Klikkout 12 21

1

2

Boldog Karácsonyi ünnepeket!

3

PREMIUM Akcia platí do 31.12.2021

Vyberte si svoj darček v hodnote až 200 € Pri nákupe vybraných spotrebičov Whirlpool získate za každých 1000 € darček.

4

Impresszum

ISSN 1339-­9810 havi magazin, 11. évfolyam, 12 / 2021 Regisztrációs szám: EV 4545/12 Lapigazgató: Gocoň Péter Főszerkesztő: Poór Tibor Szerkesztők: Kovács Andrea, Kovács Ákos, Mundi Józsi, Szilvási Tibor Külső munkatársak: Bögi Róbert, Kürthy Judit, Štefkovič Patasi Ági, Sipos Janka, Ugróczky István

klikkout.sk

Korrektúra: Szilvási Tibor, Undesser Tímea Fotó: Szabó Péter Pál, Ugróczky István, Dobai Bálint

facebook.com/klikkout

issuu.com/klikkout

instagram.com/klikkout

youtube.com/klikkout

A lapban megjelent tartalmak szerzői jogvédelem alatt állnak.

Grafika és borítóterv: Gocoň Laci (trikk.sk) Kiadja: Klikk, o.z.

Kostolná 450 93016 Vydrany IČO: 42404843

Létrejött a Kisebbségi Kulturális Alap támogatásával.

Hirdetés felvétel: Varga Balázs +421 915 249 867 reklam@klikkout.sk

Realizované s finančnou podporou Fondu na podporu kultúry národnostných menšín.

5

Editorial

Szilvási Tibor

Arra kérlek, kösd be a biztonsági öved!

Gyerekkoromtól belém forrott valamiféle apró búcsúzkodás, visszapillantás anyura, mielőtt elindulok otthonról. Ő mindig forszírozta, hogy ha kirándulni megyünk, akkor köszönjünk el személyesen, mert a büdös életbe is, sose tudhatjuk, mi jön szembe, és az utolsó képünk, vagy az utolsó pillantások egyike mindig megmarad azokról, akik közel állnak hozzánk. Így maradt meg nyolc éve az otthoni ágya szélén ülő várkonyi nagyapám arca, mielőtt elutaztunk.

Utána ugyanis már csak a temetésére értünk haza.

valódi véres háború nélkül is már mindenki elvesztett valakit/valakiket, és ugyan az az élet rendje, hogy szeretteink távoznak, a világjárvány ezeket a tragédiákat sokszorosítja és gyakran a szokásosnál is váratlanabbá teszi.

Másfél évvel ezelőtt annyival jobb volt minden. Nemcsak azért, mert nem tudtuk mi vár ránk, hanem mert a járvány kezdetén lehetett egy olyan érzése az embernek, hogy összefogtunk, mindenki kiveszi a részét a megoldásból, ami el fog jönni. Még csak szinte a horizonton voltak olyan csacsiságok, hogy ez kitaláció, vagy hogy az emberek tönkretétele a cél, de mivel minket nem ért olyan nagy trauma az elején, úgy hihettük, hogy az olasz vagy a spanyol pokol 2020 tavaszáról minket nem érint.

Bennünket ne buzeráljanak egy-két köhécselő ember miatt!

Most halt meg egy régi jóbarátom, kollégám, akivel az elmúlt két évben leginkább csak telefonon beszéltünk, és az az utolsó képem róla, hogy az autóból kipillantva meglátom a Budapest kávézó előtt a járdán beszélgetni. Nem is tudom, hogy ez pontosan mennyi ideje történt, vagy hogy azóta beszéltünk-e, de olyan gyorsan robogunk mindannyian, hogy az ilyesmit alig van idő feldolgozni.

Aztán ősztől jöttek az öblös pofonok, ostoba politikai döntések, majd leginkább az idei év elején néhány hónapra mindenki elhalkult. Végül mire elérhetővé vált mindenki számára az, amire a legtöbben vártak, az oltás, addigra a nép egyik felének nem kellett. Növekedtek az árkok, mára szakadékokká váltak, amelyek gyakran áthidalhatatlanok.

E sorok írásakor épp néhány napja annak, hogy dunaszerdahelyi és környékbeli orvosok felhívást kezdeményeztek az oltatlanokhoz, arra kérve őket, gondolják át, és menjenek el beoltatni magukat. Tavaly tavasszal egy hatalmas szurkolói molinóval köszönték meg a helyiek a dunaszerdahelyi kórház dolgozóinak munkáját és kitartását.

Amikor az év eleji, valamint a mostani állapotokhoz képest még alig volt dolguk. Az

Mióta nekem is családom van, hiányérzetem támad, ha Renivel úgy válunk el több órára, hogy nem mondtuk egymásnak, vigyázz magadra. Nyilván nem előzünk meg ezzel semmit, viszont ha kimondjuk, a lelkiállapotban nem marad egy nyílás, ami később kisebesedhetne. Egy kis megnyugvást ad.

Az elmúlt – lassan két évben – a családunkkal lehettünk legtöbbet, és akárhányszor elmondhattuk a másiknak ugyanezt. Volt is miért, hiszen éppen valaminek a közepén csücsülünk, ami – mondjuk úgy – az itt élő 60-asok és a tőlük fiatalabb generációk eddigi talán legnagyobb traumája. Olyan 6

Editorial

előző hullám idején már kitették a lelküket a betegekért, noha azon kívül túl sok eszközük ehhez nem állt rendelkezésre.

döntenek az orvosok máséval szemben, mert én fiatal vagyok és más bajom eddig nem is volt. De legalábbis mindent megteszek azért, hogy ezek esélyét minimalizáljam, és arra kérlek, tegyél így te is!

Most már volna biztonsági öv, csak be kéne kötni. Erre a szakemberek lettek a legnagyobb ellenség. Pedig most se a politikusoknak kell hinni, hanem azoknak, akik néhány kivételtől eltekintve egy emberként sorakoznak fel az oltások mögé. Mégis kire kéne hallgatnunk, ha nem rájuk? Nem az ácsot kérjük meg, hogy építsen fölénk tetőt? Vagy nem a péket, hogy süsse meg a mindennapi kenyerünket? Esetleg a tűzoltót, hogy mentsen ki, vagy a sebészt, hogy rakjon össze bennünket, ha baj van?

Mit tennél, ha kapnál egy levelet, melyben azt írnák: a következő hónapokban baleset fog érni, vigyázz magadra! Arra kérlek, kösd be a biztonsági öved, mert ezzel a tudattal együtt kell élnünk! Biztonsági öv nélkül egy kisebb karambolban is összetörheted magad, annak viszont parányi az esélye, hogy épp az öv miatt esik nagyobb bajod.

Be kell rendezkednünk egy koronavírusos világra, mert ez itt marad velünk, és ha nem mi tesszük, akkor majd ő rendezkedik be, míg fel nem él bennünket. Testileg, lelkileg, szellemileg.

Én nem szeretnék egy láncszem lenni a valaki gyászához vezető Pillangó-effektusban, miközben engem alig csapott meg az a bizonyos szellő. Nem szeretnék az sem lenni, aki miatt máshoz nem ér oda időben a mentő, vagy akinek a megmentése mellett

Arra kérlek, vigyázz magadra, mert várnak haza a szeretteid! Boldog karácsonyt és újévet!

7

klikkout.sk 5

5 éve szőjük már mi is a világhálót!

Decemberben lett öt éve annak, hogy a Klikk Out vezetése úgy döntött, eljött az ideje sűríteni a cselekményt, és naponta megjelenő tartalmakkal, a nyomtatott magazint kiegészítő rovatokkal, új formátumokkal, saját készítésű videókkal, podcastokkal szórakoztatni az olvasót. Megjelenés után ezáltal a havi magazin tartalmai is kaphattak egy új köntöst, a kezdeti időszakot leszámítva viszont mégsem ezek tették ki az egész gerincét. A Klikkout.sk hamar önálló életre kelt, újabb kreatív szerzőkkel gazdagítva impresszumunkat, akiknek munkái időről időre a nyomtatott lapban is megjelentek. Ma pedig már számos olyan formátumnak ad otthont, amelyet olvasóink – illetve már nézőink és hallgatóink is hétről hétre, vagy hónapról hónapra figyelemmel követnek. Felkértünk ezúttal több jelenlegi, illetve korábbi kollégánkat, akik ebben az öt évben vagy annak valamely szakaszában csatlakoztak hozzánk.

BOKROS BIA

DOBAI BÁLINT

szerkesztő, Zénidőm Hihetetlen, hogy már 10 év eltelt – hatalmas sóhajtás – na jóóó, az az igazság, hogy én eléggé zöldfülű vagyok a Klikk Out csapatában, hiszen 2020 novemberében ért az a megtiszteltetés, hogy kipróbáljam magam ezen a terepen. Amikor a főszerkesztő felhívott, nem igazán hittem el, hogy ez akkor most tényleg megtörténik. Az elején beszélgetős videókkal indult a Zénidőm, viszont 2021 májusától váltottunk ankétra.

fotós Az utam a Klikk Out magazinnál még 2017ben kezdődött ezzel az üzenettel: Jó napot! Dobai Bálint vagyok, kezdő csallóközi fényképész, 17 éves. Itt az oldalam, lehet érdekesnek találjátok pár képem (facebook.com/dobaiphoto).

A lap főszerkesztőjével vettem fel a kapcsolatot és egy nagyon jó lehetőséget kaptam. Emlékszem az első személyes találkozónk még a Zerdában volt. Ennek a találkozónak a végén sajnos nem volt mivel hazamennem, így Poór Tibi vitt haza.

Eleinte a cikkekhez csináltam képeket.

Majd a középiskolában kérték, hogy kellene valahol praxolnom szakmán belül. Természetesen egyértelmű volt, hogy a praxom hivatalosan a Klikknél lesz.

Itt kezdődött a Doby a praxon fejezet. Ekkor már volt alkalmam DAC-meccsekről kisvideókat, és képeket is készíteni. Egy kis idő után bejutottam arra a helyre a Klikk körében, ahol a mai napig a legkomfortosabban érzem magam: a fotóstúdióba.

Méghozzá nem is akármilyen fotós mellé.

Munkám mellet lehetőségem nyílt az ismert szerdahelyi fotóstól, Jojo Samektől tanulni. Nagyon nagy élmény volt vele a közös munka. A mai napig emlékszem arra az érzésre, amikor Jojo és Tibi mondták nekem: ma te fogod fotózni a Hónap lányát. Hát be-

Az én sztorim valahol a magángimiben kezdődött, pontosabban a MAGÁN-ÉLET c. suliújság szerkesztésénél. Hihetetlenül élveztem azt a folyamatot, ahogy egy ötletből eljutunk egészen a kész újságig. Horváth Péter tanár úr sokat hozzátett ahhoz, ahogy viszonyulok most az íráshoz. Imádok embereket faggatni és olyan témákat feszegetni, amikről nem beszélünk eleget, vagy éppen nem mondjuk ki tényleg nyíltan. Nem hiszek abban, hogy létezik ,,tabutéma”, hiszen attól, hogy nem beszélünk valamiről, az még ott van, csak sokkal embert próbálóbb.

Rólam röviden ennyit, bízom benne, hogy 10 év múlva majd többet tudok mondani. :-)

8

klikkout.sk

dobtak a mélyvízbe... Nagyon élveztem. És mi is az a Doby a praxon? Tibi és Jojo folyamatosan adtak valami kreatív feladatot, amit teljesítenem kellett. Tibi egyszer azt mondta: Bálint, csinálj önportrét! Ehhez nem igazán volt kedvem, viszont megcsináltam, Tibi mai napig azt mondja, hogy a munkáim közül az az egyik kedvence.

Emellett még Mundi Józsival is sokat dolgoztunk együtt. Jártuk az éttermeket. Józsi csinálta a kritikát, én a fotókat.

Egyszer csak eljutottunk oda, hogy befejeztem a középiskolát. Választás elé álltam: maradok itthon, folytatom a közös munkát vagy kimegyek külföldre szerencsét próbálni. Itt elváltak útjaink a Klikk Outtal.

Rá 2,5-3 évre minőségellenőrként tértem haza... A kinti munkám során nem volt időm a fotózásra, itthon viszont újult energiával, bizonyítási vággyal fogtam neki, ebben a legnagyobb löketet a Big Shot nevű fotós tehetségkutató adta, amit nem más, mint Nánási Pál és Ördög Nóra szerveztek. 2000 ember közül sikerült bejutnom a legjobb 30 fotós közé a versenyben.

Itt tényleg rádöbbentem, hogy ki is vagyok én, és csak fotóztam, fotóztam és fotóztam.

Egyszer csak csörög a telefon: Poór Tibi.

Megkérdezte, lenne-e kedvem a Hónap nőjét fotózni a megújult csapattal. Idén újra klikkes lettem!

FEKETE NÁNDOR (NANU)

fotós A Vespressóban találkoztunk először Poór Tibivel, hogy átbeszéljük a munka részleteit, és úgy izgultam, hogy véletlenül belerúgtam az asztalba, ezzel Tibi könyökét megütve. „Jól kezdődik az állásinterjú” – gondoltam. Akkor épp egyik első fotós projektemen dolgoztam, méghozzá arcokat gyűjtöttem, és Tibinek ez nagyon bejött. Jó érzés volt hallgatni, ahogy dicsérte a munkámat, azt éreztem, hogy őszintén értékeli a művészi megközelítésemet. Nagyjából másfél óra beszélgetés után megkérdezte tőlem: „Itt a géped?”, mondtam: „Hogyne.”

Tibi hívta is a taxit, és mentünk a Hodosi Lakomára, én pedig azt a harci feladatot 9

klikkout.sk 5

kaptam, hogy dokumentáljam az első nap eseményeit. A képek jól sikerültek, és onnantól a kreatív, fotós vagy stúdióban kisegítős feladatok egymás után követték egymást. Rengeteget fejlődtem mint fotós és alkalmazottként is. Annak ellenére, hogy 20 évesen kezdtem a Klikkben, kíváncsiak voltak a véleményemre. Emlékszem, ahogy Jojo Samekkel majdnem egy órát vitattuk, hogy a DAC-os fotókon „mennyire” legyen sárga a sárga, de például a meccsekről szóló dokumentációval kapcsolatban sem voltam „leláncolva”, szabadabb kezet kaptam.

A legjobb sportfotós élményem a szlovák-magyar válogatott focimeccs volt, viszont a Derzsi Áronnal való sétarepülés is ott van a favorit kategóriában. Jó emlékek és remek tapasztalat.

tos szerepet játszanak a mindennapjainkban, a legtöbb embert, ha megkérdezed, miért tetszik neki ez vagy az a film, azt válaszolja: Hát mer’ jó. Na, ezért örültem nagyon, amikor anno 2015-ben megkeresett a Tollas rádió, hogy nincs-e kedvem filmekről dumcsizni. Nincs-e? Amúgy is folyton ezt csinálom.

Fontosnak tartom, hogy ha már úgyis megnézünk egy csomó filmet, akkor valahogy felismerjük a különbséget jó és rossz között, vagy ha tetszik nekünk – mert a jó vagy rossz, ugye, elég szubjektív – akkor értsük meg, miért tetszik. Ezek baromi jó beszélgetések/viták voltak a rádióban.

Ennek kapcsán keresett fel, azt hiszem, 2018-ban a Klikk Out, hogy nincs-e kedvem ezt továbbvinni videós formátumban.

Naná, gondoltam, így még több emberhez eljuthatnak a szerintem fontos filmek, vagy filmekkel kapcsolatos gondolatok. Először egyemberes műsort képzeltünk el. Szerettem ezt a formátumot is. Bevallom, komoly kihívást jelentett egymagam összeszedni az összes gondolatot, és nyomni bele a kamerába.

FUJI PETI

szerkesztő/műsorvezető, Filmes Nagyon szeretem a filmeket. Ja. Ezzel nagyon sokan vagyunk így. Nagyon szeretem a sok háttérinfót, érdekel, hogyan készült, érdekel, mi a titok, miért jó vagy nem. Ezzel is sokan vannak így, gondolom, de amit még nagyon szeretek, az a megvitatása ennek.

