2022. JÚNIUS 28.
BARÁTH EMŐKE ÉS AZ EUROPA GALANTE mupa.hu
28 June 2022 Béla Bartók National Concert Hall
EMŐKE BARÁTH AND EUROPA GALANTE Conductor and featured violinist: Fabio Biondi Vivaldi: The Four Seasons – Violin Concerto in E major (‘Spring’), RV 269, Op. 8, No. 1 Purcell: The Fairy-Queen, Z. 629 – suite – ‘Thus the ever Grateful Spring’ – ‘See, see my many Colour’d Fields’ – ‘Dance for the Followers of Night’ – ‘See, even Night herself is here’ – ‘Dance of the Haymakers’ – ‘Now the Night is chas’d away’ Vivaldi: The Four Seasons – Violin Concerto in G minor (‘Summer’), RV 315, Op. 8, No. 2 Handel: The Triumph of Time and Truth, HWV 71 – ‘Like clouds, stormy winds them impelling’ (aria of Piacere, Act 3) Handel: Ezio, HWV 29 – ‘Finché un zeffiro soave’ (aria of Fulvia, Act 1) Vivaldi: The Four Seasons – Violin Concerto in F major (‘Autumn’), RV 293, Op. 8, No. 3 Handel: Giulio Cesare, HWV 17 – ‘Da tempeste il legno infranto’ (aria of Cleopatra, Act 3) Vivaldi: The Four Seasons – Violin Concerto in F minor (‘Winter’), RV 297, Op. 8, No. 4 Emőke Baráth appears courtesy of Erato/Warner Classics. The English summary is on page 10.
2
2022. június 28. Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem
BARÁTH EMŐKE ÉS AZ EUROPA GALANTE Hegedűn közreműködik és vezényel: Fabio Biondi Vivaldi: A négy évszak – E-dúr („A tavasz”) hegedűverseny, RV 269, op. 8, No. 1 Purcell: A tündérkirálynő, Z. 629 – szvit – ‘Thus the ever Grateful Spring’ – ‘See, see my many Colour’d Fields’ – ‘Dance for the Followers of Night’ – ‘See, even Night herself is here’ – ‘Dance of the Haymakers’ – ‘Now the Night is chas’d away’ Vivaldi: A négy évszak – g-moll („A nyár”) hegedűverseny, RV 315, op. 8, No. 2 Händel: Az Idő és az Igazság diadala, HWV 71 – „Like clouds, stormy winds them impelling” (a Gyönyör áriája, III. felvonás) Händel: Aetius, HWV 29 – „Finché d’un zeffiro soave” (Fulvia áriája, I. felvonás) Vivaldi: A négy évszak – F-dúr („Az ősz”) hegedűverseny, RV 293, op. 8, No. 3 Händel: Julius Caesar Egyiptomban, HWV 17 – „Da tempeste il legno infranto” (Cleopatra áriája, III. felvonás) Vivaldi: A négy évszak – f-moll („A tél”) hegedűverseny, RV 297, op. 8, No. 4 Baráth Emőke az Erato/Warner Classics hozzájárulásával lép színpadra.
