MÅ°CSARNOK KUNSTHALLE
BUDAPEST
A Sándy család a Felvidékhez kötődik. Idősebb Sándy Gyula a hegyaljai Tállyán született 1827-ben, majd a Bécsben töltött festőiskolai évek és az 1848–1849-es szabadságharcban való részvétele miatti itáliai katonai kényszerszolgálat után rajztanár volt előbb Kassán, majd Eperjesen. A sok utazás, vándorlás mellett szívesen tett rövidebb kirándulásokat a hegyekbe, ahol lefestette a varázslatos tájakat, portrékat készített tót és magyar népviseletű emberekről. 1862-ben Rimaszombatban feleségül vette a neves szobrász, Ferenczy István testvérének unokáját, Jánosdeák Paulinát. A Ferenczyhagyatékból került elő az a kis méretű lovas szobor, melyet a szobrász még itáliai tanulmányútjáról hazatérve hozott magával, és amit a kutatók azóta Leonardo da Vincinek tulajdonítanak. Ifj. Sándy Gyula így ír erről: „Ugyancsak a szóban lévő előszobában állt az a rejtélyes leszögezett láda, ami Ferenczy István bátyánk Rómában gyűjtött kis-szobor gyűjteményét tartalmazta 90-en felüli darabbal. […] István bácsi és ennek József öccse meghagyták, hogy a ládát csupán a szobrász halála után 50 évvel, vagyis 1906-ban szabad felnyitni és tartalmát megvételre felajánlani az állami múzeumnak!” Id. Sándy Gyula a hegyekbe tett kirándulásaira gyakran vitte magával fiát is, akit lenyűgöztek a felvidéki várak. Ifj. Sándy Gyulát ezek az élmények vezették arra, hogy építészmérnöki tanulmányai idején a román és a gótikus stílus mellett kötelezze el magát. Alkotásait gyakran várszerűvé formálta. Egyetemi mestere, Pecz Samu pedig téglahomlokzatú épületeivel gyakorolt nagy hatást rá. Ifj. Sándy Gyula azonban mindezeket az alapokat egyéni hangú építészetté ötvözte, a neogótika eszköztárát gyakran egyéb korstílusok elemeivel is kiegészítette. Legkorábban az erdélyi népművészethez fordult, a századfordulón pedig a magyaros szecesszió lett stílusának legjellemzőbb komponense, épületeinek homlokzatát színes virágmotívumokkal díszítette. Ezek leggyakrabban sgraffito technikával készültek, melyet a különböző színű vakolatok egymásra hordásával, majd bizonyos motívumok szerinti visszakaparásával alakítanak ki. Ifj. Sándy Gyula és Foerk Ernő a Felső Építő Ipariskolában voltak kollégák, és mivel nagyon hasonlóan gondolkodtak az építészetről, közösen indultak a tervpályázatokon. Foerk erőssége a szép megjelenésű homlokzatok rajzolása volt, melyekben ötvözte egykori mestere, Steindl Imre neogótikus stílusát Lechner Ödön magyaros, téglaszalagos architektúrájával. Ez a stíluskeverés nagy hatást gyakorolt ifj. Sándy Gyulára is, aki így írt Foerkkel való együttműködéséről: „Az én dolgom volt egy jó alaprajzi beosztást készíteni a megkívánt helyiségek mikénti elhelyezésére, amihez Foerk alkalmazkodva találóan és szépen megrajzolta külső megjelenését mutató homlokzatát. Jellemző kölcsönös gondolkodásunkra, egymáshoz simuló művészetünkre (teljesen egykorúak voltunk és ő is rajongott Steindlért), hogy sohasem volt munkáink közben semmi vitánk…” Ifj. Sándy Gyula fő műve az 1923–1926 között emelt budai Postapalota. Ez volt a trianoni békediktátum utáni első nagyszabású középítkezés Budapesten. A nehéz anyagi viszonyok között fontos volt a takarékosság és a rendelkezésre álló terület leghatékonyabb kihasználása. A szempontok kedveztek az egyébként is észszerűen tervező Sándynak. Az épület remekül összefoglalja mindazt, ami jellemző volt építészetére: a helyiségek hatékony elrendezése, a modern anyaghasználat, az alacsony fenntartási költségekre való törekvés. Ugyanakkor stílus szempontjából is jó keresztmetszetét adja Sándy életművének: megjelenik rajta a neogótika, a felvidéki pártázatos reneszánsz, de a magyaros szecesszió is. Az épületet 2008-ig használta a Magyar Posta, jelenleg felújítás alatt áll, a jövőben pedig irodaházként fogják hasznosítani. A Postapalotában távíróközpont is működött. A nagy méretű és bonyolult gépek beüzemeléséhez hosszú időre volt szükség, ezért először a teljes déli szárnyat