Annak ellenére, hogy a filmek milyen fon10

klikkout.sk

GERŐ ZOLI

És bizony egyvalami nagyon hiányzott. A vita. A partner. Ekkor jött a képbe Lali, akivel a Tollasban is rádióztunk. Bevallom, nagyon megörültem, hogy újra együtt dolgozhatunk. Szerintem jó köztünk a kémia.

Akármilyen sok munka a felkészülés, bármennyi időt vesz igénybe a műsor felvétele, a végeredményt látva mindig nagyon jó érzés fog el.

Nagyon hálás vagyok Lalinak, Petinek (az operatőr, vágó), és a főszerkesztőnek. Alkottunk valami értékeset. Van értelme szeretni a filmeket.

operatőr Öt évvel ezelőtt kaptam egy felkérést, hogy a nyáron lesz egy nagyszabású rendezvény, és ha az időm engedi, készítsek róla egy hangulatvideót. Nem tudtam, milyen akcióról van szó, de elvállaltam a munkát, és nemsokára azon kaptam magam, hogy az Omegával állok egy színpadon. Valamit jól csinálhattam, mert azóta csaknem 250 hangulatvideót, interjút, reklámot, klipet és összefoglalót volt szerencsém elkészteni, miközben a legváltozatosabb helyszíneken forgathattam a legkülönbözőbb emberekkel. Ott voltam a DAC-Trencsén nyitómeccsen a vadonatúj MOL Arénában, ahol a szurkolókat a sárga-kék szívük mellett a hideg is közelebb húzta a félkész lelátókon, álltam hajnalig a Midsummer Party színpada előtt táncoló tömegben, kaptam én is a sörből, amit a Habos Napokon egy gólöröm közben hajítottak a magasba, és új műsorformátumok elkészítésében vállalhattam jelentős részt. Mindeközben lehetőséget kaptam arra is, hogy cikkeket írjak tudomány kategóriában, amelyből csaknem száz került az olvasók elé.

GAZDAG JÓZSEF

szerkesztő, irodalom és foci A Klikk Out online kiadás indulásában vettem részt, örülök, hogy a projekt életképes maradt, és épségben túlélte a gyermekéveket. A Klikk Outnak írtam helyszíni riportot egy liverpooli derbiről (amikor Coutinho egy hátrahúzós csellel leültette Ross Barkley-t), és emlékszem egy jegyzetemre is arról, hogy lehet-e nem DAC-drukkernek lenni. Ennek a kérdésnek persze volt némi provokatív éle is, egy csallóközi lapban a DAC dominanciáját megkérdőjelezni olyasmi, mint az istenkáromlás.

KURUCZ KLAUDIA

Volt konkrét előzménye is ennek, egyszer egy DAC–Trenčín meccs szünetében azt találtam mondani a mikrofonba (sokezer néző füle hallatára), hogy bár szívesen járok DAC-meccsekre, de nem vagyok DAC-szurkoló (és nem azért, mert egy újságíró ne legyen szurkoló, hanem mert a „sárga-kék” nálam mást jelent, mint errefelé, én a VSS Kassa stadionjának tribünjén és edzőpályáin nőttem föl). Mire a meccs után hazaértem, már várt néhány levél és Fb-üzenet (nem szerelmi vallomások), s egy DAC-drukker sofőr még napokkal később is alig akart nekem emiatt buszjegyet adni a Galánta–Dunaszerdahely járaton, és olyan szúrós tekintettel nézett rám, mint Charles Bronson a Volt egyszer egy Vadnyugatban.

Mindent összevetve: örülök, hogy van Klikk Out, és örülök annak is, hogy a lap igyekszik meghonosítani egyfajta kultivált, indulatmentes, szakmai diskurzust a futballról.

Hajrá!

szerkesztő, Hónap nője, Hónap lánya 2019-ig visszahúzódó gyökerek fűznek magazinunk Hónap nője rovatához. De ez a „szépségipar-sztori”, a kamerák, a vaku villanása már jóval korábban elcsábított.

A korábbi megjelenésében a rovat neve Hónap lánya volt, viszont 2019 januárjával stábunk megreformálta azt. Követnünk kell a trendeket: technikailag, tartalmilag és a szépség fogalma is a mai napra (végre) új formát ölt.

Mi alapján választok?! Témáink már a megszületésüktől fogva muszáj, hogy különbözzenek egymástól. Szándékosan különböző karaktereket keresek, személyiségben, megjelenésben, fontos leszögeznem, főleg XS méret felett. Mikor a rovatunkhoz lapozol, úgy tekints a lányokra, hogy ők azok, akik fel merik vállalni magukat, és magabiztosan állnak ki stábunk elé!

11

klikkout.sk 5

A folyamatos munkák közben a Hónap nője engem is tanított: a nők akarva-akaratlanul hasonlítgatják egymást. Erre a social media még inkább rátette a pecsétjét. Nem az a fontos, hogy ki a szebb, hanem hogy TE jobb legyél a tegnapi Önmagadtól. Sok lány megfordult nálunk, és egy kiegyensúlyozott stáb tudja csak kihozni a lányokból a legjobbat.

a halálról, a házasságról, az anyaságról és a sok-sok, nem csak fizikai, hanem belső, lelki munkáról is, amit oly fontosnak tartok. Meséltem már Nektek a válásaimról, a pocakomban meghalt kisbabámról, a családomról, a hontalanságról, majd az újbóli otthonra találásomról.

Pécsi lányként eleinte sokan csak legyintettek, értetlenül néztek a külföldi magyar lányra, aki maga se hitte volna, hogy milyen jó lesz itt a Felvidéken gyökeret verni. Befogadtatok, elfogadtatok, s úgy érzem, meg is szerettetek engem. Minden szörnyű hibám, még a mediterrán temperamentumom ellenére is, ami a legtöbb pécsi vérében oly természetesen bugyog, mint a jó pezsgőben a sűrű bubi. A szerkesztőség egy olyan tagját ismerhettétek meg bennem, aki nem fukarkodik az egyenes kifejezésekkel, nem finomkodik feleslegesen, hanem értékes perceiteket mélyen tisztelve, valóban a lényegre tér.

Ti, kedves olvasók, a végeredményt látjátok már, finomítva, fűszerezve. Mint egy focimeccs, ez sem csak a játékoson múlik. Mi a háttérben egyezkedünk, összeveszünk, kibékülünk, ruhát próbálunk és ötletelünk, így születik meg minden alkalommal a Hónap nője.

KÜRTHY JUDIT

szerkesztő, Havi kreatív Immáron ötödik éve lelkesítelek Benneteket klikkes irkafirkászként. Ez idő alatt tanúi lehettetek életem legfontosabb mérföldköveinek, mennybéli boldogságomnak és rettentő traumáimnak is egyaránt. Ha őszinteségem olykor sokkoló is volt, csupán egyetlen célt szolgált: hogy érezzétek, nem vagytok egyedül! Elmélkedtünk már együtt a megvilágosodásról, a hitről, az életről és

Személyes küldetésemnek érzem még, hogy bemutassam Nektek helyi kézműveseinket, kiknek csodálatos alkotásai valódi szépséget és melegséget csempésznek otthonainkba. Végezetül hadd köszönjem 12

klikkout.sk

mélyisége adja a műsor ízét: a Klikk Out remek stábja nélkül nem teremtődne meg az az otthonos légkör, amely a magunk közötti bizalmas megszólalást eredményezi… Köszönet és hála mindezért!

meg, hogy itt vagytok velünk és nem elégedtek meg a felszíni külcsínnel, hanem igyekeztek mélyebbre és mélyebbre ásni – magatokban is. S persze nem utolsó sorban hatalmas köszönet a Klikk out-nak, és az összes lelkiismeretes kollégának, hogy mindezt a lehetővé teszik. Engedik, hogy hallassam a hangom, amivel mindannyian csak hangosabbak és hangosabbak lehetünk.

MÉSZÁROS KRISZTINA

szerkesztő, Kilépni a sorból Három éve történt, frissen végzett mediátorként Štefkovič Patasi Ági felkért egy klikkes videós interjúra a konfliktusoldásról. Emlékszem, korábban érkeztem a forgatásra, teljes pompában, izgatottan, ami azokban az időkben nagy dolognak számított, mert az anyasági „szabadságom” végén jártam.

MENYHÁRT DODI

szerkesztő/műsorvezető, Magunk között A rovatot Poór Tibor álmodta meg, s tette valósággá: én a második műsornál léptem – szó szerint – a képbe, s könnyű dolgom volt, mivel rengeteg tehetséges és kiváló művésze van a Felvidéknek.

A felvételre a főszerkesztő az operatőrrel érkezett. A bajszos fickó beállította a kamerát, a riporteri kérdések már záporoztak, gyorsan végeztünk.

2020 novemberének végén történt a Magunk között első forgatása: Bertók Tóth Katalin és Bertók István voltak az első vendégeim, amikor is főleg Pityu művésszé válásáról beszélgettünk.

A forgatás a szokásos, kissé feszengős, de alapból elégedett eredménnyel zárult, jó anyag lett, úgy éreztem. Egy-egy ilyen interjú után az ember azonban végigszáguld a saját válaszain és megesik, hogy valamire pontosabb választ adna, vagy részletesebben válaszolna. Ezek a gondolatok azonban sokáig nem zavarnak, mert abban hiszek, hogy amit akkor jónak tartottam, az az akkori állapotom, meglátásaim, szemléletem egy töredéke. Vártam a végeredményt.

Miért tartottam érdekes kihívásnak? Eddigi életemben sokat voltam kamera előtt: konferáltam, zenéltem, előadtam, nyilatkoztam politikusként – de ebben a műsorban adatott meg először, hogy én kérdezzek és kapjak válaszokat azokra a kérdésekre, amelyek engem (is) érdekelnek.

A Magunk között arra törekszik, hogy a hátteret, a kulisszatitkokat, az előzményeket, tehát azokat a dolgokat mutassa meg, amelyekről kevesen tudnak: miből és hogyan születik a csoda, a művészet, a mindennapok termékeny varázsa.

Eltelt egy hét. Aztán még néhány nap, végül kiderült, nem használható fel a nyersanyag, amit rögzítettek, mert legalább nyolcvan évesnek nézek ki a helytelen fénybeállítások miatt.

Az a cél, hogy megmutassuk: mennyi kegyelem, áldás, munka és szeretet van egyegy sikeres ember, produkció vagy csapat életében. Hogy a Teremtő áldása nélkül minden csak hasztalan kapálózás: Vele viszont termékeny bőség…

Szóval kell még egy találkozó! A főszerkesztőt megnyugtattam, akivel erről egyeztettünk, hogy inkább ismételjük meg a felvételt, mintsem ciki legyen a videó, meg ugye ez is egy jó alkalom újra csinosan felöltözni, sminkelni és kimozdulni…

Azt tapasztaltam, hogy mindenki szívesen jött, akit felkértem, hogy legyen a vendégünk. De nem kizárólag a megszólalók sze-

A lelkem legmélyén azonban valamiféle örömöt is éreztem, mert most már alaposan átrágva a feltett kérdésekre adott vá13

klikkout.sk 5

laszaimat, magabiztosabban tudtam ülni a kamera előtt.

nekem nincs gondom a folyékony beszéddel, nem vagyok trémás, nem mekegek…

Persze, van ebben a történetben egy érdekes és izgalmas dolog, mert miután megjelenik a műsor, jön a második félidő, az emberek reakciói a világhálón, melyeket én izgatottan várok… Néha ki is esnek a kön�nyeim a pozitív reakcióktól.

Így eshetett meg, hogy másodszorra is találkoztam a klikkes videó kedvéért a kis csapattal, azt remélve, hogy most már „csak“ 34 évesnek nézek majd ki a filmkockákon, és nem nyolcvannak! A végeredményt megkereshetitek valahol a Klikk magazin weboldalán, simán rá lehet dobni a koromra egy tízest, de ez lehet csak azért van, mert kisgyermekes anyukaként gyakran töltöttem ébren az éjjeleket.

POÓR MARIANNA

szerkesztő Nagyon domináns a férfihang a lapban, kellene egy olyan rovat, ami a nőiségről szól, és női szempontból közelít – indította beszélgetésünket 2017-ben a lap főszerkesztője, és ezzel az ötletével kezdetét vette életem egyik legkreatívabb időszaka. Témáimmal hétről hétre körbejártam a nőiség érzéki és érzelmi oldalát, kedvenc és egyben kimeríthetetlen témámhoz, a férfi-női kapcsolatokhoz saját és barátaim életéből merítettem inspirációt. És rendre beigazolódott, hogy a legizgalmasabb történeteket mindig az élet írja. Ezért közelebb ültem hozzá, csukott szememmel végighallgattam és hagytam, hogy írjon helyettem.

Azóta eltelt néhány év és két éve én is a klikkes szerkesztők táborát gyarapítom.

De erre a kezdetre ma is szívesen emlékszem! Talán épp amiatt, mert másodszor kellett visszamennem a forgatásra, vettem fel bátrabban a kapcsolatot Tiborral, a főszerkesztővel és egyeztünk meg abban a podcast sorozatban, amit azóta is örömmel készítek. Azóta már rengeteg tehetséges embert ismertem meg, vagy tudtam velük hosszabban beszélgetni, az interjúknak köszönhetően.

Támogató csapat tagja lehetek, ezért is jó klikkesedni!

Így olvashattatok többek közt a szerelem testi és lelki aspektusairól, arról, hogy boldogulnak a Mars-lakók a Vénusz-lakókkal a Föld nevű bolygón, milyen történetet rejt Hamupipőke középső ujja, vagy mi a jó válasz arra a kérdésre, ha életünk szerelme felteszi a nagy kérdést: drágám, mondd, te hány nővel/férfival osztottad meg az ágyad? (Egyébként, a képlet még mindig ugyanaz: XX x 2, XY: 3 ...)

MONDOK ÁRPÁD

Mondok nektek valamit A rovatom valamilyen módon eljutott arra a pontra, hogy azok, akiket a mondanivalómmal megszólítok, a városban sokszor boncolgatják velem a műsorban elhangzott témákat. Ehhez sokszor hozzáfűznek egy kérdést, hogy mikor lesz már a következő adás… Ez számomra is hízelgő.

Megtudhattátok azt is, mi teszi olyan ellenállhatatlanná és felejthetetlenné a kizárólag a Csallóközben jegyzett különleges fajt, a dunaszerdahelyi férfit, mivel játszanak a felnőttek vagy mit jelent az instant szerelem. Írásaimban próbáltam megfejteni a teremtés koronáit, de a válaszhoz azóta sem jutottam közelebb. Sőt, amióta plusz egy, mini kiadásban került az életembe, egyre messzebb sodródom a megoldástól...

Nekem a műsorban nagyon tetszik, hogy amellett, hogy van már egy kialakított arculata, a témák nincsenek előre elkészítve, és spontán beszélgetésként készítjük az epizódot. Igen, ennek van egyfajta rizikója is, hogy másnap már talán mást mondanék válaszként.

Nekem nagyon megfelelne, ha ez a spontaneitás megmaradna, azt hiszem, hogy 14

klikkout.sk

SZABÓ PÉTER PÁL

niát és szarkasztikus humort tartalmazott. Írásaimra Gocoň Peti kifinomult érzékkel figyelt fel, és Poór Tibivel karöltve gondoltak egy merészet. Próbáljunk óvatosan teret adni ennek a Sziginek, hátha vevő lesz az olvasó erre a sok zagyvaságára. Persze, már akkor tudták, hogy sikersztori lesz a vége, de ezt mind a mai napig jól titkolják. :-)

fotós, operatőr A Klikkouttal való első találkozásom nagyjából 2-3 évvel ezelőttre tehető, és az egyik fontos pontja az életemnek.

Középiskolás éveim alatt kezdtem el fotózással és filmezéssel foglalkozni, majd az érettségit és a szakvizsgát sikeresen letudtam és kikerültem a nagyvilágba. Zöldfülűként még fogalmam sem volt, mihez fogok kezdeni, hogyan fogom céljaimat megvalósítani.

