Feledi Project: Kozmikus konfliktus
Missa Duodecima / Teremtett világ
– bemutató
Feledi Project: Cosmic Conflict
Missa Duodecima / Created World – premiere
Müpa – Fesztivál Színház
Müpa Budapest – Festival Theatre
Kozmikus konfliktus • Cosmic Conflict
Közreműködik • Featuring: Kodály Filharmonikusok • Kodály Philharmonic, a Magyar Táncművészeti Egyetem növendékei • students of the Hungarian University of Dance
Vezényel • Conductor: KOLLÁR Imre
Zene • Music: SZENTPÁLI Roland
A koreográfus munkatársa • Assistant to the choreographer: CSIZMADIA Tamás
Teremtett világ • Created World
Közreműködik • Featuring: Kodály Kórus • Kodály Choir
Vezényel • Conductor: KOCSIS-HOLPER Zoltán
Zene • Music: ORBÁN György
A koreográfus munkatársa • Assistant to the choreographer: WÉNINGER Dalma
Missa Duodecima
Közreműködik • Featuring: DRÁFI Kálmán – hegedű • violin, FÁNCZI Gábor – nagybőgő • double bass, Accord Quartet, Kodály Kórus • Kodály Choir
A vonósnégyes tagjai • The members of the quartet: MEZŐ Péter, VEÉR
Csongor – hegedű • violin, HARGITAI Géza Bence – brácsa • viola, ÖLVETI
Mátyás – cselló • cello
Vezényel • Conductor: KOCSIS-HOLPER Zoltán
Zene • Music: ORBÁN György
A koreográfus munkatársa • Assistant to the choreographer: WÉNINGER Dalma
Látvány, díszlet • Production design, set: MINORICS Krisztián
Jelmez • Costumes: BATI Nikolett
Fény • Lighting: HEPKÓ Miklós
Koreográfus, rendező • Choreographer, director: FELEDI János
Az előadás a Liszt Ünnep keretében a Feledi Projecttel közös programként, a Müpa szervezésében valósul meg. • This performance of the Liszt Fest is presented by Müpa Budapest as a joint event with Feledi Project.
For the English version see page 7.
Kozmikus konfliktus
A 2020-as Müpa Zeneműpályázat kategóriagyőztes alkotása inspirálta az est első koreográfiáját. Szentpáli Roland A szél és a Nap című balettzenéje Aiszóposz híres történetét idézi meg. Az északi szél és a Nap azon versengtek, melyikük a hatalmasabb. Megegyeztek abban, hogy az lesz a győztes, amelyiküknek sikerül egy vándort levetkőztetnie. Az északi szél erősen fújni kezdett, és amikor az ember összehúzta a ruháját, még jobban nekiesett. Az azonban a hidegtől kínozva még szorosabban magára csavarta a ruháját, míg végül a szél belefáradt, és átadta helyét a Napnak. A Nap először csak enyhén melegített, majd mikor az ember már levetette a felső ruháját, erősebben kezdett sütni, míg végül az ember nem bírta tovább a hőséget, levetkőzött, s a közeli folyóhoz ment fürödni. Feledi János koreográfus szerint a mese arról tanít, hogy „nem kell mindig mindent erőszakkal kivívni, a higgadt derű és a megbeszélés éppolyan célravezető lehet. Ez a gondolat mai világunkra is alkalmazható. Persze nincs új a nap alatt, csupán a kontextus változik. Mégsem akarok az előadásban a görög mondavilágot elénk táró archaikus kulisszákat, inkább az időtlenséget szeretném megmutatni, homogén, mai közeget teremteni.”
