Klikkout 08 14 by KLIKK OUT

2 Untitled-2 1

6.8.2014 12:23

Editorial

Cím nélkül... Kálmán Norbi írása Egy hajléktalan bácsi ül a park közepén, a járókelők nem látják a szemük sarkából, mert épp telis-tele gondolatokkal rohannak, hogy utolérjék magukat. Ha épp kicsit lengedezik a szél, akkor az arra járókat orrfacsaró bűz fellege keríti be, míg elhaladnak azon a szakaszon. A bácsin ugyanis messziről érezni és látni is, hogy nagyon ápolatlan. Talán nem is csoda, senki sem tudja igazán, hogy mióta ül ott, mióta járkál céltalanul, és próbálja (túl) élni napjait. A padon ül, kissé lejjebb csúszva, mert le nem feküdhet, az ugyanis tilos, rontja a város látképét, és szó mi szó, bántja a járókelők szemét is. Időnként feltűnnek azonban a rend őrei és rászólnak a bácsira, hogy távozzon a szép környezetből, mert nem kívánatos a jelenléte. A bácsi lassan ös�szeszedi magát, és darabos topogással megindul a pár méterre odébb lévő pad felé. Amíg odaér, addig a rend vigyázói befordulnak a sarkon, és már nem egzecíroztatják, így ismét leülhet. Miközben cammog az öreg úr, az egyik járókelő ráüvölt: Jaj, az Isten verné meg ezt az embert! Hogy lehetsz ilyen büdös, te?! ... Kiáltja utána, anélkül, hogy a bácsi bármivel is bántotta volna, azonban úgy tűnt, hogy sok ilyent kapott már a bácsi, mert mintha meg sem hallotta volna, tovább ment és leült arra a padra, amit kinézett magának. A bácsi egyébkét nem tűnt részegnek! Ugorjunk egyet! Egy nagy áruházban vagyunk, ahová egyébként ebédelni sereglik az alsó középosztály, vagyis a hétköznapi (bérből élő) ember, de talán egy-két középvezető is ráfanyalodik a finom (és olcsó) rizottóra, aminek a tetejét egy fonnyadt garnélával díszítik. Állunk a sorban, egyszer csak besorakozik egy ruházatában kissé igénytelen, ám de, olybá tűnik, lehetőségeihez mérten magára valamit adó 50-60-as bácsi. Nagy rá a zakó, lóg rajta a kék farmer, egy nagyobb, szakadt munkásbőröndöt és egy ruhával telepakolt nejlon táskát szorongat. A zsebébe bele-belenyúl és csörgeti a fémpénzt, majd kiveszi és párszor átszámolja a néhány euróját, ami az ebédjét betakarná. Besorakozott, szépen, illedelmesen, ahogy

a többiek. Ha nem épp bámészkodik az ember, észre sem veszi, mert – mondom – ápolt, de nyögjem ki végre: nem büdös! Viszont itt is jelen van a nagy testvér. Két marcona, félrevasalt ingujjú, kék ruhás biztonsági jelenik meg, és kiparancsolják a sorból, hogy távozzon. Hirtelen kicsit megfagy a levegő, szó szerint köpni-nyelni sem tudok. Elküldik, a minden jel szerint állandó lakhellyel nem rendelkező, ámde önmagát még fenntartani képes bácsit. Enni jött, mert éhes volt. Nem volt kiöltözve, gondolta az ember, hogy hajléktalan, de mégis, igyekezett a bácsi. De ott, nem ehet! Ezek a bácsik nem kellemetlenkedtek, semmivel, tukmálással vagy könyörgéssel sem léptek be a másik ember aurájába, életébe! Pusztán jelen voltak. De zavarja a vásárlókat, vagy a járókelőket, zavar minket, mivel Ő nem olyan, mint mi. Más, hát ne legyen ott. Csak annak van joga „közénk“ állni, aki olyan, mint mi. Ha nem jár napi 8 órában gürcölni, ha nem kell a számlákat fizetnie, ha nem marja a hétköznapi ember nyűgje őt is, hát nem közülünk való. Verje meg az Isten! Nem akarom ebben a pár sorocskában megváltani a világot, vagyis de, akarom, de sanszos, hogy nem fog menni. Néha, amikor mereven a holnapra gondolva rohanunk, csöppet álljunk meg, és ha ilyent látunk, gondoljunk bele a másik ember lehetetlen élethelyzetébe, amelyben tán épp megalázzák. Bizonyára vannak kivételek, de az empátia gyakorlása nem tesz rosszabbá minket... Én valahol azt olvastam, hogy ettől nem leszünk kevesebbek... Sőt! 3

Partneri:

20. 9. 2014 12:00 hod.

GREEN LINE

František MÓNOSI

ŽITNOOSTROVSKÝ J A R M O K

TRHOVISKO

STREDA

DUNAJSKÁ

S L O V E N S K A 2014

NAJSILNEJŠÍ MUŽ

Jediná oficiálna súťaž o titul

Tartalom

Cím nélkül... – editorial

Nem a régi, de új – autó

Az élvezet az Öné, a gond az övék! – PR

Ha kő, ha nem, majd megszokod... – interjú

Egy, két, há’, hogyan tovább?! –Klikk Out Midsummer Party

Jungle – Jungle The Antlers – Familiars –Hangfal

Programajánló

Az üldözött, Tini nindzsa teknőcök – Filmkocka

Tánczos Gábor Illúzióromboló Könyvtára – Könyv

Tolvajkergetők – Különvélemyény

I. Csallóközi Tésztafesztivál – PR

Csallóközi falunapok haknimaratonnal – Sziget, ahol élünk

Azért kelek fel, hogy éljek! -Riport

Paradisumot házoá – Hello Tourist!

Venezia Guest House – vendéglőlesen

Szabó Ottó: „A focit nem nézni, inkább játszani szeretem“ - sport

5 tipp a loft dizájnhoz – design

A rúzs – Szépségsarok

Süke Csilla – Augusztus lánya

Viccek :)

One, two, three viva l´Algérie! - sport

4. évfolyam, 2014/ augusztus Regisztrációs szám: EV 4545/12 lapigazgató: Gocoň Péter főszerkesztő: Szilvási Tibi szerkesztők: Kálmán Norbi, Kiss Balázs, Kovács Andrea, Mundi Józsi külső munkatársak: Angyal Sanyi, Pápay Anna, Tánczos Gábor, Uher Tibi fotó: Šenkár Márió grafika: Kovács Anita borítóterv: Gocoň László kiadja: Inportante, s.r.o., Biskupa Kondého 5138/36, Dunajská Streda 929 01 IČO: 45 354 928, hirdetés felvétel: +421 917 069 465, reklam@klikkout.sk elérhetőség: info@klikkout.sk A lapban megjelent tartalmak szerzői jogvédelem alatt állnak. Realizované s finančnou podporou Úradu vlády Slovenskej republiky – program Kultúra národnostných menšín 2013 A Klikk Out magazint a Szlovák Köztársaság Kormányhivatala támogatta.

Autó Autó

Nem a régi, de új Jeep Cherokee (dízel)

Ugróczky Pityu írása és fotói

Igen tudjuk, az előző számban is egy Cherokee-t teszteltünk. De az benzines volt. Ez meg dízel. Azt hiszem, ez elég indok, hogy újra kipróbáljuk. Mégiscsak egy terepjáró, még ha nem is a hagyományos értelemben, amihez inkább dukál egy dízelmotor. Kezdjük a tényadatokkal. Az általam próbált Jeep Cherokee 2.0 Longitude-ban egy 1956 köbcentis, 170 lóerős dízel duruzsol, maximálisan 350 Nm-es nyomatékkal. A motor megregulázásában egy kilencfokozatú automata váltó segít bennünket. Mindehhez 5.8-as kombinált fogyasztás párosul (gyári adat). Ennyit a számokról. Most térjünk rá az autó küllemére, illetve arra, hogy milyen érzés volt vezetni nekem, egy mezei felhasználónak. A Cheerokee-ra már nem jellemző az a robusztusság, ami az elődök ismérve volt. A formavilág letisztultabb és kifinomultabb lett. Ez nem meglepő, hiszen az évek előrehaladtával megváltoztak a fogyasztói igények, amihez a Jeep gyárnak is igazodnia kellett. Hogy ez az autó hasznára vált-e vagy sem, az mindenkinek a személyes véleménye, annyi azonban biztos, hogy a régebbi és a legújabb széria közti benyomáskülönbség szemmel látható. 6

Az autó külső formavilágát a kecsesen ívelt, hosszanti vonalak határozzák meg. Az első lámpák macskás vágása is ezt a benyomást erősíti.

Utazás Autó A belső tér egyszerűségével nyűgöz le. Semmi fölösleges cicoma, semmi oda nem illő króm. Az anyagok minősége pedig tovább növeli a kényelemérzetet. A középső konzolon egy hatalmas monitoron követhetjük figyelemmel az autó elektronikai tartozékainak állapotát, csakúgy mint a navigáció térképét is, mely a tesztelt autó tartozéka volt. A beltér kellemes egyszerűségét mintegy megkoronázandó az ülés trónként simul a vezető testéhez, királyi kényelmet biztosítva a sofőrnek. Ehhez párosul a magas kilátás mely tényleg fenséges vezetési élményt garantál.

A Jeep Cherokee mellett szóló érv, hogy nem jön szembe velünk minden kereszteződésben, nem túl gyakori tájainkon, ezért aki valami újabbra vágyik, mint a megszokott formák, annak bátran tudom ajánlani. Végkövetkeztetésem megegyezik az első benyomásommal, vagyis hogy a Cherokee kívülről szemet vonzó, belülről otthonos, jó menettulajdonságokkal bíró autó, amihez nem kellett hozzászokni, mert minden a helyén volt benne, és minden egy kényelmes optimumra volt hangolva. Jó választás lehet annak, aki a SUV kategóriából kíván új autót vásárolni.

Ne tévesszen meg bennünket az autó neve, ez a Cherokee már nem az a Cherokee, mint ami régen uralta az utakat. Ez a Cherokee egy SUV, csúnyábban mondva városi terepjáró, vagy telekjáró, ehhez kapcsolódó paraméterekkel, ezért ne várjunk tőle csodát terepen. Sajnos nem volt alkalmunk kipróbálni az autót terepviszonyok közt, de azért én hiszem, hogy a gyártó nem hagyta veszni teljesen az elődök dicső ragyogását.

Az élvezet az Öné, a gond az övék!

Egy autóhoz nem csak a szép és jó dolgok tartoznak, hanem a karbantartás, szerelés, olajcsere, gumitárolás és egyebek is, de ezt a gépjármű-tulajdonosok nagyon jól tudják. Dunaszerdahelyen azonban már van egy hely, ahol az élvezet – az átölelő biztonság, a magával ragadó gyorsulás, a megmosolyogtató fogyasztás – jut Önnek, a többit leveszik a válláról. Egy vadiúj, biztos háttérrel rendelkező, KIA autószalon nyílt a városban, amelyet leginkább a családi környezet és a betérő ügyféllel való rendkívüli törődés jellemez. Minderről a márkabolt egyik szakemberével beszélgettünk. Miért más egy hivatalos licenccel működő márkaszalon, mint egy sima autókereskedés? A mi autóinkért, egész tevékenységünkért maga a KIA autómárka felel. Biztosítja a 7 éves garanciát, közvetlenül felel az autók zökkenőmentes működéséért és minőségéért. Itt egy jól szervezett rendszer áll a vásárló rendelkezésére, hogy minden igényét kielégítsük. Valóban olyan kiszolgálást, törődést, gondoskodást kap a vevő, hogy az autóhasználattal járó apró-cseprő gondokat meg sem érzi! Szakembereink, értékesítőink, szerelőink havonta képzéseken vesznek részt, ahol a legmagasabb szintű szakoktatásban részesülnek. Miből választhatnak a leendő autótulajdonosok a KIA márkaszalonban? Az érdeklődők a márka összes típusát megtalálják a szalonban. Az egészen kis kategóriától, mint a KIA Picanto – amit már 7990 eurótól elvihet valaki – egészen a legnagyobb monstrumig, a Sorentóig. A legkapósabbak a Sportage és a Ceed, de a KIA Riót is kedvelik a sofőrök. Miután az érdeklődő kiválasztotta a számára szimpatikus autót, akkor elvisszük egy tesztvezetésre 8

az 5 tesztautónk egyikével. Ezt egyébként bárki megteheti, aki kíváncsi, milyen érzés egy KIA-t vezetni. Jöjjön ide, beülünk és már nyomhatja is neki! Gyakran előfordul, hogy míg a hétvégi bevásárlást intézi az anyuka, addig az apuka idejön a gyerekkel és elmegyünk egy tesztvezetésre. Teljesen kötetlenül... Ha megvan a kiválasztott kocsi, mit kap hozzá az újdonsült autótulajdonos? A KIA márkaszalon minden típusához biztosítja a 7 éves garanciát. Ebbe minden, az autó meghibásodását illető probléma kiküszöbölése beletartozik, de emellett akkor is gondoskodunk vásárlóinkról, ha netán balesetet szenvednek. Van egy saját vontatószolgálatunk is, így kimegyünk a megrongálódott autóért, bevontatjuk és megszereljük, a szerelés ideje alatt pedig pótgépjárművet biztosítunk. Ez a szolgáltatás természetesen minden vásárlónknak jár. Továbbá, ha egy ügyfelünk bejön, akár csak egy égőcserére, szakembereink akkor is teljesen átnézik az autóját, és bármilyen más jellegű meghibásodásról, egy lekopott gumiról vagy a fékekről is van szó,

figyelmeztetjük, hogy mire érdemes figyelnie. Az ügyfeleinkkel a garanciális 7 év alatt folyamatosan együttműködünk. Ebben benne van például az is, hogy ingyen tároljuk a téli vagy nyári gumijaikat. Mondanom se kell, hogy az érdeklődőket mindig, az évszakhoz illeszkedő egyedi ajánlatokkal várjuk, amikor is különféle extrákat adunk a kocsikhoz, amelyek az adott időszakban az alapárban vannak. Miért választják egyre többen a KIA autómárkát? Ez valószínűleg az egyre kedvezőbb ár-érték arán�nyal magyarázható. Aki egyszer ült egy KIA gépjárműben, netán vezette is, az rádöbben, hogy csúcsminőségű autóról van szó, valóban elérhető áron. De rendkívül vonzó a 7 év jótállás is. Ma, amikor a piacokat leginkább a bizonytalanság jellemzi, mi kiállunk az ügyfeleink mellett. Nagyon fontos a biztonság: a törésteszteken 5 csillagot értünk el, ami kiváló védelmi tulajdonságokról árulkodik. Az autó biztonságát illetően nincs pardon. Még a legkisebb kategóriájú KIA gépjármű alapárában is van 4 légzsák. További nagyon fontos részlet az autóvásárlók szempontjából a lopási statisztika. Na, ezt a márkát nem tudják ellopni! Ezt bátran állíthatom, hivatkozva az országos rendőri statisztikákra! Ha egy KIA eltűnik havonta az

országban, akkor sokat mondtam, ezzel szemben látni kell azt is, hogy csak mi havonta kb. 8-10 kocsit adunk el. Mi az új szalon víziója? Szeretnénk a KIA szlogenjével élni: „A meglepetés ereje!”. Igyekszünk a legigényesebb vevők elvárásait is kielégíteni, akik szintén szembesülhetnek azzal, hogy ha a KIA márkanévhez méltó szolgáltatásokat szeretnének, nem kell más régióba utazniuk, hanem nálunk megtalálják. Ezáltal is bővíteni szeretnénk meglévő, elégedett ügyfeleink számát. Egy cikket akartam írni, de most azt hiszem, vennék is egy KIA-t! Parancsolj! Bemutatom mindegyik típust, kiválasztasz egyet, azt elvisszük tesztvezetésre, láthatod, mit tud, érezheted, hogy milyen erő van a motorban, hogyan illeszkedik hozzád az autó. A fizetési feltételeink is sokrétűek, természetesen lehet egészben és lízing formájában is fizetni. Nagyon népszerű viszont a vételár negyedelése, jobban mondva négy év alatt, négy részletben fizetheted ki a kocsit. Ennek nagy előnye, hogy nem fizetsz rá semennyit sem, mint például a lízing esetében, hanem az eredeti vételárat törlesztheted. Ha kezet rázunk, mi 7 évig a legjobb barátaid leszünk! Hol kell aláírni? ... :-) 9

Interjú

Ha kő, ha nem, majd megszokod... Szilvási Tibi interjúja Šenkár Márió fotói

A gyaloglás vége (Gépkocsi), Nemzeti Hip-Hop, Ovi, Kalauz (BKV), Az a baj, Gyere kislány, Királyok a házban, Szerelmes vagyok, Egy-két-há, Zsolti a béka, Kavboj, Boros, Dal, a Magyar Madártani Egylethez, Mit parodizálsz?, Készülj fel a hangulatra!, Metasláger, California (hiphopzeneka), Fajok, vírusok, Kémia, Gyarmat, Rímálom az Elme utcában, Bezzeg régen, Fizetésnap, 15 év. Szóval az úgy volt, hogy leültünk a Bëlga felével beszélgetni, és...

