Kom4 1 20 by KIA

A BIBLIA ISMERETE KOMMENTÁRSOROZAT IV. Ézsaiás – Ezékiel John F. Walvoord Roy B. Zuck

Originally published in English under the title: The Bible Knowledge Commentary Copyright 1983 SP Publications, Inc. The Bible Knowledge Commentary Translated and published by permission All rights reserved. Magyarországon kiadja a Keresztyén Ismeretterjesztő Alapítvány A Member of Entrust 1135 Budapest, Béke utca 35/A Tel.: 350-7201 E-mail: info@kiakonyvek.hu www.kiakonyvek.hu Felelős kiadó: Monty Taylor Fordította: Hargitai Róbert és Köves Gábor Szaklektor: Czövek Tamás A fordítás és a kiadás a kiadó engedélyével történt. Minden jog fenntartva. A könyv bármely részének felhasználásához vagy sokszorosításához a kiadó előzetes írott engedélye szükséges, kivéve rövid idézeteket folyóiratokban, elemző cikkekben. ISBN 978-963-04-8931 7-Ö ISBN 978-963-04-8935-X-IV.-K

Keresztyén Ismeretterjesztő Alapítvány Budapest, 1999

Újranyomtatás, 2012

Szerkesztők:

John F. Walwoord, A.B., M.A., Th.M., Th.D., D.D., Litt.D. Chancellor and Minister at Large Professor of Systematic Theology, Emeritus Dallas Theological Seminary Roy B. Zuck, A.B., Th.M., Th.D. Vice-President for Academic Affairs Academic Dean Professor of Bible Exposition Editor, Biblioteca Sacra Dallas Theological Seminary

Szakértők:

Ószövetség: Kenneth L. Barker, A.B., Th.M.,Ph.D. Executiv Director, NIV Translation Center (A Ministry of International Bible Society) (Formerly Chairman and Professor of Old Testament Studies, 1968-1981, Dallas Theological Seminary) Eugene H. Merrill, A.B., Th.M., Ph.D. Professor of Old Testament Studies Dallas Theological Seminary Újszövetség: Stanley D. Toussaint, A.B., Th.M., Th.D. Chairman and Senior Professor of Bible Exposition Dallas Theological Seminary

Szerzők:

Walter L. Baker, A.B., Th.M. Associate Professor of World Missions Obédiás Craig A. Blaising, B.S., Th.M., Th.D. Assistant Professor of Systematic Theology Malakkiás J. Ronald Blue, A.B., Th.M. Chairman and Associate Professor of World Missions Habakukk Sid S. Buzzell, B.S., Th.M., Ph.D. Adjunct Teacher in Christian Education Pastor, Westlake Bible Church, Austin, Texas Példabeszédek

Donald K. Campbell, A.B., Th.M., Th.D. Executive Vice President, Professor of Bible Exposition Józsué Robert B. Chisholm, Jr., A.B., M.Div., Th.M., Th.D. Assistant Professor of Semitics and Old Testament Studies Hóseás, Jóel Thomas L. Constable, A.B., Th.M., Th.D Director of D.Min. Studies, Associate Professor of Bible Exposition 1 és 2Királyok Jack S. Deere, A.B., Th.M., Th.D. Assistant Professor of Semitics and Old Testament Studies 5Mózes, Énekek Éneke Charles H. Dyer, A.B., Th.M. Vice President Associate Professor Washington Bible College, Capital Bible Seminary Lanham, Marvland Jeremiás, Jeremiás siralmai, Ezékiel Gene A. Getz, A.B., M.A., Ph.D. Adjunct Teacher in Pastoral Ministries Pastor, Fellowship Bible Church North, Plano, Texas Nehémiás Donald R. Glenn, B.S., M.A., Th.M. Professor of Semitics and Old Testament Studies Prédikátor könyve John D. Hannah, B.S., Th.M., Th.D. Chairman and Professor of Historical Theology 2Mózes, Jónás, Zofóniás Elliott E. Johnson, B.S., Th.M., Th.D. Associate Professor of Bible Exposition Náhum F. Duane Lindsey, A.B., B.D., Th.M., Th.D. Registrar and Assistant Professor of Systematic Theology 3Mózes, Bírák, Haggeus, Zakariás John A. Martin, A.B., Th.M., Th.D. Assistant Academic Dean Director of Summer School, Assistant Professor of Bible Exposition Ezsdrás, Eszter, Ézsaiás, Mikeás Eugene H. Merrill, A.B., M.A., M.Phil., Ph.D. Associate Professor of Semitics and Old Testament Studies 4Mózes, 1 és 2Sámuel, 1 és 2Krónikák

J. Dwight Pentecost, A.B., Th.M., Th.D. Professor of Bible Exposition, Emeritus Dániel John W. Reed, A.B., M.A., M.Div., Ph.D. Chairman and Professor of Pastoral Ministries Rúth Allen P. Ross, A.B., Th.M., Th.D., Ph.D. Chairman and Professor of Semitics and Old Testament Studies 1Mózes, Zsoltárok Donald R. Sunukjian, A.B., Th.M., Th.D., Ph.D. Associate Professor of I’astoral Ministries Ámós Roy B. Zuck, A.B., Th.M., Th.D. Academic Dean Professor of Bible Exposition Jób * Mindegyik szerző jelenleg tanít vagy korábban tanított a Dallasi Teológián.