3
A természet hangjai évszázadok, sőt minden bizonnyal évezredek óta részei az improvizált vagy lejegyzett zeneműveknek – a dél-amerikai mapucse indiánoktól eredő esőbot vagy a tengermorajlást imitáló óceándob csak kettő a sok ősi példa közül. Annál izgalmasabb a feladat, ha nem naturálisan, hanem zenei hangokkal, évszázadok alatt tökéletesített hangszereken vagy akár énekhangokon akarjuk megjeleníteni a természet zajait, jelenségeit! Az európai műzene az 1500-as évek elején kezdte felfedezni, hogy zenével, hangokkal utánozni, ábrázolni is lehet. Két szélsőséges példa: Clément Janequin Madarak éneke (Chant des oiseaux) című, 1529-ben megjelent darabja szinte kizárólag madárhangokat utánzó motívumokból áll, az itáliai Adriano Banchieri pedig állathangokból szőtt bonyolult polifon paródiát száz évvel később: Az állatok ellenpontja (Contrapunto bestiale alla mente) szöveges basszus szólama fölött kutya, macska, kakukk és bagoly „énekel”. A 16. századi zeneszerzők gyakran vállalkoztak a táj, a napszakok vagy az évszakok jellegzetességeinek zenei ábrázolására a kor első számú énekes műfajában, a madrigálban, hiszen a mindennapi kenyeret jelentő Petrarcaköltemények a zenében is megkövetelték a képszerűséget. Jó példa erre a Daloskönyv 301. szonettjének két quartinája: „Ó völgy, ahol jajom gyakorta hangzott; / folyó, melynek vizét sokszor dagasztják / bús könnyeim; vadak, gerlék, halacskák, / kik zöldelő partok között suhantok; / levegő, sóhajomtól enyhe-langyos; édes ösvény, hajh, keserű manapság, / s hová emlékeim elcsalogatják / lábam, ti drága, búfölverte halmok” (Sárközy György fordítása). A barokk színművekben, operalibrettókban tovább éltek a természet-lelkiállapot megfeleltetések, talán még képszerűbben, még szuggesztívebben, mint azelőtt: „Háborog, mint tenger és szél, ha versengenek, melyik hatalmasb” – feleli Gertrúd királyné arra a kérdésre, hogy van fia, Hamlet, Shakespeare 1600 körül írt tragédiájában. Annál érdekesebb, hogy míg a barokk operaszínpadokon a természeti képek valamilyen mélyebb, személyes vonatkozású tartalommal jelennek meg, egy itáliai zeneszerző a 18. század elején pusztán az ábrázolás öröméért örökíti meg hangszeres művekben a négy évszak jellegzetes hangulatait. Antonio Vivaldinak az 1710-es években keletkezett négy hegedűversenye ugyanakkor nem úttörő vállalkozás, a korábbi évtizedekből is ismerünk illusztratív hangszeres zenét. I. Lipót német-római császár kedvenc zeneszerzője, az olasz, de Bécsben működő Alessandro Poglietti olyan billentyűsdarabokat komponált, amelyekben egyszer madárhangokat (tyúk, kakas, pacsirta, kakukk stb.), másszor különféle nemzetek hangszereit imitálta, sőt, egyik szvitje a Wesselényi-összeesküvés megzenésítése. (Tételei: A lázadás, A börtön, A per, Az ítélet, A bilincs, Kivégzés titokban, Harangok – Requiem.) A Vivaldinál szintén egy nemzedékkel idősebb, és szintén Ausztria területén élő Heinrich Ignaz Biber a Jézus életére és feltámadására emlékező tizenöt rózsafüzér-misztériumot foglalta zenébe az egyetlen hegedűre írt Rosenkranz-szonátákban. Könnyen elképzelhető, hogy a bécsi császári udvar ábrázoló zene iránti lelkesedése rejlik az ilyen típusú művek születése mögött, hiszen Vivaldi is a németrómai császár kamarásának ajánlotta hegedűversenyeinek azt a kötetét, amelyben az évszakoknak is szentel egy-egy művet (A négy évszak összefoglaló cím az utókortól származik, 4
és még az sem biztos, hogy a szerző egymás után gondolta e concertókat megszólaltatni). A kiadvány op. 8 jelzéssel jelent meg Amszterdamban, majdnem pontosan háromszáz éve, 1725-ben, és az évszakok mellett a Tengeri vihar, A gyönyör és A vadászat című concertókat is tartalmazza. A császári kamarást Wenzel von Morzin grófnak hívták, Csehországban volt birtoka, és annak a Morzin grófnak volt rokona, akinél – idős korában épp az Évszakok című oratóriumot is jegyző – Joseph Haydn szolgált még pályakezdő ifjúként, Vivaldi 1741-ben bekövetkezett halála után másfél évtizeddel. Ez a mecénás valószínűleg már akkor támogatta Vivaldit, amikor a „vörös pap” (il prete rosso – ahogy egy helyütt említik) az őt nagyra becsülő zenebarát, Hesse-Darmstadti Fülöp herceg szolgálatában állt a mantovai udvarban (1714-től), hiszen a kötet elején olvasható ajánlás szövegéből kiderül: Morzin gróf minden