Klikkout 10 19 by KLIKK OUT

Szerző: Szilvási Tibor

ELMÉLKEDŐ / EDITORIAL

Ennyi volna csupán az eszed? Akkor ülj le, s egyél egy kekszet!

Nem az a baj, hogy nagy az Isten állatkertje, hanem hogy alacsony a kerítés, nemde? Napjában százszor szász különböző szituációra tudnánk ráhegeszteni a profán és elcsépelt, de frappáns szállóigét. Ennyi hatökör tényleg sose volt, vagy csak nem volt villany a terráriumban? Tudja fene, de ha felmész a netre, ott más nem vár, csak a pernye meg a cefre. Mert füstöl az ész, és erjed az indulat, szeretni senki se kész, elpusztul a gondolat. Ha pusztán bezzegezni akarsz, csak tessék, csak tessék, de annak annyi értelme van, mint a Hold hátulján várni a földfelkeltét. Hisz nincs az a világ, ami jobb lett volna, mint a mai, se az a hely, ahol könnyebb lenne folyton panaszkodni. Ha több zsozsó kell, mész lejmolni külföldre, de ha több értelem? Popper nem kerül a tenyeredbe. Kényelmesen tetteted az okostónit, ki a Facebookon osztogatja a Coelhót meg a csillámpónit. Mutatóujjnyit használsz, mikor ott az egész kezed, cselekedni kéne, de csak eteted a gyűlöleted.

Nincs az az érme, mit hajlandó volnál megforgatni, csak ha egyből kettő lesz belőle, és lesz mit mutogatni! Felebarátodat inkább pereputtyostul elfogatnád, minthogy kíváncsi légy rá és elfogadnád. Kiakadsz az ótvar hejesírástól, de nem vagy képes többre a nyálas, hülye sírástól! Kétezer ismid közül egyre sem vagy büszke, sárga fejjel örülsz nekik, de közben irigyled, szúrja a szemed a tüske. Úgy hiszed, mindenki alád való, mert benned a létra, közben te vagy az alávaló, szennyes cédra. Caps lockkal ordítod, amit akarsz, mert szabad a véleménynyilvánítás, én meg azt mondom, menj a szabadba, mások között árkot ne itt áss! Szemöldököddel is csak öldökölnél, de nem látsz tovább a szöszös köldöködnél. Egyszerűbb vagy, mint a szmajli, amit küldözgetsz, a réteg benned annyi, hogy azzal jobb, ha nem dicsekedsz. Sorba álltál az készért, hogy dolgod már ne legyen semmi. De ha annyi eszed van, hogy a füleden kifér, akkor azt nem kéne osztogatni!

DUNASZERDAHELY

119,-

ÉRSEKÚJVÁR

GÚTA

VÁGSELLYE

SOMORJA

449,499,-

LENOVO K9 DUAL SIM BLUE

JBL BAR 3.1 BLACK

379,90 149,-től

SONY PLAYSTATION 4 SLIM 1 TB KONZOL

+ Fifa 20 játék + 2 db DualShock 4 V2 kontroller 4+ 14 napos PS Plus előfizetés

3.1 csatornás soundbar • összteljesítmény 450 W • vezeték nélküli mélynyomó • Bluetooth • HDMI

XIAOMI AMAZFIT GTR

Az akció 2019.10.31-ig érvényes.

5.7” képernyő • 3 GB RAM • 32 GB ROM • microSD max. 256 GB • 3000 mAh • kamera előlap/hátlap 13/13+5 MPx

Okosóra • 42-47mm tok átmérő • AMOLED kijelző • 12 sport mód támogatása • IP68 vízállóság • GPS navigáció

IMPRESSZUM

ISSN 1339-9810 havi magazin, 9. évfolyam, 10/2019 Regisztrációs szám: EV 4545/12 Lapigazgató: Gocoň Péter Főszerkesztő: Poór Tibor Szerkesztők: Kiss Balázs, Kovács Andrea, Kovács Ákos, Mundi Józsi, Szilvási Tibor Külső munkatársak: Bögi Róbert, Kürthy Judit, Mezei Máté, Poór Marianna, Szigeti Attila, Štefkovič Patasi Ági, Sipos Janka, Ugróczky István Korrektúra: Szilvási Tibor, Undesser Tímea Fotó: Szabó Péter Pál, Ugróczky István

Hirdetés felvétel: Varga Balázs +421 915 249 867 reklam@klikkout.sk klikkout.sk facebook.com/klikkout

Grafika és borítóterv: Gocoň László (trikk.sk) Kiadja: INPORTANTE s.r.o. Nová Osada 805/25 92901, Dunajská Streda IČO: 45 354 928

issuu.com/klikkout instagram.com/klikkout youtube.com/klikkout A lapban megjelent tartalmak szerzői jogvédelem alatt állnak.

A Klikkout magazin éves nyomtatási költségét a BGA Zrt. 500 000 forinttal támogatta 5

OKOS / AUTÓ

Szerző és fotók: Ugróczky István

Terepre hangolva – Kia XCeed A Kia Ceed-et már mindenki ismeri. Egy megbízható, szép jármű. Az azonban eddig titok volt, hogy ennek a modellnek van egy ikertestvére. Vagyis csak most lett, mert az XCeed-et csak pár hete mutatták meg a nagyközönségnek. Tehát adott a Ceed ikertestvére, az XCeed. Bár nagyon hasonlít a két modell, mégis első pillantásra látszik, hogy az XCeed miben akar különbözni a tesótól. Sok kis részlet összessége adja az XCeed egyediségét. Mivel crossover, ezért a hasmagassága 184 cm-re növekedett. De meg-

változott a motorháztető, a hűtőrács, valamit az alváz és a lökhárítók is. Ezek külön-külön apróságnak tűnnek, de az autót szemlélve összeállnak egy egésszé. A Kia hozott anyagból dolgozott, és sikerült megalkotnia egy stílusos, vagány crossover coupét, ami akkor is jó élményeket ígér, ha lekanyarodunk a betonútról.

AUTÃ&#x201C;

SZÓRAKOZTATÓ / INTERJÚ

Szerző: Szilvási Tibor / Fotók: Ugróczky István

A nagyudvarnoki srác, akit Csernus indított útjára, és Presser tett éretté Azon a helyszínen találkoztunk, ahová az általa szervezett rendezvények egy része is köti, a dunaszerdahelyi Csaplár Benedek Városi Művelődési Központban. Noha aránylag egyre kevesebb, hiszen az elmúlt évek során teleszervezte az egész Felvidéket koncertekkel, előadásokkal, helyenként színházzal. Domonkos Palival, az Authentica szervezőiroda alapítójával ültünk le, hogy átrágjuk magunkat az elmúlt, közel tíz éven. Akik ismernek, gyakran találkozhatnak egy „fotósorozatoddal”, „Munka van” címmel, melyeken ugye mindig egy aktuális fellépővel, előadóval szerepelsz közösen. Hány ilyen készült? Nem tudom, nem számolom. Elég sok van, amit szándékosan nem is közlök, mikor például már többször eljött ugyanaz a fellépő. De ez ma már egy szállóigévé vált, amit sokan átvettek itt a Dunaszerdahelyi járásban, sőt, Rúzsa Magdi is posztolt már egy olyan képet, ahol „Munka van”. Egy nagyságrend, hogy mennyi akció van mögötted? Pontos számot nem tudok, de több száz. Te az a típus vagy, aki már ovisként összerakott egy Mikulás-programot? Nem voltam ilyen szervezkedő típus, ebbe belecsöppentem. Olvastam Csernus Imre könyveit, és gondoltam, hogy nagyon jó lenne egy előadását megszervezni Dunaszerdahelyen, aztán megszerveztem. Ennek jövő áprilisban lesz tíz éve. 8

Amikor Quimbyt hallgattam, és volt Teátrum sorozatuk, ráadásul nem voltak még Szlovákiában, mondom, megszervezem. Így alakult ki fokozatosan az egész. Na jó, de sokan olvassák Csernust, sokan mennek el Quimbyre, mégse gondolkodnak úgy, mint te. Elég fiatalon vágtál neki ennek a területnek – találni valamilyen kapcsolódási pontot a korábbi időkkel? 22 évesen kezdtem, 9-10 éve. Nem volt igazából semmi előzménye. Talán annyi, hogy mindig szerettem a középpontba kerülni, vicceskedni, és ha például fociztunk, akkor csapatkapitány voltam, mert tudtam az emberekkel bánni, kommunikálni. Nem tudom megmagyarázni, miért, de 2010 áprilisában volt egy olyan érzésem, hogy a Csernust meg kell szerveznem, és az ő előadása, amelyik az első volt Szlovákiában, a mai napig tartja a rekordot látogatószámban. Az állójegyeket is beleszámítva 677 ember fért be az 500 férőhelyes terembe a dunaszerdahelyi VMK-ban. Tényleg mindenhol ember volt. Csernus Imre első akcióként azért eléggé mély víz, nem? Egy devecseri előadásán vártam meg a doktor urat. Elmondtam, mit szeretnék, megadta a telefonszámát, és később megbeszéltük az időpontot. Csináltam egy Facebook-eseményt, és egy hetire rá nem volt jegy. Szóval ez egy sikertörténet volt. Nem is tudtam, hol és hogyan kell ilyesmit hirdetni, meg mit kell csinálni. Csak feltettem, hogy lesz, és elmentek a jegyek.

Mikor ocsúdtál fel a 677-es közönségből? Az első pofon után. Akkoriban úgy éreztem, hogy ez gyerekjáték lesz – szerveztünk egy BereczkiSzinetár-koncertet, jött a Quimby, majd Müller Péter, mind teltház. Azt hittem, minden rendben, de ezután túlvállaltam magam. A második évemben szerveztem egymás utáni heteken egy Republic-, egy Edda-, és egy Bikini-koncertet a somorjai Pomléba, szabadtérre, és bizony a Bikinin ömlött az eső. Ez pedig körülbelül mínusz 5 ezer eurót jelentett. Ez akkor olyan nagy pofon volt, hogy úgy gondoltam, be is fejezem. De beszéltem az Imrével (Csernus), mivel jóban vagyunk, s ő azt mondta, hogy „ha szereted, akkor csináld”!

Akkoriban milyen gyakorisággal szerveztél? Csak két-három havonta, és fokozatosan jutottam el odáig, hogy most már mondjuk hetente is van néha kettő. Fiatal szervezőként milyen közegbe csöppentél, hogy néztek rád úgymond az „öregek”? Nem fogadtak tárt karokkal, kaptam olyan telefonhívást is, hogy túl kicsi ez a piac, de én egy teljesen más vonalat kezdtem el szervezni az előadásokkal. Meg ezeken kívül is olyat próbáltam, amit a konkurencia nem szervez. Hogyan jellemeznéd az akkori kulturális életet 9

Dunaszerdahelyen vagy a régióban, mi az, amit megláttál benne, mikor nekivágtál? Nem is igazán figyeltem, milyen a kulturális élet, csak azt akartam szervezni, amit én olvasok vagy hallgatok. Olyan előadást, amit én is meghallgatnék, olyan koncertet, amire kíváncsi vagyok. S ugye mikor kezdtem, azért kijelenthetem, hogy még gyerek voltam. Presser Gábor koncertjén, ahol nem volt megfelelő a technika, meg is kaptam a magamét, Pici bá jól leszólt. Mondtam, neki, hogy ne haragudjon, én nem vagyok technikus, erre ő, hogy az oké, de akkor ne csinál10

jam ezt. Igaza volt, és megtanultam a technikai alapokat. A régiót illetően, amelyben szervezel eseményeket, hogyan tágult az olló? Eleinte csak idehaza szerveztünk, de kaptunk olyan üzeneteket, hogy miért nincs ez vagy ez az előadás, koncert Galántán, Rimaszombatban, Szepsin, Kassán vagy Tornalján. Fokozatosan ezekre a helyekre is elvittük a fellépőket, Kassán évente egy rendezvényünk van, de Tornalján is már elég sokat szervezünk. Nyáron

