában is Isten igéje adott – és ad ma is – eligazítást. A pszichológia szerepe másodlagos. Olyan, mint egy igehirdető számára a hangerősítő készülék: jó, ha van, de az üzenet hatékonysága nem azon múlik. Ebben a könyvben tehát a pszichológiai ismeret kristályosodik a bibliai üzenet köré, nem fordítva. 11
Palhegyi.indd 11
2011.06.13. 15:47:39
Házunk népe
Ezt a szemléletet szeretném örökül hagyni azoknak, akik a szolgálatban munkatársaim, és remélhetőleg folytatni fogják ezt a munkát; de figyelmükbe ajánlom mindazoknak is, akik szeretnének eligazodni a társkapcsolatok útvesztőjében. Szándékom természetéből adódik, hogy ez a kötet több korábbi írásomat is tartalmazza kisebb-nagyobb mértékben átalakítva és az egészhez igazítva. A köszönet elsősorban Istent illeti, aki kudarcaimra rávilágítva arra kényszerített, hogy foglalkozzam a saját házasságommal, majd másokéval is. A köszönet következő körében feleségem áll, aki öt évtizeden át részese és szenvedője volt küzdelmeimnek, de része volt abban is, hogy a vereségekből a kivezető utat világosan lássam, és azon haladjunk együtt. A harmadik körhöz munkatársaim és barátaim tartoznak, akik sokszor kiigazítottak és bátorítottak. Végül hálával emlékezem azokra, akik bizalmukkal ajándékoztak meg, és segítettek a kapcsolatok titkainak megértésében azzal, hogy feltárták előttem fájdalmaikat és gondjaikat.
12
Palhegyi.indd 12
2011.06.13. 15:47:39
A PSZICHOTERÁPIA TÜNETEKET KEZEL, ISTEN IGÉJE GYÓGYÍT Én, az Úr, vagyok a te gyógyítód. 2Móz 15,26 A tünetek kezelésére szükség van. Kell a lázcsillapító, a rázókeverék, alkalmanként az orrcsepp is, de még fontosabb antibiotikumot és C-vitamint adni a betegnek, hogy ne szaporodjanak a kórokozók, és szervezete le tudja győzni a betegséget. A kommunikáció zavara, a szereptévesztés, az empátia hiánya – és még sok egyéb – a házasság betegségének tünetei; foglalkozni kell velük. Mégis a legfontosabb: helyreállítani a kapcsolatot az élet és a szeretet forrásával, hogy megszűnjön az ellenségeskedés, és az önzést a szeretet váltsa fel. Kérdés: Milyen szerep jut a pszichológiai felismeréseknek a keresztyén házassággondozásban a Biblia tanítása mellett? Tudomány-e a pszichológia? Ez fontos kérdés, de előbb tisztázzuk ezt: Mi a különbség a pszichológia és a pszichoterápia között? Sokan ugyanis azonosnak tartják ezt a kettőt. Két egyszerű séma segít eligazodni ezekben a kérdésekben. Az első séma arra a kérdésre ad választ, hogy hogyan folyik a munka egy „igazi”, nagy múlttal rendelkező tudományban. természetfilozófia (Hogyan működik a természet?)
természettudomány
technika 13
Palhegyi.indd 13
2011.06.13. 15:47:39
Házunk népe
A természettudományoknak (fizikának, kémiának, biológiának) nagy a tekintélyük. Ezekben a tudományokban úgy kezdődik a kutatás, hogy előzetesen feltételeznek bizonyos összefüggéseket a megismerni kívánt jelenséggel kapcsolatban, más szóval: hipotézist – vagy átfogó hipotézis-rendszert, természetfilozófiát állítanak fel: „ez valószínűleg így és így van”. „De vajon valóban úgy van-e?” Ezt a töprengést követi a rendszeres megfigyelés vagy a kísérletezés, azaz a tevőleges kutatómunka. A kísérlet (és a rendszeres megfigyelés) nem más, mint kérdés a természethez. A természet válaszol: „hipotézised igaz”; vagy: „nem igaz”. Esetleg ez a válasz érkezik: „van benne igazság, de azért módosítanod kell előzetes elképzeléseidet”. A kísérleti eredmény tehát visszacsatol az előzetes elmélethez. Négyszáz évvel ezelőtt felmerült a kérdés: Hátha gömbölyű a Föld? Legalábbis Galileiben fölébredt ez a gyanú, amikor nézte a tengert: Hogy lehet az, hogy amikor még messze van a hajó, csak az árboc csúcsa látszik, amikor pedig közelebb jön, egyre többet látunk belőle, majd az egész hajót? A vízszintes tengertükör talán lehajlik a látóhatár szélén? Megszületett a nagy horderejű hipotézis: Gömbölyű a Föld. Galilei azután fölfedezte látcsövével a Jupiter holdjait. A hipotézis erősödött és bővült: A Föld gömbölyű, mozog, és nem a világ középpontja. Hipotézisét ő maga még nem tudta teljesen bebizonyítani, de a megfigyelt tények, majd később kísérletei a szabadeséssel és a lejtőmozgással kapcsolatban újabb adatokat nyújtottak részletesebb kidolgozásához, mert beleillettek