Klikkout jul 2014 by KLIKK OUT

Bëlga (HU)

Bauxit, Tokyo, Még5lövés immár több, mint másfél évtizede tolja ki magából az a társadalom különböző csoportjait, rögeszméit, sztereotípiáit, kínjait iróniával átitatott szövegeivel és energikus alapjaival orvosló darabokat és „oktatási segédanyagokat”. Tavaly ősszel jelent meg legfrissebb lemezük Sanyi címmel, amelyről nyilván kapunk jókora ízelítőt mi is.

Chriss Ronson (HU)

A magyar klubélet elmúlt két évtizedének egyik legjelesebb egyéniségét tisztelhetjük Chrissben, azaz Horváth Krisztiánban. Erről mi sem tanúskodik jobban, mint az, hogy a house műfaj atyaúristene, John Digweed csak vele hajlandó fellépni Magyarországon, és ő a világszerte ismert Renessaince Records kiadó eddigi egyetlen magyar alkotója.

Nigel Stately (HU)

Az elmúlt évek egyik legkedveltebb magyar dj-je a Nigel Stately művésznév mögött álló Délczeg Géza, aki legelőször 13 évesen állt a pult mögé! Leginkább a Deep Café névre keresztelt, és immár 19 példányt megélt deep house-mixei ismertek, de jártas a tech house, és a progressive house területén is. Nem mellesleg pedig először jár nálunk.

PLUSplus

Kovács Ákos és Varga Feri az új csallóközi dj-generáció egyik zászlóvivője, legnépszerűbb párosa, akikhez több pompás ötlet, például a – nálunk – délutáni RWD.fm szettek is fűződnek. Rendre izgalmas darabokkal invitálnak egy kis váll-, csípő és bokamozgatásra.

Groove X

Angyal Zoltán szintén a feltörekvő ifjú nemzedék egyik kiemelkedő alakja a régióban. Elsősorban a deep house vágányán haladó fel- vagy levezető szettjeiről nevezetes, de ötletadója a My Voice sorozatnak is, amely fiatal tehetségek „hangját” hivatott bemutatni.

Editorial

Gyengénlátók világbajnoksága Szilvási Tibor írása

Egy hónap tömény futballélmény van mögöttünk, aminek minden pozitív és negatív momentumát tulajdonképpen közvetett módon szívhattuk magunkba. A fociszurkolók nyilvánvalóan imádták, az úgymond „tisztánlátók” pedig teljesen természetes módon igyekeztek a sötét oldalát kidomborítani. Tény, hogy valami „rohad”, de akkor azt legalább használjuk komposztként!

Nyilván tévé elől nehéz meglátni a vb rossz oldalát, másrészt az internet elől meg a jó oldalát. „Most akkor mi az igazság? Tényleg annyian szenvednek a vb miatt? Ugyan már, badarság! Ezek csak ostobaságokat írnak, hisz tele voltak a stadionok! De két utcával odébb meg agyonverik a tüntetőket!” Stb. Valami megmagyarázhatatlan vágyat érzünk az iránt, hogy birtokába jussunk annak a tudásnak, amit kinevezhetünk igazságnak. Ebből kifolyólag hajlamosak vagyunk elhinni a karizmatikus haverunknak vagy egy szókimondó blogírónak, hogy ez és ez így meg úgy történt. Holott ő ugyanúgy nem tudhatja, mint én. Csak a támpontok közt lévő réseket a világlátása alapján kitölti (hasonlóképp a rózsaszín szemüveget viselőkhöz). Szegénység van Brazíliában? Igen. Haltak meg emberek az építkezések során? Igen. Lehetne pl. oktatás- vagy egészségügyre is fordítani azokat a milliárdokat? Igen. Érdemes akkor mégis vb-t rendezni, meg szurkolni? Igen. Hogy az egyes „igenek” után ki hogyan bővítené ki a mondatot, azt leginkább az határozza meg, hogy mire fogékony. Ezt kifejtve kissé messziről indítok. Bár nem vagyok valamiféle kultúrantropológus, annyit még így is merészelnék kijelenteni, hogy a kisebb baráti társaságoktól kezdődően a nagyobb szerveződéseken, pl. válla-

tokon keresztül egészen az államokig bezárólag az adott közösséget irányító, terelő, uraló figura vagy figurák azok lesznek, akik karakteresebb személyiségek a többinél. Igény van az „erősekre”, viszont ők vagy törtetők és éhesek, vagy a ranglétrán felfele való lépdeléskor konfliktusba kerülnek ilyennel/ilyenekkel, és egyre csorbul az esélye, hogy „tiszták” maradnak. Tehát a „sunnyogás” mint tulajdonság hiánya gátolja, hogy a hatalmukat hatékonyan alkalmazzák, mivel fentről vagy lentről időről időről jönnek a torpedók. Az ilyen kártékony elemekből értelemszerűen sok van, és a társadalmi szerkezet minden szintjét mérgezik. Hogy az ilyen egyének milyen magasra jutnak, és milyen szintű érdekorientált döntéseket hozhatnak meg, az a szekértolóiktól is függ. A szekértolóik pedig pusztán mi vagyunk, az elégtelen tudásunkkal és a gátlásainkkal, amikor azért választunk valakit osztályelnöknek, mert „nagy csávó” . A világ fejlett országaiban is általában az oktatásés egészségügy van a legsiralmasabb helyzetben. Ráférne néhány milliárd minőségi ismeretterjesztésre és személyiségfejlesztésre, a legkisebbektől kezdődően. Hogy ne jussanak döntéshozói posztokra olyan emberek, akikben fikarcnyi érzékenység sincs. Hogy úgy szurkolhassunk akár egy fejlődő országban rendezett világbajnokság résztvevőinek, hogy ne kelljen azon (is) agyalnunk, hogy ezzel most ártunk-e vagy sem. 3

Tartalom

Gyengénlátók világbajnoksága – editorial

Sokoldalúság – autó

KLIKKout Midsummer Party – ajánló

Aki nem nyitott, beszűkíti saját élményeit –interú Chriss Ronsonnal

34 22

Programajánló

Lucy, Frank, A majmok bolygója – Forradalom – Filmkocka

Tánczos Gábor Illúzióromboló Könyvtára – Könyv

Egy hétvége a tündérekkel – Különvélemyény

Odaadással és alázattal –interjú Nigel Stately-vel A legélhetőbb zenei élmény – Fesztivál

Klaxons – Love Frequency, Jack White – Lazaretto – Hangfal

Madarász – Láss tovább az orrodnál! – PR

Kutya nélkül lehet élni, de nem érdemes! – Sziget, ahol élünk

Valódi oázis a betonsivatagban! – PR

Czajlik ranch – vendéglőlesen

Két kerék,huszonnégy óra – erőpróba a bringázás megszállottjainak - sport

Focivébé ufóveszéllyel – tuti egyes? - sport

Csajok vs. foci-vb – Havi-baj

5 tipp a shabby chic jegyében – design

Ecsetekkel a tökéletes sminkért! – Szépségsarok

Vajas Annamária – július lánya

Viccek :)

Élőben Brazíliából! - Sport

4. évfolyam, 2014/ július Regisztrációs szám: EV 4545/12 lapigazgató: Gocoň Péter főszerkesztő: Szilvási Tibi szerkesztők: Kálmán Norbi, Kiss Balázs, Kovács Andrea, Mundi Józsi külső munkatársak: Angyal Sanyi, Pápay Anna, Tánczos Gábor, Uher Tibi fotó: Šenkár Márió grafika: Kovács Anita borítóterv: Gocoň László kiadja: Inportante, s.r.o., Biskupa Kondého 5138/36, Dunajská Streda 929 01 IČO: 45 354 928, hirdetés felvétel: +421 917 069 465, reklam@klikkout.sk elérhetőség: info@klikkout.sk A lapban megjelent tartalmak szerzői jogvédelem alatt állnak. Realizované s finančnou podporou Úradu vlády Slovenskej republiky – program Kultúra národnostných menšín 2013 A Klikk Out magazint a Szlovák Köztársaság Kormányhivatala támogatta.

Autó Autó

Sokoldalúság BMW 4 Gran Coupé

Tesztelte: Uher Tibi Fotók: Šenkár Márió

Itt van, itt van, itt van. Megérkezett a legújabb bajor vas. Maga a gyönyör, az érzelem, a praktikusság, vagyis minden, ami kell. Ráadásul nagyon gazdaságos. Lássuk! A háromajtós négyes kupéval már ismerkedtünk, csak idő kérdése volt, hogy megérkezzen a családias változat. Egy sportos kialakítású, ötajtós darab mindig bátor és kockázatos vállalkozás. Nemcsak azért mondhatjuk ezt, mert el kell férni öt embernek az alacsony kaszniban, hanem azért is, mert az autónak természetesen szépnek is kell lennie. Az utóbbira mindenki válaszolhat azonnal, amint meglátja a Gran Coupé-t. Egyszerűen gyönyörűen fekszik az aszfalton, az erősen sportos vonalvezetésnek köszönhetően pedig olyan, mintha álló helyzetben is száguldana a BMW. Ezeket az oldaltöréseket hatványozottan láthatjuk a fehér festésű egyeden. Az orr rész szokásosan agresszív tekintettel bír, míg az autó sportossága mellett egyben nagyon elegáns is. A tizenkilenc colos felnik pedig az alapfelszereltséghez tartoznak. A beszállás módjára csak a sportosság a jellemző. Nagyon alacsonyan vannak az ülések, vastag a B oszlop és természetesen elöl és hátul hiányoznak 6

az ablakkeretek. Akik otthonosan mozognak az újabb BMW-k kabinjaiban, azoknak sok új infóval nem szolgálhatok. A pilóta érzi a bőrborítású kagylóülésben, hogy minden róla szól, minden érte működik. Az ajtókárpit könyöklője egy magasságban helyezkedik el a középsővel, ezzel is emeli a komfortérzetet. Nincs panasz a térkínálatra sem, tágasabb, mint a kétajtós változat, valamint a hármas sorozat. Tulajdonképpen a Gran Coupé-t nevezhetjük az említett két modell keveredésének. A kocsi elektronikája rengeteget tud. A fixen álló középső képernyőn tengernyi információhoz és beállítási lehetőséghez jutunk. A rendszer beállítható magyar és szlovák nyelven is. Ha valahol hosszabb ideig kellene a vezetőnek várakoznia, ezzel a kütyüvel a végtelenségig is elszórakozhat. A tesztelt darabban találkoztam a színes head-up kijelzővel is, ami fantasztikus szolgálatot tett minden egyes megtett méteren. Magunk előtt a szélvédőn leolvashatjuk az aktuális sebességünket, valamint az épp megengedettet. Mindenki volt már olyan helyzetben

Utazás Autó

mikor maga se tudta, hogy még egy település területén halad vagy pedig már elhagyta azt. De természetesen minden jelzőtáblára figyelmeztet. Ezekkel még messze nem merült ki a rendszer összes funkciója, ott van még a tempomat kijelzése, vagy épp a rádióállomások közötti válogatás lehetősége is. A megfelelő térkínálat mellett a csomagtartó is bőven elegendő egy családnak. Alaphelyzetben 480 liter a térfogata, a hármas osztású hátsó ülések lehajtásával ez 1300 literre bővül. A piacon öt motorral jelenik meg a Gran Coupé. Két dízelből választhatunk, a 420d (143 lóerő, 4,5 literes átlagfogyasztás) és a 418d (184 LE, 4,7 l). Benzines erőforrások pedig: 420i (184 LE, 6,4 l), 428i (245 LE, 6,6 l), valamint a legerősebb 435i, ami nem kevesebb, mint 306 pacis és 100 kilométerenként több mint nyolc liter üzemanyagot kér. Akiknek kevés a kétajtós változat, de nem engednek a sportosságból, azoknak lesz tökéletes megoldás a nagyon sokoldalú Gran Coupé.

Thermalpark DS JĂşlius 25. 8

Ajánló

Tudjuk, mit teszel idén nyáron! Vagy legalábbis egy konkrét júliusi éjszakán. Aki tavaly ott volt a nyár derekán megrendezett partynkon, az a saját bőrén tapasztalhatta azt a fülledt hangulatot, amivel idén is várjuk olvasóinkat és azokat, akiknek ők szólnak! :-) Július 25-én ismét a dunaszerdahelyi termálfürdőből jelentkezünk – így harmadik alkalommal talán már – hagyományosnak nevezhető nyári akciónkkal, a Klikk Out Midsummer Party-val. A termálfürdő elmúlt évekbeli és idei fejlesztéseivel tökéletes hátteret biztosít az ilyen rendezvényekhez, amelyet a nyári szezon alatt különböző koncertekkel és akciókkal a fenntartó is bizonyít. Az idei party terveink szerint ismét már 18 órakor kezdetét veszi, mégpedig Angyal Zoli, azaz Groove X bemelegítő szettjével, ami kellemes hangfüggönyt kínál még a fürdőzők számára is. Idén először úgy gondoltuk, hogy a dj-szettek mellé megkísérlünk egy koncertet is beilleszteni. Számunkra is egészen nagy kihívás, hogy a magyar zenei színtér elmúlt másfél évtizedének egyik legkülönlegesebb és leginkább egyedülálló bandáját, Bëlga kollégáinkat láthatjuk vendégül. Ők leginkább amiatt érdekesek, hogy gyakorlatilag minden szerzeményük több szinten is értelmezhető. Egyrészt vehetjük őket komolyan, aztán röhöghetünk azokon, akik tényleg komolyan veszik, majd utóbbiakon és egyúttal magunkon, mert talán épp a másokon nevetőket vették célba. Emlékeinkben kutatva felidézhetjük azokat a pillanatokat, amikor mi vagy körülöttünk mások skandálták a Bëlga egyes darabjainak sorait: Gépkoccsi, gépkoccsi, gép-gép-gép-gépkoccsi (A gyaloglás vége), vagy azt, hogy „felvidéki zsiványok, szevasztok!” (Nemzeti hip hop), nem utolsósorban pedig, hogy „Készüljé’ fel a hangulatra / Ne hallgassá’ a buzerantra”. És még sorolhatnánk azokat az etűdöket, amelyeken a mai húszas-harmincas 9

generáció tulajdonképpen felnőtt, nem is beszélve azokról, amelyeket még csak most kóstolgatunk a srácok tavalyi, Sanyi c. albumáról. A Bëlga várhatóan kilenc órakor kezdődő koncertje után, fél tizenegy környékén áll a dj-pult mögé a PLUSplus, akik egyedüliként a Klikk minden eddigi akcióján bizonyítottak. Hogy miért szeretjük őket? Többek között azért, mert alázattal állnak minden egyes fellépésükhöz, és ösztönösen rakják össze úgy a house különböző irányzatait kóstolgató szettjeiket, hogy az a szélesebb közönség számára is nemcsak befogadható, de kihagyhatatlan, másrészt nem lépnek a megúszós, olcsó slágerek útjára, hanem szettjeik többsége önmagában, bármikor hallgatva feldob. A PLUSplust éjféltől Nigel Stately követi, akiről – mint az a vele készült, következő oldalakon olvasható interjúnkból is kiderül – sokan nem is tudják, hogy magyar. Stately deep house- és tech house-szettjei a legismertebbek és leghallgatottabbak. A budapesti Úrimuriban és a – mit ad isten – Klikk bárban rendszeresen játszik, Dunaszerdahelyre, de egyáltalán Szlovákiába is dj-ként első alkalommal érkezik. Idén már bemutatkozott Miamiban és egy montenegrói fesztiválon is. De minderről ő bővebben is mesél. 10

Körülbelül fél kettőtől az éjszaka záróakkordjaként Chriss Ronson érkezik, aki pedig eddigi mindkét nyári akciónk vendége volt. Az elmúlt két évtized egyik legkiemelkedőbb magyar dj-jében egyik alkalommal sem kellett csalódnunk. John Digweed, Sasha, Nick Warren és számos más külföldi előadó Chriss nélkül nem is lép fel Magyarországon, ugyanakkor Chrisst nemzetközi körökben is jegyzik, és nem mellesleg a Távol-Keleten, Japánban és Thaiföldön is bemutatkozott. Chriss-szel készült interjúnkat ugyancsak a következő oldalakon olvashatjátok. Természetesen idén is törekedni fogunk arra, hogy felejthetetlen élmény maradjon a party, ezért nem maradhatnak el a különböző látványelemek, mint a LED fal, a lézer show, valamint a tűzijáték és egyéb pirotechnikai effektusok sem. Jó idő esetén hozzatok magatokkal fürdőruhát, ugyanis ismét szabad lesz a fürdőzés a késő esti, éjszakai órákban is! Vegyetek kényelmes lábbelit, amelyben hajnalig rophatjátok majd a finom ritmusokra a termálfürdő teraszán! És nem utolsósorban hozzátok el a haverokat, ismerősöket, akik eddig még nem is hallottak lapunk nyári akciójáról! Reméljük, ott lesztek, mert mi biztosan!

KlikkOut Midsummer Party Fellépők: Bëlga (HU), Chriss Ronson (HU) Nigel Stately (HU), PLUSplus, Groove X Július 25. – Thermalpark, Dunaszerdahely Kezdés: 18.00, Belépő: 10 € (elővételben: 8 €)

Jegyek elővételben kaphatók a Vito szendvicsés salátabárban, illetve a termálfürdő pénztáránál.

INPORTANTE

DUNAUTO

s.r.o.

