MATINÉKONCERTEK – Műhelytitkok
Balettmesék – Bartók: A fából faragott királyfi 2016. január 24. Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem
mupa.hu
- csak nézzük, mint a moziban A Mese.tv – az Egyszervolt.hu tévécsatornája, mely minőségi tartalmakat kínál gyerekeknek. Mesék, gyerekdalok, rajzfilmek, népmesék, mesefilmek...
Keress minket a
-on is!
www.mese.tv www.youtube.com/mesetv mobil applikációk
A mesék online, letöltés nélkül megtekinthetők.
Még több Müpa!
Regisztráljon ingyenes hűségprogramunkba, gyűjtse a pontokat, és élvezze a kedvezményeket!
mupa.hu
3
2016. január 24. Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem
MATINÉKONCERTEK – Műhelytitkok Balettmesék – Bartók: A fából faragott királyfi Közreműködik: Szegedi Kortárs Balett, Szegedi Szimfonikus Zenekar Vezényel: Gyüdi Sándor Díszlet, jelmez: Bianca Imelda Jeremias Fény: Stadler Ferenc Videó: Zengo Rendező-koreográfus: Juronics Tamás Moderátor: Fehér Tibor „Csak néztük, néztük meghökkenten, ahogy a suta bábu éledt vartyogó, puffogó ütemre. Döbbenve néztem ingó, bamba alakját és a csetlő, botló csukladozó merev fatáncot.” (Fodor András: Bartók – részlet)
A sorozatot szerkesztette és a műsorfüzetet írta: Körmendy Zsolt
4
Bartók Béla
„Talán furcsán hangzik, de megvallom, hogy e balett megírására A kékszakállú herceg című egyfelvonásos operám mellőzése adott impulzust. Ez a munkám tudvalevőleg egy operapályázaton megbukott. […] Első operámat annyira szeretem, hogy amikor Balázs Bélától a táncjáték szövegét megkaptam, rögtön arra gondoltam, hogy a balett látványosságával, színes, gazdag, változatos történéseivel lehetővé fogja tenni, hogy két művem egy estén kerüljön színre. Azt hiszem, fölösleges hangsúlyoznom, hogy a balett ma már éppen olyan közel áll hozzám, mint az operám. […] A táncjáték zenéje szimfonikusan kidolgozott muzsikaféle, szimfonikai költemény, amelyre táncolnak. Világosan megkülönböztethető benne három rész, amelyeken belül azonban kisebb tagozódások is vannak. Az első rész a fabáb és a királykisasszony párostáncának befejezéséig terjed. A második, amely az elsőnél jóval nyugodtabb, tipikusan középtétel jellegű és a fabáb újra való megjelenéséig tart. A harmadik rész tulajdonképpen megismétlése az elsőnek, de az első rész tagozódásának fordított sorrendjével, amit a szöveg természetszerűleg megkövetel.” (Bartók Béla A fából faragott királyfiról)
1917. május 17-én mutatták be először az Operaházban Bartók első táncjátékát, A fából faragott királyfit gróf Bánffy Miklós díszlet- és jelmezterveivel, Egisto Tango olasz karmester vezényletével. A balett szövegkönyvét Balázs Béla Bartók számára írta, aki akkoriban nem örvendett különösebb népszerűségnek a budapesti közönség körében. A szokatlan hangzású zenét az Opera zenekarában is ellenségesen fogadták. Egy visszaemlékezés szerint az egyik zenekari kottába az abból játszó zenész ezt jegyezte be: „Hangolni nem kell és fölösleges.” Balázs Béla így emlékszik vissza a bemutató napjára: „Így készült a sajtó és a premier közönség. […] Az Opera leghangosabb botrányára készültek. Készek voltak már a kritikák »Bélácska, ne komponálj« szellemben és stílusban. Emlékezetes este volt. Az utolsó taktus után másodpercekig halotti csend volt a nézőtéren. Egy tenyér se ütődött össze. De egy pisszegés, egy fütty se hallatszott. Egy láthatatlan roppant mérleg ingott még erre és arra, mint valami belső vívódásban, néma harc folyt a nézőtéren. Azután a karzaton robbant ki az extatikus taps és ujjongás és mint a lavina szakadt le a páholyokra és a földszintre és magával sodorta a sajtósöpredéket is. Sok kritikát kellett azon az éjszakán átírni. Ez volt Bartók Béla első áttörő sikere.”
