Kalauz a bibliai lelkigondozáshoz
KALAUZ A BIBLIAI LELKIGONDOZÁSHOZ
(1Thesszalonika 5,11)
P������� F�����
© 2015 Pálhegyi Ferenc Magyarországi felelõs kiadó: Keresztyén Ismeretterjesztõ Alapítvány 1135 Budapest, Béke utca 35/A Tel.: 3507201 www.kiakonyvek.hu
Felelõs kiadó: Monty Taylor Borító és tördelés: Mandulavesszõ Szociális Szövetkezet, Lengyel Borítókép: Pálhegyi Dániel és Pálhegyi Máté Minden jog fenntartva. A könyv bármely részének felhasználásához vagy sokszorosításához a kiadó elõzetes írott engedélye szükséges, kivéve rövid idézeteket folyóiratokban vagy elemzõ cikkekben.
ISBN 9786155446016 Keresztyén Ismeretterjesztõ Alapítvány Budapest, 2015
TARTALOMJEGYZÉK PROLÓGUS� BIBLIAI LELKIGONDOZÁS ÉS VILÁGI PSZICHOTERÁPIA��
Ki végezhet bibliai lelkigondozást?13 Mit kezdjen a pszichológiai ismeretekkel az, aki a lelkigondozást bibliai módon akarja végezni?14 A KERESZTYÉN ÉLET ALAPOZÁSA�� A KERESZTYÉN IDENTITÁS, MINT LELKIGONDOZÓI PROBLÉMA��
Istenhez vezetõ út a klasszikus irodalomban21 Istenhez vezetõ út napjainkban21 Az identitás (önazonosság) jelentése és tartalma24 A keresztyén identitás jellemzõi26 ÉLETVITEL ISTEN NÉLKÜL�� A PSZICHÉS PROBLÉMÁK KELETKEZÉSE��
Mi a szív?39 ÉLETVITEL ISTENNEL��
Kegyelembõl élünk44 A keresztyén életvitel púpos teve és troli modellje45 A LELKIGONDOZÁS ÚTJAI ÉS TÉVÚTJAI��
Az egyik tévút a rajongás52 A másik tévút: hívõ élet emberi erõvel 54
5
Az ember megváltozásának útja a viselkedést alakítók (J. E. Adams) szerint55 Az ember megváltozásának útja a bibliai lelkigondozás szerint56 MIÉRT VAN SZÜKSÉGÜNK GYÜLEKEZETRE?�� LÉLEGZÉS ÉS TÁPLÁLKOZÁS�� A LELKIGONDOZÓI BESZÉLGETÉS��
A lelki erõtér67 A lelkigondozó attitûdje68 A lelkigondozói beszélgetés etikája70 A beszélgetés külsõ körülményei72 Megtérésre segítõ beszélgetés73 Szenvedélybetegek lelkigondozása75 Okkult megkötözöttek lelkigondozása75 MIT TEHET A GONDOZOTT SAJÁT LELKI EGÉSZSÉGÉÉRT ÉS FEJLÕDÉSÉÉRT? �� EPILÓGUS�� MELLÉKLETEK�� ÚTMUTATÓ A CSENDESÓRÁHOZ�� A LELKIGONDOZÓI BESZÉLGETÉS ÁBÉCÉJE��� AJÁNLOTT OLVASMÁNYOK���
6
PROLÓGUS
Ez a kis könyv elsõsorban nem szakembereknek készült, hanem mindazoknak, akik keresztyén gyülekezeteinkben felelõsséget éreznek és vállalnak hívõ testvéreik lelki egészsége és hitbeli fejlõdése iránt. Valójában minden újjá született keresztyénnek szól, mert Isten mindegyik gyermeke tartozik azzal, hogy óvja és táplálja a többieket, ébressze az alvókat, bátorítsa a csüggedõket, erõsítse azokat, akik halófélben vannak (Jel 3,2). Az a meggyõzõdésünk, hogy a gyülekezeti lelkigondozás mindannyiunk szívügye kell legyen. Az újszülött egészsége és fejlõdése sem csupán a gyermekorvosra tartozik, hanem elsõsorban a szülõkre; a gyermek lelki fejlõdéséért sem csak a pedagógusok felelõsek, hanem a szülõk, a rokonok és a barátok is. Erre a pásztori lelkületre minden korban szükség volt, napjainkban azonban különös hangsúllyal kell fölhívnunk rá a figyelmet. Isten ellen sége, az Õsi Kígyó, mindig arra törekedett, hogy gyengítse és elaltassa Jézus Krisztus követõit, és elvonja õket alapvetõ feladatuktól. Tevékeny ségének alapja mindig a hazugság (Urunk a hazugság atyjának nevezi õt Jn 8,44), de taktikája és ideológiája idõrõl idõre változik. Néhány évtizeddel ezelõtt materialistaateista agymosásban volt részünk. Az számított korszerûnek és haladónak, aki nem hitt Istenben és a 7
