KlikkOut 11 20 by KLIKK OUT

KÖZÉLET / EDITORIAL

Szerző: Szilvási Tibor

Meseország már igazán lehetne mindenkié Az elmúlt hetekben olyan jelenségnek lehettünk tanúi, melynek kiszögellései ugyan jelen vannak a társadalomban, de ennyire abszurd módon még nem igazán domborodott ki. Az egyik szélsőjobboldali politikus ledarált egy mesekönyvet annak címén, hogy LGBTI-propaganda, meleg agresszió a gyerekek ellen és így tovább.

Picur Panna, vagy épp a herceg, akinek nem a lányok, hanem egy másik herceg tetszik. Hogy ez szokatlan? Amennyiben különböző bélyegeket szeretnénk ragasztgatni a főhősökre, akkor bizonyára eltér majd attól, ami mostanáig szokványosként ágyazódott be a memóriánkba. Ám ezen a szemüvegen keresztül csaknem minden mesében felfedezhetünk valami kivetnivalót. Ahogy az egyik magyar közéleti vitaműsorban például arra tettek megjegyzést néhány éve, hogy a Jégkorszakban az a normális, hogy különböző fajok élnek együtt, noha „mi” a való életben gyakran rossz szemmel nézünk a mindenféle nemzetiségű vagy bőrszínű tagokból felépülő családokra. Vagy nemrég akadt egy sajtómunkás, akinek azon akadt meg a szeme, hogy az egyik Duplo játékban sötétbőrű emberke is van, noha a szerecsen kereskedő vagy a roma jósasszony a magyar népmesék gyakori pozitív szereplői is.

Nos, bármely politikus tetteit fölösleges is minősíteni, és különösen nem szabad Szentírásként, életviteli sorvezetőként tekinteni rá, de ennyit a politikáról. Legyen az ember konzervatív vagy liberális, illetve a két irányt különböző mértékben ötvöző szülő, bizonyára jó embert szeretne nevelni a gyermekéből, és nem olyant, aki másokat bánt vagy kirekeszt. Különösen úgy, hogy egyre gyakoribbak az iskolai, helyenként pedig már az óvodai zaklatással, üldöztetéssel, kirekesztéssel kapcsolatos történetek, és nemcsak a hírekben, hanem akár ismerősünk, hozzátartozónk környezetében, de akár a saját életünkben is, és még csak etnikai, nemzeti, bőrszín, vallás vagy nemi irányultság szerinti bélyegre sincs hozzá szükség, csupán az „erősebb kutya b*szik” típusú hozzáállásra, illetve annak akár akaratlan támogatására.

Az LGBTI-propaganda címkét 1-2 olyan mese miatt kapta a kötet, amelynek a főhősei ebbe a közösségbe sorolhatók. A mesék viszont nem egyfajta toborzó mechanizmusok a célból, hogy bővüljön bármilyen „tábor“, legföljebb az, amihez olyan ismérvek kapcsolódnak, mint az elfogadás és a megértés. Pszichológusok véleménye szerint sem „módosítják“ a mesék gyermekek nemi irányultságát, ellenben válaszokat adnak. Válaszokat arra, hogy a társadalmat elképesztően színes és különböző sorsú egyéniségek alkotják, és ez így van rendjén. Könnyebben megértjük az egyéni sorsokat, ha nem a kisebbségi bélyegekből indulunk ki. Lehetnek erre eltérő eszközeink, valakiknek többek között ez a mesekönyv, másoknak más, a lényeg, hogy egy irányba mutasson, a megértés, és ne a kirekesztés felé. És hogy ne ítéljük el, amit a másik választ ehhez.

A Meseország mindenkié című, óvodás- vagy talán inkább kisiskoláskorú gyermekeknek szánt mesekönyv klasszikus népmesék átiratait tartalmazza, miközben azok főhősei valamely társadalmi kisebbséghez tartoznak. Felülnézetből ugyanarról szólnak, mint bármely mese, miszerint főhősünk körül felborul egyfajta rend, megszületik egy bonyodalom, aminek a megoldásáért meg kell küzdenie. Csupán a főhős ezúttal például egy háromfülű nyúl, az örökbefogadott Vaslaci, sötétbőrű (Avarbarna), nőként óriásölő (Margaret), a pusztító házasságából válással kimenekülő 3

Vysávajte rýchlo a ľahko B AC K H S

AŽ E T J KA

R U E 90 SPÄŤ C

ZÍS

SHBA

Akcia platí od 1. 10. do 30. 11. 2020 po registrácii vybraného modelu na: www.electrolux.sk/jednoducheupratovanie 4

IMPRESSZUM

ISSN 1339-9810 havi magazin, 10. évfolyam, 09 / 2020

Regisztrációs szám: EV 4545/12 Lapigazgató: Gocoň Péter Főszerkesztő: Poór Tibor Szerkesztők: Kiss Balázs, Kovács Andrea, Kovács Ákos, Mundi Józsi, Szilvási Tibor Külső munkatársak: Bögi Róbert, Kürthy Judit, Szigeti Attila, Štefkovič Patasi Ági, Sipos Janka, Ugróczky István Korrektúra: Szilvási Tibor, Undesser Tímea

klikkout.sk

Fotó: Szabó Péter Pál, Ugróczky István

facebook.com/klikkout issuu.com/klikkout

Grafika és borítóterv: Gocoň Laci (trikk.sk)

instagram.com/klikkout

Kiadja: Klikk, o.z. Kostolná 450 93016 Vydrany IČO: 42404843

youtube.com/klikkout A lapban megjelent tartalmak szerzői jogvédelem alatt állnak.

KON

S V * C

Hirdetés felvétel: Varga Balázs +421 915 249 867 reklam@klikkout.sk

NÝ

ÓKÖZ

ŽIT

OBLASTNÁ ORGANIZÁCIA CESTOVNÉHO RUCHU

KÁVÉSZÜNET / AUTÓ

Szerző és fotók: Ugróczky István

Jeep Renegade 4xe Néhány hete érkezett az új Renegade, ami formában nem, de meghajtásban valami egészen újat hozott. Négykerék-meghajtás, amiből az első kettőt egy 130 vagy 180 lóerős turbós benzinmotor hajtja. Erre segít rá még 60 lóerővel az elektromos erőforrás a hátsó kerekeken keresztül, ami így együtt már elég vadul tud húzni. Három üzemmódból választhatunk, akár menet közben is. Hibrid, amikor mindkét motor hajt. Elektromos, tiszta villanyautózás, és e-save, ekkor az autó képes visszanyerni az energiát és azt az elektromotor töltésére fordítani. Idén a Jeep is rálépett tehát a zöldebb jövő felé vezető útra, és ezzel a hibrid megoldással remek rajtot vett.

AUTÃ&#x201C;

KÁVÉSZÜNET / INTERJÚ

Szerző: Szilvási Tibor / Fotók: Ugróczky István

A gondolkodó gépek dunaszerdahelyi professzora Takács Gergely a Pozsonyi Szlovák Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Kara Automatizációs, Méréstechnika és Alkalmazott Informatika Intézetének kutatóprofesszora, aki 2014-ben elnyerte a Magyar Tudományos Akadémia Arany János Fiatal Kutatói Díját, idén júliusban pedig Zuzana Čaputová köztársasági elnök professzorrá nevezte ki. Az ide vezető útjáról és munkájáról beszélgettünk. A nyáron professzorrá avattak. Van pillanatnyilag tőled fiatalabb professzora Szlovákiának vagy épp a szlovákiai magyar közegnek? Jelenleg nem tudom. Előfordulhat, hogy nincs. Azt viszont tudom, hogy volt. Nálunk egyébként mennyire jellemző, hogy 40 alatt válik az ember professzorrá? Ritka. Külföldön, például Németországban, Angliában, Amerikában egészen más dinamikája van a professzorrá válás folyamatának, fiatalabbak is a professzorok, de úgy általában a tanári gárda is.

szempontból, és több kötelezettségem lesz, például különböző bizottságokba is kell majd járnom. Akkor ez csak nyűg...?! :-) Egyrészt igen, másrészt az ember ambíciói is efelé mutatnak. Jó kérdés viszont, hogy mi hajtja errefelé, mert bizonyára mindenkit más. Szerintem engem inkább az hajtott, hogy meg tudom csinálni.

A gyakorlatban miben mutatkozik meg, hogy professzor lettél? Szélesednek a lehetőségeid, esetleg bővülnek a kötelezettségeid? Úgy fogalmaznék, hogy az akadémiai szféra működése az országunkban megköveteli ezt a fajta formális továbbképzést, továbbhaladást, mivel az akkreditált tanulmányi programokhoz szükséges egy bizonyos számú professzor és docens, akik garantálják az ágazat szakmaiságát. Nem mondanám, hogy hatalmas változás történik általa. Gyakorlati szempontból nem, inkább adminisztratív

Tanítasz is az egyetemen. Milyen a viszonyod a diákokkal és mely tantárgyat tanítod nekik? Először harmadévesen van velük dolgom, tehát a bakkalaureátusi fokozat utolsó évében, amikor mikroprocesszortechnikát tanítok nekik, majd ötödikben prediktív irányítást, irányításelméletet. A két óra meglehetősen más hangvételű. A mikroprocesszortechnikán az alapokat vesszük 8

INTERJÚ

át a kezdőkkel, sok hardvert használunk és az óra interaktív. Ezen az órán hétről hétre új dolgokkal foglalkoznak a hardverek és a szoftverek terén is, emellett igyekszünk innovatívak lenni. A járvány alatt ezt nem tudjuk folytatni, de egyébként úgy néz ki, hogy szimulálniuk kell egy startup céget. Elkészíteniük egy olyan eszköz prototípusát, amely mikroprocesszort tartalmaz. Ez általában sokkolja őket az elején, mert ki kell találniuk cégnevet, egymás szerepeit, hogy a prototípust kinek adnák el, hogyan reklámoznák, miért jobb, mint a többi, mennyibe kerülne legyártani és így tovább. Ez egy komplex játék, és az év végére kiderül, hogy hozzánk hasonlóan ők is azért kicsit mókásan fogják fel amellett, hogy komolyan veszik. Időközben én nem avatkozom bele a munkájukba, noha bármilyen kérdéssel fordulhatnak hozzám, és jó móka

látni, ahogy az utolsó hetekben takargatják, rejtegetik az eszközt. Ez mindig meglepetés, ami a végén jól sül el. Diákokról lévén szó, elég sok eszköz az alkoholfogyasztással kapcsolatos, érdekes módon... :-) Az egyik ilyen emlékezetes produktum egy söralátét volt, ami szól a felszolgálónak, ha elfogyott a sör. És akkor a végzősökkel mi a helyzet? Ők más kategória. A saját igényességemnek hála olyan diákokat kapok, akik tényleg tenni akarnak és tudják, hogy a diplomáért vérrel verejtékkel kell dolgozniuk és nemcsak szimbolikusan. Az egyetemek kapcsán gyakran emlegetik, hogy munkanélkülieket termelnek. Mennyire igaz ez a ti szakirányotokra? 9

Semennyire. Én mechatronikával foglalkozom és az irányítástechnikai tanszéken gyakran el vagyunk hűlve attól, mennyire szétkapkodják a hallgatókat, még az úgymond leggyengébbeket is. 2018-ban, azt hiszem, a gazdasági minisztérium készített felmérést a végzősök szakiránya alapján arról, hogy kezdőként kinek van a legjobb fizetése, és abban az évben az jött ki, hogy a mi szakirányunknak. Tehát abszolút nem jellemző, hogy feleslegesen tanulnának.

kával foglalkozom, ami keveri az irányításelméletet, az elektrotechnikát, a gépészetet és a számítógép tudományt. Mondhatnánk, hogy a mechatronika egyfajta svájci bicska a szakirányok között, sarkítva a gondolkodó gépek tudománya. Intelligens gépekről van szó, de persze nem arról, hogy jön a Terminátor és összeroppantja a földön fekvő emberi koponyamaradványokat. Egyszer meséltél nekem a gyerekkori laborodról, amelyből egy megbuherált távirányítós Porschéval kapcsolgattad a lakótelepi világítást. Ez már majdnem úgy hangzik, mint amivel ma is foglalkozol. Mi vezetett odáig, hogy az egyetemen végül erre a szakirányra kerültél? Igen, volt egy ilyen történet, és egy kicsit valóban úgy hangzik. A gyerekkoromban is érdekeltek ezek a dolgok, de véletlenek sorozata vezetett odáig.

