Bryn Terfel áriaestje 2019. december 18. Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem
mupa.hu
2
18 December 2019 Béla Bartók National Concert Hall
Bryn Terfel Sings Arias Featuring: Hungarian State Opera Orchestra Conductor: Gareth Jones Wagner: Overture from Die Meistersinger von Nürnberg
Mussorgsky: “Dawn on the Moskva River”: introduction to Khovanshchina
Wagner: “Was duftet doch der Flieder” from Die Meistersinger von Nürnberg
Mussorgsky: “The Death of Boris” from Boris Godunov
Wagner: “Abendlich strahlt der Sonne Auge” from Das Rheingold
Rodgers & Hammerstein: Overture and “Some Enchanted Evening” from South Pacific
Wagner: “The Ride of the Valkyries” from Die Walküre Wagner: “Die Frist ist um” from Der Fliegende Holländer Tchaikovsky: Polonaise from Eugene Onegin
Bock: “If I were a rich man” from Fiddler on the Roof Sir Bryn Terfel is an exclusive artist of Deutsche Grammophon.
Mozart: “Non più andrai” from Le nozze di Figaro Mozart: “Io ti lascio, o cara, addio” – concert aria, K. Anh. 245/621a
The English summary is on page 11.
3
2019. december 18. Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem
Bryn Terfel áriaestje Közreműködik: a Magyar Állami Operaház Zenekara Vezényel: Gareth Jones Wagner: A nürnbergi mesterdalnokok – nyitány
Muszorgszkij: Hovanscsina – előjáték (Hajnal a Moszkva folyó felett)
Wagner: A nürnbergi mesterdalnokok – Bodzamonológ („Was duftet doch der Flieder”)
Muszorgszkij: Borisz Godunov – Borisz búcsúja és halála
Wagner: A Rajna kincse – Wotan monológja („Abendlich strahlt der Sonne Auge”) Wagner: A walkür – A walkürök lovaglása
Rodgers és Hammerstein: Szerelem és háború (South Pacific) – nyitány és Emile dala („Some Enchanted Evening”) Bock: Hegedűs a háztetőn – If I were a rich man (Ha én gazdag lennék)
Wagner: A bolygó hollandi – A hollandi monológja („Die Frist ist um”) Sir Bryn Terfel a Deutsche Grammophon kizárólagos művésze. Csajkovszkij: Anyegin – Polonéz Mozart: Figaro házassága – Figaro C-dúr áriája („Non più andrai”) Mozart: „Io ti lascio, o cara, addio” – hangversenyária, K. Anh. 245/621a
4
Bryn Terfel, a walesi bárd Közel kétméteres óriás a walesi farmercsaládból származó basszbariton, aki 1990-es pályakezdése után Mozart-, Wagner- és Richard Strauss-szerepekkel hódította meg a világ legjelentősebb operaházait és koncerttermeit. Versenygyőzelmei, Grammyés egyéb díjai mellett fontosnak tartja, hogy négy gyermek apja, golfjátékos, minőségi borok gyűjtője, valamint elkötelezett Manchester United-szurkoló (és -támogató). Sir Bryn Terfel nagyon büszke származására. Egyik kedvenc fotóján éppen a walesi hercegnővel, Lady Dianával fog kezet. – Több interjúban is elmondta, hogy bár baritonként ritkán lehet egy-egy opera főhőse, a rosszfiúkat mindig nagyon megtapsolják, és tenorként ezeket a szerepeket nem énekelhetné. Közel nyolc éve is ez történt a Müpában az emlékezetes, három sörrel indított Bad Boys-koncerten. A most elhangzó program is egy megszerkesztett műsor, amelyet újra és újra előad különböző koncerthelyszíneken? – A koncepció keretként adott: Wagner, Mozart, Borisz és a végén angol nyelvű zenés színházi darabok. Az elhangzó áriák azonban változnak: a Wagner-műsorrészen belül például cserélődhetnek a darabok. Sok függ a koncert időszakában esedékes operai felkérésektől is, hiszen a Wagner-operák nagyon hosszúak, tudásuk, szinten tartásuk mindennapi gyakorlást igényel. Ha úgy érzem, hogy valamelyik darabra éppen több időt kell szánnom, abból énekelek a koncertpódiumon.
