2021. JANUÁR 15.
ÁTLÁTSZÓ HANG ÚJZENEI FESZTIVÁL 2021
SCHUBERT & TSAI
A MIKAMO Közép-Európai Kamarazenekar koncertje 1
mupa.hu
15 January 2021 Festival Theatre
TRANSPARENT SOUND FESTIVAL 2021
SCHUBERT & CO.
Concert by the MIKAMO Central European Chamber Orchestra Artistic director, conductor: Ajtony Csaba Schubert–Ivan Buffa: Rosamunde – Entr’act No. 1 – première Schubert–Abigél Varga: Rosamunde – Entr’act No. 2 – première Schubert–Mathias Johannes Schmidhammer: Rosamunde – Entr’act No. 3 – première Mirela Ivičević: Baby Magnify / Lilith’s New Toy (2018) Enescu: Symphonie de Chambre, Op. 33 Virág Anna Virág: Therapy of a Bipolar Bear (prize-winning piece from Müpa Budapest’s composition competition) – première Márton Illés: Ljubljana Drawings (commissioned by the Sonus Foundation with the support of The Ernst von Siemens Music Foundation) – première Alexander Schubert: Hello (2014) Presenters: Gergely Fazekas, Samu Gryllus The English summary is on page 9. The concert is a co-production of the Transparent Sound Festival and the Sonus Foundation, with support from the National Cooperation Fund.
2
2021. január 15. Fesztivál Színház
ÁTLÁTSZÓ HANG ÚJZENEI FESZTIVÁL 2021
SCHUBERT & TSAI
A MIKAMO Közép-Európai Kamarazenekar koncertje Művészeti vezető, karmester: Ajtony Csaba Schubert–Ivan Buffa: Rosamunde – Első közjáték – ősbemutató Schubert–Varga Abigél: Rosamunde – Második közjáték – ősbemutató Schubert–Mathias Johannes Schmidhammer: Rosamunde – Harmadik közjáték – ősbemutató Mirela Ivičević: Baby Magnify / Lilith’s New Toy (2018) Enescu: Kamaraszimfónia tizenkét szólóhangszerre, op. 33 Virág Anna Virág: Therapy of a Bipolar Bear (a Müpa zeneműpályázatának díjazott alkotása) – ősbemutató Illés Márton: Ljubljana-rajzok (a Sonus Alapítvány megrendelésére, az Ernst von Siemens Music Foundation támogatásával) – ősbemutató Alexander Schubert: Hello (2014) Műsorvezető: Fazekas Gergely, Gryllus Samu A koncert az Átlátszó Hang Újzenei Fesztivál és a Sonus Alapítvány együttműködésében, a Nemzeti Együttműködési Alap támogatásával valósul meg.
3
MIKAMO – a kissé japánosan hangzó elnevezés közelebb áll hozzánk, mint gondolnánk, ugyanis a Közép-Európai Kamarazenekar német nevét rövidíti. A 2007-ben létrejött együttes karmestere és művészeti vezetője Ajtony Csaba, vele készült az interjú. – Milyen céllal alakult az együttes? – Olyan bécsi zeneakadémisták és versenygyőztesek alapították, akik játszottak kortárs zenét, de historikus, „repertoárzenét” is. A műsorok összeállításakor arra törekszünk, hogy mindig legyen olyan elem, amely összekapcsolja a hagyományos és a mai kompozíciókat. Lehet ez egy téma, de akár vizuális elem is, amely programot ad a hangversenynek. Már a kezdetekkor kikristályosodott, hogy Közép-Európa kulturális egység, amelynek zenetörténeti értékeit több hullámban virágoztatta fel a történelem. Az első és a második bécsi iskola, valamint Bartók idején is ezt tapasztalhattuk, de ma is virágzik ez a térség – ennek gondozását tekinti céljának a zenekar. – Mint látható, a mai koncert nem kortárs műsorszámai is ebbe a jellemzően közép-európai vonulatba tartoznak. A történelmi múlt és az abszolút jelen párba állítása a célotok, kerülve a közelmúltat? – Igen. Tudatos koncepció, hogy a jelent elsősorban ma írt zenékben definiáljuk. Minden, ami régi, ennek a kiterjesztése, de a mára is vonatkozik. A mában élünk, tehát akár írjuk, akár hangszereljük, akár zenés színpadra alkalmazzuk a műveket, mai „bútordarabokat” hozunk létre. – Mindig te vezényled a zenekart? – Vezényelte már más is, de a