Müpa Műsorfüzet - Nagy kínai újévi hangverseny (2016. február 4.) by Müpa Budapest

Nagy kínai újévi hangverseny 2016. február 4. Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

mupa.hu

Élmények első kézből!

Olvassa műsorfüzeteinket digitálisan, akár már egy héttel az előadás előtt, otthonról, kényelmesen.

mupa.hu/multimedia/musorfuzet

4 February 2016 Béla Bartók National Concert Hall

2016. február 4. Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Grand Chinese Nagy kínai New Year’s Concert újévi hangverseny Featuring: The Chinese Traditional Orchestra of the China National Opera and Dance Drama Theatre, Lin Gan – gao-hu, Song Yang – lusheng, Shi Nannan – piri, Lei Dianyun – kucheng, Shan Weiwei, Liu Xizhan – suona, Bo Miao – jinghu, Yang Wenna – jing erhu, Wang Jianan – long drum Zhu Yalin, Liu Bo, Tu Men, Sun Dongfang, Yu Fei, Quan Yin – singers Conductor: Hong Xia The English summary is on page 11. The performance is being sponsored by:

Közreműködik: A Kínai Nemzeti Opera Kínai Tradicionális Zenekara és Táncdráma-színháza, Lin Kan – kao-hu, Szung Jang – lusheng, Si Nan-nan– piri, Lej Tien-jün – ku-cseng, San Vej-vej, Liu Hszi-csan – suona, Po Miao – csing-hu, Jang-Ven-na – csing erhu, Vang Csie-nan – nagy kínai dob Csu Ja-lin, Liu Po, Tu Men, Szun Tung-fang, Jü Fej, Csüan Csin – ének Vezényel: Hung Hszia A produkció támogatója:

Mostanában különösen nincs szükségünk arra, hogy riogassanak bennünket, ám könnyen lehet, hogy az immár szokásosnak nevezhető kínai holdújévi hangverseny lesz az egyik utolsó nyugodt esténk. Abban az esetben persze, ha hinni lehet a kínai horoszkópnak. Február 8-án köszönt be ugyanis a kínaiak szerint a Majom éve, ráadásul nem is akármilyen majomé, hanem a Tűz jegyben fogant Vörös Majomé. Utoljára 1956-ban történt ilyen. Bár az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a távolkeleti asztrológiai magyarázatok szerint előre sem jót, sem rosszat nem lehet kijelenteni az előttünk álló tizenkét hónapról. Csak egyvalami biztos: sokak életében egy rendkívül mozgalmas időszak következik, amelyben mindennek lesz helye, csak az unalomnak nem. Ezt pedig már az idei hangverseny is alátámasztja.

Kína nyugati nyitása Hogy jó vagy rossz dolgok várnak-e ránk, még nem igazán látható. Az azonban már most biztos, hogy Kína még nagyobb hangsúlyt fektet arra, hogy megmutassa magát a világnak. Bolygónk legnépesebb országa a hetvenes évek vége, tehát Teng Hsziao-ping úgynevezett „Reform és nyitás” politikájának meghirdetése óta arra törekszik, hogy újra bekerüljön a világ vérkeringésébe. Az más kérdés, hogy azt megelőzően nemhogy évszázadokon, de évezredeken át mi sem volt természetesebb a kínaiak számára, mint az, hogy ezt a vérkeringést ők irányítják. Vagyis alapvetően Kínát tekintették a világ közepének. Az ország évszázadokon át elzárkózott a világtól. Nem szorult rá, hogy más népekkel elmélyülten érintkezzen. Sőt inkább az volt a jellemző, hogy más népek álltak sorban Kína kapujában: hadd ismerhessék meg találmányait, művészetét és addig nem ismert csodáit. A kínaiak tökéletesen elégedettek voltak a felszínes kapcsolattartással. A nyugati nagyhatalmak azonban a gyarmatbirodalmi építkezés hevétől égve folyamatos nyomás alatt tartották az ázsiai országot, míg végül az ópiumháborúk formájában meg nem rogyasztották, és így végre „betehették a lábukat” Kínába. Megalázó évek következtek egy büszke nép életében. Elég csak arra gondolni, hogy a legnemzetközibb nagyváros, Sanghaj parkjában sokáig ott állt a tábla: „Kínaiaknak belépni tilos”. Francia, amerikai, német és más nemzetek tartottak igényt úgynevezett koncessziós területekre, s hasítottak ki maguknak kisebb-nagyobb szeleteket az országból.