Nemrégiben olvastam először azt, hogy a nevetekkel kapcsolatban a legendás jelzőt használták. Ti mit szóltok ilyesmihez? Bauxit: Még5, Te vagy az élő legenda, erre neked kell válaszolnod! :-) Még5Lövés: Hát igen. Azt, hogy élő legenda, saját magára nem igazán szokta mondani egy zenekar, legfeljebb a zenekar egy tagja, mint például én! :-) Azt is említettétek valahol, hogy a sajtó azért sem foglalkozik veletek mostanában annyit, mert még nem vagytok ahhoz eléggé öreg, de már eléggé fiatal zenekar sem... Még5: Igen, ez a 15-16 év egy zenekar számára olyan középkorféle. De mi egyébként fiatalok vagyunk, nagyon fiatalként, tizenévesen kezdtük, most pedig még csak harmincévesek vagyunk... (mindketten nevetnek) Tavaly ősszel jött ki a Sanyi c. lemezetek. Ugye, szinte minden bandánál az első albumot szokták egyfajta hivatkozási alapként emlegetni, amelynél kialakul a zenekar ra10

jongóinak kemény magja. De megvan az ilyen rajongótábora a többi albumotoknak, esetleg már a Sanyinak is? Még5: A Majd megszokod-nak is kellett azért pár év, mire ezt a státuszt betöltötte, és a Sanyi óta még szerintem nem telt el annyi idő, hogy egy saját rajongótábora kialakuljon. Még kell egy-két év, mire lesznek olyanok, akik azt mondják, hogy a sok közül ez a legjobb. Legutóbb a Zigilemeznek alakult ki kemény magja, azt nagyon sokan szeretik. Bauxit: A sokadik lemez soha nem lehet az első, viszont van, aki ezzel találkozik először. Ők nyilván fiatalok, és akkor egy-két lemez után majd kijelentik, hogy számukra ez „A” lemez... Az Arany c. lemezünk annak idején visszahozta a Majd megszokod kemény magját. De tényleg, azt nagyon sokan szerették közülük. A Platinának, amely ugye az oktatási segédanyagunk, pedig az iskolások körében alakult ki rendszeres hallgatótábora... Ez utóbbiak a négylemezes tavaszotok (2010 – Arany/Platina/Gyémánt/Farost) alatt ké-

Interjú szültek, aminek nem volt akkora médiavisszhangja, mint amekkora jelentősége. Ez miért történt így? Bauxit: Egyrészt azért, mert be voltunk tiltva a fél médiában! :-) Egy koncertünk kapcsán összerúgtuk a port az Est médiával, amelynek a lapjaiba nem kerülhettünk be egy évig. Ez sokat elvett az információáramlásból, de bennünket nem vetett vissza. A négy lemez sok is volt egymás után, némely újságokban kaptak némi visszhangot, amikor fokozatosan megjelentek, de klipek sem forogtak és olyan nagyobb kampányt sem terveztünk akkor, mint most. Egy-egy új albumotok készítésekor mindig új ötletekkel dolgoztok, vagy vannak azért kiforratlan, a sufniban heverő projektek is? Bauxit: Folyamatosan jönnek az ötletek. Van, hogy némelyiket 3-4 évig érleljük. Még5: A Sanyi c. lemezen a Munkát keresek például egy régebbi dal, és úgy gondoltuk, most megérett arra, hogy megcsináljuk, és jól is sikerült. Egyszer Bauxit említette egy interjúban, hogy tükröt tartotok, amelyben esetleg mások görbének látják magukat. Tapasztaltatok már olyat, hogy valakik tartanak ettől a tükörtől? Bauxit: Ugye szokták mondani, hogy mi vagyunk a görbe tükör, és akkor mondtuk, hogy nem, mi egyenes tükör vagyunk, amiben más görbének látja magát. Még5: Olyasmiről viszont még nem hallottunk, hogy valaki ettől félne. Nem kapunk olyan javaslatokat, hogy miről ne írjunk, inkább olyanokat, hogy miről írjunk dalt. De mikor valaki ilyet konkrétan megmond, akkor arról biztosan nem fogunk... :-) Sokan megmondóembereknek tartanak Titeket. Hajlamosak megsértődni a számaitokon? Még5: Ha az ember ilyesmivel foglalkozik, akkor óhatatlanul ez történik. Mindig lesznek olyan emberek, akiknek mindez nem tetszik, de ez álta-

lában prekoncepciókból adódik, miközben nem is ismernek bennünket. Csak hallanak valamit rólunk, vagy meghallanak tőlünk egyetlen számot... Szóval nem minket nem szeret az illető, hanem azt, amit rólunk hall. :-) Bauxit: Az szokott történni, hogy először meghall valamit tőlünk, aztán kiakad, hogy mégis mi ez, be kéne tiltani és hasonlók. Aztán a barátai addig győzködik, míg még egyszer meghallgatja, és aztán már befogadja. Ez rendszeres. A Majd megszokod-nak sem véletlenül lett az a címe, ami. :-) 11

Interjú

Kiket tartotok Ti „megmondóembereknek”, akikre szívesen hallgattok? Esetleg aki meg is ihlet... Bauxit: ...Hankiss Elemér. Még5: Ő például nem szokott hülyeségeket beszélni. Magyarországon eléggé kevés az ilyen. Lukács Béla fizikust is élvezet hallgatni. Szóval talán általában a tudósokkal vagyunk így. Bauxit: Meg még Freund Tamás (neurobiológus). Ő ritkán nyilatkozik, de akkor elolvasom. Még5: És még Molnár B. Tamás. Amit ő ír, azt fenntartások nélkül elhiszem. Ő szaktekintély a gasztronómiában...

Bauxit: ...aki olyanokról ír, hogy hány centiről milyen forró vízbe kell a csipetkét belecsöppenteni, hogy az tökéletes legyen! :-) A számaitokat mindenféleképpen lehet értelmezni, és nyilván ez is a szándékotok. Volt már az ilyen értelmezéseknek valamilyen érdekes folyománya? Bauxit: Ezek az információk hozzánk már nem igazán jutnak el. De tüntettek már ellenünk szélsőjobbosok Esztergomban, mert azt hitték, szélsőbalosok vagyunk. Kürtön (Strekov, Érsekújvári járás – a szerk. megj.) pedig kint volt a készenléti rendőrség, mert ott meg szélsőjobbosnak számítottunk a Nemzeti Hip-Hop miatt. Még5: Azt hitték, hogy forradalmárok vagyunk. :-)

Interjú

Bauxit: Most a Gyarmat című számunk kavart nagy vihart a neten, mert benne van az, amit ma Magyarországon az emberek folyton mondogatnak. De igazából az egész ideológiamentesre sikeredett, szóval nem nagyon lehet vádaskodni. Meg egyébként is annyi mindenről írunk... De az ember szeret belemagyarázni mindenbe ezt-azt... Bauxit: Igen, a saját vagy a másik ideológiáját szeretik belelátni. De akár bele is lehet, nem? Még5: Akár igen, mivel nem szeretjük a didaktikus számokat, amikor egyértelműen lehet tudni, hogy akkor ennek most ez az üzenete, és kész... Miért nincsenek a Bëlgának követői, akik olyanok akarnak lenni, mint Ti? Bauxit: Ezen mi is gondolkodtunk, de ezt idáig végül is csak a Kispál tudta megcsinálni, és talán még a Tankcsapda. Mi ezek szerint nem tudtunk kulturálisan ilyen nyomot hagyni. :-) Majd máshol hagyunk! Ez tragikus. :-) Olyasmi történt már veletek, hogy bugyi vagy melltartó, esetleg valamilyen abszurd tárgy repült a színpadra koncertetek közben? Még5: Persze, volt már bugyi is, melltartó is, játékkatona is, és nemrég egy cserepes virágot is kaptunk. Aztán kaptunk egy fából kifaragott műpéniszt is, ami áll, és hamutál. :-)

Találkoztatok már olyan elvetemült Bëlgarajongóval, aki mondjuk szentélyt emelt nektek? Még5: Olyannal még nem, de olyan már volt, akinek a karjára adtunk autogramot, ő pedig azt beletetováltatta. Egy miskolci srác. Pár évvel később visszajött, mert Tokyo még nem írta alá. Aztán akkor ő is aláírta. :-) Énekelnétek közös számot mondjuk Oszvald Marikával? Még5: Mivel semmit se zárunk ki, így ezt se zárhatjuk ki. Fura is lenne, ha bármit is kizárnánk... Felismernek benneteket az utcán, különkülön? Vagy akadt már valamilyen abszurd szituáció ilyesmiből? Még5: Felismernek, de annyira nem jellemző. Nekem volt egy olyan élményem, hogy mentem egy plázában és úgy 8 méterre ment előttem a Döglégy Zolee. Ahogy elhaladtak mellette, mindenki őt nézte, és pont akkor kezdtek róla beszélni – talán hogy már ne hallja őket – amikor odaértek hozzám. Én pedig végighallgattam, hogy ki mit mond róla. :-) Mikor fogjátok abbahagyni? Még5: Hát azt nem tudjuk. Lehet majd jön egy esemény, ami miatt abbahagyjuk. De lehet, hogy ilyen sosem lesz. :-) Járjanak még az unokáitok is Bëlgára! Köszi az interjút! 13

Klikk Out Midsummer Party

Egy, két, há’, hogyan tovább?! Az elmúlt három évben rendre arra törekedtünk, hogy egy olyan akcióval rukkoljunk elő, ami nemcsak azt jelenti, hogy van hova menni az egyik nyári pénteken vagy szombaton, hanem hogy piros betűsként, csillagokkal és szmájlikkal kerüljünk be a naptáraitokba. :-) Hogy egy olyan eseménnyé váljunk a nyár egyik, legnagyobb fesztiválok által „zavartalan” hétvégéjén, amiről valamikor július elején az jut az eszébe az embernek, hogy végre hamarosan megint lesz. Megint történik valami. A nyári hónapok során sokan rettegnek szervezésbe fogni, mivel egyrészt a lehetséges látogatóknak gyakorlatilag mindegyike elmegy valamely hétvégén nyaralni, másrészt a régióbeli, szlovákiai-magyarországi fesztiválfelhozatal is egyre sűrűbb. Az ilyen intenzív verseny egyébként minket nem ejt kétségbe, sőt, inkább arra ösztönöz, hogy évről évre, még ha csak egy picit is, de igyekezzünk feljebb tolni azt a bizonyos mérvadó lécet. A tavalyi Klikk Out Midsummer Partyhoz képest ezért próbáltunk idén egy koncertet is befecskendezni „vérkeringésünkbe”. Így elsőre – legalábbis mi úgy látjuk – sikerült egy igazi nagyvadot lőnünk 14

a Bëlgával, hiszen egy olyan bandáról van szó, amely Dunaszerdahelyen még nem adott koncertet. A régiót tekintve jártak már az érsekújvári járásbeli Kürtön, ami emlékezetesre sikeredett az azt övező rendőri figyelem miatt (erről a fiúk is mesélnek a Bauxittal és Még5Lövéssel készített interjúnkban), aztán jártak a befuccsolt somorjai Onefesten, amely elsősorban a botrány miatt maradt emlékezetes, de a Bëlga is gyakran említi meg interjúiban az ottani hangulatot, aztán voltak még közelebb, Padányban, a Clubmedia szervezésében, ahol ismét egy jó kis koncertet adtak, most pedig elérkeztek végre hozzánk is, és úgy hisszük, hogy méltó módon illeszkedhet a termálfürdőben adott koncert a fent említettek sorába, ahogy a nevükkel fémjelzett akciónk is az előzőek mellé. Akárhány éves is lesz a Bëlga, mindig aktuális.

Egyrészt mert a legelsőtől a legutolsó szerzeményükig gyakorlatilag mind időtlenül „idétlen”, az iróniának nincsen szavatossága. Másrészt Bauxiték sosem egy fáradt haknira törekszenek, hanem olyanok, mint a pezsgő cukorka, amit röhögés nélkül nem lehet lenyelni (nyeljél, ugye :-) ). Bëlgát távolról nem érdemes csak úgy hallgatni, mivel folyamatosan olyan gazdag színpadképet produkál, mintha épp egy kaleidoszkópra tapadna a tekintetünk. Ehhez egészen sok köze van a Durvacrew Art House stábjának, akik nemcsak a koncert, de az azt követő dj-szettek alatt is szemkápráztató és egyedülálló videófüggönnyel szolgáltak. A Bëlga koncertje végén eurófia uralkodott a színpad előtt, és az ocsúdás kissé el is vonta a figyelmet az őket követő PLUSplus szettjének elejéről. A srácok azonban nem hagyták, hogy ez sokáig tartson, ahogy az őket követő Nigel Stately, majd Chriss Ronson sem. Az eurófiát a house-paplan által felvert delírium követett, kifulladásig, illetve amíg lehetett... Hát akkor jövőre jöhet a negyedik, nem? :-) 15

Hangfal/ SzT rovata

Morrissey – World Peace Is None Of Your Business

Jungle – Jungle

Két srác, J és T, egy, a Google által több százmillió találatot eredményező megnevezés – ergo, fellelhetetlen háttér, és néhány, 2013ban kiadott kislemezdal. Az első koncertjükre, ahol kiderült, hogy héttagú zenekaruk van, minden jegy elkelt, felkerültek a biztos befutókat előrejelző BBC Sound Of 2014 listára, és még sehol semmi, de debütáló albumukat máris egy menő nagy kiadónál (XL Recordings) hozhatták tető alá. A teljes sötétség fokozta az izgalmat a groove-os, funkos popdalokkal műtő soul-előadók iránt, és ez most a nyáron látszik robbanni. A sorsuk elrendeltetett. (4,5/5) Ajánlat az albumról / korábbról: The Heat, Busy Earnin’, Platoon, Time, Sun Of A Gun.

A britek „második legnagyobb élő ikonjának” választott Morissey már kétszer an�nyi albumot adott ki szólóban, de továbbra is meg kell említeni, hogy az alternatív rockzene legendájává pár év alatt kinövő The Smiths frontembere volt. A manchesteri trubadúr először a 80-as évek végén váltott, amikor bestartolta szólókarrierjét, majd 2004-ben, amikor hosszú idő után élesztette azt újra. Azóta háromévente dob piacra egy pöpec albumot, tavaly önéletrajzi könyve jelent meg, és készül egy film is róla. Jelen albumán megint csak megjelennek a politikai üzenetek, a gúny és az irónia, amivel úgy marad meg a fősodor szélén, hogy nem kell annak kedvében járnia. (4/5) Ajánlat az albumról / korábbról: World Peace Is None Of Your Business, Earth Is The Loneliest Planet, Istanbul / You Have Killed Me,There Is A Light That Never Goes Out, Every Day Is Like Sunday.

Teleman – Breakfast

Az idei év elején számos előrejelzésben jelölték meg a brit gitárpop-kvartettet, mint amely számára ez az év hozhatja meg az áttörést. Ez be is jött, a Pete & The Pirates nevű, viszonylag ismeretlen popbanda tagjai értelmezték ezáltal újra magukat, hogy az arra legmegfelelőbb időpontban, a nyár elején piacra dobják első, melankolikus indiepop lemezüket. Egy változatos gyűjteményről van szó, amelynek egyes szerzeményeit az izgalmas hangszerelés, és az énekes, Thomas Sanders bánatos hangja viszi a hátán. Azt is ki merném jelenteni, hogy az év egyik legjobb dala ezen az albumon van (Cristina). (4/5) Ajánlat az albumról / korábbról: Cristina, Steam Train Girl, Monday Morning, Skeleton Dance.

The Antlers – Familiars

2009-ben sokan felkapták a fejüket a brooklyni Peter Silberman és zenekara érzékeny albumára, a Hospice címűre. Egy magánkiadás akkora vihart kavart a szaksajtóban, hogy újra, szélesebb körben is piacra kellett dobni. Az akkor rendkívül fiatal Silberman koncepcióként egy tragikus témát választott, a szeretett lány rák miatt történt elvesztését, aminek apropóján körbejárta a kapcsolat egyes momentumait. Szívszorítóan remegő hangja valóban magával ragadott, ezt a hatást azonban a Familiarsen nem (igazán) sikerül folytatni, az eredmény inkább erőltetett, mint hiteles. (2,5/5) Ajánlat az albumról / korábbról: Hotel, Intruders, Parade / Two, Kettering, Epilogue, Wake. 16

Hangfal

A Sunny Day In Glasgow – Sea When Absent

A shoegaze és a pszichedelikus pop/rock műfajok által gyakorolt hatás egyik ismertetőjegye, ahogy az előbbi nevével is utal rá, a „cipőbámulás”, persze minden pejoratív felhang nélkül. A zene beszippantja és egy zajfolyamon úsztatja az elmét. Az A Sunny Day in Glasgow ilyen könnyen nem skatulyázható, énekesnői és a popszámokhoz képest kissé hosszú darabok váltásai rendre meglepetést okoznak, mégpedig kellemeset. Nem mindig sikerül fenntartaniuk az érdeklődést, de az előző lemezeikhez képest ez is príma kiegészítő pl. egy tóparti pihenéshez. (3,5/5) Ajánlat az albumról / korábbról: In Love With Useless, Crushin’, MTLOV, Boys Turn Into Girls / C’mon, So Bloody So Tight, 5:15 Train.