Interjú

Aki nem nyitott, beszűkíti saját élményeit Szilvási Tibor interjúja Fotók: Chriss Ronson

A Klikk Out Midsummer Party idei fellépői közt ismét szerepel

Chriss Ronson

. A rendre megbízhatóan magas színvonalú szettjeiről ismert, immár mintegy két évtizede a pályán lévő dj mesélt nekünk pályafutásáról.

Interjú A közelmúltban tetted közzé egy mixedet, amit az ibizaguide.hu-nak készítettél, és magad is azt írtad róla, hogy szinte az underground mélységeibe hatol. Te hogy érzed magad olyan „hullámokon”, amelyek talán bizonyos értelemben szűkebb rétegeket csapdosnak? Én mindig is a „szűkebb” rétegnek játszottam, persze voltak és vannak is magamhoz képest alkalmazkodóbb szettjeim, kilengéseim, de igyekszem mindig azokat a zenéket lejátszani, amik engem lázba hoznak, és ez úgymond az underground stílus, ebben érzem igazán jól magam.

Ha most visszatekintesz a 15-20 évvel ezelőtti Chrissre, melyek voltak a köztudatba berobbanó fiatal dj-ként a legkiemelkedőbb élményeid? Ez baromi nehéz kérdés, mert rengeteg ilyen esemény volt a pályafutásom során. Ide lehet sorolni a BPM korszakot, amikor Kecelen vagy épp Budapesten a Home-ban és a Pachában voltam házigazda hosszú éveken keresztül, de a Flörtbeli rezidenciám is ide sorolható, és az a rengeteg fesztivál, ahol felléptem. Hogyan tekintesz az akkori önmagadra, illetve milyen különbségeket fedezel fel közte, és a már nemzetközileg is jegyzett és elismert Chriss Ronson között? Ez megint csak nehéz kérdés, hisz nem lehet összehasonlítani az akkori fiatal hozzáállásom a mostani, jóval érettebb énemmel. Az biztos, hogy mindig az egyéniségre törekedtem, akkor is, és most is.

Ugye, nem mindig volt ennyire fejlett a klubélet Magyarországon vagy a régióban, de most már megkerülhetetlen. Tömören mi a véleményed a mai mainstream szcénáról, illetve azokról, akik ezt úgymond „kerülik”, és rendre kísérletező rétegzenéket keresnek/alkotnak? Különösebben nem érdekel a mainstream stílus, elfogadom hogy létezik, viszont én személy szerint nem igazán kedvelem. Persze azok között is meg lehet találni a minőségi zenéket, de a nagy része számomra sémaszerű és stílustalan. Ebből lehet is arra következtetni, hogy én sokkal többre tartom a rétegnek szánt alkotásokat, mert abban felfedezhető az alkotó egyénisége, és szerintem ez baromi fontos.

Több nagy jelentőségű alkotó, John Digweed, Sasha, Nick Warren (stb.) magyarországi akcióin rendre Te vezeted fel őket. Mi volt annak idején az a döntő momentum, aminek végül is köszönhető ez? Egyértelműen a BPM-nél eltöltött időszak és Molnár Bélával való baráti kapcsolatom, valamint a szakmai tudásom, és ehhez társult az emberi hozzáállásom. Mindez nagyon fontos volt.

Említenél néhány konkrét (akár ismeretlen) dj-t/producert is, akit Te manapság egyik vagy másik csoportból kedvelsz, és előremutatónak tartasz? Mivel a popelőadókat nem tartom számon, így arra nem tudok példát mondani, de a stílusomban pl. Art Departmentet, Seth Troxlert, Sven Väthet, Magdát, Tale Of Us-t és még hosszasan sorolhatnám, hogy kiket kedvelek.

Felléptél már többek között a Távol-Keleten is (Tokió, Thaiföld, stb.). Másként viszonyultak az ottani emberek hozzád, illetve az elektronikus zenéhez? Minden városban teljesen más a zenei kultúra, így természetesen mindenhol másként éltem meg a helyzetet. Szerintem nem is szabad hasonlóságokat keresni a fellépések közt, hisz minden fellépés más és más, akárhol is van az éppen. 13

Interjú

Különválasztható Horváth Krisztián és Chriss Ronson? Értem ezalatt, hogy létezik olyan zene, amit hétköznapi emberként kimondottan szívesen hallgatsz, de az alkotói projektjeidet nem befolyásolja? Abszolút különválasztható. Különösen nyitott vagyok mindenre, én úgy vélem, aki nem igazán nyitott más stílusokra, az beszűkíti a saját élményeit. Én így állok az élet minden területéhez! Nagyon fontosnak találom, hogy egy ember nyitott legyen mindenre, ez a zenével is így van. Ha jól olvastam, akkor tinédzserkorodban volt egy komoly funky-soul albumgyűjteményed. Az még megvan? :-) Természetesen…! Rendszeresen hallgatom őket, nagyon kedvelem a funky stílust, kb. 2000 bakelitre saccolom a gyűjteményem. :-) Kétszer már felléptél a Klikk Out akcióján, és akkor helyi feltörekvő dj-k (PLUSplus, Damolh33, Balien) is játszottak előtted/utánad. Hogyan látod az ő munkájukat? Annyira nem követem őket, hisz sajnos keveset játszom velük, de amit ez eddig hallottam tőlük, zseniális volt! És nem szeretnék megfeledkezni Little Louiról sem, vele sokat játszottam együtt, Ő is igazán jó dj! Ja, és még valami, szereted a Bëlgát? :-) Naaaaagyon! :-) Várom! És köszönöm az interjút, találkozunk 25-én!:) 14

Interjú

Odaadással és alázattal Szilvási Tibor interjúja Fotók: Nigel Stately

A deep house-ra, hangulatából ítélve azt mondanám, hogy leginkább vízparton működik. Hogyan viselkedik mindez egy olyan betonrengetegben, mint Budapest? Próbálok odafigyelni arra, hogy a zene, amit játszom, hallgatható legyen autóban, otthon és akár – ahogy mondod – vízparton is. Minden mixemnek ugyanakkor van egy körülbelül húsz perces táncolhatóbb része, és nagyrészt ezeket a számokat prezentálom, ha buli van. Hál’ istennek már eljutottam oda, hogy rengeteg külföldi ismerősöm van: producerek, akiktől gyakran kapok promót még megjelenés előtt. Küldik a dalaikat, amiket én berakok a mixeimbe, és ezáltal több ember megismeri őket is. Te hogyan tapasztaltad, miként fejlődött ennek az évekkel ezelőtt még kevésbé elterjedt stílusnak a tábora, közönsége Magyarországon? Én úgy látom, gyönyörűen, lineárisan. Szerencsére rengetegen megkedvelték ezt a stílust azok közül, akik engem megismertek a Hajógyári-szigeten. Számomra ez egyfajta „hittérítés” is, hogy sikerült az embereket erre is úgymond átnevelni, és ezzel maximálisan meg vagyok elégedve.

Nigel Stately

-ről sokan úgy hiszik, vagy legalábbis sokáig úgy hitték, hogy nem is magyar. Pedig Délczeg Gézának hívják, és amint azt elárulta, saját nevéből ered a művészneve is. Már jó pár éve a budapesti és magyarországi party-köztudat szerves részét képezi a deep house és tech-house vágányán, és július 25-én a Klikk Out Midsummer Party-n is megmutatja, miért.

Bizonyára van valamilyen gyerekkori sztorid, ami a zenével kapcsolatos... 13 éves voltam, és Kaposváron voltam egy buliban. Összebarátkoztam a helyi lemezlovassal, és ott álltam mellette a buliban. Aztán ez a dj egyszer csak valami oknál fogva rosszul lett, és kiment. Korábban a srác nekem már mutatta, hogy mi hogyan működik, és ekkor én álltam be a helyére. Szóval tök kukán elkezdtem pakolgani a zenéket. Úgy háromnegyedórát zenéltem, és ez annyira megtetszett az ottani vezetőségnek, hogy a következő hétre is visszahívtak. Tulajdonképpen az egész sztori így indult, de persze akkor még az iskolát is abszolválnom kellett. Az ember, ha szerencsés, akkor otthon gyakorolhat, és ha óriási mákja van, akkor még játszani is van alkalma. Én összespóroltam az otthoni cuccokra a pénzt, és elkezdtem gyakorolgatni. Volt egy mentorom, Gabriel A Dawn, akitől nagyon sokat tanultam, és később közös rádióműsorunk is volt. Ő mutatta meg az

Interjú

apróbb fortélyokat. Aztán szépen lassan jöttek a felkérések. Sokat jártam vidéken, majd 2007-ben kerültem be a Hajógyári-szigetre, és tulajdonképpen ez hozta meg számomra az ismertséget. Először a Dokkolón zenéltem, onnan jutottam tovább a Sunday Coolingra, majd a Coronitába. After dj-ként szereztem magamnak nevet, és eközben a deep house-t is nagyon megkedveltem. Akkoriban még nem igazán volt közönsége, ma viszont már rengetegen játsszák is. Elkezdtem feltöltögetni a mixeimet a YouTube-oldalamra, és most már 3-4 milliós letöltéseknél tartok. Az első Deep Cafét már több mint hárommillióan hallgatták... Igen, nemrég pedig már a 19-iket töltöttem fel. Egy-egy ilyen mix 7-8 ezer zenéből szűkül le és alakul ki. Amikor ez beindult, a menedzseremmel feltettük a kérdést, hogy mi lenne, ha csinálnánk egy Deep Café rendezvénysorozatot. Ezt pedig már két éve havonta egyszer megtartjuk. Idén tavasszal Miamiban is jártál, milyen volt? Nagyon jó, zenéltem a Clevelanderben, a Marlin hotelben, amit az előző évben „Avicii hotelnek” is elkereszteltek, és voltam a Heaven nevű szórako-

zóhelyen is. Ott kint nem is igazán elterjedt a deep house, és nagyon pozitív csalódás volt, tetszett az embereknek. Akadtak olyanok is, akik engem ismertek és miattam jöttek el. Hogyan látod, Budapesten segít az, hogy viszonylag sok a klubhelyszín és a party, vagy épp az intenzitásuk és a négyzetméterre eső dj-sűrűség miatt süllyednek el tehetségek? Sajnos, ez nagyon nehéz. Rengeteg fiatal gondolja azt, hogy ő akkor most dj lesz, és majd nagy pénzeket fog keresni. Most már ott tartunk, hogy rengeteg dj van, olyanok is, akik a Facebookjukra kiírják, hogy akár ingyen is elmennek zenélni, csak mehessenek. Aztán persze van ennek bizonyos szűrése a Magyar Lemezlovas Egyesületen keresztül, akik szerencsére már ráálltak arra, hogy megfogják azokat, akik feketéznek. Az elmúlt egy évben viszont már rengetegen kezdtek el deep house-t is játszani, és végképp nehéz kitűnni. Fiatal dj-ként megvolt az átmenet nálad is az undergroundból a mainstreambe? Hallgattam pl. a 2011-es BrainWashing c. minimal mixedet... Suhanc koromban minimal technóról indultam, de egyidejűleg progressive house-zal is foglalkoz17

Interjú akadálya, mert ők épp azért szeretik, amit csinál. Mit gondolsz erről? Azt gondolom, hogy abszolút így van. Egy évtizeddel ezelőtt még könnyű volt a közönségnek újat mutatni. Ma viszont egy jelentős részüket semmi más nem érdekli, csak a sláger. Hall valamit a rádióban, vagy máshol, és így dönti el, hogy mi a jó zene. De hál’ istennek, a deep house-nu disco vonalon azért tud az ember újat mutatni. Nagyon odafigyelek például arra is, hogy belecsempésszek néhány régi dalt átdolgozva. Mint pl. a C-Block-tól a So Strong Outremixet? Azt Christian Cardwellel csináltuk, és ma már Spigiboy kollégám tárgyal velük a remix kiadásáról. Ez a dal például nagyon közel áll a szívemhez.

tam. Mindig is közelebb álltak hozzám a vokálos zenék, és a Coronitában is ez maradt fenn. Idővel pedig leépült a minimal, az említett 2011-es volt talán az utolsó ilyen mixem. Valahogy éreztem azt, hogy váltani kell. A deep house is vokálos, csak értelemszerűen 8-10 bpm-mel lejjebb kerültünk, ami nem baj. A house egyes ágaival Te a hallgatásuk során ismerkedtél, vagy a történetüket is fellapoztad? Létezik egy weboldal, ahol strukturálisan le van vezetve, hogy mely irányzat honnan ered. Ezekről tájékozódtam, és így alakítottam ki a saját stílusom. A stílust tekintve kész vagyok a kompromis�szumra, de persze élvezned kell, amit csinálsz, amit játszol, mivel csak úgy megy. Odaadással és alázattal. Szerencsére megtaláltam azt az arany középutat, amiről el tudom dönteni, hogy még mi fér bele. Megtaláltam magam annak idején a minimalban, a progressive house-ban, a tech house-ban és a deep house-ban is. Talán alapvetés a zenei műfajban, bármelyikben, hogy szükség van a megújulásra. Palotai viszont egyszer azt mondta, hogy ennek gyakran az előadó közönsége a legnagyobb 18

Az eredeti nekem még megvolt kazettán. Te mit hallgattál még „kazettáról”? Én nagyon pici koromban elég messziről, Eddáról indultam. :-) Később a Juventus mixeit szerettem, volt, hogy ültem a kis magnóm előtt, és vártam a kedvenc zenémre. Ma az egyik kedvencem a Tátrai Band. Aztán ha ciki, ha nem, de az autóban a „saját” zenéimet szoktam hallgatni. :-) Ahogy mondtam, kiválogatok 7-8 ezer számot a mixekhez, és ami nem fér bele, azokat általában a kocsiban hallgatom. Főleg remixeléssel foglalkozol, de saját dalokat is tervezel írni? Igen, egy kollégámmal vannak elképzeléseink, szeptembertől pedig gőzerővel nekivágunk, és megyünk stúdióba. Nagy valószínűséggel ez is a deep house-nu disco vonalon készül majd, de szeretnék olyat is, ami buliban is berakható. Gondolom nagyban meghatározza az életed minden területét, pl. nyaralásaidat is az, hogy ilyen sűrűn játszol... Aki komolyabban foglalkozik ezzel, annak rendesen be van osztva az ideje, de mellette sportolok és a barátaimmal is igyekszem többet lenni. Számomra ez egyenlő a nyaralással. Az édesapám mondta, hogy gyerekkoromban csak zenére aludtam el, és arra is keltem. Ebben érzem azt, hogy ki tudok teljesedni.

Hangfal/ SzT rovata

Deadmau5 - While (1<2)

A kanadai egérfejes szupersztár két évvel ezelőtt egy jókora pofont kevert le annak a közegnek, amelynek ő is része. Azt mondta, hogy félmilliós gázsikért csak gombokat nyomogatnak a színpadon. Magát is közéjük sorolta, aki „legfeljebb több gombot nyomogat”. Tulajdonképpen Deadmau5 számai is roppant egyszerű és hatásvadász módon építkeznek, csak az electro house-IDM vonalon talán (még) kevesen űzik ezt ilyen státuszban. A While néhány szerzeményében felbukkan némi retrós hangzás, de az nem elég részletes ahhoz, hogy elvigye a hátán. A How To Destroy Angels-dal remixe viszont egész jó. (2,5/5) Ajánlat az albumról / korábbról: Ice Age (remix), Avaritia / Professional Griefers, Ghosts ‘n’ Stuff.

Jack White – Lazaretto

Az alig egy évtized alatt legendává érő, majd megszűnt White Stripes frontembere két évvel ezelőtt adta ki első szóló albumát, ami – tőle egyébként nem meglepően – zseniálisra sikeredett. White a 60-as 70-es évek rockzenéjéig nyúlt vissza, miközben hol a zongora, hol a gitár került előtérbe. A Lazaretto tulajdonképpen azt a fonalat veszi fel, és White olyan elemi erővel szólaltat meg még egy balladát vagy szerelmes nótát is, mintha ki akarná tépni a szívünket. Az album minden momentumában uralkodik a feszültség, még azokban a dalokban is, amelyek zongorára épülnek, és előadójáról egy vidéki lebujban zenélő srác benyomását keltik. Jack White továbbra is egy fenomén. (4,5/5) Ajánlat az albumról / korábbról: Three Women, Lazaretto, Alone In Home, I Thing I Found The Culprit / Hip (Eponymous) Poor Boy, Freedom at 21, Missing Pieces, Sixteen Saltines.

Plastikman - EX

Echo & The Bunnymen– Meteorites

Az Ian McCulloch és Will Sergeant által vezetett Bunnyment szokás liverpooli The Doorsként is bemutatni. A 80-as évek elején a punk kései hullámaira ültek fel, és az évtized egyik legjelentősebb zenekarává váltak, mindenekelőtt a ’83-as Ocean Rain című albumuknak köszönhetően. McCullochék zenéjére mindig is jellemző volt a sötétebb tónus, és az elmeháborodott, pszichotikus szövegek. A Bunnymen ezúttal sem változtatott különösebben a korábbi recepten, csakhogy a „hátukon felmászó” bandák, mint pl. a Coldplay vagy az Interpol ezt az utóbbi évtizedben már erőteljesebben képviselik. (2,5/5) Ajánlat az albumról / korábbról: Lovers On The Run, Holy Moses / Killing Moon, Seven Seas, The Cutter.