Kalauz a bibliai lelkigondozáshoz
transzcendens világ létezésében, hanem minden jelenséget a természettu dományok módszereivel és eszközeivel igyekezett megmagyarázni. Ma már ezen túl vagyunk mondják sokan. Ma az emberek jelentõs része hisz valamilyen istenben, aki lehet személyes, de akár személytelen is. Szívesen fogad minden olyan eszmét, amely spirituális erõk hatásaként értelmezi a jelenségeket, de közben elutasítja azt a nézetet, hogy egyedül a Bibliában önmagát kijelentõ Isten tartja fenn és igazgatja a világot. Azt pedig végképp túlhaladott eszmének tartják, hogy egyedül Jézus Krisztus által juthatunk el az Atyához, vagyis az õ váltságmûve által kaphatunk örök életet. Sokak hite szerint a keresztyénség legfeljebb az út Istenhez, ugyanígy Istenhez vezet az iszlám, a buddhizmus, a sintoizmus vagy a New Agefilozófia is. Ezzel érvénytelenné teszik Jézus Krisztus kijelentését: Én vagyok az út, az igazság és az élet; senki sem mehet az Atyához, csakis énáltalam. (Jn 14,6) Ennek a korunkban népszerû eszmei sokszínûségnek gyakorlati követ kezményei vannak emberi kapcsolatainkban és erkölcsi magatartásunkban is. Ha a hit és az igazság relatív, akkor relatív az erkölcs is. Ezért nem az kelt feltûnést, aki csaló és garázda, hanem az, aki hûséges a társához, aki ragaszkodik a családi élethez, aki nem öli meg a magzatát, aki képes jót tenni akkor is, ha nincs belõle anyagi haszna. és Bibliai képpel élve: ma sötétség uralja társadalmunk életét. nemzedék ez. Istentõl: helyette pénz, komfort és siker bálványtól remél jövõt, boldogságot és boldogulást. , mert amit a Teremtõtõl kapott a szeretet és a hûség kötõanyagával épített emberi kapcsolatait (férfi és nõ szerelmét és házasságát, az egymást támogató és építõ barátságot és testvérséget) , pozdorját sem érõ, mulandó és személytelen élvezetekre cseréli. Úgy véli: joga van az elkötelezettség felbontásához (tömérdek a válás), magzatainak elpusztításához, a gyerekek intézményesített (családból kirekesztett) neveléséhez, a homoszexuális szerelemhez , amely ben nem fogan gyermek, és amelybõl nem fakad sem anyaság, sem apaság. Vagyis rövidlátó módon jogot formál arra, hogy elpusztítsa a természeti 8
Prológus
környezettel együtt saját szociális környezetét is (a házasságot és a családot), és nem veszi észre, hogy ezzel önmagát pusztítja el. Ebben a sötétségben nagy szükség van keresztyénekre, akiket nem vakít meg a korszellem, mert egészséges a hitük. Testileg azok az emberek egészségesek, akiknek jól mûködik az immun rendszerük, és ezért ellen tudnak állni az ártó hatásoknak. Ez az összefüggés lelki életünkben is érvényes. Az egészséges hit képes ellenállni korunk ártalmas hatásainak: az önzés elfogadásából