Tartalom Előszó......................................................................................................... 9 Előszó a magyar kiadáshoz.......................................................................11

Ézsaiás könyve

Bevezetés.................................................................................................. 17 Vázlat....................................................................................................... 22 Magyarázat............................................................................................... 24 Bibliográfia............................................................................................. 144

Jeremiás könyve

Bevezetés................................................................................................ 147 Vázlat..................................................................................................... 154 Magyarázat............................................................................................. 155 Bibliográfia............................................................................................. 258

Jeremiás siralmai

Bevezetés................................................................................................ 259 Vázlat..................................................................................................... 264 Magyarázat............................................................................................. 265 Bibliográfia............................................................................................. 281

Ezékiel könyve

Bevezetés................................................................................................ 283 Vázlat..................................................................................................... 285 Magyarázat............................................................................................. 286 Bibliográfia............................................................................................. 407

Térképek, táblázatok és ábrák jegyzéke Héber, görög betűk és mértékegységek............................................................ 12-13 Az ószövetségi történelem áttekintése.................................................................... 14 Próféták Júdában, Izráelben, Edómban és Asszíriában........................................... 15 Izráel és a környező népek a próféták idején............................................................16 Messiási próféciák Ézsaiás könyvében................................................................... 46 Jeremiás és Ezékiel világa.................................................................................... 148 Jeremiás próféciáinak időrendi táblázata.............................................................. 150 Sáfán utódai.......................................................................................................... 203 Párhuzamok Jeremiás siralmai és Mózes ötödik könyve között........................... 261 A Jeremiás siralmai kiasztikus elrendezése.......................................................... 263 Párhuzamos szakaszok a Jeremiás siralmai 4:1-11-ben........................................ 276 Edóm és Izráel a Jeremiás siralmai 4:21-22-ben.................................................. 278 Tírusz ügyfelei...................................................................................................... 360 Az ezeréves királyság temploma.......................................................................... 388 Az ezeréves királyság templomának kapuja......................................................... 390 Az ezeréves királyság templomának épülete........................................................ 392 Az ezeréves királyság oltára................................................................................. 394 A föld felosztása az ezeréves királyság idején...................................................... 406

Előszó A Biblia ismerete kommentársorozat (Bible Knowledge Commentary) olyan Szentírás-magyarázat, amelyet kizárólag a Dallasi Teológia tanárai írtak és lektoráltak. Elsősorban lelkipásztoroknak, lelki munkásoknak, bibliatanítóknak és olyan a Bibliát olvasó laikusoknak készült, akik nem elégednek meg a Szentírás felületes olvasásával, hanem szeretnének kézhez kapni egy rövid és megbízható, az egész Bibliát átfogó kommentárt. Miért van szükség egy újabb bibliai kommentárra, amikor már eddig is olyan sok van forgalomban? (Magyar nyelven nem túl nagy a választék. – A ford.) Ez a kiadás – néhány jellegzetessége folytán – az eddigiektől eltérő bibliatanulmányozási segédeszközzé válhat. Először: A Biblia ismerete kommentársorozatot egyetlen iskola, a Dallasi Teológia tanárai írták. Ez a két kötet következetesen értelmezi a Szentírást nyelvtani-történeti megközelítésben, a premillenista szemlélet alapján, amely a Dallasi Teológia jól ismert felfogása. Ugyanakkor a szerzők gyakran ismertetnek különböző álláspontú igemagyarázatokat és szemléleteket, ha ezek a véleménykülönbségek a bibliahű teológia keretein belül maradnak. Másodszor: Ez az első kétkötetes kommentár (magyarul nyolc kötetben jelenik meg), mely angol nyelven az új nemzetközi bibliafordításra (NIV – New International Version) épül, amit 1978-ban adtak ki. Az NIV széles körben elfogadott bibliafordítás, mely hűségesen és világos stílusban ülteti át a bibliai szöveget a ma beszélt angol nyelvre. A Biblia ismerete kommentársorozat tehát közvetlenül használható segédeszköz a személyes bibliatanulmányozásnál. Harmadszor: E kommentár bizonyos jellegzetességei nem találhatók meg más hasonló műveknél. (a) A bibliai szöveg magyarázatában a szerzők kitérnek arra, hogy az adott könyv célja miként valósul meg, hogyan kapcsolódnak az egyes részek az egészhez, és melyek az előzmények, ill. a következmények. Ez a megközelítés segíti az olvasókat annak belátásában, hogy a bibliai szerzők miért éppen azt írták amit írtak, miközben a Szentlélek ihletése alapján szavakba öntötték mondanivalójukat. (b) A nehezen értelmezhető igeszakaszok, a bibliai kor különös szokásai, valamint az állítólagos ellentmondások alaposan átgondolva kerülnek megvitatásra. (c) A legújabb bibliakutatás eredményei is beépülnek ebbe a kötetbe. (d) Sok olyan héber, arám és görög kifejezést megemlít, mely fontos az adott igeszakasz megértéséhez. Ezek a szavak átírásra kerültek a latin ábécé szerint, azon olvasóink számára, akik nem jártasak a bibliai nyelvekben. Azok is értékelik majd ezt a kiegészítést, akik ismerik az eredeti nyelvet. (e) Térképek, táblázatok és ábrák tucatjai gazdagítják a magyarázatokat. Ezeket közvetlenül a kapcsolódó igeszakaszoknál tüntettük fel, nem pedig a kötet végén. (f) Az egyes igeszakaszok magyarázatánál számos utalás található a párhuzamos igehelyekre. Minden egyes bibliai könyv tárgyalásánál találunk bevezetést (ki a szerző, az írás helye, célja, egysége, stílusa, egyedi jellemzők), vázlatot, magyarázatot és biblio9

