Kom2 1 20 by KIA

A Biblia ismerete II.: Józsué – 2Krónikák

A BIBLIA ISMERETE KOMMENTÁRSOROZAT II. JÓZSUÉ – 2KRÓNIKÁK

JOHN F. WALVOORD ROY B. ZUCK

Originally published in English under the title: The Bible Knowledge Commentary Copyright 1983 SP Publications, Inc. The Bible Knowledge Commentary Translated and published by permission All rights reserved. Magyarországon kiadja a Keresztyén Ismeretterjesztő Alapítvány A Member of Entrust 1135 Budapest, Béke utca 35/A Tel.: 350-7201 E-mail: info@kiakonyvek.hu www.kiakonyvek.hu Felelős kiadó: Monty Taylor Fordította: Hargitai Róbert és Köves Gábor Szaklektor: Czövek Tamás A fordítás és a kiadás a kiadó engedélyével történt. Minden jog fenntartva. A könyv bármely részének felhasználásához vagy sokszorosításához a kiadó előzetes írott engedélye szükséges, kivéve rövid idézeteket folyóiratokban, elemző cikkekben. ISBN 978 963 04 8931 7 ISBN 978 963 04 8933 II. K

Keresztyén Ismeretterjesztő Alapítvány Budapest, 1999 Újranyomtatás, 2012

Szerkesztők: John F. Walwoord, A.B., M.A., Th.M., Th.D., D.D., Litt.D. Chancellor and Minister at Large Professor of Systematic Theology, Emeritus Dallas Theological Seminary Roy B. Zuck, A.B., Th.M., Th.D. Vice-President for Academic Affairs Academic Dean Professor of Bible Exposition Editor, Biblioteca Sacra Dallas Theological Seminary Lektorok: Ószövetség: Kenneth L. Barker, A.B., Th.M.,Ph.D. Executiv Director, NIV Translation Center (A Ministry of International Bible Society) (Formerly Chairman and Professor of Old Testament Studies, 1968-1981, Dallas Theological Seminary) Eugene H. Merrill, A.B., Th.M., Ph.D. Professor of Old Testament Studies Dallas Theological Seminary Újszövetség: Stanley D. Toussaint, A.B., Th.M., Th.D. Chairman and Senior Professor of Bible Exposition Dallas Theological Seminary Szerzők: Walter L. Baker, A.B., Th.M. Associate Professor of World Missions Abdiás Craig A. Blaising, B.S., Th.M., Th.D. Assistant Professor of Systematic Theology Malakiás J. Ronald Blue, A.B., Th.M. Chairman and Associate Professor of World Missions Habakuk

Sid S. Buzzell, B.S., Th.M., Ph.D. Adjunct Teacher in Christian Education Pastor, Westlake Bible Church, Austin, Texas Példabeszédek Donald K. Campbell, A.B., Th.M., Th.D. Executive Vice President, Professor of Bible Exposition Józsué Robert B. Chisholm, Jr., A.B., M.Div., Th.M., Th.D. Assistant Professor of Semitics and Old Testament Studies Hóseás, Jóel Thomas L. Constable, A.B., Th.M., Th.D Director of D.Min. Studies, Associate Professor of Bible Exposition 1 és 2 Királyok Jack S. Deere, A.B., Th.M., Th.D. Assistant Professor of Semitics and Old Testament Studies 5 Mózes, Énekek éneke Charles H. Dyer, A.B., Th.M. Vice President Associate Professor Washington Bible College, Capital Bible Seminary Lanham, Marvland Jeremiás, Jeremiás siralmai, Ezékiel Gene A. Getz, A.B., M.A., Ph.D. Adjunct Teacher in Pastoral Ministries Pastor, Fellowship Bible Church North, Plano, Texas Nehémiás Donald R. Glenn, B.S., M.A., Th.M. Professor of Semitics and Old Testament Studies Prédikátor John D. Hannah, B.S., Th.M., Th.D. Chairman and Professor of Historical Theology 2Mózes, Jónás, Zofóniás Elliott E. Johnson, B.S., Th.M., Th.D. Associate Professor of Bible Exposition Náhum