kellett megépíteni, az északit csak később toldották hozzá. A két rész találkozásánál nagyon ügyelni kellett, hogy a szintek pontosan illeszkedjenek, ehhez pedig speciális méréseket végeztek. A mérések egyik érdekes eseményéről Sándy így írt: „Egy ilyen műszer beállítás bizonyos mérnöki műveletekkel, egyik helyről a másikra való átintegetésekkel jár, amely látványosság az arra járó-kelőket is megállította és érdeklődésre késztette. Ez nem lett volna még baj, de arra tévedt véletlenül »Az Est« című szenzáció hajhászó lap egyik riportere is […] másnap a 11 órakor megjelenő lapban óriási betűkkel szedett cím alatt »Süllyed a Postapalota!« cikk jelent meg…” Az épület természetesen nem süllyedt, vasbeton szerkezete olyannyira stabil volt, hogy még az ostrom során szerzett súlyos sérülések sem ingatták meg.
A Sándy család evangélikus vallású volt, ifj. Sándy Gyula az építész szakma gyakorlása mellett az evangélikus egyházban is fontos pozíciókat töltött be. Közel félszáz evangélikus templom tervezésére kérték fel, melyek közül végül 27 épült meg. Fontosnak tartotta, hogy a templomok megfeleljenek a vallási előírásoknak is: a belsőbe nem tervezett széles oszlopokat, melyek akadályozták volna a szentélyre való rálátást vagy a közlekedést. A men�nyezeteket úgy alakította ki, hogy jó akusztikát adjanak a térnek, de a fából készült boltozatok még szemet gyönyörködtető látványt is nyújtsanak. A homlokzatok várszerű megjelenése összhangban áll az egyház jelmondatával: Erős vár a mi Istenünk! A külsőn leginkább a toronyra helyezte a hangsúlyt, melyekre különösen büszke volt, jelmondata is ezt tükrözi:
„NAPSUGÁROS TORNYOK ÉPÜLÉSE KÖZBEN NAGY ÉS NEMES VOLT LELKEM HIVATÁSA” Id. Konok Tamás 1928-ban vette feleségül ifj. Sándy Gyula Piroska nevű lányát. A szegény családból származó fiatalember előtt kiugrási lehetőségként csak a papi vagy a katonai pálya mutatkozott, ő az utóbbit választotta. A hadseregben egészen az alezredesi rangig jutott. A kényszerű pályaválasztás ellenére mindig lelkesen foglalkozott a művészetekkel, gyermekkorától kezdve hegedült. „1942-ben az akkor alakult haditudósító osztály egyik parancsnokának nevezték ki, majd rövidesen a Don-kanyarhoz vezényelték a frontra. Százada fényképészekből, filmesekből, újságírókból és festőművészekből verbuválódott. […] Az ott eltöltött hat hónap alatt figyelme az orosz emberekre és mindennapjaikra irányult, ami az igazságot jobban tükrözte, mint a cenzúrázott propagandariportok.” „Miután visszajött a harctérről, a pesti Vigadó termeiben »Haditudósító kiállítást« rendeztek, ahol közel száz portréfotója volt kiállítva, többek között egy rongyos öltözékű, szánalmas kisfiú, aki kezében fekete kenyérdarabot szorongat. Képei alá feliratot helyezett: »Ezek ellen harcolunk«, amelyet felső parancsra eltávolítottak, őt pedig az elitalakulattól visszahelyezték Győrbe, a gyalogsághoz.” Ifj. Konok Tamás művészetét alapvetően meghatározták a felmenői, még a távoli ős, Ferenczy István is. Erről így vall: „Ferenczy […] szobrászkörzőjét, amelyet talán még Rómában vásárolt, képeim festéséhez gyakran használom. Érintésén érzem kéznyomát és alkotóakaratának erejét.” Leginkább azonban nagyapja, ifj. Sándy Gyula és az általa létrehozott igényes környezet hatott rá fiatalkora óta: „Nagyapám háza a Toldy Ferenc utca 20. szám alatt állt. […] Az előcsarnokban, a vörösmárvány lépcső díszes fordulójában a falmélyedésbe egy görög szoborfej másolata illeszkedett az olasz paloták hangulatát idézve. […] A bútorok többsége nagyapám rajzai alapján készült. A tizenkét személyes ebédlőasztal bőr bevonatú székein a négylevelű lóhere emblematikus motívuma utalt tervezőjére.” Ifj. Konok Tamás művészete – bár nagyrészt a geometrikus absztrakt irányzathoz kötődik – alapvetően a múltból táplálkozik. Erről így ír: „Juan Gris, a fiatalon meghalt kiváló festő írta Apollinaire-nek: a művész értéke attól függ, milyen mennyiségű és minőségű múltat hord magában. Gondolatát ma