Plastikman Richie Hawtin egyik projektje, míg az EX az első albuma a 2003-as Closer óta. Az elkészítésében az inspirálta, hogy Raf Simons divattervező által meghívást kapott a New York-i Guggenheim múzeumba, a Dior egy akciójára. Tulajdonképpen ott rögzítették. Hawtin a saját oldalán is azt közölte, hogy az EX egy utazás a múltba a jövő bizonytalanságának felfedezése, és a projektje magával ragadó atmoszférájának kiterjesztése céljából. Kellemes, patikamérleggel adagolt, finom minimal, helyenként némi acid beütéssel és kísérletezgetéssel. Nagyszerű album, alig néhány hangból. (4/5) Ajánlat az albumról / korábbról: EXpand, EXtrude, EXplore, EXhale / Spastik, Ping Pong, Disconnected. 20

Hangfal

Kasabian – 48:13

Sergio Pizzorno előre megmondta, hogy ez lesz. Lazaság, puritanizmus, kevesebb sáv. A Kasabian annyira könnyedre vette a figurát, hogy az album borítójának tervezését se vitték túlzásba, de még a címének is a hosszát adták. Bár a kritikusok véleménye megoszlik, az album tulajdonképpen jól sikerült. A Kasabian ugyanis önmagát egyre erőtlenebbül ismételgette már a legutóbbi albumán, és most – némi öniróniával – sikerült kiragadniuk és lecsupaszítaniuk azokat az elemeket az életművükből, amelyek működtek, és létrehozni egy slágeres bulilemezt. Persze azért az L. S. F. marad a kedvenc. (4/5) Ajánlat az albumról / korábbról: Bumblebee, eez-eh, Stevie / L. S. F., Club Foot, Underdog, Fire, Cutt Off,Shoot The Runner.

Klaxons – Love Frequency

A Klaxons a 2000-es évek közepén, vagy inkább 2007-ben robbant be a köztudatba a Myths of the Near Future című albumával, amelyet az NME egyenesen az év albumának kiáltott ki, és elnyerték a legértékesebb indieelismerést, a Mercury Prize-t. A nu rave mozgalom zászlóvivőinek kiáltották ki őket. Valóban friss és energikus hangzásuk azonban a második albumukra (Surfing The Void) megkopott, és annak ellenére, hogy a Love Frequency-n olyan producerekkel dolgoztak együtt, mint Tom Rowlands a Chemical Brothersből, vagy James Murphy az LCD Soundsystemből, néhány számot leszámítva ezúttal sem érezhető az az átütőerő, ami a bemutatkozó lemezen. (3/5) Ajánlat az albumról / korábbról: There Is No Other Time, Atom To Atom, Children Of The Sun / Golden Skans, It’s Not Over Yet, Magick.

Lana Del Rey – Ultraviolence

Sötétebb és melankolikusabb lett Lana Del Rey második nagylemeze, melynek címe Anthony Burgess Gépnarancsára utal. Ez a változás tulajdonképpen jót is tett neki. Kevésbé érezhető rajta a mesterkéltség, és ahogy ő maga is fogalmazott, a jogász- és marketingfogás, de talán épp ez az újabb marketingfogás. Mindenesetre érettebbnek és letisztultabbnak hat. Persze nehéz lemosni róla a hitelességét kimondottan ekéző ál-háttérsztorit, miszerint egy hajléktalansorból feltört énekesnőről van szó, mikor közismert, hogy milliomoscsemete, ezen az albumon viszont talán többet látunk belőle is. (3/5) Ajánlat az albumról / korábbról: Shades Of Cool,West Coast, Brooklyn Baby / Video Games, Blue Jeans, Summertime Sadness.

Sharon Van Etten – Are We There

Az egyébként is gazdag New York-i zenei paletta jelenleg alkotó egyik legtehetségesebb énekes-dalszerzőnője Sharon Van Etten, akinek az eddig megjelent négy albuma közül a kritika rendre az épp aktuálisat kiáltotta ki pályafutása addigi legjobbjának. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy csalódni még nem kellett benne, és pályafutása még mindig felfelé araszol. Are We There című lemeze sem jelent kimondottan eltérést az eddig általa kitaposott úttól. Kifinomult, érzelmes és nem érzelgős darabok követik egymást. Olyanok, amik nem kívánják megváltani a világot, csak jól esnek. (4/5) Ajánlat az albumról / korábbról: Taking Chances, Your Love Is Killing Me, Our Love, Tarifa / Serpents, One Day, Magic Chords. 21

Programajánló KONCERT/PARTY Emiliana Torrini Pozsony – Majestic Music Club, július 15. Hugh Laurie Koncert Pozsony – Aegon Aréna NTC, július 21., 19.00.

Steve Angello, Maya Jane Coles, Azealia Banks. Zamárdi – július 10-13. Megafesztivál 2 A Pertu parti és az Édes élet legnagyobb sztárjaival! Fellépők: Gáspár Laci, Jolly & Suzy, LL Junior, Bódi Csabi, Győzike & MC Zsolti, Hollósy Band, Jadranka Bangová. Somorja – Pomlé park, július 11., 17.00.

Zenekarok 1. Szemléje, 21.30: Phoenix RT, 23.30: Dream Combination (HU). Aug. 2., szombat, 20.30: A szemle nyertes zenekarának koncertje, 21.30: Ossian, 23.30: Nautilus, 01.00: Nemcsak Berry. Perbete – Augusztus 1-2.

Sziget 2014 Fellépők: Blink 182, Placebo, Korn, The Kooks, Queens Of The Stone Age, Outkast, The Prodigy, Lily Allen, Jimmy II. Onedayfröccsfest Fellépők: Magna Cum Laude, Eat World, Calvin Harris, Ladánybene 27, Garamy Funky deadmau5, Klaxons, Bonobo, Skrillex, La Roux, Kelis, Stuff, Gyurcsík Tibor, The Zene, az kell... – Nyári Imagine Dragons, Manic Street Butchers. szerenád Dunaszerdahely – VMK előtti Preachers, Macklemore & Farkaš Mária növendékei Ryan Lewis, Bombay Bicycle tér, július 11-12., 11.00. Dunaszerdahely – A VMK Club, CeeLo Green, Bastille, szabadtéri színpada, IV. Tattoo The Sun Fesztivál és Madness, Kavinsky, Crystal július 25., 20.00 Fighters, Fink. Tetoválásverseny Budapest – Hajógyári-sziget, Koncertek: Watch My Dying, Az E.T.BAND együttes augusztus 11-18. Blind Myself, Don Gatto, koncertje Subliminal Merger, Lost Dunaszerdahely – A VMK 9. Rockfeszt Continent, Kill With Hate, szabadtéri színpada, Fellépők: Tankcsapda, Mangod, Sleepless. augusztus 1., 20.00. Budapest – Dürer kert, július Depresszió, Kalapács, Rómeó vérzik, Konflikt, Bohemian 11., 18.00. A Big Man Band együttes Betyarsz, Copy Con. koncertje Nagyudvarnok – Sweetpark, Gombaszögi Nyári Tábor Dunaszerdahely – A VMK augusztus 15-16. Koncertek: Punnany Massif, szabadtéri színpada, Tankcsapda, Heaven Street augusztus 8., 20.00. Grape Festival Seven, Intim Torna Illegál, Fellépők: Editors, Klaxons, La Anna and The Barbies, The National, Sharon Van Roux, Bombay Bicycle Club, Jóvilágvan. Etten Flux Pavilion, Gesaffelstein, Krasznahorkaváralja – Bécs – Arena, augusztus 12. Palma Violets, Diego, kemping, július 15-20. Wilkinson. Bonobo Pöstyén – repülőtér, augusztus RÉV Rock Fesztivál Koncert Fellépők: Dirty Dogs, Aylen´s 15-16. Pozsony – NTC, Fall, Iron Maidon Tribute Band, augusztus 13., 19.00. B.my.lake Festival MTB, Rainy Mood Fellépők: Agoria, Modestep, Komárom – RÉV Magyar Az Ismerős Arcok koncertje Kultúra Háza, július 19., 16.00. Gui Boratto, Ellen Alien, Dunaszerdahely – Scuba, Tiefschwarz, Stephan Szabadidőpark, augusztus Bodzin, Âme, Stimming, Kürti Borfesztivál 16., 18.00. Ben Klock, Magda, Derrick Fellépő: Demjén Ferenc May, henrik Schwarz, Alan Kürt – július 19-20. Franz Ferdinand Fitzpatrick, Tale Of Us. Bécs – Gasometer, augusztus 23. Balatonvilágos – augusztus Žákovič Open Fellépők: Hex, Para, MIDI Lidi, 18-21. Talkshow, Xindl X, Moja Reč, FESZTIVÁL Uprising Reggae Festival Billy Barman, Le Payaco Fellépők: Shaggy, Jimmy Cliff, Trenčianske Bohuslavice – Balaton Sound KRS-One, The Skatalites, július 25. Fellépők: Sven Väth, Collie Buddz, Aphrodite, Junior Timbaland, Richie Hawtin, Kelly, Dub Fx Disclosure, Deep Dish, David 5. Tumultus Fesztivál Pozsony – Zlaté piesky, Program: Guetta, Rudimental, Ricardo Villalobos, Martin Solveig, Wiz Aug. 1., péntek, 15.00-20.00: augusztus 22. Khalifa, Martin Garrix, Alesso, Szlovákiai Magyar Amatőr Klikk Out Midsummer Party Fellépők: Bëlga, Chriss, Nigel Stately, PLUSplus, Groove X Dunaszerdahely – Termálfürdő, július 25.

The 80’s and 90’s with The Hoff Acceleration autóverseny és zenei fesztivál. Fellépők: Rick Astley, 2 Unlimited, Samantha Fox, Vengaboys, DJ Sash!, Turbo B of Snap! Mogyoród – Hungaroring, augusztus 29.

SZÍNHÁZ Rivalda Színház: Pesti nyár Dunaszerdahely – A VMK szabadtéri színpada, július 18., 20.00. HONFOGLALÁS – rockmusical A Szigetszentmiklósi Sziget Színház és az ExperiDance Production bemutatója. Dunaszerdahely – Szabadidőpark, augusztus 15., 20.30.

KIÁLLÍTÁS 20 éves a Kortárs Magyar Galéria A Kortárs Magyar Galéria Alapítvány ´94 a galéria megalapításának 20. évfordulója alkalmából kiállítást rendez a Vermes-villában, amelyen a XV. Nemzetközi Művésztelep alkotásait bemutató tárlatot is megnyitják. Dunaszerdahely – Kortárs Magyar Galéria, július 18., 18.00. Megtekinthető augusztus 8-ig.

EGYÉB Summer Cup 2014 Focitorna 8 csapattal. A nevezési díj 75 €/csapat. Dunaszerdahely – Szabadidőpark, július 26., 11.00. 13. Nemzetközi Gasztrofesztivál Szlovákia legnagyobb gasztrofesztiválja. A főzőversenyre 10 kategóriában lehet nevezni. Fellépők: TNT - Dobrády Ákos, Elvis Live, Gladiator, Apostol, Gáspár Laci, Rockin´RockCats. Kamocsa – Oáza Camp, augusztus 7-9.

Filmkocka / SzT rovata

Lucy

Várakozás: **** Luc Besson vonzódik az erős női főhősökhöz, elég csak a Nikitára, a Léon, a profi Natalie Portmanjére, Az ötödik elem LeeLoo-jára, vagy épp Jeanne d’Arc-ra gondolnunk. Most egészen merészet vállalt. Abból az axiómából indul ki, hogy agykapacitásunk csak egy kis hányadát használjuk. Főhősét, Lucyt (Scarlet Johansson) arra kényszerítik, hogy drogot csempésszen a gyomrában, csakhogy az felszívódik benne, és folyamatosan növeli az agya teljesítményét. Már az előzetesből kiderül, hogy olyan szerzet válik belőle, mint a Mátrix Neója. Mindez egy szervezett bűnözéses, akciófilmes köntösben látványos eredményt jósol, pláne, hogy Luc Besson akciórendezésben mindig is az élen járt, de azért könyörgöm, hogy mutasson többet a puszta lakossági filozófiánál.

Szerelemre hangszerelve

IMDb: 7,6 RT: 77% Hihetetlen, hogy már nyolc éve annak, hogy a John Carney rendezte Once által megismerte a világ Glen Hansard és Markéta Irglová elbűvölő párosát, akik a film szívszorító betétdalával (Falling Slowly) Oscar-díjat is nyertek. Carney azóta rendezett pár ostobaságot, most azonban visszatért a problémás párkapcsolatokhoz, ismét központi szerepet kap a zene, beleértve az utcai zenélést is (Hansard és Irglová a Onceban így ismerte meg egymást). Ezúttal Mark Ruffalo egy lecsúszott zenekiadót, Keira Knightley pedig a műmájer és karrierista pasija (Adam Levine, a Maroon 5 énekese) által faképnél hagyott énekes-dalszerző lányt alakít, és bár annyira érzékeny és kifinomult nem lehet, mint a korábbi, azért a szíveket már az előzetese is megdobogtatja.

Frank

IMDb: 7,3 RT: 88% Az amerikai Sundance Filmfesztivál közönségkedvencei gyakran eléggé fura szerzetek köré épülnek. Lenny Abrahamson rendező Frank című filmjének címszereplője egy papírmasé fejet viselő zenész, akit nem mellesleg Michael Fassbender alakít – a kritikák szerint zseniálisan, annak ellenére, hogy az arcát végig nem látjuk, hiszen Frank akkora különc, hogy soha nem veszi le a nagy fejét. Nos, a filmben ő a kiejthetetlen nevű The Soronprfbs zenekar frontembere. A zenekarhoz a Domhall Gleeson (Időről időre) által megformált Jon személyében egy új tag érkezik, aki természetesen borítja az addigi viszonyokat. Ígéretes alkotás, amelynek az alaphangját, és nyilván a poénok sorvezetőjét is meghatározza a nagy fejű, nagy szemű különc.

Szél támad IMDb: 8,0 RT: 88%

Időről időre eseményszámba megy, amikor az elmúlt harminc év egyik legjelentősebb animációs alkotója, Hayao Miyazaki egy-egy újabb alkotása megjelenik. Minimálisan az 1984-es Nauszika – A szél harcosai óta emlékezni kell rá, bár előtte is alkotott, ugyanakkor a legszélesebb közönség talán a 2001-es Chihiro Szellemországban című csodálatos anime idején figyelt fel rá, amikor Oscar-díjat nyert a legjobb animációs film kategóriában, megérdemelten. Azóta csak két alkalommal jelentkezett, 2004-ben A vándorló palotával, míg négy évvel később a Ponyo a tengerparti sziklán című darabbal. A Szél támad, amelyben a gyerekkorától repülőgép-tervezőnek készülő Jirô Horikoshi életútját követhetjük nyomon, bevallottan az utolsó alkotása.

Filmkocka / SzT rovata

22 Jump Street – A túlkoros osztag

A film az első részével, a 21 Jump Streettel együtt egy 1987 és 1990 közt futó amerikai tévésorozat alapján készült, amelynek tulajdonképpen Johnny Deppet köszönhetjük. Nos, Johnny Depp már valóban túlkoros lenne a filmhez, amely mindkét esetben egy olyan osztagról szól, amelynek a szó szoros értelmében tulok tagjait iskolákban szerveződő bűnbandák leleplezése céljából elvegyítik a diákok közt. Channing Tatum és Jonah Hill karaktere idősebb, de értelmi szintjüket tekintve azért óvatosan alatta marad annak a közegnek, amelybe beolvad. Ez pedig az első részben középsuli, ezúttal fősuli. A 21 Jump Street annak ellenére működött, hogy az akcióvígjáték műfajában nem sok jót alkottak az elmúlt években. (Vetítik kb. július 10-től.)

A majmok bolygója – Forradalom

A galaxis őrzői

A Marvel az elmúlt évtizedben már sikerrel élesztette fel számos szuperhősét (Vasember, Thor, Amerika kapitány, stb.), akiket pöpec módon eresztett össze a Bosszúállókban. Most egy egészen különös alakulatot húztak elő a fiókból, amely részben a Fantasztikus négyesre emlékeztet, leszámítva a gépfegyveres mosómedvét (Rocket) és az élő fát (Groot). A cél természetesen ezúttal sem lehet más, mint a világ megmentése. Tulajdonképpen, ahogy a recept is mutatja, elsősorban akkor működhet ez a film (is), ha a készítők hasonlóan önreflektívek, önironikusak, mint a Bosszúállókban és a hozzá kötődő alkotásokban, megpengetve a karakterek és az őket övező társadalom közti különbözőségtől feszülő poénhúrokat. (Vetítik kb. július 31-től.)

2011-ben kritikai szempontból is sikeresen támasztották fel a klasszikust, bár tény, hogy akármennyire is cuki volt Freida Pinto és James Franco párosa, azért a filmet mégis a majomtársadalom élére álló Caesar vitte el a hátán. Őt az érzékelőkkel teli „búvárruhába” bújt Andy Serkis alakítja, és éppen az érzékeny technika miatt lehet annyira hátborzongatóan hiteles minden momentuma. Az első epizód a majmok rajtuk tesztelt intelligencianövelő szer általi „ébredéséről” szólt, míg az új már a vírus által elpusztított, de a hatalmát visszaszerezni kívánó emberiség és a technikai vívmányok nélkül is kiegyenlített harcra képes majmok forradalmát vázolja, előzetese alapján egészen súlyos dilemmákkal. (Vetítik kb. július 17-től.)

