Müpa Műsorfüzet - Nagy kínai újévi hangverseny (2018. február 5.) by Müpa Budapest

Nagy kínai újévi hangverseny 2018. február 5. Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

mupa.hu

5 February 2018 Béla Bartók National Concert Hall

Grand Chinese New Year Concert Featuring: China National Orchestra, Fu Qiang, Zhang Yong, Ding Xiaokui, Shen Jihui – dizi, Wu Xuewei, Zhu Rui, Shao Hongyu, Xu Sen, Bao Longfei, Mi Wenpeng – sheng, Miao Qing – guzheng, Jin Yue, Shao Hong, Zhao Xin, Lu Shanshan, Lang Lang, Song Lei, Zhao Yunyi, Zhang Handong, Li Yuanyuan, Shang Zujian, – erhu, Ding Xiaokui – xiao, Li Baolin, Zhang Jiali – guanzi, Wu Lin – konghou, Zhao Cong, Yu Yuanchun, Meng Xiao – pipa, Liu Xin, Ge Xiaotian, Li Wenbo, Liu Kai, Zhu Jianping, Yu Xin – percussions, Feng Mantian, Wei Yuru, Su Ning, Chen Guiping, Liu Wei, Pan Yuechen – zhongruan, Niu Jiandang, Lin Fuguo, Shan Wentong, Zhu Dapeng, Wang Rongfei, Wang Ning, Yao Di, Yuan Zilin, Song Yao – suona, Liu Niannian, Lyu Li – liuqin, Chen Xiangyang, Yuan Ke – yangqin, Cheng Jiapeng, Jia Yishan – bass ruan, Tang Feng, Li Chao, Lu Jianmin, Li Li, Ye Peixin, Duan Chao, Hu Huan, Yang Chao, Geng Yicong, Wang Zhengxiang, Zhu Zixin – gaohu, Wang Xuefei, Zou Hui, Guo Jieshu, Yuan Bei, Sun Weirong, Zhang Juanqi, Zhu Mengdong – zhonghu, Tian Weiyang, Wang Yueling, Jiang Xue, Jia Weibiao, Gao Jie, Wang Yiming – cello, Zhang Hui, Liu Wei, Liu Hao, Yuan Hong, Wen Aiping – bass, Conductor: Chen Xieyang, Liu Sha Artistic Director: Xi Qiang Performance Management: Wei Jun, Wang Ciheng, Wei Guoan, Zhao Dongsheng Composer: Jiang Ying Stage Management: Ma Guoqing, Yi Daping Moderator: Geng Liang Publicity: Xiao Wenli Stage Design: Huang Yu, Bai Dongwei Sound Engineer: Ma Tianqi, Zhang Baiwen, Wu Bofu

Jiang Ying: The Silk Road – traditional orchestra piece Jiang Ying: Hometown – guzheng concerto Jiang Ying: Chu-Han War Xintianyou Rhapsody – zhongruan, suona and orchestra Jiang Ying: Pure Land – dunhuang instruments concerto Jiang Ying: Save the Lost – konghou concerto Hua Yanjun–Jian Ying: The Moon Reflected on the Spring – erhu concerto Shaanxi folk song–Jiang Ying: Jiang Ying: Imprssion Suite 1. Bird’s Happiness – wind orchestra 2. Before & After Lives – concerto for xiao and guanzi 3. Big Tune – traditional orchestra piece The performance is sponsored by:

The English summary is on page 13.