Mechatronikával foglalkozol. Amikor én ezt hallom, az jut eszembe, hogy biztos te vagy a háttérhatalom a Transformers robotjai mögött. Meggyűlik a bajod vele, mikor ezt el kell magyaráznod egy olyan mezei polgárnak, mint én, vagy már van erre egy bejáratott szöveged? Bejáratott szövegem nincs. :-) Az automatizáció az az alkalmazott technikai tudományág, ami különböző gépek és folyamatok automatikus irányításáért felelős mind az eszköz, tehát a hardver részén, mind az irányítástechnikai oldalon. Ebben vannak különböző szakirányok, én a mechatroni-

Ezeknek a véletleneknek a sorozata érdekelne! Aki valamilyen módon, akár a vállalkozásában, akár az élet más területén sikeres, az szereti azt mondani, hogy mindig is úgy gondolta, hogy ez10

INTERJÚ

zel fog foglalkozni, amiben talán van is valami, de azért biztos véletlen is volt benne. Nyilván szerepet játszott az is, hogy műszaki beállítottságú családban nőttem fel, édesapám gépészmérnök, tehát mindig is körülvettek a gépek, noha már gyermekkoromban jobban érdekelt az elektronikai részük.

déseket válaszol meg, amit más nem. Egy jó publikáció ismérve, hogy olyasmit tartalmaz, amivel más még nem foglalkozott. Az olyan, tudományos területeken mérföldköveket, futurisztikus ötleteket képviselő milliárdos celebet, mint Elon Musk, hova helyezi egy olyan kutatómérnök, mint például te? Szerintem úgy mint más, tiszteljük az ambícióit és az elért eredményeiket, de bizonyos kijelentésekkel azért egy picit szkeptikusak vagyunk.

Tulajdonképpen az egyik nagy véletlen abban, hogy a Szlovák Műszaki Egyetemen kötöttem ki, az, hogy miután visszatértem egy amerikai tanulmányi útról, a kevés legitim szlovák egyetemi szak, amely angol nyelvű órákat is nyújt, pont a műszaki Gépészmérnöki Karának az egyik specializációja volt, ami történetesen a mechatronika.

Mi a helyzet a tudománnyal az áltudományok korában? Te, aki a kutatótársadalom része vagy – noha más területen – hogyan éled meg, hogy többek között tudós szakemberek kénytelenek napkeltétől napnyugtáig és azután is magyarázni, hogy a tudománynak higgyenek és ne az egyre több önjelölt Messiásnak? A tudományban nem hinni kell, a tudományt érteni kell, ez a kulcsmomentum, amit sokszor ros�szul prezentálnak. Nem egyenértékű véleményekről van szó. Hülyeséget bárki mondhat, szíve joga. Mindenkinek joga van a saját véleményéhez, de a „saját tényeihez” nem. Hogy hogyan viszonyulunk hozzá? Nem akarok más nevében beszélni, de eléggé sokkol. Nem hiszem, hogy ez új jelenség volna, csak a pandémia felszínre hozta. Ennek kapcsán könnyebben meglátjuk a problémákat, melyek akár az oktatásüggyel, a médiafogyasztással kapcsolatban felmerülnek. A forrásellenőrzés mindenesetre nincs benne a köztudatban.

Aztán az volt a következő véletlen, hogy doktorira mentem, mivel a diploma után már meg voltam egyezve egy munkaadóval – neveket nem mondok, de egy ismert multinacionális céggel Csehországban – a volt egyetemi csoporttársaim viszont azt mondták, hogy mennek PhD-ra. Én meg erre, hogy „...igen? Akkor én is megyek!” Aztán itt ragadtam. Mi történik egyébként a kutatómunkád eredményeivel? Értem ezt úgy, hogy ti leegyszerűsítve kutattok-kutattok, publikáltok, előadtok. Aztán jön egy, a köznép számára sötét alagút, aminek a végén ott van például valamilyen katonai kütyü vagy egy okoshűtő. Mi történik ebben a sötét alagútban? Az alapkutatás, amit tulajdonképpen csak az egyén kíváncsisága hajt, soha nem ígér semmi gazdasági vagy közösségi hasznot. Ez nem jelenti azt, hogy később se lehet neki, csak a kutatás pillanatában nem ez az elsődleges motiváció. És van aztán az applikált kutatás, ahol kutatás-fejlesztésről, konkrét célról van szó, ami az iparnak vagy a közösségnek hasznot hoz. Ez az út egyenes, itt nem beszélhetünk az általad említett sötét alagútról. Ehhez képest az alapkutatásból vagy lesz valami, vagy nem, előfordul, hogy egy publikációban évekkel később fedeznek fel valamit, amit aztán máshol felhasználnak. Részemről ez sokkal izgalmasabb, mert az alapkutatás olyan nagy kér-

Mintha felhígultak volna bizonyos alapvetések, és az emberek bizonyos hányada nem fogad el igaznak közülük semmit. Vagy csak a közösségi média több ilyen embert láttat? Ennek több faktora is van. Valóban rosszabb a helyzet, mint régen. Ha 1985-ben szakértettél alaptalanul, akkor azt viszonylag kevesen kényszerültek meghallgatni, és legfeljebb legyintettek egyet, ma viszont nagyon hatékonyan terjed a véleményed, és a nagy számok törvénye alapján megtalálod a közönségedet. Annak is szerepe van ebben, hogy a közösségi média algoritmusai 11

felerősítik a témákat, amelyek után eleve érdeklődnek az emberek, és gyakorlatilag visszaszoríthatatlan pozitív visszacsatolás alakul ki, ami erősíti a dinamikáját. A közösségi média algoritmusai is tehetnek például arról, hogy az én hírfolyamomban is megjelenik például ajánlott tartalomként Igor Bukovský.

Vannak bizonyos elvarratlan szálaim, és ez az oktatással is összefügg, az oktatást segítő hardverekkel, eszközökkel. Mindenféle „játékokról” van szó, amin tanítani tudjuk a mechatronika, az irányításelmélet alapjait, és most értek meg a publikációra, de nekem nem ez az elsődleges motivációm, hanem hogy szeretném, ha más is használná.

Lehet ebben egy faktor, hogy a pandémia kapcsán a tudósok bizonyos fokig még maguk is csak tapogatóznak? Inkább az, ami talán az átlagembernek nem világos, hogy a tudomány ilyen. A pandémia kapcsán élőben láthatjuk, hogyan bontakozik ki a tudomány és a tudományos vélemény. Számomra, ha az egyik hónapban azt mondják, hogy „A”, a következő hónapban pedig azt, hogy „B”, akkor az nem a tudomány állapotáról tanúskodik, hanem éppen ellenkezőleg. Arról, hogy nem dogmákról van szó, felül tudjuk vizsgálni az eredményeket. Amit magunk előtt látunk, az én szemszögemből teljesen természetes, viszont mások számára ez a hitetlenségnek nyújthat táptalajt.

Egyszer mondtad, hogy foglalkozol a szakterületeden azzal is, hogy megjósold, modellezd néhány másodpercre előre a jövőt, hogy egy-egy rendszeren belül mi fog történni. A saját jövődet illetően hogy állsz, mennyire tudod modellezni? Nagyon csavarosan megfogalmazott kérdés! Másodpercekre biztosan, de ehhez az kell, hogy kiszámítható legyen az adott környezet, és erre kihatással van mindaz, amiről eddig beszéltünk. Ha a polgároknak nem fontos a tudomány, és nem értik, miért van szükség akár egy alapkutatásra, ami közvetlen hasznot a közösségnek nem hoz, addig nincs nyomás a politikusokra, és amíg nincs nyomás, addig nem hoznak jó törvényeket akár az akadémiai környezet megfelelő irányítására vagy támogatására. Nehéz predikciót készíteni, ha nincs jó modellünk!

Arról elárulhatsz valamit, hogy mi az, amit most kutatsz? 12

Mutasd a konyhád, megmondja, ki vagy! Egyszerre lakásunk kirakata és wellness a lelkünknek, ahol a legprecízebb, mégis legrugalmasabb kell legyen a praktikum és a komfort találkozása. A konyha ma nem csupán egy elengedhetetlen funkcionális pontja a lakásunknak, hanem többet mesél rólunk, mint amennyit magunk el tudnánk mondani. Gyakran egy életre választjuk, hát ne is úgy álljunk hozzá, mintha egyéjszakás kaland volna. Csölle Szabolccsal, a dunaszerdahelyi Duna Palotában található Ballerina Küchen konyhastúdió vezetőjével beszélgettünk. Te hogy tapaszatalod, a konyha az első, amit az ember fejben kialakít, miután otthont épít vagy vásárol magának? Mindenképpen egy olyan alapvető része a lakásnak, amit a kliensek az elsők között szeretnének megoldani. A végeredmény nagyban függ attól, hogy ki lesz abban a konyhában, illetve ki az, aki eljön kiválasztani. Mi a vállalkozásunkat két alappillérre húztuk fel: az egyik maga a konyhabútor, a másik pedig a fogyasztók. Igény szerint együtt vagy külön is ajánlhatjuk őket.

rő, piacvezető német Ballerina Küchen partnerei vagyunk. Amikor azt hallja az ember, hogy német gyártó, akkor a legtöbben precizitást és tökéletességre való törekvést képzelnek el. Ezt kapjuk a Ballerina Küchentől? Egy olyan vállalatról van szó, amely 33 éve van a piacon és évente 25-30 ezer konyhát gyárt. Viszonteladójukként a központi tervezőprogramjukat használjuk, a megrendelést Németországban gyártják le, majd onnan szállítják egyenesen a klienshez, mi pedig megyünk és beszereljük. A Ballerina Küchen a hasonló kategóriájú gyártókkal szemben nem igyekezett betörni a nagy áruházláncokba, csak saját partnereken keresztül árulja a termékeit, és ezzel a stratégiával piacvezetők. Konyhaberkeken belül nagyon trendiek, igyekeznek mindig újításokkal előállni. A konyhabútorok minden elemében rendkívül széles választékkal rendelkeznek, ami elképesztő lehetőségeket kínál, és tulajdonképpen mindenki a legapróbb részletekig saját igényeihez igazíthatja a konyhájának berendezését. A németek mindenkiben nyomot hagynak, mivel a megrendelés leszállításáig bezárólag retten-

Ritkán fordul elő, hogy a technikáért nem kell máshova mennünk... Így van. Közel 20 évig dolgoztam ezen a területen, és nem szívesen hagynám veszni az ismereteimet, különösen úgy, hogy ezek a berendezések szerves részét képezik a konyhának. Ugyanakkor nem szerettem volna a két terület dömpingjébe vetni magamat, ezért némileg exkluzívabb irányt is igyekeztem felvenni. A berendezések terén ez a közismertek mellett olyan márkákat, illetve egyes ismert márkák olyan termékeit is jelenti, amelyek a hagyományos elektronikai boltokban nem találhatók meg. A konyhabútorokat illetően pedig a számos innovációs és dizájndíjat elnye14

Milyenek ma az emberek a konyhaválasztást illetően? Egyre igényesebbek, egyre nagyobb komfortot szeretnének, a mindennapokban használható dolgokat, és persze trendik szeretnének maradni. Én mindegyiküknek igyekszem olyan konyhát tervezni, illetve ajánlani, ahová úgy térnek majd be reggelente felkelés után meginni az első kávéjukat, hogy közben jóérzés tölti el őket, tetszik nekik, amit látnak, és mindig ráeszmélhetnek, hogy micsoda konyhájuk van!

tően odafigyelnek a minőségre és a megrendelőkre. Amit a stúdióban látunk, azok a Ballerina Küchen konyhái. Mi történik onnantól kezdve, hogy én mint érdeklődő bejövök és tanakodok, odáig, hogy kész és helyére kerül a konyhám? Ez attól is függ, hogy a kliens mennyire határozott elképzeléssel érkezik – ugyanakkor előfordult már olyan is, hogy a kezdeti elképzeléstől teljesen eltért a végeredmény, mert a kínálkozó lehetőségek, az időközben felmerülő ötletek alapján annyit módosult. Fontos tudni, hogy milyen (lesz) a nappali vagy a folyosó, mert adott esetben megoldhatjuk, hogy a konyha bizonyos részei, anyagai ott is folytatódjanak, hogy harmonizáljanak egymással. Igyekszünk teljes összhangot teremteni, hiszen egyre inkább igény van erre. Mindenesetre elsőre a stílust, a színvilágot és a méreteket térképezzük fel, majd az egyes bútorelemek minden részletén végigmegyünk, mire elkészül az első látványterv, melyet aztán fokozatosan, több körben egyeztetve finomítunk és megbeszéljük a fogyasztókat is. Amikor megszületik a végleges látványterv, elindulhat a gyártás, ami 4-6 hetet vesz igénybe, függően az anyagtípusoktól, komponensektől.