A fenti filmeket rovatunk támogatója, a dunaszerdahelyi CINEMAX vetíti – előreláthatóan az elkövetkezendő hónapban, némelyiket magyar szinkronnal, de a változás jogát fenntartva. Részletek: www.cine-max.sk

Könyv

Tánczos Gábor Illúzióromboló Könyvtára Bekapcsoltam a rádiót. A műsor témája az olvasás volt. Egy hallgatói hozzászólás: A mai világban az, aki könyvet vesz a kezébe, buta, önző ember, hiszen az olvasás olyan lassú input, hogy aki műveli, az lemarad intellektuális téren a környezetétől, elszakad a valóságtól, így csak kolonc lesz a társadalom nyakán. Korábban az informatika fejlődéséről szóló eszmecsere során az egyik idősebb szakértő elmesélte, hogy tanúja volt egyetemista gyerekek beszélgetésének. A srácok azt próbálták elképzelni, milyen lehetett az élet a régi időszámításban - világban. Ahogy ők fogalmazták meg: G.E., azaz Google Előtt. Szörnyű példákat hoztak fel egymásnak, melyekben könyvtárak poros levegője és lexikonoktól nyüzsgő polcok szerepeltek, sőt, abc szerinti keresés. Nem tudták elhinni, hogy ilyen módszerekkel is lehetett kutatómunkát folytatni. Vagy megtalálni az esti buli helyszínét. De hallottam egy kísérletről is, amelynek során egy táblagépet adtak valamelyik sivatagi törzs gyerekeinek. A felnőtteknek megmutatták, hogyan tartsák tisztán a napelemeket, és otthagyták őket. A gyerekek néhány nap alatt feltörték a játékalkalmazások futtatását tiltó kódokat, gyermekdalokat tanultak, hetek múlva már olvastak és ismeretterjesztő oldalakat nyitottak meg. Csukás István rég megmondta: Minden gyerek zseninek születik, de hatéves korukban iskolába küldjük őket. Az, hogy mennyit és mit olvasunk, mire használjuk az internetet, a mi felelősségünk. A világháló egy sajátságos és bámulatos vetülete az univerzumnak. Nem a kalapács a hibás, ha az ujjra üt a szög helyett. Az elektronikus kiadványok, feltöltések tömkelegét lehetetlen nyomon követni, de bárki megoszt26

hatja írásait az arra nyitottakkal. Sokaknak adatik így meg a rácsodálkozás lehetősége. De érdemes figyelni Kölcsey alábbi mondatára, mely csattanós válasz a lassú inputos rádiós felvetésre is. Sok szépet írának a bölcsek, s gyakran a nem éppen bölcsek is, gazdag forrást nyitának fel; honnan jó sorsban intést, balban vígasztalást, mindkettőben magasbra emelkedést, szív és észnemesülést meríthetünk, de azok is csak úgy hatnak ránk, ha érzés és gondolkodás által sajátunkká tevők. (Parainesis Kölcsey Kálmánhoz) Értékes információ az, amit használni tudunk. Ami átlátható és belátható. Nem az, ami felszínes. Az internet óceánjából a megfelelő merítőhálóval (keresőmotor) szűkíthetjük azon halak számát, amelyek számunkra érdekesek lehetnek, s ha ezt világos célkitűzéssel, éberen tesszük, megtalálhatjuk a megfelelőt. Ellenkező esetben elsodornak minket a semmi hullámai, és betemet minket a felszín(esség). Juhász Anikó tudja, hogyan kell kiaknázni az internet nyújtotta lehetőségeket, és elkerülni annak csapdáit. Szívből ajánlom weboldalát (juhaszaniko.hu) és könyveit. Például az Istenem, Duinóban a sirályok... címűt, melyben ez a vers is megtalálható: S akkor kiszaladt belőle... S akkor kiszaladt belőle az állat, / az erdő felé, a fák közé futott, // s ő ott maradt, az ember-árva, / s lassan kiütközött rajta / az ösztönök hiánya.

Különvélemény

Egy hétvége a tündérekkel Këri írása Vojtík Szimona fotói

A Tündérkert (vagy ismertebb nevén Csallóköz) az a hely volt régi időkben, ahol jól megfértek egymás mellett a földi halandók és a természetfeletti, csodás élőlények. A régi öregek azt beszélik, a környéket tündérlányok lakták, akiknek harsány kacagása betöltötte az éjszakát. Éjszakánként bálokban mulatoztak, szőke hajukat a vízbe lógatva pedig aranyat varázsoltak. Marczell Béla 2011-ben megjelent, Csallóközi néphagymányok – Népszokások és hiedelmek c. könyvében olvashatunk az ősi táj kialakulásáról, Tündér Ilonáról és a hiedelemvilágról, amely a tündérek legendáját is övezi.

A hagyománytisztelet és az identitástudat olyan fogalmak, melyek egyre inkább kiveszőben vannak. A gyermekek, fiatalok sok esetben nem tudják, milyen a történelme, múltja annak a helynek, ahová születtek, vagy csak érdektelenek a témával szemben. A városiasodás és az általánossá váló, rohanó életmód azt is magával hozza, hogy egyre kevesebbet járunk a szabadba, fedezzük fel a minket körülvevő szépséget és távolabb kerülünk az anyatermészettől, amelynek magunk is részei vagyunk. 28

Azért tartom remek lehetőségnek az olyan fesztiválokon való részvételt, mint a Tündérkert, mert megismerteti a fiatalabb generációt a népi hitvilággal és feléleszti azokat a hagyományokat, melyeket sokan már elfelejtettek, vagy nem is ismernek. Mindezt teszi olyan programokkal, amelyek megszólítják az utca emberét, és elenyésző összegért/teljesen ingyen nyújtanak közösségi kulturális élményt. A Tündérkert idén tizedik alkalommal került megrendezésre június 18-23. között. A dunaszerdahelyi Durvacrew polgári társulás mellett működő Tollasrádió június 17-i adásában sikerült mikrofonvégre kapni az esemény főszervezőjét, Antal Ágotát, aki továbbra is szakadatlan lelkesedéssel, ötleteivel tartja életben és mozgásban a rendezvényt. Ági elmondta, hogy a Tündérkert lényege a nyári napforduló közös megünneplése tűzugrással és egyéb rituálékkal, mellette pedig egy változatos programú művészeti fesztivált is kínál a résztvevőknek.

Különvélemény Az idei rendezvény húzóneveiként Ferenczi György és a Rackajam, Both Miklós és a Snétberger Tehetségkutató Központ ifjoncai csillogtatták meg zenei és előadóművészi képességeiket. Mellettük a régió tehetségei is teret kaptak: a Vox Camerata vegyes kamarakórus, a Bada Bing zenekar, a Virgoncok bábcsoport, Németh Éva és a Pántlika zenekar táncháza, az Aranykert bábszínház előadása és Rák Viktória sanzonestje gondoskodtak arról, hogy a programból minden korosztály találjon olyat, ami igazán kedvére való. A színházi program egyik fénypontja volt a Művészeti Alapiskolában megrendezésre került, Itt és most c. improvizációs est, amely hazai színészek közreműködésével, Czajlik József játékmester vezényletével mutatta be a rögtönzést mint a színészi játék kötetlen, ám annál igényesebb és annál több gondolkodást igénylő válfaját. A szereplők különféle játékokban remekeltek, hitelesen idézték meg a televíziós műfaj, az ének, a tánc és a lírai színpad világát – mindezt sajátos humorral fűszerezve, hogy a közönség szeme se maradjon szárazon. A hétvégi, esti programokat mindkét nap a tündérkavalkád előkészítése előzte meg, amely Oros Eszter és Őry Katalin érdeme. Kicsik és nagyok egyaránt tündérruhába bújhattak, amely mellé arcfestés és virágkoszorú is járt, így egy csapásra egy igazi tündértanyává varázsolódott a Szabadidőpark. Rengeteg család látogatott ki a napsütéses délutáni programokra, ahol ételből és italból sem volt hiány. Szent Iván éjjelén sor került a rituális tűzgyújtásra, majd a bátrabbak a tűzugrással is megpróbálkoztak. A tűzugrás hagyomá-

nyának lényege, hogy azok, akik együtt ugranak át a tűzön, együtt is maradnak. A rendezvény tíz éve alatt igazi családias hangulatú légkört teremtett, a szervezési munkát tudatosan nem kíséri médiafelhajtás és hirdetések garmadája. Ami még tovább fokozhatná a természetközeli élményeket, az a fesztivál „kivitele” a szabadba. Vajon milyen lenne, ha a kulturális programokat a vidék felfedezésével, természetjárással kötnénk össze? A gyerekek megismerhetnék az állat- és növényvilágot, amelyekkel a városi gyerek bizony egyre ritkábban találkozik. Őseink tudása, miszerint fűben-fában orvosság rejtőzik, újra felfedezésre kerülhetne, a lurkók pedig okítást kapnának arról, mire jók azok a növények, amelyeket sokszor gyomként kezelünk. Kincsek birtokosai vagyunk itt a Csallóközben, viszont mivel ez nem aranyban mérhető, gyakran jelentéktelennek tűnik. A fesztivál utolsó napján, mintegy individuális programként kalandozásra indultunk a barátokkal Dunatőkés és Eperjes környékén. Persze, nem mindig vidám élményekkel gazdagodik az, aki bővebben szemügyre veszi a Tündérkert tájait. Tudniillik, embertársaink bizonyos rétege pökhendi módon viszonyul a vidék szépségéhez, sőt, szemetelésével tönkreteszi, rombolja azt. Aki azt gondolta volna, hogy az általa Kis-Dunába hajított autógumit és műanyagszemetet senki nem fogja látni, az nagyot tévedett. Meg kell hagyni, ha az emberi mivoltunktól elszakadni-nem-tudó, mások hanyagságából fakadó melankólia kerülgeti az embert, valahogy nehezebb meghallani a tündérek szavát... 29

Fesztivál

A legélhetőbb zenei élmény Angyal Sanyi beszámolója Soós Laca és Angyal Sanyi fotói

Ilyen még nem volt. A Fishing on Orfű magyar könnyűzenei fesztiválra áprilisban már nem lehetett jegyet váltani. Mind elfogyott. A fesztivál hetedik évadja az eddigi legnagyobb népszerűségnek örvendett. Ami persze nem véletlen, ugyanis tavaly, a 2010ben nagy csinnadrattával elköszönő Kispál és a borz bejelentette, három nagy koncertet ad a Fishingen, mégpedig a következő három évben. Így már érthető, mi volt annak az oka, hogy szinte pillanatok alatt elfogytak a jegyek. Szerencsénkre sajtójegyet igényelve abban a szerencsés helyzetben volt részünk, hogy mind a négy napra kaptunk belépőt, hiszen Lovasiék nagy visszatérését nem szabad kihagyni. Oda is csaptak a nulladik napon, szerdán este, és a zenekar első három évének zenei terméséből válogatva boldogították a tomboló közönséget. 30

A csütörtöki első nap inkább a keményebb zenei stílusok jegyében telt, a Brains, a Subscribe, a Blind Myself és az Amerikából érkezett Letlive ennek élő bizonyítéka. Elegendő mennyiségű fröccsel feltankolva igazi élményt nyújtott a nap utolsó koncertje, a Made in Pécs nagyszínpadon éjjel egykor zúzó Alvin és a mókusok is. A péntek egyértelműen legjobban várt bulija a Quimby koncertje volt, ami kevés pörgős számuk ellenére mégis nagy élmény volt a magyar kön�nyűzene kedvelőinek. Persze az előttük játszó Péterfy Bori is hozta a formáját, szűk bőrnadrágja láttán a kőkemény férfiszívek is sorra megdobbantak. Ja, és persze a koncert sem volt utolsó. Azt a tippet kaptuk, hallgassuk meg a Borfalu színpadon este nyolctól játszó Little G Weevil előadását. Így hát koncertjáró fröccs-csomaggal felpakolva (1 liter bor és 1 liter szóda) indultunk a színpad felé, ahonnan már hallani lehetett, hogy egy fekete úriember gitárral szórja a bluest a közönségre. Közelebb érve vettük csak észre, hogy a színpadon egy gyér hajkoronájú magyar faszi pengeti a húrokat, és az ő torkából érkezik a hang is. Az élmény hihetetlen és leírhatatlan. Az ember pedig azt hinné, ezt már nem lehet felülmúlni…

Pedig lehet ám, hiszen az utolsó nap történetében szerepel egy Anna, a kicsi Odett, majd egy Óriás, Budapest hangjai, Frenk, Irsai Olivér és még sokan mások. Odett már nem olyan, mint tavaly. Már nem üt annyira, s mintha fáradna. Az agyonjátszott slágerekre az emberek még fel-felkapják a fejüket, de ennyi. A melankolikus Frenk a Borfalu színpadon is azért volt érdekes, mert közel volt Irsai Olivér, akiből kellő mennyiséget fogyasztva minden élvezhetőbbé válik. Majd érkezett a Budapest Voices. Az egy dobosból és 12 énekesből álló csoport magyar zenekarok slágereit adta elő, s a koncert elején kételkedők a végére állva tapsoltak. Közben a Tisza Nagysátorban már kezdett a Z.U.P. és a számomra ismeretlen banda komoly meglepetést okozott. Nemcsak a buli volt jó, az énekesnőjük még inkább lendített a zenekar fellépésén. Mint az már megszokott, az utolsó nap legnagyobb durranása a Kiscsil-

lag fellépése, s a buli pedig milyen lehetett volna, ha nem fergeteges. A végére pedig nem maradt más, mint a Kutya vacsorája. A nagyszínpad közönsége költöző madár módjára átvándorolt a Made in Pécs színpad elé és várta, mikor érkezik Varga Lívius, akinek lábtörése okán mikrofonja elé fotelt tettek. A mankókkal érkező zenészt a közönség „Sánta kutya” skandálással fogadta, akinek nem is kellett több, s mint az időjárás a madarakat, ő a közönséget küldte el melegebb éghajlatra. Aztán persze a dobok közé csapva hozta a formáját és a fesztivál méltó lezárásaként megcsinálta a fergeteges bulit. Így számunkra nem maradt hátra más, mint lefoglalni a szállást a következő Fishingre és árgus szemekkel figyelni, mikor kerülnek fel a bérletek a netre, hogy lecsaphassunk rájuk. 31

Madarász – Láss tovább az orrodnál!

Gyakran halljuk, mekkora kincs a Csallóköz, ahol élünk, még annak ellenére is, hogy az ember kisebb-nagyobb mértékben már szinte minden szegletében beavatkozott. Az ártatlan és érintetlen természet azonban nem fog megtalálni bennünket, nekünk kell megkeresnünk őt! Nem kell megijedni, nem nehéz meló ez. Életterünket gyakran saját magunk korlátozzuk azzal, hogy kikapcsolódni is mesterséges környezetbe járunk, és spot lámpáktól várjuk a „felvilágosítást”.

Holott az a kis vékony kék izé, ami Dunától Dunáig kacskaringózik a térképen „fölöttünk”, rendkívüli tehetséggel ragadja meg az embert, ha hajlandó beleszagolni a kipufogógázokon kívüli világba. Tömören tulajdonképpen ezt az élményt kínálja a Madarász Üdülőközpont, Dunaszerdahelytől mintegy 20 kilométerre, Sárrét és Patonyrét között, a Kis-Duna egyik „hurkában”. A Madarászt, mint megtudtuk, egykor valóban egy madarász hozta létre, majd a kommunista rendszer telepedett rá, hogy üdülőközpontot, pionír tábort hozzon létre a „kiválasztottaknak”. A jelenlegi Madarász Üdülőközpont, megőrizve eredeti, magyar megnevezését, a kevesebb néha több szellemében igyekszik megmutatni, hogy mennyire kis helyen mennyi élmény vár bennünket, ha nyitunk feléjük.

De miért menjünk oda? Mi ezt az ajánlatot kaptuk: Madarász Üdülőközpont Sárrét Koordináták: 48.109265,17.567825 Web: www.madarasz.sk E-mail: info@madarasz.sk Tel.: 0905 600 575 32

SZÁLLÓ – CAMPING Hozd el a családot, gyereket, barátokat, munkatársakat! A Park Madarász szálló és panzió összesen mintegy 40 vendégnek nyújt kényelmes szállást, két- és háromágyas szobákban, saját zuhanyzóval, toalettel. Az épület mellett található egy, kb. 180200 személy befogadására alkalmas camping, szintén melegvizes zuhanyzóval, toalettel. Mindezt

PR pedig kiegészíti a két, egyenként 80 és 70 férőhelyes terasz, ahol ételeket, italokat fogyaszthatunk. A panzió alkalmas rendezvények, kisebb lakodalmak, szülinapok vagy egyéb családi események megtartására, de 50 személyes konferenciaterme találkozók, workshopok, csapatépítő tréningek megszervezésére is kiválóan megfelel. Ha tehát szeretnéd más oldalukról is megismerni munkatársaidat, esetleg azokat is, akikkel csak e-mailben vagy telefonon tartod a kapcsolatot, akkor hajrá! Az üdülőközpont weboldalán (www.madarasz.sk) lehetőségünk van szállást foglalni időpontok alapján, de ez ügyben jelentkezhetünk e-mailben és telefonon is. SZABADTÉRI SPORTOK Az üdülőközpont részét képezik különböző sportpályák, például tenisz-, foci- vagy kivilágított strandröplabda-pálya, amelyen még akár sötétedés után is játszhatunk. A környék ugyanakkor alkalmas arra is, hogy gyalogtúrákat, vagy akár biciklis körutakat szervezzünk. Pláne, ha kerékpárral is érkezünk! Vagy pedig csak egyszerűen üljünk ki a Kis-Duna partjára,és gyönyörködjünk a festői környezetben. CSOROGJ LE A KIS-DUNÁN! Ha pedig már a partot szemügyre vettük, kóstoljunk is bele abba, amit láttunk. A Kis-Duna a csallóközi „vérkeringés” egyik legfontosabb ütőere, Pozsonytól Gútáig van látnivaló, és a Madarásztól indulva, oda érkezve, vagy azt utunk egy állomásaként közbeiktatva mindezt meg is tekinthetjük.