projektek többségét én állítom össze és én dirigálom. A koncert maga is művészeti alkotás, a kurátor tevékenysége így nem válik el élesen a kreatív zenészétől. Menet közben is szükség lehet változtatásokra, amelyeket akkor tudunk megoldani, ha a zenei vezetés és a kurátori munka azonos kézben van. A hangverseny dramaturgiai egység, koncertet összeállítani hasonló egy zenemű megalkotásához. Ismerni kell hozzá a zenészeket, sőt a befogadó közeget is, amelyben a hangverseny a maga állásfoglalását megfogalmazza. A mi koncertünk most streaming által lesz követhető, ami voltaképp tévés produkció: vizualitás egészíti ki az auditív tartalmat. A médiatudomány évtizedek óta kutatja, mit jelent a jelölt, a jelölő és a jelölés folyamata a képernyőn való megjelenéskor. Hálásak vagyunk azoknak, akik segítették a szerzőket a darabok megírásában, így az Ernst von Siemens Alapítványnak, amely Illés Márton művének megszületését támogatta, illetve a Sonus Alapítvány támogatóinak, elsősorban a Nemzeti Együttműködési Alapnak, s nem utolsósorban az Átlátszó Hang Újzenei Fesztivál és a Müpa kreatív stábjának. – Minden szerző megrendelésre dolgozott, vagy csak Illés Márton esetében történt így? – Márton a Sonus Alapítvány megrendelésére írta darabját, Virág Anna Virág műve a Müpa nemrég lezajlott zeneműpályázatán nyert díjat, a Schubert-hangszerelések pedig az Átlátszó Hang fesztivál felkérésére készültek. 4
– A zenészek több országból valók? – Igen, de nem soroljuk föl, hogy ki honnan jön, a fontos, hogy a térséghez tartozzék. A jelenlegi pandémiás korlátozások sajnos ezúttal többek előtt lezárták a határátlépés lehetőségét. – Hogy esett a választás Schubert Rosamundéjának három közjátékára, s mennyiben dolgozták át őket a fiatalok? – A koncert alapgondolata a százötven évet átfogó ív, ezek az entr’actok pedig maguk is az átívelés szerepét töltik be a Rosamunde felvonásai között. A hangfelvétel-készítés korát megelőző múltban fontos szerepet játszottak az átiratok. Úgy érzem, a mai zenei gyakorlatban túlságosan háttérbe szorul ez a hagyomány, pedig fontos kapocs lehetne az egykori és a mai zenei világ között. Az átdolgozás mértékét – az egyszerű áthangszereléstől a szabad parafrázisig – a zeneszerzőkre bíztuk. Úgy választottuk ki őket, hogy három nagyon különböző gondolkodásmód mutatkozhasson meg: az átdolgozások íve a historizálástól az absztrakt parafrazeálásig terjed. Az első Entr’actot Ivan Buffa (1979) – aki egyébként a pozsonyi Quasars Ensemble művészeti vezetője – nagyon Schubert-közelien hangszerelte át. – Vonósokról heterogén hangzású kamaraegyüttesre alkalmazta, mintegy ensemble-darabbá lényegítve át az eredeti kompozíciót? – A számára megadott hangszerkészletből a legschubertesebb megoldásokat választotta. Kicsit hasonló szellemben, mint amellyel Schoenberg Mahler-hangszereléseiben találkozunk. Megjelenik nálunk a zongora, s ez máris mintha Prokofjev irányába nyitna. – Milyen hangszerparkot ajánlottatok a zeneszerzőknek? – Egy ütőst, zongorát, minden fafúvósból egyet-egyet, kürtöt és trombitát, valamint háromhárom vonóst. Buffa – akinek felmenői között magyarokat is találunk – csak szólóvonósokat alkalmaz, a többiek azonban megosztják a vonós szólamokat. Varga Abigél (1996) – az egészen más jellegű második közjátékban – mintha lelassítaná a zenét, s e „lassított felvétel” rezonanciáját is érzékelteti velünk. A harmadikban Mathias Schmidhammer (1991) kiválaszt egy akkordot, és azt kommentálja: nagyítóval szemléli, kiválasztja a számára fontos elemeket, és azokkal foglalkozik. – Varga Abigél még