gráfiát. A magyarázat összefoglalja az adott könyv nagyobb egységeit, és ezt követően részletesen magyarázza a bibliai szöveget versről-versre, sőt, gyakran kifejezésrőlkifejezésre. Az igehely, mely a bekezdés elején található, ill. minden bibliai idézet félkövér betűvel van szedve. A bibliográfiai utalások további tanulmányokhoz adnak javaslatot. Ezek közül nem mindegyik tanulmány egyezik teljes egészében a szerzők és lektorok véleményével. Az írók és a szerkesztők nem csak azokat a műveket tüntették fel, amelyeket forrásul használtak, hanem azokat is, melyek hasznosak lehetnek az olvasó számára. Az ÚR szó a héber YHWH kifejezés fordítása, melyre az angolban gyakran a Yahweh (magyarul Jahve) megjelöléssel is hivatkozunk. Az Ădónáy (magyarul Adónáj) kifejezés megfelelője az Úr. Ha ez a két név együtt fordul elő, mint Isten összetett neve, akkor „Mindenható ÚR”-ként szerepel. Az Ószövetségi kötet lektorai Kenneth L. Barker és dr. Eugene H. Merrill. Az NIV bibliafordítás egyik újszövetségi lektora, dr. Stanley D. Toussaint, az Újszövetségről szóló kötet javításánál segített. Elolvasta a kéziratokat, és hasznos javaslatokat fűzött hozzájuk. Munkájukat nagyra értékeljük. Köszönetet nyilvánítunk továbbá Lloyd Cory-nak a Victor Books kiadó lektorának, valamint Barbara Williams-nek, aki gondos szerkesztői munkájával segített az anyag tökéletesítésében. Köszönet illeti Myrna Jean Hasse-t, aki a munka összehangolásában vállalt oroszlánrészt, valamint azokat a gépírókat, akik a kéziratot szorgos munkával leírták a Scripture Press-nél, és a Dallasi Teológián. Ez a kommentár a Biblia kifejtése, a Szentírás szövegének magyarázata, mely gondos exegézisen alapszik. Nem rendelkezik egy áhítatos könyv jellemzőivel, de nem törekszik arra sem, hogy a főbb témakörökről teljesen kimerítő szótani, nyelvtani és mondattani elemzést nyújtson a szövegben található, ill. egyéb háttér adatok alapján. Kívánjuk, hogy e kommentár mélyítse el az olvasó igei látását, és világosítsa meg lelki szemeit (Ef 1:18) a Szentlélek tanító munkája révén. Azért készült ez a könyv, hogy segítsen megérteni és értékelni a Szentírást, Isten ihletett Szavát, arra késztetve, hogy az igének ne csupán hallgatói, hanem megtartói is legyünk (Jak 1:22), és amit megértettünk, azt adjuk át másoknak is (2Tim 2:2). John F. Walwoord Roy B. Zuck

Előszó a magyar kiadáshoz Nagy öröm számunkra, hogy a magyar evangéliumi irodalom a teljes Bibliát átfogó kommentársorozattal bővülhet. Ezt, az eredetiben két kötetes kommentárt (Ó- és Újszövetség) Magyarországon nyolc kötetben tervezzük kiadni (ebből öt az Ószövetséget és három az Újszövetséget magyarázza). A sort a négy evangélium magyarázatával kezdjük. A Biblia ismerete kommentársorozat (Bible Knowledge Commentary) legfőbb erényei a következők: (1) A Szentírást tévedhetetlen egységként fogadja el. (2) Nem kerüli meg a nehezen érthető részeket és az állítólagos ellentmondásokat, hanem azokat tudományos igényességgel tárgyalja. (3) Teológiai szempontból egységes nézetet képvisel, mivel szerkesztői és írói mind a Dallasi Teológia tanárai. Az angol eredetiben a szerzők a népszerű NIV bibliafordítást használják, melyhez a magyar új protestáns bibliafordítás áll legközelebb. Ezért az idézeteket rendre az 1975-ös, ill. az 1990-es fordításokból vettük. Ahol ettől – a szerzők gondolatainak hívebb visszaadása érdekében – eltértünk, ott azt külön jelöltük. Reméljük, hogy ez a sorozat hasznos segédeszköz lesz mindazok számára, akik a Szentírás igazságait mélyebben szeretnék megismerni. Budapest, 1997.