F. Duane Lindsey, A.B., B.D., Th.M., Th.D. Registrar and Assistant Professor of Systematic Theology 3 Mózes, Bírák, Haggeus, Zakariás John A. Martin, A.B., Th.M., Th.D. Assistant Academic Dean Director of Summer School, Assistant Professor of Bible Exposition Ezsdrás, Eszter, Ézsaiás, Mikeás Eugene H. Merrill, A.B., M.A., M.Phil., Ph.D. Associate Professor of Semitics and Old Testament Studies 4Mózes, 1 és 2Sámuel, 1 és 2Krónikák J. Dwight Pentecost, A.B., Th.M., Th.D. Professor of Bible Exposition, Emeritus Dániel John W. Reed, A.B., M.A., M.Div., Ph.D. Chairman and Professor of Pastoral Ministries Ruth Allen P. Ross, A.B., Th.M., Th.D., Ph.D. Chairman and Professor of Semitics and Old Testament Studies 1Mózes, Zsoltárok Donald R. Sunukjian, A.B., Th.M., Th.D., Ph.D. Associate Professor of I’astoral Ministries Ámósz Roy B. Zuck, A.B., Th.M., Th.D. Academic Dean Professor of Bible Exposition Jób * Mindegyik szerző jelenleg tanít vagy korábban tanított a Dallasi Teológián.

TÉRKÉPEK, TÁBLÁZATOK ÉS ÁBRÁK JEGYZÉKE Héber, görög betűk és mértékegységek 14-15 Az ószövetségi történelem áttekintése 16 Kánaán a honfoglalás idején 31 Az öt király veresége 55 Az izráeli törzseknek kisorsolt föld 64 Izráel bírái 88 Kánaán a bírák korában 90 Izráel süllyedő spirálja a bírák idejében 99 A bírák és az elnyomók 101 Debóra és Bárák csatája 107 Néhány pogány isten és istennő, melyet az Izráel körül élő népek tiszteltek 122 A szövetség ládájának útja 129 Sámuel városai 182 Izráel Saul uralkodása alatt 188 Nér, Kís, Abnér és Saul 191 Dávid családfája Ábrahámtól 194 Dávid menekülése Saul elől 198 Dávid családja 211 Dávid birodalma 214 Cádók és Ebjátár ősei 219 Dávid kiváló vitézei 238-239 Salamon 12 kerülete és a környező népek 264 Salamon templomának alaprajza 270 Jeruzsálem a királyok korában 278 Arám királyai a Királyok első és második könyvében 283 Júda és Izráel királyai, valamint a fogság előtti próféták 290-291 Illés útjai 305 Isten Illés és Elizeus által véghezvitt csodái 333 Ataljá királynő családfája 360 Júda utolsó öt királya 395 A léviták Józs 21-ben és 1Krón 6-ban fölsorolt városai 419 A Roboám által megerősített tizenöt júdai város 458

TARTALOM Előszó Előszó a magyar kiadáshoz A héber és görög betűk átírása Bibliai mértékegységek

