DERKO 2020 | Műcsarnok Kunsthalle 2020 by Műcsarnok Kunsthalle

ALMÁSY IVOR ÁMMER GERGŐ BERKES ÁDÁM CSANÁD BERNÁTH DÁNIEL ÉLES LÓRÁNT GOSZTOLA KITTI GÚGYELA TAMÁS GULYÁS ANDREA KATALIN JAGICZA PATRÍCIA LINDA KINCSES ELŐD GYULA KISS DÁNIEL KOPACZ KUND LÁSZLÓ MÁRIÁS ISTVÁN AKA HORROR PISTA MELKOVICS TAMÁS NAGY KAROL PARÁDA ZOLTÁN RÉVÉSZ ANNA RÓZSA LUCA SÁRA SCHULLER JUDIT FLÓRA SIPOS BOGLÁRKA SÜVEGES RITA SZABÓ FRANCISKA SZABÓ MENYHÉRT SZTRUHÁR ZSUZSA TRANKER KATA W. HORVÁTH TIBOR

A Derkovits Gyula festő- és grafikusművészről elnevezett ösztöndíj – művészkörökben évtizedek óta Derkó – különleges presztízst jelent a fiatal alkotóknak, hiszen ez a művészi pálya során elsőként kapható állami kitüntetés. Az ösztöndíj elsődleges küldetése, hogy segítse a fiatal, pályakezdő művészeket, anyagi támogatást nyújtson a megélhetéshez és biztosítsa az alkotás feltételeit. A Derkó egyfajta belépő, „stage pass” a hivatásos művészvilágba. Az ifjú művészeknek okosan kell használniuk az ösztöndíj időszakát, hogy elhívatásukat megerősítve a későbbiekben is a pályán maradhassanak és kibontakoztathassák tehetségüket. A „derkósokra” felfigyelnek a művészettörténészek, a galériatulajdonosok és a gyűjtők, fókuszba kerülhetnek pályájuk kezdetén, csoportos vagy önálló kiállítási lehetőségekkel.

The scholarship named after the Hungarian painter and graphic artist Gyula Derkovits, in artistic circles known for decades as the Derkó, wields particular prestige for young creators, being the first state distinction awarded in an artist’s career. The scholarship is primarily meant to support young artists at the beginning of their career, to provide financial help for their everyday living and to ensure the conditions for creative work. The Derkó serves in a way as a “stage pass” to the official artistic world. Young artists must use their scholarship period wisely to reinforce their calling, to keep to their own way and to develop their potential. Art historians, gallerists and collectors keep an eye on the “Derkó beneficiaries” who thereby enjoy more attention at the start of their career and are offered opportunities for solo or group exhibitions.

A Műcsarnok tárlatán a friss ösztöndíjasok pályaműveit mutatjuk be, lehetőséget kínálva, hogy a művészek egy nagy múltú intézményben kapjanak teret. A Derkó 2020 kiállítás megnyitója egyúttal az ösztöndíjat elnyert művészeket köszönti. Az idei év újszerűsége, hogy a Derkovits ösztöndíjasok kiállítása a II. Képzőművészeti Nemzeti Szalon Szabadjáték című tárlatával egy időben zajlik. Így a már tekintélyes életpályák a most indulókkal egyszerre láthatók a Műcsarnokban.

Our exhibition at the Műcsarnok | Kunstalle Budapest presents the submissions of the latest grantees, giving the artists the opportunity to appear in a renowned institution. The vernissage of the Derkó 2020 exhibiton is also an occasion to greet the scholarship beneficiaries. This season’s novelty is that the exhibition of the Derkovits grantees’ is taking place simultaneously with the show entitled Artonomy | II. Fine Arts National Salon presenting already established careers in the Műcsarnok alongside to those just taking off.

Az 1955-ben alapított ösztöndíj a 35. életévüket még be nem töltött művészek pályakezdését támogatja. A díjat a fiatal művészek legfeljebb három egymást követő évben nyerhetik el. Évente 26 művész részesülhet az ösztöndíjban, melynek összege 2020-ban a korábbi évek juttatásainak kétszerese, havi bruttó 200.000 Ft. A pályázók műveit az Emberi Erőforrások Minisztériuma által felkért független szakmai zsűri bírálja el, sokszor nehéz döntések során. Mind a díjat odaítélő bírák, mind az azt elnyerő fiatal alkotók szakmai felelősséget vállalnak a jövőbeli művészpályák kibontakozásában. A bizottságnak ebben az évben több mint 200 alkotó közül kellett kiválasztania azokat, akik előtt ígéretes pályát látnak, akiknek merész próbálkozásait, újító ötleteit támogatásra érdemesek tartják. A pályáztatás és pályázatkezelés feladatait a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. végzi.

