Pharmorient 237 - XXI. évf., 2012 július

Felgyorsulhat a gyógyszergyártók kivonulása – azoknak az innovatív készítményeknek az árát csökkentenék, amelyek meghatározott idő óta, generikus változat nélkül vannak a hazai támogatotti körben. Vagyis nálunk egy alacsony szinten meghatározott hatósági ár bevezetéséről lenne szó, s nem adó befizetéséről, ez pedig a nemzetközi referencia árazás miatt, igen érzékenyen érintheti a gyártók büdzséjét. S meglehet, a hazai betegeket. Leitner György szerint alig egy év alatt – 2012 áprilisáig – 70 originális, s további 34 generikus készítményt vontak ki a hazai piacról. Nem lebecsülendő veszély, hogy ez a folyamat felgyorsul.

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) már ebben az évben 850 millió forint körüli összeget vár a spanyol modelltől, amelyet a parlament által június közepén elfogadott egészségügyi salátatörvény vezet be. Érdekességként megemlíthető, hogy a zárószavazás előtti (egyébként munkaszüneti) napon Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter zárószavazás előtti módosító indítványával került be a spanyol modell a salátatörvénybe. A törvény szerint azon készítmények után, amelyeket a társadalombiztosításba 2006 előtt fogadtak be, 1000 forintnál drágábbak és nincs generikus megfelelőjük, vagyis nem helyettesíthetők, a gyártókat plusz 10 százalékos befizetési kötelezettség terheli.

Ez azt jelenti, hogy az intézkedés által érintett készítmények gyártóinak a már meglévő 20 százalékos fizetési kötelezettségükkel együtt a jövőben összesen 30 százalékot kell fizetniük. Az OEP az MTI megkeresésére azt közölte: 2012 augusztusától 532 gyógyszert érint a spanyol modell. Ez a szám viszont hónapról hónapra változik, mivel a hat évvel korábban befogadott termékek belekerülnek, illetve ki is kerülhetnek gyógyszerek a szabály hatálya alól. A régóta támogatott gyógyszerek gyártóinak az év utolsó két hónapjában kell fizetniük a tervek szerint 850 millió forintot. 2013-ban és 2014-ben pedig 5,8–7,4 milliárd forint befizetéssel számol az OEP. Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete meglátása szerint az intézkedés bevezetésével a betegek egészségén megspórolt összeg nincs arányban azzal a veszéllyel, melyet egyes életmentő gyógyszerek támogatotti körből való eltűnése, valamint a gyógyszerellátás biztonságosságának hiánya jelenthet.

Alig egy év alatt már több mint száz gyógyszert vontak ki a magyar piacról, hangzott el június elején Budapesten egy háttérbeszélgetésen. A lehetőségek határát mutatja – vázolta a háttérbeszélgetésen Leitner György, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének elnöke –, hogy a Széll Kálmán Terv 1.0 változatában 2012-re előírt, eredetileg 83 milliárdos megtakarításnak minden intézkedést egybevetve ténylegesen csak a felét sikerült teljesíteni. További 40 milliárdot csupán egyik kasszából – gyógyszerár-támogatás – a másikba, nevezetesen a fekvőbetegbe csoportosítottak át. A jövőre tervbe vett további 77 milliárdos kasszakurtítást sem tartja reálisnak az elnök. Ami az utóbbi időben sokat emlegetett spanyol modellt, illetve ennek hazai adaptálását illeti, Leitner György elmondta, bekérték, s megkapták Spanyolországból a nálunk immár példaként emlegetett gyakorlat pontos leírását. Az ibériai félszigeten egyébként egy koherens megtakarítási rendszert dolgoztak ki – s volt is miből visszavonulni, hiszen a spanyolok 65 éves koruk után ingyen jutottak medicináikhoz –, s hajtottak végre 2010-tól eddig négy lépésben. Nagy mozgástér a további takarékoskodásra Leitner György szerint sincs. Lehetne növelni a lakosság által fizetett térítési díjakat, több mint fél millió beteg azonban már ma sem tudja kiváltani gyógyszereit, nincs rá pénze, miközben közel másfél ezer készítmény térítése díja még a 300 forintot sem éri el. A támogatási rendszert tehát már eleve belső ellentmondások feszítik. Ami a tényleges spanyol modellt illeti, ez lényegében egy több lépcsős, egymást követő ütemben bevezetett intézkedéscsomagot jelent, s nem – mint ahogy nálunk interpretálják – egyetlen elemet. Ezek a következők voltak: a generikus termékeknél átlagosan 25 százalékos árcsökkentés, általánossá tették a hatóanyag alapú gyógyszerrendelést, megszüntették az OTC készítmények támogatását, csökkentették azoknak a gyógyszereknek az árát, amelyek több mint tíz éve generikus változat nélkül vannak a spanyol piacon.

A termelői ár 7,5 százalékának megfelelő adót kell befizetni a referenciaár rendszerben nem szereplő gyógyszerek értékesítése után. További 7,5 százalékos adó – összesen tehát 15 százalékos – sújtja azokat a referenciaár-rendszeren kívüli gyógyszereket, amelyeknek nincs generikus változata, s több mint tíz éve kerültek támogatotti körbe.

A hazai elképzelések szerint – legalábbis, ami kiszivárgott a még most sem egyértelmű tervekből XXI. évfolyam, 2012. július

1

PHARMORIENT 237

Meghalt Rózsa András, a TEVA nyugalmazott vezérigazgatója nek köszönhetően családias maradt. Nagyon sokan állították, állítják jó volt vele dolgozni. Természetesen nem tűrte a pontatlanságot, a hanyagságot, a lojalitás csökkenését. Ha ilyent tapasztalt azonnal megváltozott és megváltoztatta a viszonyát a munkatárssal, a partnerrel. Ezekben a kérdésekben talán túlzottan is szigorú volt. Az eredmények végül is őt igazolták. Egy kimondottan sikeres nagyvállalatot hagyott el közel két éve, amikor nyugállományba vonult. Bár nem mondta soha, de ehhez betegsége is hozzájárult.

Sokirányú érdeklődését, segíteni akarását számos projekt, esemény, akció sikere példázza.

Közéleti aktivitása csak jelezhető, de fel sem sorolható. A Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének alelnökeként kimondottan sokat tett az ágazat társadalmi elismertségének növeléséért. Korán felismerte, hogy a kommunikáció az egyik leglényegesebb terület, ami jelentősen elősegítheti a gazdasági tevékenység reális megítélését is. Élharcosa volt annak, hogy aktív kommunikációs tevékenység folyjon a MAGYOSZ keretén belül. Ha nem talált más megoldást, akkor „Baráti Társaság” formájában szervezett szakmai, társadalmi kérdésekről összejöveteleket, megbeszéléseket, kezdeményezte szakmai programok kidolgozását. Mindig nagyon fontosnak tartotta, hogy a rivalizálás ellenére a felek találják meg a közös érdeket, a közös pontokat és működjenek együtt a mindenki számára fontos részfeladatok megoldásában. Nagyon sok sikeres kezdeményezés fűződik a nevéhez, sokszor kimondatlanul. Volt ugyanis bátorsága elengedni a szoros kötelékből azt az általa indított kezdeményezést, amit más sikeresen tudott, tud tovább vinni. Jó példa erre a Magyar Egészségvédő Liga, de a weborvos.hu is.

A szakmai tájékoztatás, a szakmai ismeretek továbbadásának feltételei fontosak voltak a számára. Jól tudta, hogy a felkészült szakember nélkülözhetetlen és a felkészültséghez, a naprakészséghez a fórumok, a konferenciák, a kiadványok, a szakkönyvek, a szaklapok járulnak hozzá. Egy korábbi nyilatkozatában elárulta, hogy volt egy kezdő vállalkozóként tett fogadalma, miszerint ha lehetősége lesz támogatja mindazt, amit támogathatónak ítél. Számos egészségügyi nagyrendezvény, konferencia nem jöhetett volna létre, ha nem áll a szervezők mögé a cég anyagi erőforrásaival. A Magyar Kórházszövetség, az EGVE, a Magángyógyszerészek Országos Szövetsége, a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetsége, és sorolhatnák még tovább nagyon sok olyan szakmai

Életének 61. életévében meghalt a TEVA Magyarország Zrt. nyugalmazott vezérigazgatója.

Rózsa András friss diplomásként a Medimpex Gyógyszer-nagykereskedelmi vállalatnál kezdte, majd a Biogal Gyógyszergyárban folytatta pályafutását. Nevéhez kötődik Magyarország harmadik legnagyobb gyógyszeripari vállalatának megalapítása, az egykori Biogal és a Human gyógyszergyárak átalakításával a világszínvonalú hazai gyógyszergyártás hagyományainak tovább éltetése. A közel két évtizedig irányítása alatt álló vállalat magyar betegek millióinak járult és járul hozzá gyógyulásához. A hatékony gyógyszerkészítmények forgalmazása mellett rendkívül fontos volt számára a társadalmi szerepvállalás, az oktatás, a kultúra és a sport támogatása. Érdemeit többek között a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjével is elismerték.

A rövid gyászhír nem tudja még csak érzékeltetni sem, hogy a gyógyszerágazat, az egészségügy és nem túlzás azt állítani az ország mit vesztett távozásával. Sokaknak, sokunknak volt partnere, barátja, támogatója, mentora. Különös érzékenysége volt az újra, az újszerűre. Okkal állítható, hogy maradandót alkotott. A Medimpexnél, a Biogalnál, majd a külszolgálaton Japánban eltöltött idő elkötelezetté tette a gyógyszeripar iránt. A rendszerváltás után saját vállalkozást indított. Egy belvárosi másfélszobás bérelt lakásból indult, indított el egy kiemelkedő gazdasági sikertörténetet, a Teva magyarországi tevékenységét. Kezdetben egy nálunk alig ismert cég, alig ismert termékének hazai törzskönyvezése volt a feladat. Ezt követték a hiánypótló termékek behozatala. 1995 végén javaslatára a Teva megvásárolta a magyar gyógyszeripar egyik patinás, de csőd szélén álló gyárát a Biogalt. Az üzleti fejlődés őt igazolta. Öt év múlva a Teva megvásárolta a HUMAN Rt is. Időközben a Teva a világ egyik legnagyobb generikus gyógyszergyártójává vált, és Európában Magyarországon lett a legnagyobb gyára. A töretlen fejlődés eredményeként tíz év alatt a Teva Magyarország egy sikeres, néhány területen piacvezető gyógyszernagyvállalattá nőtte ki magát. A már egyértelműen nagyvállalattá vált cégnél a hangulat, a légkör Rózsa András személyiségének, vezetői módszereinek, mindig mosolygós, közvetlen megjelenéséPHARMORIENT 237

2

XXI. évfolyam, 2012. július

Búcsúlevelében azt írta: „Minden szép és érdekes történet előbb utóbb befejeződik! Most az én sorsom érkezett egy fordulóponthoz …” Akkor azt hittűk, hogy csak egy másik pályára áll át, újabb kezdeményezésekhez gyűjti az erőt. Sajnos tévedtünk. Távozása után pótolhatatlan az űr. Emléke mindig köztünk marad, velünk él. Okkal mondhatjuk el, hogy tevékenysége, életműve az ércnél maradandóbb.

Kedves András! Nyugodj békében.

Fekete Tibor

rendezvényt, programot szervezett, amit kiemelten támogatott az általa irányított cég és személyesen saját maga is. Igazságérzete, segíteni akarása nem csak szándék volt. Támogatott egyes embereket, csoportokat, közösségeket. Támogatott célokat, törekvéseket. Támogatott jó kezdeményezéseket.

Támogatta a kultúrát, a sportot. A Vígszínház számos előadása, a Loki, a Vasas vízilabdázóinak sportsikerei nagyon sok embernek szerzett örömet.

Rózsa András szakmai és emberi hagyatéka óriási. Az egészségügy, az egészségipar ikonjává vált.

Új vezető a humán tárcánál ben belgyógyász szakorvosi vizsgát tett, majd 1981ben társadalomorvostan szakorvos lett. Pályáját 1971-ben kezdte mentőtisztként az Országos Mentőszolgálatnál. 1972-től 1986-ig Szekszárdon a Tolna megyei Kórház belgyógyásza, később a Dokumentációs és Információs Központ vezetőfőorvosa volt. 1986 és 1990 között a Népjóléti Minisztérium Gyógyító Ellátás Információs Központjának volt az igazgatója Szekszárdon. 1988tól 1990-ig a Szociális és Egészségügyi Minisztérium Egészségügyi Reformtitkárságának volt a vezetője. 1990 és 1994 között a Surján László által vezetett Népjóléti Minisztérium közigazgatási államtitkára, az első Orbán-kormány idején az egészségügyi miniszter főtanácsadója volt, aztán a Népegészségügyi Programiroda programigazgatója. Emellett 1999 és 2002 között a SOTE Informatikai Központban az oktatás megbízott vezetője, 2007–2008-ig a TÁRKI Egészség Tudásközpont vezetője. 2002-től 2010-ig a SOTE Egészségügyi Informatikai Intézet megbízott igazgatója. A kereszténydemokrata közigazgatási államtitkár a KDNP egyik „szakmai bástyájának” számított, 2010-ig a Kereszténydemokrata Néppárt Egészségügyi Szakbizottságának is az elnöke volt. 2001 és 2004 között az Egészségügyi Informatikai Szakmai Kollégium elnöke. 2010-ig a Magyar Telemedicina és eHealth Társaság elnöke. Angolul és németül beszél.

Szerkesztőségünk részére mindig szívesen állt rendelkezésre, számos általunk szervezett rendezvényen volt előadó, moderátor. Bízunk abban, hogy segítő közreműködésére a jövőben is számíthatunk. forrás: MTI

Új közigazgatási államtitkárt nevezett ki a köztársasági elnök a miniszterelnök javaslatára az Emberi Erőforrások Minisztériumába (Emmi). Dr. Lengyel Györgyit, aki korábban a Jász-NagykunSzolnok Megyei Kormányhivatalt vezető kormánymegbízott volt, július 16-i hatállyal nevezte ki az államfő az Emmi közigazgatási államtitkárává. Elődjének, dr. Jávor Andrásnak a szolgálati jogviszonyát július 15-i hatállyal felmentéssel szüntették meg.

Dr. Lengyel Györgyi 1958-ban született Szegeden. 1983-ban végzett a Szegedi Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi Karán. 1990-ben az Orvostovábbképző Egyetemen sport-szakorvosként végzett. 1995-ben az Oxford Brookes University-n tanult. 1976 és 1977 között segédápolónő a SZOTE Gyermekklinikáján. 1983 és 1995 között a Szolnok Megyei Önkormányzat Hetényi Géza kórházában orvos, szakorvos. 1991–1994 között Szolnok Megyei Jogú Város alpolgármestere, majd ugyanott főosztályvezető. 1998–2000 között a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának kabinetfőnöke.

2000 és 2002 között a Szegedi Polgármesteri Hivatalnál dolgozott. 2002 és 2003 között az OEP regionális koordinátori tanácsadója. 2003-tól a Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány szervezési igazgatója, 2007-től igazgatója az alapítványnak.

2002 és 2008 között a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány kurátora. Több közhasznú szervezet felügyelő bizottsági tagja. Angolul beszél.

Dr. Jávor András 1972-ben diplomázott a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen általános orvosként. 1977XXI. évfolyam, 2012. július

3

PHARMORIENT 237

Kivonulni nem, kivonni igen?

– A SZKT 1.0-t követően minimalizáltuk a működésünket, így meglehetősen nehéz újabb takarékossági intézkedéseket életbe léptetni. A Széll Kálmán Terv 2.0 által a későbbiekben ránk rótt terhek éppen ezért további költségcsökkentéssel már nem kompenzálhatók. Bizonyos területeken – akár ott is, ahol egyébként nagyon régóta jelen vagyunk – be kell fejeznünk a működésünket.

Nem tudunk az európai minimálár alá menni, s erre nem is kapnánk engedélyt a cég európai vezetésétől.

Ebben az esetben egyes készítményeket ki kell vonnunk az ártámogatási körből.

– Akár odáig is fajulhat a helyzet, hogy kivonulnak a magyarországi piacról?

– A Bayernek – az igen nehéz körülmények ellenére – nem áll szándékában elhagyni az országot.

– Volt már arra példa, hogy elálltak valamely gyógyszerük magyarországi forgalmazásától a hazai gyógyszerbefogadási árpolitika miatt?

– Akadt rá precedens, bár végül megoldottuk a problémát, s a gyógyszer piacra került. Meggyőződésem egyébként, hogy az érdekellentétek folyamatos tárgyalások révén feloldhatók. Ennek során könnyen kiderülhet, hogy mégiscsak van olyan kompromisszumos megoldás, amely kielégítő eredmény hoz mindkét fél számára.

– Idén még további 25, jövőre pedig 77 milliárdos megszorítást terveznek. Elképzelhetőnek tartja, hogy a kormány, változtatva eddigi politikáján, mégis csak hozzányúl a térítési díjakhoz?

– Nem pesszimista, inkább realista vagyok, amikor azt mondom: további terheket nem lehet a gyártókra rakni.

– Mi hát a megoldás?

– A gyógyszerkasszát 50 százalékkal csökkentik, ami azt bizonyítja: a döntéshozókat elsősorban a számok érdeklik, s nem az ellátás minősége, illetve a betegek. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy nem igazi csökkentés, hanem átcsoportosítás történt, vagyis az egészségpénztár egyéb bevételei helyett a gyártókkal fizettetik meg a gyógyszerek ártámogatásának egyre nagyobb hányadát. Ez a modell hosszú távon fenntarthatatlan, s felveti azt a kérdést, vajon kinek mi a szerepe, mi tartozik az állam feladatai közé, s mi az innovatív gyártókra.

Természetesen azt tudomásul kell venni, hogy igen nehéz gazdasági körülmények között élünk, ezért

Az egyre nehezebb körülmények ellenére a német cégóriás, a Bayer gyógyszerrészlege nem tervezi kivonulását az országból, nyilatkozta a Medical Tribune-nek dr. Gerhard Waltl, a Bayer Hungária ügyvezető igazgatója, a Pharma üzletág vezetője. Az viszont már a Széll Kálmán Terv 2.0 gyógyszerkasszát érintő intézkedéscsomagjától függ, hogy az ártámogatottak között hagyják-e készítményeiket vagy kivonják őket onnan. A Bayer az elsők között reagált a Széll Kálmán Terv 1.0-ban megfogalmazott tervekre, a gyógyszerkassza 120 milliárdos csökkentésére.