fakadó romboló eszméknek. Pál apostol ezt így írja: Vegyétek fel mindenképpen a hit pajzsát, amellyel kiolthatjátok a gonosznak minden tüzes nyilát. (Ef 6,16) Miután Darwin és Freud elméleteit követve elfogadtuk, hogy az ember is ösztönlény, mint az állat, legalizáltuk az önzést is: a többi ember arra való, hogy az szükségle teimet kielégítse. Ezzel kimondtuk a halálos ítéletet elkötelezett kapcsolataink ra így a házasságra is. A megunt feleséget vagy férjet le lehet cserélni. Gyermeket is azért vállalunk, hogy örömünk teljék benne. Persze kiderül, hogy teher is a gyermek, ezért a nevelését átengedjük az intézményeknek: óvodának és iskolának. Ugyanakkor a meleg párok követelik, hogy joguk legyen , figyelmen kívül hagyva, hogy örökbe fogadni gyereket ezzel megsértik a gyermek jogát az egészséges pszichoszexuális fejlõdéshez. Hol tehetünk szert egészséges hitre? A rövid válasz: a jól mûködõ emberi kapcsolatokban: a családban és a keresztyén gyülekezetben. Ha ezeket elpusztítjuk, tönkretesszük az életünket is. A a születés pillanatától kezdve a kirepülésig elfogadást, megértést és önfeláldozást kapunk a szüleinktõl (ha a család valóban mûködik!) egy szóval . Keresztyén pszichológusok (Campbell, Chapman) ezt így fejezik ki: a szülõk feltöltik a gyerek hogy azután õ is képes legyen szeretetet adni másoknak. A (ha az valóban Krisztus testének része, nem csupán kulturális intézmény) részesei lehetünk a Jézus Krisztussal való közösség nek, mert az õ Igéjével táplálkozhatunk, tõle származó tanításban része sülünk, együttesen is megszólíthatjuk és imádhatjuk õt és eközben 9
Kalauz a bibliai lelkigondozáshoz
egymás számára is adhatjuk azt, amit tõle kaptunk: megbocsátást, hûséget, szeretetet egyszóval A keresztyén család és a keresztyén gyülekezet ugyanannak a gyógyító és lelki fejlõdést adó közösségnek két formája. A jól mûködõ gyülekezet családias , a keresztyén család pedig gyülekezetként mûködik, ha a fõhelyet Krisztus foglalja el, és ezért a családi programok is Hozzá igazodnak: igeolvasás, imádság, egymás intése és bátorítása. Az ilyen családban az anyagiakkal való gazdálkodás is ennek megfelelõen alakul: nem aggódnak, hanem dolgoznak és imádkoznak, javaikból pedig juttatnak másoknak is. A házassággal és a családdal foglalkozó írásaim után most ez a kis könyv a gyülekezeti lelkigondozáshoz kíván útmutatást adni a gyülekezet minden újjászületett tagjának. Ha lelkihitbeli problémánk van, lelkigondozóhoz fordulhatunk: lel kipásztorhoz vagy olyan keresztyén testvérhez, akinek egészséges és érett a hite. Az asztmában szenvedõ ember orvoshoz fordul segítségért, de a gyógyulásához tiszta levegõre is szüksége van. Ezt a tiszta levegõt adhatja meg a jó légkörû keresztyén gyülekezet, a hívõ keresztyének életközege. felé fordítja a hívõket: A Biblia tanítása ♦ Békességben éljetek egymással. (Mk 9,50) ♦ Szeressétek egymást. (Jn 13,34) ♦ „Legyetek egymás iránt gyengédek, a tiszteletadásban egymást megelõzõk. (Róm 12,10) ♦ „Fogadjátok be tehát egymást.” (Róm 15,7) ♦ „Szeretetben szolgáljatok egymásnak.” (Gal 5,13) ♦ „Egymás terhét hordozzátok.” (Gal 6,2) ♦ „Legyetek egymáshoz jóságosak, irgalmasak, bocsássatok meg egymásnak. (Ef 4,32) ♦ „Vigasztaljátok tehát egymást.” (1Thessz 4,18) ♦ „Építse egyik a másikat.” (1Thessz 5,11)