Szóval Poór Tibor főszerkesztő elhívott egy kávéra, amit így a távlatokból visszatekintve, úgy emlékszem, én fizettem, és azt mondta – írj, aztán majd meglátjuk! Így bontakozott ki a Szigi-szemmel. Volt is belőle hadd el hadd, hiszen többször megesett, hogy az érintettek nem tudtak saját gyarlóságukon nevetni. A reklamációkon én duzzogtam, Poór főszerkesztő meg korrigált. :-)

Pár hónapra rá jött egy lehetőség, ami sok mindent megváltoztatott. Poór Tibor, a Klikkout főszerkesztője keresett meg, miután egy fülest kapott rám Ugróczky Pityutól. Így alakult, hogy a kis falusi srác egy dunaszerdahelyi magazinnak fotózhatta a Hónap Nője rovatot, és innen indult minden. Ahogy múlt az idő, már nemcsak egy rovatban vettem részt, hanem interjúk forgatásával és havonta vagy hetente megjelenő rovatok elkészítésével is megbíztak, mint pl. a Szerdahelyzet, Filmes, Könyvklub.

A tréfát félretéve, nagyon sokat csiszolódtam a Klikk Out által, és talán megbocsátjátok nekem, hogy nem vagyok egy csapatember, de talán így maradhat meg Szigi szigisen.

U.i.: ne felejtsetek el lájkolni! :-)

TÓTH LALI

Nagyon örültem, hogy lehetőségem adódott ilyen munkákon dolgozni, remek alkalom lett a fejlődésre, de emellett sikerült megismernem Dunaszerdahelyt és az itt élő embereket, valamint a Klikkoutnak hála számos hírességgel találkozhattam, és a DAC iránti rajongásom is ide köthető.

szerkesztő/műsorvezető, Bali-show, Filmes Négy évvel ezelőtt nagy nehezen elhatároztam magam: úgy döntöttem, kezembe veszem a sorsom irányítását, nem hagyom tovább, hogy az imperialista konzumtársadalom rabszolgát csináljon belőlem. Kön�nyes búcsút intettem hát a fix munkaidős, fix bevételt generáló, szerződéses állásomnak, és mint akinek születésnapjára a haverjai összedobnak egy csoki szökőkútra, tudtam, hogy hamarosan eljön a pillanat, amikor mint egy (csoki)folyam, áramlanak majd felém a lehetőségek, és nekem elég lesz csak kicsit közelebb nyomni az arcom, hogy először csak a nyelvem hegyével bekanalazva, majd egyenesen a számba folyatva éljek velük.

SZIGETI ATTILA

szerkesztő/műsorvezető, A SzerdaHelyzet állandó vendége, Szigi-szemmel Hát persze hogy a fészbuk!

Az úgy történt, hogy amikor egyéb okok miatt megcsömörlöttem a járási focitól, írással ütöttem el többszörösére duzzadt szabadidőmet. Voltaképpen teljesen ellátott témával a közösségi portál, hiszen az emberek előszeretettel élik kifelé az életüket.

Ezt a sok esetben átlátszó Facebook kreálta empátiát, szeretetet, jótékonykodást, segítőkészséget, stb. próbáltam egy olyan szigis kosárba helyezni, mely jó adag iró-

Sikerült, szabadúsztam! Fagylaltot szállítottam, aláírást gyűjtöttem, betonoztam, 15

klikkout.sk 5

VARGA OTTÓ

kerítést tákoltam és elkezdődtek az NFG klub felújítási munkálatai is. Ekkor történt, hogy az egyik spanom, úgynevezett Varga Balázs megneszelte, vége van a szabadidő-deficites napoknak, és rögtön felajánlotta, nem megyünk-e el „Klikket széthordani”. Én meg mivel már úgyis az egész fejem úszott a csokiban, igent mondtam. Így kezdődött. A magazin disztribúciója közben szakadtunk a nevetéstől, és arra gondoltunk, ez másoknak is tetszene, elindult a Bali-show. Az elmúlt négy évben segítettem az események szervezésénél, üzemeltettem a Klikk-bárt, készítettem a Filmest Fuji Petivel és persze vittem a stílt. :-) Köszönöm neked, Te, szabadúszó boldog életem tápláló csoki ömlenye!

szerkesztő/műsorvezető,Streamtime, Könyvklub, Könyves Izzadság csorog le a hátamon a három réteg ruha alatt, ahogy állok egy meg nem nevezett kávézó előtt a főszerkesztőre várva.

A hideg szél a hátamra ragasztja a ruháim.

A kávézóban fekete teát kérek, tisztán – se citrom se cukor. A pincér olyan tekintettel néz rám, mintha embert öltem volna.

Nem szeretem a fekete teát cukor és citrom nélkül. Nem tudom, miért így iszom. Az interjú során azt mondom, hogy szerintem az irodalmi kánon fontos (azóta 180 fokos szögben megváltozott a véleményem), és bevallom pár botrányos regény iránti megszállott rajongásomat. 99%-ban biztos vagyok, hogy teljesen beégtem.

UNDESSER TÍMEA

Azóta eltelt 3 év. Több tíz videó után még mindig utálom a saját hangom. Nem mindig van időm csinálni. Néha-néha picit csalok, ami a filmeket, sorozatokat és a könyveket illeti. De mégis (és ez akármilyen klisésen is hangzik) a végén mindig ugyanazt mondom magamban: “Szeretem csinálni. Nagyon.”

szerkesztő, korrektor A Klikk Out magazin online verziójához 2016-ban kerültem Szilvási Tibi jóvoltából, aki akkor már a lap nyomtatott verziójában dolgozott. Viszonyom a Klikk Out-tal azonban régebbre datálódik, ugyanis a Klikk In lifestyle magazin print változatának szerkesztőjeként tevékenykedtem éveken át.

Szóval öt éve egy új, számomra ismeretlen kihívás vette kezdetét, mégpedig az online munka, amit teljes egészében tanulnom kellett. Utólag mosolygok rajta, de emlékszem, akkoriban minden egyes műveletet a kézzel leírt papírkámról lestem, amíg el nem sajátítottam és nem váltak teljesen automatikussá. :-) Az évek alatt sok rátermett szerzőt, fotóst ismertem meg, olyan fiatalok szárnybontogatásainak, szárba szökkenésének, majd kibontakozásának lehettem tanúja, akik ma már professzionális szinten vannak jelen a szakmában. Szoros, napi szintű kapcsolatban a főszerkesztővel, Poór Tibivel vagyok, illetve szerkesztőtársammal, Szilvási Tibivel, akivel a napi teendőkben egészítjük ki egymást.

Novemberi lapszámunkban a Klikk Out 10. évfordulója kapcsán olvashattátok Gocoň Péter laptulajdonos, Poór Tibor főszerkesztő, Gocoň László grafikus, Szilvási Tibor szerkesztő és Ugróczky István fotós visszatekintéseit a nyomtatott lap kezdeteire. Ugyancsak megszólaltak egykori munkatársaink közül Angyal Sándor, Kálmán Norbert és Kiss Balázs, a jelenlegi szerkesztőink és szerzőink közül pedig Bögi Róbert (Roberto), Kovács Andrea (Kёri), Kovács Ákos, Mundi Józsi, Sipos Janka és Štefkovič Patasi Ági.

További jelenlegi és egykori munkatársaink, akik a Klikk Out 10 éve, illetve a klikkout.sk 5 éve alatt velünk dolgoztak/ dolgoznak:

Azt hiszem, a szerzőinknek köszönhetően sikerül az olvasóinkat olyan igényes, szórakoztató, érdekes anyagokkal a képernyők elé csalogatni, amelyek hiánypótlóak, és amelyek miatt érdemes minket választaniuk.

BARTALOS GYULA – operatőr BENCZE ATTILA - web support BENOVICS LAURA – reklám BÍRÓ MÁTÉ – operatőr 16

klikkout.sk

CSIBA DÁVID – operatőr D. TOK ERNŐ – sportszerkesztő HALÁSZ LÁSZLÓ – auto-moto HOREN – fotós HORVÁTH JULI – szerkesztő/műsorvezető, TRACCSPARTI HORVÁTH ZOLTÁN (Zoltánka) – adminisztrátor IVÁNCSIK PÉTER – fotós KERTÉSZ LÁSZLÓ – fotós KONKOLY ZOLTÁN – társ-műsorvezető, Mindenevők KOVÁCS ANITA – grafikus KOVÁCS NORBERT – alapító főszerkesztő KURUC ESZTER – sminkrovat LELKES ERNŐ – fotós LUNÁK PÉTER – gasztro MARCZIBÁL LEVENTE –SzerdaHelyzet, Miaapálya MEZEI MÁTÉ – szerkesztő NÉMETH DÓCI – szerkesztő/műsorvezető, Traccsparti DENISA MIHALOVIČOVÁ – stylist, Hónap nője rovat TOMÁŠ MIKLAS – operatőr MIKLE BÁLINT – fotós NÉMETH ANDRÁS – fordítás

NÉMETH GERGELY – grafikus NÉMETH KRISZTIÁN – Szakértők Ligája OLLÁRI KRISZTIÁN – operatőr ÖRZSIK ÖDÖn – fotós PAVLÍK KRISTÓF – szerkesztő/műsorvezető, Zénidőm PÁPAY ANNA (Anami) – dizájn PECZE KÁROLY – Szakértők Ligája PROKOP ROSTISLAV – Szakértők Ligája PUHA ZOLTÁN – adminisztrátor RADVÁNYI MIKLÓS – Mi a pálya RÁSÓ ATTILA – irodalom JOJO SAMEK – fotós STRAKA GÁBOR – Mi a pálya STREDL TAMÁS – szerkesztő/műsorvezető, Zöldövezet-rovat ŠENKÁR MÁRIó – fotós SZLÁVIK CYNTIA – szerző TATAI ROBI – műsorvezető, Pizza-suli TÁNCZOS GÁBOR – irodalom TÓTH TIBOR in memoriam – web support VARGA BALÁZS – marketing, menedzsment VARGA BIANKA – szerkesztő VARGA LÍVIA – sminkrovat MILAN VRÁBEĽ – sportinterjúk 17

klikkout.sk 5

Ezek mi vagyunk Online magazinunk 5 éve egy sor új ötletet és kezdeményezést gerjesztett, melyeket rovattá fejlesztettünk. Némelyikük már befejeződött vagy pillanatnyilag szünetel, a teljesség igénye nélkül viszont álljon itt jó pár rovatunk, sorozatunk leírása.

APU(CI)RÓKA

kell. Ezekből a szeletekből épül fel és szól olyan szépen az Aréna, és ezekre a szeletekre vagyunk mi is kíváncsiak!

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy kisfiú, Rókus, valamint apukája, aki lapunk és portálunk egyik szerkesztője. Az ő felcseperedésükről, összehangolódásukról szól ez a rovat a maga szentimentalista elrugaszkodásaival és rögvalóságával.

CINEMAX

Mozis rovatunkban olyan bemutatandó filmek ajánlóiról olvashat, amelyek valamilyen ismérvük alapján kiemelkednek az aktuális kínálatból. Néhány mondatban igyekszünk összefoglalni a rendelkezésre álló információkat az egyes filmekről, hogy olvasóink egy szempillantás alatt képbe kerüljenek.

AUTÓS

Hónapról hónapra jelentkező rovatunkban rendszeresen leteszteljük egy-egy verda újonnan jelentkező modelljét, emellett agyonfotózzuk, hogy bárki képbe kerülhessen, és ha épp autóvásárlási lázban ég, vagy dilemma előtt áll, akkor megkön�nyítsük a döntését, illetve eligazítsuk a vasparipák karámjában.

CIVIL A PÁLYÁN

Egykori kollégánk, Kiss Balázs az élet minden területéről megszólított személyiségeket, és a sporthoz fűződő viszonyukról, vagyis olyasvalamiről kérdezte őket, amiről mások nem. Számos érdekes beszélgetés született arról, hogy egy pedagógust, pszichiátert, rendőrkapitányt vagy épp volt alkotmánybírót mi köt a sporthoz.

BALI-SHOW

Ha két olyan figurára bízzuk nyomtatott lapszámunk széthordását a lelőhelyekre, mint Varga Balázs és Tóth Lali, akkor abból leginkább marháskodás lesz. Ha pedig már így adódott, miért ne lehetne ezzel valamit kezdeni?! Született is belőle egy jó kis autókázós, vihorászós csevelyszéria, melyből bizonyára minden emberi elmébe bevésődött minimálisan Lali nevetése!

DUNASZERDAHELY UTCÁIN SÉTÁLVA

Bögi Róbert írásaiban életre kel a szülővárosa és annak történelmi emlékei. A helytörténet személyes epizódokkal kerül párhuzamba, ezáltal nemcsak többet tudunk meg saját szülővárosunkról, lakhelyünkről, de még inkább magunkénak érezhetjük azt, és egy picit olyan, mintha a mesélők mi magunk lennénk, de legalábbis fejben bekapcsolódunk.

BEMUTATKOZNÉK, DAC-SZURKOLÓ VAGYOK A sárga-kék gárda szurkolójának lenni nem csupán egy program a hétvégére, hanem egy életút, ami viszont talán csak egy hétvégi programnak indult. Van, akit az édesapja, nagyapja, van, akit a párja, gyermeke, barátja, kollégája vitt el az első meccsre, ahol aztán ott hagyott magából egy szeletet, amit hétről hétre gondozni

EZT NEM MONDTÁK A SULIBAN

Sipos Janka podcast-sorozatában nevéhez híven igyekszik olyan érdekes témákról beszélni, amelyek az iskolapadban ülve vala18

klikkout.sk

hogy kimaradtak, vagy legalábbis már nem emlékszünk rájuk. Egyúttal mindig olvasnivalót is ajánl, mely az adott témával foglalkozik – nem szépirodalmat, hanem tényirodalmat. Ez utóbbitól nem kell megijedni: könnyen fogyasztható, jól megírt darabokról esik szó!

Hangfal c. rovatunk a Klikk Out kezdeteitől inkább azokat az újonnan megjelent albumokat veszi górcső alá, amelyek olvasóink számára talán kevésbé ismertek, de iránytűt jelenthetnek a brutálisan széles kínálatban.

FILMES

2018-ban kollégánk, Fuji Peti révén indult el filmkritikai rovatunk, amely azóta túlnőtt azon, hogy pusztán odamondogasson eztazt az aktuális mozitermésnek. Tóth Lalival kiegészülve egy frappáns párost alkotnak, akik parádés listákat állítanak össze egyegy téma, szereplő, rendező, karakter köré, melyekkel tessék nyugodtan vitatkozni!

Ismerjük meg régiónk kreatívjait, akiknek az itt bemutatott, jórészt hagyományos vagy épp újszerű technikákat alkalmazó foglalkozásain alapuló hobbijai nem elsősorban megélhetésüket szolgálja, mint inkább minket, akik egyedi, mégis valahonnan ismerős alkotásaikat, termékeiket igénybe vesszük! Nélkülük kevesebbek lennénk.

HANGFAL

HÓNAP NŐJE

HAVI KREATÍV

Hisszük, hogy a mainstream és alternatív zenék a lehető legtermészetesebben férnek meg egymás mellett, egymásból táplálkoznak, építkeznek, egymást inspirálják.

Lapunk fennállása óta hónapról hónapra megmutatunk olvasóinknak egy-egy csodás fiatal hölgyet, eltöltünk vele egy izgalmas napot, miközben bejárjuk vele a régió 19

klikkout.sk 5

nevezetes pontjait, üzleti vagy vendéglátóipari egységeit. Erről pedig videóban s szóban is beszámolunk.

ját benyomásaikat, élményeiket körvonalazzák egy éppen aktuálisan elolvasott műről.

KILÉPNI A SORBÓL

LISTÁVAL A KÉZBEN SZERDAHELYEN

Mészáros Krisztina podcastja, amelyben rendre olyan személyiségeket szólít meg, akik valami rendkívülit, trendkívülit cselekedtek, alkottak, hajtottak végre, ergo sorakoztak be a hétköznapok szürkeségeinek temérdek árnyalatai közé.

