ÁM Á
ME
R
M DÁ
GE ZS
RG ÓF
Ő IA
R LO
ÁN
D
LA ÁN IO S V TV L S NO I O Á Y J N T EL AN FÁ NI SM I Á L D TT FE KI OR A D A L NA FO RI UL TO A Z GY S K O ) G AS ŐD TA EL RG IS A S P K E HO S S OR T RO Ó NC RR DI PI ZL KI O U S A H LÁ S J LG A KI AK I O ND ON ( S U C RT K N Á Á Z KO V M C T S PA IS ZE KO Ó ÁS I M R D NA YI MÁ LI VI ÁN O R DÁ R U A M K OR GY N ND TÁ NA SÁ P OL Z P PA DA A O) RÁ DI OR A TT B P R O É OM OB NT ZS (R PI IL A Ó Y T L EM OT N PÓ O Ó RT AB TA SZ MÁ A KA TH IK R Ó T IN KE M N A A S DO A ÉV TR ÁZ UL PP LA L A AL GY I R B L T R I TH BO CZ TI TÓ VÁ U H ÁT RJ RV VA O H W.
G BÖ
ÖS
A Derkovits Gyula festő- és grafikusművészről elnevezett ösztöndíj – amelyet művészkörökben évtizedek óta Derkónak neveznek – a 35. életévüket be nem töltött művészek pályakezdését támogatja. A díjat a fiatal művészek legfeljebb három egymást követő évben nyerhetik el. Évente 26 művész részesülhet az ösztöndíjban, melynek összege 2019-ben a korábbi évek juttatásainak kétszerese, havi bruttó 200.000 Ft. A pályázók műveit az Emberi Erőforrások Minisztériuma által felkért független szakmai zsűri bírálja el, sokszor nehéz döntések során. A bizottságnak ebben az évben közel 180 alkotó közül kellett kiválasztania azokat, akik előtt ígéretes pályát látnak, akiknek merész próbálkozásait, újító ötleteit támogatásra érdemesek tartják. A pályáztatás és pályázatkezelés feladatait a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. végzi. ||||| Az 1955-ben alapított ösztöndíj elsődleges küldetése, hogy segítse a fiatal, pályakezdő művészeket, anyagi támogatást nyújtson a megélhetéshez, és ezzel biztosítsa számukra az alkotás feltételeit. Emellett a Derkó különleges presztízst is jelent fiatal művészek körében, hiszen a művészi pálya során ez az elsőként kapható állami kitüntetés, egyfajta belépő, „stage pass” a hivatásos művészvilágba. Mind a díjat odaítélő bírák, mind az azt elnyerő fiatal alkotók szakmai felelősséget vállalnak a jövőbeli művészpályák kibontakozásában. Az ösztöndíj idejét jól kell tudni használniuk a fiatal művészeknek, hogy elhivatásukat megerősítve, a későbbiekben is a pályán maradva kibontakoztathassák tehetségüket. A „derkósokra” felfigyelnek a művészettörténészek, a galériatulajdonosok és a gyűjtők, fókuszba kerülnek pályájuk kezdetén. ||||| A Műcsarnokban megrendezett kiállítás a zsűri által támogatásra méltónak ítélt pályakezdők, a friss ösztöndíjasok pályaműveiből válogatott seregszemle, ahonnan új utak indulhatnak, csoportos vagy önálló kiállítási felkérésekkel, fiatal tehetségek felfedezésével. A tárlat megnyitója egyúttal az ösztöndíjat elnyert művészeket köszönti.