A HÉBER ÉS GÖRÖG BETŰK ÁTÍRÁSA Héber betűk Mássalhangzók a

’

y/j

‘

ḥ

ṣ

ṭ

A dáges fortét betűkettőzéssel jelöltük. Vokalizáció hB*

báh

bá

w)B

bó

B+

bö/be

bú

HB`

báh

yB@

bé

aB`

bá

yB#

hB}

béh

yB!

bí

hB\

beh

B* )B

Görög betűk a,a/ b g d e z h,h/ q i k l m n

a b g d e z ē th i k l m n

x o p r s t u f c y w, w/ r& &

x o p r s t y ph (f) ch (kh) ps ō rh h

gg gk gx gc aij au* ei* eu* hu* oi* ou* ui&

ng nk nx nch (nkh) ai au ei eu éu oi ou hui

BIBLIAI MÉRTÉKEGYSÉGEK Súlymértékek Talentum (60 mina)

mina (50 sekel)

0,6

sekel (2 beka)

11,5

pim (2/3 sekel)

7,6

beka (10 géra)

6,0

géra

0,6

Hosszmértékek könyök

0,45 m

arasz tenyér

kb.

Űrmértékek folyadékok mérésére hómer

kb. 220

liter (régi számítás szerint 369 liter)

bat (1 véka)

kb.

liter (régi számítás szerint 36,9 liter)

hín (1/6 bat)

kb.

3,6

liter

lóg (1/72 bat)

kb.

0,3

liter

Űrmértékek száraz anyagok mérésére kór (hómer, 10 véka)

kb. 220

liter (régi számítás szerint 369 liter)

letek (5 véka)

kb. 110

liter

véka (héberül éfá) (10 ómer)

kb.

liter

mérték (héberül szeá) (1/3 véka)

kb.

7,3

liter

ómer (1/10 véka)

kb.

2,2

liter

0,3

liter

marék (negyed kab) (1 kab =1/18 véka)

Próféták Júdában, Izráelben, Edómban és Asszíriában Júdában

Izráelben

Edómban

A fogság előtt – Júdában Jóel Abdiás Ézsaiás Hóseás Mikeás Ámósz Jeremiás Habakuk Zofóniás

Asszíriában Jónás Náhum

A fogság idején – Babilonban Ezékiel Dániel A fogság után – Jeruzsálemben Haggeus Zakairás Malakkiás

Ézsaiás könyve John A. Martin BEVEZETÉS Ézsaiás könyve a Biblia egyik legkedveltebb könyve. Talán ez a legismertebb a prófétai könyvek közül. Több olyan közismert szakaszt is tartalmaz, mint például az 1:18; 7:14; 9:5-6; 26:8; 40:3, 31; 53. Irodalmi szempontból is értékes, és gyönyörű leíró szókincse van. Ézsaiás könyvében sok tényanyag található a Kr. e. 700 körüli izráeli társadalomról. A próféta amellett, hogy rámutat népe hibáira, jelzi azt is, hogy a hívők maradékát Isten mindig meghagyja, hogy munkálkodjon rajta keresztül. Ézsaiás minden más prófétánál többet beszélt a nagy királyságról, amely elkövetkezik Izráel számára a Messiás második eljövetelekor. Ézsaiás tárgyalja Izráel bűnének mélységét, és Isten dicsőségének, valamint eljövendő országának nagyságát. A szerző és az írás időpontja. E könyv szerzője Ézsaiás, Ámóc fia (Ézs 1:1). Az Ézsaiás név jelentése „Jahve az üdvösség”. Bár Ézsaiásról többet tudunk, mint a legtöbb író-prófétáról, mégis hiányos az ismeretünk róla. Ézsaiás valószínűleg Jer uzsálemben lakott, és bejárása volt a királyi udvarba. A hagyomány szerint Uzzijjá király unokatestvére volt, de nincs egyértelmű bizonyíték erre. Azt viszont tudjuk, hogy személyes kapcsolatban állt Júda királyai közül legalább kettővel, akik Dávid leszármazottai voltak (7:3; 38:1; 39:3). Ézsaiás nős volt (8:3). Két fia született, Seárjásúb (7:3) és Maher-Salal-Has-Baz, „Hamar a zsákmányra! Gyorsan a prédára!” (8:3). Ézsaiás megbízatásából (6. rész) egyesek arra következtetnek, hogy pap volt, de ezt a könyvben semmi sem bizonyítja. Ézsaiás halálának éve ismeretlen, de valószínűleg túlélte Ezékiást, aki Kr. e. 686-ban halt meg, (és ezért valószínűleg Manassé uralma alatt halt meg, 686–642), mert Ézsaiás megírta Ezékiás király élettörténetét (2Krón 32:32). Ézsaiás valószínűleg túlélte Szanhéribet is, aki Kr. e. 681-ben halt meg (Ézs 37:38). Ézsaiás próféta szolgálata valamikor Uzzijjá király uralma idején kezdődött (Kr. e. 790–739), tehát legalább 58 éven át szolgált, legalább 739-től, amikor Uzzijjá meghalt (6:1), 681-ig, amikor Szanhérib meghalt. Kr. utáni II. századból eredő hagyomány szerint Ézsaiás vértanúhalált halt, mert Manassé király megölette. Justinus vértanú (kb. Kr. u. 100–165) azt írta, hogy Ézsaiást kettéfűrészelték (vö. Zsid 11:37). Az Ószövetség minden más prófétai könyvéhez hasonlóan Ézsaiás könyve is szerzője nevét hordozza (Ézs 1:1). Sok mai tudós két vagy több részre osztja ezt a könyvet, azt állítva, hogy a részeket más-más szerző írta. Ugyanakkor a szilárd zsidó 17