A 19. századi első sokkot mindjárt a 20. század elején a császárság bukása követte, s ez magával hozott egy addig nem tapasztalt zűrzavaros, polgárháborús időszakot, két erős csoport viszályát (amelynek következtében Tajvan mindmáig vitatott felségjogú terület). A kínaiaknak azonban még „nyugodt” belső viszálykodásra sem adódott alkalmuk: a japánok lerohanták az akkori fővárost, Nankingot, és páratlan kegyetlenséggel, válogatás nélkül mészároltak le százezreket, főleg civileket. Érthető hát, hogy a kínaiak Mao vezetésével újfent befelé fordultak. Mindezek ismeretében talán az sem meglepő, hogy a kínai vezetés számára minden gyanús, ami nem a sajátjuk. Kínának tehát összetett kihívással kellett szembenéznie: meg kellett küzdenie a külvilággal szemben táplált – nem teljesen alaptalan – bizalmatlansággal, valamint újra fel kellett fedeznie saját gyökereit, és újra fel kellett építenie saját erkölcsi és gazdasági alapjait. Érdemes így tekinteni egy-egy hangversenyre is, és érdemes ilyen füllel hallgatni a zenét is.

A Holdújév és a hangverseny Kínában a gesztusok majdhogynem mindennél fontosabbak. Míg Nyugaton a gesztusok mindennapi életünknek elenyésző részei, amelyeknek sokszor nem tulajdonítunk különösebb jelentőséget, a kínaiak számára fontos sarokpontok. Különösen figyelnek a kézfogás jelentőségére, egy-egy közös politikai nyilatkozat szavaira, vagy egy zenei utalásra. Így egy hangverseny körülményei és szereplői is más-más hangsúlyt kapnak, mint ahogyan mi megszokhattuk, másként és más miatt lehetnek fontosak.

Fontos az ünnep Ma már nem is annyira egzotikus jelenség a világ számára a Holdújév – a legnagyobb amerikai celebek és hírességek posztolják oldalaikon, mekkorát buliznak ilyenkor városuk kínai negyedében. Nem ritka az sem, hogy a legismertebb sportszergyártók, luxustoll-márkák, utazási irodák, divatcégek limitált Holdújév-szériákkal készülnek. Hát persze! Hiszen a világ harmada ünnepel ilyenkor. Kínában és ott, ahol jelentős kínai népesség él, ilyenkor megáll az élet. A legtöbbet féktelen tűzijátékozásról, petárdázásról, hatalmas felfordulásról, tömegközlekedési káoszról lehet hallani.

NAGY KÍNAI ÚJÉVI HANGVERSENY

Ez az időszak nemcsak a leghangosabb, de a legfontosabb is a kínaiak számára. Az ő „karácsonyuk”, amely csak részben szól a hangoskodásról. A lényeg a családtagok meghitt egymásra találása, együttléte. Ilyenkor a nagyvárosokból a fiatalabbak hazautaznak a szülőkhöz, nagyszülőkhöz – sokan csupán ez egyszer az évben. Szinte felfogni is nehéz, hogy egyszerre több százmillió ember kel útra. A korai császári évekből származó legenda szerint a kínai újév beköszönte egyúttal a Nian nevű mitikus fenevaddal való küzdelem kezdetét is jelentette. Ez egészen addig ismétlődött évről évre, míg egy alkalommal azt vették észre, hogy Nian megrémült egy pirosba öltöztetett gyermektől. Ettől a naptól számít Kínában a legfontosabb színnek a piros. Ezért piros a lampion, pirosak a Császári palota díszei, piros az egyszerű kínai büfé ornamentikája és az ajándékozásra szánt boríték.