The scholarship named after the painter and graphic artist Gyula Derkovits has been known simply as the “Derkó” by artists for decades. Artists under the age of 35 can apply, and an applicant may win the scholarship for a maximum of three consecutive years. The amount of the scholarship grant has doubled in 2019 relative to previous years, and now amounts to gross sum of HUF 200,000 per month. The applicants’ works are assessed by an independent judging panel invited by the Ministry of Human Capacities. The panel awards scholarships to 26 artists every year, often after much debate and some extremely tough decisions. The judges have to choose between almost 180 applicants whose careers show promise, or whose bold experimentation and innovative ideas deserve support. The application procedure is managed by MANK Nonprofit Kft, an organisation dedicated to supporting creative artists. ||||| The main mission of the scholarship, which was established in 1955, is to assist young artists who are just starting out on their careers, by providing financial support for their living expenses so that they are free to concentrate on the creative process. Besides this, winning a Derkó carries a great deal of prestige as the first state accolade in the artist’s career, potentially serving as a ‘stage pass’ to the higher echelons of the art scene. The scholarship brings responsibility, both for the judges awarding it and the artists receiving it. The young artists need to make the the most of their “Derkó” year(s), building up the strength of purpose that they need in order to persevere and continue evolving as artists in the years ahead of them. “Derkó scholars” may also be of particular interest to art writers, gallery owners and art collectors. ||||| The exhibition held at Kunsthalle Budapest after the judging has functioned as an important forum for presenting the works of fresh Derkó Scholars for many years now. It showcases a small selection of each artists’ work, which in itself can lead to exciting new opportunities such as invitations to participate in group or solo exhibitions. The opening ceremony is also a reception for the next cohort of artists who have won the scholarship. FAZAKAS Réka
2 19 0216 03 17
2019 Dávid II. | bronz | 110×55×80 cm | 2017
Adam Zsófia
Állapotváltozások | vegyes technika | 292×164 cm | 2017–2018
Szombathely_1990 2017–2018 Budapest Art Mentor program 2009–2015 MKE, képgrafika szak 2013 Hochschule für Bildende Künste, Drezda, festő és képgrafika szak
Munkáimban az idő, illetve a változás rögzítésére törekszem. A folyamatok, az efemer jelenségek és az anyagtalanság rögzítése érdekel. A víz, a fény, a hangjelenségek vizuális rajzolatának megőrzésére törekszem. A körülöttünk lévő, messziről szemlélt események, tömegek és anyagok végtelen sok variációban jelenhetnek meg, ahogyan egy fraktál esetében: nincs végső, mérhető állapot. A képzőművészetben a vizuális és akusztikus jelek kölcsönhatását, a hang beemelhetőségét szeretném kutatni.
Bogos Loránd Debrecen_1986 2013–2016: MKE, Doktori Iskola 2012–2013: MKE, képzőművész-tanár szak 2005–2011: PTE, szobrász szak
Leválasztottam magamat a végtelen természeti térről, utazásom egyetlen pontra zsugorodott. Egyetlen házra szűkítettem magam, itt születtek meg a képeim. Ez nem csupán egy konkrét hely, hanem a világ házközössége, a filozófiák és a képek helye, olyan tér, amely begyűjti a fogalmakat, a művészetet, túllép a toposz formáján. A képek oikosza egyúttal egy kiterjesztett valóság, amiben Odüsszeusztól egészen Montaigne-ig, Lénárd Sándor láthatatlan házán át Flusser lakókocsijáig kalandozok, akik úgy laktak, mint Plótinosz abban az Egyben. Őket választom annak a Másiknak magammal szemben, mert ők sem mondtak le a házukról, bár ki-ki a maga módján, egészen másként lakozott. Ebben az utazásban arra keresem a választ, hogy rendesen építettem-e meg „szellemi ácsolatomat”, melynek most vizsgálatára indulok egy tőlem (a házamtól) távoli, új helyen. Elköltöztetem tehát a képeimet, hogy a szokás ellenében megvizsgáljam, elbírják-e a változás terhét.
Ammer Gergő
Ámmer Gergő / Ádám Zsófia / Bögös Loránd / Fátyol Viola
Marcali_1988 2011–2017 MKE, szobrász szak
Portréim egyfajta önanalízisnek tekinthetők, többségük kemény kőből vagy andezitből készült. A művészettörténeti inspirációk mellett saját élmények is befolyásolják a sorozat alakulását. A bibliai és mitológiai történetek tematikus feldolgozásai és a munkák megformálása a művészettörténet klasszikus korszakának hangulatát idézik, amit a modellválasztás és az előadásmód megkérdőjelezhetetlenül a jelenhez csatol. Munkásságom erre az izgalmas kísérletezésre összpontosít. Dávid című diplomamunkám gipszmodellje ennek a tevékenységemnek az első állomása. Góliátként, legyőzött félként a saját portrém hever a földön, e fölött áll Dávid, akit Tunkel Nándor törpenövésű paralimpikon testesít meg. A mű az idealizált testkép átértelmezését, a mentális gátak, komplexusok leküzdését, az életigenlés és vitalitás diadalát hirdeti.
Perennisz | vegyes technika | változó méret | 2019
Fatyol Viola Debrecen_1983 2012–2015: MOME, Doktori Iskola 2007–2012, MOME, vizuális környezetkultúra tanár szak 2006–2011: MOME, vizuális kommunikáció, fotográfia szak 2010: Willem de Kooning Academie, Rotterdam, Hollandia 2001–2006: EKF, rajz, vizuális kommunikáció tanár szak
Az Esszék az enyészetről sorozatomban évek óta az elmúlás gondolatkörét járom körül. Ennek egy újabb vonalát szeretném idén bemutatni, amely az enyészettel ellentétben – annak ellenpontjaként – a születést helyezi a fókuszpontba. Személyes életeseményeim felől közelítve különösen nagy hangsúlyt kap számomra a születés most, hogy első gyermekemet világra hoztam, így a kérdés mindenképpen átszövi és átalakítja az életemet. Hasonló munkamódszert szeretnék alkalmazni, mint amivel az előző években kísérleteztem; dokumentumképek és szimbolikus ábrázolások keverését, festői gesztusok implantálását. Bizonyos képek folyamatos átdolgozásával újabb és újabb állomások jelentenek további kiindulási pontokat, így akár egyetlen kép válhat egy-egy rövidebb széria alapelemévé; ezek alkotják munkáim módszertani gerincét.