Fotó © Mitch Jenkins / Deutsche Grammophon
– Pályáját az első pillanattól végigkísérik a Mozart- és Wagner-operák. Mikor került képbe a Borisz Godunov? – Három éve éneklem a Borisz Godunovot. Ezt jelentős fejlődési pontnak érzem a pályámon, hiszen egy komoly német, francia és olasz nyelvű repertoár birtokában kezdtem el tanulni. – Tudom, hogy 2019-ben ez nem lehet kérdés, de ugye oroszul énekli? Hogy sikerül megbirkózni a nyelvi nehézségekkel? – Ilyenkor mindig keresek (és találok) egy anyanyelvű segítőt. Eleinte nagyon furcsa volt az orosz nyelv, de a zenével együtt könnyebbé és nagyon is szerethetővé vált. De ha már éppen mi ketten beszélgetünk: felkérést kaptam A kékszakállú herceg várára is, amelyet magyarul tanultam meg egy Magyarországról érkezett szakember segítségével. Biztosan nem lepődik meg, ha azt mondom, hogy a Kékszakállú még nehezebb volt. – Gyakran nevezik zenei kaméleonnak, hiszen többféle műfajban is rendszeresen színpadra lép. Milyen elvek szerint nyit egy-egy újabb terület felé? – Pályámnak ezen a szakaszán azt kell mondanom, ez már nem annyira az elvekről szól, bár arra törekszem, hogy kézben tartsam a fellépéseimet. A felkéréseim sok évre előre meghatározzák a munkámat, és amikor egy-egy új érkezik (és belefér az időmbe), aszerint válogatok, hogy mi az, ami a legjobb irányban módosítja a programjaimat. Egy konkrét, idei példa: mint említettem, nagyon sok Wagnert, Richard Strausst, Berliozt, Gounod-t énekelek, amiben újabb szín Muszorgszkij és Bartók. Most azonban Don Pasqualeként is lehetőségem nyílt bemutatkozni: ez éppen egy olyan feladat, amelyet elvállaltam. A sok komor, súlyos figura között igazán üdítő egy-egy olasz nyelvű vígoperában szerepelni! Az újdonságok frissítenek, s ez ébren tartja az elmémet. Ezért tanulok dalokat is, dolgozom tévéfelvételekben. – Elkötelezett walesi, ápolja szülőföldje nyelvét, kultúráját. Fehérköpenyes bárd maga is. Milyen gyakran tud részt venni az Eisteddfod bárdfesztiválon? – Mindig elmegyek, ha módomban áll. A fesztivál augusztus első hetében van, ez az a hónap, amelyet szigorúan a családommal töltök. Ha időm engedi, ott vagyok, és ha kérik, énekelek is. Két éve én nyitottam meg a fesztivált egy Paul Robeson-dallal. – Gyerekei beszélik a walesi nyelvet? Milyen a viszonyuk a zenével? – Hogyne, mindannyian anyanyelvi szinten használják a walesit. Szeretik a zenét, különösen a régi dalokat, aminek külön örülök. De szinte minden műfaj irányában nyitottak; a fiúk egyik kedvence a Pink Floyd. – Két és fél éves a kislánya. Szokott neki énekelni? – Minden este fél órát énekel neki a feleségem, aki szintén walesi, és hárfaművész. De én is énekelek neki, ha otthon vagyok.
BRYN TERFEL ÁRIAESTJE
5
6
– Amikor Budapestre érkezik, mit szeretne megnézni, ha jut rá ideje? – Feltétlenül szeretnék felmenni a várba, onnan csodálatos a kilátás. És kipróbálnék egy újabb éttermet, ahol magyar specialitásokat főznek, és jó magyar bort kínálnak mellé.