Egy máig létező sorozat Bögi Róberttől, Robertótól. A listát akkor kezdte írni, mikor kezdetét vette a világjárvány. Ez ugyanakkor csak a kezdő lökést adta meg a Dunaszerdahelyen megélt momentumokról való elmélkedéshez, emlékezéshez.

KISTERMELÜNK

MAGUNK KÖZÖTT

A 2020 júliusában indult KisTermelünk egy olyan rovat, amely bemutatja a falusi élet szépségeit és nehézségeit, visszarepít minket a nagymamáink udvarára, ahol újra felfedezzük a tojásszedést vagy a kenyérsütést. Kistermelőket, tanyasi családokat látogatunk meg, és nem titkolt célunk, hogy motiváljuk azokat, akik eddig csak gyűjtögették a bátorságot egy falusi élethez.

A felvidéki magyar kultúra sokoldalú személyiségei mutatkoznak be egy olyan egyéniség, Menyhárt Dodi szűrőjén keresztül, aki maga is ennek a kultúrának az építője, éltetője. Magunk között szólva baráti beszélgetéseket hallgathatunk végig, melyek során kirajzolódnak hazai kedvenceink inspirációi, mozgatórugói.

MESE

KÖLTŐTOLL

Mesélő rovatunk tartalmai nemcsak gyermekeknek szólnak, de azoknak is, akik azokat velük együtt hallgatják. Egyedül semmit se jó, egy mese sem önmagáért létezik, és nem ér véget ott, ahol a mesélő abbahagyja. Onnantól a stafétát az azt továbbgondoló, gyermekével együttgondolkodó szülő veszi át. Mindent bele!

Kovács Andrea (Kёri) és Sipos Janka így fogalmaztak a rovat indulásakor: Sem az irodalom iránti rajongásunk, sem pedig ismeretségünk nem mondható épp újkeletűnek. Ráadásul a versolvasás élménye mellett mindketten tollat is ragadunk időnként, így adta magát a gondolat, hogy közös projektbe fogjunk. Már csak az együttműködés formáját kellett kitalálnunk, de az sem ment túl nehezen. Összedugtuk a fejünket, és elhatároztuk, hogy hónapról hónapra mindketten írunk egyegy verset ugyanarra a témára, mintegy két szólamot egy dallamra. Így fogunk mi beszélgetni egymással, s remélhetőleg ti is örömötöket lelitek majd ebben a párbeszédben.

MONDOK

Mondok nektek valamit c. rovatunk azon kevesek egyike, amelyeknek nem sok értelmük volna az alapító műsorvezető nélkül.

Mondok Árpi bá a logikus alapvetések, a józan paraszti ész alapköve, akihez, akinek gondolataihoz, tanácsaihoz mindig fordulhatunk, ha valamit indokolatlanul túlgondolunk vagy épp elkóborlunk a 21. század hétköznapi káoszában.

KÖNYVJELZŐ A Könyvjelző egyfajta

SÁRKÁNY ELLEN SÁRKÁNYFŰ

útmutató, sorvezető az irodalom világába. Sipos Janka és Varga Ottó minden hónapban jelentkeznek egy-egy könyves recenzióval, melyben sa-

Az interneten minden és mindennek az ellenkezője is fellelhető, éppen ezért gyakran nehéz eligazodni, hogy az a tartalom, ami 20

klikkout.sk

INPORTANTE

KULCSRAKÉSZ ÉPÍTÉS ÉS KIVITELEZÉS Széleskörű építőipari tevékenységek a tervezéstől az építési szolgáltatásokon keresztül a kulcsrakész kivitelezésig. Bebiztosítjuk az egyes szakmunkákat, de egyben fővállalkozóként is képesek vagyunk kisebb és nagyobb méretű építőipari kivitelezésekre. www.inportante.sk

21

klikkout.sk 5

velünk szembejön, vajon hiteles-e. Sárkány ellen sárkányfű rovatunkban a legelterjedtebb hiedelmeknek, tévhiteknek járunk utána, hogy az olvasónak már ne kelljen.

Mivel hitelesnek az a tartalom tekinthető, amely mögött könnyen ellenőrizhető, hiteles szakmai vagy tudományos források vannak, és nem pusztán mondta valaki.

mények várnak a közeljövőben sárga-kék szívünkre.

SZIGI-SZEMMEL

Egy egyéni, különleges látásmód, ahogy kollégánk, Szigeti Attila tekint a világ vagy környékünk dolgaira. Nem a magas lóról beszél, nem tolakodik, hanem egy szűrőt használ, melyen a lényeg akad fenn, és amely másoknak sorvezetőül is szolgálhat, hogy kiutat találjanak a felgyorsult világ káoszából.

STREAMTIME ÉS KÖNYV

2019 őszén indult Streamtime rovatunk arra a szituációra reagál, hogy szórakoztató tartalmakat, filmeket, sorozatokat ma már nemcsak a tévében és a moziban láthatunk, hanem online is, legálisan, kitűnő minőségben. A fokozatosan lokalizált streamingszolgáltatással egyre több tartalmat érhetünk el anyanyelvünkön vagy felirattal. Műsorvezetőnk, Varga Ottó a végtelennek tűnő streaming univerzumon belül igyekszik eligazítani! Ne feledkezzünk meg az irodalomról sem, Ottó ugyanis rendkívül széles skálájú áttekintéssel bír ezen a téren is, és rendre olyan ötleteket kaphatunk tőle, melyek felvillanyoznak vagy épp egy csettintésre megoldják ajándékozási kínjainkat.

TRACCSAPARTI JULIVAL ÉS DÓCIVAL Néha lazán, néha komolyan, de mindig őszintén. Ezzel a jelmondattal indul Trac�csparti című új podcastsorozatunk Herdics Júliával és Németh Dórával. A két ifjú hölgy aktuális és/vagy a fiatalokat is érintő témákat boncolgat majd, elsőként az online társkeresésről traccsolnak.

VIKKENDHOUSE

Ismerőseiteket, ismerőseinket, a szomszédot, helyi aktív személyiségeket, érdekes háttérrel bíró, izgalmas tevékenységet folytató figurákat kérünk meg arra, kalauzoljon végig bennünket élete egyik meghatározó vágányán, amelyen mindig zakatol vagy épp andalít valami a háttérben. A Vikkendhouse egy vasárnap délutáni ellazító mixsorozatnak indult, mostanra viszont számos emberke zenei életútját járhattuk be általa.

SZAVAL A JÓ ÖREG CSALLÓKÖZI

Jakubík Joli néni, a józan, s pajzán as�szonyság, Tekács Ervin bá, a hírhedt csallóközi költő és a többiek a környékről 2020 tavasza óta könnyítik az életünket, oldják az idegállapotainkat, s váltak ezáltal a régió fiktív szuperhőseivé a járványidőszakban.

Nincsen hét, mit ne lenne érdemes velük kezdeni!

ZÉNIDŐM

A nemzedék, amely mondhatni együtt nőtt fel a digitális technológiákkal, idősebbik fele mára érett és képzett felnőtt, és fiatalabbjai is már kamasz véleményformálók.

Az aktuális fiatal generáció mindig tágítja és színesíti az elmepalotánk rétegeit, megbontja a már idősebbek és úgymond tapasztaltabbak berögződéseit, ennek szeretnénk teret , keretet és szerkezetet adni Zénidőm c. sorozatunkkal.

SZERDAHELYZET

Hétről hétre vitaindítóként szolgál, mikor közvetlenül egy-egy DAC-meccs után szakértőink kifejtik első benyomásaikat a látottakról, néhány nappal később pedig a SzerdaHelyzetben megtekinthetjük, hogyan láttak egy-egy vitatott szituációt, egy-egy teljesítményt, legyen szó játékosról, edzőről vagy játékvezetőről, illetve képet kaphatunk arról is, milyen izgalmak és fejle-

22

23

klikkout.sk 5

Nemcsak Ti vártatok ránk, de mi is Rátok!

A Klikk Out eleinte egy ingyenes és fiatalos sajtóterméknek indult, azonban hamar több lett annál. Többek között rendezvények szervezésébe kezdett, így már nemcsak Ti várhattátok, hogy havonta megjelenjünk, de mi is, hogy eljöjjetek a rendezvényeinkre.

GOCOŇ PETI

rátommal és a Klikk Out csapatával találtunk ki és valósítottunk meg óriási sikerrel a 2016-os foci Európa-bajnokság alatt.

Ez az egy hónapon át tartó fesztivál, azt hiszem, nemcsak nekem, de minden foci- és sörrajongónak egy felejthetetlen élményt nyújtott. A végére szeretném megköszönni a Klikk Out Events csapatának az odaadó munkáját, és kiemelném Mundi Józsi barátomat, aki már a kezdetektől ott volt. Úgyszintén megköszönném Túry Nikolának és Varga Balázsnak, akik munkája nélkül nem tudtunk volna ilyen nívós és igényes rendezvényeket megvalósítani.

lapigazgató A lapunkon és a webportálunkon kívül még egy területen vált ismerté a Klikk Out név – éspedig a rendezvényszervezés terén. 2013 nyarára nyúlik vissza a rendezvényszervezési tevekénységünk a Klikk Out-on belül, mikor is első ízben került megszervezésre a Klikk Out Midsummer Party nyári elektronikus zenei fesztivál, amelyet Lunák Péter barátommal álmodtunk meg egy téli fürdőzés közben a dunaszerdahelyi Thermalparkban. Ez a rendezvény már tradícióvá nőtte ki magát a nyár közepén a termálfürdőben, ahol számos ismert szlovák, magyar de még angol elektronikus zenei DJ és együttes is fellépett már. Többek között a Bёlga, a Punnany Massif, az Anima Sound System, Curtis, Lotfi Begi, Dave Seaman, Chriss Ronson, Budai, Corvin Dalek, Little Loui, PLUSPlus, Toky, Wazzovski, Groove X – csak a legismertebbeket említve.

MUNDI JÓZSI

A magazin megszületésével és Gocoň Péterrel való együttműködésem kezdetével elkezdődött a Klikk Out brand továbbfejlesztése, amely tömérdek rendezvény megszervezését jelentette. Hogy is kezdődött? Hát a lap „újjáélesztését” illik megünnepelni, így az első rendezvény, amelyet a Klikk Out névjegye alatt indítottunk, az a lapunk szülinapi ünnepélye volt, amelyre kizárólag meghívott vendégek, partnerek voltak hivatalosak. Ezt a rendezvényt idővel bővítettük a Klikk Out Szépe választásával is, ami nagyon magas színvonalra emelte ezt a partyt, és amely versenyből egy alkalommal még a Felvidék Szépe is kikerült.

Mivel Péterrel nagyon szeretünk szórakozni, így nyár elején elmélyedtünk a strand medencéjében, hogy milyen jó lenne egy bulit szervezni a medencék körül... E gondolatból még azon a nyáron megvalósult a Klikk Out Midsummer Party, amely főképp az elektronikai zenének adott teret, számos nemzetközi élvonalbeli DJ fellépésével, ám több koncertnek is a helyszínévé vált.

A következő rendezvény, amihez úgyszintén minden évben adtuk/adjuk a nevünket és szervezési tudásunkat, a már 10 éves tradíciónak örvendő Nemeshodosi Nagy Lakoma, amely egy meghatározó kulturális rendezvénnyé nőtte ki magát a csallóközi régióban. Nem is arra vagyok elsősorban büszke, hogy számos ismert anyaországi zenekar lépett már fel Hodosban, köztük olyan legendák is, mint az Omega, hanem arra hogy teret adtunk/adunk jobban vagy kevésbé ismert csallóközi fellépőknek is, így hozzájárulva a csallóközi kultúra és hagyományok megőrzéséhez, fejlődéséhez.

A végére, de nem utolsó sorban említeném még a Dunaszerdahelyi Habos Napok sörfesztivált, amelyet Klempa Szilárd ba24

klikkout.sk

Ezt követte a Klikk and Chill Out bár megnyitása a strand közepén, amely szintén emlékezetes rendezvényeknek adott helyt, és ahol a kedves vendégek valóban ellazulhattak. Mivel jómagam voltam az egyike a Nemeshodosi Nagy Lakoma megálmodónak, így a Péterrel való egyeztetés után e neves rendezvényt is a Klikk Out tarsolyába zártuk.

kolóval telt meg a sörsátor, amelynek kerthelyiségén belül még egy élmény-parasztmedencét is építettünk.

Hatalmas munka volt és van is ezen rendezvényekben, amely – mint minden szabadtéri rendezvény – óriási kihívásokkal és rizikóval jár. Mindezek ellenére jómagam szívesen vállaltam a főszervezéssel járó munkálatokat, hiszen aki ismer, az tudja, hogy a legkisebb részletekig képes vagyok szétszedni egy rendezvény felépítését elsőre az asztalnál, papíron, majd a végkimenetelig a helyszínen. Egy összetett, nagyon igényes csapatmunkáról van szó, amelyben hatalmas logisztikai tapasztalatokkal kell bírnia az embernek.

Többször került megszervezésre a Klikkulás is, amely a télapó érkezésének idején zajlott. Első alkalommal a piactéren, majd bevonultunk a VMK előtti térre, a karácsonyi vásárra.

Nagyon emlékezetes volt még a Habos Napok nevű rendezvényünk is, amelyet szintén több alkalommal szervezett meg a Klikk Out csapata. Azonnal nagy fába vágtuk a fejszénket, hiszen az elsőre a foci-Eb alkalmával egy hónaposra terveztük, amely olyan frenetikusra sikeredett, hogy a csúcspontján több mint háromezer szur-

Péterel merünk nagyot álmodni, és a lényeg, hogy ezt sok esetben sikerült is kiviteleznünk. Nagyon szép évek voltak, és miután lecseng ez a „vírusos” időszak, nagyon remélem, hogy összehozunk még egy-két jó bulit...! :-) 25

Kávészünet / Autó

Szerző és fotók: Ugróczky István

BMW iX xDrive50 – a luxuslakosztály A kívülről autónak álcázott, de belülről inkább egy luxus apartmanra emlékeztető elektromos BMW megérkezett.

Mintha a bajorok megérezték volna, hogy ezekben az időkben körülményesebb lesz távoli óceánpartok ötcsillagos hoteljeibe utazni, ezért a legújabb elektromos modelljük belsejét úgy rendezték be, hogy az egy luxuslakosztály kényelmével kényeztessen minket. Puha bársonybevonat, faberakások, kristályfogantyúk, tágas tér és remek kilátás. És csend, akkora csend, hogy azt már szinte hallani lehet. Ilyen környezetben a maximális, 630 km-es hatótávolság úgy suhan el, mint egy lágy óceáni fuvallat a parti naplementében.

Szóval, felejtse el a távoli tájak drága szállóit. Inkább vegyen egy iX-et, és hagyja, hogy körülölelje a bársonyos luxus.

26

Autó

27

Kávészünet / Zénidőm

Bokros Bia /

Ugróczky István

A Szexoktatás c. sorozatban olyan hétköznapi, de mégis különleges karakterek vannak, akik révén mindenki megtalálja azt a személyt, érzést, gondolatot, örömet, bánatot, amivel azonosulni tud. Hiába gondolták régen az emberek, hogy a serdülőkort el lehet intézni „két pofonnal”, ez már akkor sem működött. Amikor előjön a téma a szexről, általában ezzel együtt jön a hárítás is, mert ezek amolyan „intim dolgok”, és a hálószobatitkokról egyébként sem illik beszélni… Na, most az van, hogy amit mindenki tud, csinál és egy biológiai folyamat, ami az élet része, az nem tűnik valami államtitoknak. A felnőtteknek nem csitítani kéne ezt a témát, hanem inkább megtanítani azt, hogy merjünk kérdezni, álljunk ki magunkért a szexualitás terén (is), ha valamit nem akarunk, akkor azért,

Fanni

Sára

Szexoktatást, de rögtön!

ha meg éppen szeretnénk valamit, akkor merjük elmondani a párunknak. Mondanám, hogy „azért vagyok itt, hogy őszinte beszélgetést kezdeményezzek az SZ – E – X-ről”, de ezt már kimondta Jean Milburn (az egyik főszereplő), akinek osztom minden szavát.