„A legteljesebb hálám és elismerésem Tango Egisto karmesternek szól, aki a legnagyobb lelkesedéssel tanulmányozta a partitúrát és zenémet annyira megértette, hogy tempók, frazírozás dolgában, de még az egész felfogásában is egyetértek vele” – írta Bartók a bemutató kapcsán. „Magyarosságra, meseszerűségre és lehetőleg annak a kidomborítására törekedtem ennél a munkánál, hogy minél kevésbé valószerűnek hassanak a táncjáték alakjai. Ha szabad szándékról beszélni, akkor az az volt, hogy ne valóságutánzás legyen A fából faragott királyfi színpada. Színes illusztrációfélére gondoltam, örülnék, ha az egész így hatna a nézőre. Szürke, szinte csak rajzolt háttér előtt mozognak és táncolnak a nagyon élénk – kék, zöld és sárga – színekbe öltöztetett alakok, hogy jobban kiemelkedjenek és az erős színellentét révén még valószerűtlenebbek legyenek.” (Gróf Bánffy Miklós A fából faragott királyfiról) „A fababa, amelyet az én királyfim készít azért, hogy őt jelentse, hirdesse a királykisas�szonynak, az a művész alkotása, amelynek ő mindenét odaadja, míg kész a mű, ragyogóan és tökéletesen, de a művész szegényen, kifosztva marad. Arra a gyakori művésztragédiára gondoltam, mikor az alkotás riválisa lesz az alkotónak, és arra a fájdalmas dicsőségre, amikor az asszonynak jobban tetszik a vers a költőnél, a kép a festőnél.” (Balázs Béla a történetről)
BALETTMESÉK – BARTÓK: A FÁBÓL FARAGOTT KIRÁLYFI
5
6
A cselekmény Három kis domb emelkedik a háttérben. A két szélsőn egy-egy váracska áll. A középsőn mozdulatlanul áll a Tündér és a messzeségbe néz. A domb tövében vidáman játszadozik a királykisasszony. Egyszerre megnyílik a túlsó vár kapuja és kilép rajta a királyfi. Tarisznyával vállán, bottal a kezében indul világot látni. A Tündér lesiet a dombról, odamegy a királykisas�szonyhoz és szigorúan felmutatva a várra, visszaparancsolja szobájába. De hiába kergeti fel, a királyfi megpillantja a királykisasszonyt és egyszeribe beleszeret. A királykisasszony azonban mindebből nem vesz észre semmit. A királyfi szeretne hozzá sietni, de a Tündér bűvös parancsára megmozdul az erdő és elállja az útját. A királyfi neki-neki rugaszkodik a táncoló erdőnek, és hosszú küzdelem után végre sikerül áthatolnia rajta. Elérte már a hidat is, de a Tündér parancsára ekkor megmozdul a patak, felemelkedik medrében és elszakítja a hidat. A királyfi nem mehet tovább, de szeretné magát legalább észrevétetni a királykisasszon�nyal. Felteszi hát koronáját vándorbotja végére, feláll egy kőre és felnyújtja a királykisas�szony ablaka elé. Hiába. A királyfi ekkor a palástot is ráteszi a botra, úgy nyújtja fel újra. Ez se használ sokat. A kétségbeesett királyfi levágja kardjával szőke fürtjeit, ráfésüli a botra és még egyszer felnyújtja a fabábut. Most már észreveszi a királykisasszony, sietve fut le a díszes fabáb felé, melyet a királyfi leszúr a földbe, ő maga meg dísztelenül, csupaszon kilép mögüle.