10
BIBLIAI LELKIGONDOZÁS ÉS VILÁGI PSZICHOTERÁPIA
Sokan vélekednek úgy, hogy a bibliai lelkigondozás a pszichoterápia egyik speciális ága. Csupán abban különbözik a világi pszichoterápiától, hogy az egyház keretei között végzik, és ebbõl fakadóan többet idézik a Bibliát is a szokásosnál fõleg pszichológiai összefüggések szemléltetésére. A terapeuta mint minden hozzáértõ arra törekszik, hogy felismerje kliense lelki zavarainak pszichés gyökereit, hogy ennek megfelelõen tervezze és végezze gyógyító munkáját. Az eredményes gyógyításhoz tehát elsõsorban pszichológiai képzettségre van szükség, és csak másodsorban bibliaismeretre vagy teológiai mûveltségre. Alighanem ez a vélekedés az oka annak, hogy egyre több lelkipásztor vesz részt pszichológiai képzésben, mert teológiai tudását kevésnek érzi az eredményes lelkigondozáshoz. Ezzel szemben úgy vélem, hogy a bibliai lelkigondozás és a világi pszichoterápia között lényegi különbségek vannak. A különbség nagyjából olyan, mint (egy elterjedt hasonlattal élve) a teológia és a geológia között fennálló különbség: ég és föld. Roland Antholzer ábrája ezt így szemlélteti: pszichoterápia
lelkigondozás
emberközpontú
Krisztusközpontú
11
Kalauz a bibliai lelkigondozáshoz
Az ember illetve Krisztusközpontúsággal összefüggésben Antholzer szerint az alábbi konkrét különbségek adódnak: A pszichoterápia ♦ emberektől származik, ♦ emberi módszerek által valósul meg, ♦ célja az autonóm ember kibontakoztatása vagy helyreállítása. A bibliai lelkigondozás ♦ Istentől származik, ♦ Isten Igéje és ereje által valósul meg, ♦ célja Isten dicsősége. Más szavakkal: Isten munkájának meg valósulása az ember életében. Minden keresztyén misszió célja: az emberek kerüljenek közelebb Istenhez. Nem vonom kétségbe, hogy a világi pszichoterápia hasznos: a betegnek oldódik a szorongása, csökken a depressziója, javul az önértékelése stb. De a keresztyén misszió (így a lelkigondozás is) ennél többet akar elérni: a segítséget kérõ ember kerüljön közelebb Istenhez. Ha még nem ismeri õt, ismerje meg; ha már ismeri, kerüljön bensõséges közösségbe vele. Ha fogorvoshoz, belgyógyászhoz vagy bármilyen szakorvoshoz megyek, fontosabb számomra, hogy az illetõ jó szakember legyen és lelkiismerete sen végezze a munkáját, mint az, hogy az illetõ hívõ keresztyéne. De ha lelkigondozásra van szükségem, mert nehéz hitbeli kérdésekkel vagy alapvetõ életproblémákkal küszködöm: rám szakadtak a bûneim; nem vagyok biztos abban, hogy Isten elfogadotte gyermekének; elveszítettem a reményemet az örök életben; vagy súlyos önértékelési és társkapcsolati válságba kerültem (semmit sem érõ féregnek érzem magam, elhagyott a társam, elfordultak tõlem a gyerekeim stb.) csakis újjászületett keresztyén ember által kaphatok valódi segítséget.