– Milyen intézkedéseket foganatosítottak?

– Nagyjából ugyanúgy jártunk el, mint a többiek: csökkentettük a működési költségeinket, létszámleépítést hajtottunk végre, visszafogtuk a promóciót és a klinikai kutatásokat. Teljesen átalakítottuk az értékesítést. Információink döntő részét eddig az orvoslátogatók közvetítették, most elkezdtünk – például az internet felhasználásával – alternatív kommunikációs csatornákat használni.

Csökkentettük azoknak az orvosoknak a számát, akikkel személyes kapcsolatban állunk, elsősorban a klinikai szakorvosokra fókuszálunk.

– A hazai gyógyszerpiac megregulázásán jó évtizede tüsténkedő szakemberek szinte soha sem álltak elő vadonatúj, saját ötletekkel, ehelyett inkább a nemzetközi gyakorlat palettájáról válogatnak. Akad-e egyáltalán hungarikum az intézkedések között?

– Való igaz, hogy ezek jó része fellelhető a nemzetközi gyakorlatban, kettő kivételével: ilyen sok elemet egy időben soha, sehol nem engedtek rá a gyógyszeriparra, mint ahogy az orvoslátogatói díj fizetési kötelezettségére sincs máshol példa. A többi országgal összehasonlítva extrém magasak az iparágra rótt terhek.

– Mik az eddigi megszorítások kézzel fogható „eredményei”?

– Már az első lépés – új gyógyszert csak a legalacsonyabb európai áron lehet behozni Magyarországra – gondot okoz, s aztán erre épül az egész megszorítási csomag, a 20 (immár 30) százalékos különadó, a támogatás-volumen szerződésekből adódó befizetési kötelezettségek, az orvoslátogatói díjak stb. Tehát már a kiindulópont sem túl rózsás.

– Mi kell ahhoz, hogy elfogyjon az anyacég türelme?

PHARMORIENT 237

4

XXI. évfolyam, 2012. július

emlegetett negyedév. S ez csak egyetlen példa a sok közül, jól mutatja azonban azt a helyzetet, amelyben rendkívül nehéz előrejelzéseket, terveket készíteniük a gazdasági társaságoknak.

– Azzal, hogy a gyógyszercégek érdekképviseletei külön-külön lobbiznak, maguk növelik a döntéshozók mozgásterét. Soha nem merült fel, hogy jó lenne hatékonyabban, szorosabban együttműködni?

– Nehéz félretenni az eltérő érdekeket. Ennek ellenére vannak megbeszélések, egyeztetések a két szervezet, a MAGYOSZ és az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete között.

– Alig néhány napja született döntés arról, hogy egy jól körülírható – hosszabb ideje piacon lévő, generikus változattal nem rendelkező – termékcsoport különadóját 20-ról 30 százalékra emelik. Mit jelent ez a cég életében?

– Az úgynevezett spanyol modell bevezetése azt jelenti, hogy újból elemeznünk kell a portfóliónkat, számba venni az érintett termékeket, s megvizsgálni, miként változik a betegek hozzáférése, amennyiben úgy döntünk, hogy egy vagy több készítményünket kivonjuk az ártámogatásban részesülők köréből. Ügyelnünk kell arra, hogy ez a lépés olyan termékeket érintsen, amelyek megvétele nem okoz megoldhatatlan gondot az érintett betegeknek. A politikusok elsőrendű feladata egyébként éppen az, hogy gondoskodjanak arról, hogy minden rászoruló hozzájusson a neki szükséges medicinához. Úgy vélem, eljött az ideje annak, hogy megkezdődjék egy új, egészséges egészségügyi rendszer kiépítése.

Horváth Judit, Medical Tribune

az ipar szerepvállalása a válságból való kilábalásban elfogadható. Az viszont, hogy az egészségügy működésének egyre nagyobb hányadát a gyógyszeripar finanszírozza, elfogadhatatlan. Mivel az egymást követő megszorító intézkedések egyre nagyobb terheket raknak a gyártókra, végül eljuthatunk egy olyan állapothoz, amikor már nem feltétlenül garantálható a biztonságos gyógyszerellátás.

– Sokan panaszkodnak arra, hogy a kormány nem egyeztet, nem folytat tárgyalásokat az érintettekkel…

– … nemcsak tárgyalások, információk sincsenek. Az intézkedések egyszer csak, mint derült égből villámcsapás jelennek meg, s azonnal, de akár visszamenőleges hatállyal is életbe lépnek.

Ezek az eljárások köszönő viszonyban sincsenek a jogbiztonsággal vagy a transzparenciával. Január közepén jelent meg például az a rendelkezés, amely változatlanul lehetővé teszi ugyan a három havi gyógyszerrendelést, kiváltani viszont csak havi adagokban lehet a felírtakat. Erről először decemberben hallottunk, azzal a megjegyzéssel, hogy az első negyedév végén lesz majd az átállás.

Ehhez képest az új rendszert január második hetében vezették be, január elsejei hatállyal. Olyan nagy volt a kavarodás, hogy a GYEMSZI-től kellett jogértelmezést kérni. Mivel az egyik termékünket 50, illetve 20 szemes kiszerelésben forgalmazzuk – vagyis vagy jóval több, vagy jóval kevesebb van egy dobozban, mint egy havi adag – időre lett volna szükségünk az átcsomagoltatáshoz, hiszen egy nemzetközi cég esetében ez nem megy egyik napról a másikra. Erre lett volna jó az eredetileg

Elterjedt a placebo alkalmazása folyó évben 55% alkalmazott placebo-ajánlást. Az orvosok 62 százaléka úgy vélte, hogy a placebo alkalmazása etikailag nem aggályos és megengedett.

Sok esetben a betegek nem szőlőcukrot vagy sóoldatot kaptak, hanem „aktív placebot” például OTC analgetikumokat (41%), vitaminkészítményeket (38%), antibiotikumokat (13%) és sedativumokat (13%). Az orvosok a betegekkel csak az esetek 2 százalékában közölték, hogy miről van szó a terápiában. Ehelyett többnyire olyan megfogalmazásokat használtak, hogy ez „egy olyan gyógyszer, amit általában nem erre a betegségre alkalmaznak, de esetleg Önnek segíthet”. A tanulmány szerzői szerint azt, hogy mikor és milyen körülmények között lehet placebokat ajánlani vagy felírni, etikai és egészségpolitikai szinten kellene megtárgyalni.

British Medical Journal

Angol orvosok az USA-ban praktizáló belgyógyász és reumatológus kollégáiktól azt akarták megtudni, hogy mennyiben építenek a betegek pozitív elvárási magatartására és rendelnek-e hatóanyag nélküli szereket? Megtudták, hogy minden második amerikai belgyógyász és reumatológus rendel rendszeresen placebókat. Ez az eredménye 679 praktizáló orvos megkérdezésének. Eredetileg 1200 orvost kértek meg egy kérdőív kitöltésére. A válaszolók közül 49% praktizált közösen más orvosokkal, 27% egyedül. További 14% orvosi tevékenységét egyetemeken, 4% más intézményekben gyakorolta. A válaszolók 58 százaléka rendelt cukortablettákat fybromíalgiás betegeinek. Hasonló módon a megkérdezettek 46 százaléka adta meg, hogy a betegeknek legalább havonta 2-3-szor azt adta, ami csak a betegek elvárásainak felelt meg. A XXI. évfolyam, 2012. július

5

PHARMORIENT 237

A gyógyszer-árrés korrekciójáról A felületes szemlélő első pillanatra megállapítja, hogy a társadalombiztosítási támogatással rendelhető gyógyszerek kereskedelmi árréséről szóló 5/2007. (I. 24.) EüM rendelet módosítása után a 2012. július 20-tól hatályos mértékek hátrányosan érintik a nagykereskedőket és előnyösen a patikákat. A gyógyszerpiac szereplőinek egy része sikerként könyveli el a változásokat. Összességében pedig szomorkodásra, sírásra lehetne mindenkinek oka. Nincs olyan valós adatsor, amely az örömködöket igazolja. Nem nehéz belátni, hogy a gyógyszerpiac szereplői valójában egy hajóban eveznek.

Nem érdekük, hogy a hajó kormányosa ellentétes utasításokat adjon az egyik, vagy másik szereplőnek. Egyértelműen el lehet és el kell dönteni, hogy a hajó milyen irányba haladjon. Nem túlzás nagy szavakat használni. Az egyik irány – a bár nehezebben leküzdhető – a folyással ellentétes, a másik a jelenlegi folyásirány, ami azonban egy vízeséshez vezet. Igaz lehet és van is élet a vízesés után, de azt nagyon kevesek élik túl, ha a zúgón keresztül kell odajutni sok tízméteres zuhanás után. De hagyjuk a jelképeket és nézzük a tényeket. A korábban érvényes nagykereskedelmi árrés: Termelői (import beszerzési) ár Ft

% 12

334–500

1155–2000 2601–

2374–

45 7,5 75 6,5 130 5

Az új nagykereskedelmi árrésmértékek: Termelői (import beszerzési) ár (Ft)

Nagykereskedelmi árrés a termelői (import beszerzési) ár százalékában

0–500

8%

501–1000

6,5%, de minimum 40 Ft

1001–2000

5%, de minimum 65 Ft

2001–

4,4%, de minimum 100 Ft

Ha ezt a táblázatot átalakítjuk a jelenleg hatályos táblázat formájára: PHARMORIENT 237

Ft 40

5,5 65 5 100 4,4

A radikális árréstömeg csökkenés egyértelműen látszik változatlan forgalom mellett és különösen ha a forgalom összetétele csökken vagy a kormányzati törekvéseknek megfelelően az olcsóbb készítmények irányába tolódik el. Az elvonás mértékét 3 milliárd forint körülire becsülik a szakértők.

A Hungaropharma vezérigazgatója szerint ez az összeg már nem kigazdálkodható, felmerül a gyógyszertáraknak nyújtott engedmény csökkentése, illetve a fizetési határidők rövidítése is. Az éves szinten átadott engedmény 10 milliárd forintra rúg, ami meghaladja a gyógyszer-kiskereskedelmi szektor 2010-es 7,5 milliárd forintos éves eredményét. Másként fogalmazva a patikák összesített eredménye maradéktalanul a nagykereskedőktől származik. Enélkül a teljes patikai szektor veszteséges lenne.

A Gyógyszernagykereskedők Szövetsége a rendelet kiadása előtti közigazgatási egyeztetés során levélben fejtette ki véleményét. Ebben rögzítette: „A Gyógyszer-nagykereskedők Szövetsége részéről megütközéssel olvastuk a rendelet tervezetet. A 2012. év másról sem szól csak, hogy a hatalmas forráskivonást ki és hogyan tudja átvészelni úgy, hogy közben valamilyen szinten el is lássa a feladatát, erre bekövetkezne az árrés átrendezése, mely egy hihetetlenül kegyetlen és éppen ezért rendkívül ellentmondásos ötlet. Semmit nem old meg, csak áthelyezi a konfliktusokat, éket ver a piaci szereplők közé.

A gyógyszer-nagykereskedők a Széll Kálmán terv kapcsán elvesztik finanszírozásuk 10%-át, ezzel az árrés átrendezéssel további több, mint 10%-ot, de ez utóbbi már intézkedések bevezetését teszi szükségessé a részükről.

Elképzelhető persze, hogy a törvényhozó szándéka az, hogy az ágazatba történő valódi forrásbevonás nélkül, ilyen típusú látszat-rendelkezésekkel, közvetett módon gyorsítsa a gyógyszertárak számának csökkenését, hiszen azt mindenki tudja,

9

2001–2600

8

2001–2273

30

1001–1154

0–500

1301–2000

10

501–600 601–1000

%

1001–1300

18

301–333

Ft

617–1000

Ft

151–180

Nagykereskedelmi árrés a termelői (import beszerzési) ár

501–616

Nagykereskedelmi árrés a termelői (import beszerzési) ár

0–150 181–300

Termelői (import beszerzési) ár

6

XXI. évfolyam, 2012. július

veszteség. Érdemes ismételten utalni a patikai ágazat teljes egészének 2010. évi teljes eredményére, ami ennél kisebb, összesen 7,5 milliárd forint volt.

Az egyes gyógyszerészeti és orvostechnikai tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 10/2012. (VII. 19.) sz EMMI rendelet értelmében 2012. augusztus 1-i hatállyal változik a társadalombiztosítási támogatással rendelhető gyógyszerek kereskedelmi árréséről szóló 5/2007 (I. 24.)

EüM rendelet. Ennek megfelelően változik a közfinanszírozott gyógyszerek gyógyszertári árrése is.

A korábban érvényes patikai árrések:

hogy a mostaninál csak kevesebb patikának lehet elég a meglévő, folyamatosan csökkenő forrás mennyisége. Ebben az esetben csak az a kérdés, hogy mely gyógyszertárak képesek megmaradni. Értjük azt a kormányzati szándékot is, hogy így a bedőlő gyógyszertárak szemében ne az állam, hanem a nagykereskedők váljanak fekete báránynyá, hiszen egy árrés-átcsoportosítás után az is valószínű, hogy a nagykereskedőknek nem lesz egyáltalán tartaléka a kialakulandó helyzet enyhítésére. Valószínűleg a rendelet alkotója ismeri az egyes nagykereskedők eredménytermelő képességét az elmúlt évek mérlegein keresztül. De tudja-e, hogy milyen hatásai lettek a bevezetett intézkedéseknek a 2012. évre?”

Már az előkésítés során is látszott, hogy a tervezett intézkedés nem csak a nagykereskedők és a patikák között élezi a feszültséget, hanem azt kiterjeszti a patikák és patikák, valamint az egyes nagykereskedők közé is. Ismét fellángol az egyébként mindig vitatható teljes körű és nem teljes körű nagykereskedők közötti ellentét. Ezen a területen a verseny további szűkítése a szolgáltatás színvonalára hat ki. Lassan sikerül visszajutni az 1995. év előtti elosztási mechanizmushoz, a piacgazdaság felszámolásához ezen a területen.

A betegellátást is veszélyeztetheti az új helyzet az által, hogy veszteségeik csökkentése érdekében a nagykereskedők kénytelenek lesznek visszavenni szolgáltatási szintjükből, és felmerül a ritkább gyógyszertári kiszállítás is. Miután a gyógyszertárak nem tudnak készletezni, jelenleg alapvetően a nagykereskedők finanszírozzák a gyógyszerkészletet, különös tekintettel a drága orvosságokra. Így eddig a viszonylag ritka gyógyszerekhez is néhány órán, esetleg egy napon belül hozzájutott a beteg, a jövőben jelentősen romolhat a betegek gyógyszerhez jutása térben és időben is, hiszen a megnövekvő kiskereskedelmi árrés továbbra sem fog fedezetet nyújtani a patikai készletezésre A közfinanszírozott orvosságok értékesítéséből tavaly 51 milliárd forintot realizáltak a gyógyszertárak, vagyis a Széll Kálmán-terv éves szinten 7–8 milliárd forinttal rövidítheti meg a patikai vállalkozásokat. Ezzel szemben 2012-ben csupán 2,7 milliárd forinttal ösztönzi a kormány a patikusokat arra, hogy olcsóbb medicinákat ajánljanak betegeiknek.

Ehhez számolhatjuk a patikai árrésből származó többletbevételt, amit 3,0–3,2 milliárd forintra becsülnek a szakemberek. Az egyenleg negatív, 7 – 8 milliárd forint. További veszteségként kell számolni a nagykereskedők korábban már említett, átadott kedvezményének csökkentésével, minimum 3 milliárd forint értékben. Ez összesen minimum 10–11 milliárd forint bevételkiesés, azaz XXI. évfolyam, 2012. július

Nagykereskedelmi ár

Árrés

Ft

%

0-500

26 130 22 330 19

1831-2067 2068-4165

3501-3911 3912-5000

631-720 721-1830

1501-1737 1738-3500

Ft 0-630

501-590 591-1500

Fogyasztói ár Ft

665 17

4166-4576 4577-5850

5001-

850

5851-

Az új patikai árrések: Nagykereskedelmi ár

Árrés

Ft

%

0-500

27

501-590 591-1500

136

3912-5500 5501-

637-726 727-1845

345 20

3501-3911

Ft 0-636

23

1501-1737 1738-3500

Fogyasztói ár Ft

1846-2082 2086-4200

700 18

4201-4611 4616-6490

990

6491

Milyen következtetések vonhatók le a két patikai árrésmértéket meghatározó táblázat összehasonlításából? Egyértelműen az, hogy növekszik a patikák árrésbevétele. A növekedés mértéke jól becsülhető. A forgalom 78 százalékát kitevő bevétel esetén + 1% és a forgalom 22%-át kitevő bevétel esetén + 12,5%. A 75 milliárd forint értékű patikai árréstömeg esetén (feltételezve a forgalmi arányok változatlanságát) a növekedés 2,7 milliárd forint. Indokolt megjegyezni, hogy a forgalom várhatóan nem a magasabb árú gyógyszerek felé tolódik el, így nem várható, hogy a maximált árréssávba tartozó részarány növekedjen 12,5 százalékkal.

Az árréstömeg növekedést a nem közfinanszírozott készítmények forgalmának előbbitől (78% : 22%) eltérő részaránya tovább növelheti. 0,3–0,5 milli7

PHARMORIENT 237

• A Kamara szerette volna, ha az árrés-korrekcióra külső forrás bevonásával kerül sor, azonban a pénzügyi kormányzat álláspontja szerint erre egyelőre külső forrás nem áll rendelkezésre.

• A Kamara azt követően sem mondott le az árréskorrekció igényéről, hogy ennek külső forrásból történő finanszírozását a kormány 2012-ben nem vállalta.

• Az árréskorrekcióval egyidejűleg más intézkedéseket is kértünk.

• A Kamara további kompenzációs és gyógyszertári szolgáltatásjavító intézkedéseket is kezdeményezett, melyekről remélhetően eredményes egyeztetések kezdődhetnek.