AZ ÖN INTERNETES FEHÉR TECHNIKA BOLTJA BRUDI.SK, INFO@BRUDI.SK

SHOWROOM Galántai út 658/2E, Dunaszerdahely +421 905 140 414, ballerinakuchen.sk

KULTÚRA / KÜLÖNVÉLEMÉNY

Szerző: Këri

Az irgalom angyala (?) Ratched sorozatkritika Emlékszem, körülbelül öt éve láttam először a Száll a kakukk fészkére c. filmet. Miloš Forman filmtörténeti klasszikusának egyedi képi világa, pszichológiai mélységei és szereplőinek nagyszerű alakításai igazi katarzisélménnyel ajándékozzák meg a nézőt. Éppen ezért is örültem meg annyira, mikor a Netflix bejelentette: elérhetővé vált új sorozatuk, amely a filmbéli főnővér, Mildred Ratched előzménytörténetét dolgozza fel. A nyolcrészes első évad során, megismerhetjük gyermekkora tragédiáit és vonzódását a „megmentő“ szerepéhez, amelyben előszeretettel tetszeleg. Ami már az első képkockák során is nyilvánvalóvá vált számomra, hogy az alapkaraktereken kívül a sorozat látszólag semmiben sem hasonlít az 1975-ben forgatott feketefehér filmhez. A páratlan képminőség, a színek vibrálása, élénksége és a kompozíciók szépsége szinte simogatja a szemet – látni lehet, hogy ebbe rengeteg munkát fektettek az alkotók. Ötletes módon, gyakran kétfelé osztják a képernyőt – így egyszerre láthatjuk, hogy mi történt az adott időben, két különböző helyszínen. Ugyanakkor a sorozat sokkal többek kínál, mint szép képek tömkelegét, folyamatosan játszik a feszültséggel, a nézők figyelmével és alapos megborzongatásukkal. Sarah Paulson alakítja a főszereplő Ratched nővért, aki „ártatlan ibolyakék szemekkel“ érkezik meg a Lucia Állami Kórházba, ahová gyakorlatilag felveteti saját magát, egyre növekvő befolyása révén pedig fokozatosan a saját oldalára állítja a személyzetet, beleértve Dr. Richard Hanover igazgatót is. Kettejükön kívül, a sorozat mellékszereplők terén is nagyot domborít – feltűnik Sharon Stone, Judy Davis, Cynthia Nixon, Finn Wittrock és Amanda Plummer is.

A sorozat készítői a szinte pályakezdő Evan Romansky és Ryan Murphy (neki köszönhetjük az American Horror Story és a Scream Queens c. sorozatokat is). Elsődlegesen drámával van dolgunk, amelyben gyakran feltűnnek a horror elemei is – no épp csak olyan óvatossággal adagolva, hogy az egész ne menjen át egy szadista öldöklésbe, hanem feszesen simítsa körbe a történetet és szinte mi is meghalljuk a fenyegetően közeledő nővércipők kopogását a kórház folyosóján. A nővérszakma filozófiai kérdéseivel is szembesül a néző, hiszen a látszólag szolgai alázattal végzett hivatásban számos kiskapu nyílhat a visszaélésekre, a manipulációra és a korlátlan hatalomgyakorlásra az emberi életek fölött. Mindent összefoglalva, ha valaki szereti a kórházi környezetben játszódó horrorfilmeket, az ötvenes évek Amerikájának hangulatát és a klasszikus vonós filmzenéket, a Ratchedben biztosan megtalálja a számítását. Már az első évad megjelenése előtt megrendelték a másodikat a készítőktől – így jövőre sem maradunk a kedvenc Mona Lisa-mosolyú, kontyos, fejkendős nővérkénk nélkül.

Klimatizácie33Vzduchotechnika Tepelné3čerpadlá33Rekuperátory

Projekt33Predaj33Montáž33Servis

Kontakt: Revilo s.r.o. Alžbetínske3námestie3RR94pR 9y93éR3Dunajská3Streda

Tel:3é3R3p355y39R3y8 Mobil:3é9R83p37y93578 EVmail:3jakli@reviloheuhsk

KULTÚRA / HANGFAL

Szerző: SzT

THE KILLERS – Imploding The Mirage A 2008-as Day & Age óta nem sikerült a The Killers-nek egy olyan lemezt összehoznia, amelyre akár egy igazán emlékezetes slágert is sikerült volna felpakolniuk. Hogy hatodik stúdióalbumuk, az Imploding The Mirage sorsa mi lesz ilyen szempontból, azt majd a jövő eldönti, mindenesetre rég nem éreztem azt egy albumuknál, hogy szívesen hallgatom. Egyébként éppen a Day & Age-hez áll talán legközelebb a mostani, és számos pontján Bruce Springsteent idézi meg. A Brandon Flowers vezette Las Vegas-i banda ugyan lehet sose éri el első két albuma színvonalát, de ezúttal sikerült úgy hozzányúlniuk a 80-as évekhez, hogy abból nem árad az izzadtságszag, ritkán érezni az erőlködést, sőt, helyenként kimondottan lazák és huncutok. Kár lett volna értük.

YOUNG JESUS – Welcome To Conceptual Beach Elég a Los Angeles-i indie zenekar egy-két hosszabb lélegzetű, nem egyszer 10 perc feletti hosszúságú dalát meghallgatni (de a viszonylag rövidebbeket is), hogy beszippantson az az érzelmi és kreatív cunami, ami rajtuk végigkalauzol. Egy-egy dalon belül hallhatunk olyan váltásokat, hogy azt hihetjük már a többedik szerzeménynél járunk, de csupán egyazon szerzemény különböző rétegeinek kidomborításárl van szó. A Young Jesus már 2012-ben kiadott saját gondozásban egy lemezt, az első stúdióalbumuk három évvel később érkezett, és eddig is ott rezonált bennük mindez az energia, viszont mintha most jött volna ki leginkább a szinergia. Nem annyira slágeres, mint amennyire tartalmas.

Jelen: My Own Soul’s Warning, Dying Breed, Fire In Bone, Blowback, Caution. Múlt: Mr. Brightside, Read My Mind, All These Things That I’ve Done, Somebody Told Me, Smile Like You Mean It, When You Were Young.

Jelen: Pattern Doubt, Faith, (un) known, Root And Crown, Múlt: Green, Deterritory, Gulf, Oranges. Saganism vs. Buddhism.

DISCLOSURE – Energy Hét évvel ezelőtt a a Disclosure csinált egy kisebb popforradalmat azzal, hogy bemutatta a világnak Sam Smith-t vagy épp az AlunaGeorge-ot. A Settle c. bemutatkozó lemezükre már nagy igény volt a klubszcénában, akadt is rajta számos olyan dal, amelyek máig rezonálnak a fejekben. Többek között épp a fent említett két előadóval közösen készített Latch és White Noise, de a London Grammarral közös együttműködés (Help Me Lose My Mind), illetve a You & Me vagy az F For You. A magasra törő, vagy épp már ott lévő előadókkal való együttműködéseket folytatták a következő lemezen (The Weeknd, Lorde), és a mostanival sem áll a helyzet másképp, noha számos szerzeményben alaposan eltávolodtak a kezdeti, garage house által megszabott hangzástól.

Jelen: My High, Douha (Mali Mali), Birthday, Watch Your Step, Lavender, Energy. Múlt: Latch, White Noise, F For You, Talk, When A Fire Starts A Burn, You & Me, Omen.

Sziget, ahol élünk KÖLCSÖNÖZZ EGY X BIKE-OT ÉS LÉGY TURISTA SOMORJÁN! A Somorja melletti X-Bionic Sphere-nél lehetőség nyílik városi biciklik kölcsönzésére, melyekkel bejárhatjuk a várost, átbringázhatunk velük a Dunától egészen a Pomlé parkerdőig. Ha már rendezvényekre járványidőszakban nem áll módunkban elmenni, használjuk ki mégis aktívan a karantén alatt adódó szabadidőnket arra, hogy egy eddig ismeretlen perspektívából megismerkedünk Somorjával és környékével, a Csölösztőn található Kormorán hotel parkjával és élünk az általa kínált lehetőségekkel, ha pedig kellően bátrak vagyunk, bringánkkal nekivághatunk a dunai töltésnek, melyen keresztül eljuthatunk akár Pozsonyig, a Farkastorokig, ahonnan a Kis-Duna kiágazik a nagytestvérből.

INTERJÚ

SÁRKÁNYEREGETÉS CSÖLÖSZTŐNÉL A színekben és izgalmakban gazdag ősz, szeles időjárásával szinte kínálja magát a sárkányeregetés szerelmeseinek. Gyermekkorunkban nem kellett messzire mennünk, hogy megtaláljuk az első arra alkalmas helyet, ahol szélnek ereszthettük házilag készített sárkánymadarainkat, és alaposan megdolgozhattunk azért, hogy azt odafent tartsuk. Manapság jóval ritkábban látni erre vetemedő családokat, noha a lehetőségek tárháza arra vonatkozóan is rendkívül széles, hogy milyen attraktív sárkányt idomíthatunk a légmozgással. Csölösztő környezete erre már csak a Duna közelsége miatt is kiváló! 21

SZIGET, AHOL ÉLÜNK (PR)

GÁL TOMI ELTEKERT VÁSÁRÚTRA Mit tesz a komáromi Jókai Színház igazgatója karantén idején? Fogja a bringáját és elteker vele Komáromtól Vásárútra, a szülőfalujába. A Csallóközi Idegenforgalmi Szövetség Facebook-oldalán (OOCR - Žitný ostrov – Csallóköz) is megtekinthető videóból kiderül, milyen kedves, mókás emlékek fűzik a falu mellett elhaladó Tőkési-ághoz, illetve annak egyik, Lábi tóként ismert holtágához. Ahányan vagyunk, annyi történetet tudnánk mesélni a környékről, milyen volt 20 éve, ott áll-e még az a fa, hogy néz ki ma a partszakasz, ahol mindig találkoztunk, finom-e még vagy még finomabb az ekecsi fagyi vagy a vásárúti cuki. Hát hogyne lenne az! Idézzük fel saját emlékeinket a videó szűrőjén keresztül, majd ha még mindig megadatik egy szép őszi nap, pattanjunk bringára mi is, és látogassunk ki a Lábi tóhoz! 22

INTERJÚ

A GYÖNYÖRŰ JÓKAI VÍZIMALOM A Kis-Dunát övező csallóközi táj impozáns hátteret biztosít ősszel is a Jókánál (Galántai járás) található cölöpös vízimalom megtekintéséhez. A vízimalmot és a környezetében találhat skanzent mintegy másfél évvel ezelőtt újították fel, a malom mind a mai napig technikatörténeti műemléképületnek számít, melynek főépülete a folyómederből kimagasló 54 akácfa cölöpön nyugszik. 1951-ig használták rendeltetésszerűen, 1983-tól része a műemlékek állami jegyzékének, majd 1992 és 1994 között valósult meg első felújítása annak érdekében, hogy a nagyközönség előtt is megnyissák.

TUDOD-E MÉG, MERRE VAN A NAGYABONYI HALASTÓ?

Készült a Szlovák Köztársaság Közlekedési és Építésügyi Minisztériumának pénzügyi támogatásával.