11 13 14 15

Józsué könyve Bevezetés Vázlat Magyarázat Bibliográfia

19 21 23 88

A bírák könyve Bevezetés Vázlat Magyarázat Bibliográfia

85 88 89 142

Ruth könyve Bevezetés Vázlat Magyarázat Bibliográfia

145 149 150 165

Sámuel első könyve Bevezetés Vázlat Magyarázat Bibliográfia

169 170 172 204

Sámuel második könyve Bevezetés Vázlat Magyarázat Bibliográfia

207 207 208 242

A királyok első könyve Bevezetés Vázlat Magyarázat Bibliográfia

245 249 250 324

A királyok második könyve Bevezetés Vázlat Magyarázat Bibliográfia

327 327 328 400

A krónikák első könyve Bevezetés Vázlat Magyarázat Bibliográfia

403 406 408 446

A krónikák második könyve Bevezetés Vázlat Magyarázat Bibliográfia

451 451 452 497

ELŐSZÓ A Biblia ismerete kommentársorozat (The Bible Knowledge Commentary) olyan Szentírás-magyarázat, amelyet kizárólag a Dallasi Teológia tanárai írtak és lektoráltak. Elsősorban lelkipásztoroknak, lelki munkásoknak, bibliatanítóknak és a Bibliát olvasó olyan laikusoknak készült, akik nem elégednek meg a Szentírás felületes olvasásával, hanem szeretnének kézhez kapni egy rövid és megbízható, az egész Bibliát átfogó kommentárt. Miért van szükség egy újabb bibliai kommentárra, amikor már eddig is olyan sok van forgalomban? (Magyar nyelven nem túl nagy a választék. – A ford.) Ez a kiadás – néhány jellegzetessége folytán – az eddigiektől eltérő bibliatanulmányozási segédeszközzé válhat. Először: A Biblia ismerete kommentársorozatot egyetlen iskola, a Dallasi Teológia tanárai írták. Ez a két kötet következetesen értelmezi a Szentírást nyelvtani-történeti megközelítésben, a premillenista szemlélet alapján, amely a Dallasi Teológia jól ismert felfogása. Ugyanakkor a szerzők gyakran ismertetnek különböző álláspontú igemagyarázatokat és szemléleteket, ha ezek a véleménykülönbségek a bibliahű teológia keretein belül maradnak. Másodszor: Ez az első kétkötetes kommentár (magyarul nyolc kötetben jelenik meg), mely angol nyelven az új nemzetközi bibliafordításra (NIV – New International Version) épül, amit 1978-ban adtak ki. Az NIV széles körben elfogadott bibliafordítás, mely hűségesen és világos stílusban ülteti át a bibliai szöveget a ma beszélt angol nyelvre. A Biblia ismerete kommentársorozat tehát közvetlenül használható segédeszköz a személyes bibliatanulmányozásnál. Harmadszor: E kommentár bizonyos jellegzetességei nem találhatók meg más hasonló műveknél. (a) A bibliai szöveg magyarázatában a szerzők kitérnek arra, hogy az adott könyv célja miként valósul meg, hogyan kapcsolódnak az egyes részek az egészhez, és melyek az előzmények, ill. a következmények. Ez a megközelítés segíti az olvasókat annak belátásában, hogy a bibliai szerzők miért éppen azt írták, amit írtak, miközben a Szentlélek ihletése alapján szavakba öntötték mondanivalójukat. (b) A kommentár alaposan átgondolva tárgyalja a nehezen értelmezhető igeszakaszokat, a bibliai kor különös szokásait, valamint az állítólagos ellentmondásokat. (c) A legújabb bibliakutatás eredményei is beépülnek ebbe a kötetbe. (d) Sok olyan héber, arám és görög kifejezést megemlít, mely fontos az adott igeszakasz megértéséhez. Ezeket a szavakat a latin ábécé szerint írtuk át azon olvasóink kedvéért, akik nem jártasak a bibliai nyelvekben. Azok is értékelik majd ezt a kiegészítést, akik ismerik az eredeti nyelvet. (e) Térképek, táblázatok és ábrák tucatjai gazdagítják a magyarázatokat. Ezeket közvetlenül a kapcsolódó igeszakaszoknál tüntettük fel, nem pedig a kötet végén. (f ) Az egyes igeszakaszok magyarázata sokszor utal a párhuzamos igehelyekre. 11

Minden egyes bibliai könyv tárgyalásánál találunk bevezetést (a szerző kiléte, az írás helye, célja, egysége, stílusa, egyedi jellemzők), vázlatot, magyarázatot és bibliográfiát. A magyarázat összefoglalja az adott könyv nagyobb egységeit, és ezt követően részletesen magyarázza a bibliai szöveget versről versre, sőt, gyakran kifejezésről kifejezésre. Az igehely, mely a bekezdés elején található, ill. minden bibliai idézet félkövér betűvel van szedve. A bibliográfiai utalások további tanulmányozáshoz adnak javaslatot. Ezek közül nem mindegyik mű egyezik teljes egészében a szerzők és szerkesztők véleményével. Az írók és a szerkesztők nem csak azokat a műveket tüntették fel, amelyeket forrásul használtak, hanem azokat is, melyek hasznosak lehetnek az olvasó számára. Az ÚR szó a héber YHWH kifejezés fordítása, melyre az angolban gyakran a Yahweh (magyarul Jahve) megjelöléssel is hivatkozunk. Az Ădónáy (magyarul Adónáj) kifejezés megfelelője az Úr. Ha ez a két név együtt fordul elő mint Isten összetett neve, akkor „Mindenható ÚR”-ként szerepel. Az Ószövetségi kötetek lektorai Kenneth L. Barker és dr. Eugene H. Merrill, valamint az újszövetségi kötetek lektora, dr. Stanley D. Toussaint, javították a kommentár minőségét, amikor elolvasták a kéziratokat, és hasznos javaslatokat fogalmaztak meg. Munkájukat nagyra értékeljük. Köszönetet nyilvánítunk továbbá Lloyd Cory-nak, a Victor Books kiadó lektorának, valamint Barbara Williams-nek, aki gondos szerkesztői munkájával segített az anyag tökéletesítésében. Köszönet illeti Myrna Jean Hasse-t, aki a munka összehangolásában vállalt oroszlánrészt, valamint azokat a gépírókat, akik a kéziratot szorgos munkával leírták a Scripture Pressnél, és a Dallasi Teológián. Ez a kommentár a Biblia kifejtése, a Szentírás szövegének magyarázata, mely gondos exegézisen alapszik. Nem rendelkezik egy áhítatos könyv jellemzőivel, de nem törekszik arra sem, hogy a főbb témakörökről teljesen kimerítő szótani, nyelvtani és mondattani elemzést nyújtson a szövegben található, ill. egyéb háttéradatok alapján. Kívánjuk, hogy e kommentár mélyítse el az olvasó igei látását, és világosítsa meg lelki szemeit (Ef 1:18) a Szentlélek tanító munkája révén. Azért készült ez a könyv, hogy segítsen megértenünk és értékelnünk a Szentírást, Isten ihletett Szavát, arra késztetve minket, hogy az igének ne csupán hallgatói, hanem megtartói is legyünk (Jak 1:22), és amit megértettünk, azt adjuk át másoknak is (2Tim 2:2). John F. Walwoord Roy B. Zuck