Mennydörgés és dorombolás „Mi az, ami Bryn Terfelt mindig állva hagyja a baritonok kíméletlen versenyében? Ez természetesen a személyiségéből fakad: abból, amit egy félelmetes hangú, hatalmas ember, egy rendkívüli humorérzékkel rendelkező, érzékeny lélek és a részletek iránti tökéletes fogékonysággal megáldott, a szöveget kifinomultan tolmácsoló, tökéletes muzsikus szimbiózisa jelent” – írta egy finn szaklap Terfel Bad Boys-turnéja kapcsán. „Bryn Terfel szereti a szavakat, szereti a szavak zenéjét, és szereti mindezt nagy, színes csokorban átnyújtani a közönségnek. Tud mennydörögni – fájdalommal, örömmel, vad haraggal, erős hangon. De tud rendkívüli pianissimóban turbékolni és dorombolni, olyan hangon, amely még épphogy hallható – mivel ezt ezerszer inkább érezni, mintsem hallani kell.” (The New York Times) Mostani áriaestjének első szakaszában Richard Wagner (1813–1883) zenéje szól, elsőként A nürnbergi mesterdalnokok. Nyitányát előjátéknak nevezte a szerző, ám az 1868ban keletkezett mű telt tónussal indított, fényt árasztó dinamikájú, egyszerű hangvételt nemességgel társító bevezetése minden értelemben megfelel a klasszikus nyitány elvárásainak: eszközeivel hírül adja, hogy színház és zene ünnepi aktusa kezdődik. A mű legárnyaltabban, leggazdagabban megrajzolt szereplője Hans Sachs, akiben számos önéletrajzi vonást vélnek felfedezni a Wagner-kutatók. Bodzamonológja - melyet korábban gyakran Orgonamonológnak fordítottak - a wagneri humánum mesterien megkomponált megnyilvánulása. A figurát Wagner mintha Terfelre szabta volna, aki „Hans Sachsként uralta az előadást, izgalmasan, hátborzongatóan szabadjára engedve hangját. Pszichológiailag sokarcú Sachsot alakított, énekesként és színészként erő és gyengédség között egyensúlyozva” – értékelte a sajtó a Walesi Nemzeti Operában nyújtott alakítását. Mélységes csöndből megszületve, sejtelmesen, alig hallhatóan szólalnak meg A Rajna kincse első hangjai. A nibelung gyűrűjének első részében fogalmazódik meg a tragikus alaphelyzet: a természet részét képező arany tulajdonná, a hatalom zálogává lesz. Wotan, az égiek ura nagyszerű várat építtetett két óriással, ám hiába akart békés, szilárd hatalmat, fenyegető vízió borzasztja el: az aranyért vívott élet-halál harc pusztító törvénye fog uralkodni a világban. „Ragyogóan énekelte, impozánsan jelenítette meg egy kihalóban lévő nemzetség vezetőjét. Terfel Wotanja kihívás a mindenkori Wotanok számára – halkan énekel, meghitten
azonosul a karakterrel, mélységes empátiát sugall” – írta egy kritikus a 2012-es londoni Ring-bemutató után. A tetralógia második része, A walkür gyakran szólal meg önálló műként, mivel a többinél lazább szálakkal kötődik a másik három zenedrámához. Erda és Wotan harcias lányai, a walkürök gyülekeznek a 3. felvonás bevezető képében, pregnáns lovaglóritmusú zenére. A walkürök vezérmotívumában ugyan fontos szerepük van az énekszólamoknak, A walkürök lovaglása mégis sokszor hallható önálló zenekari darabként. Egyedülálló mű Wagner palettáján A bolygó hollandi, amelyben ugyanúgy kimutathatók még a tradicionális nagyopera szerkezetének nyomai, mint a későbbi, Wagner újításaként számon tartott, átkomponált zenedráma. A 17. századi tengerészlegendát feldolgozó mű híres monológjában a Hollandi hét éven át tartó tengeri hánykolódás után lép a szárazföldre és énekli komoran induló, lírai résszel kombinált, drámai hangon befejeződő áriáját. „Nyugodt énekével olyan mélyről tárta fel a Hollandi gyötrődését, ahová más énekesek nem tudnak leérni. Kiválóan artikulált német szöveggel, mesterien kontrollált hanggal egy időben volt képes kifejezni méltóságot, dacot, gyötrelmet és az őt az átoktól megmenteni képes nő iránti mindent elsöprő vágyakozást. Fenyegető volt és érzékeny, tépelődő és elátkozott, végzetétől kimerült, de még reménnyel teli” – méltatták a 2009-es Covent Garden-beli előadást a Financial Timesban is.