12
Bibliai lelkigondozás és világi pszichoterápia
K� �������� ������� ��������������? Fontos etikai szabály, hogy pszichoterápiát csak arra kiképzett szakem berek végezhetnek. Ezzel lehet kiszorítani errõl a területrõl a hozzá nem értõ sarlatánokat és a csalókat. A bibliai lelkigondozás esetében azonban más a helyzet. A lelkigondozás valamilyen mértékben minden érett keresztyén ember feladata. Jézus Krisztus gyülekezetének tagjai szeretik egymást és felelõsek egymásért. Ezt a kérdést a testvérgyilkos Káin teszi fel: Talán õrzõje [pásztora] vagyok én a testvéremnek? (1Móz 4,9) A bibliai válasz erre a kérdésre: . Larry Crabb, jeles keresztyén lelkigondozó, aki maga is képzett pszi chológus, ezt írja: A képzett pszichoterapeuták hasznos munkáját ugyan olyan jól vagy még jobban elláthatnák a szakképzetlen, de érett személyiségû emberek, akik jól viszonyulnak másokhoz. Kiket tekinthetünk érett személyiségû embereknek? Nyilván nem azokat, akik már elég idõsek, akik sok tapasztalatra tettek szert, akik diplomát szereztek, akik bibliai elvek alapján élnek és megfelelnek minden elvárásnak a gyülekezetben, akiknek példás a viselkedése, akik buzgók a szolgálatban Sorolhatnánk még tovább. Mindezek tiszteletre és elismerésre méltó tulajdon ságok; sõt, kívánatos lenne, ha gyülekezeteink tagságát többségükben ilyen emberek alkotnák. Crabb szerint az érett személyiségû emberek jól viszo nyulnak másokhoz , vagyis nem egocentrikusak, hanem empátiásak; nem önzõk, hanem készek adni (idõt, figyelmet, gondoskodást, vagyis önmagukat); akikben az az indulat van, amely Krisztus Jézusban is megvolt: nem önteltek, hanem alázatosak, és engedelmesek az Atyának mindhalálig (Fil 2,5). keresztyénként Ahhoz tehát, hogy újjászületett és elkötelezett, azaz alkalmasak legyünk mások lelkigondozására, elsõsorban az szükséges, hogy 13
Kalauz a bibliai lelkigondozáshoz
ismerjük a Bibliát és ápoljuk a kapcsolatunkat az Úrral (legyen intenzív imaéletünk). Emellett hasznos lehet, ha a lelkigondozónak pszichológiai tudása is van, és kész idõt és energiát szánni a tanulásra. (Könyvünk mellékletében ezért ajánlunk ismereteinket is bõvítõ keresztyén irodalmat.) M�� ������� � ������������� ������������ ��, ��� � �������������� ������� ����� ������ �������? Vesse el mindenestõl, mint haszontalan holmit? Ezt teszi néhány ismert keresztyén lelkigondozó, például Jay Adams, Els Nannen, John Mac Arthur. Ezt semmiképpen sem tartom helyes hozzáállásnak. Inkább Larry Crabb és Roland Antholzer véleményét tartom igeszerûnek és ésszerûnek. Õk lelkigondozói tevékenységüket bibliai elvekre építik, de az Igének alávetve felhasználják azokat a pszichológiai felismeréseket is, amelyeket a tapasztalat igazol, és a Biblia tanításával nem állnak ellentétben. Mindketten jól képzett pszichológusok, de lelkigondozói tevékenységüket nem a pszichológiára, hanem a Biblia tanítására építik. Antholzer szemléletét az alábbi ábra mutatja be: Pszichológiai tudás
Tapasztalati emberismeret
Bibliaismeret
Lelkigondozó
14
Gondozott
Bibliai lelkigondozás és világi pszichoterápia
A pszichológiai tudást és a tapasztalati emberismeretet a bibliaismeret szûrõjén áteresztve kell alkalmaznunk. Az erre utaló bibliai alapelvet az 1Thessz 5,21 22 fogalmazza meg: Mindent vizsgáljatok meg: a jót tartsátok meg, a gonosz minden fajtájától tartózkodjatok. Ne felejtsük el, hogy lelkigondozás a keresztyén gyülekezetek minden korszakában volt, már az apostolok idejében is. Errõl tanúskodnak az apostoli levelek. De a pszichológia, mint önálló tudomány, és az arra épített pszichoterápiás tevékenység alig több mint százötven éve létezik. Ezért érdemes feltenni ezt a kérdést: biztosabban helyreálle a lelki egészsége annak a keresztyén hívõnek, aki napjainkban egy pszichológiailag képzett lelkigondozótól kap segítséget, mint az elsõ századok vagy akár a reformáció, a pietista mozgalom vagy a puritanizmus korában élõ hívõ emberé, akivel pszichológiailag képzetlen, de biblikusan gondolkodó, érett személyiségû lelki vezetõk foglalkoztak? Félreértés ne essék: senkit sem akarok lebeszélni arról, hogy a pszichológiában képezze magát, de tartsa szem elõtt: a bibliai lelkigondozásban a mester az Ige; mellette a pszichológia a kisinas lehet, akinek az a dolga, hogy a mester keze alá dolgozzék.