ELŐSZÓ A MAGYAR KIADÁSHOZ Nagy öröm számunkra, hogy a magyar evangéliumi irodalom a teljes Bibliát átfogó kommentársorozattal bővülhet. Ezt az eredetiben kétkötetes kommentárt (Ó- és Újszövetség) Magyarországon nyolc kötetben tervezzük kiadni (ebből öt az Ószövetséget és három az Újszövetséget magyarázza). A sort a négy evangélium magyarázatával kezdjük. A Biblia ismerete kommentársorozat (The Bible Knowledge Commentary) legfőbb erényei a következők: (1) A Szentírást tévedhetetlen egységként fogadja el. (2) Nem kerüli meg a nehezen érthető részeket és az állítólagos ellentmondásokat, hanem azokat tudományos igényességgel tárgyalja. (3) Teológiai szempontból egységes nézetet képvisel, mivel szerkesztői és írói mind a Dallasi Teológia tanárai. Az angol eredetiben a szerzők a népszerű NIV bibliafordítást használják, melyhez a magyar új protestáns bibliafordítás áll legközelebb. Ezért az idézeteket rendre az 1975ös, ill. az 1990-es fordításokból vettük. Ahol ettől – a szerzők gondolatainak hívebb visszaadása érdekében – eltértünk, ott azt külön jelöltük. Reméljük, hogy ez a sorozat hasznos segédeszköz lesz mindazok számára, akik a Szentírás igazságait mélyebben szeretnék megismerni. Budapest, 1997.

A HÉBER ÉS GÖRÖG BETŰK ÁTÍRÁSA Héber betűk

Mássalhangzók a

’

y/j

‘

ḥ

ṣ

ṭ

A dáges fortét betűkettőzéssel jelöltük. Vokalizáció hB*

báh

bá

w)B

bó

B+

bö/be

bú

HB`

báh

yB@

bé

aB`

bá

yB#

hB}

béh

yB!

bí

hB\

beh

B* )B

Görög betűk a,a/ b g d e z h,h/ q i k l m n

a b g d e z ē th i k l m n

x o p r s t u f c y w, w/ r& &

x o p r s t y ph (f) ch (kh) ps ō rh h

gg gk gx gc aij au* ei* eu* hu* oi* ou* ui&

ng nk nx nch (nkh) ai au ei eu éu oi ou hui

BIBLIAI MÉRTÉKEGYSÉGEK Súlymértékek Talentum (60 mina)

mina (50 sekel)

0,6

sekel (2 beka)

11,5

pim (2/3 sekel)

7,6

beka (10 géra)

6,0

géra

0,6

Hosszmértékek e

könyök

0,45 m

arasz tenyér

kb.

Űrmértékek folyadékok mérésére hómer

kb. 220

liter (régi számítás szerint 369 liter)

bat (1 véka)

kb.

liter (régi számítás szerint 36,9 liter)

hín (1/6 bat)

kb.