INTERJÚ

nagyon sok a kis fesztivál, falunap, városnap, vásár, és olyankor hívnak már a polgármesterek, hogy besegíthetnénk a fellépőkkel. Érdekesség viszont, hogy a Dunaszerdahelyi járásból kapom a legkevesebb felkérést. Van íratlan szabály arra, hogy milyen gyakran lehet egy előadót ugyanoda elhozni? Úgy gondolom, ha erre tudnám a választ, sokkal egyszerűbb lenne minden, de két év szünetet azért jó hagyni, ha ugyanarról az előadóról, zenekarról van szó. Létezik ezen a területen valamiféle – ha más nem, egy felszínes – együttműködés, programkoordináció a konkurenciával? Nincs semmi. Akinek szerencséje van, annak nem lesz veszteséges a történet. Talán annyi, hogy ha a nagyokról beszélünk, akkor nem szervezzük ugyanazt, mint a másik. Én nem szervezek Omegát, más nem szervez Rúzsa Magdit. Ez legfeljebb íratlan szabály, de ha mindenki korrekt, akkor nem szegik meg. Szervezési szempontból laikusként gondolom, különböző kaliber Csernus, akinek a kezébe adsz egy mikrofont, a többit ő megoldja, mint mondjuk a már említett Presser-koncert. Az ilyesmi lépcsőfoknak számít? Tulajdonképpen minden lépcsőfoknak számít. Az első Ákos-koncertünket barátaimmal szerveztem Nagymegyeren. Akkora technikai igénnyel még nem találkoztam. Hasonlóképp a Presser-Rúzsa Magdi-koncert Pozsonyban – az ott a főváros, hatalmas a helyszín, nem egyszerű megközelíteni és a technikát is oda kell szállítani. Ahogy növekszik a technikai igény, úgy növekszik a szervezés összetettsége is, és annál több energiát kell belefektetni. Mikor jött el nálad ebben a rutin? Az a baj hogy nem szabad rutinnal csinálni. A tavalyi évben picit visszaestem, nem figyeltem oda

annyira mindenre, és kevesebb jegy is fogyott. Olyan előadásokon, melyeken korábban néha teltház is volt. Éreztem magamon, hogy ez azért van, mert rutinból csinálom, és mert tévesen úgy hittem, hogy a jegyek úgy is el fognak menni. Összességében viszont igyekszem együtt mozogni a konkurenciával. Egyre többen szerveznek Dunaszerdahelyen és a régióban, ez pedig engem is motivál, hogy jobban odategyem magam. Említetted már az esetet Presser Gáborral, van még más is, amit a fellépőidtől tanultál meg? Olyan profi emberrel még nem találkoztam, mint Presser Gábor. Szóval azt mondanám, hogy elsősorban a pontosságot, és azt, amit a technika megkövetel. Ezt nagyon sok szervező kollégám félvállról veszi. Tartania kell a szavát az embernek. Muszáj percre pontosan dolgozni. Az építőiparban egy ács mondhatja, hogy jön a jövő héten, majd valójában csak két hét múlva ér rá, de ha Presser hét órakor lép fel, akkor az hét óra lesz. Akiket elhívsz, őket már láttad előtte is fellépni? Amikor kezdtem, akkor főleg olyat szerveztem, amit én szeretek és láttam, de most már igyekszem a nagyközönség igényét is kielégíteni. Ami nem könnyű, és ennek az oka, viccelődve meg is szoktam jegyezni, hogy az emberek szeretik mindig ugyanazt a megszokott rántott húst elfogyasztani. Mindig bizonyos zenekarokra kíváncsiak, az újdonságokra nehezen mozdulnak meg. Mondj egy példát! Induljunk ki a Fröccsfesztből: amikor nem a nagy koncertzenekarok jönnek, hanem magyarországi fesztiválzenekarok, amelyek minimum ugyanolyan minőséget hoznak, akkor bizony a látogatottság visszaesik a felére. Szerveztem Kiscsillag-koncertet is a VMK-ba, de csak száz jegyet adtunk el, míg Magyarországon nem lehet rá jegyet kapni. 11

SZÓRAKOZTATÓ / INTERJÚ

A saját rendezvényeid során te is át tudod élni például a koncertélményt vagy te ott feszülsz szervezőként a háttérben? El tudod engedni magad? Amikor már elkezdődött, akkor már én is élvezem. Főleg, amit szeretek, olyankor beülök a közönség soraiba és onnan hallgatom. Amit nem annyira, arról pedig néha elmegyünk, és közben sétálunk egyet a párommal. És mi van, ha beüt a ménkű? :-) Azért telefonon vagyok, természetesen. :-) Kik a személyes kedvenceid, szakmai szempontból, akikkel kimagaslóan jó és egyszerű együttműködni? Ha az előadásokat vesszük, mindenképp ide sorolnám Müller Pétert, Csernus Imrét, Bagdy Emőkét, a zenei vonalon pedig Presser Gábort, Rúzsa Magdit, ők mindketten a szívügyem, nagyon-nagyon profik.

Rengeteg minden van már mögötted, valószínűleg még több előtted. Milyenek ezen a területen az ambícióid? Magyarországról már szinte nincs senki, akit ne szerveztünk volna a Felvidéken. Kivéve mondjuk az Omegát, mert őket a konkurencia szervezi. A Kürti Borfesztiválra pedig elhoztuk a Boney M.et, a Saragossa Bandet, úgyhogy már van úgymond külföldiekkel is tapasztalatom. Nehéz új kihívásokat találni a régióban, pláne az említett „rántott húsos” történet miatt. Rengeteg könnyedebb akció van, jazzkoncertek például, amire volna némi kereslet, de az nem elég nagy. Zárszóként említs néhány rendezvényeteket a közeljövőből! Novemberben lesz Rúzsa Magdi négy állomásos turnéja, Dunaszerdahely, Komárom, Érsekújvár és Kassa érintésével, de hozunk színházi előadásokat (Hyppolit, a lakáj, Páratlan páros) Komáromba, emellett számíthattok karácsonyi koncertekre, valamint Csernus Imrére és Bagdy Emőkére is. :-)

Visszatért a pókerélet Dunaszerdahelyre! Az idei évben egy olyan lyukat sikerült befoltoznunk, amely már nagyon rég tátongott Dunaszerdahely életében. Ez nem más, mint egy pókerklub, amely augusztustól mindenki számára elérhető városunkban. A Poker Arena az egyetlen pókerterem Dunaszerdahelyen, ahol legális, nyugodt és modern körülmények között lehet pókerezni, ahol nem befolyásolja a játékosokat a játékautomaták zaja. 14

A pókerkínálatunk széles és egyre tágul, hiszen teret biztosítunk a cashgame és a verseny szerelmeseinek egyaránt. Akik a nagyobb tétet és a cash játékot preferálják, azok a Pot Limit Omaha és a No Limit Holdem játékfajták közül válogathatnak. A cashgame további előnye, hogy a játékosok ingyenes étel- és italfogyasztásban részesülnek, emellett biztosítva van számukra a legnemesebb italok fogyasztása is.

A játékokat még színesebbé tettük a különböző bónuszok bevezetésével, mint például a POKERBONUS és a BadBeat Bonus, így aki ellátogat hozzánk, nem fog csalódottan távozni. Természetesen az olyan személyekre is gondoltunk, akik a versenyhelyzeteket, a kiélezett versenyszituációkat és a késhegyre menő csatákat kedvelik, ezért heti két alkalommal rendezünk pókerversenyt. A versenyek szerdán és szombaton kerülnek megrendezésre, ahová mindenkit nagyon sok szeretettel várunk! A megrendezésre kerülő pókereseményekről, bónuszokról Facebook-, valamint Instagram-oldalunkról értesülhettek. Kövessétek a Poker Arenát! Pókertermünk az Aréna Pub épületében, a Fő utca 35. alatt található meg. Az autóval érkezők számára a Városháza tér (Radničné námestie) 19-et ajánljuk parkolásra, innen is meg tudják közelíteni a termet a hátsó bejárat felől.

SZÓRAKOZTATÓ / KLUBJÁRÓ

Szerző: Kovács Ákos / Fotók: Szászi Dani, Jakub Gofjar

Felnőtt a klub, ahol mi is felnőttünk! (Radosť, Pozsony)

Az augusztusi számban megvizsgáltuk, miért halványul az elektronikus zene eddig mindig fényes csillaga a pozsonyi éjszakában. A legendás „Účko”, azaz a SubClub júniusi bezárásával egy új korszak kezdődött. A főváros lassan elérhet ahhoz a ponthoz, hogy ha minőségi klubzenére vágyik az ember, nem lesz hova menni. Az ébredező őszi klubszezon viszont tartogat meglepetéseket. Nemrég egy erős rekonstrukció után újra nyílt a szintén legendás Radosť klub a Széplak (Obchodná) utca mély bugyraiban, és a jövőre nézve nem kis dolgok vannak készülőben.

A jelenlegi szitu Pozsonyban Tavaly az óváros központjában a menő klubok és szórakozóhelyek felével leszámolt a bezárást és nyitva tartást szabályozó törvénysorozat, a többi meg szépen lassan elvesztette a törzsklubbereket. Ezeket a szerencsétlen sorsfordulatokat megkerülve fennmaradt egy klub, mely most szeptemberben egy új formával és hatalmas lendülettel látszik kitörni a mélyből. Egy 11 méterrel a föld alatt lévő, alaposan hangszigetelt, komoly hangrendszerrel és fénytechnikával felszerelt barlangról van szó, melyet úgy hívnak, Radosť.

PLUSplus és a Radosť Az összefonódásunk nyolc éve kezdődött, mikor a klub egykori menedzsere, Juhász Žolti kérte, hogy prezentáljuk Pozsonyban is, milyen a nyárasdi-dunaszerdahelyi techno életérzés. Ez egy nagyon tartalmas estéhez, majd négyéves rezidenciához vezetett. Havi egy alkalommal a kezünkbe kaptuk a dramaturgiát és külföldi fellépőkkel gazdagítottuk a programot a szinte mindig teltházas eseményeinken. Akkoriban a hét minden napján nyomták a lemezlovasok, minden nap más zenei stílussal. Az egyik nap hiphop, másnap reggae, harmadik nap szintipop, a hétvégén meg jöttek a tempós és hangosabb irányzatok, mint a techno és a house. Vitathatatlanul ez volt a Radosť klub fénykora.

Mi jött ezután?

Jakub, azaz DJ Aamon válaszolt pár kérdésemre.

Az idő múlásával, a generációváltás során a klubba járó emberek száma megfeleződött. Az új menedzsment alatt a klub az egész heti nyitva tartás helyett hétvégi rezsimbe kényszerült. Közben a háttérben bezárt a híres Nu Spirit Club és a SubClub. Megmaradt alapgázon a KC Dunaj, a Fuga komoly előremutató zenés estekkel és a Radosť hétvégi, főleg hajnali partykkal.

Mikor kapcsolódtál az éjszakai élethez nem csak mint DJ, hanem mint promotőr is? Manapság a DJ-zés és a partyszervezés kéz a kézben jár. 15 éve állok a mixpult mögött, zeneírássál még régebben foglalkozom. Jó pár lejátszott party után egyenes út vezet az események szervezéséhez, de a promotőr pozíciómat a legutolsó helyre tenném.

Éjfélkor nyitott a klub és másnap délig ment a buli.

A Radosť egyike a nagyreményű pozsonyi kluboknak, amelyek az éjszakai pezsgést hivatottak visszahozni a fővárosba. Mi a te feladatod ebben? Úgy mondanám, hogy a klub identitásának felépítése a fő feladatom. Főleg az, hogy milyen módon van prezentálva a szórólapokon és az interneten. Foglalkozom DJ-k megszólításával is, de a bookingban sokkal nagyobb tapasztalata van az új tulajdonosnak, Haskynak. Ő a szervezésben és a technoszférában rendkívül otthonosan mozog.

Mit hoz a megújulás, és miért van rá szükség? Nagyon fontos, hogy minden szórakozni vágyó embernek jusson hely. Aki a klubzene szerelmese, nyilván nem megy el egy puccos, kiöltözős, slágerzenés buliba. Nekik itt van Lukáš Haško (Husky) és Jakub Gofjar (Dj Aamon, Red Meat Therapy) akik szűnni nem akaró energiával alakítják a Radosť klubot olyanná, ahova szívesen jár az ember, és nem fordul sarkon a bejáratnál. Az urak az egész nyarat kemény munkával töltötték, dolgoztak a klub identitásán.

A klub nyáron bezárt, közben teljesen átalakult. Miért volt erre szükség? 17

SZÓRAKOZTATÓ / KLUBJÁRÓ Szükség volt a változásra. A klub húsz éve Pozsony történelmileg egy fontos pontján kapott helyet. Az évek alatt több apró változáson ment át, de most ideje volt egy igazi restartot adni neki, ami a belsőt illeti. Teljesen új áramkör, padlócsere és rengeteg új elem került bele. Ilyen a fénytechnika, az ülések kialakítása és a bár. Az új klub sokkal letisztultabb, szellősebb, ám még mindig az underground érzést sugalló hely maradt. Mikor nyitott ki és milyen volt az első buli? Szeptember 6-án nyitottunk hivatalosan. A hétvége mindkét estéje egy igazi bulimaraton volt. Pénteken kezdtük a Technogang srácokkal, majd a szlovák technolegenda, Boss és a cseh Orbit szentelte fel a helyet. Szombaton house-bulival folytatódott a teltházas révület. Mindenki egyhangú pozitív véleménnyel dicsérte az új formát. Mik a tervek a jövőt illetően? Rengeteg másnap délig tartó buli (nevet), és aminek a legjobban örülök, a hét minden napján nyitva leszünk, ezzel teret adva sokféle zenei irányzatnak, kezdő és régi DJ-nek.