Hotter than hot | fotósorozat (részlet) | 30×40 cm | inkjet print | 2018
12 óra az annyi, mint egy fél nap | giclée print | 71,5 cm | 2018
Fodor Dániel János Budapest_1989 2016–2017: MKE, tanár szak 2011–2017: MKE, intermédia szak 2010–2011: BKF, fotográfia szakirány
A fotográfia minden területe érdekel, a camera obsura jelenségének széles körű alkalmazása mellett folyamatosan bővítettem az analóg nyersanyagokkal végzett kísérletekből szerzett ismereteimet. 2018-ban a Csongrádi Művésztelepen lehetőségem nyílt egy helyspecifikus kamera tervének megvalósítására. Idén szeretném újabb helyszíneken is felépíteni és használni a kamerát, továbbá megkísérlem az exponált képeket korszerű VR eszközökön használni. Így ötvözöm a klasszikus és a legkorszerűbb technikákat, bejárhatóvá téve a kamera belsejében az expozíció idején keletkező leképezési fényjelenségeket. A tervezett felvételek méltó folytatásai a camera obscura jelenségét felhasználó korábbi vizuális kísérleteimnek.
Gosztola Kitti Székesfehérvár_1986 2014–2017 MKE, Doktori Iskola 2007–2012 MKE, festő szak 2006–2007 PTE, festő szak
Felsmann István
Cannula | festett alumínium tejeskanna | 60×40×40 cm | 2018
Budapest_1984 2006–2013 MKE, tervezőgrafika szak
Horgas Karina
Korábbi munkáimban más művészek alkotásaira reflektáltam, illetve apró beavatkozásokkal próbáltam azokat helyzetbe hozni. Szilikon lenyomatokat vettem le más művészek festményeiről, és az így létrejött monokróm absztrakciók fúzióba kerültek az eredeti művekkel. Másrészt olyan installációkat készítettem, amelyekhez más művészek szobrait használtam fel, így számomra, mint alkotónak más alkotók váltak a kifejezés eszközévé. A kurátor és a művész Janus-arcát magamra öltve alakítom a Daktylotheka gyűjteményét, amely során elmosódnak a határok a művész, a kurátor és a műgyűjtő szerepkörei között. 2019-ben az új absztraktok képviselőinek alkotásait szeretném absztrahálni szilikon lenyomatok segítségével, melyek mellett az eredeti, színes alkotásokat is kiállítanám. Érdeklődve figyelem a magyar új absztrakt alkotók munkásságának változását, és azt, hogyan igazítják művészetüket a folyamatosan változó trendekhez. Érdeklődésemnek személyes indíttatása is van. Vágyom a „szép” megalkotására, de a rút, visszataszító megalkotása nehezebb feladat. Ez azt feltételezi, hogy a rút feljebbvaló a szépnél. Kérdés, hogy az eredeti szépséghez a csúf bugyrain keresztül jutunk el?
Pécs_1991 2015–2016: PTE, képzőművész-tanár szak 2010–2015: PTE, festő szak
Kutatási témám továbbra is a látható és a láthatatlan problémájára irányul. Érdekel a filozófia és a fenomenológia, célom egy sajátos álláspont megfogalmazása a lét kérdésével kapcsolatos vizuális rögzítés által. A testen látható változásokból eljuthatunk a változást előidéző mögöttes tartalmakig, a lélekig. A tükör, mint szimbólum megjelenési lehetőségeit igyekszem egyénileg definiálni. Szeretném az idő fogalmát vizsgálni, mind a személyes, mind a társadalmi és globális szinteken. Izgalmas számomra a születés és elmúlás, a sors, a véges és végtelen létállapotok jelenségeinek vizuális feldolgozása.