árd forinttal. Így elérhető az előbb már jelzett 3,0–3,2 milliárd forint mértékben. Ez a növekedés az árréstömeg 4,0–4,2 százalékát teszi ki. Ha csak a közfinanszírozott forgalmat tekintjük, akkor annak árrésnövekedése 1,8 milliárd forint és a közfinanszírizott árréstömeg 3,5 százalékát alig haladja meg. Az igazi kérdés azonban az, hogy honnan származik ez a forrástöbblet és összességében mindez kedvező-e a gyógyszertári vállalkozások számára? A forrás a rendszeren belülről, átcsoportosítás. Ahonnan az átcsoportosítás történik ott kritikus helyzet áll elő és a korábbi önkéntes „adományait” az általa vállalt forgalom utáni jutalék kifizetését kénytelen befagyasztani. Ennek mértéke a patikai árréstömeg 13,5–14,5 százalékát teszi ki.

Az igazság kedvéért meg kell jegyezni, hogy a forgalom utáni „jutalék” valójában árrésként működik a gyógyszertáraknál, még akkor is, ha ezt egyéb bevételként nem ott mutatják ki. Összefoglalóan nem tűnik jó üzletnek a 4,0–4,2 százalékos növekedés érdekében 13,5–14,5 százalékot, vagy annak egy jelentősebb részét veszélyezteni.

A feltételezések ellenére a degresszív árrés felső sávjának 850 Ft-ról 990-re emelése, nem eredményezi azt, hogy a gyógyszertár kedvet kap a készletezéshez. Elég csak utalni arra, hogy – jelenleg egy gyógyszertár, ha minden gyógyszerből egy dobozt tartana, minimálisan 6065 millió forint készlettel dolgozna, – a gyógyszertárak jelentős hányada veszteséges, és további hányadnak is gondot okoz a rezsi kitermelése, – további kiadásokat jelent várhatóan a létszámrendelet, a kötelező béremelés realizálása, – elviselhetetlen terheket jelent majd a gyógyszertárak „kötelező” patikusi megvásárlását biztosító akár nagyon kedvező hitel és kamatainak kitermelése.

Ilyen körülmények között a patikában nem lesz, nem tud lenni forrás a készletek növelésére.

A tények kedvéért érdemes összehasonlítani az árrések alakulását Valójában csökken az olló az árrésmértékeket illetően a gyógyszerárak és a nagykereskedők között. Ez azonban nem lehet ok átcsoportosítás kezdeményezésére. Azt indokolt vizsgálni, hogy milyen szolgáltatások várhatók el, amit az árrésből kell finanszírozni és azok fejlődnek, vagy visszafejlődnek. Az érvek alátámasztására fel lehet hozni nemzetközi példákat. Megemlíthető, hogy a környező országokban (Ausztria, Szlovákia) is lényegesen magasabb a patikai és a nagykereskedői árrés. Ez talán nem véletlen. A megfelelő színvonalú, biztonságos szolgáltatáshoz forrásokra van szükség. Árrés mértékek felülről számolva

% 18,00 16,00 14,00 12,00 10,00

Patika Nagyker

8,00 6,00 4,00 2,00 0,00 2003

A Magyar Gyógyszerészi Kamara közzétett magyarázkodása oldani kívánja a feszültséget a nagykereskedőkkel akkor, amikor magyarázza, hogy kényszerből, jobb híján árulta el azt a szövetségesét, aki eddig valójában egyedül volt támasza a nehéz helyzetbe került, de onnan még megmenthetőnek tűnő gyógyszertárak számára. Ezt támasztják alá az alábbi mondatok: • Az árrés-korrekciót – más intézkedések kezdeményezésével egyidejűleg – a Kamara a Széll Kálmán-terv bejelentését és végrehajtásának megkezdését követően kompenzációs elemként kezdeményezte.

PHARMORIENT 237

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

A gyógyszertári és a nagykereskedelmi árrés átcsoportosításának nincs elfogadható elvi alapja.

Nem arról van szó, hogy az egyik irreálisan magas és a másik emiatt irreálisan alacsony. A kettő között ilyen összefüggés nincs. Egyébként mind a kettő az elvárt szolgáltatásokhoz képest irreálisan alacsony.

Lehet másként is megközelíteni a dolgot, de akkor ki kell mondani, hogy a szolgáltatás színvonalából, minőségéből és esetenként akár a biztonságosságából is engedni kell. A nagykereskedelmi és a patikai árrés közötti különbség csökkentésének, az olló záródásának csak az lehetne a biztonságos módja, 8

XXI. évfolyam, 2012. július

így a patikák valamivel olcsóbban kapják meg a gyógyszereket. Ennek eredménye, hogy bár növelt a patikai árrés, de az alacsonyabb árra rakódik. Ez a patikai árréstömeg növekedés mértékét csökkenti. A növekedés egy részének forrása csak a gyógyszerkassza, a többit a beteg fizeti meg.

Nem szabad szó nélkül elmenni azon megállapítás mellett sem, hogy 2007-ben a nem közfinanszírozott gyógyszerek rendeleti szintű árrésszabályozása megszűnt, ezért a mostani árréskorrekció csak a közfinanszírozott gyógyszerekre terjed ki.

Abban a pillanatban, ha ezt a nagykereskedők és a patikák komolyan veszik, akkor a fennmaradásukhoz szükséges bevételeket a nem közfinanszírozott gyógyszerek árrésének növeléséből biztosítják.

Ezzel azonnal megszűnik a nem közfinanszírozott gyógyszerek azonos ára gyógyszertárakban. Ha ez utóbbihoz mégis ragaszkodik a szabályozás, akkor nem teszi lehetővé a szabad döntést, tehát a kiinduló állítás lesz hamis.

A Magyar Gyógyszerészi Kamara törekvései, erőfeszítése tiszteletre méltók, de összességben eddig csak nagyon szerény eredményeket hoztak.

A gyógyszerkassza „lefelezése” és annak következményei mellett eltörpülnek, szinte szóra sem érdemesnek minősülnek a kisforgalmú gyógyszertárak támogatására kiharcolt összességében + 100 millió forint 2012-ben és nem tudjuk mennyi 2013-ban, amit a költségvetés ténylegesen magára vállal, valamint a kisforgalmú vidéki gyógyszertárak 1,2 milliárd forintra megnövelt összegű kamatmentes előlege, amit az adott évben vissza is vesznek.

Fekete Tibor

ha az árrések a régóta esedékes valorizálással emelkednének. Az az érvelés, hogy az átcsoportosításra elvi alap lehet az, hogy a magas árú gyógyszerek esetében a nagykereskedelmi árrés nem fix, a patikai árrés pedig igen, így a kereskedelmi árrésből nagyobb rész jut a nagykereskedelemnek csak a valóságot és a valóságos ráfordításokat nem veszi figyelembe. A készletezési feladatok pont ennél a gyógyszercsoportnál szinte kizárólag a nagykereskedőkre hárul, így a forrásokat is ehhez ott kell biztosítani. Van aki a szolidaritás biztosítását emlegeti elvi alapként az „átcsoportosításhoz”. A nagy forgalmú patikák fizetnek szolidaritási adót, amit a kisforgalmú gyógyszertárak kapnak meg. Ez tiszta és nyílt, átlátható dolog, akkor is, ha valaki ezt vitatja, vagy egyetért vele. Általában egy szakma belügye kellene legyen és nem hatósági, államigazgatási döntés kérdése. Egy gazdasági, üzleti szakkérdés, hogy ami fajlagosan kevesebbe kerül ott születik „megtakarítás”, amit az érintet felek egymás között megosztanak. Ez az utólagos visszatértés elvi alapja és tényleges forrása. A kis patikák „támogatása” egyrészt szolidaritási kérdés, másrész lehet politikai kérdés, mert jelentős szerepet játszanak a lakosság kényelmesebb ellátásában ezért létükért a lakosság voksaiért küzdő politikának (önkormányzatnak, államnak) külön kiegészítő forrásokat kell biztosítani.

Végső soron azt kell megállapítani, hogy nem szektoron belüli átcsoportosításról van szó. A patikák valójában nem a nagykereskedőktől elvont árréstömeget kapják meg. Az igazság az, hogy a nagykereskedőktől elvont árréstömeg ugyan kis mértékben csökkenti a nagykereskedelmi árakat,

A világ gyógyszertárának Svájcot nevezik szerek piaca, tehát azoké a termékeké, amelyeket a költségvetésből támogatnak, közel 3,9 millió frankkal, csak 0,3 százalékkal növekedett. Az OTC termékek forgalma ehhez hasonlóan alig javult. Közel 729 millió frankkal ezek növekedése 0,2%. A következő három évre a szövetség stagnálással vagy a gyógyszerforgalom csökkenésével számol. Az Interpharma az exporton kívül nyomatékosan utal tagjai erős kutatási kiadásaira is. Eszerint az Actelion, Merck Serono, Novartis, Roche, Amgen, Bayer, Boehringer Igelheim, JanssenCilag, UCB és a Vifor 2011-ben Svájcban közel 6,13 milliárd frankot fordított kutatásra és fejlesztésre. Ez több mint az ötszöröse annak, amit ezek a cégek Svájcban forgalmaztak. Ärzte Zeitung online, 2012.

Az erős frank ellenére Svájcban 2011ben csak kis mértékben csökkent a gyógyszerexport. Az Interpharma szakmai szövetség szerint 35 milliárd frankkal (29 milliárd euró) mint korábban is, a világ legmagasabb exporttöbbletét mutatja fel azt ipari államok között. A gyógyszercégek legfontosabb régiója Európa, azonban egyre jobban növekszik a kereslet a küszöbországokból is. A Svájcban működő gyógyszercégek az elmúlt évben 60,2 milliárd frank exportot mutattak ki. Ezzel 25,2 milliárd frank import áll szemben. Ezzel az exporttöbblet 1,4 százalékkal 35 milliárd frankra esett vissza.

A gyógyszerkivitel Svájc egész exportvolument közel egyharmadát teszi ki. Belföldön a gyógyszerpiac stabil maradt 4,86 milliárd frank forgalommal (+0,7% termelői árakon). A kasszaköteles gyógyXXI. évfolyam, 2012. július

9

PHARMORIENT 237

Az ombudsman a Nemzeti Drogstratégia hiányára figyelmeztet elősegítő sürgősségi eljárás kidolgozását, tegyen hathatós lépéseket a gyermek-addiktológiai ellátás megteremtésére és soron kívül kezdeményezze új drogstratégia elfogadását. A kábítószerrel visszaélés Btk.-beli szabályozása kapcsán felhívta a kormány figyelmét: alakítsa úgy a szabályozást, hogy az ne veszélyeztesse a fiatalkorú drogfogyasztók egészségügyi és szociális ellátórendszer keretein belül történő ellátásának hatékonyságát – derül ki a többi közt az ombudsman utóvizsgálatából.

Súlyos problémákkal küzd a hazai addiktológia, drogstratégia híján a szabályozatlanság ráadásul a jogbiztonság követelményével összefüggő visszásságot idéz elő – állapította meg a többi közt a fiatalok drog- és alkoholfogyasztását vizsgáló jelentésében az ombudsman. Az ombudsman 2011-ben a gyermekjogi projekt keretében vizsgálta a gyermekek drog-és alkoholfogyasztásának jelenségét.

Az adatok azt mutatják, hogy egyre többen, egyre fiatalabb korban próbálják ki a különféle szereket.

Mindeközben gyermek- és ifjúsági addiktológia, mint önálló ellátási forma nem létezik Magyarországon. Az Országos Addiktológiai Centrum 2010ben előkészített ugyan egy komplex programot az addiktológiai problémával küzdő gyermekek ás serdülők ellátásának javítása érdekében, a program megvalósítása azonban adminisztratív okokból elmaradt.

Az ombudsman jelentése megállapítja: megoldatlan a 16 év alattiak addiktológiai rehabilitációja, mivel a jelenleg szociális intézményként működő drogrehabilitációs intézetek csak ezen életkor felett vehetnek fel betegeket, illetve, csak ekkor kapnak finanszírozást. Tizenöt év alattiak csak az állami gondozás rendszerébe kerülve, ezt követően speciális lakásotthonban elhelyezve (Alsónémedi, Szedres), vagy gyermek, ifjúsági pszichiátriai osztályon, egészségügyi keretek között kezelhetők. A kábítószer-alkohol problémákkal küzdő gyermekek ambuláns egészségügyi- és szociális alapszolgáltatásba kerülése lehetséges ugyan, de kevés a megfelelő képzettségű szakember (gyermekpszichiáter, addiktológiai szakpszichológus stb.), így ez az ellátási rendszer is komoly hiányosságokkal küzd. A jelentés szerint azonban nemcsak a rehabilitáció okoz gondot, hanem az akut ellátás is, és az ambuláns kezelési igény sem elégíthető ki megfelelően. Ez a megállapítás sajnálatosan az addiktológia minden területére értendő, noha az alkohol

Húzódik a Nemzeti Drogstratégia és az annak végrehajtását szolgáló akciótervek elfogadása. Jogszabály már van, de továbbra sincs olyan eljárás, amely gyorsan lehetővé tenné az újonnan megjelenő dizájner drogok tiltólistára vételét – derül ki a többi közt az ombudsman utóvizsgálatából.

Az ombudsman immár másodszor vizsgálta a kábítószerekkel kapcsolatos szabályozást és annak gyakorlatát. Az alapvető jogok biztosának idei utóvizsgálata többnyire ugyanazokat a megállapításokat tette, amelyeket az ombudsman az ENSZ Kábítószer-ellenes világnapján egy évvel ezelőtt megfogalmazott. Szabó Máté most kiemelte, hogy az új Nemzeti Drogstratégia elfogadásának elhúzódása miatt a kábítószerügy területén két éve stratégiai útmutatás, egyértelműen kifejtett szakmai prioritások nélkül folyik a munka. A drogellenes stratégia és a forráshiány következtében korábban jól működő szolgáltatások szűnnek meg, gyakorlatilag nincs prevenciós tevékenység az iskolákban, hiányoznak a kábítószerhasználat változásait nyomon követő kutatások. Az ombudsman egyetért az úgynevezett dizájner drogok betiltását eredményező jogszabályi változással, a C-lista bevezetésével. Továbbra is probléma viszont, hogy nincs gyors reagálást lehetővé tevő, sürgősségi eljárás, amellyel rövid idő alatt tiltó listára vehetnék a veszélyes új szereket. A biztos szerint a jelenlegi ellátórendszer nem alkalmas a gyermek- és ifjúság- addiktológiai ellátásra. A gyermekpszichiátriákon nem megoldott a szenvedélybeteg kiskorúak elkülönítése a többi gyermektől, a felnőtt addiktológiai osztályokon pedig a gyermekek elkülönítése a felnőttektől. Mindezek miatt sérül a testi és lelki egészséghez fűződő alapvető jog.

A Büntető Törvénykönyv tervezett szigorításával kapcsolatban az alapvető jogok biztosa kifejtette: a szakmai aggályok megalapozzák azt a következtetést, hogy a kábítószerrel visszaélés büntetőjogi szigorítása nem alkalmas arra, hogy hatékonyabbá tegye a drogfogyasztók ellátását az egészségügyi és szociális ellátórendszerben. Ellenkezőleg, különös kockázatot jelent a fiatalkorú drogfogyasztók és függőséggel küzdők számára, valamint felveti annak közvetlen veszélyét, hogy sérül a gyermek védelemhez és gondoskodáshoz való joga.

Az alapvető jogok biztosa felkérte a kormányt, hogy fontolja meg a dizájner drogok listára vételét PHARMORIENT 237

10

XXI. évfolyam, 2012. július

lódó cselekvési programot azonban nem terjesztették a kormány elé. Noha rendelkezésre állt a hatályos Nemzeti Drogstratégia, amelyet az Országgyűlés elfogadott, és amelynek egyik célkitűzéseként jelenik meg a gyermek-és ifjúság addiktológia kialakítása, az erre vonatkozó cselekvési tervet nem fogadta el a Parlament. Tekintettel arra, hogy a jelentés elkészültéig nem dolgoztak ki és nem fogadtak el új drogstratégiát, valamint az azok végrehajtását szolgáló akcióterveket, a szakma számára nem állt rendelkezésre követendő szakmapolitikai stratégiai döntés. Ennek hiánya a területen viszont teljes szabályozatlanságot eredményez.

Ebből következően az ombudsman megállapította, hogy a keretnormák hiánya a jogállamiság elvéből levezethető jogbiztonság követelményével összefüggő visszásságot idéz elő. forrás: MedicalOnline, Alapvető Jogok Biztosának Hivatala

tekintetében csak az akut intoxikáció ellátása problémás.

Országosan az akut detoxikálás sürgősségi osztályokon, gyerek-intenzív osztályokon-részlegeken történik. Ha nincs elérhető toxikológus szakorvos, gyakran felnőtt pszichiátereket hívnak konzíliumba (felnőtt pszichiáter gyereknek gyógyszeres javaslatot elvileg nem adhat), a megvonási tünetek kórházi osztályos kezelésre „elvileg” szintén nincs lehetőség, de felnőtt pszichiátriai osztályok kényszerűségből átmenetileg kezelnek 14 év feletti fiatalt, akit aztán, ha van fogadókészség, át tudnak adni gyerekpszichiátriára.

Az ombudman jelentése leszögezi: a jelentés elkészültekor hatályos Nemzeti Drogstratégiát a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról szóló 106/2009.