Ézs és keresztyén hagyomány szerint a könyvnek csupán egy szerzője volt. Ézsaiás szerzőségét nem kérdőjelezték meg egészen a XVIII. századig, amikor a liberális teológusok támadni kezdtek számos ószövetségi könyvet, és megkérdőjelezték szerzőik kilétét, valamint belső egységüket. (Lásd következő alcím, Egység.) Ézsaiás Uzzijjá, Jótám, Áház és Ezékiás király uralkodása alatt prófétált, akik mind júdai királyok voltak (1:1). E királyok uralkodási évei (beleértve társuralkodásukat is) a következők voltak: Uzzijjá (790–739), Jótám (750–732), Áház (735–715) és Ezékiás (715–686). (Lásd a Júda és Izráel királyai, valamint a fogság előtti próféták c. táblázatot az 1Kir 12:25-33 közelében.) Izráel történelmében nagyon küzdelmes évek voltak ezek mind politikailag, mind pedig lelkileg. Izráel északi királysága romlásnak indult politikailag, szellemileg és katonailag, majd végül áldozatul esett az Asszír Birodalomnak Kr. e. 722-ben. Úgy tűnt, hogy Júda déli királysága is összeomlik, és Asszíria bekebelezi, de ellenállt a támadásnak. Ebben a politikai küzdelemben és lelki hanyatlásban lépett a színre Ézsaiás, hogy elmondja üzenetét a Júdában élő népnek: bízzanak Istenben, aki győzelmes királyságot ígért nekik Mózes és Dávid által. Ézsaiás felszólította a népet, hogy ne Egyiptomban bízzon, vagy bármilyen más idegen hatalomban, és ne onnan várja a védelmet, mert az Úr az egyetlen védelem, akire szükségük van. Hóseás és Mikeás Ézsaiás kortársa volt. Sokan számos párhuzamot fedeztek fel Ézsaiás és Mikeás mondanivalója és szókincse között (lásd Bevezetés Mikeás könyvéhez). Ézsaiás könyve az első a 17 ószövetségi prófétai könyv közül, nem azért, mert ez a legrégebbi, hanem azért, mert a legátfogóbb tartalmú. Egység. Sok teológus megkérdőjelezi a könyv egységét, és azt tartja, hogy eredetileg két könyvből állt (a 40-66. részből álló egységet „Deutero-Ézsaiás” írta volna, aki feltételezhetően a babiloni fogság alatt vagy után élt); sőt mások három egységre bontják a könyvet (1-39. rész; 40-55. rész; 56-66. rész, melyben az utolsó egységet „Trito-Ézsaiás” írta volna). Sok konzervatív tudós cáfolta azon liberális teológusok érveit, akik támadták a könyv egységességét. Külső (a Biblián kívüli vagy más bibliai könyvekben található) és belső (magán a könyvön belüli) bizonyítékok egyaránt alátámasztják a könyv egységességét. 1. Külső bizonyítékok Amint már korábban említettük, a zsidó hagyomány egységesen Ézsaiásnak tulajdonítja a könyvet. A holt-tengeri tekercsek tartalmazták Ézsaiás könyvének teljes másolatát, amely azt bizonyítja, hogy a Qumránban élt közösség a Kr. e.-i II. században egységes könyvként kezelte. A Septuaginta, a héber Ószövetség Kr. e. II. sz.-i görög fordítása, semmilyen módon nem utal arra, hogy Ézsaiás könyve nem egy könyv. A keresztyén hagyomány úgy tartotta, hogy Ézsaiás könyve egységes mű, egészen a XVIII. századig, amikor is a liberális teológusok kezdték megkérdőjelezni ezt a nézetet. Az újszövetségi írók szintén azt gondolták, hogy Ézsaiás volt az egész könyv szerzője. Az Újszövetség Ézsaiás könyvének valamennyi fontosabb szakaszából idéz, és 18