Sophia robot III. | vegyes technika, fotóprint | 45×32 cm | 2018
Felsmann István / Fodor Dániel János / Gosztola Kitti / Horgas Karina
Sárga ikon | vegyes technika | 47x36 cm | 2018
Munkáimban leginkább a képzőművészet és a természettudományok közötti kapcsolat vizsgálata érdekel. A művészet érzéki minőségének és társadalmi jelentéseinek összekapcsolását a szociális és esztétikai vetületek „nem nulla” összegű viszonyának látom. Tevékenységem az anyagok sajátosságainak problémájától az archívumi kutatásokon alapuló munkákon át a társadalmi-politikai kérdésekre összpontosító, kollaboratív projektekig terjed. Alkotásaimban újraértelmezem a Zeppelinek marhavakbél hártyáját, vizsgálom a magyar tenger-képzetet, az idegenhonos fajok ökológiai és politikai kontextusát. Fontos számomra a művészvilágon kívüli résztvevők bevonásával történő értelmezés. Szeretném feldolgozni a vízgazdálkodás és az idő kapcsolatát egy olyan munkában vagy műegyüttesben, amely az antik vízórákból, a klepszidrákból merít.
Kincses Előd Gyula Budapest_1989 2010–2017 PTE, szobrász szak
Munkáimban arra kívánok reflektálni, hogy az emberi létnek és tevékenységnek milyen perspektívái és problémái adódhatnak a korunkra jellemző technikai, illetve morális kihívások következtében. Gondolkodásommal érinteni fogom a környezettudatosság problémakörét, illetve az emberi létezés eredetiségét, avagy elidegenedését saját természetes struktúrájától. Ebben az évben a fenti témák mellett az emberi testtel, a gondolkodással és az egzisztencia valódiságával kívánok foglalkozni.
Kis Judit Kiskunfélegyháza_1988 2008–2015 MKE, intermédia szak 2012 Chelsea College of Art and Design / University of the Arts London 2009–2013 MKE, képzőművészet-elmélet szak
Kincses Előd Gyula / Kis Judir / Kocsi Olga Piroska / Kopacz Kund László
Ha az ember önmagából indul ki, meddig jut el? Ha az ember túljut önmagán, hová érkezik? Valaha úgy tűnt, hogy az egyénről való elképzelés felkínálja a lehetőségét a szabadságnak, az önfelismerésnek, valamint a személyes és kollektív akarat megnyilvánulásának, mostanra azonban ez az elnyomás és ellenőrzés eszköze lett. Minden kategória, amely keretet adhat az egyén meghatározásához, kitalált fogalom. Amíg ragaszkodunk saját érdekeink érvényesítéséhez, tovább építjük az individualizmus mítoszát és akadályozzuk a változás lehetőségét. A számítógépek nem egyénekként, hanem csoportként tekintenek ránk, mert összefüggéseken és viselkedési mintákon keresztül felismerik, hogy ugyanazokkal a vágyakkal, ambíciókkal és félelmekkel működünk. Mi történik, amikor az ember önmagát haladja meg? Az utóbbi években erre kerestem a választ az I have never happened, Being nobody, Virtual existence és Cyberlove projektekkel. Ezeket valós térben egészítik ki a téglák, amelyek egy folyamatosan újrarendezhető identitás alkotóelemei, de jelölhetnek akadályokat, vagy pozitív ingereket is.
Transzmutáció VII. | márvány | 30×45×35 cm (egyenként) | 2018
Kopacz Kund László Csíkszereda, Románia_1991 2014–2016: UAD, Kolozsvár, szobrász szak 2010–2014: EKF, plasztikai ábrázolás szak
Főként plein-air installációk és szobrok létrehozásán szeretnék dolgozni, a tavaly készített Fúrt fal című „tájkép” tapasztalataira építkezve, ahol a mondanivalón túl a fizikai munka meditatív jellegén volt a hangsúly. A vizuális művészeti alkotásokkal párhuzamosan szellemi munkával is szeretnék foglalkozni. Művészettörténészi megközelítésből kívánok létrehozni egy képanyaggyűjteményt, melyet Kenneth Clark Landscape into Art című előadáskötete inspirál. Kimondottan a tájjal és a természettel foglalkozó művészeti irányzatokat, valamint egyéni művészek reprezentatív alkotásait kívánom feldolgozni. Kutatásom fő munkái a következők: Alberto Burri Cretto di Gibellina című munkája, az orosz konceptualisták, Ilkka Halso fotográfiái, Pierre Huyghe ökoszisztémája, illetve a münsteri Skulptur Projekt.