Mindezek mellett azt is tudomásul kell vennünk (az elmondottakkal látszólag ellentétben), hogy a pszichiátriai betegségek kezelése a pszi chiáterek és a klinikus pszichológusok kompetenciája, nem a lelkipásztorok és a laikus lelkigondozók feladata. Jézus Krisztus befogadása az életünkbe nem zárja rövidre az érzelmi gyógyulás útját írja Seamands,1 hangsúlyozva ezzel, hogy a lelki traumák okozta sebekkel foglalkozni kell. Ez érvényes a pszichiátriai betegségekre is azzal a kiegészítéssel, hogy az azokban szenvedõket pszichiáterhez kell irányítani. 1 Seamands, D.:
. Harmat, 2004.
15
Kalauz a bibliai lelkigondozáshoz
A lelkipásztor attól nem lesz jobb lelkipásztor, ha pszichiáterré vagy pszichológussá képezteti magát. Pszichológiai mûveltséggel felszerelve is lelkipásztorként kell szolgálnia (hiszen ez a küldetése!); munkaeszköze a Biblia, lelki vezetõje a Szentlélek. A pszichotikusok kezelését pedig engedje át a pszichiátereknek. Amint már hangsúlyoztam: ez a könyv elsõsorban gyülekezeteink tagjainak készült, akiknek felelõsséget kell érezniük egymás iránt, és segíteniük kell egymást a keskeny úton való haladásban. Ha teológiai és pszichológiai mûveltségre is szert tesznek, azt az Ige tanításának rendeljék alá.
16
A KERESZTYÉN ÉLET ALAPOZÁSA
Péter apostol felszólítja a hívõket: Épüljetek fel lelki házzá. (1Pt 2,5a) Ennek az épületnek az alapja maga Jézus Krisztus (1Pt 2,4 8), és vele együtt mindaz, amit az õ személye jelent: a megváltás és a keresztyén életvitel, amely az õ irányítása (vezetése) alapján történik. Annak, hogy az életünk Isten akarata (Lelkének vezetése) szerint történjék, Pál apostol három feltételét írja le: Szánjátok oda testeteket [magatokat] élõ és szent áldozatul, amely tetszik az Istennek; és ne igazodjatok e világhoz, hanem változzatok meg értelmetek megújulásával, hogy megítélhessétek: mi az Isten akarata, mi az, ami jó, ami neki tetszõ és tökéletes. (Róm 12,1 2) Eszerint Isten akaratának felismeréséhez arra van szükség, hogy a) Adjuk át magunkat az Úrnak: fogadjuk el õt életünk Urának. b) Ne igazodjunk a világhoz: a világ értékrendjéhez és erkölcséhez. c) Engedjük, sõt kérjük, hogy Isten Igéje alakítsa át (újítsa meg) a gondolkodásunkat. A keresztyén ember megújult gondolkodása (meggyõzõdésem szerint) három pilléren nyugszik: 1. Elsõsorban azon, hogy egyedül a Biblia alapján igyekszik megismerni Istent: nem mesék, filozófiák és misztikus élmények segítségével. 2. Isten Igéje tanítja meg arra is, hogy kik vagyunk mi, emberek. 3. Végül saját magáról is az Ige fényében gondolkodik: ki vagyok én? 17
Kalauz a bibliai lelkigondozáshoz
A keresztyén gondolkodás három meghatározója eszerint: I. Istenkép II. Emberkép III. Identitás A Biblia istenképét J.I.Packer: könyve tárgyalja 2 hitelesen. Itt csupán arra szeretnék rámutatni, hogy sokan még magukat keresztyén embernek vallók is úgy gondolnak Istenre, mintha õ valami féle földöntúli szolgáltató lenne. (Erre a kérdésre késõbb címû részben még visszatérek.) A Biblia emberképét c. könyvemben igyekeztem bemutatni.3 Isten minket is a föld porából teremtett, mint minden más élõlényt is. Az ember abban egyedülálló más teremtményekkel szemben, hogy a Teremtõ a maga képére alkotta õt, vagyis önmaga , és uralma alá rendelte a természetet. (1Móz 1,27 28) Most a keresztyén identitás kérdését vázoljuk fel, mint alapvetõ lelkigondozói problémát.