az elméletbe, megerősítették azt. Valójában akkor bizonyosodott be a gömbölyű Föld hipotézise, amikor első ízben körülhajózták. A természettudományok területén nagy vonalakban így halad előre a világ megismerése. Ha pedig alkalmazzuk azt, amit a természettudomány fölfedezett, technikáról beszélünk. Másik, közismert példa: a 19. század második felében született a darwinizmus, vagyis az a monumentális hipotézis-rendszer, amely szerint a fajok egymásból származnak, s ez alól az ember sem kivétel: az ember is az állatvilág tagja. Nyilvánvaló, hogy ezt a feltevést is valamilyen módon be kell bizonyítani. Akik hittek benne (vagy szerettek 14
Palhegyi.indd 14
2011.06.13. 15:47:39
A pszichoterápia tüneteket kezel, Isten Igéje gyógyít
volna hinni), az őslénytani leleteket ennek megfelelően értelmezték. Később sok ilyen leletről derült ki, hogy nincs igazán bizonyító ereje, sőt szándékos csalásokra is fény derült. Tudomásom szerint a darwinizmus hipotézise ma is úgy áll, hogy valóságértéke legalább annyira bizonytalan, mint amennyire biztosnak látszik. Amikor kiderült, hogy néhány esetben a természetes szelekció feltételezése nem nyújt kielégítő magyarázatot a morfológiai (alakbeli) változásokra, mutációk feltételezésével igyekeztek „megmenteni” az evolúció elméletét. Hogy állunk a pszichológiával? Pszichológiának azt a tudományt nevezzük, amely a jelenségek egyik tartományának – a lelki jelenségeknek – a megismerését tekinti feladatának. Ami a természettudományos kutatás területén természetfilozófia, az a pszichológia esetében filozófiai antropológia, ami arra igyekszik válaszolni, hogy kicsoda az ember. A pszichoterápia ennek a tudománynak egyik gyakorlati alkalmazása: a kóros lelki jelenségek gyógyításán fáradozik. A második séma a fenti mintát követve a pszichológia és alkalmazási területeinek összefüggését szemlélteti. A természetfilozófia helyét itt a filozófiai antropológia veszi át, a technikának az alkalmazott pszichológia felel meg. filozófiai antropológia (Kicsoda az ember?)
pszichológia
alkalmazott pszichológia pszichoterápia pszichodiagnosztika neveléslélektan munkapszichológia stb. 15
Palhegyi.indd 15
2011.06.13. 15:47:39
Házunk népe
Ha a 19. század végének és a 20. század első évtizedeinek pszichológia-tudományát vesszük figyelembe, akkor a kutatás tárgyaként ilyen lelki jelenségekkel találkozunk: érzékelés, figyelem, emlékezés, fantáziálás, gondolkodás, akarat, érzelmek stb. De már a 20. század elején megjelennek merőben más fogalmak is, amelyek merőben más ember-szemléletből fakadnak: ösztön, tudattalan, libidó, felettes én, szublimáció és hasonlók. Összefüggést a két fogalmi rendszer között alig találunk. Vajon melyik az „igazi” pszichológia? Már a kutatás kiindulópontját jelentő elméleti feltevésben alapvető különbségek vannak. Különböző emberképből különböző pszichológia fakad. Más pszichológiához jutunk, ha az embert bonyolult gépnek, fejlett állatnak, vagy egyedülállóan szerveződött, aktív-autonóm lénynek tekintjük. A „kicsoda az ember” kérdésre adott különböző válaszok tehát mind különböző hipotézis-rendszerek, melyekből a lelki jelenségek kutatása kiindul; majd a kutatás eredménye visszahat az elméletre ugyanúgy, mint a természet kutatása terén. Nyilvánvaló, hogy a lelki jelenségek kutatásában kevésbé szilárdak a tények, mint a természet kutatásában, hiszen bizonytalanabbak már a feltevések is. (Természetesen ismerünk olyan pszichológiai tényeket is, melyek valóságértékében nem kételkedünk. Piaget kutatási eredményeit az értelmi fejlődésre vonatkozóan az oktatási gyakorlat visszaigazolta: a cselekvés belsővé válásából ered a gondolkodási folyamat. Ezt a felismerést alkalmazzuk, amikor cselekvő szemléltetésből vezetjük le az elvont gondolkodás fejlesztését.) A természettudomány eredményeit a technika alkalmazza. (Például a légmozgások fizikájának ismeretében lehet repülőgépet szerkeszteni.) Ezzel analóg módon a pszichológiai kutatás eredményeinek számos gyakorlati alkalmazása lehetséges. Csoportpszichológiai ismeretek birtokában eredményesebben lehet csoportokkal foglalkozni, legyen az pszichoterápiás önismereti csoport, iskolai osztály vagy akár bibliakör. Természetesen a csoporttal való foglalkozás már nem tudományos kutatás, hanem gyakorlati tevékenység. 16