The scholarship was set up in 1955 to help artists under 35 years of age start their careers. The grant may be awarded to young artists for a maximum of three consecutive years. Twenty-six artists a year can benefit from the grant amounting in 2020 to twice the previous sum, now HUF 200 000 gross a month. The submissions are judged by an independent professional jury, appointed by the Ministry of Human Resources, often after difficult deliberations. Both the jurors awarding the grant and the young grantees take professional responsibility in developing their future artistic careers. This year, the jury was invited to select from 200 creators the ones they credited with a promising career and whose bold efforts and innovative ideas they judged worthy of support. The call for submissions and the selection procedure has been managed by the Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. (Hungarian Creative Arts Public Benefit Nonprofit Kft). FAZAKAS Réka

0221 0419

ALMÁSY IVOR

ÁMMER GERGŐ

BERKES ÁDÁM CSANÁD

BERNÁTH DÁNIEL

ALMÁSY IVOR

BERNÁTH

Budapest_1988

Debrecen_1990

2008–2014 MKE, grafika és restaurátor szak 2006–2010 PPKE BTK, történelem szak BA

2009–2014 MKE, festő szak

Az alkotómunka számomra sok esetben technológiai indíttatású folyamat. Jelenleg három indirekt eljárás – a nyomtatás, az öntvénykészítés és az analóg filmkészítés (8 mm-es keskenyfilm) ös�szefüggéseivel foglalkozom, esetenként a keresztezésükkel, fúziójukkal kísérletezem. Emellett a Sekrestye csoport tagjaként olyan, spontaneitásra törekvő művészeti jelenségek létrehozásában vehetek részt, amelyekben központi fogalmak az eseményjelleg és a közösségi együttműködésen alapuló munkamódszer. Kiállított munkáim vezérmotívuma egy közismert gyermek-kirakósjáték, amely többféle átértelmezésen ment keresztül, de formailag minden esetben felismerhető maradt. A cél a játékban fellelhető rendszer módosítása, illetve blokkolása, egyidejűleg képi tartalommal feltöltve. A játék rendjének felbontása által a dolgok rendszerezhetősége így inkább csak látszat, nincs kijelölt irány, összefüggés, csupán különféle használati módok vannak. Szürke játékok | vegyes technika | változó méret | 2019 Dávid II. | bronz | 110×55×80 cm | 2017 Matatás | digitalizált 8 mm-es fekete fehér analóg film | 2019

ÁMMER

Munkáimban képalkotási rendszereket, észlelési kategóriákat vizsgálok. Jelenleg a Mountain Mama képciklusomon dolgozom, amelyben a korábbi, talált faágakból készült, organikus sziluettű keretek tematikáját gondolom tovább. Az anya-hegy szókapcsolatban megjelenő élő és élettelen fogalmak kontrasztja a hozzájuk tartozó archetípusokon keresztül a munkák belső természetére mutat rá. A koncepcióm egyik meghatározó alappillére, hogy munkáimban olyan képi elemek szerepeljenek, amelyek az alkotói szándékomon kívül esnek, így kénytelen vagyok az esetlegességükre hagyatkozni. A baltával kettéhasított vakráma lécei az anyag belső törvényszerűségei szerint repednek el a görcsök mentén. Ez adja a keret konstrukciójának hullámzását, rajziasságát és megismételhetetlen egyediségét. Új arányokat keresek a szerkezet elemeinek, a nyugati festészet történetét meghatározó disegno és pittura kérdéskörére reflektálva. A képiség alapvető feltételei, a vonalak és színfelületek közötti optikai és fogalmi feszültség foglalkoztat. Ezeket a hatásokat szervezem össze absztrakt kompozíciókba, olyan képi minimumokat keresve, amelynek keretei között a létrejövő munka ikonná szervesül. Mountain Mama No. 28. | akril, vászon | 50 x 42 cm | 2019

GERGŐ

Marcali_1988 2011–2017 MKE, szobrász szak Jelenlegi munkásságom szorosan kapcsolódik a szobrászat nagy hagyományaihoz, témáihoz, melyeket sajátosan ötvözök a hétköznapok realitásával. Az alkotás során felmerül az önvizsgálat, a mediatizált világ testkultuszának kérdése és a fogyasztás jelensége. Alkotói módszeremben egyenlő mértékben van jelen a pillanatnyi lenyomatokat hordozó efemer gipsz és a klasszikusnak mondható márvány, andezit, illetve bronz. Szobrászatomban ezeknek az anyagoknak a változatos felhasználásával teremtek harmóniát, amiben egyszerre tudom kiélni a lendületes, improvizatív és a médiatudatos törekvéseimet. Szobraimban izgalmas kettősséget alkot a klasszikus előadásmód és a kortárs karakter.