Most éppen arra voltam kíváncsi, hogy milyen benyomást tett az én generációmra a Szexoktatás c. sorozat. A kérdéseimre Godó Fanni és Hrapka Sára válaszolt, akik maguk is gimnazisták.

Mit adott neked a Szexoktatás c. sorozat?

Godó Fanni: Segített abban, hogy felszabadultan beszéljek az ilyen és ehhez hasonló témákról (mint amiket a sorozat maga is feldolgoz) anélkül, hogy tabuként kezel28

Zénidőm

Van valami, amivel nem értesz egyet?

G.F.: Nincs igazán olyasmi a sorozatban, amivel nem értenék egyet, legalábbis amit megjegyeztem volna.

H.S.: Nem teljesen etikus, hogy egy srác pénzért osztogat ilyen tanácsokat. Ő ebben nőtt fel, hiszen az anyukája szexterapeuta, jó néhány dolgot el tudott csípni a témáról. Hatalmas felelősség pszichológust játszani úgy, hogy nincs képesítése, de ez a sorozatban is elhangzott.

ném őket. Ez mellett rámutatott arra, hogy a dolgok, amiket átélek, a változások teljesen rendben vannak, nem kell tőlük félni, és semmi okom nincs arra, hogy egyedül érezzem magam. Mondhatni, hogy megnyugtató hatással volt rám.

Hrapka Sára: Az egész egy nagyon jól összerakott sztori, ami vicces, de mégis komoly témát dolgoz fel. Sok hasznos és reális dolgot meg lehet tanulni belőle, például azt, hogy milyen fontos megismerni a saját testünket. A sorozatban nagyon jól éreztetik azt, hogy senki sem tökéletes, mindenkinek megvannak a saját problémái. Nagyon sok mindent adott nekem a Sex Education.

Tényleg szükség volt egy ilyen jellegű sorozatra?

G.F.: Szerintem teljes mértékben. A sorozat komoly kérdéseket feszeget, de ezt mégis úgy teszi, hogy közben elképesztően élvezhető, igenis szükséges, és zseniális, hogy ilyen formában valósították meg.

A szex mellett szó van az LGBTQIA+ közösségről, a párkapcsolatokban fellépő problémákról (fiataloknál ÉS felnőtteknél), az abortuszokról, és egy csomó más, tabunak titulált témáról, amelyekről sokkal jobb feszengés nélkül beszélni, mint kerülgetni őket. Ehhez meg kell találni azokat az embereket, azokat a társaságokat, ahol nyitottak az emberek, és nem elutasítóan reagálnak az érzékenyebb témakörökre. Ha valakinek nincs olyan személy az életében, akivel tudna beszélni az ilyen témákról, az ilyen jellegű dolog (ebben az esetben sorozat) segíthet.

H.S.: Igen, tényleg szükség volt egy ilyen jellegű sorozatra, ami rengeteg fontos kérdést boncolgat. Sok hasznos dolgot meg lehet tudni belőle, amiket nem biztos, hogy megkérdeznél másoktól, vagy akár rákeresnél a neten.

Megváltozott a véleményed bizonyos dolgokban a sorozat hatására?

G.F.: Nem is az, hogy megváltozott volna a véleményem, de mindenképpen rávilágított arra, hogy kétszer meg kell gondolni, kivel osztjuk meg a gondolatainkat, kiben bízunk meg (akár, ha intim témáról van szó).

De ha egyszer találunk olyan személyt, akivel érdemes mélyebben elbeszélgetni, akkor felszabadító érzés lehet.

H.S.: Teljesen máshogy látom azóta a szexuális életet és a saját testünk elfogadását is. Előtte nem tetszettem magamnak, és komolyan fontolgattam a plasztikai beavatkozásokat, de a sorozat nagyon jól megmutatta, hogy mindenki másmilyen, és ez így van rendben. Azóta a szexre is máshogy tekintek. Nem tudtam, hogy ilyen nagy jelentősége van, és mennyi mindenre kihat a szexuális élet. Tény, hogy nem minden a szex körül forog, de mégis nagyon sok mindent befolyásol.

29

Kultúra / Különvélemény

Këri

Meglépni a megléphetetlent avagy gondolatok az „Egy szobalány vallomása” c. sorozat kapcsán

Tele vannak velük a hivatalok folyosói.

Kérvényeket írnak, segélyekért folyamodnak, támogatói csoportokba, továbbképzésre járnak, átmeneti otthonok kiadó helyeiért versengenek, szociális munkás foglalkozik velük: ők azok, akik kiestek az ún. „szociális hálóból” és a perifériára sodródtak: egyedülálló, bántalmazott, létminimum alatt tengődő anyák, hajléktalanok, alkoholisták, játékgépfüggők, mentális betegségben szenvedők. A „leghalkabb hangok” korunk társadalmában, akik felé jobbára csak az ünnepek környékén fordulunk, hogy a lelkiismeretünket megnyugtatva, némi alamizsnával támogassuk őket. Róluk szól a Netflix ősszel bemutatott sikersorozata, az „Egy szobalány vallomása” (angol címe: Maid).

Alex (Margaret Qualley) kénytelen elmenekülni alkoholfüggő és nárcisztikus, robbanékony természetű élettársától, Seantól (Nick Robinson), a kislányával a karján. Itt kezdődnek az igazi megpróbáltatások, állandóan a hajléktalanság veszélye fenyegeti őket, a szétesett család tagjai közül pedig senki nem tud igazi támaszt nyújtani neki. A sorozatból kiderül, hogy az amerikai ellátási rendszer mennyire logikátlanul van felépítve, és mennyire abszurd módon nehezítik meg a különböző adminisztratív teendők az amúgy is válságos helyzetbe jutott kliensek helyzetét (tegyük hozzá, ez nálunk sincs másképp).

Mivel Alexnek nincs semmilyen képesítése, jobb híján a Príma Szobalányok nevű cégnél vállal takarítói munkát – számtalanszor lát-

30

Különvélemény

egyik filmjében sem. Óriási feladat lehet egy bipoláris személyiségzavarral küzdő karaktert megjeleníteni, aki folyton a „nagyon lent” és a „nagyon fent” állapotok között hullámvasutazik, egy személyben megszállott művész, múzsa és szabad szellem – ezzel egy időben pedig egy lecsúszott, kisemmizett hajléktalan.

hatjuk őt gyomorforgató környezetben dolgozni, megalázó fizetésért cserébe. Élményeit papírra veti, nagy álma ugyanis, hogy kreatív írást tanulhasson. Szomorú látni, ahogy az ifjú édesanya személyisége teljesen eltorzult a bántalmazó kapcsolatban, gyakran nem ura saját életének, döntéseinek, a dolgok egyszerűen csak megtörténnek vele. Nyomorában is másokon akar segíteni, továbbra is a manipulatív ex bűvkörében él, gyógyulása lassú és visszaesésekkel szegélyezett. Kislánya iránti feltétlen szeretete azonban mindent felülír, a nehézségek ellenére minden erejét megfeszítve küzd azért, hogy vele maradhasson.

Nagyon fontos a tízrészes minisorozat üzenete: Lehet bármilyen kilátástalan egy élethelyzet, mindig, azaz MINDIG van kiút, ha pedig ezt nem látjuk, az azért van, mert érzelmileg túlságosan bevonódtunk a történetbe, és nem látjuk objektíven a lehetőségeket. Az „Egy szobalány vallomása” a küzdelemről és a felülemelkedésről szól, erőt adhat mindazoknak, akik az életük bármely területén, zsákutcába jutottak.

A szereplők közül kiemelném még az Alex anyját alakító Andie MacDowellt, aki – bevallom – nekem sose tetszett még ennyire

31

Kultúra / Költőtoll

Kovács Andrea, Sipos Janka

Nevetni tűsarkakon Milyenek is vagyunk mi, nők? Nyilván ezerfélék, ezerféle élethelyzetben. Mégis vannak olyan közös tapasztalatok, melyek sokunknak ismerősnek tetszhetnek. Sokszor érezzük úgy, hogy nehéz ez, mindig rohanni kell, egyszerre helyt állni rengeteg fronton, közben kétségekkel küszködünk, nem érezzük magunkat elég jónak, megértésre, igazi társra vágyunk. Persze nem mindig jönnek össze a dolgok – de ezt lehetőség szerint érdemes némi humorral felfogni, netán (ön) iróniával fűszerezni. Ennek jegyében születtek decemberi verseink. Reméljük, szerzünk nektek pár mosolygós percet általuk.

Kovács Andrea (Kёri): Tinder Életem férfija még mindig várat magára, 30+osan már kín lesz megtalálni, felrakom a Tindert, büszkeség ide vagy oda, a húspiacon tényleg megtörténhet bármi.

Egy diplomás nőnél magas a léc, Achilles-sarkam a hibás helyesírás, nehéz nekem megfelelni, tudom, de inkább száz „nem”, mint egy újabb szakítás.

Mert intettem már én Puszi-t és Pá-t és intettem végleg már Agyő-t, de a billentyűzetemen csak kisbetűk vannak, csoda, hogy nem találom meg a nagy Ő-t?

Nézzük…itt van Krisztián, meg nem értett művész, Adrián BMW-ben feszít, villan a kockahas, ez Józsi, két gyerekkel, nagy tervekkel regisztrált, és Lacika, háttere egy nagy rakás ócskavas. „Sok hal van még a tengerben” – hallom innen-onnan, és önkéntelen nevetek, ha a felhozatal tényleg ilyen gyatra, kérlek, a macskám mellé temessetek.

32

Költőtoll

Sipos Janka: Hétköznapi impressziók Két kar helyett egy egész polipnyi: vasalni, főzni, gyerekkocsizni; korrektorral szem alatt matatva mázolni arcod fiatalabbra.

Gyors vissza-e-mail a főnöködnek.

Hiány van inkább, sose többlet.

Istenem… mi lesz ma vacsorára?

A tükörben miért van vasorrú bába?!

Ezt nem hiszem el: megint leverted?

Két szülés után a bőrlebernyeg.

A csend mára megfizethetetlen.

Mennyi a pelus?! Eszem elejtem…

Mikorra kérjem az időpontot?

Vakard meg a hátam, igen, pont ott!

Figyelj, én erről elfeledkeztem.

Mikor? Nem jó, nincs szitterem kedden.

Most szeretnék egyedül pisilni!

Felgyűlt a szemét, le kéne vinni.

Ja, hogy ezt holnap le kéne adnom.

Igen, tudom, majd leborotválom.

Nem romlott el, az elem merült le.

Egy szerencséd, hogy cuki vagy, csürhe!

Este fáradtan rogysz le az ágyra: Anyaa, megint szörny jött a szobába!

33

Kultúra / Könyvjelző

Sipos Janka, Varga Ottó

könnyű mutatvány. Ki tudja? Talán éppen azzal sikerülhet, hogy az ember kiírja őket magából…

Bereményi Géza Magyar Copperfield Magvető, 2021

Bernardine Evaristo: A lány, a nő, a többiek

Van olyan, hogy valakinek az élete – önhibáján kívül – regényesre sikeredik (vagy éppen sikertelenedik). Aztán, hogy mit kezd ezzel az egésszel, az már rajta múlik. Bereményi Géza mint afféle író fogta magát, és egy izgalmas könyvet kerekített belőle.

(Fordította: Kállay Eszter), Európa Könyvkiadó. 2021

Egy núbiai tinédzser lányról, aki Londínium utcáit járja, modern és ókori nyelvezet zseniális kavalkádjában olvashatunk. Egy fehér nő menekül az éj leple alatt abból az Afrikából, amely rabszolgasorsba verte Európát. Pontosan ezek a fajta történetek azok, amelyek még anno az egyetemen felkeltették figyelmemet Bernardine Evaristo eredetiségtől égő regényeire.

Önéletrajzi regénye, mint szülővárosának nagy folyama, a Duna, kanyarog: hol vidáman, kedélyesen, hol pedig haragos hullámokat, tajtékot vetve. Legelső emlékeitől egészen ifjú felnőttkoráig kalauzol bennünket; az ötvenes, hatvanas évek pedig erőteljesen beszivárognak a lapokra. Tanúi leszünk Géza kisgyermekkora piaci lármájának és melegének, később szeretethiányának és kiszolgáltatottságának, különc családtagjai érthetetlenségének vagy épp élhetetlenségének, végül pedig önmaga elfogadásának, önálló életébe való beleilleszkedése kísérletének.

Pár évvel később: a nehéz, de fontos témák miatt félve kezdtem neki új könyvének. Lassan kell olvasni.

Nagy-Britannia: karakterek sokasága kevereg és fortyog egy megállíthatatlan szövegben, szétöntve 433 oldalba. Ebben a világban nincsenek kis- és nagybetűk.

Minden egy örvény, ami elnyeli az olvasót, mint a mélyvíz. Egy világ, ami megpróbálja a körülöttünk levő étert megfogni és feldolgozni. 12 karakter portréja ez, amely bepillantást enged lelkük mélyébe és ezen keresztül korunk Britanniájába az élet minden nehézségével és borzalmasságával. Minden mondat és szó csak úgy izzik.

S hogy mi jutott olvasás közben többször is az eszembe? Egy szó, Szabó T. Anna nemrég olvasott novelláskötetének címe: „szabadulógyakorlat”. Merthogy annak tűnik nekem ez a regény. Ugyan magyar Copperfieldünk viszonylag korán kivívta függetlenségét, és beléphetett a saját életébe az őt körülvevő homályos rémálomból, a múlt árnyaitól megszabadulni sohasem 34

Könyvjelző

súkromné jasle a skôlka 930 16 Hodos 346 Tel: +421 904 56 56 86 www.kakademia.sk

35

Kultúra / Hangfal

Szilvási Tibi

The Killers – Pressure Machine A Pressure Machine egy konceptalbum a Brandon Flowers vezette amerikai The Killers-től, amelyet bevallottan a nagy példakép, Bruce Springsteen Nebraskája ihletett. A koncepció tárgyát Flowers szülővárosa, a Utah állambeli Nephi képezi, ide kalauzol minket az énekes a balladákkal, és teszi ezt meglehetősen keserű visszatekintéssel. Flowers oda tér vissza, ahonnan igyekezett elmenekülni, hogy szembenézzen azzal az elszigeteltséggel, amelyet ez a mormonok által alapított porfészek jelentett számára. Kritikusan fogalmaz a bigott vallásosságról, és hogy milyen korlátokat jelent a vallás a vidéki Amerika, illetve fiataljai számára. Ez a lesújtó kritika pedig már a borítóval elindul, a szögesdróttal körbevett keresztekről, mely kép éppen szülővárosában készült. Keveset markol a The Killers, annál többet fog.

Jelen: Quiet Town, In The Car Outside, Runaway Horses, Terrible Thing.

Múlt: Mr. Brightside, Read My Mind, All These Things That I’ve Done, Somebody Told Me, Smile Like You Mean It, When You Were Young.

Indigo De Souza – Any Shape You Take Indigo De Souza egy amerikai indie rock-énekesnő az észak-karolinai Ashville-ből, aki nagyon személyes dalokon keresztül bontogatja a kisvárosi tabutémákat. Művész édesanyja és ő nem igazán tudtak beilleszkedni egy másik észak-karolinai konzervatív kisvárosba. Kendőzetlen őszinteségét a műfajon belül a death metal-lemezeket idéző, brutális albumborítói is jelzik, mindkettő eddigin egy halálfejes gyermek és édesanyja jelenik meg a környezetbe ágyazva. Ez egyrészt viszonyát hivatott megmutatni édesanyjával, akinek az első albumát (I Love My Mom) is szentelte három évvel ezelőtt (idén kapott egy újabb, széleskörűbb kiadást), másrészt csalódottságát és kiútkeresését, aminek a dalait is szenteli úgy párkapcsolati, mint társadalmi szinteken.

Jelen: Hold U, Pretty Pictures, Kill Me, Real Paint, Darker Than Death.

Múlt: Take Off Your Pants, How I Get Myself Killed

José González – Local Valley Az argentin bevándorlók gyermekeként már Svédországban született José González a multikulti társadalom gyermeke, aki lényegében vajmi keveset változtatott saját stílusán az elmúlt 15 évben, és ezért kimondottan hálásak lehetünk.