Ha egy szóval kellene jellemezni a megújult Radosť klubot, mi lenne az? Intim. Kassai DJ cimboránk, Tóth Dénes személyes tapasztalatát osztotta meg pár héttel ezelőtti fellépése után. „A felújítás után a klub sokkal tisztább lett. Teljesen új padló és mellékhelyiségek kerültek a klubba, a nagy szerepet játszó szellőzőrendszer alaposan ki lett tisztítva. Ami a legfontosabb, hogy a beléptetés meglehetősen kulturált körülmények közt bonyolódik le. A fénytechnika érdekesebb, az ülőhelyek száma pedig csökkent, viszont így több tér lett táncolni.” Október 25-én Dénessel visszatérünk a klubba, ami valaha a világot jelentő tér volt a PLUSplus DJ formációnk számára. A puccos-giccses szórakozóhelyekkel ellentétben a klubban nem számít, ki vagy, kivel és honnan jöttél, mi van rajtad. Csak egy a fontos. A zene és annak maximális megélése. Ami tizenegy méterrel a föld alatt történik, az ott is marad.

Élj soká, Radosť!

SZÓRAKOZTATÓ / HANGFAL

Szerző: SzT

DENZEL CURRY – ZUU 12 dala ellenére is kevesebb mint félórás a dél-floridai rapper, Denzel Curry negyedik stúdióalbuma, viszont olyan erő van benne, mint egy légkalapácsban. Még május végén mutatták be, de mivel nem kimondottan nagy nevű rapperről van (volt) szó, eddig sikerült elmennem mellette. Gengszterrap olyan brutálisan dörömbölő és hasító alapokkal, amelyek úgy rántanak magukkal, mint egy áramütés. A kritikusok nagyon odavannak, az év egyik, ha nem a legjobb hiphoplemezeként aposztrofálják, és sok helyen kiemelik, hogy emberünk szinte egy szuszra freestyle-ozta fel szövegileg, majd ráhelyezték az izmot a stúdióban. Ha épp munkába indulsz hétfő reggel, rakd be, és garantáltan fel leszel spannolva, mire beérsz. Nem hiteget, nem erőltet, nem kényszerít, hanem odarakja eléd az öklét, és öröm belefutni.

Jelen: Ricky, Shake 88, Birdz, Speedboat, Wish, Automatic, Bushy Interlude. Múlt: Ultimate, Black Balloon, Sumo, Clout Cobain, Ult, Ice Age.

OCTAVIAN – Endorphins Tavaly egy mixtape-pel jelentette megérkezését a rapszcénába az angolai gyökerekkel rendelkező, de Franciaországban született, majd később, édesapja halála után édesanyjával Angliába költözött Octavian. Rappereknél megszokott az ilyesmi kiadása, hogy megismertessék magukat, ugyanakkor Octavian a második megjelenését, az idei Endorphinst is mixtape-nek nyilvánítja, holott ez már inkább hasonló egy debütáló albumhoz, különösen a nevek miatt, akik közreműködnek rajta. Itt jegyezzük meg, nem azért vannak ott, hogy az egészet elvigyék a hátukon, Octavian ugyanis felnő hozzájuk. De ami a lényeg, hogy mély természetességgel ötvözi a trapet és a grime-ot, a brit hiphopot, a house-t és az r&b-t egy olyan egyveleggé, hogy azok szinergiáit kidomborítva új horizontokat nyit a hangulatok terén.

Jelen: Bet (feat. Skepta & Michael Phantom), Feel It (feat. Theophilus London), Lit (feat. A$AP Ferg), Take It Easy (feat. Smokepurrp). Múlt: Move Me, Party Here, Little, New Shapes, 100 Degrees.

I HATE MODELS – L’Âge Des Métamorphoses A francia technofantom első nagylemezét jelentette meg. Ő tulajdonképpen már azt a Z generációt képviseli a maga huszonegynéhány évével, amely a 2000-es években cseperedett fel, és a 2010-es években érett zenehallgatóvá, világértővé, vagy nem értővé. Mert épphogy ez utóbbi momentum, ami afelé hajt valakit, hogy olyan pusztításhoz nyúljon, mint amit I Hate Models is hagy maga után. A kietlen ipari, melankolikus techno helyenként melódiafoszlányokkal kecsegtet, mintha kivezetne a fémes, rozsdás, nyirkos valóságából, de csak azért, hogy aztán izomból sújtson oda és pusztítson. Ez nem a csúcshangulat, hanem inkább a magányos hajnal, amikor már több a szemét körülötted, mint az ember, feljött a nap, és hamarosan izzadtan és koszosan, de valahova el kell ballagni. Ebből nehéz magadhoz térni.

Jelen: Eternity Is Burning, You Are Not Alone, Crossing The Mirror, Sexual Tension, Those Shiny Razor Blades. Múlt: Cyanure Dance, Sorrows Of The Moon, Walpurgis Night, State Of Control.

SZÓRAKOZTATÓ / HANGFAL

TYCHO – Weather Tycho elmúlt bő egy évtizedét az ének nélküli andalító és boldog elektronikai hangzás határozta meg, amely egyfajta pozitív magányt sugallt, mintha a nagy előd, a Boards of Canada kietlenségét és távolságtartását telefecskendeztük volna szeretettel. A Weatherrel olyan módon igyekszik szintet ugrani, hogy felkérte vokalistának az amerikai Saint Sinnert. Mivel viszont az énekesnőnek ugyan kellemesen suttogó az orgánuma, ám nem különösebben maradandó, vagy legalábbis átlagos, így az albumot is a melankolikus tucatpoplemezek felé vonszolja. Szépen illeszkedik Tycho átgondolt melódiáira, mégis jobb a daloknak azokat a részeit hallgatni, amikor Saint Sinner nem énekel, amikor Tycho domborít, vagy a három dalát a nyolc közül, amely továbbra is instrumentális.

Jelen: Weather, Pink & Blue, Easy, Into The Woods, Japan. Múlt: Awake, A Walk, Montana, Epoch, Division, Hours,Daydream,L, Spectre, Coastal Brake, Melanine.

PURPLE MOUNTAINS – Purple Mountains A Purple Mountains projekt mögött egyetlen figura, David Berman áll, aki ‚90-es és 2000-es évek két jelentősebb indierock-bandájában is zenélt, a Silver Jews-ban és a Pavementben. 2009-ben viszont tulajdonképpen abbahagyta, szavai szerint azért, hogy helyreállítson valamit abból a kárból, amit az alkohol és dohánytermékek terén okozott lobbista édesapja. Idén visszatért saját új projektjével, de csak egyetlen album erejéig, mellyel ráadásul turnézni már nem indul. Augusztus 7-én ugyanis felakasztotta magát New York-i lakásában. Épp ezért nem meglepő, hogy a lemez leghallgatottabb dala az All My Happiness Is Gone, illetve az, hogy ez egészből a keserűség és a lemondás árad. A tragikus cselekmény olyan réteget kölcsönöz a lemeznek, ami hál’ istennek nem sok albumnak jut ki.

Jelen: All My Happiness Is Gone, That’s Just The Way I Feel, Darkness and Cold, Margaritas at the Mall, Snow Is Falling In Manhattan.

KOKOKO – Fongola Amikor az afrikai zenére gondolunk, akkor a világzenében és az afrobeatbben tulajdonképpen ki is merül a zenei tudományunk. A nagyobbik Kongó fővárosának, Kinshasának a szélén különböző performanszművészekből formálódott KOKOKO egy amolyan DIY (csináld magad) zenekar, és ami a kezük ügyébe került, főleg valamilyen elektromos szemét, fémkanna, műanyagkonténer, annak megzörgetésével, életre keltésével teremtettek egy műfajt. Élettel teli tánczene, ami túlmutat általában a fekete Afrika rendszereivel kapcsolatos politikai üzeneteken. Pusztítóan csípőmozgató groove, amit csak még izgalmasabbá tesz a háttér, a közeg, amiben születik. Ez egy, a maga káoszaival is eufóriába torkolló kreatív, kihagyhatatlan album, érdemes felfedezni! Én rohadt könnyen megadtam magam.

Jelen: Azo Toke, Tokoliana, L.O.V.E., Buka Dansa, Malembe, Kitokon, Tongos’a. Múlt: Affaire A Mbongo, Blvd Lumumba.

orac.sk

Beltéri díszlecek

AKCIÓ 15 % árengedmény az első online megrendelés után Showroom: Galántai út 688/4, Dunaszerdahely, T: +421 903 201 699

Member of group

SZÓRAKOZTATÓ /

Szerző: SzT

JOKER Vetítik október 3-tól. Joaquin Phoenix a sokadik színész, aki arra adja fejét, hogy megformálja az eszelős terrorbohócot. A figura negativitása ellenére közkedvelt, valamint olyan expresszív és sziporkázó, hogy emlékezetessé teszi a szerepet megformálója karrierjében is, noha könnyű vele átbillenni a ripacskodásba. Igazán mélyre viszont Jack Nicholson mellett eddig csak Heath Ledger tudott menni, s a jelek szerint melléjük sorakozik most fel Phoenix. Todd Phillips filmje azonban nem pusztán ezért érdemli meg a figyelmet, hanem mert képregényfilmként a Joker legalább annyira lóg ki abból a dömpingből, ami ezen a téren eláraszt bennünket, mint amennyire a karakter a társadalomból. A Joker az Arany Oroszlánt már elnyerte Velencében, ezzel pedig tulajdonképpen a belépőt is az Oscar-szezonba.

ZOMBIELAND – A MÁSODIK LÖVÉS Vetítik október 24-től. Tíz évvel ezelőtt meglepően szórakoztató, azóta kultfilmmé váló zombifilmet készített Ruben Fleischer olyan figurákkal, akiket még jóval kevésbé ismertünk, mint ma, köztük Jesse Eisenberg vagy Emma Stone. Valódi poénokkal, kikacsintásokkal, önmagát alakító Bill Murray-vel, a zombik közt és egymással szemben is pusztító pasi- és csajpárossal. Ehhez nagyban hozzájárult a Paul Wernick és Rhett Reese által írt forgatókönyv, akik azóta szupersztárok lettek szakmájukban a Deadpoollal. Az alkotók mostanra gondolták úgy, hogy ismét elő kéne húzni ezeket a szinergiákat a fiókból: a rendező és a forgatókönyvírók ugyanazok, a négy színész (a két említetten kívül Woody Harrelson és Abigail Breslin) szintén. Most a Fehér Házba veszik be magukat, és ott/onnan élik zombiktól rongyos életüket, mint egy megment család.

TERMINÁTOR – SÖTÉT VÉGZET Vetítik október 31-től. Mindig bizsergést érzek, mikor egy-egy újabb Terminátor-film csatlakozik az eddigiekhez, a mostani viszont tulajdonképpen szégyelli, ami a James Cameronféle második rész óta készült, és tudomást sem vesz róla. Azt követően csatlakozunk a történetbe, hogy Schwarzenegger épp megmentette John és Sarah Connort. Akarom mondani jó pár évvel azután, Sarah ugyanis szabadúszó terminátorvadász lett, a T-800-as pedig „megöregedett”, a jó ég tudja, hogyan. De egye fene, elvileg ők csak mellékszereplők (ahogy elvileg felbukkan majd Edward Furlong is), míg a főszerep két latin ajkú figuráé, a menekülő Dani Ramosé (Natalie Reyes), illetve a Terminátort ezúttal megformáló Gabriel Lunáé, valamint a vele szembeszálló majdnem ember Grace-é (Mackenzie Davis). A sztorit meg körvonalakban úgyis ismerjük.

A fenti filmeket rovatunk támogatója, a dunaszerdahelyi CINEMAX vetíti – előreláthatóan az elkövetkezendő hónapban, némelyiket magyar szinkronnal, de a változás jogát fenntartva. Részletek: www.cine-max.sk 24

Klimatizácie33Vzduchotechnika Tepelné3čerpadlá33Rekuperátory

Projekt33Predaj33Montáž33Servis

Kontakt: Revilo s.r.o. Alžbetínske3námestie3RR94pR 9y93éR3Dunajská3Streda

Tel:3é3R3p355y39R3y8 Mobil:3é9R83p37y93578 EVmail:3jakli@reviloheuhsk

SZÓRAKOZTATÓ / PROGRAMAJÁNLÓ Koncert / Party

10. 17. – 19.00 VMK KOMÁROM Hippolyt, a lakáj A budapesti Turay Ida Színház előadása. 10. 18. – 10.00 Csaplár Benedek VMK DUNASZERDAHELY Kultúrával az akadályok ellen 10. 18. NFG klub DUNASZERDAHELY Grover TakeOver – Drum & Bass Night 10. 18. Soul Hunter Music Club DUNASZERDAHELY Olivérsky 10. 18-19. – 19.00 10. 20., 23-24. – 15.00 Jókai Színház KOMÁROM A Glembay ház A Jókai Színház előadása. 10. 19. – 10.00 Csaplár Benedek VMK DUNASZERDAHELY Aranykert Bábszínház: Az aranyszőrű bárány 10. 19. Soul Hunter Music Club DUNASZERDAHELY Fish!