2018. február 5. Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Nagy kínai újévi hangverseny Közreműködik: Kínai Nemzeti Tradicionális Zenekar, Fu Qiang, Zhang Yong, Ding Xiaokui, Shen Jihui – dizi, Wu Xuewei, Zhu Rui, Shao Hongyu, Xu Sen, Bao Longfei, Mi Wenpeng – seng, Miao Qing – ku-cseng, Jin Yue, Shao Hong, Zhao Xin, Lu Shanshan, Lang Lang, Song Lei, Zhao Yunyi, Zhang Handong, Li Yuanyuan, Shang Zujian, – erhu, Ding Xiaokui – xiao, Li Baolin, Zhang Jiali – guanzi, Wu Lin – kunghou, Zhao Cong, Yu Yuanchun, Meng Xiao – pipa, Liu Xin, Ge Xiaotian, Li Wenbo, Liu Kai, Zhu Jianping, Yu Xin – ütőhangszerek, Feng Mantian, Wei Yuru, Su Ning, Chen Guiping, Liu Wei, Pan Yuechen – zhongruan, Niu Jiandang, Lin Fuguo, Shan Wentong, Zhu Dapeng, Wang Rongfei, Wang Ning, Yao Di, Yuan Zilin, Song Yao – szuona Liu Niannian, Lyu Li – liuqin, Chen Xiangyang, Yuan Ke – yangqin, Cheng Jiapeng, Jia Yishan – basszusruan, Tang Feng, Li Chao, Lu Jianmin, Li Li, Ye Peixin, Duan Chao, Hu Huan, Yang Chao, Geng Yicong, Wang Zhengxiang, Zhu Zixin – kaohu, Wang Xuefei, Zou Hui, Guo Jieshu, Yuan Bei, Sun Weirong, Zhang Juanqi, Zhu Mengdong – csunghu, Tian Weiyang, Wang Yueling, Jiang Xue, Jia Weibiao, Gao Jie, Wang Yiming – cselló, Zhang Hui, Liu Wei, Liu Hao, Yuan Hong, Wen Aiping – bőgő Vezényel: Chen Xieyang, Liu Sha Művészeti vezető: Xi Qiang Produkciós vezetőség: Wei Jun, Wang Ciheng, Wei Guoan, Zhao Dongsheng Zeneszerző: Jiang Ying Színpadi vezetőség: Ma Guoqing, Yi Daping Műsorvezető: Geng Liang PR: Xiao Wenli Díszlettervező: Huang Yu, Bai Dongwei Hangmérnök: Ma Tianqi, Zhang Baiwen, Wu Bofu

Jiang Ying: Selyemút – tradicionális zenekari darab Jiang Ying: Szülőváros – concerto ku-csengre és zenekarra Jiang Ying: A Chu Han csata Xintianyou rapszódia – zhongruanra, szuonára és zenekarra Jiang Ying: Tiszta föld – concerto tunhuangira Jiang Ying: Megmenteni az elveszettet – concerto konghoura Hua Yanjun–Jiang Ying: A hold tükröződése tavasszal – concerto erhura és zenekarra Senhszi népdal–Jiang Ying: Jiang Ying: Impresszió szvit I. A madár boldogsága – fúvós zenekarra II. Az élet előtt és után – concerto xiaóra és guanzira III. A nagy mű – tradicionális zenekari darab A produkció támogatója:

