11 minute read
Tehetségek szürete
TEHETSÉGEK SZÜRETE — JANUÁRBAN
A módszeres tehetséggondozás gyümölcseit szüreteli le a Müpa, amikor fennállásának tizenötödik évadában újból olyan zenekarokat hív meg az évente ismétlődő JAZZ SHOWCASE esti nagykoncertjeire, amelyeknek tagjai nem is olyan régen még a fesztivál délutáni tehetségkutatóin versengtek.
Advertisement
Az esti hangversenyek mindhárom bemutatója különleges produkciót kínál. A fellépők között az egyik legmesszebb jutott tehetség Hodek Dávid révkomáromi dobos, aki már Amerikában is nevet szerzett magának. Jávori Vilmos növendéke volt, amikor a tinédzserkort éppen hogy elérve pártfogóra talált a rendkívül jellegzetes stílusú szaxofonszólista, Tóth Viktor személyében. Hodek nyolc éve szerepelt először saját zenekarával a Müpában, ahová azóta már amerikai trióját is elhozta. Igen ám, csakhogy igazi pedagógus szülei egy másik csodagyereket is bemutattak azóta a világnak: Dávid öccsét, a basszusgitáros Hodek Áront. Tóth Viktor már játszott az öccsel, és eközben megfigyelhette, hogy zenésztársainak a csodálkozástól leesett az álluk — köztük volt a most közreműködő Szakcsi Lakatos Róbert is. Mire ez a koncert megvalósul, Áron betölti tizedik életévét, lassan hozzánő hangszeréhez… Tóth Viktor rá és bátyjára is gondolva most a mainstreamnél modernebb irányba mozdul el, ennek érdekében Szakcsi Robi mellé elektromos billentyűkön Neumann Balázs szegődik. A ritmikai stabilitás horgonyát a bőgős Orbán György is kiveti, külön párost alkotva Áron basszusgitárjával.
Tóth Viktor kompromisszumokat kerülő művész, aki az alkatának leginkább megfelelő zenei kifejezésmódot a Tercettel állandó koncepcióban, de változó felállásban valósította meg, rendszeres kreativitási mélyfúrásokat végezve az improvizáció módszerével. A beatbox ritmikai alapján megszólaló Bird Food Market zenekarban pedig az új divatú ritmusokat is magáévá tette, így a most bemutatandó Right On! egyszerre több projektjének tapasztalatait is hasznosítani tudja egy szabad, áramló zenefolyam létrehozása érdekében. Várhatóan ezúttal is a rögtönzés, a pillanatra való azonnali reagálás lesz az alapja közös játékuknak. Tóth hozzáteszi: mindez azért történik így, hogy az absztrakt groove-okban és a kortárs megszólalásokban is a jazz forradalmi üzenetét képviseljék — a szabadság igenlését.
A Budapest Jazz Orchestra odaadóan képviseli a nagyzenekari jazz sokak számára kedves, örökzöld irányát évtizedes távlatban, miközben mindig igyekszik újabb művek bemutatóit is megvalósítani. Ezek között is különlegességnek számított a Sunflower című lemez, Kovács Linda albumának megjelenése. Az alténekesnő tizenegy Showcase-zel ezelőtt mutatkozott be a Müpában akkori zenekarával, és már máshol is díjat nyert nagyzenekari hangszerelőként. Ő afféle „hangszeres énekes”, ami azt jelenti, hogy hangját — a jazzben egyáltalán nem szokatlan módon — instrumentumként értelmezi és használja, kisebb és nagyobb együttesekben egyaránt, mellőzve azt az inkább dekoratív szerepkört, amely a szvingkorszak dalos pacsirtáit jellemezte. Számára az éneklés út, amely elvezet a harmóniai értelemben szilárdan megalapozott improvizációhoz, így szerencsés találkozásnak nevezhető a közös alkotás a Kollmann Gábor szaxofonos vezetésével működő nagyzenekarral. Felbukkanó és áttűnő dallamok, ellenpontozó részletek, kanyargó, izgalmasan forgolódó melódiaívek jellemzik ezt a zenét — a fantázia tobzódása, játékosság és sok életöröm.