még igazabbnak érzem.” Konok Tamás szerint létezik egy ötödik dimenzió, mely „a jelen, múlt és jövő egyidejű állapota. A hely- és időnélküliség […] megjelenik festményeimben is. […] A munka folyamatában a festék vagy a szobrász által használt agyag leveti a matéria terhét, észrevétlenül átváltozik, szellemivé válik, és önálló életre kel. Visszanéz, és figyelmezteti az alkotót: készen vagyok. Ne nyúlj hozzám, mert elrontasz! […] A művészet nem stílus vagy divat kérdése, hanem az ideák végsőkig tökéletesített kvalitásában rejlik. Nincs nemzeti matematika vagy anatómia, mivel a tudomány egyetemes. Mint ahogyan a művészet is…”
A szövegben az alábbi visszaemlékezésekből idéztünk: Sándy Gyula: Hogyan lettem és hogyan voltam én templom-építő, -tervező és művezető építész? Lapis Angularis VI., Magyar Építészeti Múzeum, Budapest, 2005. Konok Tamás: Emlékkövek. Fejezetek egy önéletrajzból, Új Művészet Alapítvány, 2019.
Középkori vártorony a Budai vár old A Rimaszombati Göm
“There was also a mysterious trunk in the hall mentioned, nailed down, containing the more than ninety-piece collection of figurines acquired by uncle István Ferenczy in Rome. […] Uncle István and his younger brother, József, disposed that the trunk must not be opened until 50 years after the sculptor’s death, that is in 1906, when its content should be offered to the public museum for purchase.” Gyula Sándy Sr. often took his son with him on his hiking tours to the mountains, who was deeply impressed by the castles of Upper-Hungary. This experience made Gyula Sándy Jr. commit to the Roman and Gothic style while studying architecture. His work often evoked these castles. At university, his master, Samu Pecz, had a great effect on him with his brick fronted buildings. Gyula Sándy Jr.’s architecture combined these foundations to create his own distinctive style. Besides Neo-Gothic traits, he liked to use elements of style from other time periods. At first, he was interested in Transylvanian folk art and at the turn of the century in Hungarian Art Nouveau, which led him to decorate the facade of his buildings with colourful floral motives. They were more often than not produced by sgraffito, a technique involving applying layers of plaster tinted in contrasting colours and then scratching them so as to create certain motives. Gyula Sándy Jr. and Ernő Foerk were colleagues in the Upper Industrial School of Architecture and having a similar approach to architecture, they would submit joint entries for design competitions. Foerk was particularly good at drawing impressive facades, combining the Neo-Gothic style of his former master, Imre Steindl, with the Hungarian style of Ödön Lechner with its brick ribbons. This mixture of styles had a great effect also on Gyula Sándy Jr. He wrote about his cooperation with Foerk: “My task was to come up with a good layout for the required rooms and Foerk beautifully drew the facade adapted to it, showing the outer appearance. We have never had any work dispute, which shows how similarly we thought and how our art went hand in hand (we had the exact same age and both of us worshipped Steindl)…” Gyula Sándy Jr.’s masterwork is the Post Palace built in Buda between 1923 and 1926. This was the first major public construction project in Budapest after the treaty of Trianon. Given the difficult financial circumstances, economy and an efficient use of the available plot was paramount. These criteria favoured Sándy, who liked to make reasonable designs anyway. The building brilliantly brings together the qualities of his architecture: an efficient layout of rooms, a modern use of materials and an effort to keep maintenance costs low. It also showcases Sándy’s life work in terms of style: it features Neo-Gothic, crenellated Renaissance characteristic of Upper-Hungary as well as Hungarian Art Nouveau. The Hungarian Post Company used the building until 2008. It is being renovated and will