FELFEDEZÉSEK
Szegedi Szimfonikus Zenekar 2017. február 12. Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem
mupa.hu
2
12 February 2017 Béla Bartók National Concert Hall
DISCOVERIES Szeged Symphony Orchestra Conductor: Sándor Gyüdi
Featuring: Erika Miklósa – soprano Marcell Szabó – piano Opera from Szeged – Erika Miklósa and guests: Klaudia Pánczél, Gábor Bónus, Attila Major:
Mozart: The Marriage of Figaro – Overture • Count Almaviva’s aria (Hai già vinta la causa… Vedrò mentr’io sospiro) Mozart: Don Giovanni – Duet of Don Giovanni and Zerlina (Là ci darem la mano…) Mozart: The Magic Flute – Tamino’s aria (Dies Bildnis ist bezaubernd schön...) Gounod: Romeo and Juliet – Juliet’s aria (Je veux vivre...) Bizet: Carmen – Carmen’s aria (Les tringles des sistres tintaient...) Offenbach: The Tales of Hoffmann – Barcarolle (Belle nuit ô nuit d’amour...) Verdi: La Traviata – Violetta’s aria (È Strano… Sempre libera…) • Brindisi (Libiamo i lieti calici...)
Rachmaninoff: Piano Concerto No. 2 in C minor, op. 18
The English summary is on page 11.
3
2017. február 12. Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem
FELFEDEZÉSEK Szegedi Szimfonikus Zenekar Vezényel: Gyüdi Sándor
Közreműködik: Miklósa Erika – szoprán Szabó Marcell – zongora Opera Szegedről – Miklósa Erika és vendégei: Pánczél Klaudia, Bónus Gábor, Major Attila:
Mozart: Figaro házassága – Nyitány (Ouverture) • Almaviva áriája (Hai già vinta la causa… Vedrò mentr’io sospiro) Mozart: Don Giovanni – Zerlina és Don Giovanni kettőse (Là ci darem la mano...) Mozart: A varázsfuvola – Tamino áriája (Dies Bildnis ist bezaubernd schön...) Gounod: Rómeó és Júlia – Júlia keringője (Je veux vivre...) Bizet: Carmen – Cigánydal (Les tringles des sistres tintaient...) Offenbach: Hoffmann meséi – Barcarola (Belle nuit ô nuit d’amour...) Verdi: Traviata – Violetta áriája (E’ strano… Sempre libera...) • Brindisi (Libiamo i lieti calici...)
Rachmaninoff: Piano Concerto No. 2 in C minor, op. 18
4
Az ország második operaháza – a második világháború után hosszú évtizedekig így aposztrofálták „a nagy árvíz” után négy évvel, 1883-ban felépült, gyönyörű színházpalotát Szegeden. A város zenei – és ezen belül operai – élete már Fricsay Ferenc 1934 és 1944 közötti opera- és zeneigazgatói tevékenysége alatt rendkívül magas színvonalú előadásokat kínált a közönségnek. A bujkálni kényszerült Fricsay a háború után Budapesten folytatta pályáját, majd a Salzburgi Ünnepi Játékokon vezényelt operabemutatót, és többek között a berlini Deutsche Oper vezető karmestereként lett világhírű. (Az egykori szegedi lakóháza helyén álló épületen ma tábla őrzi emlékezetét.) A világháború után újabb nagy formátumú muzsikus, Vaszy Viktor szervezte meg a szegedi operaéletet, és emelte európai viszonylatban is kimagasló színvonalra. Két opera-, illetve zeneigazgató korszakában (1945–1949, 1957–1975) több mint hatvan operabemutatót tartott, a műsorokon a népszerű repertoár, Verdi, Puccini, Erkel művei mellett az operaritkaságok is megjelentek, valamint megújította a Szegedi Szabadtéri Játékokat is. Olyan énekesekre támaszkodhatott, mint Simándy József, Szabó Miklós, Moldován Stefánia és Gregor József. Az általa megteremtett hagyományt az elmúlt évtizedekben kitűnő karmesterek, Molnár László, Pál Tamás, Oberfrank Géza, Gyüdi Sándor ápolták a legjobb rendezők, többek között Békés András, Szinetár Miklós, Kertész Gyula, Versényi Ida, Horváth Zoltán, Angyal Mária, Kerényi Miklós Gábor, Galgóczy Judit és Kovalik Balázs oldalán.