Teremtett világ
„Az igazi stílusváltozásom, és – hogy úgy mondjam – a bátorságom az új stílusban, az új stílusomban úgy keletkezett, hogy beszorultam egy nagyon nehéz és nagyon korlátolt műfajba: a kóruszenébe. A kóruszenében rettenetes korlátok vannak, hiszen az emberi hanggal nem lehet azt tenni, mint a hangszerekkel, mert sokkal szűkebb a kifejezési területe. Az expresszivitása megvan, csak technikailag bármit, akármit nem lehet elénekelni. A kóruszene épp azért, mert korlátozottabbak a lehetőségei, arra kényszerítik az embert, hogy gazdagabb, merészebb és újabb megoldásokkal próbálkozzon.” A felismerés nyomán Orbán György immár száznál is több női és vegyeskari művet komponált, világi témákat, költeményeket, népdalokat éppúgy feldolgozva, mint szakrális szövegeket. Kedves költői között találjuk József Attilát, Pilinszky Jánost, Weöres Sándort, Nagy Lászlót vagy Szilágyi Domokost. A táncelőadásban a versekből kibomló, „a komikum és a tragikum határán egyensúlyozó költői világ jelenik meg. A színpadi történések hangulatát a versek stílusa határozza meg. Az emberi lélek mélysége és magassága, a természet végtelensége, kétségbeesés, öröm és szomorúság, honvágy, magány, játékosság és báj mind megjelenik ezekben a megindító, páratlan kórusművekben és mozdulatokban.”
Missa Duodecima
Orbán György életművében kiemelkedő szerepet töltenek be az egyházzenei kompozíciók, írt már oratóriumot, passiót, rekviemet, számos motettát, a miseszöveget pedig több mint tíz alkalommal zenésítette már meg. Arra a kérdésre, hogy miért vonzódik a liturgikus textushoz, 12. miséjének munkálatai közepette így válaszolt: „A zeneszerző nem teheti meg, hogy ne a legjobb magát tegye a misébe. Szüntelen futnak bennem megannyi liturgikus művem részletei, mondjuk egy Amen megoldásai, s restellném ismét ugyanazt leírni. Merészen szólva, s tisztában lévén a nagyságrendi különbséggel, eljutottam oda, ahová Haydn, aki a miséiben színes és újszerű megoldásokat alkalmazott, kortársait méltán felháborítva. Magyarországon kultusza van Stravinsky mondásának, mely szerint »Mozart egyházi művei édes kis bűnök«. Stravinsky szellemes kópé, aki, megírván ikonosztázszerű miséjét, Párizsból kicsit megbírálta Bécset. Mozart megoldásai is megdöbbentőek, nem az addigi zenei ikonográfia szerint valók. Most érkeztem el egy allegro jellegű, ünneplő Agnushoz. Rettegek, hogyan fog működni, de örültem, hogy rátaláltam e festivo (ünnepélyes, ujjongó) hangra. Kísérleti zene nincs, de kísérletező muzsikus van. Nagy feladat a zeneszerző számára, hogy a mise súlypontját hátrébb lökje, hiszen a szövegek egyre csöndesebbek és alázatosabbak. Ez helyénvaló az imában, de a zene öntörvényű.”
A női karra és vonós kamaraegyüttesre írt darabot az ír karnagy, Judith Watson rendelte a belfasti Loughside Kamarakórus számára. A misekompozíció zenéjének alapkaraktere határozza meg a koreográfia koncepcióját: „Mise, örömzene, a megtisztulás útja. A mise szövege költőiségében, illetve szertartásszerűségében egy ünnepélyes ima. Újjászületés. Átlépés egy más létformába, valami újba. Test és lélek elválása, a lélek fény felé lépése. Bárkiért is szól a mise, az biztos, hogy nyugodalmat nyer és az örök világosság fényeskedik neki.”
Szentpáli Roland
Szentpáli Roland (1977) zeneszerző, tubaművész, a Nemzeti Filharmonikus Zenekar szólistája. 1991 és 1995 között a budapesti Bartók Béla Konzervatóriumban tanult, majd felvételt nyert a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemre. Több nemzetközi mesterkurzuson vett részt, az elmúlt időkben pedig ő maga vezet mesterkurzusokat, melyek igen népszerűek. Több versenyen szerepelt sikerrel, a finnországi Lahti Nemzetközi Rézfúvósversenyen (2001), a csehországi Brnóban (2000) és a koreai Csedzsuban (2000) megrendezett Nemzetközi Tubaversenyen elért első díjai meghatározóak voltak. Zeneszerzőként is igen aktív, jelenleg tagja a Studio 5 zeneszerzőcsoportnak.