Megbabonáz és érti a színházat A polonéz népi eredetű lengyel tánc; háromnegyedes lüktetését az első negyedre eső gyakori daktilus-ritmus teszi jellegzetessé. A 19. századi orosz zeneszerzők körében is népszerű volt, Pjotr Iljics Csajkovszkij (1840–1893) több operájában is szerepel táncbetétként. Az Anyegin polonéze az opera 3. felvonásának kezdetén, a báli jelenet indításaként illusztrálja a helyszín gazdag pompáját. A háromrészes formában, lírai középrésszel megkomponált, büszke tartású tánc az Anyegin 1881-es moszkvai bemutatója után hamarosan az operától független, önálló életre kelt. Beaumarchais színdarabja, a Figaro házassága, amelyben a szolga tanítja móresre a grófot, óriási vihart kavart. XVI. Lajos csak hosszas huzavona után engedélyezte a párizsi bemutatót, és hiába örült meg Wolfgang Amadeus Mozart (1756–1791) a szövegkönyvnek, amelyet Lorenzo da Ponte készített a drámából, korántsem volt biztos, hogy II. József is meggyőzhető lesz, aki szerint a darab „túlságosan szabados egy jó erkölcsű közönség számára”. Ám da Ponte meggyőzően érvelt: más az opera, amiből kihagyhatók az illemtelen fordulatok. Az 1786-os ősbemutató sikert aratott, ennek ellenére a Figaro házassága hamar lekerült a műsorról. A következő évben azonban Prágában
BRYN TERFEL ÁRIAESTJE
7
8
nem tudták elégszer játszani, és a cseh közönség újabb operát akart Mozarttól: így született a Don Giovanni. Figaro az akarata ellenére hadba vonuló Cherubinót figyelmezteti kárörvendőn: „Most pedig vége a szép időknek” – mondja a katonai pálya szépségeit ecsetelve a minden nőbe szerelmes kamasz előtt. A legenda szerint 1790 októberében Mozart hazafelé tartott Mainzból, s útközben – már nem először – Erthal választófejedelmének is játszott. Ott-tartózkodása alatt készítette Tischbein a leghíresebbé vált Mozart-portrét, amelynek értékét az sem csökkenti, hogy sokan másnak tulajdonítják a festményt. Megszületett az Io ti lascio című koncertária is, amely Gottfried von Jacquin alkotása nyomán készült, de Mozart-műként szerepel a koncertrepertoárban. Mogyeszt Petrovics Muszorgszkij (1839–1881) egész életműve az orosz nép hagyományaiban gyökerezik, ez alól befejezetlenül maradt hatalmas alkotása, a Hovanscsina sem kivétel. A darabot a zeneszerző halála után Rimszkij-Korszakov egészítette ki és hangszerelte meg, az operát 1886. február 21-én mutatták be Szentpétervárott. Az előjáték gyakran szólal meg önálló zenekari műként, és a benne ábrázolt ébredő természet és város, az éneklő madarak, a zúgó harangok okán a Hajnal a Moszkva folyó felett címet kapta. Az 1874-ben keletkezett nagyopera, a Borisz Godunov az orosz repertoár egyik leghíresebb darabja. A 16. században játszódó történetben Rettegett Iván halála után Borisz Godunov kerül trónra, aki a hatalomért megölette az előző cár fiát, Dmitrijt. Egyszer azonban megjelenik egy trónkövetelő, aki Dmitrijnek adja ki magát, s a fokozódó intrika és a gyilkosság víziója kikezdi Borisz egészségét. Haldokolva fiára, Fjodorra hagyja az országot. Terfel 2016-os Borisz-alakítása a Covent Gardenben meglepte és lenyűgözte a szaksajtót: „Bryn Terfel megbabonázó Borisza első az egyenlők között a csodálatos szereposztásban. Szokatlanul együttérző karaktert formált. Lehet ugyan, hogy hangja nem ideálisan sötét és zengő egy ilyen par excellence orosz szerephez, ám gondosan frazeált és minden részletet megformáló éneklése mellett ennek aligha van jelentősége.” 