A Kukkónia PT applikácijában XXIV. Számú kerékpárútként találjuk meg a 16 kilométer hosszú szakaszt Nemeshodos és a nagyabonyi halastó között. A Dunaszerdahely melletti falvak észak-kelet felé a Kis-Dunáig elnyúl katasztere okán Nagyabony „határában” fekszik a halastó, amelyhez Hodosból az abonyi határi úton juthatunk el, majd a tavat megkerülve érkezhetünk vissza a faluba. A terep értelemszerűen sík, megtétele könnyű, de inkább csak terepkerékpárral ajánlott. Az út kavicsos vagy erdei földút, egy rövid szakaszon pedig aszfaltozott. Ha lesz még jó időnk, fogjuk a kölyköket, vagy pattanjunk bringára a párunkkal, és irány a nagyabonyi halastavak! 23

HAZAI / GASZTROBETYÁR

Szerző: Mundi Józsi / Fotók: Fehér József

Karanténban a gasztronómia

Soha nem látott övön aluli ütést mértek a döntéshozók a járvány terjedése ellen elrendelt óvintézkedések érvénybe léptetésével a gasztronómia szinte minden egyes kis szegletére. Legyen szó elsődlegesen az éttermekről, bisztrókról, büfékről, kávéházakról, zsinórban folytatva a hotelokkal, panziókkal és nem utolsó sorban a legkisebb falusi kocsmákkal, akárcsak a vásári vándoréttermekkel. Hatalmas megélhetési, egyben fennmaradási gondokkal kell manapság megküzdeniük ezen válalkozásoknak. A láthatatlan ellenség gyökerestül felforgatta a gasztronómia, egyben mindannyiunk életét. A vendéglátás az egyik olyan szektor, ahol a legerősebben fejti ki negatív hatását a vírus... Mit tehetünk ellene? Mit tegyünk, hogy túléljük?

luk felkínált ételek sem a legalkalmasabbak e műveletre. Úgy érzem, mindenképp az étel minőségének rovására menne. Rengeteg étterem már most bezárta kapuit, és mivel nagyon érik a második hullámból eredő „lockdown”, szinte biztosra vehető, hogy ez a szám emelkedni fog. Rengeteg válalkozónak még az első hullámbéli segítséget sem folyósították, ebből is kifolyólag lehet, hogy nem is karanténban lesz a gasztronómia, hanem egyenesen eltemethetjük ezt a vállalkozási szegmenst. Nagyobb városokban, ahol a külföldi turisták képezték a vendégsereg java részét, még roszabb a helyzet. Ezek az éttermek többnyire a városok legnívósabb és a turisták által leglátogatotabb pontjain helyezkednek el, így nem ritka, hogy forgalmuk akár kilencven százalékkal is visszaesett. A legértékesebb a gasztronómiában egy jó csapat, amely ki tudja elégíteni a vendégek minden egyes óhaját, sóhaját. Legyen szó bármilyen jellegű étkeztetésről. Véleményem szerint elsősorban azok az éttermek fogják bedobni a törülközőt, ahol a tulaj pénzügyi befektetőként tekint az éttermére, hiszen megvan az elképzelése a „számokról”, és amennyiben a számok romlandó tendenciát vagy egyéb problémás ingadozásokat okoznak, egy-kettő felhagy a vállalkozással, és más irányba tereli az energiáját. Úgy gondolom, hogy a túlélők azok lesznek, kik családként, szívvel-lélekkel együttműködnek a csapatukkal, amelyet hatalmas becsben tartanak, és persze van némi megtakarított anyagi tartalékuk is. A szívük minden eggyes dobbanásában jelen van a gasztronómia, és mindenképp próbálnak majd alkalmazkodni valamiféleképpen az „új világ” rendjéhez. Reméljük, csak átmenetileg lesz rá szükség. Egy jó csa-

Tavasszal még azt gondoltuk, hogy miután lecseng a „nyavalya” első hulláma, a régi életünk megszokott mókuskerekét forgatjuk majd tovább az év hátralévő részében, holott már akkor előrejelezték a második hullám eljövetelét. Hullámos vizeken evezünk - élünk! Jobb, ha megszokjuk a kis csónakunk lengését, hiszen ily módon a jövőben akár végtelenül hullámos vizekre is kerülhetünk. Szakácsok, pincérek, konyhatündérek, étteremtulajdonosok! Fel a fejjel! Egyszer csak vége lesz ennek a dalnak is... :-) Az üzemi étkeztetők és az ételkihordásra szakosodott létesítmények még úgy ahogy átvészelik ezt a „nyavalyás” időszakot, viszont rengeteg étteremnek nem áll módjában alkalmazkodni az ételkihordáshoz, így sok esetben sajnos az álta24

INTERJÚ

pat a legjobb befektetés, aki pedig ezt nem felejti és kellőképpen értékeli is, az iránt várhatóan a csapat részéről sem marad el a lojalitás.

Nagyon nehéz megjósolni, hogy mi történik majd a következő hetekben, hónapokban. Sajnos a vendégek is egyre óvatosabbak, hiszen a növekvő vírusos esetszámok sem bizalomgerjesztőek. Ebből eredően akik eddig étteremben étkeztek, manapság már jobbik esetben házhoz szállíttatják az ételt, vagy sokan főzőcskéznek, és egyedül készítik el a napi betevőt.

Valószínűleg örökre megváltoznak az étterembe járással kapcsolatos szokásaink, szinte minden étteremtulajdonos ismerősöm pesszimistán nyilatkozott a jövővel kapcsolatban. Az első hullám még valahogy túlélhető volt, ám a második hullám hatásai már nagyon rányomják a bélyegüket az éttermek életére. Válságos időket élünk! A válsághelyzet a megfelelő óvintézkedéseket igényli. Csak sajnos e percről-percre változó időszakban nagyon nehéz megfelelő és jó döntéseket hozni.

Amennyiben tudjátok, éljétek meg és bírjátok ki ezeket a nehéz időket, hiszen jó és különleges ételeket fogyasztani, és egy étterem szolgáltatásaival kényeztetni magunkat mindig is felemelő élmény volt, és lesz is! 25

HAZAI / KATONAÉVEIM

Szerző: Szigeti Attila

Katonaéveim – 15 nap otthon Lassan, de biztosan visszazökkentünk a régi kerékvágásba, és minden tekintetben lazább napok következtek a kazahsztáni „kirándulás” után.

mindig rezervált a partinak egy asztalt. Két nagy parti járt oda sörözni akkortájt. Az úgynevezett főiskolások, a néhai Longauer, Lubo Baňič és még sokan mások (a nevekre már nem emlékszem), és mi: Benkóczky Gyuri, Nagy Árpi, Álló Sanyi, Nagy Imi, Somogyi Iván, jómagam és mindig csapódott hozzánk még néhány haver. Záróra után pedig átmentünk az akkori Corso vendéglátó egységbe, ami éjfélig volt nyitva. A szabadságom első három napján jó anyám nem is nagyon látott. A következő héten aztán letudtam a rokoni látogatásokat, elsősorban nagyapámmal beszélgettem sokat. Szigeti Nándort Sülyben mindenki csak Bátyónak szólította, ő volt az az ember, aki szüleim korai elvesztése után óriási szerepet töltött be az életemben.

A hivatásos főnökeink is szabadságoltak, és olyanok tartottak szolgálatot, akiknél nem volt akkora a fegyelem, lehetett este jó kajákat csinálni, ami mellé elmaradhatatlan volt a söröcske és néha valamilyen finom keleti főzött pálinka. 66 napom maradt hátra, amikor úgy döntöttem, kiveszem a 15 plusz 1 napos szabadságomat. Csütörtök este a napi parancs után hagytam el a kaszárnyát, és autóbusszal Zsolnára utaztam, ahonnét a vonat péntek reggel 7 órára a pozsonyi nagyállomásra repített.

Papának a katonaságon elkövetett „rémtetteink” felét sem meséltem el, de úgy finoman a tudtára adtam, hogy nem egy cserkésztáborban szolgálok. Elmeséltem neki a kazahsztáni élményeimet az oroszokkal, mire ő a háború utáni orosz fogság időszakát elevenítette fel. Némi különbség azért adódott a kettő között. Még néhány hosszú éjszakába nyúló buli, de a 15 nap úgy elszaladt, hogy már csak a visszaúton gondolkodtam, és azon, hogy nekem még 50 napot szolgálnom kell a hazát.

8.30-kor már Dunaszerdahelyen sétáltam a Vámbéry téren. Jó anyám péntekre szabadságot vett, és a húgomat sem engedte iskolába. Érdekes, ahogy ezt leírtam, behomályosodott a szemüvegem, arra gondolva, ahogy vártak. Sült hús volt ebédre dinsztelt káposztával, knédlivel, a kazettás magnóba szólt az R-GO- tól a Ballag a katona, és néhány szomszéd is átugrott megölelni az akkorra már kiskatonából érettebb férfivá vált Szigeti gyereket. 1988-at írtunk, és bizony akkor még senki sem gondolta, hogy egy év múlva kulcsokat csörgetnek majd Csehszlovákiában.

A fiúk már nagyon vártak, hiszen tudták, hogy jófajta kolbász, szalonna és az elmaradhatatlan pálinka ott fog lapulni a már civil ruhát is tartalmazó utazótáskámban.

Pénteki nap lévén a barátaim is csak munkaidő után tudtak velem találkozni, viszont már kész terv volt az esti bulira. A néhai Partizán sörözőbe jártunk ekkortájt, ahol Betka néni és Robi bá

A másnapot a konyhában töltöttem ügyeletben, ahonnét vannak jó történeteim, és az 50 hátralévő napot mint „dozorčí kuchyne” szolgáltam. 26

SPORT / INTERJÚ

Szerző: Kiss Balázs / Fotók: Ugróczky István

Gróf Lóránt:

„A harcművészet lényege, hogy egyenes gerincű, becsületes embereket neveljen” Gróf Lóránt 35 éve a harcművészetek szerelmese. Csak ha akarta volna, akkor alakulhatott volna másképp az élete, de nem akarta. Miért is tette volna, hiszen édesapja a bősi birkózóklub edzőjeként már 5 éves korában levitte őt az edzőterembe, amelynek hangulata azonnal megragadta. Az azóta eltelt több mint három évtized alatt megszámlálhatatlan versennyel és megannyi díjjal a tarsolyában, ill. komoly edzői tapasztalattal a háta mögött is azt mondja, igazából nem az a lényeg, hogy bajnok legyen valakiből, hanem, hogy karakán, egyenes gerincű, becsületes emberré váljon az edzőteremben és a küzdőtéren. Jövőre lesz húszéves a bősi MMA&BJJ klub, melynek alapító tagja és vezetője vagy. A megnevezésben alapvetően két küzdősport neve szerepel: a kevert harcművészetek mellett a brazil jiu-jitsué, de ennél sokkal színesebb az a paletta, amelyen te már megméretted magad. Van egyáltalán olyan harcművészet, amellyel nem próbálkoztál? 1985-ben szereztem az első érmem birkózásban, onnantól kezdve számos küzdősportot kipróbáltam. A birkózást később kiegészítettem a karatéval, amelyben fekete öves lettem. ´98-ban jött a kempó. Két társammal Győrbe kezdtünk el edzésekre járni. 2001-ben velük együtt alapítottam meg a bősi klubot. Az MMA egyik úttörőjének mondhatom magam Szlovákiában. A sportág pápájának számító Ilja Škondričcsal egyszerre honosítottam meg idehaza ezt a műfajt. 2001-ben már versenyeztem, amikor még szinte senki nem ismerte az MMA-t. A felsoroltak mindegyikét oktatjuk a klubban, kiegészítő technikákként pedig

alkalmazzuk a boksz és a thai-boksz elemeit is. Nagyon sok ember megfordult már nálunk a közel húsz év alatt, és közülük többen bajnokká váltak. Egy korábbi nyilatkozatodban azt mondtad, hogy ti a küzdőtéren nem verekszetek, hanem harcoltok, küzdötök. Mi jelenti a kettő közti különbséget? Nem vagyunk kutyák, akik egymásnak esnek, hogy széttépjék a másikat. A küzdelem számunkra nemes dolog. Harnosi Imre mestertől tanultam, hogy a küzdőtéren minden helyzetben igyekeznünk kell a legjobb formánkat nyújtani. Az egésznek nagyon fontos a szellemisége. Hiába vagy jó harcos, ha nincs hozzá lelked. A harcművészet ezáltal több egy szimpla verekedésnél. Nagyon nagy hangsúlyt fektetünk az úgynevezett belső oldal 28

csiszolására. Engem nem igazán érdekelnek az érmek, csak az ember. Nyilván jó dolog a siker, de fontosabb, hogy legbelül mit érez egy versenyző, mikor belép a ringbe. A harcművészetek célja egyebek mellett az, hogy fizikailag és szellemileg is erős embereket neveljünk. Olyanokat, akik becsületesek, nem alakoskodnak, és egészséges önbizalommal bírnak.

teni. Egy dolog a külső, de az emberek többsége sokszor nem akar ennél mélyebbre látni. Néha összetévesztik a magabiztosságot a harcművész szúrós tekintetével. Egy jó harcos általában egyenes gerincű ember. Van kiállása. Nem keresi a konfliktust, mert nincs erre szüksége. A klubon belül erre nagyon nagy hangsúlyt fektetek. Igen, volt, akit eltanácsoltam, mert túllépett egy határt. Olyan balhékba keveredett, ami nem vetett jó fényt a klubra. Egy harcművész ezt nem engedheti meg magának. Néha egy-egy diákot meg kell röptetni, el kell indítani, de arra is oda kell figyelni, hogy ne szálljon el úgy, mint egy Főnixmadár. Ilyenkor van szükség a fékekre. Leszegett fejjel nem lehet, felemelt fejjel nem szabad – ez a Punnany Massif zenekartól kölcsönzött idézet lett a klubunk mottója.