be turned into an office building. The building also housed a telegraph centre. Installing the huge and complicated machines needed much longer so that the entire southern wing had to be built first, the northern one being attached later. When connecting the two wings, one had to pay utmost attention to the levels to fit exactly, which required special measurements. Sándy recorded a small incident relating to these measurements: “Adjusting such an instrument requires certain engineering operations, waiving from one location to another, which gave a spectacle to passers-by making them stop and wonder. This wouldn’t have been an issue if a reporter from the 'Est', a tabloid, didn’t happen to walk by […]. The next day the paper, which came out at 11 am, brought an article under the title, printed in huge letters: ‘The Post Palace is sinking!’…” The building was obviously not sinking, its reinforced concrete structure was so robust that not even the serious damages suffered during the siege could make it wobble. The Sándy family was of Lutheran faith, Gyula Sándy Jr., in addition to practicing architecture, had important positions also in the Lutheran Church. He was asked to design nearly fifty Lutheran churches, of which 27 have eventually been built. He paid special attention to the needs of worship: he did not place thick pillars inside that would have obstructed the view at the sacristy or the stream of people. His vaulted wood ceilings were designed to create good acoustics in the church as well as to offer a beautiful view. His facades’ castle-like appearance reflects the Church’s motto: “A Mighty Fortress Is Our God!” On the exterior, he emphasised and was particularly proud of the towers, as revealed by his personal motto:
Tamás Konok Sr. married the daughter of Gyula Sándy Jr., Piroska, in 1928. Coming from a poor family, he only had two career opportunities, priestly or military, to succeed. He chose the latter one. He got as high as the rank of lieutenant-colonel in the army. In spite of the profession he was forced to take, he was always passionate about arts; he started to play the violin as a child. “In 1942 he was appointed one of the commanders of the newly established war reporting department, and he was soon sent to the Don River front. His company consisted of photographers, film people, journalists and painters. […] During the six months he spent there, his attention was caught by the Russian people and their everyday life, a much better reflection of the truth than censured propaganda.” “After his return from the battlefield, an ‘Exhibition on War Reporting’ was organised in the halls of Vigadó in Pest. Nearly a hundred of his portraits were exhibited, among others a little boy in ragged cloths, clatching a piece of black bread. He attached inscriptions under his photos such as ‘These are the people we are fighting’, which was removed upon superior command and he was sent from the elite corps back to the infantry in Győr.” Tamás Konok Jr.’s art has been fundamentally shaped by his forebears, even his distant ancestor, István Ferenczy. He writes: “I often use Ferenczy’s […] sculpture calipers, which he might have bought back in Rome, to paint my pictures. Touching it, I can feel the trace of his hand and the strength of his creative will.” He was most powerfully influenced from an early age by his grandfather, Gyula Sándy Jr., and the sophisticated environment he created. ”My grandfather’s house stood under 20 Toldy Ferenc street. […] In the hall, a reproduction of a Greek bust sculpture was fitted into the ornate red marble staircase turning, reminiscent of Italian palaces. […] Most furniture was designed by my grandfather. The leather upholstered chairs at the dining table, sitting twelve, were decorated by the emblematic four-leaf clover motive, a reference to their designer.” The art of Tamás Konok Jr., although mostly connected to geometric