Andrássy út A 2,4 km hosszú sugárút azért épült, hogy
fejlesztéseket kivitelező közmunkatanács
a belváros és a Városliget között gyors és
alelnöke ezekben az években, gyakorlati
elegáns összeköttetést biztosítson (ezt
lag Budapest első embere.
a szerepet azelőtt a Király utca töltötte
Az építkezéshez 1871-ben fogtak hozzá.
be). Megépítésének ötletét gróf Andrássy
A tervek párizsi mintát követtek, és a Ki
Gyula, a kiegyezés miniszterelnöke vetette
rály utcával párhuzamosan vezették az új
fel, aki hosszú éveket töltött Párizsban, a
sugárutat. Ahogyan Krúdy Gyula írja egy
sugárutak városában. A Sugár út (mert ez
helyen: a Sugár út úgy feküdt Budapest testé-
volt az eredeti neve) építését báró Pod
ben, mint a Duna Magyarországéban. Pod
maniczky Frigyes irányította, ő volt a
maniczky bárónak nem volt könnyű dolga:
1 Operaház 2 Dreschler-palota 3 Párizsi Nagyáruház 4 Mai Manó Ház 5 Liszt Ferenc tér 6 Zeneakadémia 7 Oktogon
az Operaház helyén akkoriban békanyálas
a Kör térnél (Kodály körönd) végződő
mocsár és betyárcsárda állt, melynek ven
szakaszon két-három emeletes épületek,
dégei a városi csavargók voltak. Mérnökök
előttük pedig, az út mindkét oldalán, lo
vezetésével lecsapolták a mocsarat a mai
vaglóutak. A Kör tér és a Bajza utca között
szfinxek helyén, a báró pedig éjszakánként
legfeljebb kétemeletesek lehettek a házak,
fokossal és pisztollyal maga űzte a betyáro
a Bajza utca és a Városliget között pedig
kat. Nappal híres pesti dámákat és grófnő
egymással össze nem függő villák, nya
ket vezetett a karján, állványok és malte
ralók épülhettek. Az úttestet akkoriban
rosládák között bukdácsolva, hogy eladja
különleges faburkolat fedte, amely felfogta
nekik a vad növényzettel benőtt sugárúti
a lovak patáinak csattogását.
telkeket (a legenda szerint, ha a szükség
A város büszkesége, a Sugár út azonnal
úgy hozta, maltert is kevert).
divatossá vált. Sokak szerint azért, mert
Tehetséges művészek, szakmájukhoz értő
itt teljes pompájában megmutatkozhatott
mesterek keze nyomán épült meg a vi
a pesti hölgyek szépsége: a tágas sétaúton
szonylag egységes neoreneszánsz stílusban
egyetlen kalap, bő szoknya vagy napernyő
kialakított villasor, a magyar építészet re
sem maradhatott rejtve.
meke (lásd: Építészeti stílusok). A sugárút menti házak építését szigorúan szabályoz ták: a Nyolcszög térig (a mai Oktogon) csak
Millenniumi földalatti
három-négy emeletes házak állhattak, A Sugár úton közlekedtek régen az első omnibuszok a Városliget felé. A járatok azonban olyan zsúfoltak voltak, hogy gondolni kellett egy nagyobb teherbírású közlekedési eszköz kiépítésére. Abban azonban minden városi vezető egyetér tett, hogy a fakocka burkolatú, gyönyörű sugárúton „nem építhető közúti vasút”. Így született meg a föld alatti (kéreg)vasút
188
A Millenniumi Földalatti jelzőtáblája a Kodály köröndön
gondolata. Maga a földalatti, amely 1896-
használták, ezeken még kalauz nyitot
ban, a millennium évében indult el Buda
ta-csukta az ajtót. (Egy korabeli példány a
pesten, a kontinens első metrója volt (egész
Deák téri Földalatti Vasúti Múzeumban ma
Európában csak a londoni előzte meg).
is látható.) A földalatti állomásainak sárga
A vasút kezdettől elektromos vontatású
korlátait és a lejáratok táblás jelzéseit az And
volt. Az eredeti kocsikat egészen 1973-ig
rássy út teljes hosszában megfigyelheted.
Budapesti bérházak
ÉRDEKESSÉ G
Az egyesített és gyorsan fejlődő főváros, a
hátrafelé haladva egyre kisebb alapterületű és
szaporodó lehetőségek mind ide vonzották
egyre alacsonyabb mennyezetű lakások követ
a kevésbé vagyonos embereket is, akik számá
keztek: a legszegényebbek sötét, nyirkos, szo
ra lakást kellett biztosítani. A lakáshiányt egy
ba-konyhás lakásokban éltek, amelyekbe alig
új épülettípus, a bérház oldotta meg, amely a
vagy egyáltalán nem sütött be a nap. Ezekben
városi együttélés egy új formáját jelentette.
a lakásokban ráadásul fürdőszoba sem volt,
A bérházakban olyan családok éltek egymás
ezért a lakóknak a hátsó szárnyban létrehozott
mellett, akik egymással többnyire sem társa
közös illemhelyeket kellett használniuk.
dalmi, sem rokoni, sem anyagi kapcsolatban
Az alaprajz is tükrözi a különbségeket: a jómó
nem álltak, és a lakásért bérleti díjat fizettek.
dú családok számára tágas, díszes főlépcsőt
A bérházakat arisztokraták, nemesek, banká
építettek a bejárathoz közel, míg a cselédek
rok építtették, és gyakran előfordult, hogy ők
nek, a munkásoknak és a szerényebb körül
maguk is az épületben laktak a családjukkal
mények között élőknek az épület egy távo
(az első szint utcai szárnyában).
labbi, gyakran eldugott szegletében található
A budapesti bérházak hűen tükrözték a kor tár
melléklépcsőt (cselédlépcsőt) kellett használ
sadalmi különbségeit. Az utcára néző szárny
niuk. Az egyes emeleteken belüli közlekedést
első és második emeletén a pazar polgári
a körfolyosó (gang) biztosította.
lakások kaptak helyet. Ezekhez díszített hom lokzat tartozott, nagy ablakok, tágas erkélyek. A nagy belmagasság (magas mennyezet), a sokszor négy-öt szobás lakások jól illeszked tek a fényűző életmódhoz. A nagy konyhából általában nyílt egy kisebb cselédszoba is, az ott lakó kiszolgáló személyzet számára. Felfelé és
Útrészlet az Andrássy úton
ÉRDEKESSÉG „Budapest vőlegénye” Abban, hogy Budapest világváros
érvényesülésére az Andrássy utat, a
lett, báró Podmaniczky Frigyesnek
királyi Várkertet, a Duna-parti korzót.
(1824–1907) meghatározó szerepe volt.
Szép rámába raktam Pest hölgyeit, ami-
Amellett, hogy politikus volt és író, a
kor a kedvükért Lotz Károllyal kipingál-
Közmunkák Tanácsának alelnökeként
tattam az Operaházat, bordó-pirossal
ő felügyelte a Nagykörút, a Sugár út
húzattam be a páholyokat, a legnagyobb
(a mai Andrássy út) és az Operaház
csillárt gyújtottam meg a tiszteletükre.
építését. Ezekben az években épült ki a
Álljon elő, aki ennél többet tett a pesti höl-
Duna-part és a Várkert Bazár, létesült
gyekért, akiké most is minden hódolatom
három Duna-híd és a kontinens első
és érzelmem. Megbocsátják, hogy nem
földalattija. A báró a kertek, a sétányok
nősültem meg. Talán éppen azért, mert
és a fásítás híve volt; emellett rendkívül
nem tudtam közülük választani… Így
fontosnak tartotta a város szempontjá
lett belőle „Budapest vőlegénye”.
ból a tisztaságot és a rendet, a vízve zetékek, a csatornázás és a közlekedés szabályozását, valamint a vásárcsarno kok építését. Jellegzetes öltözéke miatt ragadt rá a „kockás báró”, „pepita báró” név. Bár nagy hódolója volt a női nemnek, sohasem nősült meg. Krúdy Gyula egyik írásában a következő szavakat adta Podmaniczky Frigyes szájába: Én kitaláltam a kis és jelentéktelen Pest
190
Podmaniczky Frigyes szobra (az Arany János utcai metrómegálló közelében)
ÉRDEKESS
ÉG
Díszes homlokzatok Ha emelt fővel jársz Pest utcáin, akkor
faberakású ajtók, díszes kopogtatók.
lépten-nyomon különös lényeket és
A magyarázat az, hogy a monarchiabe
pufók angyalkákat vagy éppen római is
li Budapesten egy rendelet szerint az
teneket pillanthatsz meg. A házak falait
újonnan épülő házak esetében az építési
a szemmagasság fölött kőből, fémből,
költségek húsz százalékát díszítésre
fából vagy üvegből megformált cifra
kellett fordítani!
kezdőbetűk, virágindák, magyar népi motívumok, vad- és háziállatok figurái, valamint arcképek díszítik. Szintén sze met gyönyörködtetők a mázas csempe burkolatok, a kovácsoltvas vagy kőerké lyek, vagy a szemmagasságban található
Díszes homlokzat az Andrássy úton
Operaház (Ybl Miklós, 1875–1884) Az Operaház nemcsak az Andrássy útnak,
szabott az építkezés támogatásához: a bu
hanem a magyar építészetnek is kiemel
dapestinek kisebbnek kellett lennie a bécsi
kedő, remekbe szabott alkotása, a Bécs és
operaháznál. A feltétel teljesült, az épület
Budapest közötti versengés egyik legszebb
valóban kisebb lett, de szebbre sikeredett.
gyümölcse. Amikor Budapesten felmerült
Az építkezés kilenc éven át tartott, és
egy operaház megépítésének gondolata, a
– mint akkoriban sok más épület ese
bécsi opera már jó ideje állt. Az uralkodó,
tében is – főleg magyar építőanyago
Ferenc József, csupán egyetlen feltételt
kat használtak, magyar építőmesterek
191
A Magyar Állami Operaház épülete
közreműködésével. (Néhány kivétel van
Alajos, 1885). Fölöttük, a kiugró terasz
csupán: az Operaház csillárja Németor
sarkain két szárnyas bronzputtó (pufók
szágból, a márvány pedig Olaszországból
angyalka) tartja a világítótesteket. Az első
származik.)
emelet sarkain az operajátszáshoz köthető
Az épület jobb oldalán található a mű
múzsák, az épület tetején pedig 16 zene
vészbejáró, balra pedig a királyi lépcsőház
szerző szobra látható. Az eredetieket
kocsifelhajtója és bejárata. Ennek két
– miután anyaguk kezdett szétmállani,
oldalát egy-egy carrarai márványból ké
és az egyik lezuhant az épület elé – eltávo
szült szfinx (emberfejű, oroszlántestű lény)
lították, és csak majdnem harminc évvel
díszíti, az egyik egy maszkot, a másik egy
később pótolták őket. Amiket tehát most
babérkoszorút tart a karmaiban.
látsz, azok nem az eredeti alkotások, és
A főbejárat jobb oldalán Liszt Ferenc, bal
nem is egészen ugyanazokat a zeneszerző
oldalán Erkel Ferenc szobra áll (Stróbl
ket ábrázolják.
192
Szöveg © Tittel Kinga, 2016 Könyvterv © Kapitány Eszter, 2016 Városfotók © Bouandel Doraya, 2016 Fotók © Wikimedia, Tittel Kinga Illusztrációk © Kecskés Judit, 2016 Szaklektor: Csontó Sándor és Lőrinc László Az archív felvételekért köszönettel tartozunk a Fortepan adományozóinak: A. R., Angyalföldi Helytörténeti Gyűjtemény, Berkó Pál, Kurutz Márton, Military Museum of Southern New England, Uvaterv www.fortepan.hu A kötet megjelenését támogatta:
Meg kell tanulnunk vágyakozni az után, ami a miénk. Simone Weil
Előszó Ezt a könyvet eredetileg a gyerekeimnek
lehetőséget, és beszélgess gyermeke(i)d
kezdtem el írni évekkel ezelőtt. Az idő telt,
del; mutass rá az épületek apró részleteire
ők egyre nagyobbak lettek, és velük együtt
és fővárosunk szépségeire; oszd meg velük
változott a Mesélő Budapest tartalma és
a szobrok, utcanevek mögött rejlő törté
szemlélete is. Mesekönyvnek indult, de
neteket, a városi legendákat, és közben
fokozatosan útikönyvvé, várostörténeti
észrevétlenül alkalmad nyílik majd arra
olvasókönyvvé alakult, olyan írássá, amely
is, hogy elbeszélgess velük történelemről,
igyekszik választ adni a fiaimban felme
művészettörténetről, irodalomról vagy
rülő kérdésekre, és kielégíteni a bennem
éppen a vallásról.
– mint idegenvezetőben – lévő kíváncsisá
Ajánlom Neked is, fiatal Olvasóm, ha sze
got és tudásvágyat.
retnéd jobban megismerni a várost, ahol
Ajánlom ezt a könyvet mindenkinek, aki
élsz, ha szeretnéd elkápráztatni a bará
még jobban szeretné megismerni ezt a
taidat vagy tanáraidat egy-egy érdekes
csodálatos várost, és szívesen továbbörökí
történettel, vagy kiselőadással készülsz
tené a gyermekeinek, unokáinak Budapest
egy Budapestet érintő témából.
iránti szeretetét. Bátorítalak, kedves
Ajánlom továbbá pedagógusoknak és
szülőtársam, hogy használd ki a közös uta
minden érdeklődőnek határainkon innen
zásokban, kirándulásokban rejlő páratlan
és túl, akik Budapestre látogatnak családi,
5