Egy igazi mese

Mit keres egy klasszikussá nemesedett mese a táncszínpadon? A BUDAPEST TÁNCSZÍNHÁZat vezető FÖLDI BÉLA biztos benne, hogy Lázár Ervin története új árnyalatokkal gazdagodik a mozdulatok nyelvén.

A fennállása harmincadik évfordulóját ünneplő Budapest Táncszínház olyan közegben jött létre, ahol a kortárs mozgásszókincset még nagyon kevesen beszélték. A Harangozó-díjas Földi Béla táncművészként, tanárként és tanulóként szerzett gazdag nyugat-európai tapasztalattal a tarsolyában döntött 1991-ben egy új csapat felállítása mellett. Lévén a tánc rétegművészet, a koreográfus minél több embert akart megszólítani, életkorra való tekintet nélkül.

„Akkortájt gyerekeknek szóló táncelőadások nemigen akadtak Magyarországon az Operaház Diótörője és néptáncegyüttesek remek népmese-feldolgozásai kivételével, miközben Nyugaton láttam, hogy a nagy együttesek is gyakran szólnak a korosztályhoz. A nonverbális kommunikáció iránt fogékony új nézők felnevelése közös felelősségünk. A megértést a mozgáshoz kapcsolt narrációval segítettük, de figyelembe vettük az életkori sajátosságokat is: egy tanóránál nem hosszabb gyerekdarabokkal álltunk elő” — meséli a kezdetekről.

A Müpa törzsközönségének nem is kell bemutatni a Budapest Táncszínházat, hiszen az elmúlt években az Alice Csodaországban, az Egyszer volt Budán kutyavásár és a Pinokkió is sikert aratott itt. Földi Béla szerint „a mese hasznos eszköz, amellyel a valódi értékek irányába terelhetjük a kicsiket. A mese a táncosaim karakterét, színészi arcát segítő kihívás is, amely rengeteget segít a felnőtt előadásokban is.”

Lázár Ervintől A legkisebb boszorkány ugyanakkor nem tipikus mese: a címszereplő boszorkány itt szerelmét óva másképp viselkedik, mint ahogyan azt megszoktuk. „Valóban nem átlagos ez a történet, de a mesék minden fontos ismérvével rendelkezik: a pozitív és negatív karakterek, a hősöket érő kihívások és próbatételek, a segítők és akadályozók, a rafinált boszorkány és a szerelmes fiatalok is feltűnnek itt. Lázár Ervin meséjének a vége sem szokványos, a mi előadásunk kicsit derűsebbre hangolja a lezárást.”

…a címszereplő boszorkány itt szerelmét óva másképp viselkedik, mint ahogyan azt megszoktuk.

Földi Béla elárulja, hogy a gyerekközönségnek másfajta koreográfiát kell készíteni, mint a felnőtt nézőknek, és ebben alkotótársai a legfőbb segítői: „Sághy Alexandra koreográfus-asszisztens mellett Boros Zoltán színművész, aki narrálja az előadást: az ő szavai a mozgással párosulva más dimenzióba viszik a látványt, melyet Juhász Péter filmbejátszásai színesítenek. Molnár Zsuzsa látványvilága a Müpa lenyűgöző technikai adottságait is kihasználja. Lakatos Róbert és az Esszencia Produkció készíti a zenét: a magyar szerzőhöz magyar népzenén alapuló, de meseszerű világzenét komponálnak. Gyönyörű, okos, furfangos mese a Lázár Erviné, leghőbb vágyunk, hogy felérjünk hozzá a bemutatóval.” Jászay Tamás

2021. január 28., 29., 30.

BUDAPEST TÁNCSZÍNHÁZ

LÁZÁR ERVIN: A LEGKISEBB BOSZORKÁNY

Előadják: a Budapest Táncszínház táncművészei Alkotók: Zene: Esszencia Produkció Díszlet, jelmez: Molnár Zsuzsa Dramaturg, narrátor: Boros Zoltán Rendező-koreográfus: Földi Béla