Ézs Ézsaiást nevezi meg szerzőként. Pl. a Jn 12:38 Ézsaiásnak tulajdonítja az Ézs 53:1-et, és a Jn 12:39-40 Ézsaiásnak tulajdonítja az Ézs 6:10-et. Az Ézs 40-66. számos részét idézi az Újszövetség, és mindig Ézsaiásnak tulajdonítja (Ézs 40:3 a Mt 3:3-ban, Mk 1:2-3-ban, Jn 1:23-ban; Ézs 40:3-5 a Lk 3:4-6-ban; Ézs 42:1-4 a Mt 12:17-21-ben; Ézs 53:1 a Róm 10:16-ban; Ézs 53:4 a Mt 8:17-ben; Ézs 53:7-8 az ApCsel 8:32-33-ban; Ézs 65:1 a Róm 10:20-ban). Érdekes, hogy Ézsaiást huszonkétszer említi név szerint az Újszövetség, többször, mint bármelyik más ószövetségi prófétát. Jézus Krisztus Ézsaiást tartotta a róla elnevezett egész könyv szerzőjének. Jézusnak egyszer odaadták „Ézsaiás próféta könyvét” (Lk 4:17-19), melyet kigöngyölt, és felolvasta belőle az Ézs 61:1-2-t. 2. Belső bizonyítékok Ugyanazok a kifejezések előfordulnak az egész könyvben. Pl. „Izráel Szentje” Istenre utaló kifejezés, mely tizenkétszer fordul elő az 1-39. részben és tizennégyszer a 40-66. részben. Ez a megnevezés csupán hatszor szerepel máshol az egész Ószövetségben (2Kir 19:22; Zsolt 71:22; 78:41; 89:19; Jer 50:29; 51:5). Az „út” motívum számos helyen előfordul a könyvben (Ézs 11:16; 19:23; 35:8; 40:3; 62:10). A „maradék” téma szerepel a 10:20-22; 11:11, 16; 28:5; 37:4, 31; 37:32ben és a 46:3-ban is. Az igazság helyreállítása a könyv első fő egységének egyik témája (9:6; 11:4; 16:5; 28:6; 32:16; 33:5), de témája a második fő egységnek is (42:1, 3-4; 51:5). A „békesség” tizenegyszer kerül említésre az 1-39. részből álló egységben, és tizenötször a 40-66. részben. Az „öröm” tizenháromszor fordul elő az 1-39. részben és tizenkilencszer a 40-66. részben. A héber na‘aṣúṣ kifejezés csak Ézsaiásnál szerepel az Ószövetségben, a 7:19-ben („tövisbokron”) és az 55:13-ban („tövis”). Hasonló igeszakaszok előfordulnak a könyv mindkét fő egységében: 1:15 59:3, 7 1:29 57:4-5 2:3 51:4 10:1-2 59:4-9 28:5 62:3 29:18 42:7 29:23 60:21 30:26 60:19 33:24 45:25 35:6 41:18 A könyv teológiai egysége egyetlen szerző mellett szól. Ez a teológiai tényező erős bizonyíték azoknak, akik hiszik, hogy a Biblia Isten szava. A 40-55. rész hangsúlyozza azt a tényt, hogy Isten megszabadítja népét a babiloni fogságból. Ézsaiás révén Isten előre kijelentette, hogy Círus megjelenik majd a színen (44:28-45:1), és elengedi Júdát a fogságból. A 40-55. részben (különösen a 43:5-6, 16, 19-ben) kifejtésre kerül az a teológiai üzenet, hogy Isten azért szól előre népének a fogság utáni visszatérésről, hogy higgyenek benne, amikor bekövetkezik. Éppen ez az, amiben 19