abstractionism, is above all rooted in the past. He writes: “Juan Gris, the excellent painter, who died young, wrote to Apollinaire: an artist’s worth depends on the quantity and quality of the past they carry within. Today I feel more than ever how true that is.” Tamás Konok says there exists a fifth dimension, a ”simultaneous condition of present, past and future. The lack of place and time […] can be found in my paintings, too. […] During work, the paint or the clay used by the sculptor casts off the material burden, it surreptitiously transforms, becomes spiritual and starts living its own life. It looks back at the creator and warns them: I am ready. Do not touch me any more or you’ll ruin me! […] Art is not a question of style or fashion but is hidden in the quality of eternally improved ideas. There is no national mathematics or anatomy; science is universal. Just like art is…” Quotations in the text can be found in the following memoirs: Gyula Sándy: How I became and worked as an architect building, designing and overseeing the construction of churches? Lapis Angularis VI. Magyar Építészeti Múzeum, Budapest, 2005. Tamás Konok: Rocks of Memory. Chapters from a Curriculum Vitae, Új Művészet Alapítvány, 2019 Evangélikus templom tornya / Tower of the Lutheran Church, Breznóbánya (Brezno, now Slovakia), 1903–1906 Fotó / Photo by: Bodó Péter
Konok Tamás: Áramkörök / Circuits akril, vászon / acryl on canvas, 2014 Konok Tamást a Molnár Ani Galéria képviseli / Courtesy of Ani Molnár Gallery Medieval tower on the side of the Buda Castle (Sledges), 1875, oil on canvas From the collection of the Gömör-Kishonti Museum in Rimavská Sobota (Slovakia) id. Konok Tamás: Oroszországban, 1942 | In Russia, 1942 Forrás: Fortepan | Source: Fortepan
Id. Sándy Gyula: vár oldalában (Szánkózók), 1875, olaj, vászon ati Gömör-Kishonti Múzeum gyűjteményéből
The Sándy family is rooted in the former Upper-Hungary (Felvidék), historically the northern part of the Kingdom of Hungary, today mostly part of Slovakia. Gyula Sándy Sr. was born in 1827 in Tállya, in the Tokaj-Hegyalja region. He studied painting in Vienna, fought in the 1848–1849 independence war, was condemned to forced military service in Italy, then became an art teacher first in Košice, later in Prešov. In addition to his numerous travels and wanderings, he liked to go on short hikes to the mountains where he painted the enchanting landscape and created portraits of people in their traditional Slovak and Hungarian costume. In 1862, he married Paulina Jánosdeák, grand-daughter of the sister of the renowned sculptor, István Ferenczy, in Rimavská Sobota. The Ferenczy succession included a small-sized horse figurine, acquired by the sculptor on his Italian study tour, which has since been attributed by experts to Leonardo da Vinci. Gyula Sándy Jr. wrote:
“BUILDING SUNLIT TOWERS WAS MY SOUL’S HUGE AND NOBLE CALLING”
REJTETT ÜZENET A KIÁLLÍTÁSBAN
A MESSAGE HIDDEN AT THE EXHIBITION
Találd meg a tárlaton szereplő használati tárgyaknál elrejtett szavakat, és fejezd be Konok Tamás művészetről alkotott gondolatát, amelyet az idézet utolsó sora rejt! (a tárgyak alatti piros vonalakra írd a szavakat)
Find the words hidden around the exhibition objects and finish Tamás Konok’s thought about art in the last line of the quotation. (write the words on the black lines below the objects)
1
Ezt a zsebórát Konok Tamás festőművész családi hagyatékként őrzi, eredetileg dédapjáé, a szintén festő id. Sándy Gyuláé volt.
1
2
Ez a körző azért különleges, mert eredetileg ifj. Sándy Gyula építészé volt, ma az unokája használja alkotásainak elkészítésénél. Neked van olyan tárgyad, eszközöd, amit a szüleidtől, nagyszüleidtől örököltél?
2 This pair of calipers is special because it originally belonged to Gyula Sándy Jr., architect. His grandson uses them today for his art work. Have you got any objects or tools that you have inherited from your parents or grandparents?