Lehetőség van csónak, kenu kölcsönzésére. Tippet is kaptunk arra, hogyan élhetnénk ezzel a lehetőséggel. A Madarász munkatársai kisbusszal elvisznek például Jókára, ahol a vízimalomtól „lecsoroghatunk” az üdülőközpontig. Vagy pedig tőlük indulva evezhetünk Tallósig, Eperjesig, ahonnan visszahoznak négykerekűnkhöz. Ne becsüljük alá azt az élményt, amit a Kis-Dunát övező ártéri erdők látványa kínál a szemnek, és „muzsikája” a fülnek! Leírhatatlan, megfogalmazhatatlan! Madarász - Pihenni vágyó lelkeknek, mozogni (=aktívan pihenni) vágyó testeknek! 33

Sziget, ahol élünk

Kutya nélkül lehet élni, de nem érdemes! Angyal Sanyi írása Fotók: Dog Azyl

Ugye mindenki hallotta már a fenti mondatot legalább egyszer az életben. Akinek van házi kedvence, tudja, miről is beszélek. Akinek pedig nincs, majd egyszer talán megtapasztalja. Egy azonban biztos: felelőtlenül senki ne vegyen magához kutyát!

Manapság mintha egyre több kutyasétáltatóval találkozna az ember Dunaszerdahelyen. Persze lehetséges, hogy ez nem így van, csak az agyunk tréfál velünk, és mindig is ennyien vezették az ebeket az utcákon. De ami biztos, hogy kóbor kutyából is napról napra egyre több van. Ennek pedig rengeteg oka lehet. Nemrégiben kiosztották a bizonyítványokat, s megkezdődött a nyári szünet. Ilyenkor gyakran előfordul, hogy a szülő egy apró kis ebbel lepi meg a gyermekét, aki már hónapok óta ezért rágja a fülét. Most pedig elérte, amit akart, és végre övé a győzelem… Na de meddig? Azt a kedves szülő sokszor nem tudatosítja, hogy egy kutyá34

val felelősség is jár. Sokan ferde szemmel néznek rám, amikor azt hangoztatom, hogy egy kutyáról való gondoskodás felkészülés a gyerekvállalásra. Én azonban kitartok az állításom mellett, és vallom, hogy igenis foglalkozni kell a kutyával, nem is keveset. A szülő pedig, amikor megveszi a sok esetben törzskönyvezett négylábút a gyermekének, nem tudatosítja azt, hogy néhány hét múlva már ő fog a fa mellett álldogálni a póráz túlvégét szorongatva reggelente, nem pedig a gyermek. Persze tisztelet a kivételnek, de a legtöbb esetben a gyerek megunja a kisállatot, annak pedig a további sorsa bizonytalan. A legjobb esetben kikerül a mamához falura, vagy találnak egy jótékony embert, aki befogadja. De előfordul az is, hogy az

Sziget, aholUtazás élünk állat az utcán köt ki. Itt pedig bármi megtörténhet. A legjobb verzió, hogy egy kutyamenhelyre kerül, és itt találnak neki gazdát. Ám a menhelyek kapacitása sem végtelen… KÓBOR NÉGYLÁBÚAK ŐRANGYALAI Néhány évvel ezelőtt a Dog Azyl polgári társulás felkereste a dunaszerdahelyi önkormányzatot, hogy kutyamenhely kialakítására helyszínt kérjenek. Kérelmük süket fülekre talált, ám később Nagymegyerről jött a segítség. Egy helyi vállalkozó felajánlotta használaton kívüli gazdasági épületét a lelkes állatbarátoknak. Igaz, volt munka az épületen bőven, de a polgári társulás aktivistáit semmi sem tántoríthatta el attól, hogy létrehozzák a menhelyet, ami már két éve működik. Az eltelt két esztendő alatt közel 360 kutyát sikerült megmenteniük, melyekből 250 már új otthonában van. Mikor fél évvel ezelőtt a polgári társulás egyik lelkes aktivistájával, Marcela Juríčkovával beszéltem, azt mondta, még az irodában is kutyák vannak, annyira tele van a menhely. Azóta persze az irodát már felszabadították, ám jelenleg is helyhiánnyal küzdenek. Sokan azt hiszik, az ő tevékenységük államilag, illetve uniós forrásokból támogatott. Pedig nem így van, sőt, még fizetést sem kapnak érte. Mindazt, amit a négylábúakért tesznek, ingyen teszik. Természetesen nem így képzelték el az egészet a kezdet kezdetén. „Amikor mi elkezdtük, tudtuk, hogy sok a kóbor kutya, meg hogy sok lesz, de az eredeti elképzelés az volt, hogy több ember akar majd segíteni, és nem úgy állnak majd hozzá, hogy ha van menhely, akkor van hova bedobnom a kutyát, amikor meguntam. Őket csak akkor ér-

dekli, ha a saját kutyáját be akarja adni, vagy ha talál az utcán egy kutyát és azt hiszi, hogy ő azzal hatalmas dolgot cselekszik, hogy felhív minket, vigyük be a menhelyre. Ez a legnagyobb probléma, hogy az emberek nem tudják, ez miről szól” – magyarázza Marcela. Hát igen, sokan nem látnak bele abba a munkába, amit az önkéntesek munka után és a hétvégéiket beáldozva tesznek. Az étel, az mindig tragikus kérdés. Anyagilag néha nagyon rossz a helyzet, hiszen vannak olyan napok, hogy nem is tudják, másnap miből fogják megetetni a kutyákat. Szerencsére azonban még olyan nem fordult elő, hogy nem kaptak enni az állatok. A segítség olyan emberektől érkezik, akik önzetlenül szeretnének tenni az állatokért. Csak az a baj, hogy kevesen vannak. Pedig ha minden jó érzésű ember csak egy euróval támogatná őket havonta, már jobb lenne a helyzetük.

Sziget, ahol élünk

Mert ha jön valaki, és kiválaszt egy kutyát, miközben már van nála otthon két szuka, de amelyiket elvinné, agresszív a szukákra, akkor természetesen nem adom neki. De ezt sokan nem értik meg. Én nem akarok a kutyáktól mindenáron megszabadulni. Azt akarom, hogy jó helyre kerüljenek” – magyarázza Marcela, ami érthető is.

ADJÁL KUTYÁT, HAZAVISZEM! Nemrégiben egy ismerősöm fennhangon ecsetelte, hogy milyen menhely már az a megyeri, mert ő odament, kutyát akart és nem adtak neki. Mindenfélét kérdeztek tőle, aztán megunta és inkább nem is akart már kutyát. Inkább vesz egyet – mondta. Aztán szépen elmagyaráztam neki, az nem úgy működik, hogy odamegyek és azonnal kapok egy kutyát. A menhely nem azért működik, hogy megszabaduljon az állatoktól, hanem azért, hogy azokat a megfelelő helyre juttassa, a megfelelő emberekhez. „Ez mindig arról szól, hogy egy nagyon-nagyon részletes megbeszélésen vesz részt az érdeklődő. Volt olyan példa is, hogy nem adtam kutyát az illetőnek, mert rettenetesen buta volt, és így láttam jobbnak. Engem érdekel, hol fog lakni a kutya, mennyi ideje lesz rá a gazdinak, volt-e kutyája már, mennyit ért az állatokhoz. Ezek a kérdések azért vannak, hogy ki tudjuk választani a megfelelő kutyát annak az embernek. 36

Abban az esetben, ha valaki a kérdések alapján megfelel, és szerető kutyatulajdonosnak ígérkezik, az örökbefogadási járulék letétele után viheti is a négylábút. „Ami a kan kutyáknál, illetve a kölyökkutyáknál 28 euró, az ivartalanított szukáknál pedig 48 euró. Ennek az összegnek legalább az orvosi költségeket fedeznie kéne, de sajnos arra sem elég, ugyanis csak a szukák ivartalanító műtétje 50 euróba kerül. Ezenkívül természetesen be vannak oltva, csippelve és féregtelenítve. Sokan természetesen ezeket az összegeket sokallják és azt kérdezik, árulom-e a kutyákat. Ezt a pénzt mi azért kérjük, hogy legyen miből megmenteni a következő állatot. A másik oldala a dolognak viszont az, hogy ha valaki nem tudja megfizetni ezt a pénzt az oltott, féregtelenített, ivartalanított és csippeltetett négy-

Sziget, aholUtazás élünk lábúakért, akkor ne akarjon kutyát, mert miből fogja ápolni, ha lebetegszik” – érvel a lelkes aktivista. MINDEN SEGÍTSÉG JÓL JÖN Elgondolkodtató, hogy ha egy kicsit is együtt érzünk az utcára dobott négylábúakkal, miért ne tudnánk néhanapján pár eurót küldeni nekik. Nekünk az sok esetben nem nagy pénz, nekik viszont az életben maradáshoz szükséges. Ám természetesen nem csak pénzzel lehet segíteni a menhelyt. Vannak olyan egyszerű dolgok is, mint például a pokrócok, matracok, szőnyegek, amikre mindig szükség van, illetve a kutyaházak, de akár pórázokat, tálakat is küldhetnek. Építőanyag, csempe, ami nem csúszik nagyon, szintén kéne a kutyák alá. Aki ügyes munkásember, és a hétvégéje szabad, a munkájával is nagyon sokat segítene.

Szóval ebből is látszik, mennyire nem tudják az emberek, mit takar a kutyamenhely fogalma, milyen munkával jár ez, és milyen áldozatokat követel. A szülőhöz pedig, aki úgy dönt, hogy a gyerek a bizonyítványért nem kap kiskutyát, könyörgöm, karácsonyig meg ne gondolja magát, csak ha tényleg biztos benne, hogy gyermeke képes lesz ellátni azt az állatot. Aztán bele lehet vágni és reménykedni, hogy nem a szülőre marad majd a négylábú, miután a gyermeke megunta azt.

MIT TEGYÜNK,

HA KIDOBOTT KUTYÁT VAGY KUTYAKÖLYKÖKET TALÁLUNK? Sajnos, egy állatmenhely sem képes korlátlan mennyiségű kutyát befogadni, ez egyszerűen lehetetlen. Ám mindenki segíthet, ha kóbor kutyát talál! Hogyan? Hát így:

- ha úgy találja, pár napig vagy hétig el tudja szállásolni a kutyát, fontos, hogy féregtelenítve legyen, ezután 4-5 nappal pedig az oltást is meg kell kapnia (ebben, ha szükséges, segíteni tud a társulás)

- a kutyának elsősorban vízre és tápra van szüksége, nem tudhatjuk, milyen hosszú ideje van az utcán

- mindenképp szólnunk kell nekünk is a kutyáról, hogy tudjunk neki otthont keresni, ezenkívül készíteni kell jó minőségű képeket, albumba tenni és felrakni őket a Facebookra. Ezután minél több oldalon meg kell osztani.

- ha van udvarunk, kertünk, vagy ezek egyikével rendelkező ismerősünk, gondolkozzunk el azon, hogy néhány napra elhelyezzük a kutyát – ez különösen fontos a kölykök esetében, mivel ha nem voltak beoltva, a menhelyen általában elpusztulnak különböző betegségektől

A Dog Azyl polgári társulás Facebook-oldalán (így keressük: OZ Dog Azyl DS) megtalálunk minden szükséges információt ahhoz, hogyan tudjuk segíteni a munkájukat. 37

Valódi oázis a betonsivatagban!

A nyári hónapokban nyilvánvalóan mindenki a szabadba vágyik, és a szórakozóhelyek, pubok, sörözők is igyekszenek – szó szerint – nyitni vendégeik eme kívánalmai irányába. Így tett a Dunaszerdahely központjában található Oázis pub is, amely az elmúlt egy hónapban már egy ízlésesen kialakított, valóban pompás és takaros teraszon (is) várja vendégeit. Emlékeinkben régebbről talán egy „füstös” kocsma képe sejlik fel, ha az Oázisra (Vajanský utca, a körforgalom és a Lidl áruház között) gondolunk. Körülbelül egy hónappal ezelőtt azonban ténylegesen oázissá alakult a belvárosi rengetegben. Az épület, amelyben a „régi” Oázis található, panelházak, illetve városháza felé mutató oldalán ugyanis megnyitotta új, részben fedett teraszát. Amint azt a helyszínen megtudtuk, már évek óta tervezték bővíteni az időközben több alkalommal is átalakult pubot, és tulajdonképpen idén ez végre sikerült. Az 55 férőhelyes terasz ülőhelyeinek legnagyobb része a bárpulttal egyetemben fedett, így valójában az időjárási körülményektől függetlenül alkalmas arra, hogy betérjünk, és felfrissüljünk. Mit sem számít így, ha két sör között elered az eső?! Apropó, hatféle sört csapolnak, köztük kétféle Staroprameňt, alkoholmentes és ízesített sört, valamint a belga Stella Artois-t is, de az itallapom magyar és cseh borokra is lelhetünk. Az elmúlt hetekben – értelemszerűen – lehetőség nyílott a labdarúgó világbajnokság meccseinek követésére, de a sportközvetítések ezután sem szűn38

nek meg. A következő hetekben kezdetüket veszik az európai bajnokságok és kupák, és akinek kedve van néhány kupica sör mellett szurkolni kedvenc csapatáért a haverokkal, az ezt egészen kellemes környezetben teheti meg. De ez még koránt sem minden! Az elmúlt, és terveik szerint az elkövetkezendő hetekben is, egészen a nyári szezon végéig minden hétvégén, pénteken és szombaton különleges gasztronómiai akciókat is terveznek az Oázisban. Ezek közül is az egyik legkülönlegesebb volt az amerikai házi hamburger sütése. A szakács a helyszínen darálta le a nyers marhahúst, természetesen ott is varázsolt belőle ízletes sült érméket, amelyek elképesztően gusztusos köntöst kaptak, és így tálalták őket a vendégeknek. Az Oázis hétvégéről hétvégére igyekszik ehhez hasonló ínycsiklandozó étkekkel, többek között disznósülttel fogadni vendégeit. A gyereket se hagyják otthon! Hiszen az Oázison belül egy aprócska gyerek-oázist is kialakítottak, ahol a pöttömök is elszórakozhatnak. Nincs más hátra, mint előre! Oázis a családnak, Oázis a barátnőknek és a haveroknak, Oázis a betonsivatagban!