bizonnyal hallotta és nagy tetszéssel fogadta az évszakok jellegzetességeit megzenésítő hegedűversenyeket. Vivaldinak sikerült igazi különlegességgel kedveskednie távoli jótevőjének: a kiadott kottában a concertók előtt az évszakok nevét viselő négy „sonetto dimostrativo”, vagyis „ábrázoló szonett” is olvasható. A költemények egyes sorait nagybetűkkel jelölte, a kottában pedig ezekkel a betűkkel, valamint a pontos verssor beírásával is jelezte a zenészeknek, hogy a zene a költeménynek éppen melyik részét illusztrálja. Azokban a szólamokban, amelyeknél nem állt rendelkezésre elegendő hely, címszavakban jelezte, mi történik a zenében: a Tavasz második tételének brácsaszólamában például az „ugató kutya”, harmadik tételében a „pásztorok tánca”, a nyár elejénél a „bágyadtság a hőségtől”, később a „heves nyári zápor” felirat szerepel. A kötet ajánlásában Vivaldi a gróf nagyszerű zenekarára („virtuosissima orchestra”) is utal, amely minden bizonnyal szárnyakat adott fantáziájának. Mert Vivaldi ugyan évszázadokig szinte ismeretlen szerzőnek számított, akit mindössze száz éve fedezett fel az utókor, A négy évszak azért is válhatott a zenebarátok kedvencévé, mert a zenekari színek, hanghatások, effektusok, megoldások széles tárházát vonultatja fel, és egyfajta „barokk hangoskönyvként” adja vissza a madárénekek, a szellősusogás, mennydörgés, a harsogó vadászkürtök és a Teremtés megannyi akusztikus csodáját. Bámulatos, mindezt micsoda változatossággal teszi a versenyművek viszonylag egyszerű és kötött háromtételes felépítésén belül, ráadásul zenekara mindössze vonósokból, valamint egy-két akkordjátékra alkalmas hangszerből áll. A gyors tételekben a zenekar és a szólista lép felváltva előtérbe, a lassú tételek pedig merész és eredeti hangszeres áriák, gondoljunk csak az Ősz középső tételének váratlan, kromatikus harmóniaváltásaira, vagy a Tél híres lassú tételére, amely a meleg kályha mellől szemlélt hószállingózás zenei képe. Szinte megszoktuk már, de meghökkentő kontrasztok jellemzik ezeket a zenéket, a széles ívű, lírai dallamhoz rendszerint elütő ritmusú-karakterű zenekari kíséret társul, lenyűgözően izgalmas zenei megoldásokat eredményezve. A négy évszak keletkezése idején, a 18. század első évtizedeiben bámulatos virágzás jellemezte az európai zenei életet. Míg Vivaldi Itáliában, Bach Lipcsében, Händel Londonban, Rameau pedig Párizsban írta meg azokat a műveket, amelyek ma a barokk repertoár gerincét alkotják. 5
Georg Friedrich Händel eredetileg szintén német területen állt alkalmazásban, de 1711-ben megszökött a hannoveri választófejedelem udvarából, hogy a következő évben a Csatorna túlpartján Anna királynő kegyeit élvezze. (Balszerencséjére az utód nélkül maradt királynő halála után ugyanaz az uralkodó került a brit trónra, akitől elszökött, és Händel állítólag a Temzén előadott nagyszabású, ünnepi Vízi zenével engesztelte ki.) Händel új korszakot nyitott a szigetország zenei életében, működése nyomán a közönség szinte az őrületig fokozódó rajongással kezdett az olasz operákra tekinteni, miután 1711-ben bemutatta a Rinaldót. Amikor 1720-ban ő maga lett a brit Királyi Zenei Akadémia vezetője, már egymás után mutatta be az olasz operákat, jobbnál jobb sztárénekeseket szerződtetve. Piros betűs ünnepnek számított, amikor saját, olasz nyelvű operával állt elő, az óriási sikert arató Julius Caesar Egyitomban is ennek a társulatnak készült 1724-ben. A ma este hallható, „Da tempeste il legno infranto” kezdetű áriában szinte minden megtalálható, amivel az akkor harminckilenc éves zeneszerző levette lábáról a korabeli londoni közönséget: trillái és futamai rendkívül kidolgozott énektechnikát igényelnek, a zenét magával ragadó lendület jellemzi. A szöveg, amelyet a zene szinte tükörként jelenít meg, a jól ismert metaforával él: a nyugtalan lelket a háborgó tengerrel állítja párhuzamba, a boldogságot pedig a hánykolódó, de a kikötőbe épségben megérkező hajóval. A hagyományhoz híven ez az ária is háromrészes, úgynevezett da capo-ária: az első szakasz után ellentétes hangulatú középrész következik, majd visszatér az első rész, amelyben – hogy az ismétlés ne váljon gépiessé – a szólista tetszése szerint variálhat, díszíthet, ameddig csak technikája engedi. Bár az Aetius című operából megszólaló ária szövege és költői képe