Él egyfajta sztereotípia azokkal szemben, akik ezt a sportot választják. Kigyúrt, kopasz, tetovált, agresszív emberek – mondják rájuk sokan lenézően, ugyanakkor talán némi távolságtartással a hangjukban. A társadalom nagyon sokszor beskatulyázza ezeket az embereket a külsejük alapján. Az ismeretlenre nagyon szeretünk rosszként tekin29

Szerzล : Kiss Balรกzs / Fotรณk: Ugrรณczky Istvรกn

SPORT / INTERJÚ

Melyik pozícióban érzed jobban magad: a versenyzőjében vagy az edzőjében? Most már inkább az edzőiben. Ketrecharcban már nem indulok, de nemzetközi graplingversenyeken még igen. Ebben a műfajban a földharc és a dobás dominál. Ha a világ bármely pontján járok ilyen viadalon, akkor igyekszem összekötni a kellemest a hasznossal. Meglátogatom a helyi edzőközpontokat, új látásmódot, új technikákat tanulok. Versenyzőként szeretnék minél több tapasztalatot gyűjteni, amit később átadhatok a tanítványaimnak. Sokkal idegesebb vagyok, és jobban izgulok, ha egy tanítványom küzd, mint amikor saját magam állok a szorítóba. Volt már olyan egy kempóversenyen, hogy a bírónak kellett visszahúznia, sőt, a lelátóra is felzavartak, annyira vehemensen igyekeztem instruálni a versenyzőmet a küzdőtér széléről.

Mindig azt mondom a szülőknek, hogy legelőször vigyék el birkózni a gyerkőcöt. A hancúrozás, a bukfencvetés, a másik kétvállra fektetése iránti vágy valahol el van rejtve a legkisebbekben is. A lényeg, hogy a gyermek élvezze az egészet. Ha alázattal és türelemmel egyengetjük az útját, úgyis kialakul, melyik sportnemben lehet kihozni belőle a maximumot. Azt azonban tudni kell, hogy nálam az edzőteremből a szülő ki van tiltva. A gyermekének a legjobbat szeretném átadni, de ezt csak úgy tudom megtenni, ha nem engedem a szülőnek, hogy beleszóljon a munkámba. Ezt rögtön az elején nyomatékosan, de tisztelettel elmondom mindenkinek. A gyerek őszinte. Neki a teremben az edző a példakép. Épp ezért egy vereség után kön�nyebb meggyőzni őt a folytatásról, mint a szülőt. Ha összegezned kéne a hátad mögött tudott több mint három évtizedet, hogy fogalmaznád meg, mit adott neked a küzdősport? Tudni kell, hogy farkasszájjal születtem és hallássérülésem is volt. A ´80-as években az orvosok határozottan ellenezték, hogy ezen az úton induljak el, én mégis ezt választottam. A Jóistennek és a szüleimnek nagyon sokat köszönhetek. A betegségek elkerültek, és olyan sérülést sem szenvedtem, ami miatt abba kellett volna hagynom az egészet. Persze, ebben a sportágban szinte elkerülhetetlennek a sérülések, de minden okkal történik. A harcművészetek azonban adtak egy olyan fokú egészséges önbizalmat, melynek segítségével minden problémát le tudtam küzdeni. Ezt a műfajt másképp nem lehet csinálni, csak szenvedéllyel. Az állandó edzéseknek köszönhetően fizikailag topformában vagyok. Lelkileg pedig kiegyensúlyozottnak érzem magam. Az edzőteremben és a magánéletemben is tiszta fejjel tudok döntéseket hozni, és ezt mind a küzdősportnak köszönhetem.

Mennyire fogadnak el főnöknek a tanítványaid? Hogy írható le a klubban uralkodó hangulat? Érzem a tanítványaim tiszteletét és a szeretetét is, ami nálam nagyon fontos. Amikor a klub alapjait leraktuk, egy családi klubot álmodtuk meg, melyben egymás gondjait, bajait meg tudjuk oldani. A küzdősport egyéni sportág, de egyedül, segítség nélkül bajnok még soha senkiből nem lett. Ehhez kellenek az edzőtársak, akikkel egymást segítve jutunk előbbre. Az egészséges rivalizálás természetesen nem hiányozhat, de egymás sikereinek ugyanúgy örülünk, mintha magunk értük volna azt el. A családias hangulat ugyanakkor nem jelenthet fegyelmezetlenséget. A teremben az edző szava szent. Amit mi művelünk, az harcművészet, ahol elengedhetetlen a katonás rend. Aki odajön arra a másfél-két órára, az tisztában van vele, hogy a szőnyegen – képletesen szólva – meg fog halni. Senkitől sem várok el azonban többet, mint amit magam is meg tudok csinálni, és remélem, hogy sokan lesznek, akik túlszárnyalnak.

Több mint tíz éve vezetsz egy az őrző-védő céget. Ebben a szférában mekkora szerepe van annak a tudásnak és szellemiségnek, melyre az edzőteremben és a versenyeken tettél szert?

Mit javasolsz annak a szülőnek, aki az 5-6 éves, iskolát megkezdett gyermekét a küzdősportok felé irányítaná, és tőled kér tanácsot? 32

A karakán kiállás ezen a téren is elengedhetetlen. Tudnunk kell kezelni a konfliktusokat úgy, hogy az adott rendezvényen ne legyen személyi sérülés, és ne keletkezzen vagyoni kár. A magyarlakta területek döntő többségén mindent mi őrzünk. Ott vagyunk a DAC-meccseken, a Slovan hazai mérkőzésein, nemzetközi sporteseményeken, hokivébén, koncerteken. Azokra a meccsekre szoktak bennünket hívni, melyek a legproblémásabbak. Tavaly a Szlovákia–Magyarország Eb-selejtezőn is mi dolgoztunk, és biztonsági szolgálatként a leg-

magasabb osztályzatot kaptuk az UEFA-tól. Úgy érzem, hogy van egy erős vezetői kiállásom, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy 150 ember elfogadjon és hallgasson a szavamra. Az a fajta vagyok, aki nem azt mondja a többieknek, hogy menjetek előre, hanem azt, hogy gyertek utánam. Aki azt állítja, hogy a kiélezett helyzetekben nem fél, az magának hazudik. Igen, előfordult már, hogy kényszerítőeszközöket kellett alkalmazni. Könnyebb viszont az élet adta pofonokat úgy elviselni, hogy az edzőteremben már kaptam eleget.

SPORT / INTERJÚ

Szerző: Bögi Róbert / Fotók: Szabó Péter Pál

Bemutatkoznék, DAC-szurkoló vagyok – László Rozália Azt hiszem, mai riportalanyom focihoz kötődő életútja gazdagabb, mint azt elképzelhetnénk. Felsorolom: DACszurkoló, elmondása szerint a foci az élete, volt futballedző, aktív játékos az első ligában, büfés a DAC Arénában, valamint dolgozott a Bonbon hotelban, ahol a DACjátékosok feltöltődtek egy-egy mérkőzés előtt. És hogy mi ebben még a rendkívüli? Hát az, hogy mai beszélgetőtársam egy hölgy, akit mikor megszólítottam, azt kérdezte, vajon milyen riportalany lesz? Hiteles – válaszoltam – olyan, aki nem csak szereti a focit, de ért is hozzá. En�nyi! Mai vendégünk László Rozália Kisudvarnokból.

ként 5-6 fiúval mindig kijártunk, ott fertőzött meg a foci. Az Antal-éra alatt nem nagyon tetszett a játékunk, aztán mit ad Isten, már a Világi idejében a Bonbonban dolgoztam. Marić volt az edző, a játékosok ott ebédeltek, a délutáni szieszta és uzsonna után onnan mentek át a stadionba focizni. Ekkor kerültem még közelebb a DAC-hoz, Tujvel, Szarka, Ljubičić… Tujvel hozta mindig a jegyeket, vele a mai napig kapcsolatban vagyok. Reggel héttől éjfélig dolgoztam, arra a két órára, míg tartott a meccs, ha tehettem, mindig csináltam szabadot. Aztán a Bonbontól elkerültem a Tátrába dolgozni, kimaradtak a meccsek. Majd mióta az új Aréna felépült, nem volt olyan találkozó, amit kihagytam volna, otthon, de idegenben sem. Még Nagymihályba is eljutottam, a mindenem lett a DAC.

Hogyan kerültél a DAC-stadionba, egyáltalán, hogyan jött a foci az életedbe? Pontos évszámra már nem emlékszem, de akkor került fel a DAC a ligába [1985 – szerk. megj.] és a Spartával játszottunk. 3:0-ra vezetett a Sparta, végül 3:3 lett az eredmény.

Az Arénánk büféjében is dolgoztam, gyakorlatilag öt büfé munkáját koordináltam, míg át nem vette egy másik cég, és le nem kellett adnom a kulcsokat. De szívem csücskében még örültem is neki, hogy nem kell a büféből suttyomban nézni a csapat játékát, az úgy nem volt az igazi.

Medgyes Józsi rúgott két gólt, úgy, hogy csereként állt be. Ez a meccs volt az első, ott álltam az eredményjelző alatt, az unokatestvéreimmel vagy az öcsémmel, már erre sem emlékszem pontosan, de maga a mérkőzés nagyon megmaradt bennem. Követtem ezután is a klub eredményeit, bár nem volt mindig lehetőségem kijárni.

Több on tour alkalmával találkoztunk, egyszer egy buszban utaztunk, na azt a közeget annyira élethűen leírtad, hogy azóta olvasom a cikkeidet. Juj, nagyon szépen köszönöm. Térjünk át a női focira, nem is arra, hogy miben különbözik, inkább mesélj kérlek, hogy kezdődött. Azt tudom, hogy az első ligáig jutottál, és Tóth Laci volt az edződ…

A fociszeretetet apukámtól örököltem, ő még 40 évesen is focizott Eperjesen. Könnyű volt nekem, Eperjesen a pálya mellett laktunk, egy szem lány34

Valamikor kézilabdáztam Nyárasdon, és az edzések alatt fociztunk is. Aztán elkerültem Pozsonyba, de a szüleim nem engedték, hogy ott játs�szak, féltettek. Egyszer egy falunap alkalmával hívtak minket, hogy rendezzünk meccset keresztben a pályán, aztán volt focitornánk is Nyárasdon. Kapus voltam, rendszerint nem volt sok dolgom. Szóltak, hogy lenne bajnokság is járási szinten, a kisudvarnoki polgármester pedig jött az ötlettel, hogy benevez minket az első ligába, mit szólunk hozzá? Azt mondta, hogy a férfi csapat soha nem jutna oda, ahova mi.

kát, hogyan kell védekezni, támadni. Javarészt környékbeli lányok alkották a keretet, de később erősíteni is tudtunk. Még válogatott játékosunk is volt, a 2006/2007-es idényben bronzérmet szereztünk. Akkor már Urvay František volt az edző, aki egyébként a női válogatott szakvezetője is volt. 2007-ben aztán bedobtuk a törölközőt, nem volt már rá keret. A minisztériumba jártam támogatásért, minden követ megmozgattunk. Igazából az utazásokra ment el sok pénz, Kassa, Homonna. Kispályás járási bajnokságban folytattuk, de azóta már az is megszűnt…

Pénz kellett, játékosok, a falu meg egy vállalkozó lett a szponzor, 2001-ben debütáltunk. Valójában akkor épült meg a lelátó Kisudvarnokban, telt ház előtt játszottunk. Az ellenfeleket zavarta is valamilyen szinten a szurkolás.

Egyszer a DAC-stadion gyepén is jártam, nagy élmény volt. Sok csapattársam átment focizni a pozsonyi Lady Team-be, miután megszűnt a Kisudvarnok, és edzőmeccset játszottak a Győri ETO-val a DAC-stadionban.

Nem lettünk pofozógép, először csak az alsóházban játszottunk, Tóth Laci volt az edző, majd a felsőház is összejött. Megtanította velünk a takti-

Egyébként még a női focis korszak előtt 6 évig edző is voltam Kisudvarnokban, méghozzá a férfi csapat edzője. ’ 35

96-ban alakult a sportszervezet a faluban, kezdetben nem volt öltözőnk, így Madban játszottunk, majd bungalókból megoldották és hazamehettünk. A női foci ugyanolyan durva, mint a férfiaké, sőt. Volt egy csapattársam, mikor megtudtuk, hogy jön edzésre, mindannyian sípcsontvédőt húztunk fel, olyan erős lövései voltak.

Négy unokám van, a legkisebb 5 éves, de a három naggyal bérletünk van a B szektorba. Egyikük a DAC U10-es csapatában focizik, remélem lesz belőle valami. Nagyon szeretném, ha bajnok lenne a DAC, de…! A zsolnai meccsen fáradtak voltunk fejben is, pedig van gerince a csapatnak, és szívvel játszik. A linzi meccs után képesek voltunk felállni és vesztes állásból győzni. Most, hogy nem lehet meccsre menni, a kivetítő előtt szurkolunk, illetve az idegenbeli meccseket mindig a keresztfiamnál nézzük. Emlékszem a Jablonec elleni meccsre, na az infarktusközeli állapot volt, de végül győztünk!

