MATINÉKONCERTEK – Műhelytitkok
Tűzijáték-zene – A király ünnepel
2015. május 3. Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem
mupa.hu
Diákjegy 500 forintért
Élmény! Minden tekintetben.
A diákok a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben és a Fesztivál Színházban rendezett valamennyi programra a kezdés előtt egy órával – diákigazolvány felmutatásával, korlátozott számban – 500 forintért válthatnak belépőt az állóhelyekre. Egy diákigazolvánnyal egy belépő váltható. Már a
előadásaira is!
mupa.hu
2015. május 3. Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem
MATINÉKONCERTEK – Műhelytitkok Tűzijáték-zene – A király ünnepel Közreműködik: Zuglói Filharmónia – Szent István Király Szimfonikus Zenekar Vezényel: Záborszky Kálmán Moderátor: Fehér Tibor „Egy ágyú bődül el, mellynek lármájára Villámlás szökdös fel a kert lapályjára. Égő szárnyak mentek a nagy fellegekre, Bámulással néztek a tüzes egekre. Egyik tűz másikát szaladásba marta; Sok futó láng egymást ölelésre várta. Ezerszer kezdődött a csattogó zúgás, Villámlások között lett minden változás, Tapsolás, kiáltás űzte a lángokat, Ölelték, rángatták sok nézők magokat. E játék eltelvén, az éjfél kiáltoz, S némelly bágyadt testbe bészökvén, szunnyadoz. Eloszlik a sereg édes nyugalmára, Örült, ki juthatott párjának karjára.” (Bessenyei György: Az eszterházi vigasságok – részlet)
A sorozatot szerkesztette és a műsorfüzetet írta: Körmendy Zsolt.
TŰZIJÁTÉK-ZENE – A KIRÁLY ÜNNEPEL
3
4
Georg Friedrich Händel Balthasar Denner festmÊnye
Georg Friedrich Händel (1685–1759) A hallei születésű komponista zenei tehetsége nagyon korán megmutatkozott, ám apja ennek ellenére jogásznak szánta. 1702-ben szülővárosában el is kezdte jogi tanulmányait, de egy évvel később Hamburgba költözött, ahol az operaház hegedűseként, később csembalistaként dolgozott, és megismerkedett az olasz stílusú operával. 1706-ban Itáliába utazott, hogy ott tanulmányozhassa a műfajt. Firenzében mutatták be első itáliai operáját, Rómában pedig egyházi műveket komponált tehetős megrendelői számára. Velencében és Nápolyban az olasz opera és oratórium mellett megismerte a concerto és a szonáta műfajait.
Händel és a brit uralkodók 1710-ben, négyéves itáliai tartózkodást követően, Händel elfogadta a hannoveri választófejedelem – egyben az angol trón várományosa – által felkínált udvari karmesteri állást. A szerződésben szereplő kikötés lehetővé tette számára, hogy azonnal egyéves szabadságot vegyen ki, így az udvart otthagyva Angliába utazott. Kisebb-nagyobb megszakításokkal végül három esztendőt töltött Londonban, Anna királynő kegyeit élvezve, aki tekintélyes járadékot is fizetett neki. Az uralkodónő halála után a hannoveri választófejedelem – Händel évek óta elhanyagolt gazdája – lépett a brit trónra, I. György néven. A vele való elhidegült kapcsolatát Händel állítólag a Vízizene előadásával igyekezett helyreállítani – a történet tanúsága szerint sikerrel. 1727-ben a zeneszerző elnyerte az angol állampolgárságot (ettől kezdve élete végéig Londonban élt), valamint az abban az esztendőben trónra lépő új király, II. György támogatását. Az ő megbízásából írta a Tűzijáték-zenét.