A Föld népességének negyede nem január elsején ünnepli az új esztendőt – Kínában és Kelet-Ázsia más országaiban az újhold első napjához kötik az évfordulót. A kínai kalendárium a hold és a nap mozgásának kombinációjára épül, ezért ez a dátum is folytonos mozgásban van, így 2018-ban a Kakas évét váltó Kutya éve február 19-én köszönt be. Ennek apropóján pedig ismét útra kel a Kelet és a Nyugat klasszikus zenei tradícióit egyesíteni kívánó, egyedülálló kínai koncert, és európai körútja keretében, a Liu Sha vezényelte Kínai Nemzeti Tradicionális Zenekar vendégszereplésével ismét Nagy kínai újévi hangversenyre kerül sor Müpában. A kínai újév jelentősége Kelet-Ázsiában a keresztény karácsonyhoz mérhető. Az ünnepre való előkészületek már december közepén elkezdődnek, heteken át sütnek-főznek, vesznek vagy készítenek egymásnak ajándékot a rokonok, barátok, ismerősök, ragasztanak papírcsipkéket az ablakokba és takarítják – mi több, sok helyen meszelik, festik – a házat. Utóbbinak higiéniai szempontokon túl spirituális jelentősége is van, ezzel az aktussal ugyanis az ártalmas szellemektől és a balszerencsétől is megtisztítják otthonaikat. Az ünnepséghez hagyományosan hozzátartozó petárdadurrogtatás ugyanezt a célt szolgálja. Az óév végét a családok együtt ünneplik, az ősök tiszteletére kiadós vacsorát tartanak, majd meggyújtják a mindenfelé kiaggatott lampionokat. És ezzel kezdetét veheti a mi szilveszterünkhöz hasonló, másnap reggelig tartó féktelen mulatozás. A kínai kalendáriumot tehát a hold és a nap mozgásának ciklikusságából számítják, és miután a hold körülbelül 29,5 nap alatt ér vissza ugyanabba a pozícióba, a naptárba – az eltolódást helyrehozandó – időnként beillesztenek egy-egy többlethetet. Így voltaképpen ugyanúgy korrigálnak, ahogyan mi, az éveket a Gergely-naptár szerint számolók, amikor négyévenként egy szökőnappal meghosszabbítjuk a februárt, így állítva helyre benne a természet ciklikusságát. A kínai luniszoláris naptárra jellemző időmérési rendszert amúgy még a babilóniaiak vezették be i. e. 2500 körül, és nemcsak Kínában, hanem számos más ázsiai országban is használják. A kínaiak voltak azonban azok, akik az évek és napok számolásában ezt a metódust először részletekre menően kidolgozták, ezért a nyugati kultúrában ez az elnevezés terjedt el. A dolog pikantériája, hogy bár a legtöbb kelet-ázsiai ország mindennapi életében már jó ideje a Gergely-naptár a mérvadó, a hagyományos kelet-ázsiai ünnepek dátumainak pontos meghatározásához változatlanul a kínai naptárt veszik alapul. A kínai újév az újhold első napjával kezdődik és tizenöt napon át tart, azaz a következő teliholdkor fejeződik be. Ahogy már szó esett róla, az ünnepre való felkészülés már december közepén kezdetét veszi, s az újévet megelőző este, illetve az újév első napja – a keresztény karácsonyhoz hasonlóan – hagyományos családi ünnep. Itt is

van nagy vacsora, amely a kínaiaknál az ősök tiszteletére készül, mivel hitük szerint az elhunyt családtagok ilyenkor, igaz, láthatatlanul az élőkkel együtt ünneplik az újév kezdetét. Ez a vacsora, a wei lu – magyarul: „körülülni a háztüzet” – Kínában a családi összetartozás jelképe, „megtisztelve az elmúlt generációk hosszú láncát, amelynek legutolsó láncszeme a jelenben élő család”. Az újévet tehát tizenöt napon át ünneplik, és ebben a bő két hétben minden napnak megvan a maga neve és hagyománya, hogy mikor és miként kikre kell emlékezni, milyen isteneket kell az embereknek a házukba fogadniuk, mikor milyen imádságokat kell elmormogni, mikor milyen szellemben kell folytatni a családi és baráti összejöveteleket. Az utolsó nap pedig a Lampion Fesztivál, amely naplemente után veszi kezdetét, és amelyet sokan második újévnek is neveznek. Ilyenkor a települések főterén, miként a fesztivál neve is utal rá, lampionversenyt rendeznek, melyre bárki benevezhet, aki késztetést érez díszes lampionok készítésére. Az est fénypontját pedig a hagyományos kínai tűzijáték jelenti. A kínai újév mai méltó megünnepléséhez kapcsolódik az az 1998-ban elindított nagyszabású koncertsorozat is, amelynek legfőbb célja az európai és az ázsiai zenekultúra egymáshoz való közelítése. Az elmúlt két évtizedben az amszterdami Concertgebouw-tól a berlini Filharmónián át a budapesti Müpáig ívelő turnékon vezető kínai együttesek és muzsikusok adtak elő hagyományos kínai zenét, klasszikus hangszerekkel, azzal harmonizáló öltözetben. Az idei koncertsorozaton az újkori Kínával majdnem egyidős Kínai Nemzeti Tradicionális Zenekar mutat be régies ihletésű, de modern szellemiségű darabokat. A száztíz tagú, népdalkórussal kiegészített, hagyományos kínai hangszereken játszó formációt 1960-ban azért hívta életre az ország kulturális vezetése (és finanszírozza mindmáig a fenntartását), hogy Kína rendkívül sokszínű zenei örökségét világszerte népszerűsítse. A mostani koncertsorozatban műsorra kerülő tradicionális darabok döntő többségét a híres kínai operaénekes és zenetanár Jiang Ying (1919–2012) szerezte, aki a negyvenes években Berlinben és Luzernben tanult, majd a második világháború után visszatért hazájába. 1947-ben hozzáment a neves kínai rakétatudóshoz, Qian Xuesenhez, akivel a kínai polgárháborút követően az Egyesült Államokba emigrált. Amikor azonban férjét 1955-ben az amerikai hatóságok kitoloncolták az országból, követte őt az akkorra már maoista