1949-ben mutatták be a Broadwayn Richard Rodgers (1902–1979) Oscar Hammerstein II (1895–1960) szövegére írt musicaljét, a Szerelem és háborút, amely azonnal sláger lett, és 1925 előadást ért meg. Az alaptörténet James A. Michener Pulitzer-díjas írásában jelent meg 1947-ben. A rasszizmusnak kemény üzenetet küldő musical nyitánya után felcsendülő dalban az emigránsból a 2. világháború során a Dél-Csendes-óceánon ültetvénytulajdonossá vált Emile de Becque énekli meg fellobbanó szerelmét az arkansasi Little Rockban élő amerikai haditengerészeti ápolónő, a fiatal, optimista Nellie Forbush zászlós iránt. A Sólem Aléchem (1859–1916) regényét, a Tóbiás, a tejesembert feldolgozó Hegedűs a háztetőn az 1964-es bemutató óta szerepel a musicalek mindenkori toplistáján.
Jerry Bock zeneszerző (1928–2010) és Sheldon Harnick szövegíró (*1924) darabja gyökerekről, hűségről, etnikai és egyéb előítéletekből fakadó gonoszságról és a mindezt béketűrően elviselő, a földről újból és újból feltápászkodó bölcs beletörődésről szól, örök emléket állítva Kelet-Közép-Európa zsidóságának. E kultúrák kereszteződése határozza meg a mű zenei világát, reflektorfénybe állítva az addig szűk rétegzeneként létező klezmert is. A musical világsikere szimbólummá emelte Tevjét, a tejesembert, és világslágerré az ő híres dalát: Ha én gazdag lennék. Egy elemző jellegű írás a Financial Timesban Terfel alakításának mélyebb összefüggéseire világít rá: „Terfel óriási személyiséggé formálja Tevjét, és wagneri perspektívát teremt számára: részben (örök vándorként és zsidóként) Hollandi, részben (szerelmesként, bölcsként és megbocsátóként) Hans Sachs, részben (nemzetsége erőtlen vezetőjeként) Wotan. Óriási előadás volt ez az apró Grange Parkban!” Írta: Tóth Anna
BRYN TERFEL ÁRIAESTJE
9
10
Gareth Jones walesi karmester és kórusvezető a Walesi Nemzeti Operában kezdte pályafutását, ahol 1990 és 2008 között dolgozott. Alapítója és vezető karmestere a Sinfonia Cymrunak, és gyakran vezényli a legjobb brit zenekarokat, köztük az Angol Kamarazenekart is. Az elmúlt évtizedben szabadúszó dirigensként a világ számos helyén bemutatkozott: a Bregenzi Fesztivál, a Brisbane-i Fesztivál, a Vancouveri Operaház, az Angol Nemzeti Opera közönsége is megismerhette. Rendszeresen dolgozik Bryn Terfellel az európai operagála-turnékon, és ő volt a karmestere annak a félig szcenírozott Tosca-előadásnak is, amellyel az énekes 50. születésnapját ünnepelték 2015-ben a Walesi Millenniumi Központban. A Magyar Állami Operaház Zenekara az ország legrégebbi folyamatosan működő színházi együttese. 1838-ban hozta létre Erkel Ferenc a Pesti Magyar Színház (a későbbi Nemzeti Színház) operajátszó zenekarát, a muzsikusok pedig – ugyancsak Erkel vezetésével – 1853-ban Budapesti Filharmóniai Társaság néven kezdték el önálló koncertjeik szervezését, megalakítva ezzel az ország első hangversenyzenekarát. A kiváló dirigensek sorát Erkel Ferenc fia, Sándor folytatta, majd Egisto Tango, Sergio Failoni, Otto Klemperer, Lukács Ervin, Erdélyi Miklós, Lukács Miklós és Fischer Ádám következett – csak néhányat említve a prominens névsorból. Világhírű magyar zeneszerzők vezényelték itt műveiket, például Kodály, Dohnányi, Petrovics vagy Eötvös Péter, de felbukkant az operatörténet több megkerülhetetlen nemzetközi alakja is: Mascagni, Respighi vagy Richard Strauss. Az együttest jelenleg Kocsár Balázs irányítja.