II. György Thomas Hudson festménye
TŰZIJÁTÉK-ZENE – A KIRÁLY ÜNNEPEL
5
6
A király ünnepel II. Györgynek 1749 tavaszán volt oka az ünneplésre: az előző év októberében Aachenben kötötték meg az osztrák örökösödési háborút lezáró békeszerződést, amely (sok egyéb hatása mellett) megerősítette György hatalmát Angliában. Ebből az alkalomból a király nagyszabású ünnepségsorozatot tervezett, melynek – szó szerinti értelemben vett – fénypontjául egy tűzijátékkal egybekötött népünnepélyt szánt London belvárosában. Händel megbízást kapott, hogy komponáljon kísérőzenét a tűzijátékhoz. Az uralkodónak határozott elképzelése volt a zene jellegét illetően. Így számol be erről a szervezéssel megbízott Montague herceg: „[A király] általában ellenezte a zenélést; de amikor elmondtam neki, mennyi hadi muzsika játszik majd, már meg volt elégedve, és azt mondta, reméli, hogy nem lesznek vonós hangszerek. […] Ha azt akarjuk, hogy a királynak biztosan tessék az egész dolog, csakis hadi muzsikának szabad lennie. Minden egyéb ki fogja hozni a sodrából.”
A Tűzijáték-szvit A Tűzijáték-zenét a zeneszerző a király kívánsága szerint nagyméretű fúvószenekarra komponálta, szvit formában. Az eredeti partitúrában 24 oboa, 12 fagott, 9 trombita, 9 kürt és 3 pár üstdob szerepel. Később Händel – korábbi szándékának megfelelően – vonósokkal egészítette ki a szólamokat. Mindmáig ez a változat hallható leggyakrabban. A szvit tételei: I. Ouverture (Nyitány): Adagio, Allegro, Lentement, Allegro II. Bourrée III. La Paix (A béke): Largo alla siciliana IV. La Réjouissance (Az örvendezés): Allegro V. Menüett I és Menüett II
A főpróba Mivel az állami ünnepségen csak meghívott vendégek vehettek részt, célszerűnek tűnt, hogy a művet főpróba jelleggel a nép számára is bemutassák. A főpróbáról a Gentleman’s Magazine 1749. áprilisi száma ad tudósítást: „Április 21-én, pénteken, a Vauxhall Gardensben a tűzijáték zenéjét próbálták, száz muzsikus közreműködésével, több mint tizenkétezer hallgató előtt […]. A nagy látogatottság akkora torlódást okozott a London Bridge-en, hogy három órán át egyetlen kocsi sem tudott keresztüljutni rajta. Annyi gyalogos volt, hogy teljesen elzárták az átkelést, úgyhogy verekedés tört ki, amelyben több úriember megsérült.”
A London Bridge
TŰZIJÁTÉK-ZENE – A KIRÁLY ÜNNEPEL
7
8
Az előadás Maga az ünnepség néhány nappal később zajlott le a Green Parkban, a királyi parkok egyikében, amely mindmáig gyakran ad helyet tűzijátékoknak. Erre a jeles alkalomra egy híres olasz építész hatalmas, harminc méter magas, 117 méter hosszú, templomra emlékeztető faépületet tervezett. Miután megszólalt Händel zenéje, jelt adtak a tűzijáték megkezdésére, amelyet százegy rézágyú díszlövése előzött meg. A zene sikert aratott, a tűzijáték kevésbé: az esős idő nem kedvezett a petárdák működésének, az előadás közepén pedig a díszpavilon jobb szárnya tüzet fogott, amelynek továbbterjedését csak az épület egy részének gyors elbontásával tudták megakadályozni.
A Green Park
A tűzijátékról A tűzijáték szabadban, az esti órákban, színes rakétákból és tűzi mutatványokból rendezett látványosság, melynek előzményei az ókori Egyiptomig nyúlnak vissza, ahol különféle köd- és tűzeffektusokat használtak, vallási céllal. A tűzijáték története szorosabb értelemben a lőpor feltalálásához köthető. Ókori kínai feljegyzésekben már időszámításunk előtt 2000-ben említik a salétrom–kén–szén tartalmú tűzijátékszereket és az ezzel töltött petárdákat, rakétákat, görögtüzeket, melyek fényhatásukkal különböző ünnepélyeket, vallásos szertartásokat tettek látványossá. Az európaiak a 16. században csodálhattak meg először tűzijátékot, Magyarországon első ízben Mátyás király és Beatrix esküvőjén, a visegrádi királyi palotában rendeztek ilyen látványosságot. A 18. század végétől már tehetős magánszemélyek is rendezhettek tűzijátékot különféle ünnepi események, főleg házasságkötések alkalmával. Azóta állami és magánrendezvények elengedhetetlen látványosságaként az egész világon elterjedt.