hasonló („Amíg a lágy szellő fel nem korbácsolja az óceán kérlelhetetlen dühét…”), érezhetően letisztult, szélsőségektől tartózkodó zenei stílust képvisel. Az 1732-ben bemutatott operát nem véletlenül tartják az opera seria (komoly témájú opera) egyik legpuritánabb példájának, az énekes együttesek hiányoznak belőle, cselekménye pusztán recitativókból és áriákból rajzolódik ki. Főszereplője az 5. században élt Flavius Aetius római hadvezér, aki Attilával háborúzott, hosszú éveket töltött hadifogságban, de végül visszavonulásra kényszerítette a hun királyt. Az operában két szerelmes (a címszereplő és Fulvia) állhatatossága, az ellenük dolgozó körülményeken felülemelkedő emberi nagysága győzedelmeskedik az intrikákkal szemben. Ezt a végkifejletet vetíti előre az itt hallható, szintén da capo-szerkezetű, nagyszabású ária, amely az opera első felvonását zárja. Az Idő és az Igazság diadala című mű Händel első oratóriuma, vagyis olyan alkotása, amely akár színpadon is előadható lenne, de anélkül is megállja a helyét. Inkább erkölcsi mondanivalóval, mint színpadi szórakoztatással szolgál, ennek megfelelően cselekményének lényegét nem a fordulatok vagy a konfliktusok adják, mint egy opera esetében, de ugyanúgy szereplők szólalnak meg benne, és a kórus folyamatos, hangsúlyos jelenléte jellemzi. Az allegorikus történet 1707-ben csendült fel első változatában, akkor még Az Idő és a Kiábrándulás diadala címmel, olasz nyelven, ebben található az egyik legérzékibb Händel-ária, amely később 6
„Lascia, ch’io pianga” kezdettel a Rinaldóba is bekerült (a magyar középiskolások „Csordul a könnyem” szöveggel ismerhetik énektankönyvükből). A következő öt évtizedben a zeneszerző még három alkalommal dolgozta át ezt az oratóriumot, utoljára élete végén, vakon, betegen, 1757-ben. A koncerten hallható ária szövege („Like clouds, stormy winds them impelling”) szintén zenei megjelenítésért kiált: felhőkről, viharos szelekről, mennydörgésről szól, és bár a Gyönyör énekli, egy elkeseredett lélek panaszdala, amelyet a zenekar változatos és hatásos effektusokkal kísér. Henry Purcell élete és életműve a barokknak ahhoz a fejezetéhez tartozik, amely a fentebb említett, ünnepelt zeneszerzők megjelenését készítette elő – emiatt a hálátlan utókor hajlamos elfeledkezni a Bach és Händel előtti zsenikről. Pedig a 17. század második fele legalább annyira gazdag korszak, mint a 18. első fele! Purcell ráadásul hátrányból indul, hiszen rövid élet adatott neki, mindössze annyit élt, mint Mozart, harminchat esztendősen hunyt el. Ma az első angol opera, a Dido és Aeneas szerzőjeként jegyzik; halála előtt három évvel írta meg A tündérkirálynőt egy Shakespeare Szentivánéji álom című színdarabján alapuló előadáshoz, és a korabeli szokásoknak megfelelően nem végigírt, hanem úgynevezett semiopera. Célja a színdarab előadásának színesítése, hangulatainak érzékeltetése kiegészítő tánctételekkel, dalokkal. Ilyen dalok szólalnak meg, amikor a 4. felvonásban megjelenik a színpadon a négy évszak, és egyenként bemutatkoznak (koncertünkön a tavaszt és az őszt hallhatjuk). Az éjszaka követőinek légies tánca akkor csendül fel, miután az Álom mindent elcsendesített, és Titánia álomba merül. Az Éjszaka gyönyörű álomjelenetben hoz megnyugvást – ez a végtelenül szép zene tökéletesen mutatja, milyen eredeti szerző volt Purcell, és mit veszítünk, ha nem ismerjük eléggé sokszínű életművét. Írta: Várkonyi Tamás
7
Fotó © Csibi Szilvia, Müpa
Az évad művésze, Baráth Emőke Liszt Ferenc-díjas énekművész már zeneakadémista korában felhívta magára a nemzetközi zenei világ figyelmét. Több versenyen szerepelt sikerrel, és már pályája elején dolgozni kezdett Alan Curtisszel. 