Dávid | andezit | 135 x 45 x 45 cm | 2018–2019

BERKES

DÁNIEL

ÁDÁM CSANÁD

Budapest_1990 2010–2016 MKE, szobrász szak Korábbi munkáimat főként az ipari formák, ipari alkatrészek inspirálták. Ezeknél fontos volt a játék, aminek eredményeként mindig felmerült a kérdés: vajon hatalmas dolgokat látunk lekicsinyítve, vagy nagy dolgokat felnagyítva? Akkori gondolatmenetemet folytatva fából készítettem a domborműveimet, amelyekben nagyon alacsony plasztikával nagy térélményt értem el. Ezek a szobrok egy-egy ipari alkatrészre emlékeztetik a nézőt. Anyaguk és a megmunkálásuk módja azonban átlényegíti az indusztriális tárgyakat, fölerősíti szobor mivoltukat.

Függőleges 1. | fa | 110 x 40 x 5 cm | 2019 Függőleges 2. | fa | 110 x 40 x 5 cm | 2019

Mountain Mama No. 40. | akril, vászon | 260 x 180 cm | 2019

2020

ÉLES LÓRÁNT

ÉLES

LÓRÁNT

GOSZTOLA KITTI

GÚGYELA TAMÁS

GULYÁS ANDREA KATALIN

GOSZTOLA

KITTI

Miskolc_1989

Székesfehérvár_1986

2011–2017 PTE Művészeti Kar, szobrász szak

2014–2017 MKE, Doktori Iskola 2007–2012 MKE, festő szak 2006–2007 PTE Művészeti Kar, festő szak

A szobraim és azok befogadói közötti kapcsolat az emberi kíváncsiságon és tudni vágyáson alapul. Ha a néző hajlandó interakcióba lépni munkáimmal, akkor az ipari héj alatt egy belső organizmust talál. Alkotásaim egyik fontos témája az ellentétpárok hangsúlyozása, mint a külső héj és a belső tartalom kapcsolata. Szobraim élénk színei tudat alatt egy harmadik réteget hoznak létre, mivel a szín, a legkülső réteg bevonz, figyelmet kelt. A második réteg maga a formai megjelenés, a belső réteg pedig a személyes megélés, a kíváncsiság kielégülésének tere. Ezek a munkák számomra konténer-szobrok, dobozok, zárt rendszerek, a befogadó kis ajtókon, réseken, rácsszerkezeteken keresztül léphet be az általam megjelenített világba.

Mostanában az oszlopokról, mint kulturális-civilizációs emlékekről, illetve a földtörténeti oszlop párhuzamairól gondolkodom. Mint ismeretes, az oszlopszentek – kezdve Oszlopos Szent Simeonnal, akinek oszlopmaradványai pár éve pusztultak el a szír háborúban – radikális kivonulásként egy-egy oszlop tetején éltek, akár évtizedekig vagy halálukig. A szentek időnként prédikáltak is az összegyűlteknek, a táplálékot pedig kötélen vagy létrán adtak fel nekik. Napjainkban a környezeti válságra adandó válaszként gyakran felmerülnek az aszkézis kérdései. Míg az egykori oszlopremetéket nem gyötörte kétség, hogy közelebb jutnak-e a megváltáshoz, ma senki sem tudja, lesz-e eredménye a meghozott áldozatnak. A megvalósítást egy oszlop-szobor formában képzelem el, amely egyesíti a földtani rétegződési mintákat a klasszikus építészeti oszlopok kannelúráival és díszítményeivel. Flashforward | kripton plazma, üveg, gipsz, rétegelt lemez, heliogravür | változó méret | 2019 | magángyűjtemén

GÚGYELA

TAMÁS

Kassa_1985 2007–2013 MKE, szobrász szak Amikor fiatal voltam, a falunkban két öregasszony megmutatta nekem, hogyan kell vályogtéglát készíteni. Beavattak az anyag használatába, a készítés folyamataiba. Nagyon intenzív tapasztalat volt, egyetemi tanulmányaim alatt visszatértem ehhez az anyaghoz. Mivel a vályog a hagyományos építészet területéhez kapcsolódik, át kellett alakítanom a szobrászat anyagává, ami sok kísérletezéssel járt. Kezdetben egyszerű, absztrakt, szimbolikus töltetű formák érdekeltek. A formában lévő űr számomra a belső és a külső kommunikációját hordozza. Héjszerű szobraim olyan kontextusokkal, konstellációkkal töltődnek, amelyeknek újfajta értelmezéseket teremtenek. Foglalkoztat az arány, a lépték, a dimenzió kérdése és az ezek mögött húzódó pszichológiai folyamatok.