Vendéglőlesen

Czajlik ranch Mundi Józsi írása Gocoň Péter és Šenkár Márió fotói

A Galántát Dunaszerdahellyel összekötő főút mentén, Dunatőkésen található az éttermi és még sok egyéb szolgáltatást is nyújtó komplexum, a Czajlik ranch. Panzió, lovaglás, kerékpározás, hintakocsikázás, és még sorolhatnám a rengeteg sportolási és kikapcsolódási lehetőséget, amelyet a ranch, valamint a tőszomszédságában húzódó Tőkési ág festői környezete kínál. Egy olyan komplexum étterméről, melynek nevében megtalálható a ranch szó, egy főleg fából készült „kocsmácska” képe jelenik meg előttem, amely környékén lovasok és lovaik ólálkodnak, természetesen country zene szól és whisky folyik még a csapból is... AZ ÉTTEREM, AZ ÉTLAP ÉS A VÁLASZTÉK Megérkezésünkkor rendezett park és egy szökőkút kellemes csobogása fogadott bennünket, ami nem éppen a gondolataimban megjelent képet tükrözi. Az étterem egy modern stílusú, fehér műanyag ablakos építmény, amelyet zöld vakolat és szintén zöld tetőszerkezet ékesít A ranchon megtalálható a rosszabb idő esetén alkalmas fedett lovarda, ahol akár hipoterápiai lovaglás is igénybe vehető. A ranchon évente megrendelésre kerül a Tőkési kupa elnevezésű díjugrató

verseny és több, a lovassporthoz kötődő rendezvény. Az itt található panzió 20 vendégnek kínál szállást teljes vagy félpanziós ellátással. 3,50 €-ért napi menü is igénybe vehető az étteremben, hétvégente pedig élő zenével kedveskednek a betérő vendégeknek. Kellemes, illatos belvilág fogadott bennünket, az étterem belterére a vaj- és a bordó színvilága jellemző. A falakon több lovat ábrázoló festmény, illetve a lovaglással összeköthető tárgyak vehetők szemügyre. A padlót fényezett járólapok fedik, a hatalmas ablakokon pedig rengeteg fény árad a helyiségbe. A nem dohányzó étteremben mintegy 80, teraszán további 120 vendég fér el. Megtalálható itt egy 30 férőhelyes különálló terem, valamint egy 25 vendég kiszolgálását biztosító kávézó. A számokból

Vendéglőlesen Gasztro kitűnik, hogy a Czajlik ranch kiválóan alkalmas nagyobb rendezvények megszervezésére is. Hétköznap kora este, fél hét tájékán érkeztünk az egyébként üres étterembe, majd egy hatszemélyes asztalnál foglaltunk helyet. Az asztalok a beltérhez alkalmazkodó színvilágban, ízlésesen voltak megterítve. Illedelmes és szívélyes, a szakmának megfelelő öltözéket viselő pincér fogadott bennünket. Kétnyelvű, bőrborítású étlapot kaptunk, amely átlátható és könnyen olvasható. A kínálat a következő: négy hideg előétel, leves és meleg előétel, hat szárnyas, öt vad-, három sertés, hat vegetáriánus étel, négy desszert és egy sor köret. Kimondottan értékelendő, hogy minőségi borok és pálinka kínálatával is rendelkeznek. Pincérünk figyelmességét mutatja, hogy gyertyát gyújtott és aperitifet is kínált, amellyel éltünk is. A TESZT – ELŐÉTELEK, LEVESEK Rendelésünktől számítva mintegy 15 percen belül meg is kaptuk az előételeket. A roston sült libamáj (8,50 €) előkelő és minőségi előétel. Ez alkalommal sem okozott csalódást: selymes állagú, kellően porhanyós kéreg jellemezte. Sült hagymával, pirítóssal, desszert tányéron tálalták, amelyet egy sekély tányérra helyeztek. Kifogástalan lakoma! A tonhalsaláta (3,10 €) lila hagymával és citrommal megkoronázott, bőséges salátaágyon érkezett. A ruccola és az olívaolajos tonhal roppant ízletes párosítás. Ha szeretik a tonhalat, kóstolják meg bátran ezt a könnyen elkészíthető előételt! Laci csirkemell salátája (3,75 €) ugyancsak bőséges salátaágyra helyezett, jól átsült, de omlós csirkemell-falatkákat takar, sajtdarabkákkal. Salátánk kellemes, édeskés ízhatással rendelkezett, melyet a gazdagon bevetett szójaszósz eredményezhetett. Ezzel a felhozatallal teljesen elégedettek lehettünk. A hortobágyi palacsinta (3,60 €) sokak által ismert előétel. A tökéletes palacsintákban ezúttal is csir-

kehúsból készített selymes, krémes töltelék rejlett. Mindebben ugyanakkor kissé erőteljesen jelen volt a töltelékhez ízfokozóként használt mustár.

Vendéglőlesen Röviddel az előételek után szolgálták fel a leveseket. A fácánlevesünk (2,60 €) első ránézésre is gazdag, színe szép sárga, íze pompás volt. Kellően forrón tálalták, és friss petrezselyemzölddel tarkították. Az Erzsébet folyami halászlét (3,20 €) enyhén pikáns és sűrű állag jellemezte. Színe kiváló, a benne fellelhető harcsaszelet ízhatása kellemes. Remek választás! Külön számlázzák viszont az elfogyasztott kenyér mennyiségét, ami a mi esetünkben 0,40 €-t tett ki. Megkóstoltuk még a vadragu levest (2,60 €) is, melynek már az illatából is érezhető volt a tárkony bőséges használata. Színe kissé barnás, állaga pedig krémesként jellemezhető. Csakhogy túlságosan sós volt, ami zavaró lehet annak, aki kevésbé sózza a leveseket. A gombakrémlevesnek (1,75 €) selymes állaga, pompás íze volt, a színe pedig a vaj és a tejszín kellő használatából kifolyólag tökéletesként értékelhető. Sült kenyérdarabkákkal és friss petrezselyemzölddel került terítékre.

MARHA STEAK SÜLT BURGONYÁVAL, GOMBARAGUVAL (10,90 €) Amit azonnal észrevettem, hogy a steak megfelelő vastagságú szeletből készült. A hús szelésekor látható volt a rosé belső, ami mediumnál kívánatos. Elmondható, hogy puha és omlós, ízletes húsdarabot kaptam, az elvárásaimnak megfelelő, kifogástalan sült burgonyával. A gombaragu kellően felturbózta steakünket, amely így összhatásában még selymesebb és lédúsabb lett. Ehhez pedig még ízletes paradicsomsalátát (1,20 €) is kértünk.

RÁCZ PONTY SÜLT BURGONYÁVAL ( 7,10 €) Nagyon megörvendtem, mikor ezt a fogást felfedeztem az étlapon, mivel a legnagyobb kedvenceim közé tartozik, amely sosem hiányozhat a karácsonyi családi vacsora kínálatából. A karácsonyi lakoma óta már eltelt azért némi idő, de gondoltam, felidézzük azt. :-) Kíváncsian vártam, mennyiben különbözik az általam és a Czajlik ranch séfje által készített Rácz ponty. Egy igazán magyaros halspecialitásról van szó, egyedi és karakteres vonásokkal, ezek viszont esetünkben nem igazán nyilvánultak meg. A Rácz ponty jellegzetessége, hogy minden hozzávalót teljesen egybesütnek, esetünkben viszont külön elkészített sült krumplival, sült szalonnával és tejszínnel tálalták. A ponty filé bundaszerű panírban érkezett, ami szintén nem nagyon jellemző erre

Vendéglőlesen a fogásra. Végezetül pedig túlságosan is sósra sikeredett. Mindezek miatt kissé csalódtam is ebben a fogásban. BRASSÓI APRÓPECSENYE (6,90 €) Az éttermekben kóstolható brassói aprópecsenye többnyire sült krumpliból és pörköltből összeborított egyvelegből áll, viszont sok helyen még csak össze sem keverik. Sajnos így volt ez a mi esetünkben is. Az eredeti recept szerint a félig megfőtt krumplit a pörkölttel kell megsütni, hogy az ízek összeérjenek. Ennél a fogásnál is túlzott mennyiségű sót használtak, és az ízfokozó használata is erőteljes volt.

VADDISZNÓSÜLT ÁFONYA MÁRTÁSSAL, BURGONYA KROKETTEL (10,10 €) A fagyasztott félkészáruból készült krokett azonnal kiábrándított. Kevésbé megsült, zsíros, puha, kásás krokettet kaptunk, amely sajnos nagyon elrontotta az összhatást az egyébként ízletes és puha vadhússal. Az áfonyás mártásban szintén erőteljesen érezhető volt a felhasznált ízfokozó, teljesen háttérbe szorítva az áfonya édeskés ízét. A mártás pedig ráadásul túlságosan sok volt, ami

által az egyébként is kásás krokett még inkább vesztett szilárdságából. DESSZERT A somlói galuska (2,50 €) hagyományos és közkedvelt desszert. Majdnem minden étteremben megtalálható, így nagyon könnyen össze is hasonlítható. Ebben az esetben kissé keménynek tűnt a tésztája, annak ellenére, hogy eléggé lédús volt. Tejszínhabbal és csokival gazdagon leöntve kínálják. A túrósrétes (2,50 €) viszont igazán háziasra sikerült. Nem sajnálták belőle a friss és ízletes tölteléket. Forróan tálalták, vanília fagyival, tejszínhabbal és mandula chipsszel. Teljesen elégedettek voltunk ezzel a desszerttel.

A Gundel palacsinta (2,50 €) egy közkedvelt és hatalmas történelmi múlttal rendelkező hungarikum. Kiváló minőségű, ízletes palacsintákat kaptunk, összetekerve, nem pedig hajtogatva. kellő mennyiségű diós tölteléket tartalmazott, mindezt pedig gazdagon lelocsolták csokival, és megkoronázták tejszínhabbal. Méltó befejezése a lakmározásunknak.

Vendéglőlesen

SZUMMA SZUMMÁRUM A Czajlik ranch is felkészült a vb alatt a világon uralkodó futballőrületre, és vacsorázás közben egy kivetítőn keresztül figyelemmel kísérhettük az éppen zajló mérkőzést. A meccs befejezése után egy mulatós egyveleg került a zenelejátszóba, ami még mindig jobb, mint bármelyik kereskedelmi adó. A környezet egyébként rendezett és tiszta, a mellékhelyiség úgyszintén. Még egyszer fel kell hívnom a figyelmet a pincér úrra, aki valóban kifogástalan kiszolgálásban részesített bennünket. Figyelmesen, kedvesen és szakszerűen beszélt az ételekről. Nagyon ritka manapság az ilyen hozzáállás! Minden egyes ételhez megfelelő „hangszerekkel” szolgált, a felesleges terítéket azonnal eltávolította, az üres poharak nem sokáig álldogáltak az asztalunkon, és ami a legfontosabb, kellően el tudta adni a „portékáját”. Olyannyira, hogy a végére végigkóstoltuk a pálinkafelhozatalt. :-) A pincér rengeteget tett az értékelésben feltüntetett eredményért.

Az ételek hőfokára nem lehet különösebb panaszunk, a meleg tányérokon való tálalás viszont elmaradt. A séf számára ajánlanám, hogy kevesebb sót használjon, az ízfokozókat pedig penderítse ki az ablakon. A mértéktelen használatuk ugyanis teljesen elveszi az ételek karakterét és különlegességét. A félkész árukat inkább a ház különlegességeivel helyettesíteném, és jobban odafigyelnék az ételek „sminkelésére”. Az étteremben 118,20 €-t fizettünk, amelyből 23,20 €-t írhatunk az elfogyasztott pálinka rovására. Nem maradt más hátra, minthogy „ló” étvágyat kívánjak a Czajlik ranch minden kedves vendégének! EREDMÉNY: 7,7/10 (A leírtak mindössze saját és társaim véleményét tükrözik. Az étterem minősítésénél figyelembe vettük a rendet, a tisztaságot, a felszolgálást, az ételt és a környezetet.)

Magán gyermekintézmény és bölcsöde

"Kevesebb filmet, tévéműsort kellene nézni, és abból is csak minőséget. Ha egy gyerek mindenből a készterméket és a silányat kapja, arra lesz fogékony, arra lesz szomjas. Elmarad a képzeletvarázslás." - Mikola Péter

930 16 Hodos 346 Tel: +421 904 56 56 86

www.kakademia.sk 45

Sport

Két kerék, huszonnégy óra – erőpróba a bringázás megszállottjainak Kiss Balázs írása Fotók: Šenkár Márió, Bíró Ferenc, Slovakiaring.sk

érdeklődtem, hogy mikor rendezik meg a WTCC következő futamát. Az egyik villogó ablakocskában jelezték, hogy lesz ez a verseny. Mindez nagyjából három hónappal a rendezvény előtt történt, szóval volt még időnk a felkészülésre.

Riportalanyom fáradt. Helyesebben szólva kimerült. Arca ég, karján a szőrszálakat kiszívta a nap. Kitekerte magát. Nem csoda, egy huszonnégy órás bicikliversenyről jött éppen, hogy beszámoljon. Látom az arcán, hogy ágyat kíván, ezért megígérem neki, hogy gyorsak leszünk. Legalább annyira gyorsak, mint amilyen sebességgel ő végigtekerte a maga 302 kilométerét a Slovakia Ringen június 26-27-én megrendezett 24 órás kerékpárversenyen. Bíró Feri barátomat faggattam. Huszonnégy órás bicikliverseny – hol hirdették meg ezt a rendezvényt? A Slovakia Ring weboldalán bukkantam rá Fekete András barátommal. Az egész tulajdonképpen a véletlen műve volt, mivel én az oldalon az után 46

Ez azt jelenti, hogy nem egymagad vágtál neki a távnak. Az igazság az, hogy ketten terveztük az indulást, de András a verseny előtt három nappal átesett egy egészségügyi kivizsgáláson, s ennek eredményeképpen – egy-két kör megtételét leszámítva – sajnos nem tudta vállalni a próbát. Előzetesen úgy egyeztünk meg, hogy felváltva rójuk majd a köröket, végül csak egymagam tekertem. De ő végig ott volt mellettem, és ellátott jótanácsokkal. Versenytárs helyett az edzőmmé vált. Kik voltak a további résztvevők? A versenykiírás szerint egyéniben és csoportokban is indulhattak a jelentkezők. De nem úgy kell elképzelni, hogy az egyéni indulók felültek a biciklire csütörtök délben, és csak másnap tizenkét órakor szálltak le róla. Ezt senki nem bírná. Közben természetesen lehetett szünetet tartani, kinekkinek szükséglete szerint. Így, akik párban, négyes, hatos vagy nyolcas váltókban indultak, mind megpihenhettek közben. Tulajdonképpen nem is

Interjú

nevezném versenynek ezt, inkább erőpróbának, amelyen profik és amatőrök feszegették saját teljesítőképességük határait. Férfiak, nők egyaránt neveztek, a legfiatalabb induló egy nagyjából 17 éves srác lehetett, a legidősebb pedig 60 éves. Összesen 284-en indultunk, Szlovákiából, Magyarországról és Csehországból voltak a résztvevők. Hogy zajlott felkészülés? Mivel korábban csak hobbiszinten bicikliztem, ezért rá kellett gyúrnom a kondimra. Volt rá nagyjából negyed évem, ezért elkezdtem gyűjtögetni a kilométereket. Munka után hetente háromszor „pattantam nyeregbe“. Kezdetben 40, később 50-60 kilométeres távokat teljesítettem. Hegyétei vagyok, a környékbeli falvakat tűztem ki célul az edzéstáv megtételéhez. Mivel nem tudtam előre, milyen lesz az idő a versenynapon, ezért a felkészülés alatt sem válogattam, ha esett, ha fújt, mentem. Egy mountain bike-kal vágtam neki a túráknak, mivel azt nehezebb tekerni, de „félidőben“ aztán megvettem a versenybiciklit, hiszen a hegyikerékpárt nem ilyen pályára találták ki. A leghosszabb táv, amit a felkészülés alatt megtettem, egy 145 kilométeres kör volt, otthonról Bősön keresztül Pozsonyba, majd vissza, a verseny előtti főpróbán pedig egy 93 kilométeres szakaszt sikerült teljesíteni.

Részemről már ez is megsüvegelendő teljesítmény, de ha jól sejtem, a 24 óra alatt ennél sokkal hosszabb távot kellett letekerned. Mi volt a kitűzött cél? Mivel előzetesen nem számoltunk azzal, hogy András kiesik mellőlem, ezért elsősorban fejben kellett rákészülnöm arra, hogy egyedül fogok tekerni. Így sem adtam fel a magam elé kitűzött célt: mindenképp el akartam érni a 300 kilométert 24 óra alatt, és ezt sikerült is teljesítenem. Sőt, két kilométerrel még túl is szárnyaltam a tervet. Hogy osztottad be az erődet? A verseny csütörtökön pontban délben rajtolt. Nagyon szeles időben vágtunk neki a tekerésnek, ami a pálya bizonyos szakaszán segített, bizonyos szakaszán pedig épp ellenkezőleg, az arcunkba fújt. Alkalmazkodni kellett ezekhez a viszonyokhoz, és fejben is rá kellett hangolódnom arra, hogy még 6, 12, 18, sőt 22 óra múlva is itt fogok pedálozni. Az aszfalt minősége viszont kifogástalan volt, nagyon nagy élmény ilyen versenypályán tekerni. A tervem az volt, hogy hét kört teszek meg egy szakaszban, ami 41,3 kilométer, mivel a pályán megtett egy kör hossza 5,9 kilométer. Utána nagyjából másfél órás pihenőt terveztem. Ekkor váltott volna András. A huszonnégy óra alatt mindössze két órát sikerült aludnom. 47

Sport Nem tűnt unalmasnak róni ugyanazokat a köröket körbe és körbe? Mikor jött el a holtpont? Próbálkoztam nem unalmassá tenni a tekerést, ezért nem sokkal az indulás után bedugtam a fülembe az mp3-ast, de két kör után ki is vettem, mert elvonta a figyelmemet az erőbeosztásról. Megpróbáltam minél jobban koncentrálni; hogyan nyomjam emelkedőn, hogyan tekerjek, ha lejt a pálya. Arra is oda kellett figyelnem, hogy ne hajtsak esztelenül, mert akkor nem bírtam volna a leintésig. Közben azért egy-egy zeneszám dallama eszembe jutott, ezeket dúdolgattam magamban. A holtpontot úgy hajnali kettő, három óra környékén éreztem. Ekkor nagyon lehűlt a levegő, körülbelül 10 fokos lehetett a hőmérséklet. Ruhát is kellett váltanom, a rövidnadrágot és rövidujjút hosszúujjúra és kabátra cseréltem, a fejemre is kötöttem egy kendőt. Talán ezek az órák voltak a legnehezebbek, mert míg a levegő hűvös volt, a kabát alatt melegem volt, izzadtam és nem tudott szellőzni a testem. És akkor már mutatkoztak rajtam a fáradtság jelei, pedig még hátra volt kilenc, tíz óra. Mi segített át a nehezén? Az akaraterőm. Az elhatározás, hogy nem adom fel. Meg aztán az is könnyített rajtam némileg, hogy másnap ismét jó idő volt, s ahogy hajnalban jött fel a nap, és melegedett az idő, ismét feltöltődtem. Természetesen az is nagy erőt adott, hogy a barátnőm és a szüleim is ott voltak velem egészen estig, nem sokkal éjfél után pedig a sógorom jött ki utánam, és látott el hasznos tanácsokkal. Köszönöm nekik a támogatást!