Orbán György
Kossuth-, Bartók Béla–Pásztory Ditta- és Erkel-díjas zeneszerző. Marosvásárhelyen született (1947), zenei tanulmányait Kolozsváron végezte, mestere Sigismund Toduță volt. 1979-ben költözött Budapestre, 1983-tól a Zeneakadémián tanított zeneszerzést. Sok műfajban alkot, színházi kísérőzenét, filmzenét, operát, oratóriumot, dalokat, kamarazenét, zongoraműveket egyaránt komponál. Ismertségét elsősorban kórusműveinek köszönheti. Vallja, hogy „költői szinten beszélni csak egy jól megtanult, fölényesen birtokolt nyelven lehet. Ezt nevezzük röviden zenei anyanyelvnek. Mi a zenei anyanyelv? Az, amit hallok, illetve annak egy egyéni, átlényegített formája. Minden, amit szeretek.”
Kollár Imre
Pályáján a Magyar Televízió VI. Nemzetközi Karmesterversenyén húszévesen nyert közönségdíj indította el, majd a diploma megszerzése után az ország legfiatalabb zeneigazgatójaként került a Debreceni Filharmonikus Zenekar élére. Tizenkét éven keresztül irányította a zenekar mindennapjait. Európa számos országán kívül Amerikában, Ausztráliában és Japánban koncertezett. 2008-ban elnyerte a MÁV Szimfonikus Zenekar vezető karmesteri és művészeti vezetői posztját, a budapesti együttest két évig irányította. A kortárs zene iránti elkötelezettségét a szakma 2010-ben Artisjus-díjjal jutalmazta. A 2019/2020-as évadtól ismét Debrecen városának hivatásos szimfonikus zenekarával, a Kodály Filharmonikusokkal dolgozik intenzíven együtt, amelynek vezető karmesteri pozícióját tölti be.
Kocsis-Holper Zoltán
A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen 2009-ben Erdei Péter és Kutnyánszky Csaba növendékeként végzett ének-zene tanár, karvezetés szakon. 2015-ben a győri Széchenyi István Egyetem Varga Tibor Zeneművészeti Intézetének magánének szakán diplomázott Szabó Magdolna Máriánál.
A 2001-ben megalakuló soproni Kórus Spontánusz alapító karnagya. Dolgozott és koncertezett már a Magyar Rádió Énekkarával, a Budafoki
Dohnányi Zenekarral, valamint a 6. Eric Ericson Mesterkurzuson a Holland
Rádió Énekkarával és a Holland Kamarakórussal. 2016 és 2020 között a Nemzeti Énekkar vezetőkarnagy-helyettese volt. Kiemelkedő szakmai
munkásságát 2018 decemberében Artisjus-díjjal, 2019 januárjában pedig
KÓTA-díjjal ismerték el. 2020 szeptemberétől a Kodály Kórus vezető karnagya, 2021 őszétől a Magyar Kórusok, Zenekarok és Népzenei Együttesek Szövetségének (KÓTA) elnöke.
ORBÁN GYÖRGY
Accord Quartet
A vonósnégyes 2001-ben alakult a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem négy hallgatójából, akik az azóta eltelt idő alatt a zenei élet meghatározó egyéniségeivé váltak, több száz hangversenyt adtak, illetve számos ősbemutató is fűződik nevükhöz. Magyarországi koncertjeik mellett Európa szinte minden országában felléptek, többek között olyan neves koncerttermekben, mint a Brüsszeli Szépművészeti Múzeum (BOZAR), a Madridi Szépművészeti Múzeum vagy a szentpétervári Ermitázs. Elismert zeneszerzők komponáltak számukra vonósnégyest: Fekete Gyula, Vajda János, Selmeczi György, Zombola Péter, Kákonyi Árpád, emellett Petrovics Emil, Kurt Schwertzig és John Corigliano vonósnégyeseit a szerzőkkel tanulták meg.