3 Ezt a kulacsot használta id. Konok Tamás fotográfus katonaként, ma a fia,
3 This gourd was used by Tamás Konok Sr. on his mission as a military photogra-
4 Id. Konok Tamás cigarettatárcája, amely ma fia, Konok Tamás tulajdona.
4 The cigarette case of Tamás Konok Sr. It belongs today to his son, Tamás Konok Jr.
5
Ezzel a Leica fényképezőgéppel készítette fotóit id. Konok Tamás. Tudtad, hogy vannak olyan okos telefonok, amelyekben Leica kamera működik?
5 Tamás Konok Sr. used this Leica camera to make his pictures. Did you know that certain smart phones have built-in Leica cameras?
6 Ezt az ebédlőberendezéshez tartozó széket ifj. Sándy Gyula építész tervezte. Tudtad, hogy az építészek gyakran nemcsak az épületet tervezték meg, hanem a belső berendezést, bútorokat, használati tárgyakat is?
6 This chair, part of a dining room furniture set, was designed by Gyula Sándy Jr.,
Keresd az előbb bemutatott tárgyak mellett a idézet végére.
Look for the icon next to the objects mentioned above and write the word down to complete the quotation.
ikont, és írd be a szavakat az
Így kiderül, hogy Konok Tamás szerint honnan tudhatjuk, mikor kész egy műalkotás.
pher. Today, it is kept by his son, Tamás Konok.
architect. Did you know that in addition to the building, architects often designed the interior, the furniture and the household objects, too?
It will reveal when Tamás Konok thinks a work of art is completed.
„Hiszem, hogy minden ember kreatív, és a kreativitás nem más, mint a világmindenség alkotójának az utánzása, vagyis a megfoghatatlan elképzelés anyagba öntése, metamorfózisa. A munka folyamatában a festék vagy a szobrász által használt agyag leveti a matéria terhét, észrevétlenül átváltozik, szellemivé válik, és önálló életre kel. Visszanéz, és figyelmezteti az alkotót:
“I believe that every man is creative and that creativity is nothing else but copying the creator of the universe, namely casting the impalpable idea into some material, its metamorphosis. During work, the paint or the clay used by the sculptor casts off the material burden, it surreptitiously transforms, becomes spiritual and starts living its own life. It looks back at the creator and warns them:
_ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ . _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _, _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ !”
_ _ _ _ _ _ _ _. _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _!”
AZ ÖRDÖG A RÉSZLETEKBEN REJLIK
THE DEVIL IS IN THE DETAILS
A breznóbányai templom tervén Sándy Gyula építész egyik kedvenc motívumát rejtettük el. A nagyító segítségével találd meg a lóherét!
We hid one of the favourite motives of the architect Gyula Sándy in the design of the church of Breznóbánya. Find the clover with the magnifier.
1
4
2
3
_____
__
___
5
____
__
6
KREATÍV FOTÓZÁS – PÁLYÁZAT
CREATIVE PHOTOS – A CONTEST
Készíts a kiállítótérben absztrakt fotókat. Keress a térben olyan felületeket (fal, kiállítási tárgyak, vitrinek), amelyen fel tudsz fedezni valamilyen metszéspontot. Lehet a fal és egy tárgy találkozása, vagy az ablakon beszűrődő fény rávetülése a képre, szövegre. Használhatod a telefonod szűrőit is a hatás érdekében. Küldd el a képeket a mucsarnok@mucsarnok.hu címre szeptember 30-ig, és mi megosztjuk azokat online felületeinken! A legjobb alkotások készítőit katalógus-csomaggal ajándékozzuk meg.
Make abstract photos in the exhibition hall. Find surfaces with intersections in the room (walls, exhibition objects or showcases). It can be the intersection of a wall and an object or the projection of the light from the window on a picture or on a text. You can also use your phone’s filter to create an effect. Send the picture to mucsarnok@mucsarnok.hu until 30 September and we will share them on our online platforms. The best works will be rewarded with a catalogue package.
SÁNDY / KONOK – Metszéspontok
Keretezés / Framing: Gambrina Kft.