Az ősbemutatóra készült pavilon
TŰZIJÁTÉK-ZENE – A KIRÁLY ÜNNEPEL
9
10
Színes robbanások A tűzijáték különböző fémvegyületeknek köszönheti „sokszínűségét”: egyes fémek hő hatására ugyanis színes fényt bocsátanak ki. A tűzijátékban különféle gyorsan égő, azaz robbanó anyagok segítségével felhevítik ezeket a vegyületeket – így festi a lángot pirosra a stroncium, narancssárgára a nátrium, zöldre a bárium, kékre a réz. Az alapszínek segítségével bármilyen szín kikeverhető.
Tűzijáték a Green Parkban
Slágerek – Händel módra Az alábbiakban két kottarészletet találsz a dallamot játszó első trombita szólamának zenekari anyagából. Az első a nyitány lassú bevezető részéből való, a második az örvendezést megjelenítő negyedik tétel gyors témája. Mindkét dallam könnyen megjegyezhető, igazi slágergyanús melódia. Händel pontosan tudta, mivel nyerheti meg előkelő és kevésbé előkelő közönségét.
TŰZIJÁTÉK-ZENE – A KIRÁLY ÜNNEPEL
11
12
Szómagyarázat Alla siciliana
Bourrée
Concerto
Hadi muzsika
Menüett
Oratórium
Szonáta
Jelentése: szicíliai módra, szicíliai stílusban. A siciliano vagy siciliana olyan zene, amelyre gyöngéd, behízelgő, pasztorálszerű dallamosság és a szicíliai népdalokra emlékeztető énekmodor, táncritmus jellemző. 4/4-es (4/8-os) metrumú francia körtánc, negyed felütéssel, a második és a harmadik negyed gyakori szinkópájával. Először kettős sorokban, majd nyílt páros táncként járták A bourrée a 17. szádban bejutott a balettbe, az operába, majd egyre gyakrabban jelent meg szvitekben és francia nyitányokban is. Magyarul: versenymű. Olyan műfaj, amelyben egy vagy több szólóhangszer áll a teljes zenekarral szemben, azzal hol együtt játszva, hol felelgetve. A máig létező műforma kialakulása a barokk korra tehető. A concerto általában három tételből áll: a két gyors tétel között egy lassú hangzik el. A szövegben szereplő kifejezés fúvós hangszerekre, elsősorban rézfúvósokra vonatkozik. A király kívánsága, hogy a zeneszerző ilyen együttest alkalmazzon, ésszerűnek tűnik, tekintettel arra, hogy a zene hangerejének a petárdák robajával kellett versengenie. Régi, 3/4-es lüktetésű francia népi társastánc, amely a 17. században került be a főúri táncok közé. Händelnek és Bachnak köszönhetően a barokk szvit része lett, de népszerűsége csúcspontját a klasszika korában érte el, amikor a szimfóniák, szonáták részeként szerepelt. Szólóéneket, kórust és zenekart foglalkoztató többtételes drámai hatású, többnyire bibliai eredetű témát feldolgozó kompozíció. A cselekmény az operához hasonlóan szólószámok, duettek, tercettek, kórustételek formájában elevenedik meg, de színpadi játék nélkül. A műfaj barokk kori betetőzője Georg Friedrich Händel. A szó az olasz „suonare” = hangszeren játszani jelentésű igéből származik. Eredetileg az énekes műfajoktól való megkülönböztetésül használták, a barokkban többtételes kamarazenei műveket jelölt. A szonáta a klasszika korában kötött szerkezetű, háromtételes műfajjá fejlődött, a szó ugyanakkor egy összetett zenei formát jelöl, amely több műfajban kötelező elemként jelenik meg.