Fesztivál

Színház

10. 19. – 19.00 Sportcsarnok KOMÁROM Hungarian Stars Fellépők: Herceg, Opitz Barbara, Lmen Prala, Burai Krisztián. Horváth Tamás, Kunu Mario, Lévai, Ak26, Rico & Miss Mood, Essemm, HRflow 10. 21. – 18.00 Csaplár Benedek VMK DUNASZERDAHELY Könyvbemutató – Tarics Péter: Tanúságtétel, (i) gazság, végítélet A Pázmaneum Társulás rendezvénye. 10. 22. – 17.00 Csaplár Benedek VMK DUNASZERDAHELY Kiállításmegnyitó: Nagy Gyula – Világom

10. 21. – 18.30 Ružinovi kultúrház POZSONY 10. 23. – 10.00, 19.00 VMK SOMORJA 10. 24. – 19.00 Csaplár Benedek VMK DUNASZERDAHELY 10. 25. – 19.00 VMK NAGYMEGYER Móricz Zs. – Kocsák T. – Miklós T.: Légy jó mindhalálig (musical)

Kiállítás

A Thália Színház előadása.

Egyéb

11. 01. Soul Hunter Music Club 10. 25. – 09.00, 11.00, 18.00 DUNASZERDAHELY Csaplár Benedek VMK Halloweeni Abszurd Party DUNASZERDAHELY Fókusz Diákszínpad: 11. 05. Semmi Sportcsarnok VÁGSELLYE 10. 25. – 18.00 Tűzvihar – Omega-koncert Kortárs Magyar Galéria DUNASZERDAHELY 11. 07. – 19.00 A Magyar Alkotóművészek Csaplár Benedek VMK Országos Egyesületének DUNASZERDAHELY kiállítása Molnár Ferenc: Üvegcipő (vígjáték) 10. 25. A Jókai Színház előadása. Sup-Sup Music Club SOMORJA 11. 08. A Mattia Müller Trio Soul Hunter Music Club koncertje DUNASZERDAHELY Rózsaszín Pittbull 10. 25. Soul Hunter Music Club 11. 09. – 16.00 DUNASZERDAHELY Csaplár Benedek VMK The Butchers, Gorlo Volka DUNASZERDAHELY XVI. Kárpát-Medencei 10. 26. Folklórfesztivál – MártonSoul Hunter Music Club napi vigalom DUNASZERDAHELY Vesztegzár 11. 14. – 19.00 Csaplár Benedek VMK 10. 27. – 18.00 DUNASZERDAHELY Csaplár Benedek VMK Lennék valakié - Ady DUNASZERDAHELY szimfonikusokkal Black & White: Magyar Ady Endre válogatott versei népdalok fekete-fehérben megzenésítve. Közreműködik: Tatabánya Város 10. 28. – 19.00 Szimfonikus Zenekara. Jókai Színház KOMÁROM 11. 15. Lenkey tábornok Soul Hunter Music Club Az Egri Színpad előadása. DUNASZERDAHELY Copy Con

FINOM / GASZTROBETYÁR

Szerző és fotók: Mundi Józsi

Fontos küldetés Prágában Lapigazgatónk és egyben az INPORTANTE birodalom egyik tulajdonosa, Gocoň Péter kérésének tettünk eleget, mikor a „csillivilli” INPORTANTE CERAMICA & DESIGN showroom ünnepélyes megnyitóján tevékenykedtünk, és készítettünk pár falatot a közel száz fős vendégseregnek. Hogy zajlott a hosszú hétvége? Mindenképpen a legnagyobb rendben... :-) Mivel a showroomban szigorúan tilos volt a főzés, így mindent egy konyhában kellett elkészítenünk, majd az elkészített alapanyagokat a helyszínen egy fogássá varázsolnunk. Merthogy az összes alapanyagot idehaza teremtettem be, így mindent Dunaszerdahelyről szállítottunk a száztornyú Prágába... Tóth Péterrel, az Inportante igazgatójával való egyeztetés alapján megszületett az étlap is, amely nagyon különlegesre sikerült, akárcsak maga a cég, vagy a tökéletes dizájnnal rendelkező showroom is. Ám kezdjük az indulással... :-) Ha valaki meglátta volna, hogy mennyi mindent szerettünk volna bepakolni a kicsi kocsinkba, akkor „elmenne papnak”, ahogy édesapám mondta... :-) Bizony hogy kezdhet hittanórákra járni az öreg, mert mi az utolsó darabig mindennek megtaláltuk a helyét! Egy gyufaszálat nehéz lett volna beilleszteni a raktérbe... :-) Kellőképpen felkészülve indultunk a közel ötórás útra, és már a másnapról kezdtünk el Kovácsi Gyula barátommal szövegelni. Gyula a régi rendszerben a ZHZ-ben sofőrként űzte az ipart, így a gyakori cseh utazásai kapcsán sok mindenről nosztalgiázhattunk. Félúton Prágába található az egyik legismertebb pihenőhely, a Kilenc kereszt (Devět krížú), amely egy régebbi hatalmas tragédiáról kapta a nevét (erről majd a következő számban). Az út folyamatosan és kellemesen telt, 28

így késő éjszakára szerencsésen megérkeztünk a helyszínre. Az ünnepélyes megnyitóra teljesen újszerű falatokkal próbáltam kedveskedni a vendégeknek, így előételként Csekonics báró salátáját készítettük el számukra, míg a főételt illetően az Ázsiából származó BAO szendvicsek átgondolt változata mellett döntöttem. Mivel állófogadásról beszélünk, nyilvánvalóan hajlottam a streetfood felé, így jött az ötlet, amely végül hatalmas sikert aratott a meghívott vendégek körében. A BAO alapjait és a tésztáját kissé újragondolva az eredményt Betyárgombócnak neveztem. Kissé nagyobb méretű és formájú gombócokat készítettem, majd háromféle változatban kínáltam. Az első változat szuvidált sertésszűzből készült, amelyhez alapul tökmagolajos majonézt, pirított tökmagot, friss koriandert használtam. A második verzióhoz konyakban pácolt hízott libamájszeleteket pirítottam kérgesre, házi almás barbeque mártással, pirított hagymával, mogyoróval, illetve lilakáposzta-csírával izmosítottam. A harmadik verzió garnélarákból készült. Ebben az esetben wasabis majonézt, házilag készített wakame salátát, majd pirított szezámmagot használtam. Az előkelő „kasztból” származó vendégsereg első alkalommal idegenkedett az ismeretlentől, ám mivel a knédli a cseh nemzet előkelő eledele, így az ottaniak hamar elfogadták a hasonlóságot, és sokan mindhárom fajtából szinte degeszre „tömték” magukat... :-) Nagyon jó érzés töltött el, hogy annyi pozitív visszajelzést kaptam a vendégektől. Majdnem mindenkinek el kellet mondanom a mondókámat az étel összetételéről, majd frissen, a szemük láttára készítettük el a kívánt falatot. Az est fénypontja a Szicsek pálinka kóstolója volt, amelyből vagy hat fajtát megkóstoltak a tisztelt vendégek.

GASZTROBETYÁR

FINOM / GASZTROBETYÁR

A BAO szendvics valójában egy kelt tésztás buci, amely húsokból, mártásokból és friss zöldségből tevődik össze. Ázsiában kisebb méretű bucitésztát nyújtanak laposabbra, majd megkenik vajjal, félbehajtják és így helyezik a gőzölőbe. Végül tetszés és fantázia szerint megtöltik. Jómagam úgy gondolom, hogy a csallóközi embernek még pofonból is nagy kell, így egy kissé nagyobb méretűre és inkább gombóc formára készítettem, ezután rengeteg fajta alapanyagból állítottam össze azt a pár receptet, amelyet majd az idei karácsonyi vásárban meg is kóstolhattok. Már nagyon várom! Remélem, ti is kíváncsiak vagytok egy kissé... :-) Visszatérve a prágai rendezvényre az est kellemesen, hangulatosan zajlott, amihez hozzájárult a színvonalas program is. Kiemelném a hárfa csodálatos hangját és hangulatkeltő hatását, amely félórán keresztül a showroom minden zu30

gát bejárta, majd Bedřich Smetana - Vltavájával fejeződött be. E csodálatos minikoncert után fellazultak a csavarok, a pálinkának és a deep house-nak köszönhetően pedig szórakozásba lendült a csapat. Mindezek ellenére éjfélkor már be is pakoltunk, majd hulla fáradtan elviharzottunk a szállásunkra... Másnap már hasunkra sütött a nap, mikor felébredtünk, ám még előző este megfogadtuk, hogy az este kocsmatúrára megyünk, és sörözünk egy jót a csapattal. Így is lett! Ha én ezt egyszer a klubban elmesélem...! (Nem kell mindig kaviár :-) INPORTANTE! Köszönöm a bizalmat és a lehetőséget, sok sikert és elégedett vendéget az új prágai showroom-hoz.

ELMÉLKEDŐ / JEGYZET

Szerző: Szigeti Attila

Egy nap történései Ott hagytam abba az írásom, hogy a délutáni napi parancs felolvasása után a hivatásos katonák, akiket magunk közt csak lampiónoknak hívtunk, szép rendben hazatértek, és megnyugodni látszottak a kedélyek. A felavatásnál kiürült egyik söröshordó ott lapult valamelyik irodában, a másik pedig a jól álcázott rejtekhelyen. Este össze is dugtuk a fejünket, hogy pani Komprovának, aki természetesen hitelezte nekünk a hordókat, hiányozni fog a leltárból. Ekkor gondoltam egy merészet, és felkerestem egy cseh gyereket, aki fél évvel idősebb volt nálam, és nagyon otthonosan mozgott a csukott ajtók kinyitásában. Megbeszéltük, hogy az a hordó nem maradhat abba az irodába, ahova tették, mert arra nekünk szükségünk van. Éjjel 1:30 órakor megálltunk az ominózus ajtó előtt, és 1:37-re már kezembe volt az üres hordó. A srác profi volt a maga nemében! Na, de hova rejtsük, hogy ne találják meg újra? – kérdeztem magamtól. Gondoltam egyet, és felvittem a „rota” (egyik épület, ahol a katonák aludtak) tetejére, és két falazott kémény közé rejtettem. Reggel jött, ami még nem volt. Öt órakor nagy ordításra ébredtünk, azt kiabálta az ügyeletes tiszt, hogy teljes menetfelszerelésben sorakozó az udvaron. Valami hirtelen parancsot olvastak fel, hogy Kpt. Wolf soron kívüli gyakorlatot rendel el, mert bla bla… Ezután jött egy 8 kilométeres laza futás és pár órás kúszás, miközben rájöttek, hogy a söröshordó eltűnt a parancsnokságról. Újabb sorakozó. Kpt. Wolf úgy sétált a sorok közt, mint az anyatigris. Az én arcomba is belenézett vagy 6 centiről, a feje majd szétdurrant az idegtől. 32

– Maďar…maďar, to si posral! – morzsolta a fogai közt, mintha érezte volna, hogy az én kezem van a dologban. A soron kívüli gyakorlatot az ebédszünet szakította meg, mialatt én és a cseh barátom, akivel visszaszereztük jogos tulajdonunkat, fogtuk a két hordót és lefutottunk vele a „kompresszorba” (kocsma). Olyan gyorsan megjártuk, hogy a lampiónok még be sem fejezték az ebédet. Ebéd után kaptunk pár perc szünetet, miközben arra lettünk figyelmesek, hogy Kpt. Wolf és kísérete beugrik egy zsukkba, és nagy gázzal elsiet valahova. A sofőr későbbi elmondása szerint lementek a faluba, megkeresték pani Komprovát, a kocsmárosnét, hogy kinyittassák vele a kocsmát, és meg tudják számolni a hordókat. Komprová nem nyitotta ki nekik, elvégre nem felettes személyek, ezért azok elmentek a polgármester után, és vele meg egy rendőrrel mentek vissza. A kocsma délután 16:00 órakor nyitott, ezért a kocsmárosné házához vonult a delegáció. Ahogy a történtek után mesélte a sofőr, pani Komprová elég idegesnek tűnt, míg meg nem pillantotta a két hordót a kocsma udvarán, viszont aztán készségesen nyitogatta a pókhálós pinceajtókat, hadd számolják a hordókat. Mind megvolt. Állítólag még egy faluban megálltak, ami kicsit messzebb volt a kaszárnyától, hogy minden hordójuk megvan-e. Délután még kigondoltak valami hülyeséget, ami a gyakorlatot illeti, de mi már megkaptuk Kpt. Wolf sofőrjétől az infót, hogy minden rendben van. Számunkra a délutáni meglepetés az volt, hogy a napi parancs a régi kerékvágásban zajlott, és az oszolj után mindenki ment az útjára. Nem szerettek az éppen szolgálatot nem teljesítő hivatásos katonák annyira munkába, hogy 16 óra után még valaki azzal foglalkozzon, hogy b@szogassa a katonákat.