Summary Born in North Wales, Bryn Terfel has been considered one of the leading baritones of our time since the early 1990s. After he exploded into the public consciousness with roles in the operas of Wagner and Mozart, his repertoire quickly expanded to include works by French and Italian composers as well. Of his many awards and successes, it is perhaps his Welsh origin and family – his children speak the language natively – that bring him the most pride, and he loves to sing the traditional melodies of his homeland and attends the annual National Eisteddfod of Wales festival whenever he can. Like at his “Bad Boys” concert at Müpa Budapest nearly eight years ago, he is again bringing a meticulously crafted programme to Budapest, along with fellow Welshman Gareth Jones, who regularly conducts Terfel’s European opera gala tours, this time at the helm of the Hungarian State Opera Orchestra. The concert starts with Wagner: when it comes to his Hans Sachs, Wotan and Dutchman, critics have always praised – first and foremost – his superb articulation of German, his identification with the characters and – naturally, the perfection of his vocal range and resonance. For dramaturgical purposes, his arias will be complemented with complete orchestral numbers – the overture to Meistersinger and The Ride of the Valkyries in the first part, followed by Russian music, in the form of the polonaise from Tchaikovsky’s Eugene Onegin and the overture to Mussorgsky’s Khovanshchina, in the second. This second part is built around Mozart, long part of his repertoire, and Mussorgsky, a newcomer to it; he first sang Boris Godunov three years ago, and, even though nonRussian singers (or at least ones without Russian-coloured voices) are only rarely considered authentic interpreters of the role, the experts called his portrayal mesmerising and his musical solutions the very best in existence. Terfel’s remarkable theatrical talents especially stand out in musicals: his performances of Emile de Becque’s love song from South Pacific and the huge hit “If I were a rich man” from Fiddler on the Roof are sure to bring the audience and critics alike to their feet. “Terfel’s Tevye. Big of personality, huge of voice, he brings Tevye to life on a positively Wagnerian scale, part Dutchman (the wandering Jew), part Hans Sachs (loving, wise, forgiving), part Wotan (powerless leader of his clan) – a giant performance in tiny Grange Park.” (Tevye in Fiddler on the Roof for Grange Park Opera, June 2015, Financial Times)
SUMMARY
11
Újévi koncert fiataloknak
Haydn: A teremtés – részletek
Közreműködik: Rácz Rita – szoprán, Megyesi Zoltán – tenor, Bakonyi Marcell – basszus, Concentus Musicus Wien, Purcell Kórus (karigazgató: Vashegyi György) Vezényel: Fischer Ádám
2020. január 1. Fotó © Csibi Szilvia, Müpa
Bellini: Az alvajáró
Szereplők: Mirco Palazzi, Zuzana Marková, Anton Roszickij, Kriszta Kinga, Kun Ágnes Anna, Dobák Attila, Kozmér Alexandra Közreműködik: Kodály Kórus Debrecen (karigazgató: Szabó Sipos Máté), Pannon Filharmonikusok Vezényel: Riccardo Frizza
Az előadás a Müpa, a Pannon Filharmonikusok és a Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft. koprodukciója.
2020. február 9., 11. Zuzana Marková Fotó © Henry Fair
Ute Lemper: Randevú Marlenével
Közreműködik: Vana Gierig – zongora, Romain Lecuyer – nagybőgő, Cyril Garac – hegedű, Matthias Daneck – dobok
2020. február 13.