(XII. 21.) OGY határozat melléklete tartalmazta. A 2010-től érvényes, a Nemzeti Stratégiához kapcso-

A kábítószerügy és a szenvedélybetegségek helyzete szíti a 12–15 év közötti fiatalkorúak körében az alkohol, a dohány és az illegális drogok fogyasztására vonatkozó úgynevezett „affinitási” vizsgálatot. A 2011. évi reprezentatív felmérés során 5011 fiatalkorút kérdeztek meg. Az elmúlt évtizedben a rendszeresen – tehát hetente egy alkalommal – alkoholt fogyasztók száma csökken: 2001-ben 17,9%, 2011-ben 14,2%. Az utóbbi 30 nap során alkoholt fogyasztó 12–17 év közöttiek körében az utóbbi 30 nap során legalább egyszer egyetlen italozás alkalmával öt pohár alkoholt fogyasztók (alkalomszerű, nagymértékű italozás – „Rauschtrinken”) aránya statisztikailag jelentősen megváltozott. A 2004. évi felmérésben az alkalomszerű, nagymértékű italozás 30 napos prevalenciája 22,6%, 2011-ben 15,2% volt. Ez az italozási szokás minden ötödik fiút (19,6%) és minden tizedik lányt (10,5%) érint. A 18–25 év közötti fiatal felnőttek körében a rendszeres alkoholfogyasztás 39,8%, ugyanannyira elterjedt, mint 2001-ben. Ebben a korcsoportban az alkalomszerű, nagymértékű italozás aránya 2004-ben 43,5%, 2011-ben 41,9%; fiúk körében 54,5%, lányok körében 28,7% volt.

A WHO 1982. óta támogatja a Health Behavior in School-aged Children-Study-t (HBSC) az iskoláskorúak alkohol- dohány- és cannabis-fogyasztásáról. A kérdőíves felmérésre 41 országban négyévente kerül sor. A 2009-2010. évi felmérésben 15 német szövetségi tartományra terjedt ki, összesen 5005 iskoláskorú részvételével. A fiúk 11,3 százaléka, a lányok 6,2 százaléka fogyaszt hetente leg-

Mechtild Dyckmans a német szövetségi kábítószerügyi megbízott (Bundesdrogen-beauftragte) 2012. májusában sajtókonferencián mutatta be a szövetségi kormány jelentését a kábítószerügy és a szenvedélybetegségek helyzetéről. Az értékeléshez indokoltnak tartották a rendelkezésre álló nemzetközi tapasztalatokat is rögzíteni.

Alkohol Első helyen említették az alkoholizmust. Európa a legmagasabb egy főre eső alkoholfogyasztással rendelkező kontinens, ahol az alkohollal összefüggő mortalitás és morbiditás a legmagasabb. A felnőtt lakosság egyötöde körében elterjedt az erős epizodikus italozás. Tíz közül három személy közvetlen környezetében létezik egy olyan személy, aki erősen iszik. A megbetegedések és az idő előtti elhalálozások 40 százaléka három elkerülhető kockázati tényezőre vezethető vissza: a dohányzásra, az alkohollal való visszaélésre és a (gyakran alkohollal összefüggő) közlekedési balesetekre. Becslések szerint az EU-ban az alkohollal összefüggő károk okozta direkt és indirekt költségek elérik a GDP 1,3 százalékát.

A németek évente fejenként tíz liter tiszta alkoholt fogyasztanak. Az egészségre káros mértékben alkoholizálók száma 9,5 millió. Az alkoholfüggők száma 1,3 millió. Az alkohollal való visszaélés következtében elhalálozók száma évente 73 ezer fő. A Bundeszentrale für gesundheitliche Aufklärung 1973. óta három-négy éves időközökben elkéXXI. évfolyam, 2012. július

11

PHARMORIENT 237

Németországban évente 110 ezer személy hal meg a dohányzás direkt következményeként és 3300 fő a passzív dohányzás áldozataként. Az erős dohányosok várható életkora átlagosan tíz évvel rövidebb. A rendszeresen dohányzók több mint fele idő előtt hal meg. A dohányzás korunk legnagyobb elkerülhető egészségi kockázata és az idő előtti elhalálozás egyik leggyakoribb oka. A Szövetségi Statisztikai Hivatal 2009. évi mikrocenzusa szerint Németországban a 15 év fölötti lakosság 25,7 százaléka (14,7 millió fő), a férfiak 21,2 százaléka (30,5%), a nők 21,2 százalék (6,3 millió) dohányzik. A dohánytermékekről szóló irányelv alapján figyelmeztető szövegeket helyeznek el a dohánytermékek csomagolásán, a dohánytermékek reklámozásáról szóló irányelv pedig átfogó tilalmat vezetett be a dohánytermékek reklámozására. A Német Rákkutató Központ (Deutsches Krebsforschungszentrum – DKFZ) részt vesz a dohánytermékek összetevőinek toxikológiáját vizsgáló Public Information to Tobacco Control (PITOC) projektben. Az Európai Bizottság a dohánytermékekről szóló irányelv revízióját tervezi. Ennek célja az irányelv 2011. évi alkalmazása során szerzett tapasztalatok és az új tudományos ismeretek figyelembevétele egy magasabb egészségvédelem biztosítása érdekében. A Bizottság javaslata a revízióra vonatkozóan még nem áll rendelkezésre. A Deutsches Krebnsforschungszentrum ezzel kapcsolatban tanulmányt tett közzé a dohánytermékekről szóló rendelet revíziójának az ifjúság- és a fogyasztóvédelem szempontjából elemzett jelentőségére vonatkozóan.

A WHO által 2003-ban elfogadott dohányzásról szóló keretegyezmény (Framework Convention on Tobacco Control – FCTC) 2005-ben lépett hatályba, amelyet 2005-ig 172 tagállam ratifikált. A keretegyezmény egyes cikkelyeihez az elkövetkező években további vezérfonalakat dolgoztak ki, amelyek ajánlásként szolgálnak a tagállamok részére.

A Deutsches Krebsforschungszentrum ezzel összefüggésben 2011-ben kiadta a „Németországi perspektívák. A WHO keretegyezménye a dohányfogyasztás csökkentésére” című könyvet.

A 2011. évi affinitásvizsgálat szerint a 12 és 17 év közötti fiatalok körében a dohányzás csökken: 2001-ben 27,5%, 2011-ben 11,7% volt. A dohányzók aránya fiúknál 27,2 százalékról 11,1 százalékra, lányoknál 27,9 százalékról 12,4 százalékra csökkent. Az életükben még soha nem dohányzók aránya 2011-ben 70,8% (fiúknál 71,4%, lányoknál 70,2%) volt. 2001-ben ezek aránya még 40,5% volt.

Egy speciális német felmérés szerint a „soha” nem dohányzók aránya az összes korcsoportban

alább egy alkalommal alkoholt. Leggyakoribb a sörkeverékek fogyasztása: lányoknál 4,4%, fiúknál 8,6%. Ezt követik a sör, valamint a bor és a pezsgő. A sörök és sörkeverékek fogyasztása fiúknál 16,4%, lányoknál 7,7%. Az életkorral együtt a hetente egy alkalommal előforduló fogyasztás aránya is emelkedik. A legnagyobb mértékű növekedésre 13 és 15 éves kor között kerül sor: +13,5 százalékponttal lányoknál és 21,7 százalékponttal fiúknál. Ebben a korcsoportban a fiúk és a lányok közötti különbség statisztikailag jelentősebb. Az alkoholfogyasztás csak a sör esetén látszik összefüggni a család anyagi helyzetével: a fiúk heti sörfogyasztása a család jólétével arányosan növekedik (az alacsony és a magas jövedelmű családokból származók közötti különbség: fiúknál 5,4 százalékkal szemben 8,6%; lányoknál 2,6 százalékkal szemben 3,8%).

Becslések szerint 2004-ben világviszonylatban 2,5 millió személy halálozott el az alkohollal miatti visszaélés következtében, ezek közül 320 ezer fiatalkorú (15–29 év közöttiek). Az Egészségügyi Világszervezet 2010 májusában fogadta el az alkohollal visszaélés csökkentését célzó globális stratégiáját. 2011-ben elfogadták a WHO európai akciótervét a káros alkoholfogyasztás csökkentésére (2012–2020). A globális stratégia területei: egészségügyi és munkahelyi intézkedések, ezrelékhatárok a közlekedésben, az alkohol vásárlásának feltételei. Ezeken kívül az Európai Unióban sajátos indikátorokat is meghatároztak az egyes országok és régiók előrehaladásának mérésére.

2011-ben az „Alkohol és Egészség Európai Fóruma” elsősorban „az alkohollal összefüggő károk munkahelyeken történő csökkentésével” foglalkozott. A fórum tudományos csoportja 2011ben jelentést terjesztett elő az alkohollal történt visszaélésből következő termelékenységcsökkenésről. A kutatók a szenvedélybetegségek prevenciójának a munkahelyi egészségfejlesztésbe történő erőteljesebb integrációját javasolták. További akcióterületek: „alkohol és rák”, „az italozó környezet befolyása a fogyasztásra”, „a fiatalkorúak alkoholfogyasztásának csökkentése”. Az eredmények ellenére számos tagállam szükségesnek látja az eddigi EU-stratégia súlypontjainak továbbfejlesztését. A Bizottság egy független intézményt fog megbízni a helyzet értékelésével. Számos tagállam az EU-stratégia 2013-ban esedékes átdolgozása mellett foglalt állást.

Dohányzás A dohányzás csökkenti a várható életkort. Ez indokolja, hogy nagyon sok helyen jelentős erőfeszítéseket tesznek a dohányzás visszaszorítására.

PHARMORIENT 237

12

XXI. évfolyam, 2012. július

90,1% volt. A megkérdezettek 6,2 százaléka hetente legalább egy alkalommal, további 3,7 százaléka ennél ritkábban dohányzik. A 13 évesek körében a hetente legalább egy alkalommal dohányzók aránya lányoknál 2,6%, fiúknál 3,4%, a 15 évesek körében lányoknál 15,4%, fiúknál 14,6%. A dohányzás növekedése 13 és 15 éves kor között a legerőteljesebb. A naponta dohányzó iskoláskorúak aránya az alacsony jövedelmű családokból származók körében a legmagasabb (fiúknál 8%, lányoknál 8,6%). Az alacsony és a magas jövedelmű családokból származók közötti különbség lányoknál 4,7%, fiúknál 5,2%).

Illegális kábítószerek Az Európai Kábítószerellenőrzési Központ (European Monitoring Centre for Drugs and Drug Addiction - EMCDDA) adatai szerint a kábítószerfogyasztás Európában viszonylag stabil. A kokainfogyasztás már túl van a csúcsponton. Európában a 15–64 éves lakosság körében az életük során a kokaint legalább egyszer kipróbáló személyek száma 14,5 millió, ezek közül mintegy négymillió személy az elmúlt tizenkét hónap folyamán fogyasztott kokaint. A magukat kezelésnek alávető kokainfogyasztók 17 százalék a kokaint nevezi meg elsődleges kábítószereként. A kokainfogyasztással összefüggésben bekövetkező halálesetek száma Európában évente 1000. A kokainfogyasztás gyakran alkoholfogyasztással jár együtt. Aktuális tanulmányok szerint a kokainfüggők fele egyben alkoholfüggő.

A kannabisz-fogyasztás stabil vagy csökkenő tendenciájú. A 15-64 év közötti felnőtt lakosság egyötöde (78 millió személy) életében legalább egy alkalommal kipróbálta a kannabiszt. Ezek közül 22,5 millió személy az elmúlt tizenkét hónap folyamán fogyasztott kannabiszt. A kannabisz így továbbra is a leggyakrabban használt illegális kábítószer Európában. Az opioid-fogyasztók száma 1,3-1,4 millió. 2009-ben 700 ezer beteg részesült szubsztitúciós kezelésben és ugyanazon évben a kábítószerfüggés miatt elhalálozottak száma 7630 volt (2008-ban 7730). Az esetek háromnegyedénél opioidokat mutattak ki.

A kábítószer-fogyasztás helyzete Németországban viszonylag stabil. Minden negyedik (26,5%) Németországban élő 18–64 év közötti felnőtt életében legalább egyszer kipróbálta az illegális kábítószereket, többnyire kannabisz-termékeket. A felnőttek 7,4 százaléka fogyasztott már egyéb illegális anyagokat, mint heroin, kokain vagy amfetaminok. Ám a felnőttek mindössze 0,6 százaléka vallotta, hogy az elmúlt harminc nap során ilyen anyagokat fogyasztott. Aggasztó a többszörös fogyasztás tendenciája, azaz több illegális kábítószer egyidejű, vagy illegális kábítószerek és alkohol együttes fogyasztása. Problematikus az új pszichoaktív szerek megjelenése, amelyeket gyakran legálisan műtrágyaként, fürdősóként vagy dohánykeverékként forgalmaznak. Az Eurobarométer 2011 szerint a 15–24 év közöttiek 3,7 százaléka fogyasztott már ilyen szereket.

A 18–64 év közötti lakosság 1,2 százaléka (525–750 ezer személy) kannabisz-fogyasztása problematikus, 0,4 százalék (mintegy 220 000 személy) kannabisz-függő. 2010-ben 23 349 személy vetette alá magát kannabisz okozta zavarok miatt kórházi kezelésnek. Mintegy 200 ezer személy

Gyógyszerfüggés Németországban a gyógyszerfüggő felnőttek száma 1,4-1,5 millió és 1,9 millió között mozog. A gyakran felírt gyógyszerek 4-5 százalék rendelkezik visszaélésre késztető és függéshez vezető saját potenciállal. A legnagyobb ilyen csoportot az ún. benzodiazepinek alkotják. Jóllehet egyre kevesebb benzodiazepint írnak fel, a hasonló hatású gyógyszerek fogyasztása egyre magasabb. A gyógyszerfüggés, elsősorban az altatókkal és nyugtatókkal összefüggésben az életkorral arányosan növekedik.

Az érintettek gyakran nincsenek is tudatában függőségüknek. Az, hogy az időskorúak számára a nyugtatók szedése fokozott elesési kockázattal jár, már régóta bizonyított tény. Tekintettel a kockázatokra, az orvosoknak és a gyógyszerészeknek különleges érzékenységet kell tanúsítaniuk.

A gyógyszerekkel való visszaélés a teljesítményfokozással összefüggésben is felmerül. A legfrissebb felmérés szerint a felnőttek 0,9 százalék használ doppingszereket, a 45 év fölöttiek pedig egyáltalán nem. Teljesítményfokozók szedése a 18–29 év közöttiek körében a leggyakoribb (2%).

A megkérdezettek 6 százalék válaszolta, hogy az elmúlt tizenkét hónap során legalább egy alkalommal használt vényköteles szereket. Az egyetemi hallgatók 12 százalék válaszolta, hogy tanulmányai megkezdése óta teljesítményfokozókat szedett.

A gyógyszerfüggés megelőzésével összefüggésben a Szövetségi Egészségügyi Minisztérium 2011ben a nemzeti drogprevenciós kerekasztal keretében megvitatta a nemzeti drogprevenciós terv szereplőivel a KOLIBRI-tanulmány eredményeit. A kerekasztal résztvevői: a Szövetségi Belügyminisztérium, a Szövetségi Családügyi, Idősügyi, Nőpolitikai és Ifjúsági Minisztérium, a Bundezentrale für gesundheitliche Aufklärung, a Bundeszentrale für politische Bildung, valamint egyes szakminiszteri konferenciák, elsősorban a sportminiszterek antidopping munkaközössége, a Szövetségi Orvosi Kamara és a Szövetségi Gyógyszerész Kamara.

XXI. évfolyam, 2012. július

13

PHARMORIENT 237

Az Európai Kábítószerellenőrzési Központ (European Monitoring Centre for Drugs and Drug Addiction - EMCDDA) adatai szerint a kábítószerfogyasztás Európában viszonylag stabil. A kokainfogyasztás már túl van a csúcsponton. Európában a 15-64 éves lakosság körében az életük során a kokaint legalább egyszer kipróbáló személyek száma 14,5 millió, ezek közül mintegy négymillió személy az elmúlt tizenkét hónap folyamán fogyasztott kokaint. A magukat kezelésnek alávető kokainfogyasztók 17 százalék a kokaint nevezi meg elsődleges kábítószereként. A kokainfogyasztással összefüggésben bekövetkező halálesetek száma Európában évente 1000. A kokainfogyasztás gyakran alkoholfogyasztással jár együtt. Aktuális tanulmányok szerint a kokainfüggők fele egyben alkoholfüggő.

A kannabisz-fogyasztás stabil vagy csökkenő tendenciájú. A 15–64 év közötti felnőtt lakosság egyötöde (78 millió személy) életében legalább egy alkalommal kipróbálta a kannabiszt. Ezek közül 22,5 millió személy az elmúlt tizenkét hónap folyamán fogyasztott kannabiszt. A kannabisz így továbbra is a leggyakrabban használt illegális kábítószer Európában.

Az opioid-fogyasztók száma 1,3-1,4 millió.

2009-ben 700 ezer beteg részesült szubsztitúciós kezelésben és ugyanazon évben a kábítószerfüggés miatt elhalálozottak száma 7630 volt (2008-ban 7730). Az esetek háromnegyedénél opioidokat mutattak ki.

Az EMCDDA és az Europol 2010-ben 41 új pszichoaktív szert tartott nyilván, számuk azonban már 1011-ben 49-re emelkedett. Az európai korai riasztórendszer kontrollja jelenleg 150 anyagra terjed ki. 2010-ben Írországban és Lengyelországban igen rövid idő alatt jogszabályt fogadtak a pszichoaktív szerek betiltásáról.

Az Európai Unió horizontális kábítószercsoportja az EU Tanácsának munkacsoportja, amelyben a tagállamok kormányainak képviselői vesznek részt. A csoport feladata az egészségügy, a büntetőjog, a belügyek és a vámjog területén való koordináció. 2011 végén a horizontális kábítószercsoport elfogadta az új pszichoaktív szerekre vonatkozó tanácsi következtetések tervezetét.

Részt vett továbbá a Tanács által 2011. október 27én elfogadott szintetikus drogok elleni európai paktum kidolgozásában.

A nemzeti drogkoordinátorok 2011. májusi budapesti találkozójának kiemelt témája a büntetés-végrehajtási intézményekben való kábítószerfogyasztás és a nem kormányzati szervezeteknek a prevencióba, a tanácsadásba és a kezelésbe való bekapcsolódása volt. A 2011-ben tartott második

fogyasztása jelent kockázatot. 2010-ben 30 651 személy részesült opioid termékek, 9800 személy pedig kokain és ajzószerek okozta zavarok miatt ambuláns vagy kórházi kezelésben.