Igen, telik az a rohadt idő, és már 15 éves a szintén svéd Knife indierock-banda dalából visszafogott, finom megszólalásával és a San Francisco utcáin pattogó színes labdákkal operáló Sony-reklámnak is köszönhetően még emlékezetesebb slágerré váló Heartbeats. González azóta is csak penget, és tulajdonképpen olyan mintha a spanyolos temperamentumot vagy inkább karizmát ötvöznénk a skandináv távolságtartással. A sávok a másfél évtized alatti szünetekben is (a legutóbbi albumát éve adta ki) alig változtak, hangsúlyos a kellemes gitárjáték, helyenként kúsznak be ütősök vagy fúvósok. Nincs itt semmi látnivaló, csukjátok be a szemeteket, és hallgassátok!

36

Jelen: Visions, El Invento, Head On, Swing, Line On Fire.

Múlt: Heartbeats, Crosses, Stay Alive, Far Away, Step Out, Teardrop, Leaf Off / The Cave, Down The Line.

Little Simz – Sometimes I Might Be Introvert

Jelen: Introvert, Woman, I Love You, I Hate You, Rollin Stone, Point And Kill.

Múlt: Venom, Selfish, 101 FM, Offence, Picture Perfect, Backseat, Wings.

A londoni rapperhölgyemény, Little Simz gyakran állít tükröt saját magának, beceneve, a Simbi új albuma címében is megjelenik, ha összeolvassuk a szavak kezdőbetűit. Már 2014 óta ad ki albumokat, de leginkább a 2019-es Grey Area és a mostani Sometimes I Might Be Introvert miatt került olyan egyéniségek látószögébe is, mint Kendrick Lamar. Szerzeményei előremutatóak, melyek maximálisan eleget tesznek a stílusok közti átjárhatóság követelményének, és nemcsak dalok közt váltogatja a zsánereket és a hangulatokat, de a dalokon belül is, miközben a rap mellett megjelenik az impozáns neosoul, az afrobeat vagy a grime is. A flow hamar beszippant és nem engedi el a kezünket, míg le nem pereg az egész lemez.

Jazzbois – Jazzbois Goes Blunt II

Jelen: Comedown, Lockdown Drive, Blunted Again, Admas, The Sneeze.

Múlt: Narctis, Interloop, Jass, Monsun II.

A jazz és az instrumentális hiphop fúziója nem újkeletű a chill out zenék körében, az előadóira viszont a leggyakrabban azért nem emlékszünk, mert javarészt nem aktívan, csupán háttérzeneként hallgatjuk a műfajt különböző mixekben. A magyar Jazzbois viszont a 2019-es Jazzbois Goes Blunt-tal, majd annak idei folytatásával is parádés utat járt be külföldön, és az idei év elején az egyik tekintélyes szaklap értékelésében bekerültek a 15 leginkább exportképes magyar zenekar közé. Czirják Tamás (dobok), Molnár Bencze aka Baen Mow (billentyűk) és Sági Viktor aka Vanis (gitár, basszusgitár) nem ma kezdték, és ez a darabok összetett rétegzettségéből, valamint a köztük működő harmóniából és szinergiából egyértelmű.

Barkóczi Noémi – Dolgom volt

Jelen: Dolgom volt, Annyi vér, Nagyvillanyok, Belső udvar.

Múlt: Köd a nappaliban, Nem vagyok itt, Téli álom, Linóleum.

Kellemes, akusztikus minimalizmus, a kevesebb néha több elve alapján. Ez jellemzi Barkóczi Noémi zenei munkásságát már a 2017-es Nem vagyok itt c. albumtól, vagy az akkortájt megjelent Linóleum EP-től. Ugyanez jellemzi dalai szövegvilágát, nem akar sokat markolni, a kevesebből viszont a maximumot kihozza azzal, hogy nagyon precízen fogalmaz, nem köntörfalaz, és helyenként saját bevallása szerint is igyekszik túllépni azon, hogy együttérezzen másokkal, vagy felkínálja magát, hogy mások érezzenek együtt vele, ehelyett az adott probléma egy további rétegét szerette volna megragadni. Személyes album, játékos hangvétellel, amelyben ugyanúgy jelen van a törékenység és érzékenység, mint a vagányság.

37

Hazai / Gasztrobetyár

Szerző és fotók: Mundi Józsi

A dél-afrikai kiruccanásom (2. rész) - Ünnepi vacsora Amikor épp távol jártam valahol a nagyvilágban, mindig is érdekelt az ottaniak élete, szokásaik, életvitelük, kultúrájuk és főképpen a konyhájuk. Ha tehetem, akkor minden esetben részt veszek egy hazai családi összejövetelen, mert ilyen közegben érezheted át valójában azt az autentikus érzést, amelyet kizárólag csak egy otthoni közeg tud nyújtani. Érdekel a „más” ízvilág, és minden velejáró tevékenység, főképp a felhasznált alapanyagok étellé „varázslása”.

Ez esetben sem voltam vele másképp, így hamar rászedtem az egyik afrikai konyhatündért, és kissé „szemtelenül” meghívattam magam egy családi összejövetelre, ahol tapasztalhattam a valódi hazai fogásokat.

fogásait, így a majonézes krumplisaláta és a kihagyhatatlan rántott szelet „kombóra” esett a választásom. Úgy éreztem, hogy ezzel valóban be tudom mutatni a hazai ízvilágunkat az afrikaiaknak, és a baráti társaságom sem fog „sztrájkolni” a felhozatal ellen.

Főzés közben Frantz-cal, a séffel állandó eszmecserét folytattunk, és érdekelt minden ottani szokás, az általa főzött ételek receptjei. Kissé csalódtam, miután vázolta az általa kiválasztott menüt, hiszen nyolcvan százalékban mindent félkészáruból készített, amely őszintén szólva nem nagyon fogott meg.

Frantz-ot annál inkább érdekelte, hogy én mit is művelek a konyhájában. Egy konyha olyan, mint egy zenekar és annak hangszerei. A főszakács, akár egy dirigens. Egy dirigens sem szeretné, ha jönne egy „Jóska – Hodosból”, és rögtön átvenné a helyi zenekar dirigálását, ám gondoltam, az ízvilágom majd csak ráveszi Frantzot az együttműködésre, és reméltem, mivel jóval fiatalabb nálam, inkább ő sajátít el tőlem egy-két fogást... :-) Számomra a félkész alapanyagokból való főzés nem jelent semmilyen kihívást sem.

Miután elkészültem a majonézes krumplisalátával, és adtam egy kanálka kóstolót Frantz-nak és a konyhatündéreknek, Frantz tekintetén szinte azonnal látni lehetett az elégedettséget, és azonnal mondani kezdte, hogy mennyire kiegyensúlyozott édeskés-savanykás ízvilágba repítettem, és a mennyei házi majonézzel mennyire krémes állagú lett az étel. Miután tudattam vele, hogy barátom, ez „csak a köret”, szinte kiestek a szemei a koponyájából.

A rántott szelet kafferbivaly vesepecsenyéjéből készült, amelyet otthonról hozott pankómorzsában forgattam meg. Szeretek az ételekbe mindig egy csavart vinni, egy hatodik ízvilágot, amelyet a vendég sokszor

De nem szaladok ennyire előre az időben. A Thandeka Resort konyhájában lassan rotyogott a húsleves, amely háromfajta állat húsából volt készülőben. Csíkos gnú, nyársas antilop (Oryx) és kafferbivaly keverékéből készült a „gyógyító” elixír, amelyet tömérdek, otthon is használatos zöldséggel tömtem meg.

Főzés közben jöttem rá, hogy a számomra ismeretlen alapanyagokat elég hosszú ideig kell főznöm, míg kellőképpen megpuhulnak, mivel az afrikai állatok húsa elég szilárd szerkezetű, és sokkal keményebbek, mint az otthon honos állatoké. Azt gondoltam, téglát főzök, mivel öt óra főzés után a hús még szinte keménynek számított. Egye fene, gondoltam, majd csak megadja magát, és egy idő után csak megpuhul végre, így a leves főzése közben foglalkoztam az ünnepi vacsora többi elemével és elkészítésével.

Miért ünnepi? Mert minden étkezés ünnep, és mivel szerettem volna az afrikai barátaimnak bemutatni az otthoni konyha ünnepi 38

nem tud azonosítani, ám végeredményben mindig egy kis plusz értéket jelent az étel ízében. A pankótól a rántott szelet sokkal, de sokkal ropogósabb marad, mintha hagyományos prézlit használtam volna.

Mire elkészültem a vacsorával, addigra már meg is volt terítve a kerthelyiségben, ahol nagyon kellemes környezetben elkezdődhetett az ünnepi lakoma.

Egy kupica magyar pálinka mindig jól jön egy étkezés előtt „bendőfelkészítőnek”, ezáltal az otthoni házi barackpálinka mindenképpen adott volt e alkalomra. Az afrikaiak csak csóválták a fejüket, és tüsszögtek a „tüzesvíztől”, mint a szamarak, de a végére nagyon belejöttek, és megmutattuk nékik, hogy miképp mulat a magyar ember... :-) A levest tűzforróan tálaltuk, majd ezt követően jött az est fénypontja, a majonézes ünnepi krumplisaláta, pankó morzsában rántott kafferbivaly-szelettel. Itt akár be is fejezhetném, hiszen nehéz papírra vetni azt a sok pozitív hozzászólást, és jóízű falatozást, amelyet a csapat leművelt.

Jó volt látni, hogy az egésznapi munkád a

konyhában hatalmas sikert arat az asztalnál, mert enni jó, és az étkezés legyen mindig ünnep. Adjuk meg a módját minden esetben! Gondoltam magamban, ha ti tudnátok, hogy mi minden finomság vár még rátok az elkövetkező napokban...!

Lassan beköszöntenek az ünnepek. A decemberi rovatom többnyire mindig is a témával kapcsolatos volt, ám ha belegondolok, az ünnep ebben az alkotásomban is jelen van. Kissé más irányba terelnek minket a „nagyok”, ám minden téren, és minden esetben maradjatok EMBEREK. A szeretet ünnepe a legszebb ünnep az évben, így töltsétek el együtt a karácsonyt családotokkal, nagymamákkal, nagypapákkal, ismerősökkel, barátokkal. A beteg embernek csak egy kívánsága van, így míg nem vagytok azok, nagyon gazdagok vagytok, és ezt nagyon értékeljétek!

Szeretetben gazdag szentestét kívánok mindannyiótoknak, és szebb jövőt, reményt az emberiségnek az új esztendőben!

Folytatás mindenképp!

39

Sport / Foci

Bögi Róbert /

Szabó Péter Pál

Bemutatkoznék, DAC-szurkoló vagyok

zá, ami, z a t ló o k r u k teszik a sz Nem az éve Lipkovics Peti A régi stadionban már két órával a kezdés előtt kint voltunk. Leültünk, sörözgettünk, potyogtak az emberek, jött Bíró Atti, beszélgettünk. Ezért szeretek DAC-ra járni, nem is a foci miatt, egyszerűen imádom azt a hangulatot. A régi stadionban megvolt a rituálém, hol megyek fel, hol jövök le. Gólnál meg kellett fogni a sálam végét. A B-középben, pontosan a felezővonalnál álltunk, amikor nem a megszokott útvonalon mentem fel és kikaptunk, megszólalt bennem a lelkiismeret: látod, mert a szélén mentél fel. Vagy, ha nem sikerült a helyünkre kerülni, az is balszerencsét jelentett. Egyszer az öcsémnek lerobbant a kocsija, vissza kellett érte mennem, és épphogy beestünk a stadionba a kezdésre. Persze, már nem a megszokott helyre álltunk, döntetlen lett a meccs. Azon kattogott az agyam, hogy látod Peti, mert nem voltál itt időben! Ilyen mániákus voltam akkoriban. A régi stadionnak volt egy sajátos fílingje, ami a MOL Arénából hiányzik. Az új stadion is szép, nekünk a legszebb, de nincs meg benne az a kis plusz…

Bürgöndi Florián A legújabb korban a DAC-ot nem a foci, meg a játék tette ismét naggyá, hanem mi nézők, szurkolók. Nem vagyunk egy világverő csapat, a szurkolók és a stadion atmoszférája teszi a DAC-ot azzá, ami. Világi úr is persze, ő indította el, ő hozta fel a csapatot, ő építette a stadiont, sikerült neki maradandót alkotni, még úgy is, hogy tudjuk, főként az üzletről szól a történet. De a siker ugyanúgy a miénk, szurkolóké is, 50-50%, a másik fele mi vagyunk, akár Szerdahelyről, a környező járásokból, vagy Magyarországról. Van egy sepsiszentgyörgyi ismerősöm, meg szokott kérni, hogy vegyek neki jegyet. Öt alkalommal biztosan járt itt, persze még abban az időszakban, amikor lehetett jönni.

Nélkülünk nem lenne tűz. Ha csupán an�nyian járnának meccsre, mint máshol, az az 1000-1500 ember, akik itt-ott megtapsolja a csapatot, nem jönne el a „turista”, aki a Nélküledre kíváncsi, meg hogy milyen a Himnuszt énekelni.

40

Foci

kis a szív h a ne m c s a

Vadkerti Zoli Mindig is érdekelt a foci, akár nálunk otthon Nagyfödémesen, akár másutt. Dunaszerdahelyen akkor voltam először DAC-mec�csen, amikor a Sabler „gyerek” ide igazolt.

Roman édesapjával jóban vagyok, ő tűzoltó, én önkéntes tűzoltó vagyok. Sokat jártunk együtt mindenfelé, aztán egy alkalommal a DAC-stadionba is eljöttem. Sok nagyfödémesi szurkolója van a DAC-nak, jó ideje Varga Lacival járok minden mérkőzésre.

Már 2014-ben is ismertük egymást, kb. a következő szezon felénél csatlakozott hozzám, igyekszünk odahaza és idegenbe is elkísérni a csapatot, a lelátón szurkolni a DAC-nak.

Az öreg stadionban a B-közép szélén álltam, most a C2 szektorba szól a bérletünk. Szeretünk időben elindulni, volt, hogy a DAC autóbuszát is leelőztük, Zsolnán például a stadionnál integettünk a fiúknak, mikor megérkeztek. Megállunk az úton, megiszunk egy kávét, egy meccsnap erről is szól. Szerdahelyen persze a közeg is megfogott, a szurkolás, már ami azelőtt volt szurkolás, nem ez a mostani…

szava.

Varga Laci 2014-ben voltam először DAC-meccsen, méghozzá a Besztercebánya ellen játszottunk. Nem is tudnám elfelejteni, mert egy szomorú eseményhez köthető, akkor vesztettem el édesapámat. Kicsaltak magukkal a haverok meccsre, hogy picit kiszellőztessem az agyam más gondolatokkal is. Megtetszett, megfogott a közeg, rögtön tudtam, nekem itt a helyem, nemcsak egyszeri alkalom volt. Itt tapinthatóbb a magyarság, szabadabban mennek a dolgok, mint odahaza Nagyfödémesen. Tetszett, hogy minden meccs előtt elénekeljük a Himnuszt, beleszerettem a DAC-ba. A hazai meccsekre aztán már stabilan eljártam, akkor még magam, majd az egyik mérkőzés után összefutottunk Vadkerti Zolival. Lévén földim, ismertük egymást, megbeszéltük, hogy járhatnánk közösen is. Zoli mindig rám írt, elkezdődtek az on tour-ok, lassacskán egy meccset sem hagytunk ki. Nagyjából a szenci vendégszereplés után volt ez a sztori, mikor Szerdahelyen elkezdték bontani a stadiont. Aztán átadták az új Arénát, kiváltottam a bérletem...

41

Fotógaléria

Szabó Péter Pál

42

43

Kávészünet / Helyi stíl

Këri /

pixabay.com

Kiskarácsony – bármi áron!