JEGYZET

Mosolyogtam is magamban, vesztettetek uraim. Este olyan jókedvünk lett, hogy pár perc alatt összegyűlt 50 korona és már úton is volt az aktuális futár a kompresszorba pár bandaszka sörért, amit annak rendje-módja szerint el is fogyasztottunk. Folyt. köv. – Lassan mazákok leszünk

SPORTOS / JEGYZET

Szerző: Kiss Balázs / Fotók: Kertész László

Szoboszlai tévedése és az MLSZ bakija Visszaemlékezés a magyar-szlovák meccsre Szoboszlai Dominik a sorsdöntő magyar-szlovák Európa-bajnoki selejtezőmérkőzés egyetlen magyar góljának szerzője a találkozó után a sajtónak nyilatkozva azt mondta, „fájó a vereség, de ez is csak egy vereség volt, megyünk tovább, és néhány nap múlva már senki sem fog emlékezni erre a meccsre.” Hát, kedves Dominik, innen üzenem, hogy emlékezni fogunk. Sőt, nemcsak pár napig, hanem évekig emlékezünk az ilyen vereségekre, kérdezz csak meg akárhány felvidékit, hogy milyen mély nyomot hagynak ezek az emberben. Mint, ahogy a ´99-es szlovák-magyar sem törlődött az emlékezetünkből az Ungarn: nein, danke! – felirattal, és nem törlődtek nyomtalanul a 2008-as DAC–Slovan fájó képei sem. Ezek ülepednek, rakódnak egymásra, s még ha fölé is pakolunk valamit a lelki raktárunkban, akkor is ott maradnak, hogy alkalmasint keserű szájízzel ugyan, de újra leporoljuk őket. Részemről egy több mint húsz éve tartó egyoldalú szerelem ez a magyar válogatott felé, melytől ez idő alatt nagyon keveset kaptam viszonzásul. Csank Jánosok, jugoszlávok elleni 7:1-ek, Gellei Imrék, Egervári Sándorok, 8:1-ek – sorolhatnám, hányszor és hányszor ültem enerváltan a képernyő előtt úgy érezve, hogy cserben hagytak. Kivételnek talán csak a 2016-os Európa-bajnokság nevezhető, amit sokan úgy fogtak fel, hogy egy jutalomjáték, és valószínűleg már soha nem fog megismétlődni. Én bízom benne, hogy egyszer mégis. Hidd el, Dominik, nem én vagyok az egyetlen felvidéki futballszurkoló, aki azon a véleményen van, hogy nem is muszáj kijutni az Európa-bajnokságra, és ki lehet kapni bárkitől, csak Szlovákiát kellene már egyszer megverni. Megint nem sikerült. 34

Most csak azt akartam mondani neked, hogy tudd, nem múlik el, és nem felejtjük el pár napon belül ezt a vereséget, mert a tetteknek és az eseményeknek vannak következményei, és van emlékezet is. Annál is inkább emlékezni fogok erre az 1:2-re, mert személyesen voltam jelen a Groupama vendégszektorában, és a helyszínen tapasztaltam meg azt a frusztrációt, melyre sajnos nem lehet nem emlékezni. Hogy ott leszünk a meccsen, szinte abban a pillanatban eldöntöttük, hogy összesorsolták a magyar válogatottat a szlovákkal. Még februárban kiadtam az ukázt a fiúknak, hogy szeptember 9-ére ne tervezzenek semmit, mert megyünk a vendégszektorba. Sejtettem, hogy a hazaiba vajmi kevés esély lesz a bejutásra. Kilencen jöttünk végül össze, ami azt jelenti, hogy soha korábban még ekkora baráti társasággal nem sikerült elmennem egy meccsre. Kösz, srácok! Tudom, hogy a párharc előtti szlovák ketrecharcosokra való figyelmeztetés néhányukban félelmet keltett, de örülök, hogy végül egyiküket sem tántorították el ezek a be nem igazolódott hírek, ill. hogy a kellő, már-már túlzott rendőri jelenlétnek köszönhetően végül nem lett balhé. Szóbeli csaták, mutogatások persze voltak, de aki ezen meglepődik egy magyar-szlovákon, annak inkább színházbérlet való, nem meccsjegy. Ezt tovább nem is ragozom, mert az írás célja nem ezek felelevenítése, ugyanakkor megjegyzem, hogy bármely nemzet himnuszát kifütyülni nem több, mint nettó bunkóság. A párharc előtt több mint egy órával érkeztünk a Groupama Arénához, a vendégszektor mögötti részre, ahol a rendőrök és a szervezők betereltek bennünket egy kordonnal körbezárt területre azzal az utasítással, hogy várjunk türelemmel, jönnek majd értünk, és bekísérnek a stadionba. Mintegy 200 fős tömeg gyűlt össze, vegyesen

JEGYZET

szlovákok és felvidéki magyarok egyaránt. Atrocitás nem történt, de ahogy telt az idő, egyre türelmetlenebb lett a csoport, mert nem történt semmi, nem jött a beígért rendőri kíséret. Már a himnuszok szóltak odabent a stadionban, mikor mi még mindig kint várakoztunk, és senki nem tudta megmondani, mikor engednek majd be a helyünkre. Aztán nagysokára jöttek a rendőrök, és ahelyett, hogy az E szektor felé tereltek volna bennünket – ahová a jegyünk szólt –, elindították a csoportot a Fék utca irányába, mond-

SZÓRAKOZTATÓ / INTERJÚ

ván, hogy ott van a regisztrációs pont. Az egyik kordonnal körbezárt helyről átvezettek az egy kilométerrel távolabb található másik kordonnal körbezárt területre, majd miután ott megmotoztak bennünket, visszavezettek ugyanoda, ahol korábban várakoztunk, és csak nagysokára, a mérkőzés 35. percében jutottunk be a szektorunkba, azaz a vendégszektorba a magyar szurkolók közé. Lemaradtunk a himnuszról, lemaradtunk a gyönyörű koreográfiáról, lemaradtunk a mérkőzés első magyar helyzeteiről, lemaradtunk egy olyan élményről, melyre több mint fél évet vártunk. Mindez történt úgy, hogy időben ott voltunk a meccs előtt a stadionnál, és érvényes belépővel rendelkeztünk. A szervezők közül pedig senki nem tudott semmi releváns információval szolgálni. Másnap írtam egy panaszlevelet az MLSZ-nek, melyre néhány nap gondolkodás után az alábbi válaszlevelet küldték: „Sajnáljuk, hogy a régen várt esemény nem úgy sikerült, ahogyan azt szerették volna. Panaszlevelére válaszolva tájékoztatjuk, hogy az Ön által leírtak, valamint a rendelkezésünkre álló információk alapján szervezési hiba nem történt. A mérkőzésre történő 36

jegyértékesítés során kiemelten kommunikáltuk, hogy a vendégszektorba csak szlovák érzelmű szurkolók léphetnek be. Ezek alapján Ön a magyar jogszabályok értelmében a szlovák szurkolók részére fenntartott szektorba nem is vehetett volna jegyet. Tekintettel erre a körülményre rendező kollégáink a belépését megtagadhatták volna. Ehelyett a rendőrség és az MLSZ vállalta azt, hogy biztosítja a belépését, mert kiemelten fontosnak tartottuk, hogy minden magyar szurkoló a lelátókon lehessen. Vélhetően ezzel volt összefüggésben, hogy nem jutottak be a mérkőzés kezdetére a szektorba. Sajnáljuk, hogy Önt kellemetlenség érte, elnézését kérjük. Reméljük, hogy a jövőben is szurkolóink között üdvözölhetjük majd. Megértését köszönjük, tisztelettel: MLSZ Kommunikáció” Ezért is üzenem Szoboszlai Dominiknak, hogy ha ő elfelejti is, mi biztos, hogy életünk végéig emlékezni fogunk erre a mérkőzésre. Az MLSZ válaszára, pedig annyit: Ne aggódjanak, a jövőben is szurkolóik között üdvözölhetnek majd. Remélhetőleg már a meccs elejétől…

SPORTOS / FOTร K

Fotรณk: Juraj Benkรณczky

FOTÃ&#x201C;K

OKOS / SÁRKÁNY ELLEN SÁRKÁNYFŰ

Szerző: Sipos Janka / Fotó: pexels.comm

Amikor roppantul fáj – A csontkovácsolásról Rengetegen vagyunk irodakukacok, és végzünk ülőmunkát, képernyő előtt görnyedve egész nap. Nem csoda, ha időről időre, vagy akár huzamos ideje fáj a hátunk, nyakunk, miegymás. Néha panaszkodhatunk is emiatt nagyobb társaságban, és ilyenkor jó eséllyel elmeséli nekünk valaki, hogy neki a csontkovács mentette meg az életét, sokkal jobban érzi magát, miután tőle kijön. Akkor csak megéri bizalmat szavazni neki, és egyszer kipróbálni, abból még baj nem volt, ugye? Nos, a csontropogtatás ősi művészet, az egyszer biztos. Edzard Ernst És Simon Singh Trükk vagy terápia című könyvében írja le történetét. Elsőként cirka 2500 éve próbálkozott meg vele Hippokratész – tudjuk, ő az, aki először esküdött arra, hogy segíteni és nem ártani fog a pácienseinek. Vezényletével asszisztensei a betegek végtagjait és fejét húzták-vonták, míg ő a fájó részt nyomogatta, ült, ugrált vagy sétált rajta. A szándék minden bizonnyal jó volt, de ezt azért ebben a formában ne próbáltassuk ki otthon a családdal. Később az ehhez hasonló munkát a “bonesetter”-ek végezték. E nemes hivatásra azonban nem holmi orvosi végzettség kvalifikálta őket, hanem – területenként eltérő hagyománytól függően – ennél sokkal érdekesebb körülmények. Írországban például a hetediknek született gyermek vált alkalmassá, amint felcseperedett, a skótok viszont csak annak tudtak bizalmat szavazni, aki lábbal előre bújt ki anyja hasából, és túl is élte ezt az akkoriban még veszélyesebbnek számító mutatványt. Ebből a tradícióból nőtt ki a kiropraktika, nálunk ismertebb nevén csontkovácsolás, mai formájá40

ban a 19. század Amerikájában. Alapító atyja, Daniel David Palmer Kanadában született, később költözött az Egyesült Államokba. Mindig is érdekelték az alternatív gyógyászati módszerek, kicsikét bele is ásta magát a spirituális és mágneses erőkkel való gyógyításba. 1895-ben ismerkedett meg Ryan Block munkás esetével, aki azt állította, munka közben csavarodott valami kifacsart pozícióba, amikor is valami kattanást érzett a hátában, és menten megsüketült. Palmer nem volt rest, “visszarakta” helyére a szerinte elmozdult csontot, a férfi pedig, csodák csodája, azonnal meggyógyult. Gyógyítónkat ezután egy szívbeteggel hozta össze a sors, akit állítólag ugyanezzel a módszerrel sikerült kikúrálnia. Ebből aztán azt a következtetést vonta le, hogy ha két ennyire el-

SÁRKÁNY ELLEN SÁRKÁNYFŰ

térő problémát ugyanazzal a módszerrel ki lehet kezelni, akkor valószínűleg nagyjából mindent lehet vele orvosolni. A görög cheir (kéz) és praxis (csinálás) szavakból alkotta meg találmányára a kiropraktika elnevezést.