A karmester Legyen szó akár kisebb, akár nagyobb rendezvényről, a kínaiak különösen érzékenyen figyelnek arra, ki képviselheti őket. Fontos a hazai, társadalmi támogatottság, adott esetben a pártbeli elismertség, no meg természetesen a teljesítmény. Gondolhatjuk hát, mennyire nem mindegy, ki vezeti a zenekart egy Svájcot, Németországot, Ausztriát és Magyarországot érintő turnén. Ki az, aki dirigálhat egy csapatot a számukra is ismert Kodály-módszer hazájában? Az, hogy Hung Hszia (Hong Xia) hölgy, már önmagában óriási gesztus. Bár a kínaiak is rengeteget tesznek a nemek egyenlőségéért, befolyásos milliárdos nők is élnek már az országban, azért Kína esetében alapvetően mégis szigorúan patriarchális társadalomról beszélünk. Olyan országról, amelyben vidéken mindmáig előfordulhat, hogy a család kiveti az újszülöttet, ha az lány. Egy olyan országról, amelyben a „hao”, vagyis a jó(ság) kifejezés két karakterből áll: a nőből és a fiúgyermekből. Vagyis az a jó, ha fiúgyermek születik a családban. Hung Hszia

Ilyen közegben verekedte fel magát egy hölgy „a nemzet első osztályú karmestere” címig. Jelenleg ő a Kínai Nemzeti Opera Kínai Tradicionális Zenekarának és Táncdrámaszínházának állandó karmestere. Színes és hosszú zenei pályafutása az észak-kelet kínai, Pekingtől nem messze fekvő, ötmilliós Senjang városából indult, az itteni konzervatóriumban végzett, majd útja (ahogy általában a kiemelkedő tehetségű zenészeké Kínában) a Központi Konzervatóriumba vezetett. Végigvezényelte az országot, még a vitatott területeken is – Makaóban, Hongkongban, Tajvan szigetén – dolgozott. A legnagyobb kínai művészeti intézményekben (többek közt az ottani Müpában) vezényelt már a legfontosabb ünnepekben. A kínai hagyományos művek egyik szakértője, a nyugati ízléshez igazított, országimázsépítő szerzemények gyakori előadója.

NAGY KÍNAI ÚJÉVI HANGVERSENY

A zenekar Kínában az utóbbi évtizedek során a zenei oktatás is rohamos fejlődésnek indult. Amit mi évszázadok alatt kísérleteztünk ki, azt ők néhány évtized alatt megtanulták és tökélyre vitték. A kulturális forradalom ugyan ugyan szinte teljes mértékben átformálta az értelmiség gondolkodását, mégsem „sikerült” teljes munkát végezni. Így a „Reform és nyitás” politikájának első évtizedeiben szinte felfoghatatlan tömegben rajzottak szét a nagyvilágba a tudásra szomjazó és know-howt importáló fiatal kínaiak. A nyugati zenei tudás megszerzése nemcsak arra jó, hogy utánozhassák a nagy klasszikus zeneszerzők alkotásait és eljátszhassák azokat, hanem arra is, hogy megérthessék, hogyan kelthetik fel érdeklődésünket, hogyan mutathatják meg számunkra is érthető módon azt, kik ők és mit tudnak.

A Kínai Nemzeti Opera Kínai Tradícionális Zenekara

Kínában számos zenekar tűzte zászlajára ezt a kulturális missziót. Ezek egyike a Müpában idén fellépő Kínai Nemzeti Opera Kínai Tradicionális Zenekara és Táncdráma-színháza. Fél évszázados tevékenysége során Kína egyik legjelentősebb zenekarává és színházává nőtte ki magát. Művészeinek magas elvárásoknak kell megfelelniük, az együttes soraiba általában valamilyen hazai vagy nemzetközi díj elnyerése a belépő. Alapvetően a kínai hagyományokból építkeznek, ám igyekeznek azokat új, modern köntösbe bújtatni. Nem ritkán vegyítik az elektronikát, napjaink modern hangszereit a hagyományos, évszázados hangszerekkel. Így érnek el egy észrevehetően a múlt örökségére épülő, mégis friss, izgalmas és mai hangzást. Szinte bartóki–kodályi igénnyel gyűjtik és porolják le a régmúlt dallamait, és adnak a műveknek újabb lendületet. Munkájuk sikerét és eredményességét jelzi, hogy hosszú évek óta számos alkalommal bízták rájuk a kínai kultúra képviseletét.