zeneakadémiai hallgató, ugye? – Igen, mesterhallgató, Varga Judit, Tallér Zsófia és Tornyai Péter tanítványa. Schmidhammer pedig, aki az Ö1 Talentebörse-Kompositionspreis első európai nyertese volt, Bécsben tanult, s ma ott tanít zeneszerzést. – A programban szereplő zeneszerzőket mind személyesen ismered? – Illést, Buffát, valamint a spliti születésű, de Bécsben élő horvát Ivičevićet igen, a többieket még nem. Virág Anna Virágnak pedig még a nevét is csak munka közben tudtuk meg, hiszen a Müpa-pályázat jeligés volt, így az eredményhirdetésig minden titokban maradt. – Miről szól Mirela Ivičević (1980) Baby Magnify című darabja? – Alcím is tartozik hozzá: Lilith’s New Toy (Lilith új játéka). Ez látens narratívaként a mű programjához tartozik: mi történik, ha egy mesebeli lény gyerekméretűre törpül, és elkezdi 5
magának felfedezni a világot. Lilith az a mitológiai alak, akiről Eötvös Péter operája szól – ebben nyilván az új nemzedék „lázadása” érhető tetten: akiről a befutott zeneszerző operát ír, azt ő bébivé törpíti… A darab mindössze hat perc, és kiterjesztett játéktechnikát használ benne a komponista. A kiterjesztett technikát általában komoly műveknél használjuk, Mirela fintora, hogy ezt a gyermeki naivitáshoz társítja. Az együttese: fuvola, klarinét, zongora, ütő, hegedű, brácsa és cselló. – Ismét a múltba fordulunk, de George Enescu (1881–1955) op. 33-as Kamaraszimfóniájához nem úgy nyúltatok, mint Schubert Rosamundéjához. – A darab olyan egyedi, hogy szinte kortárs zeneként hat. Ez a szerző utolsó műve, szünet nélkül egymáshoz kapcsolódó négy tételén át egyetlen motívumot fejleszt szinte lineárisan. Sok fúvóst és kevés vonóst foglalkoztat, a trombita és a zongora játssza a főszerepet. Mintha egy duó árnyéka vetülne ki az egész együttesre. A folklorizmus ötvöződik az impresszionizmussal és a neoklasszicizmussal szintetikusan és egyben szecessziósan, a maga nemében teljesen egyedien. A schoenbergi ensemble-átiratok örökségét társítja a szimfonizmussal és a román népi hangszeres kultúrával. Ha száz évre összezárnának egy furulyázó pásztort Debussyvel, és utána kinyitnánk az ajtót, ezt a darabot találnánk mögötte… Sokat tudunk Enescuról, a zeneszerzőről és hegedűsről, de jóval kevesebbet a karmesterről, pedig Debussy szimfonikus prelűdjének, az Egy faun délutánjának egyik legjobb felvétele az övé. A Kamaraszimfónia nagyobb lélegzetű mű: egyes előadásokban akár huszonöt perc is lehet a hossza, de vannak, akik tizenkilenc perc alatt játsszák. Mi gyorsabb tempóban gondolkodunk, de a végeredmény az akusztikától is függ. Kiderül majd, hogy a Fesztivál Színház mit tesz lehetővé. Hogy a pódium átrendezésének idejével takarékoskodjunk, és hogy senkinek ne kelljen a másik előadó székéhez nyúlnia, nincs színváltozás a hangversenyen, sugarasan játsszuk körbe a pódium közepét, s a kamera is fordul velünk. – Virág Anna Virág (1999) darabja is talányos című: Therapy of a Bipolar Bear (Egy bipoláris medve gyógyítása). – Ennél frissebb darabot csak olyan szerzőktől kaptunk, akik lekésték a határidőt… Úgy választottuk ki a művet a Müpa-pályázat nyertes darabjainak kínálatából, hogy nem tudtuk, ki írta. Szempont volt, hogy illeszkedjék a hangszerelésünkbe, a hangversenyünk profiljába és az egész fesztivál programjába, így az Átlátszó Hang kurátoraival hoztuk meg a döntést. Ebben a műben szerepel preparált zongora, de egészen másként kell preparálni, mint a műsor más darabjaiban. Nagyon szokatlan a hangszer-összeállítás: a preparált zongorán és az ütőn kívül három szaxofon, harmonika, furulya, melodika és cimbalom. A hangszíne is vonzott minket. Virág Anna Virágot a szabadzene és az experimentális jazz inspirálta, a darab pedig kifejezetten a Polar Bear együttes Held On The Tips Of Fingers című albumának ihletésére született. A szerzőnek egyébként nem ez az első versenysikere, ő volt a Szokolay InspirArt első helyezettje is. 6