Általánosságban beszéljünk még a fociról , a DAC-ról, annak múltjáról és jelenéről. A foci az életem, a többi nem számít – ilyen pólót kaptam a húgomtól, a mai napig megvan, bár már elég rongyos. Apukámmal vasárnap elmentünk templomba misére, majd utána jött az ebéd, de a másikfélére rendszerint nem maradt idő, mivel várt a busz. Anyukám két kenyér közé csomagolta a rántott húst, így mentünk focira. Mondta is apámnak, hogy minek cipeled azt a lányt, de én menni akartam. Bár lánynak születtem, így volt jó, most talán a kisunokám olyan, mint én voltam akkor.

Ismét egy nagyszerű végszó – „végül győztünk!” – akkor végül legyünk bajnokok is! Köszönöm a beszélgetést, hajrá, DAC!

Fotók: Örzsik Ödön

KÁVÉSZÜNET / SÁRKÁNY ELLEN SÁRKÁNYFŰ

Szerző: Sipos Janka / Fotók: pexels.com

A kézmosás rövid története Nem egy olyan posztba futottam bele manapság a közösségi hálón, amelyben afelett ironizálnak, hogy az „állítólag” veszélyes vírust némi szappannal sikerülhet hatástalanítani. Bármilyen banális dolognak tűnhet nekünk ma, a 21. században a kézmosás, valamikor egyáltalán nem volt egyértelmű, hogy a higiéniának milyen nagy szerepe van a közösség, illetve az egyén egészsége szempontjából. Poén ide vagy oda, kezünk és környezetünk tisztán tartása hatékony fegyver nemcsak a koronavírus, hanem számtalan más kórokozó elleni harcban. Ennek illusztrálására pedig most egy olyan történetet szeretnék megosztani veletek, mely egyszerre mélységesen szomorú és reményteljes, főhőse pedig – nyugodtan állítható – megváltoztatta a világot. Semmelweis – ugye ismerős a név? Semmelweis Ignác Fülöp 1818-ban született Budán, egy fűszerkereskedő család ötödik gyermekeként. Egyetemi karrierjét a jogi karon kezdte, innen aztán hamar lelépett, hogy orvosi diplomát szerezhessen. Azt 1844-ben meg is kapta, szülészmesteri oklevelével egyetemben, ami mellé később sebészdoktori minősítést kapott. A bécsi közkórházban dolgozott vezető pozícióban, ott segített világra rengeteg babát. Az ingyenes ellátást biztosító közkórház azért alakult, hogy ne csak a tehetősek, hanem a szegények is megfelelő ellátást kaphassanak. Cserébe tanintézményként működött: a leendő orvosok, illetve bábák itt szerezték meg a hivatásuk végzéséhez szükséges gyakorlatot. Ám finoman fogalmazok, ha azt mondom, nem uralkodtak itt idilli állapotok. A fiatal anyukák élete veszélyben forgott: ha a szülés

komplikációmentesen zajlott is, semmi nem garantálta, hogy a baba világrahozatala után nem viszi el őket a gyermekágyi láznak nevezett, ekkortájt nagyon gyakori kór. A bécsi közkórház két külön klinikáján viszont érdekes módon nagyon különböző volt a gyermekágyi láz gyakorisága. Míg az I. számú klinikán akár minden tizedik kismama is áldozatául esett, addig a II. számún előfordulása körülbelül csak harmadannyi volt. Persze ennek híre ment a várandósok és családjaik körében is, és a kórházba való felvételkor szabályosan könyörögtek, esetenként inkább az utcán szültek, mintsem hogy a rossz hírű klinikára vegyék fel őket. Ez, valamint a kismamák sorsa nagyon bántotta Semmelweist, és min42

den erejével azon volt, hogy rájöjjön, mi lehet a II. számú klinika biztonságosságának titka, ha egyszer szinte mindent ugyanúgy csináltak mindkettőben…

rébe” ezért tömködtek illatos gyógynövényeket). Semmelweis is gondolt mindenre a szellőztetéstől kezdve a kórházi mosás gyakorlatán keresztül az étkeztetésig, de hamar el is vetette ezeket az ötleteket.

A felfedezés nem ment egy csapásra Az áttörésre egy nagyon szomorú esemény kapcsán került sor. Míg Semmelweis egy tanulmányút keretében Velencében járt, barátja és kollégája, Jacob Kolletschka elhunyt. Hazaérve tudta meg, hogy Kolletschka a gyermekágyi lázhoz nagyon hasonló tüneteket produkált halála előtt, s a boncolás során kiderült, ahhoz vérmérgezés vezetett. Egy boncolás során sebezte meg őt véletlenül szikéjével egy orvostanhallgató. Semmelweisnek emiatt az az ötlete támadt, hogy a holttesttől

Hogy megértsük, miért, tudnunk kell, hogy a csíraelmélet ekkor még csak csírájában volt jelen – na jó, magyarul: nem tudták, hogy a betegségek zöméért szemmel nem látható mikroorganizmusok a felelősek. Mielőtt erre rájöttek, illetve bizonyítani tudták volna, úgy gondolták, hogy a testnedvek túltengése okozza a bajokat (amire leggyakrabban a beteg érvágással való további kínzása volt a válasz), esetleg a bűzös kipárolgások, alias miazmák (a pestisdoktorok ruháinak „cső43

KÁVÉSZÜNET / SÁRKÁNY ELLEN SÁRKÁNYFŰ

jöhetett szennyeződés okozhatta a bajt. Innentől adta magát a magyarázat, hogy hasonló történhet az egyes számú klinikán is a kismamákkal. Hogy miért? Az egyetlen lényeges különbség az egyes és kettes számú klinika között az volt, hogy az egyesen orvostanhallgatókat képeztek, a kettesen pedig bábákat, s míg előbbiek rutinszerűen vettek részt boncolásokon is, a bábák természetesen nem kerültek bonctermek közelébe.

sa kinevette a számukra bizarrnak tűnő feltevést, egyszerűen ignorálta azt, vagy felháborodottan horkant fel, hogy tisztátalannak kiáltotta ki őket. Ignác hatalmi harcok áldozatául esett, a bécsi kórházat el kellett hagynia, s Budapestre kényszerült. Az sem segített, hogy az itteni Szent Rókus Kórház szülészetén is jelentősen visszaszorította a gyermekágyi láz előfordulását. Mi lehetett a baj? Egyrészt az, hogy a felfedezése mögött nem volt tudományos elmélet, így a kor tudományos közösségének abszurdnak hathatott, egyszerűen nem volt logikus. Másrészt Semmelweis maga nem is nagyon igyekezett azon, hogy rendesen publikálja az eredményeit, publikációkat inkább csak a tanítványai tollán keresztül lehetett olvasni, a másodkézből származó információk pedig sokszor félreértésekre adhattak okot. Harmadrészt valószínűleg Semmelweis stílusa sem volt túl meggyőző: publikációk helyett dörgedelmes leveleket írt kollégáinak szerte Európában, melyekben ostorozta őket elmaradottságukért, amiért nem hallgatnak rá, sőt néha egyenesen az anyák gyilkosának nevezte őket. Nem csoda, hogy ezek után nem lopta be magát nagyon a szívükbe – s úgy tűnik, a fülükbe sem…

Hogy tesztelje feltevését, Semmelweis új gyakorlatot vezetett be: az orvosoknak előírta, hogy a boncterem látogatása után, valamint a páciensek vizsgálata előtt klórmész-oldattal mossanak alaposan kezet. Noha a baktériumokról nem volt tudomása, erre esett a választása, mert ez semlegesítette leghatékonyabban a hullaszagot, így feltételezte, hogy segít a szennyezés megelőzésében is. Hamarosan az orvosi eszközöket is ezzel tisztították használat előtt és után, az eredmény pedig magáért beszélt. Szinte azonnal töredékére esett a gyermekágyi láz előfordulása a közkórházban.

A legszomorúbb happy end Az egyértelmű siker ellenére Semmelweisnek nem volt könnyű dolga, amikor felfedezését el akarta fogadtatni a világgal. A legtöbb orvostár44

potenciálisan szennyezett felülethez értünk. Ha pedig folyó víz és szappan nem áll rendelkezésünkre, ugyanezt megtehetjük a patikában vagy drogériában vásárolt fertőtlenítő gél segítségével is. Azt azonban érdemes tudni, hogy például a koronavírus ellen ezek közül nem mindegyik egyformán jó. Míg a koronavírus felszínén lévő, lipidekből álló védőréteget a szappanok hatékonyan tudják semlegesíteni, a fertőtlenítő gélek akkor hatékonyak, ha legalább 60 %-os alkoholtartalmuk van.

Semmelweist nagyon megviselte az egész hercehurca, depressziós lett, hangulatingadozásokkal küzdött, és végül olyannyira elromlott a helyzet, hogy elmegyógyintézetbe került. Valószínűleg nem működött együtt az őrökkel, mert szerencsétlent jól helybenhagyták, s feltételezhetően egy ekkor szerzett sebe fertőződhetett el, mert két héttel felvétele után vérmérgezés következtében elhunyt. Beletelt pár évtizedbe, amíg doktorunkat végre elismerték. Kellett ehhez az, hogy Louis Pasteur és John Lister munkásságának hála elfogadottá váljon a csíraelmélet, mely értelemmel ruházta fel Semmelweis gyakorlatát. A fertőtlenítés életmentő jelentőségét hamarosan széles körben felismerték, és mindenütt alkalmazni is kezdték. Semmelweist pedig manapság az anyák megmentőjeként emlegetik, s a legjobb hírű magyar orvostudományi egyetem az ő nevét viseli.

A gyakori és alapos kézmosásnak kárát biztosan nem látja senki a kórokozókon kívül, legfeljebb a kézfej bőre sínyli meg a dolgot, ugyanis annak természetes védőrétegéhez sem túl kedves. Érdemes tehát a tiszta, jól megszárított bőrfelületnek a mosás után egy kis kézkrémmel is kedveskedni. Semmelweis története jól illusztrálja, hogy néha a legegyszerűbb praktikák is nagyon sokat jelentenek, sőt életmentő jelentőségűnek bizonyulhatnak. Sajnos napról napra dőlnek meg a rekordok mind a koronavírus-fertőzöttek számát, mind pedig a kórházba jutottakét tekintve. Tegyük meg azt a keveset mind saját, mind szeretteink és ismerőseink egészségének érdekében, hogy rendszeresen, alaposan megtisztítjuk a kezünket!

Vissza a kézmosáshoz A mindennapokban természetesen azért nem szükséges a klórmészhez hasonló durva vegyszerrel kezet mosnunk, elég a szappannal történő alapos kézmosás. A legjobb, ha ezt minimum 20 másodpercig tesszük, gondosan megtisztítva az ujjközöket, illetve a körmök alatti részt is mindig, miután 45

KÁVÉSZÜNET / SPEKTRUM

Szerző: Këri

Az internetes nyereményjátékok Bevallom, imádok nyerni. Szeretem a versengés izgalmát, a kitartó próbálkozást és a reményt, hátha ez alkalommal én leszek Fortuna kegyeltje. Amikor egy verseny már a kiértékeléshez közeledik, egyfajta furcsa izgalom lesz úrrá rajtam – különösen, ha csábító a fődíj. Kislánykoromban áhítattal figyeltem anyut, aki időt és fáradtságot nem kímélve vágta ki a különböző termékek vonalkódjait, borítékot címzett, majd a postára ballagott és várt az eredményhirdetésre. Persze, az egész folyamat sokkal lassabb volt akkoriban – a postán beérkező levelek feldolgozása és

geknek, akik máris személyre szabott kínálattal tudtak megkörnyékezni. Íme az internetes játékok szabályzatának legtipikusabb példája, zárójelben pedig a feltételek tényleges haszna. 1. Kövesd be XY Instagram-oldalát! (Gyakran nem is csak egy, hanem négy-öt profilt kell bekövetni a részvételhez = ahány követés, annyi potenciális új vevő.) 2. Like-old ezt a képet! (Ingyen aktivitás az oldalon, ami alapján jobb helyre sorolja majd az algoritmus a profilt és többször dobja fel majd hirdetésként másoknak.) 3. Jelöld meg kommentben 2-3-4 ismerősödet, aki szintén örülne a nyereménynek. (Újabb „ajándékvevők”, akik jó eséllyel az ismerőseikkel is megosztják majd a lehetőséget = végtelen követő és aktivitás.)

Napjainkra a nyereményjátékok zöme a közösségi háló felületein zajlik. Ahányszor megnyitom a Facebookot vagy az Instagramot, garantáltan szembejön egy újabb lehetőség. A cégek meglátták a reklámozásnak ezen relatíve olcsó és kattintásgyarapító módját, amely mint tudjuk, az internet világában, hamar pénzre váltható. Jómagam is többször váltam már fesztiváljegyek, kozmetikumok, cipők, bútorok, drága kezelések birtokosává – viszont közben megismertem ennek az üzletágnak a kevésbé szép arcát is.

