Magyar Nemzeti Táncegyüttes: Végvárak, vitézek – bemutató
Hungarian National Dance Ensemble: Castles, Warriors, Frontiers – premiere
Müpa – Fesztivál Színház
Müpa Budapest – Festival Theatre
Forgatókönyv • Screenplay: ZS. VINCZE Zsuzsa
Zene • Music: EREDICS Benjamin
Népzenei szerkesztő • Folk music editors: ROSSA László, PAPP István Gázsa, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes zenekara • band of the Hungarian National Dance Ensemble
Látvány • Visual design: IVÁNYI Marcell
Díszlet • Set: TÓTH Kázmér
Jelmez • Costumes: ZS. VINCZE Zsuzsa
Animáció • Animation: LŐRINCZ Attila, SZAPPANOS Ádám
Videótechnika • Video technology: KONTA Boáz
Szcenika • Technical director: PETŐ József
Moderntánc-instruktor • Contemporary dance instructor:
TOPOLÁNSZKY Tamás
A koreográfus munkatársa • Assistants to the choreographers: PAPUT Júlia, SÁNTA Gergő, TOMPA Attila, TÓKOS Attila
Koreográfus • Choreographers: ZS. VINCZE Zsuzsa, ZSURÁFSZKY Zoltán
Társrendező • Co-director: ZS. VINCZE Zsuzsa
Rendező • Director: ZSURÁFSZKY Zoltán
A bemutató a Liszt Ünnep keretében a Magyar Nemzeti Táncegyüttessel közös programként, a Müpa szervezésében valósul meg. • This production of the Liszt Fest is presented by Müpa Budapest as a joint event with the Hungarian National Dance Ensemble.
For the English version see page 6.
Fekete István A koppányi aga testamentuma című regényének ihletésére született táncszínjáték zenéjét a Söndörgő együttesből ismert muzsikus, Eredics Benjamin szerezte. A darabot a Müpa Zeneműpályázatán díjazták, ősbemutatójára – akkor még koreográfia nélkül –2023-ban a Bartók Tavasz keretében került sor. A témát Zs. Vincze Zsuzsa, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes szakmai vezetője ajánlotta a zeneszerző figyelmébe, aki az ő forgatókönyve alapján kezdte meg az alkotómunkát.
Fekete István regényéből egykoron nagy sikerű film készült, Eredics szerint maga a regény és ezzel együtt a film is egyfajta könnyedséggel ábrázolja a végvári vitézek világát. „A zene megalkotásakor én arra törekedtem, hogy ennek a történelmi kornak a regényben felfedezhető drámai oldalát ugyanúgy megjelenítsem, mint az egyszerű könnyedséget.” A somogyi magyar, illetve horvát gyűjtések zenei anyaga alig észrevehető változtatással került be a tánckompozíció partitúrájába. Ezek mellett „számottevőbb a darabban az olyan zenei utalás, ami a magyar, török, horvát–szerb vagy éppen bolgár népzenék stílusjegyeit, ritmikáját sajátos formában hordozzák, hogy illeszkedjenek a cselekmény dramaturgiájához. Modernizáltnak tekintem például a rendhagyó hangszerelést, a zenetörténeti korokra történő szabálytalan utalásokat, az egyes hangszereken megszólaltatott újszerű hangszíneket és az előadásmódot.”
Az előadás koreográfus-rendezője, Zsuráfszky Zoltán és alkotótársa, Zs. Vincze Zsuzsa olyan keretet álmodott meg a táncelőadáshoz, mely a regény világa mellett egy másik miliőt is képes megjeleníteni. „A cselekmény két szálon fut: egy bemutatóra készülő színházi társulat belső életét, a mai kor valóságát láthatja a közönség, miközben – »színház a színházban« – A koppányi aga testamentuma című előadás elevenedik meg a színpadon. Így egymásba fonódik Fekete István klasszikusa és a mai színházi közeg a mai konfliktusokkal, ebből lépünk be a történetbe, majd innen lépünk ki belőle. Nem akarunk klasszikus, nagy történelmi tablót, noha előszeretettel készítünk ilyen előadásokat is – erről a korszakról is született már számos táncszínjátékunk –, ez a mű azonban kicsit más lesz. Régóta szerettem volna, ha egy táncjátékban kicsit bepillanthatnánk a kulisszák mögé is” – árulta el terveit Zsuráfszky Zoltán. A végvári harcok kora tánctörténeti és koreográfiai szempontból is izgalmas időszak. „A török–magyar harc szemléltetésére megvannak a fegyvertáncok, amelyek bekerültek a darabba. A regény számos máig érvényes emberi alapvetésről beszél: a különbözőségünk mellett egymás, akár ellenfeleink tiszteletben tartása meghatározó motívum. Nem akarom aktualizálni a művet, de az örök érvényű emberi történeteknek épp az a jellemzőjük, hogy bármikor játszódhatnak, minden időben érvényesek.”