A kábítószer iránti affinitásvizsgálat keretében a Bundeszentrale für gesundheitliche Aufklärung a 12–25 év közöttiek illegális kábítószer-fogyasztását is vizsgálja. A kannabiszt egyszer már kipróbálók aránya csökkent: 2004-ben 15,1%, 2011-ben 6,7% volt. 2011-ben a fiúk 8,4 százaléka és a lányok 4,8 százaléka állította, hogy már fogyasztott kannabiszt.

A 18–25 év közötti fiatal felnőttek körében a kannabisz-fogyasztás életprevalenciája jelenleg 39,2% (2004: 43%). A 12–17 év közötti fiatalok aránya, akik a megkérdezést megelőző elmúlt tizenkét hónap során kannabiszt fogyasztottak, szignifikánsan alacsonyabb, mint tíz évvel ezelőtt: 2001-ben 9,2%, 2011-ben 4,6% (fiúknál 6,2%, lányoknál 2,8%).

A HBSC-tanulmány adatai szerint a 15 éves lányok 9 százaléka és a velük egykorú fiúk 13,6 százaléka életében legalább egyszer mát fogyasztott kannabiszt, hasist vagy marihuanát (életprevalencia). A harminc napos prevalencia sokkal alacsonyabb: lányoknál 2,9%, fiúknál 4,9%.

A kannabisz-fogyasztás összefüggése a család anyagi helyzetével: alacsony jövedelmű családok gyermekeinél 11,1%, középosztálybelieknél 15,3%, magasabb jövedelműeknél 9,5%. A kannabisz, marihuana, hasis fogyasztása a családi jóléttel arányosan csökken (12 hónapos prevalencia).

Az utóbbi években a szövetségi kormány kiemelt jelentőséget tulajdonít az új pszichoaktív kábítószereknek, amelyeket esetenként „design drogoknak”, „research chemicals”-nek, vagy helytelenül „legal highs”-nak is neveznek. Az Európai Kábítószerügyi Megfigyelőközpont adatai szerint az európai korai riasztórendszer keretében 2011ben összesen 49 ilyen szert tartottak nyilván.

A Centre for Drug Research 2011. óta kétéves futamidejű kutatási projektet végez a Deutsche Forschungsgemeinschaft (DFG) támogatásával a kiskereskedelem sajátosságainak és informális szabályainak feltárása céljából. 2012 februárjáig 211 személy megkérdezésére került sor. A minta a kereskedelmi tapasztalatokkal nem rendelkező, alkalmi kannabisz-fogyasztóktól a többkilós mennyiségekkel operáló dealerekig terjedt. A megkérdezettek többsége azonban több-kevesebb tapasztalattal rendelkezett, gyakran profitszerzés nélkül adott tovább kisebb mennyiségű kábítószert a baráti körben, tehát a „baráti jószolgálat” és a „tényleges” dealerek közötti szürkezónában.

PHARMORIENT 237

14

XXI. évfolyam, 2012. július

A patologikus szerencsejátékosok 80 százalék élete során még soha nem részesült professzionális segítségnyújtásban, beleértve az önsegélyző csoportokat. Ez az egykori patologikus szerencsejátékosokra nézve is igaz. Ezeket a személyeket a lakosság más csoportjaihoz viszonyítva jelentősen gyakrabban sújtják egyéb pszichés megbetegedések is. A szenvedélybetegségekkel összefüggő zavarok kivételével ezek aránya 71%, miközben az általános lakosság körében 16%. Ha figyelembe vesszük az alkohollal-, kábítószerrel vagy dohányzással összefüggő zavarokat, a patologikus szerencsejátékosok 95 százaléka legalább még egy további pszichés zavarban szenvednek, miközben az általános lakosság körében ezek aránya mindössze 35%.

A Bundeszentrale für gesundheitliche Aufklärung 2011. évi felmérése szerint a problematikus szerencsejátékosok száma a vizsgálat elmúlt tizenkét hónapja során 0,51 százalékra, a patologikus szerencsejátékosoké pedig – feltételezhetően – 0,49 százalékra emelkedett. A 16–65 év közötti lakosság körében 275 ezer személy szerencsejáték iránti viszonyulása problematikus, 264 ezer személyé pedig – feltételezhetően – patologikus. A 2007. évi felméréshez viszonyítva a helyzet csaknem változatlan.

találkozón Poznanban az új pszichoaktív szerek problémáit és a nemzeti és európai szinten való reakció lehetőségeit vitatták meg. A jövőbeli kábítószerügyi politika irányai: az epidemiológia, a prevenció, a kutatás és a büntetés. Az EU-kábítószerügyi stratégiája 2012-ben lejár.

Kábítószer- és Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontja alapítására 1993-ban került sor, működését 1995-ben kezdte el Lisszabonban.

A tagállamokban 30 focal point működik. A németországi megfigyelőközpont (Deutsche Beobachtungsstelle für Drogen und Drogensucht – DBDD) partnerei: a Bundeszentrale für gesundheitliche Aufklärung, a Deutsche Hauptstelle für Suchtfragen, és az Institut für Therapieforschung. 2011-ben a német megfigyelőközpont tevékenysége kiemelten „a börtönbüntetésüket töltő személyek körében a kábítószer-fogyasztással összefüggésben végzett egészségfejlesztésre”, valamint a „kábítószerfogyasztó szülőkre” irányult.

Patologikus játékszenvedély A patologikus játékszenvedélyről szóló tanulmány (Studie „Pathologisches Glücksspielen und Epidemiologie” – PAGE) keretében 15 023 14 és 64 év közötti személyt kérdeztek meg telefonon, 702 személyt egyéb módon értek el, további 594 problematikusnak vagy patologikusnak besorolt személy vizsgálatára pedig klinikai interjúk keretében került sor. Az elmúlt tizenkét hónap során a felnőtt lakosság 45 százaléka egy vagy több alkalommal pénzért játszott nyilvánosan felkínált szerencsejátékokat. Leggyakoribb szerencsejátékok: az állami lottó, a játéktermekben és a vendéglátóiparban felállított játékautomaták. A 14–64 év közöttiek egy százalékát élete során megérintette a patologikus játékszenvedély. Az elmúlt tizenkét hónap során pedig a játékokban résztvevők 1,4 százaléka számára kockázatot jelentett, 0,3 százalék számára problematikus, 0,35 százalék számára pedig patologikus volt.

Számítógép- és Internet-függés A Szövetségi Egészségügyi Minisztérium 2010 vége óta támogatja az Internet-függés prevalenciájára vonatkozó projektet (PINTA I). A patologikus Internet-használat becslésére egyrészt egy nemzetközileg összehasonlítható küszöbérték, másrészt az úgynevezett „Latent-Class-Analysis” alapján kerül sor. A 14–64 év közötti lakosság körében mintegy 560 ezer személy Internet-használata problematikus, 2,5 millió személyé pedig patologikus. A 14–24 év közöttiek körében az Internet-függők száma 100 ezer, a problematikus felhasználóké pedig 400 ezer fő.

Drogen- und Suchtbericht, 2012.

A zöldek gyógyszerként akarják a kannabiszt fájdalmas spasztikumok, krónikus fájdalmak, étvágyhiány, depressziók és émelygés. Azoknak az orvosoknak a számára, akik egy beteget kannabiszszal szeretnének kezelni, Németországban jelenleg három lehetőség kínálkozik: – kész gyógyszer rendelése (Satirex), engedélyezve multiplex sklerosises betegek számára fájdalmas spasztikákkal, – (fél) szintetikus kannabioid Dronabinol vagy Nabilon rendelése, mint importgyógyszer,

Bár Németországban már rendelkezésre áll egy kannabisztartalmú kész gyógyszer, a zöldek a kannabiszgyógyszerekre szoruló betegek alulellátottságát látják. Az Egészségügyi Bizottságban ezt a megállapítást sok szakértő is osztotta. Ebből azonban más végkövetkeztetéseket vontak le, mint a zöldek. A kannabisz nemcsak egy illegális kábítószer, hanem a szervezet különböző receptoraira sokrétűen ható, az orvostudomány számára is érdekes anyag. Lehetséges indikációk egyebek között XXI. évfolyam, 2012. július

15

PHARMORIENT 237

külföldről szerzik be a drogot, vagy maguk tenyésztik. Mindkettő azonban a betegeket összeütközésbe hozzák a kábítószertörvénnyel.

A zöldek ezért felhívják a szövetségi kormányt, hogy mentesítsék a kannabiszhasználókat a bűnügyi üldözés alól, ha ezek kannabisz iránti igényüket orvosi rendelettel vagy a hatóság kivételes engedélyével igazolni tudják. Ezenkívül a zöldek a Közös Szövetségi Bizottságnak (GBA) egy szakértői csoportját akarják összehívni, hogy megteremtsék a kannabiszgyógyszerek költségvállalásának a feltételeit. A feketekereskedelem és a saját termesztés egy terápiára nem alkalmas, mert ezek hatóanyagtartalma erősen ingadozik.

PZ, 2012.

– a beteg gondozása egy orvosilag kísért öngyógyítás keretében kannabiszvirágokkal vagy kivonatokkal. Ennek feltétele egy kivételes engedélyezés, amit a Gyógyszer- és Gyógytermék Intézetnél kell igényelni.

Mivel csak az első variáns egy engedélyezett terápia, a betegpénztárak csak ebben az esetben kötelesek a költségek térítésére. Minden más esetben a költségvállalást többnyire megtagadják, amint azt a „Kannabisz mint gyógyszer” munkaközösség (ACM) kifogásolta. Az ACM képviselője közölte, hogy sok beteg esetén, akin a kannabiszgyógyszerek segítenének, a terápiát a magas költségek miatt tartósan nem tudják megfizetni. Ahhoz, hogy erről ne kelljen tartósan lemondaniuk, vagy

A kannabisz a leggyakrabban fogyasztott drog inkább átveszi az importált hasis rangját.

Belgium, Dánia, Hollandia, Nagy-Britannia és Finnország az elmúlt két évtizedben a kannabisz termelés erős emelkedését jelezte. Az UNO droghivatala szerint 2010-ben az illegális kábítószerek termelése és fogyasztása viszonylag stabil maradt.

Mégis a hatóság szerint emelkedett a drogfogyasztás a fejlődő országokban. Így Nyugat-Afrikában nő a drog fogyasztása. A kokaint Latin-Amerikából csempészik Európába. Európában és ÉszakAmerikában a kokainfogyasztás csökken, míg DélAmerikában, Ausztráliában és Afrika és Ázsia egyes részein emelkedik. Az UNO szerint évente továbbra is 200 ezer drogfüggő hal meg. Ärzteblatt, 2012.

Az Egyesült Nemzetek adatai szerint továbbra is a kannabisz a leggyakrabban fogyasztott drog világszerte. Hivatala, az UNODC újabb évi jelentésében közölte, hogy 2010-ben 230 millió 15 és 64 év közötti ember, azaz a világnépesség 5 százaléka fogyasztott drogot legalább egyszer.

Ezekből becslés szerint 224 millió kannabiszt fogyasztott. Az import hasis legnagyobb piaca Európa, bár a kontinensen emelkedik a hazai termelés. „A kannabisz nem olyan ártalmatlan drog, mint néhányan hinni szeretnék”, nyilatkozta az UNODC igazgatója. Orvosi vizsgálatok igazolták, hogy a drog visszafordíthatatlanul károsítja az agyat. Az EBDD európai drogfigyelő szerv jelentette, hogy a hazai termesztésből származó marihuána egyre

Új előírásokkal a szintetikus drogok ellen intézkedéseket vizsgálnak. Ősszel az Európai Bizottság konkrét opciókat akar javasolni. Egy új Eurobarométer körkérdés szerint 5% adta meg, hogy már kipróbáltak új, szintetikus drogokat. A legmagasabb arányok Írországban, Lengyelországban, Lettországban, Nagy-Britanniában és Luxemburgban voltak. A körkérdésre adott válaszokból kitűnt továbbá, hogy a fiatal férfiak egyharmada életében legalább egyszer már fogyasztott kannabiszt, a fiatal nőknek kb. egyötöde. A fiatalok a kokaint és az extázyt az egészséget lényegesen veszélyeztetőbbnek tartják, mint a kannabiszt és az alkoholt. www.aerzteblatt.de

Az Európai Bizottság szigorítani akarja az előírásokat az új szintetikus drogok elleni küzdelem sikere érdekében. Az elmúlt évben az EU-ban 41 olyan pszichoaktív anyagot határoztak meg, amelyek a veszélyes drogok hatását utánozzák és legálisan forgalmazták azokat, jelentette ki az Európai Bizottság Brüsszelben. Ez 24-gyel több mint egy évvel ezelőtt. Az anyagok az Interneten vagy a megfelelő üzletekben kaphatók. Az igazságügyi biztos azt mondta, hogy a jelenlegi szabályok nem elegendőek ahhoz, hogy ezeknek az anyagoknak a jelentős növekedését a piacon megállítsák. Szigorúbb előírásokra van szükség, hogy védjék a fiatalokat. Jelenleg különböző PHARMORIENT 237

16

XXI. évfolyam, 2012. július

Fontosabb szerepet kap a táplálkozás a gyógyításban Napjainkban 60-70 fővel indulnak évfolyamok, a dietetikus mostanra divatszakma lett. Magyarországon jelenleg 2000 dietetikus dolgozik, többségük a fekvőbeteg-ellátásban.

2008-tól Táplálkozástudományi Mesterszakon szerezhetnek egyetemi diplomát a főiskolát végzett dietetikusok. forrás: MedicalOnline

Júniustól már akár napi 8 órában találkozhatunk dietetikusokkal a járóbeteg-ellátásban, egy rendeletmódosítás ugyanis optimalizálta a táplálkozási szakemberek tevékenységét a szakrendeléseken is. Mostantól lehetőség nyílik arra, hogy táplálkozás, mint gyógymód, a szakrendelőkben fontosabb szerepet kapjon. A járóbetegek ellátásában a módosítás alapján ugyanis napi 2-4 órában lesz biztosított dietetikus szakemberek jelenléte. Érvényes ez azokra az intézményekre, ahol legalább két olyan szakrendelés folyik, melynek során a dietetika, a táplálkozás jelentős szerepet játszik a kezelésben. Ilyen szakrendelések például a jól ismert diabetológia mellett a belgyógyászat, a kardiológia, az onkológia, az allergológia, a nefrológia, a gyermekgyógyászat és szülészet-nőgyógyászat is.

Akár napi 8 órában is rendelhet dietetikus olyan intézményekben, ahol az említettek közül három szakrendelés is megtalálható. Ez azt jelenti, hogy a szakrendelések ideje alatt a betegek rendelkezésére áll dietetikus szakember, aki dietetikai-táplálkozási szaktanácsadással segíti gyógyulásukat Nem mindegy ugyanis, hogy egy vesebeteg mit és mikor fogyaszt, és egy epeműtéten átesett sem kaphatja ugyanazt az ebédet, mint egy szívbeteg.

A június elsejétől életbe lépett módosítás nem csak a járóbeteg-ellátást érinti, hanem a kórházakban dolgozó dietetikusok munkáját is. A személyi minimum feltételek eddig a fekvőbeteg-ellátásban sem voltak optimalizálva: előfordult, hogy egy szakemberre 160 beteg is jutott. A módosítás szerint a kórházaknak 100 ágyanként kell biztosítania 1 fő dietetikust, aki naponta maximum 10 beteggel foglalkozhat egyénileg. A dietetikusok célja, hogy a jövőben az alapellátásban is megjelenjenek, akár háziorvosi praxissal összevonva, akár önállóan – nyilatkozta Kubányi Jolán, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének elnöke.

A detetika, humán táplálkozás szakmai kollégium tagjai.

A Tagozat tagjai: Henter Izabella, Terényi Marinov Ágnes, Utczás Anna A Tanács tagjai: Armbruszt Simon Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége PTE Egészségtudományi Kar Táplálkozástudományi és Dietetikai Tanszék Barnáné Susa Éva Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási szerv Dr. Barna Lajosné Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége Fekete Krisztina Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége Országos Egészségfejlesztési Intézet Ferencz Pálné Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége Magyar Imre Kórház Harmann Katalin Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége Numil Hungary Kft. Miháldy Kinga Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet Németh Istvánné Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége SE Egészségtudományi Kar, Alkalmazott Egészségtudományi Intézet, Dietetikai és Táplálkozástudományi Tanszék Szalayné Kónya Zsuzsa Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége DE OEC Dietetikai Szolgálat Szebenszki Erzsébet Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége DE OEC Dietetikai Szolgálat

A dietetika számokban Dietetikus képzés az 1920-as évek óta létezik hazánkban, elsőként dr. Soós Aladár indított diétás néne képzést. 1975-ben Budapesten indult főiskolai képzés 40 fővel. Pécsett 1990-től van dietetikus képzés, az első évfolyamból 14-en diplomáztak.

XXI. évfolyam, 2012. július

17

PHARMORIENT 237

Mennyi biztonságos a napozásból? mind többen vannak tisztában azzal is, hogy ugyanezek az ártalmak a szoláriumok esetében is fennállnak. Mégis miért ragaszkodnak hozzá továbbra is? Egy ez évi februári jelentés szerint a szoláriumok akciói és reklámjai elsősorban a kamaszlányokat és a fiatal nőket célozzák meg. A beszámoló készítői a szoláriumipar képviselőit hibáztatják azért, mert azok elhallgatják az egyébként jól ismert és bizonyított kockázatokat, pontatlan és valótlan állításokat közölnek a szoláriumok előnyeivel kapcsolatban, és nem tartják magukat az FDA ajánlásaihoz arra vonatkozóan, milyen gyakran szabad használni a szoláriumokat. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) rákkutatással foglalkozó nemzetközi ügynöksége (International Agency for Research on Cancer) a humán karcinogének körébe sorolja a szoláriumokat csakúgy, mint például a dohányzást, az arzént, a plutóniumot vagy a mustárgázt.