Bánffy Miklós díszletterve
BALETTMESÉK – BARTÓK: A FÁBÓL FARAGOTT KIRÁLYFI
7
A királykisasszony csak a fabábut látja, odafut hozzá, körültáncolja, mire a Tündér intésére megmozdul a fabáb is. Táncol a királykisasszony felé, aki nem veszi észre, milyen esetlen, csak a királyi díszeit, szőke fürtjeit látja. A királyfi pedig szomorúan nézi, hogyan táncol el a királykisasszony a fabábbal, melyet ő faragott. A Tündér bűvölő táncával maga köré gyűjti az erdőt, a patakot, virágot, bokrot, és kézen fogja a királyfit. Visszaadja fürtjeit, koronáját, palástját, és minden, amit tőle kap, szebb, mint amilyen volt. A királykisasszony is arra táncol a fabábbal, és egyszerre megpillantja a csodaszép igazi királyfit. Most már ő szeretne hozzá sietni, de a fák kettős sorfala elállja útját. A királykisasszony nem bír rajtuk áthatolni. Bosszúsan rúgja odébb a fabábot, sírva dobja le magáról a királyi ékességeket, levágja hosszú, szép haját: ha nem kell a királyfinak, legyen inkább világcsúfja. Mikor a királyfi látja a királykisasszony megalázkodását, odasiet hozzá, kézen fogja, palástjába takarja és magához öleli. A Tündér belátja, hogy mindennek vége. Intésére a fák visszatérnek helyükre, a patak vis�szahúzódik medrébe, és egyszerű, rendes lesz megint a világ. (Magyar Színpad, 1917. május 12.)
8
Az előadás Az ősbemutató óta a balett koreográfiáját többször felújították az Operaházban, és számos feldolgozást élt meg a világ más színpadain is. A most látható előadáson a történet sok részletében átalakított formában, újraértelmezve jelenik meg Juronics Tamás koreográfiájával, a Szegedi Kortárs Balett előadásában. Az előadó-művészet nem szorítkozik pusztán a művek eredeti formában történő bemutatására, újrajátszására, hanem alkotó módon, korának sajátos művészi nyelvezetét használva, a művész egyéni kifejezőeszJuronics Tamás közeinek alkalmazásával újraalkotja Fotó © Tarnavölgyi Zoltán a művet. Ezért nem meglepő, ha itt-ott a történet, annak környezete, a szereplők karaktere is megváltozik. Egy ilyen modern előadás előkészületeibe és részleteibe enged betekintést ez a műhelykoncert. A zene első hangjaira a nézőteret különös koboldok lepik el. Föntről, a színpad tetejéről feltűnő flitteres ruhákba, színes parókába öltözött mesebeli lények érkeznek, aranyport szórva a nézőkre. Suhognak a színes boák, fénylenek az arcok a maszkszerű sminktől, száll a csillámló por. A zenével teljes harmóniában suhannak lefelé a tündérvilág kis apródjai. Vezetőjük a Tündér, aki kénye-kedve szerint uralkodik a természeten és bonyolítja a szálakat. Vidám, játékos koboldcsapat élén kaméleonként rejtőzködő, magányos és kétségbeesett lény, aki társat keres, hogy megossza szivárványszínű varázslatait, de hiába. A koboldok bevonulása, a királykisasszony könnyed tánca és a Tündérrel való kettőse után felbukkan a hősszerelmes, a királyfi is. A csupasz erdőbe zuhan be, a vékony fatörzsek közé ékelve testét, mely tehetetlen súlyként továbbgörög, és szinte lezúdul a lépcsőn. A zúzott testű-lelkű férfi a királykisasszonyt keresve az ismeretlen és kiszámíthatatlan természet világába téved, melyet a Tündér kormányoz…