3,6

liter

lóg (1/72 bat)

kb.

0,3

liter

Űrmértékek száraz anyagok mérésére kór (hómer, 10 véka)

kb. 220

liter (régi számítás szerint 369 liter)

letek (5 véka)

kb. 110

liter

véka (héberül éfá) (10 ómer)

kb.

liter

mérték (héberül szeá) (1/3 véka)

kb.

7,3

liter

ómer (1/10 véka)

kb.

2,2

liter

0,3

liter

marék (negyed kab) (1 kab =1/18 véka)

JÓZSUÉ KÖNYVE Donald K. Campbell

BEVEZETÉS A könyv címe. A héber szövegben a könyv a Jehošua‘ feliratot viseli, mely a főhős, Józsué neve. Nevének és a könyv címének jelentése: „Jahve megment” vagy „Jahve a szabadulás”. A cím tehát pontosan tükrözi, hogy mire használta fel Isten Józsuét – s erről szól ez a könyv –, nevezetesen arra, hogy megmentse népét Kánaán elfoglalásával, melyet Isten Izráelnek adott mint megígért hazájukat. Helye a kánonban. A magyar Ószövetségben Józsué könyve első az Ószövetség tizenkét történeti könyve közül (Józsué–Eszter). Ez a sorrend a Septuagintát (az Ószövetség görög fordítását) követi, melyben a bibliai könyvek a következő csoportosításban szerepelnek: Pentateukhosz (Mózes öt könyve), történeti könyvek (Józsué–Eszter), költői könyvek (Jób–Énekek éneke) és prófétai könyvek (Ézsaiás–Malakiás). A héber kánonban ugyanezek a könyvek szerepelnek, de más csoportosításban. Három nagy csoportot képeznek: a Törvényt, a Prófétákat és az Írásokat. E felosztás szerint Józsué könyve a második nagy csoportba, a Próféták közé tartozik. A „Próféták” további két csoportra bontható: „korai próféták” (Józsué–2Királyok, Ruth kivételével) és „későbbi próféták” (Ézsaiás–Malakiás, Jeremiás siralmai és Dániel kivételével). A „Írások” tartalmazzák (ebben a sorrendben) a Zsoltárokat, Jóbot, Példabeszédeket, Énekek énekét, Ruthot, Prédikátort, Jeremiás siralmait, Esztert, Dánielt, Ezsdrást, Nehémiást és a Krónikák első és második könyvét. A teológusok vitatják, hogy miért került Józsué könyve a „Próféták” közé. Egyesek szerint azért, mert Józsué próféta is volt. Mások szerint a történeti könyvek, vagyis „a korai próféták” példázzák a próféták által hirdetett alapigazságokat. A szerző. A Biblia nem azonosítja ennek a könyvnek a szerzőjét. Sok liberális teológus szerint azokból a dokumentumokból állították össze, melyek állítólag Mózes öt könyvét is felépítik. Ugyanakkor sok érv szól amellett, hogy a könyv egyetlen szerző műve (pl. Gleason L. Archer, A Survey of Old Testament Introduction. Chicago: Moody Press, 1964, 252-253. o.). A szerzőség tárgyalásakor szem előtt kell tartani a következőket: (1) A könyv nagy részét szemtanú írta (vö. a többes szám első személyű utalásokkal az 5:1, 6-ban; és a kémek kiküldésének, a Jordánon való átkelésnek, Jerikó elfoglalásának, az aji csatának, valamint több más eseménynek a szemléletes leírásával). (2) A belső bizonyíték korai szerzőt feltételez [Ráháb még élt az írás idején (6:25), a jebúsziak még Jeruzsálemben laktak (15:63), a kánaáni városokat ősi nevükön említi, pl. Kirjat-Jeárimot Baalá néven, Hebrónt pedig Kirjat-Arbaként (15:9, 13), Tírusz még nem hódította meg Szidónt, ami a Kr. e. XII. században már megtörtént (13:4-6), a filiszteusok pedig még nem fenyegették Izráel nemzetét, mint a Kr. e. 1200 körüli inváziójuk után]. (3) Józsué írta a könyv egyes részleteit (vö. 8:32; 24:26). (4) A könyv más részei nyilvánvalóan Józsué halála után keletkeztek [vö. 24:29-30 – halálának le19