Az Egyesült Államok néhány államában törvényi úton igyekeznek védeni a fiatalokat azáltal, hogy a 18 év alattiak szoláriumhasználatához írásos szülői beleegyezést követelnek meg. Neves professzor azt mondja, hogy ezek az erőfeszítések jórészt hiábavalóak, mivel a szoláriumszalonok jelentős része nem tartja magára nézve kötelezőnek a szabályokat, de az is előfordul, hogy a tizenévesek hamis szülői igazolásokkal jutnak be a szalonokba. A helyzet javítása érdekében a Penn State Hershey Melanoma Center szakemberei szorosan együttműködnek a kormánnyal és a szenátussal, hogy érvényt szerezzenek a törvényeknek, megfelelő intézkedésekkel védjék a fogyasztókat, és megakadályozzák, hogy kiskorúak illetéktelenül, a szülők tudta nélkül bejuthassanak a szoláriumokba.

Az ok nyilvánvaló: a szoláriumok veszélyesek, és a napozásnak nincs olyan határértéke, mely alatt azt biztonságosnak tekinthetnénk.

Dr. S. I.

A Penn State University szakemberei szerint a napozásnak nincs biztonságos szintje. A bőrrák legnagyobb halálozású formájának előfordulása az Egyesült Államokban a nők körében megnyolcszorozódott, a férfiak körében megnégyszereződött 1970 és 2009 között. Az USA-ban évente 60 ezer személynél diagnosztizálnak melanomát, és minden órában egy ember melanoma következtében hal meg. Az Americal Cancer Society adatai szerint a 25−29 éves korosztályban a festékes bőrrák a leggyakoribb rosszindulatú daganat, és a 15−29 évesek között is a második helyen áll a gyakorisági sorrendben. A Mayo Clinic Proceeding áprilisi számában megjelent adatok szerint a melanomás esetek fiatalok körében tapasztalható meredek emelkedése részben a szoláriumok egyre szélesebb körű használatának tulajdonítható. A statisztikák szerint a szoláriumok látogatóinak 80 százaléka nő. Rogerio Neves sebész, bőrgyógyász, gyógyszerész és belgyógyász professzor úgy véli, hogy a szoláriumok mind nagyobb népszerűsége az egyik fő oka annak, hogy Amerikában folyamatosan emelkedik a melanomás esetek száma. Az Egyesült Államok népességének 10 százaléka, azaz 30 millió ember jár rendszeresen szoláriumba évente, noha a szoláriumokat már régóta kapcsolatba hozzák a bőrrák kialakulásával. Egy izlandi vizsgálat tanúsága szerint akkor emelkedett meg drámai mértékben a festékes bőrrák előfordulása, amikor az első szoláriumokat megnyitották a szigeten. A szoláriumok gyorsan népszerűvé váltak, mivel hideg vidékről van szó, ahol viszonylag kevés napfény éri az embereket. A szoláriumok népszerűsége az utóbbi három évtizedben töretlenül növekszik, elsősorban a fiatal nők körében.

Jogosan tehetjük fel a kérdést, miért járnak rendszeresen az emberek szoláriumba továbbra is, noha manapság már a laikus közvélemény is egyre több ismerettel rendelkezik azok veszélyeiről és bőrrákot okozó hatásáról. Az utóbbi időben nemcsak arról tudnak egyre többet az emberek, hogy a napégés miért veszélyes, hanem

PHARMORIENT 237

18

XXI. évfolyam, 2012. július

Hasznos-e a homeopátia? tók jelentős része úgy szeretne hozzájutni a homeopátiás készítményhez, hogy azt ne előzze meg hosszas orvosi kikérdezés, és az is bizonyos, hogy az eladást megkönnyíti, ha a dobozra rá van írva: az adott készítmény mire való. A bizonyított hatásosságú készítmények természetesen nem lehetnek egyénre szabottak, de nemcsak ebben, hanem dózisukban is eltérnek a homeopátia klasszikus elveitől. A termékek egy részének hatónyag-tartalma műszeresen könynyedén kimutatható, sőt, némelyikben a mennyiség azonos a „normál” gyógyszerekével. Ezek esetén nyilvánvaló, hogy a hatást nem (csak) „bioinformáció” váltja ki.

A homeopátia az egyik legmegosztóbb gyógyászati módszer. Évente egymilliárd eurót költenek az európaiak homeopátiás szerekre. A piac jelentősen bővülhetne, ha sikeres lenne a homeopátia híveinek lobbitevékenysége. Ők azért küzdenek, hogy ezek a készítményeik is helyet kaphassanak a társadalombiztosítás által támogatott gyógyszerek között. Kérdés, hogy a döntéshozókat milyen mértékben befolyásolják a tudományos tények. A homeopátiás szerek hatásosságot ugyanis csak a termékek kisebb részénél bizonyították klinikai vizsgálatokban, ezek fantázianéven kerülnek forgalomba. A Magyarországon kapható több mint 3000 homeopátiás gyógyszer mindössze 3 százaléka esik ebbe a kategóriába. A készítmények zömével – a latin nevet viselő golyócskákról vagy oldatokról van szó – nem végeztek objektív, mai elvárások szerinti klinikai vizsgálatokat. Holott ezek igazolnák a készítmény ártalmatlanságát is, amelyet így jobb híján a tapasztalat és a homeopátiás szerek „hatóanyagmentessége” garantál. Merthogy a homeopátia lényege a kiindulási anyagokból nagy hígítású, úgynevezett potenciált termékek előállítása, amelyek gyakran már egyetlen molekulát sem tartalmaznak a készítmény nevét adó nyersanyagból. A homeopaták szerint nem az anyag, hanem az anyag által átadott információ hat. Erre az elméletre azonban semmilyen bizonyíték nincs. Gyakran hivatkozott példa az a termék, amely hazánkban is az influenza tüneteinek enyhítésére használatos, s amely kacsamáj- és -szívkivonatot tartalmaz. Ha a homeopatáknak igazuk van, a világ teljes éves influenzagyógyszer-szükségletének kielégítéséhez bőven elegendő egyetlen kacsa leölése. Így nem túlzás azt állítani, hogy az az állat milliárdokat ér.

Azoknál a szereknél, amelyeknél a hatást humánvizsgálatokban is igazolták, a modern orvostudomány bizonyítási módszereivel szembeni fenntartásoknál és a klasszikus homeopátia elveihez való ragaszkodásnál erősebbek voltak a piac törvényei. A fogyasz-

XXI. évfolyam, 2012. július

Az EU-s jogalkotásban szakmai és tagállami szempontok keverednek A homeopátiás szerek hazánkban és az Európai Unió többi tagállamában is gyógyszerként kerülnek forgalomba. Ennek oka, hogy – mint az Európai Unió jogalkotásában oly sokszor – a homeopátiával kapcsolatos joganyag megalkotásánál is keveredtek a szakmai és a speciális tagállami szempontok. A már piacon lévő termékek sajátosságaira tekintettel a nagy homeopátiás hagyománynyal rendelkező tagállamok (Anglia, Németország, Franciaország, Ausztria) szempontjait figyelembe véve nem írták elő kötelező jelleggel a hatásosság igazolását. A hatásigazolás elmaradása részben financiális okokkal, részben a homeopátia sajátos elveivel magyarázható.

A homeopátia nem a betegség okaira, hanem tüneteire koncentrál, és részletes vizsgálat után javasol a beteg alkatának megfelelő szert. Ebből következik, hogy szinte lehetetlen olyan (azonos betegségben szenvedőkön ugyanazon kezelés eredményességét tanulmányozó) vizsgálatot elvégezni, mint a hagyományos gyógyszerek esetén. Az individualizált kezelések statisztikai módszerekkel nehezen értékelhetők, erre hivatkozva a homeopaták felmentik magukat a bizonyítási kötelezettség alól.

19

PHARMORIENT 237

Miben beteg az osztrák egészségügyi rendszer? mutatószámokra van szüksége. Vannak nemzetközi adatok, de ezek közül kettő különösen figyelemreméltó: a gyermek- és ifjúságegészségügyi jelentésben Ausztria az utolsó és a QALY jelentés (Quality Life Years) aminél nem arról van szó, hogy milyen öregek lesznek az emberek, hanem, hogy milyen egészségesen lesznek öregek. Ebben pedig utolsó előtti Ausztria. Egyidejűleg a legmagasabb az orvosellátottságuk Európában és a legmagasabb az akut kórházi ágyellátottságuk. Ha ezeket az adatokat nézzük, felteszi a kérdést, hogy hol van a 11%?

A sok pénz nem jelent feltétlenül egy jó rendszert. A fenyegető orvoshiány is egy óriási téma.

Ezt nem tudják megállítani. Akkor sem, ha még több orvost képeznek és még több orvosegyetemet nyitnak meg. A csoportos praxis egy lehetőség lenne, hogy az orvosoknak nyújtsanak valamit.

Mert miért nem választják a fiatalok az orvosi hivatást? Mert rosszak a keretfeltételek. Itt a régi mondás érvényes: a pénz követi a szolgáltatást.

Látni kell, hogy mi az értéke egy szolgáltatásnak, mi a megfelelő fizetés és ezt meg is kell adni.

Egy másik téma az idősebb orvosok helyzete.

Korábban a kórházban alig voltak idősebb orvosok, mert mind a rendelőbe mentek. Ma a kórházban maradnak, öregek lesznek és egyszer azzal konfrontálnak, hogy 64 évesen éjszakai szolgálatot kell ellátniuk. Itt meg kell gondolni, hogy az orvosoknak hogyan legyen megfelelő keresetük, hogy ne kelljen éjszakai szolgálatot teljesíteniük. Javítani kell a kereteket és a fizetést a modern piaci értékre kell beállítani. Akkor igen hamar béke lesz az orvosokkal.

A tartományok és a tartományok közötti stabilitási paktumról és a kórházreformról az a volt miniszter véleménye, hogy az nem téma. Nem hiszi, hogy a tartományoknak több beleszólási jogot kell engedni. Nem szabad elfelejteni, hogy kórházi állások betöltése egy struktúraszegény régióban gyakran a legnagyobb gazdasági tényező.

A racionalizálás versus racionálás (csökkentés) témában a racionalizálás barátja a szerző. Ez azt jelenti, hogy folyamatok, jobb folyamatok stb. révén költségeket lehet megtakarítani. Racionálás lenne, ha az állások egyharmadát nem töltenék be.

Egy valódi reformot elemezni kell, hogy a betegeknek hogyan lehet a szolgáltatást a leghatékonyabban, minőségileg legjobban és legköltséghatékonyabban nyújtani. Ezek a rendszerek nagy százalékban nem kompatibilisek. Ezért félő, hogy a rendelések költségei erősen emelkedni fognak. Ezért az orvosi kamaráknak azt ajánlja, hogy ne azonnal akadályozzák meg, hanem mondják azt, hogy „az

Dr. Andrea Kdolsky volt osztrák egészségügyi miniszter hosszú ideig csendben volt, most életjelet adott magáról. Könyvével, „Az osztrák egészségügy gyógyíthatatlan betegségei”, a betegeket szeretné informálni és nagykorúvá tenni. Több mint 30 évig dolgozott az osztrák egészségügyben és azon kevesek közé tartozott, akik csaknem minden területen dolgoztak. Megítélése szerint az egyetlen csoport, amely képes valamit megmozgatni, azok a betegek. De a beteg rosszul informált és egy roszszul informált beteg természetesen sokkal könynyebben irányítható és szabályozható. A könyv konkrétan az emberekhez szól, regényformában.

Egy családot hívott életre, amelyet egy generáción át követ. A család a különböző fejezetekben megéli mindazt, ami mindnyájunkkal előfordulhat életünk folyamán: burnout (kiégés), mellrák, ápolásra szorultság stb. Ezenkívül minden fejezetben információk vannak az osztrák egészségügyről, aminél megkísérli az összefüggéseket egyszerű szavakkal megmagyarázni. Azt is megmondja, amit rossznak talál, és arról is ír, ahol még vitatható a megítélés.

Ami az egészségügyi ellátás alappontjait illeti – elvileg itt a lakóhelyhez közeli önálló rendelővel rendelkező orvosokról van szó – változtatásra van szükség. Az idők megváltoztak. Amit korábban egy háziorvos végzett, ma egyetlen orvos sem tudja önállóan megtenni. Az emberek ma hatalmas időnyomás alatt élnek. Ehhez jönnek, különösen a vidéki területeken, a hosszú várakozási idők bizonyos vizsgálatokra vagy a szakorvosoknál. A beteg mindent egy fedél alatt szeretne megkapni és ezt a csoportos praxisok tudják biztosítani. Németországban ez kitűnően működik. Ott ez egy poliklinika-féle, ami mint közbenső struktúra működik az önálló rendelővel rendelkező orvos és a kórház között. Az orvosi kft nem teljesen teljesíti ezt a funkciót, mert azok csak azonos szakmájú orvosok egy pénztári szerződéssel. A csoportos praxisokat nem orvosok is vezethetnek üzemgazdaságilag. A betegnek előnyös a lakóhelyhez közeli ellátás, az orvosok egymás között kicserélhetők és a gazdaságos vezetés lehetséges.

Lehet, hogy azt mondják, hogy Ausztriának van a legjobb egészségügyi rendszere a világon, de egyetlen országnak sincs legjobb rendszere. Ami azonban biztosan van a szerző szerint, az a legdrágább egészségügyi rendszer. Ausztria Európában az első és a második hely körül mozog, de a GDP-je 11 százalékos kiadásával biztosan egészen elől helyezkedik el. Az elvileg jó, ha egy gazdag ország úgy dönt, hogy a GDP-je 11 százalékát fordítja az egészségügyre. De ahhoz, hogy felismerje valaki, hogy jó, PHARMORIENT 237

20

XXI. évfolyam, 2012. július

pen az ELGA mellett vannak. Néhány téma van, amelyet meg kell vitatni. Személyes véleménye, hogy azért vetik el az ELGA-t, mert Ausztriában sok orvos az utóbbi 25 évben hihetetlen elektronikus adatfeldolgozó rendszereket szerzett be.

Medical Tribune, 2012.

ELGA (elektronikus betegdokumentáció) igen, de…”. Az ELGA-nál még vannak dolgok, amelyeket után kell szabályozni. De az ELGA az orvosok közreműködése nélkül egyszerűen nem megy. Az ELGA-ról az a véleménye, hogy azok az orvosok, akik közvetlenül a fronton dolgoznak, tulajdonkép-

Az osztrákoknak hosszabban kell egészségesen élniük társadalmi-gazdasági csoportok között, származástól függetlenül.

3. cél: Erősíteni kell a népesség egészségügyi kompetenciáját.

4. cél: A jövőbeni generációk számára a természetes életfeltételeket, például a levegő, víz és talaj, valamint élettereiket tartósan kell kialakítani és biztosítani.

5. cél: Szociális összetartással erősíteni kell az egészséget.

6. cél: Az egészséges felnövekedést minden gyermek és fiatal számára a lehető legjobban kell biztosítani és támogatni.

7. cél: Mindenki számára hozzáférhetővé kell tenni az egészséges táplálkozást minőségileg értékes élelmiszerekkel 8. cél: Elő kell segíteni a mindennapokban az egészséges és biztos mozgást az életkörülmények megfelelő kialakításával.

9. cél: Minden népességcsoportnál fejleszteni kell a pszichoszociális egészséget 10. cél: Mindenki számára tartósan biztosítani kell a minőségileg magas és hatékony egészségügyi ellátást.

A 10 osztrák egészségügyi keretcél bemutatása május közepén fontos közbenső megálló volt egy egészségesebb Ausztriához vezető úton. Most a résztvevőkön múlik, hogy a megfelelő intézkedéseket kidolgozzák, és azokat végrehajtsák. Az összhang megteremtése és a javaslatok integrálása nehéz. Közös nevezőre kell hozni, 38 szervezet általában divergáló érdekeit és a különböző világszemléleteket. Nem könnyíti a helyzetet, hogy az érintettek között van 7 minisztérium, 4 szövetségi tartomány és szociális partnerek. Ezek 2011 májusa óta dolgoznak az ausztriai egészségügyi keretcélokon és 4300 a lakosságtól érkezett ötletet integráltak. Ennek az eredménye a most közzétett 10 egészségügyi keretcél Ausztria számára. Ez az irányelv ahhoz, hogy miként lehet azokat a keretfeltételeket megteremteni, amivel az emberek számára lehetővé válik egy egészségesebb élet. Bár az osztrákok ma átlagosan 80 éves korukig élnek, de csak 60 százalékuk marad egészséges. A közegészségügy főigazgatója ezért azt a célt fogalmazta meg, hogy az egészségügyi keretcélok keretében a következő 20 évben az egészséges várható élettartamot két évvel kell emelni. Alois Stöger egészségügyi miniszter kijelentette: „egyetlen egészségügyi miniszter sem tud egészséget elrendelni, ezt a társadalomnak kell minden nap kidolgoznia”. Támogatást kapott a miniszter Liechtenstein hercegség egészségügyi miniszterétől, aki hangsúlyozta, hogy „az egészségnek minden politikai területen prioritásnak kell lennie”. A WHO európai regionális irodájának képviselője is hozzáfűzte: „health is everybody’s business”. Ő jelenleg meg van bízva az új WHO célok kidolgozásával, amelyeket 2012 őszén kell bemutatni.

„Egészséget mindenkinek” A minisztérium számára ez a tíz egészségügyi keretcél „egy fontos első lépés egy nemzeti egészségügyi stratégiához” aminek a címe: „egészséget mindenkinek”. Először azonban arról van szó, hogy az egyes célokat egymás után konkrét intézkedésekkel töltsék meg és azok elérését mérhetővé tegyék. Ehhez nem kell mindent újból feltalálni, hanem a már meglévő aktivitásokat kell az egyes célokhoz rendelni (pl. „a kezdettől fogva egészségesen enni” projektet). Az intézkedési koncepciók továbbfejlesztésében való részvételhez most ismét mindenkit mozgósítanak. Arra gondolnak, hogy az eddigi 38 szervezetből álló plénumnak, mint „tanácsnak” tovább kell dolgoznia. Formálisan a következő lépések szükségesek: mielőbb szülessen egy határozat az egészségügyi célokról a Szövetségi Egészségügyi Bizottságban, azután kell a szövetségi kormány és a Nemzeti Tanács hozzájárulása.

Medical Tribune, 2012.

Az Egészségügyi Minisztériumban a kidolgozásban résztvevő szervek 10 képviselője mutatta be a 10 célt: 1. cél: Az összes politikai és társadalmi terület kooperációjával minden népességcsoport számára egészségfejlesztő élet- és munkafeltételeket kell teremteni.