NAGY KÍNAI ÚJÉVI HANGVERSENY

Kínába, ahol – miközben Qian Xuesen a kínai rakétaprogram egyik meghatározó alakjává vált – Jiang Ying a Nyugati Vokális Zene pekingi központjában lett professzor. A Kínai Nemzeti Tradicionális Zenekart vezénylő Liu Sha – aki az orosz-kínai művészek szervezetének is alelnöke – a világhírű szentpétervári Rimszkij-Korszakov Konzervatóriumban végzett, ahol többek között olyan neves tanárai voltak, mint a japán Seiji Ozawa, az orosz Msztyiszlav Rosztropovics, a finn Jorma Panula, az angol Colin Metters és a svájci Gustav Meier. A kínai és nyugati zenében egyaránt otthonosan mozgó karmester különösen az orosz és kelet-európai zenékben járatos, s az elmúlt években előszeretettel tűzött műsorra 20. századi európai műveket, illetve kortárs kínai darabokat, emellett fiatal szerzők új munkáit is rendszeresen bemutatja. Az idén harmincnyolc esztendős, a kelet-kínai Shantung tartományból származó Liu Sha az elmúlt tizenöt évben számos együttest vezényelt, s közel ugyanennyi ideje dolgozik együtt a Kínai Nemzeti Tradicionális Zenekarral is. A kínai asztrológia szerint a magunk mögött hagyott Kakas éve az újításoknak, a nagy kezdeteknek és a gyors megvalósításoknak kedvezett. A 2018. február 19-én beköszönő Kutya éve a jóslatok szerint a baráti kapcsolatok ápolásának, a nyugodt politikának az ideje lesz. Írta: Jávorszky Béla Szilárd

Konghou Fotó © Wu Lin

Jiang Ying, a Kínai Nemzeti Tradicionális Zenekar rezidens zeneszerzője eddigi teljes munkásságát a tradicionális kínai zene kutatásának és megújításának szentelte. 2010-ben szerzett mesterdiplomát a Sanghaji Zeneművészeti Főiskolán, majd a Sanghaji Kínai Zenekar rezidens zeneszerzője lett. Ugyanezt a posztot tölti be 2013 óta Kínai Nemzeti Tradicionális Zenekarnál. Legjellegzetesebb művei közé tartozik a koncerten is elhangzó Selyemút és Impresszió-szvit, valamint a Kínai zene, A kínai zene újrafelfedezése és a Hszüan-cang zarándokútja. Művei Kína határain túl is ismertek és elismertek, a világ számos táján előadták már őket. Alkotásaival a zeneszerző számos elismerést aratott: megnyerte a kínai Kulturális Minisztérium XVIII. Nemzeti Zeneszerző Versenyét, a tajvani IX. Instrumentális Zeneszerző Verseny Golden Bell-díjátadóján „Kiválósági elismerést” vehetett át, első lett a Xiangyin Kupa Kamarazene-versenyen és a Tradicionális Zenekarok Társaságának III. Tradicionális Zenekari Zeneszerző Versenyén, s 2013-ban elnyerte a kínai Kulturális Minisztérium fiatal zeneszerzőknek adományozott díját. Selyemút, Impresszió-szvit és Kínai zene című kompozíciói Kínában és külföldön egyaránt bekerültek a tradicionális zenekarok repertoárjába. Jiang Ying 2013 óta együtt dolgozik Wang Choe rendezővel, akivel közösen állították színpadra a nagyszabású Impresszió-szvitet, a 2015 decemberében Kína-szerte nagy sikert aratott, majd a Kennedy Centerben, valamint a Carnegie Hallban is bemutatott Kínai zenét és a Kínai zene újrafelfedezését. Ez utóbbi művéért a zeneszerzőt 2016-ban Classical NEXT Innovation-díjra jelölték. 2017-ben született, Hszüan-cang zarándokútja című alkotása, amelynek komponistája, szövegírója és rendezője is egyben, a színpadi előadások új műfajaként, kínai koncertdrámaként vált híressé.