Fogyatkozás | vályog, üveg | 94 x 48 cm | 2020

GULYÁS

ANDREA KATALIN

Budapest_1986 2012–2016 EKF, vizuális-és környezetkultúra 2008–2012 EKF, képi ábrázolás, grafika szak BA Munkáim a dimenziók misztériumának vizsgálatán, különböző rendszerek kifordításán, valamint az analízis–szintézis kapcsolat kibontásán alapulnak. Festményeken, installációkon és elektrografikai műveken keresztül próbálom értelmezi külső és belső valóságainkat. A „hétköznapi metafizika” fogalmának tükrében vizsgálom mindennapjaink apró, ám erőteljes jelentést hordozó semmiségeit. A tudatos észlelés gyakorlásával próbálom megragadni mindazt, ami felett a hétköznapokban átsiklanánk.

2020

JAGICZA PATRÍCIA LINDA

KINCSES ELŐD GYULA

KISS DÁNIEL

KINCSES

KOPACZ KUND LÁSZLÓ

ELŐD GYULA

Csíkszereda, Románia_1991

2010–2017 PTE Művészeti Kar, szobrász szak

2014–2016: UAD, Kolozsvár, Románia, szobrász szak 2010–2014: EKF, plasztikai ábrázolás szak

Transzmutáció IX. | fa, márvány | változó méret | 2020

Dávid II. | bronz | 110×55×80 cm | 2017

KISS DÁNIEL Kapuvár_1988 2006–2012 MKE, szobrász szak Jelenleg olyan individuális, szubjektív jelképrendszer alkotása foglalkoztat, melynek elemei különböző, de objektív jelentéssel bírnak. Szobraim azon ősképek segítségével jönnek létre, melyek kollektív tudatunkban élnek, a legkorábbi barlangrajzoktól a ma használatos emojik-ig. Munkáim készítése során fő alapelv, hogy az adott anyag fizikai tulajdonságaihoz mérten egyetlen matériából hozom létre őket.

Platón; Dárda; Zsiráf | márvány | változó méret | 2019–2020

PATRÍCIA LINDA

Budapest_1986 2005–2011 MKE, festő szak 2009 Staatliche Akademie der Bildenser Künste, Stuttgart, Németország, szobrász-performansz, installáció szak Alkotói tevékenységem középpontjában az újjászületés misztériuma áll, melynek központi eleme egy „kicsavart” Janus-ábrázolás. Janus a kezdetek istene volt, általában tarkójuknál összenőtt kettős férfifejként ábrázolták. Az egyik arc szakállas, hátrafelé néz, a múltba, melyben ott rejlik a tapasztalat és a rengeteg befektetett energia, a másik arc fiatal, előre tekint, ahol kirajzolódik a jövőbeli irány. Új kezdetként gondolok erre a szimbólumra, ehhez redukált formára volt szükségem, amelynek variációit szabadon kezelhetem. A Janus motívumot írtam át saját duplikált önarcképemmé, melyben festményeken és nagyméretű textil installációkon keresztül dolgozom fel magánéletem egy tragikus időszakát. Az érzelmileg intenzív periódus lezárására egyfajta vedlésként tekintek, a régi rétegek lehámlásával saját művészeti praxisomat formálom újra. Koherensnek tartom az önarckép tematika kibontását festészetemen belül, olyan hívószakkal, mint a megtisztulás, a születés, az újjászületés és az átváltozás. Bízom háromdimenziós (gipsz és 3D tollal készült) kísérleteim előrehaladásában, jelenleg kerámia- és porcelánipari technológiákat tanulok. Továbbra is kiemelt szerepet kapnak az emberi bőr érzetét keltő anyagok és a „nude” színek megjelenése. Doppelgänger | olaj, lenvászon | 80 x 140 cm | 2019

KUND LÁSZLÓ

Budapest_1989

Munkáimban arra kívánok reflektálni, hogy az emberi létnek és tevékenységnek milyen perspektívái és problémái adódhatnak a korunkra jellemző technikai, illetve morális kihívások következtében. Gondolkodásommal érinteni fogom a környezettudatosság problémakörét, illetve az emberi létezés eredetiségét, avagy elidegenedését saját természetes struktúrájától. A fenti témák mellett munkáimban az emberi testtel, a gondolkodással és az egzisztencia valódiságával kívánok foglalkozni.