2. cél: Minden korcsoport részére gondoskodni kell egészségügyi esélyegyenlőségről a nemek és a XXI. évfolyam, 2012. július

21

PHARMORIENT 237

Gyógyszer-információ – nem lesz döntés sa. Ez a jellemző a javaslatok szerint használhatatlan. Továbbá a megengedett információs csatornákat mérhetetlenül kibővítené anélkül, hogy elegendő ellenőrzési- és szankcionálási mechanizmusok lennének.

A csúcsszervek véleménye szerint a csomagolások mellékleteit betegbarátabbá kellene tenni és az engedélyezési hatóságoknak ezeket központilag kellene feltenniük az Internetre. Továbbá a csomagolás mellékletében a laikusok számára egy reális képet kellene közvetíteni a gyógyszerek kívánt és nem kívánt hatásairól. Az Európai Parlament részletesen foglalkozott a javaslatokkal és 2010 novemberében átfogó változásokat követelt. Ebben azt képviselte, hogy az iparnak az információközlés joga helyett a betegek jogát kell középpontba állítani az információkhoz hozzáférés területén. A Parlament is törekszik a reklám és az információ jobb elhatárolására. Az ipari információkat csak kifejezett kérésre és hatósági ellenőrzés után szabad terjeszteni. Az Európai Bizottság megvizsgálta a Parlament követelményeit és 2011 októberében elfogadta a most illetékes EU egészségügyi biztos, John Dalli által megváltoztatott javaslatokat, amelyeket a Tanácshoz továbbított további kezelésre. Az újabb vizsgálat és az intenzív bilaterális megbeszélések után a tanácselnökség és a tagállamok között is az mutatkozik meg, hogy a javaslatoknak nincs esélyük az elfogadásra. Az államok kritizálják a magas ráfordítást az új előírások végrehajtására, amelyek kevés többletértéket nyújtanak. Szempontjukból ésszerűbb lenne a már meglévő információforrásokat jobban használni és hálózatosítani. Ezenkívül utalnak a Bizottságnak egy 2013-ra követelt jelentésére a csomagolás mellékleteinek, mint legfontosabb információforrásnak betegbarátabb kialakítására.

Ezért a legtöbb tagállam nem akar tovább foglalkozni az üggyel. Akkor is, ha az Európai Bizottság formálisan nem is vonja vissza javaslatát, ez ténylegesen kiesett, mert egy irányelv vagy rendelet nem léphet hatályba a Tanács hozzájárulása nélkül.

PZ, 2012.

Az Európai Bizottság gyógyszercsomagja kisebb lehet, mint eddig tervezték. A vitatott irányelv a gyógyszerinformációról az Európai Tanácsban nem számíthat többségre. 2008-ban az akkori közös piaci biztos Günter von Verheugen bemutatta gyógyszercsomagját, amely több irányelvből és rendeletjavaslatból állt. Míg a csomag két részét a gyógyszerhamisításokról és a farmakovigilanciáról már első olvasatban elfogadta a Parlament és a Tanács a gyógyszer-információról szóló rész most már nyilvánvalóan vesztésre áll. A dán tanácselnökség kijelentette, hogy nincs kilátás a többségre a bizottsági javaslatban.

Az Európai Bizottság eredeti irányelv- és rendeletjavaslata a gyógyszerekről a betegek jobb informálását célozta. Az előterjesztő a gyógyszeripart kompetens szerzőnek és megbeszélő-partnernek látta.

Ennek az aktuális helyzethez képest lényegesen egyszerűbben kellett volna közvetlenül a betegeket megszólítania, különösen az Interneten keresztül. A vényköteles gyógyszerekre vonatkozó érvényes reklámtilalmat azonban nem érintette. Az ipar üdvözölte a javaslatot, más érdekképviselők ezt kritikusabbnak látták. A gyógyító szakmák és betegpénztárak csúcsszervezeteinél a javaslatok elutasításba ütköztek: a gyártó szövetségek elvileg támogatták a jobbításokat a beteginformációknál a gyógyszertár- és vényköteles gyógyszereknél. Az ilyen információknak azonban objektív standardokat kell kielégíteniük, átláthatóknak kell lenniük az előállításban és függetleneknek kell lenniük a reklámok befolyásától. Fontos információforrások lennének mindenekelőtt a gyógyító szakmák (elsősorban orvosok és gyógyszerészek), de az engedélyezési hatóságok és a betegpénztárak is valamint az IQWiG Minőség- és Gazdaságosság az Egészségügyben Intézet számára. Egyesek szerint a Bizottság javaslatai alkalmatlanok az említett célok elérésére. Inkább ahhoz vezetnek, hogy eltöröljék a határokat a szakszerű információ és a reklám között. Hiányzik egy jogilag kezelhető definíció az információnak és a reklámnak az elhatárolására. Eddig az igazságszolgáltatás az eladásfejlesztés jelének tekintette, ha az előállító az információ forráPHARMORIENT 237

22

XXI. évfolyam, 2012. július

AMIT A VÁLLALKOZÓNAK TUDNI KELL Mulasztási bírság vagy három év börtön – az ügyvezető felelőssége és az adócsalás kérdése I. rész sen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mint általában a jogban, minden egyes szó hangsúlyos, azaz fontos, hogy akár természetes személy, akár szervezet – ideértve természetesen a gazdasági társaságokat is – másnak és jogellenesen okozzon kárt, és a magatartás és az okozott kár között okozati összefüggésnek kell lennie. A saját magunknak okozott kárt nyilvánvalóan magunk viseljük, míg a károkozás sem feltétlenül minden esetben jogellenes. Így jogi értelemben is menthető, ha a károkozás jogos önvédelmi helyzettel, szükséghelyzettel (közvetlenül életet, testi épséget fenyegető helyzettel) összefüggésben történt. Azaz az ügyvezető is csak akkor kötelezhető kártérítés megfizetésére, ha a polgári jogi kártérítési felelősség alapvető feltételei megvalósulnak, jelesül: – jogellenesen járt el, – ezzel összefüggésben keletkezett a kár és – neki felróható módon.

Természetesen a kár mértékét is igazolni szükséges. A felelősség objektív feltétele a jogellenese károkozás1. A polgári jog – szemben a büntetőjoggal – nem határozza meg taxatíve a jogellenes magatartások körét. A károkozás általános tilalma alapján minden károkozás jogellenese, kivéve, ha az megengedett (lásd például az említett jogos önvédelmi helyzetet). Ezért a bírói gyakorlat általában megköveteli a jogellenesség külön bizonyítását is, tehát valamely károkozó magatartás és tételes jogi szabály ütközését, ennek kapcsán a jogellenesség és a felróhatóság fogalma összemosódik. Így például a már említett jogos önvédelmi helyzetben nem róható fel az érintett – egyébként kárt okozó és így jogellenes – magatartása, és így nem beszélhetünk jogellenességről sem adott esetben.

A felelősség megállapításának feltétele, hogy a károkozó felróhatóan cselekedjék. Amennyiben magatartása megfelel annak, ami az adott helyzetben általában elvárható, akkor a felróhatóság hiányzik és kártérítési felelősség nem áll fenn. Ez nagyon fontos elem – gondoljunk például egy közgazdász végzettségű ügyvezetőre, aki egy külföldi partnerrel első ízben köt üzletet és abban kell döntenie, hogy az illető vajon adóalany-e vagy sem (ez szerződésileg és adójogilag sem mindegy). Ellenőrzi a partner közösségi adószámát – amennyiben tagállami vevőről, megbízóról stb. van szó – vagy egyéb, a kereskedelemben szokásos módon igyekszik információkhoz jutni a kérdésben. Például a harmadik állambeli vevő az adóhatóságától kapott illetőségigazo-

Érdemes két tanulságos mottóval kezdeni: „A tisztességes vagyon tíz eset közül kilencben olyan vagyon, amelynek elfelejtették az eredetét.”

(Etienne Rey) avagy „Nincs könnyebb feladat, mint elkölteni a közpénzt. Nincs gazdája, ezért erős kényszerítést érzel, hogy szerezz neki.”

(Calvin Coolidge) Évekkel ezelőtt egy szakmai konferencián mesélte egy könyvelő, hogy egyik ügyfele – egy kis „családi” kft ügyvezetője – arra kérte őt, adjon egy „hivatalos igazolást” arról, hogy „ő, a könyvelő felelős mindenért” a társaságban. A hölgy általános derültséget keltett e történettel. Ha kicsit mélyebben belegondolunk, a dolog nem is olyan vicces. Egyrészt felveti annak kérdését, hogy ténylegesen miért, milyen mélységben lehet – akár bíróság előtt is – „elszámoltatni” egy vállalkozás könyvelőjét, és hol kezdődik a tulajdonosok, az ügyvezető felelőssége a társaság tevékenységéért, a számvitel és adózás területét is beleértve. Arról is hosszasan lehetne értekezni, hogy mire kell feltétlenül kitérni egy könyvelési megbízásról szóló szerződésben, de most az előbbiekkel – a vállalkozások tulajdonosaival, ügyvezetőivel foglalkozunk.

Először is vizsgáljuk meg az ügyvezető felelősségét!

A 2006. évi IV. törvény )Gt.) szerint minden társaság önálló jogalany, önálló felelősséggel, amely az alapítástól a cégjegyzékből való törlésig él. Fő szabály szerint tehát a társaság felelős azért a kárért, amelyet vezető tisztségviselője e jogkörében eljárva másoknak okozott. Azaz az ügyvezető hibájából bekövetkezett kárért a cég felel. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy az ügyvezető – a cég kontójára – azt tehet, amit akar és a haja szála sem görbülhet: köteles úgy eljárni, ahogy az egy ügyvezetőtől általában elvárható, a neki felróható módon okozott kárt pedig meg kell térítenie!

A vezető tisztségviselők a polgári jog általános szabályai szerint felelnek a társasággal szemben a jogszabályok, a társasági szerződés, illetve a gazdasági társaság legfőbb szerve által hozott határozatok, illetve ügyvezetési kötelezettségeik felróható megszegésével a társaságnak okozott károkért.

A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 339. §-a szerint aki másnak jogelleneXXI. évfolyam, 2012. július

23

PHARMORIENT 237

tő igazán küldhetett volna egy faxot, e-mailt a cégnek, amelynek képviseletében a behízelgő modorú szélhámos eljárt, vagy akár fel is hívhatta volna őket telefonon – nyelvi akadályok nem voltak –, hogy igazolják vissza a megrendelést egyéb úton is.

A felsorolt – a szélhámos által átadott – iratok azonban általában elégséges bizonyítékai a vevő, a megrendelő azonosításának. Az adott esetben – mint kiderült – mindez kevés volt, de ahogyan arról már szó volt, a jog az általában elvárható magatartást várja el. (Egyébként a „szövevényes bűnügyben akár a külföldi cég is lehetett volna szélhámos, és akkor szépen vissza is igazolják a megrendelést…)

lással bizonyítja adóalanyiságát, továbbá bemutat egy, az általa képviselt cég nevére szóló banki kivonatot is (kellemesen „testes” egyenleggel), valamint egy banki kezességvállalást is egy bizalomgerjesztő hitelkeret erejéig. Csatol továbbá egy, az érintett cég által kiállított angol nyelvű megbízást, hogy ő jogosult a szóban forgó vállalkozás nevében eljárni és beszerezni a szerződés tárgyát képező terméket.

Igazolja személyazonosságát is. Ad egy nyilatkozatot arról, hogy a terméket ő kívánja elszállítani, annak határátlépéséről igazolást küld két héten belül. Az ügyvezető kitűnően beszél angolul, valamennyi dokumentum szövegét tökéletesen érti. Átadják az árut és áfa felszámítása nélkül kiállítják az átutalásos számlát. A szerződéshez csatolják a vevő által bemutatott iratok másolatát (elvégre adóellenőr is bármikor kopogtathat!) Később kiderül, hogy e dokumentumok egy része hamisítvány volt – másik része egyszerűen csak lopott –, a szóban forgó külföldi cég létezik ugyan, de semmi köze a nevében fellépő úrhoz, a vevőnek és az átadott árunak bottal üthetik a nyomát, „vevőtől” pénzt az életben nem láttak. Az ügyvezető tehát hibát követett el és ezzel kárt okozott. (Ahogy titkárnője a büfében újságolta, „Józsi adót is csalt ezzel a baklövésével” – hogy ez valóban így van-e, arról picit később még lesz szó.) Józsinak tehát meg kell térítenie az okozott kárt! Vagy mégsem?

Az „adott helyzetben elvárható gondosság” mércéje, mint látjuk, objektív, hiszen nem a károkozótól elvárható magatartás a mérce, hanem az általában elvárható magatartás. Ennek során nem a károkozó képzettségét, gyakorlatát, tudatállapotát kell vizsgálni, hanem azt, hogy általában a hasonló képzettségű szakemberek hogyan jártak volna el az adott helyzetben. Az ügyvezető nem írásszakértő, nem rendelkezik egy dokumentum valódiságának megállapításához szükséges szakértelemmel, egy tehetséges hamisító munkáját az erre speciálisan képzett szakemberek sem mindig „szúrják ki”.

(Ebből a szempontból természetesen nem mindegy, hogy egy „háromezerforintos” bankjegy valódiságáról vagy mondjuk egy születési anyakönyvi kivonat valódiságának kérdéséről van szó.) Például ügyvezetőnk az adott helyzetben elvárható gondossággal járt el, amikor csalfa vevője adóalanyiságát ellenőrizte, bekérve az ilyen szokás dokumentumokat. (A Héa-irányelv sem kíván ettől többet.) A vázolt esetben az ügyvezető magatartásának – ő kötötte a szerződést, az ő utasítására rakodták fel az árut, stb. – ugyan volt köze a társaságot ért kárhoz, de a jogellenesség, a szándékosság az ő cselekedetében nem érhető tetten. Így az általa képviselt vállalkozás az okozott kárt nem téríttetheti meg Józsinkkal. Persze mondhatnánk, hogy az ügyvezePHARMORIENT 237

Nem beszéltünk még magáról a kárról! A törvény különbséget tesz a vagyoni és a nem vagyoni károk között.

A vagyoni károk körébe tartozik a felmerült kár, az indokolt költségek, és az elmaradt haszon. Jelen esetben a vállalkozást vagyoni kár érte, az áru értékének, az elmaradt bevételnek összegében, továbbá az áfával is lesz némi problémájuk (teljesítés ugyanis az adótörvény szempontjából is történt).

A nem vagyoni kár már nehezebben megragadható fogalom. Az Alkotmánybíróság megfogalmazása szerint „a nem vagyoni károk vagyoni mércével mérhetetlenek, így a polgári jogi védelem módja – a kártérítés – a sérelemhez képest valójában inadekvát” (nem teljes). Nem vagyoni kár – például –, ha a társaság jó hírneve sérül az ügyvezető magatartása miatt.

Az ismertetetteken túl vannak más szabályok is, melyek az ügyvezetők felelősségét állapítják meg. Így például – maradva szakterületünknél –, a cég fizetésképtelenségével fenyegető helyzet bekövetkeztét követően, a vezető tisztségviselők már úgy kötelesek ellátni feladatukat, hogy figyelemmel legyenek a hitelezők érdekeire. Ebben a helyzetben már nem a tulajdonosok érdekeit kell elsősorban szem előtt tartaniuk. Ha mégsem így tesznek, akkor a felszámolásról és csődeljárásról szóló törvény értelmében már ők maguk is felelőssé válhatnak a hitelezőkkel szemben a cég által felhalmozott tartozásokért. Az ügyvezető feladata például az is, hogy a társasággal kapcsolatos adatok mindig helyállóak legyenek és azokat az előírt esetekben a cégbíróság felé is bejelentsék – például a cég alapításának, az átalakulásának határidőben történő bejelentése a cégbírósághoz ugyancsak az ügyvezető felelőssége! Természetesen a felsorolást hoszszasan folytathatnánk, hiszen egyéb területek is vannak, melyért az ügyvezető lehet a felelős. Gondoljunk csak a munkavállalókkal kapcsolatos kérdésekre, általában az ügyvezető a munkáltatói jog gyakorlója is, így tehát ő felel azért is, hogy a mun24

XXI. évfolyam, 2012. július

ségben és üzletszerűen követik el, akkor az elkövetők öt év büntetésre számíthatnak. Különösen nagy értékű csalásoknál – különösen bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetve azokat – már nyolc-tíz év is kiszabható! Nagyon fontos, hogy a törvény szerint adócsalás csak szándékosan követhető el, csak úgy, tévedésből, véletlenül nem! Így ha az adóhiányról megállapítható, bizonyítható, hogy az erre irányuló szándék – például a bevételek szándékos eltitkolásának – következménye, akkor bizony adócsalásról van szó, és az összegtől függ, hogy vétségről vagy bűntettről beszélünk. Az adóhatóság ellenőrzéseinek tapasztalatai szerint leggyakrabban adó és társadalombiztosítási csalást, magánokirat-hamisítást, és fiktív számlákkal elkövetett áfa-csalás bűntettét és számvitel rendjének megsértését követték el a vizsgált adóalanyok. Az áfa-csaláson kívül a fent említett, másik három feljelentési alap mindegyike halmozottan is felmerülhet.

Adócsalásról beszélhetünk abban az esetben, ha az ügyész bizonyítani tudja, hogy az elkövető nem akar fizetni, és a megállapított adóhiányt a hivatal nem tudja rajta behajtani. Így adócsalásnak minősülhet például az is, ha az adó behajtását az adózó késlelteti. Ahogyan arról már volt szó, bűncselekmény csak szándékosan követhető el. Azaz az elkövetőnek tisztában kell azzal lennie, hogy megtéveszti a hatóságot és azzal is, hogy ezáltal az adóbevételt csökkenti. (Az ötvenezer forintot meg nem haladó adóbevétel csökkenés azonban nem minősül bűncselekménynek, még abban az esetben sem, ha az adózó nyilvánvalóan tudatában van annak, hogy ez a magatartása az adóbevétel csökkenéséhez vezethet.)