NAGY KÍNAI ÚJÉVI HANGVERSENY

A koncerten használt fontosabb hagyományos kínai hangszerek A ku-cseng (guzheng) citeraszerű pengetős hangszer. Hagyományosan 16–21 selyemhúrral szerelték fel, s fontos jellemzője, hogy a pentaton hangolású húrokat külön-külön mozgatható húrlábak osztják kétfelé. A ku-cseng kedvelt zenekari hangszer volt az udvari együttesekben, az operai zenekarokban és a népzenében; a 19. század közepétől szólóhangszerként is használják. A múlt század nyolcvanas éveitől előszeretettel alkalmazták az avantgárd zenében és a jazzben is. Az erhut, más néven nanhut Európában kínai hegedűként ismerik. Nincs fogólapja, a hangmagasságokat a bal kéz ujjainak a húrokhoz szorításával lehet módosítani, miközben a zenész jobb kézzel a vonóval a tető síkjára közel merőleges irányban játszik a húrokon. Mivel az egyik húrról a másikra történő átmenetkor a vonót 180 fokban meg kellene fordítani, ezért annak szőrét átfűzik a két húr között, így a vonó finom áthelyezésével, nyomásirányának megváltoztatásával lehet váltogatni a két húr között. A xiao, más néven dongxiao Kína egyik legrégibb fuvolaszerű hangszere. Főként bambuszból készül, és G dúrra hangolják. Szerkezete egyszerű, teste tetejét bambuszrüggyel zárják le. A régi hangszereket egy levegőt továbbító és hat hangképzésre szolgáló lyukkal látták el, a modernebb változatokon összesen kilenc lyuk található. A hangszertest alsó szakaszának hátulján három–négy, a hangok „szépítésére”, illetve a hangerő növelésére szolgáló lyuk is van. A guanzi vagy guan – szó szerinti fordításban: cső – kevésbé ismert, ám annál expresszívebb fúvós hangszer. Különlegességét a nagy hangterjedelmen túl változtatható hangszíne adja. A nyugati zenevilágban használt oboával ellentétben henger alakú hanglyukai vannak, hangzása ettől teltebbé, szinte zümmögővé válik. A kunghou (egyes területeken: kanhou) a középkorban, a Ming dinasztia idején ment ki a zenei divatból, és a 20. század végén „találták fel” újra a hangszerkészítők. Modern változata leginkább a mi hárfánkhoz hasonlít, azzal a különbséggel, hogy ezen a húrok két sorban találhatók, páronként azonos hangmagasságra hangolva. Ez teszi alkalmassá arra, hogy a zenész játék közben hajlíthassa a hangokat, illetve vibratót és felhangokat használhasson.

A pipa négyhúros pengetős hangszer, amelyet kínai lantnak is neveznek. A körte formájú testen 12–26 érintővel ellátott fogólap található. Az egyik legnépszerűbb tradicionális kínai hangszer, közel kétezer éve használják. Ázsia más országaiban számos változata megtalálható, ilyen például a japán biwa, a vietnami dan ty ba és a koreai bipa. Kisebb kínai verziója a szintén négyhúros, pengetős liuqin. A zhongruan („tenorruan”) négyhúros kínai pengetős hangszer, melynek egyenes nyakán 24 érintővel ellátott fogólap található. Általában gitárpengetővel játszanak rajta, de ujjal is lehet. A ruan hagszercsalád tenor hangmagasságú, középső méretű tagja. A szuona, más néven laba vagy haidi a Balkántól Közép-Ázsiáig használatos fúvós hangszer. Hangja éles és átható, ezért leginkább szabadtéri előadásokon használják. Fontos szerepet kapott a helyi operák és a beszélve énekléssel előadott művek kíséretében, valamint a népi együttesekben. Az észak-kínai népzenében régóta használják fesztiválokon és katonazenekarokban, a délkelet-kínai területeken pedig a rituális zenében volt jelentős szerepe.