– Illés Márton darabját – mint már említettük – a Sonus Alapítvány rendelte. Mivel foglalkozik az alapítvány? – A koncert társproducere, a Sonus Alapítvány a Mai Zene és a Korszerű Előadóművészet Támogatására – melynek több projektjében művészeti vezetőként működöm közre – a mai magyar és nemzetközi zenei és összművészeti élet támogatását tűzte ki célul. Ennek érdekében kortárs zenei koncerteket szervez, fiatal zeneszerzőknek ad megbízásokat új művek írására, és több más formában is támogat karmestereket, előadóművészeket, zeneszerzőket. Mindig helyet ad a kísérletezésnek, a műfajok és korszakok közötti átjárhatóságnak, a merész vállalkozásoknak. – Mit jelent Illés művének címe: Ljubljana-rajzok? – Illés Mártonnak (1975) vannak pszichogrammái és rajzai. A pszichogrammák szólóhangszerekre, pszichológiai, kognitív gondolatok mentén íródtak. A rajzok sorozata grafikus ihletésű ensemble-darabokat tartalmaz, és ennek a ciklusnak egy ljubljanai együttes számára készült korábbi tagjából keletkezett a most bemutatandó új mű. Azt szemlélteti, hová érkezett el valaki fiatal zeneszerzői létének végén. Márton tudatosan fejlesztett ki egy kiterjesztett technikákkal kapcsolatos zenei szókincset, és ennek leírására még egy saját betűtípust is létrehozott a kottaíró programokhoz. Feljátszotta videóra a kívánt kiterjesztett technikákat – minthogy korábban koncertező zenész volt, pontosan meg tudja mutatni, mit kér az adott helyen a hangszeresektől. – Mit értünk kiterjesztett technika alatt? – A hangszerjátékban vannak olyan jelenségek, amelyek csak az utóbbi harminc évben váltak elfogadottá, addig inkább hibának számítottak, melléktermékek voltak. Ahogy a pixelek világában egyre nagyobb felbontásban egy fotó apró részletére is rá tudunk közelíteni, a hangok terén is ki tudunk nagyítani részleteket, s úgy hallgathatjuk. Erre építenek a kiterjesztett technikák különös megszólaltatási módokkal, elhomályosítva a hagyományos megszólaltatási módokat, s velük a harmóniafűzést is. Ettől megváltozik, hogy mi is szól, és azt hogyan hallgatjuk. – Így végül eljutunk Franz Schuberttől Alexander Schubertig (1979). Ő a hamburgi Zeneművészeti Főiskola tanára, multimédiás kompozíciók szerzője. – Képekkel foglalkozó darabjának semleges címet adott: Hello. Maga készített egy mozit, amelyhez zenei módon vágta össze a képeket. A film grafikus kottában van lejegyezve, ennek értelmezését dolgozza ki a próbákon az együttes. Úgy hangzik, mintha a film hangja a színpadról jönne. Mintha Satie szelleme köszönne vissza, amikor a zene elveszti emelkedett tartalmát, s a zeneszerző tudatosan törekszik arra, hogy nem misztifikált zenekoncepciót közelítsen meg. Az interjút készítette: Hollós Máté 7
Fotó © Sin Olivér
A sokoldalú karmester és zeneszerző, Ajtony Csaba különös érzékkel hódítja meg a közönség figyelmét, érzelmeit és intellektusát. Dolgozott már a világ számos vezető zenekarával, egyaránt otthonosan mozog a zenekari árokban és a koncertszínpadokon. A UVic Symphony Orchestra (Kanada) zeneigazgatója és vezető karmestere, valamint a bécsi MIKAMO Közép-Európai Kamarazenekar karmestere. Szóló-, ensemble-, zenekari-, kórus- és kamaraműveit rendszeresen játsszák a világ koncerttermeiben és fesztiváljain.