A Subtones
Az új anyag változatosságába valóban belefér zümmögő doromb és szintetizátorhangokból szőtt hangszőnyeg, kémfilmzene és csángó népdal…
a Subtones is alapvetően derűs hangulatú számokat játszik. Ők is alig várják, hogy végre ismét közönség előtt muzsikálhassanak, hiszen nyáron megjelent Octopus című albumuk. A zenekarvezető elárulta, hogy egyszer pihentető és frissítő zenét keresett magának, de nem talált kedvére valót, így látott neki ennek a végül több célt is megvalósító albumnak. A címnek sokféle értelmezése lehet, és a vízi szörnyeteg képzete a legkevésbé sem kell, hogy félelmet keltsen bennünk: inkább sokkarú, mindig mozgásban lévő, mégis jól összehangolt organizmusra gondoljunk. Szarvas Dávid — beatbox) nagyfeszültségű funky groove-ja, két fantasztikus és sokolkörül, és Subicz szárnyaló trombitaimprovizációi rajzolják ki ennek a zenei polipnak a karjait. „Vegyes” — válaszolta a zenéjük stílusát firtató kérdésre egy interjúban Subicz. Az új anyag változatosságába valóban belefér zümmögő doromb és szintetizátorhangokból szőtt hangszőnyeg, kémfilmzene és csángó népdal — melyet egyébként az Anima Sound System felkérésére vettek fel, ők játszották először elektronikával az Igaz szerelmet. És ha ez nem lenne elég, vendégként Lukács Miklós cimbalmos csatlakozik a csapathoz — vele bizonyosan nem várt zenei kanyarokat tesznek majd, ugyancsak a változatosság jegyében.
Subicz Gábor trombitás funky zenekara, A ritmusszekció (Csókás Zsolt — gitár, Fonay Tibor — basszusgitár, Csízi László — dob, dalú énekesnő, Jónás Vera énekes-dalszerző világa, Kiss Flóra bluesos árnyalatai, melyeket Benkő Dávid billentyűs akkordjai vesznek Zipernovszky Kornél
2021. január 22.
Fesztivál Színház JAZZ SHOWCASE 2021
TÓTH VIKTOR: RIGHT ON!
Tóth Viktor — altszaxofon, loopok Közreműködik: Szakcsi Lakatos Róbert — zongora Neumann Balázs — billentyűs hangszerek Hodek Áron — basszusgitár Hodek Dávid — dob Orbán György — bőgő
2021. január 23.
Fesztivál Színház JAZZ SHOWCASE 2021
KOVÁCS LINDA ÉS A BUDAPEST JAZZ ORCHESTRA: SUNFLOWER
Kovács Linda — ének Budapest Jazz Orchestra
2021. január 24.
Fesztivál Színház JAZZ SHOWCASE 2021
SUBTONES: FRISS JAZZ-FUNK
Subicz Gábor — trombita Jónás Vera, Kiss Flóra — ének Benkő Dávid — billentyűs hangszerek Csókás Zsolt — gitár Fonay Tibor — basszusgitár Csízi László — dob Szarvas Dávid — ütőhangszerek, beatbox Vendég: Elena Pinderhughes — fuvola, ének
PIROS BETŰS…
A NÉPZENE ÜNNEPE
Azzal az igénnyel és mércével szerveződött idén A népzene ünnepe, amellyel 2008 óta minden évben. A cél: olyan gálaműsort állítani színpadra, amely híven tükrözi a magyarországi nép- és világzene gazdagságát és nyitottságát.
Ez a sokszínűség tette olyan vonzóvá a gálaműsort indító Fonó Zenekart, mely — Agócs Gergely vezetésével — fordulhat a barokk muzsika felé, vagy kutathatja török népzenei kapcsolatainkat, garantáltan lenyűgöző színvonalon szólaltatja meg a hagyományos vagy feldolgozott népzenét. Főleg a „régi ízek” kedvelőit ragadja magával a Berka Együttes is, mely a középkor zenei világában éppoly járatos, mint a moldvai muzsikákban. Csángó négy évszak címmel nemrég pompás CD-t tettek az asztalra, melynek szakrális dalaiból bizonyára ízelítőt kapunk. De a Romano Drom is új albummal jelentkezett — úgy olvasztva egybe a hazai és a határon túli cigány dallamokat, hogy a bennük rejlő mélységes fájdalomból és égbekiáltó örömből nem vész el egy mákszemnyi sem.