2013-ban debütált az aix-enprovence-i fesztiválon, majd olyan művészekkel dolgozott együtt, mint Marc Minkowski, William Christie, Emmanuelle Haïm, Diego Fasolis, Fischer Ádám, Jonathan Cohen vagy Ottavio Dantone. Világszerte a legrangosabb koncerttermek, operaházak és fesztiválok – többek között a Carnegie Hall, a Musikverein, a barcelonai Palau de la Música, a tokiói Suntory Hall, a Sala São Paulo, a Glyndebourne-i Fesztivál, a Boston Early Music Festival, a Verbier-i Fesztivál, a Théâtre des Champs-Elysées és a Theater an der Wien – szólistája volt. Számos lemezfelvételen működött közre, melyek közül kiemelkedik Philippe Jarousskyval közös műsora, a La storia di Orfeo, mely lelkes fogadtatásban részesült. A Warner/Erato kiadásában két szólóalbuma is megjelent, a 2018-as Voglio cantar és az idei Dualità. Fabio Biondi az egyik legismertebb barokk hangszeres előadóművész, aki elsősorban az itáliai barokk, azon belül is Vivaldi felfedezésében és zenéjének újrainterpretálásában vállalt fontos szerepet. Nem sokkal azután, hogy megalapította együttesét, az Europa Galantét, az 1990-es évek elején – egyfajta névjegyként – felvételt készített A négy évszak manchesteri változatából, majd 2001-ben Vivaldi teljes op. 8-as jelzésű sorozatából is. Vivaldi mellett Corelli, Alessandro Scarlatti, Händel és olyan, kevésbé ismert szerzők műveit vette lemezre, mint Veracini, Locatelli és Giuseppe Tartini. Sokoldalú muzsikus, aki szólistaként és karmesterként egyaránt aktív, sőt – mint ezen a koncerten is láthatjuk –, egy műsoron belül is szívesen váltogatja szerepeit.
A korhű hangszereken játszó Europa Galante zenekart 1990-ben alapította Fabio Biondi hegedűs karmester a barokk zene újragondolásának, friss és konvencióktól mentes előadásának szándékával, a nevet André Campra egyik zenés színpadi művétől kölcsönözve. Az együttes azóta olyan szólistákkal dolgozott együtt, mint Vivica Genaux, Rolando Villazón, Ian Bostridge és Sandrine Piau. Az elmúlt több mint három évtized alatt bámulatosan színes repertoárt épített fel jól ismert művekből, valamint olyan kuriózumokból, mint Veracini, Leonardo Leo, Caldara, Boccherini, Cavalli alkotásai. Az Europa Galante számos díjat nyert lemezeivel, kétszer jelölték Grammy-díjra, és az utóbbi években Fabio Biondi vezetésével új vizekre is evez, hiszen repertoárját újabban Verdi-, Bellini- és Donizetti-operákkal bővítette. 8
HEGEDŰ, MŰVÉSZETI VEZETŐ Fabio Biondi
1. HEGEDŰ
CSELLÓ
Alessandro Andriani Perikli Pite
Elin Gabrielsson Rossella Borsoni Beatrice Scaldini
NAGYBŐGŐ
2. HEGEDŰ
Giangiacomo Pinardi
Andrea Rognoni Benedicte Kyllingstad Matilde Tosetti
Riccardo Coelati Rama
THEORBA
CSEMBALÓ
Paola Poncet
BRÁCSA
Ernest Braucher Fabio Ravasi
Europa Galante
9
SUMMARY This special evening features works by three emblematic composers of the European Baroque period. Emőke Baráth, whom Müpa Budapest has selected as its artist of the season this year, has performed together with Philippe Jaroussky several times in recent years, creating productions that have become extremely popular on social media video sharing sites: since being uploaded two years ago, her video recording of Pergolesi’s Stabat Mater has been viewed more than one million times. In March of this year, they presented their new album of works by Handel at a sensational concert at the Béla Bartók National Concert Hall, with the French countertenor serving as the conductor at the helm of Ensemble Artaserse. Partnering with the Hungarian soprano this time, however, will be Fabio Biondi, a legendary figure in contemporary historically informed performance of Baroque music, as is his orchestra, Europa Galante, founded in 1990. It’s hard to believe that it has been more than two decades since they released their iconic album of the twelve violin concertos published by Antonio Vivaldi (1678–1741) in 1725, including one of the best-known pieces in the classical music repertoire, The Four Seasons. Their brilliant and bold reading has not aged one bit in the intervening time. Also making this show a special one is how they have linked thematically fitting pieces and movements from two other giants of Baroque music to the immortal violin concertos. Henry Purcell (1659–1695) wrote his so-called semi-opera The Fairy-Queen for a play based on Shakespeare’s comedy A Midsummer Night’s Dream in which the prose was accompanied by incidental music: songs, dances and orchestral movements. Listening to it, one may wonder why it is that we encounter this English composer who wrote such profound and extraordinarily evocative music so rarely. The second part of the concert features arias by George Frederick Handel (1685–1759), and not just any kind of arias, either: these truly sweep listeners off their feet with their imagery, baroque richness and – in the positive sense of the word – theatricality, not to mention their voice parts demanding bravura technique.