A MIKAMO Közép-Európai Kamarazenekart a Bécsi Zeneakadémia volt hallgatói alapították 2007-ben. A zenekar a hangversenyt összművészeti alkotásként fogja fel, és mai zeneszerzőkkel való együttműködése mellett gondozza a 20. századi közép-európai zenei tradíció egészét, valamint a historikus repertoár mai zenéhez kapcsolódó részét. Ciklusba rendezett és alkalmi koncertjeivel a MIKAMO Bécs, Pozsony, Budapest és a széles értelemben vett Közép-Európa meghatározó koncerttermeiben lép fel.
8 Fotó © Annamaria Kowalsky
SUMMARY Ajtony Csaba, the artistic director and conductor of the MIKAMO Central European Chamber Orchestra, which was founded in Vienna in 2007, said that this concert represents “a conscious concept that the present is primarily defined by music being written today. And all that is old is an extension of this, but it has a bearing on our own time. Therefore, those of us who are alive today, if we write or arrange this music or present it on the musical stage, are creating the ‘furniture’ of today with it. “The core concept behind the concert is an arc spanning 150 years. And the role of bridging the acts of Franz Schubert’s Rosamunde is filled by the entr’actes of the play itself. The decision as to what extent they were to be revised was left to the composers: anything from a simple rescoring to a free paraphrase. We selected the composers in order for them to show three very different artistic outlooks, and this is what we got: the arc of revisions extends from historicisation to abstract paraphrasing.” Speaking about George Enescu’s Chamber Symphony, the other non-contemporary piece of the evening, he said, “Folklorism merges with Impressionism and Neoclassicism both synthetically and at the same time in a Secessionist style, completely uniquely one of a kind. It combines the legacy of the ensemble-revisions created by Schoenberg with symphonicism and Romanian instrumental folk culture. If we locked up a pipe-playing shepherd together with Debussy for a hundred years, this piece is what would come out...” The programme also include the Croatian Mirela Ivičević’s Lilith’s New Toy, whose twist lies in its pairing of extensive playing technique with childlike naiveté. Virág Anna Virág’s uniquely scored piece Therapy of a Bipolar Bear is one of the prize-winners from Müpa Budapest’s recently held competition. Márton Illés took inspiration from graphic images to write his Ljubljana Drawings, another composition employing extensive technique. And the closing number is a composition by a contemporary Schubert: Alexander Schubert. His work Hello incorporates video and harks back to the spirit of Satie, with whom music loses its elevated content.
9
10
MÜPA PODCAST
SZEMÉLYES ÉLMÉNYEK
Autóban, buszon, otthon vagy futás közben? Válogasson a Spotifyon és iTuneson is meghallgatható felvételeink közül, ahol olyan vendégek mesélnek Náray Erikának a kedvenceikről, mint Szinetár Miklós, Nádasdy Ádám, Gundel Takács Gábor, Vámos Miklós vagy éppen Nagy Ervin.
mupa.hu 11
Müpa Budapest Nonprofit Kft. 1095 Budapest, Komor Marcell u. 1. Központi információ: Tel.: (+36 1) 555 3000 E-mail: info@mupa.hu www.mupa.hu Címlapfotó: © Réthey-Prikkel Tamás Nyitvatartás Aktuális nyitvatartásunkról tájékozódjon a www.mupa.hu weboldalon. A szerkesztés lezárult: 2021. január 13. A programok rendezői a szereplő-, műsor- és árváltoztatás jogát fenntartják!
Stratégiai partnerünk:
A Müpa támogatója az Emberi Erőforrások Minisztériuma.
mupa.hu