JAGICZA

KOPACZ

Munkáim virág- és növénymotívumokra épülnek. Az akantusz, a tulipán és a búzakalász kultúrtörténeti vonatkozásaival játszva „hasznosat” „haszontalanítok”, egy „embertelenített”, géppel gyártott anyagot kézimunkával teszek „emberségessé”. Témám nagy vonalakban a kortárs emberi lét és a természet kapcsolata, valamint az ezt árnyaló tényezők: utópiák és disztópiák; elidegenedés és az ezáltal gerjesztett félelem; egyegy tájhoz köthető identitások kérdésköre; az antropocén fogalmának tisztázatlan filozófiai jellege (antropocentrikus, azon belül is egyén vagy közösségelvű, vagy természetközpontú paradigma?); a természet „kulturálódása” (Vilém Flusser nyomán); természet a művészetben – művészet a természetben.

Építkezési anyag I., II. | vegyes technika, intarzia | változó méret | 2019

2020

MÁRIÁS ISTVÁN AKA HORROR PISTA

MELKOVICS TAMÁS

NAGY KAROL

MELKOVICS

PARÁDA ZOLTÁN

TAMÁS

Székesfehérvár_1987 2006–2012 MKE, szobrász szak 2011 Edinburgh College of Art, University of Edinburgh, Skócia Az elmúlt egy évben tudatos szemléletváltásba kezdtem. Nem a természetben megfigyelhető formaképződés jutott központi szerephez, hanem egy belső igény a „játékra”. Mindez nem lezárása az eddigi munkafolyamataimnak, hanem inkább nyitás, az eszköztár, a szobrászati megfogalmazás kibővítése. Az egyszerű, absztrakt formák és összetett struktúrák mellett jól olvasható szimbólumokkal, karakterekkel bővítettem a felhasznált formák spektrumát. Ez a szemléletváltás elsőként egy 25 részből álló, újra és újra komponálható, öntöttvas kompozícióban jelent meg.

Arborétum | tömbösített hársfa | 120 x 50 x 65cm | 2019

NAGY

MÁRIÁS

ISTVÁN AKA HORROR PISTA

Budapest_1988 2015–2018 MKE, Doktori Iskola (DLA) 2008–2009 Faculdade de Belas-Artes, Universidade de Lisboa, Portugália 2004–2009 MKE, szobrász és vizuális nevelőtanár szak

Sepsiszentgyörgy (Románia)_1984 2005–2012 MKE, festő 2010 UAD, Kolozsvár, Románia, festő szak Ukrajnai, romániai és moldovai utazásaim során számos kültéri és beltéri mozaikkal, illetve csempével találkoztam. Ezek inspirációjára szeretném a korszak jellegzetes burkolatait képzőművészeti alkotásként újragondolni. Olyan műtárgyakat igyekszem létrehozni, amelyek egyszerre hétköznapi használati tárgyak, ugyanakkor a dekorativitáson túllépve figurális képzőművészeti alkotásként is megjelenhetnek a belsőépítészetben. Elképzelésem szerint a konyha vagy a fürdőszoba egy új alternatív kiállítási helyszín lehetne a lakóterekben.

Melegedő a Moulin Rouge sorozatból | kerámiacsempe, porcelánfesték, airbrush | 2020

KAROL

Pygmalion 4. | színezett paraffin intarzia, vas, plexi, LED-ek | 52 x 32 x 22 cm | 2020

Művészeti gyakorlatomban arra a kulturális-gazdasági fordulatra reflektálok, mely az emberi munkát nélkülöző térhódítások ellenhatásaként fogalmazható meg. A reflexió alatt azokra a manuálisan, irracionális módokon előállított szobraimra gondolok, amelyek egyik legfontosabb tulajdonsága, hogy nem sokszorosíthatók. Ezek a sokszorosításra alkalmatlan alkotások paradox módon olyan technikával készülnek, melyet a szobrászat (és más iparágak is) sokszorosító eljárásaival készítenek – ez a szilikon gumiba öntésének munkafolyamata. Szobraim reprodukálása a paraffin öntésének technikájából adódó hibák miatt nem vihető végbe, amelyeket a szobrokba épített világítás ki is emel, láthatóvá tesz. A megvilágítással a szobor élőbbé, bensőségesebbé válik, így közvetlenebb interakciót teremt a befogadóval.

PARÁDA

ZOLTÁN

Debrecen_1991 2011–2018 MKE, szobrász szak A lehető legkisebb mélységűre redukált figuráimmal elindultam a mozgalmasabb körplasztikák létrehozásának irányába. A kompozíciók egyre jobban igénylik a térben való elmozdulást, de a plaszticitásuk visszafogott jellege nem változott. A Fekvő című alkotásom elkészítésével született meg a Tümpanon tervének gondolata, ami tematikáját tekintve antik jegyeket hordoz. Így a harmadik szoborként értelmezhető Ülő a görög Lüszipposz pihenő Hermészét, az „istenek hírnökét” idézi. Az általam létrehozott figura attribútumoktól mentes, gondolatokba merült állapotot jelenít meg.