NAGY KÍNAI ÚJÉVI HANGVERSENY

Summary One quarter of the Earth’s population does not celebrate the New Year on the first of January; in China and other East Asian countries, the New Year is marked by the first day of the new moon. The Chinese calendar is structured around the combined movements of the sun and moon, which is why the date of the New Year is always different. In 2018, the year of the Rooster will change to the year of the Dog on 19 February. It is on this occasion that we launch a unique Chinese concert which seeks to combine the classical music traditions of East and West, and in which the China National Traditional Orchestra will bring the Grand Chinese New Year Concert back to Müpa Budapest. The significance of the Chinese New Year in East Asia can be compared to that of Christmas in the Christian world. Preparations for the celebration begin in the middle of December when people begin weeks of baking and cooking, buying or making gifts for relatives, friends and acquaintances, placing intricate paper cut-outs in their windows, and cleaning – and in some places, even whitewashing or painting – their houses. Beyond hygienic purposes, this also has a spiritual significance: by cleaning the house, it is cleansed of evil spirits and bad luck. The traditional setting off of fireworks during the celebration serves the same purpose. Today, the celebration of the Chinese New Year is connected to a large-scale concert series launched in 1998 which aims to draw the musical cultures of Europe and Asia closer together. For the past two decades, leading Chinese bands and musicians have performed on tours from Amsterdam’s Concertgebouw to the Berliner Filharmonie to Müpa Budapest, playing traditional Chinese music with classical instruments and in corresponding dress. In this year’s series, the Chinese National Traditional Orchestra, which is nearly the same age as modern China, will present pieces inspired by tradition but with a modern spirit. The 110-member orchestra playing on traditional Chinese instruments accompanied by a folk choir will be conducted by 38-year-old Liu Sha, one of the leading figures of a generation of young Chinese conductors.

SUMMARY

Bécsi, bécsibb - operett!

Annette Dasch, Piotr Beczała és Thomas Hampson operettestje 2018. február 15.

Annette Dasch Fotó © Georg Schlosser

RÉGIZENE FESZTIVÁL

Musica Ricercata: Úrhatnám polgárok – La Lumière comique

Francia irodalom a barokk zenében Közreműködik: Rodica Vica – szoprán Vezényel: Gabriel Bebeșelea

2018. március 8.

Gabriel Bebeșelea Fotó © Ionut Macri

Kálmán Imre: Marica grófnő

Vezényel: Hollerung Gábor A címszerepben: Rost Andrea Közreműködik: Budapesti Akadémiai Kórustársaság, Duna Táncműhely, Budafoki Dohnányi Zenekar Rendező: Böhm György

2018. március 18. Rost Andrea

HÚSVÉTI HANGVERSENY

Telemann: Brockes-passió

Közreműködők: Baráth Emőke, Bernhard Berchtold, Uwe Stickert, Johannes Weisser, Kovács Ágnes, Balogh Eszter, Purcell Kórus, Orfeo Zenekar Vezényel: Vashegyi György

2018. március 22.

BUDAPESTI TAVASZI FESZTIVÁL

Liszt: Szent Erzsébet legendája

A Budapesti Tavaszi Fesztivál nyitókoncertje Közreműködők: Kele Brigitta – ének, Nemzeti Filharmonikus Zenekar, Nemzeti Énekkar Vezényel:Hamar Zsolt

2018. március 30.

BUDAPESTI TAVASZI FESZTIVÁL

Sir Roger Norrington és A Felvilágosodás Korának Zenekara

Közreműködik: Roger Montgomery – kürt

előzetes,

AJÁNLÓ

Stratégiai médiapartnerünk:

A Müpa támogatója az Emberi Erőforrások Minisztériuma. Emberi Erőforrások Minisztériuma

Kiadta a Müpa Budapest Nonprofit Kft. Felelős kiadó: Káel Csaba vezérigazgató Szerkesztette: Várnai Péter Címlapfotó: Zhao Cong A szerkesztés lezárult: 2018. február 1. A programok rendezői a szereplő-, műsor- és árváltoztatás jogát fenntartják!

ISO: 9001:2000