A hangszerek Bár távoli zenei gyökereink mutatnak némi hasonlóságot, hiszen a kínaiak is félhang nélküli öthangú (pentaton) skálát használtak, ám teljesen más elképzelések mentén alakult ki a később bejárt út. A legenda szerint császári parancsra született meg az első kínai hangszer, a bambuszból faragott fuvola, amellyel a madarak hangját szerették volna utánozni. Persze a kínaiak már a hangokról is, mondhatni, bájos módon gondolkodtak. Az első fuvolát megteremtő Ling Lun két, egyenként hat hangból álló skálát alkotott, amely egy női jang és egy férfi jing hangsorra oszlott – ezek harmóniája működteti a világot. A hangokat aztán a hónapokhoz és az órákhoz társította, így alakított ki kifinomult hangszimbolikát, amelynek alapja a császár, azaz a sárga harang hangja volt. A lusheng különleges szájorgona. Rövidebb és hosszabb bambuszcsövek lehántolt csokra, amely orgonára hasonlít. A legenda szerint szerencsét hoz: az öregek száz évig élnek, a fiatal férfiak pedig a legszebb asszonyt hozzák a házhoz, ha ezen a hangszeren játszanak. Felcsendül a kao-hu is, amely kéthúros vonós hangszer magas, lágy hanggal. A nyak tövét általában kígyóbőrrel vonták be, míg a húrok selyemből voltak. Ezek hangja ujjal nem módosítható, ezért nyomásukkal lehet változtatni a hangon. A kínaiak szerint az öröm kifejezésére alkalmas hangszer. Bemutatják a ku-cseng hangját is, amely húros, pengetős hangszer, amolyan citeraféle.

A 19. század óta használják szólóhangszerként, a nyolcvanas évek óta egyre szélesebb kortárs repertoárral is rendelkezik. Használják például a jazzben, de még egyes mandopop, azaz kínai nyelvű popslágerekben is felcsendül.

A művek A repertoárból ki kell emelni a Tavaszi fesztiválnyitányt, amely a Holdújév ünnep sok évezredes hagyományaiból építkezik, s a néptáncból és az ősi népcsoportok dallamaiból merít. Egy-egy ilyen hangverseny elengedhetetlen műsorszáma. A tradíciókon nyugvó operaművektől kezdve a népdalokig meglehetősen széles a Kína zenei világából válogatott kínálat, sőt tajvani dallamok is felcsendülnek. Fontos mű a Pillangószerelmesek-fantázia is, amely Kína egyik leghíresebb hegedűversenye. Maga a Pillangószerelmesek az ország egyik legismertebb színműve, amelyet Csou En-laj, a kiváló diplomata, néhai miniszterelnök a Kelet Rómeó és Júliájának nevezett. A mű népmeseként élt évezredeken át Kínában. A történet középpontjában egy szerelmespár áll. Szerelmük tragédiával végződött, ám pillangókként újjászületve szabadon egymásra találhattak. Ez a szerelmes népmese a kínai klasszikus kultúra egyik fontos része, a szerelem szimbóluma. Az első kínai színes filmet is a Pillangószerelmesek történetéből forgatták. Az est repertoárján főként a hatalmas ország természeti szépségei elevenednek meg a különböző hangszerek segítségével. Nem feltétlenül a nyugati zenei vonásokat kell keresnünk, azoknál nyughatatlanabb, természetközelibb, spontánabb, szilajabb, szerteágazóbb hangulatfestésekkel találkozhatunk. A kínai művek egészen más oldalról, más módon közelítik meg a bennünket körülvevő világot, így más vetületét is világítják meg. Mindezt mi is jól ismerjük. Csak most elmondják nekünk azt is, mi az, amit eddig nem vettünk észre. Írta: Hankó Viktor