Kodály Filharmónia
A 2023-ban százéves fennállását ünneplő debreceni Kodály Filharmonikusok a város hivatásos együttese, mely 2011 őszétől viseli Kodály Zoltán nevét. Az ország egyik leghatékonyabb szimfonikus zenekara, amely egyaránt ad szimfonikus, oratorikus és kamarazenei koncerteket, emellett a debreceni Csokonai Színház operajátszásának is biztos alapja. Évről évre nagyobb ismertségnek és elismertségnek örvend Magyarország és a világ zenei életében, amit számos külföldi turné és fesztiválszereplés is jelez. Vezetője Somogyi-Tóth Dániel főzeneigazgató.
Fotó: Csibi Szilvia / MüpaKODÁLY FILHARMONIKUSOK
A Gulyás György által 1955-ben alapított Kodály Kórus 2011 óta a Kodály Filharmónia részeként működik. Rendkívül széles repertoárjában – mely felöleli az a cappella és oratorikus irodalom legjavát – különösen fontos helyet kap a kortárs zene: több száz ősbemutató kötődik az együttes nevéhez. Szakmai sikereiket rangos zenei elismerések, többek közt a Bartók–Pásztory-díj és a Magyar Örökség Díj is jelzi. A kiváló karnagyok és karmesterek egész sorával együttműködő énekkart 2020-tól Kocsis-Holper Zoltán vezető karnagy irányítja.
Feledi János
Feledi János táncművész, koreográfus, rendező, a Feledi Project alapítója. Tanulmányait a Magyar Táncművészeti Főiskola klasszikus balett szakán végezte 2003-ban. Pályáját a Győri Balett tagjaként kezdte, majd a Budapest Balett szólótáncosaként, koreográfusaként dolgozott. Balettmesteri diplomájának megszerzése után a PR-Evolution Dance Company és a Badora Dance Company tagja volt. Önálló koreográfiával 2010-ben jelentkezett
először, majd megalakította a Feledi Projectet. A társulat egyedi módon ötvözi a klasszikus balett alapjait a modern tánc elemeivel. Az együttes célkitűzése, hogy érett, egyéni stílusával és kifejezésmódjával, alkotói formavilágával új színt hozzon a táncművészet világába. Fontos céljuk és feladatuk más művészeti ágak bevonása új előadások létrehozásába, valamint megjelenés hazai és nemzetközi fesztiválokon.
Cosmic Conflict
The choreography of the first production this evening was inspired by an award winner of Müpa Budapest’s 2020 Composition Competition. Roland Szentpáli’s The Wind and the Sun, a piece of music for ballet, evokes Aesop’s famous story about the rivalry of the North Wind and the Sun for supremacy. They agreed to decide the competition by trying to undress a wanderer. The North Wind started blowing hard, and when the man gathered his clothes around him, it turned on him even more ferociously. Tormented by the cold, the man drew his clothes even closer, and the Wind eventually gave up, letting the Sun show its might. It started with gentle warmth, which caused the man to take off his cloak, but as the heat intensified, he shed all his clothes and went to the nearby river to bathe. The lesson, said choreographer János Feledi ‘is that force should not always be the means to attain something, because calm composure and discussion can be just as effective. That’s an idea that has application to our present world as well. Of course, there is nothing new under the sun, only the context changes. Yet I don’t want the production to have an archaic set that presents the world of Greek mythology, and I want to show the timelessness instead, create a homogeneous, contemporary medium.’