RÉGIZENE FESZTIVÁL
Rameau: Dardanus
Szereplők: Judith Van Wanroij, Chantal Santon-Jeffery, Cyrille Dubois, Tassis Christoyannis, Thomas Dolié, Clément Debieuvre Közreműködik: Purcell Kórus, Orfeo Zenekar Vezényel: Vashegyi György
2020. március 8. Fotó © Wágner Csapó József
Nemzeti Énekkar
Közreműködik: Kriszta Kinga – szoprán, Horváth István – tenor, Szegedi Csaba – bariton, Bizják Dóra – zongorakíséret, Nemzeti Filharmonikus Zenekar Vezényel: Somos Csaba, Hamar Zsolt
2020. május 2. Nemzeti Filharmonikus Zenekar, Nemzeti Énekkar Fotó © Csibi Szilvia, Müpa
BUDAPESTI WAGNER-NAPOK
Waltraud Meier dalestje
Közreműködik: Josef Breinl – zongora
2020. június 22. Iveta Apkalna Fotó © Nils Vilnis Fotó © Nomi Baumgartl
előzetes,
AJÁNLÓ
PONTOK, KEDVEZMÉNYEK, EXTRA ÉLMÉNYEK
Csatlakozzon Ön is!
mupa.hu/husegprogram
GUIDE T O
BUDAPE ST
GUIDE T O
BUDAPE ST
®
OCTOB ER 2019
®
NOVEM BER 20 19 RECOM MEND ED
BY YOU R CON CIERGE
RECOM MEND ED
BY YOU R CON CIERGE
EXPLO
RE HAVE Y OUR C AKE AND E AT IT T O O AT BUDAP EST’S O LD WORLD CAFES EX
PLORE TAKE A L ATE-A UTUMN HIKE IN THE PE ACEFU L BUDA HILLS HERET RAVELE R.COM
ober_2
HERET RAVELE R.COM
where
019.ind
d 3
BUY
W W W.W
W W.W
cover_
novem
ber_20
19.indd
BRING HOME DISTIN A CTIVE SOUVE ORGA NIR: NIC HU N GARIA SKINC N ARE PR ODUC TS
3
A 25 ÉVES WHERE BUDAPEST KÖSZÖNTI AZ OLVASÓKAT! 2019. 09.
22. 19: 43
2019. 10.
24. 15: 13
A Where Budapest az egyetlen olyan külföldi látogatóknak szóló magazin, amit a szállodai szobákba előre bekészítenek, már 25 éve.
M A G A Z I N E
ÉLMÉNY MARAD Ajándékozzon Müpa-jegyet vagy -utalványt karácsonyra!
Mario BIONDI Rio de Janeiro Blue
A Magyar Máltai Szeretetszolgálat és a Müpa hangszobor-kiállítása
Hallgassa meg!
Müpa Zászlótér, 2019. december 4. – 2020. január 5.
mupa.hu
Közreműködő: BADITZ Gyula szobrászművész
Asztalosműhely • Tiszabura
AZT AKARJUK, HOGY ÉREZD!
K I N YOM TAT T U K ! roadster.hu/elofizetes
• INMEDIO
• RELAY
• BORTÁRSASÁG
• LIBRI
• MÜPA
MÜPA KULTÚR KÜLTÉR
Végtelen téli élmények jégpálya–újcirkusz–koncertek
mupa.hu
Stratégiai partnerünk: Stratégiai médiapartnerünk: A Müpa támogatója az Emberi Erőforrások Minisztériuma. Emberi Erőforrások Minisztériuma
Kiadta a Müpa Budapest Nonprofit Kft. Felelős kiadó: Káel Csaba vezérigazgató Szerkesztette: Magyarszéky Dóra Címlapfotó: Mitch Jenkins / Deutsche Grammophon A szerkesztés lezárult: 2019. december 10. A programok rendezői a szereplő-, műsor- és árváltoztatás jogát fenntartják!