Fúrt tájkép | digitális nyomat | 80×40 | 2018
Standards | videóinstalláció (részlet) | 2018
Kocsi Olga Piroska Budapest_1987 2013–2016: MOME, Doktori Iskola 2011: Willem de Kooning Academie, Rotterdam, Hollandia 2008–2015: MOME, média design, illetve design- és vizuálisművészet-tanár szak
A továbbiakban is a térrel szeretnék foglalkozni, azzal, ami a valóság és a szimuláció, illetve a privát és a köztér között van. A tér megélése, bejárása és a valóság saját magam képére formálása foglalkoztatott a Lada belső, Nyúl univerzumának terében és a debreceni Nyúl projektben is. Ha átlépem a térkép és utcák megszokott rendjét, azt átrajzolva saját útvonalat hozok létre. Debrecen nyúl formára rajzolt terét így jártam be, amely kísérletet megismételném Frankfurt, London, New York tereivel is. Az anyagkísérletek és a képhordozó felületek bővítése továbbra is nagyon izgalmas kérdés számomra, a beton, a bőr, a plexi és a fólia mellé társultak a hullámzó felületek és a hálókon létrejövő képek. Új elemként a fémmel szeretnék dolgozni, ezért karosszérialakatos tanfolyamra járok.
Beton Lada | beton | 2019
2019
Golden Age 2 | kézzel készült mázazott kerámia csempe, porcelánfesték, aranyfüst | 73x39 cm | 2019
Marias István (aka Horror Pista) Sepsiszentgyörgy (Románia)_1984 2005–2012 MKE, festő 2010 UAD, Kolozsvár, festő szak
Ukrajnai, romániai és moldovai utazásaim során számos kültéri és beltéri mozaikkal, illetve csempével találkoztam. Ezek inspirációjára szeretném a korszak jellegzetes burkolatait képzőművészeti alkotásként újragondolni. Olyan műtárgyakat szeretnék létrehozni, amelyek egyszerre hétköznapi használati tárgyak, ugyanakkor a dekorativitáson túllépve figurális képzőművészeti alkotásként is megjelenhetnek a belsőépítészetben. Elképzelésem szerint a konyha vagy a fürdőszoba egy új alternatív kiállítási helyszín lehetne a lakóterekben.
Nagy Karolina Budapest_1988 2015–2018: MKE, Doktori Iskola (DLA) 2008–2009: Faculdade de Belas-Artes Universidade de Lisboa, Portugália 2004–2009: MKE, szobrász és vizuális nevelőtanár szak
Önarckép 4 | belülről megfaragott, színezett paraffin intarzia, LED-ek | 48×24×7 cm | 2018
Muranyi Mózes Márton Budapest_1985 2012: Eesti Kunstiakadeemia, Tallinn, Észtország 2009–2015: MKE, intermédia szak
Papp Sándor Dávid
Az eddigi gyakorlatomnak megfelelően szeretném folytatni az anyagok és formák, valamint az ezekhez köthető színek vizsgálatát. Jelenleg ipari alapanyagokkal dolgozom, ami eddig elérhetetlen volt számomra a helyszűke, illetve a szerszámok hiánya miatt. A jövőben egy egyéni műterem kialakítását tervezem, amely koncentrált munkaterületként szolgálna új típusú műveim létrehozásához. A műteremre nem csak munkaterületként tekintenék, hanem kétheti rendszerességgel eseménysorozatot szerveznék, ami a meghívott művészek által készített mobiltelefonos fotók bemutatására fókuszál.
Nyíregyháza_1989 2009–2015: MKE, grafika szak 2013: Accademia di Belle Arti di Brera, Milánó, Olaszország
Munkáimban a posztmodern társadalom fogyasztói szegmensével foglalkozom. Újrafelhasználáson és létező tárgyak átértelmezésén alapuló munkákat hozok létre, melyek forrásait a fogyasztási cikkek piaca szolgáltatta. A fogyasztói társadalom „ne csináld magad, hagyd a szakemberre” ideológiája miatt az emberek főleg készterméket vásárolnak alapanyagok helyett, és egyre kevésbé végeznek alkotói, kreatív munkát. Ennek ellenpólusaként terjedtek el a „csináld magad” amatőr, szakszerűséget nélkülöző tevékenységek. Ezek képzőművészeti megfogalmazására törekszem. A továbbiakban is gazdasági szempontok mentén szeretném vizsgálni a társadalom felépítését. Újabb munkáimban a termelési folyamatokkal ellentétesen haladva, a fogyasztási cikkek piacáról áttérve a termelési tényezőkre, főként a termelést gyorsító közlekedési eszközökre kívánok fókuszálni.