Palhegyi.indd 16
2011.06.13. 15:47:39
A pszichoterápia tüneteket kezel, Isten Igéje gyógyít
tevékenységek
források
Abban az értelemben tehát, hogy a tudomány tárgya egy jelenségvilág megismerése, nem tudomány a pedagógiai pszichológia, a munkapszichológia, a reklámpszichológia és a pszichodiagnosztika sem (és még sorolhatnánk), hanem mindezek a pszichológiai ismeretek alkalmazásai valamilyen gyakorlati területen. Ezek közé tartozik a pszichoterápia is. Számunkra különösen fontos tisztázni a pszichoterápia fogalmát, jelentőségét, korlátait, forrásait stb., hiszen keresztyén körökben jelenleg e körül sok félreértés halmozódott fel. Hogy világosabban lássuk a pszichoterápia mibenlétét, forrásait és hatókörét, válasszunk ehhez is egy megfelelő analógiát, és vegyük szemügyre az orvosi terápiát. Orvostudomány helyett szívesebben használom az orvoslás szót, hiszen egy gyakorlati tevékenységről van szó. Az orvosi tevékenységnek két fontos része van: a diagnosztika és a terápia. A diagnózis (kórisme) megállapítja, mi baja van a betegnek: a foga fáj-e vagy a csizma szorítja. Ez nem mindegy, mert a diagnózisból következik a terápia (a gyógyítás). A terápia kapcsán a beteg tanácsokat kap: vegyen langyos lábvizet, szedjen be naponta három aszpirint, szívjon friss levegőt, változtasson lakhelyet. Esetleg ki kell vágni valamit a testéből, vagy éppen bele kell tenni valamit. Mindez gyakorlati tevékenység, ami (jó esetben) tudományos felismerésből származik. Vajon az orvosi terápia forrása mindig a tudomány? Nézzük meg az alábbi vázlatot! megfigyelés, tapasztalat
biológiai kutatás
okkult hatások
orvosi terápia jó tanács (életmód, diéta)
gyógyszerelés (természetes, szintetikus)
fizikai beavatkozás (operáció, sugárkezelés stb.)
17
Palhegyi.indd 17
2011.06.13. 15:47:39
Házunk népe
Ezen a vázlaton feltüntettem néhány forrást, közülük az egyik az ember biológiájára vonatkozó kutatás. De ezen kívül léteznek más források is, például az évszázados, esetleg évezredes megfigyelések és tapasztalatok. A kamillateáról már ükanyánk ükanyja is tudta, hogy segít, pedig akkor még senkinek sem volt tudomása azokról a hatóanyagokról (illóolajokról), amelyek kioldódnak belőle, amikor leforrázzuk. De vannak okkult források is, „titkos tudományok” forrásai, melyeknél a biológiai mechanizmus háttérben marad, vagy ismeretlen a mai napig is. Persze az európai ember szükségesnek érzi megjegyezni, hogy ősi kínai vagy indiai tapasztalatok állnak a háttérben. Kínaiak és indiaiak számára ezt nem kell hozzáfűzni, mert az ő kultúrájuk nem természettudományos kultúra. Jellegzetes példája az okkult eredetű gyógyeljárásoknak az akupunktúra. Ismeretes, hogy többféle rendszer is forgalomban van, melyek funkcionális magyarázatai kizárják egymást, mégis mindegyik eredményes. Ezért feltételezhető, hogy itt természetfeletti hatások érvényesülnek. A természetgyóg yászat eredete vagy a tapasztalati vagy az okkult források körébe sorolható; legkevésbé állítható, hogy tudományos megalapozottságú. Mit látunk a tevékenység vagy a terápia oldalán? Az orvos adhat jó tanácsot, s ez adott esetben, ha a beteg megfogadja, elősegítheti a gyógyulást. Felírhat gyógyszert is, melynek hatóanyaga vagy gyógynövénykivonat, vagy szintetikus termék. Beavatkozhat fizikailag is: operál, kihúzza a fogat, behelyezhet pacemakert, protézist, s adhat sugárkezelést. Hasonló vázlaton mutathatjuk be a pszichoterápia forrásait és tevékenységi területeit is. Itt is szerepel a források között a megfigyelés és a tapasztalat. Régi tapasztalat például az, hogy ha valaki elmondhatja, ami a lelkét nyomja, akkor megkönnyebbül. Ezt Freud előtt is tudták, de ő pszichoterápiás módszerré fejlesztette ezt a tapasztalatot. Egy másik forrása a pszichoterápiának a kutatás. Szerepelnek a források között vallást pótló életfilozófiák is. Ehhez hasonlóval az előbbi vázlaton nem találkoztunk. Itt pedig megálla18
Palhegyi.indd 18
2011.06.13. 15:47:39
tevékenységek
források
A pszichoterápia tüneteket kezel, Isten Igéje gyógyít
megfigyelés, tapasztalat
pszichológiai kutatás
vallást pótló életfilozófia
okkult források
pszichoterápia jó tanács (életmódváltozás, én-erősítés stb.)