How To Dress Well – What Is This Heart

Immár három albummal a háta mögött Tom Krellt a 2010-es évek (ekkor jelent meg debütáló lemeze) egyik legprogresszívebb előadójának tartja a szakma. How To Dress Well projektjével, fojtott, visszafogott hangzásával az R&B-re öltött új köntöst, és csaknem azt lehet mondani, hogy lemezről lemezre egyre letisztultabban képviseli az ún. „éjszakai” ambient-R&B-t. Az R&B az indie szcénában egy újabb reneszánszát éli, és külön-külön is egyedülálló, nem egymásra licitáló előadókat teremtett az elmúlt években, elég csak James Blake-re vagy a The Weeknd-re gondolni. (4,5/5) Ajánlat az albumról / korábbról: Words I Don’t Remember, What You Wanted, Face Again, Repeat Pleasure / Cold Nites, & It Was U, Ready For The World.

Martyn – The Air Between Words

A legendás Ninja Tune kiadó égisze alatt jelent meg a holland nemzetiségű, de Washingtonban élő producer harmadik nagylemeze. Martyn pályafutását egykor a drum & bass vágányán kezdte, majd maradandót tudott alkotni a dubstepben is, most azonban már néhány éve csend honolt körülötte. A The Air Between Words-szel nem alkot új stílust, ám felvillant rajta némi detroiti technót és chicagói house-t, piszkosságot, füstösséget, kicsavart, de a kellő pillanatban felcsendülő zongorát, és még sorolhatnám. Monoton 4/4, de a beékelt sok apró elem miatt végig izgalmas hallgatnivaló. (4/5) Ajánlat az albumról / korábbról: Glassbeadgames, Empty Mind, Drones / Vancouver, Alldayallnight, Miniluv.

La Roux – Trouble In Paradise

Egy kissé már úgy tűnt, hogy egylemezes marad a 2009-ben berobbant brit electropop-formáció, hiszen egy rendkívül sikeres (Mercury Prize-jelölés, Grammy-díj) bemutatkozás után ennyit nem szokott váratni magára a folytatás. Csakhogy közben elváltak az énekesnő, Elly Jackson és a producer, Ben Langmaid útjai. A La Roux név mögött rejlő Elly ezúttal a 70-es évek végi és 80-as évek eleji diszkót is beleszövi kimunkált darabjaiba. Albumja megjelenése előtt három darabot mutatott meg, amelyek leginkább arról tanúskodnak, hogy visszavett a – valószínűleg Langmaid által diktált – vad tempóból, és a slágerdalok, bár ugyanúgy táncolásra invitálnak, visszafogottabbak. (3,5/5) Ajánlat az albumról / korábbról: Uptight Downtown, Sexotheque, Let Me Down Gently / Bulletproof, I’m Not Your Toy, In For The Kill. 17

Programajánló KONCERT/PARTY Hip-Hop, Rap, R’n’B Party Fellépők: Mirec Montana & Deekay Dunaszerdahely – Arthe Café, augusztus 15. Franz Ferdinand Bécs – Gasometer, augusztus 23. Nyárbúcsúztató 2014 Az MKP szervezésében. Program: 9:00 Városi gulyásfőző verseny 13:00 Kiértékelés, díjak átadása 14:00 Sörivó verseny férfiaknaknőknek 16:00 Dóka Zsuzsa és Bősi Szabó László magyar nóta és operett délutánja 17:00 Dunaszerdahelyi tehetségek: Haizok Melinda énekes 18:00 Sporttal az egészségért! 21:00 Magyar nosztalgiabuli és utcabál Meszivel Dunaszerdahely – Szabadidőpark, augusztus 31. Quimby Kisudvarnok – falunap, augusztus 31. Warpaint Bécs – Arena, szeptember 4. Axwell Pozsony – Incheba Expo Aréna, szeptember 5. Blondie Bécs – Arena Open Air, szeptember 11.

For You Acapella Vocal Group Születésnapi party – koncert Komárom – szeptember 12., 18.00. Stand Up and Scream! meet Bass Kontroll Fellépők: The Unbroken Promise, Flames To Burn, Rainy Mood, BlastNoise. Dj-k: PSYCHO, The Grove GyStore & Soldierr Dunaszerdahely – Soul Hunter Music Club, szeptember 12. Pharrell Williams Bécs – Marx Halle, szeptember 18.

KRS-One, The Skatalites, Collie Buddz, Aphrodite, Junior Kelly, Dub Fx Pozsony – Zlaté piesky, augusztus 22. The 80’s and 90’s with The Hoff Acceleration autóverseny és zenei fesztivál. Fellépők: Rick Astley, 2 Unlimited, Samantha Fox, Vengaboys, DJ Sash!, Turbo B of Snap! Mogyoród – Hungaroring, augusztus 29.

II. Dunaszerdahelyi Kastélyfesztivál Program: Trentemøller Aug. 29. (péntek): 16:00 – Budapest – Akvárium Klub, A Nagyabonyi Citerazenekar október 1. fellépése, 17:00 – Az Aranymetszés verséneklő duó FESZTIVÁL koncertje, 18:00 – Beszélgetés Benkő László regényíróval, 19:00 Grape Festival – A J&M duó akusztikus pop-rock Fellépők: Editors, Klaxons, La koncertje. Roux, Bombay Bicycle Club, Flux Aug. 30. (szombat), bent: 15:00 Pavilion, Gesaffelstein, Palma – Pilicke meséi (Póda Erzsébet Violets, Diego, Wilkinson. írónővel), 16:00 – Kézműves Pöstyén – repülőtér, foglalkozás gyerekeknek. augusztus 15-16. Kint: 15:15 – Sörivó verseny, 15:30 – Kofolaivó bajnokság, B.my.lake Festival 15:45 – Kolbászevő verseny, Fellépők: Agoria, Modestep, 16:00 – Beszélgetés Fonyódi Gui Boratto, Ellen Alien, Scuba, Tibor (Harrison Fawcett) Tiefschwarz, Stephan Bodzin, regény- és forgatókönyvíróval, Âme, Stimming, Ben Klock, 17:00 – A Sárkányos Szövetség Magda, Derrick May, henrik Lovagjainak előadása: középkori Schwarz, Alan Fitzpatrick, viselet- és fegyverbemutató, Tale Of Us. hosszúkardvívás, nehézpáncélos Balatonvilágos – augusztus 18-21. lovagi torna, ütőkard-vívás a közönség tagjaival, 18:00 – Farkas Uprising Reggae Festival Melinda (verséneklő), 18:30 – Fellépők: Shaggy, Jimmy Cliff,

Foglár Gábor (verséneklő), 19:00 – Mojo Risin’ (blues n’ roll). Aug. 31. (vasárnap): 14:30 – Társasjáték-vetélkedő az épületben, 15:00 – Bálint Károly és Huszár László tekerőlant-koncertje, 15:45 – A Bicskás zenekar népzenei koncertje, 16:30 – Beszélgetés Bán Mór regényíróval, 17:30 – A társasjáték-vetélkedő eredményhirdetése, díjak átadása, 18:00 – A II. Dunaszerdahelyi Kastélyfesztivál kiértékelése, zárás. Dunaszerdahely – Vermes-villa, augusztus 29-31.

EGYÉB Szent István-napok Program: Aug. 15.: 20:30 - Honfoglalás - a Szigetszentmiklósi Sziget Színház és az ExperiDance Production bemutatója (Városi Sport- és Szabadidőpark) Aug. 16.: 18:00 - Ismerős Arcok koncert (Városi Sport- és Szabadidőpark) Aug. 20.: 17:00 - Ünnepi szentmise (Szent György templom), 18:15 - Ünnepi megemlékezés (Szent István tér), 19:00 - Dunaszerdahely Város képviselő-testületének ünnepi ülése, Dunaszerdahely Város díjainak átadása (VMK Színházterem) Dunaszerdahely – augusztus 15-16., 20. A Magyar Dal Napja Dunaszerdahely – a VMK szabadtéri színpada, szeptember 14., 9.00.

DUNAJSKÁ STREDA

ŠAMORÍN

ŠAĽA

Ý N T LE

J A D E R P Ý Vm c LED Full HD, 100 Hz, USB, A+

7 2 1

-36% 699,-

50PFH4309 Akcia platí do 31. augusta 2014

444,-

Filmkocka / SzT rovata

Az üldözött IMDb: 7,7 RT: 88%

Minimálisan három tényező sorolható fel, amelyek miatt dörzsölhetjük a tenyerünket, és várhatjuk, hogy megérkezzen végre Az üldözött. Az első a krimiszerző, John Le Carré, akinek 2008-as műve szolgált alapjául ennek a kémtörténetnek (is). Néhány éve a Suszter, szabó, baka, kém egészen magasra rakta a lécet a Le Carré művek feldolgozása tekintetében. A második tényező a fényképészként, valamint (videoklip- és film-) rendezőként is kiváló Anton Corbijn. Ő direktorként elsőként a Joy Division frontembere, Ian Curtis életének bizonyos epizódjait dolgozta fel rendkívül kifinomultan, az éne-

kes özvegyének emlékiratai alapján, majd George Clooney-val forgatott egy amerikai bérgyilkosról szóló, Olaszországban játszódó visszafogott darabot (Az amerikai). A harmadik tényező pedig Az üldözött egyik főszereplője, Phillip Seymour Hoffman, akinek halálát követően még négy filmjét mutatják be. Hoffman minden szerepével magával ragad, de tragikus halála különös hangulatot kölcsönöz a mostani karakterének. A filmben egy Hamburgba érkező csecsen muzulmánra harap rá az amerikai, a brit és a német kémszakma. A menekültnek azonban védelmezője is akad. Le Carré zseniális, hidegháborús kémregényeihez hasonlítják ezt a művét, így az operatőri és rendezői precizitásra is ügyelő Corbijnnal, valamint a fantasztikus szereplőgárdával (Hoffman mellett Rachel McAdams, Robin Wright, Willem Dafoe, Daniel Brühl) pompás nyárvégi izgalomra van kilátás.

A közös szenvedély IMDb: 2,9 RT: -

Alapjáraton az e film iránt érdeklődők száma valószínűsíthetően csak töredéke lenne a jelenleginek abban az esetben, ha nem lett volna idén foci-vb. Csakhogy a meccsek szüneteiben orrba-szájba kaptuk ennek, a FIFA „hőskorának” (ha volt ilyen) mementót állító darabnak az előzetesét, amely a szövetség alapításától csaknem napjainkig kíséri annak történetét – Carl Hirschmanntól és Jules Rimet-től Joao Havelange-ig és Sepp Blatterig. Mindenképpen érdekfeszítő, hogy a francia Fréderic Auburtin hogyan kezeli majd az arányokat a ma gyakorlatilag a korrupció melegágyának tartott szervezet feltérképezésében, mit mesél el, illetve mennyire árnyalt képet fest annak híres (hírhedt) elnökeiről, többek között éppen Blatterről.

Szuper-Hipochonder IMDb: 5,9 RT: -

Képzeljünk el egy 40 éves, nőtlen palit, aki orvos és súlyos hipochonder, azaz bárhogyan is nyilvánul meg a teste vagy a szervezete, ő azt valamilyen betegségnek véli, abból eredezteti. És képzeljük el, hogy ez a fickó a haverunk. Tulajdonképpen ez az alaphelyzete Dany Boon francia színész-rendező új filmjének, aki maga alakítja a képzelt beteget. Dany Boont 2008-ban ismerhettük meg az Isten hozott az isten háta mögött című filmben egy szerencsétlenkedő postásként, majd Jean-Pierre Jeunet Micmacs című filmjében hasonló karaktert alakított csavargóként, ahogy saját, Finánc a pácban című rendezésében vámosként is. A jólelkű különc szerepében eddig is otthon érezte magát, és úgy tűnik, ez ezúttal sem lesz másképp.

Filmkocka / SzT rovata

A Szörny mentőakció

The Expendables 3

Sylvester Stallone négy évvel ezelőtt, a Rocky és a Rambo rehabilitációjának sikerét látva lehelt újra lelket a 80-as és 90-es évek akcióműfajába. Egyértelmű, hogy önmagát teljesen komolyan véve egy ilyen típusú film kudarcra volna ítélve, de Stallonénak sikerült úgy elcsípnie az arányokat, hogy a pusztító világmentést és az ahhoz tapadó pátoszt finom öniróniával itassa át. Van Damme után, aki a legutóbbi epizódban alakította a főgonoszt, ezúttal Mel Gibson kerül elő a sufniból, aki karaktere szerint együtt alapította a Feláldozhatók csapatát Stallonéval, de azóta egy hangyányit bepipult, és most meg akarja semmisíteni régi pajtásait. Jelen epizódban felbukkan Antonio Banderas és Wesley Snipes is. (Vetítik kb. augusztus 14-től.)

A rajzfilm első pillantásra a Szörny Rt. és a Toy Story közt lavírozik, miközben földönkívüli főhősei olyanok, mint a Buzz Lightyear űrszerkójába bújtatott Shrek. A története szerint Izmó a Baab bolygó hőse, akit viszont egyszer csak egy veszélyes és sötét planétára küldenek, ami történetesen a Föld. Itt aztán foglyul ejti őt Brutál tábornok, majd öc�cse, az aranyos Elmó és családja elindul, hogy kiszabadítsa őt az 51-es körzetből. Tulajdonképpen nem vállal sokat a rajzfilm, és nem is kívánja nagy dilemmákkal terhelni a gyerekeket, mindössze könnyed szórakozásra invitálja őket. A pofás humor és a jólelkűség pedig nem árt a gyerkőcöknek. Nálunk „Útek z planéty Zem” címen keresendő. (Vetítik kb. augusztus 7-től.)

Tini nindzsa teknőcök

Bár Michael Bay nem épp a több szinten is értelmezhető cselekmény és mélyebb motivációkkal megáldott karakterek mestere, azért a látványt minden hozzá köthető blockbusterben pöpecre kimunkálta(tta). A teknőcöket a 90-es „klasszikuson” és folytatásain kívül még csak rajzfilmben dolgozták fel, most azonban egy nagyszabású széria veheti kezdetét. Leonardo, Raffaello, Donatello, Michelangelo, Szecska mester és az újságírónő, April (Megan Fox) ki mással, mint Zúzóval veszi fel a harcot. A filmet rendezőként a leginkább világpusztításról szóló darabok direktora, Jonathan Liebesman jegyzi, míg forgatókönyvírója eddigi munkái közt van a Szemfényvesztők, és a Mission Impossible - Fantom protokoll. (Vetítik kb. augusztus 21-től.)

A fenti filmeket rovatunk támogatója, a dunaszerdahelyi CINEMAX vetíti – előreláthatóan az elkövetkezendő hónapban, némelyiket magyar szinkronnal, de a változás jogát fenntartva. Részletek: www.cine-max.sk

Könyv

Tánczos Gábor Illúzióromboló Könyvtára A macskaköveket és a kávéházakat szeretem Pesten és Budán. Akkor is, ha már nem macskakövek, nem kávéházak többé. Megmagyarázom. A Halászbástya, a Lánchíd, a Hősök tere egyszerű tereptárgyak a szememben, a Parlamentre pedig csak mint Nemzeti Komposztálóra gondolok. Kicsit túlzás ez a flanc a trágya erjesztésére, de hát más országokban sincs ez nagyon másként. Megannyi vértől és szentimentalizmustól csöpögő kőhalom. Azonban a Japán kávéházban az ember meghúzódhat a sarokban, és figyelheti, ahogy József Attila Nagy Lajossal sakkozik, de gondolatai elbarangolnak, és mattot kap, amit nehezen visel el. Később belép Rejtő Jenő, aki már felvette járandóságát az aktuális kéziratért, de még nem volt alkalma elkártyázni azt, így elhangozhat a később oly sok formában feldolgozott párbeszéd: - A költő úr ebédelt már? - Hogyne. Alig három nappal ezelőtt. - Főúr, ez esetben lesz szíves szervírozni a teljes étlapot a fiatalembernek! A számlát én állom. Nekem pedig hozzon valami konyakot a vörösbor mellé. József Attila jóllakik, mi pedig kisétálunk a Nagykörútra, és visszanézünk. A Japán helyén az Írók Boltja van. Ott állhatott az asztal, ami mellett írtak. Közben néha az Oktogon felé pillantottak. Rejtő talán azt mondaná: - Lám, amennyivel nagyobb a zaj, és koszosabbak a házfalak, mint a mi időnkben, annyival rövidebbek a szoknyák. Hiába, az élet mindig az egyensúlyra tör. A New York palota előtt elképzelem, ahogy Ady átszól a Nyugatos asztaltól a feleségek asztalához Kafka Margitnak: - Margitka, Ön olyan okos, hogy szinte már nem is számít nőnek. Nyugodtan üljön ide közénk, kérem! Ez csak fokozza Kosztolányi és Karinthy jókedvét, akik most kivételesen nem egymást ugratják, hanem a legújabb Ady vers strófáit idézgetik suttog22

va, imbolyogva a nevetéstől, de pedánsan ügyelve arra, hogy minden szavukat jól értse mindenki, aki kicsit is figyel. A hatalmas Bazilika, az semmi. Az apró emléktáblák, és a macskakő, amin állva olvasom őket, az igen. Nem is beszélve a rakodópart alsó kövéről. Az valami. Ezekben van hangulat, üzenet, tanítás. Palotákat, stadionokat, templomokat építeni bárki tud, de nézni, ahogy elúszik a dinnyehéj, és ezt megosztani másokkal, azt csak néhányan. Számos olyan könyv jelent meg-, vagy jelent meg újra mostanában, amely eme néhányak közül egyegy életét igyekszik elénk tárni. (Például: Fogadj szívedbe, Fogoly a vártoronyban, Weöres Sándor, Fekete István nyomában, Móricz Zsigmond, Sánta Ferenc, Gárdonyi nagy útja és Apám, Szindbád) Nemzetünk büszkeségei - mondjuk róluk ma, de felfogjuk-e, hogy mennyi szenvedést okozott nekik a nemzetük? S e szenvedés mennyiben oka a zseniális műveknek? Idillikus körülmények közt születtek-e volna ilyen kiváló munkák? Biztosan nem teljes érvényű szabály, de talán azokra a legbüszkébb az utókor, akiket a kortárs társadalom a leginkább megtiport. A leghátborzongatóbb az egészben, hogy nem kell Pest, nem kell Buda, nem kell macskakő, de még kávéház sem kell. Elég a könyv a hangulathoz. Akkor pedig még Abda sem kell.