„Ez az előadás tele van elsőre abszurdnak, groteszknek, érthetetlennek tűnő csavarokkal, azt hiszem, éppen ez a jó benne: olyan, mint egy kusza rejtvény, tele új meg új meglepetésekkel, néha bizarr fordulatokat vesz, irracionális fantáziákba téved, de ez a bátor kísérletezés nagyon is a helyén van egy mesebeli történetben.” (Tóth Ágnes Veronika, Színház, 2001, 10. szám)
BALETTMESÉK – BARTÓK: A FÁBÓL FARAGOTT KIRÁLYFI
9
10
Szómagyarázat A kékszakállú herceg A kékszakállú herceg vára Bartók Béla 1911-ben írt operája, melyet csak 1918-ban, A fából faragott királyfi sikere után mutattak be. A két mű gondolatvilága szoros rokonságot mutat: mindkettő férfi és nő ellentmondásos viszonyáról szól, s mindkét mű szövegkönyvét Balázs Béla írta. Abszurd A művészetben és a mindennapi szóhasználatban: képtelen, lehetetlen, értelmetlen, esztelen. Balázs Béla Író, költő, filmesztéta. Bartók két színpadi művén kívül közismert alkotása még a Valahol Európában című film forgatókönyve. Bánffy Miklós gróf Író, grafikus, díszlet- és jelmeztervező, rendező, politikus, külügyminiszter. 1912 és 1918 között a budapesti Operaház intendánsa volt, támogatta a modern darabok előadását. Neki köszönhető az is, hogy Bartók Béla korábban elutasított műveit, A kékszakállú herceg várát és A fából faragott királyfit bemutatta az Operaház. „Bélácska, ne komponálj!” A mondat arra a korábbi esetre utal, amikor egy neves kritikus Kodály egyik szerzői koncertjéről írt kritikáját a következő szavakkal zárta: „Kot-kot-kot-kot-kot Kodály, Zoltánka ne komponálj”. Az írás kétes hírnevet szerzett szerzőjének. Bizarr A megszokottól, a természetestől a nevetségességig eltérő, különös, furcsa, szokatlan, torz. Boa Prémből vagy tollból készült női ruhadarab, amelyet nyakra vagy vállra vetve viselnek a felsőruházat fölött. Egisto Tango Világhírű olasz karmester, aki 1913 és 1919 között a budapesti Operaház fő-zeneigazgatója volt. Az akkor ott működő hét karmester közül egyedül ő vállalta Bartók balettjének vezénylését.
Extatikus
lragadtatott, felindult, önkívületben levő, vagy ilyen állapotot E előidéző (például zene vagy tánc).
Frazírozás (Frazeálás) Beszédben a szavak és a mondatok közötti apróbb szüneteket jelenti, írásban központozással, írásjelekkel jelölik. A zenében a mű előadása során apróbb szünetekkel, „lélegzetvétellel”, vagy a fráziskezdő rész hangsúlyozásával érzékeltetik az egyes zenei egységek, frázisok tagolását. Groteszk A komikumnak az a fajtája, amelyben a legszélsőségesebben ellentétes elemek (például riasztóan torz, rút vagy félelmet, borzalmat keltő és mulatságos, kedves, bájos vonás) egybefonódása kelt nevetséges hatást. Irracionális Értelmetlen, észszerűtlen, a józan észnek ellentmondó. Kobold Tréfás, ártalmatlanul gonoszkodó törpe, erdei manó vagy házi szellem. Partitúra Énekkari, zenekari és kamaraművek valamennyi szólamát magában foglaló kottája, amelyből a karmester vezényli a művet, a zeneértő pedig olvashatja. Rivális
Vetélytárs, versenytárs, ellenfél.
Szimfonikai költemény A 19. században, Liszt munkássága nyomán kialakult, többnyire (Szimfonikus költemény) egytételes szimfonikus zenekari műfaj, amelynek jellemzője, hogy szerzője úgynevezett programot, vagyis valamilyen zenén kívüli tartalmat (például történetet, cselekményt) rendel hozzá. Bartók ilyen értelemben jelölte balettje zenéjét ezzel a kifejezéssel.