Zs. Vincze Zsuzsa, az előadás társrendezője, koreográfusa szerint a kifejezetten ifjúsági korosztálynak szánt táncszínjátékban – a hagyományos táncszínpadi történetmesélés kereteit kitágítva – a nézők felváltva kalandozhatnak a régmúltban és a jelenben, miközben „kortalan” erkölcsi igazságokkal találkoznak, mégis könnyed és fordulatos előadást láthatnak majd, izgalmas és virtuóz táncokkal, látványos színpadképekkel és izgalmas zenei világgal.
Eredics Benjamin
Népzenész, zeneszerző, tanár, zenészcsaládba született 1987-ben. Középiskolai tanulmányait a budapesti Bartók Béla Konzervatóriumban kezdte harsonán, majd a váci Pikéthy Tibor Konzervatórium harsona és népzene szakán végzett. 2007 és 2012 között a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem népzene tanszakán tanult. 2001-ben tagja lett a Söndörgő együttesnek, brácstamburán és trombitán játszik, illetve énekel. Az együttes tagjaként számos nemzetközi fesztiválon játszott, olyan koncerttermekben lépett fel, mint a Queen Elizabeth Hall, a Kings Place, a Lyoni Opera, a Philharmonie Luxembourg vagy a bécsi Konzerthaus. 2015-ben Junior Prima díjat kapott, 2016-ban elnyerte a Songlines Music Award elismerését. 2020-ban a Magyar Művészeti Akadémia művészeti ösztöndíjasa volt, Végvárak, vitézek című művét pedig díjazták a Müpa Zeneműpályázatának „Kísérőzene táncelőadáshoz” kategóriájában. Eredics Benjamin több lemezfelvételen működött közre.
Zs. Vincze Zsuzsa
Harangozó Gyula-díjas táncművész, koreográfus, érdemes művész, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának néprajz – magyar nyelv és irodalom szakán szerzett diplomát, diplomamunkájában a nyugati székelység tánckultúráját vizsgálta. Szakmai pályáját 1984-ben a Kodály Kamara Táncegyüttesben kezdte, majd 1991 és 2007 között a Budapest Táncegyüttesben volt tánckarvezető. 2007 óta a Honvéd Együttes keretében működő Magyar Nemzeti Táncegyüttes tánckarvezetője, művészeti főmunkatársa, jelenleg szakmai vezetője. Forgatókönyvíró, dramaturg, koreográfus, de jelmeztervezőként is tevékenykedik. Több alkalommal tanított az Egyesült Államokban, Kanadában, Japánban, Ausztráliában, illetve Európa számos országában, minden hol a magyar népi kultúra nagyszerűségét, gazdagságát hirdetve.
Zsuráfszky Zoltán
Kossuth-díjas és Harangozó Gyula-díjas táncművész, koreográfus, érdemes művész, a Nemzet Művésze. Nívódíjjal végzett az Állami Balettintézet legelső néptáncosztályában, később diplomát szerzett az Egri Tanárképző Főiskola pedagógia–népművelés szakán, majd a Magyar Táncművészeti Főiskola koreográfus szakán. Ezzel egy időben már önálló koreográfusként alkotta friss szemléletű, a Kárpát-medence folklórjának alapos ismeretéről tanúskodó műveit, valamint rendszeresen jelentkezett nagy formátumú, egész estés színpadi táncművekkel is. Karrierje elején a Magyar Állami Népi Együttes táncosa, szólistája, majd tánckarvezetője volt, később a gyöngyösi Vidróczki Együttes, a Kodály Kamara Táncegyüttes, a Budapest Táncegyüttes, végül a Magyar Nemzeti Táncegyüttes művészeti vezetője lett. 2018 óta a Honvéd Férfikart és a Magyar Nemzeti Táncegyüttest magába foglaló Honvéd Együttes ügyvezető igazgatója.
Magyar Nemzeti Táncegyüttes
A Magyar Nemzeti Táncegyüttes Magyarország egyik legnagyobb létszámú hivatásos néptáncegyüttese több mint húsz párral. „Anyanyelve” a Kárpát-medence néptánckincse, amelyből a nagy formátumú történelmi táncjátékoktól az autentikus folklórműsorokig, a dramatikus táncszínházi előadásoktól a népi hagyományokon alapuló mesedarabokig terjedő, sokszínű repertoár építkezik. Valamennyi produkció közös jellemzője a rendkívüli dinamika, a táncok virtuozitása és a színpadképek látványossága. Az együttes táncelőadásai rendszeresen láthatók Budapesten, vidéken és a Kárpát-medence magyarlakta területein. A táncegyüttest a világ különböző országaiba is rendszeresen hívják.