10
MÜPA × LUMU
KÉT ÉLMÉNY EGY JEGGYEL! Müpa-jeggyel a Ludwig Múzeumba
Érvényes Müpa-jeggyel az előadás napjáig egy tetszőleges alkalommal a Ludwig Múzeumba is ingyenesen ellátogathat.
11 mupa.hu
ELŐZETES AJÁNLÓ
2022. július 1–3.
IV. BUDAPESTI NEMZETKÖZI KÓRUSÜNNEP Hollerung Gábor Fotó © Csibi Szilvia, Müpa
2022. július 5.
JAZZLEGENDÁK A LEXUS TÁMOGATÁSÁVAL
SUPERBLUE: KURT ELLING FEAT. CHARLIE HUNTER Közreműködik: Kenny Banks Jr. – billentyűs hangszerek, Terence Higgins – dob
Kurt Elling Fotó © Cory Dewald
2022. szeptember 28.
EURÓPAI HIDAK
ORGONAPÁRBAJ SWEELINCK EMLÉKÉRE
SIETZE DE VRIES ÉS FASSANG LÁSZLÓ Műsorvezető: Fazekas Gergely, Dobszay Péter
Fassang László Fotó © Csibi Szilvia, Müpa
2022. október 6.
VARGA JUDIT SZERZŐI ESTJE Közreműködik: Boldoczki Gábor – trombita, Varga Judit, Borbély László – zongora, Schlanger Tamás – ütőhangszerek, Tóth-Vajna Zsombor – csembaló, Liszt Ferenc Kamarazenekar Vezényel: Vajda Gergely Varga Judit Fotó © Csibi Szilvia, Müpa
2022. október 10.
LISZT ÜNNEP
WAGNER TÁRSASÁG 150
PINCHAS STEINBERG ÉS A MAGYAR ÁLLAMI OPERAHÁZ ZENEKARA Közreműködik: Schöck Atala – mezzoszoprán, Michael Volle – bariton Schöck Atala Fotó © Papp Éva
2022. október 15.
LISZT ÜNNEP
JÖRG WIDMANN: DAS GESICHT IM SPIEGEL (ARC A TÜKÖRBEN) –
MAGYARORSZÁGI BEMUTATÓ A NEUE OPER WIEN ELŐADÁSA
Jörg Widmann Fotó © Marco Borggreve
Közreműködik: Roxane Choux, Ana Catarina Caseiro, Wolfgang Resch, Georg Klimbacher, Petrány Eszter a Wiener Kammerchor Női Kara (karigazgató: Bernhard Jaretz) Vezényel: Walter Kobéra
KÖZÖSSÉGI MÉDIA 14
KÖVESSEN MINKET ONLINE IS!
mupa.hu
MÜPA HŰSÉGPROGRAM
MINDIG TÖBBET ADUNK!
Csatlakozzon Ön is, gyűjtsön pontokat, élvezze a kedvezményeket és a pluszélményeket!
mupa.hu 15
Müpa Budapest Nonprofit Kft. 1095 Budapest, Komor Marcell u. 1. Központi információ: Tel.: (+36 1) 555 3000 E-mail: info@mupa.hu www.mupa.hu Nyitvatartás Aktuális nyitvatartásunkról tájékozódjon a www.mupa.hu weboldalon. A címlapon: Baráth Emőke © Csibi Szilvia, Müpa A szerkesztés lezárult: 2022. június 23. A programok rendezői a szereplő-, műsor- és árváltoztatás jogát fenntartják!
Stratégiai partnerünk:
A Müpa támogatója az Emberi Erőforrások Minisztériuma.
mupa.hu