„RS” | fotogram | 40×30 cm | 2018
Máriás István / Murányi Mózes Márton / Nagy Karolina / Papp Sándor Dávid
Tankcsapda | festett fa | 17,5×19,5×17,5 cm | 2018
Alkotásaimnak hangsúlyos eleme a manuális, kreatív munka, amelyet a jelenlegi, emberi munkát nélkülöző technikák által kiváltott kulturális-gazdasági fordulatra tett hatásként értelmezek. A szobraimra előállításuk irracionális módja, a nem-szobrászati, köztes anyagok alkalmazása, mint gyurma, műtermi kosz, fehér gyertya és fény, valamint illuzionisztikus és valós elemek keveredése jellemző. Munkáim nem véglegesek, anyaguknak köszönhetően kiegészíthetők, részekre szedhetők, ezek felcserélhetők és variálhatók. 2013 óta készítek olyan paraffin szobrokat, melyek a saját arcom negatívjának felhasználásával készülnek. A formai hűség ellenére ezeknek a szobroknak nem célja a hasonlóságra való törekvés, így az önportré kategóriáján kívül helyezkednek el, a szobor és a bábu határán állnak. A világosságot teremtő, fényt árasztó gyertya (víztiszta paraffin) kultúránk egyetemes szimbólumai közé tartozik, és különböző tartalmú rítusok fontos kelléke. Könnyen eloltható, ezért jelzi az élet bizonytalanságát, önfogyasztó tulajdonsága miatt pedig az elenyészést jelképezi.
2019 Lefelé | acrystal | 44×45×6 cm | 2018
Parada Zoltán Debrecen_1991 2011–2018 MKE, szobrász szak
No image available | digitális print | 50×50 cm | 2019 Figuráimnál a plasztikát a lehető legkisebb mélységűre csökkentem. Optikai játék jön létre, ami átmenetet képez a relief és a körplasztika kiterjedése között. Egyfajta rácsodálkozás ez a tér és a benne elhelyezkedő elemek viszonyára. Szobrászatom jelenleg erre a területre fókuszál, amit a következő években is folytatni szeretnék. Egész alakos szobrom az életnagyságnál nagyobb figura, ami összhangban áll a formaalkotás módjával. Így az arányokat megtartva további figurákat szeretnék mintázni. Úgy gondolom, elindultam egy olyan úton, amit a sajátomnak tekinthetek. Szeretném továbbfejleszteni ezt a gondolatmenetet és formavilágot. Bőven van még benne lehetőség és izgalom.
Pinter Dia
Polya Zsombor
Budapest_1989 2008–2013: MKE, festő szak 2012: Akademie der bildenden Künste, München, Németország
Paráda Zoltán / Pintér Dia / Pólya Zsombor / Szabó Ottó
Munkáimmal az interakció rögzítésére képes téremlékezettel szemben az individuum identitáskonstruálási képességét kutatom. Mindezt a tudatszintek feltérképezésével, a tudatpályák különválasztásával és összehangolásával kísérlem meg. A képeimen szereplő különböző anyagbeli minőségek egymással is kommunikálnak, viszonyrendszereket alakítanak ki, látens narratívákat idéznek elő a nézőben. Ezekben a terekben nem feltétlenül történik konkrét cselekvés, a feltüntetett tárgyak, alakok, formák és anyagok egy történés előtti vagy utáni idő felépítésével kívánnak egy cselekvési mechanizmust megidézni. Az utóbbi években megfigyeléseim a helyi viselkedéskultúrák elemzésére irányulnak. Úgy gondolom, hogy a ma felmerülő stratégiák közül egy magyar vagy kelet-európai képzőművész azt a szándékot képviselheti, amellyel a saját közegéből, kultúrájából, történelmileg és érzelmileg túlterhelt és politikailag agyoncizellált közegéből megpróbál valamit kiemelni és közvetetten felmutatni.
Budapest_1989 2010–2016: MKE, intermédia szak
Konceptuális munkáimban közgyűjtemények, kiállítások, művészeti vásárok anyagait dokumentálom, értelmezem újra. A tárlatokat, gyűjteményeket végigfotózom és azokat egyetlen tablón mutatom be, előtérbe állítva ezzel a láthatatlanságot, illetve a homogenitást. Az Art Marketing című munkámmal a 2018-as Art Market művészeti vásáron kiállított valamennyi alkotást lefotóztam, amit egyetlen kinyomtatott plakáton elérhetővé és megvásárolhatóvá tettem. Munkáimban nagy szerepet kap az interaktivitás, fontos számomra a látogatókkal való interakció és a tőlük kapott visszajelzés.
Méregtelenítő diskurzus (részlet a triptichonból) | szerpentinszalag, akril, ceruza, filctoll, vászon | 200×150 cm | 2018
Szabo Ottó (Robotto) Szekszárd_1989 2007–2012: MKE, szobrász szak
Az újrahasznosítás (upcycling) gondolatára épülő korábbi formanyelv kiteljesítése mellett új kifejezési formákat keresek, grafikai képalkotással, 3D nyomtatással, organikus szobrok készítésével foglalkozom. Ebben az időszakban maga a tanulási és alkotási folyamat, a kísérleti ciklus fontosabb számomra, mint a kész művek megszületése. Kísérleteim egyik új iránya az organikus szobrok készítése, amelynek során az élettelent és az élőt, a szervetlent és a szervest igyekszem összeházasítani, úgy, hogy a szobrok meghatározó részévé teszem a beléjük ültetett növényeket. Ezek növekedése, változása azt követően is meghatározza a mű további fejlődését, hogy alkotóként az utolsó munkafolyamatot is lezártam. Korábbi munkásságomból továbbviszem a kinetikus szobrászat iránti érdeklődésemet, így ezekbe a művekbe is gyakran építek mozgó/mozgató elemeket.