Kép-Más III. / Ülő | acrystal, poliuretán hab, fa | 49 x 198 x 54 cm | 2019

2020

RÉVÉSZ ANNA

RÓZSA LUCA SÁRA

SCHULLER JUDIT FLÓRA

RÉVÉSZ

SIPOS BOGLÁRKA

ANNA

Győr_1993

2013–2019 MKE, festő szak

2013–2019 MKE, képgrafika szak 2017–2018 Accademia di Belle Arti, Róma, Olaszország 2016 Universidad di Castilla La Manca, Ciudad Real, Spanyolország

Részlet a Triptichonból | tus, gansai, papír | 99,5 x 208,5 cm | 2019

Dávid II. | bronz | 110×55×80 cm | 2017

RÓZSA LUCA SÁRA Budapest_1990 2012–2017 MKE, festő szak 2015 Jan Matejko Képzőművészeti Egyetem, Krakkó, Lengyelország 2011 Universita di Arta si Design, Kolozsvár, Románia 2009–2012 EKF, Képi ábrázolás szak Életünk során egyszer (talán) eljutunk a szorongató egzisztenciális kérdéshez: miért élünk? Mi motivál bennünket céljaink felállításában és ki által szabott erkölcsi rend szerint határozzuk meg céljainkat, ha életünk végén ott a mindent megtagadó halál? A megélt létezés epicentrumában az én, az ego van, ennek ideiglenessége feloldhatatlan ellentétben áll a világ – legalábbis látszólagos – állandóságával. Festményeim központjában ezzel a Camus-i abszurddal harcoló, küszködő és kapálódzó én áll, aki valaki akar lenni, de az idő és tér kíméletlen jelenlétében felemésztődik. Az angol szlengben a Wannabe ember általában önbizalom-hiányos, ezért útmutatást keres, és egy példaképhez vagy ideához hasonulva válik valakivé. Someone else in my bed I. | olaj, vászon | 198 x 161 cm | 2019

JUDIT FLÓRA

Budapest_1991 2015–2018, Aalto Univesity School of Art, Helsinki, Finnország, fotográfia (MA) 2011–2014 METU, fotográfia szak, BA Memory Theatre című, folyamatosan bővülő sorozatomban egyszerre mutatom be a családi archívum tényleges feldolgozását, illetve a szimbolikusan hordozott terhek, az öröklött gyász, a trauma és a felejtés jelenlétét. Gyűrűk című munkám alapja egy Hanna Arendt-idézet, amely a családi archívum és örökség folyamatos jelenidejét, átalakulását és önmagába való visszatérését reprezentálja. A gránitlapon elhelyezett ezüst darab a nagyapámtól örökölt és egy általam választott gyűrű egymásba olvasztott anyagából állt össze.

BOGLÁRKA

Nagoya, Japán_1992

Munkáim témája a mulandóság, amit a japán esztétikában a mudzsó fogalma hordoz. A mudzsó egy olyan természeti és vallási látásmód eleme, amely a buddhizmus előtti időkből származik és szorosan kapcsolódik a japán esztétikához, művészethez. E filozófia szerint az igazi szépség az elmúlás pillanatában teljesedik ki. A munkám egy byobu elnevezésű, tradicionális japán 19. századi ezüst paravánra készült. Az ezüst tulajdonsága, hogy idővel megfeketedik. A színváltozás, ahogy világosból koromfeketévé válik, rendkívül szembetűnő. Ha nem kezelném a felületet, száz év múlva eltűnne onnan a tusrajzom. Így a munkám ezzel a folyamattal illeszkedik a pusztulás felé haladó élet, a mulandóság, a mudzsó gondolatához, kifejezve az élet ragyogását.

SCHULLER

SIPOS

Munkáimban a képek szerepével, a festészet médiumával, a sokszorosító grafika jelentésével, illetve a devóciós és szentképek hagyományaival foglalkozom. Francesco del Cossa Santa Luciát, Carlo Dolci Sant’Apolloniát és Lorenzo Lippi Sant’Agathát ábrázoló festményein a képeken belül kiemeléseket tettem. Az eredeti fogalmi kör keretein belül megmaradva, a jelentések és képi elemek játékával vagy értelmezésével foglalkoztam. A kiemelést a személyek attribútumokkal történő azonosíthatósága (és helyettesíthetősége) engedte meg. Jellemző, hogy a szentekről nem maradt fenn hiteles ábrázolás, így maga az attribútum, mint képi elem, egyszerre biztosítja a szent azonosíthatóságát, a kép olvashatóságát, és jelzi annak funkcióját. A fametszetek európai történetét tekintve, arra reflektálva, szenteket ábrázoló festmények reprodukálására használtam fel a technikát. A képfeldolgozást a néző képhez való pozíciójának meghatározása érdekében választottam, utalva a kultuszban használt képekhez vagy tárgyakhoz való meghatározott viszonyunkra. A dúcok és a nyomatok egy időben történő kiállításával a sokszorosíthatóság lehetőségét szeretném jelezni.