Különvélemény

Tolvajkergetők Këri írása Adott egy csapat pesti bringás, akiknek elegük lett a kerékpártolvajokból, és a lopott kétkerekűk utáni reménytelen hajszából. A rendőrség csak hümmög a hasonló esetek láttán, ugyanis a szerzeményt jó eséllyel néhány órán belül orgazdákhoz passzolják le, vagy máris darabjaira szedik. A nyomozás folyamatosan falakba ütközik, a tolvaj pedig nyomtalanul tűnik el a biciklivel. Egészen mostanáig!

2012-ben a YouTube-ra egy olyan websorozat került ki, amely elsődleges céljául tűzte ki a lopások visszaszorítását, és az elkövetők kézre kerítését. A csapat vezetője Polgár Tamás, aki Tomcat néven vált ismertté aktivistaként és bloggerként. Neve nem cseng ismeretlenül azok körében, akik találkoztak már a róla szóló hírekkel különböző felvonulások, politikai rendezvények megzavarásának, rendőrséggel való konfliktusainak kapcsán. A sorozat koncepciója, hogy rádiós, GPS-es jeladóval felszerelt csalikerékpárokat helyeznek ki olyan helyeken, ahol megugrott a lopások száma. Miután a kerékpárt megfújják, a csapat követi a jeleket, így jutnak a zsákmány nyomára. Ebben a SpyBike technológia van segítségükre, amelynek segítségével könnyen meghatározható a bicikli helyzete. 24

Nem ritka az olyan eset, hogy rendőrség által is veszélyesnek ítélt lakónegyedekbe merészkednek, ill. összeütközésbe kerülnek a lakosokkal, akik gyakran fedezik, bújtatják a tolvajt. Mivel senki se szereti, ha a szokásos hétfő délutáni biciklilopás közben tetten érik, a részekben sok a szóbeli konfliktus, és néha bizony önbíráskodásba is átcsap a helyzet...

A „szervek” közbelépése nem minden esetben hatékony, a kis értékre elkövetett lopás gyakran nem elég egy előzeteshez. Szomorú látni, hogy egész bűnbandák lebuktatása után, néhány nap elzárás után újra szabadon mászkálhatnak a tagok, folytatva a piszkos ügyleteket. A websorozat egyértelmű előnyére írható, hogy egy társadalmi problémára reagál, a bűnözés megfékezésére és elítélésére helyezi a hangsúlyt. Pörgős, krimisorozatszerű tempójával szinte magával húzza a nézőt, hogy az tűkön ülve várja a végkifejletet a hajsza után. Egyelőre 2 évad elérhető, viszont sokkal jelentősebb az az összefogás, amely támogatja a bűnözők, orgazdák lefülelését. A mozgalom Magyarország-szerte sikernek örvend, számos nagyvárosban szerveződtek felderítő csapatok. Nagy erőket mozgatott meg a sorozat és a köré szerveződött közösség, segítségüknek és adományaiknak hála még profibb eszközökkel léphetnek fel a lopások ellen.

I. Csallóközi Tésztafesztivál Augusztus 31-én, vasárnap

délelőtt jöjjön ki a dunaszerdahelyi városi szabadidőparkba és kóstoljon tésztaínyencségeket. S hogy miért épp tésztafesztivál? Arra Antal Gyuri, a rendezvény ötletgazdája és főszervezője válaszol.

Milyen lesz a fesztivál, illetve a verseny programja? Reggel 9 órától lehet regisztrálni az előre, már interneten benevezett csapatoknak, ezután 10-től 11 óráig zajlik majd a csapatok első megmérettetése, amikor is egy előre megadott tésztaételt kell elkészíteniük. Ezután a zsűri – melynek elnöke Buday Péter, magyarországi mesterszakács lesz – értékeli majd az elkészített ételeket. Ezzel egy időben kulturális programokkal szórakoztatjuk majd az oda látogató családokat. Délután 13.00-kor, a következő fordulóban a szabadon választható tésztamesterművek elkészítésére ugyancsak egy órája lesz a versenyzőknek. 14.00-kor a zsűri ismét vizsgáló kóstolgatásba kezd, de természetesen az elkészítéskor is figyeli majd a versenyzőket, mert a főzés folyamata is fontos, nem csak végeredmény. A kulturális programok pedig folyamatosan zajlanak majd. A tésztafesztivál egyik vendége lesz a Szegedi Tudományegyetem egyik kutatója, Dr. Letuha Tamás, aki gyömbér és kurkuma felhasználásával kifejlesztett egy tésztafélét, amelyet először Dunaszerdahelyen mutatnak be. A kutató mottója, hogy az ételed legyen a gyógyszered. A rendezvény végén – 18.30kor a zsűri kihirdeti a tésztafesztivál győzteseit. Miért Tésztafesztivál? Egyrészt Tésztafeszt nincs, másrészt viszont a tészta gasztronómiailag rendkívül sokoldalú. Rengeteg felhasználási módja van, emellett a kisgyermekektől egészen az idősekig nagyon sokan fogyasztják

és szeretik. Van azonban egy szimbolikus jelentése is a tésztának, ami az állagából ered, mégpedig, hogy összeköthet embereket. Mit kapnak a versenyzők és mit a kóstoló közönség? A látogatóknak a tésztakülönlegességek kóstolása mellett folyamatosan biztosítunk szórakozási lehetőséget. Modern táncos csajokkal, zumbával, néptáncosokkal mozoghatják le az elfogyasztott finomságok okozta többletet. Ezenkívül a gyermekek kreatív játékokkal szórakozhatnak, a kis srácok pedig még kamionokba is beülhetnek, amelyeket a Volvo cég hoz a helyszínre. A rendezvénnyel egy időben zajlik majd a 6. Beach Volley CUP röplabda bajnokság is. A versenyzőknek biztosítunk teret, asztalt, székeket, kötényt és vizet is a főzéshez. Emellett megkapják a legfontosabb alapanyagot, a tésztát, és hozzá tejtermékeket, szükség szerint. A tűzhelyet maguknak a versenyzőknek kell bebiztosítaniuk. Az első három helyezettet értékes ajándékok várják, a fődíj pedig egy LED tévé. Egyéb részletek? Augusztus elejétől egészen 25-ig lehet előzetesen benevezni a www.tesztafesztival.eu weboldalon. A nevezési díj csapatonként 5 euró. Egy csapat 2-5 főből állhat. Mindenkit nagy szeretettel várunk!

Sziget, ahol élünk

Csallóközi falunapok haknimaratonnal Angyal Sanyi írása és fotói

„Nyár van nyár, röpke lepke száll virágra, zümmög száz bogár” — ugye már mindannyian hallottuk ezt a sort énekelve, vagy akár szavalva. S bizony nyár van, a fürdőzések, a kirándulások, a fesztiválozások időszaka, de nem utolsó sorban a falunapoké. A községi rendezvények minden évben zúdítják a nyakunkba a programjukat, mást sem olvasunk a lapokban, az internetet böngészve és még a rádiók is azt harsogják: „Hozzánk gyere, itt lesz a legjobb!”

Vajon mit kínál a magyar nemzet? Vagyis mit kínálnak a csallóközi falunapok? Van itt program dögivel, szinte a bőség zavarával szembesül az, aki egy-egy ilyen rendezvényre ellátogat. Arról meg már ne is beszéljünk, hogy egy hétvégére akár 5 hasonló esemény is jut a környéken. Ilyen esetben jön a kérdés: Mond, Te mit választanál? Hova menjen a szórakozni vágyó, hol éri meg legjobban, hol lehet a legnagyobbat bulizni? Rengeteg a kérdés, a válasz pedig csak és kizárólag tapasztalatból születhet. Ám az egyik faluban a rendezvény még jó lehet idén, de előfordulhat, hogy a jövőre semmit nem ér majd. Teljes mértékben zsákbamacska az egész. Persze attól is sok függ, hová koncentrálódik a baráti társaságunk. Mert ugye azt mindannyian tudjuk, hogy sokszor nem a buli a lényeg, hanem az, hogy kikkel szórakozunk. HULLÓCSILLAGOK Néhány üde színfolt közül, ami a falunapok világát illeti, nem nagyon találunk különbséget az egyes események között. Van például Eperfesztiválunk Pozsonyeperjesen, Lakománk Hodosban, Parasztolimpiánk Ekecsen, Kemencék titka Doborgazon, de a többi mind egyforma, csak pepitában. Az egyik évben ide hívják meg Győzikét, a másik évben pedig oda. Tökmindegy, Csalló28

közbe jön haknizni. Vagy itt van a Fekete Pákó, a hosszú évtizedek óta Magyarországon élő fekete fickó, aki e rengeteg idő alatt sem tudta helyesen elsajátítani a magyar nyelvet. De a népnek ez kell, a cirkusz, mellette pedig kenyér is van bőven, jó pénzért. A községi rendezvények szinte állandó fellépői az olyan „sztárocskák”, akik valaha, valamelyik televíziós adó, akármelyik tehetségkutatójának bármelyik helyén végeztek a képzeletbeli dobogón. Persze kritérium, hogy legalább az első három helyezettben benne legyenek. A többi már nem is érdekes. Olyan fellépők ezek, akikről egyszer már hallottunk, tudjuk, hogy a televízióban énekeltek, de nem emlékszünk, melyik műsorban. Igaz, akad köztük, aki kivívta a hallgatóság tiszteletét, mert előadása nívós, ám a legtöbb haknizni járó dalos pacsirta egy fillért sem ér… pedig sokat kérnek. IDŐSEK VAGY FIATALOK? Aztán persze a szervezők részéről ott a dilemma: fiatalosan alakítsák a programot, vagy inkább az idősek igényeihez? Ezt ugye nem egyszerű eldönteni, mert mindenkinek meg szeretnének felelni. Az időseknek azért, mert a községekben ők a szószólók, az ő véleményükre, javaslataikra álta-

Sziget, aholUtazás élünk

lában adnak a fiatalabbak. A fiataloknak pedig azért jó kedvezni, mert ők hagyják ott inkább a pénzt az egyes akciókon. Ezért nem egyszerű ez a döntés sem. Van, ahol ezt úgy oldják meg, hogy kétnapos rendezvényt hoznak tető alá, és az egyik napon az idősebbek szórakozhatnak, a másikon pedig a fiatalok; szombaton a 3+2 zenekar lép a színpadra, vasárnap pedig a Quimby (jelen esetben a két zenekar a generációs különbségeket hivatott illusztrálni). Így mindenki megtalálja a maga számítását. Aztán persze az is számít, mennyi helyi tehetség, iskolás, óvodás lép fel, esetleg helyi népdalkör, citerazenekar tart előadást. Ez is fontos, hogy erősítse a falusi szellemet, az összetartást, hiszen mindannyian szeretjük azt hinni, a mi településünk énekkara, néptánccsoportja a legtehetségesebb a járásban, a kerületben, vagy éppen az egész országban. Netalántán még azon túl is… MŰANYAG VALÓSÁG A mostanra kialakult falunapok képe az utóbbi húsz évben vált ilyenné, amilyet minden nyáron látunk, tapasztalunk. Azelőtt, még a kőkemény szocializmusban nem így nézett ki egy falusi ünnepség. Az idősebbek elmondásai alapján tudjuk, inkább sportnapokat szerveztek, ahol összegyűlt a falu apraja-nagyja. Az volt aztán az össznépi

mulatozás. Akkor a helyi szövetkezet munkatársai focitornákat és különféle sporteseményeket szerveztek, a gyerekek, a fiatalok is kipróbálták magukat a különféle sportok terén, majd mindenki kellemes fáradsággal lapátolta magába a kaját. Nem láttunk sehol annyi vásári árust, mint most, s mégis előkerültek valahonnan, biztosan nem fröccsentett műanyag puskát sóztak rá a gyerekre valamilyen elképzelhetetlen horribilis összegért. Húsz évvel ezelőtt senki nem visította édesanyja fülébe, hogy ő Barbie babát akar. Egyrészt azért nem, mert nem volt ilyen akkoriban, nem voltak ennyire szorgalmasak a kínai pincékben fillérekért dolgoztatott gyerekek, másrészt pedig azért sem, mert kapott volna egy akkora tockost, hogy nem csak a babát, de a saját nemét is elfelejtette volna. A régi békeidőkben még lehetett fából készült játékot kapni, esetleg zsákbamacskát, de most ez már mind csak a múlt. Ha azt látjuk, hogy körü29

Sziget, ahol élünk löttünk mindenütt műanyag játékokat árusítanak, akkor vagy egy búcsúban, vagy vásárban vagyunk, de az sem kizárt, hogy egy falunapra csöppentünk. KAJA, PIA, DÖGIVEL! Azt azért meg kell említeni, hogy étel és ital minden községi rendezvényen szép választékkal kapható. Azaz van minden dögivel. Hiszen, ha már a cirkusz megvan, kenyér is kell a népnek, nem? Enni és inni bármennyit lehet, csak az ember pénztárcája bírja annak a súlyát. Tisztelet a kivételnek, de néhány ételosztó sátorban olyan árakat diktálnak, hogy az embernek el kell vinnie a fél fizetését egy ilyen akcióra, ha jól akar szórakozni, és nem akarja, hogy a gyomra kilyukadjon. Arról persze egyáltalán nem szabad elfeledkeznünk, hogy nem csak a sztárocskák, a műanyag játékok világa a falunapoké. Itt találkoznak az emberek. Itt jönnek össze olyanok,

akik egész évben nem beszélnek, nem találkoznak, nem tudják, mi van a másikkal. Sok esetben olyan emberek is összefutnak itt, akik már elköltöztek szülőfalujukból, de egy ilyen alkalomra hazalátogatnak, hogy megtudják, mi van a régi barátokkal, volt osztálytársakkal, haverokkal. Melyiknek hány gyereke, unokája van már, mivel foglalkozik, és hasonló kérdések merülnek fel először, majd a nosztalgiázás. Talán ezért is lehet szép egy falunap, ám azon azért elgondolkozhatnánk, kell-e nekünk az, hogy minden évben egy-egy hullócsillag villogjon településünk színpadán a községi rendezvényen? Komolyan erre van szükségünk? Nem inkább nívós műsorokkal kéne megtölteni a programot? (persze jelen esetben is tisztelet illeti a kivételeket) Mert ugye ezek a fellépők néhány esetben a község költségvetésének a felét viszik haza a zsebükben, a falunak meg mi marad? Néhány elégedett arc, akikért már megérte? Lehetséges, de ez egyáltalán nem biztos. Meg kell próbálni a minőséget keresni a falunapokon is, mint ahogy a mindennapokban szintén arra kéne törekedni, hogy ne azt vegyük be, ami jön, inkább válogassunk és meglátjuk, lesz ez még így se.

2014. szept. 5- 6.