Hogyan működik? A kiropraktika alapelvei szerint a rossz egészségügyi állapotot a szubluxációk okozzák – művelői így nevezik a csigolyák apró elmozdulásait, melyek az életerő (Palmer szakkifejezésével veleszületett intelligencia) áramlásába zavarnak bele. Ez az egyébként orvosilag kimutathatatlan, illetve értelmezhetetlen életerő-dolog ismerős lehet a hagyományos kínai orvoslásból is. A csontkovács ezeknek az “elmozdulásoknak” a helyét keresi

meg, illetve igyekszik megszüntetni azokat egy jól irányzott mozdulattal. Palmer nem volt híján az üzleti érzéknek sem. Kis idő múlva, 1897-ben megnyitotta a Palmer School of Chiropractic-et Iowában, ahol immár saját könyvéből, mint egy Bibliából taníthatta a jövő csontkovácsait. Egyébként a Biblia szó már csak azért sem túlzás ebben a kontextusban, mert “dokink” is úgy gondolta, hogy a kiropraktika nem puszta orvoslás, hanem egyfajta vallásos mozgalom is egyben, önmagát pedig prófétának látta és láttatta. A korabeli orvosok azonban korántsem voltak elragadtatva Palmernek sem a mozgalmától, sem 41

OKOS / SÁRKÁNY ELLEN SÁRKÁNYFŰ

a terápiás módszerétől. Kampányt indítottak ellene, és jogi útra terelték a dolgot: Danielt el is ítélték sarlatánkodásért. Ezzel azonban mindössze annyit értek el, hogy mártírt csináltak belőle, követői száma pedig nemhogy csökkent volna, egyre csak nőtt. Viszont amíg a hűvösön sziesztázott, a gyeplő kicsúszott a keze közül, és fia, Bartlett Joshua Palmer vette át a stafétát. Később, mikor apuci szabadult, sem igen fűlt a foga hozzá, hogy azt visszaadja. Végül, mivel tisztázatlan körülmények között elhunyt az alapító atya, nem is kényszerült rá. Fia ütötte el autójával, s noha a halál hivatalos okaként nem ezt tüntették fel, jó eséllyel valamicske köze mégis volt a balesetnek (?) a dologhoz… Egyébként a franchise örököse is jó üzletembernek bizonyult, valósággal fellendítette a vállalkozást. Összetákolt egy általa neurokalométernek keresztelt masinát, mely a szubluxációkat hivatott megtalálni, és zsíros pénzért kínálta azt tanítványainak. Később egyébként ugyanerre kitaláltak egy másik gépezetet is, az E-métert, melyben azonban igazán csak a szcientológusok látták meg a potenciált, s bár más célokra, ma is használják azt. Bartlett Joshua Palmer emellett kihasználta az akkori legnépszerűbb médiumot, és rádión reklámozta módszerét a hallgatóknak, többek között azt is hirdetve, hogy az embereknek nem is kell többet orvoshoz menniük, elég, ha rendszeresen látogatják kiropraktorukat. Az American Medical Association erre rendesen berágott, és megalapította a Committee on Quackeryt (Kuruzslás Elleni Bizottság), azzal a nem titkolt fő céllal, hogy véget vessenek a csontkovácsolás térnyerésének. A hosszas jogi vitát viszont a végén ők szívták meg: utasították őket, hogy szálljanak le a csontkovácsokról.

Már ez se a régi! Azonban maga a kiropraktika közben átalakuláson ment keresztül, jobban mondva két részre 42

Szerző: Sipos Janka / Fotó: pexels.comm

szakadt. A keményvonalasok Palmer eredeti elképzeléseit vallották és vallják ma is, azaz, hogy a módszerrel a létező betegségek 95%-át meg lehet és meg is próbálják gyógyítani. A másik csoport azonban ezt humbugnak tartja, és kizárólag nyaki- és hátfájdalmak kezelésére vállalkozik. Mivel az előző verziót semmiféle bizonyíték nem támasztja alá, az a kérdés, hogy sajgó derékkal érdemes-e vajon felkeresni a csontkovácsot. Rengeteg tudományos kísérletet folytattak le ennek megállapítására, a már emlegetett Ernst professzor és Peter Canter 2006-ban áttekintette a legszínvonalasabbakat. Az eredmények nem voltak egészen egyértelműek: míg a nyaki eredetű fájdalmat nem sikerült kiropraktika útján megszüntetni, hátpanaszoknál nyújthat a csontkovács enyhülést. Kérdés persze az is, hogy egyéb, bevett módszerekkel összehasonlítva mennyivel jobb ez a kezelés. Jelenlegi alternatívái a fizioterápia, torna, illetve a gyulladáscsökkentő gyógyszerek, és bizony összehasonlítva úgy néz ki, nincs számottevő különbség ezek és a kiropraktika hosszú távú hatásossága között. Sajnos egyik sem tökéletes. Ha azonban az árakat nézzük, az alternatív terápia általában jóval borsosabb.

Figyelem: nem veszélytelen! Nem árt tudni, hogy ez a fajta kezelés nem is veszélytelen. A csontkovácsok ugyanis a csigolyák “helyrerakásához” a bizonyos “nagy sebességű, alacsony amplitúdójú nyomástechnikát” alkalmazzák, egy gyors és erős lökést. A kezelés gyakori mellékhatásai a szédülés, zsibbadás, merevség, fejfájás vagy az addiginál még erősebb fájdalom. Ritkábban ficamok, a csontok repedése is előfordulhat, különösen idősebb, illetve csontritkulásban szenvedő betegeknél. Ritka esetben pedig ennél nagyobb probléma is előfordulhat: ha a nyaki csigolyákkal manipulál a csontkovács, sérülhet a csigolyaverőér, ami akár szélütéshez is vezethet. Nem az egyetlen példa

SÁRKÁNY ELLEN SÁRKÁNYFŰ

OKOS / SÁRKÁNY ELLEN SÁRKÁNYFŰ

erre a kanadai pincérnő, Laurie Mathieson esete, aki a csontkovács kezelése után rosszul lett, és kiestek a kezéből a dolgok. Másnap ismét felkereste kezelőjét, de az újabb szeánszról már kórházba kellett szállítani: a lány kómába esett, és három napra rá meg is halt. Noha egyértelműen megállapították, hogy a kezelés hatására történt a tragédia, a csontkovácsok kanadai szövetsége ezt nem ismerte el. Általános probléma, hogy míg a nagy gyógyszergyártó cégek, ha nem akarnak is, kénytelenek minden mellékhatást dokumentálni és feltüntetni termékeik csomagolásán, addig az alternatív terápiák vagy gyógyszerek esetében ez nem törvényi előírás, így 44

nincsenek megbízható adatok a készítmények biztonságát illetően. Mindezek tükrében, noha bizonyos esetekben a konvencionális eljárásokhoz hasonló eredményeket hozhat a csontkovácsolás, érdemes elgondolkodni azon, mennyire éri meg kipróbálni ezt a módszert. Először mindenképp érdemes a kezelőorvosunk által javasoltakat, illetve a fizioterápiát megpróbálni. Ha pedig semmi nem működik, és mégis a csontkovács mellett döntünk, tanácsos messziről kerülni azokat a sarlatánokat, akik bónuszként a vesekövünket, vagy akár a csecsemőnk kólikáját is megpróbálnák ekképp gyógyítani.

SÁRKÁNY ELLEN SÁRKÁNYFŰ

súkromné jasle a skôlka “Ezen a világon a legnagyobb kincs a gyermek. Minden vagyonnál, hatalomnál többet ér.” A Keresztapa c. film

930 16 Hodos 346 Tel: +421 904 56 56 86 www.kakademia.sk 45

SZÉP / BABA-MAMA

Szerző: Štefkovič Patasi Ági / Fotók: Ugróczky István

Új hanghordozó szivárványos dalokkal a GLAMOUR együttes háza táján Van néhány dolog a mindennapi vándorcirkusz életünkben a Fiúkkal, amik nélkül nem indulhatunk el a nagyvilágba. Egy vagy sok színes kisautó, random begyűjtött kavics/csigaház/faág az út széléről és a GLAMOUR együttes gyerekcédéje. Kár lenne tagadni, mi is rajongók vagyunk. A tízórás olaszországi utunk után nyomatékosan kértem őket, hogy követeljük a második cédét, mely meg is született néhány hónappal ezelőtt. Az új hanghordozó megjelenéséről, a családi élet összehangolásáról és emlékezetes pillanatokról faggattam Fucsek Kiss Veronikát, az együttes énekesnőjét. A zenekar eredetileg felnőttek szórakoztatására alakult, aztán a fiatok születése után a gyerekműsor lett a fő profilotok. Ezek szerint ő inspirál titeket leginkább? Így van, ő és a többi gyerek inspirál minket. A koncertjeink által fokozatosan kialakult bennünk egy kép, hogy milyennek is kell lennie egy GLAMOUR gyermekkoncertnek. Általában az érzéseink vezetnek minket ezen a téren. Figyelünk arra, mi az, ami igazán tetszik a közönségnek. Elsősorban az a fontos, hogy egymásra hangolódjunk a hallgatósággal. A kisfiunk az, akin legelőször teszteljük a dalokat. Fantasztikus érzés, 46

hogy együtt, egy családként a színpadon élhetjük át ezeket a csodás pillanatokat. Nekünk a család a biztonságot, melegséget, szeretetet és örömet jelenti. Pont ezeket az érzéseket próbáljuk a színpadra vetíteni a koncertjeink során. Hatalmas segítség, hogy olyan ember áll melletted, akire mindig számíthatsz. Gyakran egy pillantásból vagy egy szóból tudjuk, mit szeretne a másik. Ez egy fontos szempont, hiszen mi sokat improvizálunk a koncertjeinken, a dalokat ugyanis élő kísérettel adjuk elő. Kiknek jobb játszani: gyerekeknek vagy felnőtteknek? A gyerekeknek és a felnőtteknek is örömmel játszunk. Mindkét szituáció más. A gyermekközön-

ség a legcsodálatosabb és leghálásabb, mert tőlük azonnali visszaigazolást kap az előadó. A gyerekek őszinték és rögtön kimutatják az érzéseiket, és mi ebből táplálkozunk a koncerteken. Bármilyen fáradtak is vagyunk, egy gyermekkoncert teljesen feltölt minket energiával és boldogsággal. A felnőtteknek több idő kell ahhoz, hogy felszabaduljanak, de ez érthető egyrészt, mert ezek az alkalmak, például egy esküvő, azért komolyabb hangvételűek. Mindig azt a pontot várjuk, amikor már mindenki önfeledten bulizik velünk. Az a legfontosabb, hogy egy énekes érzéseket tudjon közvetíteni a közönségének az aktuális dallal, de a tekintetével és magával a lényével is. Ha ez sikerül, akkor vagyunk elégedettek, legyen a hallgató gyermek vagy felnőtt. Feleme-

lő és még mindig hihetetlen érzés számunkra, amikor gyermek és felnőtt együtt énekli velünk a szerzeményeinket. Gyakorló szülőkként tudjuk, milyen fontos a közös élmény a gyermekünkkel. Egyébként most éppen egy új műsoron dolgozunk, amely a felnőtt közönséget célozza meg. A beszélgetés apropója lehetne akár a második CD-tek megjelenése is. Milyen volt a munkafolyamat? Az első lemezünk 2017 decemberében jelent meg. Nagyon örültünk az első lemez sikerének. Nagyon sok szülő kérte már a folytatást, ami 2019 augusztusában jelent meg. Valójában a második lemezünkre rákerült az összes szerzeményünk, ami 2018-ban és 2019-ben született. 47

SZÉP / BABA-MAMA

A lemezt úgy tudnám jellemezni, hogy egy igazi stíluskavalkád, színes mint a szivárvány. Hallhatók rajta dalok beat, disco, rock and roll, polka, latin és népies stílusban. A saját szerzemények mellett népdal és versfeldolgozások is szerepelnek rajta. A lemez dalai ünnepekhez és évszakokhoz kötődnek. A lemez címadó dala a Barátkozó című szerzeményünk. A cím azt jelzi, hogy a több száz koncert alatt sok kis és nagy barátra tettünk szert. Ennyi évvel a hátatok mögött biztosan összegyűlt pár emlékezetes koncert... Hát, igen, volt sok emlékezetes pillanat. A spontán csoportos gyermeköleléseknek mindig nagyon örülünk. De ha ki kellene emelnem néhány pillanatot, akkor nagyon megható számunkra, amikor a gyerekek saját készítésű apró ajándékkal lepnek meg minket. Akkor is elérzékenyültünk, amikor egy kislány szülinapi zsúrján, ahol 48

felléptünk, megpillantottuk a fényképes szülinapi tortát, amin mi voltunk a kislánnyal. A közös fotó az egyik régebbi koncertünkön készült. Szintén nagy ajándék, amikor úgy énekli velünk a közönség a saját szerzeményeinket, hogy már szinte túlénekelnek minket. Sosem gondoltam volna, hogy egyszer gyerekdalokat fogok írni. A dalaink valószínűleg közvetíteni tudják a gyerekek felé azt a szeretetet, amivel íródtak, talán ez lehet a siker egyik kulcsa. Egyébként azért kezdtem írni saját dalokat, mert az átvett dalokban nem találtam önmagam, és azt, amire úgy gondoltam, szükség van. Örök élmény marad számunkra az is, amikor bálban vagy esküvőn a felnőtt hallgatóság kérte tőlünk, hogy énekeljük el a Fociláz című dalunkat. Meglepő és fantasztikus érzés volt! Gondolom, a családi életetek kicsit eltér az átlagostól. Hogy néz ki egy hetetek? Mindkettőnknek megvan a civil munkája, úgy-