Ézs Isten annyira különbözik a környező népek isteneitől. Ő, a szuverén Isten, képes előre megmondani az eseményeket. Ez a képessége bizonyítja rendkívüliségét, ellentétben a hamis istenekkel. Mindezek mellett a liberális teológusok tagadják az ószövetségi próféciák jövendöléseit, azt állítva, hogy a Círusra történő utalás azt jelenti, hogy a 40-55. részt minden bizonnyal Círus uralma (Kr. e. 559–530) után írták. De ha ezeket a részeket Círus uralkodása után írták, akkor Izráel Istene nem mondta meg előre ezt az eseményt. Tehát aki azt állítja, hogy a 40-55. részt Círus uralkodása után írták, az megfosztja ezeket a részeket teológiai érvényességüktől, és szinte jelentéktelenné alacsonyítja mondanivalójukat. A könyv célja. Ézsaiás elsődleges célja az volt, hogy emlékeztesse olvasóit arra a különleges kapcsolatra, mely Izráel népének tagjai és Isten között fennáll, hiszen az ő különleges szövetségének népét alkotják. Ézsaiás a többi íróprófétához hasonlóan ismerte az ábrahámi szövetséget (1Móz 12:2-3; 15:18-21; 17:3-8, 19), melyben Isten megígérte, hogy (a) Izráel különleges kapcsolatot élvezhet vele, (b) Izráelé lesz Kánaán földje, és (c) áldás lesz másoknak. Ézsaiás tudatában volt a mózesi szövetségnek is, melyet Izráel az Egyiptomból való kivonulás idején kapott, és melyet Mózes megismételt annak a nemzedéknek, mely készült bemenni az ígéret földjére. Mózes ötödik könyvében Isten Mózes által többször megígérte a népnek, hogy a szövetséges közösség tagjaiként megáldja őket, ha a mózesi szövetség szerint élnek (pl. 5Móz 28:1-14). De arra is figyelmeztette őket, hogy amennyiben nem engedelmeskednek parancsolatainak és rendeléseinek, akkor átkok (büntetések) sújtják őket, melyeket szintén felsorolt a szövetség (5Móz 28:1568), és amelyek között szerepelt a fogságba vitel saját földjükről (lásd A szövetség fenyítései c. táblázatot az Ám 4:6 közelében). Ugyanakkor az ábrahámi szövetségből eredően, melyben Isten áldást ígért Izráelnek és a világnak, Mózes bizonyosan állíthatta, hogy még azután is, hogy a nép fogságba ment az országból, az Úr egy nap visszahozza őket az ígéret földjére, és megalapítja közöttük királyságát. Ézsaiás tehát felhívta Júda népét, hogy térjen vissza a megfelelő szövetségi kapcsolatba Istennel. Emlékeztette nemzedékét a bűnökre, amikben éltek és azok következményeire. Isten meg fogja ítélni a nemzetet, de végül Ábrahámnak tett ígéretei miatt visszahozza őket földjükre (vö. 5Móz 30:1-5), és királysága minden áldását adja nekik. Ézsaiás tudatában volt (az 5Móz 28:49-50, 64-67-ből) annak, hogy Júdának is fogságba kell mennie, mint korábban a megbukott északi királyságnak. Könyvét tehát az emberek két csoportjának írta: (a) saját nemzedékében azoknak, akik eltávolodtak a szövetségi kötelességektől, melyeket a mózesi törvény szabott meg számukra és (b) azoknak a jövőbeli nemzedékeknek, akik fogságban lesznek. Az első csoportba tartozókat Ézsaiás arra szólította fel, hogy térjenek vissza a szentséghez és az engedelmességhez, a második csoportba tartozókat pedig vigasztalta azzal a bizonyossággal, hogy Isten visszavezeti őket földjükre, és megalapítja királyságát, melyet a békesség 20