2 J.I.Packer: 3 Pálhegyi F.:
. Harmat, 1994. . KIA, 2013.
18
A KERESZTYÉN IDENTITÁS, MINT LELKIGONDOZÓI PROBLÉMA Sok újszülött keresztyén nincs tisztában azzal, hogy mivé lett azáltal, hogy elfogadta Jézus Krisztust Megváltójának és élete Urának. A Biblia tudomására hozza, hogy õ mostantól (megtérésétõl) fogva , , . Tudnia kell azt is, hogy milyen lehetõségeket, reménységet, kiváltságokat (a szolgálat és olykor a szen vedés kiváltságát is) tartalmaznak ezek a fogalmak az õ számára. Fontos, hogy azok, akik támogatják õt bontakozó hitéletében, megerõsítsék mindebben. Ezért van nagy jelentõsége annak, hogy minden hívõ keresz tyén épüljön be egy keresztyén gyülekezetbe. , Mielõtt azonban kifejtenénk, hogy mit jelent és válni, azt kell hangsúlyoznunk, hogy aki elfogadta Jézus Krisztust Megváltójának, az minden egyéb elõtt . Napjaink keresztyén, evangélizációs célú irodalmában gyakran találko zunk egy ábrával: Isten és az ember között áthidalhatatlan, mély szakadék tátong a bûn szakadéka. Az ember hiába igyekszik, nem tud átkelni a szakadékon. Pedig ott, ahol van, a biztos halál vár rá: Isten bûnt gyûlölõ haragjának tüze elpusztítja azt, aki nem kel át a szakadékon. Nem lehet hidat verni sem erkölcsös élettel, sem filozófiával, sem buzgó vallásosság gal. Az elveszett embert maga Isten menti meg: Jézus Krisztus keresztjét fekteti át a szakadékon, mint biztos és erõs hidat. Jézus Krisztus azért lett emberré, azért szenvedett és halt kereszthalált, hogy mi ha hiszünk Benne bûnbocsánatot nyerjünk és megmeneküljünk az örök haláltól. 19
Kalauz a bibliai lelkigondozáshoz
ISTEN
Áthidalhatatlan távolság
A keresztyén identitás elsõ megfogalma zása tehát ez: . Az elve szett bárányból, akit megtalált a Pásztor, Isten gyermeke lett. Az elveszett ember ábrázolását elképzelhet jük úgy is, hogy Isten fönt van az égben, elérhetetlen magasságban, mi pedig lent a földön, a bûn mocsarában. Nincs olyan emberi eszköz, amely kiemelhetne a mocsárból és feljuttathatna Istenhez, az égbe. Ezt szemlélteti a bal ábra. Az ábrán a felfelé törõ nyilak az ember hiábavaló próbálkozásait jelentik: erkölcsös élet, keleti és modern filozófiák, vallásos buz galom. Napjainkban sokan sze retik idézni Weöres Sándor ISTEN gondolatát:
Kétségtelen, hogy ez szép, biztató, humanista gondolat. De humanista nem keresztyén. Valóban vannak bennünk létrák , amelyeken igyekszünk föl kapaszkodni az égbe . Ilyenek a már említett, nyilakkal ábrázolt törekvések. De észre kell vennünk, hogy ezek közül egyik sem ér föl az égig , azaz Istenhez. Isten olyan magasan van fölöttünk, hogy nem vagyunk képesek felérni hozzá. A fölfelé törekvõ nyilak az elképzelt bennünk lévõ létrákat jelentik. Jézus Krisztus kereszthalála nyitotta meg számunkra a mennybe vezetõ utat. Jézus mondta: Senki sem mehet az Atyához, csakis énáltalam. (Jn 14,6) 20