Miklósa Erika Fotó © Juhász Attila, Operaház
A hetven kilométerre fekvő Kiskunhalasról ebbe a közegbe érkezett az 1980-as évek végén Miklósa Erika, aki nem sokkal azelőtt, súlyos sportsérülése után mondott le az atlétikáról (hétpróbázott, junior bajnok magasugró volt), és tizenhat évesen már énekesi pályára készült Madai Lilla irányításával. Szegeden, a kitűnő énektanár Berdál Valéria növendékeként mindössze két év alatt fejezte be a négyéves képzést. Mint a Müpa Magazinban megjelent interjúban nyilatkozta, számára Szeged majdnem olyan, mintha a szülővárosa lenne, és élete fontos állomásaként tekint az ott töltött esztendőkre. Sokat jelentett neki az is, hogy Berdál Valéria növendékei közül számos, később nemzetközi hírnévre szert tett magyar szoprán került ki, többek között Komlósi Ildikó és Tokody Ilona is. Miklósa Erika szegedi évei alatt ment el a budapesti operaház nyilvános meghallgatására, amelyen az Éj királynőjének egyik áriáját adta elő Mozart Varázsfuvolájából – felvették. A dalszínház történetének legfiatalabb
magánénekeseként kezdhette meg pályáját az Andrássy úti palotában, ahol huszonhat éve, 1991. január 21-én debütált Papagena szerepében. Nyolc évig volt a társulat tagja, ezalatt a világhírű alt, Hamari Júlia meghívására fellépett Brüsszelben, majd Philadelphiában, illetve a milánói Scala ösztöndíjasaként folytatta tanulmányait. Korábban már német dalszínházakban, Mannheimban, Stuttgartban, Kölnben is szerepelt, és szinte minden évben más európai városban debütált: hívta Bécs, Salzburg, Zürich, Firenze, Berlin, Genova, Bologna. 2004-ben újabb áttörés következett: a New York-i Metropolitan szerződtette három évre, az Éj királynőjének szerepére. Ez lett névjegye is, a sötét erők fenséges uralkodó asszonyát világszerte több százszor alakította a legnevesebb operaházakban, így a bécsi Staatsoperben, a londoni Covent Gardenben, továbbá Párizsban, San Franciscóban, Washingtonban, Los Angelesben, Madridban. A Claudio Abbado vezényelte CD-felvételen, valamint a James Levine által vezényelt DVD-n is ő látható-hallható. A 2012-ben Kossuth-díjjal és Prima Primissima-díjjal elismert szoprán repertoárján az operairodalom számos más cím- és női főszerepe megtalálható, például Lakmé (Delibes), Lammermoori Lucia (Donizetti), Norina (Donizetti: Don Pasquale), Konstanze (Mozart: Szöktetés a szerájból), Elvira (Rossini: Olasz nő Algírban), Adèle de Formoutiers (Rossini: Ory grófja), Adele (Johann Strauss: A denevér), Fiakermilli (Richard Strauss: Arabella), Gilda (Verdi: Rigoletto) és Oscar (Verdi: Az álarcosbál). Csodálatosnak tartja Verdi műveit, különösen a Rigolettót és a Traviatát, de szerepálma Alban Berg Lulu című operájának címszerepe. Mint elmondta, az operaelőadásoknak, valamint a dal- és áriaesteknek egyaránt megvan a maguk szépsége, utóbbiak hozzá mégis közelebb állnak. „A művekhez a személyiség felől közelítek – vallotta. – Az operában bele kell bújni a szerepbe. Ez nem csupán azt jelenti, hogy az énekeseknek ma már színészi képességeket is birtokolniuk kell, hanem jelen esetben inkább azt, hogy a művész egy teljes opera előadásakor bizonyos értelemben elbújhat a szerep mögé. Azok az összeállítások viszont, amelyekben fellépek, azt mutatják meg, én milyen vagyok. Ebben a helyzetben lubickolok, elememben vagyok.” Ilyen lesz ez az este is a Szegedi Szimfonikusokkal. Az utóbbi időben egyre fontosabbá vált számára a fiatal művészek felkarolása, támogatása, segítése, e minőségben vett részt 2014-ben és 2016-ban a Virtuózok tehetségkutató zsűrijében és alapította meg 2014 decemberében Peller Mariann-nal és Batta Andrással a Kis Virtuózok Alapítványt. Ugyanezen indíttatásból hívott meg vendégnek erre az estre három szegedi illetőségű, pályakezdő művészt, Pánczél Klaudia mezzoszopránt, Bónus Gábor tenort és Major Attila baritont.