Ézs és az anyagi jólét fog jellemezni. A „vigasztalás” témája kiemelkedő az Ézs 40-66-ban [a „vigasztal” szó előfordul a 40:1-ben (kétszer); 51:3, 19; 57:18; 61:2; 66:13-ban, a „megszán” kifejezés szerepel az 52:9; 54:11; 66:13-ban, valamint hasonló jelentésű kifejezések a 49:13; 51:12; 66:13-ban], tizenháromszor szerepel ott, míg az 1-39. részben csupán egyszer fordul elő, a „megvigasztaltál” kifejezés formájában (12:1). A könyv témái és teológiája. Nehézségbe ütközik egy központi téma meghatározása Ézsaiás könyvében, amelyhez a könyv minden része kapcsolódna. Egyesek szerint a könyvnek két fő témája van, az egyik az 1-39. részből álló szakaszra jellemző, a másik pedig a 40-66. részre. Úgy tűnik, hogy a könyv első felében az ítéleten van a hangsúly, a második felében pedig a megmentésen és a vigasztaláson. Ézsaiás követte Mózes ötödik könyvének teológiáját (mielőtt eljöhetne az áldás ideje, a büntetésnek kell eljönnie, mert a nép nem tartja be a mózesi szövetséget). Így Ézsaiás könyvének két fő egységét összhangba lehet hozni. Az 1-39. részből álló egység rámutat a nép bűnére, melyet rendezni kell, mielőtt helyreállhatna az Istennel kötött szövetség. Az 1-39. részben hangsúlyozott ítélet az a megtisztító erő, mely a 40-66. részben hangsúlyozott bűnbocsánathoz és elengedéshez vezet (vö. 27:9). Végső soron Izráel megváltását az „eszményi Szolga”, a Messiás végezheti el, aki meg tudja valósítani azt, amit a szolga-nemzet nem tud. Ez a magyarázat az ún. „szolgaénekekre” a könyv második fő egységében (42:1-9; 49:1-13; 50:4-11; 52:13-53:12). De a 40-66. rész nem csak a bűntől való megváltást hangsúlyozza. Ezek a részek túlmutatnak ezen, és a kozmosz megváltozásáról beszélnek, melynek során az Úr helyreállítja a teremtett rendet. Az 1-39. részben hangsúlyt kap a bűn elítélése. A 40-66. rész leírja a bűn váltságát, és az ennek eredményeként az emberekben és a teremtett világban bekövetkező változást. Először tehát az ítéletnek kell eljönnie, mielőtt kiáradhatna az áldás. Ézsaiás Istent hatalmasnak és dicsőségesnek látja. Az Úr események kezdeményezője a történelemben. Különbözik a teremtett világtól és nagyobb annál, mégis részt vesz ennek a teremtett világnak az eseményeiben. Az ókori Közel-Keleten a neveknek nagyobb jelentőségük volt, mint ma. Az ember neve utalt jellemére. Ézsaiás könyve sem kivétel ez alól, mert ebben a könyvben Isten nevének jelentései fontos szerepet kapnak több prófétai kinyilatkoztatásban. Ézsaiás csupán „az Úr” (Jahve) nevet több mint háromszázszor használta, a legtöbbször Isten nevei közül. Ez a név Isten szövetséges neve, természetes hát, hogy Ézsaiás gyakran használta. Sokszor említi az „Isten” (’elóhím) nevet is a könyv mindkét fő egységében. Megjegyzésre érdemes, hogy az „Isten” név hatszor fordul elő a 40. részben (1, 3, 8-9, 27-28. v.; de a 18. versben szereplő „Isten” a rövidebb ’él szó fordítása), mely bevezeti a szövetséges nép vigasztalásáról szóló szakaszt. Mint az egyetlen, mindenek fölötti Istenség, Isten meg tudja vigasztalni népét. (Lásd korábbi magyarázatok a „vigasztalás” témával kapcsolatban Ézsaiás könyvében.) Úgy tűnik, hogy az ’él kifejezés más istenekkel szembeni kihívásként szerepel, mert számos esetben akkor fordul elő, amikor az Úr hamis istenek fölötti szuverenitásáról beszél (40-48. rész). Isten négyszer állítja, hogy „Isten vagyok” (’él) – 43:12; 45:22; 46:9 (kétszer). 21

Ézs Az „Úr” (’adónáj vagy ennek rövidebb formája ’ádón) Isten teremtett világa feletti uralmára utal, és számos esetben előfordul Ézsaiás könyvében, melyek közül sok az 1-39. részben található. A „Seregek Ura” (Jahve ṣebá’ót) a leggyakoribb összetett név Istennel kapcsolatban Ézsaiás könyvében, mely negyvenhatszor fordul elő az 1-39. részben, és hatszor a könyv hátralévő részében. Ez az összetett cím összeköti Isten szövetséges nevét (Jahve) a minden mennyei hatalmasság fölötti szuverenitásával. Ézsaiás tízszer „az Úr, a Seregek Urá”-nak is nevezi Istent, (’adónáj Jahve ṣebá’ót), tizenkétszer „Izráel Istene” néven utal rá, és huszonötször úgy, hogy „Izráel Szentje”. Tizenháromszor „megváltó” a neve Istennek, mindenütt a 41-63. részben, mely hangsúlyozza Izráel Isten általi megváltását. Ez a név csak egyetlen más helyen szerepel még az Ószövetség többi részében. Ézsaiás egyértelműen Istent és akkori – illetve jövőbeli – munkáját állította teológiája és könyve középpontjába.

VÁZLAT I. Isten büntetése (1-39. rész) A. Az Úr vádolja a népet (1-6. rész) 1. A könyv felirata (1:1) 2. Az Úr pere népével (1:2-31) 3. A helyreállítás ígérete (2:1-5) 4. A jelenlegi állapot és a jövőbeli következmények (2:6-4:1) 5. A szent túlélők (4:2-6) 6. A terméketlen szőlő (5:1-7) 7. Vádirat (5:8-30) 8. Ézsaiás megbízatása (6. rész) B. A szabadulás próféciái (7-12. rész) 1. Immánuél születése (7. rész) 2. Az eljövendő szabadító (8:1-9:6) 3. Az északi királyság fogsága (9:7-10:4) 4. Asszíria bukása és a nagy királyság felemelkedése (10:5-12:6) C. Ítélet a népek felett (13-23. rész) 1. Babilon (13:1-14:27) 2. Filisztea (14:28-32) 3. Móáb (15-16. rész) 4. Damaszkusz (17:1-11) 5. A szárnysuhogás országa (17:12-18:7) 6. Egyiptom (19-20. rész) 7. A sivatag (21:1-10) 8. Edóm (21:11-12) 9. Arábia (21:13-17) 10. Jeruzsálem (22. rész) 11. Tírusz (23. rész) 22