Santa Lucia, Sant’Agatha, Sant’Apollonia triptichon és installáció | vegyes technika | 2019

2020

SÜVEGES RITA

SZABÓ FRANCISKA

SZABÓ MENYHÉRT

SZABÓ

SZTRUHÁR ZSUZSA

FRANCISKA

Budapest_1988 2015–2018 MKE, Doktori Iskola (DLA) 2014–2015 BMGE 2008–2012 ELTE BTK, szabadbölcsész, esztétika szak 2006–2011 MKE, festőművész, vizuális nevelő szak Láthatóság – Közmunka című sorozatomban médiaképeket dolgozok fel, amelyek a közmunkásokat mutatják be akár munka közben, akár a programba való lépéskor történő oktatási szituációban. Fontosnak tartom, hogy a programban részt vevők láthatóságát dolgozzam fel, azt, hogy milyen képeken keresztül mutatja be őket a sajtó, milyen sztereotipikus mozdulatokkal vagy tipikus környezetben ábrázolja őket. Paradox, hogy a feltűnő neonsárga mellény, melyek célja a figyelemfelkeltés és a balesetvédelem, egyszerre „sematizálja” is az azt viselőket, szinte láthatatlanná téve a társadalmi-gazdasági szempontból marginalizált csoportot. A láthatóság cím tehát egy sztereotipizált társadalmi csoport média-reprezentációját mutatja be, miközben a mellényre is utal. A sorozathoz saját fényképeket is használok, hogy ellenpontozzam az arctalan alakok sztereotipizált bemutatását egy személyesebb és megközelíthetőbb portré műfaján keresztül. Láthatóság – Közmunka | vegyes technika, vászon | 115 x 200 cm | 2020 Dávid II. | bronz8.| 110×55×80 cm | 2017

SÜVEGES

SZABÓ

RITA

MENYHÉRT

Szolnok_1986

Budapest_1992

2018 BAK Summer School, Pozsony, Szlovákia 2014–2017 MKE, DLA 2005–2010 MKE, festő és vizuális nevelőtanár szak 2009 Facultat de Bellas Artes de San Carlos, Valencia, Spanyolország 2004–2005 PTE Művészeti Kar, vizuális nevelőtanár szak

2012–2018 MKE, szobrász szak Szobraim fő témája az emberi alak, illetve arc, ám a klasszikus tematikát mind szemléletében és formavilágában, mind pedig anyaghasználatában újraértelmezem. A nagyméretű fejek esetében a szobrászati portré hagyományos módszereit követtem, azzal a különbséggel, hogy hatalmasra nagyítva mintázom meg a szobrokat, a késő hellén, római, illetve a 20. századi birodalmi szobrászat formai jellemzőinek szellemében. Az agyagból mintázott szobrok pusztulásra készültek, hiszen azokról csak gumiformát veszek, hogy a falra akasszam őket. Így az arc formái saját súlyuk alatt összeroskadtak, az idealizált szépség megszűnik, a tökéletesség torzul.

Művészeti gyakorlatom a természet és a kultúra különválasztásának szimbolikus történetével és ennek gyakorlati következményeivel foglalkozik. Művészeti kutatásaimban az ökokritika módszerét alapul véve vizsgálom a természet képi ábrázolásának szerepét az antropocén korban. Fő médiumom a festészet, ugyanakkor sokat inspirálódom a digitális technikákból és digitális alkotói gondolkodásmódokból, valamint kirándulásaim, terepgyakorlataim tapasztalataiból.

SZTRUHÁR

ZSUZSA

Tatabánya_1986 2017–2018 Accademia di Belle Arti, Velence, Olaszország 2014–2017 MKE, DLA 2010 Universitad de Valencia, Spanyolország, fémszobrász és analóg fotográfia szak 2006–2011 MKE, festő szak

Zenegép No. 1. | vegyes, anyagok: fa, acél, mozgató mechanika, elektromos motor | 170 cm x 65 cm x 65 cm | 2019

Alkotói és kutatási témám: a képzőművészet és a zene határterületei, átjárási lehetőségei, érintkezési pontjai. Automata zenélő szerkezeteimre magam komponálok zenét, mivel gyermekkorom óta játszom hangszeren, és zeneszerzéssel, zeneelmélettel is foglalkozom. Évek óta tagja vagyok a fiatal képzőművészekből és zenészekből álló Zenekép, illetve Hermina Csoportnak, így a tárlatokon együtt szerepelünk. Erasmus ösztöndíjjal Velencében éltem egy évet, ahol dolgoztam a Képzőművészeti Egyetemen és kurzusokat látogattam a Velencei Konzervatóriumban. Olaszországban főként műveim tervezésével és zeneszerzéssel foglalkoztam.