AK-47 | vegyes technika | 2019
Hét faktoriális | fotó, tészta, karton, ceruza, műgyanta | 49×33 cm | 2018
Tranker Kata Székesfehérvár_1989 2007–2012 MKE, festő szak 2009–2010 Hochschule für Angewandte Wissenschaften, Design department, Hamburg, Németország, média design szak
Triptichon (részlet) | vegyes technika | 2018 | fotó: Wéber Áron
Toth Márton Emil
Munkáim létrehozásakor szívesen kísérletezem különféle anyagokkal, melyek nem szokványos voltuk miatt gyakran szembesítenek azzal a problémával, hogy a technikai kivitelezés körülményesebb, hosszabb tanulási folyamatot igényel. Plasztikai munkáim alapjául gyakran választok olyan anyagokat, amelyek sérülékenyek és nehezen installálhatók újra. Ennek a problémának megoldására a tavalyi évben műgyanta öntésével kísérleteztem. A műgyantába zárt papír, tészta, fotó vagy fa tárgyak egy merev, de mégis légiesen áttetsző anyagba kerülnek, amely egyfajta szintetikus borostyánkőként konzerválja azokat. Érdekelnek a művészet különféle definíciói és azok egymással való összevetése, melyeket a kulturális antropológián és a művészettörténeti tárgyemlékekről kialakított magyarázatokon keresztül vizsgálok.
Budapest_1988 2007–2012 Budapest, MKE, szobrász szak
Képzőművészként leginkább tárgyalkotással foglalkozom, hétköznapi tárgyak átalakításával hozok létre új objekteket. A protézis fogalmát követve pótolok funkciókat, ezáltal az adott tárgyak eredeti célját megváltoztatom és feloldom. Ezen a gyakorlaton keresztül kutatom azokat a témákat, amelyek alkotóként a legjobban foglalkoztatnak: ez az antropocén és a posztantropocén földtörténeti korok, illetve a kettő között álló utópia-disztópia fogalompár vizsgálata. Foglalkoztat a „nem-hely” fogalma, a kortárs előadóművészet, valamint ezek kutatása és használata. Leginkább az érdekel, hogy tárgyalkotóként milyen helyzetek teremtődhetnek és milyen lehetőségek rejlenek ezekben a szituációkban. 2011 óta tagja vagyok a Nemmivoltunk! Crew-nak, és részt veszek kísérleti előadóművészeti projektekben. 2019 januárjában mutattuk be a Trafóban a NIBIRU című előadást Vadas Zsófia Tamarával (táncos és koreográfus) és Gryllus Ábrissal (grafikus, zenész, sound designer) közösen.
Trapp Dominika Az elmúlt években a festészet kompetenciájával foglalkoztam az antropocén kontextusában. Idén öko-feminista elméletek mentén szeretnék közelíteni az ökológiai válság témájához. A csendhez a hallgatás, az elhallgatás és a tabu mentén kapcsolódom „a misztikus útja a lélek sötét éjszakájában” stációján és a hit válságának vizsgálatán keresztül. Az utóbbi években képzőművészeti tevékenységem mellett kurátori teendőkkel is foglalkoztam. A továbbiakban is működtetem a Parasztok atmoszférában elnevezésű, népzenészekből és kortárs zenészekből álló konceptuális zenekart.
Emlékmű a körforgalomnak | videó still | 2016
Unio Plastica, részlet a triptichonból | akvarellkréta, lenpapír, rafia, plexi | 90×65 cm | 2019
Vaczi Lilla Éva Debrecen_1988 2015–2016 MOME, design- és vizuálisművészet-tanár szak 2013–2015 MOME, MA médiadesign szak 2010–2013 MOME, BA tervezőgrafika szak
A műalkotás az ideáink és az érzékelhető valóság találkozásából fakad. Keresem, jobban mondva hagyom, hogy megtaláljanak azok a szituációk, amelyekben a fizikális jelenlét elementaritása érvényesül. A felfokozott érzékelés és az irányított gondolatok végső soron az egyensúly megteremtésére koncentrálódnak. Hiszek abban, hogy a művészet képes a jelen idő teljességének átélésére, amely mégis valamely különös módon kapaszkodik az emlékezés benyomásaiba. Munkáimban mintegy dokumentarista megközelítéssel vizsgálom azokat a szituációkat, amelyekben a véletlen improvizatív ereje a mozgókép, a fotográfia és az installáció médiumán keresztül a tudatosan létrehozott alkotásban jelenik meg.