BALETTMESÉK – BARTÓK: A FÁBÓL FARAGOTT KIRÁLYFI
11
12
KVÍZ – Válaszolj a következő kérdésekre! A válaszadásban segíthet a műsorfüzet és az internet. Egy kérdésnél több helyes válasz is lehetséges.
1.
2.
3.
Melyek Bartók Béla színpadi művei? a. A csodálatos mandarin b. A fából faragott királyfi c. A kékszakállú herceg vára d. Cantata profana e. Mikrokozmosz Milyen akadályokkal kell szembenéznie a királyfinak? a. Erdő b. Koboldok c. Patak d. Tenger e. Tűz Hogyan határozta meg balettja műfaját Bartók? a. Költemény b. Musical c. Opera d. Szimfónia e. Szimfonikus költemény
4.
5.
A felsorolt mesék közül melyik a kakukktojás? a. A diótörő b. A fából faragott királyfi c. Háry János d. Noddy kalandjai Játékvárosban e. Pinokkió kalandjai Melyik szereplő nem látható gróf Bánffy Miklós jelmeztervein a 13. oldalon? a. Fából faragott királyfi b. Királyfi c. Királykisasszony d. Kobold e. Tündér
REJTVÉNY – Anagramma Az anagramma a szójátékok egy fajtája, amelyben értelmes szavak vagy kifejezések betűinek sorrendjét úgy változtatják meg, hogy az eredmény szintén értelmes szó vagy kifejezés legyen. Az alábbi feladványok közül melyiknek nincs köze A fából faragott királyfi című előadásához? ABBÉ LAZSÁL ABBÓL KRÉTA MÁRA CSINOS JUT ÓPERZSA KICSIK TAFT BOA LÓG RÁ
A Kvíz és a Rejtvény megoldásait 2016. február 10-éig várjuk a csip@mupa.hu e-mail címre. A mindkét feladványra helyes megfejtést beküldők között két jegyet sorsolunk ki a 2016. március 20-án 11 órakor kezdődő Fények a vízen – Debussy: A tenger című Matinékoncertre.
BALETTMESÉK – BARTÓK: A FÁBÓL FARAGOTT KIRÁLYFI
13
MATINÉKONCERTEK-Műhelytitkok
Mindig vasárnap / 11.00 2016. március 20.
Fények a vízen
Debussy: A tenger 2016. április 10.
Zenekari ábécé
Britten: Fiatalok zenei kalauza 2016. május 15.
Mi van ma?
Pünkösdölő
AJÁNLÓ
előzetes,
HANG-SZER-SZÁM
Utazás Symphoniába
Mindig szombaton / 11.00 2016. február 20. 2016. március 19. 2016. április 2.
Fafúvósok Rézfúvósok A zenekar
ISKOLÁSKONCERTEK
Mindig hétfőn / 11.00
2016. január 25. 2016. március 21. 2016. április 25.
2016. május 2.
Sixtones – A cappella Gergelyjárás „A semmi ágán…” – Bartók és József Attila Szentivánéji balett – Purcell: A tündérkirálynő
HETEDHÉT TÁNCHÁZ
Zenés, táncos, énekes foglalkozás mesével - gyerekeknek Mindig vasárnap / 11.00 2016. február 14. 2016. március 13. 2016. április 10. 2016. május 8.
Szlavóniai táncok és a tambura Kalocsai táncok és a citera Bodrogközi táncok és a cimbalom Rábaközi táncok és a duda
Stratégiai Partnereink:
Kiadta a Müpa Budapest Nonprofit Kft. Stratégiai Médiapartnereink:
A Müpa támogatója az Emberi Erőforrások Minisztériuma. Emberi Erőforrások Minisztériuma
Felelős kiadó: Káel Csaba vezérigazgató Szerkesztette: Várnai Péter A Müpa fotóit Csibi Szilvia, Pető Zsuzsa, Pályi Zsófia, Posztós János és Kotschy Gábor készítette. A szerkesztés lezárult: 2016. január 19. A programok rendezői a szereplő-, műsor- és árváltoztatás jogát fenntartják!
ISO: 9001:2000