BABA-MAMA

hogy a hétfő nekünk is munkával, oviba szaladással kezdődik. Munka után jöhet az esetleges gyakorlás, stúdiózás, dalok hangszerelése, a sok beérkező meghívás leegyeztetése. Ha épp szeretnénk új fotókat pl. új műsorhoz, fénysebességgel elszaladunk fotózkodni Csóka Csillához, akinek ezúton is köszönjük, hogy mindig beszorít minket a sűrű határidőnaplójába. Ehhez hozzájönnek még a háziasszonyi teendőim, és a játék Lacikával, a kisfiunkkal ovi után. Előfordul olykor, hogy még hétköznap is elmegyünk fellépni, ha épp oviról vagy iskoláról van szó. De próbálunk minden percet kihasználni, hogy minél több időt tudjunk tölteni a kisfiunkkal. Viszont ez az életstílus megvalósíthatatlan lenne a nagyszülők segítsége nélkül, akikre mindig számíthatunk. Már lassan órarendet írhatunk nekik. Éjjelre aztán marad a reklámanyag-szerkesztés, készítés vagy szövegtanulás ill. írás, ha éppen nem alszom el a gyerkőc 50

mellett...A hétvége általában eléggé zűrös. Van úgy, hogy egy nap 4 koncertünk van, este pedig zenélés. Még vasárnap is gyakran koncertezünk. Hál’ istennek azért akad egy-egy szabad hétvége, akkor általában együtt lazítunk vagy kirándulunk. Dalokat nem egyszer főzés vagy takarítás közben írtam, vagy éppen játék közben, ha akkor jött az ihlet. Ilyenkor gyorsan feléneklem a telefonomra, majd jön a hangszerelés Lacival. A gyakorlás a gyerkőc mellett néha kész káosz, mert szereti átvenni az irányítást. Az elején még megelégszik a saját játék szintetizátorával és mikrofonjával, de kis idő után már az igazin játszik... Ilyenkor megint a nagyszülők jönnek a képbe. Szóval komoly szervezést igényel, hogy mindenre jusson idő. De nagyon igyekszünk, és megéri a fáradságot, ha elégedetten, boldog szívvel és szép emlékekkel térünk haza a koncertekről.

SZÉP / APU(CI)RÓKA

Szerző: Szilvási Tibor / Fotó: Horen

Mikor a Róka a fejembe szállt...! Pszt! Csak pár pillanatra tudok ideülni a géphez. Most épp alszik, kilopództam mellőle, de minden pillanatban észreveheti. Tud erről a gépről, amiről írok, de úgy tudja, csak munkára használom, rendszeresen ellenőrzi. Ezt elküldöm nektek, aztán törlöm is!

Narniában egy ruhásszekrény volt a ludas, de sose lehet tudni. Benéz a mosógép ablakán és kihúzogatja a mosogatógép fiókjait, nemhogy elsurranunk a kifolyón, mint valami gumiember az X-aktákban!

Vattákat ragasztottam az ujjaim végére, hogy ne kopogjanak olyan hangosan a billentyűkön, de könnyen lehet, hogy a stekkeren keresztül hallgatózik.

Egyszer próbáltam a sport babakocsit úgy elhelyezni, hogy Roki előre nézhessen és ne hátra. Többször nem. „Látnom kell titeket folyton, a szemem előtt legyetek, megmondtam!” – mormogott az orra alatt valami ilyesmit.

Nos, amit így kutyafuttában el szeretnék mondani nektek, hogy ez a gyerek piszkosul imád minket! Viszont biztos nem szeretné, hogy kitudódjon, és ezért időnként meg is fenyít!

Ha ez mind nem elég bizonyíték arra, hogy folyamatosan ellenőrizni akar bennünket, akkor itt van még néhány:

Reggel egy ádámcsutka-manőverrel indít nálam, kis híján széttöri a légcsövem. Reni is azt panaszolta el a minap, hogy kétszer módszeresen megkínozta a mobillal, majd össze-vissza karmolta. Fel akarja törni a csontunkat, és letépné a bőrünket, hogy megtudja, mi van alatta. Azt hiheti, hogy mi vagyunk a Kinder meglepetés, és ha már látta a felszínt, megnézné a közepét is! Mégis mi baj lehet belőle, nemde?! Látnátok a nappalit! Lesöpörte a polcokról a mesterműveket és úgy látom, különösen haragszik Müller meg Popper Péterre, a Trónok harcára és a a wifi routerre! „Nem fogtok ti itt gondolkodni” – gagyogta közben, ha jól értettem. Minden apró csatornát elvágna a külvilág és más univerzumok felé, nehogy oda vágyódjunk. Tornyot építünk neki kockákból, ő viszont azonnal lerombolja. Sose hagyja, hogy olyan magas legyen, mint a kerítésünk! „Szöknél, mi? Felejtsd el!” – fűzné hozzá, ha tudná. Rendszeresen végignézi a fiókjainkat, nemhogy onnan vezet az út egy alternatív valóságba. A 52

- folyamatosan keresi a távkapcsolót, és végignézi, hová nyílnak az ajtók abból a dobozból. Gondolhatja, azon bármelyikünk átfér, és mivel több nyelven is beszélnek benne, így rögtön külföldre szökhetünk! - bármilyen kulcsunk csörög, azt elkéri. „Nem fogtok itt ajtókat nyitogatni” – dörmögi. - végignézi a telefonjainkban az összes üzenetünket. Látszólag véletlenül – na, persze! – leejti és összenyálazza őket, hátha azzal végük! - a laptopomon rendszeresen megnyit két ablakot. Az egyik valami visszajelzésküldő – gondolom, arra számít, hogy valami windowsos programüzenetekbe rejtem a kódolt segélykéréseinket. A másik a kalkulátor – remélem, azt hiszi, az a bankszámlánk, és akkor nem követelőzhet olyan nagyon, mert az van rajta, hogy nulla! A sok rettenetes sanyargatásért cserébe viszont azért mindig jutalom is jár, és ezért vagyok benne biztos, hogy mindez csak óvintézkedés, és nem egy despotát nevelünk!

APU(CI)RÓKA

Reggel például, amikor Reni jelzi nekem, hogy felkelt – mivel én olyankor már jórészt rég kiosontam – és benézek rájuk, Roki úgy dobja át magát a feleségemen, mintha ő csak egy fekvőrendőr lenne. Nagyokat kuncog és olyan brutálisan feldobja a napunkat a mosolyával, hogy ha még nem ittunk kávét, akkor már nem is kell. Mikor egy hosszabb-rövidebb távollét után valamelyikünk hazaér, úgy rugdos a másik kezében, hogy a lábaival kiváló mustot taposna, csak alá kéne tolnunk valami lavórt, tele szőlővel. A minap a hálóból csak annyit látott belőlem, hogy a távolban elsuhantam a fürdőbe, és bömbölni kezdett. Ha faképnél hagyja őt valamelyikünk az egyik szobában, vagy csak a hangunkat hallja úgy, hogy már egy ideje nem látott, akkor szintén keservesen sír. Még mindig gyakori, hogy ha akár csak a mamáknak, papáknak adjuk át őt, és ő távolodni látja valamelyikünket, miközben nem a másikunk kezében van, zokogni kezd.

Aztán mikor visszakerül a karunkba, vagy más helyzetben felkéredzkedik a földről, ágyból, ki a kocsiból, akkor nemcsak megérint, hanem fog. Ölel, bújik, szorít, szeret, akar. Közben valami olyasmit gügyög: Elő ne forduljon még egyszer, hogy leteszel! Onnan nem tudom olyan hatékonyan őrizni a seggeteket. Hogy is mondta az a Forrest Gump? Olyanok vagyunk, mint a borsók, meg a héja! Ti a borsók, én a héja! Egyből csípek és karmolok, ha jön rátok a veszedelem!

Kövesd sorozatunkat a weboldalunkon (www.klikkout.sk) is, írd be a keresőbe: Apu(ci)róka Instagram: @rokkorokush

OKOS / I LOVE ECO

Szerző: Kürthy Judit

Mire is jó egy bolhapiac? Ne a szemetes legyen a megunt tárgyaid végállomása! Napjaink egyik legfontosabb aktualitása a környezetvédelem. Az, hogy helyi szinten ez mégis hogyan valósul meg, csakis tőlünk függ. Dobsa Melindát kérdeztük, aki a dunaszerdahelyi gyökerekkel bíró I Love ECO Facebook-csoport aktív tagjaként számos dolgot tapasztalt már. Mikor tudatosodott Benned először, hogy környezetünk megóvásáért tennünk kell? Maga a környezetvédelem már régóta foglalkoztatott, de ténylegesen 2017-től kezdtem el aktívan tevékenykedni ezen a területen. Először a segítségnyújtás volt számomra a legfontosabb. Amikor Új-Zélandon éltem, sok önkéntest láttam munka közben különféle ottani projektekben, akik kortól és nemtől függetlenül, idejüket és pénzüket nem sajnálva fogtak össze környezetük védelméért. Feltettem magamnak a kérdést: miben tudnék én segíteni. Majd miután véglegesen hazaköltöztem, éppen akkor alakult a felvidéki I love ECO csoport Dunaszerdahelyen. Ez volt az első lehetőség, ami szembejött velem, így azonnal fel is ajánlottam a segítségem. Ha jól tudom, a csoporton belül te is aktív szerepet vállalsz térségünk fejlesztésében. Hogy indultál el ezen az úton? Az első lépésem az volt, hogy megnézzem, mit tudok tenni annak érdekében, hogy lecsökkent54

sem a szemetemet. Ez az elmúlt két évben jelentősen sikerült és arra is rájöttem, hogy nem kell messzire mennünk ahhoz, hogy ezt megtegyük. Remek példa édesanyám, aki régi farmerokból varr táskákat és emellett még függönyzsákokat is készít, amiket piacról piacra járva árul, ezzel népszerűsítve az újrahasznosítást. Saját kertünk van, ahol megtermesztjük a szükséges élelmiszereink nagy részét. Mindemellett minimalistán élünk, ami azt jelenti például, hogy csak second hand ruhákat vásárolunk – ha vásárolunk. Ez nagy minőségi ugrást jelentett a korábbi ruhatáramhoz képest, ugyanis ezek a másodkézből vásárolt ruhák olykor sokkal jobb minőségűek, mint a korábbi közepes árkategóriájú darabjaim. Idegenvezető vagyok, ezért a munkámban is fontos a reprezentáció, oda kell figyelnem a mindennapi öltözetemre. Ezzel szemben igyekszem a tárgyi szükségleteimet a minimálisra csökkenteni, ami azt hiszem, sikerült is. Sok olyan könyvet, weboldalt olvasok, amelyek segítik ezt a fajta életmódot. Öt éve a vegetáriánus életmódot választva lényegesen leegyszerűsítettem a táplálkozásomat. Azt vettem észre, hogy a fiatalok nagyon sok cukrot és egészségtelen ételt esznek. Manapság sajnos már nem tudjuk, hogy az élelmiszereink pontosan honnan és milyen körülmények közül érkeznek, ezért nagyon oda kellene figyelnünk arra, hogy mit fogyasztunk.

I LOVE ECO

Milyen programokat, ismeretterjesztő tevékenységeket szerveztek? Az I love ECO csoport ma már nagyon aktív. Először csak pár emberrel indult, mára pedig egy olyan civil szervezetté nőtte ki magát, amely igen fontos hiánypótló tevékenységeket kezdeményez. Ilyen például a közösségi szemétszedés, faültetés, varrótanfolyamok szervezése, a népszerű Bolhapiac és a Gaia-fest, ami egy környezetvédelmi fesztivál volt. Számos önkéntessel dolgozunk együtt. A csoport képviseletét Gašpar Marika és Gašpar Éva látják el, engem is több iskolába meghívtak már előadásokat tartani a saját felelősségvállalásunkról. Nyitottak vagyunk bármiféle ötletre, amivel javíthatunk az életminőségünkön.