50.

péntek-szombat

NAGYABONYI

Bihari János Dunaág

1764 - 1827

Zenei Napok

Napra

Lendvai Csócsi József

és a 100 Tagú Cigányzenekar Sztárzenekara

Roby LAKATOS világhírű hegedűvirtuóz

Princess

Hegedű Trió

2014. szeptember 5. 19.00 óra NAGYABONY, KULTÚRHÁZ • Bihari János emlékest 2014. szeptember 6. 14.00 óra NAGYABONYI SPORTPÁLYA • NAGYABONYI CSILLAGFÜRT NÉPDALKÖR ÉS CITERAEGYÜTTES • NAGYABONYI NYUGDÍJASKLUB ÉNEKCSOPORTJA • DUNAÁG NÉPTÁNCMÙHELY • ELEK TIBOR ZSOLT ÉS KARSAY KLÁRA GYÃRI NEMZETI SZÍNHÁZ mıvészei • ETNO- randevú A NAPRA ZENEKARRAL • 100 TAGÚ CIGÁNYZENEKAR SZTÁRZENEKARA LENDVAI CSÓCSI JÓZSEF VEZETÉSÉVEL • ROBY LAKATOS világhírı hegedıvirtuóz Bihari János leszármozottja

• PRINCESS Hegedı Trió • Vidám percek a PÁRATLAN PÁROSSAL

Csillag Nagyabonyi HagyományŒrzŒk Társulása Nagyabony Község

Belépés ingyenes!

A mısorváltozás jogát fenntartjuk.

Riport

Azért kelek fel, hogy éljek! Szerző: Kálmán Norbi Fotók: Internet

Tamás 6, Károly már 8 éve hajléktalan, Dunaszerdahelyen. Tamás 50 éves múlt pár évvel, Károly pontosan nem tudta, vagy nem akarta megmondani, de állítása szerint valahogy 45 év felett jár. Egy nyári vasárnap délután beszélgettünk, amikor szemerkélt az eső. Egy padon ültek a város egyik parkjában. Azon kívül, hogy időnként egy bizonyos idős nénitől vásárolok Nota Benét, és párszor adtam némi itókára valót egy-egy kéregetőnek, bevallom, nem nagyon beszélgettem hajléktalanokkal. Amikor megláttam ezt a két úriembert, odamentem hozzájuk, majd először – lányos zavaromban – azt kérdeztem, útbaigazítanának-e, hogy merre van a városháza. Egyből rávágták, hogy persze, és elkezdték magyarázni. Míg mondták, azon gondolkodtam, hogyan térjek a tárgyra, aztán mikor a végére értek a navigálásnak, rákérdeztem:

Hol élnek? Tamás: Hát itt, ahol találunk helyet, keresünk valamit, amit rossz időben magunkra teríthetünk, és itt vagyunk kint. Károly: A park környékén.

- Elnézést, maguk hajléktalanok?

Hogyan jutottak ide, milyen volt az életük, amikor még volt fedél a fejük felett? Tamás: Tudja mit? Én 25 évet dolgoztam. Bágermester voltam, úszóbágeren, 12 évet, majd villanyszerelőként alkalmaztak, Pozsonyban. Hogy lett ennek vége? Tamás: Miután a feleségemmel szétmentünk, a testvéreimhez költöztem. Aztán összevesztem a testvéreimmel is. Aztán kirúgtak, és már nem volt hova mennem.

Egyszerre, határozottan rávágták, hogy igen! Megkérdeztem, hogy beszélgethetnék e velük az életükről, sorsukról, és hogy azt megírhatnám-e. Na, erre már más válasz érkezett. Károly azt kérdezte, rendben, de mennyit fizetsz? Tamás nem kérdezett semmit, csak bámult maga elé, kissé pityókásan. Gondoltam, hogy ez benne van a pakliban. Adtam némi aprót, majd illedelmesen megkérdeztem, hogy feljátszhatom-e a beszélgetést, és megírhatom-e később. Ők nagy hanggal azt mondták, perszehogy, nem szégyelljük mi a helyzetünket. Én pedig elővettem a diktafont... 32

És télen? Tamás: Akkor is kinn vagyunk! Ugyanúgy! Mi már be vagyunk edződve! Károly: Mi a nyarat is és a telet is kibírjuk, nekünk már mindegy, hozzászoktunk.

Miért rúgták ki? Tamás: Inni kezdtem... Mikor elküldtek, elindultam

Utazás Riport haza. Csakhogy elaludtam a pozsonyi vonatállomáson, s mire felébredtem, minden pénzemet ellopták. Senkitől sem tudtam segítséget kérni, a testvéreimhez már nem mehettem, így hát elindultam gyalog Pozsonyból Komáromba, a volt feleségem után. Dunaszerdahelyre 10 óra alatt értem, a fővárosból. Leültem egy üres épület mellett a sínek közelében. Egyszer csak odajött hozzám valaki, hogy gyere haver, igyál velünk. Én meg mentem vele... és itt maradtam. Nem is indult tovább? Nem próbált kapcsolatba lépni a többi rokonával? Tamás: Dehogynem, egyszer, de a volt nejem nem engedte, hogy beszéljek a fiammal. És maga, Károly, dolgozott valamikor? Károly: Hát hogyne dolgoztam volna. A Hefrában voltam a présgépeknél, aztán az megszűnt, meg jöttek ezek a változások, és megmondom neked úgy, ahogy van, aztán má’ szartam rá. Milyen változások? Károly: Hát ezek a’ izék, aztán elegem lett. Nem érdekelt tovább. Megszűnt a munkahelyem, elkezdtem inni. Volt egy élettársam, az elhagyott. Anyámhoz mentem, de ő már beteg és idős volt. Én már nem tudtam vele törődni. A lakást eladta, és elköltözött a nővéremhez. Nekem ott már nem volt maradásom, mert nem jöttem ki a sógorral. (Nem derült ki, hogy milyen változásokra gondolt Károly. Mivel a padhoz jöttek Károly ismerősei, ket-

ten, Tamással félrevonultunk, hogy tudjuk folytatni a beszélgetést.) Milyen volt az első év hajléktalanként? Tamás: Hjaj, az nagyon nehéz volt, nagyon rossz volt, te jó Isten! Először lépcsőházakban aludtunk. De a csendőrök elküldtek bennünket. Aztán volt egy öreg „Big Brother” ház, de azt lebontották. De egyébként minden megszokás kérdése. Kinn alszunk, itt a füvön. Mindegy, hogy mínusz 28 fok van, egyszerűen nincs más megoldás, meg kell szokni! Az első tél nagyon rossz volt. Kabátokban voltunk, úgy éltem túl. De nekem ma már mindegy. Én már úgy hozzászoktam, hogy kibírom. Már nem félek a hidegtől. Miből tudnak élni? Valamit mégis enni, inni kell... Tamás: Elmegyek és gyűjtök vasat. De ez csak egy héten egyszer van, hogy letudok adni valami vasat, valamikor még ennyi sincs. Sokan vannak, akik ebből próbálnak valami kis aprót szerezni. Ha van valamennyi pénzük, mi az, amit vesznek rajta először? Tamás: Veszek egy Bambino sajtot, az 90 cent. Pár deka párizsit, az 1.20, meg 5 kiflit. Abból kell ellenni egész nap. (Itt Károly ismét csatlakozott hozzánk, ott hagyva ismerőseit) Alkoholt is vesztek? Károly: Persze hogy, anélkül nem lehet ezt kibírni. Csucsó bor nélkül nem lehet elviselni ezt. De mon-

Riport

dom neked, ha visszamehetnék a régi életembe, akkor pihennék, megkönnyebbülnék, és abbahagynám ezt az egészet, akkor nem innék. Gyakran berúgnak? Tamás: Nem, nem. Attól függ, hogy mennyi pénzt csinálunk. De azé’ mindig csinálunk valamennyi pénzt. Vagy papírt vagy vasat adunk le. Papír az olcsóbb. Egy mázsa 5 euró. Tisztálkodni szoktak? Tamás: Hát persze hogy! Én bejárok az üzletekbe, oda nem mehetek be akárhogyan. Mindig hozunk ki az egyik épületből vizet, műanyagpalackba’, aztán úgy mosakszunk le. Próbálkoztak talpra állni valaha is? Károly: Hát hogyne, elmentem dolgozni, feketén, mert máshogy nem vittek el, de nem fizették ki a végén. Én még egyszer így nem megyek el dolgozni, az biztos! Tamás: Igen, dolgoztam Pozsonyban én is, feketén, de engem se fizettek ki. A maszekok ilyenek. Én már nem bízom senkiben. De magában miért bízzanak? Tamás: Hát én miért bízzak bárkiben is? Elmentem dolgozni, szinte meg akartak szakítani a munkával, aztán jött a hitegetés, hogy most nincs pénz, majd a jövő héten, aztán azután, stb. Végül nem kaptam semmit se. Én már csak úgy mennék el dolgozni, ha előre aláírja valaki, hogy ennyit és ennyit fog fizetni nekem. Vannak tervei a jövőre? Tamás: Igen vannak! Az, hogy érjem meg a nyugdíjat, és az állam fizesse ki nekem azt, amit dolgoz34

tam, azt a 25 évet! Amennyit én ledolgoztam és ez idő alatt kerestem, nekem kellene kapnom körülbelül 6-700 euró nyugdíjat. Én 23 ezer koronákat kerestem, anno. De mi tartja életben? Tamás: Akaraterő! Az akaraterő!!! Nem akarok meghalni! Megakarom érni a nyugdíjat! Kapjam vissza azt, amiért annyi éven át dolgoztam. Aztán bérelek egy lakást, és ott fogok élni. Aztán akarok találni egy nőt, mert egyedül mit ér az élet?! Szeretne sokáig élni? Tamás: Én igen, és fogok is! Mi az, amiért felkel reggelente? Mit jelent magának az élet? Tamás: Most mondjak valami hülyeséget? Azért kelek fel, hogy éljek! Fölkelek, elkezdek beszélgetni a barátaimmal, és aztán eltelik a nap. Miről szoktak álmodozni? Tamás: Én arról, hogy Forma 1-es kocsit vezetek! De nem Ferrarit, hanem McLarent! A Ferrarit nem szeretem. Károly: Nekem az az álmom, hogy nyerek a lottón. A pénzből veszek egy hatalmas blokkot, és oda beviszem az összes hajléktalant. Aztán azt mondanám nekik, hogy na, most már tartsátok fenn magatokat! Keressetek munkát, pénzt, éljetek meg, ahogy tudtok! Milyen a karácsony? Tamás: Hú, azt inkább hagyjuk! Arról nem akarok beszélni!

Utazás Riport Károly: Az borzalmas! Egyetlen nap sem olyan rossz, mint a karácsony!

toljam a kocsira, de utcát nem mennék seperni. Én bágermester voltam, meg villanyszerelő.

Tamás: A legrosszabb az, hogy nincs ott a család, az hiányzik, ahogy ülsz az asztalnál, körbeülnek a családtagok, elfogyasztjátok együtt, közösen a finom, meleg vacsorát és együtt vagytok azon az estén. De én nem így élem ezt. Én épp akkor egy fólia és egy szőnyeg alatt fekszem a fák között, fúj a fagyos szél, esik az eső, vagy épp hullik a hó, és mínusz akárhány fok van, a szabad ég alatt. Karácsony estéjén úgy sírok, hogy remegek tőle.

Van öröm az életükben? Tamás: Hogyne lenne, az az örömöm, hogy reggel felébredtem, én ennek egész nap tudok örülni. Megyek, beszélgetek a barátaimmal, életben vagyok.

De az, hogy ezt így kell megélnie, az bizonyos részben a maga hibája, nem? ... (Tamás hallgat, akárcsak Károly) Hogy élik túl a mínusz 10, 20 fokos hideget? Tamás: Akaraterővel. Én egyszerűen beképzelem magamnak, hogy túl kell élnem! És reggel mindig felkelek. Aztán nyakamba veszem a várost, és egész nap mozgok, hogy ne fagyjak meg. Károly: Az éjszakát úgy bírjuk ki, hogy iszunk. Máshogy azt nem lehetne. Aztán ha má’ bennem van, akkor már jó, akkor már reggel felébredek. De ahhoz kell a csucsó. Reggel aztán megin’ kezdünk újra inni. Azt az akaraterőt, amivel túlélik ezt az embertelen hideget a szabad ég alatt, nem tudnák arra fordítani, hogy kikerüljenek ebből a helyzetből? Tamás: Ez nem ilyen egyszerű... Mit gondolnak, mivel lehetne magukon segíteni? Károly: Biztosítsanak nekünk olyan munkát, amilyet el tudunk végezni, például utcaseprést! Én elmennék utcaseprőnek, de nem vesznek fel, mert hajléktalan vagyok. Tamás: Én utcaseprőnek nem mennék el, azt én nem csinálnám!

Mi a legnagyobb bánatuk az életben? Tamás: A családom, a szüleim, bátyáim... az hogy elvesztettem őket, és az, hogy ezzel elveszett minden az életemből, ezzel elveszett az egész életem.... és az, hogy akik megmaradtak, azoknak már nem kellek... ... A kérdések talán kegyetlennek tűnnek, de durvaságukkal valójában közel sincsenek ahhoz, amit ezek az emberek naponta megélnek. Ott az volt az érzésem, hogy ez az állapotuk egyfajta hibernáltság, beragadtak ebbe a helyzetbe, amiből nem tudnak kimászni a múlt súlya, a jelen lehetetlensége és a jövőtől való félelem miatt. Számomra a megdöbbentő az volt, hogy míg a hétköznapi átlagember várakozik a reggeli vonatra, az állomáson, addig a szemközti erdőben van pár ember, aki a szó szoros értelmében az életéért küzd, nap mint nap, az akár mínusz 10-20 fokos hidegben. Csak pár méter választ el bennünket tőlük, de elképesztő szakadék van a problémáink közt. Néha gondoljunk erre, amikor épp sokadszorra akadunk rá egy olyan problémára, aminél úgy érezzük, hogy a végtelenségig elkeserít minket, és már nem bírjuk tovább, annyira belefáradtunk a helyzetünkbe! Más boldog lenne, ha csak ilyen problémái lennének.

De gondolja, hogy válogathatna a munkák között? Tamás: Nem tudom, de én utcaseprőnek nem mennék el! Inkább fordítsanak le 3 pótkocsi követ, hogy visszalapá35

Riport

Hunčík Péter, pszichiáter Mi a nehezebb? Harcolni a kis fizetéssel, az egzecíroztató főnökkel, a számlákkal a szinten maradásért, avagy egy ilyen teljesen embertelen körülmények között életben maradni az abszolút minimumból? Ha valaki hajléktalan, és kikerül az utcára, az a legsúlyosabb kategória. Ez nem egy egyszerű szociális probléma, ez az ember elvesztette azt a feje fölül, ami még a szegény embernek is természetesnek tűnik, hogy melegebb van, mint kinn, és tető van a feje fölött. Ha csak olyan végtelenül egyszerű dolgot veszünk, mint a nagy és kis szükségleteink, vagy hogy némi intimitásra, zárt magányra vágyunk, ez mind hiányzik ezeknél az embereknél. Ez rendkívül komoly hatással van a pszichéjükre. Ott egyértelmű, hogy nagyon komoly változások állnak be a személyiségben, és ezek a változások a hétköznapi ember számára furcsának tűnhetnek. Például ha feltesz nekik valaki néhány logikus kérdést, hogy miért nem küzdesz... nos ők már ezen a kérdésen régen túljutottak, és sokszor úgy tekintenek magukra, mint akik képesek helytállni az embertelen körülmények között is, és szabadon élnek. Csakhogy ez egy kényszerfilozófia. Viszont ne feledkezzünk meg egy fontos statisztikáról: ha valaki több, mint 6 hónapig munkaképtelen, akkor őt már nagyon nehéz visszaszoktatni a munka világába. A társadalom nagyobb részének azonban van legalább egy lakása. Ez óriási, minőségbeli különbség. A hajléktalanok már nem a társadalom perifériáján vannak, ők azon már túlestek.

Miért nem tudnak a hajléktalanok felállni ebből a helyzetből? A kirekesztettségben töltött idő alatt végbement pszichés változásokra kell gondolni. Egy év elég ahhoz, hogy az ember teljesen elszigetelődjön, sőt, ez idő alatt már a család is elfogadja az ilyen változásokat. Ezek az emberek mindenhol a kirekesztettséggel találják szembe magukat, üzletben, benzinkúton, kórházban, rendőrségen, netán hivatalban. Kialakul bennük egyfajta válaszreakció, ami azt mondja, hogy tudjátok mit, nekem nem kell a tiétekből, én megélek magam is. Ez mindannyiunkban ugyanígy benne lenne. Vannak olyan típusok, akik könnyebben hajléktalan sorsra juthatnak? Vannak, főleg azok, akiket a környezetük nehéz embernek tart. Olyanok, akik sosem elégedettek semmivel sem, akik eleve hajlanak az elszigetelődésre. Vagy akiknek csodálatos világképük van, de nem tudnak megelégedni semmivel sem. Netán depres�szióra hajlamosak, vagy skizoid alkatok, esetleg egy fel nem fedezett elmebetegségben szenvednek. Aki mondjuk fiatalon egy komoly traumán esett át, a személyisége ott olyan változáson mehetett keresztül, hogy már vonzódik a társadalmon kívülre, és úgy érzi, nincs szüksége emberi kapcsolatokra – pedig dehogyis nincs, csak éppen nem tud velük bánni – és ekkor az ember már könnyebben jut ilyen sorsra.

Hello Tourist!