Csalások nyomában Kifejezetten pofátlan csalásokért sem kell mes�szire menni. Sokszor megfigyeltem már, hogy bizonyos influencerek nyereményjátékot hirdetnek, két-három hétig gyűjtik a like-okat, majd szimplán törlik a játékot meghirdető posztot (és fütyörészve zsebre vágják, az így generált plusz követéseket). Vagy Insta-storyban sorsolják ki a fődíjat – és ha esetleg lemaradsz róla, hát így jártál, sose tudod meg az eredményt (ha egyáltalán történt sorsolás).

Marketing mindenek felett Sok a szkeptikus vélemény a netes játékokkal kapcsolatban, mondván, az egész az adathalászatra van kihegyezve – és ez részben igaz is. Eleinte én is futottam bele olyanba, ahol csupán egy kérdőívet kellett kitölteni, értékes szállásutalvány reményében (nem volt pénzem utazni, jól jött volna). A kérdések fogyasztói szokásokat vizsgáltak – és szinte meg sem lepődtem rajta, hogy a következő napokban bankok, biztosítók kezdtek bombázni, jobbnál jobb ajánlataikkal. Az igényeim mérhetővé váltak és remek alapként szolgáltak a bevont partnercé-

A tolvajnál is tolvajabb módszerek Egy teljesen friss sztori: egy kozmetikumokat árusító webshopnál játszottam, ahol a fődíj egy 15.000 forint értékű ajándékkupon volt. A feltételeket teljesítettem, a játék véget ért. Másnap reggel kaptam egy üzenetet, ami alapján nyertem, és az alábbi linken kell regisztrálnom ahhoz, hogy átvehessem a díjat – viszont a link egy amerikai, 46

fizetős videómegosztó portálra vezetett. Megnéztem, hogy kitől kaptam az üzenetet: pár karakterrel megváltoztatták a játékot eredetileg hirdető oldal felhasználónevét, az üzenet tört magyarsággal íródott. Sok lett a fura körülmény. Kételyeimmel vis�szamentem a játékot meghirdető oldal felé, ahol kiderült: valaki egy klónprofilt hozott létre azért, hogy a résztvevőkből további hasznot húzzon és adatokat lopjon. Alapjában véve jó móka ennyire minimális erőbefektetéssel haszonhoz jutni, viszont mindig éberen és racionálisan kell megvizsgálni, hogy nem átverésről van-e szó. Az alábbiakra érdemes figyelni: 1. Soha ne add ki a jelszavaidat, bármilyen fődíjjal kecsegtetnek cserébe!

2. Soha ne add ki a bankkártya-adataidat idegeneknek! Nincs kivétel! 3. Mindig vizsgáld meg, hogy az adott oldal létező-e, van-e a nyereményjátékon kívüli „előélete“ az interneten (ha nincs, biztos lehetsz benne, hogy csalás van a dologban)! 4. Mindig maradj gyanakvó – amennyiben egy profilon túl sok a gyanús játék, ahol sosem hirdetnek nyertest, szüntesd meg a követést és jelentsd az oldalt! 5. Vigyázz a személyes adataidra – a reklámcégeknek semmi köze például a lakcímedhez, telefonszámodhoz, okmányaid számához. Ha túl sokat követel meg egy játék tőled, jó szívvel hagyd ki!

HIRDETÉS

CSALÁD / BABA-MAMA

Szerző: Štefkovič Patasi Ági / Fotók: Ugróczky István

„A legfontosabb szempont a kényelem”

Beszélgetés a Mágika babaruházat megálmodójával Csenkey Fekete Ági két gyermek édesanyja, a hét hónapos Danié és a két és fél éves Annáé. Bécs és Bős közt élik életüket, vagy ahogy ő fogalmaz, itthonról megy haza. Ági gyermekruhákat és kiegészítőket varr szabadidejében Mágika márkanév alatt, már ha éppen akad neki a két kisgyermek mellett. Elmesélte, mióta ápol szoros barátságot a varrógéppel, és szó esett arról is, micsoda női példaképek veszik őt körül.

imnak varrogattam, akkor még csak kézzel. Férjem unszolt, hogy keressek magamnak egy olyan hobbit, ami hasznos is. A felismerés akkor jött, mikor tavaly nyáron egy babafoglalkozás után egy másik anyukával sétáltunk, beszélgettünk. Ő táskákat készít, tervez, Bécsben saját showroomja van. Miután hazamentünk, egyből elkezdtem a keresgélést. A bécsi Sitam Modeakademie alapképzésénél kötöttem ki. Szeptembertől januárig tartott a kurzus. Mivel alapképzésre jelentkeztem, azt hittem, hogy a varrógép befűzésétől fogjuk kezdeni. Tévedtem. Bizniszszoknya és blúz volt a kezdő kurzus témája, tervezéssel, rengeteg házi feladattal együtt. Állapotosan, egy másfél évessel eléggé leterhelt, pláne, hogy mellette a felsőfokú

A varrógéppel még mindig az ismerkedő fázisban vagyunk, egy éve kaptam az elsőt. A ruhakészítés gyerekkorom óta érdekelt, az első ruhákat a babá48

BABA-MAMA

német nyelvvizsgára is készültem. Mégis minden alkalommal alig vártam a hétfő délutánt, amikor az órákra mehettem.

ként próbálok olyan színeket es szabást választani, ami ugyanúgy jó fiúnak/lánynak, hogy ha a nagy kinövi, tudja a szülő majd a kisebb testvérre is ráadni. Azért nem vetem el a rózsaszínt és a kéket sem, de alapjában véve nem ezek a színek motiválnak a legjobban. A másik elv, ami szerint készítem a ruhákat, hogy együtt nőjenek a gyerekkel, ezért a nadrágok alja felhajtható, a derékrésze gumis. Felsőket még csak a saját gyerekeimnek készítettem, de majd, ha eljutok odáig, azokat is így szeretném megoldani.

Miért pont a gyermekruhák varrását választottad? Mikor elkezdtem a kurzust, még nem volt számomra nyilvánvaló, hogy csak babaruhákat fogok készíteni. Az elején magamnak nem nagyon varrtam, mivel akkor már várandós voltam a fiammal. Hétről hétre nőtt a pocakom, nem volt érdemes, főleg télen. Nyárra viszont pár ruhadarabot készítettem magamnak, de nem leltem benne akkora örömöt, mint a gyerekek mini ruháiban. Viszont a fejemben sorra jöttek az ötletek az anya-lánya szettekre, csak hiányzott az idő a megvalósításhoz. A tél közeledtével elgondolkoztam, hogy készítek a gyerekeknek téli sapkákat, magamnak fejpántot a hideg ellen. A férjem viszont kikérte magának, hogy ha van mindenkinek a családban, neki is csináljak már egy sapkát. Így lett egy egész családi kollekciónk. Egy lány és egy fiú anyukája-

Nagyon sok inspirációt találok a német/osztrák handmade gyerekruha-készítők közt. Itthon is van pár kedvencem, viszont a környéken azt tapasztalom, hogy mindenki a mintára alapoz, ami nekem túl sok. Én tudatosan egyszínű vagy nagyon minimalista mintájú anyagokat válogatok. Általában az anyagok struktúrája, ami megfog. Szeretem a bársonyt, a géz anyagot, a plüsst, a jerseyből pedig próbálom a legpuhábbat kikeresni. A legfontosabb szempont a kényelem. A gyerekei49

CSALÁD / BABA-MAMA

nek. Nagyon sokat kell még tanulnom, fejlődnöm és gyakorolnom.

men tesztelek mindig – ha látom, hogy kényelmetlen nekik a nadrág, lecsúszik, biztos, hogy többet nem adom rájuk. Addig alakítgatok rajta, míg kényelmessé válik. Az anyukák megtalálják ezeket a termékeket az Itsipitsi üzletben is, Dunaszerdahelyen.

Legkésőbb két év múlva haza szeretnénk költözni, itthon sokkal könnyebb lesz a gyerekekkel. Sokan nem is értékelik, milyen jó az, ha közelben vannak a nagyszülők. Én már alig várom.

Két gyermek anyukája vagy, ráadásul külföldön éltek, hogyan oldod meg a varrást a gyerekek mellett? Nem egyszerű. A nagyobbik szeptembertől délelőttönként oviban van, a kicsi pedig nagyon egy alkalmazkodó gyerek. Anna szereti az ovit, így általában délelőtt van egy órám, mikor Dani alszik. Férjem is nagyon sokat segít, hogy tudjam a dolgom végezni. Sétálnak, játszótereznek. Rajta kívül másra nem számíthatok, mindent ketten oldunk meg. A varrást viszont még mindig nem tekintem munkának. Kikapcsolódom és feltöltődöm. Az pedig csak hab a tortán, hogy tetszik az emberek-

Egyébként anyukám főnővér és a dunaszerdahelyi nővérkamara elnöke, nagynéném a tokaji borvidék egyik legkiválóbb borásza. Anyukám egy kisgyerek és egy tini mellett végezte el a főiskolát, nagynéném három gyerekkel vezeti a borászatot. Ha az ember megtalálja azt a foglalkozást, amiben öröme telik, azt a gyerekek nem befolyásolják, sőt. Az ő példájuk van előttem. Mindig is nagyon irigyeltem azt, aki szereti a munkáját, nem teherként tekint rá. Keresgéltem én is sokat, míg a gyerekeimnek köszönhetően rátaláltam arra, ami örömet is okoz. 50

orac.sk

BeltĂŠri dĂszlecek 51

CSALÁD / APU(CI)RÓKA

Szerző: Szilvási Tibor / Fotó: Horen

Ő szólt nekem, mikor én nem láttam jönni a veszélyt Ismeritek azokat a mosómedvés mémeket, amikor ezek a piszkosul szemtelen és huncut drágaságok lassan nyújtják apró kezeiket valami felé, majd egy gyors mozdulattal a végén elcsenik és elszaladnak velük. Szinte lippog fölöttük hatalmas neonfényű betűkkel a SZÁNDÉK. Na, ezek a mémek Rókusról szólnak. Ha az akarat tényleg világítana, akkor különösen érvényes, hogy a Napba lehet nézni, mégpedig annak tövéből is (!), de Rókira nem. Az akarat viszont szerencsére nem világít, noha szirénázik és tornáztat. És ha kiérdemeljük, figyelmeztet. Engem Rókival kétféleképpen láthattok: Az egyik, amikor viszem valahova, ahol ő szeretne lenni. Ilyenkor hétköznapi apukának és a kisfiának nézünk ki. Ül a karomon, mutogat és próbálja elmagyarázni, hol kell lefordulni, hogy ne kerüljünk dugóba.

Ez utóbbi helyzet egyébként ősszel még kellemetlenebb szituációkat képes eredményezni, mint nyáron, amikor – mint azt egyszer már leírtam – csupán úgy tűnik, mintha éppen embert rabolnék, ősszel azonban efelett a Rippel-testvérek által bemutatott néhány figura harmatgyenge lekoppintása még a kabátom tisztaságába kerül.

A másik, amikor hozom valahonnan, ahol ő szeretne lenni. No, ilyenkor őt könnyen összekeverhetitek mondjuk a T-1000-essel a Terminátorból. Különböző alakzatokat vesz fel, mint amaz, amikor éppen belökték a kohóba. Roki ilyenkor egyszersmind Voldemort, Szauron és Thanos féltestvére, csak hát én meg az aktuális protagonista, aki nem veszíthet, különösen úgy, hogy közben az ő testi épségét is védenem kell, mivel a kölyök egy pankrátori vívmányt, az önmagát földhöz csapó kézigránát formuláját is igyekszik bemutatni.

Ezekben a csöppet kínosnak is nevezhető momentumokban a szándék valóban nem villog, hanem ordít, míg Rókus huncutabb pillanataiban megnyilvánul a mosómedve-effektus, ám azt általában egy tiltás hívja elő. Fogja a szemeit és néz velük. Rád. Egyenesen a szemedbe, mint aki ép52

a kávétól maszatos bögrémre. Egyenes út még sosem volt ilyen görbe. Mintha az ébresztené fel, hogy neki haladéktalanul kell a bögrém.

pen a szembogarával hipnotizál. Noha a szándék ekkor még csak ott sompolyog a szemében a feszült szituációban egyszer csak elindulnak a praclijai a tiltás tárgya felé, a mozgásérzékelőid pedig neonná varázsolják azokat.

2. Konyhapult Ahogy arról legutóbb beszámoltam, házi Kilimandzsárónk mellé odakerült a pipa, de ez azért korántsem jelenti azt, hogy megnyílt egy újabb játszótér, noha Rókus szereti ezt hinni. Egy ideig már a bárszékre való felkapaszkodás előtt megpróbált hipnotizálni bennünket, de mivel ebben már gyorsasági versenyeken indíthatnánk, ergo visszaszoríthatatlan, a vörös vonal a konyhapultra került, és ott kapcsol be Rókin a mosómedve üzemmód.