Tóth Márton Emil / Tranker / Trapp Dominika / Váczi Lilla Éva
Budapest_1988 2006–2012: MKE, festő szak
Kocsmatemplom, Halastó (részlet a sorozatból) | képeslap | 175×125 mm | 2019
Varju Toth Balázs Budapest_1990 2013–2016 MOME, BA média design szak 2015 ENSAAMA Olivier de Serres, Párizs, Franciaország, multimédia szak (DSAA1) 2010–2012 ELTE, szabad bölcsészet 2009–2010 SZTE, szabad bölcsészet 2008–2010 Fotografus.hu Alapítványi Fotóiskola
W. Horváth Tibor Gyula / Varju Tóth Balázs
Munkáimban nagy hangsúlyt fektetek a hatalmi pozíciókra, illetve a hatalom működési mechanizmusaira való reflexióra. Emellett fontos számomra a narratíva; a konkrét elbeszélői attitűd, a fiktív karakterek teremtése, az absztrakciós folyamat során alkalmazott történetalkotás. Nagyon izgat az a folyamat, ahogy teljesen új jelentések jönnek létre különböző, már létező minőségek egymáshoz rendelésével, átszerkesztésével. Foglalkoztat az individuum és a társadalom kontrasztja, pontosabban az a dilemma, hogy kivonhatjuk-e magunkat következmények nélkül a társadalmi felelősségvállalás terhe alól. Egy csavargó, urbánus, középosztálybeli figurán keresztül próbálom megfogalmazni ezeket a kérdéseket. Szeretném körbejárni ennek a fiktív alaknak a világát, vizsgálni az egyes elemeit, ahová tart, vagy amiben megcsömörlött. Időnként csak belekerül az egyes szituációkba, mégsem teljesen naiv elszenvedője a körülötte zajló történéseknek.
W.Tibor Horvath Gyula Körmend_1990 2013–2015: MOME, médiatervező szak 2010–2013: MOME, média design szak
Videóművészeti tevékenységemmel egyidejűleg a performansz határterületeit kutatom. Multimediális akciókat, interdiszciplináris off-grid beavatkozásokat, esemény alapú installációkat hozok létre. Jelenleg a Holdon nem kell füvet nyírni munkacímmel egész estés performansz filmet forgatok; emellett egy kísérleti színházi projektben dolgozom, mint színész és zenész. Az idén ötödik alkalommal rendezem meg a Tájidegen Művészeti Szabadnapok fesztivált. Mindezekre mint kiterjesztett performatív műegyüttesekre gondolok.
Bouy Voyage | installáció | 2018
2 19 0216 03 17
KURÁTOR | FAZAKAS Réka PÁLYÁZATI KOORDINÁTOR | ORGOVÁN Kinga KIADVÁNYTERV | PLAVECZ Sára FOTÓ | BELICZA László Gábor, BÍRÓ Dávid, Wéber Áron és a kiállító művészek SZÖVEGGONDOZÁS | GÖTZ Eszter ANGOL FORDÍTÁS | Daniel NASHAAT NYOMDAI KOORDINÁTOR | SZERDAHELYI Júlia MŰTÁRGYSZÁLLÍTÁS, -KEZELÉS ÉS INSTALLÁLÁS STEFFANITS István, SZABÓ Gergely; BÉKI István, BOROS István, DEÉSY László, DUPAJ Péter, KUROVSZKY Zsófia, LIPÉCZ Tamás, SZABÓ Árpád, SZAKMÁRY Béla, VADÁSZ István
RÖVIDÍTÉSEK BKF – Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola EKF – Eszterházy Károly Főiskola, Eger ELTE – Eötvös Loránd TudományegAyetem, Budapest MKE – Magyar Képzőművészeti Egyetem, Budapest MOME – Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, Budapest PTE – Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kar SZTE – Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar UAD - Képzőművészeti és Formatervezési Egyetem, Universitatea de Artă și Design, Kolozsvár, Románia
KOMMUNIKÁCIÓ ÉS MARKETING | CSÓKA Edina, DETVAY Lili, KŐVÁRI György Márió, TUZA Norbert SAJTÓKAPCSOLATOK | NASZÁLY György NYOMDAI KOORDINÁTOR | SZERDAHELYI Júlia NYOMDA | Pauker Nyomda KIADÓ | Műcsarnok Nonprofit Kft., 2019 FELELŐS KIADÓ | SZEGŐ György művészeti igazgató A borító Gosztola Kitti A világ fosszilisenergia-termelésének emlékműve (2018) című munkája felhasználásával készült.