Paradisumot házoá Këri beszámolója és fotói

Bár nyáron az emberek többsége a tengerparti, egzotikus utazásokat részesíti előnyben, Szlovákia is bővelkedik természeti szépségekben és olyan tájakban, ahol nyugalmat és kikapcsolódást találhatunk. A kelet-szlovákiai régió tagadhatatlanul legvonzóbb vidéke a Szlovák Paradicsom, amely rengeteg turistát lát vendégül nyári kirándulások és téli síutak alkalmával egyaránt. Több, mint 13 ezer hektárnyi védett területet talál az, aki e csodaszép vidék felfedezésére indul. Völgyszakadékok, vízesések, barlangok és tengerszemek alakítják a változatos környezetet, az utazó pedig friss és kristálytiszta forrásvízben merítheti meg kulacsát. Társammal Vernár községben találtunk igényeinknek és pénztárcánknak megfelelő, családias hangulatú szálláshelyet. A település 778 méter tengerszint feletti magasságban fekszik, a Szepes-Gömöri Karszt és az Alacsony-Tátra között. A lakhelyünk tulajdonképpen egy magaslaton található családi ház tetőtere volt, amelyhez külön bejáratot és teraszt alakítottak ki. Minden készen állt ahhoz, hogy belevessük magunkat a nagy kalandba. Első túranapunkra a Predná hoľa (1545 m t.f.m.) megmászását tűztük ki célul. Ez a környék legmagasabb csúcsa, mintegy határt képez az Alacsony-Tátra és a Szlovák Paradicsom között. A faluból elindulva a piros jelzésen haladtunk végig felfelé a sípályaként szolgáló terepen, egy komo-

lyabb emelkedőn. Mindenfelé vadvirágok nőttek, köztük rengeteg védett fajta is megtalálható. Mivel tűzött a nap és a terep is megterhelő volt, kis pihenőket iktattunk be az energiaveszteségek pótlására. A táv kétharmadánál azonban egy egészen banális ok miatt kellett visszafordulnunk – a túracipő ez alkalommal feltörte a lábam, nem tudtam benne folytatni a mászást. Mivel nem akartam, hogy az egész heti terv füstbe menjen, a túra megszakadt. Másnap a poprádi termálfürdő vendégszeretetét élveztük, s a gyógyvíznek köszönhetően a lábam is gyógyulásnak indult – újra esélyt láttunk arra, hogy a túratervek egy részét később még véghez vihetjük. Szerda Dobsina napja volt – bár az időjárás borúsra fordult, a jégbarlang bejáratánál mégis óráról-órára szép kis tömeg alakult ki. A parkolótól kb. félórás gyalogút vezetett felfelé, kellemesen emelkedő, dús erdőkkel körülvett terepen. Idegenvezetőnk mélyebbre és mélyebbre bandukolt velünk a barlangban, s közben még arról is mesélt, hogy régebben sokan korcsolyáztak a barlangban. Büszkén mesélte, hogy egy

Hello Tourist! csehszlovák műkorcsolyázónő a dobsinai gyakorlás után nyert meg egy komoly versenyt. Maga a barlang káprázatos, minden oldalról hatalmas jégtömegek nehezedtek fölénk, az újonnan becsepegő víz pedig folyton új alakzatokat formál a mennyezeten. A klíma odabent ennek megfelelően hűvös, ajánlott télikabátot, sapkát ölteni a barlangi kaland előtt. A falucskában estefelé is kellemes hangulat uralkodik: a főutcán levő vendéglőben gyűlnek ös�sze a turisták, hogy a helyiekkel ismerkedjenek pár pohárka mellett. Mivel a környék elsődleges bevételi forrása a fakitermelés, a faluban sétálva hatalmas farakásokat látni a házak udvarán – ide aztán beüthet a világvége, alaposan fel vannak

készülve – jegyeztük meg összekacsintva. Rengeteg a tradicionális faházikó, esténként kendős szlovák nénikék ücsörögnek a padokon, néhányan népviseletben. Vernár egyébként a Szlovák Nemzeti Felkelés aktív szereplője volt, s erre nagyon büszkék. A faluban több olyan információs tábla található, amely a felkelésben vállalt szerepükről számol be, történelmi adatokkal is szolgálva. Egy néhai partizán bunker is meglátogatható a domboldalban, amelyet felújítottak és kitakarítottak – 10 perc sétára a községházától. Utolsó túranapunkra a Sokol felkeresését terveztük be, amelyet 1964 óta tartanak nyilván védett természeti képződményként. A falu „alvégén”

Hello Tourist! jobb oldalra kell feltérni egy erdei ösvényre, ami meredeken vezet felfelé. A mászás igazi taktikai játék – úgy kell betervezni a lépéseket, hogy egyrészt előre haladjunk, másrészt ne vesszük el egyensúlyunkat egy meggondolatlan lépésnél. Előző nap esett, a talajon pedig a gyökereket takaró avar volt, így még lassabban haladtunk, a megcsúszást elkerülendő. Végre egyenesbe jutottunk, s immár egy kellemesen hűvös, árnyas erdőben baktattunk. A hegyet sikeresen megkerültük, a lejtő bámulatos kilátással kecsegtetett, az ösvény pedig mindenhonnan előtörő, apró gombákkal volt szegélyezve. A lefelé vezető út megtétele után utunkat a Fehér patak (Biely potok) medrében folytattuk. Ez 900 m magasan ered, a Hernádba ömlik és a zöld turistajelzésen haladva közelíthető meg. A patakmederben való haladás igazi kihívás volt, gyakran bejárhatatlannak tűnő szakaszokkal tűzdelve. Sokszor használtunk szikladarabokat, uszadékfát az útépítésre, hogy tovább tudjunk

haladni. Amit azonban egyik útikönyv sem említett meg, az a rengeteg bögöly (?), amely a patakmeder iszapjában tanyázik. Amint beljebb hatoltunk a territóriumukba, hamar tudtunkra adták, hogy nem vagyunk szívesen látott vendégek. Szavamra, Afrikában éreztem magam, amint a moszkítókkal harcolok, mert szabályos felhőkben leptek el bennünket. Bár elszántan törtünk előre, a természet ez alkalommal (is) győzedelmeskedett, mi pedig jobbnak láttuk visszafordulni az erdei ösvényre. Mindezzel együtt tartalmas hetet töltöttünk a keleti paradicsomban, ahol nyugalomra és aktív kikapcsolódásra leltünk. Bár a statisztika szerint 2 nagy túránkból kettőt benéztünk, a természetben töltött órák és a minden oldalról elénk táruló csodás látvány mindenért kárpótolt bennünket. A helybeliek segítőkészsége és vendégszeretete becsülendő, a vidék látnivalókban gazdag – az árak mégis meglepően humánusak. Nosza, keressétek fel Ti is! :-)

Vendéglőlesen

Venezia Guest House Mundi Józsi írása Szilvási Tibi fotói

Ha elképzelem Velencét, talán a világ egyik legromantikusabb városát látom magam előtt – számtalan kis éttermével, kávézóival, csodálatos kis zugaival, hídjaival. A város, amely hatalmas történelmi múltra tekint vissza. Nincs ez másképp a dunaszerdahelyi tűzoltóság közelében, az autóiskola épületében található Venezia Guest House-szal sem. :-)

Csapatunkkal augusztusban ugyanis ezt választottuk. Volt ugyanitt már Rhodos nevű görög étterem, Bugsy (Siegel) bár, Tea bár, Venezia pizzeria, újabban pedig a Venezia „fogadónak” ad otthont. A megtartott olaszos megnevezéséből arra következtettem, hogy az ételkínálat is igazodik majd a „trikolorhoz”. AZ ÉTTEREM, AZ ÉTLAP ÉS A VÁLASZTÉK Hétköznap, egy kellemes nyári estén érkeztünk meg az étterembe. Teraszát igényes módon, fából építették, a padlója pedig terméskő-burkolatú. Hátsó részében grill és bogrács is megtalálható. Az étterem udvara gondozott, gyönyörű pázsit, kis tavacska és sok-sok virág ékesíti, melyek a hatalmas fűzfákkal együtt idilli benyomást kelthetnek a teraszon ülők számára. A vaj és barna színárnyalataiban pompázó étterem 32, a kávézó része mintegy 35, míg a terasz kb. 40 férőhelyes. Miközben kellemes zene szólt a háttérben, kutattam némi olaszos dekoráció után, de még egy pici zászlót sem találtam. És a levegőben sem éreztem az oregánó illatát! :-) Gondoltam, azért majd talán az étlap kárpótol...

Egy négyszemélyes asztalnál foglaltunk helyet, kedves, mosolygós felszolgálónk nyári, fehér trikóban és kis fekete köténykében szívélyesen fogadta társaságunkat. Az étlap átnyújtása közben már vette is fel az italrendelést. Italfelhozataluk hagyományos üdítőkből áll, viszont Kofolát, és a legfinomabbak közül való cseh sört is csapolnak. Az alkoholkínálat ugyancsak hagyományosnak mondható, míg fehér és vörösbort is fogyaszthatunk már decinként 50 centért. Az asztalokon a terítő alatt filcanyag található, az asztal tapintása így kellemes, emellett ez az anyag gátolja a csúszást, és tompítja a hangokat is. A teríték egyszerű, de szakszerű. Az étlap fekete, műanyag borítású, kétnyelvű, grafikailag átlátható és könnyen olvasható. Ami elsőre meglepett, hogy a kínálatában – néhány tésztafélét leszámítva – egyetlen hagyományos olasz ételt sem találtam. Persze ez számomra nem okoz különösebb gondot, de az étterem megnevezése félrevezetheti azt, aki ismeretlenül

Vendéglőlesen Gasztro betér ide, és erre számít. Ettől eltekintve engem megörvendeztetett a paraszttál, a csirke- és harcsapaprikás, és még sok egyéb étel, amelyet a kínálatban fedeztem fel. Összegzésként háromfajta hideg, ugyanennyi meleg előétel, négyfajta leves, tizenkétfajta szárnyas-, hét sertés-, négy marhahúsból készült, valamint hat halétel, három tésztaféle, kilenc saláta, négy desszert, ötféle konyhakülönlegesség és hatfajta nosztalgiaétel alkotja a bőséges kínálatot. A TESZT – ELŐÉTELEK, LEVESEK A hideg előételek kínálatában megtalálható hideg aszpik épp nem állt rendelkezésre, így kértünk egy vegyes sajttálat (3,30 €) és egy paraszttálat (3,30 €). Húsz perc után tálalták is. Fatálon érkeztek a hideg bendőfelkészítők: a sajttálon füstölt sajt, camembert, eidam, feta és parmezán volt. A paraszttálban azonban kissé csalódtam: tartalmazott hagyományos prágai sonkát, vastagabb szeletekben, a szalonna sem volt igazán házi, talán csak a kolbász és a hagymakarikák húzták ki az egészet a „csávából”. Torma, mustár és savanyú uborka alkotta a kíséretüket. Talán jobban örültem volna egy félcentis házi sonkának többcentis házi parasztkenyérrel, valamint könnyfakasztó tormával.

szal. Valószínűleg sűrítették az állagát, ennek ellenére valóban ízletes, igazi babgulyást kaptam, jelentős adag tejszínnel, mindezt pedig némi Erős Pistával hangoltam tökéletesre. Igaz, hogy a Jókaiban helye volna még gyökeres zöldségnek és csipetkének, ennek ellenére azt ajánlom, kóstolják meg, nem fognak csalódni! Májgombóclevesünk és Újházi tyúkhúslevesünk (1,30 €) majdnem teljesen azonos volt, a különbséget épp csak a májgombóc és a tyúkhús adta. Elmondhatom, hogy ilyen gyönyörű színű, aranysárga és tiszta húslevessel nem túl gyakran találkozom. Kiemelendő az is, hogy friss petrezselyemzölddel, kiváló hőmérsékleten tálalták. Gazdagon tartalmazott zöldséget, a májgombócok pedig lágyak, csuszaszerűek és ízletesek voltak. Egy valódi csemege bendőnknek a főételek előtt. Ki ne hagyják! A fokhagymakrémleves (2,30 €) kellemesen sárgás vajszínnel rendelkezett, ropogós cipóban tálalták. Állaga megfelelően krémes volt, azonban eléggé sósra sikeredett. Előfordulhat, hogy fokhagymakrémből készült, és bizony az nagyon sós tud lenni. A meleg előételek tálalására közvetlenül a levesek elfogyasztása után került sor. A hagymás libamáj (6,50 €) sült, libazsírral átitatott toast

Röviddel hat óra után tálalták a leveseket. A Jókai bableves (2,90 €) első pillantásra is bőségesnek tűnt, gazdagon tálalva lóbabbal, csülökkel és kolbás�-

Vendéglőlesen kenyéren érkezett, bőségesen „nyakon csapva” sült hagymával. Nem tudom mire vélni, de a májat a megszokottnál keményebbnek éreztem. Valószínűleg kissé túlsütötték, de nem volt megégetve. Ízvilágát azonban sózás után teljesen rendben találtam.

folyékony, krémes szerkezetűvé alakul. Mindezt azonban kissé ötlettelenül összeállított salátával tálalták, melyről hiányzott némi öntet, vagy fűszerezés. Miután mindezt beburkoltuk, következhettek a főételek!

A sertésvelő hagymásan (4,50 €) a legnagyobb kedvenceim közé tartozik, bár sokan irtóznak tőle, pedig semmi egyéb nem fogható ahhoz a selymes állaghoz, amivel a velő megajándékoz. Porhanyós sült hagymával párosítva ellenállhatatlan lakoma. Ugyanakkor a toast kenyér helyett jobban passzolna hozzá a parasztkenyér és a kovászos uborka. Emellett kissé sótlan volt, de ez ennél a fogásnál könnyedén orvosolható az asztalnál is. A bátrabbak ki ne hagyják, ugyanis manapság ritkán találkozunk velőből készült ételekkel!

A grillezett camembert-t ( 3,30 €) a penészes sajt tipikus ízvilága jellemezte. A grillezés során a sajt

HARCSAPAPRIKÁS TÚRÓSCSUSZÁVAL (7 €) Ovális tálban került terítékre az egyik legnagyobb kedvencem, amelyben viszont ez alkalommal csalódnom kellett. Ugyanis nem arra az egyedülálló ízvilágra lettem figyelmes, amelyet ettől a csodálatos magyar ételkülönlegességtől elvárok. Sem paradicsommal, sem paprikával nem találkoztam benne, holott már a nevéből is adódik, hogy ez az alapja. Annál erősebb volt viszont a piros paprika túlzott használata miatti kesernyés íz. Nem éreztem sem pikánsságot, sem némi zamatot. Bár a csusza kifogástalan volt, és a harcsa is omlós, hiányoltam az étel egyik további kihagyhatatlan kellékét, a sült szalonnát.

Vendéglőlesen

MARHA STEAK „CLASSICA” PÁROLT ZÖLDSÉGGEL ÉS BURGONYA CHIPSSZEL (10,70 €) A kellően vastag és gyönyörű hússzeletet puha és rosé belső jellemezte. Elsőre is észrevehető volt, hogy a felhasznált marhahús kifogástalan minőségű. Ebben a formában a szeletet pirított toast kenyérre helyezték, tetejére pedig tükörtojást sütöttek. Félig átsütve (medium) kértük, ennek megfelelően kellően átsült külső kéreg, és zamatos, lédús belső jellemezte. Ízletes és ropogós krumpliszirmokkal tálalták, ami nagyon jól illett steakünkhöz. A párolt zöldség láthatóan fagyasztott cukorborsós, bébirépás, kukoricás egyvelegből készült. Kár, hogy ilyen magas minőségű hús mellett ez is megfér egy tányéron.

CSIRKEMELL SPÁRGÁVAL ÉS FÜSTÖLT SAJTTAL TÖLTVE, PÁROLT RIZZSEL, VEGYES SALÁTÁVAL (7,40 €) Kissé fura ízkavalkádot hozott létre a panírozott csirkemell tölteléke. A füstölt sajt erőteljes ízvilágát a szintén meghatározó spárga egészítette ki, ami így szerintem nem a legmegfelelőbb párosítás. Emellett sótlan is volt az étel. Kiemelendő a kifogástalan párolt rizs, ugyanakkor a saláta ismét egyhangú maradt.

Vendéglőlesen DESSZERT A vakondtúrás (1,90 €) nem állandó résztvevő az étlapon, de mi ott jártunkkor megkóstolhattuk. Kakaós tésztáról van szó, rengeteg banánnal és tejszínnel, morzsával meghintve. Nagyon finom édesség, és az egész összeállítása valóban a vakondtúrásra emlékeztet.

PENNE ZÖLDSÉGES GOMBAMÁRTÁSSAL (3,90 €) Besamel mártással kevert főtt csőtésztáról beszélünk, amelynél a zöldség szintén a fentebb említett fagyasztott alapanyagból származott. A tészta kellően megfőtt, de szilárd szerkezetű maradt. A mártás a besamelre emlékeztetett, gombadarabokkal kiegészítve. A borsó-répa-kukorica hármasából utóbbit teljesen mellőztem volna, édeskés íze zavarónak hatott – de ez csak privát véleményem. Ez az étel is kissé sótlan maradt.