De mégis mire vágynak azok a (hidd azt) gyönge mancsok?

1. Kávésbögre A Szent Kehely. Mint ahogy egy ballisztikus rakéta emelkedik fel, majd csapódik be a célpontba; mint ahogy Beckham csavarta be a labdát a jobb felsőbe – úgy süvít ki Rókus is reggel a szobából 53

CSALÁD / APU(CI)RÓKA

3. Anyu tölthető ceruzája

megmosom a hajam, azóta a kádban is minden egyes alkalommal hipnotizál, miközben a kis műpoharával lopakodnak a praclijai a fejem felé.

Reni íróasztala ugyanolyan kincsesbánya, mint a konyhapult, de a mindenek fölött álló, legmagasabb besorolású érték Róki számára ott egy ceruza. Róki szerény ember, nem kellenek neki különösebben attraktív tárgyak, beéri azzal, amit Reni a legjobban félt.

Mivel az ő vasakarata felfalja, megemészti és kikakilja az enyémet, így más stratégiára volt szükség. Feltörekvő kisemberünk az elmúlt hónapokban semmit sem hallott tőlünk gyakrabban, minthogy „lassan, óvatosan”. A minap pedig ő figyelmeztetett engem a maga kis ősjapán nyelvén és a mutatóujjával, hogy ott felejtettem egy kést a dohányzóasztalon, amiről pedig mindig mondogatom neki, hogy az mennyire veszélyes.

4. Kártyaolvasó Ebből pályafutása során sikerült már néhányat megleckéztetnie. Összegyűjtöm a számlákat és ezt majd elintézzük, ha nagy lesz.

5. Virágok Neki nem arra van szüksége, hogy tönkretehessen valamit, hanem arra, hogy ott legyünk, mikor ő szintet lép. Hogy ne háttal nekünk, hanem premier plánban mutathassa meg, amire képes. Egy gyerek naponta dönt rekordokat, ugorja meg a léceket, nekünk pedig csak annyit kell tennünk, hogy telt házas stadionként ünnepeljük. Gyorsabban, magasabbra, erősebben, de csak óvatosan!

Igazán semmi keresnivalója a kezeinek a virágok közölt, de azért a szigorú tekintetünk „íze” kedvéért rendre ott sündörög a közelükben.

6. A fejem Miután egy ideje együtt fürdünk Rókival, sikerült szintet ugranunk, és nemcsak én mosom őt, de ő is engem. Viszont elég volt egyszer engednem neki, hogy a kis poharával leöntse a fejem, mielőtt 54

Magan ' bolcsode es ovoda '

Minden kisgyermek számára az első lépés a legfontosabb! Mi a Kakadémiában ezt már 10 éve megtettük! Köszönjük a bizalmat, és hogy minket választ gyermeke második otthonává!

Tel.: 0904 56 56 86 www.kakademia.sk 930 16 Hodos 346 55

KÁVÉSZÜNET /

Kérdez: Kurucz Klaudia / Fotók: Szabó Péter Pál

HÓNAP NŐJE

Nagy Sofia Rovatunk elérkezett az ősz utolsó hónapjához. Próbáltuk tükrözni a lehulló falevelek szépségét egy csodaszép barnaszemű lánnyal, Nagy Sofiával. Hófehér kutyusával, Roccóval megmutatták, hogyan öltötte magára az ősz színeit a nyárasdi Duna menti táj!

Azért persze, vannak jó emlékeim is! Imádtam reggel utazni Pestre, élveztem a próbákat, ahogy sminkelnek, meg persze a stábot, amint csak velem foglalkoznak! A legjobb fellépés az mindenképp a H&M divatmarka bemutatója volt a Symbolban. Hogyan fogadtad, amikor megtudtad, hogy te leszel a Klikkout magazin novemberi Hónap Nője? Amikor megtudtam, hogy engem választottak a Hónap Nőjének, nagyon- nagyon boldog voltam, és azonnal elújságoltam a barátaimnak, hiszen imádom ezt csinálni. Annak pedig méginkább örültem, mikor kiderült, hogy Rocco, a kutyusom is jöhet velem a forgatásra.

Kérlek mutatkozz be a Klikk Out magazin olvasóinak! Nagy Sofiának hívnak, Nyárasdon élek a szüleimmel. Középiskolás diák vagyok idegenforgalom szakon. Mivel foglalkozol legszívesebben a szabadidődben? A szabadidőmet a párommal és a családommal töltöm. Szeretek sminkelni és a divattal foglalkozni. Sok időt töltök a kutyusommal, Roccóval is.

A felvételen a kutyusod is nagy szerepet kapott. Mik a jellegzetességei ennek a fajtának? Rocco egy shiba inu kutyus. Nagyon játékos, néha picit lusta, de önfejű és bolondos kutya. Elég nagy a mozgásigénye.

Mesélted, hogy régebben már kipróbáltad magad a modellpályán. Hány évesen cseppentél bele ebbe a világba? Legelőször Budapesten kezdtem el a modellkedést, egy szépségversenyen első helyezett lettem. Az elején jól indult minden, a H&M divatmárka bemutatóin és fotózásokon vehettem részt.

A koronavírus nagyban befolyásolja az oktatást. Mennyire tud effektív lenni egy online óra? Nekem személy szerint nincs problémám az online oktatással, legalább több időm jut az otthoni dolgaimra is. Megesik, hogy kissé unalmas így a tanulás, de kifejezetten jófejek a tanáraim, szóval jó hangulatban telnek az órák.

Miért döntöttél úgy, hogy abbahagyod, ért valamiféle negatív élmény? Azért döntöttem úgy, hogy annál a bizonyos ügynökségnél abbahagyom, mert túl fiatal voltam, és olyan dolgokba szerettek volna belevonni, amiknek nem akartam kitenni magam. Ezért kell jól meggondolni, hová és kihez szerződsz, mert nem mindig tartják be az ígéretüket.

Az utolsó őszi hónap a tiéd. Számodra mi a legszebb az őszben? Számomra a legszebb az őszben a színes táj, szeretem nézni, ahogy lassan hullanak a fákról a tarka levelek. Nyárasdon nagyon szép a természet ilyenkor, például ahol a forgatás is zajlott.

Mik a legkedvesebb élményeid a modellkedésről? 56

KÁVÉSZÜNET /

HÓNAP NŐJE

HAZAI / HAVI KREATÍV

Szerző: Kürthy Judit

Moncsi’s Wonder gyantaékszerei

Mesélj kicsit a technikáról, amivel dolgozol? Az ékszereket több rétegben öntöm, ez általában három napig tart, mivel a gyanta kötési ideje 24 óra. Miután kiveszem a formából, alaposan lecsiszolom és polírozom, hogy ne irritálja a bőrt, ha hozzáér. Ezután egy átmenetet készítek, amibe vagy karikát, vagy kapcsot teszek, és láncra vagy fekete szaténra rakom. Attól függ, hogy mi illik éppen hozzá.

E havi számunkban Brunczvik Moncsi, a Moncsi’s Wonder alkotója mutatkozik be, akinek kedvenc elfoglaltsága a természet szépségének ékszerekben való megörökítése... Mindegy, hogy mi készül a keze alatt, mindegyik medál, fülbevaló, mindegyik dísz különleges számára. Ős�szel pedig különösen örül a pompázóan színes faleveleknek, amik újabb és újabb inspirációt nyújtanak számára.

Milyen anyagokkal és hogyan díszíted az ékszereid legszívesebben? Imádom a virágos ékszereket, azok a kedvenceim, ezért legszívesebben apróbb virágokkal, kisebb terményekkel, füvekkel díszítem őket.

Mióta kézműveskedsz? Idén tavasszal, a karantén elején kezdtem összebarátkozni a gyantával és a világhálón videókat nézni arról, hogy pontosan hogyan is készülnek ezek az igazán csodás és egyedi ékszerek. A férjemmel ketten sokat kísérleteztünk, mire rájöttünk, hogy is lehet igazán széppé és tartóssá tenni őket.

A családod hogy fogadta, hogy az ékszerkészítés a kedvenc hobbid? Férjem az egyik legnagyobb támogatóm és renge64

teg hozzávalót gyűjt a család többi tagja is, főleg anyukám nagy segítségem ebben. Bármerre is megyek, mindig van nálam egy tartó, amibe azonnal összegyűjthetem a szebbnél szebb virágokat. Később pedig lepréselem, vagy sóban szárítom meg őket, hogy használhatóvá váljanak.

ahol átadhatom a tudásom és a tapasztalataim. Tervben van még, hogy megpróbálok még nagyobb méretű képeket, esetleg lakáskiegészítőket készíteni. De az biztos, hogy még mindig van mit tanulnom, sok különféle technika van még a gyantázáson belül is, amit szívesen elsajátítanék.

Milyen gyakran kapsz különleges megrendeléseket? Szerencsére folyamatosan érkeznek az újabb és újabb rendelések, aminek nagyon örülök és hálás vagyok. Óriási dolognak tartom, hogy az embereknek tetszenek a munkáim, és teljesen feltöltenek a pozitív visszajelzézek.

Milyen különlegességekkel készülsz karácsonyra? Az ünnepekre sok virágos ékszerrel készülök. Azt hiszem, igazán egyedi és különleges ajándék lehet. Virágot adni mindig jó. Persze készítek még karácsonyfadíszeket, csillagokat vagy gömböket, többféle színben is. Kérés szerint.

Mik a jövőbeli terveid? A későbbiekben szeretnék majd elindítani egy vállalkozást. Úgy érzem, hogy a gyantázás az én világom. Szívesen szerveznék még tanfolyamokat is,

Hol érhetünk el, ha mi is egy gyönyörű nyakláncot, vagy díszt szeretnénk? MONCSI ‚S WONDER néven megtalálhattok a Facebookon. Szeretettel várok mindenkit! 65

KÁVÉSZÜNET / KLICCEK

Egy szép napon hazafele bandukol egy öreg bácsi, felveszi őt egy szürke mercedes. Az öreg bácsi még nem látott egy ilyen szép autót, sokat kérdezgeti, mi mire való. Egyszer csak a bácsi megkérdezi, mire való a mercedes jel az autó elején. A sofőr azt mondja, hogy amikor jön egy kerékpáros, azzal célozza be, hogy el tudja ütni. Néhány perc múlva közeledik egy kerékpáros, a sofőr vigyorog is és becélozza, de persze amikor odaérne hozzá, hirtelen elrántja a kormányt. A bácsi szemrehányóan azt mondja a sofőrnek: - Na, ha nem nyitom ki az ajtót, soha nem találtuk volna el!

- Mintha mise történt volna. Nyuszika felhívja telefonon a hentest: - Van disznófüled? - Van. - Hát marhanyelved? - Van. - És csirkelábad? - Az is van. - Hát akkor rohadt ocsmány lehetsz... - Miért nincs a fáknak szárnya? - ??? - Mert akkor minden fa szállna.

- Hol loptad azt a lovat Gazsi? - Nem loptam én, kezitcsókolom... Találtam négy patkót a földön, hát nem rá volt szögezve ez a dög?

Süllyedő hajón kérdezi a kapitány: - Emberek, van Önök között valaki, aki hisz Istenben? Az egyik utas jelentkezik: - Igen, én buzgó istenhívő vagyok. - Akkor jó, mert egy hellyel kevesebb van a mentőcsónakban.

A férj ujjongva telefonál haza a feleségének: - Képzeld, nyertem a lottón! Eltaláltam mind az öt számot, és még a jackpotot is, úgyhogy kezdj máris csomagolni! - Hát ez igazán fantasztikus, és meleg vagy inkább lazább dolgokat pakoljak? - Nekem mindegy, a lényeg, hogy mire hazaérek, már ne legyél otthon!

Egy férfi panaszolja a haverjának: - Nem tudom, mit vegyek a feleségem születésnapjára. Megvan mindene, megvehet magának bármit, amit szeretne. - Figyelj csak! Miért nem adsz neki egy papírt, amire ráírod: „Ez a kupon egy óra szexre jogosít, az Ön által kívánt módon”? A férfi így is tesz. Másnap újra találkoznak. - Na, hogy sikerült az ajándék? - kérdi a haver. - Ne is mondd! Odaadtam neki, amikor elolvasta ugrált örömében. Aztán a nyakamba ugrott, homlokon csókolt, elrohant, és visszakiáltotta: „Egy óra múlva itt vagyok!”

A kannibál apa és fia meglát egy nagyon jó csajt. Azt mondja a gyerek: - Vigyük haza és együk meg! Erre az apa: - Inkább vigyük haza, és együk meg anyádat! - Hogy jön ki a pap a templomból? - ???