NAGY KÍNAI ÚJÉVI HANGVERSENY

Summary According to Chinese custom, the Year of the Monkey begins on 8 February, the start of this year’s lunar new year. And this is not just any monkey, but the Red Monkey assigned to the element of Fire. It is important to note that Chinese astrology provides neither good nor bad predictions of the coming 12 months. Only one thing is certain: Many of us can expect an action-packed year in which everything has its place, except boredom. This is certainly true of tonight’s concert. The evening’s programme primarily aims to bring the natural beauty of this enormous country to life with the help of a variety of instruments. We should not necessarily look for the influence of western music, instead expecting to encounter a much more restless, natural, spontaneous, unfettered and diverse atmosphere captured in sound. Chinese art approaches the world around us from an entirely different perspective to project a completely new picture. We may be aware of this picture, but will now also be shown those aspects that were hidden from us until now. Chinese people pay particular attention to who is representing them, so we can only imagine how important it is for the right person to be leading an orchestra travelling to Switzerland, Germany, Austria and Hungary. Bearing the title of “the nation’s first-class conductor”, Hong Xia is the permanent conductor of the Traditional Chinese Orchestra and Dance Drama Theatre of the China National Opera. Her company’s cultural mission is to promote Chinese music, but also to gain a deeper knowledge of western music. His artists must meet the highest standards, and are generally required to have a domestic or international award to their names. The orchestra fundamentally builds on Chinese traditions, but attempts to reinterpret these in new and modern ways. It is not rare for the company to combine electronic techniques and modern instruments with traditional instruments that have been around for centuries, allowing the orchestra to achieve a fresh, exciting and current sound that is nonetheless undeniably founded on the legacy of the past. It is with the dedication of Bartók and Kodály that the orchestra collects and dusts off ancient melodies and breathes new life into existing works. As an indication of the success of their efforts, the orchestra has been entrusted with representing Chinese culture on countless occasions over the years.

GRAND CHINESE NEW YEAR’S CONCERT

Lovász Irén – Groove & Voice Trio

Énektájkép 2016. február 5. Lovász Irén Fotó © Módos Gábor

JAZZLEGENDÁK

Oláh Kálmán szerzői estje Vendég: Joshua Redman

2016. február 12.

Oláh Kálmán

RÉGIZENE FESZTIVÁL

Le Poème Harmonique, Capella Cracoviensis Choir

Vezényel: Vincent Dumestre

2016. március 2. Le Poème Harmonique © Guy Vivien

RÉGIZENE FESZTIVÁL

Capella Savaria

J. S. Bach: Brandenburgi versenyek

RÉGIZENE FESZTIVÁL

Sebestyén Márta: Csalogány – Rossignol

2016. március 6.

Fassang László és vendégei

Rohmann Ditta, Vincent Lê Quang, Philipp György

előzetes,

AJÁNLÓ

Vigye haza az élményt! Megújult ajándéktárgyaink a Vince Könyvesboltban! mupa.hu

Müpa Rádió Élmény minden pillanatban. Hallgassa a Müpa Easy és Müpa Symphony csatornákat a mupa.hu-n vagy okostelefonon!

mupa.hu

Stratégiai Partnereink:

Stratégiai Médiapartnereink:

A Müpa támogatója az Emberi Erőforrások Minisztériuma. Emberi Erőforrások Minisztériuma

Kiadta a Müpa Budapest Nonprofit Kft. Felelős kiadó: Káel Csaba vezérigazgató Szerkesztette: Várnai Péter A szerkesztés lezárult: 2016. január 29. A programok rendezői a szereplő-, műsor- és árváltoztatás jogát fenntartják!

ISO: 9001:2000