Created World
‘The real change in my style and what I can call my courage in the new style, my new style, came from becoming stuck in a very difficult and very limited genre: choral music. There are terrible restrictions in choral music, since with the human voice you can’t do all that you can do with instruments, because its field of expression is far more constrained. You have expressivity, but it is technically not possible to sing everything and anything you like. Owing to the same constraints of choral music, you are forced to try richer, bolder, more novel solutions.’ In the wake of this realisation, György Orbán has composed more than a hundred works for women’s and mixed choirs, covering secular themes, poems, folk songs and religious texts. Some of his favourite poets include Attila József, János Pilinszky, Sándor Weöres, László Nagy and Domokos Szilágyi. The dance production presents a poetic world that unfolds from the verses and ‘balances on the line between the comic and the tragic. The atmosphere of the scenes on the stage is defined by the style of the poems. The depths and heights of the human soul, the endlessness of nature, despair, joy and sadness, homesickness, loneliness, playfulness and charm are all evoked in these moving, unparalleled choral works and movements.’
Missa Duodecima
Church music plays a prominent role in the oeuvre of György Orbán, who has written oratorios, passions, requiems and numerous motets, and has set texts from the Missal to music on more than ten occasions. Asked why he was drawn to liturgical texts, the composer, who was working on his twelfth mass, said: ‘A composer cannot but put his best self into a mass. I can’t stop hearing parts of my many liturgical works, say, the solutions for an Amen, and I would be loath to write the same thing again. To put it boldly, and being aware of the difference in scale, I have come to the point that Haydn reached once, who employed colourful and novel solutions in his masses, rightly offending his contemporaries. There is in Hungary a cult to a quip by Stravinsky, who said Mozart’s religious works were sweet little sins. A witty rascal, Stravinsky, who had written an iconostasis of a mass and cast aspersions on Vienna from Paris. Mozart’s solutions are also astonishing, they do not follow what was then the established musical iconography. I have come to the jubilant Agnus, which has an allegro character. I’m terrified whether it will work or not, but I was happy to find this festivo sound. There is no such thing as experimental music, while there are experimental musicians. It is a great challenge for the composer to push the focus of the mass backwards, as the texts become quieter and humbler. That is right for a mass, but music has its own laws.’ This piece for a women’s choir and chamber orchestra was commissioned by Judith Watson, the conductor of the Loughside Chamber Choir of Belfast. The core of the choreography’s concept is informed by the basic character of the mass music: ‘It is a mass, jubilant music, the way to purification. Poetic and ritual, the text of the mass is a solemn prayer. It is rebirth. A passage to another form of being, into something new. The separation of body and soul, the moving of the soul towards light. For whomever the mass is said, they shall find rest and eternal light will shine upon them.’
Roland Szentpáli
Roland Szentpáli (1977) is a composer and tuba player, a soloist of the National Philharmonic Orchestra. After studying at the Budapest Bartók Béla Conservatory (1991–1995), he attended the Liszt Academy. Having participated in numerous international masterclasses, he has recently started giving masterclasses of his own, which have proved very popular. He has taken part in a number of competitions with success, finishing first at the Lahti International Brass Competition in Finland (2001), the International Tuba Competition in Brno, Czech Republic (2000) and the Jeju International Brass Competition in South Korea (2000). Also very active as a composer, he is currently a member of Studio 5, a group of composers.
György Orbán
The Kossuth, Bartók Béla–Pásztory Ditta and Erkel Prize winning composer was born in Târgu Mureş (1947), and studied music in Cluj, where Sigismund Toduță was his mentor. He moved to Budapest in 1979 and began teaching composition at the Liszt Academy in 1983. He works in a number of genres, from incidental music through film scores, oratorios, songs and chamber music to piano pieces. He is best known for his choral works. ‘To speak like a poet,’ he says, ‘one must learn a language well, have superior command of it. Which is what is concisely referred to as a musical mother tongue. What is a musical mother tongue? It is what I hear, or an individual, altered form of it. Everything I love.’