Mi lesz a legközelebbi akciótok? A 4. saját rendezésű bolhapiacunk. október 27én, Severen, a Szabadidőközpontban (a Smetana ligeti alapiskola épületének hátsó része - a szerk. megj.). Külföldön a bolhapiacoknak már évek óta nagy hagyománya van, például Berlinben is, ahol havonta gyűlnek össze az árusok. Akárki bejelentkezhet és árulhatja a megunt ruháit, tárgyait, játékait. Mi évente két bolhapiacot rendezünk, tavasszal és ősszel. Mit tanácsolsz azoknak, akik most kezdenek bekapcsolódni és tudatosabban vásárolni? Elsősorban azt javasolnám, hogy vegyék észre, milyen komoly befolyással van az életük55

OKOS / I LOVE ECO

re a média által sugallt életmód. Tegyék fel maguknak a kérdést, hogy valóban szükség van-e azokra a dolgokra, amiket reklámoznak! Azért, mert van pénzünk rá és megtehetjük, meg is kell tennünk? Fontos az is, hogy a vásárlásainkkal kiket támogatunk, ajánlott a helyi kézműveseket, termelőket, zero waste shopokat. Remek tipp, hogy próbáljunk meg felesleges használati tárgyak helyett élményeket ajándékozni, a háztartási hulladékunkat szelektálni, majd ahogy tudjuk, redukálni. Rengeteg információt találhatunk a neten arra, hogy ezt mások hogyan valósították meg az életükben. Keressünk jó példákat erre és kövessük őket! Úgy látom, hogy Dunaszerdahelyen még igencsak divat a csillogás-villogás, de szerencsére már kialakulóban van egy olyan, leleményes fiatalokból álló, aktív közösség, akik igyekeznek nem a külső alapján megítélni a dolgokat. Komáromban például létrehoztak egy közösségi kertet, amit egy remek ötletnek tartok.

Mi az a végső – titkos – célod, amit a magad életében még meg szeretnél valósítani? Az én titkos álmom, vágyam egy olyan természetes közösségben élni, ahol önfenntartó lehetek. Magyarországon és talán Szlovákiában is van már erre példa. Szeretnék minél távolabb lenni ettől a fogyasztói társadalomtól. Támogatom a permakultúrát, azt, hogy teljes összhangban éljünk a környezetünkkel. Szeretném, ha a későbbiekben az iskolarendszer is visszanyúlna a gyökerekhez, és ezáltal átadhassuk ezt a tudást a gyermekeinknek is. Nagyon fontos számomra a példamutatás, hogy megmutathassam, egyszerűen is lehet egy jó életet élni. Akinek tanácsra volna szüksége, hova fordulhat? Az iloveecods@gmail.com címen várjuk az ötleteiteket arra, hogy Ti mit tennétek egy élhetőbb, tisztább városért, valamint az egészségünk megőrzéséért. Természetesen fogadjuk olyan aktivisták jelentkezését is, akik szívesen segítenének akcióink szervezésében is. Köszönöm, hogy itt lehettem!

Hirdetés

SZÉP /

Kérdez: Kurucz Klaudia / Fotók: Szabó Péter Pál

HÓNAP NŐJE

Gajdosík Rebeka Villogó fények, vidámság, vattacukor, ínycsiklandó falatok a Tibi csárdában, valami finom helyi pálinka a Szicsek stadján, talán már mondanunk sem kell, hogy az októberi Hónap Nője stábja a Csallóközi Vásárba látogatott el Gajdosík Rebekával.

Nem szeretek egy helyen tartózkodni sokáig, mindenképpen olyan munkát szeretnék a jövőben, ami által folyamatosan utazhatok és mozgásban lehetek. Fontos a szülőhelyhez való kötődés, de nem ragaszkodom az itthonmaradáshoz sem.

Szia. Mutatkozz be kérlek a Klikk Out olvasóinak! Gajdosík Rebeka vagyok, 19 éves és Dunaszerdahelyről származom. Jelenleg a Pozsonyi Közgazdasági Egyetem első éves hallgatója vagyok a Business Management angol nyelvű szakán.

Mit jelent számodra a teljes kikapcsolás? Tévé, mozi, barátok, állatok, buli… Tengerpart, csend, egy jó koktél és napsütés. Viszont néha semmi másra nincs szükségem, csak egy egésznapos filmmaratonra a párommal, pizzával, egy pohár bor kíséretében.

Mivel foglalkozol szabaidődben? Imádok utazni, új helyeket felfedezni, így sok időt töltök külföldön. A mindennapokban sokat sportolok, olvasok, a kutyámmal játszok, vagy a barátaimmal és családommal töltöm az időm.

Ha pár mondatban jellemezni kéne a személyiségedet, hogyan írnád le magad? Nagyon szabad szellemű vagyok, ambíciózus és talpraesett. A szeretteimért kiállok, általában nyitott és kedves vagyok mindenkivel. Elég erős személyiségem van, ami néha negatívan jön le mások szemében.

Mennyire érzed magad kényelmesen, ha fotóznak, esetleg kameráznak is egyszerre? Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem kellett egy kis idő a teljes feloldódáshoz, de gyorsan alkalmazkodom az új helyzetekhez, így könnyedén ment a „munka”. A forgatáson észrevettem, hogy jó pár érdekes tetkód van. Mondd el nekünk a kedvenc tetkód jelentését! Ez így van, egy ideje megszállottja vagyok a tetoválásoknak és folyamatosan bővül a gyűjteményem. Az összeset szeretem, mind egyedi jelentéssel bír. Főleg saját érzéseket viszek a mintákba, amikkel azonosulni tudok: hedonizmus, szépség, nőiesség… Mit gondolsz, szerinted a jövőben Szlovákiában találsz munkát vagy szinte biztos, hogy a határon kívül? 58

Ha holnap kapnál egy e-mailt, hogy mehetsz egy világkörüli útra, hova mennél el legszívesebben és miért? Portugália és Marokkó, de igazából jöhet bármi! Imádok új kultúrákkal megismerkedni, idegen emberekkel beszélgetni és belátást nyerni a világszemléletükbe, valamint a külföldi konyhák nagy szerelmese vagyok. Mondd el nekünk, miért jó szerinted, hogy minden évben megrendezik a hagyományos Csallóközi Vásárt? Egészen kiskorom óta minden évben nagyon vártam a vásárt. Szeretem az egész kultuszt körülötte. Fontos a hagyományőrzés, a hazai ízek, a zene és a néptánc. Plusz, egy nagyon jó kikapcsolódási lehetőség a kora őszi napokra :)

SZÉP /

HÓNAP NŐJE

Mondd el nekünk mi mindent kóstoltál meg a vásárban, mi az, ami a legkevésbé ízlett? A kacsamáj, a töltött káposzta, a murci, vagyis a burcsák, a frissen csapolt kofola számomra elengedhetetlen. A vásár időszaka alatt nincs diéta! Mi az, ami zavaró volt neked a forgatáson és miért? Könnyedén zajlott a forgatás, az egész stáb segítőkész és kedves volt. Az egyetlen zavaró tényező a hideg időjárás volt, de azt is leküzdöttük a csapattal.

Mi az, ami a legjobban tetszett a forgatáson? Talán az extrém fotózási körülmények, mint például a hullámvasúton való pózolás. Ilyenben eddig nem volt részem, az biztos. Meglátogattuk a Tibor csárdát és a Szicseket is. Mondd el az olvasóinknak, mi az, amit jövőre mindenképpen meg kell náluk kóstolniuk? Egyértelműen a Szicsek pálinkákat, valamint a Tibor csárdában a vadból készült gulyást kóstoltam meg, amit bátran ajánlani tudok mindenki számára.

KREATÍV / HAVI KREATÍV

Szerző: Kürthy Judit / Fotók: Ugróczky István

A selyemfestés csodákra képes! Tarcsi Alica munkái

Mikor szerettél bele a selyemfestésbe? Már régóta nagyon tetszett. Két éve részt vettem egy mandalafestő tanfolyamon, amit Fodor Heni tartott. Nagyon tetszett a formákkal és a színekkel való munka, akkor készítettem el az első selyemmandalámat. Nagy hatással volt Rád, igaz? Azonnal beleszerettem a mandalák világába. Magával ragadott az alkotása, az egész folyamata és nem mellesleg szeretek gyönyörködni a végeredményben. Milyen anyagokat használsz még alap gyanánt? A mandalákat egy kifeszített selyemalapra festem, a kendőket pedig beszegett selyemalapra. Jól tudom, hogy a hétköznapokban teljesen mással foglalkozol? 64

Igen, a Csaplár Benedek VMK szervezési osztályán dolgozom mint közönségszervező. Változatos, érdekes munka, szeretem a szervezéssel, kultúrával kapcsolatos tevékenységet. Mi inspirál? A kendők, mandalák festésekor főleg a különféle formák és színek ihletnek meg. Kendőn leginkább a virágmotívumokat szeretem, és nagyon ügyelek a színek és formák összhangjára. A mandalák festésekor inkább az a fontos, hogy milyen szellemi, vagy fizikai területet szeretnék vele erősíteni. Mit jelent ez pontosan? Figyelembe kell vennem a színek jelentését. A fehér a megtisztulás, a sárga a nyitottság, a kék a harmónia, a piros a szenvedély, a zöld a növekedés, a narancs az életerő, a lila szín pedig

HAVI KREATÍV

a kiegyensúlyozottság jelképe. A pontok a lehetőséget, a kör a világegyetemet, a hullámvonal az élet áramlását, a szív a szeretetet és a szerelmet, a virág a növekedést szimbolizálja. A mandalákat a feng shui is szívesen alkalmazza a lakás energiáinak a harmonizálásához. Főleg kiknek készülnek az alkotásaid? Az első mandaláimat saját magamnak festettem. A későbbiekben szeretettel készítettem ajándékba családtagoknak, barátnőknek. Valamint kedves ismerőseimnek, akik rendeltek nálam. Hol találhatunk meg Téged? Aki szeretne többet megtudni a selyemfestés és a mandalafestés világáról, keressen bátran a Facebookon.

KÖNNYŰ / KLICCEK

Két barát találkozik, az egyik nagyon szomorú, ezért a barátja megkérdezi tőle: - Mi történt veled, haver? - Ma reggel majdnem elütöttem az anyósomat. - De ez hogy lehet, nem működött a fék? - Nem működött a gázpedál! Pistike kérdezi a tanár nénit biológiaórán: - Tanár néni! Hogyan beszélgetnek a halak? - Bolond vagy te, Pistike, a halak nem tudnak beszélni! Honnan veszel ilyen badarságot? - Hát onnan, tanár néni, hogy tegnap késő éjjelig fent voltam a nagy meleg miatt, és olyan 11 óra körül hallottam az anyukámék szobájából, ahol az akvárium is van, hogy az egyik hal azt mondja a másiknak: „Ne harapdáld olyan erősen a farkamat, mert kirúgom az akvárium oldalát”. - Hogy hívják a kínai kabáttolvajt? - ??? - Jackie-t Chan. A honvédségnél az őrmester tanítja a honvédoknak a logikát. - Kovács honvéd, álljon fel! - mondja az őrmester. - Elmondom magának, mi a logika. Itt van maga. Megszületett, felnőtt, majd meghal, eltemetik. Kinő a sírján egy szál fű, egy tehén arra megy, lelegeli, letesz egy szép nagy lepényt. Én arra megyek, belelépek és azt mondom: Kovács honvéd, maga de megváltozott! Na, érti miről van szó? - Igen - mondja Kovács. - Akkor mondja vissza! - szólítja fel az őrmester. Kovács belekezd: - Az őrmester úr megszületett, felnőtt, majd meghal, eltemetik. Kinő a sírján egy szál fű, egy tehén arra megy, lelegeli, letesz egy szép nagy lepényt. Én arra megyek, belelépek és azt mondom: Hej, őrmester úr! Maga semmit sem változott! Kohn elmegy a rabbihoz tanácsot kérni: 66

- Rabbi, mit tegyek? Hiányzik a kasszából 1000 dollár! - Tedd vissza, fiam... - Mi a különbség az országgyűlési képviselő és a gyufa között? - ??? - A gyufát büntetlenül meg lehet gyújtani. Rendőrök vizsgáznak történelemből. Bemegy az első, kihúz egy tételt: a francia forradalom. Mély csend, nem tud semmit. Vizsgáztató próbál segíteni: - Na? Jakobinusok? Semmi? - Semmi. - 1700-1800? Semmi? - Semmi. - Menjen ki, megbukott! Kimegy, mondja a következőnek: - Ha a francia forradalmat húzod ki, mondd azt, hogy jakobinusok és hogy 1700-1800! Be is megy, ki is húzza a francia forradalmat, nagy az öröm. Vizsgáztató: - Na, meséljen! - Hát ott voltak a japán kubikusok! - Micsodák? Mit kerestek azok ott? - Úgy 1700-at, 1800-at! Pistike hazatérve az iskolából lelkesen meséli a papájának: - Képzelt, azt tanultuk az iskolában, hogy némelyik állatnak minden télen új bundája van. - Pszt, halkabban, nehogy ezt az anyád meghallja...! Egy kezdő ejtőernyős kiugrik a gépből és zuhan lefelé, de nem nyílik ki az ernyője. Kétségbeesetten keresi a zsinórt, amit meg kell húzni, de nem sikerül megtalálnia. Már nagyon közel van a földhöz, amikor látja, hogy közeledik egy felfelé repülő ember. Odakiáltja neki: - Hé maga, tud valamit az ejtőernyőkről? - Én nem. - feleli - És maga a gázkazánokról?