Fontos különbséget tennünk az adóelkerülés – általában az adójogi normák kikerülése – és a „kiskapuk” kihasználása között! Egy joghézag kihasználása még nem adócsalás. A jogalkotó által meghatározott cél – amely az adott norma mögöttes lényegese tartalmát jelenti – gyakran nem jelenik meg egyértelműen a jogszabály szövegében. Ezért a gyakorlati jogértelmezés és jogalkalmazás során az adózók lehetőséget látnak – és találnak – az adott rendelkezés megkerülésére, kikerülésére.

E magatartásukkal nem feltétlenül követnek el jogsértést, csupán a jogalkotó eredeti szándékától eltérő magatartást tanúsítanak. Ez azonban nem szankcionálható. Az a magatartás, hogy az adózók a fizetendő adójukat a lehetőségekhez képest igyekeznek a legnagyobb mértékben csökkenteni, legális módon is megjelenhet – ezt nevezzük adótervezésnek, adóoptimalizálásnak. Ekkor gazdaságossági és gazdasági számítások alapján az adó- és járulékfizetésnek azt a legális variációját választja a vállalkozás, amely számára a legkedvezőbb. Az adókikerülés sem tilos: ennek célja ugyancsak az

kajogi szabályokat pontosan kövessék. Akárcsak egy nem jól megkötött szerződés is hatalmas károkat okozhat a cégnek – akár felszámolásához is vezethet –, az elmaradt bevételek vagy egy kártérítési kötelezettség kapcsán.

Biztosan sokan emlékeznek még a fel- és közbeszólásaival rendre általános derültséget keltő honatyánkra, doktor Torgyán Józsefre. Gyakran szólította fel a kormány tagjait pozíciójukból való távozásra „mondjon le!” felkiáltással. Nos, külön értekezés – és nem jelen cikk – témája lehet, hogy egy politikus felelősségét valamely helyzetben mikért érinti az, ha lemond. Az azonban bizonyos, hogy egy kft. ügyvezetője lemondhat ugyan, de a felelőssége ezzel nem szűnik meg. A cégek vezető tisztségviselői – a polgári jog már érintett általános szabályai szerint – felelnek a gazdasági társasággal szemben a jogszabályok, a társasági szerződés, a határozatok, illetve ügyvezetési kötelezettségeik megszegésével a társaságnak okozott károkért. Azaz egy ügyvezető teljes vagyonát kockáztatja, amennyiben a cégnek jogellenesen, neki felróhatóan kárt okoz. Az ügyvezető szerteágazó feladatköre kapcsán számos területen és módon okozhat kárt, az alábbiakban az adókötelezettségek teljesítésére koncentrálva vizsgáljuk a kérdést. Első lépésben nézzük meg, mit is értünk jogilag az adócsalás kategóriáján!

Az 1978. évi IV. törvény, azaz a Büntető Törvénykönyv (Btk.) – ez azért már jelzi, hogy komoly dologról van szó – tárgyalja a kérdést a pénzügyi bűncselekmények körében, költségvetési csalás címszó alatt. A Btk. 310. §-a szerint költségvetési csalást követ el az, aki: – költségvetésbe történő befizetési kötelezettség vagy költségvetésből származó pénzeszközök vonatkozásában mást tévedésbe ejt, tévedésben tart vagy a valós tény elhallgatja, – költségvetésbe történő befizetési kötelezettséggel kapcsolatos kedvezményt jogtalanul vesz igénybe, – költségvetésből származó pénzeszközöket a jóváhagyott céltól eltérően használ fel, – és ezzel egy vagy több költségvetésnek vagyoni hátrányt okoz.

A jogalkotó ezt – mint vétséget – két évig terjedő szabadságvesztéssel díjazza. Abban az esetben, ha már többről van szó, mint vétségről, azaz bűntettről beszélhetünk, akkor az elkövető három évet is börtönben tölthet. Így ha a költségvetési csalás nagyobb vagyoni hátrányt okoz, és az egyébként vétségnek minősülő költségvetési csalást bűnszövetségben, üzletszerűen követik el, a kiszabható büntetés három év is lehet. Ha a csalás jelentős vagyoni hátrányt okoz a költségvetésnek, vagy a nagyobb vagyoni hátrányt okozó csalást bűnszövetXXI. évfolyam, 2012. július

25

PHARMORIENT 237

tó. Egy adócsalással kapcsolatos ügyben2 a bűnösség megállapítását sérelmező felülvizsgálati indítványában a védő is fentiekre hivatkozott, vitatva az ügyben megállapított adóhiány tényét. Az adócsalással vádolt kft ügyvezetője munkaerő-kölcsönzésre irányuló szerződést kötött (mint kölcsönadó) egy Rt-vel (kölcsönvevő). Ehhez nem csupán a saját, bejelentett munkavállalóit vette igénybe, hanem más gazdasági társaságok munkavállalóit is kikölcsönözte (ez utóbbi esetben tehát a kölcsönzött munkaerőt kölcsönözte az Rt-nek). A kölcsönvevő Rt. fém-megmunkálási tevékenységet folytatott, ehhez volt szüksége a kölcsönzött munkaerőre. A kölcsönadó kft az általa kölcsönzött munkavállalók munkaadóival alvállalkozói szerződéseket kötött, a szerződés tárgyaként fémmegmunkálást jelölt meg azzal, hogy a szerződések ellentételeként vállalkozási díjat állapítottak meg a teljesítés-igazolásokon szereplő díjtételek alapján. Az ehhez kapcsolódó számlákat utólag – a teljesítésigazolások alapján – kiegyenlítették. A munkaerő-kölcsönzésből származó díjazás átutalását követően a kft. a munkavállalókról készített nyilvántartás alapján elszámolt a vele vállalkozási szerződést kötött társaságok képviselőivel, akik a dolgozókat közvetlenül – borítékból – fizették ki. A bíróság jogerős ítéletében megállapította, hogy az utóbbi vállalkozási szerződések színlelt szerződések, amelyek más szerződéseket, valójában munkaerő-kölcsönzést lepleztek. E szerződések adott formában történő megvalósítása – mivel más gazdasági társaságokkal munkaviszonyban álló személyek kikölcsönzésére vonatkoztak – jogszabályba ütközött.

A kft könyvelésben a fiktív számlák alapján, azok nettó értékét – alvállalkozási tevékenység címén – költségként, áfa tartalmát pedig igénybe vett szolgáltatáshoz kapcsolódó általános forgalmi adóként számolta el. Havi áfa bevallásaiban a fiktív számlák felhasználásával, az értékesítést terhelő általános forgalmi adóból jogosulatlanul vont le adót. A fiktív számlák áfa-tartalmát beszerzést terhelő levonható, előzetesen felszámított általános forgalmi adóként tüntette fel. Ezzel egyidejűleg a társasági adóbevallásaiban a fiktív számlák felhasználásával csökkentette a társaság adózás előtti eredményét, így az adóhatóság megtévesztésével a költségvetés társasági adóbevételét is csökkentette.

Jogi képviselője az Art. fentebb idézett alapelvére hivatkozva azzal érvelt, hogy amennyiben költségként beállított számlákon szereplő szolgáltatás nem minősül fémmegmunkálásnak, hanem munkaerőkölcsönzésnek, úgy a munkaerő-kölcsönzés adóterheit kell alkalmazni. Mivel pedig a kétféle szolgáltatás adójogi megítélése az adóterhek tekintetében azonos, adóhiány fogalmilag kizárt. A felül-

adó csökkentése úgy, hogy az adóalanyok olyan lehetőségeket – „kiskapukat” – használnak ki, amelyeket a jogalkotó eredetileg nem szándékozott biztosítani, de joghézagból eredően a szemfüles adózók legálisan csökkenthetik adóterheiket. Tipikus formája ennek, ha a vállalkozások olyan szerződéseket kötnek, üzleti kapcsolataikat úgy alakítják, hogy azok adózási szempontból kedvezőek legyenek. E körbe tartozik – például – a szaknyelven adómenekülésnek nevezett megoldás, amikor a különböző államok eltérő adórendszeréből fakadó előnyös különbségek kihasználásával csökkentik az adóterheket. (Gondoljunk csak a sok szlovák rendszámú gépkocsira!) E módszerek – a joghézagok kihasználása, az adótervezés, az adómenekülés – nem jelentenek adócsalást, még akkor sem, ha végeredményükben – akár jelentős összegekkel is – csökkentik a költségvetés bevételeit. Az adócsalás – mint bűncselekmény – az adó-megállapítás során követhető el. Ez általában megtévesztő magatartással társul, azaz az elkövető: – az adókötelezettség szempontjából jelentős tényre (adatra) vonatkozóan valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, – az adókötelezettség megállapítása szempontjából jelentős tényt (adatot) a hatóság elől elhallgat, – más megtévesztő magatartást tanúsít.

Az adókötelezettség megállapítása szempontjából jelentős tény (adat) hatóság elől történő elhallgatására a legegyszerűbben – és így leggyakrabban is – úgy kerülhet sor, hogy az adóalany eltitkolja, hogy adóköteles jövedelme keletkezett. Például egy magánszemély nem teljesíti az adóbevallási kötelezettségét, vagy a társaság „nullás” bevallást tesz. Az is előfordulhat, hogy bevallást tesz (azaz nyilatkozatot tesz az adóhatóság felé) és az ebben közölt adatok vagy egy részük nem felel meg a valóságnak, kihagy egy vagy több, az adófizetési kötelezettségének megállapítása szempontjából jelentős tényt (adatot). Kreatívabbak egyéb módon – a törvény megfogalmazásában „más megtévesztő magatartással” – követnek el adócsalást, például valótlan adatokat jelentenek be, meghamisítják a könyvelést, költségeiket fiktív számlákkal igazolják, vagy – erre is volt már példa – számla nélkül számolnak el költségeket (van, ahol a törvény ezt megengedi, de természetesen nem e költségekről van szó).

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) alapelvei között (1. §) mondja ki, hogy a szerződéseket, ügyleteket és más hasonló cselekményeket valódi tartalmuk szerint kell minősíteni.

Az érvénytelen szerződésnek vagy más jogügyletnek az adózás szempontjából annyiban van jelentősége, amennyiben gazdasági eredménye kimutathaPHARMORIENT 237

26

XXI. évfolyam, 2012. július

ennek eredményétől függően további jogkövetkezményeket alkalmazzon. A polgári jog szabályai szerint, ha egy szerződés a megjelenésében nem a valóságos szerződéses tartalmat hordozza, vagyis ahol a szerződéses nyilatkozatban kifejezett akarat eltér a szerződő fél (felek) valódi akaratától, az színlelt szerződésnek minősül. A Ptk. 207. §-ának (6) bekezdése alapján a színlelt szerződés semmis.

A színlelés célja s színelt szerződés esetében rendszerint valamely jogszabály, vagy másik személy jogának, jog által védett érdekének a kijátszása. A színlelt szerződés legtöbbször más szerződést leplez. A bíróságok ilyenkor a felek jogviszonyát a háttérben meghúzódó, a színleléssel titkolt, leplezett szerződés alapján kell elbírálni. Amennyiben a leplezett szerződés érvényes, a felek megállapodását ennek tartalma alapján kell minősíteni, ha a leplezett szerződés is érvénytelen, akkor a szerződés semmis. A színlelés oka rendszerint az, hogy a leplezett szerződés jogszabályba ütközik, ezért annak tartalmát el kell titkolni.

Az ismertetett ügyben is ez volt a helyzet. A szerződésben részes szerződő felek a munkaerőkölcsönzés gyakorlásához szükséges szigorú feltételeket nem tudták teljesíteni, ezért leplezték a munkaerő-kölcsönzésre irányuló szerződésüket fém-megmunkálást igazoló szerződésekkel.

Adójogi szempontból végső soron annak volt döntő jelentősége, hogy a szerződések teljesítéséről kiállított számlákon ennek megfelelően nem a munkaerő-kölcsönzést jelölő SZJ besorolást, hanem más SZJ számot tüntettek fel. (Bár a védelem álláspontja szerint ez az „elírás” nem szolgálhat alapul ahhoz, hogy a számlákat akár az adóhatóság, akár a büntetőügyekben eljáró hatóságok fiktívnek minősítsék, a bíróság fentiek szerint elmarasztalta az érintett kft-ét.).

vizsgálati ügyben eljárt Legfelsőbb Bíróság a bűnösség és a minősítés vizsgálata körében abból indult ki, tisztán adójogi kérdés annak eldöntése, hogy adóelvonás történt-e, és az adójogi szabályozás alapján dönthető el, hogy a bűncselekmény megvalósult-e vagy sem. Azaz, ha a kft-nek volt adózási (adófizetési) kötelezettsége, akkor – szándékos bűnösség esetén – elkövette az adócsalást, ha nem volt adókötelezettsége, akkor nem.

A számvitelről szóló törvény (Szt.) 166. §-ának (2) bekezdése szerint a számviteli bizonylat adatainak alakilag és tartalmilag hitelesnek, megbízhatónak és helytállónak kell lennie. Számlát csak valós gazdasági eseményről lehet kiállítani. Ezzel szemben a tárgyalt ügyben az adó megállapításához felhasznált valótlan tartalmú számlák szerinti gazdasági események nem történtek meg. Ebből következően a számla valótlansága miatt adott esetben megdőlt minden olyan tény, amelyet a számla hivatott igazolni. Miután a felhasznált számlák a számviteli törvény követelményeinek nem felelnek meg, így azok könyvelésben való beállítása és felhasználása sem volt jogszerű.

Az Áfa-törvény vonatkozó előírásai alapján a számviteli törvény előírásai szerinti formai és tartalmi feltételek együttes megléte esetén kerülhet sor az adólevonási jog – mint tárgyi feltétel – nem gyakorlására. A fiktív számlák könyvelésben való elhelyezésével a Kft megsértette az Áfa-törvény adólevonási joggal, annak gyakorlásával kapcsolatos rendelkezéseit, mivel fiktív számlák alapján az adólevonási jog nem illette meg. A fiktív alvállalkozói számlák könyvelésben való szerepeltetésével csökkentette továbbá a társaság tárgyévi eredményét és ehhez kapcsolódóan a társaság társasági adófizetési kötelezettségét is. Mivel a szóban forgó számlák nem feleltek meg az Szt. 165. § (2) bekezdésében és 166. § (2) bekezdésében írtaknak, ezen kiadások nem fogadhatóak el költségként. Ezek alapján a Legfelsőbb Bíróság is azt állapította meg, hogy – a védő érvelésétől eltérően – valamely gazdasági esemény megtörténte – a jogszabályban előírt feltételek hiányában – önmagában nem jogosít fel adólevonási jog gyakorlására. A gazdasági eseményről kiállított számla pedig tartalmilag csak akkor hiteles, ha az abban foglalt gazdasági esemény a számla szerinti felek között, a számla szerinti módon ment végbe és az ellenérték is megfizetésre került.

Az adócsalás miatt indított büntetőügyekben eljáró hatóságok feladata, hogy a felek valós akaratának és a tényállás megállapítása szempontjából jelentős szerződéses kapcsolatok megítélése során a polgári jog szabályainak alkalmazásával az egyes szerződéses viszonyokat önállóan értékelje és XXI. évfolyam, 2012. július

A krimikben a bűnöst elcsípő nyomozótól megkérdezik, „hogy jött rá”?

Nos, az adócsalással kapcsolatos ügyekben is fontos az, hogy az ügyész miként tudja a terhelt cég bűnösségét bizonyítani – miként kapcsolható ez össze az ügyvezető felelősségének kérdésével – honnan, milyen információkat nyerhet, mire támaszkodhat érvelésben. A következő részében erről lesz szó.

Jegyzetek 1 A Ptk. kategóriáinak értelmezése során a Polgári Törvénykönyv Magyarázata III. kötetére támaszkodom (szerk.: Prof. Dr. Török Gábor, Magyar Hivatalos Közlönykiadó).

2 Forrás: Molnár Gábor Miklós: Az adócsalás a költségvetési csalásban (HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. 2011.)

Sinka Júlian Adó-Tipp 27

PHARMORIENT 237

Tartalom Felgyorsulhat a gyógyszergyártók kivonulása............................................................1 Meghalt Rózsa András, a TEVA nyugalmazott vezérigazgatója ................................2 Új vezető a humán tárcánál.........................................................................................3 Kivonulni nem, kivonni igen? ....................................................................................4 A gyógyszer-árrés korrekciójáról................................................................................6 Az ombudsman a Nemzeti Drogstratégia hiányára figyelmeztet .............................10 A kábítószerügy és a szenvedélybetegségek helyzete ..............................................11 Fontosabb szerepet kap a táplálkozás a gyógyításban..............................................17 Mennyi biztonságos a napozásból?...........................................................................18 Hasznos-e a homeopátia?..........................................................................................19 Miben beteg az osztrák egészségügyi rendszer? ......................................................20 Az osztrákoknak hosszabban kell egészségesen élniük ...........................................21 Gyógyszer-információ – nem lesz döntés.................................................................22 AMIT A VÁLLALKOZÓNAK TUDNI KELL Mulasztási bírság vagy három év börtön – az ügyvezető felelőssége és az adócsalás kérdése I. rész ..................................................................................23 **************************************************

Előzetes a PHARMORIENT 2012. 238. szám tartalmából: – Koleszterin csökkentés – Nanotechnológia a gyógyszereléshez – A szociális egészséggazdaság helyzete – Csökkenő tbc incidencia – Nemzetközi tapasztalatok – Amit a vállalkozónak tudni kell ************************************************** Gyógyszerészeti tájékoztató folyóirat Szerkeszti: a szerkesztő bizottság A szerkesztésért felel: Fekete Tibor A kéziratok és mellékletek őrzését vagy visszaküldését nem vállaljuk.

Kiadja: KF & T Vállalkozási Iroda és Kereskedőház Kft., 1144 Budapest, Gvadányi u. 87.

Telefon: 383-8039, 383-8011, Fax: 383-8177 • E-mail: fekecs@mail.datanet.hu Felelős kiadó: a KF & T KFT. ügyvezetője Lapalapító kiadó: dr. Kecskés Imre HU ISSN 1216-6456 Előfizethető a kiadó címén.

Előfizetési díj: egész évre 6952 + áfa (5%), összesen 7300 Ft. Nyomdai munkák: F-G-M Béda Books Kft. PHARMORIENT 237

28

XXI. évfolyam, 2012. július