FELFEDEZÉSEK
5
6
Az est első részének műsora sokszínű, árnyalt portrét alkot Miklósa Erikáról. A Mozart-operák „top 10”-éből válogatott darabokat a romantikus operairodalom különböző stílusú áriái, Gounod, Bizet, Offenbach és Verdi darabjainak népszerű részletei követik. Az ös�szeállítás alkalmat ad arra, hogy Miklósa Erika bemutassa hangjának lírai, koloratúr és drámai adottságait. A három fiatal vendég nemcsak szólóban, hanem meghívójuk partnereként is színpadra lép. Az ifjú mezzoszoprán, tenor és bariton társaságában a főszereplő zenei arculata is kiteljesedik egy kiváló dramaturgiával felépített programban. Szintén fiatal és versenyeredményei kapcsán, de már koncertező művészként is kötődik Szegedhez Szabó Marcell. Két évben indult a Szegedi Bartók Béla Zongoraversenyen, másodszor 2014-ben – akkor meg is nyerte. Mindkét alkalommal a Szegedi Szimfonikusok kísérték Liszt Ferenc ördögi nehézségű Esz-dúr zongoraversenyében. A következő esztendőben bérleti koncerten adta elő a zenekarral Rachmaninov c-moll zongoraversenyét, amely mű – és a szerző másik két zongoraversenye – már az előtt élete részévé vált, hogy megkezdte volna zongoratanulmányait: családi utazásokon ugyanis rendszeresen ezeket hallgatták Rubinsteinnel és Ashkenazyval. „Tizenhét éves koromra elértem arra a szintre, hogy megtartsam első önálló Rachmaninov-estemet. Attól fogva folyamatosan repertoáSzabó Marcell rom jelentős részét képezi az ő zenéje – mondja az idén harmincéves művész. Fotó © Csibi Szilvia , Müpa – Gyermekkori álmom volt, hogy eljátsszam a c-moll zongoraversenyt, már a szegedi koncert is nagy élmény volt, de az, hogy első Müpa-beli koncertemen éppen ezzel léphetek fel, mindenképp életem maradandó élményei közé fog tartozni. Általában közel érzem magamhoz az orosz zenét – Szkrjabin és Prokofjev is közel áll hozzám –, mert ugyanúgy megvan benne az az alapvetően melankolikus hangulat, amely a magyar lelkületet is jellemzi. Zenekarral játszani számomra a legnagyobb kihívás: itt a legnagyobb a felelősségem, de az is lehet, hogy csak azért gondolom így, mert még nem vagyok igazán tapasztalt zongoraversenyek előadása terén. Azt élvezem a legjobban, ami miatt sok zongoristából karmester lesz: komplexebb a hangzás, a hangszínek ezernyi változatban szólalhatnak meg, és mindennek részese lehetek!”