2020

TRANKER

KATA

Székesfehérvár_1989 2007–2012 MKE, festő szak 2009–2010 Hochschule für Angewandte Wissenschaften, Design department, Hamburg, Németország, média design szak A pályázati anyagban szereplő munkák archaikus formákat, leleteket idéznek. Az utóbbi időben foglalkoztat a mai művészetfogalmunkat meghatározó művészettörténeti narratíva és az ebből adódó szemléletmód. Ez a megközelítés ugyanis többek közt olyan tárgyakat is művészetként értelmez, amelyeknek eredeti funkciójáról, létrejöttének körülményeiről semmit sem tudunk. A művészet konstrukciójának esetlegessége, a társadalmi kontextustól való függősége izgalmas és inspiráló gondolatkísérleteket eredményez. A művészet történetében a kezdetektől jelen lévő téma, az anyaság számomra aktuális. Megjelenítésével egyrészt saját tapasztalataimra reflektálok, másrészt az anyaság társadalmi-gazdasági strukturális dinamikákba való beágyazódására. Az Anya gyermekkel című munka elsősorban a kölcsönös kötődésre és az ebből adódó viszonyrendszerre utal. Anyaállat című munkám egy olyan kompozit lényt ábrázol, amely totemként erőt kíván sugározni a hatalom által kívánatosnak tartott női princípium beteljesítéséhez, ezért hangsúlyosan hordozza magán az ehhez tartozó attribútumokat. Anyaállat | papírmassza, kő, moha | 70 x 30 x 50 cm | 2020

W. HORVÁTH

TIBOR

Körmend_1990 2013–2015 MOME, médiatervező szak 2010–2013 MOME, média design szak Videóművészeti tevékenységemmel egyidejűleg a performansz határterületeit kutatom. Multimediális akciókat, interdiszciplináris off-grid beavatkozásokat, esemény alapú installációkat hozok létre. Performansz videó-triptichonjaimra mint mozgó festményekre gondolok. A kísérleti videómunkáimra használt saját kifejezésem: performanszfilm, ennek műfaji meghatározását folyamatosan vizsgálom. Az idén hatodik alkalommal rendezem meg a Tájidegen – Művészeti Szabadnapok fesztivált. Mindezekre mint kiterjesztett performatív műegyüttesekre gondolok.

En garde installáció | vegyes méret | vegyes technika | 2020

0221 0419

Kurátor | Curator: FAZAKAS Réka Pályázati koordinátor | Coordinator of the application: CSERHALMI Luca Grafikai terv | Graphic design: PLAVECZ Sára Fotó | Photographs: ÁMENT Gellért, BELICZA László Gábor, BÍRÓ Dávid és a kiállító művészek Angol fordítás | English translation: SZALAI Virág Szöveggondozás | Proofreading: GÖTZ Eszter Műtárgyszállítás, -kezelés és installálás | Shipping, exhibition realization: STEFFANITS István, SZABÓ Gergely; BÉKI István, BOROS István, DEÉSY László, DUPAJ Péter, KUROVSZKY Zsófia, FARKAS Emese, LIPÉCZ Tamás, SZABÓ Árpád, SZAKMÁRY Béla, VADÁSZ István Kommunikáció és marketing | Communication and marketing: TUZA Norbert; CSÓKA Edina, DETVAY Lili, KŐVÁRI György Márió Sajtókapcsolatok | Media relations: NASZÁLY György Nyomdai koordinátor | Print production co-ordination: SZERDAHELYI Júlia Nyomdai kivitelezés | Printing: Pauker Nyomda Kiadó | Publisher: Műcsarnok Nonprofit Kft., 2020 Felelős kiadó | Publisher responsible: SZEGŐ György DLA, a Műcsarnok művészeti igazgatója RÖVIDÍTÉSEK BMGE – Budapesti Gazdasági és Műszaki Egyetem EKF – Eszterházy Károly Főiskola (ma: Egyetem), Eger ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest METU Metropolitan Egyetem, Budapest MKE – Magyar Képzőművészeti Egyetem, Budapest MOME – Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, Budapest PPKE – Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Budapest PTE – Pécsi Tudományegyetem UAD – Universitate de Arta si Design (Képzőművészeti és Formatervezési Egyetem), Kolozsvár, Románia

A borító Éles Lórándt Colony VI. (2019) című munkájának felhasználásával készült.