Az est második részében rockos felhangjaikkal tűnnek ki a produk-
Az est második részében a produkciók. ciók. Novák Péter és az Etnofon Zenei Társulás műsorában a zenekart alapító Kiss Ferenc örökzöldjei mellett helyet kapnak Novák Péter újrahangszerelt dalai is, magasan szárnyalva a műfajok határai felett. S végül a népzene és a rock között képez hidat a Csík Zenekar is, amely korántsem véletlenül hívta vendégségbe Presser Gábort és Karácsony Jánost, hanem inkább azért, hogy a társaságukban Locomotiv GT-nótákat is játsszanak.
Ugye nem kell bizonygatni? Piros betűs ünnep előtt állunk.
2021. február 7.
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, Üvegterem, Kék terem, Átrium
A NÉPZENE ÜNNEPE — A TÁNCHÁZTÓL A VILÁGZENÉIG
MÜPA HŰSÉ G PROGRAM MINDIG TÖBBET ADUNK!
A HULLÁMOK JÖNNEK, CSAK JÖNNEK
Lázár tesók
Lázár Domokos és Lázár Ágoston testvérek, ilyetén duójuk 1992-ben alakult, amikor is Domokos után három évvel Ágoston is világra jött. Huszonnyolc évvel később a Müpa színpadán mutatják be első, duóban felvett nagylemezüket, de ez nem jelenti azt, hogy a két időpont között ne lettek volna nagyon is aktív zenészek, ne léptek volna nagyon is sokszor együtt színpadra. És még csak azt sem, hogy ne csináltak volna nagyon is jó lemezeket, hiszen mind a generációsan jelentős Esti Kornél, mind az utána alakult, intimebb, érzékenyebb Pegazusok Nem Léteznek olyan formáció (utóbbi már csak volt, előbbi abszolút aktív), amelyben mindketten alaptagok és mindkettővel remek albumokat jegyeztek. Ám miután 2017-ben duóban is színpadra állt a Lázár tesók, eleinte csak alkalomszerűen, hogy zenekaraik dalait játsszák akusztikusan, később már saját számokat is a repertoárba csempészve, kiderült, hogy így különösen működik köztük a zenei kémia. Unisonóban is úgy rezonál énekük, hogy azzal megérintő történeteket kell mesélniük, magukról, fiatal felnőttekről. Három év alatt állt össze a Hullámtörés akusztikus-minimál, ihletett anyaga, amit ezen az egyetlen budapesti lemezbemutatón visznek színpadra. „Talán a legizgalmasabb kihívás, hogy egy Fesztivál Színház méretű koncertteremben miként tartható meg a Lázár tesók — reményeink szerint a lemezen is hallható — személyes hangvétele, intimitása. A dalok mélyrétegeit szeretnénk a felszínre hozni, egyszerűen, sallangmentesen” — villantja fel az este várható hangulatát Domokos. Dömötör Endre
2021. január 21.