Szergej Rachmaninov (1873–1943) első nagyszabású szimfonikus művével, az I. szimfóniával éppen százhúsz esztendeje, 1897-ben lépett a nagyközönség elé. Azonban nem egészen úgy történtek a dolgok, ahogyan azt a huszonnégy éves fiatalember elképzelte, egyesek szerint az esten állítólag spicces állapotban vezénylő Alekszandr Glazunov, mások szerint a zenekar nem eléggé alapos felkészülése miatt. A zeneszerzőnek siker és ünneplés helyett élete egyik legnagyobb kudarcát kellett elszenvednie: az orosz nemzeti zene köztiszteletben álló tagja, az Ötök csoportjához tartozó Cezar Kjui ugyanis vitriolos tollával úgy fogalmazott, hogy a mű hatása az egyiptomi tíz csapáséhoz hasonló, és bizonyára csodálnák – a pokol zeneakadémistái. Az új ötletekkel jelentkező, titáni alkotóerejű fiatalembert nem is a régi iskolát képviselő „nagy öreg” lesújtó kritikája és a nyilvános megaláztatás, hanem inkább az önmagával szembeni elégedetlenség juttatta depresszióba és komoly alkotói válságba. Ezt követően három éven át szinte egyetlen hangot sem írt. Az sem segítette önbizalma megerősödésében, hogy 1900-ban, amikor a Háború és béke szintén nagy tekintélyű és általa csodált szerzője, Lev Tolsztoj vendégül látta dácsájában és meghallgatta egy kompozícióját, valamint előadásában egy dalt a fiatal Saljapinnal, félrevonta, és ezt kérdezte tőle: szüksége van egyáltalán ilyen zenére bárkinek is? Ekkoriban azonban az ifjú zongorista-zeneszerző mögött már szakmai és emberi sikerek is álltak. A művészetpártoló vállalkozó, Száva Mamontov felkérte az általa alapított Moszkvai Orosz Magánopera segédkarmesterének. Így például Camille Saint-Saëns Sámson és Delila című operáját vezényelhette Rachmaninov, aki ebben az időben jegyezte el gyerekkori barátját és zongoraművész unokatestvérét, későbbi feleségét, Szergej Rachmaninov
FELFEDEZÉSEK
7
8
Natalja Szatinát. (Igaz, a lány szülei és az ortodox egyház ellenezte házasságukat.) Zeneszerzőként azonban továbbra is annyira önkritikus volt, hogy szinte lehetetlennek tűnt számára a komponálás. Családja és barátai úgy döntöttek, hogy szakemberhez kell fordulnia, és ezt Rachmaninov ellenállás nélkül el is fogadta. Naponta járt Nyikolaj Dahlhoz, a modern ideggyógyászat megalapítója és a hipnoterápia egyik korabeli szaktekintélye, Jean-Martin Charcot tanítványához. Három hónap eltelte után kezdett hozzá II. zongoraversenyéhez. A kezelőorvosának ajánlott – és alighanem nagy részben neki is köszönhető – remekmű az 1901-es ősbemutatón óriási sikert aratott. Rachmaninov unokatestvére, a szentpétervári zenei életet később világsztárok meghívásával is felvirágoztató Liszt- és Csajkovszkij-tanítvány, Alekszandr Ziloti vezényelt, a szerző zongorázott. Áradóan oroszos dallamaival, éneklő zongoraszólamával, a hallgatót szinte körbeölelő dús hangzásával, a bámulatos leleményességgel és változatossággal, őszinte ihletettséggel és könnyedséggel, természetességgel megírt mű szoros rokonságot mutat a nagy előd és fiatalkori példakép, Csajkovszkij b-moll zongoraversenyével. Ma ez az egyik leggyakrabban előadott versenymű, rögtön a bemutató után slágerré vált, és nem csak koncerttermekben. A 20. század első évtizedeiben, Greta Garbo főszereplésével készült, Oscar-díjas klasszikusban, a Grand Hotelben, de számos más filmben is hallható, sőt a 2000-es években az anime japán rajz-filmekbe is utat talált, ahogyan műkorcsolyaprodukció és olimpiai ezüstérmes ritmikus sportgimnasztika-gyakorlat is készült rá. Első tételének egyik dallamán alapul a Full Moon and Empty Arms című sláger, amelyet 1945-ben Frank Sinatra, hatvan évvel később pedig Bob Dylan dolgozott fel. Írta: Várkonyi Tamás