Józsué könyve – A keletkezés időpontja. írása, 15:13-14 – Káléb elfoglalja Hebrónt (erről olvashatunk a Bír 1:1, 10, 20-ban is), Józs 15:15-19 – Otniél elfoglalja Debírt (erről olvashatunk még a Bír 1:11-15-ben is), Józs 19:47 – a dániak elfoglalják Lesemet (ezt a Bír 17-18 is feljegyzi)]. E tényezők figyelembevételével sok evangéliumi teológus szerint Józsué írta a könyv nagy részét, Eleázár főpap és fia, Fineás pedig kiegészítette. A keletkezés időpontja. A könyv nagy részét szemtanú írta (lásd A szerző címet viselő előző szakaszt), ezért az írás időpontja szorosan kapcsolódik az események időpontjához. A teológusok között megint csak lényeges a véleményeltérés arra nézve, hogy mikor történt Kánaán földjének elfoglalása Józsué vezetése alatt. Egyesek a honfoglalást a Kr. e. XV. századra teszik, míg mások a Kr. e. XIII. századra. (A téma részletesebb tárgyalását lásd a Mózes második könyvéhez írt Bevezetésben.) Kulcsfontosságú igeversek a kérdés eldöntéséhez az 1Kir 6:1 és a Bír 11:26. Az 1Kir 6:1 szerint az izráeliek Salamon uralkodásának negyedik éve, azaz Kr. e. 966 előtt 480 évvel hagyták el Egyiptomot. Ezeknek a számoknak az összeadásával a kivonulás időpontja Kr. e. 1446-ra tehető. A honfoglalás negyven évvel később kezdődött (a pusztai vándorlás után), azaz Kr. e. 1406-ban. A Bír 11:26 megerősíti ezt. Jefte azt mondta, hogy a honfoglalástól az ő idejéig háromszáz év telt el (Bír 11:26). Ha ehhez hozzáadunk 140 évet, mely Jeftétől Salamon uralkodásának negyedig évéig telt el, akkor 480 évet kapunk, mely megegyezik az 1Kir 6:1-gyel (40 év pusztai vándorlás, 300 év a honfoglalástól Jeftéig, valamint 140 év Jeftétől Salamon uralkodásának negyedik évéig egyenlő 480 évvel). Maga a honfoglalás hét éven át tartott (vö. a Józs 14:10 magyarázatával), ezért valószínűleg Kr. e. 1399 táján foglalták el az országot. A könyv rövid hozzátoldásoktól eltekintve nem sokkal ezután keletkezhetett. A könyv megírásának célja. Józsué könyvét azért írták, hogy hivatalos beszámolót adjanak az Úr ígéretének beteljesedéséről, melyet az ősatyáknak adott arra vonatkozóan, hogy szent háborúval Izráelnek juttatja Kánaán földjét. A „szent háborút” inkább vallási, mint politikai (akár védelmi, akár terjeszkedési) okból vívták. Ez látható egyrészt a nyitó felszólításból (1:2-6), másrészt a befejező összefoglalásból (21:43). Kánaán elfoglalása Józsué vezetése alatt konkrétan az ábrahámi szövetségen alapult. Isten úgy döntött, hogy miután foglalkozott a többi nemzettel, Ábrahámot állítja célja középpontjába. Elhatározta, hogy Ábrahám magván keresztül fogja elérni az elveszett világot. Az Úr szerződést vagy szövetséget kötött Ábrahámmal. Feltétel nélkül megígérte, hogy földet, utódokat és lelki áldásokat ad az ősatyának és leszármazottainak (1Móz 12:2-3). Röviddel ezután Isten kimondta, hogy a földet örökre Izráelnek adja (vö. 1Móz 13:15). Ekkor elmondta Ábrahámnak, hogy mik lesznek az ország határai (1Móz 15:18-21). Később Isten megerősítette, hogy az ígéret földjének jogos örökösei Izsák és az utódai (1Móz 17:19-21). Tehát Józsué könyve az ősatyáknak tett ígéret beteljesedésének krónikája. Izráel elfoglalta a földet, melyet hűséges Istene évszázadokkal korábban esküvel neki ígért. Később a nemzetnek el kellett hagynia az országot, de ez nem azt jelenti, hogy Isten megszegte volna a szavát, hanem a nép volt ingatag, mert az áldást magától értetődőnek tartotta, és a szomszéd népek isteneit kezdte imádni. 20