A palacsinta (1,90 € – csokis, túrós, lekváros) egyszerű és gyors elkészítése miatt az egyik a leggyakoribb desszert. Esetükben kellő vastagságú, viszont hideg palacsintát kaptunk, ízletes töltelékekkel, almával, tejszínnel. SZUMMA SZUMMÁRUM A Veneziában naponta 10:00-től 22:00-ig, hétvégenként éjfélig tartanak nyitva. Az étterem rendezett és tiszta, nem dohányzó. Nagy ablakainak köszönhetően kellően fényes. A felszolgálás kedves, és mivel nem minden momentumában tartják be annak alapszabályait, így otthonosan is érezhetjük magunkat. Feszülésig ettük magunkat a Veneziában. Az ételek felszolgált mennyisége rendkívül korrekt, áraikkal egyetemben. A felszolgáló elmondása szerint napi menü is fogyasztható az étteremben 3,05 €-ért. A séfnek ajánlanám a só megfelelő mennyiségű használatára való odafigyelést, mert egyszer túl sósak, máskor pedig sótlanok voltak a felkínált ételek. Az ételek „sminkelése” terén is fontos volna némi fantázia, az exkluzívabb hatás kedvéért. Külön kiemelném a harcsapaprikást, ugyanis az elkészítési módját fontos volna korrigálni. Az étteremben 80,65 €-t fizettünk, ami teljesen elfogadható. Hangsúlyozzuk, hogy a fent leírtak kizárólag csapatunk tagjainak véleményét tükrözik. EREDMÉNY: 7,1/10 Az étterem minősítésénél figyelembe vettük a rendet, a tisztaságot, a felszolgálást, az ételt és a környezetet.

Magán gyermekintézmény és bölcsöde “Amikor 5 éves voltam, anya azt mondta, a boldogság a kulcs egy szép élethez. 6 évesen, amikor iskolába mentem és megkérdezték, mi akarok lenni, ha nagy leszek, azt írtam: "boldog". Azt mondták, hogy rosszul értelmeztem a kérdést. Azt mondtam, rosszul értelmezték az életet.” - John Lennon -

930 16 Hodos 346 Tel: +421 904 56 56 86

www.kakademia.sk 47

Katona Réka (Méziphoto)

Sport

Szabó Ottó: „A focit nem nézni, inkább játszani szeretem“ Kiss Balázs interjúja Šenkár Márió és Lelkes Ernő fotói

A rózsahegyiekkel vívott 1:1-es meccsen nem játszott. El sem utazott a csapattal Liptóba. Pár nappal a mérkőzés előtt edzés közben megsérült az Achilles-ina. Szerencsére nem történt nagy baj, a rákövetkező napokat úszással és pihenéssel töltötte, hogy hazai pályán a Kassa ellen ismét hadra fogható állapotba kerüljön. Beszélgetésünk napján már edzett, szavaiból érződik, a következő meccsen mindenképp pályára szeretne lépni. Szabó Ottó, a DAC balhátvédje pódafai házának udvarán, július utolsó hetében látott vendégül bennünket.

Alig telt el idő azóta, hogy bevarrtad azt a szabadrúgást a Nagyszombat hálójába, s ezzel tulajdonképpen eldőlt, hogy idén is az élvonalban szerepel a csapat. A felkészülés az idei szezonra június 13-án, pénteken kezdődött. Hogy hangolódtatok a Fortuna Ligára? Szerencsére nem vagyok babonás, ezért meggyőződésem, hogy a felkészülés megkezdésének időpontja nem befolyásolja majd negatívan a csapat teljesítményét. A klubvezetés a középmezőny elérését tűzte ki célul, mi minden erőnkkel azon vagyunk, hogy ezt elérjük. Valóban rövid idő volt az első bajnoki meccsig, és a felkészülési időszak nagyon fontos, hiszen az edzőnek össze kell állítania a csapatot, be kell építenie az új játékosokat, el kell sajátítanunk a taktikát. Radványi Miki labdás edzéseket vezényelt, ami szerin50

tem a modern futball egyik meghatározó eleme. Általában napi két edzésünk volt, de az edzői stáb rugalmasan osztotta be a tréningeket. A hangsúlyt nem az edzések mennyiségére, hanem a minőségére fektették. Szezon közben már csak a soron következő ellenfél ellen készülünk napi egy edzéssel, kedd kivételével, amikor kétszer is találkozunk. Ahogy az ilyenkor lenni szokott, néhány játékos eligazolt tőlünk, helyükre pedig újak érkeztek. A legfiatalabb játékosunk tizenhét éves, én majdnem kétszer annyi idős vagyok. Rangidősként milyen szerep hárul rád a csapaton belül? Egynéhány klubnál megfordultam már pályám során, és ez mindenhol ugyanúgy működik: a fi-

Interjú ataloknak bizonyos pluszmunkákat el kell végezniük. Nekik kell például cipelniük a labdákat, helyére állítani a kapukat, edzés után behordani a cuccokat a szertárba stb. A feledékenyebbeket figyelmeztetjük, ha mulasztanak, de a korombeliekkel a legfőbb dolgunk és feladatunk, hogy segítsük őket a beilleszkedésben, és ösztönözzük őket a minél jobb teljesítmény elérésére. Fontos, hogy meglegyen bennük a tisztelet a tapasztaltabbak iránt, de semmiképp sem szabad fölényessé válni velük szemben. Az a jó, ha egy csapatban nem csak egy kiemelkedő személyiség van, hanem többen is vannak, akiktől tanácsot és bátorítást is kaphatnak az újoncok. Szerencsére ez nálunk így működik. Gondolom, a rend megtartása mellett néha azért mókázással is igyekeztek megerősíteni a csapategységet. Anélkül nem is menne. A felkészülés alatt Poprádon töltöttünk három napot. Straka Gabival kitaláltuk, hogy amikor indulunk haza, két játékostársunknak a táskájába elrejtünk egy-egy csipogót, ami a kijáratnál sípolni fog majd. A kameruni Franky és a kapus, Penksa volt a két kiszemelt áldozat. Csak a biztonságiakat és Mikit avattuk be, akit megkértünk, utasítsa a csapatot arra, hogy ebéd után egyszerre hagyjuk el a szállodát, hogy mindenki szemtanúja legyen a szívatásnak. A dolog működött, Frankyt rögtön visszahívták, kirázták a táskáját, akkor azonnal elkezdett szabadkozni, hogy ő aztán nem csinált semmit. Látni kellett volna az arcát, minden pénzt megért. Penksa táskájában viszont becsődölt a rendszer, neki úgy kellett szólnunk,

hogy az ő cucca közt is van valami, aminek nem kéne ott lennie. Persze ez csak egy ugratás volt a sok közül. A nemrég érkezett Palo Jurčót is megtréfáltuk már. A srácnak olyan vastag vádlija van, hogy kénytelen voltam mérőszalaggal lemérni. Másnap meg a szekrényére kiragasztottuk a képregényhős, Hulk poszterét, hátha észreveszi a hasonlóságot. Emellett megvannak a magunk törvényei az öltözőn belül. A csapatkasszába fizetni kell az első meccsért, első gólért, első interjúért, majd az összegyűlt pénzből megyünk el közösen szórakozni. Gabival nemrég kitaláltunk egy új szabályt, amely a nem hazai csapattársakra vonatkozik. A lényege, hogy amelyikük csallóközi barátnőt szerez magának, annak havi tíz eurót kell befizetnie a közösbe. Az effajta viccelődések szinte mindennaposak. Milyen a hangulatod azóta, hogy hazatértél Dunaszerdahelyre? Fantasztikus tavaszi idényen vagyunk túl, csak pozitív dolgokat tudnék kiemelni. Mint minden játékos, én is tudom, hogy milyenek a saját magammal szemben támasztott elvárások, tudom, hogy mit vár el tőlem a klub, és mit a szurkolók. Igyekszem gyorsan túltenni magam

Sport azokon a dolgokon, amik nem az elképzeléseim szerint alakultak. Pozitív természetű ember vagyok, aki ismer, tudja, hogy nagyon sokat mosolygok. Edzésen is, meccsen is, úgy általában mindenhol. Amióta meg itthon focizom, azóta még inkább. A szó legszorosabb értelmében véve is boldog vagyok. Minden reggel úgy kelni, hogy magad nyitod ki a házad ablakán a zsalugátert, s közben melletted a családod, nagyon jó érzés. Úgy érzem, ez a harmónia meglátszik a teljesítményemen is. A DAC előtti utolsó állomáshelyem Pápán volt, de megmondom őszintén, ott nem éreztem jól magam. Se a foci körüli élet, se az egész rendszer, ahogy ott működtették a labdarúgást, nem állt közel hozzám. Az a miliő idegen volt tőlem. Nem tettek meg mindent azért, hogy minél jobb legyen a foci, sőt sokszor inkább úgy éreztem, hátráltatták a teljesítményemet. Egyszerűen nem éreztem magam focistának.

52 52

Hogy fogalmaznád meg, mit jelent számodra, hogy proﬁ futballista vagy? Egész pályafutásom során úgy tekintettem a labdarúgásra, mint egyfajta játékra. Még akkor is, ha néha ez a játék kőkemény harcba csap át. Teljesítményemet a csapattársaknak, az edzőknek és a vezetőknek is köszönhetem, hisz nélkülük nekem sem menne a játék. Élvezem az edzéseket, élvezem a meccseket, élvezem a társaságot. Amit csinálok, az nem csupán a munkám, hanem a hobbim is egyben. Élvezni kell a játékot, ez a lényeg. Még akkor is, ha a mai futballfelfogás ennyire eredményorientált. Már a fi atal gyerekek fejébe azt verik bele, hogy csak a győzelem a lényeg. Ezt én sose vallottam. Nem szabad elfelejteni, hogy a labdarúgás továbbra is játék. És én imádom ezt játszani. Hétről-hétre elvárják tőled, hogy a maximumot nyújtsd, azonban egy másik poszton is helyt kell állnod, hisz kétgyermekes családapa vagy. Nem lehet a két dolgot mérlegre állítani. Más ember vagyok a pályán, és más a családom körében. Rengeteget dolgozok azon, hogy a mecscseken a legjobb formámat mutassam, és minél hosszabb ideig a csúcson tudjak maradni. Hihetetlen szerencsésnek mondhatom magam amiatt, hogy a feleségemre és a két kislányomra is sok időm jut. Lilla Anna két és fél éves, Róna pedig négy hónapos. Szeretném, ha idővel a két lányom is minél több sportágba belekóstolna, de kényszeríteni semmire sem fogom őket. Harminchárom éves vagyok, lássuk be, utánam már nem kapkodnak a klubok, és tudatosítani kell azt is, hogy a foci mellett és után is van élet. Idén diplomát szereztem; Budapesten elvégeztem a sportrehabilitációs képzést. Az aktív játék befejeztével ezzel szeretnék majd foglalkozni, de ki tudja, mit hoz a jövő. Hamarosan egy saját vállalkozás beindítását is tervezem. Szeretném letenni a német nyelvvizsgát, és az angol nyelvtudásomat is fejleszteni akarom. Gondolni kell a jövőre is, és fontosnak tartom, hogy több lábon is meg tudjunk állni.

Interjú

Hogyan tudsz kikapcsolódni? Mert az rendben van, hogy a foci egyben a hobbid, de biztos van emellett valami más szenvedélyed is, aminek hódolsz. Láttam, itt áll a ház előtt egy nagymotor. Igen, a motorozás például egy ilyen tevékenység. Volt, hogy hátamra csaptam a sátrat, és lementem a Balatonra egy napra. Nyolcvannal tötyögök az úton, nézelődök, ezt a stílust kedvelem. Ezen kívül imádok bütykölni a ház körül. Akár lent a pincében rakok össze egy széket, akár kint az udvaron építem meg a kemence fölötti árnyékolót. Néha még a csapattársaim is besegítenek. Legutóbb például egy kerítés felhúzásában ügyeskedtünk a srácokkal. Utána leülünk a kertben, kártyázunk, beszélgetünk, strandolunk. Ez azt jelenti, hogy a világbajnokság mecscseit is közösen néztétek?

Biztos meglep, amit mondok, de nem követtem a vébét. Ilyen szempontból nem nevezném magam tipikus focistának. Én játszani szeretem a focit, nem nézni. A Bajnokok Ligája döntőjébe is csak akaratlanul kapcsolódtam be. Egy másik csatornán kezdtem el nézni egy filmet, majd a reklámszünetben véletlenül kapcsoltam át a meccsre. Természetesen a csapattársaim cukkolnak ezzel, mikor rákérdeznek nálam egy-egy meccs fontos momentumára, tudván, hogy úgy sem láttam. Egyszerűen nem köt le a tévében a foci. A vébé meccsei közül is csak a döntőt és még vagy három mérkőzést láttam mindöszsze. Inkább olvasok, vagy megnézek egy jó filmet. Fura, de nekem se kedvelt külföldi bajnokságom, de még csak kedvenc játékosom sincs. A futballt nem példaképek által szerettem meg, mégis örömömet leltem a játékban, és lelem a mai napig. Ez számomra fontosabb, mint Cristiano Ronaldo aranylabdái. 53 53

Sport

One, two, three viva l´Algérie! Kiss Balázs írása Fotók: Šenkár Márió és Cherif A brazíliai focivébének lassan egy hónapja vége. Városunk kertvendéglőiben azóta a mundiál idejére kihelyezett lapostévék javarészt visszakerültek eredeti helyükre, s a kocsmai lugasokra kiaggatott nemzeti zászlók sem árnyékolják már a teraszokat. Megfigyelte valaki ezeket a lobogókat? Volt köztük brazil, német, spanyol, olasz, portugál, angol... Csupa nagy futballmúlttal bíró nemzet zászlaja. Esetleg látta valaki közöttük Algériáét? Nem?

Nem meglepő. Mi itt, ezen a közép-európai kis szigeten, a Csallóközben szinte nem is ismerünk az európai labdarúgókon kívül más kontinensről származó focistákat. Leszámítva még a brazilok, az argentinok és talán az uruguayiak legjobbjait. Na de hogy algériait?! Mondott a vébé előtt valakinek valamit Slimani, Brahimi vagy Feguli neve? Pedig bármily meglepő, él Dunaszerdahelyen egy fiatalember, aki az észak-afrikaiak meccseiért izgult a legjobban. Megkerestem, számoljon be nekünk az algériai sportokról, azon belül is elsősorban a labdarúgásról. Cherif 27 évvel ezelőtt született az algériai Guelmában. Városunkba három évvel ezelőtt 54

érkezett először. Két éve lakik már itt, s mint mondja, otthonától és kultúrájától távol is megtalálta a számítását. Mivel hazájában testnevelő tanárként szerzett diplomát, nálunk is ezt a szaktudását kamatoztatja; jelenleg egy hatásos és egyre népszerűbb edzésmódszer, az Insanity oktatójaként dolgozik. Lakásában fogad, s rápillantva rögtön megállapítható, hogy nem tegnap kezdett a súlyok emelgetésébe. Meg is kérdezem hát, hogy sikerült ilyen izmosra kigyúrnia magát. „Mindig is a sportnak éltem, és szerencsésnek mondhatom magam, hogy ennek köszönhetően elértem céljaimat. Az egyetem alatt sok mindent kipróbálhattam: úsztam, atletizáltam, gerelyt hajítottam, távolugrásban pedig mindig én voltam a legjobb. Korábban sajnos eléggé kevés volt Algériában a testedzésre, mozgásra kialakított létesítmény. Az utóbbi években azonban rengeteget fejlődtünk ezen a téren. Egyetemek, sportklubok alakultak, megsokszorozódott a sportolási lehetőségek száma” – válaszolja, majd rögtön hozzá is teszi, hogy náluk is a foci számít a legnépszerűbb sportnak. Az algériai focicsapatok zömét hazai játékosok alkotják, de a külföldiek is mind afrikai országból, leginkább Maliból, Tunéziából és Marokkó-

Sport ból érkeznek. „Nem hallottam olyanról, hogy európai játékos nálunk futballozna. Fordítva viszont működik a dolog. A legtöbb algériai Franciaországban rúgja a bőrt. Ha a legismertebb európai klubok valamelyike, vagy egy-két Algériából származó játékos, mint korábban Zidane vagy Benzema játszik meccset, tele van otthon az összes kávézó. Az országban imádják a labdarúgást, de hiába a legkedveltebb sportág, a fiatal tehetségeknek edzőközpontok és akadémiák híján nem igazán nyújt kitörési lehetőséget. Ezer tehetséges fiatalból talán csak egy fut be igazán szép karriert. Akinek mégis sikerül, az valamelyik európai csapatnál futballozik” – állítja. Ahogy viszont azt pár hete láthattuk, az algériai labdarúgó válogatott majdnem megszerezte az idei vébé legnagyobb meglepetését: a nyolcaddöntőben csak 120 percnyi játék után maradtak alul a későbbi győztes Németországgal szemben. „Hatalmas siker volt ez az ország számára. A szövetségi kapitány, Vahid Halilhodžić remek munkát végzett, soha ilyen messzire még nem jutottunk el egy vébén sem. Nagyon sajnáljuk, hogy az edző a torna után egy török klubhoz szerződött. Amikor a válogatottunk hazaérkezett Brazíliából, olyan tömeg tódult ki az utcákra, mintha mi nyertük volna a tornát“ – összegez boldogan Cherif, miközben látom az arcára kiülő büszkeséget. Azonnal bele is kezd a legismertebb csapatot buzdító dalba: „One, two, three viva l´Algérie! One, two, three viva l´Algérie...” Miután abbahagyja az éneklést, elárulja, hogy négy meccsből kettőt otthon nézett a kanapéról, kettőt pedig a

DAC-stadion mögötti Zerdában a barátokkal. „Ha helyzet volt, vagy ha gólt rúgtunk, ugráltam, kiabáltam, tapsoltam örömömben, szinte nem is lehetett velem szót érteni. A meccsek után az otthoniakkal is megtárgyaltuk a látottakat a Facebookon. A Zerdába még az algériai zászlómat is elvittem, úgy drukkoltam. Érdekes érzés volt számomra, hogy olyan környezetben szoríthattam az enyéimért, ahol szinte senki sem ismeri az országomat és a kultúrámat. Az pedig különösen jól esett, hogy az itteni barátaim csatlakoztak hozzám a szurkolásban. Nagyon megnövelte az önérzetemet a csapat sikere” – meséli, s közben térdén már vagy harmincadszor üti le a buzdító dalocska ritmusát. Mikor Cherifet arról kérdezem, ismeri-e a DACot, sűrű bólogatásba kezd. „Szeretem a focit, ezért már 2011-ben kimentem az első DACmeccsre, azóta pedig Elvisz barátommal már többször is ott voltam a lelátón. Néhány nótát már én is énekelek, és a szlovák-magyar viszonyról is a focinak köszönhetően szereztem tudomást. Sajnos a sport és a politika a világ más táján sem választható külön egymástól. A mi válogatott meccseinken is rendre feltűnik a palesztin zászló, mert az algériaiak mélyen elítélik a palesztinok elleni izraeli támadásokat. Nagyon közel áll egymáshoz a két nemzet, ezért is vagyok büszke arra, hogy játékosaink a vébéért kapott prémiumukat felajánlották a Gázai övezetben kárt szenvedett palesztinok megsegítésére” – zárja a beszélgetést Cherif.