Mit éreztél, amikor leintették a versenyt? Hatalmas megkönnyebbülést, és nagyon örültem, hogy sikerült teljesítenem a magam elé kitűzött 300 kilométert. Emellett persze izomfájdalmat is, hiszen korábban még sohasem tekertem le ekkora távot ennyi idő alatt. Nemrég ért véget az egész, és még most is úgy ég a testem, mint egy kazán. S hadd ne mondjam, melyik testrészem sajog most a legjobban. De minden nehézségtől eltekintve azt mondom, megérte. A végén dobogóra állhattunk, oklevelet, serleget is kaptunk, sőt további díjakkal is megjutalmaztak bennünket a szervezők. Szóval igazi győztesnek érezhettük magunkat, és ez nagyszerű érzés, mert elsősorban magunknak bizonyítottuk, hogy képesek vagyunk elérni a kitűzött célt. Mikor ülsz legközelebb biciklire? Legalább két hétig biztosan nem. Ennyi pihenőt megérdemel az alfelem. De a viccet félretéve, amatőr szinten folytatni szeretném a kerékpározást, és ha jövőre is megrendezik, biztos, hogy ismét benevezek, s akkor szeretném egy ötvenessel túlszárnyalni önmagam. Addig folytatom úgy, ahogy eddig is csináltam; faluról falura. Bár profi kerékpárklub ha jól tudom, nem működik a közvetlen közelünkben, én mégis buzdítok mindenkit, hogy aki csak teheti, pattanjon biciklire, hiszen ez egy kellemes kikapcsolódást ígérő sport, és még csak sokba sem kerül. Örülnék, ha a mostanihoz hasonló versenyek és erőpróbák száma megszaporodna a környékünkön, és egyre többen gyarapítanák a bringások számát, mert tekerni jó!

Sport

Focivébé ufóveszéllyel – tuti egyes? Kiss Balázs írása Fotók: Internet

Azt mondták, őrült vagyok, hogy ilyenre pazarlom a szabadságom. Értik, p.a.z.a.r.l.o.m? Hogy az alatt a két hét alatt, amit azért vettem ki, hogy minden csoportmeccset végignézhessek (köszönet a segítségért a brazil, a kenyai, ill. a szumátrai kávéültetvényeken, valamint a Segafredo és a Lavazza cégben dolgozóknak), miért nem megyek inkább kirándulni, netán fesztiválokra – van belőlük tucatszám –, vagy festem át otthon a kiskertajtót, rakom üvegbe a baracot. Mert szerintük meccsnézésre elherdálni a drága szabadnapokat botorság. Egyébként is, kérdezett benneteket valaki? Dilettánsok! Valamelyik korábbi focivébé előtt olvastam egy jegyzetet az Új Szóban, melynek szerzője a tornáig hátralévő napokat számolva ecsetelte, mennyire várja, hogy ismét útjára induljon a labda. Írta, 50

hogy az utcán járva, ha véletlenül belerúgott egy kavicsba, nem volt rest utánamenni, és addig rugdosni tovább maga előtt, míg egy általa focikapunak kinevezett helyre be nem rúgta. Olyankor ő volt a csatár, aki a vébédöntő utolsó pillanatában győztes gólt akaszt az ellenfél hálójába. Képzeletében zengtek a fanfárok, zokogó férfiak és síró anyák ezrei borultak térdre hálát adva a Teremtőnek, szülőfalujában pedig napjában ötször szólaltatták meg a harangokat, amiért ő, a nemzet hőse ekkora dicsőséget hozott az országnak: megnyerte a világbajnokságot! Azóta, ha kavicsba rúgok az utcán, mindig ezek a sorok jutnak eszembe. Várni a mundiált, hetekkel előtte tervezni, mikor, melyik meccset hol, kivel fogom nézni, latolgatni az esélyeket, figyelni az összeállításokat, olvasni a kapitányok nyilatkozatait. S mindez most újra megadatott, sőt, mire e sorok az olvasó kezébe jutnak, már véget is ért a világbajnokság. Újabb négy év következik, ami alatt mi, egyszerű focidrukkerek kapunak vélt bokoraljakba tovább rugdoshatjuk az úton heverő elanyátlanodott kődarabokat. A brazil világbajnokság meccseit nézve igazán nem lehetett okunk panaszra. Bár lapzártánkkor

Sport még csak a nyolcaddöntő mérkőzésein vagyunk túl, az már most elmondható, minden idők legizgalmasabb összecsapásait hozó vébé volt az idei. Az első pozitív tapasztalat az volt, hogy a négy éve Dél-Afrikában megismert iszonyatos hangú vuvuzela nem jelent meg a brazil lelátókon. Szerencsére nem a dél-amerikai futballkultúra része, a kínai fröccsöntő vállalatoknak itt nem terem babér. Emlékét megőriztük, hangját elfelejtjük. Ha valakik, akkor a brazilok e „hangszer“ nélkül is igazán fergeteges hangulatot tudnak varázsolni a stadionokban. Lehet ugyan, hogy nem volt minden meccs teltházas, de egy biztos: a mérkőzések legtöbbjén se a lelátón helyet foglalók, se pedig mi, a meccseket a fotelunk kényelméből követők nem unatkoztunk. Kevés itt a hely arra, hogy egy összefogó elemzést jelentessünk meg a vébéről, ezért most csak azokat a lényeges pillanatokat domborítjuk ki röviden, szinte csak címszavakban, amelyek miatt biztos emlékezetes marad ez a torna. A vébé első és talán legnagyobb meglepetése egyértelműen a spanyolok levitézlése volt. A tiki-takának végérvényesen befellegzett, csillagának leáldozott, haláltusája Salvadorban kezdődött (Xabi Alonsót és Sergio Ramost még most is Robben és Van Persie riogatja álmában), a végső kegyelemdöfést azonban Rio de Janeiróban kapta meg a chileiektől. Temetéséről a napokban intézkednek. A spanyolokhoz hasonlóan a nagy európai futballnemzetek közül az olaszok, az angolok és a portugálok is csak egy valamit értek el Brazíliában. A hazafelé tartó repülőgépet.

a jónépet a fogadóirodák. A Nikében például a megtett összeg 7000, azaz hétezerszeresét fizetik ki azoknak, akik arra fogadtak, hogy a döntőben leszállnak az ufók a Maracana gyepére. Kell ennél több? Lelki szemeim előtt látom, ahogy Pataky Attila háta mögött felsorakozott kisnyugdíjasok kígyózó sorban állnak az iroda előtt, hogy megtegyék tétjeiket. S hogy a mémtengeren kívül mi volt még igazán emlékezetes ezen a vébén, amiről biztos, hogy évek múlva is beszélünk majd? Kamu tizenegyest befújó bíró a brazil-horváton, képregényhős Miguel Herrera a mexikói kispadon, James Rodríguez csodagólja Uruguay ellen, 38 lövés a belgáktól az amerikai Tim Howard kapujára, öt hosszabbítás a nyolcaddöntőben, folytathatnánk a sort hosszasan. És még vannak, akik azt mondják, pazarlás emiatt az őrület miatt kivenni a szabadságot. E helyről kívánom nekik, hogy harapja meg őket Luis Suárez!

Bezzeg Costa Rica! Igencsak árnyékra vetődtek azok, akik a papírformára hagyatkozva azt mondták, utolsóként esnek ki a csoportból. 2014 és Brazília örökre bevonul a latin-amerikai csapat futballtörténelmébe. A fogadóirodák előzetesen 2500-szoros pénzt ígértek a kis ország végső győzelmére. Valószínű, hogy négy év múlva óvatosabban kalkulálnak majd. S ha már a fogadásoknál tartunk. Érdemes volt körülnézni, a klasszikus eredménytippek mellett milyen érdekességekkel igyekeztek bolondítani 51

Sport

Élőben Brazíliából! Kálmán Norbi interjúja Fotók: Pásztor László

Legyenek körültekintőek ott tartózkodásukkor, ne tanúsítsanak ellenállást, ha netán kirabolják önöket, ne sétáljanak a sötét tengerparton, ne vezessenek egyedül autót, ne nyissák ki szállodai szobájuk ajtaját, hacsak nem tudják, ki kopog rajta, és még hosszan lehetne sorolni a védelmi és biztonsági útmutatókban foglaltakat, amellyel a Brazíliába utazókat figyelmeztetik. Ott zajlik a 20. labdarúgó világbajnokság, ahol a társadalmi elégedetlenségek nyomán bármikor robbanhat a feszültség.

Ez a felvezető bármilyen sajtóorgánum Brazíliáról szóló cikkének nyitója lehetne, ilyen jellegű híreket kapunk ugyanis az írott és az elektronikus médiából. De valóban egy apokalipszis utáni terepre utazik az, aki a helyszínen akarja végig izgulni a világbajnokság néhány meccsét? Tényleg úgy érezheti magát az ember Brazília nagyvárosaiban, mintha láthatatlan vadállatok vennék körül, amelyek bármikor rátörhetnek? Tény, hogy hírhedt a brazil közbiztonság. Tény, hogy a futball-vb miatt csak még jobban nőtt a helyiek elégedetlensége, mikor kiderült, hogy sokkal több pénzt kell az infrastruktúra fejlesztésére fordítani, mint eredetileg tervezték. A világbajnoksággal kapcsolatos kiadásokat nagyjából 11 milliárd dollárra becsülik, s bármennyire is focilabda pattog a brazilok szíve helyén, a legtöbben azt mondják, hogy inkább az egészségügyre, vagy oktatásra kellett volna fordítani a rengeteg pénzt. A brazil elnök erre reagálva azt mondta, az 52

Interjú

elmúlt 4 évben több mint 200-szor annyit költöttek közügyekre, mint stadionépítésre. Tények, figyelmeztetések és szabályok után lássuk, hogy néz ki valójában Brazília, közelebbről Sao Paulo, még közelebbről a futballstadionok körüli élet. Pásztor László, futballrajongó, civilben a Magánorvosok Társulásának elnöke, személyesen is részt vett a világbajnokság nyitómérkőzésén és látta azt, amiről a legtöbben csak olvasunk, bár úgy véli, arról nem igazán írnak, amit ő látott. Brazíliáról a vb előtt sem lehetett sok jót hallani, rablások, erőszak, nyomortelepek, ahova a rendőrök is félnek bemenni. Mindezek tudatában hogyan készült az útra? Indulás előtt próbáltam tájékozódni az ottani helyzetről, megnéztem három weboldalt. A szlovák és a magyar nagykövetség, valamint a FIFA oldalát. A szlovák weboldalon egy elég tárgyilagos figyelmeztetés van, a magyaron azonban inkább egy ijesztgetős. Őszintén szólva bennem volt a félsz, váltottam egydollárosokat, hogyha kirabolnak, akkor ellenállás nélkül odaadjam őket, vittem több pénztárcát, a pesti repülőtéren vettem egy olcsó órát, ha kell, azt is gond nélkül vihessék. Próbáltam tehát úgy készülni az ottlétemre, ahogy azt ajánlotta a sajtó, vagy épp egy-két nagykövetségi figyelmeztetés. Azonban

ott tudatosult bennem, hogy minden rémhír, és intelem, ami eljutott hozzánk a sajtón keresztül, az a média általi szokásos felfújás, bulváros ábrázolás volt. Végül is az egész ijesztgetős leírásból szinte semmit sem tapasztaltam. A FIFA honlapján is megjelent, hogy a stadionhoz való eljutás és a bejutás is időigényes a gyenge infrastruktúra miatt. Ön mit tapasztalt? Ezt a figyelmeztetést én is olvastam, de miután lezajlott a nyitómérkőzés, az volt az érzésem, hogy aki ezeket a sorokat írta, az még életében nem járt Sao Paulóban. Én is most voltam ott először, és kicsit tartottam ezektől a dolgoktól, de háromsávos autópályákat látni a legtöbb helyen, amelyek évek óta készen vannak, és hozzáteszem, hogy a szállodából 15 perc alatt kint voltam a stadionban a meccs lefújása után 40 perccel pedig már ismét a szállodai szobámban voltam. Nagyon jól szervezett beléptetés volt a stadionokba, amelynél főleg önkéntesek segédkeztek. A brazilok nagy része csak portugálul beszél, semmilyen más nyelven nem értenek, de az önkéntesek jól beszéltek angolul is. A közönség is nagyon fegyelmezett, jó kedélyű volt, és egyfajta lassú hömpölygéssel jutottunk be a stadionba. Még arra is ügyeltek a szervezők, hogy a belépőjegyekben a belépéskor ne tegyenek kárt, hogy megmaradjon emléknek. 53

Sport

Milyen a hírhedt brazil közbiztonság? Odautazásom előtt megfogadtam, hogy a szállodámból ki se lépek, de az első 5-10 perc után már látszódott, hogy ez a félelmem is csak egy félretájékoztatásból ered. Persze, ha az ember bajt keres, akkor bajt talál, de aki például a riói központi negyedekben, a Copacabana, a Botafogo vagy a Lagua környékén jár, az olyan, mintha Pozsony vagy Budapest utcáin sétálna. Jól öltözött, kedves emberek élik mindennapi életüket, munkába mennek, vagy épp más hétköznapi dolgaikat intézik. Egy szervezett utazáson vettem rész, ahol saját sofőrünk és idegenvezetőnk volt, ami lehet, hogy szintén hozzájárult ahhoz, hogy az egész ottlétemet teljes biztonságban töltöttem el, és nagyon kellemes emlékekkel tértem haza. Mit lehet látni a nyomortelepekből, a bádogvárosokból? Rio környékén már nincsenek meg ezek a klas�szikus favellák, már átalakulóban vannak. Az ottaniak azt mondják, hogy már egészen máshogy néznek ki, mint mondjuk 3-4 évvel ezelőtt. Ebből is látszik, hogy Brazília milyen erőfeszítéseket 54

tett a vb rendezési jogának elnyerése óta. Ezeken a nyomortelepeken általában a drog és a bűnözők diktálták a törvényt, és az állami szabályok nem igazán érvényesültek. A rendőrség azonban hatalmas harcokat vívott a favellákban, és komoly tisztogatásba kezdtek. Idegenvezetőnk – aki magyarul is beszélő brazilként vitte csoportunkat – „nagyon érdekes közösségnek” nevezte a bádogvárosokat. Nagyon sok, komoly pozícióban dolgozó, például banktisztviselő, vagy tanár ember él ezekben a favellákban, és nem is akar elköltözni onnan, mert jól érzik magukat ezekben a közösségekben. Ezek a telepek ma már inkább téglaházak sorának képét öltik magukra, legalább is Rióban, és nem meglepő, ha egy jól öltözött, öltönyös úr jön ki onnan. De még mindig más szintű a közbiztonság a favellák környékén, mint a nagyobb városnegyedekben. Aki bajt keresne, ott még biztosan találna. Kik vigyázzák a rendet? Igaz, hogy katonák és rendőrök serege őrzi az odalátogatók biztonságát? Az egyik kinn élő barátom úgy fogalmazott, hogy ő még életében nem látott ennyi katonát. Nem csoda, hiszen a mérkőzéseket lebonyolító 12 városban 157 ezer katona és rendőr teljesít szolgálatot, amit állítólag a FIFA kérvényezett. De valójában ezek a rendfenntartók csak ott állnak az útszélen bekapcsolt fényjelzőkkel, semmi egyebet nem tesznek, pusztán jelen vannak. Egyetlen páncélozott járművet láttam csupán a Sao Paulo-i stadionnál, de ott is csak álldogáltak a rendőrök, mert a legkisebb agresszív megnyilvánulásnak sem volt nyoma sehol. A tömegközlekedés rendszere is rendben zajlik, az ottani szakszervezet is felhagyott a sztrájkkal a világbajnokság idejére. Kérdeztem a taxisofőrt a tüntetésekről, amelyet a sajtó mindig

Interjú bemutat, ha a futball-vb-ről tudósítanak. A sofőr nem beszélt túl jól angolul, de azt mondta elvisz arra, ahol éppen zajlik egy. Bevitt egy kis utcába ahol egy körülbelül 200 fős megmozdulás zajlott, tele rendőrökkel. Na most, ha valaki ezt kamerázza, akkor az az érzése lehet az embernek, hogy az egész város dühöng, de egyébként Sao Paulóban, egy 20 milliós nagyvárosban, ilyen tüntetésből egyáltalán semmit nem érzékelni, ráadásul sehol máshol nem láttam tüntetést. Így lehet teljesen más képet kapni az ottani helyzetről ahhoz képest, mint ami valójában történik. Még most is azt látni, hogy a mérkőzések rendben zajlanak, nagyobb megmozdulásokról, kirobbanó elégedetlenségekről nem érkeznek hírek. Úgy vélem, ez egyrészt amiatt van, mert valóban sok a rendfenntartó, és már a puszta jelenlétükkel is segítik a közbiztonságot, másrészről pedig a brazilok számára valóban többet jelent a futball, mint ahogy azt más népek élik meg. Szerintem, ők ezen időszak alatt átszellemülnek és csak a focinak élnek, az élet más dolgainak nem szentelnek figyelmet ilyenkor. Európaiként hogyan látta a futball-vb latin megnyitóját és a házigazdákat a nyitómec�csen? A nyitó ceremónia színpompás volt, a brazil történelem egyes mozzanatait örökítették meg - leg-

alábbis a taxisofőröm szerint. Aki viszont nem ismeri a brazil történelmet - és Európában ugyan ki ismeri - annak tartalmilag nem sokat mondhatott, de látványos és szép volt. Remek volt a két szurkolótábor bevezető hangpárbaja, amiből nagy meglepetésre a horvátok jöttek ki jobban, legalábbis az elején. Azonban attól a perctől kezdve, amint megjelentek a brazil játékosok bemelegíteni, már nem volt kétség, kik a hazaiak, és kik vannak többen. Mérkőzés közben lehetetlen volt ülve maradni, ugyanis ahogy a brazilokhoz került a labda, mindenki felpattant a helyéről és óriási hangorkán keletkezett. A szomszédom egy ecuadori szurkoló volt, óriási ecuadori zászlóval, amivel esetenként engem is teljesen beterített. A legkisebb esélyem is eltűnt ezzel, hogy lásson valaki, ha esetleg bevágnak a nagy képernyőre. Én mindenképpen a braziloknak szurkolok, amíg versenyben lesznek, titkos esélyeseim viszont így az elején a franciák.