Szabó Marcell 1987-ben született Budapesten, és nyolcévesen kezdett zongorázni a budafoki Nádasdy Kálmán Művészeti Iskolában, Batke Márta növendékeként. Tizenkét évesen felvették a Zeneakadémia Előkésztő Tagozatára, Eckhardt Gábor osztályába. Zongoraművész-diplomáját Nádor György és Kemenes András tanítványaként 2012-ben szerezte meg. A Királyi Zeneakadémia vendéghallgatójaként Brüsszelben töltötte a 2010/2011-es tanévet, jelenleg a budapesti Zeneakadémia doktorandusz hallgatója. Részt vett többek közt Dmitrij Baskirov, Kocsis Zoltán, Rohmann Imre mesterkurzusain. Magyarországon kívül játszott már Bécs, Pozsony, Párizs, Madrid, Nagoja, Hamburg, Brüsszel és Luxemburg koncerttermeiben. Versenyeredményei közül kiemelkedik a 2004-es zágrábi Nemzetközi Zlatko Grgoŝević Zongoraverseny második és a XIV. Földes Andor Zongoraverseny első helyezése, a 2008-as Nagojai Zongoraverseny különdíja, valamint a 2014-ben megrendezett Szegedi Nemzetközi Bartók Béla Zongoraversenyen elért győzelme. Szintén 2014-ben Madridból és Párizsból is díjakkal tért vissza: a XXXIII. Nemzetközi Delia Steinberg Zongoraversenyen harmadik, a XVI. Nemzetközi Île de France Zongoraversenyen első helyezett lett. 2015-ben a Kocsis Zoltán elnökségével megalakult bizottság őt választotta a Zeneakadémia Karrieriroda egyik művészének, és még abban az évben második helyezett lett a XX. Nemzetközi Carl Filtsch Zongoraversenyen, valamint Junior Prima-díjjal is kitüntették. 2016-ban Fischer Annie-ösztöndíjban részesült. Gyüdi Sándor a szegedi egyetem matematika-fizika szakán végzett, és csak egyetemi évei alatt döntött a zenei pálya és a vezénylés mellett. A budapesti Zeneakadémián 1988-ban fejezte be tanulmányait, ekkor lett a Szegedi Nemzeti Színház karigazgató-karmestere, valamint átvette a városi oratóriumkórus, a Vaszy Viktor Kórus vezetését. Az elmúlt három évtizedben végzett operadirigensi tevékenysége alatt a repertoár szinte valamennyi klasszikusát vezényelte, 1992-ben a torinói Teatro Regióban is vendégeskedett. Olyan neves énekesekkel dolgozott együtt, mint Gregor József, Tokody Ilona és Rost Andrea; 2003-ban Montserrat Caballé gálaestjének karmestere volt, 2009-ben pedig José Cura Toscaelőadásait vezényelte. Színházi munkája mellett zenekari koncerteken dirigál: repertoárja a barokktól a kortárs zenéig minden stíluskorszakot felölel. Gyüdi Sándor Számos kiváló hangszeres szólistával lépett fel, többek közt
FELFEDEZÉSEK
9
10
Ránki Dezsővel, Jandó Jenővel, Bogányi Gergellyel, Perényi Miklóssal, Onczay Csabával, Szecsődi Ferenccel, Kelemen Barnabással és Baráti Kristóffal. Együtteseivel rendszeresen vendégszerepel Nyugat-Európában, 2003-ban a spanyol királyi család húsvéti koncertjét dirigálta a Palma de Mallorca-i katedrálisban. A kortárs zene ösztönzőjeként Lendvay Kamilló, Madarász Iván, Dubrovay László, Tóth Péter műveit mutatta be. 1999 óta a Szegedi Szimfonikus Zenekar vezető karmestere és művészeti vezetője, 2008 óta a Szegedi Nemzeti Színház főigazgatója. A Szegedi Szimfonikus Zenekar nevet 1969-ben vette fel az együttes, amikor Vaszy Viktor vezetésével önálló intézménnyé vált. A város és a régió koncertéletének bázisa, emellett a szegedi operajátszás állandó szereplője az ország második legnagyobb operatársulatánál, a Szegedi Nemzeti Színházban. Vaszy halála után 1975-től Pál Tamás, 1983-tól Oberfrank Géza, 1989-től rövid ideig ismét Pál Tamás, majd 1991-től 1999-ig Acél Ervin állt a zenekar élén; 1999-ben kapott igazgató-karnagyi kinevezést a zenekar jelenlegi szakmai vezetője, Gyüdi Sándor. A vezető karmestereken kívül olyan neves muzsikusok vezényelték a zenekart, mint Lamberto Gardelli, Carlo Zecchi, Ferencsik János, Kórodi András, Erdélyi Miklós, Lukács Ervin, Fürst János, Medveczky Ádám, Kocsis Zoltán és Kovács János.