pszichoanalízis
csoportmódszerek
pszicho-tréningek (meditáció, agykontroll stb.)
píthatjuk, hogy a legtöbb terápiás elmélet ilyen. Ez azt jelenti, hogy nemcsak gyógymódot kínálnak, hanem új világlátást, értékrendet és életcélt is. Egy „vérbeli” pszichoanalitikus számára a pszichoanalízis nemcsak tudományos elmélet és terápiás módszer, hanem vallás is. Emlékezetes számomra a nyolcvanéves Hermann Imre, aki születésnapját ünnepelve elmondta, hogy a kommunista hatalom kijelentette: pszichoanalízis nincs. „Hát akkor én sem vagyok” – emlékezett a neves pszichoanalitikus, kifejezve ezzel, hogy azonosult a pszichoanalízissel. A pszichoanalitikus a pácienst, akit kezel, úgy gyógyítja ki a neurózisából, hogy közben megnyeri őt a „pszichoanalízis-vallásnak”. A klasszikus (freudi) pszichoanalízis mellett elmondhatjuk ezt a mélylélektan modern irányzatairól, sőt a humanista pszichoterápia különféle ágazatairól is. A pszichoterápiás elméletekben általában a bibliai szemlélettől idegen emberképpel és életszemlélettel találkozunk. Vizsgáljuk meg közelebbről ezt a kérdést a pszichoanalízis, a csoportdinamika, majd néhány humanista pszichoterápiás irányzat esetében! A pszichoanalízis 1 Egyik-másik pszichoterápiás iskola igaz tényeket vagy összefüggéseket is föltárt. Ezzel előbbre vitte az ember lelki életének megisme 1 Freud, S.: A mindennapi élet pszichológiája (Somló Kiadás, Budapest, é.n.). 19
Palhegyi.indd 19
2011.06.13. 15:47:39
Házunk népe
rését. Freud például fölfedezte, hogy a tudatos lelki folyamatokon kívül vannak tudattalan lelki jelenségek is. Ez a megállapítás igaz: valóban van tudattalan lelkijelenség-világ. Gyakorlati szempontból pedig azért fontos ez, mert jobban értjük az ember működését, ha ezt tudjuk. De ha teljes egészében magunkévá akarjuk tenni a freudi ideológiát, akkor hamarosan döntenünk kell: keresztyének vagyunk-e vagy freudisták. Ez a kettő ugyanis nem fér össze egymással. A keresztyén hittel minden valóban tudományos gondolatrendszer jól harmonizál. Ebben az esetben azonban nem egy tudományág és egy hitvallás kapcsolódik össze, hanem két – számos ponton összeférhetetlen – világnézet ütközik egymással. A freudista például nem tartja szükségesnek, hogy törődjön a bűnnel, mert hite szerint a páciens pszichés zavarait nem a bűnei okozzák, hanem a tudattalanba szorult lelki traumák. A freudi pszichoanalízis azáltal könnyít a bűntudaton, hogy tagadja a bűn romboló valóságát, helyette a gyerekkori traumatikus élményeket teszi felelőssé, ha lelki zavarral találkozik. Ezeket a traumákat igyekszik feltárni, azaz a tudattalan homályából a tudatosság világosságára hozni, hogy a neurotikus páciens számára kezelhetőkké váljanak. József Attilának is része volt pszichoanalitikus kezelésben. Így vall erről: Atyát hívtál elesten, embert, ha nincsen Isten. S romlott kölkökre leltél pszichoanalízisben. Föltárták a gyermekkorát, ráleltek a „romlott kölkökre”, de őt ez nem szabadította meg. Ugyanebben a versben írja ezt is:
„romlott kölök” 20
Palhegyi.indd 20
2011.06.13. 15:47:39