A kiállításon vetített dokumentumfilm-részletek forrásai /
György Márió
A Don-kanyartól Grazig – BOTOS Tamás, JELLINEK Dóra, TBG / Index videó, 2013
conservation and restoration: Budapest
ORDÓDY Judit / Krea-TV, 2019
2020. július 29. – 2020. október 25. 29 July 2020 – 25 October 2020
Műcsarnok / Kunsthalle Budapest Kurátor / Curator: BODÓ Péter
Tanácsadók / Advisors:
RITOÓK Pál, SZEGŐ György DLA
Videómunka / Video works: KŐVÁRI Műtárgyvédelem, restaurálás / Artwork Főváros Levéltára - HOLL Andrien,
FARKAS Emese, KUROVSZKY Zsófia
Kommunikáció és marketing / Commu-
Sources of the documentary excerpts projected at the exhibition:
Napsugaras tornyok. Ifjabb Sándy Gyula építőművész I – V. rész – ORDÓDY György,
Graphidionok. Konok Tamás portré – KESERŰ Judit / MMA, PontFilmStúdió, 2019
Kurátorasszisztensek / Assistant curators:
nication and marketing: TUZA Norbert;
A kiállítás a Műcsarnok és a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs
Látványterv / Visual design:
György Márió
A joint production by Kunsthalle - Budapest and the Hungarian Museum of Architecture
Grafikai tervezés / Graphic design:
NASZÁLY György
BALDAVÁRI Eszter, SZERDAHELYI Júlia BÓDINÉ KERSNER Katalin KAKUK Barbara
CSÓKA Edina,DETVAY Lili, KŐVÁRI Sajtókapcsolatok / Media relations:
Kiadó / Publisher: Műcsarnok Nonprofit Kft., 2019
by: Bory-vár Magán Múzeum; HORVÁTH
Felelős kiadó / Responsible publisher:
A műtárgyak kölcsönzői / Artworks loaned
Fotó / Photography: BÉLAVÁRI Krisztina
Róbert, KONOK Tamás; Magyar Építészeti
KRAMLINÉ SZALAI Virág
Központ, MNB-Ingatlan Kft., Szépművészeti
Angol fordítás / English translation: Nyomdai kivitelezés / Printing:
Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs
Gabriella, SÁNDY Péterné / Bory-Castle,
Installation and shipping:
garian Museum of Architecture and Monu-
STEFFANITS István, SZABÓ Gergely;
BÉKI István, BOROS István, DUPAJ Péter,
FEKETE Róbert, LIPÉCZ Tamás, SZABÓ
Árpád, SZAKMÁRY Béla
Nyomdai kivitelezés / Printing: Pauker Nyomda
SZEGŐ György DLA művészeti igazgató / Managing Artistic Director
Múzeum — Magyar Nemzeti Galéria, SÁNDY
PLOT Grafikai Laboratórium Kft.
Kiállításépítés és műtárgyszállítás /
and Monument Protection Documentation Center.
Biztosítás / Insurance: UNIQA Biztosító Zrt.
Szöveggondozás / Proofreading: GÖTZ
Eszter, SEBESTYÉN Ágnes, TOMKA Eszter
Központ együttműködésében valósult meg. /
www.mucsarnok.hu https://www.facebook.com/Mucsarnok mucsarnok@mucsarnok.hu
Konok Tamás őrzi.
This pocket watch, a family succession, is kept by the painter Tamás Konok. It originally belonged to his great-grandfather, Gyula Sándy Sr., who was also a painter.
Róbert HORVÁTH, Tamás KONOK; Hun-
ment Protection Documentation Center,
MŰCSARNOK / KUNSTHALLE BUDAPEST
MNB-Ingatlan Ltd., Museum of Fine Arts
Budapest XIV., Hősök tere
SÁNDY, Péterné SÁNDY
Nyitva: szerda, csütörtök, vasárnap 10.00-18.00 péntek, szombat 12.00-20.00
— Hungarian National Gallery, Gabriella
Open: 10 AM - 6 PM on Wednesday, Thursday, Sunday 12 AM - 8 PM on Friday, Saturday