Szegedi Szimfonikus Zenekar
Summary The operatic history of the southern Hungarian city situated on the banks of the River Tisza is uniquely rich. Prior to World War II, Szeged’s opera scene was managed by Ferenc Fricsay, who would later go on to find worldwide fame as chief conductor of the Deutsche Oper Berlin. And for the three decades after the war, Szeged opera thrived under the watchful eye of Viktor Vaszy, who had studied under Kodály, Bartók and Dohnányi. Both conductors elevated the city’s operatic life to an extremely high level, even by European standards. Also playing an important role in this success story have been outstanding singers and directors. This was the Szeged tradition that greeted incoming young voice student Erika Miklósa, today a world-famous soprano who has performed the role of the Queen of the Night in Mozart’s Die Zauberflöte more than 300 times, including at the Wiener Staatsoper, London’s Covent Garden, Metropolitan Opera in New York and in Paris, San Francisco, Washington, Los Angeles and Madrid under the batons of conductors such as Claudio Abbado and James Levine. At this concert, she’ll be taking the stage in the aria and song recital format she is so fond of. Explaining the reason for this affinity in an interview, she said that while an opera performance requires the singer to project the character and “hide” behind the role, on an occasion like this, she can simply be herself and revel in the situation. As someone who places great emphasis on embracing young talents and helping with their professional development, she has served as a member of the jury on the first two seasons of the Virtuosos television talent search programme broadcast in 2014 and 2016. It is this same motivation that inspired her to invite three artists, all residents of Szeged poised at the starts of their careers, to join her in concert: mezzo-soprano Klaudia Pánczél, tenor Gábor Bónus and baritone Attila Major. The second part of the evening will feature Marcell Szabó, one of the greatest talents of the younger generation of pianists, who has already achieved outstanding results at numerous international competitions. The 30-year-old will be playing Rachmaninoff’s masterpiece: endlessly fascinating in its beauty and brimming with Russian melodies, it bewitches the listener in the embrace of its sound. Conducting the Szeged Symphony Orchestra, which regularly performs as a concert ensemble as well as at opera performances in Szeged, will be Sándor Gyüdi. Chief conductor and music director of the ensemble since 1999, Gyüdi has also served as the general director of the National Theatre of Szeged since 2008.
SUMMARY
11
RÉGIZENE FESZTIVÁL
Simone Kermes: Vihar
Közreműködik: Cappella Gabetta Művészeti vezető: Andrés Gabetta
2017. március 1.
Fotó © Sandra Ludewig
phil Blech Wien
Zenei vezető: Anton Mittermayr
2017. március 12.
ORGONA-PÁRBAJ
Martin Sturm (Németország) és Karol Mossakowski (Lengyelország)
2017. március 22. Karol Mossakowski Fotó © K. Merritt
BUDAPESTI TAVASZI FESZTIVÁL
Daniele Gatti és a Mahler Chamber Orchestra
2017. április 17.
Daniele Gatti
FELFEDEZÉSEK
MÁV Szimfonikus Zenekar
Közreműködik: Pusker Júlia, Pusker Ágnes – hegedű, Demeniv Mihály – harmonika Vezényel: Bolyky Zoltán
2017. április 30. Demeniv Mihály Fotó © Birtalan Zsolt
Bellini: A puritánok
Közreműködik: a Kolozsvári Opera Énekkara, Pannon Filharmonikusok Vezényel: Riccardo Frizza
2017. május 18., 21. Jessica Pratt
előzetes,
AJÁNLÓ
Művészet és építészet képekben Keresse a Librinél, vagy a Vince Könyvesboltban a Müpában.
mupa.hu
Stratégiai partnereink:
Kiadta a Müpa Budapest Nonprofit Kft. Stratégiai médiapartnereink:
A Müpa támogatója az Emberi Erőforrások Minisztériuma. Emberi Erőforrások Minisztériuma
Felelős kiadó: Káel Csaba vezérigazgató Szerkesztette: Várnai Péter A címlapon: Szabó Marcell Címlapfotó: Csibi Szilvia, Müpa A szerkesztés lezárult: 2017. február 7. A programok rendezői a szereplő-, műsor- és árváltoztatás jogát fenntartják!
ISO: 9001:2000