Az év végén összejön a család, hogy együtt ünnepeljük meg a szeretet ünnepét. Olyan időszak ez, amikor bőven van alkalom a villantásra, és mi DSiek, ugye, imádjuk az ilyen alkalmakat. Jöjjön most néhány pro tipp, hogy az ünnepi készülődés során biztosan semmiről se feledkezz meg és igazán autentikus módon teljen ez a pár szép (és igen költséges) nap!

itt bizony egy igazi karácsonyrajongó lokálpatrióta lakik. A fő szempont a díszítésnél az, hogy lássák: neked futotta rá és amilyen puccosak a kinti elemek, legalább annyit költöttél a belső terek csicsázására is.

2. A vacsora – A csallóközi ember egész évben szereti a hasát, de karácsonykor olyan kapacitásokat szabadít fel önmagában mentális ereje segítségével, hogy végtelen étel befogadására lesz képes a bendője.

Enni márpedig van mit: rántott hal és hús, majonézes krumplisaláta, magyaros halászlé, esetleg szlovák „kapustnica”, diós/ mákos bejgli, linzer, zserbó, mézeskalács, szaloncukor kerül a feneketlen gyomorba.

A bőség ünnepe ez, most úgyis zárva a fitnesz, majd jövőre megszabadulunk a plusz kilóktól. Nem, nem a lépcsőzőgépen. Zsírleszívással.

1. A helyszín – Abban mind egyetértünk, remélem, hogy a dekorációnak lélegzetelállítónak kell lennie. Új építésű családi házainkat ilyenkor kilométernyi fényfüzér hálózza be, a takaros kiskertekben óriási LED-es díszek, grincsfák, emberméretű Mikulások, rénszarvasok kapnak helyet. A fényfüzér még menőbb, ha színes vagy úgy villog, hogy kilométerekről ki lehessen szúrni: 44

45

Kávészünet / ÉnIdő

3. Ajándékok – ez az, amire a legtöbbet költjük. Olcsó ajándékkal nem szúrjuk ki a család és a barátok szemét. Remek ajándék lehet valamilyen minőségi ital (természetesen díszdobozban), vásárlási- vagy vacsorautalvány (nem filléres helyekre!), wellness-hétvége (minden helyi kedvence), vagy legalábbis egy jelentős méretű logóval rendelkező designer ruhadarab, nőknek márkás kézitáska. Nyerő tipp lehet még nőknek a szájfeltöltés vagy egy pár új cici ígérete, pasiknak pedig egy gondosan kiválasztott, méregdrága karóra. Technikai beállítottságúaknak „almás” telefon, tablet, hangfal, „nagytévé” vagy bármi, amit csak a keret megenged. Ha nem megy másképp, hát Providentre!

46

+1 extra és rendkívül eredeti fénypont: lánykérés karácsonykor! Nincs is jobb alkalom a lánykérésre, mint az ünnepi asztalnál, esetleg a vacsora után megejtett, térdeplős-könnyes meggyűrűzés. Uraim, remélem ismeritek a városi legendát, miszerint a gyémántot nem tartalmazó gyűrű azonnal égetni kezdi a lány ujját, de úgy, hogy az új menyasszony az ablakon vágja ki fájdalmában – azzal együtt, aki megajándékozta vele. Tanácsos tehát szabad szemmel látható méretű „dájmondokkal” kirakott gyűrűt választani, a nagy eseményt pedig Insta-sztoriban vagy akár „élőzve” máris közzétenni, hogy minél többen osztozhassanak az örömteli eseményben.

Minden kedves Olvasónak majonézes salátában és DPH-ban gazdag karácsonyt kívánok!

orac.sk

A falak ereje Új 3D-s panelek kínálatunkban

AKCIÓ 15% árengedmény az első online megrendelés után Showroom: 47 201 699 Galántai út 688/4, Dunaszerdahely, T: +421 903

Member of group

Kávészünet / Sárkány ellen sárkányfű

Sipos Janka /

pixabay.com

Sótlan hétköznapok

Biztosan megvan mindnyájatoknak az a mese, amelyikben a király kíváncsiskodik a lányainál, ki mennyire szereti őt.

A két idősebb felelete kielégíti apukát, ám a legkisebbik azt találja mondani, hogy úgy szereti édesapját, mint az emberek a sót. Ezen aztán a papa nagyon felhúzza magát, és a lányt kitagadja, csakhogy hamarosan rá kell jönnie, hogy bizony ő is nagyon szereti a sót, és nélküle minden valahogy olyan… íztelennek tűnik. Bizony, mi emberek általában nagy rajongói vagyunk e fűszernek, ami a nyelvben is visszaköszön. „Ez az élet sava-borsa” – mondjuk valamire, amit élvezünk, de az sem véletlen, hogy valakit sótlannak titulálni nem túl hízelgő vélemény.

mivel az megbetegíthet minket. Mindemellett pedig vannak olyan alternatívák is, mint például a himalájai só, melyeket egészségesebb választásként kínálnak, vagy egyenesen gyógyító hatást tulajdonítanak nekik. Vajon van ezeknek az állításoknak bármiféle valóságtartalma? Mi történik, ha szórok még egy csipetnyit a levesembe? Érdemes-e sólámpát állítanom a nappali sarkába? Megannyi kérdés, amelyre sokszor nem is olyan egyszerű a válasz.

A sót már régen sem csak az ételre szórták.

Használták élelmiszerek tartósítására, illetve gyógyászati célokra is. Az ókori Egyiptomban fertőtlenítés céljából rakták a sebekre, de mézzel és magvakkal keverve hashajtó pasztát is készítettek belőle. Aztán voltak az egészen vad ötletek; például a vajúdás idejének lerövidítése céljából bevetették vaginálisan – na, ezt személy szerint én nem akartam volna kipróbálni.

Egyfelől tényleg minden (vagy majdnem minden) finomabb, ha van egy kis só rajta, másfelől viszont a csapból is az folyik, hogy nem szabad túl sokat fogyasztani belőle, 48

Sárkány ellen sárkányfű

Az ókori görögök az értékes portékát fizetőeszköz gyanánt ugyanúgy használták, mint ételeik szavatossági idejének megnyújtására, illetve helyet adtak neki vallásos szertartásaik során. Jóllehet a túlfogyasztás veszélyeire már ők is felhívták a figyelmet, azt is felismerték, hogy az emberi táplálkozás elengedhetetlen részéről van szó, orvosaik pedig hánytatásra, a bőrön lévő sebek vagy fekélyek megtisztítására használták többek közt. Mivel pedig a szeplők nem voltak épp divatban, sós vizes dörzsölgetéssel próbáltak tőlük megszabadulni. A rómaiak állati eredetű harapások esetén is sót alkalmaztak, később, a középkorban pedig lázat, fájdalmat csillapítottak vele, vagy mérgezés esetén kísérelték megmenteni a beteget a segítségével. Mindezeket csupán ízelítőként említem, a sort folytathatnám a végtelenségig.

bevitel, ellenkező esetben a magzatnál fejlődési rendellenességek léphetnek fel.

Talán néha túltolták a biciklit, de ettől még a só tényleg fontos.

Ugyanis több biológiai funkciónál is szerepet játszik, például a folyadékháztartásunk egyensúlyban tartásánál, a vérnyomásszabályozásnál, vagy éppen az idegi impulzusok továbbításánál. Ezenkívül az izmok, így többek között a nyilván nem éppen elhanyagolható jelentőségű szívizom összehúzódásához is szükség van rá.

Persze, csak hogy ne legyen olyan egyszerű a dolog, a túl sok só se jó.

Alan Levinovitz a The Gluten Lie and Other Myths About What You Eat című könyvében járt utána annak, hogy hogyan is lett a sóból jóbarát helyett ellenség. A huszadik század elején jelentek meg az első tanulmányok, melyek a só nagy mennyiségben való fogyasztását összekötötték a magas vérnyomással. A só, mint arról már feljebb volt is szó, szerepet játszik a szervezet folyadékháztartásában, a teória szerint vízmegkötő képessége folytán megnő az erekben a vér térfogata, ami a vérnyomás emelkedésével jár, az pedig aztán további problémákhoz vezet.

Mindezen okokból kifolyólag tehát a só teljességgel nem hagyható el az étrendből. Ha alacsony a vér nátriumtartalma (a só nem más, mint nátrium-klorid, ugyebár), az szintén olyan kellemetlen tünetekkel járhat, mint a hányás, izomgörcsök, szélsőséges esetben pedig akár eszméletvesztés. A sportolóknak, főképp nyáron, mikor rengeteget izzadnak, pedig figyelniük kell nemcsak arra, hogy elég folyadékot fogyasszanak, hanem bizarr módon arra is, hogy ne fogyasszanak túl sokat, mert akkor életveszélyesen lecsökkenhet a vérben a nátriumszint, és bizony nem egy haláleset történt már emiatt. Na jó, ettől azért egy átlagos halandónak olyannyira nem kell tartania, hacsak nem literszámra dönti magába a csapvizet.

Ezenkívül a konyhasót nem véletlenül jódozzák. Nagyon kevés élelmiszerünkben van jód, és nagy átlagban a jódot tartalmazókból sem eszünk eleget. Elég jelentős mennyiségben tartalmazzák a tengeri herkentyűk, de nem mondanám, hogy ezek egy tipikus csallóközi ebéd tartozékai. Viszont a jódhiány könnyen pajzsmirigyproblémákhoz vezethet, e mirigyünk alulműködése pedig nem túl jó móka: súlyproblémákat, állandó fáradtságérzetet, hajhullást, bőrbajokat, memóriazavart, nőknél menstruációs zavarokat vonhat maga után, és a sor nem teljes. Leendő anyukáknál különösen fontos az elégséges

Emiatt az amerikai CDC (igen, ezt ismered a járványos filmekből), illetve AHA (Amerikai Szív Egyesület) az egészséges felnőtteknek napi 2,3 gramm só bevitelét ajánlja, 50 év fölött, illetve vérnyomásgonddal küszködőknek pedig ennél is kevesebbet, 1,5-öt.

A 2,3 g nagyjából háromnegyed teáskanálnyi sónak felel meg, és ha ez szerinted baromi kevés, akkor igazad is van, merthogy 49

Kávészünet / Sárkány ellen sárkányfű

ennek nyilván a többszörösét fogyasztja egy átlag halandó nap, mint nap. A jó hír az, hogy Levinovitz szerint ez az ajánlás nemcsak azért nem jó, mert szinte betarthatatlan, hanem azért sem, mert nem nyugszik megfelelő tudományos alapokon. A fickó pedig megcsinálta a házi feladatot, és elég rendesen áttekintette a szakirodalmat. Egyrészt, mint mondja, az epidemiológiai kutatásokból néha akár homlokegyenest ellenkező következtetéseket is le lehet vonni, illetve vontak már le, másrészt olyan egyértelmű kapcsolatot nem sikerült bizonyítani a nagymértékű sófogyasztás és a magas vérnyomás közt, mint amilyen például az alkoholfogyasztás és vérnyomásproblémák között bizonyítottan fennáll. Egy 2014-es kanadai tanulmány szerint a biztonságos mennyiség valahol 3 és 6 g közt van.

nak hozzáadott jódot, sem a sóhoz általában adagolt adalékanyagot, mely a szemcsék összetapadását hivatott megelőzni. És az ígéretek szerint egészségesebbek is jelentéktelen kinézetű rokonuknál: többek közt az öregedés lassítása, vércukorszabályozás, a test PH-értékének szabályozása, alvásminőség-javítás, libidónövelés, valamint légzőszervi problémák megoldása tartozik a himalájai só trükkjei közé állítólagosan. Fürdősó formájában bőrproblémák és sajgó izmok esetén is javasolják, a csini sólámpák pedig sok más mellett a levegő minőségét hivatottak javítani.

Némi bizonyíték van arra, hogy a sóbarlang-látogatás jót tehet légzőszervi panaszok esetén, de a többi pozitív hatás vagy a jóval olcsóbb konyhasó esetében is érvényes, vagy tudományosan teljességgel bizonyítatlan, esetleg egyenesen értelmezhetetlen. Dr. Sydnee McElroy szerint abban az esetben nem rossz alkalmazni, ha kifejezetten csökkenteni akarod a bevitt só mennyiségét, hiszen markáns íze miatt kevesebb is elég belőle, mint a sima konyhasóból. Utóbbinak a mennyiségét viszont szintúgy lehet szépen lassan anélkül csökkenteni, hogy az nagyon fájna, hiszen megszokás kérdése is, hogy mennyit igénylünk.

Az extra ásványi anyagok pedig valóban jelen vannak a himalájai sóban, hisz a színe is innen ered, azonban olyan kis mennyiségben, hogy annak nem igazán van jelentősége táplálkozásunk szempontjából.

Nálunk, illetve Magyarországon egyébként az amerikainál megengedőbbek az ajánlások, 5 g-os plafonról szólnak a felnőttek esetében. A bibi csupán annyi, hogy a felmérések szerint mi még sajnos ennél is többet fogyasztunk, és nem is annyira a főzés során használt sóval van a baj, hanem inkább a készen vásárolt, feldolgozott élelmiszerekkel, melyeknek eleve magas a sótartalma. Igen, kolbász, rólad van szó többek között. A gyermekorvosok pedig azt ajánlják, hogy különösen figyeljünk a sóbevitelre a kicsiknél, akik számára nyilván jóval alacsonyabb biztonságos értéket határoztak meg. Egy éves kor alatt pedig az a legbiztosabb, ha nem is sózunk meg egyáltalán semmit, csupán zöldfűszerekkel ízesítjük a babaeledelt. Ha a külön főzés nagy macera, a legjobb megoldás a babának szánt adag elkülönítése után sózni csak.

Mindennek a tetejébe a só gyógyszerként is comeback-et hirdetett.

Méghozzá leginkább a himalájai só, illetve az abból készült különféle termékek formájában. A Pakisztánban bányászott szép nagy, rózsaszín kristályok sok vásárlót vonzanak annak ellenére, hogy vagy hús�szor annyiba kerülnek, mint a kevésbé impozáns konyhasó. Cserébe magasabb az ásványianyag-tartalmuk, nem tartalmaz-

A só tehát nem ördögtől való, de nem is csodaszer.

Csupán mértékletességet kell tanulnunk vele szemben, ami azért nem is olyan egyszerű, mint amilyennek hangzik. Mivel a legtöbb kész termék fogyasztása révén köt ki a gyomrunkban, már indultak kezdeményezések annak érdekében, hogy az élelmiszeriparban kevesebbet használjanak belőle.

Persze ez nem fog egyik napról a másikra megtörténni. Amit tehetünk a kevesebb utánsózás mellett az az, hogy friss alapanyagokból igyekszünk főzni, amennyiben erre módunk van. Szóval: kotyvasszatok valami finomat ti is, és jó étvágyat hozzá!

50

51

Család / Baba-mama

Štefkovič Patasi Ági /

PROfoto

A szaloncukor

A barna, vaskos Encyklopédia Slovenska évente egyszer ilyenkor, december 23án került le a polcról. Precízen feltekertük rá az ezüstfonalat, hogy minden szál egyforma legyen. A két végére zizegős ezüst és fehér csomagolású szaloncukrot kötöztünk, és a bársonykanapén várták, hogy másnap a karácsonyfára akasszuk őket. Szertartásszerűen minden egyes szaloncukorpáros elhelyezése után körbejártuk a fát, kettőt hátraléptünk, méricsgéltük, hol mutatna a legjobban az édes finomság. Itt meghúztuk az egyik végét, amott feljebb került, hogy ne látszódjon, ezúttal sem sikerült szimmetrikusra faragni a fát. Az S alakú vékony drótra kerültek a „csurgósok“, de mire beköszöntött a szilveszter, abból már egy sem maradt a fán.

Az ezüst üvegdíszeket és az angyalhajat piros-arany lengyel díszekre cseréltük. Minden évben szoros a harc, de Anyu és én még ragaszkodtunk az élő fenyőhöz. Lent a pincében volt ugyan műfa is, a Nowy Targ-i piacról cipeltük haza, ahova eredetileg konyhabútorért indultunk. Lett az is.

Az éjjeli határellenőrzésen legalább tizenöt műkarácsonyfa került elő a busz aljából, mellettük feltekert bárányszőrök. Mai napig van szaguk.