Lelkes Ernő fotói

Design

5 tipp a loft dizájnhoz Pápay Anami rovata

NYERS-ANYAG

A techno stílusnak is nevezett irányzat leggyakoribb felületei a matt fehér vagy csupasz téglafalak, csiszolt beton, illetve a felújított és világos, átlátszó lakkal bevont hajópadló. A futurisztikus hangulatért pedig acélcsempét vagy fém járólapokat alkalmaznak a tervezők.

BŐR

A nyerset és durvát keverjük a simával és merésszel. A bőr mellett a hasított bőr is csodálatos felületet ad. Egyre népszerűbbek a valódi tehénbőr szőnyegek, amelyek életet lehelnek az egykori ipari épületben lefektetett egyenpadló egyhangúságába.

Mindig is kacsintgattam a lakássá alakított ipari épületek felé, és mióta Londonban élek, igazán belopták magukat a szívembe. A városi felújítási programok keretében a téglából épült raktárak, iskolák és gyárak átalakításával keletkezett nagy, tágas, osztatlan légterű lakások viszonylag modern stílust képviselnek. Augusztusra összeraktam nektek a loft pár jellegzetességét, hátha kedvet kaptok egy kis felújításhoz.

NYITOTT BÚTOROK

A szabadon álló egységek viselik magukon igazán az osztatlan légtér jellegzetességeit. A nyitott rendszerű tárolók és a kétoldalú, térelválasztóként alkalmazott, hátfal nélküli polc stílusos megoldás és nem rekeszti ki a fényt.

Design

EXTRA MÉRET

Az igazán tágas helyiségekkel ügyelnünk kell, nehogy üresnek, sivárnak hassanak. Extra méretű ülőhelyek, amelyekben elterpeszkedhet, és kanapék, amelyeken elnyújtózhat az ember, városias és komfortos érzetet keltenek.

ÜVEGTÉGLA

Az egyik nagy kedvencem, mely térelválasztó elemként különösen a konyha és a fürdő elkülönítésére használatos a loftokban. Gyakran egész falakat emelnek belőle és a színes üveg használata sem szokatlan.

További inspirációkért látogasd meg a blogomat: www.anamiblog.com, illetve a Facebookon is megtalálsz (Anami blog).

Szépségsarok

A rúzs Varga Lívia rovata

A sminkszerek közül az egyik kedvencemmel szeretnélek titeket megismertetni. Miről másról is lehetne szó, mint a csábítás egyik legnagyobb fegyveréről, a rúzsról! :-)

A szánk akaratlanul is azonnal magára vonja a tekinteteket, ezt pedig érdemes kihasználnunk. Minden a megfelelő szín kiválasztásán múlik, persze ezek mellett egy sor más tényezőt is szem előtt kell tartanunk, de ezekről majd később. Kezdjük a rúzs történetével. Az egyik legrégebbi dekor-kozmetikai termék, hiszen már az ókori Mezopotámiában is használták, persze nem a mai formájában. Féldrágaköveket zúztak porrá és színezték vele ajkukat. Később, az egyiptomiak már hennát használtak. Az első tömörebb rúzst egy arab kémikus készítette kb. Kr.u 1000 körül. I. Erzsébet idejében nagyon népszerűvé vált az ajkak színezése, a királynő maga is előszeretettel festette vörösre száját. Később viszont az ördög gyermekének titulálták azokat a hölgyeket, akik sminkelték magukat, sőt, 1770-ben törvényt is hoztak ellene (??). A rúzsnak a ma ismert változatát 1915-ben Maurice Levy készítette, aki a fegyveriparból inspirálódott és töltényhüvely formájú rúzst hozott létre. Az első tartós rúzs 1927-ben Paul Baudecroux alkotása volt, amit betiltottak, mivel nem lehetett leszedni. Az 1930-as évektől sorra nyíltak a ma is ismert kozmetikai cégek, amelyek egymás után sorra dobták piacra a különböző rúzsokat.

Ebben az időben a vörös rúzs volt a legnépszerűbb. Megjegyzem, népszerűsége ma is töretlen, ezt pedig nagyban befolyásolták az ismert színésznők, mint pl. Marilyn Monroe vagy Elizabeth Taylor. Az évek folyamán nagyon sok fajta rúzs volt divatban, mint pl. az áttetsző, csillogó, krémes, fémes, és ami most a legmenőbb, a matt hatású. Tehát ha igazán trendi szeretnél lenni, akkor kerüld az ajkaidon a csillogást és válassz matt rúzst! :-)

Szépségsarok A színeket illetően, úgy gondolom, mindenki megtalálhatja a maga kedvencét, hiszen a visszafogott, úgynevezett nude rúzsok mellett az erősebb, domináns színek is trendinek bizonyulnak, mint a bordó, burgundi, hideg pink és az abszolút befutó, az örök kedvenc vörös, illetve különböző változatai (pl. karmazsinvörös). A színek kiválasztásánál figyeljünk oda arra, hogy hideg vagy meleg színek állnak e jól nekünk (hideg színek: tél és nyár típusúaknak / meleg színek: tavasz és ősz típusúaknak).

szeretnénk, hogy tartós és profi legyen a végeredmény, akkor a következő lépés, hogy papírzsepi segítségével felitatjuk ajkunkról a felesleget, majd ismét rúzsozunk és papírzsepizünk. Nem kell megijedni, a papír csak a felesleges olajokat szívja magába, a pigmentek az ajkunkon maradnak. A még tartósabb eredmény érdekében rúzsozás előtt egy kicsi alapozót tehetünk az ajkunkra, illetve az első réteg rúzst bepúderezhetjük.

A rúzsozással kapcsolatban az egyik legfontosabb teendő az ajakápolás, amiről nem szabad megfeledkeznünk, hiszen nincs csúnyább látvány, mint mikor cserepes, kirepedezett ajkunkra rúzst vagy szájfényt teszünk. Tehát mielőtt elkezdenénk sminkelni, ajakbalzsammal kenjük be a szánkat, így kellően felpuhul az ajkunk. Ősszel és télen használjunk rendszeresen ajakápolót! Másik fontos dolog a kontúrcer uza, amit az ajkak kör vonalazására használunk, kijavíthatjuk vele a szánk formáját valamint segít kiküszöbölni, hog y a r úzs beszivárogjon a kicsi ráncocskákba a szánk kör ül. Miután kiválasztottuk a megfelelő (keményebb és hegyes) ceruzát, rajzoljuk körbe szánkat! Következő lépésként az egész szánkat satírozzuk be a ceruzával, így sokkal tartósabb és tökéletesebb lesz a rúzsunk. A rúzsozáshoz szükségünk lesz rúzsecsetre - főleg a sötétebb, feltűnőbb színeknél fontos a precíz vonalvezetés. Ha

Bővebb információkért ne habozzatok rám keresni elérhetőségeimen. Addig is pedig további jó sminkelést!

Elérhetőségeim: Tel.: 0918 497 200 Facebook: facebook.com/livsvisage 61

Augusztus lánya

Süke Csilla

Mi az, amit legelőször szemügyre veszel egy srácon? A szemei és a fogai.

Kérdez: Szilvási Tibi Fotók: Šenkár Márió

Két tulajdonság, ami a legfontosabb számodra egy pasiban? Szavahihetőség, humor. Mi a leggázabb pasiszöveg, amivel megpróbáltak már nálad bevágódni? Egyszer egy srác azt mondta, ha én lennék a barátnője, betenne egy vitrinbe, és minden nap babaolajjal kenegetne. Na, ez azért elég durva volt!

Születési idő: 1990. 06. 26. Csillagjegy: rák Foglalkozás: a családi kávézónkat vezetem a testvéremmel Hobbi: utazás, sport, barátok

Tópart vagy medence? Tópart. Van „kedvenc” gondolkodód / filozófusod? Az az igazság, hogy manapság annyira tele van minden mások idézeteivel, hogy már jobban örülök a saját gondolataimnak.

Kiskoromban elég válogatós voltam, de ma már mindent megeszek, úgyhogy sok ilyen kaja van.

Szerinted Mulder ügynök húgát tényleg elvitték a földönkívüliek? Szerintem igen. :-)

Van olyan társasjáték, amit szívesen nyomsz a barátokkal? Igen, a Twister és az új kedvenc, a beerpong.

Mit cserélnél el egy bolhapiacon? Bármit, amire már nincs szükségem.

Említs egy hobbidat, amihez nem kell semmilyen elektronikai cikk! Olvasás.

Ismersz valamilyen kártyavagy egyéb trükköt? Igen tudok, kettőt is! :-)

Jártál már valamilyen nagy fesztiválon? Minden évben készülök a Balaton Soundra és a Szigetre is. Idáig sajnos nem sikerült eljutnom, de jövőre, remélem, összejön.

Olajbogyó és bacon – mit adnál még ehhez, hogy a végén valami finom kaja szülessen? Feta, jégsaláta és egy kis paradicsom, plusz egy kis fehér joghurtos öntet, és már kész is a könnyű nyári saláta! :-)

Melyik Disney-hercegnőként születnél újjá szívesen, és ki lenne úgy a legjobb pajtásod? Arielle lennék, mert imádom a vizet, és Sebastian lenne a pajtásom!

Van olyan étel, amit kislánykorodban ki nem állhattál, de most a kedvenceid között van?

Mely a legabszurdabb történetű film, ami tetszett neked? Álomcsapda.

Van „kedvenc” politikusod? Szeretem a politikát és Orbán Viktort! :-)

Szerinted miért nem divat ma már gyűjteni valamit? Ez nem divat kérdése... Te gyűjtesz / gyűjtöttél valaha valamit? Igen, angyalos tárgyakat és fürdőruhákat. :-)

Van kedvenc „szőke nős” vicced? :-) A rendőr megállítja a szőke nőt: - Kérem a jogosítványát! - Az meg hogy néz ki? - Akkora mint egy kártya, és rajta van a fényképe. A szőke nő kutat a kesztyűtartóban, majd elővesz egy tükröt. Belenéz, majd felcsillanó szemmel átadja a rendőrnek: - Ez lesz az! A rendőr belenéz: - Ja, kolléga! Akkor viszontlátásra! Ez az örök kedvenc! :-) Van olyan használati cikked, amit szüleid vagy nagyszüleid is használtak? Igen, van, egy sodrófa, amit még a dédapám készített a mamámnak. Ki volt az a pedagógus / tanár (vagy más), aki a legtöbb hasznos dolgot beleverte a kobakodba? A mamám egész életfelfogása nagyon szép példa előttünk. Milyen sztori vagy momentum jut először eszedbe, ha azt mondom: „huncutság”. :-) Latte! :-) Ugyanis van egy vendégünk, aki mindig huncut lattét szeretne inni! :-) Van olyan házimunka, amit kimondottan szeretsz? Sütni szeretek. Mi az rajtad, ami tetszeni szokott másoknak? A személyiségem. 64

Ki az az ismert személyiség, akinek a hangja elbűvöl? Nem igazán szoktam rajongani senkiért, de ha említenem kell valakit, akkor Bruno Mars az, akinek szeretem a hangját, a dalszövegeit meg még jobban! :-) Mi az, amivel igazán„megdobhatna” téged valaki? :-) Egy időgéppel! Akkor talán érkeznék mindenhova. :-) Mi az, amit el nem cserélnél senkivel? A családom, barátaim és a kutyusom. Na, őket nem adom! :-) Szerinted kit hívjunk el a következő nyári Klikk partyra? :-) Rátok bízom, lepjetek meg! ;-)

Viccek

Kuncogó Székely bácsi kérdezi a fiától, hogy mennyi az idő. - 10 perc múlva kettő - feleli az, mire kap egy taslit. - Ezt meg miért kaptam? - kérdi szemrehányóan a gyerek, mire a válasz: - Nem azt kérdeztem, hogy 10 perc múlva men�nyi idő lesz! A pszichiáter meglátogatja a betegeit. Bemegy a szobába és látja, hogy az egyik ember hadonászik a levegőben, a másik pedig fejjel lefelé lóg a mennyezetről. Kérdezi a hadonászótól, hogy mit csinál. - Nem látja, hogy épp egy deszkát próbálok kettéfűrészelni? - hangzik a válasz. - És a barátja mit csinál ott fejjel lefelé lógva? kérdi az orvos. - Ja, ő lámpának képzeli magát - feleli a beteg. - Nem szólna neki, hogy fejezze be, már egészen lila a feje! - jegyzi meg a doktor. - Mit akar? Hogy sötétben fűrészeljek? A férj látja, hogy csomagol a felesége és megkérdi tőle: - Mit csinálsz, drágám? - Elhagylak. - De miért? - Mert a szomszédok azt mondták, hogy pedofil vagy. - Ejnye, drágám, ilyen ronda szót egy tízévestől... Kannibál harcosok leülnek enni a győztes csata után: - Kérsz egy katonát?

Székely bácsika stoppol az útszélen a tehenével. Megáll mellette egy Jaguár. A sofőr odakiált a bácsinak. - Jó napot kívánok! Magát el tudom vinni, de a tehenét nem. - Kösse csak az autó után! A sofőr rászánja magát, és odaköti a tehenet a vonóhoroghoz. Mennek negyvennel, a tehén kitartóan kocog utánuk. Mire a parasztbácsika: - Mehet gyorsabban is, bírja az! A Jaguáros rákapcsol. Mennek már nyolcvannal is, amikor a vezető belenéz a tükörbe. - Bácsi, úgy látom, kezd elfáradni a tehene! Már lógatja a nyelvét! - Nem olyan biztos az! Merre lógatja a nyelvét? - Balra. - Akkor vigyázz, fiam, mert előzni fog! Bill Gates, egy hardveres és egy szoftveres autózik. Egyszer csak leáll az autó. A szoftveres: - Szerintem kifogyott a benzin! A hardveres: - Szerintem a motor rossz! Bill Gates: - Szerintem szálljunk ki és üljünk vissza! A rendőr morfondírozik: - Nem értem! Én keresek százezret, az asszony nyolcvanat, havi tízezer összejön a piás üvegekből is, még sincs soha pénzünk! Két informatikus beszélget: - Neked mi volt eddig a legkomolyabb kapcsolatod? - Egy négy megás ADSL!

Anyukák, kereseti lehetőség! Ha van olyan szép és jó állapotban lévő őszi gyermekruhád amit eladnál, hozd el hozzánk! Vásárolni vágyók kiváló és minőséges ruhákat találnak nálunk. facebook.com/Bababazar 66

Tel. 0903 782 581

DUNAUTO DS, Hlavnรก 81/35, Dunajskรก Streda, tel: 031/59 00 111-112, fiat@dunauto.com, www.dunauto.com 68