Fesztivál Színház
LÁZÁR TESÓK: HULLÁMTÖRÉS
— LEMEZBEMUTATÓ KONCERT Lázár Ágoston — gitár, ének Lázár Domokos — gitár, ének Közreműködik: Csernovszky Márk — zongora, metalofon Porkoláb Janka — cselló Rátkay Áron — cselló
Fotó: Bátori Gábor/Sinco
Soharóza
Fotó: Kovács Márton
IDENTITÁS és örökség
Mindenki cipel valamit a képzeletbeli hátizsákjában, amit tudatos, kemény munkával le lehet tenni, sokszor mégis újra a hátunkon érezzük a terhet. Van, aki megtanul élni vele. Van, akit egész életén át nyom a súlya. Mások pedig úgy hordozzák, hogy megdolgoztak vele és már nem nyűg a rakomány. Az örökség és minta meghatározza az embert, de mindezek formálhatók is. Erről szól a Jónás Vera Experiment és a Soharóza Back-Pack című közös estje. A pop-rock zenei keretekben úttörő, mindig új utakra térő Jónás Vera Experiment az egyik meghatározó szereplője a magyar popkultúrának az elmúlt évtizedben. A Halas Dóra által vezetett, zajokkal, emberi testtel, térrel is játszó Soharóza kísérleti énekegyüttes ugyanez a maga világában. Az egymásra találás így szinte kódolva volt és már önmagában alapvető zenei izgalmakat jelez előre. A két formáció útja korábban már többször is keresztezte egymást, ám a Back-Pack esthez hónapokon át szorosan együtt dolgozva hoztak létre egy nagylélegzetű, az „identitás” és „örökség” kulcsszavak köré szőtt produkciót. Az alkotók saját gyerekkori történeteikre alapozva találtak közös mintákra, azokból kórusimprovizációval, közös zeneszerzéssel hoztak létre egy személyes, elmélyült, performatív koncertműsort, amelyben az örökölt minta formálhatósága kerül a zenei gondolat középpontjába. Az, hogy hány réteget fejthet le az ember magáról, mire megérti a világot. Dömötör Endre
2021. február 21.
Fesztivál Színház
JÓNÁS VERA EXPERIMENT — SOHARÓZA: BACK-PACK
Jónás Vera Experiment: Jónás Vera — ének, gitár Bécsy Bence — gitár Szerető Dániel — basszusgitár Mihalik Ábel — dob Soharóza Zenei vezető: Halas Dóra Vizuál: Bredán Máté Koreográfia: Matisz Viktória
Mácsai Pál
EGYSZEREGY
„Joliot Curie téri, ötödik emeleti, kétszobás, alkóvos, beépített konyhabútorral fölszerelt, Sas-hegyre néző lakásomat sürgősen, ráfizetéssel is elcserélném Joliot Curie téri, ötödik emeleti, kétszobás, alkóvos, beépített konyhabútorral fölszerelt lakásra, a Sas-hegyre néző kilátással.” Ki ne ismerné ÖRKÉNY ISTVÁN (1912—1979) egyperceseit? Mégsem csak az örök nosztalgia miatt érdemes elmenni a Müpa januári előadására.
A Kossuth- és József Attila-díjas író, elsőrangú novellista, drámaíró, a magyar groteszk próza megteremtője és senkiéhez sem hasonlítható stílusú művelője gyógyszerészként diplomázott 1934-ben. Macskajáték és Tóték című drámái mellett legismertebbek talán stílusteremtő egypercesei. A hatvanas évek második felében napvilágot látott kötet első darabjában a szerző maga adott használati utasítást a rövid szövegekhez: „A mellékelt novellák rövidségük ellenére is teljes értékű írások. Előnyük, hogy az ember időt spórol velük; mert nem igényelnek hosszú hetekre-hónapokra terjedő figyelmet. Amíg a lágy tojás megfő, amíg a hívott szám (ha foglaltat jelez) jelentkezik, olvassunk el egy Egyperces Novellát — írja. — Aki valamit nem ért, olvassa el újra a kérdéses írást. Ha így sem érti, akkor a novellában a hiba.”
Hogy hiba nincs, azt az elmúlt fél évszázadban kiadások sora, az egypercesek töretlen népszerűsége, nyelvi és gondolati örökidejűsége bizonyította, ám az újraolvasás — mint minden remekmű esetében — elengedhetetlen. Nem csupán szellemi szabadsággyakorlatként, de a szövegek folytonos elevenen tartása végett is. Ahogyan az egypercesek egyik legbravúrosabb írástechnikai megoldása a köznapi dolgok szokatlan kontextusba helyezése, úgy nyerhetnek maguk a darabok is újabb és újabb jelentésrétegeket értő feldolgozásban.