Szvit
Vízizene
A műfajt tánctételek sorozataként szokták meghatározni. A barokk korban igen népszerű szvitek különböző jellegű és eredetű táncokat sorakoztattak fel, általában lassú–gyors párosításban, ahol különböző lüktetésű (páros–páratlan) francia, spanyol vagy éppen német táncok kerültek egymás mellé. A szvit egyes tételei kezdetben ezekhez a táncokhoz szolgáltattak zenét, később a táncok elhagyásával hangversenyek elmaradhatatlan darabjai lettek. A Tűzijáték-zene műfaja zenekari szvit. Händel I. György király számára komponált zenekari szvitje, amelyet egyes beszámolók szerint a Temzén tett hajókirándulás alkalmával mutattak be egy, a királyi mellett úszó bárkán elhelyezett zenekar közreműködésével.
A király a Temzén
TŰZIJÁTÉK-ZENE – A KIRÁLY ÜNNEPEL
13
14
KVÍZ – Válaszolj a következő kérdésekre! A válaszadásban segít a műsorfüzet és az előadáson hallottak. Egy kérdésnél több helyes válasz is lehetséges.
1.
Melyik angol király, illetve királynő szolgálatában nem állt Händel?
3.
a) harsonák b) hegedűk c) oboák d) trombiták
a) Anna b) I. György c) II. György d) III. György
2.
Mi a Tűzijáték-zene műfaja?
Milyen hangszerek szerepeltek az eredeti partitúrában?
4.
a) concerto b) kantáta c) szonáta d) szvit
Hol volt az ünnepi előadás főpróbája? a) b) c) d)
5.
Mi hangzott fel a zene megszólalása előtt az 1749-es ősbemutatón? a) b) c) d)
London – 1747
Green Park Hyde Park St. James’s Park Vauxhall Gardens
101 kiskutya ugatása 101 rézágyú döreje Gábor Áron rézágyújának hangja petárdák ropogása
REJTVÉNY – Keresd a különbséget! Az alábbi képeken egy Händelről készült korabeli karikatúrát látsz. A nagyevő és nagyivó, hirtelen haragú és olykor öntörvényű zeneszerzőt nem igazán hízelgő formában ábrázolta a rajzoló. A feliraton többek közt ez olvasható: „Az elbűvölő fenevad”. A rajz két változata között összesen nyolc különbség található. Keresd meg és nevezd meg ezeket!
A Kvíz és a Rejtvény megfejtéseit 2015. május 30-áig várjuk a csip@mupa.hu e-mail címre. A helyes megfejtéseket beküldők között két jegyet sorsolunk ki a 2015. szeptember 27-én 11.00 órakor kezdődő, A menyasszony szép virág... – Palóc lakodalmas című Matinékoncertelőadásra.
TŰZIJÁTÉK-ZENE – A KIRÁLY ÜNNEPEL
15
MATINÉKONCERTEK-Műhelytitkok
Mindig vasárnap, 11.00
2015. szeptember 27.
A menyasszony szép virág
Palóc lakodalmas 2015. október 11.
Régi módi?
Bach és Vivaldi, ahogy ők szerették 2015. november 15.
Az obsitos kalandjai
Kodály: Háry János 2015. december 13.
Dal-játék
Mozart: A varázsfuvola
HANG-SZER-SZÁM
Jazz-világ
Mindig szombaton, 11.00
2015. május 9.
A zongora
HETEDHÉT TÁNCHÁZ
Zenés, táncos, énekes foglalkozás mesével - gyerekeknek Mindig vasárnap, 11.00
2015. május 10.
A Maros–Küküllő köze és a cimbalom
AJÁNLÓ
előzetes,
Müpa Rádió Élmény minden pillanatban. Hallgassa a Müpa Easy és Müpa Symphony csatornákat a mupa.hu-n vagy okostelefonon!
mupa.hu
Müpa jeggyel még több élmény!
Élmény! Minden tekintetben.
mupa.hu
STRATÉGIAI PARTNEREINK:
Kiadta a Müpa Nonprofit Kft. STRATÉGIAI MÉDIAPARTNEREINK:
A MÜPA TÁMOGATÓJA AZ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA.
Felelős kiadó: Káel Csaba vezérigazgató Szerkesztette: Várnai Péter Tervezés: Hammer Advertising Kft. A szerkesztés lezárult: 2015. április 13. A programok rendezői a szereplő-, műsor- és árváltoztatás jogát fenntartják!
ISO: 9001:2000