Imre Kollár
He had his first success as conductor at age twenty, when he won the Audience Prize at the 6th International Conducting Competition of Hungarian Television. After graduation he became the youngest music director in the country as head of the Debrecen Philharmonic Orchestra, which he managed for twelve years. In addition to many countries in Europe, he has given concerts in America, Australia and Japan. In 2008, he was appointed principal conductor and artistic director of the MÁV Symphony Orchestra, and was the leader of the Budapest-based ensemble for two years. His commitment to contemporary music was acknowledged with the Artisjus Award in 2010. In the 2019/2020 season he returned to Debrecen as the principal conductor of the Kodály Philharmonia.
Zoltán Kocsis-Holper
In 2009 he graduated as a teacher of music and choirmaster at the Liszt Academy, where he was a student of Péter Erdei and Csaba Kutnyánszky. He graduated in 2015 from the Varga Tibor Institute of Music at the Győr Széchenyi István University, as a solo singer in Magdolna Mária Szabó’s class. In 2001 he founded and became the first choirmaster of Kórus Spontánusz, a Sopron choir. He has collaborated, and appeared in concert, with the Hungarian Radio Choir, the Budafok Dohnanyi Orchestra, and at the 6th Eric Ericson Masterclass, with the Netherlands Radio Choir and the Netherlands Chamber Choir. Between 2016–2020 he was assistant principal choirmaster of the National Choir. In December 2018 his outstanding work was acknowledged with the Artisjus Prize, and in January 2019, with the KÓTA Prize. He has been principal choirmaster of the Kodály Choir since September 2020, and since autumn 2021, president of the Association of Hungarian Choirs and Orchestras (KÓTA).
Accord Quartet
The Accord Quartet was formed in 2001 by four students of the Liszt Academy. Since then they have become key figures of the music scene, with hundreds of concerts and several world premieres to their name. They have given concerts in almost all European countries, and performed in the likes of the Brussels Centre for Fine Arts (BOZAR), the Madrid Prado, and the Hermitage Museum in Saint Petersburg. The renowned composers who wrote string quartets for them include Gyula Fekete, János Vajda, György Selmeczi, Péter Zombola and Árpád Kákonyi. Additionally, Emil Petrovics, Kurt Schwertzig and John Corigliano personally coached them in their own string quartets.
Kodály Philharmonia
Celebrating its 100th anniversary in 2023, the Kodály Philharmonic is the professional orchestra of the city, which took Zoltán Kodály’s name in the autumn of 2011. It is one of the country’s most efficient symphony orchestras, which gives symphonic, oratorio and chamber music concerts, while also serving as the foundation for the performance of operas at Debrecen’s Csokonai Theatre. Its recognition in the music scene of Hungary and the world grows from year to year, as evidenced by numerous tours and festival appearances abroad. Its music director is Dániel Somogyi-Tóth.
The Kodály Choir was founded by György Gulyás in 1955, the ensemble has been operating as part of the Kodály Philharmonic since 2011. Contemporary music has a particularly important place in its extremely broad repertoire, which includes the best of the a cappella and oratorio literature: the ensemble has been responsible for hundreds of world premieres. Prestigious musical awards bear witness to the professional accomplishments of the ensemble, including the Bartók–Pásztory Award and the Hungarian Heritage Award. The choir, which has collaborated with a host of excellent choirmasters and conductors, has been led by principal choirmaster Zoltán KocsisHolper since 2020.
János Feledi
János Feledi is a dancer, choreographer and director, the founder of the Feledi Project. He graduated from the classical ballet programme of the Hungarian Dance Academy in 2003. He first danced with the Ballet Company of Győr, then joined the Budapest Ballet as a solo dancer and choreographer. He went on to earn a ballet master diploma, and became a member of the PR-Evolution Dance Company and the Badora Dance Company. He made his choreographer debut in 2010, and later formed the Feledi Project. The company aims for a unique combination of the fundamentals of classical ballet with elements of modern dance. The group seeks to add a new touch of colour to the world of dance with a mature, individual style, mode of expression and creative formal vocabulary. They make a point of involving other forms of art in the creation of their new productions, and of performing at festivals in Hungary and abroad.