Utóbbira garancia az Örkény-életművel hosszú ideje alkotó módon foglalkozó Mácsai Pál, az íróról elnevezett színház igazgatója. „Ezek az írások nemcsak intellektuális sziporkák, érzelmi mélységük is van” — mondta el egy interjúban 2019-ben, az akkor először összeállított Egyperces-műsorról. Így azt kérte Lukács Miklós cimbalomművésztől, hogy „a legnagyobb magyar szerzők zenéivel helyezzék el a szövegeket egy szellemi, érzelmi horizonton”. Erre a horizontra nyílhat rálátásunk a két nagyszerű előadó Örkény-estjén a Müpában. De vajon hány egyperces fér száz percbe...? Január 18-án kiderül. Tóth-Czifra Júlia
2021. január 18.
Fesztivál Színház LITERÁRIUM EXTRA
AZ ÉLET ÉRTELME — EGYPERCESEK SZÁZ PERCBEN
Mácsai Pál és Lukács Miklós Örkény István-estje Rendező: Mácsai Pál Lukács Miklós
„Egy amerikai iskolában kezdtem tanulni Brazíliában, és már elvégeztem a hatodikat, amikor hazajöttünk Magyarországra. Ez a hatvanas évek legvégén volt. Újra kellett járnom a hatodikat, mert be kellett hoznom többféle hátrányomat is, például nem tudtam magyarul írni. Otthon magyarul beszéltünk, de meg kellett tanulnom magyarul írni, és nemcsak helyesen írni, hanem fogalmazást is írni. Emellett nem mentettek fel oroszból” — foglalta össze ebben a néhány mondatban Bán Zsófia azt a sajátos szituációt, annak a háttérországnak a határait, ahonnan érkezett.
Úgy tért haza, hogy még nem volt otthon.
Bán Zsófia
A csendes amerikai
A Literárium következő estjén BÁN ZSÓFIA személyében és alkotásai tükrében egy olyan nőíróval találkozhatnak az érdeklődők, aki indulásától kezdve szokatlan és ismeretlen utakat nyitott a magyar irodalomban.
Az elmondottak éppen elegendő kiindulási alapul vehetők Bán Zsófia írói pályájának sajátos irányára nézve. Gondolkodása, tájékozódási látótere jóval szélesebb körben formálódott, mint honi kortársai többségének. Szellemi kétlakisága ekképp az állandó úton lét, a kísérletezés, a „között” területén való izgalmas jártasság tehetségével ajándékozta meg.
„Pont ez a lényeg, hogy azt érzékeltessem, mindenki eleve más, egyszerűen attól, hogy egyedi. Még akkor is, ha ugyanabba a társadalmi közegbe tartozik, ugyanott lakik, ugyanazt a nyelvet beszéli. Ő egy másik világ, mert egy másik ember, egy másik lény. Ennek természetesnek kell lennie. Nagyon hamar hozzá kéne szoktatni a gyerekeket az iskolában, hogy mindenféle gyerek van: vannak elvált szülők gyerekei, van, akit a nagymamája nevel, van, akit két anyuka vagy apuka, van, akit örökbe fogadtak, miegymás. Ezt tudni kell kezelni. Néha súlyos pszichés problémákat okozhat, ha egy gyerek úgy érzi, hogy ha megfeszül, sem tud olyan lenni, mint a többiek” — folytatja Bán Zsófia.
Nem véletlen, hogy a műformák kötött, ekként kiszámítható fegyelmétől is idegenkedik, az esszé, az epika, a novella elemei, nézőpontjai állandó forgalomban tartott lendülete jellemzi írásait.
A Literárium estjén minden bizonnyal kalandos metszetei tárulnak fel az életútnak, ahogyan az sem maradhat szó nélkül, ami a mai Magyarországon a nagy port felkavart Meseország mindenkié című kötet körüli hullámokat illeti. A szélsőséges megnyilatkozások Bán Zsófia legutóbbi mesekönyvét sem kerülhették el. A méltatlan támadások mögött húzódó társadalmi közmegegyezésekről, az előítéletekről és a lehetséges nyugvópontokról szintén eszmét cserélnek a résztvevők. Jánossy Lajos
2021. február 15.
LITERÁRIUM — KORTÁRS ÍRÓK A MÜPÁBAN
BÁN ZSÓFIA-EST
Közreműködik: Szelevényi Ákos — szaxofon Czitrom Ádám — gitár Jánossy Lajos — műsorvezető Rendező: Balog József