Havi-baj

Csajok vs. foci-vb Këri írása

A brazíliai világbajnokság alatt futball-lázban ég(ett) mindenki. A csajokat jellemzően kevésbé köti le a csapatok versengése, sokan már a foci szó hallatán levegőért kapkodnak. A fiúkat, férfiakat persze elragadja a hév ilyenkor, mert jó alkalom nyílik a közös meccsnézésekre a haverokkal, összeül a társaság és pár sör kíséretében buzdítják a kedvenceket. Ami a gond ezzel, hogy a nők néha indokolatlanul kiakadnak azon, ha a párjuk focirajongó, és ilyentájt esetleg másokkal, máshogyan tervezi tölteni az estéket. Vagy adott egy másik opció: kimennek együtt valahová, hogy a pasi a barátokkal találkozhasson, viszont a nő egész este fanyalog, mobilozik, durcázik. Ez senkinek se jó. A nő feszült, mert meg kellett alkudnia és utálja a helyzetet, a fickó meg azért, mert bár remekül szórakozik a haverokkal, látja, hogy a háttérben a kedves egyáltalán nem szórakozik jól, amellett ötpercenként az óráját figyeli. Pedig lehetnénk kicsit elnézőbbek, nem? Véleményem szerint mindenkinek megvan a maga heppje, és ha párunknál ez épp a foci, miért ne tegyünk a kedvére? Nemcsak feltétlenül csak vb idején, de akár máskor is lehet közös meccsnézős estet szervezni a barátokkal

– míg a fiúk a képernyőre zoomolnak, addig a lányok készíthetnek valami harapnivalót, kis pletykálással egybekötve. Ez nem megalázkodás, nem csicskázás a hímeknek, hanem ügyes manőver egy, a társadalom által mesterségesen generált, de mégis sok nőt nyomasztó probléma kikerülése érdekében. Mindenki jól érzi magát egy ilyen helyzetben: a férfiak örülnek, mert kényelmes körülmények közt nézték végig a meccset, a nők is örülnek, mert bár a foci rém unalmas, találkozni tudtak a csajokkal, és a srácok sem csatangoltak „kitudjakikkel”. De persze be is lehet hódolni a fociláznak. Szerencsésebb a helyzet, ha a fociőrült fickó mellé egy legalább ilyen lelkes nő jut, így nem keletkezhet feszültség abból kifolyólag, hogy mi legyen az esti program. Lehet, soha nem néztél végig egyetlen meccset sem, mert magadban eldöntötted, hogy a foci egy hülyeség és férfiaknak való. De mi lenne, ha megnéznél egyet? Nagy népszerűségnek örvend a sportfogadás, sokan direkt ilyenkor tippelnek, hátha a vak szerencse épp most hullatja ölükbe az áhított nyereményt. Hozzájuk hasonlóan jómagam is kipróbáltam a dolgot, egyelőre nem tudni, milyen eredménnyel. Az a javaslatom, hogy ha végképp kiakaszt a focitéma - legyen szó világbajnokságról vagy más bajnokságokról, Bajnokok Ligájáról, szervezz magadnak különálló programot a barátnőkkel, és ne hívd fel percenként a pasidat, hogy vége van-e már a mérkőzésnek. Ilyen viselkedéssel hozzá lehet járulni ahhoz, hogy idegesítőnek hass a másik szemében, és konfliktusokat robbants ki a semmiből. A varázsszó: Tolerancia.

Zaplatíte len polovicu!

-50%

K chladničke Whirlpool druhý produkt so zľavou

Bližšie informácie o akcii nájdete v predajni.

Akcia platí do 31. augusta 2014 57

Design

5 tipp a shabby chic jegyében Pápay Anami rovata

Az elbűvölő és romantikus

shabby chic

stíluson nem fog az idő, és szinte bármely lakásban alkalmazható. Rachel Ashwell, angol dizájnernek köszönhetően már a ’80-as években teret hódított ez az irányzat és ma már nálunk is több helyen feltűnik. Csallóközi úttörőként a dunaszerdahelyi Villa Rosa bájos enteriőrjét említeném, amit bárki megtekinthet, ha részletesebben érdekli a shabby chic. Addig is íme 5 tipp a stílus jegyében.

PASZTELL SZÍNEK A shabby chic palettája a természet világából merít ihletet, és a világosabb, üdébb színeket kedveli. Kerüljük az erőteljes, vakító fehéret is, inkább a tört fehér változatokat válasszuk.

KIEGÉSZÍTŐK

Sok-sok antik keretes tükör, porcelán- és személyes tárgyak díszként való használata, fényképek a falon, és minden helyiségben polcok, könyvek vagy toalettasztalok.

Design

MINTÁS FELÜLETEK

A virágos kelmék alapvető jellegzetességek, de nem feltétlenül társítandók a bútorszövetek és függönyök mintáinak keverékével. Jellemzőek még a virágos tapéták, illetve a „nyomott mintás” falak.Jellemzőek még a virágos tapéták, illetve a „nyomott mintás” falak.

RUSZTIKUS ELEMEK

Robusztus, fából készült bútorok egy kis vidékies hangulattal. Ne aggódjunk, ha az asztal, szekrény kissé megkopott az élek mentén – ettől válik valóban sikkessé. A fa mellett egy másik fontos ismertetőjegy a kovácsoltvas, mely tökéletes keretet biztosít bármely bútornak.

SZABADON ÁLLÓ ELEMEK

A beépített tartóelemek használata mellőzendő, ha shabby chic-ről van szó. Ez a stílus alapvetően szerelt és szabadon álló egységek kombinációja, mintha eredetileg nem így tervezték, hanem idővel alakították volna ilyenné.

További inspirációkért látogasd meg a blogomat: www.anamiblog.com, illetve a Facebookon is megtalálsz (Anami blog). 59

Szépségsarok

Ecsetekkel a tökéletes sminkért! Varga Lívia rovata Bizonyára már Ti is láttatok profi sminkeseket, akik ecsetek segítségével dolgoznak. Egy igazi sminkes számára elengedhetetlenek a jó minőségű ecsetek, ugyanis minden egyes folyamathoz más és más ecsetre van szükség. Minél profibb eszközökkel dolgoznak, annál tökéletesebb a végeredmény.

A legprecízebben a természetes szőrből készült ecsetekkel lehet dolgozni. Természetesen otthoni használatra nem kell a legnagyobb ecsetkészleteket beszereznünk. Az igazán tökéletes smink elkészítéséhez a következő ecsetek beszerzését javasolnám: ALAPOZÓ ECSET Az egyik legfontosabb darabja készletünknek. Segítségével egyenletesen tudjuk felvinni az alapozót, tökéletes hatást érhetünk el vele. Ezt az ecsetfajtát sokan a kezükkel helyettesítik, de higgyétek el, így közel sem olyan természetes a végeredmény. Az alapozó ecsetet nyugodtan választhatjuk szintetikus szőrből, mivel a krémes állagú termékekre ezek a legmegfelelőbbek. ÁRNYÉKOLÓ ECSET Különböző formájú és méretű ecsetek közül válogathatunk. Azt javasolnám, hogy inkább ovális alakú, tömöttebb ecsetre voksoljunk. Segítségével könnyebben, precízebben tudjuk felvinni a kívánt szemfestéket. SATÍROZÓ ECSET Ezeknél az ecsetfajtáknál is különböző méretekkel találkozhatunk. Figyelembe kell vennünk szemünk nagyságát, illetve hogy melyik fajtával tudunk könnyen dolgozni. A satírozó ecsettel tudjuk természetesebbé varázsolni sminkünket, a füstös szemekhez elengedhetetlen.

Bővebb információkért ne habozzatok rám keresni elérhetőségeimen. Addig is pedig további jó sminkelést! 60

SZEMÖLDÖK-ECSET A természetes hatású szemöldökformát por állagú festékkel tudjuk elérni, és ehhez a folyamathoz mindenképp be kell szereznünk egy ilyen ecsetet. PIROSÍTÓ ECSET Ezek az ecsetek általában kerek fejűek, de ferde végűekkel is találkozhatunk. PÚDER-ECSET A leghatékonyabb erre a célra a nagyfejű ecset. Ennél az ecsetnél is fontos, hogy természetes szálakból álljon, mivel a szintetikus változatok nem jók a por állagú festékek felviteléhez. Szintetikus ecseteket csak alapozáshoz válas�szunk! Úgy gondolom, a felsorolt hat ecset segítségével el tudjátok készíteni saját sminketeket. Ezekre az ecsetekre érdemes áldozni, mert igenis fontos a minőségük. Természetesen, ha megfelelően bánunk velük, tisztítjuk, akkor nagyon sokáig tudjuk őket használni. Jó sminkelést!

Elérhetőségeim: Tel.: 0918 497 200 Facebook: facebook.com/livsvisage

Július lánya

Vajas Annamária Kérdez: Szilvási Tibi Fotók: Šenkár Márió

Születési idő: 1992. 01. 31. Csillagjegy: vízöntő Foglalkozás: egyetemi hallgató Hobbi: tenisz Csömöröd van már a foci-vbtől? Igazából nem követem nyomon a vb-t, annyira nem érdekel a foci... :-) Mi az, amit ebben a hajcihőben szerinted mégiscsak lehet szeretni? Szerintem megható, mikor szurkolók százezrei egy emberként örülnek, ha gólt lő a kedvenc csapatuk. :-) Létezik olyan, hogy cuki focista? Haha :-) Mindenképp! Említs egy szórakozási lehetőséget, ami nem mindennapi, de roppant módon feldob! Imádok régi fényképeket nézegetni a nagyszüleimről, olyankor kevésbé hiányoznak. Bűnözés az egészség ellen, de még Te sem tudsz ellenállni – mi az? Kávé! Imádom minden mennyiségben, különböző ízesítéssel. Bár tudom, hogy nem tesz jót a mértéktelen kávéfogyasztás, de képtelen vagyok lemondani róla. 62

Ha most körbenézel, hány könyvet látsz magad körül? Közülük melyiket olvastad, és melyik volt igazán érdekes? Legújabb kedvencem van mellettem épp az asztalon, aminek a felénél tartok - Vujity Tvrtko: A királynő beszéde. Nekem azért tetszik, mert megmutatja, hogy akarattal a legkilátástalanabb helyzetekből is van kiút.

Mi az, ami elsőre bevillan, ha azt mondom, „impresszív”? Jelentős hatást, benyomást keltő. Ha egy fehér vásznon két színt használhatnál, mely kettő volna az és miért? Piros és narancssárga. Szeretem az erős, impulzív színeket, feldobnak. :-)

Májuslánya Július lánya Manapság kezdenek menők lenni a sorozatok. Szerinted is? Igen, de azért nálam még mindig a filmek vannak az első helyen. Pl. Szerelmünk lapjai. A kocsidról / kocsitokról kiderülne, hogy Transformer. Meglepne? Meg! :-) Kinek ajánlanád, hogy rendezzen filmet a

mindennapjaidról? Akinek erős az idegzete. :-) Mit tennél, ha Darth Vader a Halálcsillaggal közelítene a Föld felé? Innék valamit! :-) Szerinted van az a pont, amikor már fel kéne nőni, és el kéne dobni a buborékfújót és a PEZ-adagolót? :-) Nem szabad, hogy legyen.

Minél tovább meg tudjuk őrizni gyermeki lelkesedésünket, annál boldogabb lesz az életünk. Neked mi volt kislánykorod legkedvesebb játéka? Barbie-k! Minden mennyiségben! Említs valamit, ami mások szerint maradi, de szerinted nem? Sokan maradinak tartják, de szerintem az egyik legszebb gesztus, amikor valaki meglep egy csokorral a kedvenc virágodból, csak úgy, mindenféle különleges alkalom nélkül. :-) Jobb, mint a Facebook – mi az? Koktélozni a barátnőkkel. :-) Hogyan vidítanál fel egy síró bohócot? Sehogy, félek tőlük! :-) Lennél gyakornok Bill Clinton mellett? :-) Nem szeretem a politikusokat! :-) Mitől kell tartanunk leginkább az idei nyáron? Szúnyogoktól! :-) Van kedvenc mulatós dalod? :-) Olyan, amit bevallanék, nincs! :-) Kinek hagynád, hogy szerenádozzon az erkélyed alatt? Ryan Gosling jöhet és maradhat is! :-) Szerinted ki vagy mi az ember legjobb barátja? Nekem az anyukám! :-)

er_Flyer (150x195 mm H/W) 12/4/13 5:50 PM Page 4

www.facebook.com/yellowpoppy.sk

Sok szeretettel várjuk virágszalonunkba

Varga Anita – yellow poppy, Kondé püspök utca 6403/7 (a Norbi Update mellett), Dunaszerdahely mobil: +421 908 802 298

Viccek

Kuncogó Két skót a kiránduláson szakadékba zuhan. Nagy hó van, ezért szerencsésen, szinte karcolás nélkül megmenekülnek. Pár óra múlva mentőexpedíció érkezik a felettük lévő hegycsúcsra, ahonnét lezuhantak. A vezető lekiált nekik: - Halló, halló, itt a vöröskereszt! A két skót egyszerre válaszol: - Köszönjük, már adtunk!

Két rendőr beszélget. - Képzeld, a feleségem olyan katonás asszony, hogy ha szeretkezni akarok, vigyázba kell állnom előtte. - Igen? Nekem meg sorba.

Mit énekel a HIV-vírus? - Öt tojásból egyben, biztos ott vagyok!

Miért nem játszik a tűzoltózenekar betonon? Mert nincs olyan hangszer.

Miért marad fenn a vízen az etióp? Mert szálka ment a körme alá.

Három jó barát halála után felkerül a Mennybe. A kapuban Szent Péter várja őket, és a lelkükre köti, hogy nagyon vigyázzanak, mert a Menny tele van kacsákkal, rá ne lépjenek egyre sem. Nagyon elcsodálkoznak, de amikor megnyílik a mennyek kapuja, valóban rengeteg kacsa van odabent. Első nap az első rá is lép egy kacsára, fogják, összekötik egy borzasztó öreg, csúnya nővel és ledobják a Földre mondván, hogy mostantól vele kell éljen. A második is, bármennyire vigyáz, két nap múlva ugyancsak így jár, őt is összekötik egy még csúnyább nővel és őt is ledobják. A harmadik nagyon óvatos, eltelik egy hét, egy hónap, egy év. Egyik nap hoznak egy csodálatos hölgyet, szép, csinos, hozzákötik és se szó, se beszéd ledobják a Földre. Zuhanás közben már nagyon kíváncsi és megkérdezi - Mondd drágám, mivel érdemeltem ki, hogy egy ilyen szép hölgyet szántak nekem? Mire a hölgy: - Rólad semmit sem tudok, de én ráléptem egy kacsára.

Hogy öli meg a szőke nő a vakondot? Élve eltemeti. Új postást kap az utca. Félve csönget be az egyik családi ház kertkapuján, mert a kerítésen hatalmas tábla hirdeti: Vigyázat, kutya! A csöngetésre kijön egy idős hölgy, az ölében egy törpe rattlerrel. - Van másik kutyája is? - Nincsen. - Akkor miért ijesztgeti az embereket ezzel a hatalmas táblával? Mire a hölgy: - Hogy rá ne lépjenek... A tanító néni felszólítja Mórickát: - Móricka, mutasd meg a térképen, hogy hol van Amerika! Móricka rámutat. A tanítónéni erre: - Helyes fiam, helyes! A tanárnéni ezután Pistikét kérdezi: - Pistike, ki fedezte fel Amerikát? - Hát Móricka! A székely a városban vendéglőben ebédel. Miután jóllakik, kérdezi a pincért - Tessék mondani, itt kinek ke’ fizetni? - Nekem. - No, há’ ez az első vendéglő, aho’ nem neköm ke’! Miért dobálja át a rendőr a konzervdobozokat a folyó egyik partjáról a másikra? Mert rá van írva: „Túloldalon nyílik”.

Mi lesz ha Aladdin tonicot tölt az olajlámpájába? Dzsinn tonic.

- Valami szúrja a lábamat- sántikál a székely. - Tán egy kavics - mondja a komája. Lehúzza a székely a csizmáját, nézegeti, de nem talál benne semmit. Megszólal a komája: - Biztosan a másikban van!

DUNAUTO DS, Hlavnรก 81/35, Dunajskรก Streda, tel: 031/59 00 111-112, fiat@dunauto.com, www.dunauto.com