2 minute read

Örömzenék

Next Article
Egy igazi mese

Egy igazi mese

Fotó: Laczi Sándor

…eltérő nyelvek és kultúrák kerülnek egymás mellé a válogatásban, hogy mind az örömről beszéljenek.

Advertisement

Bevalljuk magunknak vagy sem, mindannyian a boldogság keresésével töltjük életünk jelentékeny részét. És amikor végre, egy-egy röpke pillanatra rálelünk, eláraszt minket a felhőtlen öröm érzése.

Számtalan tanulmány bizonyítja, hogy a zene hatékonyan képes érzelmek kifejezésére és közvetítésére. Az alapemóciók megjelenését a zenében vizsgálva talán nem is olyan meglepő az egyik kutatási eredmény. Egyetemisták, hivatásos zenészek csoportja, illetve egy véletlenszerű mintavétel során egymás mellé került emberek egyaránt az örömöt és a boldogságot sorolták első helyre, amikor arra a kérdésre keresték a választ, hogy mit a legkönnyebb a zene egyedülálló nyelvén megidézni. (Érdekességként megjegyezzük, hogy a szomorúság, a düh és a gyengédség végzett még dobogós helyen, szemben a lista másik végén elhelyezkedő féltékenységgel vagy szánalommal...)

Az alapérzelmek zenei megjelenését vizsgáló sorozatban ezúttal az öröm kerül terítékre. Szélpál Szilveszter operaénekes és középiskolai tanár a széria kérdezve tanító, szórakoztató és információdús kommentárokkal közbeközbeszóló énekes moderátora. A Cser Ádám vezényelte Szolnoki Szimfonikus Zenekarnak alkalma nyílik tágas repertoárja megcsillogtatására, hiszen nagyon különböző stílusok, eltérő nyelvek és kultúrák kerülnek egymás mellé a válogatásban, hogy mind az örömről beszéljenek.

A gyerekfülnek kifejezetten kedvesek a Csajkovszkijtól válogatott részletek, különösen az örökzöld A diótörő ismerős dallamai. A mormotás fiú dalát mindenki fejből fújja, de sokan közülük talán nem is sejtik, hogy Beethoven zenéje és Goethe szövege szerez nekik örömet. Az idős Beethoven is szóhoz jut: hogy a Sors-szimfónia egy részlete hogyan kerül a programba, arról a műsorvezető mesél majd. Johann Strauss Tere-fere polkájához nagyon is jól illeszkedik egy csipetnyi Mozart: két népszerű operarészlet is felcsendül tőle.

A Gábor Sylvie által rendezett, Oberfrank Péter karmester és a Sinfonietta Erudita közreműködésével megvalósuló Hamupipőke a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem várva várt ifjúsági programja. A Charles Perrault meséjéből készült operát alig huszonöt évesen komponálta Rossini, ám a zenetudósok egyetértenek abban, hogy a kórusrészek és a szólók egyaránt életműve legjavát gazdagítják. A kortárs olasz kritika által némileg hűvösen fogadott vígoperát a 20. század második felében fedezték fel istenigazából, diadalb útja azóta töretlen.

A vidám kedélyű zeneszerző a két testvére és mostohája által sanyargatott lány végül jóra forduló történetére helyezte a hangsúlyt. És bár a színpadon nem tűnnek majd fel tündérek, nem kanyarodik be tökhintó és az üvegcipő sem úgy csillog, mint a mesében, azért valóságos varázslatnak nem lesz híján ez az alkalom sem. Jászay Tamás

2021. január 24.

Fesztivál Színház MATINÉKONCERTEK

ALAPÉRZELMEK A ZENÉBEN — ÖRÖM

Közreműködik: Szélpál Szilveszter — ének, műsorvezető Pálmai-Balla Dávid — zongora Szolnoki Szimfonikus Zenekar Vezényel: Cser Ádám

2021. február 21.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem MATINÉKONCERTEK

ROSSINI: HAMUPIPŐKE

Közreműködik: Sinfonietta Erudita (művészeti vezető: Tötös Krisztina) Rendező: Gábor Sylvie Vezényel: Oberfrank Péter

This article is from: