Vértanúink – Hitvallóink 2022. május

Imaliga a Népek Békéjéért Április 1-jén emlékezünk meg Boldog Károly király égi születésének 100. évfordulójáról. A világ minden részéből várják a szent életű uralkodó tisztelőit Madeira szigetére, ahol a száműzött uralkodó 35 évesen elhunyt. Népes zarándokcsoporttal képviselteti magát a megemlékezésen a Károly Király Nemzetközi Imaliga a Népek Békéjéért, melyet nemegyszer emlegettünk már folyóiratunkban.

Az imaliga története egészen különleges. Károly nyolcéves kisfiú volt, amikor személye körül elkezdett szerveződni egy kis imacsoport, egy soproni orsolyita nővér tanácsára. Vincentia anyát már életében a szentség híre övezte. Károly édesanyja, Mária Jozefina főhercegnő és hitoktatója, P. Norbert Geggerle domonkos szerzetes is a tisztelői közé tartozott. Gyakran felkeresték a nővért, amikor a főhercegi család Sopronban élt. Vincentia nővér Geggerle atyának mondta el, hogy sokat kell imádkozni Károlyért, mert az a sorsa, hogy császár lesz, de nagyon sokat kell majd emiatt szenvednie.

A soproni zárda és Mária Jozefina főhercegnő környezetében csendben formálódott az első kis imacsoport azzal a szándékkal, hogy havonta egyszer részt vegyenek a Károlyért bemutatott szentmiséken és imádságaikkal tá‐ mogassák őt. Ez az imaközösség hosszú éveken át teljesítette küldetését, különösen buzgón Károly nevelője, gróf Wallis György és felesége, Zsófia vezetése alatt.

A soproni apácák és a csatlakozó világi hívők csoportja megsokszorozták imáikat 1914-ben, amikor Károly trónörökös, majd 1916-ban, amikor császárkirály lett. Lelki közelségükkel kísérték Károlyt egyre tragikusabbá váló élet‐ útján. Az imakör tagjai Károly halála után úgy érezték, hogy akiért eddig imádkoztak, most ő lett hathatós égi közbenjárójuk a mennyben. Amikor a király halálhíre eljutott a soproni orsolyita zárdába, a főnöknő az akkor érvényes napi három szentségimádási szándék mellé beillesztette negyediknek a Károly boldoggá avatásáért szóló imádságot.

Geggerle atya, a Wallis házaspár és a kis csoport többi tagja eleinte csak maguk végezték imádságaikat, de a Szentlélek arra indította őket, hogy indítsanak szélesebb körben is engesztelést a Károlyt ért igazságtalanságokért.

Egyre többen csatlakoztak hozzájuk, ezért 1925. június 9-én jogilag is meg‐ alakították az Imaligát, egyházi, úgynevezett kegyes társulatként. Az Imaliga első elnöke Wallis Zsófia grófnő lett, a vezetőség világiakból és egyháziakból állt. 1928 húsvét vasárnap a bécsi Szent Mihály-templomban emlékeztek meg Károlyról, „aki a békét kereste és Istenben megtalálta azt”. Ekkor avatták fel Hans Schwathe szobrász Károly-emlékművét is, melynek ihletője az osztrák nép imádsága volt új égi patrónusáért, akinek földi pályafutását sok szenvedés kísérte. Ettől kezdve a Szent Mihály-templomban havonként szentmisét mutattak be az Imaliga szándékára.