Gyerekeink és saját karácsonyi szokásaink lettek. Levelet írunk, ragasztunk, létrával táncolunk az udvaron, hogy fényt vigyünk ebbe a sötét évbe. Megteremtjük a varázslatot. Szaloncukorral. A piros zizegős csomag zárja magába a régmúlt idők karácsonyait, abban van benne az a varázslat, amit én örököltem. A gondtalan adventi várakozás, az édes porcukorral beszórt sütemények íze, a lucfenyő illata, amit azóta is keresek, az ütött-kopott diócskaformák Mamutól.

December 24-én Sissit nézünk Apuval.

Anyu hosszú órákra eltűnik a pincébe. Közben takarított, porszívózott, Diavával letörölgette a bútorokat, mi a kristálypoharakat mostuk először meleg, mosószeres vízbe, aztán hidegvízbe, végül áttöröltük ronggyal. „Soha, de soha nem lesznek kristályaim” – megfogadom. „Ne rakjunk idén szaloncukrot a fára, nem divat“ – mondom, és letettem a fa alá, onnan eszegetjük.

Már csak pár nap, felteszem a szaloncukrot a fára, kettőt hátralépek, méricsgélem, itt meghúzom az egyik végét, amott feljebb kerül, és várom, hogy ránk szálljon a karácsonyi csoda.

52

Baba-mama

53

Kávészünet / MissQ Hónap Nője

Kérdez: Kurucz Klaudia /

Dobai Bálint

A sárga-kék szépségek December... egy fejezet vége, elérkeztünk 2021 utolsó forgatókönyvéhez.

Hónap Nője rovatunk az évad befejezéseként egy extra kiadásban két olyan sikeres lányt mutat be, akik megérdemlik, hogy olvasóink megismerjék a nevüket: hadd mutassuk be a HC DAC kézilabdacsapat sárga-kék szépségeit, a dióspatonyi Bugár Cintiát (23) és a bősi Pénzes Mónikát (18).

A lányok nem csak sportosak, fittek és ügyesek, de szorgalmasak is. Mónika a gimnáziumban harmadikos, minden idejét az iskola és a tanulás tölti ki, emellett már tényleg csak edzeni van ideje. Cintia a pozsonyi Comenius Egyetem Általános Orvostudományi karán ötödéves hallgató, később pedig a gyermekgyógyászatra szeretne specializálódni.

Mik az eddigi legemlékezetesebb személyes sikereitek?

Mónika: Számomra hatalmas siker, hogy 16 éves koromban bekerültem a felnőtt válogatottba, ami hatalmas megtiszteltetés és 22 év után a junior válogatottal kijutottunk a világbajnokságra is.

Mindkettejük a keret állandó tagjai, a mérkőzéseken büszkén képviselik a kézilabdaklubot, mely az előző szezonban két serleget is szerzett. A lányok a cseh-szlovák MOL Extraligában a harmadik, a szlovák bajnoki döntőben pedig a második helyen végeztek. Gratulálunk!

Cintia: Úgy érzem, minden egyes meccsünkön több emlékezetes momentum van, de számomra a legnagyobb sikerünk a tavalyi szezonban zárt helyezésünk volt, mert a kemény munka végre meghozta a gyümölcsét.

Megkérdeztük a lányoktól, kinek vagy minek a hatására érezték azt, hogy a kézilabda lesz az a sport, mely megalapozhatja majd a jövőjüket.

Cintia: Tízéves koromban ismertem meg közelebbről ezt a sportot, mikor Koczó Klára tanárnő bekopogott hozzánk az osztályterembe. A dióspatonyi alapiskolában kezdtem a testvéremmel, majd hetedikes koromban Dunaszerdahelyre hívtak játszani. A helyi kézilabda azóta több változáson és átalakuláson ment keresztül, a klub fejlődése hozzájárult a személyes sikereinkhez. Mióta itt vagyok, nem is gondolkodtam rajta, hogy bárhová is elmennék.

A koronavírus-járvány rátette a pecsétjét a sportra is, és a sportrendezvények hirtelen üres lelátókkal, nézők nélkül kerültek megrendezésre. Milyen érzés, hogy újra szurkolóktól hangos a városi sportcsarnok?

Mónika és Cintia: Azt vettük észre, hogy a focirajongók ugyanolyan szenvedéllyel jönnek el a mec�csekre, és szurkolják végig a játékidőt, ami nagyon ösztönző tud lenni. A szurkolók hiánya nehéz volt számunkra is. Főleg a mentalitásunkban hagyott nyomokat. Nézők nélkül kisebb az öröm, bármilyen nagy lehet a siker. Nem tudtunk úgy örülni egy gólnak, vagy ha egy szoros meccset az utolsó pillanatban sikeresen zártunk le. Örülünk, hogy újra velünk vannak!

Mónika: Kiskoromban a szüleim a focival próbáltak összeboronálni, de nem jutottunk közös nevezőre, mert az első edzésen már sírva futottam le a bősi focipályáról.

Jött az újabb nekifutás, anyukám elvitt kézilabdára is, majd csak valami beválik. Nem meglepő, hogy valahogy itt is csak a hajamat téptem, elsőre annyira nem tetszett, végül fokozatosan beleszerettem ebbe a sportba. A bősi csapat után Dunaszerdahelyen, a Sportgimnáziumban folytattam, és közben pedig a klubhoz kerültem.

Köszönjük Cintiának és Mónikának az idejüket, mert az interjú után már futottak is az edzésre. Kövessetek minket további tartalmakért a közösségi médiában, és tudj meg többet az év utolsó forgatásáról. Jövőre találkozunk!

54

55

56

57

58

59

Hazai / Havi kreatív

Kürthy Judit

Karolin Hobby Nyakunkon a karácsony, bármerre indulunk, mindenhol ünnepi nyüzsgés fogad. Amire most leginkább vágyunk, talán épp a legtávolibb: a nyugodt, meleg otthon, frissen szedett fenyőfák illatába burkolózva. Karolin kézműves munkái azonnal elvarázsolnak minket és a szeretet ünnepére emlékeztetnek. Hangulatos házikók, színes apróságok melengetik szívünket. E havi rovatunkban a Karolin Hobby alkotóját kérdeztük.

Miután láttam, hogy másoknak is tetszenek a munkáim, hogy van rá igény, egy idő után úgy döntöttem, hogy csak ezzel akarok foglalkozni. Bevallom, nehéz volt a kezdet, de most már tényleg nem unatkozom.

Hogyan gazdálkodsz az időddel egyéb elfoglaltságaid mellett?

Mivel a férjem sokat segít a házimunkákban, van időm alkotni. Nyáron kiviszem a műhelyemet a kertünkbe, a párom kertészkedik, közben én alkotok. Persze főzök és takarítok is, de ha sok a munka, akkor felosztjuk egymás közt, hogy időben végezzek a megrendelésekkel. Kutyusom is tudja; ha meleg a ragasztópisztoly, akkor dolgozom, és ő türelemmel megvárja, hogy befejezzem. :-)

Mióta foglalkozol kézműveskedéssel?

Körülbelül 10 éve kezdtem, eleinte csak barátoknak, ismerősöknek gyártottam, főleg munka mellett, leginkább csak hobbi volt.

Nem tudtam „semmit” csinálni, és amint látjátok is, nem szeretek unatkozni sem.

Este a TV mellet is vagy karkötőket fonok, vagy cumiláncokat rakok össze.

Melyek a kedvenc alkotásaid, és miért ezeket készíted a legszívesebben?

60

61

Hazai / Havi kreatív

Kedvencem az apróságok készítése és felrakása a majdnem kész tárgyakra. Sokan kérdezik, hogyan van ehhez türelmem. Főleg a babatáblákra, babadobozokra, babaalbumokra vagy akár az esküvői rendelésekre. Első lépésben megszerkesztem a pici ingecskét, nadrágot, cumit, kinyomtatom, kivágom, odacsipeszelem, majd felragasztom.

A családod mely díszeket kedveli leginkább? Vajon a lakásotok is tele van mindenféle apró szépséggel?

Az olvasók talán meglepődnek, de nálunk otthon csak addig vannak az én alkotásaim, amíg el nem viszik. Magamnak még nem alkottam, ha van egy kis időm, akkor a családdal foglalkozom. A házikókat gyártom előre, egyszerre többet is, mivel az több idő, és azok díszítik a lakást, amíg a gazdájukra tálalnak. Van belőlük mindenhol. Nagyon szép dekoráció. Talán azok a kedvenceim.

A házikókat is imádom csinálni, ott aztán van mit mütyürözni. Ezért is szeretem „építeni” őket. Igazából csak idén kezdtem a kísérletezést, de már vagy 3 éve nézegettem, keresgéltem, és gondolkoztam rajtuk. Említettem apukámnak, és ő elkezdte nekem vágni a pici-nagy, alacsony-magas, kéményes és kémény nélküli, ovális és lapostetős házikókat.

Milyen különlegességgel készültél a szeretteidnek és a megrendelőknek idén karácsonyra?

Különlegességnek mondható minden alkotásom, mert nincs köztük egyforma. Karácsonykor nagyon kedvelt lett az átlátszó gömb és a szívecske szeretteink fotójával mint karácsonyfadísz. Azonkívül nagyon szeretek ünnepi asztali dekorációkat készíteni.

Drótból hajlítgatott lámpácskákat, pléhből ici-pici kannákat, anyukám pedig apró kosárkákat horgolt hozzájuk. Na, ez volt nálam a start.

Visszatérve a türelemhez, én így relaxálok, este alig várom, hogy reggel legyen, hogy leüljek a házikóhoz és elkészítsem a pici padot, vagy a söprűt és az apró ajtó mellé állítsam, ahogy a mamám szokta a ciroksöprűjét a „verandához” támasztani. :-)

A házikókat már gyártom, ahogy már említettem is, a többi megrendelés mellett, és a karácsonyiak már különleges megvilágítást is kaptak.

Mit üzennél azoknak, akik még nem vásároltak nálad, de most kacérkodnak a gondolattal?

Aki rendelt már nálam, az tudja, hogy mielőtt az elkészített ajándékot átadnám, mindig lefotózom, hogy lássa. Ha nem tetszene a vevőnek, akkor nem kell átvennie, alakítok rajta az ízlése szerint, vagy csinálok másikat, ha megkér rá. Én sem veszek olyasmit, ami nem tetszik. Vannak állandó megrendelőim, és ők többnyire csak annyit mondanak: „ismersz, tudod, rád bízom!”

Szeretem, ha szabad kezet adnak, mert ilyenkor a határ a csillagos ég.

Milyen alapanyagokkal dolgozol leggyakrabban és milyen technikákat alkalmazol?

A fő alapanyag a fa. Táblák, dobozok, mágnesek, kulcstartók, házikók, akasztók fából vannak. Sokat méretre legyárt a férjem és az apukám. Akrillal festek, lakkozok, pácolok, öregítek. Ragasztópisztoly nélkül nem léteznék. :-) Gyöngyöket, szalagokat, fonalakat és a többi kiegészítőt igény szerint.

A házikókat filléres dolgokból rakom össze.

A szögeket, csavarokat, drótokat, nitteket a páromtól „lopom”. :-) A házikókat faalapra rakom, deszkákra, rönkökre. Az ágacskákat, fakérgeket, kavicsokat a kutyussétáltatás közben szedegetem össze. Továbbá a gyöngyöket, festékeket, ragasztót, virágot és a pici figurákat boltokban szerzem be.

Hol találhatunk meg, ha mi is rendelni szeretnénk? Új megrendelők ne féljenek rám írni vagy rendelni, szeretettel várom és alkotok, ha csak egy apróságot is.

62

Klimatizácie33Vzduchotechnika Tepelné3čerpadlá33Rekuperátory

Projekt33Predaj33Montáž33Servis

Kontakt: Revilo s.r.o.

Alžbetínske3námestie3RR94pR 9y93éR3Dunajská3Streda

63

Tel:3é3R3p355y39R3y8 Mobil:3é9R83p37y93578 EVmail:3jakli@reviloheuhsk

Hazai / Süt & főz a jó öreg csallóközi

Kovács Ákos

64

65

Kávészünet / Kliccek

A rendőr már fél órája dobálja be a pénzt az italautomatába, és issza az italokat. Mögötte már áll a sor, hogy ők is inni akarnak.

Az egyik megszólal: - Hé, álljon arrébb, mi is inni akarunk!

- Csönd! Amíg nyerek, addig játszom!!!

- Mikor volt a tatárjárás?

- Tudja a fene.

- De hiszen ezt a múlt órán tanultuk. Mit csináltál tegnap este?

- A kocsmában voltam. Megittunk pár üveg sört a haverokkal.

- És... és ezt csak így kijelented? Hogyan akarsz átmenni a vizsgán?

- Sehogy. Én a vízvezetékszerelő vagyok, és a fűtőtestet jöttem megjavítani.

- Jean, mégsem veszem meg azt a Picasso-festményt.

- Miért nem, uram?

- Nincs rá keret.

Két öregember beszélget, a téma a mai erkölcsi normák. Az egyik megjegyzi: - Én annak idején nem feküdtem le a feleségemmel, csak a házasság után! És te?

- Nem tudom, nem emlékszem. Hogy is hívják a feleséged?

A tanár magyaráz: - Az araboktól vannak a számaink, a kínaiaktól a porcelán, a naptár a rómaiaktól.

Valaki tud még ilyen példát mondani?

Pistike jelentkezik.

- Tanár úr, nekünk a poharak a sarki kocsmából, a tányérok az étteremből, ahol a mama dolgozik, a bor a szomszéd pincéjéből, paprika a hátsó szomszéd kertjéből, a kisöcsém pedig a postástól.

Pesten a villamosra felszállt egy öreg nő, szétsminkelt arccal, rózsaszínre rúzsozott szájjal, olcsó kölniszag terjengte körül, csiricsáré sárga-piros-lila ruha, barna, rozzant műbőrszatyor.

Alighogy becsukódtak az ajtók, irtózatos tolongásba kezdett az amúgy is tömött villamoson, ezzel is demonstrálva, hogy neki márpedig ülőhelyre lenne szüksége. Talált is egy megfelelő alanyt, punk frizura, farmerdzseki, néhány piercing a fülében...

Na, öregasszony el is kezdte lökdösni a szatyorral, meg dülöngélt, nyögdécselt.

Meg is jött a várt eredmény, a fickó nem bírta tovább és felugrott. Ingerülten odaszólt az öregasszonynak: - Tessék, üljön le, vén k**va!

Az öregasszony még levegőt sem kapott, elkezdett hápogni, hangosan sikítozott, hogy „hallotta, hallotta, hallotta...?”, közben kereste a megfelelő alanyt, aki őt megérti.

A közelben állt egy idősebb fehérhajú úriember, sétapálca a kezében. Az öregas�szony hozzá sietett segítségért: - Hallotta uram, mit mondott nekem ez a taknyos? Azt mondta NEKEM... hogy VÉN K**VA! Mire az öregúr: - Ne izgassa fel magát, drága hölgyem, én is már vagy 10 éve, hogy nem praktizálok, mégis mindenki doktor úrnak szólít!

Megy a cigány gyónni, s látja, hogy a pap letette óráját a gyóntatószékre. Letérdel, és bal kezét ráteszi az órára.

- Mi a vétked?

- Lopok, atyám.

- Mondd úgy: loptam!

A cigány zsebre dugja az órát.

- Loptam – feleli.

- Mit, gyermekem?

- Egy órát.

- Visszaadtad-e a gazdájának?

- Én magának adom, atyám.

- Ej, fiam, ne nekem add, hanem a gazdájának!

- Próbáltam, de nem kellett neki.

- Hát akkor tartsd meg, fiam.

- Miért nem vakolja be a skót a háza falát?

- ???

- Hogy nagyobb legyen a kertje.

- Mi fut át a sportkocsis fickó agyán, mikor 170-el fának hajt?

- A műszerfal...

A rövidlátó, szemüveges tanárnő kezdi elveszíteni a türelmét.

- Te, ott hátul. Mikor volt az Aranybulla?

- Tudom is én...

66

67

68